A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései"

Átírás

1 A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései Dr. Papp András r. alezredes A világ számos országában jelentõs problémát jelent a hatóságokkkal együttmûködõ és a büntetõeljárásokban vallomást tett személyek védelme. A személyi védelem és a tanuvédelem szabályozása és gyakorlati végrehajtása országonként különbözõ. A cikk bemutatja a témakör magyarországi helyzetét, összehasonlítva több külföldi országgal az azonosságokat és a különbségeket. The article shows the position of this theme in Hungary comared with many other foreign countries. The protection of the persons who has cooperating with the authorities and deposit of a witness is a huge problem in many countries of the world. The regulation and the practical way of the protection of the witnesses are different in the countries. Az 1980-as évek elejétõl politikai elvi kérdésként kezelték a szervezett bûnözés létét, létezését vagy nem létezését. Természetesen a rendszerváltozásig a politikai álláspont gyõzött a szakmai állásponttal szemben, tehát nem létezett szervezett bûnözés. Ezzel szemben rendõrségi szakmai körökben egyértelmûen jelezték, hogy a 80-as évek közepétõl az addig gazdasági pozíciókkal nem rendelkezõ bûnözõi körök és bûnszervezetek a bûnözõi életvitelbõl, bûncselekményekbõl szerzett javaik, illetve vagyonuk beintegrálásába kezdtek a legális gazdaságba. Ez már egy fejlettebb szintje a bûnözésnek, és egyben fontos fegyelmi ismérve a szervezett bûnözésnek, melyen keresztül pozíciókat szereznek a legális gazdaságnak. Tulajdonképpen ebben a formában mûködik az egész világon az elit bûnözõi körök által folytatott pénzmosás is. Az 1990-es évek elejétõl megjelentek az ún. maffia-típusú ügyek, amelyek felállítására és a nyomozások lefolytatására vegyes nyomozó és vizsgáló csoportokat hoztak létre. A nyomozások tapasztalatai azt mutatták, hogy az ekkor hatályos büntetõjogszabályok nem biztosítanak, de nem is biztosíthatnak megfelelõ védelmet a bizonyítás szempontjából döntõ és releváns bizonyítékokat biztosító tanúknak. Az akkor hatályos büntetõjogszabályok a tanúk védelmét elsõsorban speciális iratkezelési és a tanúk anonimitását szolgáló, 1999-tõl hatályos az Európa Tanács Emberi Jogi Egyezményének 6. cikkelyében megfogalmazott fair eljárás követelményeit is érvényesítõ megoldásokat biztosított. Ez ben fogalmazódott meg a BM részérõl, a szervezett bûnözés elleni fellépést szolgáló büntetõjogszabályok javaslatai- 130

2 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései ban, amely több ponton ütközött az IM javaslataival. A BM elõször itt fogalmazta meg hivatalosan a tanúk jogi és fizikai védelmét. A maga hol békés, hol kevésbé békés medrében folyó kodifikációs eljárást az 1995-ben megkezdõdött bandaháború, leszámolások, bérgyilkos akciók, robbantások terelték más irányba. Az igazságszolgáltatás minden szereplõjének rendõrség, ügyészség, bíróság, de a büntetés-végrehajtás is valódi maffia-típusú ügyekkel kellett szembeszállnia, és minden hatóságnak reagálni kellett az új kihívásokra. Természetesen döbbenten állt az eseményekkel szemben a társadalom is, de az ország politikai vezetése is. Az Aranykéz utcában, 1998-ban történt robbantás áldozatai és maga az a pusztítás, ami történt, adta meg a végsõ lökést a szigorúbb büntetõjog kidolgozására tõl kerültek elõször a büntetõeljárásba a tanúvédelmi szabályok, amelyek figyelembe vették az Európai Unió Tanács Tanácsának február 23-án kihirdetett 95/C. 327/04. sz. A tanúk védelmérõl, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni küzdelemben címû állásfoglalását, valamint az Európa Tanács tagországai Miniszteri Bizottságának R (7) 13. számú a tanúk megfélemlítésérõl és a védelem jogáról szóló ajánlásban foglaltakat. Ezen kívül összhangban voltak az akkori módosítások az EU Tanács XII /C. 10/01. állásfoglalásával is a nemzetközi szervezett bûnözéssel szemben folytatott küzdelemben a bírósági eljárás során együttmûködõ egyénekrõl címmel. A tanúvédelem, illetve a büntetõeljárásban szereplõ tanúk védelmének elsõ lépcsõfokát, a 34/1999. (II. 26.) kormányrendelet jelentette, amely a büntetõeljárásban résztvevõk, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeirõl és végrehajtásának szabályairól szól. Közvetlenül a fenti kormányrendelet után lépett hatályba az áldozatok védelmérõl szóló 1074/1999. (VII. 7.) kormányrendelet, melynek 3. pontja többek között arra kötelezi a kormányt, hogy dolgozza ki a büntetõeljárásban résztvevõ személyek új személyazonosságon alapuló védelmének jogi szabályait. Az itt megfogalmazott törekvések és célok biztosították az alapját a tanúvédelemben részesülõ személyek programszerû védelmének gazdasági, szociális és jogi támogatásának. A személyi védelemrõl szóló kormányrendelet azonban kizárólag a fizikai védelmet biztosítja az érintetteknek, a személyazonosság cserét, valamint a programszerû védelmet, az új személyazonossággal együtt járó társadalmi beintegrálódást azonban nem. A jogrend védelme, a tanúk védelme, a lakosság biztonságérzete szempontjából, nemzetközi kitekintés A szervezett bûnszervezetek vezetõinek utasítására a korábban velük együtt dolgozó, de késõbb a hatóságokkal együttmûködõ ún. pentitákat, de a relendus vallomással bíró tapasztalatot is életre-halálra keresik. Kezdetben fenyegetés kilátásba helyezése, aztán fizikai erõszak, eltorzítás, végsõ esetben akár bérgyilkosok alkalmazásával fizikai megsemmisítés is lehet az együttmûködõk sorsa. Ezek a fenyegetések potenciálisan beváltásuk nélkül is nagy veszélyt jelentenek, hiszen a jogállamiságba vetett bizalom és hit, az állam feltétlen büntetõhatalmának elve, valamint az állampolgári kötelezettségek teljesítésének alkotmányos elvei is sérülnek. 131

3 A német rendõrség Szolgálati Szabályzata és a Baden-württembergi Tartományi Bûnügyi Hivatal tanúvédelmi egységeinek belsõ normája. A büntetõeljárásban tanúként számba vehetõ személyek számára de a társadalom minden tagjának is biztosnak kell lennie abban, hogy amennyiben a törvény oldalán, az egész társadalom érdekében lép fel, az ellene irányuló fenyegetõ, megtorló jellegû támadások ellen az államhatalom õt és családját a szükséges és elégséges, hatékony védelemben akarja és tudja részesíteni. A Wiesbadeni Német Szövetségi Bûnügyi Hivatal Tanúvédelmi Jegyzete (BKA) alapján a tanúvédelem létjogosultsága más megfogalmazásban és retorika szerint: Az állampolgár és az állam között létezik egy szóbeli szerzõdés, amely alapján az állampolgár lemond a hasznos együttélés érdekében egyes emberi- és szabadságjogokról. Így átengedi az államnak az erõhatalmi monopóliumot, és egyben magára vállal egyes állampolgári kötelezettségeket, ennek részét képezi a hatóságok elõtti tanúskodási kötelezettség. A tanúvallomás megtételéért, illetve annak fenntartásáért az állam legmagasabb szinten, az Alkotmányban és egyéb alaptörvényekben garantálja az életre, az egészségre, a szabadságra és részben a vagyonra vonatkozó jogokat, ezek megsértõit szigorúan szankcionálja. Természetesen amennyiben a tanú állampolgári kötelezettsége teljesítése miatt (tanúvallomás tétele és fenntartása) veszélybe kerül, fennállnak a különleges állami intézkedések és rendelkezések szükségessége. A szervezett bûnözõi körök fõbb tevékenységi, megjelenési formái, amelyek a vallomást (terhelõ) tevõ tanúkkal szemben megfogalmazódnak: az eljárásban résztvevõk megfélemlítése és megfenyegetése a vádlottak felmentése érdekében; a már ismert vallomások alapján a koronatanúk eltüntetése; az érintettek megfélemlítésén alapuló hallgatása, vallomások megtagadása, esetleg viszonozása. A lakosság ilyen ügyekkel kapcsolatosan meglévõ biztonságérzete a kiemelt büntetõügyekben szereplõ tanúk elleni látványos merényletekkel meredeken zuhan. Az állampolgárok az államhatalom tehetetlenségét és gyengeségét érzik, amennyiben õk kerülnek hasonló helyzetbe, gondolkodás nélkül megtagadják a tanúvallomást, vagy csak amnéziásan emlékeznek bizonyos eseményekre, amelyek köznapi kifejezéssel elõsegítik a hosszú távú egészséges életet. A fennálló jogrend védelme megköveteli az állam büntetõhatalmának feltétlen érvényesítését. Az EU Tanács Emberi Jogi Egyezményének 6. sz. által megfogalmazott fair büntetõeljárás érdekében egyértelmû tárgyi és személyi bizonyítékokat kell a nyomozóhatóságoknak, az ügyésznek és a bírónak felhasználni. A szervezett bûnözés elleni küzdelemben ez egyértelmûen olyan tanút jelent, akit kiszakítottak egy bûnszervezet struktúrájából, és aki hajlandó vallomást is tenni. A szervezett bûnszervezetek alapvetõ érdeke, hogy akadályozza, lehetetlenné tegye a személyi bizonyítékok körébe tartozó tanúvallomások megtételét és fenntartását a jogerõs bírói ítéletig. Az államhatalom ily módon levezethetõ kötelezettsége a tanúvédelem megteremtése, hogy a fair büntetõeljárások sikeres végig viteléhez biztosítsák azokat az intézkedéseket, amelyek megteremtik a tanúbizonyítékok felhasználásának alapjait. 132

4 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései A fejezet lezárásaként érdemes szólni igen érdekes és hasznos megfogalmazásokat tartalmazó, európai szinten összehívott szakértõi bizottság és Bûnügyi Problémák Európai Bizottsága (Europen Communittee in Crime Problems-CDPC) által készített jelentésrõl. A szakértõi bizottság a Tanúk megfélemlítésével és a védelem jogaival foglalkozó szakértõk bizottsága néven (Communittee of Ceperts on Intimidation of Witnesses and the Rights of the Deffence PC WI) a tanúk megfélemlítésének specifikus problémáit vizsgálta. Néhány idézet a bizottság megállapításaiból és ajánlásaiból. A vallomástétel, amennyiben azt a büntetõ igazságszolgáltatás rendszere megköveteli, már hosszú ideje mindenki számára elsõdleges állampolgári kötelezettség, hacsak a személy mentességet nem élvez. Ez a jogi kötelezettség a tanúk részérõl elméletileg feltétel nélkül teljesítendõ. A bûnözés bizonyos formáival, pl. a szervezett bûnözéssel és a családon belüli erõszakkal kapcsolatban azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni annak kockázatát, hogy a tanúk az elkövetõ vagy társai megtorlásának teszik ki magukat. A büntetõ igazságszolgáltatásnak ezért figyelemmel kell lennie ezeknek a személyeknek a sajátos igényeire, akiknek a bizonyítéka gyakran létfontosságú az igazság feltárásában. A vallomástétel kötelezettsége magában foglalja az államnak a felelõsségét, hogy biztosítsa a tanúk számára, hogy ennek a kötelezettségnek a fenti következmények nélkül tehetnek eleget. Az államnak ez a felelõssége a tanúk jogaként is értelmezhetõ. A törvényeknek egyértelmûen tartalmaznia kell, hogy a tanú helyzetét egyszerre két dolog határozza meg: a vallomástétel kötelezettsége, valamint a jog, hogy ennek a kötelezettségnek bármilyen beavatkozás sérelem vagy kockázat nélkül tehet eleget. A tanúk ezen jogainak elismerésével a különbözõ körülményeknek megfelelõ rendelkezéseknek kell párosulnia. Az államoknak különbséget kell tenni a tanúk veszélyeztetett, és a potenciálisan veszélyeztetett csoportja között, és megfelelõ eljárási, illetve védelmi és/vagy segítõ intézkedéseket kell biztosítani. Az állam részérõl biztosított lehetõségek alapvetõen, vagy a kormányrendelet szerinti személyi védelem, vagy a Védelmi Program által biztosított védelmi intézkedések formájában nyilvánulnak meg. A szász Belügyminisztérium és a szász Igazságügyi Minisztérium közös közigazgatási rendelete a veszélyeztetett tanúk védelmérõl: A szász tartományi szabályozás az elõzõekben felsorolt külföldi országokba és más német tartományi példákhoz hasonlóan fogalmazza meg a tanúvédelem szükségességét és annak teoritikus fogalmát. Megfogalmazásuk szerint a súlyos bûncselekmények, különösen a terrorista jellegû erõszakos bûncselekmények és a szervezett bûnözés elleni eredményes harc gyakran csak tanúvallomások segítségével válik lehetõvé. Ilyen esetekben elsõsorban azok a tanúk, illetve tanúvallomásuk tesznek különösen nagy jelentõségre a bizonyítás szempontjából, akik a felsorolt bûncselekmények esetén azok megtervezésével és végrehajtásával kapcsolatosan perdöntõ vallomást tehetnek. Ezeknek a tanúknak a helyzete egyébként is eleve veszélyeztetett és fenyegetett tekintettel a szervezett bûnözés jellemzõire ezért intézkedéseket kell tenni saját és közeli hozzátartozóinak védelme érdekében. Amennyiben az állam védelmi 133

5 intézkedései megfelelõek, a veszélyeztetett személyeket nem érik különbözõ fizikai és pszichikai ráhatások, és így nem állnak el a büntetõeljárás sikeres befejezése szempontjából fontos vallomástételtõl. A 34/1999. (II. 26.) kormányrendelet alapján a személyi védelem A kormányrendelet szerinti védelem legfontosabb szabályai azok, amelyek megfogalmazzák a személyi védelemben részesíthetõ személyi kört, a fenyegetett személy, a hatóság fenyegetett helyzetben lévõ tagjának fogalmát. Rendelkezik továbbá a személyi védelem elrendelésérõl, a védelem feltételeirõl, az elrendelõ határozatról és az ezzel kapcsolatos jogorvoslati szabályokról. A személyi védelem elrendelése és megszüntetése jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény szerinti határozattal történik. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról és anomáliákról a késõbbiekben részletesen is kívánok szólni. Elrendelés feltételei A kormányrendelet a személyi védelem ellátása, módjai, valamint a védelmet ellátó és az érintett jogai és kötelezettségei vonatkozásában az érintett, az elrendelésre jogosult nyomozóhatóságok és a védelmet ellátó szervek megfelelõ együttmûködését biztosítja. Lehetõséget teremt arra is, hogy a védelmet a büntetõeljárásban résztvevõ, illetve a nyomozóhatóság tagjának bármelyikére tekintettel amennyiben a feltételei fennállnak más személyre, hozzátartozóra is ki lehet terjeszteni a személyi védelmet. Ez alapján házastárs, élettárs, gyermek stb. vonatkozásában is kiegészíthetõ a védelem. A EU Tanács XII. 20-ai állásfoglalása A/ részének 3. pontja meghatározza, hogy a tanúk részére hatékony és megfelelõ védelmet kell biztosítani a büntetõeljárást megelõzõen (lásd: az áldozatok védelmérõl szóló 1074/1991. (VII. 7.) kormányrendelet) annak tartalma alatt, illetve ezt követõen. Ennek eleget tesz a kormányrendelet is, mivel lehetõvé teszi a személyi védelem büntetõeljárás alatti, illetve a büntetõeljárás befejezését követõen történõ alkalmazását is. Sajnos elõfordulhat, mint ahogy már elõ is fordult, hogy a büntetõeljárás alatt fenyegetõ gyanúsított, illetve terhelt a jogerõs szabadságvesztés letöltését követõen akár elõzetes letartóztatása megszüntetése után is ismételten fenyegetést jelent az érintettre, így a védelem továbbfolytatásának feltételei is fennállhatnak. Az utóbbi évek során a nyomozóhatóságok, valamint a személyi védelem ellátásában közremûködõ hatóságok tapasztalatai is azt igazolják, hogy a védelem e hagyományos formájának független a védelem ellátásának módjától lehetõségei korlátozottak. Az igen hatékonyan mûködõ és extraprofitot termelõ szervezett bûnözés (kábítószer, sugárzó anyag kereskedelem, embercsempészet, prostitúció és fõleg a terrorszervezetek) belsõ mûködését, mechanizmusát a technikai eszközökkel történõ megfigyelés mellett, mindenképpen szükséges személyi bizonyítással is megismerni. A nyomozások során, valamint az egész büntetõeljárás során a tanúkat és nyomozóhatóságok tagjait fizikai és pszichikai fenyegetések érik. 134

6 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései A személyi védelem 1999-es szabályozása is egyfajta elsõ lépcsõs válasz volt a korábban említett robbantásos cselekmények, maffia leszámolások nyomozásában egyértelmûen nyomon követhetõ tanúkkal szembeni fenyegetésekre és atrocitásokra. A tanúk ilyen esetekben élhetnek azzal a jogukkal, hogy a büntetõeljárás során bármikor megváltoztathatják vagy visszavonhatják tanúvallomásukat, inkább vállalják az így elszenvedhetõ joghátrányokat is. A személyi védelem lényegét egyértelmûen a hatóság védelmi intézkedéseinek demonstratív jellegében kell keresni, a cél a fenyegetett helyzetet létrehozó és fenntartó személyek elrettentése a kilátásba helyezett atrocitások elkövetésétõl. Tekintettel azonban a védelmi intézkedések rendkívül magas költségigényére, kivéve a folyamatos hír-összeköttetést és a védõruházat biztosítását valamint arra, hogy ez az állapot akár évekig is fennállhat, a veszélyhelyzet megszüntetéséhez és az érintett biztonságának hosszú távú megoldásához, a Védelmi Program bevezetése szükséges. A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának helyzete, egymáshoz való viszonyuk A évi LXXV. törvény a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk Védelmi Programjáról (továbbiakban: Program). Az eddigi fejezetek tulajdonképpen több oldalról, más és más aspektusból, de ugyanazt a végkövetkeztetést mutatják, a program szükségességét. A személyi védelem önmagában a tanúk fizikai õrzésére koncentráltan nem elégséges egy magas szinten szervezett bûnözõi kör konkrét és tényleges fenyegetésének tartós elhárítására. A Program megfogalmazása a Tvdt. értelmezõ rendelkezõ részben: a büntetõeljárásban résztvevõ tanú, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettekre tekintettel fenyegetett helyzetben lévõ más személy védelmének a személyi védelem keretében nem biztosítható olyan szervezett formája: a.) amelyeket a rendõrség polgári jogi jogviszony keretében a fenyegetett helyzetben lévõ személlyel megkötött megállapodás szerint végez és b.) amelynek során különleges intézkedések alkalmazása, illetve az érintett társadalmi beilleszkedésének elõsegítése érdekében mentális, morális, gazdasági, humán és jogi támogatás nyújtása szükséges. A Program magyar jogrend szerinti megfogalmazását összevetve a korábban idézett külföldi szemelvényekkel, megállapítható, hogy nagyfokú a hasonlóság. A filozófia és az ars poetica markánsan jelenik meg, azonban a Tvdt. megalkotói is vállalták az elsõsorban német és osztrák (kisebb részben olasz) jól mûködõ rendszerekbõl átvett megoldásokat, jogintézményeket. A Program magáévá teszi a német tanúvédelmi modell arányossági és mérsékletességi elveit, a személyi adatokat érintetlenül hagyó névcserét a különbözõ hatósági regisztrációs rendszerekben. A nagyobb nyilvántartásokban regisztrált személyes adatokhoz való hozzáférést és adatforgalmat, az adatzárlat jogintézményét szintén használja a magyar Program, azonban a sok hasonlóság mellett az alapokat szolgáltató német modellnek van egy jelentõs eltérése: a személyazonosság-csere intézménye. Alapvetõen alkotmányossági megfontolásokból a német jogrendben a sze- 135

7 mélyazonosság-csere nem alkalmazható. Ez az igen komoly és az érintett életére nézve fordulópontot és mérföldkövet jelentõ intézmény az olasz rendszerben mûködik elsõsorban, a maffia-ügyekben értek el komoly sikereket azzal, hogy az együttmûködõ pentítókat különbözõ módszerekkel új élethez segítik hozzá. Ez ténylegesen az érintett valós és fiktív adatainak párhuzamos meghatározott idõintervallumban történõ regisztrációját, vagy a valódi adatokat végérvényesen ad acta tevõ és a nyilvántartások fiktív adatokkal feltöltõ jogtechnikákon keresztül mûködik. A Program különleges óvintézkedések jogcímén az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelõzése érdekében az alábbi intézkedéseket foglalja magában (Tvdt. 16..): lakásból, tartózkodási hely megváltoztatásával az érintettet biztonságos helyre elhelyezni (elköltöztetés); a Programba bevont fogva tartottaknak az elhelyezését szolgáló büntetés-végrehajtási intézetbõl másik büntetés-végrehajtási intézetbe lévõ átszállítása; személyi védelem igénybevétele; a nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkereséseknek, jelzéseknek elõírása, amely a védett személy identitását nem érinti; névváltozás; személyazonosság megváltoztatása az érintett identitását érinti, új, személyes adatok nyilvántartásba vétele; nemzetközi együttmûködésben való részvétel, az érintett áttelepítése, nemzetközi együttmûködés keretében; a védett személy gazdasági, szociális és mentális támogatása, jogi megsegítése. Jól látható, hogy a fenti óvintézkedések fokozatosságot mutatnak egymásutániságukban, az adott esetben az alkalmazandó intézkedések a veszélyhelyzet indokolt és tényleges fokához igazodnak. Fontos követelmény a Program során, hogy az érintettek vonatkozásában kötött céljogi megállapodás alapján olyan intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek a hatékony védelem ellátásához valóban szükségesek, és mérlegelve a szituáció körülményeit, arányosak is. Az óvintézkedések közül egy idõben több is alkalmazható, természetesen a védelem olyan módja nem alkalmazható, amelyhez az érintett nem járult hozzá. Ez alól egyetlen kivételt állapít meg a Tvdt., amikor az érintett biztonságát közvetlenül fenyegetõ és másként el nem hárítható veszély esete áll fenn. A tanúvédelem és a személyi védelem összefüggései a Védelmi Programban A tanúvédelem filozófiája alapján a cél az, hogy az érintettet kiemelje a veszélyeztetõ személyek közegébõl, abból a környezetbõl, ahol a veszélyeztetettség közvetlen és magas fokú. Az érintettet ezt követõen konspirált módon, más földrajzi helyen (belföldön vagy ha indokolt, külföldön) normális környezetbe helyezik. A Tvdt. által biztosított lehetõségek alkalmazásával gazdasági, morális, jogi, illetve mentálhigiénés támogatással segítik az új élet mindennapi gondjainak megoldását. Jogos a kérdés, ebben a folyamatban milyen szerepe lehet az érintett fizikai õrzésének, a személyi védelemnek. 136

8 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései A személyi védelem alkalmazását a Tvdt. több esetben lehetõvé teszi, hiszen az érintettekkel kapcsolatos óvintézkedések során valós a veszélye az esetleges dekonspirációnak. Ezen kívül természetesen a Programba felvett személyeknek is meg kell jelennie különbözõ büntetõeljárási cselekményeken, ilyen esetekben gondoskodni kell a hagyományos, a kormányrendelet szerinti védelmükrõl. A Tvdt sürgõsségi intézkedés keretén belül halaszthatatlan szükség esetén ha a késedelem veszélyes és az érintettel a megállapodás megkötése valószínûsíthetõ a Tanúvédelmi Szolgálat vezetõje elrendelheti a személyi védelmet. Tulajdonképpen ez egy olyan krízis helyzetet feltételez, amelyben a Programba vételhez elõírt hivatalos eljárási határidõk betartása esetén az érintett közvetlen veszélyhelyzetbe kerülhet. Sürgõsségi intézkedés keretében a megállapodás megkötését megelõzõen is foganatosítható a személyi védelem, amely biztosítja az érintett elsõdleges védelmét, a késõbb Program szerinti tervezett és szervezett intézkedésekig. Ilyen esetekben konspiráltan és lehetõleg az érintett környezetének tudta és kontrollja nélkül olyan távoli, nem túl forgalmas helyre (csendes panziókban, nyaralókban, esetleg rendõrségi, rendvédelmi objektumokban stb.) várják ki a megállapodás megkötésének engedélyezésérõl szóló országos rendõr-fõkapitányi állásfoglalást, veszélyeztetettség nélkül, fizikai védelem mellett töltheti el így az érintett az elõírt hivatalos határidõket. Természetesen a megállapodás megkötése az érintettel a Programba történõ felvétel tárgyában nem következik be automatikusan, annak kezdeményezése esetén. Amennyiben a programszerû védelem jogi feltételei nem állnak fenn, és a személyi védelem kormányrendelet szerinti feltételei is hiányoznak, úgy a sürgõsségi intézkedéseket is meg kell szüntetni. A programszerû védelem elrendelését jelentõ megállapodás hiányában is fennállhatnak a továbbiakban a személyi védelem fenntartásának feltételei sürgõsségi intézkedés keretében történõ elrendelés esetén így a Program keretein kívül, a kormányrendelet szabályai alapján a személyi védelem tovább mûködhet. A Tvdt /d. pontja lehetõvé teszi a névváltoztatást a különleges óvintézkedések kategóriájában. A névváltoztatás részletes eljárási szabályait a Tvdt. részletesen szabályozza, az fontos, hogy a magyar állampolgárságú érintett a névváltoztatásra vonatkozó jogszabály szerint a Szolgálat útján kezdeményezheti a belügyminiszternél családi, illetve utónevének megváltoztatását. A névváltoztatás széles körben elterjedt óvintézkedés a külföldi országokban mûködõ tanúvédelmi programokban, külön említése egy másik büntetõeljárás jogi intézmény, a videokonferencia lényegi ismertetése miatt szükséges. Az érintett névváltoztatása esetén az eredeti adatok helyett új adatok (név) lépnek és kerülnek rögzítésre a különbözõ nyilvántartásokba. Az ilyen módon történõ változtatással az érintett új okmányokhoz jut, személyazonosságot a megváltoztatott néven és adatokkal igazolja, illetve vesz részt a legkülönbözõbb jogügyletekben, és teljesíti állampolgári és egyéb kötelezettségeit. A névváltoztatásnak azonban létezik több neuralgikus, dekonspirációs pontja. Az érintett (tanú) a védelem elrendelésének alapjául szolgáló büntetõeljárásban adott esetben személyes megjelenésre kötelezett. A bíróság elõtt eredeti adataival, (néven) lakcímmel stb. jelenik meg az eljáró bíró is így szólítja meg, a jegyzõköny- 137

9 vekben is így szerepel, nyilatkozatait is az eredeti néven teszi meg. A tárgyaláson (eljárási cselekményen) az érintett személyesen is találkozhat azzal a személlyel, akire nézve terhelõ vallomást tett, és aki azt a veszélyeztetõ szituációt létrehozta, amely a Programba vételhez hozzájárult. Az ilyen és hasonló veszélyeztetõ szituációk elkerülésének egy megoldási lehetõségét biztosíthatja a videokonferencia. A videokonferencia A videokonferencia intézményét világszerte, ezen belül a legtöbb EU tagországban alkalmazzák. Az EU tagállamai egymás között elõsegítik és támogatják az eljárások iratainak kölcsönös kézbesítését, az információcserét, az elõzetesen fogva tartott személyek szállítását, közös nyomozó csoportok felállítását, végül a telefonos és videokonferenciák kölcsönös lebonyolítását (Draft Council Act Estabilishing the Convention on Mutual Assistance in Criminal Malters between the Member States of the European Union az EU tagállamai közötti kölcsönös büntetõjogi segítségnyújtásról szóló egyezményt létrehozó tanácsi jogszabály). A videokonferencia lebonyolításának fõbb feltételei között szerepel, hogy Uniós tagállam területén tartózkodjon az érintett személy, és más tagállambeli kihallgatása szükséges, továbbá a kihallgatandó személy jelenléte lehetetlen vagy nem kívánatos legyen az õt kihallgatni kívánó állam területén. A megkeresett tagállam elfogadja a videokonferencia megtartását, jogelveivel nem ellenkezik, és a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak. Fontos, hogy a meghallgatás a megkeresett tagállam bírói felügyelete mellett zajlik, aki figyelemmel kíséri a cselekményt és intézkedik, ha a megkeresett jogállam jogelvei sérülnek. Ezek a leglényegesebb feltételek, amelyek a vádlottak tekintetében is alkalmazhatóak. Az elõbbi rövid ismertetésbõl is kitûnik, hogy az Európai Uniós büntetõ igazságszolgáltatás a szoros együttmûködés, az eljárásban résztvevõk jogainak minél eredményesebb védelme irányába halad. A videokonferencia alkalmazására, széles körû felhasználására jó példa az olaszországi videokonferencia-rendszer, amely 25 fellebbviteli bíróságon 157 bírósági tárgyaló teremben és 9 büntetés végrehajtási intézetben, 126 helyiségben üzemeltethetõ.* A rendszer biztonságos üzemeltetését egy központ bonyolítja le, egy napon összesen 42 ügyben, átlagosan 6 helyszínnel megbízhatóan mûködik az olasz rendszer. Az ismertetett elõzmények alapján a magyar büntetõeljárás jog lehetõvé teszi a videokonferencia intézményét, amelyet az igazságszolgáltatásban alkalmaznak is, azonban a felhasználásával kapcsolatos gyakorlati és jogi tapasztalatok összegzése megfelelõ esetszám hiányában a késõbbiekben várható reálisan. A cikk szerzõje 2001 decemberében tanulmányi úton vett részt több német tartományban a személyi védelem és a tanúvédelem gyakorlati és jogi tapasztalatainak megismerése céljából. Ennek során a baden-württembergi tartományi tanúvédelmi * Az olasz Központi Védelmi Szolgálat (Servizio Centrale Di Protezione), S.C.P. statisztikai adatai alapján. 138

10 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései szolgálat munkatársai lehetõvé tették, hogy Constanzban egy videokonferencián keresztül lebonyolított bírósági tárgyalás megtekinthetõ legyen. A Genfi-tó partján lévõ bírósági épület videokonferencián keresztül volt összekötve egy milánói bíróság erre a célra kialakított tárgyalójával, ahol egy nemzetközi kábítószercsempész társaság büntetõ ügyében hallgattak ki tanúkat, illetve szembesítettek a vádlottakkal. Az egész eljárás tolmácsok felhasználásával történt, amely így igen idõigényes volt, azonban a tanúk és a terheltek szállítását nélkülözni lehetett, amely pénzügyileg elõnyösebb, a tanúk biztonsága szempontjából pedig sokkal kisebb kockázattal járt. A személyi védelem és a tanúvédelem hazai gyakorlati tapasztalataiból levonható következtetések A kormányrendelet március 1-jétõl lépett hatályba, az alkalmazása óta eltelt közel 7 év alapvetõ tapasztalata az, hogy a már korábban kifejtett módon, államigazgatási határozattal elrendelt személyi védelem nem tölti be a védelmet ellátó szerv és az érintett közötti jogviszonyban a szükséges szerepet. A fenyegetett helyzetben lévõ személyt a hatékony és eredményes személyi védelem ellátásához szükséges és elvárt módon a közigazgatósági határozat nem motiválta és kényszerítette olyan mértékû együttmûködésre, amelyet a védelmet ellátó hatóság a biztonságos és szakszerû szakmai munkavégzéshez elvárna. Az érintett részérõl olyan önként vállalt, aktív magatartásra és együttmûködésre van szükség, amely támogatja és nem nehezíti a védelmet ellátó hatóság tevékenységét, az élet és testi épség, a személyes szabadság megóvásában. A fenyegetett helyzetben lévõ személyek konstruktivitást nélkülözõ és csak a szükséges minimum együttmûködésen alapuló hozzáállását megváltoztatni szükséges, kölcsönös elõnyökön nyugvó megállapodással kell új alapokra helyezni jogait és kötelezettségeit. Indokolt, hogy a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk Védelmi Programjáról szóló évi LXXXV. törvény (Tvdt.) mintájára polgári jogi tartalmú szerzõdés, megállapodás alapján kerüljön sor a személyi védelem alá helyezésre és annak végrehajtására. A Rendõrség által ellátott személyi védelmek gyakorlati tapasztalatainak értékelése és elemzése alapján egyértelmûen prognosztizálhatók a megállapodás megkötésével végrehajtott védelmi intézkedések elõnyösebb hatásai. A polgári jogon alapuló szerzõdés egyformán keletkeztet kötelezettségeket (együttmûködés, pontosság, fegyelmezettség stb.) az érintett részére, de egyúttal jogokat is biztosít számára, amely a személyi védelmet ellátó hatóságot is kötelezi. Az így kikényszerített szükséges mértékû konstruktív magatartás és együttmûködés esetleges jelentõs csökkenése vagy megszûnése a szerzõdésben pontosan megnevezett feltételek fennállása esetén maga után vonhatja a személyi védelem megszüntetését is. A személyi védelem és a Program szerinti tanúvédelem módosítására irányuló közigazgatási egyeztetõ eljárásban és egyéb szakmai egyeztetések során egy további vonatkozásban alakult ki konszenzus. Amennyiben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Tvdt.) 71.. szerinti hatósági határozattal formájában és tartalmában a október 31-ig hatályos államigazgatási határozat nem 139

11 váltható ki, abban az esetben a kormányrendelet és a Tvdt. felhasználásával egy egységes, új szemléletû törvényjavaslatot kell kidolgozni, és a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelmérõl és Védelmi Programjáról új törvénytervezetet kell készíteni. Ez alapján a személyi védelem és a fenyegetett helyzetben lévõ személy védelmének magasabb fokozatot teljesítõ Védelmi Program egy törvényben jelenne meg. FELHASZNÁLT IRODALOM évi LXXXV. törvény a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk védelmi programjáról. 34/1999. (II. 26.) kormányrendelet a büntetõeljárásban résztvevõk, valamint az eljárást folytató hatóság személyi védelme elrendelésének feltételeirõl és végrehajtásának szabályairól. Elõterjesztés a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk, valamint az eljárást folytató hatóság tagja személyi védelmérõl és védelmi programjáról szóló törvényjavaslat tervezetéhez. Tanúvédelem (közép-európai együttmûködés mintája) Heiko Held wiesbadeni bûnügyi fõfelügyelõ tanulmánya. (Közép-Európai Rendõr Akadémia 1995.) A Baden-Württembergi Tartományi Hivatal Tanúvédelmi Egységének belsõ normája alapján készült tájékoztató anyag. A tanúvédelem intézményének általános alapelvei, követendõ irányvonalak, szervezeti keretei, együttmûködési szabályai és a végrehajtásra vonatkozó intézkedések rendszere (vázlat és munkaanyag) Készítette: Liktor Lajos ny. r. alezredes rendõrségi fõtanácsos, Az olasz Tanúvédelmi Rendszer és a Központi Védelmi Szolgálat (Servizio Centrale Di Protezione), S.C.P. felépítésérõl és mûködésérõl készült tanulmány. A Tanúvédelmi Program, a tanúk és a büntetõeljárásban résztvevõ más személyek, valamint a kollaboránsok védelmérõl szóló koncepció. Készítették: Dr. Borai Ákos és Dr. Vas Gizella, Belügyminisztérium. A Szász Belügyminisztérium és a Szász Igazságügyi Minisztérium közös Közigazgatási Rendelete a veszélyeztetett tanúk védelmérõl,

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

Részletesebben

Ágazati jogszabályok évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól,

Ágazati jogszabályok évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, Szociális és gyámügyi igazgatás Ágazati jogszabályok 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Szekszárdi Törvényszék (7100 Szekszárd, Dózsa u. 2. bankszámlaszám:10046003-01483154-00000000, adószám: 15311533-1-17, KSH azonosító: 15311533 8423

Részletesebben

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN Eger, 2015. február 24. dr. Szacsva Ferenc AZ INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE 2006.

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

T/1762. számú törvényjavaslat

T/1762. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGA 1 L L Érkezett : 2014 OKT 2 7. T/1762. számú törvényjavaslat az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A rendőrség gazdaságvédelmi szervezete Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Gazdaságvédelmi és Pénzhamisítás Megyei Rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak

Európa Tanács. Parlamenti Közgyűlés. 1582 (2002) 1 számú Ajánlás. Nők elleni családon belüli erőszak Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 1582 (2002) 1 számú Ajánlás Nők elleni családon belüli erőszak 1. A családon belüli erőszak a nők elleni erőszak legelterjedtebb formája, melynek következményei az áldozatok

Részletesebben

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről 182. sz. Egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

2. sz. melléklet. Adatkezelési Szabályzat

2. sz. melléklet. Adatkezelési Szabályzat 2. sz. melléklet Adatkezelési Szabályzat 1 Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Adatkezelési Szabályzata Készítette: Boros Lajosné igazgató 2 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Kövy Sándor Általános

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

Green Business Szövetség - Tagdíjrendszer

Green Business Szövetség - Tagdíjrendszer Green Business Szövetség - Tagdíjrendszer A Szövetség tagja lehet bárki, aki a Green Business Szövetség filozófiáját elfogadja és e gondolat a tevékenységében tükröződik. Tagjaink között szívesen látjuk

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: OTTAWA Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs 2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Témák Az igazságügyi szakértői módszertani levelek és a szakértés minősége Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése

Részletesebben

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK KIK VAGYUNK? civil szervezetek és 3 egyéni szakember (MTA JTI, ELTE Á JK) MIT CSINÁLUNK ÁLTALÁBAN?

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Hungarian EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Önnek joga van ezt a jogairól tájékoztató levelet fogva tartása alatt magánál tartani.

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 22/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: CSATLAKOZÁSI OKMÁNY, IX. MELLÉKLET

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

2. Az ajánlat megtételének, illetve az igény elutasításának módja

2. Az ajánlat megtételének, illetve az igény elutasításának módja A KÖZBESZERZÉSI ÉRTÉKHATÁROKAT ELÉRŐ, VAGY AZT MEGHALADÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSI ELLÁTÁS ELJÁRÁSRENDJE 1. A tervezett igények bejelentése A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Az előterjesztés nem végleges, ezért az nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának.

Az előterjesztés nem végleges, ezért az nem tekinthető a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI BEJEGYZÉSEK különös tekintettel a vagyonkezelői jogra Vagyongazdálkodási napok Siófok, dr. Tóth Balázs osztályvezető, Fm Ingatlan-nyilvántartási Osztály Ingatlan-nyilvántartást

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A 85. -hoz. A 101. -hoz

A 85. -hoz. A 101. -hoz A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezéseinek indokolása A 85. -hoz Ugyanakkor a Be. 190. -a (1) bekezdésének

Részletesebben

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10)

(Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG (2008/C 14/10) 2008.1.19. C 14/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Pályázati felhívás az emberkereskedelemmel foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról szóló 2007/675/EK bizottsági határozatra vonatkozóan

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 16/2005.(IV.28.) KGY r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a város területén a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály Jobb megelőzni a bűntetteket, mint büntetni azokat. Ez a fő célja minden jó törvényhozásnak... Meg akarjátok előzni a bűntetteket?

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország

Részletesebben

dr. Zavodnyik József június 14.

dr. Zavodnyik József június 14. dr. Zavodnyik József 2016. június 14. 2014/104/EU irányelv a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását

Részletesebben

Alulírott (szül. hely, idő, a.n., személyigazolvány száma: )

Alulírott (szül. hely, idő, a.n., személyigazolvány száma: ) Tisztlelt ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a 2011. október 11. napján hatályba lépett, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (továbbiakban: KHR tv.) értelmében a központi

Részletesebben