Dr. Gömöriné dr. Iványi Margit. a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának Hivatalvezetője MÁK Munkacsoport-vezető

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI ÁLLAMIGAZGATÁSI KOLLÉGIUM BŰNMEGELŐZÉSI MUNKACSOPORT H Í R M O N D Ó I. NEGYEDÉV

2 TARTALOM BEVEZETŐ JOGI FRISSÍTŐ TÁJÉKOZTATÓ A NYITOTT BÍRÓSÁGOK PROGRAMRÓL ITT A TAVASZ, ITT VANNAK AZ ERDŐTÜZEK! MADÁRMÉRGEZÉSEK MAGYARORSZÁGON ÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN KÉK VONAL GYERMEKKRÍZIS ALAPÍTVÁNY TÁJÉKOZTATÓJA BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET CSALÁDVÉDELMI SZOLGÁLATÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA A BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALÁNAK SZAKMAI MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS HÍRANYAGOK, TÁJÉKOZTATÓK KÖZGYÓGYELLÁTÁS SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ÉS EGYÉB FOGYATÉKKAL ÉLŐK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI ÉS ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSA TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL ISMERTETŐ A PROTOKOLL ALAPJÁN A TÁMOGATÓKÉNT KIRENDELT SZEMÉLYEK SZÁMÁRA BŰNMEGELŐZÉS A BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALÁNAK SZAKMAI NAPJAIN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK

3 BEVEZETŐ A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Hivatal) újszerű kezdeményezésének eredményeként jött létre ez az elektronikus kiadvány, melyet most a számítógépe előtt ülve olvashat az érdeklődő. Véleményünk szerint az ügyfelekhez legközelebb álló szakembereknek van a leginkább szükségük friss információkra, ugyanakkor tapasztalataink szerint közülük sokan ritkán jutnak el képzésekre vagy jutnak hozzá olyan kiadványokhoz, amelyekből naprakész tudást, vagy a mindennapi munkájukban hasznosítható ötleteket szerezhetnének. Erre figyelemmel ezen kiadványunkkal egy gyakorlatias és könnyen elérhető szakmai kivonathoz szeretnénk hozzájuttatni a szociális és gyermekvédelmi ágazattal kapcsolatban álló szakembereket. Terveink szerint negyedéves rendszerességgel, a mindenkori aktualitásokkal jelentetnénk meg Hírmondónkat és elektronikus úton a Bács-Kiskun megye gyermekjóléti és családsegítő szolgálatainak, települési önkormányzatainak, járási gyámhivatalainak, járási hivatalainak, valamint a rendvédelemben, gyermekvédelemben, igazságszolgáltatásban feladatot ellátó társszerveinknek juttatnánk el. Ahogyan már a tartalomjegyzékből is kitűnik, a Hírmondónk első száma igen változatos tartalommal bír, mely többek között annak köszönhető, hogy az összeállításakor arra törekedtünk, ne csak szigorúan véve a gyermekvédelem tárgykörében érintett témák jelenjenek meg, hanem egyéb olyan hírértékkel bíró anyagok is, amelyek hasznosak lehetnek a különböző szakterületek szereplői számára is. Egyebekben a Hírmondóval megszólított szakembereket szeretnénk arra kérni, hogy illetékességi területükön működő köznevelési intézményeknek, jelzőrendszerbeli tagoknak továbbítsák azokat a számukra hírértékkel bíró információkat, melyek ezen szervezetek munkáját segíthetik. Ennek elősegítése végett mindegyik híranyag végén, jeleztük, hogy meglátásunk szerint, mely szervezeteknek lenne célszerű az információt továbbítani.. A Hírmondó elkészítéséhez Hivatalunk munkatársai mellett szakmai tájékoztatójukkal hozzájárultak a Bács-Kiskun Megyei Államigazgatási Kollégium Bűnmegelőzési Munkacsoportjának (továbbiakban: MÁK Munkacsoport) tagjai is, úgymint a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, az Erdészeti Igazgatóság, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága és a munkacsoporthoz csatlakozni kívánó Kecskeméti Törvényszék, továbbá a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány és a Családvédelmi Szolgálat. A felsorolt szervezeteknek ezúton mondunk segítő közreműködésükért köszönetet. Természetesen a későbbiekben lehetőséget szeretnénk biztosítani további szervezetek tájékoztatóinak a közlésére is, annak érdekében, hogy lehetőleg a szociális és a gyermekvédelmi területen dolgozók széles köre számára legyenek hozzáférhetőek olyan szakmai tájékoztatók, hírek, információk, amelyeket munkájuk végzése során hasznosítani tudnak, vagy legalább általános tájékozottságukhoz hozzájárulnak. Dr. Gömöriné dr. Iványi Margit a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának Hivatalvezetője MÁK Munkacsoport-vezető 3

4 JOGI FRISSÍTŐ Készítette: dr Halász Anett gyermekvédelmi szakreferens Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése és a gyermekvédelmi törvény március 15-től hatályos változásai Jogszabályi háttér: A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény (új Ptk.) évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről (Ptké.) A Gyvt.-nek az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló évi CCLII. törvénnyel történt módosítása Az új Ptk. felépítése: Első Könyv: Bevezető rendelkezések, Második Könyv: Az ember mint jogalany Harmadik Könyv: Jogi személy Negyedik Könyv: Családjog Ötödik Könyv: Dologi jog Hatodik Könyv: Kötelmi jog Hetedik Könyv: Öröklési jog Nyolcadik Könyv: Záró rendelkezések A Ptk. rendkívüli változása, hogy a házasságról, a családról, és a gyámságról szóló évi IV. törvény (Csjt.) megszűnik és Családjogi Könyv címmel beépül a Ptk. anyagába. A Negyedik Könyv- Családjog részei: Első rész: Alapelvek Második rész: A házasság Harmadik rész: Az élettársi kapcsolat családjogi hatásai Negyedik rész: A rokonság Ötödik rész: A gyámság A változással érintett jogintézmények: Cselekvőképesség Gondnokság Támogatott döntéshozatal Örökbefogadás Családi jogállás rendezése 4

5 Szülői felügyeleti jog Kapcsolattartás Gyermekvédelmi és támogatott közvetítői eljárás Családbafogadás Gyámság A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) március 15. napjától hatályos változásai: - Az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően változott fogalmak: Gyvt. 5. a) pont: gyermek, f) pont: a gyermek tartására köteles személy, ny) pont: nevelőszülő, sz) pont: családbafogadó gyám - A Ptk. az eseti gyám kirendelése vonatkozásában a korábbi szabályozást átemeli a Családjogi Könyvbe és mivel kiskorú képviseletéről van szó az eseti gondnok helyett következetesen az eseti gyám szóhasználattal. Ennek okán a Gyvt-ben számos helyen az eseti gondnok kifejezést is az eseti gyám váltja fel. - Gyvt. 17. (2a) bekezdése: a gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli. Ez a rendelkezés hivatott elősegíteni, hogy a gyámhatóság tudomást szerezzen a gyermek veszélyeztetettségéről, valamint a zárt adatkezeléssel biztosítható a jelzőrendszer hatékonyabb működése, és a jelzést adó szerv vagy személy védelme a gyermek bántalmazását feltételezetten elkövető, esetleg fenyegető módon viselkedő személlyel szemben. (A gyermekek védelméről a szexuális kizsákmányolás és a szexuális bántalmazás ellen Lanzarote-ban, október 25-én kelt Egyezménynek megfelelve). - A Ptk. gondnoksági szabályainak megváltozása révén módosult a Gyvt. 31. (1) bekezdése: A személyes gondoskodás igénybevétele - ha e törvény másként nem rendelkezik - önkéntes, az ellátást igénylő (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. Cselekvőképtelen kiskorú és cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy a kérelmét törvényes képviselőjének hozzájárulásával terjesztheti elő. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában - a tényállás tisztázása mellett - a gyámhatóság dönt. - A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás nyújtása esetén az örökbefogadással kapcsolatos kiegészült feladatai, az örökbefogadás előkészítése és utánkövetése: Gyvt. 62/A.- 62/B. -62/C. -ai - A területi gyermekvédelmi szakszolgálat Ptk. 4: 177 -ból eredő új feladata: Gyvt. 62/E., 132. (6) bekezdése és a 133/A. szabályozza és bevezeti a támogatott közvetítői eljárást: a gyámhatósági eljárásban a családjában élő vagy a nevelésbe vett gyermek 5

6 érdekére tekintettel elrendelt vagy a szülők kérelmére biztosított közvetítői eljárás esetén - a szülők egymással, illetve a gyermekkel való megfelelő együttműködésének kialakítása érdekében - közvetítőt biztosít. A közvetítő a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat székhelyén támogatott közvetítői eljárás keretében nyújt szolgáltatást az érintett szülő és gyermek számára. A Ptk. 4: 177 -a rendelkezik a kötelezően elrendelhető gyermekvédelmi és támogatott közvetítő eljárásról. A kötelező és a szabadon választható gyermekvédelmi közvetítői eljárás részletszabályait a közvetítői tevékenységről szóló évu LV. törvény szabályozza. Fenti rendelkezések alapján a közvetítői eljárások lehetnek: - gyermekvédelmi közvetítői eljárás a felek a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális - kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás Hivatal Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékéből vagy az igazságügyért felelős miniszter által vezetett közvetítői névjegyzékből választhatnak közvetítőt - támogatott közvetítői eljárás a felek lakóhelye szerinti Tegyesz közvetítője nyújt - kötelező támogatott közvetítői eljárás szolgáltatást - A családbafogadás Gyvt-ben szereplő szabályainak hatályon kívül helyezése. Tekintettel arra, hogy a családbafogadás a szülői gondoskodást pótolja, a szülő akaratából, ezért a gyermekvédelmi gondoskodás intézmény rendszere helyett a magánjogban van a helye. Ezért a Ptk. a családbafogadás anyagi jogi jellegű rendelkezéseit átemeli a Családjogi Könyvbe és annak engedélyezését, jogkövetkezményeit és megszűnésének eseteit a hatályos joggal egyezően szabályozza (Ptk. 4: ). (Ajánlás: valamennyi gyermekekkel foglakozó szervezetnek, intézménynek) 6

7 TÁJÉKOZTATÓ A NYITOTT BÍRÓSÁGOK PROGRAMRÓL A bíróságok központi igazgatását ellátó Országos Bírósági Hivatal szeptemberétől Nyitott bíróságok címen programot hirdetett, melynek célja, hogy elsősorban a középiskolás diákok megismerjék a bírósági szervezet működését, a bírósági eljárások alapvető szabályait és néhány jogi alapfogalma. A program keretében: társadalomismeret vagy osztályfőnöki óra keretében egyeztetett időpontban egy bíró kolléga egy-két órás előadást tart a diákoknak a magyar igazságszolgáltatás rendszeréről többek között a hatalmi ágak elválasztásáról az igazságszolgáltatásról, a bírói hivatásról, a bíróvá váláshoz vezető folyamatról a bírósági szervezetről a legfontosabb jogágakról, a büntető és a közigazgatási perekkel kapcsolatos legegyszerűbb rendelkezésekről, továbbá a perbeli jogokról és kötelezettségekről. Az előadások ezen túlmenően elsősorban arra törekszenek, hogy a bírói hivatás gyakorlati oldalát, mindennapjait mutassa be kötetlen formában, az éppen felmerült kérdésekhez is rugalmasan igazodva. Sor kerül az adatvédelmi szabályok értelemszerű betartásával korábbi érdekes, drámai, esetleg humoros esetek ismertetésére. a tanulók megtekinthetnek egy bírósági tárgyalást, mely leginkább megfelel az életkori sajátosságaiknak vagy a nevelők által elérni kívánt célnak, majd lehetőség nyílik a látottak megbeszélésére a tárgyalást vezető bíró közreműködésével. előre egyeztetett időpontban a diákok, a pedagógusok és egy bíró kolléga kíséretében megtekinthetik a bíróság épületét, ennek során rövid tájékoztatást kapnak a bírósági szervezetről és a bírósági eljárások rendszeréről. Lehetőség van a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet meglátogatására előre egyeztetett időpontban. A Nyitott bíróságok program iránt folyamatosan igen nagy az érdeklődés, az eddigi visszajelzések rendkívül pozitívak. Az elmúlt közel másfél évben több száz diáknak volt alkalma elsősorban tárgyalások látogatásával összekötött előadásokon való részvételre. Mind polgári, mind büntető ügyszakos bíró kollégák, illetve a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírái is rendszeresen részt vesznek a projektben, melynek programjairól több esetben a média is beszámolt. A program megvalósítása során már eddig is volt példa a rendőrség bűnmegelőzési osztályával vagy az Ifjúsági Otthonnal való közreműködésre. Álláspontjuk szerint a Nyitott Bíróság program a fent rögzített célokon túlmenően kiválóan alkalmas a középiskolás korosztályt érintően bűnmegelőzési célok érvényesítésére is, ezáltal 7

8 kapcsolódási pontot jelenthet a megye államigazgatási kollégium bűnmegelőzési munkacsoportjának tevékenységével. A bíróság feladatköréből adódóan csak közvetve, egyes konkrét esetek bemutatásával, figyelemfelhívó céllal tudja szolgálni a bűncselekmény elkövetésének megelőzését. A jellemzően fiatalkorúak vagy fiatal felnőttek által elkövetett cselekmények kapcsán tartott tárgyalások során szembesülhetnek a diákok, hogy egyes Btk.- ba ütköző magatartások milyen törvényi szankciókat vonhatnak maguk után. A büntetőeljárások és a büntetések kiszabásának törvényileg deklarált célja, hogy az eljárásban érintett vádlotton kívül a társadalom körére is hasson, ezáltal visszatartsa az állampolgárokat a bűncselekmények elkövetésétől. Ez az egyes bírósági ítéletek médiában való ismertetésén vagy más módon való közzétételén túl a tárgyalás széleskörű nyilvánosságának biztosítása útján valósulhat meg. Ez utóbbit szolgálja egyebek mellett a Nyitott Bíróság program. Kecskemét, március 25. Dr. Husek Dániel A Kecskeméti Törvényszék elnökhelyettese (Ajánlás: köznevelési intézmények) 8

9 ITT A TAVASZ, ITT VANNAK AZ ERDŐTÜZEK! Készítette: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága A tavaszi és nyári időszakban a napi híradások rendszeresen adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről. Az erdőtűz által nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei életközösség veszélyeztetett. A tűz pusztítását követően annak típusától és mértékétől függően az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni. Az erdőtüzek miatt sokszor kell autópályákat, főutakat lezárni, de a tüzek lakott területeket, tanyákat is veszélyeztetnek. Az erdőben kialakuló koronatüzek nemcsak a teljes növényzetet semmisítik meg (fákat, cserjéket, lágyszárúakat), hanem sok élőlény sem tud elmenekülni a tűz elől. Magyarországon évente több ezer erdőtűz és vegetációtűz keletkezik ben számuk meghaladta a at, 2012-ben a at, ban at. A szabadterületi vegetációtüzek éves szinten több mint esetben erdőterületet is érintenek. A tüzek 99 százaléka emberi eredetű, túlnyomórészt gondatlanságból! Hazánkban két kiemelt kockázatú időszak van az erdő és vegetációtüzek szempontjából. Az első közvetlenül a hóolvadás után kezdődik és lombfakadásig, a növényzet kizöldüléséig tart. Ezek, az úgynevezett tavaszi tüzek fordulnak elő leggyakrabban. Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, több régióban továbbra is része a gazdálkodásnak a kora tavaszi rét- és tarlóégetés. Sajnos a gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre, értékes természeti területekre is. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen. A vékony, néhány centiméter vastag növényi részek akár hideg, csapadékmentes időben is pár nap alatt kiszáradnak, és könnyen lángra lobbannak.. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lángokat már egy közepes erősségű, váltakozó irányú szél is továbbviheti a szomszédos gyep és erdőterületekre. Megemlítendő, hogy általában az Észak-Magyarországi régióban (Pest, Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Nógrád megyék) keletkezik a tavaszi tüzek 40-45%-a, ami ezen országrész kiemelt veszélyeztetettségét jelzi. A második kiemelt tűzkockázatú időszak júliustól-augusztus végéig tart. A száraz nyári hónapokban főleg az alföldi fenyvesek vannak kitéve az erdőtűz pusztításának. A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75%-a. A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben. 9

10 Hazánkban a klimatikus viszonyok és a vegetáció összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző arányuk 1% alatti. A tüzek többsége emberi gondatlanság vagy szándékosság következménye. Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek, nehezebb őket eloltani. Tekintettel arra, hogy a tüzek 99 százalékát mi emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés. Eldobni 1 másodperc Eloltani 100 óra Helyreállítani 100 év Az erdőtűz kockázat jelentősen függ az időjárási viszonyoktól. Szélsőséges időjárás esetén az erdészeti hatóság tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdőterületekre. Tűzgyújtási tilalom idején a kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzet rakni! Az aktuális erdőtűz veszélyről, az elrendelt tűzgyújtási tilalomról az erdészeti hatóság honlapján a és a weboldalon lehet további információt kapni. Segítsd az erdészek munkáját, és figyelj az alábbiakra: Soha ne dobj el égő cigarettacsikket! Erdőben csak a kijelölt helyen gyújts tüzet! Gondosan oltasd el a tüzet, használj hozzá vizet, vagy legalább 5 centiméter földet máskülönben a szél visszagyújtja! Igyekezz a kertedben is csak akkora tüzet rakni, amiből a szél nem tud elvinni izzó zsarátnokokat! Tartsd be a tűzgyújtási tilalom szabályait! Soha ne hagyd a szabadtéri tüzet őrizetlenül! (Ajánlás: valamennyi közrend fenntartásában, természetvédelemben, település védelemben részvevő szervnek, úgymint: polgárőrség, mezőőrség, tanyagondnok, közterület/település felügyelet) 10

11 MADÁRMÉRGEZÉSEK MAGYARORSZÁGON ÉS A KISKUNSÁGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN A mérgezés jelenti a legnagyobb fenyegetést a ragadozó madarakra, akár a faj kipusztulásához is vezethet az elmúlt évek statisztikai adatai szerint ugrásszerűen megnőtt az ilyen esetek száma országszerte, 2000 óta összesen 165 sast és több mint ezer más, védett madarat mérgeztek meg. Egy-egy mérgezés hatalmas károkat okoz Magyarország fokozottan védett madárállományában, hiszen például azzal, hogy két évvel ezelőtt megmérgeztek egy szirti sas párt amelynek következtében a fészekben lévő tojások is elpusztultak a hazánkban élő példányok 20 százalékát veszítettük el ban a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 9 esetben történt madármérgezés, pénzben kifejezett eszmei értékük: Ft kékes rétihéja 1 példány kerecsensólyom 4 példány barna rétihéja 24 példány egerészölyv 7 példány vetési varjú 2 példány 2014-ben eddig három helyszínen történt feltételezhetően madármérgezés, a vizsgálat folyik. A madármérgezések nem csupán természetvédelmi károkat okoznak, hanem óriási egészségügyi kockázatot is jelentenek. Sokszor ugyanis olyan idegmérget használnak az elkövetők, amely az emberei szervezetbe kerülve akár halálos is lehet Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, nyelvész, régész, politikus az utolsó magyar polihisztor halálának 100. évfordulójára emlékezik meg az ország. Kérjük segítsék a természetvédelem munkáját, védett természeti értékekkel kapcsolatos bejelentést a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának Ügyeleti telefonszámán tehetnek: (Ajánlás: valamennyi közrend fenntartásában, természetvédelemben, település védelemben részvevő szervnek, úgymint: polgárőrség, mezőőrség, tanyagondnok, közterület/település felügyelet) 11

12 KÉK VONAL GYERMEKKRÍZIS ALAPÍTVÁNY TÁJÉKOZTATÓJA Készítette: Száraz Zsófia, a Kék Vonal Komputer Klubház Kecskemét projekt koordinátora A Kék Vonal Komputer Klubház egy olyan közösségi tér, mely iskolán kívüli biztonságos, izgalmas és hasznos szabadidő-eltöltési lehetőségeket kínál év közötti fiatalok számára, akik képzett felnőtt mentorok segítségével ismerkedhetnek meg korszerű információs technológiák alkalmazásával, s eközben fejleszthetik kreatív, innovációs és szociális készségeiket. A klubházakban alkalmazott módszerek lényege, hogy teret adnak a fiatalok elképzeléseinek, vágyainak; hagyják, hogy a klubház-tagok saját érdeklődésüket követve valósítsák meg projektjeiket a zene, a film, a design, a grafika, a 2 és 3 D-s animáció, a webszerkesztés, valamint a multimédia és az informatika további izgalmas területein. Szolgáltatásaink és technikai eszközeink a fiatalok számára ingyenesen elérhető! Az ingyen használható stúdió magas színvonalú felszereltsége teret ad a fiataloknak, hogy kipróbálják magukat a különböző zenei irányzatokban. Így indulhatott be a nagy sikernek örvendő rap-suli, amit önkéntes mentoraink tartanak csütörtökönként. Szerdánként zene-suli várja az érdeklődő gyerekeket. Tervezzük az angol-suli beindítását is a közel jövőben. Rendszeresen szervezünk filmklubot. A klubtagjaink számítógépeket tanulás céljából is használhatják. (power pointos beadandó, iskolai videószerkesztés ) Az Iskolai Közösségi Szolgálat önkéntes tevékenységeit is végezhetik a Klubházban a diákok, legyen az videószerkesztés, interjú készítés, naptártervezés, plakátok szerkesztése, közösségi játékok szervezése, illetve a gyerekek tanulását segítő alkalmak tartása. Minden évben nagy sikerrel rendezzünk meg a biztonságos internetes órákat, ahová általános iskolai osztályokat várunk, két év alatt közel 250 gyerek vett rajta részt! Várunk önkéntes mentor segítőket, akik szívesen foglalkoznak gyerekekkel, hogy közösen még színesebbé formáljuk a Klubházat. Nyitva tartás: H-P: Elérhetőség: 6000 Kecskemét, Batthyány u Tel.: / kecskemet@kek-vonal.hu (Ajánlás: köznevelési intézmények) 12

13 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KECSKEMÉTI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET CSALÁDVÉDELMI SZOLGÁLATÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA Családvédelmi Szolgálat feladatai: Elsősorban terhességük megszakítását kérelmezőkkel foglalkozik. Felkérésre fogamzásgátlással kapcsolatos felvilágosítást is tartanak. Fiatalkorúak házasság előtti tanácsadását végzik. Tanácsadó címe: 6000 Kecskemét, Deák F. tér 5., VIII. emelet Tanácsadó védőnők neve: Dr. Fischer Lászlóné Bebők Sándorné Elérhetőségek: 06-76/ / Bejelentkezés, előzetes időpont egyeztetés: munkanapokon és14.00 óra között a fenti telefonszámok valamelyikén. (Ajánlás: egészségügyben dolgozók - védőnők, gyermekorvosok, házi orvosok -, köznevelési intézmények) 13

14 A BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALÁNAK SZAKMAI MUNKÁJÁVAL KAPCSOLATOS HÍRANYAGOK, TÁJÉKOZTATÓK KÖZGYÓGYELLÁTÁS Készítette: Prikkelné Fekete Erika vezető főtanácsos Az utóbbi időben egyes polgármesteri hivatalok a képviselő-testületnél benyújtott közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmeket - a Ket. 22. (2) bekezdésére hivatkozással - teszik át a járási hivatalokhoz. Ez a gyakorlat a következő jogszabályi rendelkezések miatt nem megfelelő: A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelem előterjeszthető a képviselőtestületnél, a járási hivatalnál és a kormányablaknál is. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ptr.) 35/B. (1) bekezdése alapján a képviselő-testületnél benyújtott kérelem esetén a képviselő-testületnek meg kell vizsgálnia, hogy a járási hivatalnál ugyanazon kérelmezőre tekintettel nincs-e folyamatban eljárás közgyógyellátás megállapítása iránt, ideértve a járási hivatal által a közgyógyellátásra való jogosultság tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés elbírálására irányuló eljárást is. Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a járási hivatalnál az ellátás megállapítása iránti eljárás folyamatban van, a képviselő-testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 32. (1) bekezdése alapján az eljárását felfüggeszti. Ha a járási hivatalnál nincs folyamatban közgyógyellátás megállapítása iránti eljárás, a képviselő-testület a kérelmet az illetékes járási hivatalhoz átteszi. Erre az eljárásra mindenképp szükség van, még akkor is, ha az iratokból egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező sem alanyi, sem pedig normatív jogcímen nem jogosult közgyógyellátásra! Az áttételnél a Ptr. 35/B. (1) bekezdésére, és nem a Ket. 22. (2) bekezdésére kell hivatkozni, ugyanis előfordulhat, hogy méltányossági közgyógyellátás megállapítása iránti kérelemről van szó, mely esetben a járási hivatalnak hatásköre nincs, de a méltányossági közgyógyellátás megállapítása iránti kérelem elbírálása előtt az alanyi és normatív jogú közgyógyellátás ügyében a járási hivatalnak döntenie kell. A Ptr. 35/B. (2) bekezdése alapján, amennyiben a járási hivatal az (1) bekezdés szerint áttett közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmet elutasítja, az elutasító döntést - annak jogerőre emelkedését követően -, továbbá az ügyfél közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmét és annak mellékleteit megküldi a kérelmet áttevő képviselő-testületnek. A képviselő-testületnek illetve az átruházott hatáskörben eljáró szervnek - öt napon belül kell megindítania az eljárást az Szt. 50. (3) bekezdése szerinti közgyógyellátás megállapítása iránt. 14

15 Amennyiben a járási hivatal alanyi vagy normatív jogcímen megállapítja a közgyógyellátásra való jogosultságot, a képviselő-testületnek illetve az átruházott hatáskörben eljáró szervnek - a felfüggesztett eljárását folytatnia kell, és azt a Ket. 31. (1) bekezdés e) pontja alapján meg kell szüntetnie arra hivatkozással, hogy az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, ugyanis egyéb jogcímen a közgyógyellátásra való jogosultság megállapításra került. 15

16 SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK ÉS EGYÉB FOGYATÉKKAL ÉLŐK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI ÉS ÁTALAKÍTÁSI TÁMOGATÁSA Készítette: Prikkelné Fekete Erika vezető főtanácsos dr Németh Anikó tanácsos A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet szabályozza a súlyos mozgáskorlátozottak és egyéb fogyatékossággal élők (látási, hallási, értelmi fogyatékosok, autisták, személyiségzavarban, kromoszómarendellenességben szenvedők) személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatásra való jogosultságát. A támogatási rendszer keretében az arra jogosultak számára új gépjármű vásárlásához 900 ezer forint; 5 évnél fiatalabb használt gépjármű, továbbá három-vagy négykerekű segédmotorkerékpár, és gépi meghajtású kerekesszék vásárlásához 600 ezer forint; személygépkocsi átalakítási támogatásához 90 ezer forint állami támogatás biztosítható. A kérelem minden év március 31-ig, illetve szeptember 30. napjáig terjeszthető elő. Hivatalunk a március 31-ig benyújtott kérelmek esetében június 15-ig, a szeptember 30-ig benyújtott kérelmekről, valamint a keret hiánya miatt elutasított, március 31-ig előterjesztett kérelmekről december 15-ig dönt. A kérelem-nyomtatvány letölthető a oldalról -> Dokumentumok -> Szociális és gyámhivatal dokumentumai - > Kérelem közlekedési kedvezmény megállapításához linkről, vagy a oldalról, kiválasztva a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala dokumentumát. A kérelem-nyomtatvány mellékletét képezi egy tájékoztató, melyben megtalálhatók a jogosultsági feltételek, a kérelemhez csatolandó dokumentumok, nyilatkozatok. Felhívjuk a figyelmet, hogy mind az új, mind pedig a használt személygépkocsi vásárlása esetén a támogatás csak a pályáztatási eljárás útján kiválasztott, finanszírozási tevékenységgel foglalkozó, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött kölcsönszerződés keretében vehető igénybe. A kölcsönszerződést három éves futamidővel kell megkötni. 16

17 A keretszámról a miniszter minden év május 15-éig tájékoztatja a hivatalokat, így az ez évben rendelkezésre álló keretszám még nem ismert. Eddigi tapasztalataink alapján legnagyobb kereslet (az összes kérelem kb. 80 %-a) a használt személygépkocsi vásárlása iránt mutatkozik, mely igénylők kb. csak %-a kaphatja meg a támogatást a rendelkezésre álló alacsony (2013. évben 15 db) keretszámra tekintettel. A támogatás elsősorban az előnyfeltétellel rendelkező jogosultak részére állapítható meg, előnyfeltétellel nem rendelkező kérelmező csak akkor részesíthető közlekedési kedvezményben, ha valamennyi előnyfeltétellel rendelkező igénylő jogosultságát megállapították, és ez a keretszámot nem merítette ki. Előnyfeltételnek minősül, ha a jogosult: - tanulói, képzési jogviszonyban áll - kereső tevékenységet folytat - 14 éven aluli gyermekét egyedül neveli - fogyatkozása hadi eredetű. Az új személygépkocsit igénylők esetében eddig valamennyi jogosult igénye kielégítésre került. Ennek keretében Suzuki Swift 1.2, Suzuki SX4, illetve Suzuki S-CROSS típusú személygépkocsit vásárolhatnak a támogatásra jogosultak. A vásárláshoz nemcsak a 900 ezer Ft összegű támogatás, hanem flottakedvezmény is jár, így ezekhez a személygépkocsikhoz jelentő kedvezménnyel hozzájuthatnak a támogatásban részesített fogyatékosok. (Ajánlás: település lakosai) 17

18 TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL ISMERTETŐ A PROTOKOLL ALAPJÁN A TÁMOGATÓKÉNT KIRENDELT SZEMÉLYEK SZÁMÁRA Készítette: EMMI Gyámügyi és Gyermekvédelmi Főosztálya Mi jelent a támogatott döntéshozatal? A belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú személy számára a gyámhatóság, egyes ügyei intézésének segítése érdekében támogatót rendelhet. A támogatott döntéshozatal, mint új jogintézmény, egyéni szükségleten alapuló döntési segítséget biztosít, anélkül, hogy korlátozná az érintett személy cselekvőképességét. A támogatott döntéshozatalt igénybe vevő személy tehát továbbra is teljes cselekvőképességgel rendelkezik ügyei intézése során, segítése azonban hivatalos, jogilag elismert formát ölt. Kik vehetik igénybe a támogatott döntéshozatalt? A jogszabályokban meghatározottak szerint a támogatott döntéshozatal igénybevételére nagykorú, 18. életévüket betöltött személyek jogosultak, az alábbiak szerint: belátási képességük kisebb mértékben csökkent, döntéseik meghozatalában segítségre van szükségük, és nincs szükség gondnokság alá helyezésükre. A támogatott döntéshozatal elrendelése nem köthető meghatározott egészségi vagy mentális állapothoz. Támogató kirendelését bárki kérheti a gyámhatóságtól, aki úgy véli, hogy általánosságban vagy egyes ügyeiben a döntései meghozatalában segítségre szorul, de magát a döntést önállóan is képes meghozni. Támogató kirendelésére a bíróság megkeresése alapján is lehetőség van, ha a gondnokság alá helyezési eljárásban a bíróság úgy véli, hogy gondnokság alá helyezésre nincs szükség. Ki lehet támogató személy? Támogató személyként elsősorban a támogatott személlyel bizalmi viszonyban álló személyt kell kirendelni, aki vállalja ezen feladat ellátását. KÖNNYEN ÉRTHETŐ ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ A TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATALRÓL A támogatott döntéshozatal: Fontos, hogy minden ember döntsön a saját életéről. Néha nagyon nehéz dönteni. Néha mindenkinek szüksége van segítségre. Vannak, akik támogatnak bennünket a hivatalos eljárásokban, ügyintézésben. A jog ezt a segítséget támogatott döntéshozatalnak hívja. A támogatott döntéshozatalban a támogató személy segíti a támogatott személyt. 18

19 A támogatott személy és a támogató személy közötti megállapodás: A támogató személynek joga van megválasztani a támogatóját. Eldöntheti, hogy melyik rokona, barátja, ismerőse legyen a támogatója. A támogatót meg kell kérdezni, hogy vállalja-e a feladatot. A támogató kirendelését a gyámhivataltól lehet kérni. A támogatót a gyámhivatal rendeli ki. Előfordulhat, hogy a gyámhivatal fogja megkeresni az érintett személyt, hogy kér-e támogatót. Fontos, hogy a támogató kirendelésére ebben az esetben is csak akkor kerülhet sor, ha a támogatott személy azt akarja. Támogató személy lehet hivatásos támogató is. Hivatásos támogató kirendelését a gyámhivataltól kell kérni. A támogatott személynek mindig joga van megmondania, ki legyen a támogatója. Lehet kérni, hogy a támogató csak egy adott ügyben vagy bizonyos ügyekben segítsen (pl. a pénzkezelésben). Lehet kérni azt is, hogy minden ügyben segítsen. A gyámhivatal meghallgatja a támogatott személyt és a támogatót is, ezért legalább egyszer, személyesen is meg kell jelenni a gyámhivatalban. A támogató személy: Támogató kirendelését a gyámhatóságtól kell kérni. A gyámhatóság a bíróság megkeresése alapján is kirendelhet támogatót. A támogató személy feladata a támogatott személy segítése. A támogató személynek háttérben kell maradnia. A támogató személy soha sem mondja meg a támogatott személynek, hogy mit mondjon, vagy mit tegyen. A támogató csak segíti a támogatott személyt a döntései meghozatalában. A támogató személynek figyelnie kell arra, hogy a támogatott személy minden szükséges információt megkapjon. A támogató személynek figyelnie kell arra is, hogy a támogatott személy minden információt megértsen. A támogató személy segíti a döntés meghozatalát, de soha nem dönt a támogatott személy helyett. A támogatónak biztatnia kell a támogatott személyt, hogy beszéljen, vállaljon kockázatot és bízzon önmagában. A támogató személynek nem szabad olyan dolgot megtennie, amit a támogatott személy is meg tud tenni. A támogatott személy A támogatott személy tiszteletben tartja, hogy a támogató is tévedhet, hibázhat. A támogatott személynek el kell mondania, amikor nem érti miről van szó. Szólnia kell, amikor túl gyorsan történnek a dolgok. A támogatott személynek szólnia kell, amikor úgy érzi, hogy a támogató személy viselkedése nem helyes. A támogatott személy nem gondolhatja azt, hogy a támogató személy felelős mindenért. A támogatott döntéshozatalról szóló évi CLV. Törvény érinti a családsegítő szolgálatok feladatait is. Mint az az előző tájékoztatókból megállapítható, támogató kirendelésére a belátási képesség kisebb mértékű csökkenése esetén van lehetőség. Amennyiben valaki 19

20 támogató kirendelését kéri döntéshozatalának segítésére, az eljáró gyámhivatalnak pedig kétsége merül fel annak szükségességét illetően, a törvény 3. -ában foglaltak értelmében belátási képesség kisebb mértékű csökkenésének igazolására szakértői véleményt szerezhet be, valamint kikérheti a családsegítő szolgálat véleményét. A törvény ezen rendelkezésének helyes értelmezéséhez a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.)Korm. rendelet 126/A. -a ad segítséget, a családsegítő szolgálatot eszerint nem a belátási képesség csökkenésének vizsgálata érdekében, hanem arra vonatkozó tájékoztatásért keresi meg a gyámhivatal, hogy van-e a kérelmező környezetében a támogatói feladatok ellátására alkalmas személy, vagy hivatásos támogató kirendelése szükséges. (Ajánlás: település lakosai) 20