A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE

Átírás

1 A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVE JÚNIUS

2 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló Helyzetértékelés A társadalmi, gazdasági környezet értékelése Az Intézmény gazdasági környezetének bemutatása Az Intézmény demográfiai környezetének bemutatása Az Intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása Az Intézmény oktatási környezetének bemutatása Az Intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói keresletnek a bemutatása Az Intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában A képzési tevékenység értékelése A képzési portfolió értékelése A szakmai gyakorlati képzés értékelése A felnőttképzési tevékenység értékelése A képzésfejlesztési tevékenység értékelése A képzési eredményesség értékelése A nemzetközi dimenzió értékelése A tehetséggondozás értékelése A K+F+I tevékenységek értékelése A kutatási portfolió értékelése A K+F kapacitások értékelése A K+F eredményesség és a technológia-transzfer értékelése Az intézményirányítás értékelése Az intézményirányítási folyamatok, eszközök értékelése A gazdálkodási tevékenység értékelése A pályázati abszorpciós képesség és a forrásbevonó képesség elemzése Az infrastruktúra-menedzsment és a vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése A humánerőforrás értékelése Intézményi szolgáltatások értékelése Versenytárselemzés A gazdasági, társadalmi hatások értékelése A foglalkoztatási szerep értékelése További társadalmi és gazdasági hatások értékelése A társadalmi/gazdasági beágyazottság értékelése Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepének értékelése A fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése Az intézmény szervezeti önállóságának, értékelése Stratégiai terv Jövőkép A tevékenységre vonatkozó jövőkép A szervezetre vonatkozó jövőkép Stratégiai irányok meghatározása Stratégiai célok meghatározása A stratégiai mutatószámok meghatározása Éves működési tervek A stratégiai kontrolling folyamatának és eszközeinek bemutatása A stratégiai kommunikáció folyamatának és eszközeinek bemutatása A pályázata az Alkalmazott Kutatások Főiskolája kiválósági minősítés elnyerésére Kutatási kapacitások Tudományos és kutatási eredményesség K+F és innovációs eredmények hasznosítása Stratégiai célok és eszközök az alkalmazott kutatások főiskolája címhez kapcsolódóan sz. melléklet: A Kutatás-fejlesztési és innovációs célrendszere sz. melléklet: A vagyongazdálkodási stratégiája

3 Vezetői összefoglaló 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A január 1-jén jött létre három, korábban is sikeres főiskola integrációjával. Az elmúlt 12 évben az Intézmény az ország legnagyobb, legkeresettebb és legelismertebb főiskolájává vált. Működését a kiegyensúlyozottság és a gazdasági stabilitás jellemzi. Ez az eredmény a következő okokra vezethető vissza: 1. A BGF jól behatárolt képzési területeken nyújt, országosan meghatározó méretű és minőségű képzést. A Főiskola egyes képzési területeken oktatási és kutatási tevékenységet folytató nagy egyetemekkel fenntartott kapcsolatai mind az Intézmény céljait, mind a szakterület elismertségének fejlődését támogatják. A jól fókuszált képzési profil lehetővé teszi, hogy a művelt képzési területeken több típusú, a képzés különböző szintjeinek megfelelő képzési programot oktassunk (alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzések, felsőfokú (felsőoktatási) szakképzések, távoktatási és levelező munkarendű képzések, új, korszerű oktatási módszerekkel támogatott képzések). 2. A BGF jól felépített brand, melyet a megszerzett magas presztízsű diploma, a hallgatók számára kínált széleskörű nemzetközi lehetőségek, a jó minőségű, gyakorlatorientált képzés alapoz meg. 3. A BGF a munkaerő-piaci és hallgatói visszajelzések alapján is olyan képzést nyújt, amellyel jók az elhelyezkedési lehetőségek, még a válság sújtotta időszakban is, emellett végzett hallgatóink olyan kompetenciákkal rendelkeznek, amelyek alkalmassá teszik őket a munka világához való alkalmazkodásra, a folyamatos önfejlesztésre, a megváltozott környezet hatékony kezelésére. A visszajelzések az Intézmény kiterjedt vállalati kapcsolatainak köszönhetően közvetlenül érkeznek Karainkon minden intézethez kötődően Szakmai Tanácsadó Testületek működnek, emellett jelentős számú hazai és nemzetközi vállalkozással van együttműködési megállapodásunk. A Budapesti Gazdasági Főiskola felső vezetésének a munkáját pedig a munkaadók és a munkaerőpiac képviselőinek meghatározó szereplőiből álló Társadalmi Tanácsadó Testület segíti. A jól kialakított működés, az Intézmény hazai ismertsége jó alapot nyújt ahhoz, hogy további szakmai, minőségi fejlesztéseket hajthassunk végre az megvalósításának időszakában. Ezek a fejlesztések részben szervezeti, részben tartalmi, részben pedig infrastrukturális fejlesztések lesznek. Infrastruktúránk megfelelő, a közeljövőben elsősorban minőségi fejlesztést tűzünk ki célul, jelenlegi épületállományunk alkalmas oktatásikutatási tevékenységünk elvégzésére. Az eszközfejlesztés folyamatosan zajlik, a gyors technológiai fejlődést anyagi lehetőségeinkhez mérten maximális mértékben követjük. 3

4 Vezetői összefoglaló Mindezek alapján Intézményünk a következő négy stratégiai célt tűzi ki: 1. Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a Főiskolán: a mobilitás növelése; további idegen nyelvű képzések indítása, az idegen nyelv oktatásának fejlesztése; külföldi partnerekkel csoportmunkák szervezése IKT-eszközök felhasználásával. Ennek jó alapot szolgáltat az Intézmény már most is széleskörű szakmai együttműködése az elsősorban üzleti típusú képzésekkel foglalkozó külföldi intézményekkel, a már működő, kettős diplomát adó képzési kapcsolatok, valamint az országban kiemelkedő minőségű idegen nyelvű képzéseink jelenléte. 2. A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése: rövid ciklusú képzési programok fejlesztése; a vállalati együttműködések kiterjesztése oktatási és kutatási együttműködésre is; rendszerszerű együttműködés a vállalatokkal; a munkaerő-piaci szereplők által elvárt kompetenciák felmérése, ennek megfelelő tartalmai fejlesztések az oktatásban. A BGF jelenleg is jól beágyazott a hazai gazdasági életbe, a hazai gazdasági folyamatokba, egyik fő célunk korábban is a hazai vállalati szféra igényeinek kielégítése volt, ezt mutatja a korábban már említett Szakmai Tanácsadó Testületek működése, és a partnereinkkel együtt megvalósított tartalmi fejlesztések. 3. Képzések pedagógiai-módszertani fejlesztése: folyamatos tartalmi fejlesztés, az oktatók módszertani kultúrájának fejlesztése; virtuális oktatási környezet használatának szélesítése, továbbfejlesztése. A BGF mindig nyitott volt a módszertani fejlesztésre, az új módszertanok gyors bevezetésére a hatékonyság növelése érdekében. Távoktatási tapasztalataink, illetve felnőttképzési tevékenységünk jó alapot nyújt ahhoz, hogy az új IKT-eszközökre alapozott oktatási módszertanokat oktatásunkba bevonjuk, oktatóink módszertani felkészültségét pedig ezekhez igazítsuk. 4. Az alkalmazott kutatások főiskolája cím elnyerése Ez a stratégiai cél részben jól összefoglalja a fenti három célkitűzést, ám egyben plusz kihívást is jelent, mivel az eddiginél jóval erőteljesebb kutatási tevékenységet kell szerveznünk a cél elérése érdekében. Nemzetközi és hazai kapcsolatrendszerünket kihasználva olyan, a társadalom szempontjából is hasznos alkalmazott kutatási projekteket kell indítanunk, melyek növelik saját bevételünket, illetve támogatják az oktatás minőségének fejlesztését is. A már működő széles nemzetközi hálózatunk lehetőséget ad az alkalmazott kutatások nemzetközi dimenziójának felfuttatására, ezáltal egy szélesebb vállalati szféra elérése is lehetővé válik. Ehhez megteremtjük azokat a szervezeti kereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy kutatásaink hatékonyan, eredményesen, és többi tevékenységünk által is hasznosíthatóan valósuljanak meg. 4

5 Vezetői összefoglaló A kutatási tevékenység további bővítésével létrejöhet a legfőbb hazai gazdasági-pénzügyi, idegenforgalmi-vendéglátóipari, illetve műszaki-gazdasági informatikai alkalmazott kutatási központ (Tudásközpont), amely olyan társadalmi szempontból is hasznos kutatási témákat érinthet, amelyek segítik a pénzügyi kultúra terjedését, a tudatos fogyasztói társadalom kialakítását, a folyamatos technológiai fejlődés mindennapi életünkre gyakorolt hatásainak megértését. Emellett célul tűzzük ki a hungarikumok felkutatását, védelmét, és népszerűsítését a világban, emelve ezzel hazánk nemzetközi ismertségét és elismertségét. Intézményünk rendelkezik azokkal az alapokkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfeleljen az alkalmazott kutatások főiskolája címnek, annak ellenére, hogy a magyar felsőoktatásban hagyományosan létező intézményi munkamegosztás következtében a főiskolai kutatások fejlesztése nem volt kiemelt terület az elmúlt két évtizedben. A Főiskolán létrehozott Kutatóközpont (és ennek tervezett továbbfejlesztése) is azt támasztja alá, hogy az eddiginél fontosabb szerepet szánunk a kutatásoknak. Kutatási tevékenységünk felfuttatása mellett továbbra is hazánk legnagyobb gyakorlati jellegű gazdasági-pénzügyi, nemzetközi gazdálkodási, vendéglátóipari és idegenforgalmi felsőoktatási képzőközpontjaként kívánunk működni, egyre nagyobb jelentőséget adva az oktatás és kutatás nemzetközi dimenziójának, és az ehhez köthető támogató folyamatok megvalósításának (pl. mobilitás, idegen nyelvű képzések). Az elkészítésének előkészítő szakaszában, a NEFMI (EMMI) Oktatásért Felelős Államtitkárságával történő konzultáción elhangzott kérésre megtörtént a Szolnoki Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskolába történő beolvadásának vizsgálata, a két intézmény Szenátusa elfogadta a beolvadásról szóló szándéknyilatkozatot. A szakmai integráció megvalósítása biztosított, de a beolvadás előtt a Szolnoki Főiskola pénzügyi konszolidációja szükséges. 5

6 Helyzetértékelés 2. HELYZETÉRTÉKELÉS 2.1. A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉRTÉKELÉSE Az Intézmény gazdasági környezetének bemutatása A (a továbbiakban: BGF, Főiskola, Intézmény) annak ellenére, hogy országos beiskolázási területen működik, alapvetően a közép-magyarországi régióhoz köthető. Ez igen jelentős potenciált jelent az Intézménynek, mivel ez a régió állítja elő hazánk bruttó hazai össztermékének majdnem felét (ld. tabl_01). A régióban az egy főre jutó GDP az országos átlag több mint másfélszerese, ami a legjobb lehetőséget nyújtja a Főiskolának a magyarországi hallgatói kereslet elérésében (központi régióból érkezők). A másik két régió, ahol a Főiskola jelenleg képzőhellyel rendelkezik, jóval összetettebb képet mutat: Nógrád megyében a legalacsonyabb az egy főre jutó GDP, míg Zala megyében az országos átlag 82%-a. A közép-magyarországi régióban működik a hazai vállalkozásoknak mintegy 40%-a, ez a érték azonban néhány nemzetgazdasági ágban még magasabb. Így főként az információ, kommunikáció (távközlés, információ-szolgáltatás, kiadói tevékenység), szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (jogi, számviteli, üzletvezetési, reklám, piackutatás), ingatlanügyletek, valamint a közigazgatás és a művészet, szórakoztatás ágakban. A olyan képzéseket kínál, amelyek a gazdasági élet minden területén szükségesek, függetlenül a gazdálkodó egységek szakmai tevékenységétől. Budapest és a központi régió mindemellett elsősorban természetesen a tercier szektorban játszik kiemelkedő szerepet, ami az Intézményben végzettséget szerző hallgatók esetében segítheti az elhelyezkedést. Főiskolánk munkaerőpiachoz való alkalmazkodását jól jelzi, hogy a Közép-Magyarországon koncentráltan megjelenő ágazatok között találjuk a kereskedelmet, szálláshely-szolgáltatást, vendéglátást, illetve a pénzügyi-banki szolgáltatásokat. Ezek a területek az elmúlt, gazdasági válság sújtotta években is növelni tudták bruttó hozzáadott értéküket, és ezzel arányukat a nemzetgazdaságban. A teljes szolgáltatói szektor súlya ugyan csökkent az elmúlt években, ám ez a Főiskola szempontjából fontos gazdasági ág még mindig a második legnagyobb (ld. tabl_02; tabl_03). A kutatás-fejlesztési tevékenység egyértelmű központja a központi régió. Létszámban és a kutatóhelyek számában egyaránt az országos kapacitások 50%-a fölötti eredménnyel van jelen, amennyiben a K+F ráfordításokat is figyelembe vesszük, akkor az arány kétharmados. A másik két képzőhely környezetében nem folyik jelentős kutatási tevékenység, viszont a képzési helyszínek K+F pályázatokba való bevonásával a kutatási tevékenység javítható, így a két régió súlya növelhető (ld. tabl_04). 6

7 Helyzetértékelés A Főiskola központi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy továbbra is országosan az első számú gyakorlatorientált elsősorban gazdaságtudományi képzéseket kínáló intézmény maradjon. Vidéki képzési helyszínein a helyi gazdaság igen fontos szereplőjévé válhat. Az Intézmény a központi régió gazdasági és kulturális vonzerejének, valamint kedvező demográfia mérlegének hosszú távú haszonélvezője lehet Az Intézmény demográfiai környezetének bemutatása Az Intézmény számára meghatározó központi régió kedvezőtlen demográfiai folyamatait ellensúlyozza a más régiókból érkező bevándorlók jelentős száma. A természetes fogyás a központi régióban a legkisebb, ami a (családalapítás előtt álló) fiatalok fővárosba való folyamatos áramlásából adódik. A vándorlási különbözet Győr-Moson-Sopron megye után a második legnagyobb, a 2011-es előzetes adatok alapján 5,6 fő/ezer lakos 1. A Főiskola két vidéki képzőhelyének térsége azonban erősen fogyó népességgel küzd. Az országban az egyik legjelentősebb elvándorlással Nógrád megye küzd. Mindez a Salgótarjáni Intézetben már az eddigiekben is okozott gondokat. A megyében a természetes fogyás Békés megye után a második legnagyobb, és az elmúlt években folyamatosan nőtt. Ezt tovább súlyosbítja, hogy Észak-Magyarországon a legnagyobb a negatív vándorlási különbözet. Zala megye sem rendelkezik jobb arányszámokkal bár az egész régiót tekintve bevándorlási többlet jelentkezik a megyében kismértékű elvándorlás figyelhető meg. Az élve születések száma országosan 2000 óta stagnál (kisebb hullámzással), de az 1990-es szinthez képest mintegy 20%-os csökkenés tapasztalható. A korszerkezetet tekintve, a legfiatalabb (0-5 éves) korosztályban növekedés figyelhető meg a vizsgált három évben (ez vélhetően a Ratkó-korszak második generációjának életkorából fakadhat). Az idősebb korosztályok közül a következő 10 évben potenciálisan a felsőoktatásba lépő tanulók (10-19 évesek) száma országosan majdnem 5%-kal csökken (mintegy 50 ezerrel 3 év alatt) (ld. tabl_05). A fenti folyamatok demográfiai szempontból két időszakra bontják a következő tíz évet: az első 4-5 évben nem lesz olyan jelentős a felvételizők számában való visszaesés, mint az azt követő 4-5 évben (természetesen az egyes évfolyamok között több ezres különbségek is megfigyelhetők lesznek). A közép-magyarországi régióban ezek a változások jóval enyhébben jelentkeznek majd, mint az ország más részein, mivel a mobilitási folyamatok igen pozitívan befolyásolják a régiót. Igen jelentős potenciál rejlik azonban a fiatal felnőttek csoportjának felsőoktatásba történő bevonásában, mivel 2010-ben a huszonévesek mintegy 250 ezer fővel nagyobb populációt alkottak, mint a tizenévesek, ami hatalmas különbség. A igyekszik a fiatal (már dolgozó) felnőtteket erőteljesen bevonni akár az alap-, akár a mesterképzésbe, illetve a felsőfokú (felsőoktatási) szakképzésekbe, a szakirányú továbbképzésekbe, és a munkaerő-piaci igényekre rugalmasan reagáló rövid ciklusú képzésekbe

8 Helyzetértékelés Az Intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása Az elmúlt három évben Magyarországon jelentős munkaerő-piaci változások zajlottak. A foglalkoztatási arány Budapesten a legmagasabb, de itt is, mint az ország teljes területén, csökkent az értéke. Nógrád megyében a legalacsonyabb a foglalkoztatási arány, míg Zala megye foglalkoztatási mutatói a középmezőnybe tartoznak (ld. tabl_06). A munkanélküliségi ráta érezhetően emelkedett az elmúlt négy évben ( ), a munkanélküliek száma országosan 138 ezer fővel 2 (Budapesten , Zala megyében 3.300, Nógrád megyében fővel) nőtt. Országos összehasonlításban, Nógrád megyében a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (2011-ben 18,7%). Ebben a negatív folyamatban gyakorlatilag mindegyik végzettségi szint érintett. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők adják a munkanélküliek 29-30%-át további 30-32%-át a szakmunkások, illetve szakiskolában végzettek. 3 A felsőfokú végzettségű rétegben jóval alacsonyabb szinten áll a munkanélküliek aránya, bár az elmúlt időszakban számuk mintegy 10 ezerrel nőtt. 4 A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek igen nagy száma jelent meg munkanélküliként a munkaerőpiacon (2008-ról 2011-re mintegy 20 ezer fő), ami a központi régióban például azt jelenti, hogy számuk majdnem megduplázódott. Más területeken ilyen arányú növekedés nem következett be. A munkanélküliségi rátát tekintve ez a jelentős növekedés kevéssé érzékelhető, mivel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma is nőtt ebben az időszakban. A fentiek mellett nőtt (a végzettségi szinttől függetlenül) a pályakezdő munkanélküliek létszáma is (főként 2008 és 2009 között). Meg kell jegyezni, hogy a munkaerő-piaci változásokat jelző álláskeresési statisztikák nagy hullámzást mutatnak egyik évről a másikra, így például 2010-ben a felsőfokú végzettségű álláskeresők száma Közép-Magyarországon mintegy 30%-kal nőtt 2009-hez képest. A Főiskola szempontjából mindenképpen pozitív, hogy a romló foglalkoztatási helyzetben a gyakorlatiasabb felsőfokú végzettség jobban tud hasznosulni. A Főiskola fontosnak tekinti annak kommunikációját, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskolán szerzett végzettség és szakképzettség versenyképes és viszonylagos védelmet jelent a munkaerőpiacon a pályakezdés tekintetében. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete által készített munkaerő-piaci prognózis 5 azt emelte ki, hogy a vendéglátás és az ipar területén működő vállalatok azok, amelyek a legnagyobb valószínűséggel hajthatnak végre létszámbővítést a jövőben. Az exportra termelő, szolgáltató külföldi tulajdonban lévő vállalatok optimisták, ugyanakkor a pénzügyi tevékenységet folytatók is terveznek létszámbővítést. Fontos megjegyezni azonban azt is, hogy a friss diplomások számára A KSH Tájékoztatási Adatbázisának Területi adatai alapján; 4 Az AFSZ adatai alapján teljesen más arányokat látunk 2012 februárjában. Itt a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők aránya 40% körüli, a szakmunkásoké 30%, míg a felsőfokú végzettségűek az álláskeresők 5%- át adják. Forrás: 5 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012; MKIK, GVI november; 8

9 Helyzetértékelés nem csak az új munkahelyek számának alakulása fontos, hanem a generációváltás is, amely megüresedett álláshelyekhez vezethet Az Intézmény oktatási környezetének bemutatása Az országos középiskolai adatok elemzése előtt előrebocsátandó, hogy a Főiskola merítési bázisának egyfajta rugalmasságot ad az a tény, hogy a gimnáziumok mellett létezik a jó minőségű gazdasági képzést és érettségit kínáló közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó(ipari) és idegenforgalmi szakközépiskolák hálózata. Így a Főiskola beiskolázás szempontjából kevéssé kiszolgáltatott a gimnáziumi férőhelyek változásának. Az országos középiskolai létszámok az elmúlt időszakban nőttek, ám a növekedés nem egyenletesen oszlik meg az egyes feladat-ellátási típusok között. A szakiskolai létszámok vélhetően a szakiskolai ösztöndíj bevezetésének köszönhetően nagyobb arányban nőttek. A középfokú intézményeket fenntartó önkormányzatok általában a gimnáziumi férőhelyeket csökkentették (ez elsősorban 2011-re és 2012-re jellemző folyamat), míg a szakközépiskolait általában változatlanul hagyták a szakiskolai férőhelyek párhuzamos növelésével. Ennek következtében a gimnáziumi tanulói létszámok összességében stagnáltak, miközben a szakközépiskolai létszámok kis mértékben nőttek (a 2000-es évek elején bekövetkező drasztikusabb csökkenés után). 6 Az utánpótlás a központi régióban egyelőre biztosítottnak látszik, mivel a 8. évfolyamot befejezők létszámában nem ment végbe csökkenés a vizsgált években, sőt, az eredményes érettségi vizsgát tettek számának erőteljes (9,5%-os) emelkedése figyelhető meg. Minimális emelkedés az ország szinte teljes területén tapasztalható (2009-ben még nagyobb mértékű növekedés volt jellemző az előző évhez képest). Nógrád megyében a legkisebb az emelkedés mértéke, míg Zala megyében szintén nagyfokú létszámnövekedés volt tapasztalható a potenciális hallgatók körében. A 2011/2012-es tanévben ez a tendencia az előzetes adatok 7 szerint változhat (ld. tabl_07). Középiskolai ellátottság tekintetében természetesen a közép-magyarországi régió a legjobb helyzetben lévő térség. A feladat-ellátási helyek számában némi növekedés figyelhető meg a vizsgált időszakban mind országosan, mind a képzési helyeinek vonzáskörzetében, de a változás mértéke nem jelentős. A TISZK-rendszer kialakulásával, illetve az integrációs gondolat általánossá válásával jóval kevesebb intézmény működik az országban a szakképzésben, de a feladat-ellátási helyek száma nemigen változott (a korábban elszórtan működő középiskolák most tagintézményként működnek). A szakképzési törvény jelentősen át fogja alakítani a szakképzés teljes intézményrendszerét. A jelenlegi szabályozás szerint igen kevés szakképző intézmény marad, mivel a minimális intézményi létszám 2000 fő lesz, illetve azon fenntartók esetében (így például Budapest területén), amelyeknél a szakképzési létszám eléri a 10 ezer főt, minimálisan 5 ezer fős intézményeket kell majd kialakítani. 8 6 Adatok forrása: A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény, 5. 9

10 Helyzetértékelés A Főiskola számára a legjobb gimnáziumok mellett elsősorban a magas szakmai minőséget nyújtó közgazdasági, kereskedelmi, vendéglátó(ipari) és idegenforgalmi szakközépiskolák adják a potenciális hallgatói kör gerincét. Az eddig kialakult jó szakmai együttműködéseket a megváltozott szakképzési rendszerben újra kell gondolni, ám mivel a fenntartói térkép jóval egyszerűbb képet fog nyújtani, ez akár segítheti a hatékony kommunikációját is a középfokú oktatási intézményekkel Az Intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói keresletnek a bemutatása A az ország legnagyobb főiskolájaként gyakorlatorientált képzést nyújt az alkalmazott tudományok területén. Az Intézmény országos beiskolázású, de az egyes képzési területeken a célcsoportokat tekintve igen nagy különbségeket találhatunk mind területileg, mind korcsoportok szerint. A budapesti karok esetében az első helyes jelentkezések fele érkezik a központi régióból, ezen belül a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karra (a továbbiakban: KVIK) nagy többségben budapestiek jelentkeznek (első helyen). Az összes jelentkezéseket megvizsgálva, nem azonosítható ilyen nagy arány a helyi/régióbeli felvételizők vonatkozásában. Mindez azt mutathatja, hogy a földrajzi elhelyezkedés nagy hatással van a jelentkezésekre, és a vidéki intézmények regionális felvételi vonzerővel rendelkezhetnek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a két vidéki képzési helyen túlnyomórészt szintén a régióból, illetve az adott megyéből érkeznek első helyes jelentkezések (a Salgótarjáni Intézetbe a jelentkezések 89%-a Észak-Magyarországról, míg Zalaegerszegen 84%-a Nyugat-Dunántúlról érkezik) (ld. tabl_08). A jelentkezők életkoráról elmondható, hogy az alapképzésben természetesen a éves korosztály adja a legtöbb jelentkezést. A vizsgált három év alatt ugyanakkor az a tendencia is megfigyelhető, hogy a következő korcsoport (21-25 évesek) létszáma egyre növekszik (itt igen jelentős részben a levelező munkarendet választó hallgatók jelennek meg). Ez a demográfiai trendek ismeretében a Főiskola szempontjából előnyös változási folyamatnak mondható (ld. tabl_09). A Főiskola távoktatási szakjain az idősebb generációk is megjelennek (pl. a Pénzügyi és Számviteli Kar továbbiakban PSZK - pénzügy és számvitel szakán 34%-os a 30 évnél idősebb jelentkezők aránya), ezért ezt a tevékenységünket társadalmilag igen hasznosnak érezzük az életen át tartó tanulás minél szélesebb elterjesztése szempontjából. A jelentkezőkre vonatkozó adatok közül a legérdekesebb képet a jelentkezők előképzettsége mutatja. Ebből a szempontból a budapesti székhelyű karok egységesnek tekinthetők (nappali alapképzésre érkező gimnáziumi jelentkezések aránya: Külkereskedelmi Kar: 65%; KVIK: 62%; PSZK: 62%). Ez a pozitív tendencia erősödni látszik három év távlatában, ami azt mutatja számunkra, hogy Főiskolánkat nem csak a profilunkba vágó szakközépiskolákban végzett tanulók keresik. Két vidéki képzőhelyünk ebből a szempontból jelentősen különbözik, mivel ott 30 és 40% közötti a gimnáziumból érkezők aránya (ld. tabl_10). 10

11 Helyzetértékelés A az utóbbi években az összes intézményi felvételi jelentkezések számát tekintve az országos felsőoktatási rangsorban az előkelő 5. helyen végzett. Pozíciónkat 2012-ben is sikerült megtartani, a Főiskola ismét 5. helyen áll az összes jelentkezéseket tekintve, az első helyes jelentkezések esetén pedig a 7. Több éve erőteljes piacvezető szerepünk van a gazdálkodási és menedzsment, valamint a turizmus-vendéglátás szakokra jelentkezők és felvettek esetén. Ezen szakjaink foglalják el az országos lista 2. illetve a 3. helyét. A Főiskola 6 alapképzési szakja - a nappali munkarendű képzésre felvett hallgatók száma alapján - szintén az országos toplistán szerepel. Kiemelt jelentőségű a pénzügy és számvitel alapképzési szak, mivel az országosan felvett hallgatók 44%-a a PSZK-n kezdi meg tanulmányait. Emellett minden harmadik hallgató a Budapesti Gazdasági Főiskolára jár kereskedelem és marketing szakon, valamint meghatározó szerepünk van a gazdálkodási és menedzsment, a nemzetközi gazdálkodás, illetve a turizmus vendéglátás képzésben is. Stratégiailag sikeres döntés volt a gazdaságinformatikus alapképzési szak meghirdetése is, tekintettel arra, hogy már a képzés indításának első évében az országosan felvételt nyert hallgatók 15%-a jár Intézményünkbe. Változatlanul népszerű továbbá a kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak is, amit a magas felvételi átlagpontszámok is bizonyítanak. Több szakunk esetén évek óta tartósan 3-3,5-szeres a túljelentkezési arány, és a jelentős felvételi keretszámok mellett is magas a felvett hallgatók átlagpontszáma Az Intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában Az ágazati, illetve ahhoz kapcsolódó stratégiák feldolgozásakor áttekintettük, melyek azok a stratégiai jellegű dokumentumok, amelyeket az szempontjából elemezni szükséges. A kapcsolódó ágazatok fejlesztési irányait a szakképzéssel, a közneveléssel, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó, illetve az európai uniós stratégiai jellegű dokumentumok foglalják össze. Ezen kívül pedig a közép-magyarországi, nyugat-magyarországi, valamint északmagyarországi stratégiai célokat vizsgáltuk meg abban a vonatkozásban, hogy a Főiskola milyen módon tudja az azokban megfogalmazott célok megvalósulását támogatni. A következőkben bemutatjuk azokat az összesített és kiemelt stratégiai célokat, amelyekre a tevékenységének hatása lehet. Az összesítéshez elsősorban az elmúlt időszak legfontosabb stratégiai jellegű dokumentumát, az Új Széchenyi Tervet (ÚSZT) használtuk, amelynek a felsőoktatásra vonatkozó Tudomány-Innováció programrészét tekintettük át (azon belül is a felsőoktatást érintő lebontott célokat). 11

12 Helyzetértékelés A hozzájárulása a stratégiai és regionális célok eléréséhez 1. táblázat Stratégiai cél Dokumentum A BGF hozzájárulása a cél eléréséhez A dinamikus gazdaságnak megfelelő, minőségi munkaerő biztosítása, és esélyteremtés a hátrányos helyzetűek részére A közép-magyarországi régió stratégiai terve A gyakorlati képzésre hangsúlyt helyező intézmény az alábbi képzési erősségekkel támogatja a cél megvalósulását: - országosan jelentős az FSZ képzési kínálat; - az alapképzések esetén számottevő az idegen nyelvű képzések száma (4 alapképzési szakon angol, német és francia nyelveken folyik képzés); - széles választékú a mesterképzési kínálat, mely keresett a BGF-en, valamint a más felsőoktatási intézményekben végzettek körében is (2 szak esetén 2012-től angol nyelvű képzések is indulnak); - az Oktatási Hivatal által regisztrált szakirányú továbbképzések köre bővült (pl.: Bormarketing, Egészségturizmus, Business Coach, stb.). A hátrányos helyzetű csoportok bevonására minden épületünk folyamatos akadálymentesítésen esik át, valamint a pedagógiai fejlesztések is segítik oktatóink ilyen irányú nyitottságát. Alkalmazkodó képesség és vállalkozói készségek fejlesztése, vállalkozóvá válás elősegítése A régió gazdasági, társadalmi igényeihez, munkaerőpiacához és kutatás-fejlesztési irányaihoz igazodó legyen a szakképzés A szakképzés szerkezete, tartalma folyamatosan korszerűsödjön, vegye figyelembe a kutatás, fejlesztés irányait, eredményeit A közép-magyarországi régió stratégiai terve A közép-magyarországi régió középtávú szakképzés-fejlesztési stratégiája; ; KM- RFKB A közép-magyarországi régió középtávú szakképzés-fejlesztési stratégiája; 2009; KM- RFKB Képzési struktúránk gyakorlatias jellege támogatja azt, hogy az alapképzésben végzettek rendelkezzenek azokkal a kompetenciákkal, amely segíti őket saját vállalkozás indításában, valamint sikeres vezetésében. A BGF-nek a TISZK-ekkel, illetve középiskolákkal ápolt jó kapcsolata segít a szakképzés megfelelő irányainak megtalálásában, valamint az egységes tanulási út megteremtésében. A BGF hidat képezhet a vállalkozások, a kormányzati szereplők, valamint a szakképző intézmények között. A felsőoktatási szakképzés felsőoktatási törvény hatásköre alá kerülésével különösen nagy felelősség hárul a BGF-re, illetve a hozzá hasonló gyakorlatorientált intézményekre. A szakképzés keretében nem folyik kutatási és fejlesztési tevékenység, viszont a BGF-nek célja az ilyen irányú kutatások megvalósítása. Emellett a széleskörű nemzetközi kapcsolatok miatt a külföldi jó gyakorlatok (best practice) becsatornázásában is részt tud vállalni az Intézmény B&url=http%3A%2F%2F &ei=jN9_T8_0ENPaiQK68tSuAw&usg=AFQjCNEKhC51qDD0LVl8n5d7LPUa2nRr5w&sig2=mmQaSJ P5P6nYMyUJWu_8Eg 12

13 Helyzetértékelés Stratégiai cél Dokumentum A BGF hozzájárulása a cél eléréséhez Energia-hatékonyság növelése Magasabb szellemi hozzáadott értéket biztosító munkahelyek létrehozása, bővítése Ágazati prioritás a mobilitás és logisztika; Erősíteni kell a közlekedéssel és szállítási logisztikával foglalkozó szakemberek képzését, mind a középfokú-, mind a felsőoktatás szintjén Új Széchenyi Terv 11 - Zöldgazdaságfejlesztési Program ÚSZT Tudomány- Innováció Program ÚSZT Tudomány- Innováció Program Támogatni kívánjuk ezt a célt az ilyen, vagy hasonló témájú kutatási projektek létrehozásával is, amelyre kellő alapot szolgáltat a BGF Kutatóközpontjának tevékenysége. A Főiskola az elmúlt éveken minden beruházásában prioritásként kezelte az energia-hatékonyság növelését, illetve Zalaegerszegen olyan mintaprojektet valósít meg, amely nem csak beruházási, hanem társadalmi folyamatok szintjén is kezeli ezeket a környezeti kérdéseket. A felsőoktatási intézmények közös felelőssége ennek a célnak a támogatása. A BGF komplex tevékenysége, részvétele nemzetközi szervezetekben, hálózatokban, alap-, és mesterképzési kínálata, valamint az FSZképzésekben kivívott országos vezető szerepe minden szempontból a magyar társadalom tudását gazdagítja, illetve annak újratermelési alapjait adhatja. A logisztika oktatása komoly hagyományokra tekint vissza a Budapesti Gazdasági Főiskolán és jogelőd intézményeiben. A Főiskolán elsődlegesen a szállítmányozás- és a kereskedelmi logisztika oktatása áll a középpontban, de a 2011/2012. tanévben indult gazdaságinformatikus alapképzés már logisztikai informatikus szakirányt is kínál a hallgatóknak (az első évfolyam a 2012/2013. tanévben kezdheti meg szakirányos tanulmányait). Jelenleg a BGF hallgatói a felsőfokú szakképzés, az alapképzés, valamint a szakirányú továbbképzés keretében sajátíthatják el a logisztika elméleti és gyakorlati ismereteit. info- K+F+I Informatikai, kommunikációs prioritás ÚSZT Tudomány- Innováció Program Az informatikai képzés támogatja a hazai információs infrastruktúra kiépítését, és innovációs láncba történő belépését. A Kutatóközpont keretében, valamint a Gazdaságinformatika Intézeti Tanszéken folyó kutatások elsősorban a gazdasági folyamatok szempontjából tudják támogatni ezen célkitűzés megvalósítását. Nemzetközi együttműködés erősítése a K+F+I területeken ÚSZT Tudomány- Innováció Program A BGF széleskörű nemzetközi kapcsolatai, folyamatos szakmai együttműködése több külföldi egyetemmel (pl. Leonardo innovációs projektek) jó alapot adhatnak a kreatív régió megalapozásához, valamint az itt létrejött oktatási és kutatási eredmények nemzetközi dimenzióba helyezéséhez. A BGF rendelkezik azzal a nemzetközi tapasztalattal, amely katalizátorként segítheti elő a társintézmények nemzetközi beágyazottságának növekedését

14 Helyzetértékelés 2.2. A KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE A képzési portfolió értékelése A küldetése az, hogy a gazdaság- és társadalomtudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén magyar és idegen nyelven, az alapképzésben, a felsőfokú szakképzésben, a mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a felnőttképzésben az országban és nemzetközileg is egyaránt vonzó, vezető gazdasági felsőoktatási intézmény legyen. A Főiskola képzési portfolióját karonként értékeljük (ld. tabl_11; tabl_12). Külkereskedelmi Kar A Külkereskedelmi Kara a Főiskola integráns részeként, egyszersmind jogelődje, a Külkereskedelmi Főiskola hagyományait is megőrizve, a nemzetközi gazdálkodási, kereskedelem és marketing szakos közgazdászképzés, illetve a kommunikáció és médiatudomány, továbbá a nemzetközi tanulmányok szakokon folyó társadalomtudományi szakemberképzés egyik jól ismert képző- és kutatóhelye, a hazai oktatáspiac rangos és elismert szereplője. A Kar székhelyén a felsőfokú szakképzés hét szakán, az alapképzés négy szakán, a mesterképzés két szakán, továbbá a szakirányú továbbképzés 16 szakán két-két képzési területen (gazdaságtudományok és társadalomtudomány) indít képzéseket. (A negyedik, nemzetközi tanulmányok alapképzés 2012 szeptemberében indul.) Székhelyen kívüli képzés keretében nemzetközi tanulmányok (levelező) mesterképzést folytat a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán. A Kar képzési portfoliója jól fókuszált. A nemzetközi gazdálkodás alapképzési szak unikálisnak mondható; e képzésben országosan a magyar nyelven tanulók 40,4%-a, az angol nyelven tanulók 53,2%-a, a francia nyelven tanulóknak pedig 100%-a a Kar hallgatója. Magyar nyelvű képzés több helyen, de lényegesen kisebb létszámmal, szétaprózott módon folyik hazánkban. A Kar másik nagy létszámú alapképzési szakja a kereskedelem és marketing szak. Ez a szak két kar képzési portfóliójához is tartozik, mind a KKK-n, mind pedig a KVIK-n folyik kereskedelem és marketing alapszakos képzés, természetesen különböző hangsúlyokkal, szakirányokkal. Ezen az alapszakon a magyarországi hallgatók 25%-a a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanul. A szakon a Főiskolán kívül a Károly Róbert Főiskola, az Edutus Főiskola, valamint a Szolnoki Főiskola rendelkezik jelentős hallgatói létszámmal. A kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak a 17 hasonló képzést végző felsőoktatási intézmény között első helyen szerepel a munkaközvetítők rangsorában, és a felvételi jelentkezések számát, továbbá a bekerülési pontszámokat illetően (413) is az elsők közé tartozik. A képzési kínálatban egyedi sajátosság, hogy jelentős számú tantárgyat idegen nyelven is felvehetnek a hallgatók, és választható angol nyelvű multikulturális szakirány is. 14

15 Helyzetértékelés A médiaorientációs tantárgyak gyakorlatorientált oktatását professzionális stúdió segíti, amelyben szakmai fórumokon is elismert produkciók születnek. A Karon 2009-ben indított marketing, illetve nemzetközi tanulmányok mesterképzések nappali és levelező munkarendben jelentős létszámokkal, eredményesen folynak. Mindkét szakon komoly a túljelentkezés, a költségtérítéses hallgatók száma növekvő tendenciát mutat. A két mesterképzés máris komoly részesedést ért el a hazai felsőoktatásban. A nemzetközi tanulmányok mesterszakon februárban indult székhelyen kívüli képzés a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karán. Mindkét mesterképzési szak lehetőséget biztosít a BGF alapképzésein végzett hallgatók továbbtanulására. Az intézményi DPR-kutatások adatai szerint a Főiskolán belül a Karon a legmagasabb azon hallgatók aránya, akik tanulmányaikat a BGF mesterképzésein kívánják folytatni. A 2012/2013. tanévtől kezdődően az érdeklődők számára lehetőség nyílik arra, hogy tanulmányaikat a nemzetközi tanulmányok mesterképzés angol nyelvű képzésén végezzék. Az angol nyelvű mesterképzés fontos eszköze lehet a Karon folyó oktatás nemzetköziesítésének is. A Külkereskedelmi Kar a több évtizedes hagyományok ápolásaként kitüntetett figyelmet fordít a hallgatók magas szintű idegennyelv-tudásának fejlesztésére a szaknyelvi ismeretek szisztematikus és kompetencia-orientált oktatása révén. Az idegen nyelvi paletta gazdagsága (12 idegen nyelv) és igényessége biztosítja a végzettek nyelvi felkészültségének országos összehasonlításban is magas színvonalát. A Külkereskedelmi Kar vezető szerepe nem csak a hallgatói létszámban mutatkozik meg, hanem a képzések minőségi színvonalában és elismertségében is. Ezt bizonyítja, hogy az országosan elismert (a évi adatain alapuló) a honlapon megjelent 2012-es rangsorban a Kar a gazdasági képzések tekintetében a legjobb főiskolai karként szerepel (összességében a kilencedik), ezzel a 2011-es eredményhez képest javított pozícióján, 2010-hez képest pedig hatalmas előrelépést tett (21. helyen volt akkor). A Kar elsősorban a hallgatók kiválósága miatt tudott ilyen jelentősen javítani helyezésén (2010-ben 12., 2011-ben 8., 2012-ben pedig már a 3. helyen áll ebből a szempontból). A DPR-kutatások is ezt támasztják alá, mivel a KKK-nál volt a legnagyobb százalékban jellemző a tanulmányok mellett már dolgozók, illetve a képzés befejezése után legfeljebb egy hónapon belül való elhelyezkedés aránya (összesen 69%). Az alap- és mesterképzésekhez jól illeszkedik a felsőfokú szakképzési (FSZ), illetve a szakirányú továbbképzési szakstruktúra is. A Kar több képzés esetén is piacvezető pozíciót ért el. Az FSZ-képzések indokoltsága Budapesten és a régióban egyértelmű, a túlképzés veszélye nem áll fenn. A TISZK-ekkel való együttműködés, és az FSZ-képzésben játszott szerep egységes tanulási utat tudott mutatni azoknak a tanulóknak is, akiknek felzárkóztatásra van szükségük a felsőoktatásba való zökkenőmentes belépéshez. Összességében úgy értékelhető, hogy a Külkereskedelmi Kar képzési struktúrája egyaránt megfelel a Kar humánerőforrás-ellátottságának, a piaci (hallgatói), illetve a munkaadói 15

16 Helyzetértékelés igényeknek. Ki kell emelni a képzésben meglévő tradíciókat, valamint azt a fontos szempontot, hogy az idegen nyelvű képzések jelentős létszámokkal zajlanak, ami jó alapot adhat a mobilitás növelésének, illetve a nemzetközi hálózatokban való részvételnek. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar A Kar stratégiai céljai és kiemelt feladatai összhangban a BGF és a Kar küldetésével a BGF ében foglaltak, valamint az előző MAB akkreditáció ajánlásai és javaslatai alapján kerültek meghatározásra. Az oktatás területén cél, hogy a növekvő konkurencia és demográfiailag csökkenő beiskolázási létszám ellenére a Kar az üzleti közgazdászképzésen belül továbbra is a turisztikai, vendéglátó és a kereskedelmi felsőoktatás meghatározó képzési helye és szakmai műhelye maradjon. A képzési tevékenység bázisa az alapképzés, ezen belül két prioritást élvező szak, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing alapképzési szak. Az alapképzésre járó hallgatók aránya a es évek átlagában a hallgatói összlétszámon belül meghaladta a 72%-ot. A turizmus-vendéglátás alapképzési szakon magyar, angol és német nyelvű nappali munkarendű, illetve magyar nyelvű távoktatásos képzés folyik. A BGF KVIK a hallgatói létszámokat tekintve meghatározó a szakon képzést folytató 14 állami és magán felsőoktatási intézmény között. Országos összehasonlításban a magyar nyelvű képzésben a KVIK-en folytatja tanulmányait a hazai turizmus-vendéglátás szakos hallgatók mintegy 18-19%-a. Az angol nyelvű képzésben ez az arány 80%-os, német nyelvű képzés pedig csak itt indul az országban. A méretgazdaságosság és a vezető felsőoktatási turisztikai képzési bázis fenntartása szempontjából fontos mennyiségi mutatóknál nagyobb jelentőséggel bír a képzés színvonalát és eredményességét bizonyító munkaerő-piaci fogadtatás. A különböző felsőoktatási rangsorokban a Karon folyó turizmusvendéglátás szakot a foglalkoztatók, a munkaerő-közvetítők az elmúlt évek során egyértelműen a legjobbnak ítélték az országban. A kereskedelem és marketing alapképzési szakon (a korábbi két elődszak okán) a Külkereskedelmi Karral közösen folyik a képzés, a hallgatói karválasztási preferencia, illetve szakirányok (szakterületek) szerint megosztva. A BGF súlyát mutatja a kereskedelem és marketing alapszakos képzéseket illetően országos viszonylatban, hogy itt tanul az e szakot választó hallgatók több mint 25%-a. A Karon a kereskedelemhez kötődő szakirányok kerültek beindításra. A szak a felsőoktatási rangsorokban nagyon jó értékelést kapott az elmúlt években, rendszerint a stabil második helyet, követve a BCE-n folyó képzést. Az angol és német nyelvű képzést a KVIK folytatja. Az elmúlt évek negatív tendenciája, hogy az angol nyelv növekvő dominanciája miatt folyamatosan csökken a német nyelvű képzésre jelentkezők száma. A turizmus-menedzsment mesterképzési szak első, 2009-es (kezdetben csak levelező munkarendű) beindítását, majd a nappali és levelező munkarendű hallgatói létszám dinamikus bővülését követően, 2012-től várhatóan beindul az angol nyelvű képzés is. A két szakiránnyal meghirdetett (Egészségturizmus, Food and Beverage Management) magyar nyelvű turizmusmenedzsment képzésben a Kar vezető szerepe országos tekintetben ma már vitathatatlan. 16

17 Helyzetértékelés A felsőfokú szakképzésben - különösen a nagy hallgatói létszámmal indított, népszerű képzések esetében országosan jelentős hallgatói létszámnövekedés következett be. A Kar ennek ellenére megőrizte vezető szerepét e képzések tekintetében. A Karon 8 felsőfokú szakképzési szak kerül meghirdetésre, melyek közül az idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi, valamint reklámszervező szakmenedzser szakok vonzzák a legnagyobb hallgatói létszámot. A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók 23-24%-át adják a Kar teljes hallgatói létszámának. A Kar a jövőben is kívánja indítani az alapszakjaihoz illeszkedő felsőoktatási szakképzéseket. Az idegen nyelvű képzések nemzetközi beágyazottságát és elismertségét a kettős diplomára, szakmai tutorálásra és továbbtanulási beszámításra vonatkozóan a Fachhochschule Kempten, Hochschule Hof, Manchester Metropolitan University, valamint az Université du Havre felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodások és rendszeres munkakapcsolatok is biztosítják. Az angol nyelvű turizmus-vendéglátás alapképzés 2011-ben ismét elnyerte az Institute of Hospitality (Egyesült Királyság) akkreditációját 2016-ig. Az idegen nyelvű képzéseken jelenleg a magyar hallgatói jelenlét a meghatározó, teljes idejű képzésre csak kis létszámban érkeznek külföldiek. A Kar 2012-re elfogadott akciótervének egyik kiemelt feladata a külföldi állampolgárok széles körben történő toborzása a teljes idejű képzésbe. A részképzés lehetőségével, részben a kiterjedt Erasmus kapcsolatrendszernek köszönhetően (56 partnerintézmény) de egyéni jelentkezés alapján is viszonylag nagy számban érkeznek hallgatók. A kiterjedt kétoldalú nemzetközi partnerkapcsolatok célja a hallgatói és oktató mobilitás bővítése, az idegen nyelvű képzések támogatása. A Kar az Edutus Főiskolával együttműködve 2011-ben székhelyen kívüli képzésben turizmus-vendéglátás alapképzési szakot indított levelező munkarendben Székelyudvarhelyen. Hasonló képzés beindítását tervezi a Kar 2012-ben a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karán. A Kar kezdeményező szerepet tudott betölteni egy korszerű távoktatási rendszer kialakításában (jelentős számú hallgató tanul ebben a munkarendben, amelyben egyébként kevés intézmény folytat képzést). A távoktatás szerepe a jövőben növekedni fog, tekintettel arra, hogy a hallgatók meghatározott része munka mellett fog tudni csak továbbtanulni. A távoktatás másik rejtett eredménye, hogy az itt kifejlesztett e-learninges oktatási módszerek fokozatosan adaptálásra kerülnek a teljes oktatási tevékenységbe. A Főiskolán belül, de országos szinten is, speciális adottság és érték az évtizedek óta az országban egyedül itt folyó és a bolognai képzési rendszer bevezetésével mesterképzési szintre emelt turizmus-vendéglátás, valamint az összesen két intézményben meghirdetett kereskedelem és marketing szakos közgazdásztanár mesterképzés. Ezek mellett pedig jelen van az üzleti szakoktató alapképzés, mely ugyan kisebb és csökkenő létszámú, ám országosan mégis fontos szerepet játszik: kereskedelmi szakiránnyal csak itt, vendéglátó szakiránnyal pedig nagyrészt (85%-ban) a Karon folyik üzleti szakoktató képzés hazánkban től kerül meghirdetésre az andragógia alapképzési szak, melynek sajátos jegyét az országban elsőként akkreditált turisztikai andragógia szakirány adja. 17

18 Helyzetértékelés A Kar azért tudta megőrizni vezető szerepét a turizmus, a vendéglátás és kereskedelem területén, mert kihasználta a bolognai piramis vertikális, szintek szerinti lehetőségeit különösen a turizmus, vendéglátás területén, és teljessé tette azt a szakmailag fontos, jövőbe mutató, horizontálisan kapcsolódó kínálattal (szakmai tanárképzés, andragógia alapképzési szak). Ettől vált és maradhat a jövőben is meghatározó szakmai műhely. Ez lehetővé teszi az oktatói kapacitások hatékonyabb kihasználását, egyben oktatói életút perspektívát is biztosít számukra. A vállalati kapcsolatrendszer így nem csupán az egyébként kiemelten fontos szakmai gyakorlóhelyek biztosítására korlátozódik. A munkáltatókkal, különösen a szóban forgó ágazatok néhány, piacilag jelentősebb szereplőjével komplex kapcsolatrendszer alakult ki, amely magába foglalja a képzések mellett működő Szakmai Tanácsadó Testületekben történő aktív részvételt, szakemberek vendégoktatói tevékenységét, valamint K+F alkalmazott kutatások megrendelését a tanszékektől. Ez a szakmához való sokoldalú kötődés nélkülözhetetlen feltétele a Kar által is kiemelt szempontnak tartott és a munkaerőpiac által elvárt gyakorlatorientáltságnak a Karon folytatott képzések tekintetében. Pénzügyi és Számviteli Kar A 2006/2007. tanévben, a bolognai rendszerben indított alapképzési szakok (pénzügy és számvitel, gazdálkodási és menedzsment, emberi erőforrások) minden szempontból stabilizálódtak az előző IFT megvalósulásának időszakában. Kialakult a szabályozási környezet, stabilizálódott a szakok létszámaránya (a szakstruktúra egymáshoz viszonyuló súlya), és ennek megfelelően fejlődött a képzési infrastruktúra (pl. az oktatói kar szakmai összetétele, jegyzetek, stb.). A képzési kínálat a gazdaságinformatikus alapképzési szak szeptemberi beindításával bővült. A szak eltérő jellegéből következik, hogy több területen új szabályozási környezetet igényel, illetve folyamatosan biztosítani kell a képzési infrastruktúrát. A Kar 2011-ig két területi intézetben is (Salgótarján, Zalaegerszeg) folytatott képzést, 2011-től a Zalaegerszegi Intézet önálló karként, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven folytatja oktatókutató munkáját. Az alapképzési szakok közül a pénzügy és számvitel szakon a szakos országos hallgatói létszám majdnem harmada a Karon tanul, az emberi erőforrások alapképzési szak esetében ez az arány mintegy 25 %-os. A Kar nemzetköziesítési törekvéseinek eredményeképpen pénzügy és számvitel alapképzési szakon, nappali munkarendben, immáron angol nyelven is folyik oktatás. A 2011-ben indult gazdaságinformatikus alapképzési szak az első évben kivívta a hallgatók érdeklődését, és a jövőben nagyobb létszámra is számíthat. Különösen perspektivikus képzési irány ez, ha figyelembe vesszük az informatikai képzési területre jutó állami ösztöndíjas hallgatói létszámot. A pénzügy és számvitel alapképzési szakon jelentős a távoktatási létszám (az ország szakirányú távoktatási létszámának 75%-a jár ide), bár az országos tendenciával párhuzamosan a hallgatók létszáma csökken. A Kar mesterképzési tevékenysége két szakkal (pénzügy és számvitel mesterképzési szakok), levelező munkarendben indult meg 2009-ben, majd 2010-ben nappali képzésben is mindkét szak sikeresen elindult. A képzések iránt évről-évre nagyobb érdeklődést tapasztalható, e két 18

19 Helyzetértékelés szak az országos mesterképzési hallgatói létszám 20, illetve 27%-át fedi le. Az első oklevelet szerzett hallgatók 2011-ben végeztek. Az intézményi DPR-kutatás alapján a PSZK-n a legnagyobb azon hallgatók aránya, akik mesterképzésre való továbblépésük alapján biztosan, vagy valószínűleg a Kar mesterképzéseit választanák (43%). Ez azt mutatja, hogy a hallgatók nagy része megtalálta számítását, amikor a PSZK-t választotta tanulmányai folytatására. A felsőfokú szakképzési kínálat összeállításakor a Kar azt a célt tartotta szem előtt, hogy a felsőoktatásba be nem jutó (de oda bekerülni kívánó) tanulók számára értelmes és perspektivikus tanulási alternatívát tudjon nyújtani és piacképes szakképzettség megszerzéséhez tudja őket hozzásegíteni. A Kar hazánk egyik legjelentősebb felsőfokú szakképző helye, amely 1998 óta folytat banki-, pénzügyi-, és számviteli szakügyintézői felsőfokú szakképzést. Ez a kínálat a későbbiek során bővült, reagálva a specifikusabb elvárásokra. (A hallgatói létszámot tekintve a legsikeresebb ezek közül az adóigazgatási szakügyintéző képzés.) Az Intézmény a tradicionális képzések esetében megtartotta pozícióját, sőt a szűkülő piaci körülmények között is megerősítette azt szeptemberében új modulrendszerű felsőfokú szakképzés került bevezetésre. Ma már a hallgatók ebben a rendszerben folytatják tanulmányaikat (közel 1000 fő). A 2008-ban újonnan regisztrált 26 szakirányú továbbképzési szakból álló képzési kínálat lehetővé teszi, hogy a képzésben résztvevők az üzleti életben és a közigazgatásban egyaránt elméletileg jól felkészült széles látókörű, biztos szakmai tudással rendelkező szakemberként állják meg helyüket. A 26 regisztrált szakból az elmúlt időszakban 13 szakot sikerült indítani (legstabilabb létszámmal a mérnök-közgazdász (főiskolai) szakot, illetve a vállalkozásgazdálkodási menedzser szakot). A szakirányú továbbképzések fő rekrutációs bázisát a korábban a Karon végzett hallgatók adják (ez kiderül a DPR-felmérések eredményeiből), illetve a BGF-en belül a PSZK-n végzett hallgatók tartják legvalószínűbbnek, hogy később a Karon részt vegyenek ilyen típusú képzésen. Kuriózumként jelenik meg a Nanterre-i Egyetem által kidolgozott képzés, melyet a Főiskola a kisés középvállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek és munkatársainak kínál. A képzés hozzájárulhat a hazai gazdaságban meghatározó KKV-k hatékonyságának, és stratégiai gondolkodásának javulásához. Tantervét öt EU-tagország felsőoktatási intézménye együttműködésének keretén belül fejlesztették ki. A nemzetközi kis-, és középvállalkozási francia diploma az érettségivel rendelkezők részére alapképzésnek, míg a felsőoktatási oklevéllel rendelkezők számára újabb diploma megszerzésére irányuló képzésnek minősül. A képzés beindítása óta 132 fő szerzett oklevelet. A Kar Salgótarjáni Intézete esetében az alacsony hallgatói és jelentkezői létszám, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt reálisan a képzések kivezetésére, illetve a képzésben résztvevők Budapesten történő oktatására kell felkészülni. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg A Gazdálkodási Kar Zalaegerszegen jelenleg felsőfokú szakképzésen, alapképzésen és szakirányú továbbképzésen folyik oktatás. A 2011/2012. tanévben három alapképzési szakon folytat képzés (pénzügy és számvitel, gazdálkodási és menedzsment, gazdaságinformatikus), egy további alapképzési szak (közszolgálati) pedig már akkreditálásra, illetve az Oktatási Hivatal 19

20 Helyzetértékelés részéről regisztrálásra került. A képzés megindítására a közszolgálati alapképzési szakon 2012 szeptemberétől kerül sor. Az alapképzés a gazdaságtudományok és az informatika képzési területeken folyik. A Kar (illetve a jogelőd Intézet) képzési szerkezetében évtizedekig a pénzügy és a számvitel szakterület uralkodott, és mind a mai napig ez jelenti a képzés erősségét. Ezen belül sajátos specializáció alakult ki: a pénzügy szakon nagy hallgatói létszámmal működött az államháztartási szakirány, biztosítva a város és a régió önkormányzatainak pénzügyi szakember-utánpótlását. Erre a felhalmozódott szakismeretre alapozva akkreditálta a BGF a közszolgálati alapképzési szakot. A gazdaságinformatikus alapképzési szak 2011-ben indult. A szakindítás nem előzmény nélküli. A hagyományos közgazdász képzés során gazdasági informatikára is specializálódhattak a hallgatók. A képzés keretében szerzett tapasztalatok, a gazdaságinformatikai képzés terén szerzett jártasság birtokában a Kar felkészült az informatika képzési területen lévő szakok oktatására. A pénzügyi képzés szakmai hagyományaira építve a 2012/2013 tanévben megindulhat az oktatás a pénzügy mesterképzési szakon, levelező munkarendben. Az oktatási tevékenység meghatározó részét a Kar minősített oktatói fogják ellátni, de természetesen a Pénzügyi és Számviteli Kar oktatói is aktívan részt vesznek benne. Az alapképzéses hallgatói létszám az elmúlt három évben csökkent a gazdaságtudományi képzéseken, de a gazdaságinformatikus alapképzési szakon tekintettel az állami ösztöndíjas helyekre, valamint arra, hogy Zala megyében egyedül a Kar kínálja ezt a képzést létszámbővülés várható. A távoktatásban tanuló hallgatók száma az utóbbi években csökkenést mutatott, részben ezen okból 2011-ben levelező munkarendű képzést indított a Kar, sikerrel. Felsőfokú szakképzésre Zala megyében jelentős a kereslet. A jelentkezők túlnyomó többsége Zala megyei illetőségű, illetve Vas megyéből is jelentősebb számú tanuló kíván részt venni ezeken a képzéseken. A évi felvételi eljárás keretében meghirdetésre került egy új felsőfokú szakképzési szak, a web-programozó. A szakot megfelelő számú jelentkező hiányában 2011 szeptemberében nem sikerült elindítani, de remélhetőleg 2012-ben megindulhat a képzés. A Kar a fentiek értelmében önálló képzési szerkezettel, az egyes képzési szinteket integráltan jeleníti meg, biztosítva a törzsismeretek és a speciális ismeretek oktatásának megfelelő szakmai hátterét. Doktori képzés A minden képzési szinten elsősorban a gyakorlatorientált képzésekre összpontosít. Az Intézmény doktori képzést nemzetközi együttműködésben folytat. Az angol nyelvű doktori képzésre (PhD in International Business) jelentkező hallgatók az angol partnerintézmény, az Anglia Ruskin Egyetem PhD oklevelét szerezhetik meg. A nemzetközi együttműködés keretében megvalósított képzésben a BGF oktatói témavezetőként és oktatóként egyaránt közreműködnek. 20

21 Helyzetértékelés A Főiskola 2011 novemberében írt alá megállapodást francia partnerintézményével, az Amiens-i Université Jules Verne de Picardie-vel egy, az angol nyelvű doktori képzéshez hasonló konstrukcióban működő francia PhD-képzés indítására vonatkozóan. Összességében megállapítható, hogy a képzési portfóliója, megfelel a munkaerő-piaci és hallgatói keresletnek, és folyamatos gondozás és minőségfejlesztés mellett nem szorul komoly korrekcióra (az alapképzés és mesterképzés aránya megfelelő, a felsőoktatási szakképzés pedig továbbra is fontos szerepet játszik). Jelentős az Intézmény idegen nyelvű képzési kínálata, amelynek további bővítésére is törekszik a jövőben A szakmai gyakorlati képzés értékelése A erőssége a munkaerőpiacon jól hasznosítható, gyakorlatorientált képzés biztosítása. A képzések eredményességéhez nagyban hozzájárulnak a gyakorlati képzések és a külső helyszínen folytatott szakmai gyakorlatok. A szakmai gyakorlatok színvonalát vizsgáló legutóbbi FELVI felmérésen a Külkereskedelmi Kar és a Pénzügyi és Számviteli Kar országos szinten holtversenyben első, a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar 8. helyezést ért el. A Főiskolán folytatott gyakorlati képzés infrastrukturális feltételei az elmúlt években tovább javultak ben a TÁMOP intézkedés keretében befejeződött a Főiskola Markó utcai épülete pincéjének a felújítása. A kivitelezés eredményképpen mindhárom budapesti kar számára mintegy 400 m 2 -en szakmai gyakorlati hely került kialakításra, amelyek az adott képzési terület munkahelyi környezetét modellezik. Példaként érdemes megemlíteni a BGF Student s World Travel Tanutazási Irodát, az Idegen Nyelvi és Kommunikációs Tanirodát, valamint a marketing oktatás gyakorlati feltételeit javító fókuszlabort ben Zalaegerszegen a TIOP intézkedés keretében új fejlesztésként átadásra került az Infokommunikációs Szolgáltató és Tudásközpont. A hallgatók a képzések képzési és kimeneti követelményeiben megfogalmazott, valamint a mintatantervben előírt szakmai gyakorlatokon vesznek részt, melynek hossza négy héttől egy szemeszterig terjed a mintatantervnek megfelelően. Néhány FSZ képzés esetén nyári, egy hónapos gyakorlatot is teljesíteni kell a hallgatóknak. A szakmai gyakorlat célja, hogy a hallgatók önálló feladatokat kapjanak, és esetlegesen a gyakorlóhely egyben első munkahelyükké is váljon. A szakmai gyakorlati hely kiválasztását a Főiskola a hallgatókra bízza. Természetesen valamennyi Kar Karrierirodája segítséget nyújt ehhez, mivel fogadják és közvetítik a cégektől beérkező gyakornoki ajánlatokat, ápolják a már meglevő céges partnerkapcsolatokat, illetve új kapcsolatok kiépítését is szorgalmazzák. A szakmai gyakorlat helyét a szakvezető (intézetvezető) hagyja jóvá. A szakmai gyakorlat végén a külső gyakorlati vezető értékeli a hallgató munkáját. A vállalkozások döntő többsége kifejezetten elégedett a hallgatók ismereteivel, munkához való hozzáállásával, nyelvtudásával és szívesen fogadják őket gyakorlatra. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon a szakmai gyakorlat - a Főiskola tulajdonában lévő - Alma Mater Tanétterem Kft. gyakorlóhelyén, illetve a központi gyakorlati képzőhely részeként működő BGF Students World Travel tanirodában is történik. A BGF 21

22 Helyzetértékelés Students World Travel érdekessége, hogy alkalmazottainak nagy része féléves szakmai gyakorlatát töltő turizmus-vendéglátás alapképzési szakos, idegenforgalmi és szálloda szakirányos hallgató. A Neckermann munkatársainak szakmai irányításával a főiskolások a cég mind a négy évszakra kiterjedő kínálatán túl kifejezetten diákoknak szóló utakat is szerveznek, illetve segítik a magyar fiatalok határon túli kirándulásait is. A KVIK nagyszámú kis- és középvállalati partnerrel rendelkezik a szakmai gyakorlatok lebonyolítására. Fontos azonban olyan, az ágazatban kiemelkedő piaci szerepet játszó vállalatokkal kialakított komplex együttműködés, amely a gyakorlatok mellett kiterjed más együttműködési-támogatási formákra is. Ilyen vállalatok a Danubius Hotels, az Accor-Pannonia Zrt., a Spar Magyarország, az Auchan vagy a Decathlon. A KVIK turizmus-vendéglátás szakos hallgatóinak átlagosan 30%-a külföldön tölti szakmai gyakorlatát. A kar máltai, ciprusi, görögországi és egyesült államokbeli szakmai partnerekkel folyamatosan kapcsolatban áll. A partnervállalat előre meghatározott időpontban a jelentkezési anyagokat előre benyújtott hallgatók között személyes interjút tart és ez alapján választja ki a szakmai gyakorlatra a hallgatókat. A külföldi szakmai gyakorlatokra vonatkozó szerződéskötések is szabályozottak a Főiskolán. Az állandó szakmai gyakorlati desztinációk közé tartozik Spanyolország, Írország, Törökország, Németország, Ausztria és Franciaország, de utaznak ki hallgatók Olaszországba és az Egyesült Királyságba is. Évente 1-1 hallgató eljut Ausztráliába, vagy Új-Zélandra is. A Külkereskedelmi Kar hosszú évekre visszanyúló, igen jó szakmai kapcsolatot épített ki a vállalati, vállalkozói szférával, amely gyakorlati helyet biztosít úgy a nemzetközi gazdálkodás, mint a kereskedelem és marketing szakos hallgatóknak szakmai gyakorlatuk letöltésére. Örvendetesen növekszik a Kar azon hallgatóinak a száma, akik külföldön teljesítik szakmai gyakorlatukat. A kommunikáció és médiatudomány alapképzési szak szakmai gyakorlatát 90 órás belső szakmai gyakorlat (rádió és tv, valamint multimediális labor) egészíti ki. A gyakorlati munkát professzionális stúdió segíti, ahol szakmai fórumokon is elismert produkciók születnek, dr. Surányi András Purlitzer-díjas filmrendező vezetésével. A 320 órás külső szakmai gyakorlatot a hallgatók hazai és nemzetközi profit és non profit szervezeteknél, valamint az országos és helyi médiumoknál töltik el. A Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetének hallgatóinak gyakorlati képzésében a Wamsler SE Európai Részvénytársaság vállal tevékeny szerepet, a Főiskola és az Rt. között 2010 májusában aláírt megállapodás alapján. A szakmai gyakorlat áttekintése nyomán megállapítható, hogy a Főiskola célja az eddigi erős hagyományok és országos versenyelőnyök megtartása, a mai gyakorlat folyamatos, minőségelvű továbbfejlesztésével. 22

23 Helyzetértékelés A felnőttképzési tevékenység értékelése A kiemelt célja, hogy az általa indított felnőttképzési programok a gyorsan változó munkaerő-piaci igényeknek megfeleljenek, ezáltal a kurzusokon résztvevők korábban megszerzett tudása bővüljön, megújuljon. A képzések nem csak a Főiskola hallgatói számára elérhetők, hanem nyitottak az érdeklődők széles köre előtt is. A felnőttképzés területén a Főiskola nem csak képzésszervező és képző, hanem, mint regionális vizsgaszervező, országosan is jelentős szerepet tölt be: A Pénzügyi és Számviteli Karnak valamennyi régióban vizsgaszervezési jogosultsága van a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó szakképesítésekre. A turizmusért felelős miniszter megbízása alapján - az országban egyedüliként - a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar szervez utazásszervezői szakmai minősítő vizsgát, amelynek meglétét a 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet az utazásszervező és közvetítő tevékenység folytatásának feltételeként jelöli meg. Az elmúlt öt évben 107 fő tett sikeres vizsgát. A BGF karain számos szakmai tanfolyami képzés indul, melyek közül az alábbiak tekinthetők kiemelt jelentőségűnek: A KKK-n a hallgatók idegen nyelv tudásának javítása érdekében külön nyelvi kurzusok kerültek meghirdetésre, és számos hallgató vett fel nyelvi tantárgyakat, összesen 16 csoport indult angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, arab, kínai és japán nyelvből. A Nemzetközi külkereskedelmi ügylet és okmányai tanfolyam novemberdecemberében került megrendezésre. A KVIK-n a speciális Borschola nevet viselő sommelier kurzus rendkívül népszerű. A PSZK tanfolyami képzéseiben résztvevők száma 2010-ben összesen több mint 2000 fő volt. A legnagyobb létszámmal induló képzések 2011-ben a következők (ld. tabl_13) Adótanácsadó: Mérlegképes könyvelő: Okleveles könyvvizsgáló: Könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése: Középfokú nyelvvizsgára felkészítő: Egyéb vizsgára felkészítő képzés (adó, számvitel): 96 fő, 525 fő, 132 fő, 613 fő, 156 fő, 415 fő. Az Intézmény felnőttképzései tartalmuk és egyéb specifikumaik tekintetében rendkívül heterogének, továbbá erőteljes kari arculattal jellemezhetők. 23

24 Helyzetértékelés A KKK legjelentősebb tanfolyami és egyéb képzései évben Sorszám A képzés megnevezése Mutatók/jellemzők 2. táblázat Idegen nyelvi önálló tantárgyi blokk Nyelvvizsga előkészítő kurzusok A költségtérítéses nyelvoktatás új formája, melynek kurzusai a Neptunban felvehető szabadon választott tantárgyként jelennek meg, gyakorlati jeggyel zárulnak, kredit értékük nincs. A tanfolyamok 10 hetesek, heti 4 órában zajlanak. A kurzusokat más intézmények hallgatói is látogatják, a teljes létszám 150 fő/félév. A legkeresettebbek a szakmai nyelvvizsga előkészítő kurzusok, de népszerűek a kisebb nyelvek kezdő tanfolyamai is (pl.: japán, orosz, olasz, spanyol, portugál). A 2011/2012-es tanév őszi félévétől 11 helyett már 14 nyelven kínáljuk a kurzusokat, a portugál, a katalán és a héber nyelvvel bővítve. A PSZK Budapest legjelentősebb tanfolyami és egyéb képzései évben 3. táblázat Sorszám A képzés megnevezése Mutatók/jellemzők Mivel a jogszabály a bemeneti szintet nem szigorította, a közgazdász és a szakirányú főiskolai oklevéllel rendelkezőkre elsősorban a 1. Mérlegképes könyvelő végzett saját hallgatóinkra számítunk. A korábbi tudás beszámításának bővítésével a más főiskolákon, egyetemeken szerzett közgazdász végzettséggel rendelkezők egy része is csatlakozott a képzéseinkhez. 2. Adótanácsadó Hallgatóink létszámát elsősorban az alapképzésben végzett hallgatók teszik ki. Szigorítás az egy év szakmai gyakorlat megkövetelése. Érdeklődésük folyamatos. 3. Közbeszerzési referens A pályázattal és a közbeszerzéssel foglalkozó szakemberek részére szervezzük. 4. Okleveles könyvvizsgáló A pénzügyi és számviteli képzések legmagasabb szintű kvalifikációs képzése. A Főiskolán végzett hallgatók, a mérlegképes könyvelői szakképzésben végzett hallgatóink, a szakirányú továbbképzésben részt vettek veszik igénybe és biztosítják a képzés folyamatos indítását. 5. Könyvviteli szolgáltatást végzők kötelező továbbképzése Regisztrált mérlegképes könyvelők, és elsősorban a végzettségüket főiskolánkon szerzett hallgatók veszik igénybe Pénzügyi számviteli ügyintéző Középfokú nyelvvizsga felkészítő tanfolyam Kreditpontot érő szakmai továbbképzések Mivel a jogszabály bemeneti szinten nem változtatott, azoknak az érettségivel rendelkezőknek szervezzük akik a vállalkozások alapításával, működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásában kívánnak dolgozni, másrészt pedig azoknak, akiknek az ügyintézői végzettség bemeneti szintet jelent a mérlegképes könyvvelői képzésre. Elsősorban a főiskolai hallgatók jelentkeznek angol és német nyelvvizsga előkészítő tanfolyamokra. Adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők, valamint okleveles könyvvizsgálók részére szervezünk kreditpontot érő továbbképzéseket. 24

25 Helyzetértékelés A felnőttképzések területén a jövőben új kihívásoknak kell megfelelni, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a rövidebb időtartamú, speciális vállalati igényeknek megfelelő képzések fejlesztésére A képzésfejlesztési tevékenység értékelése A képzésfejlesztési tevékenységének eredményképpen a bolognai típusú alapképzési szakok sikeres bevezetése mellett 2006 és 2011 között folyamatosan bővítette képzési kínálatát. A Főiskola a 2012/2013. tanévben a négy karon öt képzési területen összesen 12 alapképzési szakon, 6 mesterképzési szakon, 22 felsőfokú szakképzési szakon, továbbá 53 szakirányú továbbképzési szakon hirdetett felvételt. Az elmúlt években folyamatosan bővült a Főiskolán az alapképzési szakok száma ben indult meg a képzés az informatika képzési területhez tartozó gazdaságinformatikus alapképzési szakon szeptemberétől három új alapképzési szakkal bővül a képzési kínálat: andragógia (bölcsészettudomány), közszolgálati (gazdaságtudomány), nemzetközi tanulmányok (társadalomtudomány). A mesterképzésben 2008-ban egy, 2009-től már 6 szakot indított a Főiskola. A képzésfejlesztést a kereslet és a rendelkezésre álló erőforrások vizsgálata előzi meg. Sikeresen bővült az idegen nyelvű képzések kínálata is, jelenleg angolul, franciául vagy németül kínál a Főiskola alapképzést 4 szakon, és 2012-ben két mesterképzési szak is meghirdetésre került angol nyelven. Ahol szükségesnek látszott, ott a képzési kínálat bővítése nemzetközi együttműködésben történt. A képzésfejlesztési tevékenység új és fontos részét képezi a határon túl megindított, illetve meghirdetett alap- és mesterképzések Kolozsvárott (KKK), Székelyudvarhelyen, illetve Nyitrán (KVIK). A felsőfokú szakképzések és a szakirányú továbbképzések kínálata is változott az elmúlt években, ezt az új OKJ bevezetésén túl a felhasználói igények módosulása is indokolta. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény életbe lépését követően az eddigi FSZ képzéseket a felsőoktatási szakképzések váltják fel szeptemberétől 9 szakon 21 szakirányban tervez az Intézmény képzést hirdetni, ennek előkészületei, a képzésfejlesztési tevékenység ütemezetten és folyamatosan zajlanak. A képzésfejlesztési tevékenységet a Főiskola Szervezeti és Működési Rendje illetve a képzési folyamatok tervezésére vonatkozó ME-05 minőségirányítási eljárás szabályozza. A tartalmi részletek kidolgozásában fontos elem a munkaerő-piaci vélemények, új trendek figyelembe vétele, amely a szakok mellett működő Szakmai Tanácsadó Testületek bevonásával valósul meg. A Főiskola szakindítási kérelmei általában az első benyújtáskor elfogadásra kerülnek. Az akkreditált tantárgyi programok dokumentált korszerűsítése a tantárgyfelelősök feladata, akik a tantárgyat oktató kollégákkal, valamint a munkaerő-piaci tendenciák, új kutatási eredmények, szakmai konferenciákon szerzett ismeretek birtokában évente legalább egyszer frissítik a tantárgyi programot. A tantárgyfelelősök feladatait külön rektori utasítás tartalmazza. A MAB által akkreditált mintatantervekben csak rendkívül alapos és körültekintő szakmai és tudományos előkészítés esetén lehetséges módosítást kezdeményezni, ehhez mind a Tudományos Tanács, mind az Oktatási Bizottság támogatása szükséges. A módosításra vonatkozó előterjesztés csak ez esetben kerülhet a Szenátus elé. 25

26 Helyzetértékelés A Főiskola képzésfejlesztési tevékenységét az elmúlt időszakban több pályázat is támogatta. 1. A TÁMOP keretében május és április között került sor a Team Akadémia - Interaktív vállalkozói tanulás megjelenése a hagyományos képzési környezetben, komplex tartalomfejlesztés az alapképzési, a szakirányú továbbképzési, és a rövid ciklusú képzési formákban egyaránt című projekt megvalósítására. A projekt fő célja: komplex képzési rendszer és tartalomfejlesztés megvalósítása a learning by doing" illetve a work based learning" módszerével a vállalkozások minden szintjén a rövid ciklusú képzésektől az alapképzésen át a szakirányú továbbképzésekig, továbbá a Team Akadémia képzés rendszerének adaptációja, hazai meghonosítása. A projekt eredményeként 3 magyar és 2 angol tanterv, összesen 32 magyar és 24 angol tantárgy tananyaga került kidolgozásra. A képzés tananyagai ingyenesen, online hozzáférhetőek lesznek nemcsak BGF-es hallgatók számára is. 2. A TÁMOP-4.1.1A10/2/KMR Készség, Kompetencia, Tudás elnevezésű projekt keretében felmérésre kerültek a gazdasági szakemberekkel szemben a munkáltatók részéről támasztott igények, majd megtörtént a felméréssel nyert ismeretek szintekre és szakokra bontott elemzése is. Mindez a főiskolai kínálat bővítésének, illetve a munkáltatói kompetencia igények képzéseinkben történő fokozottabb megjelenítésének alapjául szolgál májusában kezdődik a TÁMOP intézkedés keretében az Informatika szakok integrált képzésfejlesztése című projekt megvalósítása a GKZ és a PSZK közreműködésével. A projekt keretében 4 képzési modul 15 tananyagának megírására kerül sor, amely a tanulási és oktatási módszerek fejlesztését is szolgálja, mivel korszerű elektronikus formában fogják létrehozni azt. A módszertan kidolgozása mellett az oktatók felkészítése is megtörténik A képzési eredményesség értékelése Az elmúlt években készült felmérések és rangsorok egyértelműen visszaigazolják, hogy a Főiskola szakmai tevékenységét, a Karok által nyújtott képzéseket mind a munkaerőpiac, mind az Intézmény végzett és aktív hallgatói rendkívül pozitívan értékelik. A legutóbbi FELVI felmérésben a hasonló profilú felsőoktatási intézmények között a szakmai ismeretek naprakészsége kérdésre adott válaszok alapján a PSZK-BP első, a KKK negyedik, míg a KVIK nyolcadik helyezést, a diploma értéke itthon szempont szerinti vizsgálatában a KVIK második, a PSZK-BP harmadik, míg a KKK kilencedik helyezést ért el. Hasonló helyezést értek el a karok a diploma értéke külföldön szempont alapján is (KVIK 2. hely, PSZK-BP 3 hely, KKK 8. hely). A végzett hallgatók körében készült DPR felmérések eredményei is kedvezőek, tízből hét megkérdezett szerint a munkaadók a legjobb diplomák között tartják nyilván a BGF-n szerzett végzettséget. A 2007-ben és 2009-ben a Főiskolán végzett válaszadó hallgatók közel fele már záróvizsga előtt dolgozott a munkahelyén, további 30 %-uk pedig a végzést követő 3 hónapon belül talált állást. A (2010-ben) végzett hallgatók havi nettó átlagjövedelme általában meghaladja a teljes felsőoktatási válaszadói kör átlagát, a PSZK esetén Ft, a KKK-n Ft, a KVIK-en Ft. Egyedül a GKZ végzett (válaszadó) hallgatóinak havi nettó átlagjövedelme ( Ft) marad el az országos átlagtól. Az időszakos munkanélküliségre vonatkozó adatokat 26

27 Helyzetértékelés félrevezetőnek tartjuk, nem ad reális képet a hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedéséről, sokkal inkább az általunk korábban bemutatott értelmezés (a hallgatók hány százaléka rendelkezik állással a záróvizsga időpontjában, illetve hány százaléka tud elhelyezkedni hónapon belül) a célravezető. A Főiskola képzéseire és kurzusaira vonatkozó számadatok alapján a következők állapíthatóak meg (ld. tabl_15): a meghirdetett kurzusok átlagos hallgatói létszáma 24,75 fő. A legmagasabb a hallgatói létszám átlaga a KVIK kurzusain (35,04 fő), míg a legalacsonyabb a PSZK Salgótarjáni Intézetében, itt mindösszesen 11 fő. A PSZK.BP, a KKK és a GKZ esetén a hallgatók létszáma átlagosan meghaladja a 20 főt. A Főiskolán az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók száma átlagosan 33,8 fő. Az egyes karok esetén ez az érték 22,35 fő (PSZK Salgótarján) és 56,9 fő (PSZK Budapest) között szóródik. A főállásban alkalmazott oktatók aránya az Intézményünkben 94,47%. Zalaegerszegen minden oktató főállású, míg a legalacsonyabb arány a PSZK Budapesten jelentkezik (84,75%). Az egy oktatóra jutó átlagos heti óraszám 16,14 óra, ebben a mutatóban a két szélső érték szintén a PSZK Budapest (18,8 óra) és a GKZ (12,65 óra). A hallgatói előrehaladást tartalmazó táblázatban szereplő adatok arra utalnak, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola karain a hallgatók nagy hányada nem a mintatantervben előírt képzési idő alatt fejezi be tanulmányait (ld. tabl_14). A kreditrendszer bevezetése és a Bologna folyamat kiszélesedése eredményeképpen országosan jellemző tendencia a felsőoktatási tanulmányok jelentős elhúzódása, a tanulmányok sikeres lezárásának a kitolódása, a mintatantervhez viszonyítottan 2-3 félévvel történő meghosszabbítása. Ennek az Intézmény tapasztalatai szerint az alábbi okai vannak: a hallgatók államilag támogatott féléveinek száma legfeljebb 12 félév, míg a költségtérítéses hallgatók maximális képzési ideje a mintatantervben meghatározott félévek kétszerese, a hallgatók jelentős része minimum egy félév külföldi részképzésen vesz részt, a hallgatók gyakran élnek a párhuzamos képzés lehetőségével, sok esetben intézményen belül több szakon folytatnak tanulmányokat, így több diplomát szereznek, a nappali munkarendű hallgatók egyre jelentősebb köre vállal rendszeresen munkát, esetleg állásajánlatot is kap, így a munka mellett tanulmányai előrehaladási üteme erőteljesen csökken, sok hallgató nyelvismeretének bővítése, illetve szakmai tapasztalatszerzés céljából fél évre, egy évre külföldre utazik, a távoktatási képzésben részt vevő hallgatók esetenként anyagi gondok miatt kérnek passzív félévet, mert nem tudják fizetni a költségtérítést. A hallgatók közül többen is vannak, akik hallgatói jogviszonyukat lemondva újra felvételiznek, hogy tiszta lappal indulva ismét állami támogatott státuszba kerüljenek, vagy a sok utóvizsga következményeitől megszabadulva első tárgyfelvevőként jelenjenek meg olyan tárgyból, melyet 27

28 Helyzetértékelés két-három év alatt nem sikerült abszolválniuk. Az újrafelvett hallgatók aránya főként a PSZK-n magas. Az utóbbi években a lemorzsolódás aránya kismértékű növekedést mutat. Az FSZ képzésben részt vevő hallgatók esetén nagyobb ennek aránya, ami az alábbi okokkal indokolható: az első év elvégzése után a hallgató felvételt nyer alapképzésre, így FSZ tanulmányait abbahagyja, nem ismerte a jelentkező az FSZ képzést, és azt hibás választásként értékeli, vagy esetleg csak FSZ képzésre vették fel, a modul rendszerű szakvizsga óriási terhet ró a hallgatókra, a szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) változásai nagyon nehéz követelményeket támasztanak a viszonylag gyengébb felkészültségű hallgatók elé A nemzetközi dimenzió értékelése A kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése és mélyítése feltétele a felsőoktatási versenyképesség növelésének. A 42 ország több mint 190 felsőoktatási intézményével tart fenn élő, aktív kapcsolatot. Az együttműködések három kategóriába rendezhetőek: stratégiai jellegű, kettős diplomára, közös képzésekre és kutatásokra épülő együttműködések; hallgatói, oktatói mobilitáson alapuló kapcsolatrendszer (Erasmus-, CEEPUS-program keretében); bilaterális megállapodások (nem Erasmus-, vagy CEEPUS-program) keretében megvalósuló oktatási, kutatási együttműködések. Az Intézmény több rangos nemzetközi szervezetnek is a tagja: a EURASHE az európai gyakorlatorientált képzést folytató felsőoktatási intézményeket tömöríti, az EDEN tagjai távoktatással és e-learninggel foglalkozó intézmények, szakemberek, a SPACE az üzleti tudományok és a nyelvoktatást folytató intézmények európai hálózata, míg az IFSSO a társadalomtudománnyal foglalkozó intézmények, szervezetek nemzetközi szövetsége. Az oktatásikutatási tevékenység nemzetközi elismerésének tekinthető, hogy a Főiskola 2011-ben felvételt nyert az Európai Egyetemek Szövetségébe (EUA) és az Egyetemek Nemzetközi Szövetségébe (IAU). A kapcsolatrendszer fenntartásának, fejlesztésének célkitűzését szolgálja a főiskolai szintű Nemzetközi Koordinációs Iroda létrehozása is. Az elmúlt három évben a Főiskolára részképzésre beutazó külföldi hallgatók száma folyamatosan nőtt. A kiutazó hallgatók létszáma kismértékű csökkenést mutat. Kiemelt aktivitás jellemzi a nemzetközi gazdálkodás, a turizmus-vendéglátás, valamint a kereskedelem és marketing alapképzési szakos hallgatókat, akik közül sokan élnek a kettős diploma megszerzésének a lehetőségével is Hollandiában, Németországban vagy Franciaországban. Lényeges továbbá, hogy a hallgatói mobilitás nem csupán az EU tagországok felsőoktatási intézményeibe irányul, hanem 28

29 Helyzetértékelés a Főiskola kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően távol-keleti országok (Japán, Kína, Thaiföld), valamint Oroszország és Ukrajna felé is. A Budapesti Gazdasági Főiskolán több szinten folynak nemzetközi együttműködésben képzések. A nemzetközi gazdálkodás szak angol nyelvű képzésén a holland partnerintézmény, az Avans Hogeschool Breda, vagy a német partnerintézmény, a Fachhoschschule Frankfurt am Main University of Applied Sciences oklevelét is megkaphatják a hallgatók, míg ugyanezen szak francia nyelvű képzésén az oktatás az Amiens-i Picardie Jules Verne egyetemmel közösen folyik, az itt végző hallgatók a magyar és a francia intézmény oklevelét egyaránt megkapják. Az idegen nyelvű kereskedelem és marketing alapképzési szakos hallgatók számára kettős diploma megállapodás van érvényben a németországi Fachhochschule Hof-fal (Bajorország). A német nyelvű turizmus-vendéglátás alapképzésre hasonló konstrukció került kialakításra a Fachhochschule Kempten-nel. Kettős diplomára vonatkozó megállapodás van kidolgozás alatt a turizmus-vendéglátás és a kereskedelem és marketing alapképzési szakok vonatkozásában az Oviedo-i Egyetemmel is. A PSZK-n komoly múltra tekint vissza az Universite Paris Ouest Nanterre La Defense egyetemmel folytatott szakmai kapcsolat, amelynek keretében a francia intézmény képzése magyar nyelven kerül meghirdetésre a BGF-en. A nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően a Budapesti Gazdasági Főiskolán a Cambridge-i székhelyű Anglia Ruskin Egyetem angol nyelvű mesterképzésén is tanulhatnak azok, akik alap (főiskolai) képzésben már oklevelet szereztek. A Hageni Távoktatási Egyetemmel fenntartott kapcsolatoknak köszönhetően a német egyetem a BGF hallgatóinak egyes, a magyar képzésben tanult tantárgyait beszámítja. Mindezeken felül a hallgatóknak és az oktatóknak lehetőségük van az Anglia Ruskin Egyetem PhD-képzésében is részt venni a Budapesti Gazdasági Főiskolán. A nemzetközi együttműködés keretében megvalósított doktori képzésben a BGF oktatói témavezetőként és oktatóként egyaránt közreműködnek. Az Erasmus-program keretében megvalósult mobilitáson kívül jelentős a tanulmányutakon résztvevő ki- és beutazó hallgatók száma, továbbá a külföldön szakmai gyakorlatot teljesítő hallgatók létszáma is. A turizmus-vendéglátás alapképzési szakos hallgatók 30%-a a kötelező szakmai gyakorlatot az ország határain kívül teljesíti külföldi partnerekkel kötött megállapodás alapján (pl.: spanyol, ciprusi, máltai, amerikai, vagy thaiföldi szállodákban). Kiemelten fontos, hogy az oktatók is nemzetközi tapasztalattal rendelkezzenek. Ennek jegyében az Erasmus-program keretében évről évre meghirdetésre kerülnek az oktatói mobilitási pályázatok. A külföldi oktatási lehetőség vonzó az oktatók körében, melyet az utóbbi tanévek mobilitási adatai is alátámasztanak. A kiutazó oktatók aránya különösen a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon jelentős (ld. tabl_17). A Budapesti Gazdasági Főiskolán az elmúlt években folyamatosan nőtt az idegen nyelvű képzések száma. Az alapképzésben jelenleg négy szakon folyik angol, német, illetve francia nyelvű képzés. A mesterképzési kínálat 2012-től két szakon angol nyelvű képzéssel bővül. 29

30 Helyzetértékelés Az angol nyelvű turizmus-vendéglátás alapképzés 2011-ben ismét elnyerte az Institute of Hospitality (Egyesült Királyság) akkreditációját, amely 2016-ig érvényes. Az idegen nyelvű képzésekben részt vevő hallgatók létszáma 2008-tól kismértékben csökken, ennek oka a hagyományos főiskolai képzések kifutása, valamint a német nyelvű képzések iránti érdeklődés visszaesése. Az idegen nyelvű képzések létszámadatait a következő táblázat tartalmazza: Az idegen nyelvű képzések hallgatói létszámának alakulása (fő) 4. táblázat október október október október 15. Hallgatói létszám az idegen nyelvű képzésen ebből hagyományos főiskolai képzés A képzések közül egy alapképzési és egy mesterképzési szak 2011-ben határon túli, székhelyen kívüli képzésként is indult Székelyudvarhelyen, illetve Kolozsváron. A következő tanévtől a turizmus vendéglátás alapképzési szak indítását tervezi az Intézmény a szlovákiai Nyitrán (ld. tabl_18). Összefoglalóan megállapítható, hogy a Főiskola országos összehasonlításban kiemelkedően jól teljesített a hagyományos nemzetközi kapcsolatok (cserék, mobilitás, közös tartalomfejlesztés) területén. A modern tanulási technológiák és a felsőoktatási globalizáció azonban új kihívások elé állítja az intézményt, aminek a következő évek erőteljes fejlesztéseivel kíván megfelelni és ezáltal a jelenleginél erősebb nemzetközi dimenziót adni mind a hallgatók tanulási környezetének mind az oktatói állománynak A tehetséggondozás értékelése A Budapesti Gazdasági Főiskolán a tehetséggondozás jelentős hagyományokkal rendelkezik, több évtizedes múltra tekint vissza. A tehetséggondozás színterei elsősorban a tudományos diákkörök, a szakkollégiumok és egyéb, a Főiskola képzési profiljához illeszkedő országos hallgatói tanulmányi és szakmai versenyeken való megmérettetés. Az Intézmény eredményesen ösztönzi a hallgatókat a tudományos diákköri munkában való részvételre. Örvendetes, hogy egyre több I. évfolyamos hallgató érdeklődését sikerült felkelteni a tudományos munka iránt. A 2010/11-es tanévben pedig a mesterképzésben részt vevő hallgatók számának jelentős növekedése miatt ezen hallgatók részére önálló szekció indítása vált szükségessé (ld. tabl_19). A Főiskola minden évben megrendezi Tudományos Diákköri Konferenciáját. A 2011 évi rendezvényen 154 dolgozatot mutattak be 19 szekcióban, melyeket 198 hallgató készített el 30

31 Helyzetértékelés összesen 89 konzulens segítségével. A szekciók karok szerint és a képzési szinteket tekintve is vegyes szekciók voltak, azaz ugyanabban a szekcióban mutatták be a dolgozataikat adott témakörből az alapképzéses és a mesterképzéses hallgatók is, valamint a különböző karok hallgatói. Az előző évekhez képest mind a bemutatott dolgozatok száma, mind pedig a TDK munkába bekapcsolódó hallgatók száma kismértékben bár, de emelkedett. Ez részben a szakkollégiumok beindításának, részben pedig a hallgatók és a konzulens oktatók ösztönzésének köszönhető. Az utóbbi években egyre több fiatal oktató kolléga vesz részt a TDK munkában konzulensként, szakmai bírálóként, zsűritagként. A TDK témavezetői tevékenység az oktatói teljesítmény egyik fontos mérőszáma. A legjobb dolgozatok a kari szakmai kiadványokban jelennek meg. A hallgatók a Főiskola hírnevéhez méltóan, nagy aktivitással és szép eredményekkel vesznek részt a különböző hazai és nemzetközi szakmai és tanulmányi versenyeken. Eredményeiket a megalapozott szakmai alapismeretekre épülő gyakorlatorientált képzés és a felkészítő tanárok munkája segíti. A sikeres versenyszereplés számos esetben járult hozzá a szakmai gyakorlati helyek megtalálásához és a hallgatók gyors elhelyezkedéséhez. A Főiskola hallgatói rendszeres és eredményes résztvevői az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának, valamint a 2010-ig kétévente megrendezésre került Közgazdász Hallgatók Tudományos Tanácskozásának (korábbi nevén GF-OTDK). Ez utóbbi megmérettetésen a 2009/2010. tanévben például 55 BGF-s hallgató vett részt és közülük 32 ért el helyezést, vagy részesült különdíjban. Problémát jelent, hogy az Országos Tudományos Diákköri Konferencia csak kétévenként kerül megrendezésre, így egyes témák időközben aktualitásukat veszthetik, egyes hallgatók pedig időközben befejezik tanulmányaikat. Mindenképpen fontos lenne az országos verseny minden évben történő megrendezése. A egyes karainak eredménye a 2009-s FELVI rangsorban a Diákok részvétele szakmai konferenciákon szempont szerint - a gazdaságtudományi képzést folytató egyetemek és főiskolák között az alábbiak szerint alakult: KKK 3., KVIK 5., PSZK 11. hely. A rangsorban elért 3. és 5. helyezés országosan a legjobb főiskolai eredmény volt. Az előző Intézményfejlesztési terv megvalósításaként a 2010/2011. tanévben létrejött a főiskolai szintű szakkollégium. Az általános szakkollégiumi célokkal összhangban a kötelező tanulmányokon túlmenő speciális képzési kínálat bővítése, a hallgatók tágabb szakmai-közéleti érdeklődésének felkeltése és ápolása, a személyes hallgatói és oktatói kapcsolatok erősítése és mélyítése szerepelt a célkitűzések között. A sikeres működéshez TÁMOP pályázatból származó pénzügyi források is rendelkezésre álltak, ez biztosította a szakkollégiumi szobák technikai feltételeinek javítását, a szakkollégiumi tevékenység támogatását. Elfogadásra kerültek a Szakkollégium irányítási és működtetési rendszerét leíró szabályozások. A Szakkollégium éves működési programjának megfelelően végzi tevékenységét. Valamennyi karon az alternatív tárgyak közé szemeszterenként változó tartalommal felvételre került a Szakkollégium tantárgy, mellyel a minőségi képzési kínálat részévé vált a szakkollégiumi aktivitás (ld. tabl_19). 31

32 Helyzetértékelés A Főiskola tehetséggondozással kapcsolatos további feladatainak eredményességét az Új Széchenyi Terv TÁMOP-4.2.2/B intézkedés keretében a 2011-től megvalósuló a Komplex tehetséggondozás a Budapesti Gazdasági Főiskolán projekt is segíti A K+F+I TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE A kutatási portfolió értékelése A magyar felsőoktatásban hagyományosan létező intézményi munkamegosztás következtében a főiskolai kutatások fejlesztése nem volt kiemelt terület az elmúlt két évtizedben. Mindazonáltal a Főiskola komoly tapasztalatokkal rendelkezik olyan kisebb méretű alkalmazott kutatások területén, melyek elsősorban az oktatómunka megtermékenyítését szolgálják. Ennek következtében az Intézmény előtt álló egyik legfontosabb fejlesztési feladat az alkalmazott és piacképes kutatási képesség és tevékenység kiépítése és országos, valamint nemzetközi elismertetése lesz. A Főiskola fontos területnek tekinti azon tevékenységeket, amelyek tudományos teljesítmények létrehozására irányulnak. Ezek között első helyre sorolható az oktatók, kutatók publikációs tevékenysége. Emellett igen fontos természetesen az alkalmazott kutatási tevékenység lehetőleg bevételnöveléssel járó felfuttatása, amelynek jó alapjai alakultak ki az elmúlt időszakban. A kutatási tevékenység felépítése úgy történt, hogy a tudományos aktivitás során létrehozott teljesítmények a gyakorlatorientált képzés követelményeivel összhangban korszerű ismeretekkel és eredményekkel járuljanak hozzá az oktatásban megjelenő ismeretanyag frissítéséhez, illetve tartalmi korszerűsítéséhez. Az előző IFT megvalósításának időszakában mindhárom budapesti karon folyt piaci alapon szerveződő kutatás. A Külkereskedelmi Karon innovációs járulékból finanszírozott kutatásként valósult meg 2009-ben egy un. employer branding stratégia készítése a mexikói székhelyű Cemex építőipari multinacionális vállalat részére. A Cemex és a Marketing Intézeti Tanszék együttműködése keretében az innovációs együttműködés folytatódott 2010-ben és 2011-ben is. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon nyolc témában folyt ilyen jellegű kutatás. Tárgykörüket tekintve kereskedelmi, vendéglátási, piacelemzési és kommunikációs területekhez kapcsolódnak. Az együttműködő partnerek skálája is igen széles (GfK Hungária Kft., Unilever Kft., MÁV, Danubius Szálloda Zrt., Gundel Étterem, stb). A vizsgált időszakban a PSZK-n 2008-ban folyt innovációs járulékból finanszírozott kutatásiszolgáltatási tevékenység. A megrendelő a LIBRA Szoftver Zrt., témája pedig a LIBRA szoftver elterjesztése volt. A 2011-ben önálló karrá vált Gazdálkodási Karon (Zalaegerszeg) is egyre nagyobb szerep jut a kutatási tevékenységnek. A Kar 2012-től egy INTERREG pályázaton nyertes nemzetközi kutatási programban vesz részt. Koppenhágai székhellyel 6 ország 11 intézménye pályázott, Magyarországról a GKZ és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata vesz részt a pályázatban. A megpályázott teljes összeg euró, a pályázat témája az önkéntes munka 32

33 Helyzetértékelés szerepe a helyi és regionális fejlődésben. A projekt során az önkéntes munka gyakorlatának felmérése, hatásának bemutatása, az európai régiók közötti tapasztalatcsere lebonyolítása a legfőbb cél, valamint az ebből levonható következtetések összegzése, javaslatok kidolgozása a helyi és regionális önkormányzatok számára. A pályázat 3 éves futamidejű. A Budapesti Gazdasági Főiskolán a szakkollégiumi műhelyekben az alábbi kutatási témákban vesznek részt a tehetséges hallgatók a TÁMOP-4.2.2/B projekt keretében: Hálózatkutatás Gazdasági, üzleti és közösségi hálózatok működése címmel (KKK) A felsőoktatás gazdasági hatása Salgótarján és Zalaegerszeg városában címmel (GKZ és PSZK Salgótarján) Well beeing kutatás hazánkban címmel (KVIK). Noha a fentiek alapján az Intézmény elsődleges céljának az alkalmazott kutatásokban való részvételt tekinti, emellett fontos, hogy a Főiskola eredményesen megjelenjen az alapkutatások területén is. Ennek érdekében több alapkutatási témában is folyik kutatás az intézményben, jelentős részben a Kutatóközpont koordinálásában: Növekedéselmélet kutatások (kutatásvezető: dr. Csillik Péter) A társadalmi, politikai-gazdasági fejlesztés és a külső környezetbe illeszkedés stratégiai szemlélete (kutatásvezető: dr. Gáspár Tamás) Környezettudatos viselkedésformák (kutatásvezető: dr. Lányi Katalin) Racionális és korlátozottan racionális fogyasztói döntések a növekedéselméletben (kutatásvezető: dr. Tarján Tamás) A szabad választás paradigmájának újragondolása a pszichológiában hogyan hathat a conjoint-elemzésre? (kutatásvezető: dr. Tarján Tamás): Kompetenciaalapú kockázatmenedzsment szolgáltatás-projektekben (OTKA által támogatott, kutatásvezető: Prof. dr. Veres Zoltán) Szubszidiaritás érvényesítése a közpénzügyekben (OTKA által támogatott, kutatásvezető: Prof. Dr. Vigvári András) a kutatási tevékenység 2011-ben indult. A fenti kutatásokon kívül jelentős a nemzetközi kutatási, innovációs projektekben való részvétel, melyet a alfejezet, valamint a 6. táblázat is bemutat A K+F kapacitások értékelése A Főiskola kiemelt feladata a gazdaságtudományok, a társadalomtudomány és informatika képzési területekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások esetében a mind szélesebb körű szerepvállalás. Ennek érdekében a BGF sikeresen növelte a minősített oktatók és a kutatók létszámát, tovább bővítette a külföldi felsőoktatási intézményekkel és a hazai gazdasági élet szereplőivel fenntartott kapcsolatrendszerét, melyek eredményei az oktatásban is hasznosultak. Az elnyert kutatási és egyéb pályázatokon való sikeres részvétel, továbbá a nemzetközi kooperációban megvalósuló képzési és kutatási pályázatok együttesen javították az Intézmény tevékenységének megítélését és eredményeit. 33

34 Helyzetértékelés A K+F kapacitások növelése érdekében a Főiskola 2010-ben Kutatóközpontot hozott létre, amelynek fő feladatai az alábbiak: a kutatási projektek koordinációja, a tudományos, publikációs és innovációs tevékenységek koordinációja, a csoportos és egyéni kutatási aktivitások támogatása, a TDK-tevékenység támogatása, a Főiskola élenjáró tudományos közleményeinek bemutatását célzó kiadványok szerkesztése és kiadása, nemzetközi tudományos konferenciák, workshopok rendezése, a doktori iskolai tevékenység koordinálása. A Kutatóközponthoz delegált önálló kutatók száma jelenleg 6 fő. Valamennyien tudományos fokozattal rendelkező tudományos főmunkatársak. A Főiskolán összesen 10 kutató besorolású munkatárs dolgozik, valamennyien tudományos fokozattal rendelkeznek. Kiemelésre érdemes az a nemzetközi tevékenység, amelyet a Kutatóközpont keretei között működő Anglia Ruskin University Collaborative Research Center (ARU CRC) jelent. Tagjai a Főiskola ARU által elismert oktatói, akik az angol egyetem doktori képzésében supervisor (témavezető) vagy co-supervisor (társ-témavezető) minőségben működnek közre. Az Amiens-i francia partnerintézmény (UPJV) doktori iskolájával hasonló együttműködés megvalósítása van folyamatban, az erre vonatkozó szándéknyilatkozat már aláírásra került. A teljes munkaidős oktatók, kutatók közül 2011 decemberében 156 fő rendelkezett tudományos fokozattal, ami 42,04 %-os teljes munkaidős oktatói, kutatói minősítettségi arányt jelent. Ez az arány figyelembe véve a kifejezetten gyakorlatorientált szakok magas számát jelentősnek mondható. Mindezeken felül a részmunkaidős oktatók közül 8 fő, míg a részmunkaidős kutatók közül 2 fő rendelkezik tudományos minősítéssel (ld. tabl_22). A K+F kapacitásokra rendelkezésre álló humán erőforrás az elmúlt években bővült ugyan, de az Intézmény a kutatók számának növelését tervezi, elsősorban pályázati forrásokra támaszkodva. A kutatómunkát ösztönzi a BGF Tudományos Díj is, amely minden évben három kategóriában kerül meghirdetésre: Tudományos szakkönyv kategória Tudományos szakcikk kategória Tudományos szakcikk kategória PhD-hallgatók számára. A pályázatokat egy szakmai bizottság bírálja és értékeli. Az egyes kategóriák nyertesei a Tudományos Díjat a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezett tudományos konferencia nyitóülésén vehetik át a főiskola rektorától. A Főiskola kiemelten fontosnak tartja az oktatók és kutatók rendszeres részvételét nemzetközi és hazai konferenciákon. A BGF karai, illetve a hozzájuk kapcsolódó alapítványok konferenciarészvételi támogatási rendszert működtetnek. A főiskolai szintű Kutatóközpont is rendelkezik hasonló támogatási rendszerrel. 34

35 Helyzetértékelés A Főiskola összességében jelentős kutatás-fejlesztési humán erőforrás potenciállal rendelkezik, melyet jól mutat az 5. sz. táblázat is. Kutatás-fejlesztési tevékenységet végző oktatók, kutatók létszáma A kutatás-fejlesztési tevékenységben résztvevők létszáma a BGF-en Segédszemélyzet létszáma Egyéb kutatási foglalkoztatottak létszáma A kutatási, fejlesztési (K+F) tevékenységet végző összes foglalkoztatott létszáma Teljes munkaidős kutatók száma 5. táblázat Rész munkaidős kutatók száma 250 fő 83 fő 56 fő 389 fő 8 fő 2 fő Pénzráfordítás nélkül emeli a Főiskola tudományos tevékenységének elismerését, hogy a BGF oktatói a szakma kiváló képviselői, akik országos és nemzetközi szervezetek tagjai, illetve vezető képviselői is egyben. Ennek megfelelően, mind a szakmai előadások és képzések, mind a folyóiratokban, szaklapokban megjelenő publikációk (szakcikkek, tanulmányok, stb.) pozitív hozzáadott értékkel rendelkeznek a jövő szakembereinek képzése szempontjából, valamint katalizálják a gazdálkodó szervezetekkel való együttműködést tudományos, illetve piaci területen egyaránt. A nemzetközi és hazai tudományos szervezetekben való tagság egyrészt intézményi, másrészt személyes kapcsolatokon alapul. Az oktató, kutatók, illetve az intézetek és tanszékek több mint 100 hazai és nemzetközi szervezetben vesznek részt tagként, illetve vezető tisztségviselőként A K+F eredményesség és a technológia-transzfer értékelése Az oktatók, kutatók kutatási tevékenysége az egyéni, illetve az intézeti, tanszéki, kutatóközponti keretek között folyó kutatásokon alapul. A kutatás-fejlesztési tevékenység a Főiskolán elsősorban a publikációk számával és színvonalával mérhető. Az egyes karokon eltérő publikációs aktivitás jellemző. A publikációk értékét független intézmények által odaítélt nívódíjak is igazolják. Így például Veres Zoltán: A szolgáltatásmarketing alapkönyve c. műve 2009-ben elnyerte az Akadémiai Kiadó, 2010-ben pedig az MTA Marketingtudományi Bizottság Nívódíját ben Veres Zoltán Competencias y Gestión de Riesgos de los Actores de Proyectos című tanulmánya, amely az általa vezetett OTKA (K 81565) kutatás részeredményeit közölte, Outstanding Research Award díjat kapott az egyesült államokbeli Institute for Business and Finance Research Intézettől. A Főiskola oktatói és kutatói a közötti időszakban 1195 db különböző szintű publikációnak voltak szerzői illetve társszerzői. 812 publikáció volt magyar nyelvű, míg 383 idegen nyelven jelent meg. A publikációkat legnagyobb számban a KKK (493 db), illetve a KVIK (391 db) munkatársai jegyezték (ld. tabl_25). A publikációs lehetőségeket segítik az egyes karok által megjelentetett periodikák, illetve gyűjteményes kötetek. Ilyenek a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon 35

36 Helyzetértékelés korábban az Alma Mater, jelenleg az Agora, a Külkereskedelmi Karon az EU Working Papers. A Pénzügyi és Számviteli Karon is évente megjelenik az oktatók tudományos munkáit tartalmazó évkönyv. A 11 éve adja ki Tudományos Évkönyvét. Az oktatók legjobb publikációi 2009 óta az angol nyelvű Proceedings of BBS kiadványban jelennek meg. A következő évtől a Főiskola egy újabb angol nyelvű tanulmánykötet ( Selected papers ), valamint az oktatók legkiválóbb PhD disszertációinak könyvsorozatban történő megjelentetését tervezi. A tudás- és technológia-transzfer a Főiskolán a piaci alapú megrendelések teljesítését, illetve a konferencia-szervezési tevékenység súlyának növelését foglalja magában. Az ilyen konferenciákon nem csak a saját oktatók, kutatók, hanem más intézmények kutatói-oktatói, valamint a munkaerő-piac képviselői egyaránt részt vesznek. Ezen konferenciák egyik kiemelt rendezvénye a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megszervezett tudományos konferencia, amelyen a Főiskola oktatói nagyszámú előadással vesznek részt. A rendezvényen folyamatosan nő az intézményen kívüli előadók száma is, amely a tudományos hálózatokban való részvételt erősíti. Első alkalommal 2011-ben a Kutatóközpont angol nyelvű szekciót szervezett. Kiemelésre érdemes még az ukrán nagykövetséggel a szomszéd ország függetlenségének 20. évfordulója alkalmából közösen szervezett nemzetközi konferencia. A központilag szervezett konferenciákon kívül a karok is jelentős konferenciaszervezési aktivitást mutatnak. Így például a Külkereskedelmi Karon az EU Esélyegyenlőség Évében tartották meg a Közösségfejlesztés című nemzetközi konferenciát, amelynek anyaga tanulmánykötetben is megjelent márciusában a Japan Society for Multicultural Relations társasággal közösen szervezett a Kar rendezvényt a magyar-japán-kínai kultúraközi kommunikáció különböző aspektusaival kapcsolatban. A Pénzügyi és Számviteli Kar 2010-ben dr. Lukács Lajos, a Kar egyik alapítója halála 20. évfordulójának emlékére szervezett 2010-ben konferenciát. A konferencia előadói és témái a magyar gazdaság előtti kihívásokra és azok nemzetközi vonatkozásaira hívták fel a figyelmet. A konferenciát külföldi professzorok, valamint az OECD kutatói is megtisztelték előadásaikkal. A K+F tevékenységből a Főiskolának 2009 és 2011 között összesen Ft bevétele keletkezett. Ebből Ft volt a pályázati forrás, míg Ft származott megrendelésekből. A megrendelésekből származó bevétel az összes K+F bevétel közel 65%-a. Piaci bevételekre a korábban már említett, KVIK és a KKK által elvégzett kutatások révén tett szert az Intézmény, míg pályázati bevételt a PSZK és a KKK, illetve a központi egységek esetében sikerült bevonni a kutatási tevékenység finanszírozásába. A K+F tevékenység hasznosításából származó bevétele 2009 és 2011 között a Főiskolának nem volt (ld. tabl_26). A Főiskola oktatói, kutatói jelentős hazai és nemzetközi projektekben vesznek részt (amelyek szintén a pályázati jellegű bevételek növekedését okozták). Néhány példa ilyen típusú kutatásokra, projektekre: A Külkereskedelmi Kar Társadalomtudományi Intézet Társadalmi Innovációs Műhelye A hátrányos helyzet felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban című projekt keretében az ELTE oktatóival együttműködve végzett országos kutatást. A Társadalomtudományi Intézet TÁMOP Önindító Program - Önkéntesség elterjesztése Magyarországon elnevezésű 36

37 Helyzetértékelés programban támogatott, 09/03/ sz. Jövőforrás projekt keretében Fejér Megyében végzett monitoring kutatást. Igen nagy hatással van az Intézmény nemzetközi megjelenésére a dr. Gáspár Tamás vezetésével folyó A társadalmi, politikai-gazdasági fejlesztés és a külső környezetbe illeszkedés stratégiai szemlélete című kutatási projekt. A program hazai és nemzetközi tudományos együttműködésre is épül: részt vesz a finnországi Turku School of Economics Finland Futures Research Centre, a párizsi Université Angers, valamint alkalmi együttműködésben a World Futures Studies Federation tagjai (egyetemek, kutatóintézetek, pl. Gregorian University, Róma; University of Houston, USA; Swinburn University of Technology, Ausztrália). Hasonló nemzetközi projekt az ERASMUS Multilateral projects-virtual campuses-virtual campus for SMEs in a multicultural milieu, valamint az európai uniós forrásokból finanszírozott ARIADNE projekt, ami a hazai szociális gazdaság helyzetét vizsgálja. Összefoglalásképpen elmondható, hogy a Főiskola mindennapi életében egyre erősebb pozíciót foglal el a K+F tevékenység, melynek további erősítését az Intézmény prioritásként kezeli. Ehhez a Főiskola jelenlegi nemzetközi beágyazottsága jó alapot biztosít AZ INTÉZMÉNYIRÁNYÍTÁS ÉRTÉKELÉSE Az intézményirányítási folyamatok, eszközök értékelése Az intézményirányítási folyamatok folyamatos fejlesztése a Főiskola tartós prioritása. A évi felsőoktatási integráció keretében három komoly múlttal rendelkező jogelőd intézményből létrejött az elmúlt években mind a szervezet, mind az oktatás tartalmának szempontjából javította belső együttműködési viszonyait, kiteljesítve ezáltal az integrációt. A Főiskola vezetése kiemelt figyelmet fordít a Karok kiegyensúlyozott fejlődésére és a Karok közötti gördülékeny együttműködésre. A bolognai rendszer megalapozott bevezetéséhez új intézményi szerkezet került kialakításra (BGF szintű intézetek és tanszékek, valamint kari intézeti tanszéki osztályok). Létrejöttek azok a központi szervezeti egységek, amelyek munkájában több kar munkatársai is részt vesznek, így alakult ki a mátrix típusú szervezeti felépítése, melynek középpontjában a kari és az intézeti struktúra harmonizálása áll. Az egyes szakok szakmai intézetekhez rendelten működnek. Az intézeteken belül intézeti tanszékek működnek. A minőségbiztosítás és a hallgatói átjárhatóság szempontjából lényeges az alapozó intézetek szerepe, melyek a szakmai alapképzést biztosítják. Az alapozó intézetek által gondozott tantárgyak tananyaga egységes az Intézményben, így minden szak hallgatói ugyanabban az alapképzésben részesülnek, biztosítva számukra az egységes szakmai színvonalat. Az oktatásszervezésben, a gyakorlatorientált képzések színvonalas ellátásában a Karok szerepe továbbra is meghatározó. Lényeges változás, hogy januártól a korábban a Pénzügyi és Számviteli Karhoz tartozó Zalaegerszegi Intézet - Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven - önálló 37

38 Helyzetértékelés karrá vált. A Főiskola sikere a karok sikerén múlik. Ez fordítva is igaz, a sikeres intézményi menedzsment a karok fejlődésének is záloga. A kari érdekek harmonizációját szolgálja a Rektori Tanács testülete, amely az együttgondolkodás fóruma, illetve a főiskolai szinten meghatározott feladatok megvalósításának őre. A Főiskola tevékenységeit jól leképezi a szervezeti felépítés, a központi egységek a horizontális feladatok lehatárolása mentén jöttek létre. Ezeket az operatív egységeket a Rektorátus fogja össze: Rektori Hivatal Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Felnőttképzési Központ, és a keretein belül működő: Vállalati Kapcsolati Iroda Pályázati és Projekt Iroda Nyelvvizsga és Továbbképző Központ Ellenőrzési Osztály Mesterképzési Központ Kutatóközpont Nemzetközi Koordinációs Iroda Minőségügyi Iroda Központi Könyvtár. A fentiek közül új feladatkörrel 2010-ben, illetve 2011-ben alakult meg a Felnőttképzési Központon belül a Vállalati Kapcsolati Iroda, valamint a BGF központi egységeként működő Nemzetközi Koordinációs Iroda, a Kutatóközpont, illetve a Mesterképzési Központ. A Kutatóközpont sikeresen járult hozzá a Főiskola tudományos kutatási tevékenységének erősítéséhez, a Nemzetközi Koordinációs Iroda a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztését hivatott elősegíteni, míg a Mesterképzési Központ elsődlegesen a Főiskola hat mesterképzésének minőségbiztosításáért felel. Az elmúlt időszakban egyre nagyobb szerephez jutó Diplomás Pályakövetés, illetve az öregdiák (Alumni) rendszer működtetése a Felnőttképzési Központ hatáskörébe tartozik. Az integrált karok sikeres együttműködésének egyik fő pillére a jól felépített információs rendszer, amely magába foglalja a hallgatói és munkatársi információáramlás formáit, illetve csatornáit. Ezek közül legfontosabb a belső értekezletek, tájékoztatók rendszere, legfelsőbb szinten a Rektori Tanács, valamint a kari vezetői értekezletek, emellett a kibővített Dékáni Tanácsok és az összmunkatársi értekezletek adnak alkalmat a munkatársak bevonására. Számos döntéselőkészítő és egyeztető fórum segíti a döntéshozatal hatékonyságát, illetve jóval nagyobb támogatottságot biztosít a meghozott döntéseknek, így azok végrehajtásának, megvalósulásának is nagyobb esélye van. Fontos elemnek tekinthető a 2011-ben létrehozott Vezetői Információs Rendszer (VIR) is. Az információátadást segíti az Intézmény havonta megjelenő belső hírlevele is. Az Intézmény 2012 márciusa óta ISO 9001:2009 tanúsítvánnyal rendelkezik, amely a Főiskola valamennyi képzőhelyére és tevékenységére érvényes. A minőségirányítási rendszer koordináló és irányító szervezete a Főiskola Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottsága. Elnöke a Főiskola tudományos rektorhelyettese. Működésében a Karok és az Intézetek képviselője mellett a 38

39 Helyzetértékelés hallgatók képviselője, illetve a Minőségügyi Iroda vezetője vesznek részt. A minőségirányítási rendszer operatív működtetéséért a Minőségügyi Iroda felel. Az oktatók tevékenységének értékelése a teljesítményértékelési rendszeren keresztül történik. Átfogó, minden oktatóra kiterjedő oktatói teljesítményértékelésre 2006-ban került sor a Főiskolán. A teljesítményértékelés jelentős részben önértékelésen alapult. A jogszabályi környezet változása, valamint a korábbi felmérés tapasztalata alapján 2011-ben, az Intézményi Érdekegyeztető Tanáccsal, valamint a Kari Hallgatói Önkormányzatokkal történt egyeztetést követően elfogadta az intézmény a teljesítményértékelés új rendszerét, mely első alkalommal a 2012-es esztendőben kerül alkalmazásra. A minőségügyi elégedettségmérés keretében 2006-tól mérjük rendszeresen munkatársaink elégedettségét. A felmérés eredményei az utóbbi három évben stabil értéket mutatnak. Az oktató és nem oktató munkatársak kifejezetten elégedettek a munkahelyi légkörrel, többségük viszont fejlesztendő területnek tartja a teljesítmény és motivációs rendszer összhangjának fejlesztését. A Főiskola 2008-ban elfogadta a oktatóinak előléptetési rendszerét. Ennek értelmében a 2009/2010. tanévtől a főiskolai és egyetemi docensi, tudományos főmunkatársi pályázatok kiírása tanévenként két alkalommal, főiskolai tanári és egyetemi tanári pályázatok kiírása évente egy alkalommal történik A gazdálkodási tevékenység értékelése Az Intézmény gazdálkodása és pénzügyi tevékenysége az elmúlt időszakban eredményes volt, a Főiskola megőrizte likviditását, stabil pénzügyi helyzetét, és az állam, illetve a saját vagyonát folyamatosan gyarapította. A Főiskola vezetése arra törekedett, hogy az erőforrásokhoz kapcsolódó kiadások lehetőleg minimálisak legyenek, a jogszabályokban meghatározott, illetve az általánosan elvárható minőség, gazdaságosság mellett. Az állam pénzügyi szerepvállalásának mértékét elsősorban a gazdasági válság miatt nem lehetett feladatarányosan növelni. A Főiskola törekvése és céltudatos intézkedéseinek eredménye viszont lehetőséget biztosított arra, hogy az állami forráshiányt intézményi saját bevételekkel pótolni lehessen. Mindez a jövőre nézve is létfontosságú, mivel a jövő (minőségi) értelmiség-képzéséhez, az ehhez szükséges színvonalas oktatási, kutatási és szolgáltatási tevékenységhez a stabil működtetési, üzemeltetési feltételeket biztosítani kell. E folyamat következményeként a BGF bevételi szerkezete átalakult. Míg 2006-ban az állami támogatás aránya az összes tárgyévi teljesített bevétel 63%-át tette ki, addig 2008-ban már csak a bevétel 57%-a volt, 2011-ben pedig ez az arány 55,5%-ra csökkent. Az állami forráscsökkentést komoly erőfeszítésekkel, a képzési kínálat megújításával, a meglévő kapacitások mind jobb kihasználásával tudta ellensúlyozni az Intézmény. Ennek következtében a Főiskola évi feladatellátása során 12,36 milliárd Ft bevételt szerzett, mely a és évi bevételeknél több mint 1 milliárd forinttal nagyobb, miközben az állami támogatás éves összege mintegy 0,6 milliárd forinttal csökkent 2008 óta. A Főiskola 2011-ben az állami támogatás jelentős összegű csökkenése (elvonása) miatt fő feladatának tekintette a pótlólagos források megszerzését, az oktatási feladatellátás, a 39

40 Helyzetértékelés működtetés, a fejlesztés feltételeinek biztosítását. A jogszabályi lehetőségeket is kihasználva, az Intézmény az átmenetileg szabad saját bevételei terhére diszkontkincstárjegyeket vásárolt és váltott vissza; az ebből származó évi 36 millió Ft összegű kamatbevételt elsősorban a működési, valamint a felhalmozási kiadások fedezetére használta fel. A kiadásokat tekintve a Főiskola a évben pénzügyi eszközeinek felhasználásával szigorú belső kontroll és takarékos gazdálkodás mellett 10,3 milliárd Ft kiadást teljesített. Ez mintegy 0,5, illetve 1 milliárd forinttal nagyobb összeg, mint az azt megelőző két évben, mely elsősorban az elnyert európai uniós pályázatok megvalósításával és azok elszámolásával indokolható. Mindemellett a takarékossági intézkedések eredményeként a személyi juttatásokra fordított összegek jelentősen csökkentek, azonban az inflatorikus hatások az infrastruktúra üzemeltetés racionalizálása mellett sem voltak kiküszöbölhetőek, ami a dologi kiadások kisebb mértékű növekedését jelentette (ld. tabl_29). A kiadások szerkezete nem változott jelentős mértékben az elmúlt években, a kiadások túlnyomó részét a működési kiadások tették ki, miközben a felhalmozási kiadások, beruházások az európai uniós támogatások felhasználásának megfelelően évenként eltérő értékben alakultak. A fejlesztések az IFT-ben meghatározottak szerint valósultak meg, szem előtt tartva a BGF intézményi szintű érdekeit. Ennek megfelelően csak azok a beruházások kaptak támogatást, amelyek javították az Intézmény feladatellátásnak hatékonyságát és növelték a képzések, illetve a hallgatói szolgáltatások színvonalát. A megvalósított fejlesztések eredményeképpen javult a hallgatók és az oktatásban közreműködők informatikai, oktatástechnikai felszerelésekkel való ellátottsága. Mindez azzal is szemléltethető, hogy a évben gépek, berendezések, felszerelések vásárlására az összes beruházási kiadás 47,9%-át fordította az Intézmény. Az IFT teljesítésének utolsó évében beruházásként, az ingatlan infrastruktúra javítására az összes felhalmozási kiadás 35,6%-át fordította a Főiskola. Felújítási kiadásokra a BGF 2011-ben majdnem 770 millió Ft-ot fordított. Ez a év teljesítési adatának több mint négyszerese, ami elsősorban a KEOP intézkedés keretében európai uniós támogatással megvalósult épületenergetikai fejlesztések eredménye (ld. a fejezetben). A Főiskola minimális összegű lejárt kötelezettségállománnyal rendelkezett a vizsgált időszakban, ami nem likviditási problémára vezethető vissza, hanem elsősorban a kormányzati intézkedések (maradványtartási kötelezettség) teljesítésével indokolható. Mindemellett azt is meg kell jegyezni, hogy a lejárt kötelezettségállomány között szerepeltette az Intézmény az európai uniós forrásból finanszírozott közvetlen szállítói kifizetéseket, melyek kifizetése nem a Főiskola miatt történt meg késedelmesen, valamint a kifogásolt szállítói számlák összegét, amelyek az éves gazdálkodás során előfordulnak. A Főiskola egy, az oktatáshoz szorosan kötődő vállalkozással rendelkezik (100%-os tulajdoni hányaddal), melynek árbevétele 2011-ben meghaladta a 100 millió forintot. A évben ebből osztalékot nem realizált az Intézmény, a gazdasági társaság összességében 200 eft-os nyereséggel zárta az évet. 40

41 Helyzetértékelés Összegezve megállapítható, hogy a BGF gazdasági stabilitását a folyamatosan változó környezeti feltételek mellett az elmúlt években megtartotta. Ebben kiemelt szerepe volt a Főiskola pénzügyi fegyelmezettségének, a racionalizálási intézkedéseknek, melyeket az is igazol, hogy a pótlólagos források, pályázati bevételek, szabad kapacitások kihasználásával, a évi gazdálkodás során a bevételi előirányzat 98,1%-os teljesítése mellett, a kiadási előirányzat mindössze 81,9%-át használta fel az Intézmény. Ezzel párhuzamosan az Intézmény vagyona évről évre nőtt, ami a hallgatói létszámhoz igazodó kapacitás-növelésnek, illetve a minőségjavítást célzó oktatástechnikai, informatikai infrastruktúra fejlesztésének az eredménye, és ami elősegítette a hatékonyságjavítás célkitűzésének megvalósítását. A működőképesség és a takarékos gazdálkodás összhangja a hatékony gazdálkodás, a humánerőforrások és az infrastrukturális adottságok racionális fel-, és kihasználásának, valamint a saját bevételek növekedésének az eredménye. A fejlesztések megvalósításának köszönhetően zavartalan volt a szolgáltatásnyújtás feltételrendszere az igazgatás, a könyvtári és kollégiumi ellátás területén is A pályázati abszorpciós képesség és a forrásbevonó képesség elemzése A BGF az elmúlt három évben sikeres pályázati tevékenységet folytatott. Ezen időszakban az Intézménynek összesen 46 db nyertes pályázata volt (38 hazai és 8 nemzetközi), melyeken együttesen 2,1 milliárd Ft támogatást nyert el. A pályázatokhoz 126 millió Ft önerőt biztosított az Intézmény. A legjelentősebb pályázati kiírások szinte mindegyikén indult a Főiskola, így számos hazai, európai uniós társfinanszírozású és közvetlenül az Európai Unió által kiírt pályázatot valósíthatott meg (ld. tabl_30). A források felhasználása az előírások szerint történt, szinte kivétel nélkül minden pályázatnál a maximális támogatási összeg szabályszerűen felhasználásra került. Visszafizetésre mindösszesen 210 eft értékben került sor, amelynek oka nem valamely tervezett tevékenység elmaradása volt, hanem az, hogy a megvalósítást kedvezőbb áron sikerült megoldani. Pályázati forrásokból az elmúlt években jelentősen javulhatott a képzési infrastruktúra, mind az eszközök, mind az épületek tekintetében. A tananyag-fejlesztési projektek eredménye, hogy naprakész oktatási segédletek, képzési módszertanok alapján folyhat az oktatás. A mobilitási programok keretében több száz hallgató vehetett részt külföldi részképzésben, valamint az oktatók közül is jelentős számban utazhattak ki a partnerintézményekben a legújabb oktatási, képzési módszerek tanulmányozása, előadások megtartása céljából. 41

42 Helyzetértékelés Az aktív pályázatok a következőkben foglalhatóak össze: Pályázat rövid neve (száma), megvalósító kar Informatikai szakok integrált képzésfejlesztése - TÁMOP A/1-11/ ; PSZK Zöld Kampusz Zalaegerszeg mintaprojekt- KEOP /B/ ; GKZ Komplex tehetséggondozás a BGF-en - TÁMOP /B-10/ ; BGF-szintű ARIADNE, vezérfonal a szociális gazdaságban tevékenykedő menedzsereknek FR1-LEO ; BGF-szintű Leonardo da Vinci - Business Process Modeling for Governance SPICE & Internal Financial Control - LLP-LDV-TOI HU-001; BGF-szintű Interaktív vállalkozói tanulás megjelenése a hagyományos képzési környezetben - TÁMOP /A/2-10/ BGF-szintű A által elnyert, 2012-ben is aktív pályázatok Elnyert támogatás összege Ft Ft Ft Konzorciumban elnyert támogatás EUR Ft Konkrét célja A projekt konkrét célja a gazdaságinformatikus és a webprogramozó szakok oktatási színvonalának javítása, a hallgatók elektronikus tananyagon keresztül történő jobb tanulási lehetőségeinek megteremtése. Hosszú távon a GKZ szubregionális körzetében ismertté és népszerűvé kívánja tenni az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó fejlesztéseket, multiplikációs hatásokat gerjesztve. Cél, hogy a Főiskola minden képzési helyén központilag felügyelt, de helyben szervezett egységesen magas színvonalú tehetséggondozás folyjon. A projekt alapvető célja a szociális gazdaság működtetésében felhalmozott tapasztalatok, innovációk európai szintű összegyűjtése, majd egy közösen kialakított képzési anyag kidolgozása a szociális gazdaságban dolgozó menedzserek számára A KKV-k számára olyan módszerek átadása (innovációs transzfer), amely támogatja az üzleti folyamatok modellezését, segítve ezzel a belső pénzügyi kontrollingot. A projekt fő célja: komplex képzési rendszer és tartalomfejlesztés megvalósítása a learning by doing", illetve a work based learning" módszerével a vállalkozások minden szintjén a rövid ciklusú képzésektől az 6. táblázat Közvetlen mérhető eredmények 4 képzési modul, 15 tananyag, 45 kiképzett oktató költségcsökkenés elérése, energiahatékonyság növelése, gazdálkodás hatékonyságának javulása, környezettudatossággal kapcsolatos kutatások társadalmi hatásai hallgatók ( fő) szakmai tudásának bővülése; kutatások (3) és kurzusok (10) lebonyolítása, publikációk (100) megjelentetése. A képzési anyag mellett egy közösségi szintű fogalomtár jön létre a szociális gazdaság témakörében. tanulmányok, kutatási jelentések, konferenciakiadványok, képzések, esettanulmányok 3 magyar és 2 angol tanterv, összesen 32 magyar és 24 angol tantárgy kidolgozott tananyaga 42

43 Helyzetértékelés Pályázat rövid neve (száma), megvalósító kar KKT- A Budapesti Gazdasági Főiskola komplex szolgáltatásfejlesztése a munkaerőpiac kompetenciafejlesztési igényeinek integrálásával - TÁMOP A-10/2/KMR ; BGF-szintű Interreg IVC Volunteers for European Employment GKZ Elnyert támogatás összege Ft EUR Konkrét célja alapképzésen át a szakirányú továbbképzésekig, továbbá a Team Akadémia képzés rendszerének adaptációja, hazai meghonosítása. A projekt célja a hallgatói szolgáltatások bővítése, az oktatási rendszer gyakorlatorientáltságának erősítése, a szervezetirányítás komplex fejlesztése, valamint a munkaerő-piaci kompetenciaigények képzési rendszerbe integrálása a hallgatók munkaerőpiaci érvényesülésének javítása érdekében. A pályázat, illetve a résztvevő nyolc európai települési önkormányzat és négy felsőoktatási intézmény célja annak felderítése, hogy az önkéntesség miképpen segítheti a foglalkoztatás bővülését. A most kezdődő hároméves munkafolyamat végeredménye egy, a legjobb módszereket felvonultató katalógus (Best Practice Catalogue), valamint egy a regionális és helyi politikai döntéshozóknak szóló iránymutatás. Közvetlen mérhető eredmények A lezárt projektek között számos infrastrukturális beruházás található, amelyek elsősorban a környezetvédelmi szempontokat tartották szem előtt (KEOP nyílászárócsere, épületek energetikai célú fejlesztése), a szakmai-tartalmi pályázatoknál pedig az Intézmény mindig törekszik olyan témák megjelölésére, amelyek a képzési szerkezet fejlesztésére, illetve a hallgatói szolgáltatások fejlesztésére irányulnak. A GKZ-n TIOP pályázati forrásból egy korszerűbb szolgáltatást nyújtó komplexum (Infocentrum) épült. Az új létesítmény földszintjén (könyvtár és tájékoztató központ szint) modern, komplex kutatási-, információ- és dokumentum-szolgáltatások valósulnak meg a régóta várt akadálymentes környezetben. A PSZK Salgótarjáni Intézetének könyvtára két európai uniós pályázat konzorciumában is részt vett. A TIOP pályázati célkitűzése a könyvtárak együttműködésén alapuló korszerű IKT infrastruktúra fejlesztése volt, a TÁMOP pályázati célja pedig az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtéseként új tanulási lehetőségek és formák elterjesztése. A pályázatok megvalósítására a évben került sor. A fenti felsorolás is mutatja, hogy az Intézmény minden lehetséges fejlesztési forrást megcélzott annak érdekében, hogy a működésre rendelkezésre álló pénzforrásokat ki tudja egészíteni 43

44 Helyzetértékelés fejlesztési forrásokkal. A nemzetközi konzorciumokban megvalósuló projektek garantálják, hogy a Főiskola megjelenhessen az Európai Felsőoktatási Térségben, és olyan tudást csatornázhasson be hazánkba, amelyek oktatásba való beépülése javítja a hazai képzés minőségét. Az Intézmény abszorpciós képességét jól jellemzi, hogy az elnyert pályázati összegekből minimális részt kellett visszafizetni fel nem használt eszközként Az infrastruktúra-menedzsment és a vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése Az elmúlt időszakban a Főiskola kétirányú infrastrukturális fejlesztési tevékenységet végzett: barnamezős beruházásokat, valamint funkcióváltással is járó felújításokat. A fejlesztések forrásai (beruházás, felújítás) az intézményi saját bevételek, a lakhatási támogatások felhasználása, illetve az elnyert pályázati támogatások voltak. A 2009-ről 2010-re tapasztalható vagyongyarapodás meghatározó tényezője az volt, hogy a évben elnyert TIOP intézkedésből megvalósítandó zalaegerszegi Infocentrum kivitelezése, felszerelése 2010-ben befejeződött. Európai uniós forrás igénybevételével, a TÁMOP intézkedés keretében, a évben kezdődött el a Markó utcai épület pincéjének funkcióváltása, mellyel gyakorlóhelyek kialakítására kerülhetett sor. A beruházás 2011-ben elkészült, így a hallgatók részére a Főiskola által oktatott alapszakok esetében az Intézményen belül is biztosított gyakorlóhely a megszerzett tudás elmélyítésére. Felújítási kiadásokra a Főiskola 2011-ben majdnem 770 millió Ft-ot fordított. A felújítások forrásszükségletét elsősorban a KEOP intézkedés keretében elnyert 100%-os támogatásintenzitású pályázati források és intézményi saját bevételek biztosították. Az Alkotmány és Buzogány utcai épületekben, valamint a Külkereskedelmi Kar épületeiben összesen 420 millió Ft összegű támogatás felhasználásával energetikai fejlesztések valósulhattak meg. Az épületek korszerű hőszigetelést kaptak, megújultak a külső homlokzati nyílászárók, valamint a Buzogány utcai épületben az elavult fűtésrendszer hőtermelőinek cseréje is megtörtént. További ingatlanvagyon gyarapodást eredményezett a 30 MFt-os központi beruházási forrás is, mely a KKK tornacsarnok (többfunkciós közösségi tér) kialakításához járult hozzá 2010-ben. Mindezeken felül a kollégiumi infrastruktúrát is sikerült jelentősen korszerűsíteni (nyílászárócsere, vizesblokkok felújítása). Az elmúlt években PPP konstrukcióban megvalósított fejlesztése a Főiskolának nem volt. A Főiskolán az oktatási célú helyiségek, illetve azok férőhelyei a képzésekhez szükséges infrastrukturális feltételeket biztosítják. A nappali munkarendben folytatott képzések a délelőtti és kora délutáni időszakban a rendelkezésre álló tantermi kapacitásokat szinte teljes egészében kihasználják. A különböző típusú (eltérő férőhellyel rendelkező) és felszereltségű oktatási termek kihasználtsága egyenletes eloszlást mutat. Meg kell jegyezni, hogy a teremkihasználtság a 2009/2010. tanévtől javult, amelynek hátterében a felsőfokú szakképzés létszámnövekedése, a 44

45 Helyzetértékelés mester-, és új idegen nyelvű képzések indítása áll. A budapesti képzőhelyeken a kihasználtság 70% feletti, míg a vidéki képzőhelyeken ennél alacsonyabb kihasználtsági adatok láthatóak. Az épített infrastruktúra beruházásai mellett folyamatos az immateriális javak beszerzése, az eszközpark bővítése, minőségi cseréje. Ennek megfelelően 2011-ben számos oktatástechnikai és informatikai infrastruktúra-fejlesztést (szoftverek, számítógépes terminálok, hálózati eszközök, szerverek, projektorok, informatikai hálózat bővítés, multifunkciós eszközök), továbbá gyakorlati eszközök, sporteszközök, vagyonvédelmi eszközök, bútorok beszerzését tudta a Főiskola megvalósítani, összesen több mint 300 millió Ft összegben. A fejlesztések forrását elsősorban a (tárgyévi és előző évi) szakképzési fejlesztési támogatások, intézményi saját bevételek, valamint pályázati támogatások adták. A Főiskola informatikai infrastruktúrájáról átfogóan elmondható, hogy az Intézmény a NIIFI hálózatán keresztül csatlakozik az Internethez. A Főiskola minden telephelyének saját kapcsolódási pontja van a hálózathoz től immár valamennyi csatlakozási ponton 1 Gb/sec a betáplálási sebesség. A belső hálózati alapinfrastruktúra, a teljes Intézményt átölelő BGF-s információs sztráda, megfelelő alapot biztosít a hallgatóknak, oktatóknak, munkatársaknak, külső feleknek nyújtott szolgáltatásokra. Ez az NIIF által nyújtott internet szolgáltatás felett kialakított VPN csatorna használatával valósul meg, telephelyenként több kiszolgáló alkalmazásával. Alapszolgáltatások tekintetében a több tízezer adatot tartalmazó címtár, a levelező rendszer a fájl és nyomtató kiszolgálók homogén Microsoft operációs rendszerek használatával valósulnak meg. A évi beruházásokkal a rendelkezésre álló kapacitások mennyiségi és elsősorban minőségi fejlesztése is megvalósulhatott, javítva ezzel a hallgatók részére nyújtott szolgáltatások színvonalát. A rendelkezésre álló férőhely-kapacitásokat, azok kihasználtságát szemlélteti a következő táblázat. A BGF oktatási teremkapacitása és teremkihasználtsága (2011. október) Teremtípus Termek száma (db) Férőhelyek (fő9 Tényleges férőhelyek (fő) 7. táblázat Kihasználtság (%) Nagyelőadó Előadó Szemináriumi terem Nyelvi, számítás-technikai labor A kapacitásfeleslegek terhére a Főiskola aktív helyiséghasznosítást folytat; az Intézmény bérleti díjból származó bevételei elérik az évi 90 millió forintot. Összességében elmondható, hogy a kapacitások kielégítőek, néhány (elsősorban vidéki) képzési helyszín tekintetében az Intézmény átmeneti többletkapacitással rendelkezik. A kihasználatlan kapacitások megszüntetése miatt együttműködésre van szükség a helyi közigazgatással annak érdekében, hogy az épületek a Főiskola oktatási-kutatási feladatait meghaladó hasznosítással (pl. szakképzés) szolgálhassák a helyi társadalom érdekeit. 45

46 Helyzetértékelés A humánerőforrás értékelése A Főiskola évi feladatát 461 fő oktató és 454 fő nem oktató, összesen 915 fő átlagos dolgozói létszámmal valósította meg. Ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott 877 fő, részmunkaidős alkalmazott 38 fő volt. A Főiskolán a foglalkoztatottak átlaglétszáma a évben összesen 15 fővel nőtt az előző évhez viszonyítva. A kis mértékű létszámnövekedés oka egyfelől a Főiskola kutatási tevékenységének fejlesztése érdekében felvett kutatók, másfelől pedig az újonnan indított, illetve indítani tervezett alapképzési szakok humán-erőforrás igénye volt. Az oktatók és nem oktatók átlaglétszámának alakulását karonként a következő táblázat foglalja össze: Munkakör Oktatók és kutatók átlaglétszámának alakulása (fő) KKK KVIK PSZK GKZ Rektorátus, NYTK 8. táblázat BGF összesen Oktatók Nem oktatók Összesen A Főiskola az elmúlt két évben a feladatait az engedélyezett létszámnál átlaglétszámban számítva 12%-kal kevesebb közalkalmazottal látta el. A karokon a teljes- és részmunkaidős munkatársakon kívül, különösen az idegen nyelvű képzéseken, valamint egyes szakspecifikus gyakorlatorientált tantárgyak keretében óraadó oktatók és a szakma neves képviselői is aktívan részt vesznek az oktatásban. Az elmúlt években örvendetesen nőtt a Főiskolán a minősített oktatók száma (ld fejezet). Az oktatók több mint 50%-a vezető oktató. Az oktatók több mint a fele kettő vagy több idegen nyelvet beszél, valamint gyakorlatközeli speciális képzettséggel (okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, idegenvezető) és szakmai tapasztalatokkal is rendelkezik. A jelenlegi oktatói, kutatói, tanári állomány képes a Főiskola oktatási és kutatási tevékenységét fenntartható módon, magas színvonalon ellátni. Az esélyegyenlőségi szempontok megvalósulását mutatja, hogy a Főiskolán a női munkatársak aránya 50 % feletti. Ez az arány hazánkban egyelőre egyedülálló módon a felső vezetésben is hasonló. Az utóbbi években a Főiskola komoly erőfeszítéseket tett tudományos kutatási tevékenységének erősítése érdekében. Ennek egyik eredménye, hogy 2011-ben a Kutatóközpontban és a karokon összesen 10 kutató dolgozott (8 teljes, és 2 részmunkaidős munkatárs). Valamennyi kutató munkatárs tudományos fokozattal rendelkezik. 46

47 Helyzetértékelés Az elmúlt időszakban a Főiskola komoly intézkedéseket tett az oktatói korfa javítása, a fiatalítás érdekében ben az oktatók, kutatók, tanárok több mint a fele, 58,3 %-a volt 55 év alatti. A 45 év alattiak aránya 38,4%. A Főiskola humán-erőforrásainak fejlesztése tudatos tervezés eredménye. Kiemelt feladat az oktatók fokozatszerzésének szakmai, erkölcsi és anyagi támogatása, pl. tanulmányi szerződés keretében a költségtérítés 50%-nak átvállalásával szeptemberétől már a Budapesti Gazdasági Főiskolán is lehetőség van doktori fokozat megszerzésére, az Anglia Ruskin Egyetemmel folytatott együttműködés eredményeképpen. A nemzetközi együttműködésben működő doktori képzés egyúttal a Főiskola tudományos-kutatói utánpótlásának új csatornájaként is működhet majd a következő években. Az oktatók folyamatos tanulásának színtere nemcsak a doktori fokozat megszerzésekor maga a Főiskola. A munkatársak kedvezményesen vehetik igénybe az intézmény költségtérítéses képzéseit. Így a nyelvoktatók nagy számban szereztek közgazdasági végzettséget. Rendszeres a nyelv-, és informatika kurzusokon való munkatársi részvétel is. A nem oktató munkatársak között lényegesen nőtt a felsőfokú végzettségűek aránya. Az Intézmény fontosnak tartja a nem oktató munkatársak nyelvi képzését is, tekintettel a bővülő idegen nyelvi képzésválasztékra és a külföldi hallgatók növekvő számára. A Főiskolán a Foglalkoztatási Követelményrendszer 2009 októberében, az oktatókra, kutatókra vonatkozó teljesítményértékelési rendszer 2010-ben teljes felülvizsgálatra került. Ugyancsak 2010-ben a Főiskola a szakszervezettel megkötötte a Kollektív Szerződést, amely szintén tartalmaz a foglalkoztatással kapcsolatos rendelkezéseket ben megalakult az Intézményi Érdekegyeztető Tanács, továbbá elkészült és bevezetésre került az Érdekeltségi és Ösztönzési Szabályzat is Intézményi szolgáltatások értékelése Hallgatói tanácsadás A Budapesti Gazdasági Főiskolán a személyes tanácsadási szolgáltatásokat több egység, több csatornán biztosítja a hallgatók részére. Egyrészt a Tanulmányi és Oktatásszervezési Hivatal, másrészt a valamennyi karon működő erre a célra kialakított szervezeti egységek: Diákcentrum, Hallgatói Információs Iroda vagy Karrieriroda. A Karrierirodákat elsősorban a szakmai gyakorlattal kapcsolatban keresik fel a hallgatók, de többször szerveznek cégek HR szakembereinek bevonásával karrierépítést támogató programokat, próbainterjúkat, CV ambulanciát stb. A Főiskola honlapján ezek az irodák is külön linkkel rendelkeznek. A hallgatói tanácsadási szolgáltatásokat legnagyobb számban (több, mint 4000 fő) a PSZK Budapest és KKK hallgatói veszik igénybe. Pszichológiai tanácsadás 2004/2005-ös tanévtől működik a Főiskolán. A tanácsadás heti rendszerességgel, a web oldalon nyilvánosságra hozott időpontban, állandó helyszínen működik. 47

48 Helyzetértékelés Természetesen minden karon működik HÖK és a végzett hallgatókat tömörítő Öregdiák (Alumni) Szervezet. Az Alumni Közösségi Térben regisztrált tagok száma meghaladja a 4000 főt. A kari HÖK általában saját információs weboldallal rendelkezik. A hátrányos helyzetű tanulók segítését az oktatásért felelős miniszter által kijelölt, a Főiskolától független szervezet koordinálja mentorprogram keretében. A mentori munkába a Főiskola hallgatói is bekapcsolódtak, többnyire saját karuk hallgatóit mentorálják (ld. tabl_31). Kollégium A Főiskola fővárosi kollégiumaiban nagy a túljelentkezés aránya, jelentős számú hallgató csak a várólistára kerül fel. A vidéki kollégiumok esetén 2008-tól rohamosan csökkent a kollégiumi elhelyezés iránti érdeklődés, részben a felvett hallgatók számának visszaesése miatt. A PSZK Salgótarjáni Intézete 2009 februárjában visszaadta a térítésmentesen bérelt 202 férőhelyes kollégiumi épületet a Nógrád Megyei Önkormányzatnak, a kollégiumi elhelyezést kérő hallgatók részére (összesen 33 fő) a 2011/2012. tanévtől a Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumban bérel az Intézmény férőhelyeket. Hasonlóképpen bezárásra került a 2010/11. tanévtől a zalaegerszegi Vizslaparki úti kollégiumi épület is. A kollégiumok fejlesztésére pályázati és saját forrásból került sor. A fejlesztések a kollégiumi komfortfokozat növelését is eredményezték. A kollégiumi épületekben általában számítógépterem, tanulószoba, automata mosógép, kártyás fénymásoló áll a hallgatók rendelkezésére. A budapesti kollégiumokban minden szobában van internet csatlakozási lehetőség. Ezeken a szolgáltatásokon kívül több kollégiumban, illetve közvetlen közelében további létesítmények, szolgáltatások állnak a hallgatók rendelkezésére (pl.: tornaterem, sportudvar, kondicionálóterem, orvosi rendelő, büfé, stb.). Könyvtár A Főiskola könyvtárai az Intézmény tudományos profiljának megfelelő tudományterületek szakkönyvtárai, amelyek az oktatás helyszínén biztosítják a különböző szintű képzések oktató, kutató és tanulmányi munkájához szükséges szakirodalmi információellátást és tájékoztatást. A Főiskola kiemelt feladatának tekinti, hogy a könyvtárak hallgatóbarát könyvtárként működjenek, és hogy a hallgatók tájékoztatása és kiszolgálása a lehető legmagasabb szinten valósuljon meg. Az első éves hallgatók a regisztrációs héten külön könyvtárhasználati tájékoztatásban részesülnek. Valamennyi könyvtárban számítógép-használati, fénymásolási, nyomtatási és szkennelési lehetőség is biztosított. A folyamatos könyvtári informatikai fejlesztések eredményeként egyre több könyvtári szolgáltatás vehető igénybe távhasználattal. A könyvtárak elektronikus katalógusa, a kikölcsönzött könyvek előjegyzése, illetve határidejének meghosszabbítása, hely és időkorlátozás nélkül, napi 24 órában elérhetők és igénybe vehetők. A könyvtári szolgáltatásokra vonatkozó hallgatói elégedettség eredményei az elmúlt években mindig nagyon kedvezőek voltak. Mindezek mellett a könyvtári infrastruktúra további fejlődése is megfigyelhető. Ezek közül a legjelentősebb, hogy Zalaegerszegen a könyvtár az Infocentrum földszintjére költözött. Így komplex kutatási-, információ- és dokumentum-szolgáltatások igénybe vételére van lehetőségük a hallgatóknak és az oktatóknak. 48

49 Helyzetértékelés A KVIK könyvtára a 14 hazai Európai Uniós Dokumentációs Központ egyike, a könyvtár teljes állománya elektronikusan is feldolgozott. Ezért itt a legmagasabb a karok közül a könyvtári állomány nagysága bibliográfiai címmel. A KKK-n kiemelt hangsúlyt kapnak a működésben az új technológiák (e-book, digitális tartalmak), az internetes szolgáltatások, valamint az elektronikus könyvtár. A PSZK könyvtára 2010-ben a legtöbb hallgatói szavazat alapján a Facebook-on szervezett online versenyt az egyetemi és főiskolai könyvtárak kategóriában megnyerte szeptemberében a NEFMI által delegált háromtagú Könyvtári Szakfelügyelő Bizottság a könyvtári munka minden lényeges elemére kiterjedő vizsgálatot folytatott a könyvtárakban. A szakmai ellenőrzés elismerő minősítéssel zárult. Informatika A közötti időszakban az informatikai infrastruktúra fejlesztése elsősorban a pályázati és a szakképzési fejlesztési támogatásokból valósulhatott meg. A Főiskola teljes informatika hálózatának a fejlesztése a KMOP pályázat keretében történt meg. A fejlesztés legfontosabb elemei többek között egy információs szolgáltató portál létrehozása és a WIFI lefedettség biztosítása voltak. Az elmúlt években a legjelentősebben 25%- kal az oktatástechnikában használt előadótermi számítógépek és a projektorok száma bővült, kiszolgálva a modern oktatási igényeket. A hallgatók által szabadon használható számítástechnikai eszközök esetében a folyamatos minőségi cserék megvalósítása az elsődleges törekvés. Ennek eredményeként az e kategóriába tartozó eszközök száma a folyamatos megújulás következtében évről évre több mint 12%-kal nőtt. A hallgatói ügyintézésben bevezetésre került az elektronikus kérvénykezelő rendszer, a Modulo, valamint az oktatásban, a gyakorlati képzésekhez használt szoftverek is megújításra kerültek. A legnagyobb beruházás is ebbe a tárgykörbe tartozik, európai uniós támogatással Zalaegerszegen elkészült az Információtechnológiai és Gazdasági Információs Tudásközpont (Infocentrum), amely könyvtári, informatikai eszközökkel járult hozzá az oktatási és tudományos munka fejlesztéséhez. Az elmúlt évek hallgatói elégedettségmérések eredményei alapján elmondható, hogy a hallgatók elégedettek a számítógépes ellátottsággal. Sport Összességében a sportolási lehetőségek megfelelőek a Budapesti Gazdasági Főiskolán. A legkedvezőbb a helyzet a Külkereskedelmi Karon, ahol 2010-ben átadásra került az új tornaterem. A meglevő sporthelyiségek mellett a PSZK-n a teniszezéshez és az úszáshoz, a GKZ-n a labdarúgáshoz további létesítmény bérlésére került sor. A kötelező testnevelési órákon túl a hallgatóknak és a munkatársaknak számos sportágban (pl. röplabda, asztalitenisz, aerobic, labdarúgás, tenisz, zumba, floorball) van lehetőségük a rendszeres mozgásra. A Testnevelés Intézeti Tanszék rendszeresen szervez továbbá sí-, kerékpár-, és evezős táborokat is. 49

50 Helyzetértékelés A Főiskola hallgatói amatőr sportversenyeken, valamint az egyetemi és főiskolai bajnokságokon egyaránt képviselik a Főiskolát, a zalaegerszegi hallgatók például helyezést értek el nemrégiben a TUDÁS-FUTÁS rendezvényen. Étkeztetés Valamennyi budapesti képzőhelyen a hallgatók és az alkalmazottak számára biztosított a meleg étkeztetés, büfé, étterem, és hideg-, meleg ital automaták állnak rendelkezésre. A kedvező árfekvésű napi menü kínálat mellett biztosított az egészséges táplálékok széles választéka, a nyitva tartás igazodik a távoktatásos, levelező hallgatók késő esti és hétvégi oktatási időpontjához is VERSENYTÁRSELEMZÉS A olyan képzési területen működik, amelyen az elmúlt időszakban számos intézmény új szereplőként jelent meg, a magyar felsőoktatás 2000-es évek elején tapasztalható expanziós tendenciáinak keretében. Ez a versenytársak többségénél olyan elaprózott képzésekhez vezetett, amelyek esetében felmerülhet a mérethatékonyság, valamint a minőség fenntarthatóságának kérdése is. Számos vidéki intézmény indított kihelyezett képzéseket a fővárosban is. A gyakorlatorientált gazdasági képzés tekintetében a BGF az ország vezető intézménye (minőségileg és mennyiségileg egyaránt, nemcsak alapképzésben, hanem a várhatóan egyre nagyobb szerepet játszó felsőoktatási szakképzésben is). Ez a versenyelőny valószínűsíthetően közép- és hosszútávon is megmarad. A versenyelőny abból adódik, hogy az Intézmény, illetve annak karai egyedülálló tradíciókkal rendelkeznek a művelt képzési területeken. A BGF bevezetett és elismert felsőoktatási márka (brand) a hazai képzési piacon. A sikeres integráció erősítette a karok által képviselt ismertséget. Az integráció folyamatában meg kellett találni azt a kényes egyensúlyt, amely a kari és az intézményi imázs számára is hasznos: a karok kommunikációjának fejlesztésével párhuzamosan ki kellett alakítani a BGF imázst is. Ez az integráció óta eltelt 12 évben sikerült, de a folyamat természetesen nem ért véget. Az elsődleges működési területen, a közép-magyarországi régióban igen színes a képzési kínálati paletta. Mivel megfelelő hallgatói utánpótlás hazánkban gyakorlatilag csak ebben a régióban azonosítható, a vidéki intézmények Budapestre kihelyezett képzései igen összetett kínálat kialakítását eredményezték. 50

51 Helyzetértékelés A gazdasági képzések elhelyezkedése hazánkban ábra Amellett, hogy a gazdaságtudományi képzési terület budapesti alapképzési létszámainak több mint harmada az Intézményben tanul (ld. 2. ábra) igen sok olyan tényező van, amely gyengítheti a Főiskola pozícióját. A budapesti hallgatói létszámok gazdaságtudományi képzési területen 2011-ben (alapképzés, nappali munkarend) 2. ábra 12 A körök területe arányos a képzési létszámhoz. A 2011-es nappali alapképzésen résztvevő hallgatói létszámok alapján saját szerkesztés. 51

52 Helyzetértékelés A szűkülő felsőoktatási piacon egyre élesebb harc folyik a hallgatói jelentkezésekért, a gazdaságtudományi képzések esetében ez a verseny az állami keretszámok drasztikus csökkentése miatt különösen jellemző. A fővárosban 16 intézmény rendelkezett gazdaságtudományi képzéssel 2011-ben, ami igen magas szám. Ezek közül több olyan magánintézmény található, amely az ország több pontján is rendelkezik képzési helyekkel. A létszámok alapján versenytársként értékelhetőek azok az intézmények, amelyek hasonló képzési profillal rendelkeznek. A két nagy fővárosi egyetem (BCE, BME) sokkal inkább akadémiai mesterképzésre készít fel, míg a Főiskola a professzionális, gyakorlatorientált szakemberképzés célját tartja szem előtt. Ebben a szegmensben igen fontos előnyünk, hogy négy alapképzési szakon, továbbá három mesterképzési szakon (ide értve az Anglia Ruskin Egyetemmel együttműködésben folytatott képzést is) idegen nyelven is folyik oktatás. Budapesti alapképzési létszámok (összes munkarend, fő) gazdaságtudományi képzési terület 9. táblázat Intézmény rövid neve Fenntartó Székhely BGF állami Budapest BCE állami Budapest BME állami Budapest BKF (2009-ben HFF is) alapítványi Budapest OE (2009-ben BMF) állami Budapest KJF alapítványi Székesfehérvár ÁVF alapítványi Budapest ZSKF alapítványi Budapest HJF alapítványi Budapest MÜTF alapítványi Tatabánya NÜF alapítványi Budapest SZIE állami Gödöllő WSUF alapítványi Budapest SZF állami Szolnok GDF alapítványi Budapest ZMNE állami Budapest TPF alapítványi Kalocsa ELTE állami Budapest

53 Helyzetértékelés A közeljövőben a Főiskola az állami ösztöndíjas hallgatói keretszámok központi elosztása és az önköltséges (költségtérítéses) képzés kiterjesztése következtében egyfajta nemzetközi versenytérbe is bekerül. Ez a folyamat mindazonáltal a felsőoktatás globalizációja miatt egyébként is elkerülhetetlen. A BGF hallgatóinak tanulmányi teljesítménye és szociális helyzete miatt az Intézményt jobban sújthatja a külföldi intézmények elszívó ereje, mint a versenytársak jelentős részét. A gazdaságtudományi képzésekre nehezedő általános nyomás miatt ennek az elszívó hatásnak az ereje felerősödhet a következő időszakban. Ezt a BGF erőteljes nemzetköziesítéssel, a nemzetközi együttműködések fokozásával kívánja ellensúlyozni. A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében végzett kutatások kedvező eredményeket mutatnak a hallgatói elégedettség, illetve az intézmény presztízse szempontjából is. A megkérdezett elsőévesek kétharmada első helyen jelölte meg az Intézményt (17%-uk második, 11%-uk harmadik helyen). A felmérés alapján fő versenytársaknak a BCE és a BME tekinthető. A gazdaságtudományi szakokon belül elsősorban a nemzetközi gazdálkodás, illetve a gazdálkodási és menedzsment szakot tervezték más intézményben (is) tanulni a hallgatók. Azon hallgatók közül, akik nem a BGF-et jelölték meg első helyen, 63% a BCE-t, 12%-uk a BME-t, jelölte meg. A 10. sz. táblázat azt mutatja meg, hogy a nagyobb létszámú szakok esetében hány valós versenytársa van az Intézménynek a DPR-kutatás eredményei alapján. Intézmény Első helyes jelentkezések intézménye azok körében, akik első helyen nem a BGF-et választották 13 Gazdálkodási és menedzsment Kereskedelem és marketing Nemzetközi gazdálkodás Pénzügy és számvitel 10. táblázat Turizmusvendéglátás BCE 76% 100% 59% 87% 90% BME 22% 37% SZTE 2% 10% DE 2% NYME 3% PTE 2% KJF 5% KRF 5% összesen 100% 100% 100% 100% 100% A felsőoktatási szféra jobb áttekinthetőségét, tervezhetőségét, szervezhetőségét szolgáló kormányzati törekvést látva, komoly problémát okoznak azok a töredék-képzések, amelyeket például a Kodolányi János Főiskola működtet a Fővárosban. 13 Forrás: A elsőéves hallgatóinak motivációs vizsgálata kutatási jelentés, június 53

54 Helyzetértékelés Az alapítványi, magán felsőoktatási intézményekkel szemben versenyhátrányt jelenthet a BGF számára, hogy az állami források szűkülésével csökken a mozgástér, illetve a jogszabályi korlátok (pl. vagyongazdálkodási szabályok kötelmei, egyéb államháztartási szabályok) lassabb reagálóképességet tesznek lehetővé, mint az alapítványi intézmények esetében. Versenyelőnyként értékelhető viszont, hogy az Intézmény képzései már évtizedek óta jelen vannak a fővárosi oktatási piacon, míg az alapítványi intézmények kvázi új szereplőnek számítanak. A BGF gazdaságtudományi alapképzései éppen ezért jóval erősebben beágyazottak, vonzerejük éppen emiatt nagyobb, mint a többi intézményé. A BGF jelen van, látható a gazdaságtudományi alapképzések európai térképén. Ennek következtében a mobilitás növelésének további lehetőségei is jóval szélesebbek a Főiskola számára, mint az alapítványi intézmények esetében. Összefoglalóan megállapítható, hogy a gazdaságtudományi alapképzések tekintetében a BGF mind mennyiségi mind pedig minőségi értelemben piacvezető a magyar felsőoktatásban. A versenytársak elemzése semmilyen kritikus beavatkozási szükségletet nem tárt fel. A DPR kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a munkaerőpiacon nagy értéke van a BGF által kiadott diplomának. A Főiskola a felvételi jelentkezések száma alapján évek óta az egyik legkeresettebb intézmény (ezt mutatják a 2012-es jelentkezési adatok is). Ugyanakkor a Főiskola messzemenőkig érdekelt azokban a kormányzati törekvésekben, amelyek tiszta képzési kínálati rendszer kialakítására törekednek, és támogatja az ún. töredék-képzések felülvizsgálatát A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A környezetre gyakorolt hatásának rövid elemzését megelőzően annak a két vidéki megyeszékhelynek a legfontosabb sajátosságainak bemutatására kerül sor, ahol a PSZK Salgótarjáni Intézete, illetve a GKZ működik. Salgótarján a salgótarjáni kistérség és Nógrád megye székhelye. A város lakosainak száma folyamatosan csökken, 2011-ben fő volt (az 1980-as években a lakosság száma még meghaladta az főt), míg a kistérség népessége fő. A salgótarjáni kistérség az ország leghátrányosabb kistérségeinek egyike. A munkanélküliségi ráta eléri a 20%-t, ez lényegesen magasabb, mind az országos, mind a megyei, mind a régiós értéknél. A kistérség elvándorlási egyenlege megközelíti a 40%-ot, azaz az elvándorlók létszáma 40%-kal haladja meg a kistérségbe bevándorlók létszámát. Ez az arány még rosszabb Salgótarján város esetén, itt az elvándorlási egyenleg 45% körüli értéket mutat. Zalaegerszeg a zalaegerszegi kistérség és Zala megye székhelye. A város lakosainak a száma fő, míg a kistérség népessége kevéssel meghaladja a főt. A kistérség 9 települése társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, az országos átlagot meghaladó munkanélküliséggel. Mindezzel együtt a munkanélküliség aránya kedvezőbb a városban és a kistérségben is, mint az országos vagy a megyei átlag. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a város a munkanélküliség szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben van (14%), mint a kistérség (8%). Az elvándorlási egyenleg ugyanakkor kedvező, a kistérségben a bevándorlók száma 5%-kal meghaladja az elvándorlók számát

55 Helyzetértékelés A foglalkoztatási szerep értékelése A teljes- és részmunkaidős alkalmazottainak átlaglétszáma ben 900 fő, 2011-ben 915 fő. Budapesten került sor az alkalmazottak közül 761 fő (2010) illetve 788 fő (2011) foglalkoztatására. A Salgótarjáni Intézet 43 fő (2010), illetve 40 fő (2011) teljes- és részmunkaidős munkatársat foglalkoztat, míg a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 96 főt (2010), illetve 87 főt (2011). Ha összevetjük a foglalkoztatási adatait a megyei foglalkoztatási adatokkal 15, akkor megállapíthatjuk, hogy a Főiskola foglalkoztatási szerepe a foglalkoztatási arányt és a jövedelmeket tekintve a Fővárosban a legkevésbé hangsúlyos. Budapesten az összes munkavállaló 0,125%-t foglalkoztatja az Intézmény. A Fővárosban a bruttó átlagkereset Ft volt 2010 májusában, míg az átlagjövedelem 2010-ben a Főiskola budapesti karai esetén kevéssel haladta meg a Ft-t. Ugyanezeket az arányokat a vidéki képzőhelyeken vizsgálva megállapítható, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola a Nógrád megyei munkavállalók 0,146 %-t foglalkoztatja. Ez az érték kissé magasabb Zala megyében, 0,156 %. A keresetek átlagát tekintve a megyei és a Főiskolai értékek sokkal inkább közelítenek egymáshoz, mint az a Főváros esetén látható volt. A Zala megyei átlagkereset 2010-ben Ft volt, ettől csak kevéssel marad el a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg értéke ( Ft). A Salgótarjáni Intézet esetén a keresetek közötti eltérés ellenkező irányú, az Intézetben az átlagkereset Ft volt, szemben a Nógrád megyében mért Ft-tal. A Főiskola foglalkoztatási szerepének értékelésekor érdemes figyelembe venni, hogy egy felsőoktatási intézmény nemcsak közvetett, hanem közvetlen formában is hoz létre munkahelyeket egy adott térségben. A nem helyi lakosú oktatók és hallgatók jelenléte például több szolgáltató, beszállítói, önkormányzati munkatárs közreműködését teszi szükségessé. Ebben a tekintetben a foglalkoztatási szerepe Budapesten is jelentős, mivel a fővárosi karokon a nem budapesti illetőségű nappali hallgatók száma magas, 2010-ben közel fő, míg 2011-ben ez a szám tovább növekedett és meghaladta a főt. A levelező és a távoktatásban résztvevőkkel együtt ez a szám még magasabb További társadalmi és gazdasági hatások értékelése A további társadalmi, gazdasági hatások értékelésekor kiemelt szerepet kap a Főiskola pályázati tevékenysége. A közötti időszakot vizsgálva Zalaegerszegen a negyedik, a Zalaegerszegi kistérségben az ötödik legnagyobb támogatású projekt volt az Információtechnológiai és Gazdasági Információs Tudásközpont (Infocentrum) barnamezős fejlesztése. A eft-ból megvalósuló fejlesztés eft pályázati támogatást hozott a térségbe. Csak olyan jelentőségű projektek előzték meg, mint Zalaegerszeg történelmi

56 Helyzetértékelés városközpontjának rehabilitációs programja, vagy a Zala Megyei Kórház Sürgősségi Centrumának a kialakítása. 16 A Salgótarjáni kistérségben a 20. legnagyobb támogatású fejlesztés volt a Nógrádi Kincsestár: Olvasás tanulás információ, tudás a Nógrád megyei köz- és szakkönyvtárakban elnevezésű projekt, amelyben a Főiskola társkedvezményezettként vett rész. További sikeres és eredményes pályázatokkal együttvéve elmondható, hogy a Fővárosban, a Salgótarjáni kistérségben, és különösen a Zalaegerszegi kistérségben a Főiskola jelentős pályázati forrásvonzási és abszorpciós képességgel bír. A zalaegerszegi és a salgótarjáni projektek megvalósításának eredményeképpen olyan szolgáltatások jöttek létre, amelyet nemcsak a Főiskola hallgatói és munkatársai vehetnek igénybe, hanem nyitottak a város, a kistérség lakosai számára is. Az elmúlt időszakban jelentős volt a Főiskola megrendelői szerepe is, különösen Budapesten és Zalaegerszegen. A pályázati tevékenység eredményeképpen nagy értékű infrastrukturális beruházások valósultak meg, melyek részletezését és számadatait fejezet tartalmazza A társadalmi/gazdasági beágyazottság értékelése A erőssége a munkaerő-piacon jól hasznosítható gyakorlatorientáltképzés nyújtása, melyet az intézmény a társadalmi-gazdasági szereplők aktív szerepvállalásával, oktatásba történő bevonásával valósít meg. A Főiskola aktív és dokumentált partnerkapcsolatainak száma igen jelentős, a legnagyobb karok esetén meghaladja a 200-at. Példaszerűen kiemelve, együttműködési megállapodással rendelkezik a Főiskola az OTP NyRt.- vel, a Magyar Államkincstárral, a NAV-val, az Állami Számvevőszékkel, a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Magyar Atlétikai Szövetséggel, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel. Az Intézmény társadalomra gyakorolt hatását jól fémjelzi az is, hogy oktatói a gazdasági élet különböző területein fontos posztokat töltenek be igazgatóságokban, felügyelő- és szerkesztő bizottságokban, valamint társadalmi szervezetek vezetői és tagjai. Így például a Főiskola oktatói közül kerül ki: a Magyar Számviteli Szakemberek Országos Egyesületének fővárosi elnöke, az Országos Statisztikai Tanács elnöke, a Magyar Public Relations Szövetség elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság Felügyelőbizottságának elnöke, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökségi tagja, az AIFSZ Kollégium elnöke, az OTP NyRt. Igazgatóságának tagja, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja,

57 Helyzetértékelés az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) Hungary Végrehajtó Testületének tagja, a Magyar Külügyi Társaság elnöke Az intézmény tudomány-, és kultúraközvetítő szerepének értékelése A tudományközvetítő szerepe jelentős, különösen számottevő a konferencia és publikációs aktivitás. A publikációk között természetesen a legjelentősebb arányban az oktatáshoz közvetlen kapcsolódó szakkönyvek, tankönyvek, jegyzetek szerepelnek. A publikációs tevékenységet támogatják egyrészt a BGF szintű kiadványok, ezek között az évenként megjelenő Tudományos évkönyv, valamint az Intézmény oktatói, kutatói által készített tanulmányok közül a legjobbak angol nyelvű válogatását tartalmazó Proceedings is. Ezen kívül a karok is megjelentetnek saját kiadványokat a tudományos eredmények publikálására. A konferencia aktivitás részben a konferenciaszervezési tevékenységben, másrészt a különböző konferenciákon való részvételben nyilvánul meg. A Főiskola minden évben megrendezi tudományos konferenciáját a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódóan. Hagyományosan a konferencia keretében történik az év legjobb tudományos teljesítményeinek értékelése: a tudományos díjak átadása. A Főiskola karai ezen túl minden évben több hazai és nemzetközi konferenciát is szerveznek ben a Főiskola munkatársai számos hazai és külföldi tudományos tanácskozáson (konferencián) vettek részt az említett intézményi tudományos konferencián kívül is. A tudományos és szakmai közszereplések száma több százra tehető A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAINAK ÉRTÉKELÉSE A messzemenőkig szem előtt tartja a fenntartható fejlődés szempontjait működése során, illetve az oktatási és kutatási tevékenységek megvalósításában egyaránt. A fenntartható fejlődés többféleképpen is értelmezhető: az egyik elsősorban környezeti szempontból közelíti meg a fenntarthatóság elvárásait. A másik megközelítés a BGF saját tevékenységének folyamatos és hosszú távon fenntartható fejlesztését foglalja magába. A harmadik pedig arra vonatkozik, hogy mit tesz az Intézmény annak érdekében, hogy alaptevékenysége során minél erősebben terjessze célcsoportjai körében a fenntartható fejlődés, a környezettudatosság eszméjét. A Főiskola az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított az épületek felújítására. Ezek a beruházások az európai uniós, illetve a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseivel összhangban történtek, elsősorban a Környezet és Energia Program keretében elnyert támogatások felhasználásával. Ezek közül is kiemelkedik a Zalaegerszegen megvalósuló Zöld Kampusz mintaprojekt, amelynek fókuszában éppen az a rövidtávú cél áll, hogy a célcsoportok, érintettek körében tudatosuljon a fenntarthatóság, mint értékrend. Hosszabb távú célként fogalmazódott meg, hogy a Főiskola részt vegyen az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások alkalmazására vonatkozó fejlesztések népszerűvé tételében, valamint multiplikációs hatásokat is 57

58 Helyzetértékelés tudjon gerjeszteni. Ez csak támogató környezetben valósulhat meg, a program szorosan kapcsolódik Zalaegerszeg Ökováros programjához. A projekt révén komplex fenntarthatósági programok valósulnak meg és az eredmények több marketing-eszköz bevonásával kerülnek elterjesztésre, nem csak a hallgatók, hanem a helyi társadalomban egyaránt. A látogatók a GKZ campusán kialakítandó Tanösvény bejárása során megismerkedhetnek a fenntartható életmód elemeivel, a megoldási alternatívák bemutatása a fenntartható viselkedésminták követésére ösztönözheti őket. A projekt eredményeként megvalósul a hulladéktermelés csökkenése a folyamatok szabályozása, a szelektív gyűjtés bevezetése és a komposztálás kialakítása által, valamint csökkenni fog a vízfogyasztás az esővíz hasznosításával és takarékos csaptelepek felszerelésével. A projekt keretében kerékpártárolók készülnek, ingyenesen használható kerékpárokat beszerzése valósul meg, továbbá az egy épületben komplex energetikai (fűtés, melegvíz, világítás) felújítás is történik. Mindezt kiegészíti a környezetirányítási rendszer bevezetése, bemutató rendezvények szervezése és egyéb népszerűsítő tevékenységek megvalósítása. A mintaprojektek a BGF minden hallgatóját (nem csak a GKZ-n tanulókat) a környezettudatos életvitelre hivatottak ösztönözni. A második szempontot figyelembe véve elmondható, hogy az Intézmény és annak vezetése mindig szem előtt tartotta azokat a környezeti folyamatokat, amelyek meghatározták fejlesztési céljait, és befolyásolták a célok elérését. Az Intézmény soha nem kívánt nem fenntartható fejlesztéseket megvalósítani, törekedett és törekszik a hatékonyság növelésére, a minőség folyamatos javítására a felesleges kapacitások (mind humán, mind infrastrukturális) kialakítása helyett. A képzési kínálat fókuszáltsága, illetve tiszta profilja ezt támasztja alá: a tradíciókra alapozva, a kellő humán-, és eszközellátottságot biztosítva történt a képzési kínálat fejlesztése, mindig szem előtt tartva a munkaadók, illetve a hallgatók elvárásait. A környezettudatosság gondolatkörének átadása nem csak a környezeti nevelés irányából fogható meg, az Intézmény (saját adottságaira alapozva) elsősorban a tudatos életvitel, a hosszú távú gondolkodás (élet-stratégiák), illetve a felelősségvállalás irányából tudja megközelíteni ennek témáját. Ehhez kapcsolódóan kiemelhető több tantárgy is, amely merít a fenntartható fejlődés gondolataiból: fogyasztásszociológia, humán ökológia, környezet-gazdaságtan, környezetvédelem a turizmusban. A Főiskolán folyó kutatási tevékenység több ponton is kapcsolódik ehhez a témához. A dr. Lányi Katalin által vezetett kutatás éppen a környezettudatos viselkedésformákra irányul, és elsősorban a pszichológia szempontjából közelíti meg a problémát. A kutatás azt próbálja megvizsgálni, hogy a környezetet veszélyeztető mindennapi szokások mögött milyen pszichológiai tényezők jelennek meg, milyen tényezők befolyásolják az egyén magatartását az ehhez kapcsolódó döntésekben. A fenntartható fejlődés szabad választással kapcsolatos összefüggéseit vizsgálja egy másik kutatás (dr. Tarján Tamás vezetésével), amely a növekedéselméletek valamint az alternatív (pl. környezetvédő) viselkedésformák összefüggéseinek azonosítására irányul. 58

59 Helyzetértékelés 2.8. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÖNÁLLÓSÁGÁNAK, ÉRTÉKELÉSE A január 1-jén jött létre három, korábban is sikeres főiskola integrációjával. Az elmúlt 12 év alatt az Intézmény az ország legnagyobb, legkeresettebb és legelismertebb főiskolájává vált. Működését a kiegyensúlyozottság és a gazdasági stabilitás jellemzi. A Főiskola a részterületek értékelése alapján önálló intézményként látja továbbra is optimálisnak szervezeti létét és munkáját. Mindez a következő indokokra alapozható: A BGF jól behatárolt képzési területeken nyújt, országosan meghatározó méretű és minőségű képzést. A képzési területeken oktatási és kutatási tevékenységet folytató nagy egyetemekkel az Intézmény kapcsolatrendszere együttműködő jellegű. Az eddig felépített brand megtartása, ennek további fejlesztése az Intézmény elsődleges célja. Ez a kialakított presztízs jelentős hátrányok elszenvedése nélkül - nehezen vihető tovább komoly szervezeti változások esetén. Az esetleges szervezeti változások nemcsak presztízscsökkenést okozhatnak, hanem - egy bizonyos létszámhatár elérése esetén - mérethatékonysági kérdéseket is felvethetnek. A Salgótarjáni Intézetben a hallgatói létszám és az Intézet által meghirdetett képzésekre történő jelentkezések számának alacsony szintje miatt a képzések kivezetése tűnik a BGF számára felelős döntésnek, új évfolyamok indítása 2012 szeptemberétől a fenti körülmények miatt nem lenne megalapozott, fenntartható intézkedés. Az intézmény vezetése jól meghatározott feltételek teljesülése esetén - azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a BGF szervezetébe integrál kisebb képzőhelyeket. Fontos azonban, hogy ez az integráció nem veszélyeztetheti a Főiskola hagyományosan felelős és stabil gazdálkodását. Az elkészítésének előkészítő szakaszában, a NEFMI (EMMI) Oktatásért Felelős Államtitkárságával történő konzultáción elhangzott kérésre megtörtént a Szolnoki Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskolába történő beolvadásának vizsgálata, a két intézmény Szenátusa elfogadta a beolvadásról szóló szándéknyilatkozatot. A szakmai integráció megvalósítása biztosított, de a beolvadás előtt a Szolnoki Főiskola pénzügyi konszolidációja szükséges. 59

60 Stratégiai terv 3. STRATÉGIAI TERV 3.1. JÖVŐKÉP A január 1-jén jött létre három, korábban is sikeres főiskola integrációjával, és az elmúlt évek tevékenységének eredményeképpen vált az ország legnagyobb, legkeresettebb és legelismertebb főiskolájává. Küldetése, hogy a gazdaság- és társadalomtudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén magyar és idegen nyelven, az alapképzésben, a mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben, a felsőoktatási szakképzésben és a felnőttképzésben, az országban és nemzetközileg is egyaránt vonzó, vezető gazdasági felsőoktatási intézmény legyen. Célja, hogy fenntartható módon megfeleljen az alkalmazott kutatások főiskolája követelményeinek, folytassa és bővítse sikeres nemzetközi tevékenységeit, elmélyítse a gazdasági-társadalmi szereplőkkel fenntartott széles kapcsolatrendszerét és folyamatosan törekedjen az alkalmazott oktatási, kutatási módszertan fejlesztésére A tevékenységre vonatkozó jövőkép A a nemzeti felsőoktatási fejlesztési koncepció értelmében pénzügyi-gazdasági felsőoktatási pólusként végzi tevékenységét, innovatív, intelligens és nemzetközi tanulási környezetben. Képzési kínálata jól fókuszált. Alkalmazható, az európai trendeknek megfelelő és a munkaerőpiac igényeit kielégítő, folyamatosan megújuló, magas színvonalú, gyakorlatorientált képzést biztosít hallgatói számára az alábbi képzési területeken és szinteken: Gazdaságtudomány: alapképzés, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés; Társadalomtudományok: alapképzés, mesterképzés, felsőoktatási szakképzés; Bölcsészettudomány: alapképzés; Informatika: alapképzés, felsőoktatási szakképzés; Műszaki 17 : alapképzés, felsőoktatási szakképzés; Pedagógusképzés: mesterképzés. A Főiskola képzési területein megvalósít továbbá az élethosszig tartó tanulás keretében szakirányú továbbképzést, valamint részt vesz a felnőttképzésben a munkaadói igényekhez illeszkedő rövid ciklusú programokkal és regionális vizsgaszervezőként is. A Főiskolán az alapképzések esetén jelentős az idegen nyelvű képzések száma. Széles választékú és egyes szakok esetén idegen nyelven is elérhető a mesterképzési kínálat, mely keresett a Főiskolán, valamint a más felsőoktatási intézményekben végzettek körében egyaránt. Az Intézményben pénzügyi gazdasági szakemberképzésben, alap- és mesterképzésben részt 17 A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén. 60

61 Stratégiai terv vevő hallgatók jelentős hányada egy fél éven keresztül külföldi partnerintézményben is folytat résztanulmányokat, vagy külföldi szakmai gyakorlaton vesz részt, illetve a magyar nyelvű képzés hallgatóinak is lehetőségük van egyes tantárgyakat a Főiskolán idegen nyelven hallgatni. Országosan jelentős - az alap- és mesterképzésekhez illeszkedően a 2013-tól megújuló FSZ képzési kínálat, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak a turizmus-vendéglátáshoz kapcsolódó képzések. A Főiskolán tanulmányaikat eredményesen elvégző hallgatók magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel, nyelvtudással, nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek, jártasak az informatikában és a menedzsment módszerek használatában, képesek alkalmazkodni a gazdasági élet változásaihoz, tudásukkal, kezdeményező, együttműködő és vállalkozó készségükkel, toleráns magatartásukkal hozzájárulnak a vállalkozások, a gazdaság és az ország gyarapodásához, versenyképességének növeléséhez, továbbá a tudás alapú gazdaság kialakításához. A továbbra is jelentős szereplője mind mennyiségi, mind pedig minőségi értelemben a magyar felsőoktatásnak. Őrzi az országos rangsorokban elért előkelő helyét a kiadott diplomák munkaerő-piaci presztízs-értékét, az összes intézményi felvételi jelentkezések és az első helyes jelentkezések számát tekintve. A felvételt nyert hallgatók magas átlagpontszámmal kerülnek be az Intézménybe. A pénzügyi és a gazdasági szakemberképzésben részt vevő hallgatók jelentős hányada országos szinten a Főiskolán végzi tanulmányait. A széleskörű, élő, aktív nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, amelyek kiterjednek stratégiai jellegű, kettős diplomát eredményező, együttműködésben folytatott képzésekre így PhD képzésre is, szakmai gyakorlatok lebonyolítására és kutatásokra épülő együttműködésekre, valamint támogatják a hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitást. A Főiskola erőssége a munkaerőpiacon jól hasznosítható gyakorlatorientált képzés nyújtása, melyet az Intézmény a hazai társadalmi-gazdasági szereplők aktív szerepvállalásával, oktatásba történő bevonásával valósít meg. A partnerkapcsolatok biztosítják a képzési programok folyamatos fejlesztését, elismert szakemberek vendégoktatói tevékenységét, valamint alkalmazott kutatások megrendelését. A Főiskolának képzési tevékenysége mellett kiemelt feladata a gazdaságtudomány, a társadalomtudományok, a műszaki18 és az informatika képzési területekhez kapcsolódó alkalmazott kutatásokban való mind szélesebb körű szerepvállalás, nemzetközi és/vagy hazai partnerekkel. Az alkalmazott kutatások spektruma széles és folyamatosan bővülő, a jövőben a folyamatban lévő kutatási témák mellett az innovatív és intelligens tanulási környezetre, továbbá a pénzügyi kultúra fejlesztésének módszereire, valamint a hungarikumok feltárására, védelmére és elérhetővé tételére is fókuszálni kíván az Intézmény. Mindemellett a Főiskola partnereivel megjelenik az alapkutatások területén is. A kutatásokba a tehetséges hallgatók is bekapcsolódnak. A Főiskola tevékenységét meghatározza gazdasági szereplőkkel fenntartott széles kapcsolatrendszere. Az Intézmény kiemelt célja ezen kapcsolatrendszer több dimenzióban történő fejlesztése, elmélyítése, így például a vállalkozások megrendelésére, illetve a velük 18 A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén. 61

62 Stratégiai terv együttműködésben folytatott innováció, az alkalmazott kutatások bővítése, vállalati megrendelésre rövid ciklusú képzések, továbbképzések kidolgozása és indítása, a 2012-ben létrehozott Biztos Jövő Ösztöndíjprogram keretében a gazdasági szereplők felsőoktatás finanszírozásába történő becsatolása. A vállalati kapcsolatrendszer fejlesztése célkitűzésének megvalósítását 2013-tól a Főiskola a FOGAT (FelsőOktatás Gazdaság Alkalmazott Tudományok) program megalkotásával kívánja elérni. A Főiskola tudomány- és kultúraközvetítő szerepe jelentős, különösen számottevő a konferenciaszervezési és publikációs aktivitás. A zalaegerszegi és szolnoki 19 kar korszerű infrastrukturális adottságaik miatt regionális konferencia- és tudásközpontként is működhetnek, aktív szerepet vállalva megyéjük és régiójuk szakmai-kulturális ismeretterjesztő közéletében A szervezetre vonatkozó jövőkép A pénzügyi-gazdasági felsőoktatási pólusként, három budapesti (Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Külkereskedelmi Kar, Pénzügyi és Számviteli Kar), két vidéki, egy zalaegerszegi (Gazdálkodási Kar) és egy szolnoki 20 karral, valamint egy salgótarjáni képzőhellyel működik. A Főiskolát egységes intézményi menedzsment irányítja, a központi szervezeti egységek a horizontális feladatok lehatárolása mentén működnek. Az oktatás szervezése megfelel a XXI. század kihívásainak, a hallgatók egyéni tanulási útjának és kompetencia alapú önálló tanulásának alkalmazva a legújabb szakmai anyagokat és módszertanokat. A smarttechnológiák segítségével olyan oktatói közösségek és hallgatói csoportok szervezését tervezi az Intézmény, amelyek megosztott munkafelületen végzik a projektmunkát párhuzamos vagy éppen egymásra épülő idősíkokban. Az Intézményt hagyományosan felelős és stabil gazdálkodás jellemzi. A Főiskola folytatja sikeres pályázati tevékenységét, amellyel a fenntartható fejlődés figyelembe vételével - továbbfejleszti képzési és kutatási portfolióját, infrastruktúráját, szolgáltatásait, valamint a hallgatói és oktatói mobilitást. A Főiskola az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány követelményei szerint végzi valamennyi tevékenységét, folyamatait Minőségirányítási Kézikönyve és a kapcsolódó eljárások által meghatározottan működteti. A a nemzeti felsőoktatás szerves és aktív része, folyamatosan ápolja hazai és nemzetközi partnerkapcsolatait, tagja hazai és nemzetközi egyetemi szövetségeknek. (pl. IAU, EUA, EURASHE). 19 A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén. 20 A Szolnoki Főiskola beintegrálódása esetén. 62

63 Képzési területenként és képzési szintenként Képzési területenként Stratégiai terv 3.2. STRATÉGIAI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA A stratégiai területeire az alábbi stratégiai opciókat határozta meg: A stratégiai irányai 11. táblázat Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Vizsgálati szint Stratégiai opciók Bölcsészettudomány Mennyiségi dimenzió: a felvételi kapacitás szinten tartása Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Az intézmény képzésterületi fókuszai Gazdaságtudományok Informatika Pedagógusképzés Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű és a határon túli képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Mennyiségi dimenzió: fejlesztés Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Mennyiségi dimenzió: a felvételi kapacitás szinten tartása Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Társadalomtudomány Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű és a határon túli képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Oktatás Bölcsészettudomány A Mennyiségi dimenzió: a felvételi kapacitás szinten tartása Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Képzési szint fókusz Gazdaságtudományok A M Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű és a határon túli képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés 63

64 Intézmény Stratégiai terv Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Vizsgálati szint Stratégiai opciók Gazdaságtudományok FSZ Mennyiségi dimenzió: fejlesztés Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Képzési szint fókusz Informatika Pedagógusképzés A FSZ M Mennyiségi dimenzió: fejlesztés Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Mennyiségi dimenzió: fejlesztés Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Mennyiségi dimenzió: a felvételi kapacitás szinten tartása Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Oktatás A Mennyiségi dimenzió: a felvételi kapacitás szinten tartása Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés Társadalomtudomány M Mennyiségi dimenzió: fejlesztés az idegen nyelvű és a határon túli képzéseken Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés FSZ Mennyiségi dimenzió: fejlesztés Tartalmi-módszertani dimenzió: fejlesztés GKZ Regionális Tevékenységi hatókör KKK KVIK PSZK-BP Nemzetközi Nemzetközi Nemzetközi PSZK-S Lokális 64

65 Intézmény Intézmény Stratégiai terv Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Vizsgálati szint Stratégiai opciók GKZ Fejlesztés: A rövidebb, tanúsítvánnyal záruló képzések tartalmi és mennyiségi fejlesztése Felnőttképzési aktivitás KKK KVIK Fejlesztés: A rövidebb, tanúsítvánnyal záruló képzések tartalmi és mennyiségi fejlesztése Fejlesztés: A rövidebb, tanúsítvánnyal záruló képzések tartalmi és mennyiségi fejlesztése Oktatás PSZK-BP PSZK-S Fejlesztés: A rövidebb, tanúsítvánnyal záruló képzések tartalmi és mennyiségi fejlesztése Leépítés GKZ Hallgatói kereslet és munkaerő-piaci igények Képzési kínálat kialakításának motivációja KKK KVIK PSZK-BP Hallgatói kereslet és munkaerő-piaci igények Hallgatói kereslet és munkaerő-piaci igények Hallgatói kereslet és munkaerő-piaci igények PSZK-S Nem elégséges hallgatói kereslet és munkaerő-piaci igények 65

66 Tudományterületenként Intézmény Intézmény Stratégiai terv Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Vizsgálati szint Stratégiai opciók GKZ Fejlesztés Tevékenység súlya az alaptevékenységben KKK KVIK PSZK-BP Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés PSZK-S Leépítés GKZ Elsősorban piaci kutatás-fejlesztés, alkalmazott kutatás Kutatásfejlesztés és innováció Intézményi szerep az innovációs láncban KKK KVIK PSZK-BP Tudományos és piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottan Elsősorban piaci kutatás-fejlesztés, alkalmazott kutatás Elsősorban piaci kutatás-fejlesztés, alkalmazott kutatás PSZK-S Leépítés Bölcsészettudomány Fejlesztés Tevékenység kiemelt területei Gazdaságtudományok Informatika Pedagógusképzés Fejlesztés Fejlesztés Szinten tartás Társadalomtudomány Fejlesztés 66

67 Intézmény Intézmény Intézmény Stratégiai terv Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Vizsgálati szint Stratégiai opciók GKZ Regionális Tevékenység hatóköre KKK KVIK Nemzetközi Nemzetközi PSZK-BP Országos PSZK-S Lokális GKZ Nem tervez jelentős változásokat Intézményirányítás Belső működési struktúra kialakítása KKK KVIK PSZK-BP Nem tervez jelentős változásokat Nem tervez jelentős változásokat Nem tervez jelentős változásokat PSZK-S Jelentős változásokat tervez Szervezeti önállóság Integrációs törekvések Budapesti Gazdasági Főiskola A Fenntartó kérésére megtörtént a Szolnoki Főiskola beolvadásának vizsgálata, a két intézmény Szenátusa elfogadta a beolvadásról szóló szándéknyilatkozatot. A szakmai integráció megvalósítása biztosított, de a beolvadás előtt a Szolnoki Főiskola pénzügyi konszolidációja szükséges. 67

68 Stratégiai terv Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Vizsgálati szint Stratégiai opciók Gazdálkodás stratégiája Intézmény Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási egyensúlyra törekszik Gazdálkodás Gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja Intézmény Budapesti Gazdasági Főiskola GKZ Kiadáscsökkentésre és bevételnövelésre egyaránt törekszik Fejlesztés Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása Intézmény KKK KVIK PSZK-BP Fejlesztés Fejlesztés Fejlesztés PSZK-S Leépítés 68

69 Intézmény Intézmény Intézmény Stratégiai terv Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Vizsgálati szint Stratégiai opciók GKZ Döntően főállású KKK Döntően főállású Oktatók-kutatók státusza KVIK PSZK-BP Döntően főállású Döntően főállású PSZK-S Döntően főállású GKZ Szinten tartás KKK Fejlesztés a kedvezőtlen egy oktatóra jutó hallgatói létszámarányra, valamint a mesterképzésekre és az alkalmazott kutatások bővítésére való tekintettel Humánerőforrás Kapacitások fenntartása KVIK PSZK-BP Fejlesztés a kedvezőtlen egy oktatóra jutó hallgatói létszámarányra, valamint a mesterképzésekre és az alkalmazott kutatások bővítésére való tekintettel Fejlesztés a kedvezőtlen egy oktatóra jutó hallgatói létszámarányra, valamint a mesterképzésekre és az alkalmazott kutatások bővítésére való tekintettel PSZK-S Leépítés GKZ Külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával Oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása KKK KVIK PSZK-BP Külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával Külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával Külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával PSZK-S Leépítés 69

70 Intézmény Intézmény Intézmény Stratégiai terv Stratégiai terület Stratégiai dilemma Minimális vizsgálati szint Vizsgálati szint Stratégiai opciók GKZ Leépítés Létesítménykapacitások fenntartása KKK KVIK PSZK-BP Szinten tartás Szinten tartás Szinten tartás Infrastruktúra PSZK-S GKZ Leépítés Jelentős változásokat tervez Létesítménygazdálkodás KKK KVIK Nem tervez jelentős változásokat Nem tervez jelentős változásokat PSZK-BP Nem tervez jelentős változásokat PSZK-S Jelentős változásokat tervez Kiválósági minősítésre való törekvés Kiválósági minősítésre való törekvéshez szükséges intézményfejlesztés BGF Az intézmény az alkalmazott kutatások főiskolája minősítésre törekszik 70

71 Stratégiai terv 3.3. STRATÉGIAI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A elkészített helyzetelemzésének alapján az alábbi stratégiai célokat tűzi ki: a) az alkalmazott kutatások főiskolája kiválósági minősítés elnyerése; b) nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a Főiskolán; c) a hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése; d) a képzések pedagógiai-módszertani fejlesztése. A stratégiai céljainak összefoglaló táblázata Stratégiai cél Alkalmazott kutatások főiskolája cím elnyerése Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a Főiskolán A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok további mélyítése és szélesítése Képzések pedagógiai- módszertani fejlesztése A stratégiai cél értelmezése 12. táblázat A cím elnyeréséhez szükséges jogszabályban, illetve a Fenntartó által meghatározott feltételek teljesítése. a) a hallgatói, oktatói és személyzeti mobilitás bővítése b) idegen nyelvű (elsősorban kettős diplomát adó) képzések és az idegennyelv-oktatás fejlesztése c) külföldi partnerekkel közös online csoportmunkák szervezése a) rövidebb időtartamú képzési programok fejlesztése b) a gazdasági élet szereplőivel együttműködésben folytatott oktatási tevékenységek, kutatások volumenének növelése c) a gazdasági élet szereplőivel meglévő informális kapcsolatok rendszerszerűvé tétele d) a munkaerő-piaci szereplők által elvárt kompetenciák, igények felmérése és fejlesztésük beépítése a képzési programokba a) A Főiskola képzési kínálatában szereplő képzések folyamatos tartalmi fejlesztése, az oktatók módszertani eszköztárának korszerűsítése b) Virtuális (elektronikus) oktatási és tanulási környezet fejlesztése 71

72 Stratégiai terv A stratégiai céljainak szemléltetése 3. ábra A képzések pedagógiai-módszertani fejlesztése Nemzetközi jellegű és minőségű tanulási környezet létrehozása a Főiskolán A hazai gazdasági élet szereplőivel meglévő kapcsolatok mélyítése és szélesítése Alkalmazott Kutatások Főiskolája cím elnyerése Integrált, nagy intézmény, jól fókuszált képzési profillal A gazdaság igényeihez igazodó alkalmazott kutatási témák gondozása és eredményeinek visszacsatolása Sokrétű távoktatási tapasztalat, új módszerek bevezetése Kiterjedt kapcsolatrendszer (Szakmai Tanácsadó Testületek, együttműködési megállapodások) Kutatóközpont, kutatási portfólió tudatos szervezése Nemzetközi kapcsolatok, kettős diplomák Innovatív jellegű működés Gazdasági stabilitás/korszerű oktatási infrastruktúra 72