Vagyonvédelmi Vezetői Klub ülésén résztvevők köszöntése

Átírás

1 Vagyonvédelmi Vezetői Klub ülésén résztvevők köszöntése Nagy szeretettel és tisztelettel köszöntöm a Vagyonvédelmi Vezetői Klub ülésén megjelenteket. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm meghívott vendégeinket: - Valenta László tábornok urat az SZVMSZK társadalmi elnökét; - Dr. Lenkei Antalt a Biztonságodért 2001 Alapítvány kuratóriumának elnökét Külön is köszöntöm a megyénken kívüli cégképviselőket és a kamara társmegyei szervezetétől érkezett kollégákat. Jól tudom és tudjuk azt, hogy ebben a rohanó pénzvilágban milyen nehéz időt szakítani - főként hétköznap - bármiféle rendezvényen való részvételre, ezért is értékeljük nagyra azt, hogy ilyen sokan elfogva a meghívásunkat, megtiszteltek bennünket. Mindenekelőtt rövid tájékoztatást szeretnék adni a Vagyonvédelmi Vezetői klub megalakításának körülményéről, céljairól: Mindannyiunk előtt ismert tény, hogy bármely szervezet csak akkor tud eredményesen működni és csak akkor tud sikeres lenni, ha ismeri tagjai véleményét és összehangolja erőforrásait. Ez a köztestületünkre kiemelten is igaz, így a megyei szervezetünk alapvető feladatának tekinti a szakmában dolgozók széles körének a megszólítását, véleményük és javaslataik kikérését, mert csak így képes teljes körűen eleget tenni - többek között - annak a törvényben is előírt feladatának, hogy jogszabályokat véleményezzen és kezdeményezzen. Erre való tekintettel már az elmúlt években és a jövőben is igyekeztünk és igyekszünk a vállalkozásokat bevonni a kamarai munkába. Megítélésünk szerint a közös munka egyre hatékonyabb kapcsolatokat eredményezett, ami jelentősen segítette a szakmai és továbbképzési feladataink ellátását. Ennek eredménye már az elmúlt évben is megmutatkozott, hiszen megyei szervezetünk a kamarán belül kiemelkedő teljesítményt nyújtott, amit csak az önzetlen és nagylelkű segítő cégvezetők és képviselők közreműködésével tudott elérni. Ezért őszinte köszönetemet és nagyrabecsülésemet fejezem ki valamennyijük felé, bízva további támogatásukban. A cégvezetői klub is ennek eredményeként - több cégvezető javaslatára, kamarai szervezésben és Alapítványi támogatással - alakult meg június 07-én Dunaújvárosban, a Rendőrkapitányság tanácstermében programként is szolgálva ezzel a dunaújvárosi rendezvénysorozatot. 1

2 Milyen célokat is szolgálna ez a klub? fórumot biztosít a vállalkozások vezetői részére a vagyonvédelmi tevékenység végzésével kapcsolatos kérdések, problémák megvitatására, és a jó tapasztalatok átadására; hozzáértő és felkészült előadók felkérésével, a vállalkozások folyamatos tájékoztatást kapnak a változó jogszabályi előírásokról, a számukra is elérhető pályázati lehetőségekről, kedvező banki és biztosítói szolgáltatásokról; a klubon belül egymás megismerésére van lehetőség, vélemények cseréjére, közös szakmai álláspontok kialakítására; a kamara jogszabály véleményező, javasló, érdekérvényesítő és lobby tevékenysége hatékonyabbá válhat ez által; a kamara közfeladat ellátását is elősegíti, különös tekintettel a minősítési és a képzési rendszer folyamatos bevezetésére, annak eredményes működtetésére; nem utolsó sorban a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia eredményes végrehajtását is elősegítheti a bűnmegelőzés területén tevékenykedő állami, önkormányzati, civil szervezetekkel való szoros kapcsolatkialakítással, a vállalkozások beavatkozási területekhez való csatlakozásával. Az alakuló ülésen két témáról is szó volt: Dr. Hatala József rendőr altábornagy úr, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke tartott előadást a Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégiáról kitérve arra a kérdésre, hogy a bűnmegelőzési stratégia végrehajtásában hol lehet szerepük, hol kapcsolódhatnak be a polgári védelemben dolgozók. A második előadásban a Kedvező és egyben új típusú pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokról adott átfogó ismertetést Dr. Bogdán Zsolt úr az SZVMSZK gazdaságfejlesztési igazgatója. Az alakuló ülésen az ideiglenes ügyintéző bizottság is megválasztásra került, melynek tagjai: - Orgovány Zoltán - Varga Csaba és - Weninger Sándor A klub munkájának elősegítésére pedig Német József biztonságtechnikai alelnök került kamarai összekötőként megbízásra. Abban állapodtunk meg akkor, hogy a klub programja úgy alakul, ahogy azt a klub tagjai alakítják. A szakmát leginkább foglalkoztató problémák kérdésében 2

3 olyan autentikus előadók kerülnek meghívásra, akik előadásukkal segítik a vitás kérdésekben való eligazodást, amit aztán közösen is átbeszélhetünk. Most már csak egy rövid megnyitóbeszéd lenne hátra, de tekintettel arra, hogy magunk között vagyunk ezért úgy gondoltam, hogy eltérve az ilyenkor szokásos nagy ívű protokolláris megnyitó beszédtől, inkább egy történettel szeretném felvezetni és megnyitni a mai napi klubnapot, ami úgy gondolom, hogy a mostani tárgyalásra kerülő témák tekintetében a problémák feltárását, azokról való megnyilatkozást jobban elősegítheti. Februárban sok pályaválasztás előtt álló gyermek szülőjét tartotta lázban az a kérdés, hogy melyik pályát választja majd a gyermeke, hova, melyik tanintézménybe adják be a felvételi lapot. A Manpower felmérésből kiderült, hogy a szakmunkások, a mérnökök és az értékesítők mellett Magyarországon a tíz legnehezebben betölthető munkakör között van az adminisztratív, irodai asszisztensi, a könyvelői, a műszerészi, a vendéglátó-ipari, az orvosi és a gépkezelői pozíció, de sofőröket is nehéz találni. Tudjuk, hogy manapság több olyan hiányszakma is van, ahol az állam ösztöndíjas rendszerrel igyekszik a hiányt pótolni: kőműves, burkoló, bádogos, karosszéria lakatos stb. Úgyhogy bőven lenne választék. Magam előtt látom, amint a pályaválasztás előtt álló fiatalt faggatják a szülők, hogy mi szeretne lenni, mire a fiatalember a szülők legnagyobb meglepetésére azt mondja, hogy rendészeti szakközépiskolában szeretne tovább tanulni. És miért szeretnél oda menni Pistike, talán rendőr szeretnél lenni? Nem! Nekem a polgári biztonságvédelemhez van kedvem, ahhoz érzek magamban tehetséget, kedvet ezért én személy és vagyonőr leszek, mert az egy társadalmilag elismert, megbecsült szakma, azért is szeretnék az lenni, mert nem lehet az akárki, továbbá mert jó fizetési és előmeneteli lehetőségeket biztosít. Nos, itt ébredtem fel ebből az állomból, gyorsan összeszedtem magam, mert aznap több előre egyeztetett időpont szerinti feladatat is várt rám. Korán reggel elmentem a fodrászhoz, akivel kb. egy héttel előbb egyeztettem le a hajvágás időpontját, ami nem tartott tovább 15 percnél, és amiért 1.500Ft-ot fizettem. Ezután gumicserére vittem el az autót a szervizbe, ahova már két héttel korábban kellett időpontot kérni. A márkaszerviz kivetítőjén a foglalkoztatott szerelők neve mellé óra pontossággal vannak beosztva a gépjárművek, nincs lyuk, így nem lehet késni, mert akkor csak újabb két hét múlva kerül az emberre a sor. Többen álltak előttem, így amint körülnéztem megakadt a falon kifüggesztett szerelésre vonatkozó rezsióradíj, ami 6000Ft,-+ ÁFA volt. Az előttem sorban állók nem morogtak, és nem tiltakoztak, örültek annak, hogy végre leadhatják az autójukat az egyeztetett időpontban javításra. 3

4 Ezek után érkeztem be a kamara irodájába, ahol már egy időskorú hölgy, és mint később kiderült a fia várt. A hölgy 83 éves volt a fia pedig 56 éves. A néni elpanaszolta, hogy a fiának - aki a postán teljesített biztonsági őri szolgálatot - tavaly decemberében minden ok és átmenet nélkül felmondták a munkaviszonyát és az óta nem talál magának másik állást. A fiának nincs jövedelme, az ő nyugdíjából tartják fent magukat egy kicsi panellakásban, a tartalékpénzük is elfogyott, így a rezsit is alig tudják már fizetni. Megtudtam, hogy a fiának akit Gyulának hívnak akkor volt biztos állása és jövedelme, utoljára, amikor még a rendszerváltás előtt - az IKARUSZ fehérvári gyárban dolgozott. Amióta az átalakulás miatt a munkaviszonya megszűnt biztonsági őr lett, amivel is csak hébe-hóba kapott munkát és azzal is alig keresett valamit. Azt sem tudják, hogy be volt-e rendesen jelentve. A néni sírva vetette fel, hogy már meghalni sem mer, mert akkor mi lesz a Gyulával? Hogyan fog megélni? Mivel kamarai tag így hozzánk fordultak, mert máshonnan nem számíthatnak segítségre. Visszatérve az álomhoz azon gondolkodtam, hogy ez vajon csak egy vízió marad, vagy valóra is váltható-e ez az álom? Ezen tűnődve az jutott mentségül az eszembe, hogy a polgári vagyonvédelmi szakma viszonylagosan nagyon fiatal. A vállalkozás keretében végzett vagyonvédelemi tevékenységet ugyan első alkalommal a 87/1995. sz. kormányrendelettel szabályozták, de a tevékenység csak az évi IV. törvény megjelenése után vált államilag elismert szakmává. A vagyonőri végzettség megszerzésével szemben támasztott alacsony feltételrendszer, egyfajta menekülő utat jelentett és jelent ma is az alacsony képzettségűek, a munka világából valamilyen ok miatt kiszorulók számára és mivel jelentős kereslet van iránta - nagy eséllyel el is tudtak helyezkedni abban. A polgári vagyonvédelem iránt megjelenő hatalmas igény és az azt kielégítő tömeges képzés egyenes következményeként a biztonságvédelmi szakmában dolgozók ma már Magyarországon Európához viszonyítottan is - jelentős létszámmal vannak jelen. A piaci alapon működő szakképzésben háttérbe szorult az a szempont, miszerint ennél a szolgáltatásnál az áru a szakértelem, melynek minősége az ágazat anyagi és társadalmi megbecsülését jelentősen befolyásolja. Ennek a szolgáltatásnak - ami mára már egyes becslések szerint milliárd forintos üzletág - a szükségessége és hasznossága vitathatatlan, mégis a presztízse és anyagi elismerése meglehetősen alacsony. Ebben az iparágban a feketefoglalkoztatást csak az építőipar és a mezőgazdaság előzi meg. Mindez vajon az egyfajta belterjes, a magyar viszonyokon alapuló szabályozás eredménye? Tudjuk nagyon jól, hogy míg az évi IV. törvény ezer sebből vérzett, addig a nyolc év múlva hatályba lépő évi CXXXIII. számú törvény sem tudta 4

5 azt alapvetően orvosolni, amit az utóbbi törvény 179 ponton történő eddigi módosítása is bizonyít. Láthatóan manapság számtalan lehetőség adódik arra a jogszabályi hézagok és átfedések valamint eseti szabályozatlanság miatt -, hogy olyan átláthatatlan és ellenőrizetlen biztonságvédelmi tevékenységek történjenek, amelyek fékezik, vagy egyenesen gátolják a szakma kibontakozását (gondolva itt a munkaerőkölcsönzésre, a megváltozott munkaképességűek és közmunkások foglalkoztatásának a terjedésére). Vajon milyen okokra vezethető ez vissza? Több cégvezetővel is beszélgettem erről, melynek kapcsán jó pár kérdés fogalmazódott meg bennem. 1.) Megoldást jelenthet-e az, ha a vagyonvédelmi törvény minden polgári biztonságvédelmi feladatot ellátó személyre és társaságra egyformán vonatkozna? (Függetlenül attól, hogy adott cég azt saját magának végzi?) 2.) A probléma eredője vajon a szakmában kialakult alacsony vállalási ár? (Amit egyébként a megrendelés elnyerése érdekében maguk a vállalkozások igyekeznek minél alacsonyabban meghatározni, s ezt természetesen a megbízók köztük az állami intézmények is szívesen veszik, melynek egyenes következménye lett a fekete-foglalkoztatás elterjedése). 3.) Vajon a szakma kétértelmű megmutatkozása alakította ki a közmegítélésben azt a képet, hogy ez egy olcsón igénybe vehető, s bizonyára ennek megfelelő értékű is ez a szolgáltatás? 4.) Hozhat-e ebben változást, és ha igen, akkor vajon milyen hatást gyakorol majd a polgári vagyonvédelmi piacra a től hatályba lépett Ft,-+ ÁFA minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj? Tény az, hogy a magánbiztonsági szolgáltatás problémáit a jelenlegi törvényi szabályozás nem képes érdemben megoldani. Az is tény, hogy nincs olyan erős érdekképviseleti szervezete és nincs olyan centruma a szakmának - annak ellenére, hogy szakmai kamara, ágazati párbeszéd bizottság, több szakszervezet és különböző szakági szövetségek, egyesületek is működnek - mely alkalmas lenne az ágazat működését komplexen, a társadalmi, jogi, gazdasági érdekek figyelembe vételével, átfogóan kezelni. 5.) Vajon ebben a helyzetben az évi IV törvénnyel létrehozott - szakmai önkormányzati jogosultságokkal rendelkező, de érdemi közfeladatokkal fel nem ruházott kamarát, szabad-e a sorsára hagyni? (Magyarországon kb államilag elismert OKJ s szakma van, és csak 15 szakmának van kamarája) 6.) Erősíteni kell-e a kamara tekintélyét, vagy tovább gyengíteni és ezzel akár meg is szüntetni? Vagy olyan lehetőségeket és jogosítványokat kell részére biztosítani, hogy célkitűzéseit megvalósíthassa, legyen lehetősége a szakma megtisztítására azoktól, akik nem oda valók? 5

6 7.) Betölthetné-e egyáltalán ezt a szerepet a szakmai kamara, s hathatósan ezzel hozzájárulhatna-e ezzel a szakterület anomáliáinak csökkentéséhez? A mai napon a fenti kérdésekre fókuszálva ismét két izgalmas és a szakmában nagy érdeklődésre számot tartó témával szeretnénk foglalkozni: 1.) Tájékoztatás a magánbiztonsági ágazatban tervezett törvényi változásokról, az SZVMSZK megújításáról, várható új közfeladatairól. Tájékoztatót tartja: Valenta László ny.r.ddtbk. SzVMSzK társadalmi elnök, akit az SZVMSZK országos küldöttgyűlése az elnökség javaslatára i küldöttgyűlésen került megválasztásra. 2.) Tájékoztatás a től hatályba lépő 360/2014. (XII. 30.) Korm. rendeletében meghatározott évre vonatkozó - a személyés vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerinti minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjról, belső összefüggéseiről és alkalmazásának lehetőségeiről. Előadó: Prépost Tibor mb. PEB elnök A mai rendezvény a megyei szervezetünk mellett működő Alapítvány támogatásával jött létre, amit ezúton is köszönök az elnökségünk nevében. Tekintettel erre, mindenekelőtt Dr. Dakó Miklós Kuratóriumi tagot kérem fel legelőször arra, hogy adjon tájékoztatást a Biztonságodért 2001 Alapítványról és annak eddigi tevékenységéről. Az előadásokat követően kerül sor az elhangzottak megvitatására, a kérdések, vélemények, javaslatok elmondására. Ezt azért is tartjuk fontosnak, mert e javaslatokkal tudjuk a törvényalkotók felé alátámasztani a szakmában kívánt kamarai javaslatokat. Kellemes kikapcsolódást kívánok mindenkinek a mai naphoz, érezzétek/ érezzék jól magatokat/magukat. Bízom abban, hogy egy tartalmas és hasznos rendezvény előtt állunk, amihez sok sikert kívánok minden résztvevőnek. Ezzel a mai napi rendezvényt ünnepélyesen megnyitom! Köszönöm, hogy meghallgattatok. Székesfehérvár, április Kárpáti Zoltán megyei elnök