Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal. Szervezeti és működési Diagnózis

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal. Szervezeti és működési Diagnózis"

Átírás

1 I. fázis II. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Szervezeti és működési Diagnózis Jelentés Szociometriai vizsgálat alapján című pályázatban ÁROP-1.A.2/A vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás biztosítása az Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal vonatkozásában Készítette: Pécs, 2010

2 A dokumentum rendszer célja és tartalmi elemei Jelenen dokumentum rendszer a polgármesteri hivatalok fejlesztése című pályázatban ÁROP-1.A.2/A vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás biztosítása az Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal számára megnevezésű projektben készült. A dokumentumok az alábbiak szerint készültek el: I. kötet Szervezeti és működési Diagnózis jelentés I. Fázis II. kötet III. kötet Szervezeti és működési Diagnózis Jelentés Szociometriai vizsgálat alapján Szervezeti és Működési Diagnózis jelentés Prezentáció I. kötet Összefoglaló javaslatok II. kötet Javaslatok a belső szabályozások módosítására II. Fázis III. kötet IV. kötet Szervezeti és Működési Szabályzat - Ügyrend Munkaköri leírások Működtetett kommunikációs fórumok Javaslat Összefoglaló javaslat - prezentáció V. kötet Képzési oktatási program VI. kötet A Körjegyzőség Kommunikációs és változásmenedzsment Terve Alsómocsolád, március 23. 2

3 Tartalomjegyzék 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI DIAGNÓZIS ELŐZMÉNYEK ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN KÖRJEGYZŐSÉG SZOCIOMETRIAI FELMÉRÉS MÓDSZERTANI HÁTTÉR AZ EGYÉNI ÉS A TÁRSAS KÖLCSÖNHATÁS A TÖBB SZEMPONTÚ SZOCIOGRAM KÖLCSÖNÖSSÉGI TÁBLÁZAT: GYAKORISÁGI TÁBLÁZAT:

4 1. Szervezeti és működési diagnózis (szociometriai vizsgálat tükrében) 1.1 Előzmények Jelen elemzés az Alsómocsolád Körjegyzői Hivatal szervezetfejlesztési munkálatainak 1. Diagnózis fázisához készült jelentés, mely különálló elemzésként is megállja a helyét, de szerves részét képezi a Szervezetfejlesztési projekt Helyzetértékelési zárójelentésének. A szervezeti diagnózis ezen része a szervezeti működés emberi viszonyokra vonatkozó részét hivatott felmérni, míg a Helyzetértékelés a működés hard elemeinek elemzésére irányult. Ez az elemzés szigorúan bizalmas eredményeket tartalmaz, így külön jelentés készült a projekt során. Az adatok deperszonalizálva lettek, azaz semmilyen körülmények között nem megengedhető a személyes adatok kiadása (kérdőívek személyes eredményei, vagy azokra utaló feldolgozások, kiértékelő táblázatok). Jelen elemzés és értékelés természetesen minden elemet tartalmaz, ami a felmérés megalapozottságát hivatott bemutatni. (kérdéssor, tesztvisszajelzések, és az eredmények számításai), de tartalmazza a felmérés eljárásának módszertani hátterét, és az érthetőség kedvéért annak szakmai megközelítéseit. 1.2 Alkalmazott módszertan Minden munkahelyi közösség vagy csoport sajátságos struktúrával rendelkezik. Ennek a társas alakzatnak a vizsgálatával meghatározható az egyén helye a közösségen belül, vagyis az, hogy hogyan sikerült beilleszkednie abba a csoportba, amelyben él vagy dolgozik. Jakob Lévy Moreno nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amely szociometria néven vált ismertté és amely az informális (nem hivatalos, hanem személyes rokonszenv és kapcsoltatok alapján létrejött) csoportstruktúra feltárását szolgálja. Moreno alaptétele az volt, hogy a spontán társulások hálózata (a munkaközösségben kialakuló kapcsolatok) a státuszokból álló intézményes rendszerek (szervezetek, cégek, stb.) lappangó háttere. Véleménye szerint ugyanis az emberi kapcsolódások elsősorban érzelmiek, rokonszenviek. Célja az volt, hogy megpróbálja ezt a rejtett hálózatot a rokonszenvi választások módszerével feltárja. Az általa kidolgozott szociometriai módszer, mint vizsgálóeljárás olyan kérdéseket tartalmaz, hogy fontos élethelyzetekben az adott egyén kit választana társául. Moreno gondolatrendszere szerint ezek a választások ugyanis megfelelnek az érzelmi vezérlésű spontán kapcsolódásoknak, így az 4

5 intézményi keretben kialakult lappangó kapcsolati hálózatrendszerről kaphatunk képet. Ezzel a módszerrel így kirajzolódnak a rokonszenvi kapcsolatok, az, hogy az adott munkaközösségben ki kit kedvel, kivel van közelebbi, bizalmasabb kapcsolatban, stb. A válaszok alapján a megkérdezett egyének közötti csoportos kapcsolatok is megmutatkoznak, valamint az egyes személyek helyzete és szorosabb kapcsolatai az adott közösségben. Ez grafikusan is megjeleníthető, felrajzolható. Mérei Ferenc továbbdolgozta ezt a módszert, ezt nevezzük több szempontú szociometriának, mely segítségével nemcsak az egyén helyét kapjuk meg a társas mezőben, a csoportban, hanem képet kaphatunk magáról a közösségről is, valamint az egyének csoporton belül betöltött különböző funkcióiról. Az eredmények alapján következtetni tudunk arra, hogy a közösség összetétele kedvez-e a kitűzött feladat megoldásának, hogy képes-e a csoport együttes erőfeszítést igénylő teljesítményre. Továbbá választ kaphatunk még olyan kérdésekre is, mint például olyan-e a közösség, hogy a tagok örömmel tartoznak bele, és ragaszkodnak hozzá, vannak-e elszigetelt, magányos egyének, akiknek nincsenek igazán kapcsolataik a közösségben, stb. A több szempontú szociometriai felmérés révén nemcsak a rokonszenvi választásokat, hanem funkció-jellegű választásokat is vizsgálhatunk. Ez utóbbihoz olyan kérdések tartoznak, melyek a közösségi rátermettséget, egyéni tulajdonságokat és készségeket, valamint szakmai hozzáértést vizsgálják. A kérdőív kitöltése során a körjegyzőség mint közösség tagjai szavaznak arról, hogy az adott tulajdonság, képesség tekintetében kit tartanak a legjobbnak. Kérdőív felépítése és felvétele A kérdőív úgy lett összeállítva, hogy a 15 kérdés segítségével mind a közösségről, mind pedig az azt alkotó egyénekről képet kapjunk. Emiatt a kérdések négyféle kritériumra vonatkoznak: az első három rokonszenvi kérdés: 1. személyes kapcsolódások, (Kit tekint legközvetlenebb munkatárs(ai)ának?) 2. kölcsönösség, (Ki tekinti Önt a legközvetlenebb munkatársának?) 3. bizalmi kapcsolatok feltárására, (A munkatársi viszony mellett milyen kapcsolatot ápol a jelzett személlyel?), a következő 4 kérdés funkció-jellegű: 1. szervező készség, (Kik a legjobb szervezési készséggel rendelkezők?) 2. képviselet, (Kik a szervezet hangadói, és véleményformálói) 3. tárgyilagos döntés, (Mennyire jellemző a döntéshozatalban a több szempontú megközelítés?) 4. igazságosság a következő öt kérdés egyéni képességekre irányuló 1. műveltség (Milyen az Ön megítélése szerint a szervezetben dolgozók műveltsége?) 2. szakmai hozzáértés, (Milyen a szakmai kompetencia mértéke a szervezetben?) 5

6 3. szolidaritás, (Mennyire veszi figyelembe az egyéni problémákat a szervezet?) 4. intellektuális hatékonyság, 5. eredményesség, Eredményesnek tartja-e magát általában?) végül az utolsó két kérdés a népszerűségre vonatkozik 1. érvényesülés, (Mennyire tud érvényesülni a szervezetben? 2. ismertség, (Mennyire ismert a szervezet egészén belül?) 3. közösségi népszerűség, (mennyire elfogadott a szervezeten belül? Eredmények feldolgozása A rokonszenvi kérdésekre kapott válaszok alapján képet kapunk a csoporton belüli kapcsolatokról, azok intenzitásáról, az egyes egyének közösségi pozíciójáról, a személyes kötődésekről. Ennek alapján felrajzolható az úgynevezett szociogram. Ez a vizsgált társas mező vázlata, a társas mezőt alkotó kapcsolatok térképe. A megrajzolt vonalak a rokonszenvi színezetű kölcsönös kapcsolatokra vonatkoznak. Ehhez szükséges a kölcsönösségi táblázat kitöltése, ahol a sorokba és oszlopokba is a csoportot alkotó és a kérdőívet kitöltő személyek nevét kell beírni. A szociogram ennek a táblázatnak a grafikus megjelenítése. Az ábrázolást a következőképpen készítjük el: minden egyént egy körrel jelölünk, a körbe a személy monogramját vagy az előzőleg adott sorszámát írjuk. A vonalak kölcsönös választásokat jelölnek. Ha két személy kölcsönösen választja egymást, akkor az őket jelölő körök közé annyi vonalat húzunk, ahány kérdésben ők kölcsönösen egymást választották (a táblázatból ez kiolvasható). A következő táblázat, amit el kell készíteni, a gyakorisági táblázat, mely segítségével az összes kérdésre adott választásokat tudjuk értelmezni. Ebben az esetben a függőleges tengelyre a személyek monogramja vagy azonosítószáma kerül, míg a vízszintes tengelyre az eltérő dimenziókra vonatkozó kérdések csoportjainak megfelelő (kérdőív kérdéseinek megfelelő) számok Eredmények értelmezése A két táblázat segítségével különböző mutatókat tudunk értelmezni, melyek alapján az adott közösség, csoport jellemzésére, az egyének közti kapcsolatok, a légkör megismerésére szolgálnak. Az értelmezhető mutatóknak három csoportját vesszük itt figyelembe: 1. szerkezeti mutatók: segítségükkel a csoport struktúráját jellemezhetjük. Ilyenek: központ és perem viszonyát kifejező CM (centrális-marginális) mutató és a kohéziós mutatók (kölcsönösség, sűrűség, viszonzottság). 2. csoportlégkör mutatója (a rokonszenvi és a funkció-választások szóródása mutatja) 6

7 Ezen mutatók segítségével egy nagyon összefüggő és komplex képet kaphatunk a vizsgált csoportról, közösségről. Az értelmezés eredményeként támpontokat kaphatunk a következőkre: milyen a csoport teljesítőképessége átlagos feltételek között; hogyan viselkedhet a közösség váratlan, rendkívüli helyzetben; hogyan érezhetik magukat a csoporttagok ebben a közösségben; elősegíti-e a társas alakzat, hogy a csoport tagjai készségeiket, tulajdonságaikat a közösség érdekében érvényesítsék; kialakult-e a csoportban közvélemény, s megvannak-e a csoporton belől a hírterjedés csatornái? 1. Szerkezeti mutatók: azt mutatják, hogy mennyire strukturált a csoport a. CM-mutató Ennek segítségével megtudható, hogy van-e a csoportnak központja, és milyen kiterjedésű perem veszi körül. A központ minden esetben egy olyan zárt alakzat, melyhez a vizsgált közösség tagjainak legalább egynegyede kapcsolódik. Zárt alakzatnak azt tekintjük, ahol minden tagnak legalább két kapcsolata van. A zárt alakzat fokozza a közösségi csoporttörténések feszültségét, mozgósíthatják és terelhetik az egész közösséget. A zárt alakzat akkor tud így működni, ha a közösség egy figyelemre méltó részét kommunikációs csatornák révén eléri. Ezért szükséges, hogy a csoport legalább egynegyede kapcsolódjon a zárt alakzathoz. Egy-egy közösségnek természetesen több zárt alakzata is lehet, ez a fejlettebb, differenciáltabb közösségek sajátja, de egyben jelentheti a vetélkedést és versengést is. A perem csak a központhoz való viszonyában létezik. Peremnek tekintjük a közösségnek azon tagjait, akik nincsenek kapcsolatban a társas mező központi alakzatával. A peremet egyébként nem csak magányos emberek alkothatják, lehetnek is más zárt alakzatok, párok is. A központ és a perem viszonya a CM-mutatóban foglalható össze, mely három adat viszonyát foglalja magába: a/ a központi alakzat kiterjedése (hány személy alkotja), b/ ennek befolyása alá von társas övezet (hány személy kapcsolódik ehhez az alakzathoz közvetve vagy közvetlenül), c/ az ettől elkülöníthető perem (ezt hány személy alkotja). A százalékos eloszlás értéke megmutatja, hogy mekkora a központi alakzat befolyása a közösségre, mennyire tudja azt mozgósítani. Minél kiterjedtebb a perem, annál távolabb vannak a központtól a közösség tagjai, így a közösség nehezen mozgósítható, a központ befolyása kicsi. b. Kohéziós mutatók Kohézión azt értjük, hogy a csoport tagjai milyen mértékben érzik magukat együvé tartozónak, milyen a közösségi érzésük, szolidaritásuk. Ez kifejezésre juthat a csoport társas életét átszövő szokások elevenségében, a társas tevékenységek gyakoriságában, jelentőségében, hogy vannak-e közös érdeklődések, ügyek, hoznak-e áldozatot a tagok egymásért, stb. A magas kohézió azt mutatja, hogy az adott társas mezőben az együttesség élménye feltehetően tudatilag és cselekvésekben is megnyilvánul. Az alacsony szintű kohézió ezzel ellenben azt jelzi, hogy kevés az együttes élmény, a 7

8 csoport tagjai közönyösek a együttes feladatokkal szemben, kevesebb a közös szokás. Ennek következménye lehet, hogy egy ilyen közösség könnyen széteshet, felbomolhat. Az egyik kohéziós mutató a kölcsönösségi index, mely azt mutatja, hogy a csoportban lévő személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata (a mi példánkban egyetlen embernek nincs kölcsönös kapcsolata, így a kölcsönösségi mutató 85,7%). Minél nagyobb ez a mutató, annál kevesebb a magányosok száma. Átlagértéke 85-90%. Ez azt jelenti, hogy egy harminc személyt magába foglaló közösségben legfeljebb 3-4 magányos van. Ha ennél alacsonyabb a mutató, akkor a magányosok száma nagyobb, a csoport kevésbé mozgósítható, s valószínűleg nem is nyújt biztonságot a tagok számára. Természetesen az az ideális, ha a kölcsönösségi index 100%, tehát mindenkinek van kölcsönös kapcsolata az adott közösségben (mindenki tartozik valakihez). Ha egyetlen magányos is van a társas mezőben az azt jelenti, hogy bizonyos feltételek között mások is magányossá válhatnak. Ha a mutató 75% alatt van, akkor a kohézió aggasztóan laza, vagyis sok a mellékút, együttes teljesítményre nehezen mozgósítható a csoport. 55% alatt már nem is tekintjük a személyeket közösségnek, s ebben az esetben feltehetően csak valamilyen intézményes forma tartja őket össze. A sűrűségi mutató a kölcsönös kapcsolatok számának és a csoporttagok számának a hányadosa. Ez azt fejezi ki, hogy egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut. Az 1-es érték mellett minden tagra átlagosan egy kölcsönös kapcsolat jut, tehát minden személynek két kapcsolata van. A mutató átlagértéke 0,96, az átlagövezet 0,9-től 1,1-ig terjed. Stabil közösségekben 1 felett van. Ha a mutató 0,8 alatt van, a közösség valószínűleg laza, bizonytalan, ha pedig 0,6 alatt van, akkor az alakzat nem is tekinthető közösségnek, s a klikk-képződés valószínű. Csoportlégkör A rokonszenvi választások szubjektív természetűek, hiszen az, hogy ki kit választ barátjának, kivel osztja meg problémáit, stb. a közösség egyensúlyának része. A funkcióra vonatkozó választások viszont objektívebb mérlegelést kívánnak. A közösség egyensúlya megbomlana, ha a vezető, képviselő, stb. megválasztásában a tagokat nem rátermettség, hatékonyság szerint, hanem elsődlegesen szubjektív szempontok alapján választanák. Egy közösség választásai akkor megfelelőek, ha a személyes kapcsolatokban a szubjektív szempontoknak, de a funkciók betöltését illetően a közvéleménynek, a közösségi normának van súlya. A harmonikus közösség egyik jellemzője, hogy tagjai személyes ügyekben főként szubjektíven, funkciókra vonatkozóan viszont a csoportnormákhoz igazodva választanak. A csoportlégkör mutatójából azt olvashatjuk ki, hogy mennyiben szubjektívek a személyes és mennyiben objektívek a funkció-választások. Ez tulajdonképpen egy viszonyszám: a baloldalra a rokonszenvi, a jobb oldalra a funkcióra irányuló választások átlagos szóródása kerül. (Szóródás: ahány rokonszenvi, illetve funkció-kérdés van, annak szóródását osztjuk a kérdések számával.) A személyes oldal 0-tól 1,9-ig, a funkció-oldal 0-tól 2,5-ig alacsony érték, a szavazatok erősen szóródnak, vagyis a választás szubjektív. A személyes oldal 2,6 felett, a funkcióoldal 4 felett magas érték, a szavazatok kevésbé szóródnak, a csoportnak van közvéleménye. Alapvetően négy mutatótípus értelmezhető: ha a személyes oldal szóródása kisebb, mint a funkció-oldalé, az arra utal, hogy a személyes kapcsolódásokat 8

9 a közvélemény szabályozza, s a közösségi szerepek betöltésére vonatkozóan nem alakult ki közvélemény Miért nem jó, ha megmutatjuk az eredményt a csoportnak? Ha a szociogram készítésekor például monogramokat használunk az emberek megjelölésekor, egyértelműen bebizonyosodik mindenkiről, mennyire központi személyiség vagy éppen peremszemély az adott csoportban. Ezért a többi személyhez való hozzáállását módosítja az eredmény tudatosulása. Nem szabad közölni egy személlyel, hogy te kirekesztett vagy, mert az akár agresszív viselkedést válthat ki, de legtöbbször depressziós tünetek alakulnak ki. Ehhez hasonlókat lehet elmondani a központi személyről is, és a többi emberről is. Ha megmutatjuk a csoportnak, hogy mi lett a szociometria végeredménye maga a szociogram, akkor nemcsak azt tudják meg egyenként, hogy a többiek úgymond hova sorolják, hanem azt is, hogy ki sorolja oda arra a helyre. Ha valaki negatív értelemben középpontba kerül egy csoportban, és megtudja, hogy ki vélekedik róla így, azokkal szemben ellenszenves lesz még akkor is, ha mindaddig rokonszenvesnek tartotta Ilyen és ehhez hasonló problémák miatt nem lehet a szociogram-ot megmutatni a csoportnak. A szociometria anonimságában rejlik az egész sikeressége és felhasználhatósága. Mindenki szíve szerint válaszol, mert tudja, nem derül ki, hogy ő mit is írt, mert elvegyül a tömegben. 9

10 1.3 Körjegyzőség szociometriai felmérés Általános értékelés: A csoportban a közösségi szerepek szépen kezdenek kialakulni, az egyéni képességre vonatkozó kérdéseknél igen magas az eloszlási mutatók átlaga, 5,9, ami azt jelenti, kialakult a csoportban az, hogy ki miben ügyesebb, ennek megjelölése már nem az egyéni rokonszenvek alapján történik, hanem reális alapja van. A csoport kölcsönösségi indexe igen magas, a deklarált kapcsolatok száma is elég jónak mondható, ami azt tanúsítja, hogy igen kevés a kölcsönös kapcsolat nélküli ember, kevés a viszonzatlan kötődés, a kapcsolatok stabilitása fokozott. Ez a magas szám a fegyelmezett, konformitásra hajló közösségeket jellemzi, mutatja, hogy a csoport tagjai kapcsolataik megítélésében elég reálisak, s ugyanakkor vágyaik is érvényesülnek választásaikban. A csoport szociogramjában két olyan zárt alakzat található, melyben minden tagnak legalább két kapcsolata van. Ez fejlettebb közösséget feltételez, és több az esély magas hőfokú együttes élményekre, ezek rögzítésére és felidézésére. Fokozódik a történések feszültsége, együttes aktusaiknak nagyobb a felszólító jellege, mozgósítja az egész közösséget. Ehhez szükségesek az áttételek, hálózatok; továbbá igen fontos, hogy a központ a közösségnek a lehető legnagyobb részét a kommunikációs csatornákon keresztül elérje. A szociogramban jól látható, hogy van egy pár, akik között háromszoros kötődés van.. Veszély lehet az, hogy nem fogadják el a közösség döntéseit, normáit, kettőjük szükségletét tartják fontosnak. Végeredményként az csoportról elmondható, hogy alakulóban lévő, jó kis közösség. Megalapozó eredmények és adatok (deperszonalizált tesztvisszajelzések) Számadatok: - csoportlétszám: n = 13 fő - kölcsönös kapcsolattal rendelkezők száma a csoportban: 13 fő - kölcsönös kapcsolatok száma: 30 db 30/2=15 db - lehetséges kapcsolatok száma: n. (n-1) = 13. (13-1)=156 =

11 - deklarált kapcsolatok száma: 43 SZOCIOGRAM: A kölcsönösségi táblázat alapján MK I. SZERKEZETI MUTATÓK: A vizsgálatot abból a szempontból értékelik, hogy a társas mező mennyire strukturált. Az alábbi mutatók alapján határozhatók meg: 1. Kohéziós mutatók Kohézió a szociometriában az a csoportdinamikai feszültség, melyet a csoport tagjai átélnek, mint együvé tartozást. Mértéke megnyilvánul abban, hogy a csoportoknak együttlétük során milyen gazdag hagyományrendszert sikerül kialakítani. 4 mutató segítségével írható le: 11

12 Kölcsönösségi index Kifejezi, hogy az adott társas alakzatban a személyek hány százalékának van kölcsönös kapcsolata. Átlagértéke: 85-90% Jelen esetben 13 főből 13-nak van kölcsönös kapcsolata index: (13 : 13). 100 = 100% Ez az átlagérték felett van, a közösség teljes védelmet nyújt a tagjainak. Sűrűségi mutató: Megmutatja, hogy egy személyre hány kölcsönös kapcsolat jut. Átlagövezet: 0,9-1,1 A kölcsönös kapcsolatok és a csoporttagok számának hányadosa. Vizsgált csoportomnál: 15 : 13 = 1,1 A közösség stabil. Kohéziós index: Megmutatja, hogy a szociometriailag lehetséges kölcsönös kapcsolatok hány százaléka valósult meg. Átlagértéke: A kölcsönös kapcsolatok száma és a lehetséges kapcsolatok számának hányadosa szorozva 100. Jelen esetben: 15 : = 19,2 nagyon jónak mondható, az csoport képes nagy együttes teljesítményekre. Viszonzott kapcsolatok mutatója: Arra utal, hogy a deklarált kapcsolatok hány százaléka kölcsönös. Átlagövezet: Kölcsönös kapcsolatok számának és a deklarált kapcsolatok számának hányadosa szorozva 100. A vizsgált csoportban: = 69,7 43 Ez a szám arra utal, hogy a csoporttagok kapcsolataikat reálisan látják. 2. Társas helyzetek arányítása A társas pozíciók elemzése és egymáshoz való viszonyítása történik. CM Centrális marginális mutató: A központ és a perem viszonyát fejezi ki, van-e központja a közösségnek, és azt milyen kiterjedésű perem veszi körül. A zárt alakzat alkotja a központot, benne a hírek körbe járnak, csoporthagyományok keletkezéséhez járulnak 12

13 hozzá. Három adatot kell vizsgálni, központi alakzat, társas övezetet, peremeket. Átlagérték: % Jelen esetben nem lehet CM mutatót számolni, mert igaz, hogy van két zárt alakzat, de nem központi alakzat, mert nincsen meg a társas övezete, ami legalább ¼ kell, hogy legyen a csoportlétszámnak. Szerkezeti típusok: A szociogram alakzatait globálisan is mérlegelhetjük. Általában 5 szerkezeti típust különíthetünk el: halmazszerkezet, laza szerkezet, egy központtal rendelkező széles peremű szerkezet, tömbszerkezet, több központú szerkezet. Csoportomat teljesen egyértelműen nem lehet valamely szerkezetbe sorolni. Van két zárt alakzat, de nem kapcsolódnak egymáshoz, ezért nem lehet tömb központú szerkezet. A peremre kevesen szorultak, közöttük is van egy pár, akinek hármas kapcsolata van. Igazából a tömb még nem eléggé szervezett. II. A CSOPORTLÉGKÖR MUTATÓJA: A mutató, mint viszonyszám, azt jelzi, hogy a személyes vonzalom mennyire határozza meg a funkciók betöltését, az arra való szavazást, a kétféle választásban rokonszenvi és közösségi milyen mértékben érvényesülnek a szubjektív motívumok, és csoportnormák. A mutató bal oldalára a rokonszenvi, jobboldalára a funkcióra vonatkozó választások átlagos elosztása kerül. A gyakorisági táblázat alapján: Bal oldal (személyes oldal) Jobb oldal (funkció oldal) Rokonszenvi kérdés eloszlási mutatóinak átlaga: Köz. funkcióra vonatkozó kérdés eloszlási mutatóinak átlaga: 3 + 1,7 + 2,4 = 7,1 = 2,3 2,5 + 2,5 + 2,8 = 7,8 = 2, Az optimális mutató: 2-2,3 : 3,2-3,8. Jelen esetben a személyes oldal megegyezik az optimálissal, de a funkció oldal jóval kevesebb. A mutatószámokat összevetve a szóródás közepes, a választások nem elég szubjektívek, nem veszik figyelembe a közvéleményt. A funkció oldalon magasabb az érték, mint a személyi oldalon. A rokonszenvi kérdések nagyrészt függetlenek a csoportnormáktól. Kedvező a légkör a társas kapcsolatok szempontjából. 13

14 2. MÓDSZERTANI HÁTTÉR 2.1 Az egyéni és a társas kölcsönhatás Ilyen módszert dolgozott ki J. L. Moreno (1954), a Romániából származó, Bécsben tanult, Amerikában élő pszichológus. Ez a sokoldalú, fáradhatatlan kutató pszichiátriai, szociológiai és gyermektanulmányi megfigyelések alapján vezette be a társas helyzet fogalmát és nézőpontját, s ezzel lehetővé tette a viselkedés társas szempontú elemzését. Meglátta az egyénben, hogy nemcsak a hagyományos pszichológia szerint elemezhető mint tulajdonságok hordozója vagy mint egy viselkedésmód képviselője, hanem aszerint is, hogy milyen helyet foglal el egy emberi konglomerátumban. Moreno azt kutatta, hogy milyen helyzete van az embernek a műhelyben, ahol dolgozik, az iskolában, ahova jár. Ezzel a kérdésfeltevéssel utat nyitott az egyéni és a társadalmi közös tartományába vezető vizsgálati módszereknek. Kiindulása nem elméleti volt, hanem tapasztalati. Az elmélet utólag szövődött, és a módszer jelentőségéhez viszonyítva másodlagosnak bizonyult. Moreno első nagyszabású vizsgálata a New York államban levő Hudson Intézet volt. Rendeltetését tekintve a mi egykori javítóintézeteinknek felelt meg. Serdülőkorú lányokat bírósági határozat alapján helyeztek oda többéves átnevelésre. A telepen lány élt, 16 pavilonban, és mintegy 100 főnyi személyzet (nevelők, műhelyvezetők, szakmunkások stb.). Iskola, templom, kórház, műhelyek, mosoda, több gazdasági épület és egy majorság tartozott a telephez. Egy pavilonban átlagosan 30 lány élt, mintegy családot alkotva, egy családanya-nevelőnőnek ( gouvernante -nak) a vezetésével. Minden pavilonnak saját háztartása volt; néhány lány egy közülük való vezetővel a házimunkát végezte, a többiek műhelyben dolgoztak vagy iskolába jártak. A négerek külön pavilonokban laktak, de a munkahelyükön és az iskolában együtt voltak a fehérekkel. A szociometriai vizsgálat időpontjában 505 lány élt a telepen. Összehívták őket azzal az utasítással, hogy új lakásbeosztás készül, és maguk választhatják meg lakótársaikat. Írják fel rangsorban annak az öt lánynak a nevét, akivel együtt szeretnének lakni, tekintet nélkül arra, hogy azok éppen melyik pavilonban laknak. Valamennyi társuk jelen van, jól nézzenek körül, és így döntsék el, kikkel akarnak együtt élni. A válaszokat mindenekelőtt személyek szerint dolgozták fel. Minden lányról kartoték készült; ezen feltüntették az ő választásait, a rá eső választásokat, továbbá egy kikérdezés anyagát. A kikérdezésben a lány véleményt mondott azokról, akiket ő választott, és azokról, akik őt választották. Választását és véleményét meg kellett indokolnia. Ebből a kartotékrendszerből készült a társas atomok vázlata. Moreno rendszerének egyik alapfogalma a társas atom egy személy valamennyi kölcsönös, tőle kiinduló és 14

15 felé irányuló kapcsolata. Középpontja maga a vizsgált személy, határai a választások, töltése a motiváció. Ez a társas helyzet értelmezésének az alapanyaga. Az információ olyan anyagból sűrűsödik, hogy ki kiről mond jót, kiről mond rosszat. Ez a technika kiszabadít és szociálpszichológiai információvá tesz eleddig pletykába szorult valóságelemeket. Az egy körben élők egymásról mondott véleménye, ítélete támpontot ad a társas összefüggések feltárására: megmutatja a cinkosságig menően szoros kapcsolatokat, jelzi a látszatkapcsolatokat. A vélemények anyaga, az érvelés, a másiknak tulajdonított pozitív és negatív vonások sűrűsödése pedig megmutatja, hogy milyen értékek szerint ítélnek ebben a körben. A társas pozíciónak az atomképlet szerinti értelmezésében Moreno számos paramétert alkalmaz. Ezeknek alapanyaga a választásoknak és az elutasításoknak az aránya, ennek az aránynak a megoszlása a választó saját csoportja (saját lakóhelye, lakószobája, munkahelye, iskolai osztálya stb.) és a külső csoportok között. Moreno ebből olyan mutatókat fejt ki, mint az expanzivitás (a személy választási köre), a vonzerő (a rá eső választások száma), s főként ezek megoszlása a saját csoportja és az idegen csoportok között. Ezek a mutatók olyan skálán határozták meg a személy társas helyzetét, amelynek egyik végpontja a népszerűség, a sztárpozíció, másik végpontja a kitaszítottság volt. Moreno hajlott arra, hogy a szociometriai választást úgy tekintse, mint a társas helyzetek érvényes hierarchiájának a kifejezését. A népszerűség fokát azonosította a vezető szereppel. Minthogy a szociometriai választást érzelmi mozzanatnak tekintette, ezzel a vezetés jelenségét is érzelmi tényezőkre vezette vissza. Így gondolatrendszerében itt egy joggal kifogásolt ellentmondás mutatkozott: a társas atomok megszerkesztésével a csoport tagjait a közösségben elfoglalt pozíciójuk szerint határozta meg; ebből a népszerűséget emelte ki, azt, hogy valaki sztárhelyzetben van-e, vagy a közösség kitaszítottjai közé tartozik, s ezt az elhelyezkedést tekintette a vezetői kvalitás kritériumának. Bizonyára van olyan csoportosulás, amelyben a népszerűség a vezető elsődleges tulajdonsága. De ez távolról sem lehet olyan általános, ahogyan a társas atomok értelmezéséből következne. Az értelmezés második mozzanata a kölcsönösségek alapján felvázolt hálózatnak az elemzése. A Hudson-vizsgálatban a megkérdezetteknek közel 10%-a nem felelt a kérdésre, további 10%-nak a választása nem volt kölcsönös. A többi 387 lány a kölcsönös választások alapján összefüggő hálózatot alkotott. Kisebb-nagyobb csoportok rajzolódtak ki, ezeket láncok kötötték össze, s az elágazásokat csillagok jelezték. Ez a hálózat volt Moreno szerint az a csatornarendszer, amelyen végigfutottak a különféle áramlatok: a társadalmi eseményekre vonatkozó hírek, a munkával vagy az iskolával összefüggő várakozások, a konfliktusok és pletykák. Ezen a hálózaton futottak végig a szexuális csábítások, és jól követhető volt a faji kérdésekben való állásfoglalások útja is. A választások alapján kirajzolt hálózatból, a társas atomok elemzésével ki tudták bontani ennek a nagy intézménynek a rejtett történetét. Kibontakozott az, hogy a fekete és a félvér lányoknak két külön csoportjuk volt. Ezek egymástól és a fehér csoportoktól függetlenül alakították ki álláspontjukat, amely szinte órák alatt áramlott végig a 15

16 hálózatnak azokon a csatornáin, amelyeket a fekete, illetve a félvér gyerekek kapcsolódásai alkottak. A szexuális áramlásokról Moreno keveset mond, de sejteti, hogy igen nagy szerepük volt a telep történéseiben; nemegyszer erősebbnek bizonyultak a faji elkülönülésnél, illetve diszkriminációnál, s így összekapcsolták a fehérek és a színesek láncait. Kísérletileg is valószínűsítették azt, hogy a szociometriai hálózat az indulati áramlásnak és a hírközlésnek a csatornarendszere. A társas atom középpontjában álló személy a maga körében szerepet tölt be. Moreno szóhasználata eltér a korabeli meghatározásoktól. Nem a viselkedés szempontjából közelíti meg a jelenséget, s így elkerüli azt az abszurd szemléletet, amely a személyiséget különféle szerepek összességének tekinti. Moreno elemzésében az a korszerű, hogy szerinte minden szerep egyéni és közösségi elemek szövedéke. A szerepben kapnak társadalmilag elfogadott és elfogadható formát az egyéni tulajdonságok. A közösség a szereppel nagyjából kötött viselkedési eljárásokban rögzíti azt, amit az egyén az adott társas feltételek között érvényesíthet. A szerepben, mint a státushoz fűződő társas elvárásban s ezt implikálja Moreno elgondolása a csoport tulajdonságokká formálja az egyén vágyait, szándékait, törekvéseit. Az így kidolgozott viselkedésformákkal pedig az egyén mintát nyújt egy státus betöltésének valamelyik változatához, s ezzel visszahat a társadalmi elvárásból formált szerepre, zsugorítja vagy tágítja az elvárást. 2.2 A több szempontú szociogram Más típusú szociometria, olyan amely valóban a közösséget méri fel; nemcsak az egyén helyét mutatja meg benne, hanem magát a közösséget is jellemzi, és lehetővé teszi egy emberi konglomerátumnak mint szociálpszichológiai egységnek a meghatározását. Ennek az igénynek próbált megfelelni a több szempontú szociogram. Kidolgozásában a Wallon-laboratórium már említett vizsgálataiból indultam ki. (A minta Weinberg négykritériumos kérdőíve volt.) Az a célkitűzés vezetett, hogy a szociálpszichológia nyelvén tudjunk leírni egy közösséget, s hogy a meghatározás paraméterei megfeleljenek a leírt közösség minőségrendjének. Olyan mikroszociológiai fogalomrendszert kellett kialakítani, amelyben a szociometriai vizsgálatok megfogalmazhatók. Moreno, aki, mint láttuk, nem a közösséget, hanem az egyénnek a közösségben elfoglalt helyzetét határozta meg, nem is törekedett olyan mutatóknak a fogalmi kimunkálására, amelyek nem az egyénre jellemzőek, hanem a közösségre. Egyetlen kivétel ez alól a kohézió, amely a kapcsolódások sűrűségét, a tagoknak a kölcsönös kapcsolatok számával meghatározható összetartozását fejezi ki. A több szempontú szociogram kidolgozásához azonban ez a mutató nem volt elég. Továbbiakra volt szükség, amelyekkel a közösség funkciók szerinti tagolódása leírható, szerkezete, légköre, hierarchiája meghatározható, a közösségben kialakult ítéletek és vélemények elemezhetők. Ilyen kérdésekre felelő mutatókra: a közösség összetétele kedvez-e az előtte levő feladat adekvát megoldásának; van-e esély arra, hogy ebben a közösségben közvélemény alakuljon ki és 16

17 közös normák jöjjenek létre; olyan-e ez a közösség, amelyhez a tagok örömmel tartoznak és ragaszkodnak, s végül milyen indítékok vezérlik. A több szempontú szociometriai felmérésben a vizsgált közösség minden tagja kérdésből álló szavazólapot tölt ki. A rokonszenvi és az ellenszenvi választást kívánó kérdések mellett vannak olyanok is s ez a lényeges eltérés Moreno technikájától, amelyekre a közösségi rátermettség mérlegelésével kell felelni, továbbá olyan választások, amelyekkel valamilyen egyéni tulajdonság, készség, esetleg szakmai hozzáértés szempontjából kell elbírálni a közösség tagjait. Ezeket a kérdéseket is valóságos helyzetekhez kötve fogalmazzuk meg, és így a közösség tagjai áttételesen szavaznak arra, hogy ki az, aki egy bizonyos egyéni vagy társas tulajdonságot, közösségi rátermettséget magas fokon képvisel. A szociogramot, a kapcsolódások hálózatát Moreno mintájára a rokonszenvi választások (kikkel utazna egy fülkében, kinek mondaná el a titkát) kölcsönössége alapján rajzoljuk meg. De a választásokat kategóriánként is összegezzük. A választás ugyanis nemcsak páros kapcsolódást fejez ki, nemcsak azt mutatja meg, hogy kik tartoznak össze, ki kivel szeret együtt lenni, hanem azt is, hogy az adott közösségben kivel, hányan szeretnének együtt lenni, hány szavazatot kap egy-egy tag az egyes választási kategóriákban. A közösség álláspontjáról kapunk így információt: ha a választások szóródása nem túl nagy, ez a közvélemény egyik áramlatának felel meg; nagyon kis szóródás esetén magát a közvéleményt fejezi ki. A szervező, rendező készségekre vonatkozó szavazatok összesítése megmutatja, hogy a helyi közvélemény szerint ki a legjobb szervező a közösségben. Más kérdések összegezése megmutatja, hogy a közvélemény kiket tekint igazságosnak (fegyelmi bizottság, döntőbíró), műveltnek ( Ha tanácsadót szerveznének, ki látná el ezt a feladatot? ). Megint más kérdésekből megtudjuk, hogyan rangsorolják egymást a közösség tagjai a vonzó külső, az értelmi fogékonyság (ki tudná legjobban megtanulni a modern szervezésben szükséges matematikai módszereket), a fizikai adottságok (sport) stb. szempontjából. A kérdéseket úgy állítjuk össze, hogy a tagok a közösségük számára fontos helyzetekben mérlegeljék egymást. A lényeges a többszempontúság elvének az érvényesítése. Ez azt jelenti, hogy a választási kritériumok különféle mérlegelési szempontoknak felelnek meg: 2-3 rokonszenvi kérdés mellett (kinek mondaná el a titkát, kivel jönne össze szívesen a hivatalon, stb. kívül is) néhány közösségi funkcióra vonatkozó kérdés is van (vezető, bíró, képviselet magasabb szervek előtt); ezeket kiegészíthetik az egyéni képességekre, a készségekre, a fiziológiaik adottságokra, a népszerűségre, a sikerességre vonatkozó kérdések. A választási kritériumok összeállítása is mutatja, hogy a több szempontú szociogram lényegbevágóan tér el Moreno szociometriájától. A közösségi funkciókra irányuló kérdések mindenképpen, a képességekre, a népszerűségre vonatkozóak pedig esetleg a 17

18 spontán csoportosulásokon túl az intézményes (a formális) keret látható kapcsolódásairól is nyújthatnak értelmezhető adatot. Ez kitágítja a szociogram alkalmazási körét. A vezetéspszichológiában lehetővé teszi az intézményes hálózat illeszkedéseinek és egyensúlyának a megítélését, az intézményes kiscsoportok társas hatékonyságairól is felvilágosítást ad. S főként támpontokat kapunk annak megítélésére, hogy az intézményes közösség látható és a spontán csoportosulás rejtett hálózata hogyan befolyásolják hogyan segítik elő vagy hogyan akadályozzák egymást. A szavazatokat gyakorisági táblázatra vezetjük rá. Ennek a táblázatnak a függőleges tengelyén a vizsgált közösség névsorát tüntetjük fel, a vízszintes tengelyre pedig a kérdéseket, melyeket az említett szempontok (rokonszenvi, funkció, népszerűség stb.) szerint csoportosítjuk. Az egyes mezőkbe az a szám kerül, amely mutatja, hogy az adott kérdésre ki hány szavazatot kapott. A vízszintes összesítéssel az egy személyre jutó pozitív és negatív szavazatok számát kapjuk meg, a függőleges oszlopok összesítése alapján pedig a szavazatok szóródását számíthatjuk ki (hány személy közt oszlanak meg egy-egy kritériumban). A kölcsönösségi vázlat (a szociogram) és a gyakorisági táblázat adataiból készülnek azok a mutatók, amelyekkel a vizsgált közösséget jellemezhetjük. Néhány ilyen mutatót ismertetünk. A szociogram központjának és peremének a viszonyát fejezi ki a CM- (centrálismarginális) mutató, a társas mező tagoltságának, szerkezeti színvonalának az egyik paramétere. Azt mérhetjük vele, hogy van-e az ábrázolt közösségnek központja egy vagy több, mekkora a központtal kapcsolatban levő, abból leágazó réteg, s végül, hogy milyen kiterjedésű a közösség pereme. A jelentőségindex és a szerepmutató. A társas mező tagoltságát a közösség tagjainak a hierarchikus eloszlása és szerepszerű differenciálódása is mutatja. A hierarchikus tagolódást a jelentőségmutató fejezi ki. A jelentőség az egyéninek és a társasnak sajátos találkozása, amelyben a személyes vonások differenciálatlan hatékonysággá sűrűsödve jelennek meg. Az egyén elkülönül a társadalmi háttéren és viszonylatok bármilyen viszonylat! csomópontjává válik. A szociometriai vizsgálatban a közösségnek azokat a tagjait tekintjük jelentőseknek, akik az egy személyre eső összesített szavazatok számának legalább másfélszeresét kapják. A jelentőségindex azt fejezi ki, hogy egy közösségben a tagoknak hány százaléka lépett túl ezen a küszöbön. Ezeknek a közösség fokozott társas jelentőséget tulajdonít. A szerepmutatót is a gyakorisági táblázatból számítjuk ki. Akit a társai egy bizonyos körben (például olvasott, szervező, tetszik a férfiaknak ) az átlagnál lényegesen többször említenek, annak a közösség ezt a szerepet adta, azt ezzel az elkülönítő arculattal ruházta fel. 18

19 A jelentőségindex és a szerepmutató kétféle tagolódási elvet képvisel. A jelentőség a minden irányú hatékonyság szerint tagol, alá- és fölérendelési sort mutat, amely a minden tekintetben választott személytől a minden tekintetben elutasított személyig húzódik. A szerep egy tulajdonságban, egy-egy helyzetben emeli ki a személyt, mellérendelő tagolást visz be a társas mezőbe. A hierarchikus és mellérendelő tagolás egyensúlya egyik feltétele annak, hogy a társas mező kedvezzen a magas színvonalú, jó hatásfokú együttes tevékenységnek és a tagok közérzetének. A harmonikus közösségben a szerepindex magasabb, mint a jelentőségi mutató: a közösség a tagok kétharmadának szerepet tulajdonít, ezzel formálja egyéni arculatukat, s legfeljebb 50%-uk sorolódik be, differenciálatlan jelentőség révén, a csoport hierarchiájába. A csoportlégkör mutatója. A szociometriai választások közösségi jelentősége nem egyforma. Egy közösség egyensúlyához hozzátartozik, hogy tagjai szubjektív vezérléssel, de nem a tárgyi feltételektől függetlenül tudják és merjék megválasztani intim kapcsolataikat. A funkcióra vonatkozó választások viszont a közhangulathoz igazodó objektívebb beállítottságot kívánnak. Egy közösség szociometriai választásai akkor adekvátak, ha a személyes viszonylatokban elsősorban a szubjektív motívumok irányítják a választásokat, míg a funkciók tekintetében a közösségi normákhoz igazodnak, illetve a kialakult közvélemény sugallja állásfoglalásukat. A csoportlégkör mutatójából azt olvashatjuk le, hogy egy közösségben mennyire valósult meg a választásnak ez az adekvációja, mennyiben szubjektívek a személyes és mennyiben objektívek a funkcióra vonatkozó választások. Ez oly módon jut kifejezésre, hogy szubjektív választás esetén nagy a szóródás, normavezérlésű választásnál pedig kicsi. (A mutató viszonyszám: bal oldalára a rokonszenvi, jobb oldalára a funkciókra vonatkozó választások átlagszóródása kerül.) Az átlagos szóródás ilyen kérdésekből számítható ki: Kiegyensúlyozott közösségben a bal oldalon alacsony, a jobb oldalon magas számot kapunk. Ez azt mutatja, hogy a rokonszenvi kérdésekben nagy a szóródás, tehát a személyi kapcsolatokban a szubjektív szempont érvényesül; a közösségi funkciók betöltésének megítélésében viszont kicsi a szóródás, tehát a közösségi mérce, a közvélemény érvényesül. A közösségi választások objektívek, az egyéniek szubjektívek. Amelyik közösséget ez az adekvát választás jellemzi, annak kedvező a légköre. Ha mindkét oldal értékszáma alacsony, tehát a szóródás nagy, akkor a csoport tagjai mind személyes, mind pedig közösségi vonatkozású ítéleteikben szubjektívek, érzelemvezéreltek. Ítéleteik nincsenek egybehangolva, közvélemény nem alakult ki; az alakzat éretlen a szerepszerű tagolódásra, társas légköre anarchisztikus. Előfordul, hogy mind a két szám magas, tehát kicsi a szóródás. Ez azt jelzi, hogy az alakzat tagjai személyes kapcsolataikban is a közvéleményhez igazodnak éppen úgy, mint a közösségi 19

20 szerepek kijelölésében. A légkört a konformizmus jellemzi: a vélt előíráshoz való igazodás a társkapcsolatokban. A több szempontú szociogram lehetővé teszi a közösségi motivációs háttér elemzését. Feltárhatja azokat az értékeket, ítéleteket, normákat, amelyek a közösséget jellemezhetik. Ennek mutatóját a választási koincidenciák adják. Azt határozzuk meg, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok milyen más kérdésre adott feleletekkel vágnak egybe. Az egybevágásokat összegezzük, a magas koincidenciaértékeket jellegzetesnek tekintjük a közösségre. A mutatókat közel 100 társas alakzat vizsgálataihoz viszonyítva értelmezzük azzal a feltevéssel, hogy a választások egybevágása ítéleti egybevágásnak felel meg. (Irodalom: Mérei Ferenc: A közösségek rejtett hálózata 1988, Budapest.) 20

21 2.3 Kölcsönösségi táblázat: Név: Deklarált kapcsolatok Kölcsönös választások 3x 2x 1x ö: 1. 1, 9 1, 5, 9 1, , 5, , 5, , 9 1, , 5, 9 9 1, 5, , 5, 9 1, 5, 9 1, 5, ,5,9, 1,9 1, , 5, , 9 1, 5, 9 9 1, , 5, 9 5 1, 9 1, 5, , , 5, 9 1, 5, 9 5 1, , 5, , Összes en

22 2.4 Gyakorisági táblázat: Név: Rokonszenvi kritériumok Közösségi funkció kritériumai Tulajdonsági kritériumok Népszerűségi kritériumok Rokonszenvi kritériumok Közösségi funkció kritériumai Tulajdonsági kritériumok Népszerűségi kritériumok Összesen: Kérdés száma Összesen Eloszlás

23 Eloszlási mutató 3,0 1,7 2,4 2,5 2,5 2,8 4,1 8,6 5,2 3,0 2,2 3,1 6,6 6,4 46 6,0 24,3 23

24

Szociometria vizsgálat Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola Pusztamérges

Szociometria vizsgálat Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola Pusztamérges Szociometria vizsgálat Szent Ágoston Katolikus Általános Iskola Pusztamérges Készítette: Turcsányi Nelli EJF NTK Tanító szakos hallgatója II. évfolyam 2012. április 12. Lacob Lévy Moreno (amerikai pszichiáter)

Részletesebben

Szociometria. Dr. Nyéki Lajos 2016

Szociometria. Dr. Nyéki Lajos 2016 Szociometria Dr. Nyéki Lajos 2016 A szociometriai felmérés A szociometriai felmérés a csoporton belüli társas kapcsolatok vizsgálatára szolgál. Moreno (1934) dolgozta ki a vizsgálati módszert. Eredetileg

Részletesebben

Szociometriai vizsgálat

Szociometriai vizsgálat Szociometriai vizsgálat Eötvös József Főiskola Sarok László Tanító II. évfolyam Jakob Lévy Moreno (romániai születésű amerikai pszichiáter) nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amely szociometria

Részletesebben

Hálózatkutatás szociometria

Hálózatkutatás szociometria Hálózatkutatás szociometria Szervezeti hálózatok feltérképezése A munkaszervezeten belül különböző hálózatok tagjai vagyunk: egy szervezeti hierarchiához tartozunk, funkcionális- és a munkakörből adódó

Részletesebben

Kommunikációs és változásmenedzsment terv

Kommunikációs és változásmenedzsment terv II. fázis VI. kötet Alsómocsoládi Körjegyzői Hivatal Kommunikációs és változásmenedzsment terv című pályázatban ÁROP- 1.A.2/A-2008-0138 vállalt feltételek szerinti szervezet-fejlesztési és képzési szolgáltatás

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Statisztikai alapfogalmak

Statisztikai alapfogalmak i alapfogalmak statisztikai sokaság: a megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége 2 csoportja van: álló sokaság: mindig vmiféle állapotot, állományt fejez ki, adatai egy adott időpontban értelmezhetők

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

STATISZTIKA I. A változók mérési szintjei. Nominális változók. Alacsony és magas mérési szint. Nominális változó ábrázolása

STATISZTIKA I. A változók mérési szintjei. Nominális változók. Alacsony és magas mérési szint. Nominális változó ábrázolása A változók mérési szintjei STATISZTIKA I. 3. Előadás Az adatok mérési szintjei, Viszonyszámok A változók az alábbi típusba tartozhatnak: Nominális (kategorikus és diszkrét) Ordinális Intervallum skála

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

TÁRSAS KAPCSOLATOK FELMÉRÉSE EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI TŰZOLTÓSÁG CSOPORTJAIBAN A SZOCIOMETRIA MÓDSZERÉVEL. Kissné Várkonyi Erika

TÁRSAS KAPCSOLATOK FELMÉRÉSE EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI TŰZOLTÓSÁG CSOPORTJAIBAN A SZOCIOMETRIA MÓDSZERÉVEL. Kissné Várkonyi Erika TÁRSAS KAPCSOLATOK FELMÉRÉSE EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI TŰZOLTÓSÁG CSOPORTJAIBAN A SZOCIOMETRIA MÓDSZERÉVEL Kissné Várkonyi Erika 2011 Összefoglaló Mindennapi életünk társas kapcsolatai különböző hálózatokban

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét? Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói

Részletesebben

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016 Nevelés a közösségben Dr. Nyéki Lajos 2016 A nevelés individuális és szociális felfogása Az individuális és a szociális felfogás jellemzői Történeti előzmények - Edward Flanagan: Boys Town, 1921 - Makarenko

Részletesebben

Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév. egyoktatós kurzusok

Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév. egyoktatós kurzusok Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének kérdőíve 2011/12 őszi félév Tisztelt Hallgatónk! egyoktatós kurzusok Az ELTE igen fontosnak tartja, hogy megismerje, hogyan vélekednek a hallgatók az oktatók munkájáról.

Részletesebben

SPORTCSAPAT ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK

SPORTCSAPAT ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK VIZI IMRE SPORTCSAPAT ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK Nem újdonság, ha a román labdarúgó-válogatottra gondolva megállapítjuk, hogy az utóbbi három-négy évben elért kitűnő eredménnyel felülmúlják a csapatot alkotó

Részletesebben

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra

Képzés hatékonyságának növelése. felnőttképzést kiegészítő tevékenység. Tematikai vázlat - 16 óra Képzés hatékonyságának növelése felnőttképzést kiegészítő tevékenység Tematikai vázlat - 16 óra A felnőttképzést kiegészítő tevékenység célja:a közfoglalkoztatásból való kivezetés támogatása, a képzés

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése A 2015. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése Matematika 6. osztály A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) A tanulók képességeloszlása

Részletesebben

K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16.

K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16. K Ú R I A Ügykezelő Iroda 1055 Budapest, V., Markó utca 16. Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy bíróságunk 2016. január 15- február 15 közötti időszakban az Önök segítő közreműködésével Ügyfél-elégedettséget

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Kulcs véleményvezér kutatás Közösségi hálózatelemzés

Kulcs véleményvezér kutatás Közösségi hálózatelemzés Kulcs véleményvezér kutatás Közösségi hálózatelemzés 2011.11.17. Kutatás folyamata 2 Célkitűzések Rising Starok azonosítása Új KOL-ek meghatároz ása Közösség szerkezetének, összefüggéseinek elemzése 3

Részletesebben

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója

A évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója A 2012. évi dolgozói elégedettség-mérés eredményeinek rövid összefoglalója készítette: Humánpolitikai és Szervezetfejlesztési Igazgatóság 2012. december 2/8 Bevezetés Az elmúlt évhez hasonlóan a Humánpolitikai

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Stressz-M kérdőív leírás

Stressz-M kérdőív leírás Stressz-M kérdőív leírás www.healthy-workplaces.eu www.stressz-m.hu A kérdőív kialakításának a főbb szempontjai: Cél: Egy olyan pszichoszociális kockázatok felmérésére használható eszköz elkészítése, mely

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Társas kapcsolatok feltárása a pilismaróti általános iskolában. Sebestyén Lilla Anna (SELOAAP.ELTE) Teleki Szilvia (TESOAAP.ELTE) 2008 tavaszi félév

Társas kapcsolatok feltárása a pilismaróti általános iskolában. Sebestyén Lilla Anna (SELOAAP.ELTE) Teleki Szilvia (TESOAAP.ELTE) 2008 tavaszi félév Társas kapcsolatok feltárása a pilismaróti általános iskolában Sebestyén Lilla Anna (SELOAAP.ELTE) Teleki Szilvia (TESOAAP.ELTE) 2008 tavaszi félév 1 ÖSSZEFOGLALÓ A vizsgálatunk egy többszempontú szociometriai

Részletesebben

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT

SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSI EREDMÉNYEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT A dokumentum a szervezeti önértékelés 217-es felmérési eredményeit veti össze a 213-as értékelés eredményeivel. 213-ban csak az oktató/kutató

Részletesebben

matematikai statisztika

matematikai statisztika Az újságokban, plakátokon, reklámkiadványokban sokszor találkozunk ilyen grafikonokkal, ezért szükséges, hogy megértsük, és jól tudjuk értelmezni őket. A második grafikon ismerős lehet, hiszen a függvények

Részletesebben

3. A személyközi problémák megoldásának mérése

3. A személyközi problémák megoldásának mérése 3. A személyközi problémák megoldásának mérése Élete során ki ritkábban, ki gyakrabban mindenki kerül olyan helyzetbe, amikor nem egyezik véleménye a másik véleményével, más célokat fogalmaz meg, eltérő

Részletesebben

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Erkölcstan. 5-8. évfolyam. tantárgy 2013. Erkölcstan tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Serdülő korú cigány tanulók társas hatékonysága

Serdülő korú cigány tanulók társas hatékonysága 1 Serdülő korú cigány tanulók társas hatékonysága Jelen tanulmány része a Serdülő korú cigány tanulók énkép- és modellkövetési sajátosságai című PhD dolgozatnak. A vizsgálatokat Szabolcs- Szatmár-Bereg

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál. Monitoring rendszer

Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál. Monitoring rendszer ÁROP-1.A.2/B - 2008-0020 - Monitoring rendszer Komplex szervezetfejlesztési projekt megvalósítása Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál Monitoring rendszer Operatív Program azonosító: ÁROP-1.A.2/B-2008-0020

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása

2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása 2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása A 2016.évi Országos kompetenciamérésen résztvevő 10 évfolyamos osztályok osztályfőnökei; a könnyebb beazonosíthatóság végett: 10.A: Ányosné

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése A 2014. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése Matematika 6. osztály A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő telephelyek száma és aránya (%) Az ábra azt mutatja

Részletesebben

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán

A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól.

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól. Érvényes: 2007. 01. 03-tól. 1 1. a) Mit értünk a szervezet fogalma alatt? Jellemezze a bürokratikus szervezetet! b) Mi a hospitalizáció és milyen hatással lehet a korai szeparáció a gyerekek szomatopszichés

Részletesebben

A szegénység percepciója a visegrádi. országokban

A szegénység percepciója a visegrádi. országokban Közép-európai közvélemény: A szegénység percepciója a visegrádi országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2000. június CEORG Central European Opinion

Részletesebben

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 8. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 8. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Minták alapján történő értékelések A statisztika foglalkozik. a tömegjelenségek vizsgálatával Bizonyos esetekben lehetetlen illetve célszerűtlen a teljes

Részletesebben

Feladatkörök a kooperatív munkában

Feladatkörök a kooperatív munkában SZKb_102_07 A méhek Feladatkörök a kooperatív munkában É N É S A M Á S I K Készítette: Nagy Erika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYAM 62 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Részletesebben

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi

Részletesebben

PROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ december 19.

PROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ december 19. PROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ 2017. december 19. AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ INTERNETES ATTITŰDVIZSGÁLAT EREDMÉNYE ÖSSZEGZÉS

Részletesebben

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 8. évfolyam :: Általános iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése es tanév I. félév. Oktatók

Oktatói munka hallgatói véleményezése es tanév I. félév. Oktatók 1. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016-2017-es tanév I. félév Oktatók A Nemzeti Közszolgálati Egyetem az ország legfiatalabb felsőoktatási intézményeként olyan örökséget hordoz,

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért

Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: 2010. Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: Szakközépiskola Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Déri Miksa Tagintézménye 6724 Szeged, Kálvária tér 7. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakiskola

Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakiskola FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: Szakiskola Esély Kövessi Erzsébet Szakképző Iskola és Gimnázium 1089 Budapest, Dugonics utca 17-21. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés,

Részletesebben

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése

1. A döntési mechanizmus korszerűsítése ÁROP-1.A.2. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése A Várpalotai Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése Megbízó: Várpalota Város Önkormányzata 1. A döntési mechanizmus korszerűsítése 1e) A hivatal

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek szociális szakosított ellátását

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2010 8. évfolyam :: Általános iskola Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Gyenesdiás-Várvölgy Közös Fenntartású Nevelési-Oktatási Intézmény 8315 Gyenesdiás, Kossuth u. 91. Figyelem! A

Részletesebben

Mérés és skálaképzés. Kovács István. BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék

Mérés és skálaképzés. Kovács István. BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Mérés és skálaképzés Kovács István BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék Miröl is lesz ma szó? Mi is az a mérés? A skálaképzés alapjai A skálaképzés technikái Összehasonlító skálák Nem összehasonlító

Részletesebben

Vállalatfejlesztési Diagnózis

Vállalatfejlesztési Diagnózis Vállalatfejlesztési Diagnózis ÚT A BELSŐ POTENCIÁL FELTÁRÁSÁHOZ Az eredmények bemutatásának tartalmi elemei Motiváció Kompetencia Eredmények A Vállalatfejlesztési Diagnózis egy olyan integrált szervezeti

Részletesebben

A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján

A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése

A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének

Részletesebben

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban

Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben

Részletesebben

FIT-jelentés :: Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szombathi István u. 12. OM azonosító: Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szombathi István u. 12. OM azonosító: Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szombathi István u. 12. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve

Részletesebben

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852 M FELADATOK Felméri az egyéni szociális szükségleteket, erőforrásokat, helyi cselekvési lehetőségeket; értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés 4 hiányait Felismeri az egyéni, csoportos

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 6 évfolyamos gimnázium

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 6 évfolyamos gimnázium FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: 6 évfolyamos gimnázium Fazekas Mihály Gimnázium, Lycée Fazekas Mihály, Instituto Fazekas Mihály 4025 Debrecen, Hatvan u. 44. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Comenius Angol-magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium 8000 Székesfehérvár, Koppány

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Fazekas Mihály Gimnázium, Lycée Fazekas Mihály, Instituto Fazekas Mihály 4025 Debrecen, Hatvan u. 44. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 10. évfolyam :: Szakközépiskola FIT-jelentés :: 2010 10. évfolyam :: Szakközépiskola Cserháti Sándor Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium 8800 Nagykanizsa, Ady Endre u. 74/A Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően

Részletesebben

Alba Radar. 28. hullám

Alba Radar. 28. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00. Időtartam: 120 perc

ÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00. Időtartam: 120 perc ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. október 19. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli

Részletesebben

Emberi erőforrás gazdálkodás

Emberi erőforrás gazdálkodás Munkakör értékelés 1 AZ ELŐADÁS VÁZLATA, TÉMAKÖREI Munkakör értékelés Kompetencia, kompetencia típusok Munkaköri leírás 2 Munkakör értékelés fogalma A munkakör-értékelés kö éték olyan folyamat, amelynek

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári

Részletesebben

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai

Takács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel

Részletesebben

KÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére.

KÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. KÉRDŐÍV Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. Kedves Kollégák! Az NSZI az iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények körében reprezentatív

Részletesebben

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml 1. oldal, összesen: 7 Tanulási célok: A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: saját szavaival meghatározni a grafikus fordatervezés módszerét támogató körülményeket; saját szavaival meghatározni a grafikus

Részletesebben

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2010 8. évfolyam :: Általános iskola Comenius Angol-magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, Gimnázium és Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a

Részletesebben