U IVERSITATEA BUCUREŞTI FACULTATEA DE LIMBI ŞI LITERATURI STRĂI E CATEDRA DE HU GAROLOGIE TEZĂ DE DOCTORAT A EXĂ

Átírás

1 U IVERSITATEA BUCUREŞTI FACULTATEA DE LIMBI ŞI LITERATURI STRĂI E CATEDRA DE HU GAROLOGIE TEZĂ DE DOCTORAT A EXĂ COMU ICATIVITATEA TEXTULUI Î MASS-MEDIA AUDIO-VIZUALĂ MAGHIARĂ DI ROMÂ IA CO DUCĂTOR ŞTII ŢIFIC Prof. Dr. Murvai Olga DOCTORA D agy A. Éva

2 BUKARESTI TUDOMÁ YEGYETEM IDEGE YELVEK ÉS IRODALMAK FAKULTÁSA HU GAROLÓGIA TA SZÉK DOKTORI DISSZERTÁCIÓ MELLÉKLET A SZÖVEG KOMMU IKATÍVITÁSA A ROMÁ IAI MAGYAR AUDIO-VIZUÁLIS MASS-MÉDIÁBA Tudományos vezető: Prof.Dr.Murvai Olga Doktorandusz agy A. Éva

3 A Román Televízió Magyar Adásában sugárzott Gazdasági Fórum című rovat egyes szövegei 1. GAZDASÁGI FÓRUM ápr. 4 Előzetes: - Faipari szakkiállítás a Cenk alatti Brassóban - Magyar-román Kereskedelmi Kamara megalakulása Kolozsváron - Román-magyar turisztikai ingatlanbefektetési konferencia Marosvásárhelyen - Sikeres magyar vonatkozású cégek Sepsiszentgyörgyön. Ezekről lesz szó a jövő heti Gazdasági Fórumban. ÖSSZEÁLLÍTÁS: Főcím-kezdet Video Nagy Éva: Szeretettel köszöntöm a gazdasági műsor nézőit. Mai rovatunk témái a következők: - Magyar román kereskedelmi kamara megalakulása Kolozsváron, a gazdasági összefogás jegyében - Faipari szakkiállítás a Cenk alatti Brassóban 3

4 - Román-magyar turisztikai ingatlanbefektetési konferencia Marosvásárhelyen Következzenek tehát a riportok. Elválasztó Video Nagy Éva: Több évi tárgyalássorozat és számos próbálkozás után, március elején Magyar-Román Vegyes Kereskedelmi Kamara alakult Kolozsváron, a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok további fejlődése érdekében ös adatok szerint több, mint 5000 magyar tőkével működő cég van bejegyezve Romániában, ezzel Magyarország a hetedik legnagyobb befektető ebben a térségben. A magyar kormány 20 millió forinttal támogatta az intézmény létrehozását. Elválasztó A Magyar Román Kereskedelmi Kamara létrejöttét több fontos szempont indokolta: a két ország közötti gazdasági kereskedelmi kapcsolatok látványos fejlődése, a kölcsönös beruházások volumenének növekedése, az európai integráció romániai perspektívája, a magyar EU-tagság által megkívánt gazdasági összefogás igénye, illetve a globalizáció egyre inkább mutatkozó kihívásai. Szinkron - Winkler Gyula kereskedelmi és gazdasági megbízott miniszter: Jelentősége van a megalakulás helyének azért, mert Budapest és Bukarest 4

5 között fél úton, ott, ahol tulajdonképpen beindulhatnak és kialakulhatnak az üzletkötési lehetőségek, ott alakult meg a kamara és jelentősége van a megalakulás időpontjának, akkor, amikor Románia rövid időn belül Európa Uniós tagállam lesz, akkor, amikor a tavaly októberi együttes román-magyar kormánygyűlés döntéseinek az életbe-ültetése következik most. Mindezeket egybe vetve, nagyon pozitívan tekintem és úgy hiszem, hogy nagyon fontos szerepet játszhat a közeljövőben a vegyes Kamara. Szinkron - Gilyán György magyar közigazgatási államtitkár: Megalakulásától azt várjuk, hogy egy újabb szervező erő jöjjön létre a kétoldalú üzleti kapcsolat-rendszerben. Én úgy gondolom ez egy igazi üzleti entitás lesz, amely föltudja mérni és markánsan megfogalmazni a román és magyar szerveződésnek az érdekeit, meg tudják fogalmazni azokat a javaslatokat, amelyeket a kormányoknak akarnak tenni és önmaga is egy szervező erőt tud kifejteni a kapcsolatteremtésben és kapcsolat építésben. Szinkron - Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Azt látjuk a tőlünk fejlettebb országokban, hogy ez egy fontos technika számunkra, arra, hogy erősítsék a gazdasági kapcsolatokat. Ahogy létezik német-román vagy amerikai-román és izraeli-román Vegyes Kamara, ugyanúgy létezik ez Magyarországon és létezik az összes fejlett országban. Mi azt gondoljuk, hogy ezt az eszközrendszert nekünk is használni kell, ezért hoztuk létre. Szinkron - Victor Babiuc a Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: E kamara a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének kifejezője. Célja, a kétoldalú kapcsolatok még erőteljesebb fejlődése. Pozitív fejlemény ez, mint tudott egy kereskedelmi kamara az illető országbéli üzletemberek érdekeit képviseli, s nem vitás, hogy néhány éven belül e kapcsolatok még jobban kifejlődnek. 5

6 Szinkron - Herczog Edit EU parlamenti képviselő: Az EU-ba lépve azt kell fölismernünk, hogy sokkal több a közös érdekünk, mint amennyi elválaszt bennünket. Ezeket a közös érdekeket nemcsak külön-külön, hanem együtt is érdemes képviselni. Ez a kamara erre egy fórum, egy olyan fórum, amely mindenki boldogulását segíti. Ez a lényege, látni, hogy mi történik Brüsszelben, hogy az ott meghozott döntések, holnap a mindennapi életünkben meghatározó szabályok lesznek, és látszani/láttatni, azokat a különbségeket, amelyek objektív adottságainkból itt különböznek Nyugat-európai társainktól. Több a kisvállalkozás, több a kényszervállalkozás, kiszolgáltatottabbak és gyengébbek pénzügyileg ezek a vállalkozások. Az EU-ban nem biztos, hogy ezt látják akkor, ha mi ezt nem mondjuk és nem láttatjuk velük. Szinkron - Glattfelder Béla EU parlamenti képviselő: Románia EU-s csatlakozása föl fogja gyorsítani ezt a folyamatot, egyre több magyar vállalat fog megtelepülni Romániában és szerintem ez jó az itt élő magyar kisebbségnek is, hiszen a magyar cégek jelentős részben magyarul beszélőket keresnek munkatársaik közé, és jó ez a két országnak is, mert a gazdaság fejlődik, s ez erősíti a barátságot és a jólétet is. Off: Az alakuló közgyülésen romániai és magyarországi kormányzati politikusok, kereskedelmi és iparkamarai, illetve önkormányzati vezetők mellett részt vettek az alapító cégek képviselői és más érdeklődő üzletemberek is. Szinkron - Páskány Árpád cégvezető: Fő tevékenységünk az ingatlanfejlesztés. Nagy ingatlanfejlesztések gyakorlatilag városépítési ingatlanfejlesztések. Romániában jelen pillanatban két tipusú kereskedelmi iroda, szálloda, konferencia központú tipusú befektetést szeretnénk eszközölni. Az egyik az Bukarest, az Esplanada néven ismert projekt, amely pillanatnyilag a legnagyobb ingatlanbefektetést jelenti Romániában, valamint számos más városban, többek között Kolozsváron, Konstancán, Craiován jelentős összegeket képviselő ingatlanfejlesztéseink lesznek. Csak a bukaresti kb. 1 milliárd 6

7 eurós, a nagyvárosokban, átlagosan millió eurós ingatlanfejlesztéseink lesznek az elkövetkezendő 5 évben. Riporter Nagy Éva: Miért éppen Romániát választotta a cég terjeszkedésében? Szinkron - Páskány Árpád cégvezető: Ez egy természetes folyamat. Jelen vagyunk Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Horváthországban, Szlovéniában, és úgy, ahogy az Unió is terjeszkedik, úgy terjeszkedünk mi is. Szinkron - Váncsa Pál referens: A cég előszigetelt csöveket gyárt, ezeket forgalmazza és beépíti ott ahol szükséges. Tehát távfűtést vezetünk ezekkel a csövekkel. Immár tizenegy éve, hogy Erdélyben működünk. Cégünk 90%-ban magyar tőkével működik. Nagyon fontos nekünk, hogy mind a két fél itt tud lenni ezen a rendezvényen, mert így talán közelebb kerülünk, mind az anyaországhoz, mind a román piachoz. Riporter - Nagy Éva: Miért fontos a cég számára, hogy alapító tagja legyen a Román-Magyar Vegyes Kereskedelmi Kamarának? Szinkron - Szabó Attila ügyvezető igazgató: A cég szempontjából az érdekképviselet nagyon fontos, mert egy gazdasági kamarai tagság mindig a gazdasági résztvevőknek az érdekeit védi, képviseli és tolmácsolja a különböző kormányzatok felé, ezért úgy gondoljuk, hogy ennek a felvállalása fontos számunkra. 7

8 A magyar román kamarát alapító 25 vállalat évi 2000 eurós tagdíjat fizet, de közepes vállalatok évi 400, kisvállalatok pedig évi 200 eurós tagdíjjal is beléphetnek az Magyar Román Vegyes Kereskedelmi és Iparkamarába. Az alapító ülésen Radetzky Jenőt, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökét választották a Magyar-Román Kamara elnökének. A vegyes Kamara elnökségét évenként választják újra. A szervezet székhelye Kolozsvár, de rövidesen képviseleti irodát fog működtetni Bukarestben is. Elválasztó Video Nagy Éva: A szakemberek, hozzáértő látogatók körében aratott siker új minősítést hozott a szintén márciusban megrendezett EXPOWOOD-nak: az ország második legnagyobb nemzetközi fa- és bútoripari szakvására gyökeret eresztett a CENK ALATTI BRASSÓBAN. Hatékony helyszín-választás, a tavalyihoz képest megduplázott kiállítási felület, 79 kiállító cég, és több mint 2800 látogató. Az öt évig Székelyudvarhelyen, majd 2005-től Brassóban megrendezett EXPOWOOD szakvásár gyökeret eresztett a Cenk tövében. Egy jelentős faipari szaklap főszervezésében hetedik kiadásához érkező vásáron elhangzott: ahhoz, hogy a székelyföldi kisvárosból egy regionális gazdasági központba költözhessen a szakkiállítás, és itt elnyerhesse a szakma elismerését, előbb a szaklap révén kellett megszerezni a faiparosok bizalmát. Szinkron - Zilahi Imre: Lapunk igyekszik nem csupán asztalosoknak, hanem bútoripari 8

9 szakembereknek, nagy gyártóknak, kereskedőknek hasznos információkat biztosítani. Érdekessége az, hogy 100 oldalon, polikrom kiadásban adjuk ki magyar szerkesztők a piacvezető román faipari szaklapot. Szinkron - Páll Zsuzsanna igazgató: Az a lényeg, hogy a kiállítás mellett mindig van szakkonferencia és üzletember-találkozó, ami kiegészíti az egész programot és ez úgy érezzük, nagyon vonzó a szakközönség részére. Szinkron - Bagoly Miklós ASIMCOV elnöke: Tudni kell és értékelni azt, hogy a faipar mindig is export lehetőségeket teremtett a román gazdaságban és ehhez el is várjuk, hogy megfelelő támogatást kapjon a továbbiakban is ez az iparág. A faiparosok legnagyobb része már nagyon régen az Uniós piacokra dolgozik, tehát nem biztos az, hogy valakinek most kockáztatva lenne a műhelye az uniós csatlakozás után. Természetesen tudjuk, hogy előírások vannak, főleg környezetvédelmi előírások, amelyeknek eleget kell tegyünk, de borúlátásomat itt azzal tudom magyarázni, hogy kegyetlen konkurencia elé állít minket a Távol-keleti faipar fejlődése. Megjelentek EU-ós piacon olyan kínai, vietnámi, taiwani, indonéziai termékek, amelyek árával nem tudjuk felvenni a harcot itt sem, nemhogy még az Unió iparára gondolva. A szakkiállítás egyaránt biztosított teret a súlyos famegmunkáló ipari berendezéseknek, a különféle bútoroknak, a bútorgyártás során szükséges szerszámoknak és segédanyagoknak, valamint a faanyagvédelemmel foglalkozó cégeknek. Szinkron - Fischer Tibor tervező mérnök: Cégünk két dologgal foglalkozik: faanyagvédelemmel, faszerkezeteknek a konzerválásával, de jelen pillanatban azt hiszem, ez utóbbi érdekes ezen a 9

10 vásáron, kiállításon. Szinkron - Hutton István adminisztrátor: Fenyőbútorokat gyártunk 9o%-ban, 1o %-ban tölgybútorokat óta létezik a cég. Legfontosabb tevékenység az export Olaszországba és Franciaországba. Másrészt pedig egy éve próbáltuk a román piacot megfogni, részben sikerrel, de igyekszünk, hogy sikerüljön ez is. Szinkron - Babos Rezső ügyvezető igazgató: A cég fűrészlapok, illetve más faipari szerszámok gyártásával foglalkozik. A vezető cégek között vagyunk, azért is mert kevesen vannak, akik ilyesmit gyártanak Riporter - Fontosak-e a részvételek ezeken a vásárokon, kiállításokon? Szinkron - Orbán István kereskedelmi igazgató: Véleményünk szerint igen, éppen ezért is vagyunk itt, mivel csak egy közepes méretű vállalkozás vagyunk, fontosnak tartjuk, hogy az ország megismerjen bennünket. Ezek a vásárok hozzájárulnak ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a vevőkhöz. Új partnereket keresünk, illetve viszont eladókat. Romániát két okból választottuk. Először is azért, mert nem nagyon beszélünk idegen nyelvet, és itt nagyon jól elboldogulunk a magyar nyelvvel, másodsorban pedig azért, mert Románia fa-ország és a faanyagnak a védelme egyre nagyobb jelentőséggel bír, tekintettel arra, hogy Románia egyre inkább közeledik az uniós csatlakozáshoz. Szinkron - Ördög Lajos kiállítási manager: Háromszék peremén vagyunk, háromszéki cégek nem igazán vettek részt a kiállításon és én magam hiányolom a hazai, magyarországi cégek részvételét is. Nem igaz, hogy nincsenek itt, itt vannak, de szerintem sokkal nagyobb számban kéne itt legyenek. 10

11 Az EXPOWOOD nagykorú lett, és immár joggal tarthat igényt a nemzetközi minősítésre, hiszen ezúttal már nemcsak Magyarországról, de Finnországból, Dániából, Nagy-Britanniából, Olaszországból és Németországból is érkeztek kiállítók. Ennek tükrében a szervezők arra számítanak, hogy 2007-ben a vásár már nemcsak 2500 négyzetmétert foglal el az expo csarnokaiból, hanem a teljes 5000 négyzetméternyi kiállítási felületet veszi igénybe. Elválasztó Video Nagy Éva: A turizmus a jövő üzlete. A Marosvásárhelyen Vendéglátás, turisztikai ingatlanbefektetések Erdélyben az EU küszöbén címmel, március végén megszervezett román-magyar Befektetési BooM rendezvényen magyarországi és romániai szakértők és üzletemberek vettek részt. Előadások hangzottak el arról, hogy mit hozhat az EU-integráció a turizmus terén. Átok vagy áldás-e az EU? Az nemcsak a szomszédos országokra, hanem Romániára is igaz, hogy a turizmus a jövő üzlete. A gazdasági fejlődés egyik húzóágazata lehet, sikeréhez az alapok, vagyis a természeti adottságok megvannak, hiszen az ország páratlan természeti szépségben bővelkedik. Az üzleti konferencián Bíró Gáspár, a Magyar Turiztikai kirendeltség romániai vezetője elsősorban a magyarországi tapasztalatokat osztotta meg a résztvevőkkel. Hangsúlyozta, hogy Az EU-tagság elsősorban tervezhető gazdasági-pénzügyi környezetet jelent a turizmus számára is." 11

12 Szinkron - Bíró Gáspár a Magyar Turisztikai Kirendeltség igazgatója, Kolozsvár: Nálunk a pozitív eredmények már bekövetkeztek. Az európai országokból jövő turistáknak nagyobb a bizalma egy olyan ország iránt, amelyik tag. Van egy bizonyos fajta családi érzet, bár ez első hangzásra furcsának tűnik, sokkal nagyobb bizalommal jönnek, ahol a körülmények, a jogszabályok, általában a vállalkozói környezet és a minőség is hasonló az övékéhez. Riporter Nagy Éva: Hogyan látja az ingatlan-befektetéseket a turizmus terén Romániában? Szinkron - Bíró Gáspár a Magyar Turisztikai Kirendeltség igazgatója, Kolozsvár: Azt hiszem, akik most itt még jelen vannak és befektetnek, azok nagyon jól fognak járni, mert a mi példánk is azt mutatja, hogy az ingatlanok értéke elég jelentősen emelkedik. Persze nem mindenhol és nem minden, hanem valószínű, hogy egy igazi arányosság fog belépni, tehát a jó helyek sokkal drágábbak lesznek, más helyek pedig lehet sokkal kevesebbet érnek most. A Turizmus és ingatlanbefektetések Székelyföldön téma kapcsán üzletemberek mondták el sikertörténetük titkait. Szinkron - Kurkó János szállodatulajdonos: A turizmus az egyik olyan fontos eleme a cégcsoportomnak, amire igazából 12

13 hosszútávon számítok. Nagyon fontos, hogy, amikor vállalkozásban a turizmust tűzi ki valaki magának célul, akkor legyen egy elképzelése és arra építse stratégiáját. A rendezvényen elhangzott az is, hogy a szállodaipari befektetések összehangolása az európai piac igényeivel elemi kérdés az EU-csatlakozás küszöbén. Szinkron - Paul Mărăşoiu szállodalánc elnöke: Ha a szállodaipari befektetéseket a turizmus alapvető összetevőjének tekintjük, tudatosítanunk kell, hogy semmilyen területen nem érhető el fejlődés, ha az nincs összhangban a régiófejlesztés összes többi elemével. A turizmus sikeres fejlődéséhez szükség van uniós pénzalapokra, bankhitelekre és más tipusú anyagi támogatásokra. Márk Péter, magyarországi befektetési társaság vezérigazgatója megerősítette a konferencia alapmondatát, miszerint Romániában "beruházási boom" észlelhető: projektjeik 80 százaléka a dél-keleti szomszéd felé fordul, a kérelmek terén pedig évente 5-10 százalékos a bővülés. Szinkron - Márk Péter cégvezető: Mi a fejlődésüket próbáljuk meg elősegíteni, háromtól nyolc évig terjedő időtartamig leszünk társaik a vállalkozásban és, amikor lejárt ez az idő, előre meghatározott módon, kivásárolja tőlünk részesedésünket a partner. Gondolom, hogy ez egy nagyon tisztességes üzleti ajánlat. 13

14 Az Erdélyi Gasztronómiai Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a magyarok fő célpontja Erdély, de itt is a turista szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út. Szinkron - Kovács István az Erdélyi Gasztronómiai Szövetség elnöke: Bármilyen turista érkezik az ország akármelyik részére, vagy szállásfoglalás előtt vagy utólag, egyenesen étterembe, bárba vagy gyorsétkezdébe fog bemenni és az első benyomás, hogy itt rosszul vagy jól főznek, hogy jó vagy rossz helyre tévedett be, s ha az első este sikeres volt, akkor visszajön a vendég. Nemcsak a nagyon szép étkezdék és vendéglők fontosak, hanem azok az emberek is, akik ott dolgoznak. Egy kis művészet is van ebben a vendéglátásban. A profizmusnak a fejlesztése nagyon fontos, mert most már nem elég az erdélyi vendégszeretet. Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tiszteletbeli elnöke pedig a bor és a turizmus közötti kapcsolatról beszélt. Szinkron - Dr. Csávossy György a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke: A turizmushoz hozzátartozik az, hogy minden helyi értéket, azt, ami a külföldinek nálunk egyedinek és sajátosnak tűnik, amit nem kap meg máshol, legyen az az erdélyi táj, az erdélyi hagyomány, népzene, néptánc, éppen olyan egyedi sajátosság az erdélyi bor, a transilvanikumok, amit nem kap meg máshol és ugyanakkor az egyetlen lehetőség arra, hogy az erdélyi 14

15 szőlőnevelés ismét felkapaszkodjon, a borutak, amely éppen olyan intézményrendszer, mint a hotelláncok. Turisztikai szempontból tehát Románia aranybánya lehet mind a hazai, mind a magyarországi cégeknek, amelyek már befektettek a turizmusba vagy ezután szeretnének beruházni ezen a területen. Elválasztó Video Nagy Éva: Kedves nézőink ezzel mára búcsúzom. Gazdasági rovatunkkal legközelebb május 1-jén jelentkezünk. Addig is sikeres gazdasági tevékenységeket és Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok kedves mindnyájuknak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, viszontlátásra. Főcím-vége Operatőr: Somogyi Csaba, Schneider Tibor, Körmöczki Zoltán Gyártásvezető: Bartha Margit, Pap Csongor Vágó: Borsos Tünde Krisztina Szerkesztő-riporter: Nagy Éva 15

16 2. GAZDASÁGI FÓRUM máj. 9 Előzetes: - Interjú a magyar külgazdasági diplomatával a külpiaci hálózat átszervezésének tükrében - Kiállítás és Üzletember-találkozó a Szentgyörgy-napokon - Sikeres magyar vonatkozású cégek Sepsiszentgyörgyön Ezek lesznek a következő Gazdasági Fórum témái ÖSSZEÁLLÍTÁS Főcím- kezdet Video Nagy Éva: Szeretettel köszöntöm a gazdasági műsor nézőit. Mai rovatunkban interjút közvetítünk a magyar külgazdasági diplomatával a külpiaci hálózat átszervezésének tükrében. Riportot láthatnak a Szentgyörgy-napokon megrendezett kiállításról és Üzletember-találkozóról. Végezetül pedig erdélyi sikeres magyar vonatkozású cégek vezetői mutatják be vállalkozásaikat. Következzenek tehát a riportok. Elválasztó 16

17 Video Nagy Éva: Lezárult a magyar külpiaci hálózat átszervezése, melynek célja a hatékonyság növelése volt, azaz eredményesebb működés, szolgáltatás, illetve jobb költséggazdálkodás: az eddigi 59 helyett 54 állomáshelyen dolgoznak ez évtől külgazdasági szakdiplomaták a létszám 14 százalékkal csökkent az eredeti felálláshoz képest. Így csökkent a létszám Bukarestben is. Az új képviseleti rendszer a korábbi, a nagykövetségeken működő külgazdasági attasék, illetve a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú társaság (ITD-H) külföldi irodáinak, összevont hálózatát jelenti. Az új, egységes állami külgazdasági rendszer a magyar külképviseleti rendszer részeként működik. Az irodahálózat szakmai irányítását, a Magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közvetlenül végzi, a munkáltatói jogokat az említett tárca, valamint a Külügyminisztérium közösen gyakorolja. Az operatív befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési tevékenység irányításába a Gazdasági Minisztérium bevonja az intézmény felügyelete alá tartozó ITD- H-t is. Erről szól a bukaresti iroda új vezetőjével készített interjú. Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest: Két részre lehet bontani a tevékenységet. Egyrészt vannak az államigazgatási szférában felmerülő kapcsolattartó tevékenységek, a másik része pedig az, ami kifejezetten a vállalkozóknak, vállalatoknak szól, Romániában partner-cégek keresése, illetve román cégeknek esetleges import lehetőségekre magyar cégek felkutatása, a vásárokon való részvétel elősegítése, üzletember-találkozók szervezése és az esetleges cégalapítások során az első lépések segítése. Igyekszünk ugyanazt a szolgáltatást, amit eddig ez a két különálló hálózat végzett, most egységes formában nyújtani. Riporter Nagy Éva: A román és magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok pozitív irányba haladnak az utóbbi időben. Kérem mondjon néhány szót erről. 17

18 Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest: Ez való igaz, azt hiszem, hogy a két ország közötti kapcsolatrendszernek az egyik hagyományos, sikertörténete a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Ez a tendencia, gyakorlatilag 1990 óta, amióta a rendszerváltás, illetve a gazdasági átalakulás mindkét országban folyamatban van, illetve lezajlódott, ez a tendencia jellemezte. Ez az irányzat az elmúlt évben is megmaradt igen látványosan. 30% körüli fejlődést produkált a két ország közötti kereskedelem, ami meghaladja a magyarországi külkereskedelmi forgalom átlag növekedését és ez a tendencia, ha nem is ilyen mértékben, de egy lendületes fejlődéssel ebben az évben is folytatódik. Riporter Nagy Éva: Hogyan nyújtja át tapasztalait az EU-csatlakozás utáni időszakból Magyarország Románia számára gazdasági szempontból? Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest: Azt lehet tapasztalni, hogy Románia részéről mind az államigazgatásban mind a vállalkozók részéről erre igen élénk érdeklődés mutatkozik és ebben egy igen intenzív együttműködés folyik a két ország között mind szakigazgatási szinten mind vállalati, kamarai szinten. Az EU-csatlakozás nem egy cél, hanem egy eszköz, egy folymatnak a része. Célszerű különbséget tenni a csatlakozás és az integráció között. A csatlakozás pillanatnyi és örömteli dolog, az integráció viszont egy hosszabb, a csatlakozás után egy még intenzívebben jelentkező feladat. Ennek a csatlakozásnak legnagyobb része gazdasági vonatkozású, s ez mindenki számára nyílvánvaló és ebben a gazdasági körben a legnagyobb szerepet a kis- és középvállalatok játszák, akik mindkét országban a gazdaság húzó erejét jelentik most már. Ezen a téren igen gyümölcsöző és hagyományokkal rendelkező együttműködés van a két ország között, hiszen 2003-ban indult el az az ún. EU házhoz jön program, ami a romániai magyar kis- és középvállalkozók EU-felkészítését segíti elő azon magyar tapasztalatok alapján és azon magyar tájékoztatási rendszer alapján, ami nálunk már

19 ben elindult. Tehát ez azt jelenti, hogy szűk szakmai körhöz szóló tájékoztatókat tartottunk Magyarországon és ezt a programot adaptáltuk az erdélyi, romániai igényekhez. Ez a program az idén is folytatódik nagy érdeklődés közepette. Riporter Nagy Éva: Magyarországon parlamenti választások voltak a közelmúltban. Ez jelent-e valamit a gazdasági kapcsolatok együttműködésében? Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest: Tekintettel arra, hogy a gazdasági kapcsolatok Magyarország számára minden relációban igen fontosak, hiszen a külkereskedelem jelentős részben járul hozzá a magyar GDP megteremtéséhez, ezért választásoktól függetlenül ez a terület minden kormánynak mindig is kiemelt területe volt abból a szempontból, hogy ezt a munkát segítse, támogassa, hiszen a magyar export fejlesztése, illetve a Magyarországra irányuló tőkebefektetések segítése létkérdés a magyar gazdaság számára. Tehát ilyen szempontból ez a fajta segítség, támogatás illetve rendszer, tehát a külgazdasági képviselet működésének segítése középpontban marad, hiszen a külkereskedelem egyik motorja a magyar gazdaság fejlődésének. Riporter Nagy Éva: Mit lehet tenni annak érdekében, hogy még jobbak legyenek a románmagyar gazdasági kapcsolatok? Szinkron - Bogár Ferenc ITD-H vezetője, Bukarest: A fejlesztésben nagyon nagy tartalékot jelent egyrészt Románia közelgő EU-csatlakozása, ami a regionális programok, határ-menti együttműködések további kiszélesítését jelentheti az eddigieknél is nagyobb EU-s források bevonásával, ami azt jelenti, hogy projekt készítésekre kell fektetni a hangsúlyt. Másik pedig a kölcsönös befektetések ösztönzése illetve ennek 19

20 fokozása. Elválasztó Video Nagy Éva: Mi kell a jó üzletkötéshez? tevődik fel a kérdés gazdasági körökben, amelyre máris meg van a válasz: mindenek előtt kapcsolatteremtés, kommunikáció az emberek, vállalkozók között. Erre pedig jó alkalom adódik a kiállításokon, vásárokon, üzletember-találkozókon. Ennek érdekében az idei Szentgyörgy-napokon is megszervezték az immár hagyományossá vált Szentgyörgy-expot, amelyen 70 hazai és külföldi, főként magyarországi cég mutatta be termékeit, szolgáltatásait. Ugyanakkor a szervezők üzletember találkozón biztosítottak megfelelő légkört az expón jelen lévő vendégkiállítók és lehetséges hazai partnereik számára, hogy üzletkötésről, kereskedelmi-gazdasági együttműködésről, tapasztalatcseréről tárgyaljanak. Erről szól a most következő összeállítás. Újdonságokkal és minőségi termékekkel találkozhattak, akik ellátogattak az idei Szent György Expóra. A változatos termékbemutatón nem csupán kisebb termékek könyvek, virágok, tanszerek kerültek előtérbe, hanem nagyobb értékű termékeket is kiállítottak, mint pl. hőkazánok, autók, bútorok. Ugyanakkor a pénzintézetek is jelen voltak a kiállításon. Albert Álmos polgármester megynyitó beszédében kiemelte, hogy a hazai és magyarországi cégek képviselete révén egyre több európai termék és vállalat jelenik meg a kiállításon. Skapinyecz Péter, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztási Közhasznú Társaság (ITD-H) délkelet-európai referense elmondta: a magyar állam jelentősen hozzájárul az itt megjelent magyar kiállítók költségeihez, hiszen a Szent György Expó és a vele párhuzamosan megrendezett üzletember-találkozó kiemelt helyet foglal el a gazdaságfejlesztő társaság támogatási listáján. 20

21 Szinkron - Skapinyecz Péter referens ITD-H, Budapest: Tulajdonképpen már egy kialakult, hagyományokkal rendelkező kiállítást és üzlet-ember találkozót szervezünk. Talán most egy kicsit több a magyar vállalkozó, sikerült megmozdítani, hogy eljöjjenek ide, akik nem kiállítók. Több, mint 15 cég vesz részt ezen a mai találkozón. Korábban kisebb számban tudtuk őket mozgósítani és a tavalyihoz képest a kiállítás támogatottsága is megnőtt. Szinkron - Bagoly Miklós, ASIMCOV elnöke: Mindig igyekszünk, hogy nagyobb területen adjunk lehetőséget az embereknek gazdasági kapcsolatok teremtésére, s az idei vásáron örömmel nyugtáztuk, hogy a belföldi cégek, tehát Románia egész területéről jövő kiállítók száma megnőtt. Szinkron - Demeter János Kovászna megyei Tanács alelnöke: Egy dolog biztos: a kiállítások nem divatja múlt rendezvények. Azt gondolom, hogy nagyon komoly apportjuk lehet egy térség fejlesztése szempontjából, hiszen ezek azok a helyek, ahol egymásra talál a kereslet és kínálat. A partnerek ilyen helyeken találkoznak, ilyen helyeken kötnek gazdasági együttműködési megállapodásokat. Ilyen szempontból biztosan komoly hatása lehet a térségben. Szinkron - Schnek Ferenc cégképviselő: Üzletberendezéssel foglalkozunk, tehát minden féle terméket, ami egy üzletben megtalálható, azt le tudjuk gyártani. Árbevételünk kb.40-50%-ban exportra megy. Tehát olyan minőségű terméket gyártunk, amit mindehol el tudunk adni. Riporter Nagy Éva: Mit várnak a Szentgyörgy-napok keretében megrendezett üzletembertalálkozótól? 21

22 Szinkron - Schnek Ferenc cégképviselő: Szeretnénk olyan kapcsolatot kialakítani, aki forgalmazná itt helyben, illetve a környéken, termékeinket. Szinkron - Pintér Ákos cégigazgató: Cégünk gyakorlatilag magyar szerszámgépeket, gyártókat képvisel itt. Riporter - Nagy Éva: Miért éppen Romániát választotta a cég terjeszkedésében? Szinkron - Pintér Ákos cégigazgató: Ennek hagyománya van, mivel itt a nagyipari cégek átalakultak az elmúlt év folyamán. Cégünk rengeteg gépet szállított a román piacra. Ez a lendület a politikai, gazdasági változásokkal kicsit alább maradtak. Az utóbbi 4-5 évben igyekszünk újra jelen lenni. Itt Szentgyörgyön is adtunk el gépeket nagy cégeknek és kisebbeknek s a régi hagyományokra építve igyekszünk újra erősebben jelen lenni ezen a piacon is. Riporter - Nagy Éva Hozott-e valami újat az idei üzletember-találkozón való részvétele a cégnek? Szinkron - Pintér Ákos cégigazgató: Olyan értelemben hozott újat, hogy sikerült jó kapcsolatokat kialakítani olyan emberekkel, akik szintén érdeklődnek gépek forgalmazása, eladása iránt. 22

23 Szinkron - Kocsis Lászlóné turisztikai vezető: Azzal a céllal jöttünk erre a kiállításra, hogy az itt élő magyarsággal megismertessük az Ópusztaszer Nemzeti Park értékét, szépségeit és csalogassuk őket az emlék-parkba. Riporter Nagy Éva: Hogyan próbálják ezt megtenni, milyen eszközökkel? Szinkron - Kocsis Lászlóné turisztikai vezető: Marketing eszközökkel próbáljuk az ismereteket átadni, prospektusok, plakátok és különböző ajándékok formájában, s természetesen közvetlen kapcsolatok, szóbeli információk révén is. Romániában most vagyunk itt először turisztikai vásáron. Riporter Nagy Éva: Mi a véleménye erről a rendezvényről? Szinkron - Kocsis Lászlóné turisztikai vezető: Nagyon sok jó élményem van, sok látogatóval beszéltem, aki örömmel vette, hogy itt vagyunk, úgyhogy mi is örülünk, de sajnos kevesen látogatnak el ide, holott látom, hogy milyen sok vendég van a városban. Riporter Nagy Éva: Hogyan látja a kétoldalú gazdasági fejlődését Románia EU-csatlakozása után? Szinkron - Skapinyecz Péter referens ITD-H, Budapest: Ha csak azt számítom, hogy gazdasági szempontból már Románia 23

24 csatlakozásának napján megszűnik a határ ami mindig egy visszatartó erő volt sokkal könnyebb lesz a cégek közötti kapcsolattartás Szinkron - Bagoly Miklós, ASIMCOV elnöke: Az EU-csatlakozásra figyelemmel lévén nem tudom átlátni még teljes mértékben, hogy mit jelent ez a megye gazdasági életére, viszont azt el tudom mondani, hogy van elmozdulás, több befektető érkezett az utóbbi időben és itt kiemelném, azokat a befektetőket, amelyek befektetési szándékkal jöttek, hiszen ezek értékteremtő tevékenységek és ezek tudnak konkrétan hozzájárulni a fellendüléshez. Riporter Nagy Éva: Mit lehet tenni annak érdekében, hogy jobban fellendüljön a megye gazdasága? Szinkron - Bagoly Miklós, ASIMCOV elnöke: Igyekszünk mindenféle rendezvénnyel hozzájárulni ahhoz, hogy a befektetők érdeklődését felkeltsük, különböző kapcsolatokat tudunk létrehozni. Én mindenhol hangoztatom, hogy oda kell figyelni a belföldi tőkére is, annak is kell kedvezményeket adni, s ez a tőke biztosabb, itt marad, nem megy el innen, ahogy befejezte a megtérítését a befektetett tőkének. Elválasztó Video Nagy Éva: Rovatunk utolsó perceiben újabb sikeres, erdélyi magyar vonatkozású cégek vezetőit hallhatják-láthatják a képernyőn. Ez alkalommal sepsiszentgyörgyi vállalkozókkal beszélgettem el. 24