KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

Átírás

1 KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI SZAKJOGÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015. tanév II. félévére

2 A 2014/2015. tanév rendje TAVASZI SZEMESZTER: Regisztrációs hét: február 9. február 14. Szorgalmi időszak: február április 25. Előrehozott vizsgák hete: március 30-április 2. Vizsgaidőszak: április 27-június 5. Szakdolgozat témaválasztó lapjának leadási határideje: május 30. Szakdolgozat leadási határideje: október 22. Munkaszüneti napok: Nemzeti ünnep: március 15. (vasárnap) Nagypéntek: április 3. (péntek) Húsvét hétfő: április 6. (hétfő) Munka ünnepe: május 1. (péntek) Áldozócsütörtök: május 14. (csütörtök) Pünkösd hétfő: május 25. (hétfő) Állami ünnep: augusztus 20. (csütörtök) Szabadnapok (Kormányrendelet szerint): augusztus 21. (péntek) helyette munkanap Korm. rendelet szerint Ssz. Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 2. félév Tantárgy megnevezése Meghirdetés féléve Félévi óraszám (előadás / szeminárium) ea. szem. Félévi óraszám összesen Kredit Számonkérés módja 10. Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása 2. félév kollokvium 11. Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények bizonyítása és 2. félév kollokvium bírósági gyakorlata 12. Közlekedési bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata 2. félév beszámoló 13. Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata 2. félév beszámoló 14. Szervezett és banda-bűnözés 2. félév kollokvium 15. Típushibák a nyomozásban 2. félév beszámoló 16. Védőügyvéd a büntetőeljárásban 2. félév beszámoló A gyermek, mint speciális alany, a 17. büntetőeljárásban és a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek 2. félév kollokvium bizonyítása és bírósági gyakorlata 18. Híres bűnügyek, híres kriminalisták 2. félév kollokvium 19. Klasszikus magánnyomozástan 2. félév kollokvium II. félév összesen

3 Ssz. Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés mintatanterv 3. félév Tantárgy megnevezése Meghirdetés féléve Félévi óraszám Félévi óraszám összesen Kredit Számonkérés módja 20. Szakdolgozat konzultáció 3. félév Záróvizsga konzultáció 3. félév Záróvizsgák 3. félév 0 Oklevél megszerzésének kritériuma: félév 10 Szakdolgozat III. félév összesen Összesen Bűnügyi szakjogász szakirányú továbbképzés 2014/15. tavaszi félévi órabeosztása Ssz Képzés napja február 13. (péntek) február 14. (szombat) február 20. (péntek) február 21. (szombat) február 27. (péntek) február 28. (szombat) március 6. (péntek) március 7. (szombat) március 13. (péntek) március 14. (szombat) március 20. (péntek) Képzés időpontja Tárgy neve Képzés helyszíne Oktató 14:30-16:00 Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula 16:15-18:00 Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula 8:00-09:30 Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula 09:45-11:15 Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Lajos 11:30-13:00 Sorozatbűncselekmények felismerése és bizonyítása Mfszt. 1. Dr. Kovács Lajos 14:30-16:00 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós 16:15-18:00 bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula 8:00-09:30 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós 09:45-11:15 bűncselekmények bizonyítása és bírósági 109 Dr. Kovács Gyula 11:30-13:00 gyakorlata 14:30-16:00 Szervezett és banda bűnözés (2 szem) 107 Dr. Ibolya Tibor 16:15-18:00 Védőügyvéd a büntetőeljárásban 107 Dr. Jován László 8:00-9:30 09:45-11:15 Védőügyvéd a büntetőeljárásban 107 Dr. Jován László 11:30-13:00 14:30-16:00 Szexuális bűncselekmények bizonyítása és 16:15-18:00 bírósági gyakorlata Mfszt. 1. Dr. Kovács Gyula 8:00-09:30 Híres bűnügyek, híres kriminalisták Dr. Ibolya Tibor :45-11:15 Híres bűnügyek, híres kriminalisták Dr. Ibolya Tibor 11:30-13:00 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 107 Dr. Kovács Lajos 14:30-16:00 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós 16:15-18:00 bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata 107 Dr. Czine Ágnes A gyermek, mint speciális alany, a 8:00-09:30 büntetőeljárásban és a családon belüli Monostoriné Vass 101 erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása Anikó és bírósági gyakorlata 09:45-11: Dr. Szomor Sándor Híres bűnügyek, híres kriminalisták 11:30-13: Dr. Kovács Lajos 14: Klasszikus magánnyomozástan 101 Spitzer László A gyermek, mint speciális alany, a 16:15-18:00 büntetőeljárásban és a családon belüli Dénesné dr. Csernák 101 erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása Erzsébet és bírósági gyakorlata

4 Ssz Képzés napja március 21. (szombat) március 27. (péntek) március 28. (szombat) április 10. (péntek) április 11. (szombat) április 17. (péntek) április 18. (szombat) április 24. (péntek) április 25. (szombat) Képzés időpontja Tárgy neve Képzés helyszíne Oktató 8:00-09:30 Klasszikus magánnyomozástan 109 Spitzer László 09:45-11:15 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata 109 Dr. Soltész Miklós 14: Híres bűnügyek, híres kriminalisták Mfszt. 1. Dr. Ibolya Tibor 16:15-18:00 Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Mfszt. 1. Dr. Győri György 8:00-09:30 Klasszikus magánnyomozástan 109 Spitzer László A gyermek, mint speciális alany, a 09:45-11:15 büntetőeljárásban és a családon belüli Monostoriné Vass 109 erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása Anikó és bírósági gyakorlata 11:30-13:00 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 109 Dr. Kovács Lajos 15: Híres bűnügyek, híres kriminalisták 204 Dr. Kovács Gyula 16:45-18:15 Híres bűnügyek, híres kriminalisták 204 Dr. Kovács Lajos 8:00-09:30 09:45-11:15 Szervezett és banda bűnözés 107 Berki Antal 11:30-13:00 14: Szervezett és banda bűnözés 107 Dr. Kovács Lajos 16:15-18:00 Klasszikus magánnyomozástan 107 Dr. Kovács Lajos 8:00-09:30 09:45-11:15 Típushibák a nyomozásban 204 Dr. Kovács Lajos 11:30-13:00 15: Híres bűnügyek, híres kriminalisták 204 Dr. Ibolya Tibor A gyermek, mint speciális alany, a 16:45-18:15 büntetőeljárásban és a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyek bizonyítása 204 Dénes Veronika és bírósági gyakorlata 8:00-09:30 09:45-11:15 11:30-13:00 Közlekedési bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata 101 Dr. Bertényi Imre - 4 -

5 TANTÁRGYAK LEÍRÁSAI Sorozat-bűncselekmények felismerése és bizonyítása Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 10 tanóra (6 óra előadás, 4 óra szeminárium) Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0201K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Dr. Kovács Gyula A tantárgy szakmai elsajátításának célja: 1. meghatározni a sorozatelkövetés és a sorozatelkövető fogalmát; 2. rávilágítani a sorozatelkövetés és a sorozatelkövető társadalomra veszélyességére; 3. alkalmassá tenni a hallgatókat 3.1. a sorozatelkövetés felismerésére és bizonyítására, 3.2. a sorozatelkövetés felismerése és bizonyítása érdekében szükséges segédletek használatára (alkalmazására). Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1 2. óra 1. A sorozat-bűncselekmények 1.1. Köznapi értelemben mit értünk sorozat alatt? 1.2. Mikor beszélünk sorozatelkövetésről? 1.3. A sorozatelkövetés fogalma 1.4. Sorozatelkövetés a bűnözői oldalról (avagy, létezik-e született sorozatelkövető?) 3 4. óra 2. A sorozatelkövetés felismerése 2.1. A kriminalisztika nyolcadik alapkérdése 2.2. A sorozathoz tartozás felismerésének az alapja 2.3. A szituációs ismérvek vizsgálata a sorozatelkövetés felismerés érdekében 2.4. A sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai 5 6. óra 3. A sorozatelkövetés bizonyítása 4. Segédletek óra 5. Szeminárium és konzultáció az 1 6. óra anyagából 5

6 Évközi tanulmányi követelmények: nincs Értékelés módja: írásbeli kollokvium Az értékelés módszere: írásbeli kollokvium, 1 5 skálán szerezhető érdemjegy Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Kötelező irodalom 1. Barta Endre: A sorozatbetörések felderítésének, bizonyításának elmélete és gyakorlata (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001) 2. Dobos János Kovács Gyula: Kis nyomozástan, oldal (szerzői kiadás [KGyul@], Budapest, 2008) 3. Kovács Gyula Nagy József: A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, oldal (Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. Budapest, 2013) Segédanyagok 1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint bemutatók) Ajánlott irodalom: 1. Barta Endre: Az emberölés nyomozása, oldal (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2003) 2. Cseh Katalin: Sorozatgyilkosok és a profilalkotás. Acta Iuvenum Caroliensia II. kötet, oldal (Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2012) 3. Dobos János: Modell a bűncselekmény-sorozatok felderítéséhez. Belügyi Szemle 1981/6. szám, oldal (Belügyminisztérium, Budapest, 1981) 4. Kovacsicsné Nagy Katalin: Bűncselekmény sorozatok homogenitásának mérése. Acta XXXI. kötet, oldal (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, 1989) 5. Nagy József: A kriminálmetodika általános kérdései, oldal (Rendőrtiszti Főiskola Budapest, 2007) 6. (Katona Géza: A bűnöző vállalkozás) 7. (Orbán József: A jog konvergenciája a természettudományok felé a Beyesi analízis apropóján) 8. (Orbán József: Bayesi módszerek a kriminalisztikai tényfeltárási folyamat hatékonyságának növelésére) 9. (Tatár László: Profilalkotás a bűnüldözésben) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések: 1. Mi a különbség egy adott bűncselekményfajta sorozatos előfordulása és a sorozatbűncselekmények között? 2. Egy bizonyos területen, egy adott bűncselekményfajta sorozatos előfordulása, bűncselekmény sorozatnak minősül-e? 3. Mit nevezünk sorozatelkövetésnek, vegyes sorozatnak és mi az a tiszta, másképpen klasszikus sorozat? 4. Mit nevezünk elemző-értékelő tevékenységnek? 5. A sorozatelkövetés szempontjából, mi az összehasonlító ügyelemzés lényege? 6. Mivel kezdődik (hogyan fogunk hozzá) az egyes bűncselekmények azonos elkövetőire utaló összefüggések felismeréséhez? 6

7 7. Sorolja fel az úgynevezett utazó (bűnöző vagy mobil) sorozatelkövetők tevékenységének bűnüldözési szempontból hátrányos következményeit. 8. Mi az elemző-értékelő munka tárgya? 9. A felderítés és a bizonyítás folyamatában (tehát szűkebb értelemben) mi az elemző-értékelő tevékenység tárgya? 10. Határozza meg bűnüldözési szempontból az elemző-értékelő munka célját! 11. Ki az elemző-értékelő munka alanya? 12. Melyek az elemző értékelő munka fő szakaszai? 13. Mi a célja az információk többoldalú ellenőrzésének? 14. Melyek az elemző-értékelő tevékenység (analízis) alapműveletei? 15. A részekre bontásnak, mint az analízis egyik alapműveletének, melyek a viszonyfogalmai? 16. Ismertesse a Bayes-módszer (Bayes-analízis) lényegét! 17. Bayes-módszerek a kriminalisztikában 18. Fejtse ki a perszeverencia-elmélet lényegét! 19. Miképpen állítható párhuzamba a perszeverencia-elmélet a sorozatelkövetéssel? 20. Mit értünk köznapi értelemben sorozaton? 21. Miért fontos a sorozatelkövetés felismerése? 22. Miért nehezebb a vegyes sorozatelkövetés felismerése? 23. A napjainkban kialakult, a mozgékonyságra alapozó bűnelkövetői magatartás, szöges ellentéte a bűnözői perszeverenciának. Értelmezze az állítást (fejtse ki a témát részletesebben)! 24. Mi a kriminalisztika nyolcadik alapkérdése? 25. A nyomozás során, mely esetekben (vagy mikor) kell különös figyelmet fordítani a kriminalisztika nyolcadik alapkérdésére? 26. Mi a sorozathoz tartozás felismerésének az alapja? 27. Az elemző-értékelő tevékenységhez, illetve az összehasonlító ügyelemzéshez hogyan kell hozzáfogni? Melyek lesznek a kezdeti lépések? 28. Milyen szerepük van a szituációs ismérveknek a sorozat-felismerés vizsgálata során? 29. Az elkövetés helyszínének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során 30. Az elkövetés idejének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során 31. Az elkövetési magatartás és az elkövetés módszerének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során 32. Az elkövetés eszközének jelentősége a sorozat felismerés vizsgálata során 33. Az elkövetés eszközéből, az elkövetés módszeréből, különösen az eszközhasználat módjából és a tettes helyszínen tanúsított magatartásából, miképpen következtethetünk az elkövető személyére? 34. Melyek a sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai, az objektív elemek körében? 35. Melyek a sorozatelkövetés felismerésének egyéb szempontjai, a szubjektív elemek körében? 36. A sorozatelkövetés bizonyítása érdekében, a nyomozási iratokon belül, különösen miket kell vizsgálni? 37. Melyek a sorozatelkövetés nyomozásának szakaszai? 38. Melyek a sorozatelkövetési bizonyítása érdekében leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eljárások az ügytől a személyig modell esetében? 39. Melyek a sorozatelkövetési bizonyítása érdekében leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eljárások a személytől az ügyig modell esetében? 40. Melyek a sorozatelkövetés felismerése és bizonyítása érdekében alkalmazott legtipikusabb segédletek? 7

8 Vagyon elleni, gazdasági és korrupciós bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 20 tanóra Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 5 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0202K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Deres Petronella Oktató(k): Dr. Czine Ágnes, Dr. Kovács Gyula, Dr. Soltész Miklós A tantárgy szakmai elsajátításának célja: a hallgatók a) megismerkedjenek a kriminálmetodika fogalmával, tárgyával és tudományos kapcsolataival, a kriminálmetodika felépítésével, a bizonyítás tárgyával, a bizonyítandó és a bizonyító tények körével, b) képesek legyenek arra, hogy a vagyon elleni, a gazdasági és a korrupciós bűncselekmények nyomozása során felismerjék és végrehajtsák a szükséges elsődleges intézkedéseket és halasztást nem tűrő nyomozási cselekményeket, megállapítsák a hatáskört és az illetékességet, meghatározzák a bizonyítás tárgyát, a bizonyítandó és a bizonyító tényeket, megtervezzék és megszervezzék a nyomozást, valamint elvégezzék a szükséges nyomozási cselekményeket, c) tisztában legyenek az adott bűncselekmény megelőzésének speciális feladataival. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1 2. óra 1. A kriminalisztika felépítése, belső rendszere (ismétlés) 2. A kriminálmetodika felépítése 2.1. Az egyes bűncselekmények metodikájának nyomozása 2.2. Kriminálmetodikai tételek a kezetektől napjainkig 2.3. Napjaink kriminálmetodikai tételei (fő- és alcsoportok) Általános alapvetések A bűncselekmény kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságai A nyomozás (megindulása és lefolytatása vagy teljesítése) A nyomozás befejezése A nyomozás teljességével összefüggő feladatok 3 4. óra 3. A lopás és a betöréses lopás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján 8

9 5 6. óra 4. A gépjárművel kapcsolatos bűncselekmények (a gépjárműbűnözés kriminalisztikája) 7 8. óra 5 6. A rablás és a kifosztás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján óra 7 8. A zsarolás és az önbíráskodás nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján óra 1. A vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények bizonyítási nehézségei és speciális vádképviseleti feladatai. 2. A vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények bizonyításának lehetőségei és korlátai gyakorlati példák bemutatásán keresztül óra 1. A korrupciós bűncselekmények bizonyításának elsődleges irányai. Speciális nyomozási taktikák. 2. Az együttműködők, a felderítés (titkos információgyűjtés, titkos adatszerzés) kiemelt szerepe a bizonyításban és az így beszerzett adatok bizonyítékként történő felhasználásának speciális kérdései. Évközi tanulmányi követelmények: írásbeli feladat teljesítése; a bizonyítás tárgyának, a bizonyítandó és a bizonyító tényeknek a meghatározása, egy-egy történeti tényállás alapján. Leadási határidő: április 25. (szombat). Értékelés módja: kollokvium Az értékelés módszere: írásbeli vizsga, 1-5. skálán terjedő érdemjegy. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Kötelező irodalom 1. Kollár Zsolt (szerk.): A gépjárműbűnözés kriminalisztikája, 104 pages (Cordi Kht. Budapest, 2006) 2. Kovács Gyula: A lopás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2008), oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008) 3. Kovács Gyula Nagy József: A kriminálmetodika elméleti és gyakorlati kérdései, 188 pages. Egyetemi jegyzet (Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó Zrt. Budapest, 2013) 4. Lóczi Zsolt: A betöréses lopás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2011), 98 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011) 5. Lóczi Zsolt: A korrupciós jellegű bűncselekmények nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2009), oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2009) 6. Lóczi Zsolt: A rablás és a kifosztás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2010), 142 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2010) 7. Lóczi Zsolt: Az önbíráskodás és a zsarolás nyomozása. Lakatos János (szerk.): Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2008), oldal (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2008) Jogszabályok Btk. XXVII. Fejezet A korrupciós bűncselekmények ( ) Btk. XXXV. Fejezet A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények ( ) Btk. XXXVI. Fejezet 9

10 A vagyon elleni bűncselekmények Lopás (370. ) Btk. XLI. Fejezet A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények ( ) A Be. I X. fejezet ( ) Nyer. [23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet] 1 142/A. 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikusi tevékenység egységes szabályozásáról Segédanyagok Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint bemutatók) Ajánlott irodalom: 1. Barta Endre: A betöréses lopások nyomozása, 90 pages, plusz mellékletek (Rejtjel Kiadó, Budapest, 1999) 2. Barta Endre: A sorozatbetörések felderítésének és bizonyításának elmélete és gyakorlata, 104 pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001) 3. Barta Endre: Gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása, 72 pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2001) 4. Kollár Zsolt (szerk.): A finanszírozási csalások kriminalisztikája, 90 pages (Cordi Kht. Budapest, 2008) Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések 1. A kriminalisztika felépítése (tagozódása). 2. A kriminalisztika általános részének felépítése (tagozódása). 3. A kriminalisztika különös részének felépítése (tagozódása). 4. Definiálja a kriminálmetodikát (a kriminalisztika különös részét). 5. Ismertesse a kriminálmetodika hagyományos (klasszikus felépítését). 6. Ismertesse a kriminálmetodika újabb (a kétezres évek elején dívott) modelljét. 7. Ismertesse napjaink legújabb kriminálmetodikai tételeinek főcsoportjait. 8. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak az általános alapvetések főcsoportba? 9. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai jellemzői, sajátosságai főcsoportba? 10. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a nyomozás (megindulása vagy teljesítése) főcsoportba? 11. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a nyomozás befejezése főcsoportba? 12. Milyen kriminálmetodikai tételek tartoznak a nyomozás teljességével összefüggő feladatok főcsoportba? 13. A nyomozás során, hogyan épülnek egymásra, miképpen egészítik ki egymást a büntetőeljárási jogszabályok, a krimináltechnikai eszközök, a krimináltaktikai, illetve a kriminálmetodikai módszerek és ajánlások? 14. A büntetőeljárási jogszabályokhoz és a kriminalisztika általános részi elemeihez képest, mennyivel másabb vagy több a kriminálmetodika? 15. Mit jelent a kriminálmetodika összetettsége (vagy komplexitása)? 16. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) büntető anyagi jogi szabályozását és a tényállás jogtechnikai felosztását. 17. Mi a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) kriminalisztikai meghatározása? 10

11 18. Csoportosítsa a lopást (a rablást, a kifosztást, a zsarolást és az önbíráskodást) büntető anyagi jogi és kriminalisztikai szempontok szerint. 19. Mit nevezünk bizonyítandó ténynek és melyek a bizonyító tények (példákkal illusztrálva)? 20. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során a bizonyítandó és a bizonyító tényeket. 21. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) bizonyításakor milyen járulékos kérdések merülhetnek fel? 22. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során az elkövetés tárgyával összefüggő kiegészítő kriminalisztikai kérdéseket. 23. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor melyek a leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások? 24. Melyek a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során foganatosított legtipikusabb kényszerintézkedések? 25. A szituációs ismérveknek milyen jelentősége van (lehet) a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor? 26. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának legtipikusabb forrásait és módjait. 27. Sorolja fel a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának lehetséges forrásait és módjait. 28. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutásának forrása és módja, mennyiben determinálja a lehetséges elsődleges intézkedéseket és/vagy halasztást nem tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekményeket? 29. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, melyek a tipikus elsődleges intézkedések? 30. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során, melyek a reálaktusként foganatosítandó, a nyomozást elrendelés nélkül megindító tipikus halaszthatatlan nyomozási cselekmények? 31. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, melyek azok a halaszthatatlan nyomozási cselekmények, amelyeknek reálaktusként történő foganatosítása fogalmilag kizárt? 32. Eljárásjogi szempontból, mi a különbség az elsődleges intézkedések és a halasztást nem tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekmények között (mondjon rá példákat)? 33. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutását követően, milyen esetben indokolt a forrónyomos felderítés elrendelése? 34. Definiálja a forrónyomos felderítést, határozza meg általános és közvetlen célját, jelentőségét és alapkövetelményeit. 35. Ismertesse a forrónyomos felderítés modelljét, és az egyes szervezeti egységek feladatait. 36. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, mi alapozza meg a hatáskör és az illetékesség megállapítását? 37. Mi a teendő akkor, amikor a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) tudomásra jutását követő elsődleges intézkedés(ek) eredményeképpen derül fény a hatáskör és/vagy illetékesség hiányára? 38. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozása során, miben merül ki a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége? 39. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának tervezésekor, milyen speciális szabályok érvényesülnek az ügytől a személyig és a személytől az modell esetén? 11

12 40. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának speciális szabályait az egyes bizonyítási eszközök (sértett és gyanúsított kihallgatása), illetve bizonyítási eljárások (helyszíni szemle és helyszíni kihallgatás) tükrében. 41. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, mit értünk a bizonyítékok értékelése alatt? 42. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának befejezésekor, az iratok megismerését (ismertetését) követően, vagy azzal összefüggésben, a nyomozó hatóságnak milyen feladatai adódhatnak? 43. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásának befejezését követően, az ügyész (vagy a felettes ügyész) milyen intézkedéseket tehet? 44. A lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) nyomozásakor, a bizonyítás és a tényállás felderítésekor, milyen elméleti és gyakorlati problémák merülhetnek fel? 45. Melyek lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) megelőzésének speciális feladatai? 46. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettje (tanúja) kihallgatásának hármas célját. 47. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának) kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. 48. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának) kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket. 49. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) sértettjének (tanújának) a kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket. 50. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottja kihallgatásának hármas célját. 51. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. 52. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket. 53. Ismertesse a lopás (a rablás, a kifosztás, a zsarolás és az önbíráskodás) gyanúsítottjának a kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket 54. Sorolja fel a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményeket. 55. Sorolja el a gépjárműlopáshoz kapcsolódó egyéb (járulékos) bűncselekményeket. 56. Milyen bűncselekmények kapcsolódhatnak még a gépjárművekhez? 57. Határolja el egymástól a gépjárműlopást és a jármű önkényes elvételét. 58. Milyen tények utalhatnak a gépjármű-eltulajdonítási célzatra? 59. Határolja el egymástól a jármű önkényes elvételét és a hűtlen kezelést. 60. Sorolja fel a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények elkövetési módszereinek főcsoportjait. 61. Ismertesse a műszaki ismereteket és/vagy eszközöket igénylő módszereket. 62. Sorolja fel az immobilizer hatástalanítási technikákat. 63. Ismertesse a műszaki ismereteket nem igénylő módszereket. 64. A trükkös lopás keretén belül, ismertesse a próbautas, a telephelyes és a kulcscserés módszert. 65. A beugrásos módszerek keretén belül, ismertesse a természetes helyzet kihasználásával, illetve a mesterséges helyzet létrehozásával történő elkövetést. 12

13 66. Ismertesse a trükkös, a koccanásos és az erőszakos beugrás módszerét. 67. Az eltulajdonított gépjárművek visszavásárlása módszeren belül, mit nevezünk lehúzásnak? 68. Sorolja fel a lopott gépjárművek legalizálásának módszereit. 69. Sorolja fel a lopott gépjármű egészben való értékesítését elősegítő módszereket. E módszerekhez, milyen más bűncselekmények elkövetése párosulhat? 70. Mi a lényege a lopott gépjármű hamis számlával történő forgalomba helyezésének? 71. Mi a donorozás és mi az ikresítés? 72. Ismertesse a szakértői bizonyítás jelentőségét a költségvetési csalások bizonyításában. 73. A vagyonkutatás, vagyonosodási vizsgálat jelentősége a költségvetési csalások tekintetében. 74. A bizonyítás nehézségei a hűtlen kezelés bűntette bizonyításában. 75. A felderítés lehetséges irányai a korrupciós bűncselekmények tekintetében. 76. A korrupciós cselekmények jellemző elkövetési módjai. 77. Az aktív és passzív vesztegetők eljárásjogi helyzetének lehetséges alakulása. 78. A befolyással üzérkedés bűncselekményének lehetséges minősítési kérdései a beszerzett bizonyítékok tükrében. 79. Titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés eredményének felhasználása a bizonyításban. 80. A bizonyítás speciális kérdései a korrupciós cselekmények bizonyításában Figyelem! A és számú kérdések, mutatis mutandis a betöréses lopásokra is vonatkoznak. Közlekedési bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 2 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0203K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Deres Petronella Oktató(k): Dr. Bertényi Imre A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A tantárgy a közlekedési bűncselekmények bizonyítása körében elengedhetetlenül szükséges speciális kriminalisztikai ismeretek, közlekedési jogi szemlélet megismerésére, elsajátítására irányul. Kiemelt cél a közlekedési bűncselekmények nyomozása során rendszerint előforduló gépjármű-, orvos-, és egyéb szakértői véleményekkel szemben támasztható követelmények megismerése, a szakértői kompetencia határainak rögzítése és olyan gyakorlati ismeretanyag átadása, mely a jogalkalmazót alkalmassá teszi a közlekedési bűncselekmény nyomainak, bizonyítékainak önálló értékelésére. A tantárgy keretében sor kerül a Kúria közlekedési büntetőjogi jogalkalmazást formáló egyes eseti döntéseinek elemzésére is. 13

14 Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: A hat tanórán az alábbi témakörök tárgyalására kerül sor: A helyszíni szemle: közlekedési balesetek helyszíni szemléje, közlekedési bűncselekmények nyomai, mikroanyagmaradványok, a Közlekedésbiztonsági Szervezet szakmai balesetvizsgálata és a büntetőeljárás viszonya, a bizonyítási kísérlet; A szakértői bizonyítás: alapvető kinematikai összefüggések, a szakértő nem ténybíró - a kompetencia határai, a közlekedési bűncselekmények miatt indult bűnügyekben rendszerint kirendelésre kerülő szakértőknek feltehető kérdések, a gépjárműszakértői és orvosszakértői bizonyítás jellemző tárgyai, fázistervek értékelése; Büntetőeljárási kérdések: a vezetői engedély elvétele, visszaadása, a közvetítői eljárásra utalás szempontjai a közlekedési bűncselekmények miatt indult bűnügyekben; Vasúti, vízi, légi közlekedés körében elkövetett bűncselekmények nyomozásának jellegzetességei; A évi C. törvény változásai a közlekedési bűncselekmények körében, az ittasság büntetőjogi értékelése; A Kúria joggyakorlatot formáló egyes eseti döntéseinek elemzése; Évközi tanulmányi követelmények: Értékelésre a szorgalmi időszak végén, írásbeli, tesztjellegű, az előadás anyagát számonkérő beszámolóval kerül sor, évközi tanulmányi követelmény nincs. Értékelés módja: beszámoló Az értékelés módszere: 3-as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg) Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Az ismeretek elsajátításához kötelező irodalom nem kerül megjelölésre, azonban az előadás anyaga szükségszerűen a Btk. XXII. fejezetére, az ahhoz fűzött törvényi indokolásra valamint a KRESZ szabályaira és annak a KRESZ Útmutatójában írt értelmezésére épül. Ajánlott irodalom: Viski: Közlekedési Büntetőjog, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Viski-Ternai: Közúti közlekedési balesetek elbírálása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Belovics-Molnár-Sinku: Büntetőjog II. Különös Rész o. (Molnár) hvgorac 2012 Új Btk. Kommentár (főszerk.: dr. Polt Péter) 4. kötet o. (Czencz) NKTK Kiadó Major: Közlekedési balesetek helyszíni szemléje, Egyetemi jegyzet, Nemz. Közszolg. Egyetem, Fülöp-Major: A KRESZ értelmezése a joggyakorlatban, hvgorac, 2005 Szexuális bűncselekmények bizonyítása és bírósági gyakorlata Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 1 14

15 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0204K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Ibolya Tibor Oktató(k): Dr. Kovács Gyula, Dr. Győri György A tantárgy szakmai elsajátításának célja: a hallgatók a) megismerkedjenek az úgynevezett szexuális bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságaival, b) képesek legyenek arra, hogy a szexuális bűncselekmények tudomásra jutását követően felismerjék a szükséges és végrehajtsák a lehetséges elsődleges intézkedéseket, illetve halasztást nem tűrő nyomozási cselekményeket, megállapítsák a hatáskört és az illetékességet, meghatározzák a bizonyítás tárgyát, a bizonyítandó és a bizonyító tényeket, megtervezzék és megszervezzék a nyomozást, valamint elvégezzék a szükséges nyomozási cselekményeket, c) tisztában legyenek az adott bűncselekmény megelőzésének speciális feladataival. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1 2. óra 1. A szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos általános alapvetések 2. A szexuális bűncselekmények kriminalisztikai és kriminológiai sajátosságai 3 4. óra 3. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak nyomozása (bizonyítása) a kriminálmetodikai tételek alapján 4. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak bizonyítási nehézségei (elméleti anomáliák és gyakorlati problémák) 5 6. óra 5. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak nyomozásának speciális szabályai az elsődleges intézkedések és a halaszthatatlan nyomozási cselekmények a sértett orvosi vizsgálata a helyszíni szemle a szakértői bizonyítás a sértett és a gyanúsított kihallgatása Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat eredményes megírása Értékelés módja: beszámoló Az értékelés módszere: zárthelyi dolgozat. Értékelés: 3-as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg) Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Kötelező irodalom 1. Ibolya Tibor: Egy erőszakos közösülés nyomozása és annak tanulságai. Rendészeti Szemle évi 3. szám, oldal (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Budapest, 2010). Elektronikus elérhetőség: 2. Kovács Gyula: A nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmények nyomozása. Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2011), 210 pages (Rendőrtiszti Főiskola, Budapest, 2011) 15

16 3. Kovács Gyula: Az évi IV. törvény (régi Btk.) szerinti erőszakos közösülés bizonyításának a tárgya. Obsitos Detektívek Lapja évi 1 4. szám, oldal (Obsitos Detektívek Egyesülete, Budapest, 2013). Elektronikus elérhetőség: 4. Nagy Alexandra: Az erőszakos szexuális bűncselekmények szabályozása. Ma és Holnap? Elektronikus elérhetőség: erdmenyek/mgytp-b-j-2-nagy_alexandra- Az_eroszakos_szexualis_buncselekmenyek_szabalyozasa.pdf Jogszabályok 1. Btk. XIX. Fejezet (A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények), Be. I X. fejezet ( ) 3. Nyer. [23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet] 1 142/A /2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikusi tevékenység egységes szabályozásáról Segédanyagok 1. Az előadásokon elhangzottak, valamint az előadásokhoz kapcsolódó előadásvázlatok (PowerPoint bemutatók) Ajánlott irodalom: 1. Barta Endre: A nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozása. Kriminalisztikai jegyzetek és tanulmányok (2000), 78 pages (Rejtjel Kiadó, Budapest, 2000) 2. Cseh Eszter: Az erőszakos közösülés nyomozása Angliában és Magyarországon. Magyar Bűnüldöző évi 3 4. szám, oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus elérhetőség: 3. Kovács Gyula: A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIV. fejezet) csoportosítása. Magyar Bűnüldöző évi 3 4. szám, oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus elérhetőség: 4. Kovács Gyula: Az erőszakos közösülés a számadatok tükrében. Magyar Bűnüldöző évi 3 4. szám, oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2011). Elektronikus elérhetőség: 5. Kovács Gyula: Valóban nem tehetsz róla? Magyar Bűnüldöző évi 3 4. szám, 5 8. oldal (Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete, Budapest, 2014). Elektronikus elérhetőség: Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: Ellenőrző és felkészülést segítő kérdések 1. Sorolja fel a Btk. XIX. Fejezetében szereplő bűncselekményeket. 2. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) büntető anyagi jogi szabályozását és a tényállás jogtechnikai felosztását. 3. Mi a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) kriminalisztikai meghatározása? 4. Csoportosítsa a szexuális kényszerítést (és a szexuális erőszakot) büntető anyagi jogi és kriminalisztikai szempontok szerint. 5. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során a bizonyítandó és a bizonyító tényeket. 6. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) bizonyításakor milyen járulékos kérdések merülhetnek fel? 16

17 7. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) elkövetésével szoros összefüggésben, milyen más bűncselekmények elkövetése merülhet fel? 8. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor melyek a leggyakrabban alkalmazott bizonyítási eszközök és bizonyítási eljárások? 9. Melyek a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során foganatosított legtipikusabb kényszerintézkedések? 10. A szituációs ismérveknek milyen jelentősége van (lehet) a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor? 11. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának legtipikusabb forrásait és módjait. 12. Sorolja fel a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának lehetséges forrásait és módjait. 13. A Btk. XIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények közül, melyek büntethetők magánindítványra? E bűncselekményekkel összefüggésben, milyen kivételt fogalmaz meg a törvény? 14. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutásának forrása és módja, mennyiben determinálja a lehetséges elsődleges intézkedéseket és/vagy halasztást nem tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekményeket? 15. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, melyek a tipikus elsődleges intézkedések? 16. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során, melyek a reálaktusként foganatosítandó, a nyomozást elrendelés nélkül megindító tipikus halaszthatatlan nyomozási cselekmények? 17. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutását követően, milyen esetben indokolt a forrónyomos felderítés elrendelése? 18. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, mi alapozza meg a hatáskör és az illetékesség megállapítását? 19. Mi a teendő akkor, amikor a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) tudomásra jutását követő elsődleges intézkedés(ek) eredményeképpen derül fény a hatáskör és/vagy illetékesség hiányára? 20. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozása során, miben merül ki a nyomozó hatóság egyéb adatszerző tevékenysége? 21. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának tervezésekor, milyen speciális szabályok érvényesülnek az ügytől a személyig és a személytől az ügyig modell esetén? 22. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának speciális szabályait az egyes bizonyítási eszközök (sértett és gyanúsított kihallgatása), illetve bizonyítási eljárások (helyszíni szemle és helyszíni kihallgatás, felismerésre bemutatás, szembesítés) tükrében. 23. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, mit értünk a bizonyítékok értékelése alatt? 24. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának befejezésekor, az iratok megismerését (ismertetését) követően, vagy azzal összefüggésben, a nyomozó hatóságnak milyen feladatai adódhatnak? 25. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásának befejezését követően, az ügyész (vagy a felettes ügyész) milyen intézkedéseket tehet? 26. A szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) nyomozásakor, a bizonyítás és a tényállás felderítésekor, milyen elméleti és gyakorlati problémák merülhetnek fel? 27. Melyek a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) megelőzésének speciális feladatai? 17

18 28. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettje (tanúja) kihallgatásának hármas célját. 29. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. 30. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket. 31. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) sértettjének (tanújának) a kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket. 32. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottja kihallgatásának hármas célját. 33. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának kihallgatásakor, a bűncselekmény tárgyával és tárgyi oldalával kapcsolatosan felmerülő kérdéseket. 34. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának kihallgatása során, a bűncselekmény alanyával és alanyi oldalával összefüggésben felmerülő kérdéseket. 35. Ismertesse a szexuális kényszerítés (és a szexuális erőszak) gyanúsítottjának a kihallgatásakor felmerülő, a nyomozás teljességére vonatkozó kérdéseket Vizsgakérdések Az írásbeli vizsga- vagy tesztkérdések az adott bűncselekmény büntető anyagi jogi és kriminalisztikai jellemzőire, a bizonyítás tárgyára (a bizonyítandó és a bizonyító tények körére), az elsődleges intézkedésekre és a halaszthatatlan nyomozási cselekményekre, valamint a sértett és a gyanúsított kihallgatásának, illetve a helyszíni szemle végrehajtásának speciális szabályaira fognak koncentrálódni. Szervezett és bandabűnözés Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 10 tanóra (6 óra előadás, 4 óra szeminárium) Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 3 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0205K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos Oktató(k): Dr. Kovács Lajos, Dr. Ibolya Tibor, Berki Antal A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A szervezett bűnözés kialakulásának fázisai, a bűnszervezet felépítésének ismert modelljei, főbb "tevékenységi" területei, a szervezett bűnözés és a pénzmosás kapcsolata, a hazai szervezett bűnözés kialakulása, a gyilkosságok kriminalisztikai specialitásai a szervezett bűnözés eszköztárában. 18

19 Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: 1. A szervezett bűnözés Európai Uniós meghatározása 2. A bűnszervezet felépítése és típusai 3. A szervezett bűnözés által megcélzott kriminogén területek felsorolása 4. A szervezett bűnözés elleni nemzetközi és nemzeti fellépés eszköztára, módszerei 5. Az emberölések kriminalisztikai specialitásai a szervezett bűnözés eszköztárában Évközi tanulmányi követelmények: Négyes vagy ötös érdemjegyre megírt házi dolgozat elkészítése esetén jegymegajánlásra kerül sor. Amennyiben a házi dolgozat értékelése nem éri el a négyes érdemjegyet, a hallgató vizsgára kötelezett a tantárgyból. Amennyiben a hallgató négyes érdemjegyet nem fogadja el, a tantárgyból vizsgát tehet. Értékelés módja: kollokvium Az értékelés módszere: házi dolgozat (min. 5 oldal, max. 10 oldal) alapján jegymegajánlás. A házi dolgozat leadási határideje április 25. Ennek hiányában megadott vizsganapokon szóbeli vizsga. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ptk. ide vonatkozó szabályozása Szervezett bűnözés elleni törvény előadások anyagai Ajánlott irodalom: Gödöny József:A bűnözés új jelenségei Belügyi Szemle 1988/2 Dános Valér: A szervezett bűnözés definiálásának néhány problémája Belügyi Szemle 1989/7 Dános Valér:A szervezett bűnözés elemeinek megjelenése a hazai bűnözésben Kandidátusi Értekezés Dános Valér: A szervezett bűnözés kialakulásának néhány etimológiai kérdése Belügyi Szemle 1991/11 Mokány József: Tudományos értekezés a hazai szervezett bűnözésről Belügyi Szemle 1990/4 Kertész Imre: A bűn európai útjain Belügyi Szemle 1990/9 Horváth András: A szervezett bűnözés néhány gyakorlati tapasztalata Rendészeti Szemle 1990/9 Borai Ákos: A szervezett bűnözés büntetőjogi kérdései Főiskolai Figyelő 1993/3-4 Tonhauser László: A magyarországi szervezett bűnözésről Belügyi Szemle 1995/5 Bócz Endre: A szervezett bűnözés elleni küzdelem ügyészi tapasztalatai Magyarországon Belügyi Szemle 1997/7-8 Katona Géza: A szervezett bűnözés 2000 Révai-Csatai-Székely-Berdoss-Istvanovszki: a szervezett bűnözés egészségbiztonsági aspektusai Hadmérnök 20010/6 A szervezet bűnözés Kézikönyve NKE RTK 2011 Berki Antal: A szervezett bűnözés Magyarországon 2011 Rendvédelem 2012/1 Zsigmond Csaba: Egy bűnszervezet elleni nyomozás tapasztalatai avagy egy bűnszervezet felszámolása Rendvédelem 2012/1 Istvanovszki László-Kenedli Tamás: Új értékelési módszerek alkalmazása a szervezett bűnözésre Magyar Rendészet 2007/1-2 Urszán József: A szervezett bűnözés fenyegetettség-értékelésének jelentősége az Európai Unióban 19

20 Típushibák a nyomozásban Oktatás nyelve: magyar Tanszék: Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Tantárgy típusa: kötelező előadás Képzésforma: levelező Félévi óraszám: 6 tanóra (4 óra előadás, 2 óra szeminárium) Ajánlott félév: nincs Meghirdetés féléve: tavasz Kreditérték (elmélet+gyakorlat): 2 Tantárgy kódja: AJ BSZJ0206K A tantárgy felvételének előfeltétele: nincs Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Lajos Oktató(k): Dr. Kovács Lajos A tantárgy szakmai elsajátításának célja: A joggyakorlatban nem ritka a bűncselekmény hiányában, vagy a bizonyítottság hiányában megszüntetett büntetőeljárások aránya. Célszerű megvizsgálni, hogy hol csúszik hiba a bizonyítás rendszerébe, milyen hibák vezetnek az eredménytelenség miatt megszüntetett ügyekhez. Rövid tantárgyprogram, a megszerezhető ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: Különböző nemzetközi és magyar felmérések mutatták ki, hogy melyek azok a nyomozási cselekmények, illetve bizonyítási eljárások, amelyeket a nyomozóhatóságok a legtöbbször hibásan teljesítenek. A tantárgy végigmegy ezeken a nyomozási cselekményeken, részletezve azokat a végrehajtási módozatokat, amelyek a hibás teljesüléshez vezethetnek. Évközi tanulmányi követelmények: 1-3 oldalig terjedő házi dolgozat leadása, amelynek kidolgozása egyénileg és 2-3 fős csoportokban is megtörténhet. A házi dolgozatra kijelölt témák az Ellenőrző kérdések alatt találhatóak. Minden egyes témát legalább 1-3 oldalas terjedelemben kell kidolgozni. Lehetőség van egyéni és csoportos munkára is. Egyéni kidolgozás esetén az Ellenőrző kérdésekben található témák közül egy kérdés kidolgozása szükséges, míg csoportos munka esetén kérjük mindhárom kérdés szakszerű kidolgozását. Értékelés módja: beszámoló Az értékelés módszere: A házi dolgozat leadási határideje: április as skálán szerezhető érdemjegy (kiválóan megfelelt/megfelelt/nem felelt meg) Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: előadások anyaga Ajánlott irodalom: Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Dialóg Campus Kiadó, Pécs, Ellenőrző kérdések, vizsgakérdések: 1. Melyek a leggyakrabban előforduló hibák a nyomozás során? 2. A koncepciózus nyomozás káros befolyása az eljárás végkimenetelére? 3. Melyek az ún. első csapás hibáinak negatív következményei? 20