Helyi Esélyegyenlőségi Program. NYÍRBOGÁT Nagyközség Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program. NYÍRBOGÁT Nagyközség Önkormányzata"

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program NYÍRBOGÁT Nagyközség Önkormányzata Mindenkinek éreznie kell, hogy a nemzeti közösség tagja! gróf Tisza István miniszterelnök ( ) június 12. Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL

2 2. melléklet a 2/2012.(VI.5.) EMMI rendelethez TARTALOMJEGYZÉK: TARTALOMJEGYZÉK...2 HELYZETELEMZÉS JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A program készítését előíró jogszabályi környezet Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás Nyírbogát Nyírbogát település földrajzi elhelyezkedése, története A település gazdasági élete A település demográfiai helyzete Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Pénzbeli és természetbeni ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatási jellemzők és infrastruktúra a településen Telepek, szegregátumok helyzete Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG A gyermekek helyzetének általános jellemzői

3 4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A HH, illetve HHH, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyermekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területei A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A nők szerepe a helyi közéleten A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE Az időskorú népesség főbb jellemzői Az idősek munkaerő-piaci helyzete A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői A fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet 3

4 gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS FOR-PROFIT SZEREPLŐK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA BOGÁT 2000 Torna Club A Nyírbogáti Fiatalokért 2008 Ifjúsági és Kulturális Egyesület Nyugdíjas Egyesület Polgárőr Egyesület LIEDER Egyesület..89 INTÉZKEDÉSI TERV A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA HEP IT részletei Megvalósítás Monitoring és visszacsatolás Kötelezettségek és felelősségi körök Érvényesülés, módosítás Az elfogadás módja és dátuma MELLÉKLETEK számú melléklet számú melléklet

5 HELYZETELEMZÉS: Nyírbogát Nagyközség Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a közszolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a helyi esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél- és feladatmeghatározásokat, valamint azok megvalósításának ütemezését. Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy a Nyírbogát Nagyközségben élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzdenek. Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet potenciálisan kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a mély szegénységben élőket és a romákat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élő személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve bővíthető. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékkal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR: Az esélyegyenlőség iránti igény, valamint annak elősegítése annak a ténynek a felismerésén alapul, miszerint a különböző társadalmi csoportok, és azok tagjai vagyoni, családi, gazdasági helyzetük szerint jelentősen különböznek egymástól, és ez a különbség kihat mindennapjaikra: aki 5

6 hátrányosabb helyzetben van, annak kisebb az esélye a továbbtanulásra, a szakképzettség elérésére, a munkához jutásra, a magasabb fizetésre, a magasabb társadalmi státusz és presztízs elérésére. A hátrányos helyzetű csoportnak az említettek eléréséhez szükséges képességeik, adottságaik adottak, ám lehetőségük, esélyük alig, vagy számottevően kevesebb van A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉT ELŐÍRÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. A évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alaptörvény II. és XV. cikkére, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő 6

7 törvényt alkotja: Általános rendelkezések: 1. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény kitér természetesen az egyes részterületekre is, mégpedig a következőképpen: Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken: Foglalkoztatás: 21. Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 12 (2) bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. Szociális biztonság és egészségügy: 24. Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint 7

8 b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. (2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8. -ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Lakhatás: 26. (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. -ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Oktatás és képzés: 27. (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). 8

9 (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. 9

10 (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Áruk forgalma és szolgáltatások igénybevétele: 30. (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen - a 8. -ban meghatározott tulajdonság alapján az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, így különösen a vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint a művelődés és a szórakozás céljára létrehozott intézményekben - a) megtagadni vagy mellőzni szolgáltatások nyújtását vagy áru forgalmazását, b) az adott helyen rendelkezésre álló szolgáltatásoktól, illetve áruktól eltérő minőségben szolgáltatást nyújtani, illetve árut forgalmazni, c) olyan feliratot vagy jelzést elhelyezni, amely azon következtetés levonását teszi lehetővé, hogy az ott nyújtott szolgáltatásból vagy áruforgalmazásból valakit vagy valakiket kizárnak. (2) A 8. -ban meghatározott tulajdonságok alapján meghatározható csoport tagjai részére létrehozott, a hagyományápolás, a kulturális és az önazonosság fenntartását szolgáló, a szűkebb közönség számára nyitva álló létesítménybe a belépés korlátozható, tagsághoz, illetőleg külön feltételekhez köthető. (3) A (2) bekezdés szerinti korlátozásnak ki kell tűnnie a létesítmény elnevezéséből, a szolgáltatás igénybevételének körülményeiből; az nem történhet az adott csoporthoz nem tartozó személyekkel szemben megalázó, illetőleg a becsület csorbítására alkalmas módon, továbbá nem adhat alkalmat a joggal való visszaélésre. 30/A. (1) A biztosítási szolgáltatások és a biztosítási elven alapuló szolgáltatások esetében - ide nem értve a csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosításokat - a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés az e szolgáltatásokat szabályozó törvény eltérő rendelkezése hiányában sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a szolgáltatatást nyújtó eljárása az egyének által egyedileg fizetendő díj nagyságában vagy az őket megillető szolgáltatásban a nemi hovatartozáson alapuló közvetlen vagy közvetett különbségtételt eredményez. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetében a terhességgel és az anyasággal kapcsolatos költségek nem eredményezhetnek különbséget az egyének által fizetendő díjakban és az őket megillető szolgáltatásokban. 10

11 1.2. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLCSOPORTOKAT ÉRINTŐ HELYI SZABÁLYOZÁS: Nyírbogáton nincs az esélyegyenlőségi célcsoportokat mélyszegénységben élők és romák, gyermekek, nők, idősek, fogyatékkal élők érintő helyi szabályozás. 11

12 2. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA: 2.1. KAPCSOLÓDÁS HELYI STRATÉGIAI ÉS TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI DOKUMENTUMOKKAL, KONCEPCIÓKKAL, PROGRAMOKKAL: Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata az elmúlt időszakban több jelentős összegű pályázati támogatást TIOP, ÉAOP, nyert. Nyertes pályázatok: 1./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP /C-08-11) keretein belül augusztus 1. napján Nyírbogát és Nyírbátor között hivatásforgalmú külterületi kerékpárút építése elnevezéssel pályázatott nyújtott be a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt-hez (1012 Budapest, Vérmező u. 4.) A projekt azonosító száma: KÖZOP-3.2.0/c A projekt összköltségei összesen: Ft Az igényelt támogatás összege: Ft EU támogatás: Ft Operatív Programon belüli hazai forrás: Ft A támogatás mértéke 100 % A pályázatot a Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte és erről a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. a december 14-én kelt KIKSZ-K-14516/2011. iktatószámú levelében tájékoztatta az önkormányzatot. 2./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP /C-08-11) keretein belül augusztus 1. napján Nyíradony és Nyírbogát között hivatásforgalmú külterületi kerékpárút tervezése elnevezéssel pályázatott nyújtott be a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt-hez (1012 Budapest, Vérmező u. 4.) A projekt azonosító száma: KÖZOP-3.2.0/c A projekt összköltségei összesen: Ft Az igényelt támogatás összege: Ft EU támogatás: Ft Operatív Programon belüli hazai forrás: Ft A támogatás mértéke 100 % A pályázatot a Közlekedés Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte és erről a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. a december 14-én kelt KIKSZ-K-14547/2011. iktatószámú levelében tájékoztatta az önkormányzatot. 3./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a 135/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján, falumegújításra és-fejlesztésre igénybe vehető támogatás jogcímre napján 12

13 pályázatot nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz a azonosító számon. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a április 19-én kelt 208/1501/174/25/2009 iktatószámú levelében tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy a benyújtott pályázatot támogatásra érdemesnek találta és Ft támogatást állapított meg. Elbírálás alatt lévő pályázatok: 1./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a TIOP /1 kódszámú, önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című pályázati felhívás keretében pályázatot nyújtott be a Nyírbogáti bentlakásos idősek otthonának korszerűsítése és bővítése elnevezéssel az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-hez (Budapest, Pf.: 818., 1385.) május 24-én. A pályázat kódszáma: TIOP /1 A projekt azonosító száma: TIOP / A projekt elszámolható költsége összesen: Ft Az igényelt támogatás összege: Ft A támogatás mértéke 100 % A pályázat elbírálása folyamatban van. 2./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata az Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése c. pályázati felhívás keretében pályázatot nyújtott be a A szociális alapszolgáltatások fejlesztése, nappali ellátás bevezetése Nyírbogáton elnevezéssel a VÁTI Nonprofit Kft-hez (4025 Debrecen, Simonffy u. 4-6.) január 9-én. A pályázat kódszáma: ÉAOP-4.1.3/A-11 A projekt azonosító száma: ÉAOP-4.1.3/A A projekt elszámolható költsége összesen: Ft Az igényelt támogatás összege: Ft A támogatás mértéke 95 % A pályázatot a VÁTI a június 5-én kelt K-2012-ÉAOP-4.1.3/A /141 iktatószámú levelével elutasította és tartaléklistára helyezte. Az önkormányzat a pályázat elutasítása ellen kifogással élt a június 15-én kelt levelével. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a szeptember 05-én kelt 21/1869/3/2012. iktatószámú levelében arról küldött tájékoztatást, hogy a kifogás elbírálásának határidejét 30 nappal meghosszabbították. 3./ Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata az Észak-alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez Nyírbogát település Bocskai utca útépítése és csapadékvízelvezetése elnevezéssel pályázatott nyújtott be január 26-án az ÉARFŰ Észak-Alföldi Regionális 13

14 Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft-hez (4002 Debrecen 2. Pf.: 501) A pályázat kódszáma: ÉAOP-3.1.2/A-11 A projekt azonosító száma: ÉAOP-3.1.2/A A projekt elszámolható költsége összesen: Ft Az igényelt támogatás összege: Ft A támogatás mértéke 90 % Az ÉARFŰ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség a május 16-án kelt K ÉAOP-3.1.2/A /156 iktatószámú levelében értesítette az önkormányzatot arról, hogy a pályázat a bírálati folyamat eredményeképp tartaléklistára került. Az önkormányzat ez ellen a döntés ellen a július 6-án kelt levelében kifogást terjesztett elő. A kifogás elbírálásáról tudomásunk nincs. 4./ Nyírbogát-Kisléta Szennyvízközmű Önkormányzati Társulás a Környezet és Energia Operatív program támogatási rendszeréhez decemberében Nyírbogát-Kisléta települések szennyvízelvezetése-és tisztítása címmel pályázatott nyújtott be az Energia Központ Nonprofit Kft-hez (1134 Budapest, Váci út 45.) A pályázat kódszáma: KEOP-1.2.0/B A projekt azonosító száma: KEOP-1.2.0/B/ A projekt elszámolható költségei összesen: Ft Az igényelt támogatás összege: Ft Önerő: Ft A támogatás mértéke 83,04 % Az Energia Központ a szeptember 15-én kelt 2453/1/2011. iktatószámú levelében tájékoztatta a társulást arról, hogy a projekt megvalósításához nettó forintot a Kohéziós Alap és a Magyar Köztársaság költségvetése társfinanszírozásában biztosítja. A BMÖNAL azonosítószámú támogatási szerződés szerint Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata a Nyírbogát-Kisléta települések szennyvízelvezetése-és tisztítása elnevezésű pályázat megvalósításához az Európai Unió Kohéziós Alapjából támogatott Környezet és Energia Operatív Program keretében megvalósuló beruházás költségeinek saját forrás kiegészítéséhez Ft vissza nem térítendő támogatásban részesül a Belügyminisztériumtól. Folyamatban van a projekt hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységének ellátására vonatkozó eljárás lefolytatása. A projekt megvalósításához szükséges fedezet biztosításához folyik az egyeztetés az OTP Bank Nyrt. képviselőivel. 5./ A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézményfenntartó Központja június 4. napján pályázatot nyújtott az Új Széchenyi Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-hez (1134 Budapest, Váci út 45. C.) Nyírbátori 14

15 Gyermekvédelmi Központ kiváltása elnevezéssel A pályázat azonosító száma: TIOP-3.4.B-11/ Az ESZA a pályázatot befogadta, annak elbírálása folyamatban van. A hazai és uniós pályázatokon való indulás egyik feltétele lesz a települések esélyegyenlőségi programjának megléte. A települési önkormányzat a továbbiakban is szeretné az állami és uniós forrásokat becsatornázni a község fejlesztésére, ezért elhatározta, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján 5 évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogadnak el, melyet meghatározott időszakonként felülvizsgálnak. Jelenleg a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás keretein belül futó egészségprogram bemutatása. TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A Egészségre nevelő és szemléletformáló programok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben- Magnólia program. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a gyermekek a mi mai befektetésünk a holnap társadalmába. Amint azt a Nemzeti Csecsemő-és Gyermek Egészségügyi Program bevezetőjében megfogalmazza: Az ő egészségük, és ahogyan kezeljük őket serdülő korukban a felnőtté válásukig, komoly hatással lesz hazánk jólétére és stabilitására a következő évtizedekben is. Mint Európa és az Európai Unió számos országában, Magyarországon is jelentős egyenlőtlenségek vannak a gyermekek egészségi állapotában és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésükben is. Tudományosan egyértelműen bizonyított, hogy ezen egészségügyi egyenlőtlenségek nagy részéért a szociális tényezők a felelősek: a szociálisan hátrányosabb helyzetű csoportokhoz tartozó emberek betegebbek és korábban halnak meg, mint előnyösebb helyzetű társaik. Jelen pályázatunk programja szorosan kapcsolódik a Nemzeti Csecsemő-és Gyermek Egészségügyi Program célkitűzéseihez, így hozzájárulhat a különbség csökkentéséhez vagy kiegyenlítődéséhez, amely a hátrányos kistérségekben élő gyermekek számára esélyegyenlőséget biztosíthat egy magasabb szintű életvitelre, életmódra. Megoldandó probléma: A hiányos egészségtudat, a tanulók otthoni körülményeiben fennálló különbségek miatt fontos, hogy az elméleti, gyakorlati egészségkultúrával kapcsolatos tudnivalók hiánytalanul beépüljenek a magatartásukba, hétköznapi életükbe, életvitelükbe. A szülők pszichésen és fizikálisan is túlterheltek, sok esetben alacsony iskolai végzettségűek, napi gondokkal küzdenek. Nincs elegendő idejük, vagy energiájuk a gyermekek egészségnevelésére, táplálkozási- és megfelelő higiénésszokások kialakítására, káros szenvedélyektől való megóvására, anyagi helyzetük kontrollálására, életviteli kompetenciák fejlesztésére. Számos esetben saját maguk sem rendelkeznek ezzel a 15

16 tudással. A évi decemberi kimutatás szerint (a nyírbátori Munkaügyi Központ adatai szerint) a kistérség közel lakosából 4490 fő regisztrált álláskereső volt. Ezen belül 2048 fő nő volt a regisztrált álláskereső, ahogyan ezt a táblázat is mutatja. Az álláskereső nők több mint 50%-a alacsony iskolai végzettségű volt-általános iskolai végzettséggel nem, vagy csak azzal rendelkezett. A lakosság összetétele a képzettség alapján sem versenyképes, így a kistérséget magas strukturális munkanélküliség sújtja. A Nyírbátori Kistérségben a 2001-es népszámlálás adatai szerint a roma lakosság aránya 8,8%, kétszerese az egyébként is magas megyei szintnek, ami 4,6%. Az ábrán látható a települések szerinti roma lakosság %-os aránya ben a házi orvosok száma 20 fő volt, jelenleg 26 házi orvos dolgozik a 16

17 kistérségben. Gyermek házi orvosi praxis 4 működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a kistérségben 1845, ami meghaladja mind a megyei (1730), mind a régiós (1642) szintet. A kistérségi egészségügyi ellátás egyik sarkalatos pontja a roma kisebbség problémáinak feltárása és a megoldások folyamatos keresése. A romák egészségi állapota az életmód, a szociális sajátosságok és az alacsony egészségügyi kultúra miatt igen rossz. Az egészségügyi ellátórendszer közel 50 ezer fő ellátását biztosítja 20+1 településen. Kórház nincs a kistérségben, a környező fekvőbeteg ellátó intézmények 20 km-es körzeten kívül esnek, legközelebb Mátészalkán, vagy Nyíregyházán vehető igénybe ez a szolgáltatás. A kistérségi járóbeteg-szakellátás a teljes körűen felújított, akadálymentesített nyírbátori szakrendelő látja el. Az intézet 18 szakterületen nyújt színvonalas egészségügyi ellátást a térség lakói számára ben a házi orvosok száma 20 fő volt, jelenleg 26 házi orvos dolgozik a kistérségben. Gyermek házi orvosi praxis 4 működik. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a kistérségben 1845, ami meghaladja mind a megyei (1730), mind a régiós (1642) szintet. Egy nemzetközileg elfogadott mutató szerint ez a mutató ideális esetben 1300 lakos/orvos lenne. A kistérség egészségi állapota a statisztikai adatok oldalától országos átlagot mutat a valóság azonban lényegesen rosszabb egészségi állapotot tükröz. Növekedett a daganatos betegek, a keringési és mozgásszervi betegségben szenvedők aránya. A Nyírbátori kistérség demográfiai mutatói ( ): Év Élve születés Halálozás 1000 lakosra ,0 12, ,1 12, ,3 11, ,6 12, ,7 12, ,1 12, ,7 12, ,1 11, ,8 12, ,3 12,5 Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve, alapján A táblázatból is látszik, hogy kistérségünkben is csökkent az élve születések száma, az orvos 17

18 tudomány és a gyógyítás fejlődése ellenére nem csökkent a halálozások száma. A nemzetközi és a hazai kutatások eredményei alapján feltételezhető, hogy a magyar lakosság kirívóan rossz egészségi állapotáért különböző tényezők lehetnek felelősek: - Az egészséget közvetlenül befolyásoló egészségkárosító tényezők: a túlzott alkohol fogyasztás, a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgás hiánya, a stressz is fokozottan vannak jelen kistérségünkben. - A helytelen egészségmagatartás hátterében jó részt az egészségnevelés és egészségfejlesztés hiányosságai az e célokra fordított összegek elégtelensége valamint az egészséges életmódhoz szükséges információkhoz, termékekhez, szolgáltatásokhoz, sportolási lehetőségekhez korlátozott hozzáférés állnak. Az egészséges életmódot választás további akadálya a helyes döntéshez szükséges ismeretek és a kellő motiváció hiánya. Az egyént érő stressz az általános érték és bizalomhiány, a támogató közösségek az emberi szolidarítás gyakori hiánya, a kapcsolatokat sokszor romboló kommunikációs kultúra, negatív gondolkodás, az emberek közti ellentéteket szító közhangulat, a széles körű stigma és diszkrimináció egyaránt hozzájárul a lelki és testi épségünk megromlásához. A fokozott stressz nemcsak lelki betegséghez vezet. A depresszió és a stressz közvetlenül járul hozzá testi betegségek kiváltásához és rosszabbodásához. A környezeti stresszek hatásai pedig génkörnyezet kölcsönhatás révén a következő generációknak is átadódnak. Ezt ma már a tudományos kutatások is alátámasztják. A társadalomkülönböző csoportjainak egészségi állapota közötti eltéréseket - leszámítva az életkori és nemi különbségeket gazdasági egyenlőtlenségek okozzák. A népegészségügyi program 10 éves célkitűzése a népesség várható élettartamának közelítése az EU értékeihez. Jelenleg a várható élettartam 78, a nőknél 76 év. 18

19 Ha az Eu 15 és V3 országainak 2000-es évek elején készített rangsorait nézzük, hazánk az elkerülhető halálozás tekintetében a nők esetében az utolsó előtti, a férfiak esetében az utolsó helyen áll. Az EU országokéhoz viszonyított magasabb halandósággal összhangban a betegségek előfordulását tekintve is nagy az elmaradásunk. Az elkerülhető halálozás kistérségi egyenlőtlensége szoros összefüggést mutat a kistérségek társadalmi gazdasági helyzetével. Van olyan statisztikai adat, mely szerint a deprivált kistérségekben a nők elkerülhető halálozása 40%-al, a férfiak esetében 60%-al haladta meg a legjobb helyzetű kistérségekben élőkét. Az egészségfejlesztési terv elkészítéséhez külső szakértőket vontak be. Beadási határidő: március volt. Az előkészítés során szeptember-október hónapokban a kistérség 5 mikrokörzetében (az aláhúzottak a központok ) 1. Nyírlugos-Nyírbéltek- Ömböly-Penészlek 2. Encsencs-Piricse-Nyírvasvári-Nyírpilis-Nyírcsászári-Terem-Bátorliget 3. Nyírmihálydi-Nyírgelse- Nyírbogát-Kisléta 4. Máriapócs-Pócspetri- Nyírderzs-Nyírgyulaj 5. Nyírbátor - egészségfórumot hívtak össze, ahová meghívták az adott körzetek településeinek polgármestereit, jegyzőit, iskola, óvoda, esetleg bölcsőde vezetőit, a házi orvosokat, védőnőket, szociális szakembereket. Tájékoztatták őket a programról és a feladatról: kistérségi egészségfejlesztési terv elkészítése. A fórumok résztvevői delegáltakat választottak a Kistérségi Egészségtanácsba, amely a továbbiakban az egészségfejlesztési terv kidolgozásában, az abban foglaltaknak a megvalósításában vesz részt. Az egészségtanács negyedévente ül össze és vitatja meg az éppen aktuális kérdéseket. Az egészségfejlesztési terv kötelezően megvalósítandó elemei: bölcsődei nevelés-gondozás szakmai program, óvodai egészségfejlesztési terv, iskolai egészségnevelési pedagógiai program. 5 helyszínen egészség fórumot hívtak össze. A fórumokon delegáltakat választottak a kistérségi egészségtanácsba, akik a továbbiakban a program ideje alatt aktívan részt vesznek az egészségfejlesztési terv kidolgozásában. Az egészségtanács negyedévente ül össze. Cselekvési programok részletezése tevékenységenként: A pályázatban kötelezően előírt cselekvési programok a következők: 1) Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgásegyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott programok megvalósítása, melyek 19

20 eredményesen befolyásolják többek között a megfelelő folyadékfogyasztást, a túlzott só- és energia bevitelt 2) A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása 3) Dohányzást, alkohol- és drogfogyasztást megelőző tudományosan megalapozott módszereket és eszközöket alkalmazó programok megvalósítása 4) A lelki egészség védelmére/megőrzésére irányuló egészségfejlesztési és megelőzési programok megvalósítása 5, Az életvezetési kompetenciák fejlesztését célzó programok megvalósítása 6, A családi életre való felkészülést támogató programok megvalósítása 7) A biztonságos szexuális életre való nevelést segítő programok megvalósítása 8) Elsősegély nyújtási és baleset megelőzési programok megvalósítása Programjaikat ezekre a pontokra építették az alábbiak szerint: 1. Települési egészség napok (testmozgás, egészséges táplálkozás, ingyenes szűrő vizsgálatok) 2013-ban. Település teljes lakossága számára. Helyszínek:Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírbéltek, Máriapócs, Piricse 2. Iskolai egészség napok 5 településen: egész napos rendezvény (testmozgás, egészséges táplálkozás) Helyszínek: Pócspetri, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírbátor (2 középiskola) előadásból álló előadássorozat megtartása 7 iskolában november január között 5 helyszínen, a kistérség 5 mikro körzetében 1-1 település iskolájában megtartott 10 előadásból álló előadássorozat megtartása, külön az 1-4. osztályosoknak, külön az általános iskola 5-8. osztályosainak, illetve a kistérség 2 középiskolájában osztályosok részére. Összesen 7 helyszínen 120 óra, - ezek témái érintik a cselekvési programok széles körét - amelyből az egészséges táplálkozással kapcsolatos előadások az alábbiak szerint alakulnak: Tervezett helyszínek: Nyírbogát, Máriapócs, Piricse, Nyírbéltek, Nyírbátor Zrínyi úti intézményegység, Bethlen Gábor Szakközépiskola, Báthory István Gimnázium 4. Kistérségi nagyrendezvények: 3 előadás neves hazai szakemberek részvételével: Dr. Csernus Imre Dr. Zacher Gábor 20

21 Dr. Tari Annamária 5. Kerékpár túra 2 alkalommal: Nyírbátor- Máriapócs-Nyírbátor Nyírbátor- Bátorliget-Nyírbátor 6. Kortárs segítő csoportok képzése: 4 csoport (2 csoport osztályos tanulók) (2 csoport középiskolás tanulók részvételével) 7. Csecsemőgondozás szakkör (30 óra elmélet, gyakorlat) - Magyar Vöröskereszt szervezésével Helyszínek: Kisléta, Encsencs, Nyírgyulaj, Nyírbátor 2 általános iskolája 8. Elsősegélynyújtás szakkör: (30 óra elmélet, gyakorlat) - Magyar Vöröskereszt szervezésével Helyszínek: Nyírlugos, Nyírgyulaj, Encsencs, Báthory István Gimnázium, Nyírbátor Hunyadi Mátyás Általános Iskola Az egészséget a mindennapi élet alakítja, melynek szintereit a család lakóhelye, a helyi közösség, a munkahely, az iskola és az egyéb társadalmi intézmények alkotják. Az egészséges életre való felkészítés beruházás a jövőben, hisz az általunk megcélzott korosztály egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségi állapotát a jövő munkaerejének minősségét. Ezért az egészségnevelés és egészségfejlesztés kiemelt célpontjai az iskoláskorú gyermekek és fiatalok körükben a legjobbak a kedvező változás esélyei, ez kedvező hatással lehet a család egészére is. A projekt megvalósítása elősegítheti, hogy csökkenjen, illetve kiegyenlítődjön az a különbség, amely a hátrányos helyzetű kistérségekben élő gyermekek számára esélyegyenlőséget biztosíthat egy magasabb szintű életvitelre, életmódra NYÍRBÁTOR ÉS VONZÁSKÖRZETE TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS: Nyírbogát Nagyközség az Észak alföldi Régióban, azon belül Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye a Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségben található. Szabolcs Szatmár-Bereg megyében 12 kistérség található. Mind területileg mind települések számát tekintve kiemelkedő a Fehérgyarmati kistérség. A legnagyobb lélekszámmal bíró kistérség a megyeszékhelyt is magába foglaló Nyíregyházi kistérség. A megye 12 kistérsége közül 6 db sorolható a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé. 21

22 Kistérség neve Székhelye Terület (km²) Lélekszám (2007. január 1.) Település Baktalórántházai kistérség Baktalórántháza 451, Csengeri kistérség Csenger 246, Fehérgyarmati kistérség Fehérgyarmat 702, Ibrány Nagyhalászi kistérség Ibrány 521, Kisvárdai kistérség Kisvárda 443, Mátészalkai kistérség Mátészalka 624, Nagykállói kistérség Nagykálló 518, Nyírbátori kistérség Nyírbátor 695, Nyíregyházai kistérség Nyíregyháza 539, Tiszavasvári kistérség Tiszavasvári 479, Vásárosnaményi kistérség Vásárosnamény 567, Záhonyi kistérség Záhony 145, A nyírbátori statisztikai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, dél-keleti részén, a Nyírség területén fekszik. A térség déli része Hajdú-Bihar megyével, dél-keleti része pedig Romániával határos. A térségi központ szerepét Nyírbátor város tölti be. A földrajzi közelség és a korábban kialakult kapcsolatok következtében Debrecen és Nyíregyháza erőteljes kulturális és gazdasági vonzóhatást gyakorolnak. A Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás június 25-én jött létre. Ezen a napon mondta ki a jogelőd Dél-Kelet Nyírségi Fejlesztési Társulás Közgyűlése az általános jogutódlással történő megalakulást. Az általános jogelőd Dél-Kelet Nyírségi Fejlesztési Társulás az 1994-ben létrejött Dél-Kelet Nyírségi Fejlesztési Egyesület keretein belül működött és a nyírbátori statisztikai kistérségbe tartozó húsz települési önkormányzat összefogásával jött létre. A kistérségi társulás célja a térség gazdasági, társadalmi, infrastrukturális helyzetének feltárása, térségfejlesztési 22

23 program elkészítése, a térségfejlesztési prioritások meghatározása a táji, környezeti adottságok figyelembevételével és a lakossági közszolgáltatások minél magasabb szinten történő ellátása. A kistérséghez tartozó települések: Bátorliget, Encsencs, Kisléta, Máriapócs, Nyírbátor, Nyírbéltek, Nyírbogát, Nyírcsászári, Nyírderzs, Nyírgelse, Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmihálydi, Nyírpilis, Nyírvasvári, Ömböly, Penészlek, Piricse, Pócspetri, Terem. Nyírbátori Kistérség települései: Az Nyírbátori kistérség a Dél-kelet nyírség természetes kistájon, a nyírség déli részén található, közvetlen kapcsolata van a román határral. A kistérség állandó népessége fő, területe 696 km². A kistérséget alkotó települések: Bátorliget (689), Encsencs (1970), Kisléta (1874), Máriapócs (2079), Nyírbátor (12249), Nyírbéltek (2773), Nyírbogát (3209), Nyírcsászári (1173), Nyírderzs (598), Nyírgelse (1081), Nyírgyulaj (2002), Nyírlugos (2789), Nyírmihálydi (1977), Nyírpilis (836), Nyírvasvári (1932), Ömböly (418), Penészlek (921), Piricse (1878), Pócspetri (1727), Terem (653). Településkategóriák szerint az alábbi megoszlás jellemzi a kistérséget: 1000 alatti: 5 db, : 6 db, : 8 db, : 0 db, felett: 1 db. A települések átlagos lakosságszáma 2268 fő, a kistérség népsűrűsége 63,6 fő/km 2, amely az OECD besorolás szerint alapvetően vidéki térségnek minősül, ez alapján rurális területi egységnek tekinthető. A városi lakosság aránya 40% vagyis a társadalom közel fele városokban él. A Nyírbátori kistérség társadalmi és gazdasági szempontból elmaradó, leszakadó térség, területfejlesztési szempontból a 23

24 311/2007. Kormányrendelet szerint komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség. A Nyírbátori kistérségre népességfogyás a jellemző (-0,2), de kedvező korösszetételéből eredően csak enyhe mértékű. A kistérségben 2873 db regisztrált vállalkozás működik, ezek 26,31 %-a társas vállalkozás. A vállalkozói sűrűségről elmondható, hogy 100 lakosra 65 db vállalkozás jut. A szálláshelyek száma 674 db a kistérségben, melyből 636 db kereskedelmi szálláshely. A kistérség kiemelkedő műemléki és vallásturisztikai értékekkel rendelkezik és egyedülálló természeti értékekkel. Tekintettel a kistérség turisztikai értékeire és turisztikai potenciál feltételrendszerének dinamikus fejlődésére, a vendégéjszakák száma között folyamatos növekedést mutat. ( Forrás: szszbmfu.eu honlapról ) 2.3. NYÍRBOGÁT: Van e ilyen a településen ha nincs írjuk le? Nyírbogát földrajzi elhelyezkedése, története: A 3350 fős település a Nyírség északkeleti részén fekszik. A település megközelíthető közúton: a 4- es úton Debrecenig, onnan tovább a 471-esen; vasúton: a Debrecen- Nyírbátor-Mátészalka vonalon. Nyírbátortól 6 km-re, Nyírgelsétől 7 km-re, Nyíregyházától 38 km-re és Debrecentől 43 km-re található. Határában található az Alföld legmagasabb pontja, a 183 méter magas Hoportyó. A település a nevét az Árpád korabeli Bogát vezérről kapta, aki az Észak-Erdélyi só szállítmányokat biztosította az ország belseje felé. A település környéke már a késő kőkorszak idején lakott volt, de első írásos említése 1310-ben történt. A XIV. század fordulója körül a település elnéptelenedhetett, de aztán újra épült. Erre utal 1345-ből az Újbogát név. Birtokosai voltak a Kállayak és a Vayak is. A környék síkfekvésű tájból kiemelkedik a templomdombon épült késő barokk stílusú református templom, melynek alapkövét 1823-ban rakták le. Az 1890-ben épült Bogáthy-kúria jelenleg szállodának és étteremnek ad helyet. A település gazdaságában mindig a mezőgazdaságnak jutott a fő szerep. Az 1700-as évektől jelenik meg a kukorica, káposzta és köles termesztése a községben. Az 1800-as évek közepén a burgonya, lucerna, tök is meghonosodik. A XIX. sz. lecsapolásai miatt csökken a nádvágók csónakkészítők száma. Sokan tértek át a dohánytermesztésre, állattartásra között itt sem volt könnyű az élet. Fokozta a bajt a gyenge, homokos talaj. Ekkor telepítették be a Jonatán almát. A futóhomok megkötésére telepített akác lehetővé tette a méhészkedést. Az államosítások idején több Tsz alakult. Később ezek felbomlottak ben megindult az újjászervezés ig több, ez után már csak a Rákóczi Mg 24

25 Tsz működött, egészen a 90-es évek közepéig. A település jelenleg is meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak, jelentős még a szolgáltatás. Az ipar szerepe nem jelentős. A környékbeli ipari üzemek bezárása és a Tsz felbomlása miatt sok a munkanélküli. Munkahelyteremtő beruházások támogatása az önkormányzat részéről az utóbbi két évben indultak meg ben épült meg a vasút egy holland-magyar Rt. révén. Általa a lakosság könnyebben juthatott el a debreceni piacra ben épült meg a Nyírbátor-Debrecen közötti közút. A nyírvizek lecsapolása érdekében 1860-tól elkezdték a csatornák kiépítését. Már 1900-ban volt postakocsi állomás Bogáton, de távíró nélküli. Az első telefont 1923-ban kötötték be. A villanyt 1955-ben kezdték el bevezetni. Az első furott kút 1928-ban létesült ben építették ki a vízmű hálózatot, amit ebben az évben újítottak fel, s október 23-án lett átadva ban épült az iskola, 1989-ben pedig az egészségház, 1992-ben fektették le a földgáz hálózatot, majd kiépült a telefonhálózat is. Az utóbbi tíz évben a községben az önkormányzat részéről nagyobb beruházás nem történt, viszont 2001 tavaszától megindult a felújításra szoruló néhol ugyancsak lepusztult épületek felújítása, így csak épül és szépül községünk. Nyírbogát elhelyezkedését tekintve szabálytalan alaprajzú, több utcás falu. A Szent György tiszteletére emelt templomot 1328-ban említik először ben elsősorban a Rácz család adományából megépül az első református templom a templom dombon, ami rossz anyaga miatt alig élte meg a 40 évet. A mai templom között épült. É-D-i tengelyű, késő barokk stílusú műemlék jellegű épület ben épült meg a Bogáthy család kúriája. A hagyomány szerint ifjú Bogáti József az író Madách Imre unokahúgát vette feleségül. Így került Madách Imre íróasztala a kastélyba, majd innen állítólag Nyírbátorba a Múzeumba. A község legrégebb épülete az iskola udvaron áll, több mint 250 éves. Az Ormós családé volt. Régen kb. kétszer hosszabb volt, mint ma. Szobái és folyosója még most is boltívesek. Az egykori tornácot üvegfallal zárták le. A mai óvoda a régi Korniss-házat is magába foglalja ben felújították, új tornatermet kapott s így méltán mondhatjuk, hogy a környék egyik legszebb óvodája ban a millennium alkalmából emléktábla került az akkori iskola falára, "Éljen a magyar" felirattal. Ez az épület még ma is áll, a feljárat mellett balra, a hosszú épület. Évtizedekig szolgálati lakás volt. Vissza került a református egyház tulajdonába de az önkormányzat használja. Pillanatnyilag raktár ben készült el a görög és római katolikus iskola. Ez kápolna és iskola is volt egyben ben az államosítás után itt kapott helyet a Községi Könyvtár és szolgálati lakás lett. Érdekesség: a 25

26 A település gazdasági élete: A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat Nyírbogáton. Emellett egy fűrészüzem, fémhulladék gyűjtő, egy sertéstelep, két kenyérgyár-pékség, a Bogáthy Kúria, a Nyírzem Zrt., a Szirizo Bt. és az erdőbirtokosság társulat tud munkaerőt alkalmazni december 31-én 96 vállalkozást regisztráltak Nyírbogáton. Ezen vállalkozások a nyilvántartás szerint a településen telephellyel, vagy székhellyel rendelkeznek. A legnagyobb árbevétele a Bogáthy Kúriában működő P&P vállalkozásnak van az elmúlt években. Az önkormányzatnak a P&P vállalkozás által befizette 5,5 millió forint adóbevétele volt az iparűzési adójából. A Kraszkó Erdőbirtokosság, a Fehér-Nyír Kft, és a Deda Kft. A településen azok a vállalkozások, akik a legtöbb alkalmazottat foglalkoztatják. kegytárgyak befalazva, 2002-ben visszakerült az egyház kezelésébe. Ma kápolna, a szolgálati lakás megmaradt. Ugyancsak 1929-ben épült mai iskolánk egy része a református tanulók részére. Falán 1968-ban emléktáblát helyeztek el az iskola fennállásának 420 éves évfordulója alkalmából ben épült a görög katolikus templom. A régi polgármesteri hivatal előtti téren az es szabadságharc és a két világháború hőse halottainak az emlékére a 90-es évek elején emlékoszlopot emeltek ban a honfoglalás 1100 éves évfordulója alkalmából emlékkövet állítottak az iskola udvarán. A régi temetőben kopjafa őrzi iskolánk névadójának Vántus István zeneszerzőnek az emlékét. ( Forrás: ) A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja vállalkozások: állami regisztrált Kiskereskedelmi vendég- szektorban kivetett vállalkozások látóhelyek foglalkoztatottak adó (ft) iparűzési száma a üzletek száma településen száma száma befizetett iparűzési adó (ft) működő foglalkoztatási programok száma helyben Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Forrás: önkormányzat adatai fo p Nyírbátor nem jelent, illetve csak nagyon korlátozottan jelent munkalehetőséget a településen élőknek. ( Főként nem az alacsony iskolai végzettségűek számára ). 26

27 A település demográfiai helyzete: 2012-es évre vonatkozó adatok szerint a település lakóinak a száma 3203 fő. Az utóbbi évtizedben valamelyest csökkent ez a szám, ami a gyermekszületés csökkenésével magyarázható L akónépes s ég Állandó népesség a 2012-es évben: Nem és korösszetétel szerint a település lakossága a következőképpen oszlik meg: állandó népesség száma: nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak fő fő 51,29 % fő 48,7 % 67 fő 2,09 % 244 fő 7,62 % 244 fő 7,62 % 70 fő 2,19 % 70 fő 2,19 % 27

28 18-54 éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 867 fő 27,07 % fő 31,97 % 77 fő 2,4 % 94 fő 2,93 % 280 fő 8,74 % 128 fő 3,4 % Öregedési index: 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) Nincs adat. Nincs adat , , , , Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 28

29 Belföldi vándorlások: A településen a népességvándorlás elfogadható, melyet az alábbi táblázat mutat: B elföldi vándorlás ok - eg yenleg (fő) Természetes szaporodás: A településünkön az élveszületések száma nem éri el a halálozások számát, amelyet az alábbi táblázat mutat: Élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A településen a az utóbbi időben a születések száma rendre elmaradt a halálozásokétól, s a jellemzően negetív vándorlási különbözet is hozzájárult a lassú népességvesztéshez. A születések száma magasabb a segélyre szoruló, hátrányos helyzetű, iskolázatlan családok körében. 29

30 2.4. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS ADATOK, KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE, ADATHIÁNYOK KIMUTATÁSA: A települési esélyegyenlőségi program a Képzési segédlet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez, valamint a HEP SABLON 1. számú melléklete és az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól alapján készült. A helyzetelemzés elkészítéséhez a KSH és a TeIR adatbázis, valamint a népszámlálási adatok szolgáltak alapul. Emellett Nyírbogát Nagyközség Önkormányzata által szolgáltatott adatok és az elektronikus média Nyírbogáttal foglakozó oldalai is hasznos információkkal szolgáltak. A települési önkormányzat nem gyűjtött és nem elemzett adatokat a romákkal, nőkkel és a fogyatékkal élőkkel kapcsolatban. Nyírbogát 3203 lélekszámú település, ezért az esélyegyenlőségi szempontból érintett társadalmi csoportok helyzete viszonylag jól követhető. 30

31 3. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE: Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Ugyanakkor a romák etnikai csoportjára külön figyelmet kell fordítanunk, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szegények között is ők a legszegényebbek, és eddig őket érték el legkevésbé a felzárkóztató programok. A kifejezett, de nem kizárólagos (explicit but not exclusive) célzás uniós alapelvének megfelelően a roma népesség bevonásához szükség van speciális eszközökre és megközelítésre. Az 1993-ban elfogadott, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy a romákat valóban partnernek tekintve bevonjuk az őket érintő ügyekbe, így ösztönözve részükről az aktivitást és a felelősségvállalást. A készülő új nemzetiségi törvény ezeket a jogokat kiterjeszti és megerősíti (parlamenti képviselet). A későbbiekben ismertetett kisebbségi önkormányzati rendszer eredménye, hogy a romák Európában egyedül Magyarországon rendelkeznek államilag garantált országos választáson létrejött képviselettel, amely biztosítja számukra a kulturális autonómiát. Az utolsó önkormányzati választásokkal egy időben megtartott kisebbségi választáson több mint 130 ezer roma regisztrált önkéntesen, és szerzett választási jogosultságot (az összes kisebbségi választó 58%-a). ők több mint 6 ezer helyi képviselőt választottak, akik megválasztották a 20 területi (megyei és budapesti) roma kisebbségi önkormányzatot, valamint az Országos Roma Önkormányzatot. Ennek elnökével, Farkas Flóriánnal a kormány nevében Orbán Viktor miniszterelnök 2011 májusában aláírt egy Keretmegállapodás -t, amely konkrét vállalásokat rögzít a romákat érintő legfontosabb kérdésekben. Ez a legmagasabb szinten aláírt dokumentum egyrészt jelzi a többségi, nem roma magyar társadalom felé a kormány elköteleződését a romák felzárkóztatására, másrészt azt üzeni Magyarország legnagyobb etnikai kisebbségének (az új Alkotmány szerint nemzetiség ), hogy számíthatnak a partneri együttműködésre. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. 31

32 Tudatosan kívánjuk tehát fenntartani azt a kétirányú megközelítést, mely egyszerre küzd a nem csak a romákat sújtó elszegényedés ellen, miközben figyelemmel kíséri, ha kell, speciális, antidiszkriminációs programokkal is a romák helyzetének alakulását. Húsz évvel a parlamenti demokrácia újbóli megszületése után ez az ügy Magyarország hitelességi kérdése is. Nem fogadhatjuk el azt az állapotot, hogy a diktatúra az élet bármely területén többet nyújtson az állampolgároknak, mint a demokrácia. Hogyan tudná értékelni a polgári szabadságot az, akit a szociális leszakadás megakadályoz abban, hogy ezt a szabadságot élvezze?! A kormány programjának A cigányság körülményeinek javítása, társadalmi beilleszkedésének elősegítése című fejezetében célként határozta meg, hogy a cigányság problémáit nemzeti ügyként, s nem pusztán szegénypolitikaként kezeli. Ennek érdekében igazodva a Nemzeti Roma Stratégiák 2020-ig tartó uniós keretrendszeréhez a kormány célja 10 éves időtávlatban meghatározni a szegénységben élők, köztük a romák társadalmi és munkaerő-piaci integrációja középtávú kihívásait, céljait és a szükséges beavatkozási irányokat. A hatékony társadalmi felzárkózást szolgáló programok tervezéséhez és végrehajtásához szükséges a hazai cigányság helyzetének jobbítását szolgáló eddigi programok módszeres áttekintése és a romák helyzetét érdemben javító cselekvési terv megalkotása is, mely egyszerre céloz meg minden szegénységben élőt, de külön nevesíti azokat a módszereket és intézkedéseket, melyek biztosítják a romák valóságos bevonását. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. Ma Magyarországon a kiszorulás, a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kizáródás súlyos az állami szektorra, a társadalmi együttélésre és a fenntartható gazdasági fejlődésre egyaránt kiható társadalmi probléma. Ezért a társadalmi felzárkózáshoz feltétlenül szükséges egyfelől a szegénység okainak megszüntetésére való törekvés, a szegénység kialakulásának megelőzése, másfelől a szegénységből fakadó jelentős hátrányok csökkentése. A rendszerváltás után húsz évvel a magyar társadalom adós a szegénységet okozó, illetve a szegénységből adódó problémák hatékony kezelésével. A statisztikák és számos tanulmány a legszélsőségesebb nélkülözésben, a társadalom peremvidékein élő csoportok helyzetének állandósulásáról tanúskodnak. A szélsőséges élethelyzetek, kirívó társadalmi különbségek, a társadalmi zárványok kialakulása, s az ehhez kapcsolódó esélytelenség, a hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődése az egész társadalom stabilitását, fenntarthatóságát, biztonságát veszélyeztetik. A társadalmi kohézió hiánya, a magyar társadalom jellemző életkori, etnikai, területi stb. vetületeiben tapasztalható dezintegrációs folyamatok egyben a gazdasági fejlődés akadályai is. A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatartozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak, míg a reprezentatív cigányvizsgálatok eredményei alapján a kutatók 32

33 1971-ben 320 ezer fő körülire, 1993-ban 468 ezer körülire, 2003-ban pedig mintegy 570 ezerre becsülték a cigányok számát. Ez az ország teljes népességéhez viszonyítva közel 5,5 százalékos arányt jelentett. A 2003-asnál frissebb kutatási adatok egyelőre nem állnak rendelkezésünkre. Népesség-előrebecslések a romák számát 2010-es évekre ezer közé teszik. A vizsgálatok tanúsága szerint a cigányság életkori összetétele lényegesen fiatalabb népességet mutat, mint a nem cigány népességé. A cigányok száma és aránya Magyarországon A cigányság területileg egyenetlenül helyezkedik el az országban. A területi eltérések jelentősek mind a teljes lakosságon belüli, mind pedig a cigány népességen belüli arányszámokat tekintve. Az ország több megyéjében a teljes lakossághoz viszonyított arányuk 3 százalék alatt marad, miközben Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a 15 százalékot közelíti. A területi különbségek legmarkánsabban alacsonyabb területi szinten, a települések szintjén jelentkeznek. Egyes településeken, településcsoportokban többségben élnek a cigányok. 33

34 A cigányság aránya az állandó népességhez képest megyénként, A romák több mint 60%-a vidéken, falusias környezetben, többnyire szegregátumokban, igen rossz lakáskörülmények között él. A népességelőreszámítások melyek regionális szinten állnak rendelkezésünkre e népességeloszlás területi különbségeinek fennmaradását prognosztizálják. A roma népesség iskolázottsága messze az átlag alatti. Az iskolázottság az egyes korosztályokat tekintve is jelentősen eltér a társadalom egészétől. A cigány nemzetiségű lakosság iskolázottsági mutatói életkorcsoportonként ugyan némileg javulnak, a javulás azonban korántsem tekinthető jelentősnek ben a éves korosztályok mutatói alig voltak jobbak, mint a sokkal korábban, feltehetően 1990 előtt végzettséget szerzők mutatói. A kedvezőtlen képet a teljes népesség hasonló korcsoportjaival összevetve láthatjuk meg. Jelentős mértékűek az iskolai elkülönülés folyamatai is. Egy 2010-es kutatás szerint a roma többségi iskolák száma 2004 óta mintegy 34%-kal emelkedett. Ezen iskolák 70%-ában a teljes szakos ellátottság megoldatlan. A romák relatív továbbtanulási helyzete a kilencvenes évek után is tovább romlott. A rendszerváltás utáni magyar társadalom egyik nagy jelentőségű eredménye az érettségit adó középiskolák tömeges elterjesztése, és ezzel az egyetem felé vezető utak széles körű demokratizálása. Ebbe a folyamatba azonban a roma fiatalok tömegei nem tudtak bekapcsolódni. 34

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 105/2015. (XI.16.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 105/2015. (XI.16.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 105/2015. (XI.16.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Szociális Szolgálata Alapító Okiratának jóváhagyásáról A Képviselő-testület Nyírbátor Város

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Pályázatok - lehetőségek

Pályázatok - lehetőségek Pályázatok - lehetőségek Véleményezésre kiadott pályázatok TÁMOP 1.4.3-11/1 Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása Célja: A pályázati kiírás célja az, hogy az innovatív kezdeményezések,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Budapest 2008 Bevezetés A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Szenátusa a felsőoktatásról

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 30/2014. (III. 05.) számú. h a t á r o z a t a ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Konferencia, Békéscsaba. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Konferencia, Békéscsaba. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Konferencia, Békéscsaba Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. tájékoztatója Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Szabályzat

Esélyegyenlőségi Szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. Általános rendelkezések...3 A Szabályzat hatálya és célja...3 1....3 II. A hallgatók esélyegyenlősége...3 A fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítása...3 2....3

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének

Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének ADAPT2DC INTERREG IVB CENTRAL EUROPE projekt Az Észak-alföldi régió kísérleti projektjének bemutatása Balázsy Eszter, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Demográfiai változások kezelése Magyarország régióiban 2012. július

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 11-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testület ének 39/2011. (V.11.) KT. sz.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalmak

2003. évi CXXV. törvény. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalmak 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 10. függelék 3. melléklet A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA KOLLÉGIUMI HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

A felvétel és az átvétel közös szabályai

A felvétel és az átvétel közös szabályai Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 11/2010. (III. 22.) rendelete az az önkormányzati fenntartású óvodákba történő jelentkezés módjáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Miről lesz szó. ÉAOP-2009-4.1.1/B Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben

Miről lesz szó. ÉAOP-2009-4.1.1/B Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben - Tájékoztató rendezvény 2009. november 26. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C Bátor Nyírbátor - Térségfejlesztési kapacitások

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete. szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2015. (X. 28.) önkormányzati rendelete szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya

A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (X.30.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifára való jogosultságról, és az igénylés feltételeiről Bucsa Község Önkormányzat képviselő-testülete

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÚJHARTYÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 2012-2013. Újhartyán, 2012, szeptember 1. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 1. Az esélyegyenlőségi terv előkészítésének folyamata, aktualizálása...

Részletesebben

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete

Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete Bakonyszentlászló Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. (XI. 2,) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól A rendeletet Bakonyszentlászló Község Önkormányzat

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 16/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 16/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete. a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2014. (XI.14.) önkormányzati rendelete a szociális célú tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 16/2014.

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2328-3/2015. 10. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere Szám: 17.759/2012. Javaslat a Nógrád Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesülettel közművelődési megállapodás megkötésére Tisztelt Közgyűlés! A Nógrád Megyei

Részletesebben

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Alapító okirat ának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8..(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21..(3)

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben