Az együttműködést szabályozó eljárásrend, protokoll

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az együttműködést szabályozó eljárásrend, protokoll"

Átírás

1 "Egy jó szó Zuglóban" Zugló Önkormányzata és a Zuglói Polgárőrség Áldozatvédelmi Programja Azonosító szám: TÁMOP C-11/ Az együttműködést szabályozó eljárásrend, protokoll

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS 3. oldal 1. A pályázat kiírásának és benyújtásának előzményei 3. oldal 2. A kerület rövid bemutatása 5. oldal 3. Az áldozatsegítés története 6. oldal II. A PROJEKT BEMUTATÁSA, CÉLJA, LÉNYEGES ELEMEI, A PROTOKOLL SZÜKSÉGESSÉGE 9. oldal III. A SZEREPLŐK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK BEMUTATÁSA 13. oldal 1. Szakmai szervezetek (Rendőrség, Áldozatsegítő Szolgálat, 14. oldal Önkormányzat, és intézményei, civilszervezetek) 2. Célközönség, különösen veszélyeztetett rétegek 26. oldal 3. A leggyakoribb bűncselekmények (vagyon elleni, 28. oldal családon belüli erőszak, erőszakos bűncselekmények) IV. A BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS FOLYAMATA 30. oldal V. A TENNIVALÓK, FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, 35. oldal A FOLYAMAT BEMUTATÁSA VI. MELLÉKLETEK 41. oldal 1. A legfontosabb szakmai jogszabályok listája 41. oldal 2. Jogszabályok 43. oldal ezen belül az áldozatsegítő kérelem nyomtatvány 61. oldal 3. Esettanulmányok 66. oldal I. Esettanulmány 66. oldal II. Esettanulmány 70. oldal 4. Irodalomjegyzék 72. oldal 2

3 I. BEVEZETÉS 1. A pályázat kiírásának és benyújtásának előzményei A rendszerváltás jelentős változást hozott a bűnözésben, amely felkészületlenül érte a társadalmat és a bűnüldözéssel foglalkozókat is. A bűncselekmények száma Magyarországon a rendszerváltozás óta robbanásszerűen növekedett (összes ismerté vált bűncselekmény évben: , 2001.évben: , évben: , évben: ). Emellett jelentős a látenciában maradt bűncselekmények száma, mivel a viszonylag kisebb súlyú bűncselekmények esetén a sértettek gyakran nem bíznak abban, hogy a bűncselekmények elkövetői tekintetében eredményes lenne a nyomozó szervek tevékenysége, ezért feljelentést sem tesznek, így ezek a bűnügyi statisztikába sem kerülhetnek be. Ugyanakkor nem kell például nagymértékű látenciával számolni a súlyos, erőszakos bűncselekmények esetén. Duplájára nőtt az ismerté vált bűncselekmények száma, ezen belül is az erőszakos bűncselekményeké. A médiában egyre nagyobb számban megjelenő bűnügyi híradások az emberekben negatív irányban befolyásolták a szubjektív biztonságérzet alakulását. Mivel a sajtóban nagyobb teret kaptak az áldozatok, és hozzátartozóik, ezért azok az emberek is romlónak értékelik a közbiztonságot, akik sérelmére még semmilyen bűncselekményt nem követtek el. A kedvezőtlen folyamatokat fokozta a gazdasági válság negatív hatása az életszínvonal csökkenésében, a munkanélküliség emelkedésében, és magával hozta a lakosság egy részének elszegényedését, amely az ország minden területén érzékelhető volt. A nehezedő gazdasági helyzet a lakosság egy részénél eladósodást, megélhetési nehézségeket, létbizonytalanságot okozott, amely részben a bűncselekmények elkövetésében játszott szerepet, másrészt a bűncselekmények sértettjei számára is önerőből megoldhatatlan problémákat okozott. A romló gazdasági helyzet és az ezzel összefüggő társadalmi változások új bűnelkövetési módokat, bűnözési formákat eredményeztek. A társadalmi változások hatására az emberek stressztűrő képessége csökkent, láthatóan nem megfelelően tudják feldolgozni az őket ért traumákat, mint például a munkahely elvesztése, párkapcsolat felbomlása. Nagyon sok a mentálisan sérült személy. Fenti tényezők kiváltó okként jelentek meg a bűncselekmény elkövetőinél. Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a legnagyobb számban. Kedvezőtlen tendencia, hogy a személy és vagyon elleni bűncselekmények erőszakosabbá váltak. Korábban amikor az elkövetők lopással nem tudtak megszerezni valamit, ritkábban alkalmaztak erőszakot, napjainkban az erőszak mindennapos, és a média sokkolja is az állampolgárokat az ezekről szóló beszámolókkal. A rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények számának alakulása fő bűncselekménytípusok szerint az Egységes Nyomozó Hatósági és Ügyészségi Statisztika (ENYÜBS) évi adatai alapján 3

4 Bűncselekmény típusa év év Személy elleni Közlekedési A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni Államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni Közrend elleni Gazdasági Vagyon elleni Regisztrált bűncselekmények összesen A társadalmi környezet elemzése feltárta, hogy szükséges az áldozatsegítési folyamatba beépíteni olyan szolgáltatásokat, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára is nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást. Több állami és nem állami szervezet közvetve foglalkozik a sértettekkel, illetve a bűncselekmény okozta krízis, nehézségek kezelésével, a veszélyhelyzet bekövetkeztének megelőzésével (pl. gyermekvédelmi, egészségügyi szolgálatok, telefonos segélyszolgálatok, országos/nemzetközi civil szervezetek), ezen szervezetek által nyújtott szolgáltatások - helyi szinten történő - összekapcsolása az áldozatsegítő rendszer által nyújtott szolgáltatásokkal a jelenleginél sokkal komplexebb és hatékonyabb ellátórendszert biztosíthatna. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében évben pályázat került kiírásra a bűnmegelőzés és áldozatsegítés terén. A konstrukció közvetlen célja az állampolgárok áldozattá válásának megelőzése és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele az állami és nem állami szervezetek helyi együttműködésének kialakításával, az állami és nem állami szervezetek által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül. A projekteknek a kiíró szándéka szerint a potenciális áldozatok felkészítését és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is magában kell foglalnia. A pályázati kiírás - a komplex és eredményes beavatkozás érdekében - nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is reflektál. Fontos a településen felmerülő konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése, az áldozattá válás megelőzése. Megvalósítandó, hogy a helyi együttműködések révén az állampolgárok jól hasznosítható, könnyen elérhető információkat, módszereket, képességeket szerezzenek arról, hogyan előzhető meg az, hogy kriminális cselekmények (bűncselekmények, kriminális szabálysértések) sértettjeivé váljanak, megerősítsék önvédelmüket, fokozzák védekezőképességüket. A pályázat kiírásának célja volt továbbá, hogy a már kriminális cselekmény áldozatává vált személyek segítő szolgáltatáshoz jussanak, sérelmeik ne maradjanak ellátatlanul, becsatornázódjanak az állami vagy nem állami szervezetek által nyújtott áldozatsegítés rendszerébe. 4

5 2. Budapest XIV. kerülete, Zugló bemutatása Zugló a főváros egyik legjelentősebb kerülete, a lakosság létszáma közel fő, a területe 18,15 km². A kerületet sűrűn beépített (átlagos népsűrűsége 7205 fő/km²), parkok, kertvárosi részek, ipari területek, kiemelt főútvonalak és nagy lakótelepek egyaránt jellemzik. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. alvó városrészek, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A kerület idegenforgalmi-, sport- és kulturális jelentősége, az ezekből fakadó speciális feladatok és nehézségek mindenki számára ismertek. Ebből következik az is, hogy Budapest kerületei közül bűnügyileg, de közbiztonsági és közlekedési szempontból is az egyik legtöbb kihívással küzdő kerülete. Zugló a lakótelepek megépülésével dinamikusan fejlődött, de az akkor lakótelepi lakásokba költözött fiatal korosztály mára már megöregedett és valamilyen ellátást, gondozást igényel. Zugló sajátossága, hogy magas az időskorúak lakosságon belüli aránya. Az időskorúak számának nemek szerinti megoszlása kétharmad nő, és alig egyharmad férfi. Éppen ezért a Zuglói Önkormányzat sokat tett és tesz a kerületben a bűnmegelőzés és áldozatsegítés terén: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Képviselő-testülete 813/2011. (VI. 23.) határozatával hagyta jóvá Zugló Közbiztonsági és Bűnmegelőzési koncepcióját, melyben külön pontban foglalkozik Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja. témakörével. A helyi szervek bűnmegelőzéssel foglalkozó munkatársai nagy hangsúlyt helyeznek azon információk átadásának fontosságára, hogy a lakosság nagyobb figyelmet fordítson saját védelmére, önvédelmi reflexeinek fokozására. Ezt a célt szolgálták a lakosság körében nagy számban tartott előadások, tanácsadások, bemutatók, bűnmegelőzési programok, képzések is. Az eljáró kollégák minden esetben kiemelt figyelmet fordítottak a másodlagos áldozattá válás megelőzésére, melynek fontossága elsősorban a családon belüli erőszak áldozatainál, valamint kiskorúak eltűnése kapcsán érvényesül. További vívmányok: A kerület Rendőrségi Törvény ajánlása alapján Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságot működtet, anyagilag is támogatja a XIV. Kerületi Rendőrkapitányságot. A Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft létrehozása, működtetése, melyen keresztül az önkormányzat fenntartja a Zuglói Kerületőrséget és működteti a jelző tevékenység, bűnmegelőzési járőrszolgálatot. (Korábbi Kerületőrség Zuglóért Közalapítvány) A Zuglói térfigyelő kamerarendszer fenntartása, működtetése, (87 db kamera, amely 2013, július 1-jétől 130-ra bővül) Folyamatos együttműködés a kerületi önkormányzat és a Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület között Zugló áldozatvédelmi és bűnmegelőzési közbiztonsági tanácsadó irodájának működtetése. Az SOS rendszerhez, amely az idõsek "Jelzõrendszeres házi segítségnyújtása diszpécserszolgálat biztosítása 24 órán keresztül 5

6 3. Az áldozatsegítés története Minden társadalomban vannak olyan személyek, akik nem tartják be az emberi együttélés szabályait, esetenként súlyosan megsértik azokat, bűncselekményeket követnek el. A büntetőpolitika évezredeken át elsősorban az elkövető ellen fordult, fő célja az elkövetett deliktum megtorlása volt. Az ősközösségi társadalmakban a sértett és családja, nemzetsége általában magán vérbosszú keretében torolta meg az őket ért vélt vagy valós sérelmeket. Ez főleg fizikai erőszakban nyilvánult meg, majd később vagyoni következményekkel is járt. Az ókori államokban már igyekeztek keretek közé szorítani a bosszú, az önbíráskodás intézményét. Meghatározták annak mértékét a tálió (fogat fogért) elvével és bizonyos vagyoni ellenszolgáltatással. A feudális jogban az elkövető büntetőjogi felelősségében gyakran a vétlen családnak is osztoznia kellett, és gyakran aránytalan és teljes vagyonelkobzással is járt. Pontosan ezek a számtalanszor túlkapásokkal járó büntetések vezettek oda, hogy a bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak jogait fogalmazták meg először, egyes országokban már a XVIII. században. Ezek a törvény előtti egyenlőség, az önkényes vád alá helyezés és fogvatartás tilalma, a bíróság elé állítás kötelezettsége, az ártatlanság vélelme, és a védelemhez való jog megfogalmazásai voltak. Az áldozatokkal való foglalkozás kezdetei csak a XX. századra tehetőek, amikor a pszichológia fejlődésével feltárták az őket ért sérelmek komoly lelki hatását. Feltárták azt is, hogy a bűncselekmények ismertté válásának, illetve látenciájának és a büntetőeljárás sikerének alakulásában jelentős szerepe van az áldozatnak. Az áldozatok feljelentése nélkül a legtöbb bűncselekmény nem jutna a hatóságok tudomására, a legtöbb bűncselekmény elkövetőjének kilétére nem derülne fény az õ együttműködésük nélkül, és nem lenne lehetőség a bűntető eljárás lefolytatására, az elkövető számonkérésre. Ezért világszerte rámutattak arra, hogy az áldozatok helyzete és megítélése változtatást igényel. Ennek a felismerésnek az eredményeként jelentek meg azok a társadalmi kezdeményezések, melyek az áldozattá vált emberek segítését tűzték ki célul. Az áldozattámogató szervezetek létrejötte a nyugat- európai társadalmakban szorosan összefüggött azokkal az önkéntes, karitatív és független, nonprofit jellegű tevékenységekkel, amelyek az egészségügy, a szociális gondoskodás, az oktatás, stb. területén a XX. század második felében mozgalom jelleget öltöttek. Bizonyos közérdekű gondok megoldására világszerte összefognak az állampolgárok, és maguk reagálnak egyes megoldást igénylő problémákra, önerőből létrehozzák a megfelelő szervezetet. Így történt ez az áldozatsegítés esetében is. Kezdetben az áldozatsegítő mozgalom izolált volt, 1974-ben Németországban Fehér Gyűrű, Nagy-Britanniában ugyanebben az időben Áldozatokat Támogató Szolgálat elnevezéssel jöttek létre az első társadalmi szervezetek. A fejlődés a 80-as évek nemzetközi kezdeményezéseinek és dokumentumainak hatására következett be. A legnagyobb eredményeket Nagy-Britanniában, Hollandiában és Németországban értek el. Az európai áldozatszolgálat fejlődésének elősegítése érdekében, 1989-ben az Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban, Írországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Svédországban, Svájcban és Nagy- Britanniában működő szervezetek létrehozták az Európai Áldozatvédő Fórumot. Az egymás közötti kapcsolatot és információáramlást alapvetően az évenként megrendezendő konferenciák jelentik. 6

7 Az július 17-én Stokholmban elfogadott alapszabály értelmében a Fórum célkitűzései: - elősegíteni a bűncselekmények áldozatai számára a hatékony szolgálat kialakítását és fejlődését Európában - előmozdítani, hogy egész Európában tisztességes és azonos kompenzációt nyújtsanak minden áldozatnak, állampolgárságra való tekintet nélkül - támogatni a bűncselekmények áldozatainak a büntető igazságszolgáltatással és más eljárásokkal kapcsolatos jogait Európában. E célkitűzések megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat határozta meg a Fórum: - információ, tanácsadás egyéneknek és csoportoknak ahhoz, hogyan szervezzék meg az áldozatszolgálatot ott, ahol ez még nem történt meg, - tájékoztatás jól működő modellekről és a létező szolgálatokról, - az áldozatok problémáinak és a szükséges intézkedéseknek a tudatosítása, - az áldozatokra vonatkozó ismeretek bővítését szolgáló kutatások elősegítése és támogatása, a viktimizációs problémák megoldását célzó elképzelések kimunkálása, - kapcsolat fenntartása olyan európai szervezetekkel, amelyeknek a közreműködése hasznos lehet az áldozat számára. A tagszervezetek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tevékenységük során nem tesznek hátrányos megkülönböztetést az áldozatok között, kivéve ha van olyan másik szervezet, amely hatékonyabb segítséget tud nyújtani az érintett áldozatoknak. Mind az Európai Fórum, mind a tagszervezetek vállalják, hogy politikától mentes tevékenységet folytatnak, és nem vesznek részt semmilyen, az elkövető elítélésével kapcsolatos kampányban. Az európai összefogás újabb példája volt, hogy az Európa Tanács a Fórum javaslatára Nagy- Britannia Belügyminisztériuma által kihirdetett Áldozatvédelmi charta elfogadásával egyidejűleg, 1990-ben február 22-ét a bűncselekmények áldozatainak európai napjává nyilvánította. Az első magyar áldozatvédő szervezet, a FEHÉR GYŰRŰ Közhasznú Egyesület a nyugat európai áldozatvédő szervezetek mintájára december 21-én alakult és 1992-ben Dublinban szervezett konferencián felvételt nyert a Fórum tagjai közé, azóta is aktív tagja az Európai Áldozatvédő Szervezetnek. Magyarországon az 1989-es rendszerváltásig nem részesültek az áldozatok külön elbánásban. Ezt követően az alakuló civil szervezetek nyújtottak a nyugat-európai áldozatsegítő szervezetek mintájára speciális segítséget pl. a szexuális erőszak, a családon belüli bántalmazás áldozatainak, illetve az önkormányzatok nyújtottak anyagi támogatást a bűncselekmények áldozatainak is a szociális segélyezés körében. Létrejöttek az első áldozatsegítő szervezetek. Ezek civil kezdeményezések voltak, de az állam is felismerte ennek a tevékenységnek a fontosságát és segítséget nyújtott a szervezetek működéséhez, illetve a különböző állami intézmények, hatóságok is feladatul kapták az áldozatok segítését. Az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió dokumentumainak elveit, ajánlásait és célkitűzéseit elfogadva a magyar kormány 1999-ben első olyan hazai szabályozásként, amely kifejezetten az áldozatok segítésével kapcsolatos állami feladatokról szólt (1074/1999. (VII. 7.) Kormányhatározatot alkotott, amely kiemelten foglalkozott az áldozatok kárának megtérülésével és a mellékletében kitért az állami kárenyhítés konkrét szabályaira is, köztük azon súlyos, erőszakos bűncselekmények felsorolására, amelyek megalapozzák az állami kárenyhítést. 7

8 Az eljárások lefolytatását a bűnmegelőzési céllal létrehozott Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítványra bízta től (az egyes erőszakos bűncselekmények következtében sérelmet szenvedettek állam általi kárenyhítésének szabályairól szóló 209/2001. (X. 31.)) Kormányrendelet alapján részletes szabályozással 2005-ig az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatokat december 31-ig, a törvényi szintű szabályozás hatályba lépéséig az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány (később jogutódja, a Biztonságos Magyarországért Közalapítvány) látta el. Az Európai Unió Tanácsa által április 29-én elfogadott, a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló irányelv (2004/80/EK) szerint a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai állami kárenyhítésben részesülhetnek attól az államtól, amelynek területén a bűncselekményt ellenük elkövették. Az irányelv kifejezett jogalkotási kötelezettséget írt elő a kárenyhítés tárgykörében a tagállamoknak, január 1-jét szabva határidőként a kárenyhítési rendszerek működése kezdetének, amelynek Magyarország határidőre eleget tett a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló (a mellékletben szereplő) évi CXXXV. törvény elfogadásával. A XXI. században az áldozati szempontok hangsúlyosabb megjelenése és a helyreállító igazságszolgáltatási szemléletek előtérbe kerülése egyre általánosabbá válik. Tanúvédelem A társadalomra különös veszélyt jelentő szervezett bűnözés elleni harcban a tárgyi bizonyítás lehetőségein túl a nyilatkozni kész tanúk, illetve az igazságszolgáltatással tevőlegesen együttműködő bűnelkövetők segítéséhez, védelméhez fokozott kriminálpolitikai érdekek fűződnek. A tevékenység fontosságát az is jelzi, hogy az Országgyűlés a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló évi LXXXV. törvényben szabályozta a tanúvédelmet. A bűnöző vállalkozások határozottan, módszeresen, időt és energiát sem kímélve törekszenek mindenféle bizonyítás ellehetetlenítésére. Ennek hatása nyilvánvaló: az igazságszolgáltatással való együttműködésre hajló személyek inkább vállalják a hamis tanúzás, esetleg a hamis vád következményeit vagy éppen vonakodnak a vallomás megtételétől, mintsem a büntetőeljárásban játszott esetleges szerepük folytán kitennék magukat a bűnszervezetek retorzióinak, hiszen az atrocitásoknak kitett személyek valójában bizalmatlanok a pusztán az érintettek figyelemmel kísérésére, rendőri őrizetére koncentráló védelmi rendszerrel szemben. A Védelmi Programban való részvételre kizárólag a büntetőeljárás tartama alatt, illetve a büntetőeljárás befejezését követően kiemelkedő súlyú bűncselekménnyel összefüggésben a hatósággal együttműködő tanúval, terhelttel vagy sértettel köthető megállapodás. A programban résztvevőknek többfajta támogatás adható, például biztonságba helyezés szükséghelyzetben, nevelés, oktatás, illetve ilyen intézményekben történő elhelyezés, lakhatási támogatás. A program megszűnik, ha a védelem feltételei nem állnak fenn, az érintett a védelemről lemond. Kötelezően felmondásra kerül az érintettel a megállapodást, ha a tanú vagy terhelt nem tesz vallomást, vagy visszavonja azt, védelem tartama alatt az érintettel szemben szándékos bűncselekmény miatt indított eljárás súlyosan veszélyezteti, vagy lehetetlenné teszi a védelmet, illetve az érintett indokolatlanul eltért a magatartási szabályoktól (ezzel a védelmet súlyosan veszélyezteti, vagy lehetetlenné teszi). A programban részt vevő büntetőeljárási jogait és kötelezettségeit a Védelmi Program nem érinti. A büntetőeljárásban az eredeti személyazonosító adataival vesz részt, idézni, értesíteni, hivatalos iratot kézbesíteni azonban csak a Tanúvédelmi Szolgálaton keresztül lehet. 8

9 A Védelmi Szolgálat önállóan dönt: lakóhely, tartózkodási hely megváltoztatásáról, az elhelyezéséül szolgáló büntetés-végrehajtási intézetből másik büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállításáról, személyi védelem igénybevételéről, nyilvántartásokban adatzárlat elrendeléséről, név és személyazonosság megváltoztatásáról, a nemzetközi együttműködésben való részvételről. Az Áldozatsegítő Szolgálat Az állami Áldozatsegítő Szolgálat január 1-jétől működik, amelynek feladata a bűncselekmények áldozatainak gyors és szakszerű segítése. A bűncselekmények áldozatainak segítésével a januárjától magalakult megyei/fővárosi kormányhivatalok igazságügyi szolgálatai áldozatsegítő szolgálatai foglalkoznak. A szakmai irányítást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Hivatala (KIH) látja el. Ezen kívül a megyei rendőr-főkapitányságok áldozatvédelmi referensei, valamint néhány nem állami szervezet is közvetlen segítséget nyújt az áldozatoknak. Az általános bűnügyi adatok és az Áldozatsegítő Szolgálat éves ügyforgalmi adatainak összevetéséből megállapítható, hogy a szolgálat évről évre nagyobb arányban érte el a Magyarországon bűncselekmény áldozatává vált személyeket. Az állam megyénként két-két jogász, a fővárosban 5, majd 7 fő alkalmazásával szervezte meg az áldozatsegítés rendszerét, amely létszám az ügyfélszám növekedés ellenére az indulás óta nem változott. II. A PROJEKT BEMUTATÁSA, CÉLJA, LÉNYEGES ELEMEI, A PROTOKOLL SZÜKSÉGESSÉGE A zuglói önkormányzat és a kerületi polgárőrség célul tűzte ki, hogy e programban különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy kerület hivatalaiban dolgozók, mindazok a személyek, akik találkoznak az áldozattá vált, bajba került lakossággal, nyitottak, elfogadók legyenek, magabiztosan kommunikáljanak azokban az élethelyzetekben is, amikor a jó szó segíthet. A segítő személyek a képzések és programok után olyan kommunikációs technikákat tudnak magabiztosan alkalmazni, ami képessé teszi őket erre. Zuglóban megvan és jelenleg is működnek a különböző szervezetek (rendőrség, önkormányzati szervezetek, intézmények, civil szervezetek) tevékenysége az áldozatok érdekében, hogy az áldozattá vált személyek segítséget kapjanak, mely jelenthet védelmet, anyagi támogatást, sokan és jól dolgoznak a szociális területeken, azonban jelenleg elszigetelten és nem összhangban dolgoznak. A program keretében, ezek a szervezetek hatékonyan együttműködve fogják végezni e munkát. Ennek érdekében jól, érzékenyen, és hatékonyan segíteni tudó szakemberek képzése is meg fog valósulni, akikkel a lakosság minden területen találkozik, a biztonságukért dolgozó, önkéntes polgárőrökkel, bölcsődei, óvodai, iskolai dolgozókkal, hivatalokban az őket fogadó személyekkel, továbbá, nem csak az önkormányzat által fenntartott színtereken, de a kerület üzleteiben, szolgáltató helyein is, az élet azon területein, ahol emberekkel kell foglalkozzanak az ott dolgozók. Ma a csak egy jó szó kifejezésben a csak más értelmet nyer, hiány van a jó szóból, és mérhetetlen igény van rá. A jó szó teremtheti meg lakosok számára azt a biztonságérzetet, melyben, ha baj van, bizalommal kérnek segítséget. A jó szó teremti meg azt a légkört, melyben jó zuglói polgárnak lenni. A konstrukció közvetlen célja a Budapest XIV. kerületi, zuglói lakosok, illetve az ott dolgozó, áthaladó vagy turistaként odalátogató, áldozattá válásának megelőzését, és a már bűncselekmény áldozatává vált személyek sérelmeinek kezelését célzó ellátórendszer hatékonyabbá tétele, a kerületi önkormányzat és szervezetei (családsegítő, gyermekjólétiszolgálat, okmányiroda egyéb szociális intézmények), illetve a Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület által nyújtott szolgáltatások fejlesztésén és összekapcsolásán keresztül. 9

10 A projektnek a potenciális áldozatok felkészítését a bűncselekmények megelőzésének lehetőségeire, és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is magában kell foglalnia. A pályázati a komplex és eredményes beavatkozás érdekében nemcsak az áldozatokra, hanem környezetükre és a velük kapcsolatba kerülő szakmai szervezetekre is reflektál. A konstrukció további célja a konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése és az áldozattá válás megelőzése. Az áldozatoknak az anyagi segítségnyújtáson túl más jellegű, leginkább lelki támogatásra is szükségük van, tehát az áldozatsegítési folyamatba kell beépíteni olyan szolgáltatásokat, melyek azon túl, hogy az áldozattá válás megelőzését célozzák, a már áldozattá vált személyek számára is nyújtanak pszichológiai, szociális támogatást. A projekt magába foglalja a potenciális áldozatok felkészítését a bűncselekmények megelőzésének lehetőségeire, és az áldozattá vált személyeknek biztosított szolgáltatást is. A konstrukció további célja, hogy Zuglóban felmerülő konfliktusok erőszakmentes megoldási módszereinek elterjesztése által a biztonságérzet növelése, az áldozattá válás megelőzése valósuljon meg. A pályázatban megfogalmazott célokat kiegészíti a már több éve sikeresen működő Zuglói Áldozatvédelmi Iroda feladatainak további szélesítése, illetve a lakossághoz még közelebb vitele. Az iroda tevékenységi körében több célt fogalmaz meg: - bűncselekmények áldozatainak és a potenciális áldozatoknak segítése, az áldozatvédelmet szolgáló tevékenység feltételrendszerének megteremtése, a szakmai munka fejlesztése; - a bűnmegelőzés terén felhalmozódott módszerek, ismeretek cseréje; - prevenciós programok készítése; - vagyonvédelmi előadások megszervezése és megrendezése; - lakossági fórumok megszervezése és megrendezése; - pszichológiai tanácsadás; - jogi szaktanácsadás; - kiadványok szerkesztése, kiadása; - drogprevenciós programok, előadások szervezése; - a Bűnmegelőzés céljainak népszerűsítése, szakmai fejlesztése. A fenti célok széles körben felölelik az áldozattá válás megelőzését, az áldozatsegítés (TAMOP C) pályázatban megfogalmazott céljait, de azon túl szükség van egyéb specifikus áldozatsegítő programok létrehozására is, így a pályázatban megfogalmazásra került célok közül az alábbiakat fogja teljesíteni a program: - az állampolgárok önvédelmi képességének javítása, aminek következtében jelentősebb szerepet vállalnak a bűncselekmények megelőzésében, áldozattá válásuk esélyének csökkentésében; - a felkészített állampolgárok számának növelése, ezáltal a bűncselekmények számának csökkentése, különös tekintettel a vagyon elleni bűncselekményekre, amelyek megelőzésében az állampolgároknak jelentős szerepük lehet; - az állampolgárokat a kriminális cselekmények miatt érő negatív hatás csökkentése azért, hogy önbecsülésük, anyagi helyzetük, társadalmi-munkahelyi teljesítményük ne romoljon; 10

11 - az áldozattá vált személyeknek nyújtható szolgáltatások szélesítése, így anyagi helyzetük mellett mentálhigiénéjük megfelelő módon és időben rendeződhet, teljesítőképességük visszarendeződhet; - az ismételt áldozattá válás valószínűségének csökkentése, amelynek következében az áldozatok társadalmi visszailleszkedésének hatékonysága javul, a visszailleszkedés ideje csökken; - az áldozatokkal kapcsolatba kerülő intézmények, szakemberek érzékenységének, tudásának növelése, empatikusabb munkavégzésre ösztönzés; - a nők elleni erőszak áldozatainak megsegítése, az áldozattá válás megelőzése - növelni kell a kerületi lakosság biztonságérzetét, az eredményeket széles körben publikálni kell, be kell mutatni azt, hogy vannak jól működő megoldások az áldozatsegítés terén; - Polgárőrség adta lehetőségek széles körben történő kihasználása, az önkéntesség népszerűsítése a kerületi lakosok körében. Kiemelten fontos cél továbbá, hogy a sérelmet szenvedett állampolgár az elkövetett bűncselekményhez (szabálysértéshez) kapcsolódó eljárások során ne sérüljön ismételten (másodlagos viktimizáció). E nemkívánatos jelenség elkerülése érdekében a szervezeteket és munkatársaikat empatikusabbá, jobban szervezetté, reflexívebbé kell tenni. Az áldozatok visszailleszkedéséhez jelentős segítséget nyújthat közvetlen környezete befogadó készsége. Szükséges, hogy az eddig el nem ért áldozatok köréből bővüljön az áldozatsegítő szolgáltatásokat igénybe vevők csoportja. A nagyszámú igény és az elkövetett cselekmények széles skálája miatt szükséges a szakemberek szakmai képzése, hálózattá szervezése, valamint önvédelmi képességeik kommunikációs, konfliktuskezelési szempontú és reális fizikai értelmű bővítése is. A projekt nemcsak a már áldozattá vált személyek minél hatékonyabb segítését tűzi ki célul, hanem azt is, hogy a szolgálat és vele együttműködő intézmények tapasztalatainak felhasználásával a bűnmegelőzés, az áldozattá válás megelőzése érdekében olyan preventív ismertetőanyagokat, mind képi, mind írásos formában készítsünk el, amelyeknek a terjesztése időben felhívhatja a figyelmet a leggyakoribb bűncselekmények magatartásaira, formáira, ezzel hozzájárulva az áldozattá válás, illetve az ismételt áldozattá válás esélyének csökkentéséhez. A projekt során ezen kívül több tréninget, konferenciát és csoportfoglalkozást, szociális munkások foglalkoztatását, képzéseket, jogi, pszichológiai és biztonságtechnikai tanácsadást terveztünk a program megvalósításához és a szakemberek felkészítéséhez, amelyre igen nagy az igény az előzetes egyeztetések alapján. A protokoll szükségessége Már jelenleg is sok szervezet (áldozatsegítő szolgálat, egyéb állami szervek, önkormányzatok és intézményei, civil és egyéb szervezetek) tevékenykednek az áldozatok segítése, támogatása terén. A projekt célja, hogy ezen ellátórendszer tagjai közötti együttműködés rendszeressé váljon, és az áldozatok bűncselekmény következtében felmerülő igényeit a legnagyobb odafigyeléssel, a leghatékonyabban elégítse ki. A protokoll az ehhez szükséges egységes eljárást hivatott kialakítani. Az áldozatsegítő szakmai protokoll a szolgáltatáshoz kapcsolódik, amely a működés általános követelményeit tartalmazza, a kialakítandó eljárásrendet, a probléma kezelésére vonatkozó iránymutatást, lehetséges eljárásmódokat, az aktuális gyakorlatot. 11

12 Az áldozatsegítő szakmai protokoll kidolgozásának célja a szolgáltatások egyenletes színvonalának biztosítása. Meghatározza az ellátási folyamat lépéseit és a résztvevők feladatkörét. Jelentőségét az adja, hogy mintát nyújt az áldozatok szakszerű segítéséhez, támogatásához, egységességet, szakmai szabályozottságot garantál, és javítja, a szolgáltatás minőségét. NEHÉZSÉGEK amely miatt fontos a projekt megvalósítása: A bűnmegelőzési szervezetek munkáját vizsgálva megállapítható általános problémák, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú szakmai apparátus (áldozatsegítő referens, pszichológus és lelki gondozó) az áldozatsegítés területén, gyenge és leginkább esetleges az együttműködés az áldozatsegítő intézmények között, nem hatékony a működés, szűk a szolgáltatási háttér. Szükséges lenne pszichológiai, szociális, és lelki segítségnyújtás biztosítására, konfliktuskezelésre nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a bűnmegelőzéshez kapcsolódóan, a társadalom tagjai nem tudják, hogy ha szükséges, hogyan tudják megvédeni magukat, így alacsony a biztonságérzetük, a média lakosságinformáló szerepének alacsony hatékonysága a bűn- és baleset megelőzésben. Mindjárt születésünk pillanatában szüleink jóságára, gondoskodására szorulunk. Később, amikor betegségek gyötörnek minket és megöregszünk, megint mások gondoskodására és jóságára leszünk utalva. Mivel életünk kezdetén és végén mások törődnek velünk, hogyan tudnánk mi életünk derekán nem törődni másokkal? (Tendzin Gjaco: Törődni másokkal) Ahhoz, hogy a rászorulók részére a legmegfelelőbb ellátások kerüljenek biztosításra fontos a megfelelő együttműködések kialakítása és fenntartása. Az együttműködés fogalma: az erőforrások szervezett összekapcsolása, közös munka tevékenység közös célok érdekében, amely nélkül az áldozatsegítés sem lehet eredményes. Az áldozatsegítésben szerepet játszó szervezetek együttműködése következtében elérendő hatások: az áldozattá válás megelőzése a bűncselekmények káros következményeinek enyhítése az áldozatok igényei, rászorultsága szerint, fizikai, pszichés állapotának helyreállítása a másodlagos viktimizáció csökkentése az eljárásban a bűncselekmények áldozatai jogainak biztosítása a bűncselekmények áldozataival kapcsolatos állami és társadalmi szolidaritás kifejezése az állampolgárok számára váljék köztudomásúvá az áldozatsegítés léte, és formái a segítségnyújtásban résztvevők képzése a szolgáltatásokat nyújtó intézmények fejlesztése 12

13 III. A SZEREPLŐK ÉS TEVÉKENYSÉGÜK BEMUTATÁSA Ahhoz, hogy az áldozatsegítő tevékenységet, az ellátási folyamat lépéseit és a résztvevők feladatkörét meghatározzuk át kell tekinteni a szereplőket és tevékenységüket. Kit tekintünk áldozatnak? A hétköznapi életben sokféle felfogás, értelmezés lehetséges. Lehet valaki a munkája, házassága áldozata, részükre a szükséges információkat, a szociális ellátáshoz, a jogi támogatáshoz való hozzájutást az ellátó rendszer biztosítja. A bűnmegelőzés, az áldozatsegítés szempontjából a bűncselekménnyel érintett személyeket tekinthetjük áldozatnak, azonban ez jóval szélesebb kört jelent, mint a büntető eljárásban használt sértetti fogalom. Sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. A sértett ezen kívül más eljárási pozíciókba is kerülhet: magánvádlóként, pótmagánvádlóként, magánfélként léphet fel, illetve kihallgathatják tanúként is. A törvény részletezi a sértett jogait is (pl. szintén rendelkezik ügymegismerési joggal, de a jogorvoslati joga viszont korlátozott). Az általunk használt áldozat fogalom a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény figyelembe vételével került meghatározásra: Áldozat: az elkövetett bűncselekmény sértettje, valamint az a természetes személy, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el. A jogalkalmazás során a bűncselekmény közvetlen következményeképpen előállt sérelem a sértetten kívül más személynél akkor állapítható meg, ha sérelme a bűncselekménnyel szoros térbeli és időbeli összefüggésben, és ok-okozati viszonyban következett be. A testi és vagyoni sérelmen kívül a lelki sérülést és az érzelmi megrázkódtatást is sérelemként értékelte a jogalkotó, így mi is. A törvény indoklása szerint a lelki sérülés a bűncselekmény következtében az áldozatban kialakult tartós, komoly félelmet, szorongást, az érzelmi megrázkódtatás pedig az áldozatban kialakult traumát, pszichés zavart jelenti. 13

14 1. A szakmai szervezetek (Rendőrség, Áldozatsegítő Szolgálat) Rendőrség Magyarország Rendőrségének elsődleges feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. A rendőrség a feladatának ellátása során pártbefolyástól mentesen jár el, nemzetközi szerződések és a viszonosság alapján együttműködik külföldi és a nemzetközi rendvédelmi szervekkel, fellép a nemzetközi bűnözés ellen. Nemzetközi megállapodás alapján magyar rendőr külföldön, külföldi rendőr Magyarország területén rendőri jogosítványokat gyakorolhat. A rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozik valamennyi bűncselekmény nyomozása azok kivételével, amelyeket külön jogszabály más nyomozó hatóság hatáskörébe utal. A jogszabályok külön nevesítik a Rendőrség, mint államigazgatási szervezet feladatait, és külön rendelkeznek arról, ha - speciális szaktudás vagy más feltétel biztosítása miatt - valamilyen hatáskört kizárólag az egyik rendőri szervhez telepíti (vagyis csak az a szerv járhat el). A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében, végzi a külföldiek beutazásával, magyarországi tartózkodásával és letelepedésével, továbbá a menekültügyi eljárással kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat, ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el, ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat, gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint védi a különösen 14

15 fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket, elvégzi a részére megállapított egyéb feladatokat. Rendőrségi szerepvállalás az áldozatvédelemben Az elmúlt évtizedekben több utasítás és intézkedés foglalkozott és foglalkozik a területre vonatkozó rendőri feladatokkal: A Belügyminiszter rendelkezik az irányítása alá tartozó szervek áldozatvédelmi feladatairól (4/1999.(BK.6.) BM Utasítás); ORFK vezetője utasításban rendelkezik a rendőrség áldozatvédelmi feladatairól (25/1999.IV.30) Intézkedés; Kialakításra kerül a rendőri áldozatvédelem szervezetrendszere, létrejön a rendőrség áldozatvédelemi referensi hálózata; Kikristályosodik a rendőri áldozatvédelem gyakorlati tartalma: felvilágosítás, tanácsadás, segítő szolgáltatások elérhetőségének kiközvetítése, kárenyhítéssel kapcsolatos ügyintézés Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája (115/2003 (X.28) OGY.hat.); hatályba lép a Bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény (2005. évi CXXXV. Tv. Ást); a rendőrség és határőrség áldozatvédelmi feladatait rendeletben szabályozzák (17/2007.(III.17) IRM rendelet; 2008.ORFK vezetőjének utasítása a rendőrség áldozatvédelmi feladatairól (50/2008.ORFK Utasítás /2013. ORFK utasítás a rendőrség áldozatsegítő feladatairól A rendőrségi áldozatvédelem Hazánkban a civil szervezetek mellett, mint állami intézmény a rendőrség nagyon fontos szerepet játszik. A feladatok megoldása érdekében a megyei/fővárosi rendőrfőkapitányságokon és a városi/kerületi kapitányságokon áldozatvédelmi referensek működnek. A referensek, feladatai a következők: A referens folyamatosan kísérje figyelemmel illetékességi területén a bűnügyi helyzet alakulását, legyen tisztában az előforduló bűncselekmények jellemzőivel, értékelje azokat mind elkövetői, mind áldozati szempontból. Tájékoztatás, informálás, gyakorlati segítségadás, más szervezetek közvetítése, másodlagos áldozattá válás megelőzése. Az áldozatok személyiségi, adatvédelmi, büntető eljárási jogainak érvényesítésében való segítségnyújtás. Adatok zártan kezelése, iratmegismerés, felvilágosítás kérés, indítvány, polgári jogi igény előterjesztése, észrevétel, jogorvoslat lehetősége, anyanyelv használata, jelenléti jog, védelemhez való jog. Az áldozatsegítés lehetőségére való figyelmeztetés, igazolás kiállítása. Áldozatok meghallgatása, panaszfelvétel kulturált körülmények között, áldozat kíméletével, erre a célra kialakított helyiségben. Annak vizsgálata, hogy az ügyek alkalmasak lehetnek-e kárenyhítési eljárás megindítására. 15

16 Kísérje figyelemmel az áldozatok jogainak érvényesülését a büntetőeljárás során, az egyedi konkrét ügyekben és nyomozási cselekményeknél, segítse az eljáró kollégák ez irányú munkáját. Saját eszközeivel járuljon hozzá a "másodlagos áldozattá válás" megelőzéséhez. Kísérje figyelemmel az áldozatok személyiségi és adatvédelmi jogainak érvényesülését. Különös tekintettel kísérje figyelemmel: - a gyermekkorú, időskorú, hátrányos helyzetű, vagy szellemi fogyatékos áldozatok, - a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni, valamint az élet, testi épség és az egészség elleni, továbbá a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények áldozatainak, - az egyszerre több bűncselekményt elszenvedett áldozatok, - a rövid időn belül többször bűncselekményt elszenvedett áldozatok ügyeit, Tudatosan keresse a látens bűncselekmények áldozatait és törekedjen arra, hogy ezek a hatóság előtt ismertté váljanak. Ajánlja fel segítségét a rászoruló áldozatok részére, ennek érdekében személyét, elérhetőségét tegye közzé szolgálati helyén, időnként tartson fogadóórát. Tartson kapcsolatot az illetékességi területén áldozatvédelemmel foglalkozó állami, egyházi, önkormányzati és civil szervezetekkel. Kezdeményezze helyi áldozatvédelmi irodák létrehozását, azok munkáját kísérje figyelemmel és szakmailag segítse. A rendelkezésére álló eszközökkel segítsen a hozzáforduló áldozatok problémáinak megoldásában, közvetítse más szervezetek - különösen az áldozatvédelmi irodák segítségét. Fejtsen ki hatékony propaganda munkát az áldozatok védelme és az áldozattá válás megelőzése érdekében. Felvilágosító-tájékoztató kiadványokkal, szórólapokkal, plakátokkal, előadások megtartásával, a tömegkommunikáció igénybevételével és egyéb eszközökkel biztosítsa, hogy az állampolgárok széles rétegei megismerjék az áldozatok büntetőeljárási jogait-kötelezettségeit, az áldozatsegítés és kárenyhítés konkrét formáit és lehetőségeit, az áldozattá válás megelőzésének módozatait. Gondoskodjon a tájékoztató anyagok elhelyezéséről és hozzáférhetőségéről. Adjon tájékoztatást az aktuális bűnügyi helyzetről, új elkövetési módokról, Tartson folyamatos kapcsolatot az állami, önkormányzati, civil szervezetekkel; Munkája során hasznosítsa az áldozatvédelem témaköréhez kapcsolódó hazai és külföldi szakirodalmat, ajánlásokat, tanulmányokat. Éves értékelő jelentést készít az áldozatvédelem helyzetéről, az áldozati jogok érvényesüléséről, Kezdeményezzen vitákat, szakmai beszélgetéseket, fórumokat az áldozatvédelem témakörében. 16

17 Folyamatosan tartson kapcsolatot a médiával. Egyfelől használja fel annak eszközeit az áldozatvédelmi propaganda-munka erősítésére, másfelől az abban megjelenő híranyagok követésével kísérje figyelemmel az áldozatok sorsát. Az együttműködések tapasztalatai Gördülékeny munkakapcsolat valósult meg az állami, önkormányzati, civil szervezetekkel, jelzőrendszer tagjaival, különösen a gyermek-és fiatalkorúak esetében széleskörű együttműködés alakult ki tanintézetekkel, Gyámhatósággal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal. E tevékenységet jól segíti, hogy kialakultak a kölcsönös tájékoztatás csatornái, módszerei is. A többéves tevékenység tapasztalatai figyelembe vételével a parancsnokok mindent megtesznek annak érdekében, hogy az áldozatsegítés,az áldozatokkal való bánásmód összrendőri szemléletté váljon, és az együttműködések eredményeként az áldozatok ellátásba kerülése szakszerűen, rövid határidőn belül megtörténjen. Nehézséget jelent a területen, hogy számos kapitányság munkatársa csatolt munkakörben látja el áldozatvédelmi referensi feladatát, így nagy a leterheltség, és az igazolás kiállításával megbízott munkatárs helyettesítése nem mindenhol megoldott. Felmerül hiányosságként az Áldozatsegítő Szolgálatokhoz forduló segítségkérők elmondása szerint esetenként aláíratják a sértettel a jegyzőkönyv azon részét, amely az áldozatsegítésről szóló tájékoztatás megtörténtét rögzíti, de a tájékoztatás nem történik meg. Fontos cél az együttműködések erősítése áldozatsegítésben érintett állami és civil szervezetekkel. Az áldozatsegítő szolgálat január 1-jétől megkezdte működését az Áldozatsegítő Szolgálat, amely ellátja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban Ást.) meghatározott feladatokat. Az Áldozatsegítő Szolgálat célja a bűncselekmény következményeként sérelmet átélt, különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt szenvedett, nehéz helyzetbe került állampolgárok, rászorulók részére való anyagi és egyéb segítségnyújtás. A valamennyi megyeszékhelyen működik áldozatsegítő szolgálat, január 1-jétől a Megyei, Fővárosi Kormányhivatalok Igazságügyi Szolgálata keretében. Az Áldozatsegítő Szolgálatoknál jól felkészült, szorgalmas, precíz jogi vagy szociális munkás végzettségű, illetve további diplomákkal (szociális munkás, szociológus, pedagógus) is rendelkező munkatársak dolgoznak. Éves szinten országosan ezer áldozat kap valamilyen támogatást az áldozatsegítő szolgálatoktól, míg a budapesti szolgálat közel 5000 ügyben jár el évente.. A 60 év feletti ügyfelek aránya közel 30 %. Az Áldozatsegítő Szolgálat támogatásai Tájékoztatás Nem csak a személyesen érkezők, hanem a telefonon, vagy írásban, akár útján érdeklődők részére is részletes ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítást adunk szolgáltatásainkról, támogatási lehetőségeinkről, és azok feltételeiről. Amennyiben nem történt 17

18 bűncselekmény, akkor abban segítünk, hogy az érdeklődő eljusson ahhoz a szervezethez, amely problémáját megoldhatja. Tehát a tájékoztatásnak nem feltétele az áldozatiság igazolása. Az azonnali pénzügyi segély azonban csak szigorú feltételekhez kötötten vehető igénybe. Csak krízishelyzetben adható, és ha a bűncselekménnyel összefüggésében kerül nehéz helyzetbe az illető. A fennálló szociális problémára nem az áldozatsegítő szolgálat adhat orvoslást. Amennyiben valakinek jelentős díjhátraléka halmozódott fel, és még meg is lopják, akkor csak ennivalóra kaphat támogatást, a hátralékát nem tudjuk rendezni, de segítünk, hogy a megfelelő önkormányzati szervekhez eljusson, ahol ebben kaphat támogatást. A törvény azt is meghatározza, mire lehet adni gyorssegélyt: élelmiszerre, lakhatásra, gyógyászati kiadásokra, ruházatra, temetésre, utazásra. Például, ha egy vidékit kirabolnak itt Budapesten, akkor pontosan annyit kaphat, amennyibe a vonatjegye kerül hazáig. Gyakori ügyfelek sajnos az olyan idős emberek, akik otthon, egy helyen tartják összes megtakarításukat. Különböző trükkökkel a csalók bejutnak a lakásba, és mindent visznek... Az illető meg ott marad szó szerint egy fillér nélkül. Ilyenkor kiszámítjuk, mi az a minimum összeg, amiből meg tud élni a következő nyugdíjig, és annyit adunk, de ha valakinek van megtakarítása, bankbetétje, akkor nem jogosult erre. Az azonnali pénzügyi segély összegei tekintetében törekszünk a tényállás körültekintő feltárásával, a valódi igények figyelembe vételével differenciált döntéseket hozni. Az áldozatok időnként nem értik meg, hogy az okozott kár teljes megtérítése nem feladatunk. Nagyon sok a zseblopási eset, és ha valakinek a tárcáját elemelik, az nem csak a készpénznek inthet búcsút, de a legtöbbször a bankkártyájának és igazolványainak is. A személyes dokumentumokkal számos visszaélés követhető el, újbóli beszerzésük pedig rengeteg időt és pénzt emészt fel. Érdekérvényesítés keretében az eltulajdonított iratok pótlásának megkönnyítése céljából hatósági bizonyítvány kiállítására is sor kerülhet, mellyel az ügyfél igazolhatja a bűncselekmény következtében kialakult méltánylást igénylő helyzetét. A hatósági bizonyítvánnyal az ügyfél kezdeményezheti a felsorolt iratok illetékmentes kiállítását. A hatósági bizonyítvány nem jelenti az Okmányirodánál, Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az iratok automatikus költségmentes kiadását, itt további eljárásra, jövedelem vizsgálatra kerülhet sor, amely ezen szervek hatáskörébe tartozik. Az érdekérvényesítés szolgáltatások során az áldozat személyre szabott felvilágosítást kap alapvető jogairól, az őt megillető egészségügyi, nyugdíjbiztosítási, szociális, munkanélküli, családtámogatási, gyermekjóléti- és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a szolgáltatásokat nyújtó intézmények címéről, elérhetőségéről. Az áldozatsegítő szolgálat segítséget nyújt az áldozat részére az állami, önkormányzati ellátásokhoz való hozzájutáshoz. Gyakran a súlyosabb bűncselekmények esetén merül fel érdekérvényesítésre igény, amikor általában hosszabb eljárást, sok utánajárást, intézkedést igényel az ügyfél részére nyújtandó segítség. Volt olyan ügyünk, amelynél közel egy évig segítettük az ügyfelet a bűncselekmény következményeinek rendezésében, személyes problémáinak megoldásában. Ilyen feladataink a családon belüli bántalmazások során kialakult élethelyzetek megoldása, a bántalmazottak elhelyezése, új életükhöz segítség nyújtása. Sok a munkáltatókkal kapcsolatban felmerülő kisebb súlyú bűncselekmény, amikor például nem jelentik be a dolgozót. Ilyen ügyekben egyeztetés útján többször sikerült a bejelentések utólagos rendezése. Az Áldozatsegítő Szolgálat életminőségi kérdésekben is segíthet. Volt olyan özvegyember, akivel elsődlegesen lakása kirablása miatt kerültünk kapcsolatba, de kiderült, hogy az illető nem tudott arról, hogy milyen támogatásra lenne jogosult, így addig egyáltalán nem igényelt 18

19 sem özvegyi nyugdíjat, sem árvaellátást a gyerek után. Azonnal megkapta a szükséges űrlapokat, hogy részesülhessen a lehetséges támogatásokban. Lehetőség esetén magunk adjuk meg a teljes körű jogi tájékoztatást - ezért viszonylag alacsony számú a Jogi segítségnyújtás ügyben hozott döntéseink száma -, de összetettebb helyzetekben, ha a szociálisan rászoruló áldozat ügyének további intézése jogászi közreműködést kíván, az Áldozatsegítő Szolgálat a Jogi Segítségnyújtó Szolgálathoz irányítja, ahol további szakszerű jogi tanácsot, ügyvéd általi okirat, vagy beadványkészítéssel, sőt tól peres képviselettel is segítik jogai érvényesítését, jogvitája megoldását. Új igények és módszerek is jelennek meg az áldozatsegítésben: egyre több az idős, mozgásában korlátozott ember, aki nem tud személyesen megjelenni ügyét intézni, de gyors, főleg anyagi segítségre szorul. Ilyen esetekben a családsegítő szolgálatokat, időseket ellátó szervezeteket vonjuk be a kérelem kitöltéséhez való segítségnyújtásba, továbbá a pénz kivitele az áldozathoz mobil szolgálatot igényel. Kárenyhítésre a szándékos, személy elleni, erőszakos bűncselekmények áldozatai lehetnek jogosultak. A kárenyhítés nem jár alanyi jogon, célja a sértett testi épségének, egészségének súlyos károsodását, illetve a sértett halálát okozó bűncselekmény következtében keletkezett vagyoni kár, jövedelem-kiesés kompenzálása. Kárenyhítésre igényt tarthat a sértett, vagy a vele egy háztartásban élő, egyenes ági rokona, örökbefogadója vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, házastársa, élettársa, illetve akinek az eltartására a sértett köteles vagy köteles volt, továbbá aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény következtében meghalt sértett eltemettetéséről gondoskodott. A bűncselekmény okozta igazolt vagyoni kár (temetési költség, orvosi kezelésekkel kapcsolatos kiadások, jövedelem kiesés, stb.) utólagos megtérítésére van lehetőség. Az áldozatsegítésről és az állami kárenyhítésről szóló évi CXXXV. törvény feladatul szabja számunkra, hogy törekedjünk az ismételt áldozattá válás megelőzésére. A személyesen megjelenő ügyfelekkel feladataink ellátása során mindig elbeszélgetünk a bűncselekmény elkövetésének körülményeiről. Ilyenkor minden esetben megelőzési tanácsokat adunk: a jövőben körültekintőbben járjanak el, hogy ne legyenek ismét bűncselekmény sértettjei. Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció eszközei Az Áldozatsegítő Szolgálat által ellátott feladat jellegéből adódóan a jogalkotó törekedett a bürokratikus elemek csökkentésére, továbbá a gyors eljárás lehetőségének biztosítására, és az ügyintézési határidőket is rendkívül rövidre szabta. Ugyanakkor gyakran a súlyosabb bűncselekmények esetén felmerül az igény az érdekérvényesítésre iránt, amikor általában hosszabb eljárást, sok utánajárást, intézkedést igényel az ügyfél részére nyújtandó segítség. Előfordul, hogy akár több évig segítettük az ügyfelet a bűncselekmény következményeinek rendezésében, személyes problémáinak megoldásában. Tehát az ügyintéző részéről empatikus, ugyanakkor közvetlen emberi kapcsolatot igényel az áldozatsegítő eljárás. Fenti szempontok miatt az ügyfelekkel való kapcsolattartás és kommunikáció valamennyi ismert eszköz felhasználását szükségessé és lehetségessé teszi. Telefon: 19

20 A szolgálathoz fordulók részére részletes, ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítás adása történik a szolgáltatásokról, támogatási lehetőségekről, és azok feltételeiről. Amennyiben nem történt bűncselekmény, akkor abban kell segíteni, hogy az érdeklődő eljusson ahhoz a szervezethez, amely problémáját megoldhatja. Tehát a tájékoztatásnak nem feltétele az áldozatiság igazolása, ezt valamennyi a szolgálathoz forduló állampolgár, még a szabálysértések áldozatai is megkapják. A telefonon történt tájékoztatásról hivatalos feljegyzés készül. Szintén telefonon értesítik az ügyfeleket, ha a kapcsolattartás e módjában állapodnak meg, továbbá például a rendőrségi igazolás beérkezéséről, és így a döntés meghozataláról. Erre azért van szükség, hogy az ügyfél a gyors eljárás érdekében személyesen be tudjon menni a hivatalba a döntést átvenni, amely így azonnal jogerőssé válik és beállhatnak a jogkövetkezmények: azonnali pénzügyi segély kifizetése, hatósági bizonyítvány (iratpótláshoz, vagy jogi segítségnyújtáshoz) átvétele. Ezzel a gyorsaságon, hatékonyságon kívül takarékossági szempontok is érvényesülnek, mivel a rövid utas, telefonos értesítés olcsóbb, mint az ajánlott, tértivevényes küldemény. Az ügyfelek rendszeresen érdeklődnek ügyük állásáról is, amelyre vonatkozóan minden esetben megkapják a tájékoztatást telefonon. Az Ást. 20. (3) bekezdése alapján az áldozatsegítő szolgálat eljárásában a hatóság nem tart elektronikus úton írásban kapcsolatot az ügyféllel. Tehát jogkövetkezménnyel járó hatósági eljárásban a korábbi szakmai vezetéssel egyeztetett módon - csak igen kivételes esetekben alkalmazható az elektronikus levelezés. Ilyen esetek: idős, mozgásában gátolt ügyfél esetében, a rövid igényérvényesítési határidő miatt amennyiben családtag, vagy a kérelem kitöltésében segítséget nyújtó egyéb szervezet által - az ügyfél által aláírt - beszkennelt kérelem alapján az eljárás elindul, majd a becsatolt eredeti nyomtatványt csatolják az iratokhoz. Ugyancsak az eljárás gyorsítása érdekében a meghozott döntést ugyanezen esetben, , vagy fax útján megküldik, és az átvétel, jogorvoslatról lemondó nyilatkozat alapján jogerősíteni tudják a döntést a gyors végrehajtás érdekében. Az érdekérvényesítés sajátos eljárásában, ahol a kérelem benyújtása mentes minden formai követelménytől, hosszabb ügyekben az ügyfél kérdéseire rendszeresen útján adnak választ, tájékoztatást. Ez azonban nem egzakt hatósági eljárás, így jogkövetkezmény csak a tájékoztatás helyességéhez köthető. Ezeket az eket kinyomtatják és iktatják az ügyiratba. útján érdeklődők részére is rendszeresen részletes ingyenes, gyors, szakszerű és teljes körű felvilágosítást adnak szolgáltatásokról, támogatási lehetőségekről, és azok feltételeiről. Fax: Azonos az -nél leírtakkal, de erre a formára nem tartalmaz szabályt a törvény. Kérelmeket fogadnak be: idős, mozgásában gátolt ügyfél esetében, a rövid igényérvényesítési határidő miatt amennyiben családtag, vagy a kérelem kitöltésében segítséget nyújtó egyéb szervezet által - az ügyfél által aláírt - beszkennelt kérelem alapján az eljárást elindítják, majd a becsatolt eredeti nyomtatványt csatolják. Ugyancsak az eljárás gyorsítása érdekében a meghozott döntést ugyanezen esetben, 20

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály

A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok. Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A Rendőrség áldozatsegítő tevékenysége/tapasztalatok Buczkó Erika r. alezredes ORFK Bűnmegelőzési Osztály A kezdetek. 1999: a kormány elkötelezi magát az áldozatok teljesebb körű védelme mellett (1074/1999.

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

FEBRUÁR 22. A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAINAK NAPJA

FEBRUÁR 22. A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAINAK NAPJA FEBRUÁR 22. A BŰNCSELEKMÉNYEK ÁLDOZATAINAK NAPJA Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját, e napot - az Európai Áldozatvédő Fórum javaslatára - a kontinens

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Országos Bűnmegelőzési Bizottság Titkársága Budapest, 2006 2 IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Országos Bűnmegelőzési

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránti kérelem előterjesztéséhez

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK A hivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon

Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Önkéntes hálózat kialakítása az áldozatsegítésben, az önkéntes munka jellemzői Magyarországon Dr. Tóth Zsófia, áldozatsegítő szakreferens,

Részletesebben

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára. Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival. Betlen Anna-Pap Enikő MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK A szexuális erőszakkal foglalkozó szakemberek számára Hogyan bánjunk a szexuális erőszak áldozataival Betlen Anna-Pap Enikő Húsz éve dolgozom bíróként, de az igazat megvallva én magam

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE

A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Kiemelt célkitűzések A polgárok szubjektív biztonságérzetét befolyásoló jogsértésekkel szembeni fellépés; Időskorúak

Részletesebben

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt, nyitókonferencia Siófok, 2011. március 1.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt, nyitókonferencia Siófok, 2011. március 1. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) tevékenységének a bemutatása (különös tekintettel az áldozatsegítésre,

Részletesebben

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma

A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési alapokmányának tartalma HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 3300 Eger, Eszterházy tér2. Telefon: (36) 522-111/11-95, BM: 31/11-95 A központi, a társadalombiztosítási és a köztestületi költségvetési szerv 2009. évi költségvetési

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére

Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti

Részletesebben

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG

SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Szám: 06050/4825/2013 Ált. SZENTESI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 6600 Szentes, Kossuth L. utca 43. Pf.: 42. Telefon: 63/561-311, Fax: 63/561-330 BM telefon: 33/42-80 BM fax: 33/42-49 E-mail: baloghi@csongrad.police.hu

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület!

RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY T Á J É K O Z T A T Ó. Tisztelt Képviselőtestület! Ügyszám: 14050/1058/2013. ált. RENDŐRKAPITÁNYSÁG NAGYATÁD KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY Cím: 7500 Nagyatád Zrínyi u.7. / Pf.:14. Tel :82/553-210 / BM: 03-23/55-11 E-mail: nagyatadrk@somogy.police.hu T Á J É K

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS BUDAPESTEN JÓZSEFVÁROSI MODELLPROGRAMJA

BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS BUDAPESTEN JÓZSEFVÁROSI MODELLPROGRAMJA BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS BUDAPESTEN JÓZSEFVÁROSI MODELLPROGRAMJA Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer 3 TARTALOMJEGYZÉK I. Bűnmegelőzés I. Bűnmegelőzés 1. Alapvetések II. áldozatsegítés

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Budapest Fin áros X. kerület Kőbányai SZIVÁRVÁNY SZOCIÁLIS GONDOSKODÁST NYUJTÖ, P. «stuict uiese KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG ~4 j S2dj /Ior?f_ 1108 Budapest, Újhegyi sétány 1-3. Tel: 434-2150, Fax: 264-3621 onnn

Részletesebben

Igazságügyi Szolgálat

Igazságügyi Szolgálat Igazságügyi Szolgálat Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya 1. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya koordinációs feladatai tekintetében: a) Illetékességi területén

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS BUDAPESTEN JÓZSEFVÁROSI MODELLPROGRAMJA. Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer. %()(.

BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS BUDAPESTEN JÓZSEFVÁROSI MODELLPROGRAMJA. Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer. %()(. BŰNMEGELŐZÉS ÉS ÁLDOZATSEGÍTÉS BUDAPESTEN JÓZSEFVÁROSI MODELLPROGRAMJA Áldozatsegítő Szakmai Együttműködési Rendszer Európai Szociális Alap %()(.7(7e6 $ -g9ė%( 3 TARTALOMJEGYZÉK I. Bűnmegelőzés I. Bűnmegelőzés

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/468-1/2011/I. Üi.: Dr. Debrey Attila/Kovács Gábor Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: A gyermekek védelmére

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Települési támogatások

Települési támogatások Becske Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015. (II.23.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról Becske Község Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:1-2/2015. Sorszám: ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. február 12. napján tartandó ülésére Tárgy: Segítő

Részletesebben

8.1 TELEPÜLÉS BIZTONSÁGA. 8.1.1 Közösségi rendészet megteremtése

8.1 TELEPÜLÉS BIZTONSÁGA. 8.1.1 Közösségi rendészet megteremtése KIMUTATÁS A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Stratégiai cselekvési tervének részfeladatokra bontott Intézkedési Tervéből (2013-2015) az OPSZ felelősségi körébe tartozó feladatokról 8.1 TELEPÜLÉS BIZTONSÁGA

Részletesebben

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére 3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATELLÁTÁSÁNAK ÁTFOGÓ

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél

Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél Közérdekű munkával kapcsolatos tapasztalatok a Munkaügyi Szervezetnél Közérdekű foglalkoztatás szervezésének feladatai Nyilvántartás vezetése: foglalkoztatókról, bejelentett munkalehetőségek adatairól

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

Szinergia és jövőkép: a projekt kapcsolódásai, kimenete és a tapasztalatok hasznosítása

Szinergia és jövőkép: a projekt kapcsolódásai, kimenete és a tapasztalatok hasznosítása Szinergia és jövőkép: a projekt kapcsolódásai, kimenete és a tapasztalatok hasznosítása Tett - Program az áldozatokért és tettesekért 2011. március 2. Siófok Lénárd Krisztina Projekt szakmai koordinátor

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében

Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Sióagárd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Sióagárd község közbiztonságának javítása, bűnmegelőzési feladatok hatékony ellátása érdekében Bűnmegelőzési koncepciót alkot A bűnmegelőzés a társadalom

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu

AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG. 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu AJKAI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 8400, Ajka Rákóczi F. u. 1. : 88/500-980/40-22, fax: 40-84 E-mail: rendorsegajka@freemail.hu Ügyszám: 19060/6298-1/2014. ált. Az Ajkai Rendőrkapitányság beszámolója Halimba község

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSELLÁTÁS TERÜLETÉN

JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSELLÁTÁS TERÜLETÉN Területi Együttműködést Segítő Programok Kialakítása a Szentlőrinci Járásban előadás sorozat JÓ GYAKORLATOK AZ IDŐSELLÁTÁS TERÜLETÉN Előadó: Dr. Örkényi Anna Mindjárt születésünk pillanatában szüleink

Részletesebben

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő

Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Bevezetés a jogvédelem gyakorlatába I. Az ellátottjogi képviselő működési területe és feladatrendszere

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban Dr. Herczeg Rita Jogszabályi háttér Az OBDK létrehozásáról a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett jogvédelem A központi hivatal feladatai

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról

Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról Egyes miniszteri rendeletek területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő módosításáról A tervezet a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő azon miniszteri

Részletesebben

A Jstv. által szabályozott jogi segítségnyújtás két ütemben valósul meg:

A Jstv. által szabályozott jogi segítségnyújtás két ütemben valósul meg: IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI ÉS JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT ORSZÁGOS HIVATALA JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLATÁNAK 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGE A Jstv. által szabályozott jogi segítségnyújtás

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

1-27 ! " # # ! $ $ %!$ & '$ !! #' +#' $ %,$! -. $

1-27 !  # # ! $ $ %!$ & '$ !! #' +#' $ %,$! -. $ 1-27 " % & ' ( )' ' * +' %, % - /0 /-& 1 //& /2% /2-% /2/% /2234 /25& 6 7 8 9 /2: /2;< /2= /5 /5- /5/& /52< /:7 /:-, /:/< >0?)?%@>0 09?*?% /:2) /:5% /::>%>% 2-27 2DE /:;& /:=8 /:A% /:B@ /:-C& 5 5-8 5/>

Részletesebben

Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testületének. 5/2006.(II.10.) Önk. számú rendelete. a falugondnoki szolgálatról 1..

Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testületének. 5/2006.(II.10.) Önk. számú rendelete. a falugondnoki szolgálatról 1.. Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testületének 5/2006.(II.10.) Önk. számú rendelete a falugondnoki szolgálatról Gyöngyösmellék község Önkormányzat Képviselo-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

REGIOLINE NONPROFIT KFT. 7622 PÉCS, SIKLÓSI ÚT 1. KOZPONT@REGIOLINE.ORG.HU WWW.REGIOLINE.ORG.HU WWW.UJSZECHENYITERV.GOV.HU

REGIOLINE NONPROFIT KFT. 7622 PÉCS, SIKLÓSI ÚT 1. KOZPONT@REGIOLINE.ORG.HU WWW.REGIOLINE.ORG.HU WWW.UJSZECHENYITERV.GOV.HU P-05 PROTOKOLL A CIVIL SZERVEZETEK, ÉS TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ÁLDOZATSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓAN TARTALOMJEGYZÉK 1 A PROTOKOLL CÉLJA... 3 2 TERÜLETI ÉRVÉNYESSÉG... 3 3 FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK...

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

REGISZTRÁCIÓS LAP FOGADÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE

REGISZTRÁCIÓS LAP FOGADÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE REGISZTRÁCIÓS LAP FOGADÓ SZERVEZETEK RÉSZÉRE AZ ÖNKÉNTESSÉG ELTERJESZTÉSE BIHARBAN ALAPINFORMÁCIÓK 1. Szervezet neve: 2. (Rövidítése: ) 3. Szervezet közhasznúsági besorolása: nem közhasznú közhasznú kiemelkedően

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján Melléklet a 70/2015. (IV. 14.) önkormányzati határozathoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Kazincbarcika Város Önkormányzata A civil szervezetek pályázati támogatásáról szóló 7/2010. (II. 19.) rendelete alapján 2015.

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére ELŐTERJESZTÉS Alcsútdoboz Települési Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 29-ei soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok 2012. évi ellátásáról

Részletesebben

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről

Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről 2014 Szabó Tiborné Az egyesület elnöke Tájékoztató a Polgári Polgárőr Egyesület tevékenységéről Az egyesület jogállása: A polgárőrség önálló civil

Részletesebben

C/1. KÉRELEM. (Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező cég esetén kitöltendő nyomtatvány.) személy- és vagyonvédelmi magánnyomozói

C/1. KÉRELEM. (Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező cég esetén kitöltendő nyomtatvány.) személy- és vagyonvédelmi magánnyomozói Iktatószám: /2- C/1. KÉRELEM (Magyarországon bejegyzett székhellyel rendelkező cég esetén kitöltendő nyomtatvány.) személy- és vagyonvédelmi magánnyomozói működési engedély kiváltásához/megújításához.

Részletesebben

1/2006. (I. 6.) IM rendelet

1/2006. (I. 6.) IM rendelet 1/2006. (I. 6.) IM rendelet az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők:

Szociális ügyek. Szociális ügyintéző: Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012. Ügyintézési határidők: Szociális ügyintéző: Szociális ügyek Pölöskeiné Köstner Szilvia igazgatási főmunkatárs Telefon: 99/330-012 Ügyfélfogadási időpontok:. hétfő: 08:00-12:00; 13:00-16:00 kedd 13:00-15:30 szerda: 08:00-12:00

Részletesebben