Helyi Esélyegyenlőségi Program. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

Átírás

1 ÁROP Esélyegyenlőség elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon: ugyfelszolgalat@tkki.hu web: Felnőttképzési nyilvántartási szám: Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL

2 Tartalom I. Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok...7 II. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Telepek, szegregátumok helyzete Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nők helyzete, esélyegyenlősége A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A nők szerepe a helyi közéletben A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek) Idősek munkaerő-piaci helyzete A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása

3 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága III. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Elfogadás módja és dátuma

4 I. Bevezetés Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. 1. A település bemutatása Rákosmente 54,83 km 2 -vel a főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete, ahol több mint ember él. A jó levegőjű kertvárosban a betelepülők száma folyamatosan nő, újabb és újabb lakóparkok épülnek. Rákosmente egyes részei ugyanolyan magasan terülnek el, mint a Gellért-hegy. Ennek megfelelően kiváló a levegője, amit ipartelepek sem szennyeznek m 2 -nyi gondozott parkfelületével a középmezőnyben foglal helyet a kerületek között, de ha egyéb zöld területeit, szántóit, rétjeit és hegyeit nézzük, akkor akár Pest tüdejének is nevezhetnénk. A kerület 9 településrészre tagozódik: Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoshegy, Rákoskert, Rákoscsaba-Újtelep, Régiakadémiatelep, Madárdomb és Akadémiaújtelep. Elődtelepülései közül kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló történelme van. Mindkét ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi és kereskedelmi út mellé települt. Rákoscsaba a százdi apátság 1067-ben keletkezett alapítólevelében tűnik fel először, mint Csabarákosa ben említik először a budafelhévízi keresztesek birtokában lévő Rákoskeresztúrt (Pósarákosa). A XVII. század végén a vidék a török elleni harcok következményeként elnéptelenedett. A benépesedés és visszatelepülés lassú folyamat volt. A XVIII. század elején külföldi telepesekkel népesítették be a terület birtokosai a falvakat. Rákoscsabára csak kisebb létszámban jöttek német telepesek, Rákoskeresztúrra azonban nagyszámú szlovák telepes érkezett. A XVIII. század utolsó éveiben németek telepedtek le itt. Ebben az időben már jelentősebb középületek is épültek: 1740-ben Rákoscsabán a római katolikus templom, az 1760-as évek első felében Rákoskeresztúron a Podmaniczky-kastély. A XIX. század végén községeink fejlődésnek indultak, megnövekedett a lakosság lélekszáma. Megépült a két vasútvonal (Szolnok és Hatvan irányában), mely összeköttetést biztosított a múlt század végén nagyvárossá fejlődő Budapesttel. Rákosmente önálló községei 1950-től váltak XVII. kerületként Budapest főváros részévé. A nagy lakótelepépítési hullám Rákoskeresztúrt sem kerülte el. A településközpont átépítésére 1971-től az 1980-as évek végéig került sor. Három ütemben közel 1000 régi házat szanáltak, helyükre több mint 8000 lakást és számos szolgáltató és közintézményt építettek. A nyolcvanas években épült be a Pesti út és a Rákos-patak közötti Kaszálórét. A rákosmenti fejlesztések a kerület földrajzi helyzetéből adódóan nem csupán a helyi lakosságra gyakorolnak hatást, hanem a környező agglomerációban található települések lakosságára is. A stratégia kialakításakor tehát ezen településekkel, környező kerületekkel együttműködve kell cselekedni, felismerve az egymást erősítő hatásokat. 4

5 XVII. kerület Rákosmente lakónépessége az év végén 1. számú táblázat Lakónépesség az év végén Változás Év Fő az előző évhez képest % % % % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Létszám (fő) Rákosmente dinamikusan fejlődő kerület, a lakónépesség száma az elmúlt években folyamatosan emelkedett, dacára annak, hogy Magyarországra a népesség természetes fogyása jellemző, hisz a évi népszámlálási adatok szerint 2001 és 2011 között 49 ezer fővel csökkent a népesség. A külső városrészhez tartozó XVII. kerületben a bevándorlási többlet fővel meghaladta a természetes fogyásból adódó létszámcsökkenést. A 15 évesnél idősebb népesség %-a hajadon, illetve nőtlen. Az eltartottak aránya elérte, illetve meghaladta a 24 %-ot. A családok átlagos gyermekszáma 2011-ben a XXIII. és a XVII. kerületben volt a legnagyobb. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 47% 0-2 évesek 0-14 éves % 52% éves % 51% éves % 52% éves % 44% 65 év feletti % 39% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Rákosmente lakosainak átlagosan 53 %-a nő, 47 %-a férfi. A 0-59 éves korosztályban még a férfiak vannak többen, a 60 feletti korosztályban viszont olyan mértékben csökken a férfiak aránya, mely összességében a teljes 5

6 lakónépességen belül a nemek arányát a nők javára változtatja meg. Mindezekből következik, hogy a nők átlagosan magasabb életkort érnek meg, mint a férfiak. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,0% ,6% ,2% ,7% ,8% 2012 na na na Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Az öregedési index adatai alapján képet kaphatunk arról, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 év feletti fő jut. Rákosmentén az index értéke 100,6-109,8 % között mozog. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás Elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi bevándorlási egyenleg a évet kivéve pozitív, amely Rákosmente vonzerejét mutatja. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) na na na Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiájában az alábbi tematikus célokat határozta meg: a kerület gazdasági versenyképességének növelése: o erősödjenek meg a helyi vállalkozások munkahelyeket teremtve az itt élők számára, o jelenjenek meg a külső tőkebefektetők, hogy nagyobb volumenű fejlesztésekkel gazdagítsák a kerületet és további munkahelyeket teremtsenek; társadalmi kohézió és a helyi identitás megerősítése: o legyen szélesebb a helyi szabadidő eltöltési és szórakoztatási lehetőségek kínálata, o jöjjenek létre (újuljanak meg) közösségi terek, épületek a kerületben, erősödjenek a civil szervezetek, o javuljon a közszolgáltatások színvonala, elérhetősége; közlekedési infrastruktúra javítása: o legyen gyorsabban elérhető a Főváros központja, 6

7 o javuljon a kerületrészek közötti közlekedés; a helyi természeti és épített örökség megőrzése és fenntartható fejlesztése: o legyen tudatos kerületmarketing: Rákosborzasztó helyét vegye át a Rákosmente modern kertváros a köztudatban, o óvjuk, fejlesszük a kerület természeti és épített környezetét. 2. Értékeink, küldetésünk A esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték! Rákosmente hosszú távú jövőképe: Rákosmente, Budapest azon kerülete, amelyben a lakosságszám növekedő tendenciát mutat. A kerület az itt élők számára továbbra is biztosítja a nyugodt, tiszta lakókörnyezetet. A megnövekedett lakossági igényeket a kerület a közszolgáltatások minőségi fejlesztésével, valamint a gazdaság élénkítésével elégíti ki. A decentralizáció elveinek megfelelően Rákosmente lakosságának egyre nagyobb aránya vállal munkát a kerületben, erősítve ezzel a helyi gazdaságot. A főváros központjával és más kerületrészekkel kialakult közlekedési kapcsolatok biztosítják az itt lakók számára ezen területek kiszámítható és gyors megközelítését. A gazdaságfejlesztéshez szükséges adottságokat kihasználva a kerület ideális terepévé vált a további tőkebefektetéseknek: a gazdasági potenciál további erősödésére lehet számítani. A kerület jelentős táji és épített örökségét megőrzi. Budapest egyetlen mocsaras területe természetes élőhelyének élővilágát megőrzi, valamint az itt található Rákos-patak mentén kialakított rekreációs lehetőségekkel teszi élhetőbbé a kerület zöldterületeit. A természeti és épített örökségek megőrzésével fontos ökológiai és identitáserősítési célokat ért el. A civil szervezetekkel kialakított intenzív kapcsolat révén, valamint kulturális és művelődési lehetőségeinek kínálatával a lakosság identitástudatát megőrzi, a közösségi erőket aktivizálja. 3. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja, hogy érvényesítse a jogszabályok által meghatározott kötelezettségeket, hogy minden kerületi állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség biztosításának követelményét; a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét; a diszkriminációmentességet; a szegregációmentességet; a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Az esélyegyenlőségi programnak a kerületben élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata alapvető célja, hogy kerületünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés ne érjen senkit, sem faj, sem nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás szerint. 7

8 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása, átfogó (15-20 éves) cél: Rákosmente hosszú távú stratégiájának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg, amelyek részben átfedik egymást: 1. A hiányzó infrastrukturális feltételek pótlása (csapadékvíz-elvezetés, csatornázás, utak aszfaltozása, közösségi és egyéni közlekedési lehetőségek fejlesztése, bölcsődei és óvodai férőhelybővítés) és alakítása a növekvő lakosságszámhoz. 2. Minőségi élet kialakítása (funkcióbővítéssel) oly módon, hogy megmaradjon a kerület zöld, kertvárosias hangulata. A versenyképesség megteremtése érdekében a gazdaságfejlesztésre, a gazdasági versenyképesség növelésére is hangsúlyt kell fektetni. Ahhoz, hogy a kerület valódi versenyképes és önfejlődő fővárosi alközponttá válhasson, elengedhetetlen, hogy a meglévő hagyományokra alapozva kiépítse a kerület imázsát, egyedivé, megkülönböztethetővé téve a kerületet. Ennek egyik legmeghatározóbb és legcélravezetőbb eszköze lehet a turizmus fejlesztése, a nemzetközi repülőtér közelségében rejlő, valamint a természeti értékek biztosította lehetőségek kiaknázása. A gazdaságfejlesztésben alapvető érték az elérhetőség fejlesztése, amely nem csupán a főváros felé, hanem az agglomeráció felé történő nyitást jelenti, az észak-déli közlekedési útvonalak fejlesztése mellett. Ma a gazdasági befektetők eléréséhez nem elegendő csupán versenyképes, és a XXI. századi igényeknek megfelelő ipari-gazdasági területekkel rendelkezni, hanem olyan szolgáltatási hátteret is nyújtani kell, ami a gazdasági szereplők választásakor kiemeli, kívánatos célponttá teszi a kerületet. Olyan közösségi kiszolgáló funkciókat, társadalmi életteret, hátteret kell kínálni, amely a gazdasági befektetők számára csábító, vonzó környezetet teremt a mindennapi működéshez. Ki kell alakítani továbbá a kerület (és egyben a kelet-budapesti térség) gazdaságpolitikáját, amely meghatározhatja a tradíciókat is figyelembe vevő stratégiai orientációt, a gazdasági fejlesztések fő csapásának irányát. A rákosmenti fejlesztések a kerület földrajzi helyzetéből adódóan nem csupán a helyi lakosságra gyakorolnak hatást, hanem a környező agglomerációban található települések lakosságára is. A stratégia kialakításakor tehát ezen településekkel, környező kerületekkel együttműködve kell cselekedni, felismerve az egymást erősítő hatásokat. A vasútállomások környékén parkolóhelyi fejlesztések történnek, és az egész városi tömegközlekedési rendszer összekapcsolódik a vasúti közlekedéssel. Kiemelkedő jelentősége van az ilyen fejlesztéseknek egy olyan kerületben, ahol a lakosság nagy része nem a kerületben dolgozik vagy tanul (jelentős része tehát ingázik), nem beszélve a kerületen nap, mint nap minimum kétszer áthaladó agglomerációs lakosságról. A megfelelő infrastrukturális háttér kialakításával hatékony és szoros gazdasági kooperációt lehet kialakítani a térség településeivel, kerületeivel, ahol az egyes felek egymás gazdasági potenciáljaira építenek. Az Önkormányzat az általa alkalmazható foglalkoztatáspolitikai eszközökkel járul hozzá a munkaerőpiacról kikerült, ellátatlan munkanélküliek minél szélesebb körű foglalkoztatásba történő bevonásával a munkához jutáshoz. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten növeli a közfoglalkoztatásban résztvevők számát, elsősorban a tartósan munka nélkül maradó kerületi lakosok bevonásával. Foglalkoztatás keretében ellátásra kerülnek adminisztratív, szakmai tudást igénylő, valamint végzettséget nem igénylő munkakörök. A közfoglalkoztatásban végzett munka jelentett több esetben is lehetőséget a munka világába való tartós visszakerülésre. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az 8

9 óvodák kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. II. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.), a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény), az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nktv.) előírásaira. 9

10 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Jogszabályi kötelezettségének eleget téve Rákosmente Önkormányzata a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokat részben saját intézményeiben, részben szerződéses jogviszony alapján biztosítja. A Rákosmenti Egészségügyi és Szociális Központ, mint önkormányzati intézmény feladatai közé tartozik az étkeztetés, melyet a gondozási központban is igénybe vehetnek a rászorultak, illetve akinek arra van szüksége, hogy házhoz szállítsák ebédjét, azt is kérheti. Ez az intézmény biztosítja a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az idősek klubja szolgáltatást, melyen belül létezik demens klub is, segítséget nyújtva a család számára idős, demens személyek nappali elhelyezésére, valamint az otthonápolási szolgálat is ezen intézmény feladatkörébe tartozik. Saját intézményi keretek között működik a családsegítő központ, melynek keretében működik a közösségi pszichiátriai alapellátás; valamint a gyermekjóléti szolgálat, eleget téve a számukra előírt feladatnak. Az önkormányzat szerződéses együttműködés útján biztosítja a hajléktalan ellátást, az értelmi sérültek napközi otthonos és átmeneti otthoni ellátását, valamint a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátását január 1. napjától a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek átmeneti otthoni ellátása állami feladattá vált, azonban önkormányzatunk az év végéig még fenntartja a jogviszonyt ezen terület tekintetében azért, hogy az állami feladat átvételéhez szükséges idő alatt se maradjanak ellátás nélkül az arra rászorulók. Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás (Gyermekjóléti Központ), gyermekek napközbeni ellátása (bölcsőde, bölcsődei speciális csoport, bölcsődei játszócsoport), gyermekek átmeneti gondozása (Családok Átmeneti Otthona). Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 2010-ben elfogadta a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 47/2010. (XII.20.) számú rendeletét. A törvényi előírásokon túl a rendelet célja, hogy kerületünkben olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. A szabályozás célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében az Önkormányzat illetékességi területén meghatározza a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, valamint az eljárások lefolytatásának szabályait, továbbá a szociális és gyermekjóléti ellátások finanszírozásának és intézményrendszerének helyi kereteit. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: aktív korúak támogatása: egészségkárosodott személy részére rendszeres szociális segély folyósítása; átmeneti segély: aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorul; szilárd tüzelőanyag-vásárlási hozzájárulás: azon háztartások részére állapítható meg, ahol a lakás fűtését szénnel vagy fával biztosítják; temetési segély: temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Természetben nyújtott szociális ellátások: köztemetés; méltányos közgyógyellátás; adósságkezelési szolgáltatás. 10

11 Pénzbeli gyermekvédelmi ellátás: gyermekvédelmi támogatás: ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátás: étkezéstérítési díjkedvezmény. Rákosmente Önkormányzata megalkotta a többször módosított 43/1999. (VI.18.) számú rendeletét a szociális tanulmányi ösztöndíj bevezetéséről. A rendelet a szociálisan rászoruló családok jól tanuló, vagy országos, illetve budapesti tanulmányi versenyt nyert gyermekeinek támogatására és a felsőoktatási intézmények hallgatói, valamint a felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására szolgál. Helyi rendeletünk szabályozza a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíj megállapítását. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati ösztöndíjat kell megállapítani a Budapest Főváros XVII. kerületében lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok részére. A pályázók köre, valamint a pályázat benyújtásának határideje megegyezik a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat aktuális fordulójához kiadott Általános Szerződési Feltételek -ben foglaltakkal. A pályázat nyerteseit az Önkormányzat az Általános Szerződési Feltételek -ben foglalt időtartamban, havonta Ft ösztöndíjban részesíti. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal A Helyi Esélyegyenlőségi Program kidolgozása Rákosmente Önkormányzata alábbi dokumentumaival összhangban történt: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 296/2008. (VI.11.) Kt. határozatával jóváhagyott Rákosmente Integrált Városfejlesztési Stratégiája; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyott Gazdasági Programja; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (II.22.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Környezetvédelmi Programja Modern Kertváros; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 90/2012. (III.22.) Kt. határozatának mellékletét képező Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 47/2010. (XII.20.) rendelete a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 48/2010. (XII.20.) rendelete a személyes gondoskodás keretében szociális alapellátást illetve gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények térítési díjainak megállapításáról; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 112/2011. (III.24.) Kt. határozatával elfogadott Helyi Sportfejlesztési Koncepciója; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 20/2010. (IV.27.) rendelete a lakásépítés és lakásvásárlás helyi támogatásáról; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 11/2010. (III.22.) rendelete az önkormányzati fenntartású óvodákba történő jelentkezés módjáról; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 24/2011. (V.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól; Budapest XVII. kerület Önkormányzata Rákosmente Közlekedésfejlesztési Akcióterve Start 17 Beindítjuk Rákosmentét! ; 11

12 Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére vonatkozó helyi szabályokról szóló 4/2008. (I.23.) számú rendelete; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a partnerségi egyeztetés szabályairól; Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció Budapest XVII. kerület 2011.; XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Rákosmente Kerületközpont Fejlesztése Teljes Akcióterületi Terv; Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelete - FSZKT; Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. rendelete - BVKSZ; Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának a Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról 17. KVSZ szóló 3/2006. (III.2.) rendelete (KVSZ); kerületi szabályozási tervek; Budapest Főváros Közgyűlésének 1125/2005. (V. 25.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest Településszerkezeti Terve (TSZT); Főváros Közgyűlésének 406/2003 (III.27.) Főv. Kgy. határozatával jóváhagyott Budapest Városfejlesztési Koncepciója. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 1. Rákos-patak Együttműködési megállapodás tervezet célja, hogy az aláírók egységes célként tűzik ki maguk elé a településeiket érintő Rákos-patak környezetének ökoturisztikai fejlesztését. Végcél a terület integrált revitalizációjának, illetve a városszövet fejlődést generáló szerepének megvalósítása az alábbi preferenciasorrendet figyelembe véve: kerékpárút fejlesztés és ahhoz szükséges infrastruktúrális beruházások, vízgazdálkodási fejlesztés, revitalizáció, renaturalizáció, rekreációs, közösségi és egyéb kiszolgáló funkciók telepítése, kulturális, szabadidő és oktatás célú fejlesztések a patak környezetében. Az Együttműködési Megállapodás a tervek szerint az alábbi felek közreműködésével valósul meg: Budapest Főváros Önkormányzata; Budapesti Közlekedési Központ; Szada Község Önkormányzata; Gödöllő Város Önkormányzata; Isaszeg Város Önkormányzata; Pécel Város Önkormányzata; Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzata; Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata; Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzata. 2. Konzorciumi Együttműködési Megállapodás Támogatásban részesített projekt megvalósítására TÁMOP /3/ azonosító számú Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése és a szolgáltatást támogató együttnevelésének támogatása érdekében tárgyú pályázati felhívásra. Partnerek: Rákosmente Önkormányzata intézményei közül a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai Előkészítő, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda. Intézményünk vállalása: eszközbeszerzés; műhelymunka, protokoll kidolgozás; eszközkölcsönzés; 12

13 logopédiai terápiák IKT eszközökkel; Ayres terápia nyújtása; jó gyakorlatok fejlesztése és átadása; pedagógusok és szülők felkészítése eszközhasználatra; komplex életmód terápia; szülőknek beszélgető kör honlapon a fejlesztések nyilvánosságra hozása; együttműködések, hálózati munka. Konzorciumi Együttműködési Megállapodást aláíró partnerek: Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó; Autizmus Alapítvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye; Kőbányai Egyesített Bölcsődék. 3. Együtt a fenntartható életmódért KMOP-3.3.4/A projekt helyszíne a Közép- Magyarországi Régió Budapest illetve annak 4 szomszédos kerülete (VII., XIV., XVI., XVII. kerületek, valamint Tatárszentgyörgy Község). Rövidtávú cél a környezetbarát, alacsony energiaigényű közlekedési módok közül a kerékpározás népszerűsítése az óvodás és általános iskolás korosztály körében, és a környezettudatos szabadidőtöltés támogatása. Cél a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, valamint a csapvíz fogyasztásának ösztönzése. Hosszútávú cél a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése. 4. Nemzetiségi Önkormányzatokkal kötött Támogatási szerződések: minden évben nemzetiségi pályázatok kerülnek kiírásra, melynek keretében a kisebbségek pályázhatnak hagyományuk, kultúrájuk megőrzéséhez szükséges pénzeszközre. A pénzeszközöket Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata az éves költségvetéséből biztosítja a nemzetiségek részére. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) adatbázisából, valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait és a szakemberek tapasztalatait. A évi adatokból csak a helyi adatgyűjtés során indultunk ki. Rákosmente Önkormányzatával szemben a közszolgáltatások nyújtása során hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt eljárásra, szankció megállapítására nem került sor. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom a mélyszegénység, amely a hétköznapi élet jelensége lett. A mélyszegénység összetett jelenség, amelynek okai többek között társadalmi és gazdasági hátrányok, iskolai képzettségbeli és foglalkoztatottságbeli deficitekben mutatkoznak meg, és súlyos megélhetési zavarokhoz vezetnek. A mélyszegénység hatása az alapvető létfeltételekben, a lakhatási, táplálkozási körülményekben, az érintettek egészségi állapotában is jelentkezik. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A évi felmérések szerint hazánkban minden harmadik ember (kb. 3 millióan) a szegénységi küszöb alatt él, ebből 1,2 millió felett van a mélyszegénységben élő emberek száma. Míg korábban az öregkori szegénység volt a jellemzőbb, addig napjainkban a gyermekeké vált azzá, így a legveszélyeztetettebb csoportok a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők, a kedvezőtlen jövedelmi- és eladósodott helyzetű családok, a munkanélküliek, a pályakezdők, a nagycsaládosok és a hajléktalansággal veszélyeztetett személyek. 13

14 A mélyszegénységgel kapcsolatos vizsgálatok az egyén, illetve a háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapul. Legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, kiszorulás mind a tanulás, mind pedig a foglalkoztatás, a lakhatás és az egészségügyi szolgáltatások területén. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része a pénzbeli juttatások rendszereiből származik, de jellemző a fekete vagy szürkegazdaságban való munkavégzés; gyakori az idényszerű, egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi (pl. építkezés, költöztetés, takarítás) munkavégzés. A lakosság legnagyobb hányadának nincs lehetősége arra, hogy megtakarítson, így az esetlegesen felmerülő váratlan kiadások saját erőből történő finanszírozására nincs lehetőségük. A Rákoskeresztúri Családsegítő Központ beszámolója szerint 2012-ben a segítséget kérő ügyfelek elsőrendű problémája nagyobb részben anyagi jellegű és a foglalkoztatással kapcsolatos volt, ami az előző évekhez képest jelentős növekedést mutatott. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség nyilvántartott álláskeresők száma (fő) (fő) év nő férfi összesen Nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,0% 507 1,7% ,9% ,4% ,5% ,5% ,6% ,5% ,5% ,4% ,4% ,4% na na na na 2259 na Forrás: TeIR, nemzeti Munkaügyi Hivatal A évi népszámlálási adatok szerint 1980-ban, 1990-ben és 2001-ben tovább csökkent azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben foglalkoztatott is élt. A tendencia azonban 2011-ben megfordulni látszik, mert míg a foglalkoztatottal rendelkező háztartások aránya az 1970-ben mért mintegy 84 %-ról 2001-re 62 %-ra csökkent, a mutató értéke 2011-re 65 %-ra nőtt. A fővárosnak az országos viszonylatban kiemelkedően kedvező munkaerő-piaci adottságai tükröződnek a háztartások gazdasági aktivitás szerinti összetételében is. Amellett, hogy Budapesten koncentrálódott a legalább egy foglalkoztatottal rendelkező háztartások több mint ötöde, e háztartásoknak az összes fővárosi háztartáson belüli 65 %-os aránya meghaladta az országos, ezen belül a városi és a községi állapotot is. Budapest Főváros Kormányhivatala XVI. Kerületi Munkaügyi Kirendeltség július 31-i részadatai alapján a rákosmenti regisztrált álláskeresők száma 2259 fő, melyből pályakezdő álláskereső 169 fő. A munkaügyi kirendeltségnél regisztrált álláskeresők iskolai végzettségéről elmondható, hogy mintegy negyedük legmagasabb iskolai végzettsége csupán általános iskolai végzettség, a nyilvántartott álláskeresők legnagyobb része szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Aktív korúak ellátására való jogosultsággal a december 31-i adatok alapján 899 fő rendelkezett. A jogosultak közül 140 fő rendszeres szociális segélyben, 759 fő pedig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült. A év során 286 főnek biztosítottunk közfoglalkoztatási munkaviszonyt, 148 férfinak és 138 nőnek, akik korcsoporti bontás tekintetében év közötti korosztályból kerültek ki évben a Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén című projekt keretében parkgondozói tanfolyamot indítottunk, melyben 16 foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy vett részt sikeresen, parkgondozói szakképesítést szerezve ezzel. A évi népszámlálási adatok alapján a fővárosban a munkanélküliek aránya emelkedett, de itt a férfiak körében volt nagyobb mértékű változás. A nők esetében az aránynövekedés az öregségi nyugdíjkorhatár 55 évről 62 évre történő fokozatos emelésével magyarázható, míg a férfiak körében mért változás hátterében a korhatár 14

15 előtti nyugdíjazási lehetőségek, illetve a munkaviszony rokkantság címén való megszüntetésének beszűkülése állhat. A változások hatására az 55 és 59 éves férfiak körében az inaktív keresők aránya 33 %-ról 28 %-ra csökkent. A 60 és 64 év közöttiek körében is megnőtt a munka világában maradók aránya. A legalább 60 éves korosztály növekvő aktivitását nemcsak a nyugdíjkorhatár emelése befolyásolta, hanem a nyugdíjkorhatár elérése után a nyugdíj megállapítása nélkül vagy a nyugdíj mellett dolgozók kiszélesedő tábora is. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint az egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A közfoglalkoztatás szervezését a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Jegyzői Iroda Humán Csoportja látja el számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő na 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal fő na % 2,3% 0,7% 1,8% 1,5% na fő na % 10,4% 9,3% 8,9% 8,6% na fő na % 14,7% 13,8% 11,6% 11,0% na fő na % 16,2% 15,1% 15,2% 14,4% na fő na % 12,5% 12,4% 13,0% 14,2% na fő na % 11,4% 12,3% 12,8% 13,0% na fő na % 10,5% 10,5% 10,1% 10,9% na fő na % 13,7% 16,1% 14,1% 12,9% na fő na % 7,9% 9,6% 11,7% 13,0% na fő na % 0,4% 0,3% 0,7% 0,5% na számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,2% 27,6% 32,4% ,9% 42,0% 45,0% ,2% 52,8% 54,6% ,2% 44,8% 48,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15

16 számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,5% 29 0,4% 60 0,4% ,3% 24 0,4% 46 0,4% ,8% 62 1,0% 115 0,9% ,8% 58 0,9% 106 0,8% na na na na 169 na Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatóak a nyugdíj előtt állók, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, a pályakezdők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A gyermekszegénység egyik kiemelt oka a szülők munkanélkülisége, mivel a szegény gyermekek 60%-a inaktív, illetve alacsony munkaintenzitású családokban él. A gyermekek egyre nagyobb aránya születik és nő fel olyan háztartásban, ahol egyik szülő sem dolgozik. Beavatkozások nélkül ez mind a szegénységi, mind a foglalkoztatási mutatók romlását idézi elő. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A évi népszámlálási adatok szerint a fővárosban élők iskolázottsága folyamatosan javul, az utóbbi népszámlálások az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányának jelentős növekedését jelzik. A férfiak és a nők iskolai végzettségében korábban jellemző markáns különbségek a nők folyamatos felzárkózásának eredményeképpen mára eltűntek. A férfiak végzettségbeli előnye az érettségizettek között a 69 év feletti, diplomások esetében az 54 év feletti korosztályokban jellemző. Az ennél fiatalabbaknál a magasabb iskolai végzettség megszerzése már a nők között gyakoribb. A éves nők több mint fele rendelkezik diplomával. A városmagot alkotó és az azt övező kerületek lakóinak iskolázottsága magasabb, mint a külső kerületekben élőké. 16

17 számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők lakosság száma általános iskolát 15-x évesek száma év összesen végzettek száma össz. nő férfi össz. nő férfi össz. nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % n.a. n.a. 0 na na 0 na 0 na 0 na na na % % % Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek. A rendszeres szociális segélyben részesülők iskolai végzettségéről elmondható, hogy a jogosultak között nem találtunk olyan személyt, aki nem rendelkezik befejezett általános iskolai végzettséggel. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők esetében már találhatóak az általános iskolai tanulmányaikat nem befejezők, számuk 12 fő (8 nő és 4 férfi). c) közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a résztvevő Év résztvevők száma település aktív korú romák/cigányok lakosságához képest száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest na na na na na na na na na Forrás: Önkormányzat adatai A évtől a szociális ellátások egyik fontos változása az aktívkorú munkaképes személyek ellátását érintette. Fő célja volt, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy rendszeres munkabérhez, jövedelemhez jussanak. A évben a közfoglalkoztatottak számát közel 100 főre emelték (a foglalkoztatási tervben szereplő 54 főről). Sajnos az alacsony képesítésű tartós munkanélküliek munkaerőpiacon történő elhelyezkedését éppen a képzettségük és alacsony mentális állapotuk teszik lehetetlenné. A foglalkoztatottak nagy része az 17

18 intézményekben lát el feladatokat, valamint a parkgondozásban nyújt segítséget. Természetesen a végső cél az elsődleges munkaerőpiacra történő integrálás segítése. Fontos a lakosság folyamatos tájékoztatása a rendszerbe történő bekerülés feltételeiről, valamint az együttműködés fontosságának hangsúlyozása januárjától a közfoglalkoztatás új rendszerében is helyet kapott az önkéntes munka. A bérpótló juttatásra való jogosultság felülvizsgálatánál az álláskeresőnek legalább 30 nap munkaviszonyt kell igazolnia a megelőző évről, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vett részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedett el. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata területén közérdekű önkéntest fogadó szervezetek: Felkelő Nap Közhasznú Egyesület 1171 Budapest, Tubarózsa u. 14. Harmónia Egyesület 1171 Budapest, Szigetcsép u. 91/B. PÁLMAÁG Közhasznú Alapítvány 1171 Budapest, Körösszeg u. 9. Természetes Egészségügyi Közhasznú Alapítvány 1171 Budapest, Berky Lili u. 58. Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete 1172 Budapest, Hősök tere 9. Varangy Akciócsoport Egyesület 1173 Budapest, IX. u. 40. Kis Lord Alapítvány a Gyermekekért 1173 Budapest, Ferihegyi út 84. Csigaház Közhasznú Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 168. I. 11. Felfedezések Nevelési és Mentálfejlesztési Alapítvány 1173 Budapest, Határhalom 4. Gyermekjóléti Központ Rákoskeresztúr 1173 Budapest, Újlak u Kevice Táborok Egyesülete 1173 Budapest, 534. u. 7. Kreatív Tér Non-profit Kft Budapest, Borsó u. 64. IV/12. Szamaritánusok Napsugár Egyesülete 1173 Budapest, Agyaghegyi dűlő 7. Égtájak Kulturális és Közművelődési Egyesület 1174 Budapest, Klapka u. 4. Rákosmenti Adományház Egyesület 1174 Budapest, Podmaniczky Zs. u. 3. Együtt a Jobb Életért Közhasznú Alapítvány 1173 Budapest, Pesti út 160. X. 62. Tel.: / d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások év regisztrált vállalkozások száma a településen kiskereskedelmi üzletek száma vendéglátóhelyek száma állami szektorban foglalkoztatottak száma kivetett iparűzési adó befizetett iparűzési adó működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma 2008 na na na na na na 2009 na na na na na na 2010 na na na na na na 2011 na na na na na na 2012 na na na na na na na na 18

19 legközelebbi centrum számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal megyeszékhely perc na perc na na 60 perc na perc na perc na na 100 perc na főváros perc na perc na na 100 perc na Rákosmente Önkormányzatának vezetése fontosnak tartja a kerület infrastruktúrájának folyamatos korszerűsítését. Rákosmentén 330 millió forint értékű beruházás megvalósítása kezdődött 2012 októberében. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a KMOP-3.3.1/B kódszámú A Pesti út 16. akna és a Balassagyarmat utca közötti csapadék-csatorna szakasz megvalósítása Rákosmentén című európai uniós pályázat keretében több mint 81 millió forintot nyert el, melyet közel 43,7 millió forint önrésszel egészít ki. Budapest Főváros Önkormányzata 205 millió forintból ugyanezen a szakaszon buszsávot épít szintén uniós támogatással. A projekt eredményeként a Pesti úton komplex csapadékvíz-elvezető rendszert alakítanak ki a Maroshévíz utcáig, ahol ezt követően európai uniós forrás segítségével útszélesítéssel járó buszsáv épül. A két beruházásnak köszönhetően Rákosmente infrastruktúrája korszerűbbé válik: az új csapadék-csatorna a Rákos-patakba továbbítja a Rákoskeresztúr-kertvárosban lehulló esővizet, az új buszsáv révén jelentősen csökken a naponta összesen több mint 52 ezer utast szállító 97E, 161-es, 201E és 202E jelzésű buszjáratok menetideje, a buszsáv segítségével a kerületiek gyorsabban eljuthatnak belvárosi úticéljukhoz. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés érdekében a Vigyázó Sándor Művelődési Ház és a Rákoskeresztúri Családsegítő Központ támogatott szociális városrehabilitációs tréningeket, képzéseket szervez (álláskereső tréning, tanulástechnikai tréning, parkgondnoki képzés, számítógépes adatkezelői tanfolyam, irodai asszisztens képzés). e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen van/nincs van van Felsorolás Családsegítő Központ Családsegítő Központ 19

20 számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő fiatalok száma fiatalok foglalkoztatását év megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzáskörzetben az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek felnőttképző programok a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen helyi foglalkoztatási programok a településen helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban van/nincs van van na na Felsorolás Vigyázó Sándor Művelődési Ház akkreditált felnőttképzési intézmény Családsegítő Központ munkaerő-piaci tanácsadás, Álláskereső klub, Palló Felnőttképzési Tájékoztató Szolgálat na na 2012-ben 249 fő kereste fel a Rákoskeresztúri Családsegítő Központot munkavállalási és álláskeresési problémákkal. Jellemzően azok keresték fel a tanácsadásukat, akiknek a foglalkoztatási esélyük hátrányt szenved az életkoruk, iskolai végzettségük vagy képzettségük miatt. Az aktív korú munkanélküli ügyfelek jelentős része továbbra is az 50 év felettiekből áll. Az aktív korú nem foglalkoztatott és rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2012-ben 156 fő volt. Az intézményt a megváltozott munkaképességű emberek közül is egyre többen keresik fel, mivel az egészségkárosodott személyekre vonatkozó új jogszabályi változásokról nem volt kellő információjuk, vagy az ügyintézéshez kértek segítséget. A Családsegítő Központ 2006 óta működteti az Álláskeresők Teaházát, ahol 2012-ben összesen 2112 fő vett részt. A foglalkozás célja, hogy az érintettek az álláskereséssel kapcsolatban kérdezzenek, módszereket, technikákat sajátítsanak el, önéletrajzot, motivációs levelet fogalmazzanak meg. A klubban internetes elérhetőséget is biztosítanak számukra, így még az álláspályázat továbbításában is segítséget kaptak. A Szociális célú városrehabilitáció Rákosmentén című uniós projekt keretén belül álláskereső tréning-csoportot szerveztek. A tréning-csoport célja az volt, hogy az érintett lakosság a munkaerőpiacra való újbóli bejutását segítse elő, gyakorlat orientált programot valósítson meg, ahol összesen 62 fő vett részt. 20