Az együttműködést szabályozó eljárásrend, protokoll

Átírás

1 "Egy jó szó Zuglóban" Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja Azonosító szám: TÁMOP C-11/ Az együttműködést szabályozó eljárásrend, protokoll

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 3. oldal 1. A pályázat kiírásának és benyújtásának előzményei 3. oldal 2. A kerület rövid bemutatása 5. oldal 3. Az áldozatsegítés története 6. oldal II. A PROJEKT BEMUTATÁSA, CÉLJA, LÉNYEGES ELEMEI, A PROTOKOLL SZÜKSÉGESSÉGE 9. oldal III. A SZEREPLŐK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK BEMUTATÁSA 13. oldal 1. Szakmai szervezetek (Rendőrség, Áldozatsegítő Szolgálat, 14. oldal Önkormányzat, és intézményei, civilszervezetek) 2. Célközönség, különösen veszélyeztetett rétegek 26. oldal 3. A leggyakoribb bűncselekmények (vagyon elleni, 28. oldal családon belüli erőszak, erőszakos bűncselekmények) IV. A BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS FOLYAMATA 30. oldal V. A TENNIVALÓK, FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, 35. oldal A FOLYAMAT BEMUTATÁSA VI. MELLÉKLETEK 41. oldal 1. A legfontosabb szakmai jogszabályok listája 41. oldal 2. Jogszabályok 43. oldal ezen belül az áldozatsegítő kérelem nyomtatvány 61. oldal 3. Esettanulmányok 66. oldal I. Esettanulmány 66. oldal II. Esettanulmány 70. oldal 4. Irodalomjegyzék 72. oldal 2

3 I. BEVEZETÉS 1. A pályázat kiírásának és benyújtásának előzményei A rendszerváltás jelentős változást hozott a bűnözésben, amely felkészületlenül érte a társadalmat és a bűnüldözéssel foglalkozókat is. A bűncselekmények száma Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerűen növekedett (összes ismerté vált bűncselekmény évben: , 2001.évben: , évben: , évben: ). Emellett jelentős a látenciában maradt bűncselekmények száma, mivel a viszonylag kisebb súlyú bűncselekmények esetén a sértettek gyakran nem bíznak abban, hogy a bűncselekmények elkövetői tekintetében eredményes lenne a nyomozó szervek tevékenysége, ezért feljelentést sem tesznek, így ezek a bűnügyi statisztikába sem kerülhetnek be. Ugyanakkor nem kell például nagymértékű látenciával számolni a súlyos, erőszakos bűncselekmények esetén. Duplájára nőtt az ismerté vált bűncselekmények száma, ezen belül is az erőszakos bűncselekményeké. A médiában egyre nagyobb számban megjelenő bűnügyi híradások az emberekben negatív irányban befolyásolták a szubjektív biztonságérzet alakulását. Mivel a sajtóban nagyobb teret kaptak az áldozatok, és hozzátartozóik, ezért azok az emberek is romlónak értékelik a közbiztonságot, akik sérelmére még semmilyen bűncselekményt nem követtek el. A kedvezőtlen folyamatokat fokozta a gazdasági válság negatív hatása az életszínvonal csökkenésében, a munkanélküliség emelkedésében, és magával hozta a lakosság egy részének elszegényedését, amely az ország minden területén érzékelhető volt. A nehezedő gazdasági helyzet a lakosság egy részénél eladósodást, megélhetési nehézségeket, létbizonytalanságot okozott, amely részben a bűncselekmények elkövetésében játszott szerepet, másrészt a bűncselekmények sértettjei számára is önerőből megoldhatatlan problémákat okozott. A romló gazdasági helyzet és az ezzel összefüggő társadalmi változások új bűnelkövetési módokat, bűnözési formákat eredményeztek. A társadalmi változások hatására az emberek stressztűrő képessége csökkent, láthatóan nem megfelelően tudják feldolgozni az őket ért traumákat, mint például a munkahely elvesztése, párkapcsolat felbomlása. Nagyon sok a mentálisan sérült személy. Fenti tényezők kiváltó okként jelentek meg a bűncselekmény elkövetőinél. Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a legnagyobb számban. Kedvezőtlen tendencia, hogy a személy és vagyon elleni bűncselekmények erőszakosabbá váltak. Korábban amikor az elkövetők lopással nem tudtak megszerezni valamit, ritkábban alkalmaztak erőszakot, napjainkban az erőszak mindennapos, és a média sokkolja is az állampolgárokat az ezekről szóló beszámolókkal. A rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények számának alakulása fő bűncselekménytípusok szerint az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Statisztika (ENYÜBS) évi adatai alapján 3

4 Bűncselekmény típusa év év Személy elleni Közlekedési A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni Államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni Közrend elleni Gazdasági Vagyon elleni Regisztrált bűncselekmények összesen A társadalmi környezet elemzése feltárta, hogy szükséges az áldozatsegítési folyamatba beépíteni olyan szolgáltatásokat, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára is nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást. Több állami és nem állami szervezet közvetve foglalkozik a sértettekkel, illetve a bűncselekmény okozta krízis, nehézségek kezelésével, a veszélyhelyzet bekövetkeztének megelőzésével (pl. gyermekvédelmi, egészségügyi szolgálatok, telefonos segélyszolgálatok, országos/nemzetközi civil szervezetek), ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatások - helyi szinten történő - összekapcsolása az áldozatsegítő rendszer által nyújtott szolgáltatásokkal a jelenleginél sokkal komplexebb és hatékonyabb ellátórendszert biztosíthatna. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében évben pályázat került kiírásra a bűnmegelőzés és áldozatsegítés terén. A konstrukció közvetlen célja az állampolgárok áldozattá válásának megelőzése és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele az állami és nem állami szervezetek helyi együttműködésének kialakításával, az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül. A projekteknek a kiíró szándéka szerint a potenciális áldozatok felkészítését és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is magában kell foglalnia. A pályázati kiírás - a komplex és eredményes beavatkozás érdekében - nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is reflektál. Fontos a településen felmerülő konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése, az áldozattá válás megelőzése. Megvalósítandó, hogy a helyi együttműködések révén az állampolgárok jól hasznosítható, könnyen elérhető információkat, módszereket, képességeket szerezzenek arról, hogyan előzhető meg az, hogy kriminális cselekmények (bűncselekmények, kriminális szabálysértések) sértettjeivé váljanak, megerősítsék önvédelmüket, fokozzák védekezőképességüket. A pályázat kiírásának célja volt továbbá, hogy a már kriminális cselekmény áldozatává vált személyek segítő szolgáltatáshoz jussanak, sérelmeik ne maradjanak ellátatlanul, becsatornázódjanak az állami vagy nem állami szervezetek által nyújtott áldozatsegítés rendszerébe. 4

5 2. Budapest XIV. kerülete, Zugló bemutatása Zugló a főváros egyik legjelentősebb kerülete, a lakosság létszáma közel fő, a területe 18,15 km². A kerületet sűrűn beépített (átlagos népsűrűsége 7205 fő/km²), parkok, kertvárosi részek, ipari területek, kiemelt főútvonalak és nagy lakótelepek egyaránt jellemzik. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. alvó városrészek, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A kerület idegenforgalmi-, sport- és kulturális jelentősége, az ezekből fakadó speciális feladatok és nehézségek mindenki számára ismertek. Ebből következik az is, hogy Budapest kerületei közül bűnügyileg, de közbiztonsági és közlekedési szempontból is az egyik legtöbb kihívással küzdő kerülete. Zugló a lakótelepek megépülésével dinamikusan fejlődött, de az akkor lakótelepi lakásokba költözött fiatal korosztály mára már megöregedett és valamilyen ellátást, gondozást igényel. Zugló sajátossága, hogy magas az időskorúak lakosságon belüli aránya. Az időskorúak számának nemek szerinti megoszlása kétharmad nő, és alig egyharmad férfi. Éppen ezért a Zuglói Önkormányzat sokat tett és tesz a kerületben a bűnmegelőzés és áldozatsegítés terén: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Képviselő-testülete 813/2011. (VI. 23.) határozatával hagyta jóvá Zugló Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepcióját, melyben külön pontban foglalkozik Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja. témakörével. A helyi szervek bűnmegelőzéssel foglalkozó munkatársai nagy hangsúlyt helyeznek azon információk átadásának fontosságára, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson saját védelmére, önvédelmi reflexeinek fokozására. Ezt a célt szolgálták a lakosság körében nagy számban tartott előadások, tanácsadások, bemutatók, bűnmegelőzési programok, képzések is. Az eljáró kollégák minden esetben kiemelt figyelmet fordítottak a másodlagos áldozattá válás megelőzésére, melynek fontossága elsősorban a családon belüli erőszak áldozatainál, valamint kiskorúak eltűnése kapcsán érvényesül. További vívmányok: A kerület Rendőrségi Törvény ajánlása alapján Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságot működtet, anyagilag is támogatja a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságot. A Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft létrehozása, működtetése, melyen keresztül az önkormányzat fenntartja a Zuglói Kerületőrséget és működteti a jelző tevékenység, bűnmegelőzési járőrszolgálatot. (Korábbi Kerületőrség Zuglóért Közalapítvány) A Zuglói térfigyelő kamerarendszer fenntartása, működtetése, (87 db kamera, amely 2013, július 1-jétől 130-ra bővül) Folyamatos együttműködés a kerületi önkormányzat és a Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület között Zugló áldozatvédelmi és bűnmegelőzési közbiztonsági tanácsadó irodájának működtetése. Az SOS rendszerhez, amely az idõsek "Jelzõrendszeres házi segítségnyújtása diszpécserszolgálat biztosítása 24 órán keresztül 5

6 3. Az áldozatsegítés története Minden társadalomban vannak olyan személyek, akik nem tartják be az emberi együttélés szabályait, esetenként súlyosan megsértik azokat, bűncselekményeket követnek el. A büntetőpolitika évezredeken át elsősorban az elkövető ellen fordult, fő célja az elkövetett deliktum megtorlása volt. Az ősközösségi társadalmakban a sértett és családja, nemzetsége általában magán vérbosszú keretében torolta meg az őket ért vélt vagy valós sérelmeket. Ez főleg fizikai erőszakban nyilvánult meg, majd később vagyoni következményekkel is járt. Az ókori államokban már igyekeztek keretek közé szorítani a bosszú, az önbíráskodás intézményét. Meghatározták annak mértékét a tálió (fogat fogért) elvével és bizonyos vagyoni ellenszolgáltatással. A feudális jogban az elkövető büntetőjogi felelősségében gyakran a vétlen családnak is osztoznia kellett, és gyakran aránytalan és teljes vagyonelkobzással is járt. Pontosan ezek a számtalanszor túlkapásokkal járó büntetések vezettek oda, hogy a bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak jogait fogalmazták meg először, egyes országokban már a XVIII. században. Ezek a törvény előtti egyenlőség, az önkényes vád alá helyezés és fogvatartás tilalma, a bíróság elé állítás kötelezettsége, az ártatlanság vélelme, és a védelemhez való jog megfogalmazásai voltak. Az áldozatokkal való foglalkozás kezdetei csak a XX. századra tehetőek, amikor a pszichológia fejlődésével feltárták az őket ért sérelmek komoly lelki hatását. Feltárták azt is, hogy a bűncselekmények ismertté válásának, illetve látenciájának és a büntetőeljárás sikerének alakulásában jelentős szerepe van az áldozatnak. Az áldozatok feljelentése nélkül a legtöbb bűncselekmény nem jutna a hatóságok tudomására, a legtöbb bűncselekmény elkövetőjének kilétére nem derülne fény az õ együttműködésük nélkül, és nem lenne lehetőség a bűntető eljárás lefolytatására, az elkövető számonkérésre. Ezért világszerte rámutattak arra, hogy az áldozatok helyzete és megítélése változtatást igényel. Ennek a felismerésnek az eredményeként jelentek meg azok a társadalmi kezdeményezések, melyek az áldozattá vált emberek segítését tűzték ki célul. Az áldozattámogató szervezetek létrejötte a nyugat- európai társadalmakban szorosan összefüggött azokkal az önkéntes, karitatív és független, nonprofit jellegű tevékenységekkel, amelyek az egészségügy, a szociális gondoskodás, az oktatás, stb. területén a XX. század második felében mozgalom jelleget öltöttek. Bizonyos közérdekű gondok megoldására világszerte összefognak az állampolgárok, és maguk reagálnak egyes megoldást igénylő problémákra, önerőből létrehozzák a megfelelő szervezetet. Így történt ez az áldozatsegítés esetében is. Kezdetben az áldozatsegítő mozgalom izolált volt, 1974-ben Németországban Fehér Gyűrű, Nagy-Britanniában ugyanebben az időben Áldozatokat Támogató Szolgálat elnevezéssel jöttek létre az első társadalmi szervezetek. A fejlődés a 80-as évek nemzetközi kezdeményezéseinek és dokumentumainak hatására következett be. A legnagyobb eredményeket Nagy-Britanniában, Hollandiában és Németországban értek el. Az európai áldozatszolgálat fejlődésének elősegítése érdekében, 1989-ben az Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Svédországban, Svájcban és Nagy- Britanniában működő szervezetek létrehozták az Európai Áldozatvédő Fórumot. Az egymás közötti kapcsolatot és információáramlást alapvetően az évenként megrendezendő konferenciák jelentik. 6

7 Az július 17-én Stokholmban elfogadott alapszabály értelmében a Fórum célkitűzései: - elősegíteni a bűncselekmények áldozatai számára a hatékony szolgálat kialakítását és fejlődését Európában - előmozdítani, hogy egész Európában tisztességes és azonos kompenzációt nyújtsanak minden áldozatnak, állampolgárságra való tekintet nélkül - támogatni a bűncselekmények áldozatainak a büntető igazságszolgáltatással és más eljárásokkal kapcsolatos jogait Európában. E célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat határozta meg a Fórum: - információ, tanácsadás egyéneknek és csoportoknak ahhoz, hogyan szervezzék meg az áldozatszolgálatot ott, ahol ez még nem történt meg, - tájékoztatás jól működő modellekről és a létező szolgálatokról, - az áldozatok problémáinak és a szükséges intézkedéseknek a tudatosítása, - az áldozatokra vonatkozó ismeretek bővítését szolgáló kutatások elősegítése és támogatása, a viktimizációs problémák megoldását célzó elképzelések kimunkálása, - kapcsolat fenntartása olyan európai szervezetekkel, amelyeknek a közreműködése hasznos lehet az áldozat számára. A tagszervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tevékenységük során nem tesznek hátrányos megkülönböztetést az áldozatok között, kivéve ha van olyan másik szervezet, amely hatékonyabb segítséget tud nyújtani az érintett áldozatoknak. Mind az Európai Fórum, mind a tagszervezetek vállalják, hogy politikától mentes tevékenységet folytatnak, és nem vesznek részt semmilyen, az elkövető elítélésével kapcsolatos kampányban. Az európai összefogás újabb példája volt, hogy az Európa Tanács a Fórum javaslatára Nagy- Britannia Belügyminisztériuma által kihirdetett Áldozatvédelmi charta elfogadásával egyidejűleg, 1990-ben február 22-ét a bűncselekmények áldozatainak európai napjává nyilvánította. Az első magyar áldozatvédő szervezet, a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület a nyugat európai áldozatvédő szervezetek mintájára december 21-én alakult és 1992-ben Dublinban szervezett konferencián felvételt nyert a Fórum tagjai közé, azóta is aktív tagja az Európai Áldozatvédő Szervezetnek. Magyarországon az 1989-es rendszerváltásig nem részesültek az áldozatok külön elbánásban. Ezt követően az alakuló civil szervezetek nyújtottak a nyugat-európai áldozatsegítő szervezetek mintájára speciális segítséget pl. a szexuális erőszak, a családon belüli bántalmazás áldozatainak, illetve az önkormányzatok nyújtottak anyagi támogatást a bűncselekmények áldozatainak is a szociális segélyezés körében. Létrejöttek az első áldozatsegítő szervezetek. Ezek civil kezdeményezések voltak, de az állam is felismerte ennek a tevékenységnek a fontosságát és segítséget nyújtott a szervezetek működéséhez, illetve a különböző állami intézmények, hatóságok is feladatul kapták az áldozatok segítését. Az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumainak elveit, ajánlásait és célkitűzéseit elfogadva a magyar kormány 1999-ben első olyan hazai szabályozásként, amely kifejezetten az áldozatok segítésével kapcsolatos állami feladatokról szólt (1074/1999. (VII. 7.) Kormányhatározatot alkotott, amely kiemelten foglalkozott az áldozatok kárának megtérülésével és a mellékletében kitért az állami kárenyhítés konkrét szabályaira is, köztük azon súlyos, erőszakos bűncselekmények felsorolására, amelyek megalapozzák az állami kárenyhítést. 7

8 Az eljárások lefolytatását a bűnmegelőzési céllal létrehozott Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványra bízta től (az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.)) Kormányrendelet alapján részletes szabályozással 2005-ig az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat december 31-ig, a törvényi szintű szabályozás hatályba lépéséig az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (később jogutódja, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány) látta el. Az Európai Unió Tanácsa által április 29-én elfogadott, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló irányelv (2004/80/EK) szerint a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai állami kárenyhítésben részesülhetnek attól az államtól, amelynek területén a bűncselekményt ellenük elkövették. Az irányelv kifejezett jogalkotási kötelezettséget írt elő a kárenyhítés tárgykörében a tagállamoknak, január 1-jét szabva határidőként a kárenyhítési rendszerek működése kezdetének, amelynek Magyarország határidőre eleget tett a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló (a mellékletben szereplő) évi CXXXV. törvény elfogadásával. A XXI. században az áldozati szempontok hangsúlyosabb megjelenése és a helyreállító igazságszolgáltatási szemléletek előtérbe kerülése egyre általánosabbá válik. Tanúvédelem A társadalomra különös veszélyt jelentő szervezett bűnözés elleni harcban a tárgyi bizonyítás lehetőségein túl a nyilatkozni kész tanúk, illetve az igazságszolgáltatással tevőlegesen együttműködő bűnelkövetők segítéséhez, védelméhez fokozott kriminálpolitikai érdekek fűződnek. A tevékenység fontosságát az is jelzi, hogy az Országgyűlés a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló évi LXXXV. törvényben szabályozta a tanúvédelmet. A bűnöző vállalkozások határozottan, módszeresen, időt és energiát sem kímélve törekszenek mindenféle bizonyítás ellehetetlenítésére. Ennek hatása nyilvánvaló: az igazságszolgáltatással való együttműködésre hajló személyek inkább vállalják a hamis tanúzás, esetleg a hamis vád következményeit vagy éppen vonakodnak a vallomás megtételétől, mintsem a büntetőeljárásban játszott esetleges szerepük folytán kitennék magukat a bűnszervezetek retorzióinak, hiszen az atrocitásoknak kitett személyek valójában bizalmatlanok a pusztán az érintettek figyelemmel kísérésére, rendőri őrizetére koncentráló védelmi rendszerrel szemben. A Védelmi Programban való részvételre kizárólag a büntetőeljárás tartama alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggésben a hatósággal együttműködő tanúval, terhelttel vagy sértettel köthető megállapodás. A programban résztvevőknek többfajta támogatás adható, például biztonságba helyezés szükséghelyzetben, nevelés, oktatás, illetve ilyen intézményekben történő elhelyezés, lakhatási támogatás. A program megszűnik, ha a védelem feltételei nem állnak fenn, az érintett a védelemről lemond. Kötelezően felmondásra kerül az érintettel a megállapodást, ha a tanú vagy terhelt nem tesz vallomást, vagy visszavonja azt, védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény miatt indított eljárás súlyosan veszélyezteti, vagy lehetetlenné teszi a védelmet, illetve az érintett indokolatlanul eltért a magatartási szabályoktól (ezzel a védelmet súlyosan veszélyezteti, vagy lehetetlenné teszi). A programban részt vevő büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit a Védelmi Program nem érinti. A büntetőeljárásban az eredeti személyazonosító adataival vesz részt, idézni, értesíteni, hivatalos iratot kézbesíteni azonban csak a Tanúvédelmi Szolgálaton keresztül lehet. 8

9 A Védelmi Szolgálat önállóan dönt: lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatásáról, az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállításáról, személyi védelem igénybevételéről, nyilvántartásokban adatzárlat elrendeléséről, név és személyazonosság megváltoztatásáról, a nemzetközi együttműködésben való részvételről. Az Áldozatsegítő Szolgálat Az állami Áldozatsegítő Szolgálat január 1-jétől működik, amelynek feladata a bűncselekmények áldozatainak gyors és szakszerű segítése. A bűncselekmények áldozatainak segítésével a januárjától magalakult megyei/fővárosi kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai áldozatsegítő szolgálatai foglalkoznak. A szakmai irányítást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Hivatala (KIH) látja el. Ezen kívül a megyei rendőr-főkapitányságok áldozatvédelmi referensei, valamint néhány nem állami szervezet is közvetlen segítséget nyújt az áldozatoknak. Az általános bűnügyi adatok és az Áldozatsegítő Szolgálat éves ügyforgalmi adatainak összevetéséből megállapítható, hogy a szolgálat évről évre nagyobb arányban érte el a Magyarországon bűncselekmény áldozatává vált személyeket. Az állam megyénként két-két jogász, a fővárosban 5, majd 7 fő alkalmazásával szervezte meg az áldozatsegítés rendszerét, amely létszám az ügyfélszám növekedés ellenére az indulás óta nem változott. II. A PROJEKT BEMUTATÁSA, CÉLJA, LÉNYEGES ELEMEI, A PROTOKOLL SZÜKSÉGESSÉGE A zuglói önkormányzat és a kerületi polgárőrség célul tűzte ki, hogy e programban különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kerület hivatalaiban dolgozók, mindazok a személyek, akik találkoznak az áldozattá vált, bajba került lakossággal, nyitottak, elfogadók legyenek, magabiztosan kommunikáljanak azokban az élethelyzetekben is, amikor a jó szó segíthet. A segítő személyek a képzések és programok után olyan kommunikációs technikákat tudnak magabiztosan alkalmazni, ami képessé teszi őket erre. Zuglóban megvan és jelenleg is működnek a különböző szervezetek (rendőrség, önkormányzati szervezetek, intézmények, civil szervezetek) tevékenysége az áldozatok érdekében, hogy az áldozattá vált személyek segítséget kapjanak, mely jelenthet védelmet, anyagi támogatást, sokan és jól dolgoznak a szociális területeken, azonban jelenleg elszigetelten és nem összhangban dolgoznak. A program keretében, ezek a szervezetek hatékonyan együttműködve fogják végezni e munkát. Ennek érdekében jól, érzékenyen, és hatékonyan segíteni tudó szakemberek képzése is meg fog valósulni, akikkel a lakosság minden területen találkozik, a biztonságukért dolgozó, önkéntes polgárőrökkel, bölcsődei, óvodai, iskolai dolgozókkal, hivatalokban az őket fogadó személyekkel, továbbá, nem csak az önkormányzat által fenntartott színtereken, de a kerület üzleteiben, szolgáltató helyein is, az élet azon területein, ahol emberekkel kell foglalkozzanak az ott dolgozók. Ma a csak egy jó szó kifejezésben a csak más értelmet nyer, hiány van a jó szóból, és mérhetetlen igény van rá. A jó szó teremtheti meg lakosok számára azt a biztonságérzetet, melyben, ha baj van, bizalommal kérnek segítséget. A jó szó teremti meg azt a légkört, melyben jó zuglói polgárnak lenni. A konstrukció közvetlen célja a Budapest XIV. kerületi, zuglói lakosok, illetve az ott dolgozó, áthaladó vagy turistaként odalátogató, áldozattá válásának megelőzését, és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele, a kerületi önkormányzat és szervezetei (családsegítő, gyermekjólétiszolgálat, okmányiroda egyéb szociális intézmények), illetve a Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül. 9

10 A projektnek a potenciális áldozatok felkészítését a bűncselekmények megelőzésének lehetőségeire, és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is magában kell foglalnia. A pályázati a komplex és eredményes beavatkozás érdekében nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is reflektál. A konstrukció további célja a konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése és az áldozattá válás megelőzése. Az áldozatoknak az anyagi segítségnyújtáson túl más jellegű, leginkább lelki támogatásra is szükségük van, tehát az áldozatsegítési folyamatba kell beépíteni olyan szolgáltatásokat, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára is nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást. A projekt magába foglalja a potenciális áldozatok felkészítését a bűncselekmények megelőzésének lehetőségeire, és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is. A konstrukció további célja, hogy Zuglóban felmerülő konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése, az áldozattá válás megelőzése valósuljon meg. A pályázatban megfogalmazott célokat kiegészíti a már több éve sikeresen működő Zuglói Áldozatvédelmi Iroda feladatainak további szélesítése, illetve a lakossághoz még közelebb vitele. Az iroda tevékenységi körében több célt fogalmaz meg: - bűncselekmények áldozatainak és a potenciális áldozatoknak segítése, az áldozatvédelmet szolgáló tevékenység feltételrendszerének megteremtése, a szakmai munka fejlesztése; - a bűnmegelőzés terén felhalmozódott módszerek, ismeretek cseréje; - prevenciós programok készítése; - vagyonvédelmi előadások megszervezése és megrendezése; - lakossági fórumok megszervezése és megrendezése; - pszichológiai tanácsadás; - jogi szaktanácsadás; - kiadványok szerkesztése, kiadása; - drogprevenciós programok, előadások szervezése; - a Bűnmegelőzés céljainak népszerűsítése, szakmai fejlesztése. A fenti célok széles körben felölelik az áldozattá válás megelőzését, az áldozatsegítés (TAMOP C) pályázatban megfogalmazott céljait, de azon túl szükség van egyéb specifikus áldozatsegítő programok létrehozására is, így a pályázatban megfogalmazásra került célok közül az alábbiakat fogja teljesíteni a program: - az állampolgárok önvédelmi képességének javítása, aminek következtében jelentősebb szerepet vállalnak a bűncselekmények megelőzésében, áldozattá válásuk esélyének csökkentésében; - a felkészített állampolgárok számának növelése, ezáltal a bűncselekmények számának csökkentése, különös tekintettel a vagyon elleni bűncselekményekre, amelyek megelőzésében az állampolgároknak jelentős szerepük lehet; - az állampolgárokat a kriminális cselekmények miatt érő negatív hatás csökkentése azért, hogy önbecsülésük, anyagi helyzetük, társadalmi-munkahelyi teljesítményük ne romoljon; 10

11 - az áldozattá vált személyeknek nyújtható szolgáltatások szélesítése, így anyagi helyzetük mellett mentálhigiénéjük megfelelő módon és időben rendeződhet, teljesítőképességük visszarendeződhet; - az ismételt áldozattá válás valószínűségének csökkentése, amelynek következében az áldozatok társadalmi visszailleszkedésének hatékonysága javul, a visszailleszkedés ideje csökken; - az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának növelése, empatikusabb munkavégzésre ösztönzés; - a nők elleni erőszak áldozatainak megsegítése, az áldozattá válás megelőzése - növelni kell a kerületi lakosság biztonságérzetét, az eredményeket széles körben publikálni kell, be kell mutatni azt, hogy vannak jól működő megoldások az áldozatsegítés terén; - Polgárőrség adta lehetőségek széles körben történő kihasználása, az önkéntesség népszerűsítése a kerületi lakosok körében. Kiemelten fontos cél továbbá, hogy a sérelmet szenvedett állampolgár az elkövetett bűncselekményhez (szabálysértéshez) kapcsolódó eljárások során ne sérüljön ismételten (másodlagos viktimizáció). E nemkívánatos jelenség elkerülése érdekében a szervezeteket és munkatársaikat empatikusabbá, jobban szervezetté, reflexívebbé kell tenni. Az áldozatok visszailleszkedéséhez jelentős segítséget nyújthat közvetlen környezete befogadó készsége. Szükséges, hogy az eddig el nem ért áldozatok köréből bővüljön az áldozatsegítő szolgáltatásokat igénybe vevők csoportja. A nagyszámú igény és az elkövetett cselekmények széles skálája miatt szükséges a szakemberek szakmai képzése, hálózattá szervezése, valamint önvédelmi képességeik kommunikációs, konfliktuskezelési szempontú és reális fizikai értelmű bővítése is. A projekt nemcsak a már áldozattá vált személyek minél hatékonyabb segítését tűzi ki célul, hanem azt is, hogy a szolgálat és vele együttműködő intézmények tapasztalatainak felhasználásával a bűnmegelőzés, az áldozattá válás megelőzése érdekében olyan preventív ismertetőanyagokat, mind képi, mind írásos formában készítsünk el, amelyeknek a terjesztése időben felhívhatja a figyelmet a leggyakoribb bűncselekmények magatartásaira, formáira, ezzel hozzájárulva az áldozattá válás, illetve az ismételt áldozattá válás esélyének csökkentéséhez. A projekt során ezen kívül több tréninget, konferenciát és csoportfoglalkozást, szociális munkások foglalkoztatását, képzéseket, jogi, pszichológiai és biztonságtechnikai tanácsadást terveztünk a program megvalósításához és a szakemberek felkészítéséhez, amelyre igen nagy az igény az előzetes egyeztetések alapján. A protokoll szükségessége Már jelenleg is sok szervezet (áldozatsegítő szolgálat, egyéb állami szervek, önkormányzatok és intézményei, civil és egyéb szervezetek) tevékenykednek az áldozatok segítése, támogatása terén. A projekt célja, hogy ezen ellátórendszer tagjai közötti együttműködés rendszeressé váljon, és az áldozatok bűncselekmény következtében felmerülő igényeit a legnagyobb odafigyeléssel, a leghatékonyabban elégítse ki. A protokoll az ehhez szükséges egységes eljárást hivatott kialakítani. Az áldozatsegítő szakmai protokoll a szolgáltatáshoz kapcsolódik, amely a működés általános követelményeit tartalmazza, a kialakítandó eljárásrendet, a probléma kezelésére vonatkozó iránymutatást, lehetséges eljárásmódokat, az aktuális gyakorlatot. 11

12 Az áldozatsegítő szakmai protokoll kidolgozásának célja a szolgáltatások egyenletes színvonalának biztosítása. Meghatározza az ellátási folyamat lépéseit és a résztvevők feladatkörét. Jelentőségét az adja, hogy mintát nyújt az áldozatok szakszerű segítéséhez, támogatásához, egységességet, szakmai szabályozottságot garantál, és javítja, a szolgáltatás minőségét. NEHÉZSÉGEK amely miatt fontos a projekt megvalósítása: A bűnmegelőzési szervezetek munkáját vizsgálva megállapítható általános problémák, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakmai apparátus (áldozatsegítő referens, pszichológus és lelki gondozó) az áldozatsegítés területén, gyenge és leginkább esetleges az együttműködés az áldozatsegítő intézmények között, nem hatékony a működés, szűk a szolgáltatási háttér. Szükséges lenne pszichológiai, szociális, és lelki segítségnyújtás biztosítására, konfliktuskezelésre nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a bűnmegelőzéshez kapcsolódóan, a társadalom tagjai nem tudják, hogy ha szükséges, hogyan tudják megvédeni magukat, így alacsony a biztonságérzetük, a média lakosságinformáló szerepének alacsony hatékonysága a bűn- és baleset megelőzésben. Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal? (Tendzin Gjaco: Törődni másokkal) Ahhoz, hogy a rászorulók részére a legmegfelelőbb ellátások kerüljenek biztosításra fontos a megfelelő együttműködések kialakítása és fenntartása. Az együttműködés fogalma: az erőforrások szervezett összekapcsolása, közös munka tevékenység közös célok érdekében, amely nélkül az áldozatsegítés sem lehet eredményes. Az áldozatsegítésben szerepet játszó szervezetek együttműködése következtében elérendő hatások: az áldozattá válás megelőzése a bűncselekmények káros következményeinek enyhítése az áldozatok igényei, rászorultsága szerint, fizikai, pszichés állapotának helyreállítása a másodlagos viktimizáció csökkentése az eljárásban a bűncselekmények áldozatai jogainak biztosítása a bűncselekmények áldozataival kapcsolatos állami és társadalmi szolidaritás kifejezése az állampolgárok számára váljék köztudomásúvá az áldozatsegítés léte, és formái a segítségnyújtásban résztvevők képzése a szolgáltatásokat nyújtó intézmények fejlesztése 12

13 III. A SZEREPLŐK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK BEMUTATÁSA Ahhoz, hogy az áldozatsegítő tevékenységet, az ellátási folyamat lépéseit és a résztvevők feladatkörét meghatározzuk át kell tekinteni a szereplőket és tevékenységüket. Kit tekintünk áldozatnak? A hétköznapi életben sokféle felfogás, értelmezés lehetséges. Lehet valaki a munkája, házassága áldozata, részükre a szükséges információkat, a szociális ellátáshoz, a jogi támogatáshoz való hozzájutást az ellátó rendszer biztosítja. A bűnmegelőzés, az áldozatsegítés szempontjából a bűncselekménnyel érintett személyeket tekinthetjük áldozatnak, azonban ez jóval szélesebb kört jelent, mint a büntető eljárásban használt sértetti fogalom. Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A sértett ezen kívül más eljárási pozíciókba is kerülhet: magánvádlóként, pótmagánvádlóként, magánfélként léphet fel, illetve kihallgathatják tanúként is. A törvény részletezi a sértett jogait is (pl. szintén rendelkezik ügymegismerési joggal, de a jogorvoslati joga viszont korlátozott). Az általunk használt áldozat fogalom a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény figyelembe vételével került meghatározásra: Áldozat: az elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el. A jogalkalmazás során a bűncselekmény közvetlen következményeképpen előállt sérelem a sértetten kívül más személynél akkor állapítható meg, ha sérelme a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben, és ok-okozati viszonyban következett be. A testi és vagyoni sérelmen kívül a lelki sérülést és az érzelmi megrázkódtatást is sérelemként értékelte a jogalkotó, így mi is. A törvény indoklása szerint a lelki sérülés a bűncselekmény következtében az áldozatban kialakult tartós, komoly félelmet, szorongást, az érzelmi megrázkódtatás pedig az áldozatban kialakult traumát, pszichés zavart jelenti. 13

14 1. A szakmai szervezetek (Rendőrség, Áldozatsegítő Szolgálat) Rendőrség Magyarország Rendőrségének elsődleges feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el, nemzetközi szerződések és a viszonosság alapján együttműködik külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi megállapodás alapján magyar rendőr külföldön, külföldi rendőr Magyarország területén rendőri jogosítványokat gyakorolhat. A rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozik valamennyi bűncselekmény nyomozása azok kivételével, amelyeket külön jogszabály más nyomozó hatóság hatáskörébe utal. A jogszabályok külön nevesítik a Rendőrség, mint államigazgatási szervezet feladatait, és külön rendelkeznek arról, ha - speciális szaktudás vagy más feltétel biztosítása miatt - valamilyen hatáskört kizárólag az egyik rendőri szervhez telepíti (vagyis csak az a szerv járhat el). A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében, végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és letelepedésével, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat, ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el, ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint védi a különösen 14

15 fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket, elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat. Rendőrségi szerepvállalás az áldozatvédelemben Az elmúlt évtizedekben több utasítás és intézkedés foglalkozott és foglalkozik a területre vonatkozó rendőri feladatokkal: A Belügyminiszter rendelkezik az irányítása alá tartozó szervek áldozatvédelmi feladatairól (4/1999.(BK.6.) BM Utasítás); ORFK vezetője utasításban rendelkezik a rendőrség áldozatvédelmi feladatairól (25/1999.IV.30) Intézkedés; Kialakításra kerül a rendőri áldozatvédelem szervezetrendszere, létrejön a rendőrség áldozatvédelemi referensi hálózata; Kikristályosodik a rendőri áldozatvédelem gyakorlati tartalma: felvilágosítás, tanácsadás, segítő szolgáltatások elérhetőségének kiközvetítése, kárenyhítéssel kapcsolatos ügyintézés Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája (115/2003 (X.28) OGY.hat.); hatályba lép a Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény (2005. évi CXXXV. Tv. Ást); a rendőrség és határőrség áldozatvédelmi feladatait rendeletben szabályozzák (17/2007.(III.17) IRM rendelet; 2008.ORFK vezetőjének utasítása a rendőrség áldozatvédelmi feladatairól (50/2008.ORFK Utasítás /2013. ORFK utasítás a rendőrség áldozatsegítő feladatairól A rendőrségi áldozatvédelem Hazánkban a civil szervezetek mellett, mint állami intézmény a rendőrség nagyon fontos szerepet játszik. A feladatok megoldása érdekében a megyei/fővárosi rendőrfőkapitányságokon és a városi/kerületi kapitányságokon áldozatvédelmi referensek működnek. A referensek, feladatai a következők: A referens folyamatosan kísérje figyelemmel illetékességi területén a bűnügyi helyzet alakulását, legyen tisztában az előforduló bűncselekmények jellemzőivel, értékelje azokat mind elkövetői, mind áldozati szempontból. Tájékoztatás, informálás, gyakorlati segítségadás, más szervezetek közvetítése, másodlagos áldozattá válás megelőzése. Az áldozatok személyiségi, adatvédelmi, büntető eljárási jogainak érvényesítésében való segítségnyújtás. Adatok zártan kezelése, iratmegismerés, felvilágosítás kérés, indítvány, polgári jogi igény előterjesztése, észrevétel, jogorvoslat lehetősége, anyanyelv használata, jelenléti jog, védelemhez való jog. Az áldozatsegítés lehetőségére való figyelmeztetés, igazolás kiállítása. Áldozatok meghallgatása, panaszfelvétel kulturált körülmények között, áldozat kíméletével, erre a célra kialakított helyiségben. Annak vizsgálata, hogy az ügyek alkalmasak lehetnek-e kárenyhítési eljárás megindítására. 15

16 Kísérje figyelemmel az áldozatok jogainak érvényesülését a büntetőeljárás során, az egyedi konkrét ügyekben és nyomozási cselekményeknél, segítse az eljáró kollégák ez irányú munkáját. Saját eszközeivel járuljon hozzá a "másodlagos áldozattá válás" megelőzéséhez. Kísérje figyelemmel az áldozatok személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesülését. Különös tekintettel kísérje figyelemmel: - a gyermekkorú, időskorú, hátrányos helyzetű, vagy szellemi fogyatékos áldozatok, - a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni, valamint az élet, testi épség és az egészség elleni, továbbá a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények áldozatainak, - az egyszerre több bűncselekményt elszenvedett áldozatok, - a rövid időn belül többször bűncselekményt elszenvedett áldozatok ügyeit, Tudatosan keresse a látens bűncselekmények áldozatait és törekedjen arra, hogy ezek a hatóság előtt ismertté váljanak. Ajánlja fel segítségét a rászoruló áldozatok részére, ennek érdekében személyét, elérhetőségét tegye közzé szolgálati helyén, időnként tartson fogadóórát. Tartson kapcsolatot az illetékességi területén áldozatvédelemmel foglalkozó állami, egyházi, önkormányzati és civil szervezetekkel. Kezdeményezze helyi áldozatvédelmi irodák létrehozását, azok munkáját kísérje figyelemmel és szakmailag segítse. A rendelkezésére álló eszközökkel segítsen a hozzáforduló áldozatok problémáinak megoldásában, közvetítse más szervezetek - különösen az áldozatvédelmi irodák segítségét. Fejtsen ki hatékony propaganda munkát az áldozatok védelme és az áldozattá válás megelőzése érdekében. Felvilágosító-tájékoztató kiadványokkal, szórólapokkal, plakátokkal, előadások megtartásával, a tömegkommunikáció igénybevételével és egyéb eszközökkel biztosítsa, hogy az állampolgárok széles rétegei megismerjék az áldozatok büntetőeljárási jogait-kötelezettségeit, az áldozatsegítés és kárenyhítés konkrét formáit és lehetőségeit, az áldozattá válás megelőzésének módozatait. Gondoskodjon a tájékoztató anyagok elhelyezéséről és hozzáférhetőségéről. Adjon tájékoztatást az aktuális bűnügyi helyzetről, új elkövetési módokról, Tartson folyamatos kapcsolatot az állami, önkormányzati, civil szervezetekkel; Munkája során hasznosítsa az áldozatvédelem témaköréhez kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmat, ajánlásokat, tanulmányokat. Éves értékelő jelentést készít az áldozatvédelem helyzetéről, az áldozati jogok érvényesüléséről, Kezdeményezzen vitákat, szakmai beszélgetéseket, fórumokat az áldozatvédelem témakörében. 16

17 Folyamatosan tartson kapcsolatot a médiával. Egyfelől használja fel annak eszközeit az áldozatvédelmi propaganda-munka erősítésére, másfelől az abban megjelenő híranyagok követésével kísérje figyelemmel az áldozatok sorsát. Az együttműködések tapasztalatai Gördülékeny munkakapcsolat valósult meg az állami, önkormányzati, civil szervezetekkel, jelzőrendszer tagjaival, különösen a gyermek-és fiatalkorúak esetében széleskörű együttműködés alakult ki tanintézetekkel, Gyámhatósággal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal. E tevékenységet jól segíti, hogy kialakultak a kölcsönös tájékoztatás csatornái, módszerei is. A többéves tevékenység tapasztalatai figyelembe vételével a parancsnokok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az áldozatsegítés,az áldozatokkal való bánásmód összrendőri szemléletté váljon, és az együttműködések eredményeként az áldozatok ellátásba kerülése szakszerűen, rövid határidőn belül megtörténjen. Nehézséget jelent a területen, hogy számos kapitányság munkatársa csatolt munkakörben látja el áldozatvédelmi referensi feladatát, így nagy a leterheltség, és az igazolás kiállításával megbízott munkatárs helyettesítése nem mindenhol megoldott. Felmerül hiányosságként az Áldozatsegítő Szolgálatokhoz forduló segítségkérők elmondása szerint esetenként aláíratják a sértettel a jegyzőkönyv azon részét, amely az áldozatsegítésről szóló tájékoztatás megtörténtét rögzíti, de a tájékoztatás nem történik meg. Fontos cél az együttműködések erősítése áldozatsegítésben érintett állami és civil szervezetekkel. Az áldozatsegítő szolgálat január 1-jétől megkezdte működését az Áldozatsegítő Szolgálat, amely ellátja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban Ást.) meghatározott feladatokat. Az Áldozatsegítő Szolgálat célja a bűncselekmény következményeként sérelmet átélt, különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt szenvedett, nehéz helyzetbe került állampolgárok, rászorulók részére való anyagi és egyéb segítségnyújtás. A valamennyi megyeszékhelyen működik áldozatsegítő szolgálat, január 1-jétől a Megyei, Fővárosi Kormányhivatalok Igazságügyi Szolgálata keretében. Az Áldozatsegítő Szolgálatoknál jól felkészült, szorgalmas, precíz jogi vagy szociális munkás végzettségű, illetve további diplomákkal (szociális munkás, szociológus, pedagógus) is rendelkező munkatársak dolgoznak. Éves szinten országosan ezer áldozat kap valamilyen támogatást az áldozatsegítő szolgálatoktól, míg a budapesti szolgálat közel 5000 ügyben jár el évente.. A 60 év feletti ügyfelek aránya közel 30 %. Az Áldozatsegítő Szolgálat támogatásai Tájékoztatás Nem csak a személyesen érkezők, hanem a telefonon, vagy írásban, akár útján érdeklődők részére is részletes ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítást adunk szolgáltatásainkról, támogatási lehetőségeinkről, és azok feltételeiről. Amennyiben nem történt 17

18 bűncselekmény, akkor abban segítünk, hogy az érdeklődő eljusson ahhoz a szervezethez, amely problémáját megoldhatja. Tehát a tájékoztatásnak nem feltétele az áldozatiság igazolása. Az azonnali pénzügyi segély azonban csak szigorú feltételekhez kötötten vehető igénybe. Csak krízishelyzetben adható, és ha a bűncselekménnyel összefüggésében kerül nehéz helyzetbe az illető. A fennálló szociális problémára nem az áldozatsegítő szolgálat adhat orvoslást. Amennyiben valakinek jelentős díjhátraléka halmozódott fel, és még meg is lopják, akkor csak ennivalóra kaphat támogatást, a hátralékát nem tudjuk rendezni, de segítünk, hogy a megfelelő önkormányzati szervekhez eljusson, ahol ebben kaphat támogatást. A törvény azt is meghatározza, mire lehet adni gyorssegélyt: élelmiszerre, lakhatásra, gyógyászati kiadásokra, ruházatra, temetésre, utazásra. Például, ha egy vidékit kirabolnak itt Budapesten, akkor pontosan annyit kaphat, amennyibe a vonatjegye kerül hazáig. Gyakori ügyfelek sajnos az olyan idős emberek, akik otthon, egy helyen tartják összes megtakarításukat. Különböző trükkökkel a csalók bejutnak a lakásba, és mindent visznek... Az illető meg ott marad szó szerint egy fillér nélkül. Ilyenkor kiszámítjuk, mi az a minimum összeg, amiből meg tud élni a következő nyugdíjig, és annyit adunk, de ha valakinek van megtakarítása, bankbetétje, akkor nem jogosult erre. Az azonnali pénzügyi segély összegei tekintetében törekszünk a tényállás körültekintő feltárásával, a valódi igények figyelembe vételével differenciált döntéseket hozni. Az áldozatok időnként nem értik meg, hogy az okozott kár teljes megtérítése nem feladatunk. Nagyon sok a zseblopási eset, és ha valakinek a tárcáját elemelik, az nem csak a készpénznek inthet búcsút, de a legtöbbször a bankkártyájának és igazolványainak is. A személyes dokumentumokkal számos visszaélés követhető el, újbóli beszerzésük pedig rengeteg időt és pénzt emészt fel. Érdekérvényesítés keretében az eltulajdonított iratok pótlásának megkönnyítése céljából hatósági bizonyítvány kiállítására is sor kerülhet, mellyel az ügyfél igazolhatja a bűncselekmény következtében kialakult méltánylást igénylő helyzetét. A hatósági bizonyítvánnyal az ügyfél kezdeményezheti a felsorolt iratok illetékmentes kiállítását. A hatósági bizonyítvány nem jelenti az Okmányirodánál, Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az iratok automatikus költségmentes kiadását, itt további eljárásra, jövedelem vizsgálatra kerülhet sor, amely ezen szervek hatáskörébe tartozik. Az érdekérvényesítés szolgáltatások során az áldozat személyre szabott felvilágosítást kap alapvető jogairól, az őt megillető egészségügyi, nyugdíjbiztosítási, szociális, munkanélküli, családtámogatási, gyermekjóléti- és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a szolgáltatásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről. Az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt az áldozat részére az állami, önkormányzati ellátásokhoz való hozzájutáshoz. Gyakran a súlyosabb bűncselekmények esetén merül fel érdekérvényesítésre igény, amikor általában hosszabb eljárást, sok utánajárást, intézkedést igényel az ügyfél részére nyújtandó segítség. Volt olyan ügyünk, amelynél közel egy évig segítettük az ügyfelet a bűncselekmény következményeinek rendezésében, személyes problémáinak megoldásában. Ilyen feladataink a családon belüli bántalmazások során kialakult élethelyzetek megoldása, a bántalmazottak elhelyezése, új életükhöz segítség nyújtása. Sok a munkáltatókkal kapcsolatban felmerülő kisebb súlyú bűncselekmény, amikor például nem jelentik be a dolgozót. Ilyen ügyekben egyeztetés útján többször sikerült a bejelentések utólagos rendezése. Az Áldozatsegítő Szolgálat életminőségi kérdésekben is segíthet. Volt olyan özvegyember, akivel elsődlegesen lakása kirablása miatt kerültünk kapcsolatba, de kiderült, hogy az illető nem tudott arról, hogy milyen támogatásra lenne jogosult, így addig egyáltalán nem igényelt 18

19 sem özvegyi nyugdíjat, sem árvaellátást a gyerek után. Azonnal megkapta a szükséges űrlapokat, hogy részesülhessen a lehetséges támogatásokban. Lehetőség esetén magunk adjuk meg a teljes körű jogi tájékoztatást - ezért viszonylag alacsony számú a Jogi segítségnyújtás ügyben hozott döntéseink száma -, de összetettebb helyzetekben, ha a szociálisan rászoruló áldozat ügyének további intézése jogászi közreműködést kíván, az Áldozatsegítő Szolgálat a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz irányítja, ahol további szakszerű jogi tanácsot, ügyvéd általi okirat, vagy beadványkészítéssel, sőt tól peres képviselettel is segítik jogai érvényesítését, jogvitája megoldását. Új igények és módszerek is jelennek meg az áldozatsegítésben: egyre több az idős, mozgásában korlátozott ember, aki nem tud személyesen megjelenni ügyét intézni, de gyors, főleg anyagi segítségre szorul. Ilyen esetekben a családsegítő szolgálatokat, időseket ellátó szervezeteket vonjuk be a kérelem kitöltéséhez való segítségnyújtásba, továbbá a pénz kivitele az áldozathoz mobil szolgálatot igényel. Kárenyhítésre a szándékos, személy elleni, erőszakos bűncselekmények áldozatai lehetnek jogosultak. A kárenyhítés nem jár alanyi jogon, célja a sértett testi épségének, egészségének súlyos károsodását, illetve a sértett halálát okozó bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni kár, jövedelem-kiesés kompenzálása. Kárenyhítésre igényt tarthat a sértett, vagy a vele egy háztartásban élő, egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, illetve akinek az eltartására a sértett köteles vagy köteles volt, továbbá aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. A bűncselekmény okozta igazolt vagyoni kár (temetési költség, orvosi kezelésekkel kapcsolatos kiadások, jövedelem kiesés, stb.) utólagos megtérítésére van lehetőség. Az áldozatsegítésről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény feladatul szabja számunkra, hogy törekedjünk az ismételt áldozattá válás megelőzésére. A személyesen megjelenő ügyfelekkel feladataink ellátása során mindig elbeszélgetünk a bűncselekmény elkövetésének körülményeiről. Ilyenkor minden esetben megelőzési tanácsokat adunk: a jövőben körültekintőbben járjanak el, hogy ne legyenek ismét bűncselekmény sértettjei. Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció eszközei Az Áldozatsegítő Szolgálat által ellátott feladat jellegéből adódóan a jogalkotó törekedett a bürokratikus elemek csökkentésére, továbbá a gyors eljárás lehetőségének biztosítására, és az ügyintézési határidőket is rendkívül rövidre szabta. Ugyanakkor gyakran a súlyosabb bűncselekmények esetén felmerül az igény az érdekérvényesítésre iránt, amikor általában hosszabb eljárást, sok utánajárást, intézkedést igényel az ügyfél részére nyújtandó segítség. Előfordul, hogy akár több évig segítettük az ügyfelet a bűncselekmény következményeinek rendezésében, személyes problémáinak megoldásában. Tehát az ügyintéző részéről empatikus, ugyanakkor közvetlen emberi kapcsolatot igényel az áldozatsegítő eljárás. Fenti szempontok miatt az ügyfelekkel való kapcsolattartás és kommunikáció valamennyi ismert eszköz felhasználását szükségessé és lehetségessé teszi. Telefon: 19

20 A szolgálathoz fordulók részére részletes, ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítás adása történik a szolgáltatásokról, támogatási lehetőségekről, és azok feltételeiről. Amennyiben nem történt bűncselekmény, akkor abban kell segíteni, hogy az érdeklődő eljusson ahhoz a szervezethez, amely problémáját megoldhatja. Tehát a tájékoztatásnak nem feltétele az áldozatiság igazolása, ezt valamennyi a szolgálathoz forduló állampolgár, még a szabálysértések áldozatai is megkapják. A telefonon történt tájékoztatásról hivatalos feljegyzés készül. Szintén telefonon értesítik az ügyfeleket, ha a kapcsolattartás e módjában állapodnak meg, továbbá például a rendőrségi igazolás beérkezéséről, és így a döntés meghozataláról. Erre azért van szükség, hogy az ügyfél a gyors eljárás érdekében személyesen be tudjon menni a hivatalba a döntést átvenni, amely így azonnal jogerőssé válik és beállhatnak a jogkövetkezmények: azonnali pénzügyi segély kifizetése, hatósági bizonyítvány (iratpótláshoz, vagy jogi segítségnyújtáshoz) átvétele. Ezzel a gyorsaságon, hatékonyságon kívül takarékossági szempontok is érvényesülnek, mivel a rövid utas, telefonos értesítés olcsóbb, mint az ajánlott, tértivevényes küldemény. Az ügyfelek rendszeresen érdeklődnek ügyük állásáról is, amelyre vonatkozóan minden esetben megkapják a tájékoztatást telefonon. Az Ást. 20. (3) bekezdése alapján az áldozatsegítő szolgálat eljárásában a hatóság nem tart elektronikus úton írásban kapcsolatot az ügyféllel. Tehát jogkövetkezménnyel járó hatósági eljárásban a korábbi szakmai vezetéssel egyeztetett módon - csak igen kivételes esetekben alkalmazható az elektronikus levelezés. Ilyen esetek: idős, mozgásában gátolt ügyfél esetében, a rövid igényérvényesítési határidő miatt amennyiben családtag, vagy a kérelem kitöltésében segítséget nyújtó egyéb szervezet által - az ügyfél által aláírt - beszkennelt kérelem alapján az eljárás elindul, majd a becsatolt eredeti nyomtatványt csatolják az iratokhoz. Ugyancsak az eljárás gyorsítása érdekében a meghozott döntést ugyanezen esetben, , vagy fax útján megküldik, és az átvétel, jogorvoslatról lemondó nyilatkozat alapján jogerősíteni tudják a döntést a gyors végrehajtás érdekében. Az érdekérvényesítés sajátos eljárásában, ahol a kérelem benyújtása mentes minden formai követelménytől, hosszabb ügyekben az ügyfél kérdéseire rendszeresen útján adnak választ, tájékoztatást. Ez azonban nem egzakt hatósági eljárás, így jogkövetkezmény csak a tájékoztatás helyességéhez köthető. Ezeket az eket kinyomtatják és iktatják az ügyiratba. útján érdeklődők részére is rendszeresen részletes ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítást adnak szolgáltatásokról, támogatási lehetőségekről, és azok feltételeiről. Fax: Azonos az -nél leírtakkal, de erre a formára nem tartalmaz szabályt a törvény. Kérelmeket fogadnak be: idős, mozgásában gátolt ügyfél esetében, a rövid igényérvényesítési határidő miatt amennyiben családtag, vagy a kérelem kitöltésében segítséget nyújtó egyéb szervezet által - az ügyfél által aláírt - beszkennelt kérelem alapján az eljárást elindítják, majd a becsatolt eredeti nyomtatványt csatolják. Ugyancsak az eljárás gyorsítása érdekében a meghozott döntést ugyanezen esetben, 20