KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: BKV Zrt. 19-es és 17-es villamos vonalak összekötésének előzetes vizsgálati eljárása Előadó: Farkas Ildikó dr. Szombati Zoltán Skót Béla Fülöp Júlia Niedermayer József Ódorné Fehér Márta Nevelős Gábor H A T Á R O Z A T A BKV Zrt. (1072 Budapest, Akácfa u. 15.; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a COWI Magyarország Kft. (1133 Budapest, Váci út 76.; a továbbiakban: Tervező) kérelmére megindított előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a 19-es és 17-es villamos vonalak összekötésének környezeti hatása jelentős, ezért környezeti hatástanulmány benyújtását írom elő. I. A tevékenységet jellemző adatok 1. A tevékenység helye: Budapest, I. kerület és II. kerület 2. A tervezett beruházás célja: 19-es és 17-es villamos vonalak összekötése 3. A tervezett létesítmény, a tevékenység rövid ismertetése: A Tervező által készített előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a Kérelmező a 17-es és 19-es villamosok összekötését tervezi. A beruházás a 17-es villamos Margit híd budai hídfőnél található jelenlegi végállomásától, a Margit híd hídfő alatti átvezetéssel a Bem rakpart vonalon a Batthyány téri meglevő 19-es villamos végállomásáig jelent új villamos pálya kiépítést. Ugyanakkor az új hálózati kapcsolat igényli a 17-es villamos jelenlegi Vidra utcai pályaszakaszának és a Germanus Gyula parki végállomásának átépítését is. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 A Batthyány téri végállomás jelenlegi vágányhálózata a budai főgyűjtő csatorna beruházásában - a budai fonódó villamosvonal vezetésének megfelelően - már korábban átépül, így a Batthyány téren a villamos végállomás-funkciója megszűnik, és csak megállóhelyként üzemel majd. Északi továbbvezetésként a Bem rakparton kerül a vonal kiépítésre, a jelenlegi útpálya és a kerékpárút közötti sávban, a meglévő fasor megtartásával. A Margit híd alatt a nyomvonal öt közúti sávot keresztez, ahol a pálya a Margit híd budai hídfő mellett (alatt) un. fonódó vágánytengely alkalmazásával kerül kialakításra. Az egymásba fonódó vágánykép a szabványos 3,20 m-es vágánytengely-távolság helyett 0,50 m-es kialakítású, mely a megfelelő közút-vasút szembemenet biztosítási előírásainak megtartásával halad a Germanus Gyula parki jelenlegi egyvágányú végállomáshoz. (A híd parti nyílása szélességi kötöttsége miatt a két vágány nem vezethető át.) Az átépítéssel a hurokvágány megszűnik, s a jelenlegi végállomás helyén ezen a helyen is megállóhely üzemel majd, illetve átépül a csatlakozó Vidra utcai vágányhálózat egészen a Gyógyfürdő utáni ív végéig. A fejlesztéssel létrejövő megállók: Vidra utca, illetve Germanus Gyula park (a mai végállomás környezetében), Bem tér mindkét irányú megállópár. A megállóhelyek 35 méter hosszban kerülnek kiépítésre, az esélyegyenlőségnek megfelelően a sínkorona felett 26 cm-es peronszint kialakítással. A villamospálya szakasz tervezett felépítménye: a Batthyány tér környékén a főgyűjtőhöz csatlakozva ICOSIT-os pálya, a Bem tértől a Vidra utcáig RAFS felépítmény, kivéve a Margit híd alatti keresztezést, ahol a felépítmény, bebetonozott talpfás bazalt beton burkolattal. A közlekedtetni kívánt jármű: ipari csuklós villamos, vagy a paramétereivel megegyező új szerelvény. A tervezett létesítmény közvetlen hatásterületének vélelmezett határai: Margit híd-bem J. tér között, Bem J. tér, Bem J. tér - Csalogány u. között, Csalogány u. Batthyány tér között, Batthyány tér. II. A benyújtandó környezeti hatástanulmány tartalmi követelményei A dokumentációnak a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 6-7. számú mellékletében rögzítetteket kell tartalmaznia. III. Szakhatósági állásfoglalás Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata Jegyzőjének XVII-22/2/2011. számú állásfoglalása szerint a tervezett tevékenység hatása jelentős, ezért indokoltnak tartja a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását. 2

3 IV. Egyéb előírások A környezetvédelmi engedély iránti kérelmet és a környezeti hatástanulmányt a határozat jogerőre emelkedését követő 2 éven belül lehet a Felügyelőségre benyújtani. A kérelmet és annak mellékleteit nyolc nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a hatályos jogszabályban rögzített igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot, vagy annak másolatát. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el. * Megállapítom, hogy jelen előzetes vizsgálati eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, melyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez hét példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénzátutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. INDOKOLÁS A Kérelmező a 19-es és 17-es villamos vonalak összekötését tervezi, ezért megbízásából a Tervező kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre, melyhez csatolta az általa készített előzetes vizsgálati dokumentációt. A Felügyelőség a dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 99. a) pontja a) Helyi közforgalmú vasút - közúti vasút (villamos) 1 km pályahossztól alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A dokumentáció megfelel a Rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A megállapított Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Ezt követően az előzetes vizsgálati eljárást a Rendelet szerint a Felügyelőség július 17-én megindította és lefolytatta. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. 3

4 A Felügyelőség a kérelem, és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése értelmében az eljárásról szóló közleményt a hivatalában és a honlapján közzétette, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat és Budapest, I. kerület Budavári Önkormányzat Jegyzőinek. Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Jegyzője augusztus 27-én érkeztetett levelével jelezte, hogy a hirdetmény kifüggesztése megtörtént. Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat Jegyzője szeptember 2-án érkeztetett levelével jelezte, hogy a hirdetmény kifüggesztése megtörtént. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra megkereste a Rendelet 4. (1) bekezdése és 12. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete /2008. számú szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, a tevékenység végzéséhez közegészségügyi szempontból hozzájárult. A tevékenység folytatásának környezet-egészségügyi szempontjául az alábbiakat határozta meg: A lakosság zavarásának csökkentése érdekében a kivitelezési tervfázisban előírásokat és javaslatokat tartalmazó zaj- és rezgésvédelmi szakvélemény készítendő. Állásfoglalását a Rendelet 12. számú mellékletének 1. a) pontja, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységekről szóló évi XI. törvényben biztosított jogköre alapján adta. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 460/6329/003/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A kérdéses beruházás nyomvonala régészeti lelőhelyeket érint. A régészeti örökség védelme érdekében a területen tervezett beruházások csak a régészeti szakfeladatok elvégzése után kezdődhetnek meg. A szakfeladatok elvégzésének módját csak a konkrét tervek függvényében lehet meghatározni. A kiviteli terveket egyeztetni kell a Hivatalommal. Hivatalom számára a beruházás létesítésével kapcsolatosan hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A Nemzeti Közlekedési Hatóság a KA/6353/1/2007. számon augusztus 8-án kelt levelével hiánypótlásra szólította fel a Tervezőt, amiről a Felügyelőségnek is értesítést küldött. A hiánypótlás beérkezését követően a Nemzeti Közlekedési Hatóság a KA/6353/4/2008. számon november 20-án kelt állásfoglalásával a tárgyi villamos-vonalak összekötéséhez és az új vágányok építésének terv szerinti kivitelezéséhez a vasúti szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség augusztus 6-án érkezett átiratában hatóságomtól a fenti tárgyban szakhatósági állásfoglalást kért. Mivel a szakhatósági állásfoglalás kiadásában hatáskörrel rendelkező vasúti hatósági szervezet nem azonos a létesítés ügyében eljáró engedélyező vasúti hatósági szervezettel, ezért a kérelmező és az engedélyező hatóság közötti előzetes egyeztetés lefolytatását kértük. Az előzetes egyeztetés eredményeként a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága november 18-án érkezett levelében tájékoztatott, hogy a tárgyi villamos-vonal építése ellen kifogást nem emel. Szakhatósági állásfoglalásomat a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörömben eljárva, a 4

5 környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. számú mellékletének 3. e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a vasutak létesítésének műszaki megvalósíthatósága tekintetében adtam meg. A Nemzeti Közlekedési Hatóság helyett a jogszabályok változása következtében annak jogutódja, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Felügyelőségének Közlekedési Alágazatok Főosztálya a Felügyelőség tárgyalás tartásáról szóló értesítésére reagálva április 29-én kelt faxüzenetében ismételten tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a tárgyi villamosvonalak összekötéséhez és új vágányok építésének terv szerinti kivitelezéséhez vasúti szakhatósági hozzájárulásukat KA/6353/1/2007. számon kikötés nélkül megadták. Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Jegyzője a V/ /2008. számú október 3-án kelt állásfoglalásával környezet- és természetvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadta. Állásfoglalásában az alábbi kikötéseket tette: 1. Az építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy az ott keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. (A Budavári Önkormányzat 16/2000. (VIII. 15.) Kt. rendeletével megalkotott Budapest I. Kerületi Építési Szabályzat (a továbbiakban: KVÉSZ) 21. (2) bekezdése értelmében.) 2. A területen a visszatöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. (KVÉSZ 21. (3) bekezdése értelmében.) 3. A területen található környezetet károsító anyagokat a terület előkészítése során el kell távolítani. (KVÉSZ 21. (4) bekezdése értelmében.) 4. Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó építmény csak abban az esetben létesíthető, ilyen funkció csak akkor engedélyezhető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban meghatározott létesítmények környezetében az előírt határértéket nem haladja meg. (KVÉSZ 24. (1) bekezdése értelmében.) 5. A vasúti üzemi területek alatt és felett, illetve a szélső vágányoktól számított 50 méteres távolságon belül, az emberi használatra szolgáló építmény csak előzetes zaj- és rezgésvizsgálati tanulmány alapján, az esetben létesíthető, (olyan funkcióra használható), amelynél a környezeti terhelés a vonatkozó jogszabályokban megengedett értéket nem haladja meg. (KVÉSZ 24. (5) bekezdése értelmében.) 6. A fák és a növényzet védelméről külön gondoskodni kell. A KVÉSZ 25. (3) bekezdés értelmében meglévő fát (növényzetet) kivágni, illetve csonkolni csak az építésügyi hatóság előzetes engedélyével rendkívül indokolt esetben szabad. 7. A zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében az úthálózat felújítása vagy átépítése során az e követelményeknek legmegfelelőbb műszaki megoldásokat illetve anyagokat kell alkalmazni. (KVÉSZ 28. (1) bekezdése e) pontja értelmében.) 8. A forgalomtervezés során különös gondot kell fordítani a zaj- és rezgés elleni védelemre. (KVÉSZ 28. (1) bekezdése f) pontja értelmében.) 9. A Budavári Önkormányzat 31/2004. (XI. 10.) Kt. rendelettel megalkotott a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló (a továbbiakban: Zaj. rend.) 4. -ában előírtak szerint zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást (a továbbiakban együtt: üzemei létesítmény) csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, meglévőt pedig bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, valamint építési munkát végezni, hogy azok rendeltetésszerű használata, illetőleg az építési munka végzése során keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg. 5

6 10. A környezeti zajterhelés vizsgálatát és minősítését a hatályos jogszabályok szerint kell elvégezni. (Zaj. rend. 5. (1) bekezdése értelmében.) 11. Épületek környezetében, a lakó és középületek helyiségeiben a zajterhelés nem haladhatja meg a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM- ÉüM együttes rendelet szerinti határértékeket. (Zaj. rend. 5. (2) bekezdése értelmében.) 12. Lakó- és vegyes területen a kizárólagosan intézményi rendeletetésű épületek környezetében az éjszakai időszakra vonatkozó zajterhelési határérték azonos a nappali időszakra meghatározott zajterhelési határértékkel. (Zaj. rend. 5. (3) bekezdése értelmében.) 13. Azon tevékenységek, illetőleg használati módok esetében, amelyekre szabványos használati zajszint külön jogszabályban nem került meghatározásra, referencia működési zajszint értéket határoz meg a környezetvédelmi hatóság. Referencia működési zajszintnek kell tekinteni a közel azonos működési feltételek mellett végzett tevékenységek jellemző működési zajszintjét. A zajvédelmi követelményeknek a szabványos használati-, a referencia működési- és a tényleges zajszint esetében egyaránt teljesülniük kell. (Zaj. rend. 5. (5) bekezdése értelmében.) 14. A zajkibocsátási, zajterhelési határértéknek a védendő lakóterületi ingatlanok telekhatárán is teljesülniük kell. (Zaj. rend. 5. (6) bekezdése értelmében.) 15. A Zaj. rend. 6. (4) bekezdésében előírtak szerint a kerületben lakók nyugalmának érdekében veszélyes mértékű zajjal járó kivitelezési, építési, bontási tevékenység a közvetlen veszélyelhárítástól eltekintve nem végezhető: környező lakó-funkció nyugalmának biztosítása érdekében semmiféle zajjal járó kivitelezési munka a közvetlen veszélyelhárítás kivételével nem végezhető: a) munkanapokon este óra és reggel óra között, b) pihenőnapokon pedig óra és óra között, c) munkaszüneti napokon óra és óra között. E rendelkezés alól közérdekből, illetve technológiai szükségességből a zajszint eseti meghatározásával az illetékes környezetvédelmi hatóság indokolt esetben meghatározott időre szóló felmentést adhat. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú hatóság megkereste hatóságomat a BKV Zrt. 19-es és 17-es villamos vonalak összeköttetésének előzetes vizsgálati eljárása tárgyában a környezeti hatásvizsgálati eljáráshoz, mellékelve a COWI Magyarország Kft. által készített Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság A 19-es és 17-es villamos vonalak összeköttetése Előzetes Vizsgálati Dokumentáció című vizsgálati dokumentációt, szakhatósági állásfoglalás megadása céljából. Az építésügyi, valamint a környezet- és természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásom feltételeként kikötéseket tettem. Az építésügyi kikötéseket a Budavári Önkormányzat 16/2000. (VIII. 15.) Kt. rendelettel megalkotott Budapest I. Kerületi Építési Szabályzatban előírtak szerint tettem. A környezet- és természetvédelmi kikötéseket a Budavári Önkormányzat 16/2000. (VIII. 15.) Kt. rendelettel megalkotott Budapest I. Kerületi Építési Szabályzatban, valamint a Budavári Önkormányzat a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 31/2004. (XI. 10.) Kt. rendeletben foglaltak alapján tettem. Fentiek alapján a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 99. pontja és a 12. számú melléklet 2. a) pontja értelmében, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 393/2007. (XII. 27.) Korm. rendelettel módosított 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 1/B. -ában biztosított szakhatósági jogkörben eljárva döntöttem. A jegyző fenti állásfoglalásával a KTVF: /2008. számú július 30-án kelt megkeresésnek megfelelően helyesen építésügyi szakhatósági állásfoglalást is adott, amelyet a 6

7 Felügyelőség tekintettel a jogszabály változására jelen döntés meghozatalánál nem vett figyelembe. A 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet) 23. (4) bekezdésével módosított, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 4. számú mellékletének január 1. napjától hatályos 4. pontja szerint a jegyzőnek helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően kell eljárnia. A 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit, annak 28. (1) bekezdése értelmében a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat Jegyzője a VI /2008. számú augusztus 15-én kelt levelével a rendelkezésére álló ügyintézési időt meghosszabbította. VI /2008. számú augusztus 25-én kelt levelével hiánypótlást írt ki a Tervezőnek, amelyről a Felügyelőséget is értesítette. XVII-334/2008. számon szeptember 29-i keltezéssel környezet- és természetvédelmi szakhatósági állásfoglalását megadta, amelyben zajvédelmi szempontból nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. Állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: Az előzetes vizsgálati eljárás megindításakor benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció részletesen tartalmazza azokat a környezeti hatásokra vonatkozó adatokat, amelyek a projekt megvalósítása során jelentkeznek. A villamos-vonalak összekötése a környezet zajterhelése szempontjából nem okoz jelentős változást. Jelenleg is a közúti közlekedés a legjellemzőbb zajforrás. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a hatásterületen a jelenlegi zajterhelés nem a villamos-vonalak összekötése miatt fog növekedni. A zajterhelés most is jellemzően meghaladja a határértéket, különösen éjszaka. A jegyző a VI /2008. számon október 7-én keltezett állásfoglalásával hozzájárulását mint I. fokú építésügyi hatóság nem adta meg. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A megkereséshez csatolt kérelem és a mellékelt tervdokumentáció, valamint a bekért hiánypótlási tervek áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tervezett 19-es és a 17- es villamos vonalak összekötésének nyomvonala érinti a területre a Csalogány-Bem utcáig a területre érvényes 19/2000. (V. 30.) Bp. Főv. II. ker. Önk. rendelettel elfogadott Építési Szabályzat és a Szabályozási Tervet, a Bem utcától északra lévő területre végig érvényes Budapest II. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2007. (I. 18.) számú rendeletével elfogadott Bp. II. Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatát (a továbbiakban: KVSZ), - beleértve a Margit híd budai főjét és annak környékét. A tervdokumentáció alapján megállapítottam, hogy a Budapest, Margit híd rekonstrukciója - a budai hídfő parti műtárgyak rehabilitációja, a híd-felújítás és a híd-szélesítés tekintetében, a csatlakozó útszakaszok és azok járulékos létesítményei által is érintett területeken is átvezet a 19-es és a 17-es villamos vonalak összekötésének nyomvonala. Ez év májusában a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztály Útműtárgy alosztály (1052 Budapest, Városház utca 9-11.) nevében és megbízásából eljáró FŐMTERV TT Zrt. (1024 Budapest, Lövőház utca 37.; a továbbiakban: FŐMTERV) által a Budapest, Margit híd rekonstrukcióhoz a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága (NKH KÖI) Közúti Hatósági Főosztály Hídügyi Osztálytól megkért építési engedélyezési eljáráshoz -, mint érintett I. fokú építésügyi hatóság - a szakhatósági hozzájárulást nem adtuk meg, mivel a tervezett Margit híd rekonstrukció kapcsán a kérelmezett építési munkák által érintett területek nem felelnek meg a KVSZ övezeti határainak, mert ellentétesek az érvényes KVSZ előírásaival. A kérelem kapcsán megállapítottam, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 12. (5) bekezdésének a szabályozási tervnek tartalmaznia kell a c) pont előírása szerint: az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését; a d) pont szerint: a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.); az e) pont szerint: a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, azok által érintett területrészek lehatárolását. 7

8 Az Étv a szerint az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. A Margit híd rekonstrukcióval érintett területre vonatkozóan a KVSZ és a mellékleteként elfogadott Szabályozási Terv nem tartalmazza híd rekonstrukciója által érintett területek, a hídfő, a Margit körút-szakasza és a mellette lévő közterületek és a közparkok tekintetében jelenlegitől eltérő szabályozási elemeket. A rekonstrukcióval érintett területek, azok módosuló funkciója nem egyezik meg a KVSZ és a Szabályozási Tervben szereplő közlekedési területtel, továbbá a rekonstrukció parti műtárgyainak - (a híd jelenlegi helyzetéhez képest a tervezett mindkét irányú) - bővítései által érintett ingatlanok nem mindegyike közlekedési terület. A tárgyi szakhatósági állásfoglaláshoz megküldött Előzetes vizsgálati dokumentáció figyelembevételével a Rendelet 12. számú melléklete 2. i) pontjának előírása alapján megállapítottam, hogy a 19-es és a 17-es villamos vonalak összekötésének nyomvonala által érintett területek a fentiekben részletezett okok miatt - nem felelnek meg a KVSZ-nek; a településrendezési és építési előírásokkal való összhang nincs meg, így az I. fokú építésügyi hatóságként a szakhatósági hozzájárulás megadására nincs mód, mert az ellentétes az érvényes KVSZ előírásaival. A tárgyi szakhatósági megkeresésre a Rendelet 2. a) pont előírása szerint a helyi környezet- és természetvédelmemre kiterjedően a hivatal Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Irodájának hozzájárulását kell beszerezni. A FŐMTERV által (előzetesen tájékoztatásként) megküldött, az építésügyi irodához szeptember 9-én megérkezett Budai Fonódó villamos közlekedés I. ütemének engedélyezési tervdokumentációja, mely tartalmazza a 19-es és a 17-es villamos vonalak összekötését és a 17- es villamosnak a Nagykörúti (4-es és 6-os) villamos pályába a Török utcán és a Frankel Leó utcán át történő kapcsolódásának terveit is. A szakhatósági nyilatkozatot az Étv., a Ket. 44. (2) bekezdése, valamint a Rendelet 12. mellékletének 2. i) pontja alapján hoztam meg. A szakhatósági nyilatkozattal szemben jogorvoslati lehetőség a Ket 45. (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel van lehetőség, az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott határozattal szemben lehet. Az illetékességem a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés a) pontja, valamint a Ket. 44. (1) és (2) bekezdéseinek előírásán alapul. A Kérelmező november 27. napján tárgyi ügy eljárásának december 31. napjáig történő felfüggesztése iránti kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre. Kérelmét az alábbiakkal indokolta: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szakhatósági hozzájárulásainak megkérése folyamán a II. kerületi Önkormányzat Jegyzője - az Előzetes vizsgálati dokumentáció alapján - mint I. fokú építésügyi hatóság a szakhatósági hozzájárulása megadását elutasította (levelük száma: VI /2008.), arra való hivatkozással, hogy a tervezett beruházás nincs összhangban az érvényes KVSZ előírásaival. A szabályozási terv időközben elkészült, a Bizottság elfogadta és az egyeztetési eljárás folyamatban van. A Felügyelőség megállapította, hogy az eljárás felfüggesztésének a Ket. 32. (3) bekezdésében foglaltak szerint akadálya nincs, ezért KTVF: /2008. számú végzésével a folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárást december 31. napjáig felfüggesztette. A Felügyelőség december 31. napját követően az ügyben keletkezett iratokat felülvizsgálta és megállapította, hogy a jogszabályváltozásra tekintettel a jegyző csak helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően minősül szakhatóságnak a folyamatban lévő ügyekben is a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú mellékletének 4. pontja 8

9 szerint. Ezért a KTVF: 902-1/2011. számú január 6-án kelt levelével ismételten megkereste Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat Jegyzőjét és kérte, hogy a tanulmánnyal kapcsolatos, a hatáskörébe tartozó környezeti elem vagy rendszerre vonatkozó szakhatósági állásfoglalását a Ket. 44. (1) és (2) bekezdései, valamint a 33. (8) bekezdése értelmében vizsgálja felül, és állásfoglalása kialakításakor szíveskedjen figyelembe venni a Ket. 44. (6) bekezdését. A jegyző a VI /2011. számú január 18-án kelt végzésével a Felügyelőség kérelmét hivatalában áttette a Budapest II. kerület, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Irodához, mint az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységéhez. XVII-22/2011. számú január 25-én kelt levelével tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy 2008 szeptemberében már megküldte állásfoglalását. Kérte, hogy a Felügyelőség hatásvizsgálati eljárást folytasson le, mert zajvédelmi és légszennyezési szempontból indokoltnak tartja a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az azóta eltelt időben szűkült az önkormányzatok szakhatósági feladata, így csak a környezetés természetvédelemre kiterjedően nyilatkozunk. A projekt a II. kerület területén jelentős forgalmi változásokat vetít előre, nem kidolgozott, hogy a forgalmi változások zaj- és levegő szennyezés szempontjából milyen mértékben fogják terhelni a lakosságot nem kizárólag a projekt közvetlen közelében. Felmerül tehát a hatásterület megnövelése, hiszen az előre nehezen prognosztizálható torlódások, forgalmi problémák távolabb is okozhatnak többlet-terhelést közvetetten a projekttel összefüggésben. A villamos-vonalak összekötése a környezet zajterhelése szempontjából nem okoz jelentős változást. Jelenleg is a közúti közlekedés a legjellemzőbb zajforrás, ami viszont a projekt hatására akár jelentősen is módosulhat. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy az abban megjelölt hatásterületen a jelenlegi zajterhelés nem a villamosvonalak összekötése miatt fog növekedni. A zajterhelés most is jellemzően meghaladja a határértéket, különösen éjszaka. Ami szükségessé teszi az előzetes környezeti hatástanulmány elkészítését, az a projekt előzetesen meghatározott közvetlen hatásterületén túlnyúló hatások felmérése és az ezekre adandó megoldások kidolgozása. A Felügyelősség ismételten megállapította, hogy a szakhatósági állásfoglalás tartalmilag és formailag a Ket. 44. (6) bekezdésében és a Ket. 72. (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétes, és KTVF: 902-3/2011. számú február 3-án kelt levelével a Ket. 45. (3) bekezdése értelmében szakhatósági egyeztetésre szólította fel a jegyzőt, kérte a korábban kiadott szakhatósági állásfoglalás pontosítását és az állásfoglalás alapját képező jogszabályi helyekre való hivatkozást is, kérte továbbá, hogy ha a jegyző úgy ítéli meg, hogy a tervezett tevékenység hatása jelentős és indokolt a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, úgy a fentiek megjelölése mellett a benyújtandó környezeti hatástanulmányhoz a szakterületére vonatkozóan a tartalmi követelményeket is adja meg. A jegyző XVII-22/2/2011. számon február 21-i keltezéssel új szakhatósági állásfoglalást adott, amelyben kérte a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, egyidejűleg a XVII- 334/2008. számú szakhatósági állásfoglalását visszavonta. Állásfoglalásában közölte, hogy a Budapest II. kerületi Önkormányzatnak az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat megállapító helyi rendelete nincs. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) a tárgyi ügyben a KTVF: /2008. számú, július 30. napján kelt megkereséssel, szakhatósági állásfoglalását kérte hatóságomtól. A tárgyi eljárásban a Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője, mint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú mellékletének 4. pontja szerinti elsőfokú szakhatóság, XVII-334/2008. számon szakhatósági állásfoglalását a 9

10 Felügyelőségnek megküldte, szeptember 29-én. A Felügyelőség az ügyfél kérelmére a KTVF: /2008. számú végzésével az eljárást december 31. napjáig felfüggesztette. A Felügyelőség a január 6-án kelt levelében ismételt szakhatósági megkeresést tett hatóságom felé. A évi szakhatósági állásfoglalás megküldése óta eltelt időben, az önkormányzatok szakhatósági feladata, a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatokra korlátozódott. A projekt a II. kerület területén jelentős forgalmi változásokat vetít előre, nem kidolgozott, hogy a forgalmi változások zaj- és levegő szennyezés szempontjából milyen mértékben fogják terhelni a lakosságot nem kizárólag a projekt közvetlen közelében. Felmerül tehát a hatásterület megnövelése, hiszen az előre nehezen prognosztizálható torlódások, forgalmi problémák távolabb is okozhatnak többlet-terhelést közvetetten a projekttel összefüggésben. A villamos-vonalak összekötése a környezet zajterhelése szempontjából nem okoz jelentős változást. Jelenleg is a közúti közlekedés a legjellemzőbb zajforrás, ami viszont a projekt hatására akár jelentősen is módosulhat. Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy az abban megjelölt hatásterületen a jelenlegi zajterhelés nem a villamos-vonalak összekötése miatt fog növekedni. A zajterhelés most is jellemzően meghaladja a határértéket, különösen éjszaka. Ami szükségessé teszi az előzetes környezeti hatástanulmány elkészítését, az a projekt előzetesen meghatározott közvetlen hatásterületén túlnyúló hatások felmérése és az ezekre adandó megoldások kidolgozása. A II. Kerületi Önkormányzatnak az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb szabályokat megállapító helyi rendelete nincs. Fentieket figyelembe véve, és az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, zajvédelmi és légszennyezési szempontból indokoltnak tartjuk környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását. A fentieket mérlegelve, a Ket. 44. (6) és (9) bekezdéseinek, valamint a 71. (1) és a 72. (1) bekezdéseinek megfelelően, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A másodfokú hatóság kijelöléséről a korábban hivatkozott, 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú mellékletének 4. pontja rendelkezik. A Felügyelőség a KTVF: 902-4/2011. számon a szakhatóság felügyeleti szervéhez fordult a Ket. hatályos 45. (3) bekezdése alapján, mivel véleménye szerint a jegyző által adott szakhatósági állásfoglalás hatáskörén túlmutat, ugyanis nem tartalmazza azt a helyi jogszabályt, amelyre alapítva a szakhatóság döntését meghozta, ugyanakkor hatásvizsgálatot írt elő, pedig arra vonatkozóan csak javaslatot tehet. A Felügyelőség véleménye szerint annak ellenére, hogy a szakhatóság többször nyilatkozott az eljárás folyamán, nem adott a jogszabályoknak megfelelő szakhatósági állásfoglalást, ennek hiányában az előzetes vizsgálatot lezáró határozat meghozására nincs lehetőség. A fenti tényállásra alapozva a Felügyelőség Budapest Főváros Kormányhivatalához, mint a jegyző felügyeleti szervéhez fordult kérve, hogy tegye meg a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, ezzel egyidejűleg KTVF: 902-5/2011. számú végzésével felfüggesztette az előzetes vizsgálati eljárást a felügyeleti szerv döntésének meghozataláig. Budapest Főváros Kormányhivatala a felügyeleti eljárást március 18-án megindította. A 40BP-2025/2/2011. számú végzésével a rendelkezésére álló ügyintézési időt meghosszabbította. 40BP-2025/3/2011. számú végzésével a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Döntését az alábbiak szerint indokolta: A Kérelmező a március 8-án kelt kérelmében a Ket. 45. (3) bekezdése alapján a szakhatósággal való egyeztetés eredménytelenségét követően felügyeleti eljárást kezdeményezett a Hivatalnál, mert álláspontja szerint az állásfoglalás túlmutat a szakhatóság hatáskörén. A Ket. 45. (3) bekezdésének a kérelem benyújtásakor hatályos rendelkezés szerint: Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása ellentétes a 44. (6) bekezdésében foglalt követelményekkel, a hatóság a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított nyolc napon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt. A Ket. 22. (1) bekezdése szerint a hatóság az alkalmazandó jogot, valamint hatáskörét hivatalból köteles vizsgálni. A hivatkozott 10

11 jogszabályhelyben foglalt felügyeleti eljárás-kezdeményezési előírást a Ket. módosításáról szóló évi CXI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 38. (1) bekezdése helyezte a Ket. szabályai közé, amelyet a Módtv (1) és (2) bekezdései értelmében a október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A Kérelmező előadta, és kérelméhez csatolt iratokból is megállapítható, hogy a tárgyi eljárást július 17-én indította meg, amelyet később a KTVF: /2008. számú végzésével december 31-ig felfüggesztett, majd folytatott. A Kérelmező eljárása a kérelme alapjául megjelölt jogszabályi rendelkezés hatályba lépése előtt indult, ezért a kérelme nem teljesíthető, mert ezen eljárásra a Hivatalnak nem áll fenn a Kérelmező által megjelölt hatásköre, és a kérelem áttételének sincs helye A szakhatósági állásfoglalások beérkezését, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció szakmai értékelését követően a Felügyelőség a Rendelet 4. (2) bekezdése értelmében a tevékenységből lehetségesen származó környezeti hatások tisztázása céljából május 2. napján tárgyalást tartott. * A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Felügyelőség véleményét az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, a Rendelet, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével alakította ki. A villamospálya építése folyamán számolni kell az építési tevékenység okozta levegőterheléssel. A jelentkező légszennyezőanyag-kibocsátás a munka-, illetve szállítógépek kibocsátásaiból, illetve az anyagmozgatásból ered. Ezen hatások átmeneti, időszakos, és lokális jellegűek. Az előzőekből, valamint az építési munkálatok mértékéből adódóan a fellépő légszennyező hatások elhanyagolható mértékűek. Az üzemelés során a villamosok működése által generált többlet légszennyező hatás nem jelentkezik. A Felügyelőség a környezeti levegő minőségére tekintettel környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelőség véleményét a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.), a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a hulladékkal 11

12 kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet), illetve a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) figyelembevételével alakította ki, a Rendelet 5. számú mellékletének 1. d) pontjában foglaltak szerint a dokumentáció értékelésekor figyelembe vette a telepítés, megvalósítás és felhagyás során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét és kezelhetőségét. Hulladékgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ugyanakkor a tevékenység végzése során szükséges az alábbiak betartása: 1. A Hgt.-ben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, az esetlegesen keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az építési-bontási tevékenység során keletkező hulladékokat vizsgálni kell. Amennyiben a keletkező hulladékok a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. (3) bekezdésében ismertetett veszélyességi jellemzőkkel bírnak, akkor veszélyes hulladéknak minősülnek és kezelésüknél a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. 3. Az építési-bontási tevékenység során esetlegesen keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatja át (hasznosításra, ártalmatlanításra). 4. Az előzetes vizsgálati eljárást követő eljárás során be kell nyújtani a keletkező hulladékok kezelésére engedéllyel rendelkező hulladékkezelőkkel kötött megállapodásokat a dokumentációban ismertetett várható hulladék mennyiségek erejéig. 5. Az építési-bontási munkálatok során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, figyelembe véve a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásait. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység környezetre gyakorolt hatása nem jelentős. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján Budapesten a 19-es és 17-es villamosok összekötése környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból megvalósítható, zaj- és rezgésvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt, ugyanakkor a tevékenység végzése során szükséges az alábbiak betartása: 1. A létesítményre vonatkozó építési engedélyezési dokumentáció részeként zajvédelmi munkarészt kell készíteni a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) 9. (6) bekezdése alapján, illetve 2. számú melléklete szerint. A munkarészben számításokkal kell igazolni, hogy a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet) 4. (5) bekezdésének a) és b) pontjaiban előírtak teljesülni fognak. A szakvélemény helyszínrajzán részletesen jelölni kell az építési övezeti besorolásokat és az objektumok funkcióit, a létesítmény környezetében lévő más, jelentős zajforrások jelölésével együtt. A zajméréseket a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet szerint kell elvégezni és dokumentálni. 12

13 2. A tervezett létesítmény megvalósulását és forgalomba helyezését követően a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdése alapján műszeres zajméréseken alapuló szakvéleményben bizonyítani kell, hogy a létesítmény környezetében található védendő területeken, és a védendő homlokzatok előtt teljesülnek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 3. számú mellékletében a területi funkciónak megfelelő sorban szereplő, megengedett zajterhelési határértékek, illetve azokon az útszakaszon ahol jelenleg túllépés van, nem emelkedett a zajterhelés a dokumentációban foglalt értékekhez képest. 3. A megvalósulás időszakában az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zajkibocsátásra vonatkozó kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 12. -a és 13. -a szerint, az építési engedélyezési eljárás keretében teljesíteni kell. Az alkalmazható építési technikára, eszközeire, módjára vonatkozóan zaj- és rezgésvédelmi tervet kell készíteni. A dokumentáció pontja meghatározta a közvetlen és közvetett hatásterület nagyságát. A közvetlen hatásterület lehatárolását a távlati (2020. év) állapot melletti éjszakai zajterhelési értékekből állapította meg, mely a vágánytengelytől számított 50 m (Bem rakpart melletti lakóházak szélső házsora a Batthyány tér és Margit híd közötti szakaszon). A hatásterületen túl a várható zajterhelés nem haladja meg a vonatkozó határértékeket. A közvetett hatásterület a Margit híd Budai hídfő fel- és lehajtói, a Bem tér, a Fő utca a Batthyány térig, a Csalogány utca Bem rakpart és Gyorskocsi utca közötti szakasza, valamint a Batthyány tér. A jelenlegi zajterhelést részben méréssel, részben számítással, a távlati állapotra vonatkozó zajhelyzetet a mérési adatokból számítással, számítógépes programmal határozták meg. A mérés eredményekből megállapítható, hogy a jelenlegi zajterhelést a közúti közlekedés határozza meg, a túllépés mértéke nappal: 0-6,3 db, éjjel: 0-13,4 db közötti. A számítások eredményei alapján távlati, mértékadó zajterhelést továbbra is a közúti közlekedés okozza, mivel a villamos forgalomból származó zajterhelés jelentősen kisebb, mint a közúti és villamos forgalomtól együttesen származó zaj. Összességében a zajhelyzet a távlati állapotban mindenhol kedvezőbb lesz mint a jelenlegi, így az évek óta fennálló határérték túllépés mérsékelhető. A dokumentáció Várható rezgésterhelés című fejezetében elvégzett vizsgálatok és számítások szerint a tervezett beruházás megvalósulását követően a meglévő épületekben a rezgés súlyozott egyenértékű gyorsulása továbbra sem haladja meg a vonatkozó határértékeket. A megvalósítás időszakában a dokumentáció alapján az építési tevékenységtől és a kapcsolódó szállításoktól származó jelentős zaj és rezgés kialakulása várható a védendő területeken. Tekintettel arra, hogy jelen engedélyezési eljárásban az építkezésre vonatozóan pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek, valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben előírt, a kivitelezőre háruló kötelezettségek meghatározása érdekében az ehhez szükséges adatszolgáltatást a Felügyelőségre be kell nyújtani. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján a zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban, ahol a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, az eljáráshoz benyújtott dokumentációnak zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia. A munkarész tartalmi követelményeit a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A továbbtervezés, a megvalósítás és a létesítmény használatba vételét követő időszakra a Kérelmező részéről a jogszabályokban foglalt zajvédelmi előírások betartása és az azok ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szükséges. 13

14 Vízvédelem szempontjából: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favr.), a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet figyelembevételével alakította ki a véleményét a Felügyelőség. Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy vízvédelmi szempontból tárgyi beruházásnak jelentős hatása nagy valószínűséggel nem alakul ki. A Felügyelőség vízvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek, ugyanakkor szükséges a tevékenység végzése során az alábbiak betartása: 1. Az építés, valamint a használat során a felszín alatti vizek védelme érdekében telepítendő technológiák, és tevékenységek vonatkozásában a Favr. előírásainak megfelelően kell eljárni. 2. Fokozottan ügyelni kell arra, hogy az építési és bontási munkák során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése ne következhessen be. 3. A földmunkák végzése során esetlegesen tapasztalt talaj-, illetve talajvízszennyezésről a Felügyelőséget értesíteni kell és a Favr. alapján a Felügyelőség jóváhagyásával a Környezethasználónak intézkednie kell. 4. Az építési területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető. Tárgyi terület szennyeződés érzékenysége a Favr. 2. számú mellékletének 2. a) pontja, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terület, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A Favr. 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A beruházás a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján kijelölt vagy jelenleg kijelölési eljárás alatt álló vízbázist, vízkivételt nem érint. Természetvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy természetvédelmi szempontból tárgyi beruházásnak jelentős hatása nagy valószínűséggel nem alakul ki. Tárgyi beruházással érintett ingatlanok belterületen találhatóak, nem részei országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területnek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területnek, barlangvédelmi zónát nem érintenek. * A Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat Jegyzője által XVII-22/2011 számon kiadott és a Felügyelőségre február 24-én érkezett szakhatósági állásfoglalást, miszerint a villamos vonalak összekötésének környezeti hatásait részletes vizsgálatban kell tovább vizsgálni, a Felügyelőség nem tartja szakmailag megalapozottnak. 14

15 Állásfoglalásban a jegyző kifogásolja, hogy 1. nem kidolgozott, hogy a forgalmi változások zaj- és levegő szennyezés szempontjából milyen mértékben fogják terhelni a lakosságot nem kizárólag a projekt közvetlen közelében. 2. Felmerül tehát a hatásterület megnövelése A Felügyelőség szakmai véleménye szerint: 1. A lakosságot érő zajterhelést az előzetes vizsgálati dokumentáció bemutatja, annak értékeit több táblázatban foglalja össze és ábrán is megjeleníti (mérési pontokat is ábrázolva, és térképként is), mind a jelenlegi közlekedési helyzetre, mind a megvalósítás után várható állapotra. Az értékeket összehasonlítva megállapítható, hogy 2020-ra a villamosvonal módosításának megvalósítása esetén kisebb zajterhelés várható a Bem rakparton, mint anélkül. A távolabbi helyszíneken (Fő u., Csalogány u.) a javulás mértéke valószínűsíthetően kisebb lesz. 2. A hatásterület zajvédelmi szempontú lehatárolását a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. és 6. -ai szabályozzák. Az 5. (6) bekezdése értelmében A környezetvédelmi hatóságnak - a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül - a 6. szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. -a a hatásterület nagyságát a létesítést megelőzően a területre jellemző háttérterhelés, illetve a zajterhelési határérték viszonyától függően határozza meg. A vizsgálati dokumentáció vizsgálja és a ZH jelű ábrán be is mutatja mind a közvetlen, mind a közvetett hatásterületet. A jogszabály alapján meghatározottnál nagyobb terület vizsgálata nem tartozik tárgyi eljárás körébe. A Felügyelőség álláspontjának megfelel az a tény is, hogy a budai oldal közúti közlekedési rendszerében tett kisebb változtatások (pl. belső utca egyik sávjának lezárása munkálatok miatt) gyökeresen átalakítják az egész térség a Dunától a Moszkva térig közlekedését, nagyobb változásokat okozva a hálózat működőképességében, mint a tervezett villamos vágány összekötéshez köthető közúti közlekedési változások. A Felügyelőség álláspontja alapján Budapest Főváros II. kerület Önkormányzat Jegyzője, mint szakhatóság jogszabálysértő tartalmú szakhatósági állásfoglalást adott akkor, amikor hatásvizsgálat lefolytatását írta elő állásfoglalásában anélkül, hogy meg tudna jelölni olyan helyi jogszabályt, ami az országos hatályú jogszabályoknál szigorúbb előírásokat tartalmaz. Ennek orvoslását a Felügyelőség felügyeleti eljárás keretében megkísérelte, azonban kérelmét Budapest Főváros Kormányhivatala, mint a jegyző felügyeleti szerve a Ket. eljárás indulásakor hatályos 45. (3) bekezdése alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Mivel a szakhatóság állásfoglalása a Ket. 45. (1) és (4) bekezdése alapján köti az érdemi döntésre jogosult hatóságot, ezért a Felügyelőség az előzetes eljárás lezárásaként hatásvizsgálat lefolytatását írja elő annak ellenére, hogy szakmai véleménye alapján ez nem indokolt. * A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. (2) és 71. (1) bekezdései alapján, a Rendelet 5. -a (2) bekezdésének da) pontja, illetve a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdései figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. 15

16 A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. A Kvtv. 66. (1) bekezdése a) pontja a környezethasználat környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a tevékenység a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható. Ugyanakkor a Felügyelőség felhívja a figyelmet arra, hogy jelen határozat környezethasználattal járó tevékenység végzésére nem, csak továbbtervezésre jogosít fel. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot, illetve az arról szóló közleményt a Felügyelőség a Kvtv. 67. (5) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján ( valamint a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros II. kerület Önkormányzata, valamint a Budapest, I. kerület Budavári Önkormányzata Jegyzőinek, akik kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni a közlemény közzétételéről. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) és a Ket. 99. (1) bekezdései biztosítják az ügyfél részére. Az eljárási díjról a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 25.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete I. fejezetének 43. pontja, a jogorvoslati eljárás díjáról pedig a 2. (4) bekezdése alapján rendelkeztem. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, május 10. Dolla Eszter s. k. igazgató 16