A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései"

Átírás

1 A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései Dr. Papp András r. alezredes A világ számos országában jelentõs problémát jelent a hatóságokkkal együttmûködõ és a büntetõeljárásokban vallomást tett személyek védelme. A személyi védelem és a tanuvédelem szabályozása és gyakorlati végrehajtása országonként különbözõ. A cikk bemutatja a témakör magyarországi helyzetét, összehasonlítva több külföldi országgal az azonosságokat és a különbségeket. The article shows the position of this theme in Hungary comared with many other foreign countries. The protection of the persons who has cooperating with the authorities and deposit of a witness is a huge problem in many countries of the world. The regulation and the practical way of the protection of the witnesses are different in the countries. Az 1980-as évek elejétõl politikai elvi kérdésként kezelték a szervezett bûnözés létét, létezését vagy nem létezését. Természetesen a rendszerváltozásig a politikai álláspont gyõzött a szakmai állásponttal szemben, tehát nem létezett szervezett bûnözés. Ezzel szemben rendõrségi szakmai körökben egyértelmûen jelezték, hogy a 80-as évek közepétõl az addig gazdasági pozíciókkal nem rendelkezõ bûnözõi körök és bûnszervezetek a bûnözõi életvitelbõl, bûncselekményekbõl szerzett javaik, illetve vagyonuk beintegrálásába kezdtek a legális gazdaságba. Ez már egy fejlettebb szintje a bûnözésnek, és egyben fontos fegyelmi ismérve a szervezett bûnözésnek, melyen keresztül pozíciókat szereznek a legális gazdaságnak. Tulajdonképpen ebben a formában mûködik az egész világon az elit bûnözõi körök által folytatott pénzmosás is. Az 1990-es évek elejétõl megjelentek az ún. maffia-típusú ügyek, amelyek felállítására és a nyomozások lefolytatására vegyes nyomozó és vizsgáló csoportokat hoztak létre. A nyomozások tapasztalatai azt mutatták, hogy az ekkor hatályos büntetõjogszabályok nem biztosítanak, de nem is biztosíthatnak megfelelõ védelmet a bizonyítás szempontjából döntõ és releváns bizonyítékokat biztosító tanúknak. Az akkor hatályos büntetõjogszabályok a tanúk védelmét elsõsorban speciális iratkezelési és a tanúk anonimitását szolgáló, 1999-tõl hatályos az Európa Tanács Emberi Jogi Egyezményének 6. cikkelyében megfogalmazott fair eljárás követelményeit is érvényesítõ megoldásokat biztosított. Ez ben fogalmazódott meg a BM részérõl, a szervezett bûnözés elleni fellépést szolgáló büntetõjogszabályok javaslatai- 130

2 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései ban, amely több ponton ütközött az IM javaslataival. A BM elõször itt fogalmazta meg hivatalosan a tanúk jogi és fizikai védelmét. A maga hol békés, hol kevésbé békés medrében folyó kodifikációs eljárást az 1995-ben megkezdõdött bandaháború, leszámolások, bérgyilkos akciók, robbantások terelték más irányba. Az igazságszolgáltatás minden szereplõjének rendõrség, ügyészség, bíróság, de a büntetés-végrehajtás is valódi maffia-típusú ügyekkel kellett szembeszállnia, és minden hatóságnak reagálni kellett az új kihívásokra. Természetesen döbbenten állt az eseményekkel szemben a társadalom is, de az ország politikai vezetése is. Az Aranykéz utcában, 1998-ban történt robbantás áldozatai és maga az a pusztítás, ami történt, adta meg a végsõ lökést a szigorúbb büntetõjog kidolgozására tõl kerültek elõször a büntetõeljárásba a tanúvédelmi szabályok, amelyek figyelembe vették az Európai Unió Tanács Tanácsának február 23-án kihirdetett 95/C. 327/04. sz. A tanúk védelmérõl, a nemzetközi szervezett bûnözés elleni küzdelemben címû állásfoglalását, valamint az Európa Tanács tagországai Miniszteri Bizottságának R (7) 13. számú a tanúk megfélemlítésérõl és a védelem jogáról szóló ajánlásban foglaltakat. Ezen kívül összhangban voltak az akkori módosítások az EU Tanács XII /C. 10/01. állásfoglalásával is a nemzetközi szervezett bûnözéssel szemben folytatott küzdelemben a bírósági eljárás során együttmûködõ egyénekrõl címmel. A tanúvédelem, illetve a büntetõeljárásban szereplõ tanúk védelmének elsõ lépcsõfokát, a 34/1999. (II. 26.) kormányrendelet jelentette, amely a büntetõeljárásban résztvevõk, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeirõl és végrehajtásának szabályairól szól. Közvetlenül a fenti kormányrendelet után lépett hatályba az áldozatok védelmérõl szóló 1074/1999. (VII. 7.) kormányrendelet, melynek 3. pontja többek között arra kötelezi a kormányt, hogy dolgozza ki a büntetõeljárásban résztvevõ személyek új személyazonosságon alapuló védelmének jogi szabályait. Az itt megfogalmazott törekvések és célok biztosították az alapját a tanúvédelemben részesülõ személyek programszerû védelmének gazdasági, szociális és jogi támogatásának. A személyi védelemrõl szóló kormányrendelet azonban kizárólag a fizikai védelmet biztosítja az érintetteknek, a személyazonosság cserét, valamint a programszerû védelmet, az új személyazonossággal együtt járó társadalmi beintegrálódást azonban nem. A jogrend védelme, a tanúk védelme, a lakosság biztonságérzete szempontjából, nemzetközi kitekintés A szervezett bûnszervezetek vezetõinek utasítására a korábban velük együtt dolgozó, de késõbb a hatóságokkal együttmûködõ ún. pentitákat, de a relendus vallomással bíró tapasztalatot is életre-halálra keresik. Kezdetben fenyegetés kilátásba helyezése, aztán fizikai erõszak, eltorzítás, végsõ esetben akár bérgyilkosok alkalmazásával fizikai megsemmisítés is lehet az együttmûködõk sorsa. Ezek a fenyegetések potenciálisan beváltásuk nélkül is nagy veszélyt jelentenek, hiszen a jogállamiságba vetett bizalom és hit, az állam feltétlen büntetõhatalmának elve, valamint az állampolgári kötelezettségek teljesítésének alkotmányos elvei is sérülnek. 131

3 A német rendõrség Szolgálati Szabályzata és a Baden-württembergi Tartományi Bûnügyi Hivatal tanúvédelmi egységeinek belsõ normája. A büntetõeljárásban tanúként számba vehetõ személyek számára de a társadalom minden tagjának is biztosnak kell lennie abban, hogy amennyiben a törvény oldalán, az egész társadalom érdekében lép fel, az ellene irányuló fenyegetõ, megtorló jellegû támadások ellen az államhatalom õt és családját a szükséges és elégséges, hatékony védelemben akarja és tudja részesíteni. A Wiesbadeni Német Szövetségi Bûnügyi Hivatal Tanúvédelmi Jegyzete (BKA) alapján a tanúvédelem létjogosultsága más megfogalmazásban és retorika szerint: Az állampolgár és az állam között létezik egy szóbeli szerzõdés, amely alapján az állampolgár lemond a hasznos együttélés érdekében egyes emberi- és szabadságjogokról. Így átengedi az államnak az erõhatalmi monopóliumot, és egyben magára vállal egyes állampolgári kötelezettségeket, ennek részét képezi a hatóságok elõtti tanúskodási kötelezettség. A tanúvallomás megtételéért, illetve annak fenntartásáért az állam legmagasabb szinten, az Alkotmányban és egyéb alaptörvényekben garantálja az életre, az egészségre, a szabadságra és részben a vagyonra vonatkozó jogokat, ezek megsértõit szigorúan szankcionálja. Természetesen amennyiben a tanú állampolgári kötelezettsége teljesítése miatt (tanúvallomás tétele és fenntartása) veszélybe kerül, fennállnak a különleges állami intézkedések és rendelkezések szükségessége. A szervezett bûnözõi körök fõbb tevékenységi, megjelenési formái, amelyek a vallomást (terhelõ) tevõ tanúkkal szemben megfogalmazódnak: az eljárásban résztvevõk megfélemlítése és megfenyegetése a vádlottak felmentése érdekében; a már ismert vallomások alapján a koronatanúk eltüntetése; az érintettek megfélemlítésén alapuló hallgatása, vallomások megtagadása, esetleg viszonozása. A lakosság ilyen ügyekkel kapcsolatosan meglévõ biztonságérzete a kiemelt büntetõügyekben szereplõ tanúk elleni látványos merényletekkel meredeken zuhan. Az állampolgárok az államhatalom tehetetlenségét és gyengeségét érzik, amennyiben õk kerülnek hasonló helyzetbe, gondolkodás nélkül megtagadják a tanúvallomást, vagy csak amnéziásan emlékeznek bizonyos eseményekre, amelyek köznapi kifejezéssel elõsegítik a hosszú távú egészséges életet. A fennálló jogrend védelme megköveteli az állam büntetõhatalmának feltétlen érvényesítését. Az EU Tanács Emberi Jogi Egyezményének 6. sz. által megfogalmazott fair büntetõeljárás érdekében egyértelmû tárgyi és személyi bizonyítékokat kell a nyomozóhatóságoknak, az ügyésznek és a bírónak felhasználni. A szervezett bûnözés elleni küzdelemben ez egyértelmûen olyan tanút jelent, akit kiszakítottak egy bûnszervezet struktúrájából, és aki hajlandó vallomást is tenni. A szervezett bûnszervezetek alapvetõ érdeke, hogy akadályozza, lehetetlenné tegye a személyi bizonyítékok körébe tartozó tanúvallomások megtételét és fenntartását a jogerõs bírói ítéletig. Az államhatalom ily módon levezethetõ kötelezettsége a tanúvédelem megteremtése, hogy a fair büntetõeljárások sikeres végig viteléhez biztosítsák azokat az intézkedéseket, amelyek megteremtik a tanúbizonyítékok felhasználásának alapjait. 132

4 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései A fejezet lezárásaként érdemes szólni igen érdekes és hasznos megfogalmazásokat tartalmazó, európai szinten összehívott szakértõi bizottság és Bûnügyi Problémák Európai Bizottsága (Europen Communittee in Crime Problems-CDPC) által készített jelentésrõl. A szakértõi bizottság a Tanúk megfélemlítésével és a védelem jogaival foglalkozó szakértõk bizottsága néven (Communittee of Ceperts on Intimidation of Witnesses and the Rights of the Deffence PC WI) a tanúk megfélemlítésének specifikus problémáit vizsgálta. Néhány idézet a bizottság megállapításaiból és ajánlásaiból. A vallomástétel, amennyiben azt a büntetõ igazságszolgáltatás rendszere megköveteli, már hosszú ideje mindenki számára elsõdleges állampolgári kötelezettség, hacsak a személy mentességet nem élvez. Ez a jogi kötelezettség a tanúk részérõl elméletileg feltétel nélkül teljesítendõ. A bûnözés bizonyos formáival, pl. a szervezett bûnözéssel és a családon belüli erõszakkal kapcsolatban azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni annak kockázatát, hogy a tanúk az elkövetõ vagy társai megtorlásának teszik ki magukat. A büntetõ igazságszolgáltatásnak ezért figyelemmel kell lennie ezeknek a személyeknek a sajátos igényeire, akiknek a bizonyítéka gyakran létfontosságú az igazság feltárásában. A vallomástétel kötelezettsége magában foglalja az államnak a felelõsségét, hogy biztosítsa a tanúk számára, hogy ennek a kötelezettségnek a fenti következmények nélkül tehetnek eleget. Az államnak ez a felelõssége a tanúk jogaként is értelmezhetõ. A törvényeknek egyértelmûen tartalmaznia kell, hogy a tanú helyzetét egyszerre két dolog határozza meg: a vallomástétel kötelezettsége, valamint a jog, hogy ennek a kötelezettségnek bármilyen beavatkozás sérelem vagy kockázat nélkül tehet eleget. A tanúk ezen jogainak elismerésével a különbözõ körülményeknek megfelelõ rendelkezéseknek kell párosulnia. Az államoknak különbséget kell tenni a tanúk veszélyeztetett, és a potenciálisan veszélyeztetett csoportja között, és megfelelõ eljárási, illetve védelmi és/vagy segítõ intézkedéseket kell biztosítani. Az állam részérõl biztosított lehetõségek alapvetõen, vagy a kormányrendelet szerinti személyi védelem, vagy a Védelmi Program által biztosított védelmi intézkedések formájában nyilvánulnak meg. A szász Belügyminisztérium és a szász Igazságügyi Minisztérium közös közigazgatási rendelete a veszélyeztetett tanúk védelmérõl: A szász tartományi szabályozás az elõzõekben felsorolt külföldi országokba és más német tartományi példákhoz hasonlóan fogalmazza meg a tanúvédelem szükségességét és annak teoritikus fogalmát. Megfogalmazásuk szerint a súlyos bûncselekmények, különösen a terrorista jellegû erõszakos bûncselekmények és a szervezett bûnözés elleni eredményes harc gyakran csak tanúvallomások segítségével válik lehetõvé. Ilyen esetekben elsõsorban azok a tanúk, illetve tanúvallomásuk tesznek különösen nagy jelentõségre a bizonyítás szempontjából, akik a felsorolt bûncselekmények esetén azok megtervezésével és végrehajtásával kapcsolatosan perdöntõ vallomást tehetnek. Ezeknek a tanúknak a helyzete egyébként is eleve veszélyeztetett és fenyegetett tekintettel a szervezett bûnözés jellemzõire ezért intézkedéseket kell tenni saját és közeli hozzátartozóinak védelme érdekében. Amennyiben az állam védelmi 133

5 intézkedései megfelelõek, a veszélyeztetett személyeket nem érik különbözõ fizikai és pszichikai ráhatások, és így nem állnak el a büntetõeljárás sikeres befejezése szempontjából fontos vallomástételtõl. A 34/1999. (II. 26.) kormányrendelet alapján a személyi védelem A kormányrendelet szerinti védelem legfontosabb szabályai azok, amelyek megfogalmazzák a személyi védelemben részesíthetõ személyi kört, a fenyegetett személy, a hatóság fenyegetett helyzetben lévõ tagjának fogalmát. Rendelkezik továbbá a személyi védelem elrendelésérõl, a védelem feltételeirõl, az elrendelõ határozatról és az ezzel kapcsolatos jogorvoslati szabályokról. A személyi védelem elrendelése és megszüntetése jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény szerinti határozattal történik. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról és anomáliákról a késõbbiekben részletesen is kívánok szólni. Elrendelés feltételei A kormányrendelet a személyi védelem ellátása, módjai, valamint a védelmet ellátó és az érintett jogai és kötelezettségei vonatkozásában az érintett, az elrendelésre jogosult nyomozóhatóságok és a védelmet ellátó szervek megfelelõ együttmûködését biztosítja. Lehetõséget teremt arra is, hogy a védelmet a büntetõeljárásban résztvevõ, illetve a nyomozóhatóság tagjának bármelyikére tekintettel amennyiben a feltételei fennállnak más személyre, hozzátartozóra is ki lehet terjeszteni a személyi védelmet. Ez alapján házastárs, élettárs, gyermek stb. vonatkozásában is kiegészíthetõ a védelem. A EU Tanács XII. 20-ai állásfoglalása A/ részének 3. pontja meghatározza, hogy a tanúk részére hatékony és megfelelõ védelmet kell biztosítani a büntetõeljárást megelõzõen (lásd: az áldozatok védelmérõl szóló 1074/1991. (VII. 7.) kormányrendelet) annak tartalma alatt, illetve ezt követõen. Ennek eleget tesz a kormányrendelet is, mivel lehetõvé teszi a személyi védelem büntetõeljárás alatti, illetve a büntetõeljárás befejezését követõen történõ alkalmazását is. Sajnos elõfordulhat, mint ahogy már elõ is fordult, hogy a büntetõeljárás alatt fenyegetõ gyanúsított, illetve terhelt a jogerõs szabadságvesztés letöltését követõen akár elõzetes letartóztatása megszüntetése után is ismételten fenyegetést jelent az érintettre, így a védelem továbbfolytatásának feltételei is fennállhatnak. Az utóbbi évek során a nyomozóhatóságok, valamint a személyi védelem ellátásában közremûködõ hatóságok tapasztalatai is azt igazolják, hogy a védelem e hagyományos formájának független a védelem ellátásának módjától lehetõségei korlátozottak. Az igen hatékonyan mûködõ és extraprofitot termelõ szervezett bûnözés (kábítószer, sugárzó anyag kereskedelem, embercsempészet, prostitúció és fõleg a terrorszervezetek) belsõ mûködését, mechanizmusát a technikai eszközökkel történõ megfigyelés mellett, mindenképpen szükséges személyi bizonyítással is megismerni. A nyomozások során, valamint az egész büntetõeljárás során a tanúkat és nyomozóhatóságok tagjait fizikai és pszichikai fenyegetések érik. 134

6 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései A személyi védelem 1999-es szabályozása is egyfajta elsõ lépcsõs válasz volt a korábban említett robbantásos cselekmények, maffia leszámolások nyomozásában egyértelmûen nyomon követhetõ tanúkkal szembeni fenyegetésekre és atrocitásokra. A tanúk ilyen esetekben élhetnek azzal a jogukkal, hogy a büntetõeljárás során bármikor megváltoztathatják vagy visszavonhatják tanúvallomásukat, inkább vállalják az így elszenvedhetõ joghátrányokat is. A személyi védelem lényegét egyértelmûen a hatóság védelmi intézkedéseinek demonstratív jellegében kell keresni, a cél a fenyegetett helyzetet létrehozó és fenntartó személyek elrettentése a kilátásba helyezett atrocitások elkövetésétõl. Tekintettel azonban a védelmi intézkedések rendkívül magas költségigényére, kivéve a folyamatos hír-összeköttetést és a védõruházat biztosítását valamint arra, hogy ez az állapot akár évekig is fennállhat, a veszélyhelyzet megszüntetéséhez és az érintett biztonságának hosszú távú megoldásához, a Védelmi Program bevezetése szükséges. A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának helyzete, egymáshoz való viszonyuk A évi LXXV. törvény a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk Védelmi Programjáról (továbbiakban: Program). Az eddigi fejezetek tulajdonképpen több oldalról, más és más aspektusból, de ugyanazt a végkövetkeztetést mutatják, a program szükségességét. A személyi védelem önmagában a tanúk fizikai õrzésére koncentráltan nem elégséges egy magas szinten szervezett bûnözõi kör konkrét és tényleges fenyegetésének tartós elhárítására. A Program megfogalmazása a Tvdt. értelmezõ rendelkezõ részben: a büntetõeljárásban résztvevõ tanú, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettekre tekintettel fenyegetett helyzetben lévõ más személy védelmének a személyi védelem keretében nem biztosítható olyan szervezett formája: a.) amelyeket a rendõrség polgári jogi jogviszony keretében a fenyegetett helyzetben lévõ személlyel megkötött megállapodás szerint végez és b.) amelynek során különleges intézkedések alkalmazása, illetve az érintett társadalmi beilleszkedésének elõsegítése érdekében mentális, morális, gazdasági, humán és jogi támogatás nyújtása szükséges. A Program magyar jogrend szerinti megfogalmazását összevetve a korábban idézett külföldi szemelvényekkel, megállapítható, hogy nagyfokú a hasonlóság. A filozófia és az ars poetica markánsan jelenik meg, azonban a Tvdt. megalkotói is vállalták az elsõsorban német és osztrák (kisebb részben olasz) jól mûködõ rendszerekbõl átvett megoldásokat, jogintézményeket. A Program magáévá teszi a német tanúvédelmi modell arányossági és mérsékletességi elveit, a személyi adatokat érintetlenül hagyó névcserét a különbözõ hatósági regisztrációs rendszerekben. A nagyobb nyilvántartásokban regisztrált személyes adatokhoz való hozzáférést és adatforgalmat, az adatzárlat jogintézményét szintén használja a magyar Program, azonban a sok hasonlóság mellett az alapokat szolgáltató német modellnek van egy jelentõs eltérése: a személyazonosság-csere intézménye. Alapvetõen alkotmányossági megfontolásokból a német jogrendben a sze- 135

7 mélyazonosság-csere nem alkalmazható. Ez az igen komoly és az érintett életére nézve fordulópontot és mérföldkövet jelentõ intézmény az olasz rendszerben mûködik elsõsorban, a maffia-ügyekben értek el komoly sikereket azzal, hogy az együttmûködõ pentítókat különbözõ módszerekkel új élethez segítik hozzá. Ez ténylegesen az érintett valós és fiktív adatainak párhuzamos meghatározott idõintervallumban történõ regisztrációját, vagy a valódi adatokat végérvényesen ad acta tevõ és a nyilvántartások fiktív adatokkal feltöltõ jogtechnikákon keresztül mûködik. A Program különleges óvintézkedések jogcímén az érintett élete, testi épsége, személyi szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelõzése érdekében az alábbi intézkedéseket foglalja magában (Tvdt. 16..): lakásból, tartózkodási hely megváltoztatásával az érintettet biztonságos helyre elhelyezni (elköltöztetés); a Programba bevont fogva tartottaknak az elhelyezését szolgáló büntetés-végrehajtási intézetbõl másik büntetés-végrehajtási intézetbe lévõ átszállítása; személyi védelem igénybevétele; a nyilvántartásokban adatzárlat elrendelése, illetve a nyilvántartott adatokkal kapcsolatos megkereséseknek, jelzéseknek elõírása, amely a védett személy identitását nem érinti; névváltozás; személyazonosság megváltoztatása az érintett identitását érinti, új, személyes adatok nyilvántartásba vétele; nemzetközi együttmûködésben való részvétel, az érintett áttelepítése, nemzetközi együttmûködés keretében; a védett személy gazdasági, szociális és mentális támogatása, jogi megsegítése. Jól látható, hogy a fenti óvintézkedések fokozatosságot mutatnak egymásutániságukban, az adott esetben az alkalmazandó intézkedések a veszélyhelyzet indokolt és tényleges fokához igazodnak. Fontos követelmény a Program során, hogy az érintettek vonatkozásában kötött céljogi megállapodás alapján olyan intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek a hatékony védelem ellátásához valóban szükségesek, és mérlegelve a szituáció körülményeit, arányosak is. Az óvintézkedések közül egy idõben több is alkalmazható, természetesen a védelem olyan módja nem alkalmazható, amelyhez az érintett nem járult hozzá. Ez alól egyetlen kivételt állapít meg a Tvdt., amikor az érintett biztonságát közvetlenül fenyegetõ és másként el nem hárítható veszély esete áll fenn. A tanúvédelem és a személyi védelem összefüggései a Védelmi Programban A tanúvédelem filozófiája alapján a cél az, hogy az érintettet kiemelje a veszélyeztetõ személyek közegébõl, abból a környezetbõl, ahol a veszélyeztetettség közvetlen és magas fokú. Az érintettet ezt követõen konspirált módon, más földrajzi helyen (belföldön vagy ha indokolt, külföldön) normális környezetbe helyezik. A Tvdt. által biztosított lehetõségek alkalmazásával gazdasági, morális, jogi, illetve mentálhigiénés támogatással segítik az új élet mindennapi gondjainak megoldását. Jogos a kérdés, ebben a folyamatban milyen szerepe lehet az érintett fizikai õrzésének, a személyi védelemnek. 136

8 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései A személyi védelem alkalmazását a Tvdt. több esetben lehetõvé teszi, hiszen az érintettekkel kapcsolatos óvintézkedések során valós a veszélye az esetleges dekonspirációnak. Ezen kívül természetesen a Programba felvett személyeknek is meg kell jelennie különbözõ büntetõeljárási cselekményeken, ilyen esetekben gondoskodni kell a hagyományos, a kormányrendelet szerinti védelmükrõl. A Tvdt sürgõsségi intézkedés keretén belül halaszthatatlan szükség esetén ha a késedelem veszélyes és az érintettel a megállapodás megkötése valószínûsíthetõ a Tanúvédelmi Szolgálat vezetõje elrendelheti a személyi védelmet. Tulajdonképpen ez egy olyan krízis helyzetet feltételez, amelyben a Programba vételhez elõírt hivatalos eljárási határidõk betartása esetén az érintett közvetlen veszélyhelyzetbe kerülhet. Sürgõsségi intézkedés keretében a megállapodás megkötését megelõzõen is foganatosítható a személyi védelem, amely biztosítja az érintett elsõdleges védelmét, a késõbb Program szerinti tervezett és szervezett intézkedésekig. Ilyen esetekben konspiráltan és lehetõleg az érintett környezetének tudta és kontrollja nélkül olyan távoli, nem túl forgalmas helyre (csendes panziókban, nyaralókban, esetleg rendõrségi, rendvédelmi objektumokban stb.) várják ki a megállapodás megkötésének engedélyezésérõl szóló országos rendõr-fõkapitányi állásfoglalást, veszélyeztetettség nélkül, fizikai védelem mellett töltheti el így az érintett az elõírt hivatalos határidõket. Természetesen a megállapodás megkötése az érintettel a Programba történõ felvétel tárgyában nem következik be automatikusan, annak kezdeményezése esetén. Amennyiben a programszerû védelem jogi feltételei nem állnak fenn, és a személyi védelem kormányrendelet szerinti feltételei is hiányoznak, úgy a sürgõsségi intézkedéseket is meg kell szüntetni. A programszerû védelem elrendelését jelentõ megállapodás hiányában is fennállhatnak a továbbiakban a személyi védelem fenntartásának feltételei sürgõsségi intézkedés keretében történõ elrendelés esetén így a Program keretein kívül, a kormányrendelet szabályai alapján a személyi védelem tovább mûködhet. A Tvdt /d. pontja lehetõvé teszi a névváltoztatást a különleges óvintézkedések kategóriájában. A névváltoztatás részletes eljárási szabályait a Tvdt. részletesen szabályozza, az fontos, hogy a magyar állampolgárságú érintett a névváltoztatásra vonatkozó jogszabály szerint a Szolgálat útján kezdeményezheti a belügyminiszternél családi, illetve utónevének megváltoztatását. A névváltoztatás széles körben elterjedt óvintézkedés a külföldi országokban mûködõ tanúvédelmi programokban, külön említése egy másik büntetõeljárás jogi intézmény, a videokonferencia lényegi ismertetése miatt szükséges. Az érintett névváltoztatása esetén az eredeti adatok helyett új adatok (név) lépnek és kerülnek rögzítésre a különbözõ nyilvántartásokba. Az ilyen módon történõ változtatással az érintett új okmányokhoz jut, személyazonosságot a megváltoztatott néven és adatokkal igazolja, illetve vesz részt a legkülönbözõbb jogügyletekben, és teljesíti állampolgári és egyéb kötelezettségeit. A névváltoztatásnak azonban létezik több neuralgikus, dekonspirációs pontja. Az érintett (tanú) a védelem elrendelésének alapjául szolgáló büntetõeljárásban adott esetben személyes megjelenésre kötelezett. A bíróság elõtt eredeti adataival, (néven) lakcímmel stb. jelenik meg az eljáró bíró is így szólítja meg, a jegyzõköny- 137

9 vekben is így szerepel, nyilatkozatait is az eredeti néven teszi meg. A tárgyaláson (eljárási cselekményen) az érintett személyesen is találkozhat azzal a személlyel, akire nézve terhelõ vallomást tett, és aki azt a veszélyeztetõ szituációt létrehozta, amely a Programba vételhez hozzájárult. Az ilyen és hasonló veszélyeztetõ szituációk elkerülésének egy megoldási lehetõségét biztosíthatja a videokonferencia. A videokonferencia A videokonferencia intézményét világszerte, ezen belül a legtöbb EU tagországban alkalmazzák. Az EU tagállamai egymás között elõsegítik és támogatják az eljárások iratainak kölcsönös kézbesítését, az információcserét, az elõzetesen fogva tartott személyek szállítását, közös nyomozó csoportok felállítását, végül a telefonos és videokonferenciák kölcsönös lebonyolítását (Draft Council Act Estabilishing the Convention on Mutual Assistance in Criminal Malters between the Member States of the European Union az EU tagállamai közötti kölcsönös büntetõjogi segítségnyújtásról szóló egyezményt létrehozó tanácsi jogszabály). A videokonferencia lebonyolításának fõbb feltételei között szerepel, hogy Uniós tagállam területén tartózkodjon az érintett személy, és más tagállambeli kihallgatása szükséges, továbbá a kihallgatandó személy jelenléte lehetetlen vagy nem kívánatos legyen az õt kihallgatni kívánó állam területén. A megkeresett tagállam elfogadja a videokonferencia megtartását, jogelveivel nem ellenkezik, és a szükséges technikai feltételek rendelkezésre állnak. Fontos, hogy a meghallgatás a megkeresett tagállam bírói felügyelete mellett zajlik, aki figyelemmel kíséri a cselekményt és intézkedik, ha a megkeresett jogállam jogelvei sérülnek. Ezek a leglényegesebb feltételek, amelyek a vádlottak tekintetében is alkalmazhatóak. Az elõbbi rövid ismertetésbõl is kitûnik, hogy az Európai Uniós büntetõ igazságszolgáltatás a szoros együttmûködés, az eljárásban résztvevõk jogainak minél eredményesebb védelme irányába halad. A videokonferencia alkalmazására, széles körû felhasználására jó példa az olaszországi videokonferencia-rendszer, amely 25 fellebbviteli bíróságon 157 bírósági tárgyaló teremben és 9 büntetés végrehajtási intézetben, 126 helyiségben üzemeltethetõ.* A rendszer biztonságos üzemeltetését egy központ bonyolítja le, egy napon összesen 42 ügyben, átlagosan 6 helyszínnel megbízhatóan mûködik az olasz rendszer. Az ismertetett elõzmények alapján a magyar büntetõeljárás jog lehetõvé teszi a videokonferencia intézményét, amelyet az igazságszolgáltatásban alkalmaznak is, azonban a felhasználásával kapcsolatos gyakorlati és jogi tapasztalatok összegzése megfelelõ esetszám hiányában a késõbbiekben várható reálisan. A cikk szerzõje 2001 decemberében tanulmányi úton vett részt több német tartományban a személyi védelem és a tanúvédelem gyakorlati és jogi tapasztalatainak megismerése céljából. Ennek során a baden-württembergi tartományi tanúvédelmi * Az olasz Központi Védelmi Szolgálat (Servizio Centrale Di Protezione), S.C.P. statisztikai adatai alapján. 138

10 DR. PAPP ANDRÁS: A tanúvédelem és a személyi védelem szabályozásának összefüggései szolgálat munkatársai lehetõvé tették, hogy Constanzban egy videokonferencián keresztül lebonyolított bírósági tárgyalás megtekinthetõ legyen. A Genfi-tó partján lévõ bírósági épület videokonferencián keresztül volt összekötve egy milánói bíróság erre a célra kialakított tárgyalójával, ahol egy nemzetközi kábítószercsempész társaság büntetõ ügyében hallgattak ki tanúkat, illetve szembesítettek a vádlottakkal. Az egész eljárás tolmácsok felhasználásával történt, amely így igen idõigényes volt, azonban a tanúk és a terheltek szállítását nélkülözni lehetett, amely pénzügyileg elõnyösebb, a tanúk biztonsága szempontjából pedig sokkal kisebb kockázattal járt. A személyi védelem és a tanúvédelem hazai gyakorlati tapasztalataiból levonható következtetések A kormányrendelet március 1-jétõl lépett hatályba, az alkalmazása óta eltelt közel 7 év alapvetõ tapasztalata az, hogy a már korábban kifejtett módon, államigazgatási határozattal elrendelt személyi védelem nem tölti be a védelmet ellátó szerv és az érintett közötti jogviszonyban a szükséges szerepet. A fenyegetett helyzetben lévõ személyt a hatékony és eredményes személyi védelem ellátásához szükséges és elvárt módon a közigazgatósági határozat nem motiválta és kényszerítette olyan mértékû együttmûködésre, amelyet a védelmet ellátó hatóság a biztonságos és szakszerû szakmai munkavégzéshez elvárna. Az érintett részérõl olyan önként vállalt, aktív magatartásra és együttmûködésre van szükség, amely támogatja és nem nehezíti a védelmet ellátó hatóság tevékenységét, az élet és testi épség, a személyes szabadság megóvásában. A fenyegetett helyzetben lévõ személyek konstruktivitást nélkülözõ és csak a szükséges minimum együttmûködésen alapuló hozzáállását megváltoztatni szükséges, kölcsönös elõnyökön nyugvó megállapodással kell új alapokra helyezni jogait és kötelezettségeit. Indokolt, hogy a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk Védelmi Programjáról szóló évi LXXXV. törvény (Tvdt.) mintájára polgári jogi tartalmú szerzõdés, megállapodás alapján kerüljön sor a személyi védelem alá helyezésre és annak végrehajtására. A Rendõrség által ellátott személyi védelmek gyakorlati tapasztalatainak értékelése és elemzése alapján egyértelmûen prognosztizálhatók a megállapodás megkötésével végrehajtott védelmi intézkedések elõnyösebb hatásai. A polgári jogon alapuló szerzõdés egyformán keletkeztet kötelezettségeket (együttmûködés, pontosság, fegyelmezettség stb.) az érintett részére, de egyúttal jogokat is biztosít számára, amely a személyi védelmet ellátó hatóságot is kötelezi. Az így kikényszerített szükséges mértékû konstruktív magatartás és együttmûködés esetleges jelentõs csökkenése vagy megszûnése a szerzõdésben pontosan megnevezett feltételek fennállása esetén maga után vonhatja a személyi védelem megszüntetését is. A személyi védelem és a Program szerinti tanúvédelem módosítására irányuló közigazgatási egyeztetõ eljárásban és egyéb szakmai egyeztetések során egy további vonatkozásban alakult ki konszenzus. Amennyiben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény (Tvdt.) 71.. szerinti hatósági határozattal formájában és tartalmában a október 31-ig hatályos államigazgatási határozat nem 139

11 váltható ki, abban az esetben a kormányrendelet és a Tvdt. felhasználásával egy egységes, új szemléletû törvényjavaslatot kell kidolgozni, és a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelmérõl és Védelmi Programjáról új törvénytervezetet kell készíteni. Ez alapján a személyi védelem és a fenyegetett helyzetben lévõ személy védelmének magasabb fokozatot teljesítõ Védelmi Program egy törvényben jelenne meg. FELHASZNÁLT IRODALOM évi LXXXV. törvény a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk védelmi programjáról. 34/1999. (II. 26.) kormányrendelet a büntetõeljárásban résztvevõk, valamint az eljárást folytató hatóság személyi védelme elrendelésének feltételeirõl és végrehajtásának szabályairól. Elõterjesztés a büntetõeljárásban résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk, valamint az eljárást folytató hatóság tagja személyi védelmérõl és védelmi programjáról szóló törvényjavaslat tervezetéhez. Tanúvédelem (közép-európai együttmûködés mintája) Heiko Held wiesbadeni bûnügyi fõfelügyelõ tanulmánya. (Közép-Európai Rendõr Akadémia 1995.) A Baden-Württembergi Tartományi Hivatal Tanúvédelmi Egységének belsõ normája alapján készült tájékoztató anyag. A tanúvédelem intézményének általános alapelvei, követendõ irányvonalak, szervezeti keretei, együttmûködési szabályai és a végrehajtásra vonatkozó intézkedések rendszere (vázlat és munkaanyag) Készítette: Liktor Lajos ny. r. alezredes rendõrségi fõtanácsos, Az olasz Tanúvédelmi Rendszer és a Központi Védelmi Szolgálat (Servizio Centrale Di Protezione), S.C.P. felépítésérõl és mûködésérõl készült tanulmány. A Tanúvédelmi Program, a tanúk és a büntetõeljárásban résztvevõ más személyek, valamint a kollaboránsok védelmérõl szóló koncepció. Készítették: Dr. Borai Ákos és Dr. Vas Gizella, Belügyminisztérium. A Szász Belügyminisztérium és a Szász Igazságügyi Minisztérium közös Közigazgatási Rendelete a veszélyeztetett tanúk védelmérõl,

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. A bizottság a törvényjavaslat 38. -ának a következő módosítását javasolja: 38. Az Nbjt a helyébe a következő rendelkezés lép: Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/11232) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

A bizonyítás. A bizonyítás fogalma

A bizonyítás. A bizonyítás fogalma A bizonyítás A bizonyítás fogalma A tényállás tisztázása a hatóság hivatalbóli kötelessége, minden eljárásban megkerülhetetlen. A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén

Részletesebben

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Regisztrált bűncselekmények Összesen 2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,

Részletesebben

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része. A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási

Részletesebben

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Szervezett bűnözés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Szervezett bűnözés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A szervezett bűnözés jellemzői profit-orientált magas fokú szervezettség és konspiráció magasan képzett szakemberek részvétele csúcstechnika igénybevétele

Részletesebben

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

A8-0252/ Rendeleti javaslat (COM(2014)0715 C8-0280/ /0339(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI *

A8-0252/ Rendeleti javaslat (COM(2014)0715 C8-0280/ /0339(COD)) AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * 9..205 A8-0252/ 00-00 MÓDOSÍTÁSOK 00-00 előterjesztette: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság Jelentés Claude Moraes A8-0252/205 A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés

Részletesebben

Szabálysértési eljárás

Szabálysértési eljárás Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen

A vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

A következők szerint tájékoztatni kívánom a GDPR alapvető rendelkezéseiről, melyek ismerete minden területi kamara számára is különösen indokolt:

A következők szerint tájékoztatni kívánom a GDPR alapvető rendelkezéseiről, melyek ismerete minden területi kamara számára is különösen indokolt: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11. A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító

Részletesebben

EU jogrendszere október 11.

EU jogrendszere október 11. EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2019.3.22. L 80/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A TANÁCS (EU) 2019/459 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. március 21.) az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel

Részletesebben

Iromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: :09. Parlex azonosító: 1H2SM4R00001

Iromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: :09. Parlex azonosító: 1H2SM4R00001 Iromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:09 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1H2SM4R00001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 28. (OR. en) 7281/1/17 REV 1 ENFOPOL 121 JAI 239 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Dán Királyság és az Európai

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. bűnüldözésről T Á J É K O Z T A T Ó a bűnüldözésről 2008. év Kiadja: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztály, valamint Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: 1075 Budapest, Madách tér 3-4. IV. emelet száma Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: PROTOKOLL Betegjogi képviselő tevékenységei önkéntes, sürgősségi és kötelező gyógykezelés esetén. 1. PROTOKOLL CÉLJA

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján

Új Szöveges dokumentum Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki és szülői jogok és kötelességek a gyermekvédelmi törvény alapján Gyermeki jogok: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 291 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló Egyezménye (CETS No. 196) Kiegészítő

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)

SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A

Részletesebben

A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE

A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE A KAPCSOLATI ERŐSZAK ÉS SZEXUÁLIS KÉNYSZERÍTÉS MUTATÓI A RENDŐRSÉG ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS RÉSZÉRE EIGE 2017. november 1. mutató A (18. életévüket betöltött) férfiak által elkövetett kapcsolati erőszak

Részletesebben

Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 2. oldal 6. A KR illetékessége az ország egész területére kiterjed.

Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 2. oldal 6. A KR illetékessége az ország egész területére kiterjed. Magyar joganyagok - Készenléti Rendőrség - alapító okirata, módosításokkal egysége 1. oldal Készenléti Rendőrség alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben 1 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

2017. évi CLI. törvény tartalma

2017. évi CLI. törvény tartalma 2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE

A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A RENDŐRSÉG GAZDASÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE A rendőrség gazdaságvédelmi szervezete Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Gazdaságvédelmi és Pénzhamisítás Megyei Rendőr-főkapitányságok

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

2001. évi LXXXV. törvény. a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról. Értelmező rendelkezések

2001. évi LXXXV. törvény. a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról. Értelmező rendelkezések A jogszabály mai napon hatályos állapota 2001. évi LXXXV. törvény a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról E törvény célja, hogy védelmet nyújtson a büntetőeljárásban

Részletesebben

Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály. Igazságügyi Osztály. Áldozatsegítés

Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály. Igazságügyi Osztály. Áldozatsegítés Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztály Áldozatsegítés a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. a hozzátartozók

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?

SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a

Részletesebben

Érintetti tájékoztató

Érintetti tájékoztató Érintetti tájékoztató Sorszám Adatkezelés megnevezése Adatkezelés célja Adatkezelés jogalapja 29000-148/123/2018.RAV Szabálysértési jogsegély Külföldi hatóság megkeresésére eljárási és végrehajtási jogsegély

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a hajléktalanok védelméről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.

Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a hajléktalanok védelméről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani. Iromány száma: T/3529. Benyújtás dátuma: 2018-11-14 15:18 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: YI3WWG720001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

Belső Biztonsági Alap 2014-2020

Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Belső Biztonsági Alap 2014-2020 Rendőri együttműködés, válságkezelés Alföldy Csilla r. őrnagy Támogatás-koordinációs Főosztály Belügyminisztérium 2014. június 19. 1 Jogi háttér AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS

Részletesebben

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat (  Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE

TÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

Ágazati jogszabályok. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. Törvény (továbbiakban: Ákr.),

Ágazati jogszabályok. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. Törvény (továbbiakban: Ákr.), Ágazati jogszabályok Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. Törvény (továbbiakban: Ákr.), A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről a Szekszárdi Törvényszék (7100 Szekszárd, Dózsa u. 2. bankszámlaszám:10046003-01483154-00000000, adószám: 15311533-1-17, KSH azonosító: 15311533 8423

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A

KÖFOP VEKOP A KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Adatvédelmi kérdések a gyűlölet-bűncselekmények tanúinak kihallgatásakor Dombos Tamás Háttér Társaság Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Az adatvédelem új rendje

Az adatvédelem új rendje Az adatvédelem új rendje A GDPR főbb újdonságainak rövid bemutatása dr. Osztopáni Krisztián vizsgáló, NAIH 1. A hozzájárulás új követelményei 1. Az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására,

Részletesebben

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT KÖTELEZETTSÉGEI ÉS LEHETŐSÉGEI A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ÁLDOZATAINAK BIZTOSÍTOTT SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SORÁN Eger, 2015. február 24. dr. Szacsva Ferenc AZ INTÉZMÉNY LÉTREJÖTTE 2006.

Részletesebben

A tervezetek előterjesztője

A tervezetek előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz

Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok )

RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) RENDÉSZETI ÁGAZAT ( 9-12. középiskolai évfolyamok ) Közrendvédelmi ismeretek tantárgy Nagy Attila r.alezredes tantárgyfelelős A 9. évfolyam tantárgyaihoz tartozó, 1.3.2. Fegyveres szervek alapismeretek

Részletesebben

A pszichiátriai betegek jogvédelme

A pszichiátriai betegek jogvédelme A pszichiátriai betegek jogvédelme Simon Zsuzsa szociálpolitikai szakértő TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A pszichiátria történeti gyökereit tekintve hatalmát és jogosítványait arra kapta, hogy a törvényt nem

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

T/1762. számú törvényjavaslat

T/1762. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGA 1 L L Érkezett : 2014 OKT 2 7. T/1762. számú törvényjavaslat az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint

Részletesebben

Ágazati jogszabályok évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól,

Ágazati jogszabályok évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, Szociális és gyámügyi igazgatás Ágazati jogszabályok 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

A katasztrófavédelem intézkedései

A katasztrófavédelem intézkedései A katasztrófavédelem intézkedései a katasztrófavédelem fő szakmai területei: Tűzoltósági szakterület Polgári védelmi szakterület Iparbiztonsági szakterület E szakterületek feladatait a katasztrófavédelem

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE

A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A tárgyalás elıkészítésének helye a büntetıeljárásban A tárgyalás elıkészítésének jelentısége elızetes kontroll technikai elıkészítés Ki dönthet? a tanács elnöke (elsısorban jogkérdések,

Részletesebben

Érintett minden olyan természetes személy, akinek személyes adatait valaki tárolja és kezeli.

Érintett minden olyan természetes személy, akinek személyes adatait valaki tárolja és kezeli. Általános tájékoztatás a 2018. május 25. napjától alkalmazandó GDPR rendeletről Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete - általános adatvédelmi rendelet Mi a célja? A GDPR az Európai Parlament

Részletesebben

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs 2013. évi L. törvény ismertetése Péter Szabolcs Szudán Csád Nigéria Szomália Krím - Ukrajna Irak Szíria Kiber hadviselés Társadalmi, gazdasági, jogi folyamatok információs hálózatokon mennek végbe, ez

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Záróvizsga tételek a Kriminalisztika mesterképzési szakon

Záróvizsga tételek a Kriminalisztika mesterképzési szakon Záróvizsga tételek a Kriminalisztika mesterképzési szakon Záróvizsga tantárgyak: A szakon közös vizsgatárgyak: a) Kriminalisztika-elmélet b) Kriminálstratégia Rendészeti szakirány vizsgatárgyai: a) A szervezett

Részletesebben

1.14. Nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén tartózkodásának jogcíme:

1.14. Nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén tartózkodásának jogcíme: NYOMTATVÁNY A fővárosi, megyei kormányhivatal érkeztető bélyegzője A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatások iránti kérelem benyújtására 1. A kérelmező személyi adata 1.1. Név: 1.2. Születési

Részletesebben

2. sz. melléklet. Adatkezelési Szabályzat

2. sz. melléklet. Adatkezelési Szabályzat 2. sz. melléklet Adatkezelési Szabályzat 1 Kövy Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Adatkezelési Szabályzata Készítette: Boros Lajosné igazgató 2 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Kövy Sándor Általános

Részletesebben

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Témák Az igazságügyi szakértői módszertani levelek és a szakértés minősége Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben