NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 131/2003. (V. 28.) számú. h a t á r o z a t a

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 131/2003. (V. 28.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciójának elfogadásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciójában foglaltakkal egyetért és a határozat melléklete szerint elfogadja. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A jegyző és a Polgármesteri Hivatal irodavezetői 3./ Dr. Pásztor Miklós városi rendőrkapitány 4./ Márföldi István, a Városi Televízió Kht ügyvezetője 5./ Soltész József, a Városüzemeltetési Kht ügyvezetője 6./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Polgári Védelmi Kirendeltségének vezetője

2 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közbiztonsági Koncepciója ( ) Nyíregyháza Megyei Jogú Város az ország hetedik legnagyobb településeként mintegy embernek jelenti az állandó vagy ideiglenes lakóhelyét. Az Önkormányzat arra törekszik, hogy felelős döntéseivel kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsen az itt élők és az ide látogatók számára. A koncepció célja A koncepció célja, hogy az életminőséget javító közbiztonság megteremtése érdekében a közrend megóvásában, a bűnmegelőzésben és bűnüldözésben részt vevők közötti célirányos párbeszédet elősegítse, és megfelelő keretet biztosítson a közös feladatok eredményes ellátására. Az Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a prevenció erősítését. A helyzetelemzés módszere A közbiztonság jelenlegi helyzetét a közrendet, közbiztonságot védő szervek, szervezetek tapasztalatai alapján elemeztük, és figyelembe vettük a városlakók társadalmi vita során elhangzott észrevételeit, javaslatait is. Munkánk során felhasználtuk a rendelkezésre álló, vonatkozó statisztikai adatokat, közvéleménykutatásokat, valamint az aktuális kutatási eredményeket is. A közbiztonság fogalma, megítélése a közvélemény-kutatások tükrében Közbiztonságon az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlati, folyamatos érvényesítésének biztonságát értjük: azt, hogy mindennapi rendes tevékenységében senkinek sem kell súlyos veszélyekre számítania, és ha ilyenek mégis bekövetkeznek, akkor az állampolgár gyors és biztonságos segítségre lel az állam erre hivatott szerveinél. A Jelenkutató Intézet által decemberében Nyíregyházán készített közvélemény-kutatás (600 fős minta) jól szemlélteti a közbiztonság lakosság általi megítélését. Különböző területek helyzete Nyíregyházán. Kérdés: Ön szerint az alábbi területeken hogyan változott a helyzet 2000 óta? Javult, romlott vagy ugyanolyan maradt?

3 -4 munkalehetőség -2 egészségügy helyzete utak, járdák állapota közbiztonság közlekedés vállalkozási lehetőségek lakásgazdálkodás köztisztaság oktatás színvonala szórakozási lehetőségek parkok, terek állapota kulturális lehetőségek áruellátás Mennyire súlyosak az egyes városi problémák? Kérdés: Kérem, értékelje az ötfokú skálán aszerint, hogy mennyire érzi súlyosnak ezeket a problémákat a városban. környezet állapota levegő szennyezettség nyugdíjasok helyzete bűnözés közlekedés lakáshelyzet gyermekes családok helyzete magas közüzemi díjak fiatalok helyzete utak zsúfoltsága szegénység A valóságban az ismertté vált bűncselekmények száma városunkban évben 8.671, évben 7.263, évben pedig volt. A számok nagyságrendileg évek óta változatlanok, bár csökkenés érzékelhető az utóbbi három évben. A városi szolgáltatásokkal való elégedettség mérése során a közbiztonság százfokú skálán évre 37, évre 42, évre 50 pontot kapott. A fenti eredmények alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár a városlakók a látványos fejlődést más területekhez kötik, mindent egybevetve a közbiztonság megítélése az utóbbi években javult. A megkérdezettek a probléma rangsorban a szociális helyzetből adódó nehézségeket a bűnözés elé helyezték, ami jelzi, hogy sokan inkább az egzisztenciális fenyegetettségtől tartanak. Egyéb, a helyi közbiztonság helyzetét elemző közvélemény-kutatás híján, az Országos Rendőr-főkapitányság kutatási anyagából érdemes szemlézni, ami országos tendenciákra világíthat rá.

4 Összességében a magyar felnőtt lakosság 44 %-a került valamilyen módon interakcióba a rendőrséggel az elmúlt egy évben. Ez azt jelenti, hogy a rendőrségről alkotott vélemény a felnőtt lakosság több mint felénél nem tényleges tapasztalatokon nyugszik. Azok közül, akikkel történt bűncselekmény, 71 % jelentette be ezt a rendőrségen, 29 %-uk ellenben nem tett rendőrségi feljelentést, illetve nem jelezte az esetet a rendőrségen. Budapesten a be nem jelentett esetek aránya már elérte a 40 %-ot is, vidéki nagyvárosokban ez az arány 33 %, míg a kisebb városokban és falvakban csak 24 % volt. A magyarok több mint kétharmada (67 %) úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a rendőrség munkájára és a közbiztonság alakulására gondol, teljes mértékben, illetve inkább biztonságban érzi magát. Azok aránya, akik inkább nem vagy egyáltalán nem érzik magukat biztonságban, a lakosság 32 %-a. A megkérdezettek leginkább az autófeltörésektől, a zseblopásoktól és az autólopásoktól tartanak. A közbiztonság helyzete Nyíregyházán A bűnözés jellegét és nagyságrendjét Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi elhelyezkedéséből, gazdasági helyzetéből, valamint Nyíregyházának mint megyeszékhelynek a sajátos jellegéből adódó társadalmi problémák indukálják. Nyíregyháza lakossága (2002. április 23-i állapot szerint) Korcsoport Állandó népesség Lakónépesség férfi nő férfi Nő 0-5 éves éves éves éves éves év feletti Összesen Egyes városrészek lakosságszáma (2002. január 01-i állapot szerint): - Nyírjes-Nagyszállás: 730 fő - Sóstófürdő: 2239 fő - Nyírszőlős: 3609 fő - Sóstóhegy: 4563 fő - Butyka: 1249 fő - Borbánya: 9134 fő - Oros: 7027 fő Életkoránál fogva veszélyeztetett a lakónépesség körülbelül 37 %-a. A bűncselekmények áldozatainak kb. 10 %-a fiatalkorú, akik elsősorban lopás

5 sértettjévé válnak. Természetesen jóval nagyobb, és állandóan változó ez a kör, hiszen az állapotuknál (betegek, fogyatékosok), a foglalkozásuknál (postások, pénzszállítók), vagy a helyzetüknél (nők, külföldiek, turisták) fogva veszélyeztetettek tovább bővítik ezt a csoportot. Speciális sértetti kör a hajléktalanok csoportja, hiszen instabil egzisztenciális helyzetüknél, kiszolgáltatottságuknál fogva az átlagosnál nagyobb valószínűséggel válnak áldozatokká. A szociális törvény alapján a város ellátási kötelezettsége kiterjed a hajléktalanokról való gondoskodásra. Önkormányzatunk ellátási szerződést kötött az Evangélikus Egyházzal, így az Oltalom Hajléktalanellátó Szolgálat működteti a Népkonyhát, a Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelyét és Átmeneti Szállását, továbbá az Anyaóvót. A sértettek nem és életkor szerinti megoszlása (fő) Életkor Férfi Nő Gyermekkorú (0-13 év) Fiatalkorú (14-18 év) Felnőttkorú (19-60) Időskorú (60 év felett) Összesen Egyes bűncselekmények száma Bűncselekmény év év év év Emberölés Rablás Testi sértés Garázdaság Lopás Betöréses lopás Gépkocsi lopás Gépkocsi feltörés A nyári idegenforgalmi szezonban a bűncselekmények számának csökkentése érdekében Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn a Rendőrség megerősíti a járőrszolgálatot, a strandrendőrséget, valamint a főiskolásokból és rendőrökből álló Tourist Police Szolgálatot. Ez utóbbi keretében idegen nyelveket beszélő fiatalokat foglalkoztatnak, akik a külföldiek számára megfelelő felvilágosítást nyújthatnak. A rendőrségről szóló módosított évi XXXIV. törvény III. fejezete szabályozza a települési önkormányzat és a rendőrség kapcsolatát. A 9. (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat szerződést köthet a közigazgatási illetékességi területén működő rendőrkapitányság vezetőjével rendőrségi kötelezettségvállalás esetén a rendőrfőkapitány előzetes egyetértésével különösen a helyi közbiztonságot érintő

6 feladatok ellátása, a Rendőrség és az önkormányzati szervek tevékenységének összehangolása, valamint az illetékességi területén működő rendőri szerv létesítésének, bővítésének és fejlesztésének elősegítése érdekében. A nyíregyházi MÁV Állomás és a Petőfi téri Autóbusz-pályaudvar környékének biztonságosabbá tétele érdekében nyílt meg az Érkert Rendőrőrs, ahol 33 fő teljesít szolgálatot. Az épület megvásárlásában az Önkormányzat jelentős szerepet vállalt. A bűncselekmények megelőzése, a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében évben Jósavárosban, évben Örökösföldön és a Huszár-telepen körzeti megbízotti iroda létesült, melyhez az Önkormányzat biztosította az ingatlant. Az említetteken kívül körzeti megbízotti szolgálat tevékenykedik Borbányán, Oroson, Nyírszőlősön, Sóstógyógyfürdőn, Füzesbokorban, Vajdabokorban, a Kertvárosban, Rozsrétszőlőben, Császárszálláson, Mandabokorban. A Rendőrség az alábbi önkormányzati tulajdonú ingatlanokat használja: - Nyíregyháza, Dugonics u. 12. szám alatt a Wesselényi Miklós Szakközépiskola épületében lévő helyiséget - Nyíregyháza, Margaretta u. 50. szám alatt a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságához tartozó Borbányai Művelődési Ház helyiségét - Nyíregyháza, Ereszalja u. 1. szám alatt a Polgármesteri Hivatal kirendeltségi épületét - Nyíregyháza, Ungvár stny. 25. szám alatt a Polgármesteri Hivatal hasznosításában lévő, nem lakás célú helyiséget - Nyíregyháza, Tokaji u. 4. szám alatt a Piac és Vagyonkezelő Kft. hasznosításában lévő piac területén kialakított helyiséget - Nyíregyháza-Oros, Deák Ferenc u. 3. szám alatt a Polgármesteri Hivatal kirendeltségi épületének helyiségét - Nyíregyháza-Sóstóhegy, Huba u. 1. szám alatt a Polgármesteri Hivatal kirendeltségi épületének helyiségét - Nyíregyháza, Család u szám alatt a Közterület-felügyelet által használt ingatlan helyiségét - Nyíregyháza, Rákóczi u. 4. szám alatt a Polgármesteri Hivatal Rákóczi utcai dufartjában lévő helyiséget - Nyíregyháza, Dália u. 2. fsz, a Piac és Vagyonkezelő Kft. kezelésében és hasznosításában lévő helyiségcsoportot. A 1074/1999. (VII.7.) Korm. határozatban foglaltaknak megfelelően a Rendőrség Áldozatvédelmi Irodát nyitott Jósavárosban, ezzel is segítve az állampolgárok felvilágosítását, sértetté válásának megakadályozását. Az Iroda a károsultak részére tanácsadást nyújt a kárenyhítés érdekében. A Közbiztonsági Közalapítvány nagy összegű támogatással segítette a rendőrség munkáját évben forint támogatási összegből a Rendőrség állományából 45 fő összesen forint jutalomban részesült évben a forint összegű támogatásból forintot fordítottak 20 fő jutalmazására, míg a fennmaradó összeget az Áldozatvédelmi Iroda eszközbeszerzésére, bűnmegelőzési újság és szórólap szerkesztésére használták fel évben a forint összegű támogatásból 25 fő részesült

7 jutalomban, emellett technikai eszközöket, drogellenes mintatáskát, videókamerát vásároltak. Önkormányzatunk évben hozta létre a Közbiztonsági Alapítványt, mely évtől közhasznúként, jelenleg pedig közalapítványi formában működik. A közalapítvány célja: Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén a bűnmegelőzési és bűnüldözési tevékenység színvonalának, hatékonyságának segítése, erősítése, különösen: - A vagyonvédelmi tevékenység hatásfokának emelése, a kármegelőzés elősegítése, ennek érdekében korszerű, új és megbízható vagyonvédelmi technikai eszközök és bűnmegelőzési módszerek kifejlesztésének ösztönzése, elterjesztése, felhasználásának támogatása. A meglévő technikai eszközök folyamatos korszerűsítése, és szükség szerint pótlása. - A gyermek és fiatalkorúak bűnözésben való részvételi arányának csökkentése érdekében megelőzési módszerek fejlesztése és elterjesztése. - Kábítószer és egyéb bódulatkeltő anyagok elterjedésének megakadályozása. - Bűnmegelőzés érdekében kiírt pályázatok támogatása. - Bűnmegelőzési kommunikációs propaganda feladatok ellátása, azok szervezése. - A közrend védelme, az állampolgári és közlekedési fegyelem javítására tett intézkedések támogatása. - A bűnmegelőzést célzó állampolgári kezdeményezések, az állampolgári önvédelmi szervezetek és az önkormányzatok bűnmegelőzési törekvéseinek támogatása. - A bűnmegelőzési szolgáltatások szervezése és kialakítása. - A bűnmegelőzési továbbképzések finanszírozása. - A bűnmegelőzésben kiemelkedő tevékenységet végző személyek erkölcsi és anyagi elismerése. A Közalapítvány a rendelkezésre álló keretet a technikai eszközvásárlásra, a meglévő eszközök felújítására, a jutalmazásra, az oktatásra használja fel. Azokat a polgárőrségeket részesítette támogatásban, amelyek rendelkeznek cégbírósági bejegyzéssel, és a Városi Rendőrkapitánysággal együttműködési megállapodást kötöttek. A polgárőr szervezetek támogatása (Ft) Polgárőrség megnevezése év év év Nyíregyháza-Oros Polgárőrség Déli-Alközpont Közbiztonsági és Vagyonvédelmi Egyesület Jósavárosi Közbiztonsági Őrség Malomkerti Polgárőrség Kertvárosi Polgárőr Egyesület *

8 Örökösföldi Polgárőrség Közlekedési Polgárőrség Mandabokori Polgárőrség * Tanyabokori Polgárőr Szervezet Felsősimai Polgárőrség Összesen * * - járőr-gépkocsi vásárlás A polgárőr-szervezet a Magyarországon törvényesen működő, a lakosság által életre hívott, önszerveződésű, bűnmegelőzési, a közrend, a közbiztonság védelmét szolgáló pártsemleges társadalmi szervezet. Feladatát a területileg illetékes önkormányzat, egyéb állami és társadalmi szervezetek segítségével, a rendőri szervekkel együttműködve, a területi sajátosságok és követelmények alapján kidolgozott módszerekkel látja el. Az első próbálkozások egyike egy lipótvárosi bérház felújításához kapcsolódott. A lakókat lakógyűlésen tájékoztatták az épület generális felújításáról, és arról is, hogy őket és értékeiket veszélyeztetheti az utcafront felállványozása. Ennek nyomán állt össze és működött a munkálatok befejezéséig az őrködést önként vállaló lakók névtelen csoportja. Az önvédelmi csoportok tömegesen a rendszerváltás időszakában jelentek meg, melynek okaként három jelenséget szoktak említeni. Nem előzmények nélkül, de drasztikusan megromlott a közbiztonság, megkezdődött a tömeges elszegényedés, ezzel fokozódott a megélhetési bűnözés. A harmadik tényező a polgár fogalom feléledése, ami új státuszt, újfajta jogokat és kötelességeket jelentett. A polgárőrség szervezetei a mozgalom megalakulásának kezdete óta kiemelt figyelmet fordítanak a közterületek és a nyilvános helyek rendjének megóvására. Az itt elkövetett bűncselekmények mellett ide sorolhatók a közlekedés rendjének, a köztisztaságnak, a közvilágításnak a problémái, az itt megjelenő közösségellenes magatartásformák, a fiatalok különböző antiszociális csoportosulásainak kialakulása. A kriminalisztikai vizsgálatok során megkérdezettek jelentős része a számára félelmet keltő közterületi jelenségek említése során a bűncselekményeket helyezte előtérbe. A leginkább zavaró és félelmet keltő jelenségek között elsősorban említették a hangoskodó fiatalok csoportosulásait az utcákon, a tereken, a kétesnek tartott szórakozóhelyek üzemeltetését a lakókörnyezetükben, a parkokban kóborolni engedett nagytestű kutyákat, a hiányos közvilágítást, a hajléktalanok jelenlétét. Csak harmadik, negyedik helyen jelenik meg konkrét bűncselekmény megjelölése a megkérdezettek válaszaiban. Ezeknek a problémáknak a megoldása, a kedvezőtlen jelenségek visszaszorítása nem sorolható teljes egészében a rendőrség feladatkörébe, hanem összetettebb megoldást igényel. A rendvédelmi intézkedések mellett itt kaphat szerepet a társadalmi összefogás, az önkormányzat, a lakosság, ezen belül a polgárőrség tevékenysége.

9 Nyíregyháza területén jelenleg működő polgárőr szervezetek Szervezet neve Taglétszáma (fő) Déli-Alközpont Közbiztonsági és Vagyonvédelmi Egyesület 53 Jósavárosi Közbiztonsági Őrség 15 Örökösföldi Polgárőrség 11 Kertvárosi Polgárőr Egyesület 28 Nyíregyháza-Oros Polgárőrség 38 Közlekedési Polgárőrség 23 Mandabokori Polgárőrség 65 Vajdabokori Polgárőrség 30 Felsősimai Polgárőrség 37 Összesen 300 A bűncselekmények megelőzése, megszakítása és felderítése érdekében jelentős erőfeszítéseket tesznek a polgárőr szervezetek, elsősorban közterületi jelenlétükkel. Igen fontos feladatot látnak el a területükön megtartott rendezvények biztosításában, illetve szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésére utaló információ átadásával segítik a rendőrség munkáját. A szervezetek rendszeres kapcsolatot tartanak a tanyabokrok lakosságával, elsősorban az idős emberekkel, és nagy szerepük van a vagyon elleni bűncselekmények megelőzésében. A Rendőrség 2001-ben új szervezési és irányítási rendszert vezetett be, melynek lényege, hogy a polgárőrök és a nyomozók együtt járőröztek az egyenruhás állománnyal, és valamennyi éjszakai szolgálatban parancsnoki beosztású személy volt a vezető. A stratégia prioritási pontjai A közbiztonság témaköre szerteágazó területet ölel fel, ezért célszerű olyan prioritásokat meghatározni, melyekhez kapcsolódó feladatok megvalósításában az Önkormányzat tevékeny szerepet képes vállalni. I. Bokortanyák közbiztonsága Nyíregyháza sajátos településszerkezettel rendelkezik, a tanyabokrok a várost teljes egészében körbe veszik. Legtöbbjük a várostól nyugati irányban fekszik, 1-20 km-es körzetben. Jelenleg több mint 60 külterületi lakott helyet (szállást, tanyabokrot, tanyát) különböztetünk meg. Az itt lakók száma eléri a főt. A nagyobb népességű tanyabokrok, Butyka, Felsősima, Mandabokor, Rozsrétszőlő, Vajdabokor már belterületek. Ezek népessége meghaladja a főt. Pormentes úton több mint a fele megközelíthető. A tanyákon élő felnőtt lakosság több mint 60 %-a inaktív (nyugdíjas), alig 20 %-a aktív kereső, 10 %-a gyermekét neveli, a regisztrált munkanélküliek aránya nem több a városi átlagnál.

10 A tanyán élők között magas az egyedül élő, szociálisan és fizik álisan egyaránt segítségre szoruló idős emberek aránya. Célcsoportjaik között elsősorban az idősek és a betegek ellátása szerepel, de mindezek mellett nagy hangsúlyt fektetnek a tanyán élő fiatal lakosság megtartására azzal a céllal, hogy a tanyai népesség száma lassú növekedést mutasson az elnéptelenedés helyett. A tanyákon és a bokrokban az állandó rendőri jelenlét szinte megoldhatatlan a jelenlegi létszámmal és technikai felszereléssel. Jelenleg Füzesbokorban, Vajdabokorban, Rozsrétszőlőn, Császárszálláson, Mandabokorban működik körzeti megbízotti szolgálat. Lovasrendőri szolgálatot 6 fő végez, melynek feladata a tanyabokrok gépkocsival nehezen megközelíthető részeinek ellenőrzése. A bokortanyákon, illetve a város külső részein a vagyon elleni bűncselekmények, lopás, illetve betöréses lopás jelentik a legnagyobb gondot, az elkövetett bűncselekmények helyszíne pedig a magukra hagyott hétvégi házak körzete, illetve az idős egyedül élő földművelő lakosság háztájija. Az esetek többségében a hatósághoz az eredményes nyomozás érdekében túl későn vagy egyáltalán nem érkezett bejelentés a bűncselekményekről. Ez elsősorban a gyengébb infrastrukturális feltételeknek kiépítetlen telefonvonalak, nehezen járható utak, személygépkocsival megközelíthetetlen részek tudható be. Az elmúlt időszakban kilenc mezőőr őrizte a termőföldeket, terményeket, haszonállatokat, vadakat. A mezőőrök rendszeresen jelezték a Rendőrségnek a lopásokat és az egyéb garázda cselekményeket, ahol intézkedtek is. Fokozott jelenlétüknek köszönhető, hogy csökkent a hétvégi házak ellen irányuló betörések, a terménylopások száma, kevesebb a környezetszennyezést eredményező cselekmény, illetve a tűzgyújtási tilalmi időben elkövetett tűzgyújtás. II. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem A családon belüli erőszakra a közelmúlt brutális kegyetlenséggel elkövetett és kellő nyilvánosságot kapott bűncselekményei hívták fel a közvélemény figyelmét. A sokakat megmozgató tiltakozó demonstrációk, a civil kezdeményezések hatására a rendőrség hatékonyabban kíván foglalkozni a jelenséggel. A családon belüli erőszak alatt az élet, testi épség, nemi erkölcs vagy személy ellen irányuló olyan támadásokat értjük, melynek áldozata a kiszolgáltatott hozzátartozó (gyermek, házastárs, idős rokon). A statisztikák szerint Magyarországon: - hozzátartozója erőszakos magatartása következtében átlagosan minden harmadik napon meghal valaki; - házastársa, élettársa (volt házastársa vagy élettársa) erőszakos magatartása következtében átlagosan minden héten meghal legalább egy nő; - a családon belüli erőszak gyermekáldozatainak száma havonta legalább egy. A családon belüli erőszakról nem rendelkezünk reális ismeretekkel, azt azonban tudjuk, hogy nem ritka és elszigetelt jelenség a magyar társadalomban. A

11 gyermekek, a nők, az öregek, a gyengébbek bántalmazása sok családban az életmód része, a kisközösségi kommunikáció elfogadott formája. A családon belüli erőszak különösen sok gyermek és nő számára jelent folyamatos sanyargatást. A kutatások szerint azok a gyermekek, akiket gyakran bántalmaztak, maguk is hajlamosabbak arra, hogy erőszakot alkalmazzanak. A hazai tapasztalatok szerint a családon belüli erőszak áldozatává vált személyek kérnek ugyan segítséget, de gyakran még az érdemi intézkedés előtt meggondolják magukat, és elzárkóznak a további együttműködéstől. A visszahúzódás okai között szerepel a családon belüli állandó fenyegetettség és az anyagi, esetleg érzelmi kiszolgáltatottság. A kezelő intézményrendszer hiányosságai miatt a gyermekek veszélyeztetése esetén jelenleg egyetlen intézkedést alkalmaznak: a gyermeket emelik ki a családból. A gyermekbántalmazás megelőzése nem hatékony. A gyermekbántalmazást a magyar társadalom kevés kivétellel normális nevelési eszköznek fogja fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi törvény célja elsődlegesen a családok támogatása és a veszélyeztetettség csökkentése. A szándék arra irányul, hogy az önkormányzatok, a hivatásos és civil szervezetek a megelőző és segítő, ellátó tevékenységükhöz garanciákat kapjanak. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény összefoglalja a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmét biztosító ellátások formáit. Fontos feladatot látnak el az egészségügyi és szociális intézmények (pl. háziorvosi, védőnői, családsegítő szolgálat), valamint más ágazatokhoz tartozó szervek, különösen oktatási-nevelési intézmények, rendőrség, ügyészség. A Gyvt-t módosító évi IV. törvény 53. -a szerint ha a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig a gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység alkalmazottja és vezetője a gyermek és az őt nevelő szülő tartózkodási helyére vonatkozóan a) megtagadhatja a szülő tájékoztatását, b) korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát. Ez a módosítás kiemelkedően fontos, hiszen a család zaklatása, további fenyegetettsége egy időre megszűnik. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alapszolgáltatásai közé tartozik a családsegítés. Így a hivatalos ügyintézéshez tanácsot, segítséget ad, tájékoztatást nyújt a szociális ellátások lehetőségeiről. Egyéni, családi élethelyzeti lelki problémák, krízisek megoldásában segít. Természetbeni, személyes támogatásokat, szolgáltatásokat közvetít. A Gyvt. nem eléggé publikált, viszonylag új rendelkezése a titkolt terhesség humánus és jogszerű kezelése. Azt a krízishelyzetben lévő várandós anyát, aki állapotát környezete és hozzátartozói előtt titokban szándékozik tartani (titkolt terhesség), kérelmére bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia. Ezzel némiképpen megelőzhetőek a nem kívánt terhességből született

12 csecsemőgyilkosságok, melyekben többnyire a várandós anya környezete is cinkossá válik. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a gyermekjóléti szolgáltatást három alközpontban végzi: Tas utca (északi városrész), Vécsey utca (déli városrész), Dália utca (Huszár-telep). Az egyes alközpontok nyilvántartásai alapján a védelembe vétellel gondozott vagy pártfogói felügyelet alá helyezett fiatalok leggyakrabban a Tokaji úti piac, a Vasútállomás környékén, valamint a hétvégi szórakozás helyszínein követtek el bűncselekményeket. Általános tapasztalat, hogy a Nyírpláza a tanítási idő alatti csellengés speciális helyszíne. Az egyes alközpontok a területükön megjelenő, speciális problémákkal is szembesülnek. A Huszár-telepre jellemző, hogy az itt élő sokgyermekes családok önkormányzati szükséglakásokban élnek szerény anyagi körülmények között. Az életviteli problémák, a szegénység miatt gyakran lesznek bűncselekmények elkövetői. Jellemző bűnelkövetési módok a Vasútállomás környékén a fémlopások, vagonfosztogatások, az Almatároló raktárainak és üzlethelyiségeinek feltörése, kerékpárlopások, autófeltörések, rablás, garázdaság. A felnőtt korúak gyermekkorúakat vonnak be az elkövetésekbe, és őket nevezik meg tettesként is. A lakótelepen rendszeresen előfordul, hogy szökésben lévő átmeneti nevelt gyermekek itt tartózkodnak rokonoknál. Mivel sokszor csak a szállás biztosított, az ellátás, megélhetés nem, ezek a gyerekek fokozottabban vannak kitéve a bűnelkövetésnek vagy az áldozattá válásnak. A Vécsey utcai alközpont tipikus problémaként említette a prostitúció jelenlétét a Móricz Zs. és a Debreceni utcán, a hajléktalanok jelenlétét a parkokban, játszótereken. A Tas utcai részleg a KGST-piacra jellemző cselekményeket (pl. Itt a piros játék), valamint az Orosi úti telep Huszárlakótelephez hasonló problémáira hívta fel a figyelmet. A gyermekkorú és fiatalkorú elkövetők számának alakulása (fő) Év Gyermekkorú Fiatalkorú III. A drogfogyasztás és a kábítószer bűnözés megelőzése Közgyűlésünk a 161/2002. (VI.24.) számú határozatával elfogadta Nyíregyháza Város stratégiáját a drogprobléma visszaszorítása érdekében, majd a 34/2003. (II.26.) számú határozatával az ebből adódó feladatokat és azok ütemtervét. A drogstratégia összhangban a nemzetközi elvárásokkal és a nemzeti drogstratégiával a drogproblémát átfogóan, a függőséget kiváltó szer, illetve magatartás legális voltától függetlenül kezeli. Magában foglalja mind a legális szerek (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás stb.), mind az illegális szerek fogyasztása, valamint a viselkedési függőségek (pl.

13 játékszenvedély) okozta egészségbeli, szociális és társadalmi károsodások megelőzését, kezelését és visszaszorítását. Anélkül, hogy a fentiek ismeretében az ismétlés hibájába esnénk, jelen koncepció a kábítószer-fogyasztás társadalomra veszélyességéből kiindulva szentel külön fejezetet a problémának. Az országos tendenciákhoz hasonlóan évtől folyamatosan emelkedett a kábítószerrel való visszaélés miatt kezdeményezett büntető eljárások száma. A statisztikai adatok alapján a évben 16 bűnügyben 21 fővel, 2000-ben 22 ügyben 43 fővel, 2001-ben 28 ügyben 33 fővel szemben kezdeményeztek, illetve folytattak le eljárást évben 17 büntető eljárás indult, melyek során 35 főt hallgattak ki gyanúsítottként. Az elkövetők zömének életkora év közé tehető, és a többségük férfi ben tizenkét európai országban lefolytatott nemzetközi kutatás eredményei szerint a drogfogyasztás a munkanélküliek körében a legjellemzőbb. A felmérésből nem derül ki, hogy a munkanélküliek körében terjed e gyakrabban a drog vagy a kábítószerrel kapcsolatos életmód miatt válnak munkanélkülivé az érintettek. Továbbra is nagymértékű látencia jellemzi ezt a területen, hiszen a fogyasztói kör több ezres nagyságrendre becsülhető. A város területén a marihuana és az amphetamin származékok fogyasztása a legelterjedtebb. Elkövetési helyként korábban a fiatalok által látogatott nyilvános helyeken, klubokban szerezték be a kábítószert, az utóbbi időben a beszerzés a magánlakásokban történik. A Rendőrség ezen cselekmények felderítésére több nyílt és titkos rendőri akciót szervezett, operatív hírszerzési forrásokat épített ki, és állandó jelleggel figyelemmel kísérte a korábban hasonló jellegű cselekmények miatt látószögébe került helyeket és személyeket. A kábítószer bűnözés elleni tevékenység egyik eleme a D.A.D.A program, melyben a Rendőrkapitányság tevékenyen vesz részt. Emellett nagy hangsúlyt fordítanak a középiskolák és főiskolák hallgatóinak a felvilágosítására, mely a bűnmegelőzéssel és a kábítószer fogyasztással kapcsolatos. A D.A.D.A Program 1992-ben indult kísérleti jelleggel. Alapja az USA-ban még ben kidolgozott D.A.R.E (Drug Abuse Resistance Education) Program, melyet a los angelesi iskolaszövetség és a helyi rendőrség közösen alakított ki, és ma már valamennyi szövetségi államban működik. A Program a rendőrség bűnmegelőzésiifjúságvédelmi munkájának szerves része. Kizárólag rendőr adhat elő, mert olyan - rendőrségi tapasztalatokon alapuló elsődleges, hiteles ismeretekkel áll a tanulók elé, amelyeknek sem a pedagógusok, sem a szülők nincsenek birtokában. A Program fontos eleme, hogy a rendőr egyenruhában jelenik meg. A foglalkozások nem előadások, lényeges szerepe van a gyerekek által hozott problémák, élethelyzetek megbeszélésének. A D.A.D.A célja, hogy a gyerekek mindenkor felismerjék a veszélyhelyzeteket, meg tudják különböztetni a pozitív és a negatív befolyásolásokat. Ki tudják számítani cselekedeteik következményeit.

14 A 2001/2002-es tanévben korszerűsítették a programot. Beépítették az anyagba azokat az elemeket, melyek az ifjúságot érintik vagy foglalkoztatják. Ilyenek az internetes bűnözés, a football-huliganizmus, a szexuális agresszió, a családon belüli erőszak, az ún. pláza kultúra, a média hatása stb. IV. Közlekedésbiztonság A közúti közlekedés biztonságát Magyarországon nem elsősorban a személyi sérüléses balesetek száma, hanem azok súlyossági foka veszélyezteti. A közlekedési baleseteknél a leggyakrabban előforduló baleseti okok a gyorshajtás, kanyarodás, illetve elsőbbségi jog megadásának elmulasztása. Közlekedési balesetek száma (db) Baleset súlyossági foka év év év év Halálos Súlyos Könnyű Összesen Veszélyes útszakaszok Nyíregyháza területén: - Kert utca - Sóstói út Stadion utca Krúdy Gyula utca kereszteződése - Korányi Frigyes utca Morgó utca kereszteződése - Bethlen Gábor utca Mező utca Vasgyár utca kereszteződése - László utca Szegfű utca kereszteződése, az INTERSPAR környéke - Rákóczi utca Mező utca kereszteződése - 4, 36, 38, 41. számú főközlekedési utak be- és kivezető szakaszai A közlekedési balesetek megelőzése és visszaszorítása érdekében a Kapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya baleset-megelőzési előadót foglalkoztat, aki óvodákban, iskolákban és közintézményekben előadásokat tart, és vetélkedőket, gyakorlati bemutatókat szervez. Az elemzések alapján a Kapitányság a veszélyesebb területeken a fokozott rendőri jelenlét és traffipax telepítésére intézkedett. Baleseti gócpontok Vay Á. u. Dózsa Gy. u. kereszteződése A baleseteket előidéző okok Tilos jelzésen történő áthaladás, a zöldhullámon való átjutás miatti gyorshajtás, a nem működő forgalmat irányító fényjelző rendszer esetén az elsőbbségi szabályok megsértése. Család utcai körforgalom Elsőbbségi szabályok megsértése, irányjelzés elmulasztása, túlzott sebesség, melyek a körforgalom kis méretére is visszavezethetőek. Erdő sor Sóstói u. kereszteződése Tilos jelzés figyelmen kívül hagyása, a telezöld miatti balra kanyarodásból eredő elsőbbségi szabályok megsértése.