ÜZLETI KIHÍVÁSOK ÉS TERVEZÉS

Átírás

1 ÜZLETI KIHÍVÁSOK ÉS TERVEZÉS Főbb makrogazdasági indikátorok A világválság oka, kronológiája, prognózisok A válság hatásai Magyarországon A hazai vállalatok kiemelt gazdasági mérőszámai Pénzügyi kockázatok, likviditási nehézségek Kitörési pontok, esélyek és veszélyek Az informatika és távközlés stratégiai szerepe a vállalaton belül Érdekellentétek az ICT területeken: üzleti és szakmai szempontok Infokommunikációs költések és trendek Business Solutions Report Módszertani bevezető Elektronikus értékesítés és beszerzés Az ügyfélkezelés elektronikus csatornái és megoldásai Outsourcing Távmunka és távoktatás Üzleti kihívások és tervezés

2 TARTALOM Bevezető: makrogazdasági helyzetkép... GDP, nemzetgazdasági számlák... Infláció... Foglalkoztatottság és munkanélküliség... 5 Devizaárfolyamok... 6 Beruházások, K+F... 7 A világgazdasági válság, prognózisok... 9 Legfőbb megállapítások... 2 Kutatási eredmények... A hazai vállalatok/vállalkozások legfőbb működési mutatói... Felépítés, tulajdonszerkezet... Ügyfélkör és jövedelmezőség... 5 Beruházások... 7 Munkaerő... 7 Bankkapcsolatok, hitelek... 8 A világgazdasági válság hatásai... 2 Üzleti kilátások és kitörési pontok Kihívások az infokommunikáció területén... 7 Ábra- és táblajegyzék Business Solutions Report BellResearch 2

3 BEVEZETŐ: MAKROGAZDASÁGI HELYZETKÉP Az Üzleti kihívások és tervezés című tanulmánykötet elsődleges célja, a Business Solutions Report további köteteihez igazodva kiegészíteni mindazon ismeretanyagokat, amelyek azokban elérhetők. Jelen tanulmány átfogó képet kíván nyújtani a hazai vállalatok legfőbb gazdálkodási mutatóiról, kitekintést adva más szegmensekre, esetenként a nemzetközi piacokra is. Ezt a célkitűzést megfogalmazva és követve a tanulmány a következő kiemelt témaköröket taglalja: általános helyzetkép a magyar makrogazdaságról, a magyarországi vállalatok fontosabb gazdasági mutatói, működési környezete, a világgazdasági válság hatásai hazánk társas vállalkozásaira. GDP, nemzetgazdasági számlák A GDP az utóbbi évtizedben lassú növekedési pályán mozgott, 2006-ig átlagosan százalék körüli fejlődést realizált a magyar gazdaság, de 2007-ben ez a lendület megtorpant: az évre vetített átlagos gazdasági növekedés az százalék közelébe csökkent. A 2008 első felében bekövetkezett gazdasági konjunktúra következtében a GDP újra emelkedésnek indult, azonban a kedvezőtlen világgazdasági előrejelzések, majd a harmadik negyedév végén kirobbanó nemzetközi hitelválság hatására meredeken zuhanni kezdett. A mélypontját 2009 közepén érte el, jelenleg körülbelül a 2005 év eleji gazdasági színvonalon állunk [a fogyasztóiár-index növekedésével az élet viszont drágább lett azóta]. A GDP további csökkenése az optimista forgatókönyv szerint is leghamarabb 200 második felére állhat meg, a borúlátóbb prognózisok alapján azonban akár 202 elejéig kell várnunk a gazdaság újbóli növekedési pályára állására.,9,,,,9,5,2,,5,5 2,,8,6,2 0,8 0,8 0, -2,2-5,6-7, -,9-2, -5,9-7,,9 0, -, -,2 6,0 6,2 5,,,2,2 2,2, 0, Q 2006 Q Q 2006 Q 2007 Q 2007 Q Q 2007 Q 2008 Q 2008 Q Q 2008 Q 2009 Q 2009 Q Q 2009 Q 200 Q 200 Q2 200 Q 200 Q 20 Q 20 Q2 20 Q 20 Q Tény Optimista becslés Középbecslés Pesszimista becslés. ábra: A GDP változása Magyarországon [tárgyidőszak vs. előző időszak] [Forrás: MNB] Business Solutions Report BellResearch

4 Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2009 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP,7 százaléka volt. A második félévben a kormány gazdaságstabilizáló programja nyomán az államháztartási hiány jelentős csökkenést mutatott, így az egész évre vetített finanszírozási igény várhatóan a,9 százalékos deficit alatt marad. A háztartások nettó finanszírozási képessége az utolsó egy év adatait figyelembe véve a GDP 2,9 százalékát tette ki. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási igénye az elmúlt egy évben a GDP,0 százalékát érte el. Összességében a 2008 júliusától 2009 júniusáig tartó egy évben a nemzetgazdaság finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 2,8 százaléka volt. Infláció A rendszerváltást követően ötvenéves csúcsot döntött az infláció Magyarországon, 99-ben elérte a 5 százalékot is. Innen a gazdasági stabilitás megteremtésével és főleg a Bokros-csomag életbe lépésével monoton csökkenő pályára állt, de csak 2000-ben maradt először a 0 százalékos határ alatt. A 2006-os gazdasági reformok következményeként a következő másfél évben több mint a háromszorosára növekedett az árszínvonal-emelkedés éves értéke, megközelítve a 9 százalékot. A mértéke 2009 első negyedévére tért csak vissza a százalék körüli célzónába. Az év második felére azonban már az országon belül is éreztette a hatását a nemzetközi válság, amire az inflációs ráta azonnali növekedéssel reagált. A prognózis szerint egy újabb erőteljes árszínvonal-emelkedésre kell számítani, ennek részben a termelés általános visszaesése, részben az államháztartás hiányának kitűzött szinten tartása az oka. Az optimista becslések szerint akár 200 második negyedévétől kezdve drasztikusan zuhanhat az árszínvonal-növekedés mértéke, míg a pesszimista előrejelzések kétéves időtávon belül még az 5 százalékos éves pénzromlást sem tartják megközelíthetőnek. 9,8 9,2 5,,7 6,8,2,6 2,6 2,6 8,5 8,6 7,7 7,0 6,9 6, 6,8 6,, 6,0 5,5,6,6 6, 5, 2,5 2,5 2, 2, Q 2006 Q Q 2006 Q 2007 Q 2007 Q Q 2007 Q 2008 Q 2008 Q Q 2008 Q 2009 Q 2009 Q Q 2009 Q 200 Q 200 Q2 200 Q 200 Q 20 Q 20 Q2 20 Q 20 Q Tény Optimista becslés Középbecslés Pesszimista becslés 2. ábra: A fogyasztóiár-index alakulása Magyarországon [tárgyidőszak vs. előző időszak] [Forrás: MNB] Business Solutions Report BellResearch

5 Foglalkoztatottság és munkanélküliség A gazdaságilag aktív népesség száma 2000 óta 2 százalék körüli mértékben nőtt, viszont a foglalkoztatottak száma lényegében stagnált az elmúlt években, ebből következően a munkanélküliségi ráta 200 óta folyamatosan emelkedett, összesen több mint 2 százalékponttal. A munkanélküliek aránya az aktív népességen belül 2009 első felében 9,5 százalék volt és ez további növekvő tendenciát mutat. A harmadik negyedévben elérte a 0, százalékot, amire hazánkban több mint tíz éve nem volt példa. Pesszimista előrejelzések szerint a jövő év első felében az állástalan aktív lakosság aránya akár a -2 százalékot is elérheti. A regionális fejlettségi olló folyamatos szétnyílása [jelenleg közel háromszoros a munkanélküliségi ráta az észak-magyarországi régióban Budapesthez képest] csak az utóbbi hónapokban torpant meg kissé, igaz, ebben sajnos jelentősebb szerepe van a fejlettebb régiók hanyatlásának is. 20% 5,6 5,0 5% 0, 0% 6, 8,5 8,8 9,7 9,7 5,7 5,8 5,9 6, 0,6,0 2, 7,2 7,5 7,,6,6,0,2 8,0 7,7 7,8 8,0 9,7 9,6 0, 5% 5,2 0%,2,7,7,,7,8,9,5,2,, Q. ábra: A munkanélküliségi ráta Magyarországon [Forrás: KSH] 2008 Q Q 2008 Q 5, Q 5, Q Q Országos adat Budapest Észak-Magyarország Országos trend Az Európai Unió 27 országának átlagához képest Magyarországon az utóbbi évtized első felében jelentősen alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta, azonban ez 2006 második felében megfordult, onnantól a hitelválság kirobbanásáig 0,8-0,9 százalékponttal az uniós átlag fölött jártunk végén mind a tagállamok, mind Magyarország munkanélküliségi rátájának erőteljes emelkedése volt regisztrálható. Az uniós tagállamokban, különösen az eurozóna fejlett ipari termeléssel bíró országaiban nem zárható ki egy újabb elbocsátási hullám realizálódása sem [bár ennek ellenpéldája a Németországban húzóágazatnak számító autóipar támogatását célul kitűző, az új személygépkocsik vásárlását ösztönző támogatás, a roncsprémium megszűnését követő nem várt keresletélénkülés]. Business Solutions Report BellResearch 5

6 2% % 0% 9,7 9,6 9% 9, 8% 7% 6, 6% 8,7 9,0 9, 9, 5,7 5,8 5,9 6, 9,0 7,2 8, 7,5 8,0 7,7 7,8 8,0 7, 7,2 7, 7, 6,9 6,9 8,8 8,9 5% % Q 2008 Q Q 2008 Q 2009 Q 2009 Q2 Magyarország Európai Unió 27. ábra: A munkanélküliségi ráta Magyarországon és az EU-ban [Forrás: KSH] Devizaárfolyamok Az euró árfolyamának az évtized eleje óta számított átlaga 256 forint körül alakul. Az árfolyamingadozás mértéke a 2002 év végi mélypontot leszámítva 5 százalékon belül maradt [ennek hátterében a rögzített sávhatár is állt] ban erőteljes forintgyengülés következett be, melynek következtében 2006 júniusában az árfolyam átlépte a 280 forintos határt. Év végére konszolidálódott a forint értéke, és beállt a 250 forint körüli értékre, 2 százaléknál kisebb kilengésekkel februárjában a Monetáris Tanács eltörölte a forintárfolyam euróval szembeni sávos rögzítését, és lebegő árfolyamrendszer bevezetéséről döntött. Ezután a forint rendkívüli mértékű erősödést mutatott az euróval szemben, az árfolyam 2008 júliusában tízéves csúcsot döntve a 2 forintos értékig süllyedt. A nemzetközi hitelválság egyik hazai vetületeként azonban forint elképesztő devalvációja következett be, 9 hónap alatt több mint százalékos árfolyamváltozás játszódott le, 2009 tavaszán 7 forintos történelmi csúcs felett tetőzött az euro árfolyama. Business Solutions Report BellResearch 6

7 ábra: A főbb devizák árfolyamának alakulása a forinthoz képest [Forrás: MNB] EUR GBP USD Beruházások, K+F A nemzetgazdasági beruházások volumenének változása három szempontból fontos. Egyrészt a beruházások értéke átlagosan a GDP százalékát teszi ki, és nagyfokú volatilitása miatt jelentősen befolyásolhatja a GDP változását. Másrészt a beruházások révén bővül az összes tőkeállomány, azaz a rendelkezésre álló termelőeszközök mennyisége, ez pedig kedvezően befolyásolja a GDP tényleges alakulását. Végül pedig az üzleti beruházások a vállalatok jövőre vonatkozó várakozásait is tükrözik, hiszen csak akkor érdemes befektetni, ha a megtérülés biztosítottnak látszik. A nemzetgazdasági beruházások összértéke a kilencvenes évek első felében jelentősen lecsökkent, reálértéken csak 997-re haladta meg az 990-es ráfordításokat. 997-től aztán dinamikus fejlődésnek indultak a beruházások, egészen a 2006-os gazdasági megtorpanásig. Ekkor, tíz év után először volt tapasztalható csökkenés a nemzetgazdasági beruházások volumenében. Az újbóli stabilizálódást derékba törte a válság hazánkba történő begyűrűzése, így a 2007-es év stagnáló reálértéke után ismét zsugorodni kezdett a nemzetgazdasági beruházások összértéke. A 2009 első féléves adatai alapján a beruházások értékének csökkenése folytatódik, a január és június közötti időszakot 6 százalékos visszaesés jellemzi. Business Solutions Report BellResearch 7

8 20% 5% 0% 5% -,5 0% -5% -9,8-2, -0% 2,5 2, -5, 5, 2,7 8,6 0,0 5, 6,7,7,0 8,9, -,2 0,0 -,9-6,2-5% -20% 6. ábra: A nemzetgazdasági beruházások változása Magyarországon [Forrás: KSH] A beruházások volumenének változása az előző évhez képest I. félév Összes k+f ráfordítás [MFt] 7. ábra: K+F ráfordítások Magyarországon [Forrás: KSH] A kutatási és fejlesztési ráfordítások értéke az évtized eleje óta dinamikusan nőtt. A válság ellenére 2009-ben világtendenciaként érvényesült a K+F kiadások további emelkedése. Magyarország jócskán elmarad e tekintetben a világ élvonalától, és különösen a fejlődő térségek hatalmas volumenű többletráfordításaitól, de követi a tendenciát: 2009 első felében hazánkban 6,5 százalékkal nőttek a vállalati K+F kiadások. Business Solutions Report BellResearch 8

9 A világgazdasági válság, prognózisok A év szeptemberének 5. napja fekete hétfőként vonul be a történelemkönyvekbe, átírva a gazdaságtudományok korábbi téziseit. Ezen a napon a Lehman Brothers Holdings Inc., az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank csődvédelmet kért maga ellen, kirobbantva egy pénzügyi válságként induló, azonban néhány hét alatt világméretű reálgazdasági válságba forduló eseménysorozatot. A pénzügyi válság kezdetei az amerikai másodlagos jelzálog-válságra vagy subprimeválságra vezethetők vissza. A jelenség oka a fedezetlen hitelekben gyökerezik. A tartós fellendülésben lévő amerikai ingatlanpiacon egyre többen vásároltak ingatlant, egyre könnyebben juthattak hitelhez a vevők, egyre enyhébb hitelbírálati feltételek és kockázatkezelés mellett. Ez odáig vezetett, hogy sokszor a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékénél is magasabb összegeket kínáltak a pénzintézetek, feltételezvén, hogy az ingatlan ára a későbbi emelkedés révén utoléri a hitelösszeget. Az ingatlanpiaci árak emelkedése azonban megakadt, ami fényt derített a fedezetek hiányára. Az alacsony hitelképességű ügyfeleknek nyújtott másodlagos jelzáloghiteleket, az ún. subprime-hiteleket kínáló cégek fizetőképességét ez felborította, a cégek csődbe mentek. A subprime cégek mögött kereskedelmi bankok álltak, amelyeket a subprime cégek magukkal rántottak. A lakosság veszített a vagyonából az ingatlanok áresése miatt. A csökkenő vagyon a fogyasztás visszafogását hozta magával, aminek eredményeképpen a termelést is csökkenteni kellett. A termeléscsökkentés a foglalkoztatottság zuhanását hozta magával, növekvő munkanélküliséget eredményezve. A kormányzatoknak gazdaságvédelmi mentőcsomagokat kellett kidolgozniuk. A pénzügyi szféra így a reálgazdaságot is megingatta. A válság forgatókönyve nagyon egyszerűen leírható és könnyen kikövetkeztethető, ki és mi lesz a következő áldozat. Az emberek nehéz gazdasági helyzetben miután a tartalékaikat felélték fogyasztásaik korlátozása során elsősorban a nagyobb értékű kiadásaikból faragnak le, elhalasztják a jelentősebb beruházásaikat, vásárlásaikat. Az új autók és az ingatlanok piaca érzi meg először a válságot, amit a turizmus és az elektromos, elektronikus gépek gyártása követ. Ezek az ágazatok sodorják bajba a kereskedelmet, a szolgáltatásokat, majd legvégül a napi fogyasztási cikkek piacát és az agráriumot. Ez utóbbiaknál még csak visszafogottan jelentkeztek a válság tünetei, de kérdés továbbra is, hogy sikerült-e megállítani a zuhanást. A fentiekből következik, hogy a Lehman Brothers összeomlása már szintén egy hosszabb folyamat része volt, de mindenképpen az első a globális kihatást is eredményező sorozatban. Az események bizonyították, hogy Adam Smith láthatatlan keze nem képes már irányítani a gazdaságokat. Magyarország különösen nehéz helyzetbe került, mivel hazánk egy többéves túlköltekezési ciklust tudhatott a háta mögött, ami már önmagában megszorító intézkedéseket generált. A válságkezelő intézkedések globális viszonylatban igen transzparensen leírhatók. Elsőként bankmentő-csomagot dolgoznak ki a kormányzatok: a bankok állami támogatást kapnak, de cserébe az állam jelentős tulajdonrészt és erőteljes felügyeleti jogokat szerez a pénzintézetben. Ez gyakorlatilag részleges vagy teljes államosítást jelent. A jegybanki alapkamatok módosításával a bankok a hazai valuta védelmét és az inflációs célok megtartását vagy éppen a beruházás-ösztönzést helyezik előtérbe. A kormányzatok állami garanciát vállalnak a betétek kifizetésére, elkerülve ezzel a betétesek rohamát, a betétek esetleges befagyasztását. A reálszféra megmentéséért a válság által leginkább érintett ágazatok állami támogatását tőkeinjektálás révén végzik a kormányzatok, továbbá a lakosság és a beruházás-élénkítő programok támogatását is kezdeményezik. Business Solutions Report BellResearch 9

10 A magyar kormányzat 2008 októberétől az alábbi fontosabb lépéseket tette: 800 milliárd forintos vállalkozás-élénkítő csomag a KKV-szektor számára a várható lassú növekedés ellensúlyozására, teljes körű állami garancia a bankbetétekre a betétesek védelme érdekében, 2 pontos intézkedési csomag, Nemzeti csúcs összehívása a nemzeti összefogás megteremtésére, új költségvetési és adótörvény-javaslatok, az állami szférában a jutalmak, prémiumok megvágása, EU, IMF, Világbank hitelkeret, a devizahitelesek védelmében megfogalmazott megállapodás a bankokkal [a futamidő meghosszabbítása; forintra történő konvertálás esetén a díjaktól való eltekintés; rugalmas előtörlesztés; átmeneti törlesztési könnyítések], direkt támogatások KKV-nek és az exportőr cégeknek, Robin Hood-adó: az energiaszektor megemelt adóztatása, a munkanélküliséget kezelő alap létrehozása: 00 ezer munkahely megőrzése és 20 ezer új munkahely biztosítása a célja a Munkaerőpiaci Alapból és az EU-tól származó forrásnak, 00 milliárdos forgóeszköz-hitel program a vállalkozásoknak anyagvásárlásra, az árukészletek feltöltésére, a Széchenyi Kártya kamattámogatásának fenntartása, pályázatok a válság hatásainak bemutatására. A válság csillapodását a szakemberek a időszakra teszik. Habár már most javuló mutatók látszanak makro- és mikrogazdasági szinten, azonban ez a tendencia további kérdéseket vet fel: egyrészt nem tudható előre, hogy a válság valóban egy W alakját követi-e, vagyis hullámvölgy és hullámhegy után újabb visszaesés következik-e be. Másrészről a mutatók javulása csak egy rövidtávon kézzelfogható eredmény. A megszorítások és támogatások önmagukban nem hoznak gyors felemelkedést, első körben csak a költségeket csökkentik, de rövid idő alatt nem teremtenek új beruházásokat, nem növelik a termelést és a fogyasztást. Business Solutions Report BellResearch 0

11 A gazdasági világválság kronológiája [ ] Időpont Esemény szeptember 5. A Lehman Brothers Holdings Inc., a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank csődvédelmet kér szeptember 6-7. Az AIG [American International Group] 85 milliárd dolláros gyorssegélyt kap a FED-től, így az amerikai jegybank jelentős, 79,99%-os tulajdonrészt szerez a biztosítótársaságban szeptember 2. A Goldman Sachs és a Morgan Stanley befektetési bankok állami ellenőrzés alá kerülnek szeptember 27. A Citigroup felvásárolja a Wachovia bankot október. Az USA szenátusát követően a képviselőház is elfogadja 700 milliárd dolláros bankmentő-csomagot október 6. Jelentős esések a tőzsdéken [USA, Oroszország] október 7. Oroszország 6-7 milliárd dollár hitelt ad bankjainak, az EU 50 ezer euróra emeli a bankbetétek garanciáját október Termeléscsökkentés több autógyárban [GM, BMW, Daimler, Opel] október 8. Izland az államcsőd közelébe kerül: a nemzeti valuta drasztikus leértékelődése, betétek befagyasztása október 9. Tőzsdezárás előtt piaci spekulációt követő pánikhangulat a Budapesti Értéktőzsdén: az OTP részvényei hatalmas pakettekben adják el, ezzel 22%-os esést eredményezve. A kormány cáfolja az államosításról szóló híreket. Szentgotthárdon termeléscsökkentés az Opelnél október. Gyurcsány Ferenc egy 2 pontból álló intézkedéscsomagot ad ki a válság hatásainak enyhítésére október. Németország és Nagy-Britannia bankmentő-csomagokat adnak október 8. Budapesten Nemzeti csúcs néven konferenciát rendeznek a válságról október 20. A CNBC reggeli műsorában Magyarországot a csődközeli Izlandhoz hasonlítja. Az MNB elnöke eltérő álláspontot fejt ki október október 29. A világ jelentősebb tévécsatornái élőben tudósítanak Magyarországról: a CNBC véleménye szerint Magyarország helyzete eltér Izlandétól. Az MNB a forint gyengülése miatt jelentős kamatemelést hajt végre: 00 bázisponttal,,5%-ra növeli az alapkamatot Magyarország 25, milliárd dolláros hitelkeretet kap [IMF, EU, Világbank], ezzel az ország megkétszerezi a nemzetközi tartalékait. A keretet 200 márciusáig használhatjuk fel. Ennek hatására erősödik a forint, a BUX, a csődveszély elmúlik november 5. Barack Obama győzelme az amerikai elnökválasztáson november 7. A Moody s lerontja Magyarország hitelminősítését. Tíznapos moratórium a hazai ingatlanalapokra november 0. A Fitch Ratings is leminősíti Magyarországot november. Magyarország a KSH és az Ecostat szerint recesszióba került november 2. A pénzügyminiszter bejelenti, hogy hazánk 2009-ben belép az euró előszobájába, vagyis teljesíti az ERM-II rendszer feltételeit november 2. Obama munkahelyteremtő programjának bejelentése: három év alatt 2,5 millió új munkahely az USÁ-ban november 2. A monetáris tanács meglepetésszerűen csökkentette irányadó kamatát %-ra november 28. Tömeges leépítések kezdődnek a hazai iparban [Suzuki, Foxconn, Vegyépszer az elsők között]. Gyurcsány Ferenc decemberben 00 ezer munkahely megszűnését prognosztizálja december 8. MNB alapkamat-csökkentés 0,5%-ra december 9. Az USA a járműgyártásnak is mentőcsomagot nyújt december 22. A Magyar Nemzeti Bank csökkenti az alapkamatot 0%-ra, egy hónappal később, január 9-én 9,5%-ra február. Az euró árfolyama átlépte a lélektani határként kikiáltott 00 Ft-ot március 6. Euró/forint árfolyam: 7 forint felett március 9. A Financial Times a befektetési eszközök leértékelődésének hatására a világ egyévi GDP-jét látja elveszve március 2. Bejelenti lemondási szándékát Gyurcsány Ferenc március 27. Az októberi OTP-spekuláció miatt félmilliárd forintos büntetést kap Soros György befektetési alapja. Soros állítása szerint nem tud a tranzakcióról tavasz-nyár Lesújtó számadatokat tartalmazó publikációk jelennek meg a világválság hatásáról, veszteségeiről szeptember. Hazánk nem kér újabb hitelt, csak lehetőséget a jelenleg fel nem használt keret határidőn túli felhasználására november 6. Magyarország nem hívja le az esedékes IMF hitelkeretet. A pénzügyminiszter előrejelzése szerint 2009-ben 6,7%-kal, a következő évben 0,6%-kal csökken a GDP. Az infláció,2%, majd,9% lesz. A Jegybank elnöke monetáris lazítást lát lehetségesnek és kívánatosnak. Az IMF reálisnak látja a,9%-os és,8%-os hiánycélt. Az Unió elégedett.. tábla: A válság kronológiája [Forrás: Miniszterelnöki Hivatal, Figyelő] Business Solutions Report BellResearch

12 LEGFŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A év a válság éveként vonult be a hírekbe és a mindennapjainkba, kiemelt fókuszterületté változtatva az üzleti kihívások és az üzleti tervezés témakörét. A Business Solutions Report jelen tanulmánykötete, e problémakör mentén haladva az alábbi fontosabb megállapításokra jutott. Egyre jobban szűkülő piacokon egyre élesebb versenyre kell készülnie a vállalatoknak. A szeptember 5. napjával kirobbanó gazdasági világválság a hazai vállalatokat szinte kivétel nélkül érinti, a válság végét pedig a 20-es évvel együtt reméli a gazdasági döntéshozók többsége. A válság egy önmagát továbbgerjesztő folyamatként erősödött meg: a cégeknek gyakorlatilag minden üzemi/üzleti/pénzügyi paraméterére hatást gyakorolva. A válság további negatív hozadékaként a főbb működési paraméterek romlása mellett jelentősen megnőtt a likviditási kockázat, amit a cégek a számlák és fizetési határidők átcsoportosításával próbálnak eliminálni, növelve ezzel a hazánkban jelentős körbetartozási kockázatokat. A válságra adott prompt reakció a vállalkozások jelentős hányadánál a rezsiköltségek visszaszorítása mellett [az egyik legjelentősebbnek minősülő] élőmunka-terhek karcsúsítását jelentette. A világgazdasági válságtól függetlenül a cégek a mindenkori kormányzattal szemben támasztott elvárásokat nem a támogatásokban, direkt pénzügyi segélyben látják elsősorban, hanem a működési feltételek optimalizálásában [adóterhek. a nemzeti valuta védelme, adminisztráció, jogi és adózási transzparencia]. Kitörési pontként a jelenlegi piacokon elérhető új ügyfelek akvizíciója tűnik ki elsősorban, amit az aktuális piacok új szegmenseinek meghódítása és a kurrens ügyfélkapcsolatok erősítése kísérhet. A válság a cégek mindennapos üzletmenetét úgy befolyásolta, hogy a vállalat tevékenységének az operációtól a stratégiáig, az értékesítéstől kiindulva a marketingen keresztül esetenként az adminisztráción át hatékonyságnövekedést irányzott elő, vagyis egy vállalkozás életében minden terület fokozott figyelmet kap: nincs olyan terület, amely a fókusz hatókörén kívül esne. Az infokommunikáció kérdései a cégen belül folyamatosan egyre jelentősebb szerepet kapnak mind az informatikai, mind a gazdasági döntéshozatal szemszögéből, jóllehet, az IT szakemberek és a pénzügyi vezetők ennek mértékéről eltérően vélekednek. Ezt az irányelvet erősíti, hogy általánosságban létezik egy kimondatlan konszenzus az informatikának a cégstratégián belüli szerepéről, azonban az IT döntéshozók és a gazdasági vezetés között olykor explicit kommunikációs rés azt engedi láttatni, hogy e két döntéshozatali szint egymás érdekeivel ellentétesen, a vállalat stratégiai irányelveivel nem összhangban mozog. Business Solutions Report BellResearch 2

13 KUTATÁSI EREDMÉNYEK A hazai vállalatok/vállalkozások legfőbb működési mutatói A vállalkozásokat leíró mutatók közül tanulmányunk a következő fontosabb jellemzőket vizsgálja: a vállalkozások működési és tulajdonosi struktúrája, a cégek jövedelmezősége és ügyfélköre, beruházások a hazai vállalkozásoknál, munkaerő-állomány, bankkapcsolatok, hitelek. Felépítés, tulajdonszerkezet A vizsgált gazdasági társaságok jellemzően egy telephelyet tartanak fenn, csupán minden harmadik cég rendelkezik a központi szervezeti egységen kívül más telephellyel is. A telephelyek száma természetszerűleg összefüggésben van a cégmérettel is: a közepes méretű vállalkozások közül minden második, a nagyvállalatok esetében pedig háromból két cég üzemeltet több telephelyet. Total 66 LB 69 MB 52 8 SB 29 7 SMB 67 Igen Nem 8. ábra: Cégüknek van-e ezen kívül másik belföldi telephelye? A központin kívüli egyéb telephelyek száma összességében megközelíti a négyet egy átlagos cég esetében [,76], a legkisebb szegmensben -2 körül mozog [,98], a közepes méretű cégeknél túllépi a hatot [6,67], a legnagyobb vállalkozásoknál pedig majdnem a tizenhármat [2,66] éri el. Business Solutions Report BellResearch

14 Míg a cégek döntő többsége tevékenységét Magyarországon végzi, addig a tulajdonszerkezetben már valamivel nagyobb nyitottság látszik a külföldi országok irányába. A vállalatoknak csupán 2-%-a üzemeltet külföldi telephelyet, azonban külföldi tulajdon minden tizedik vállalatban van [%]. Total , LB 5 5 0,2 MB SB SMB , 00%-os külföldi tulajdon Többségi külföldi tulajdon Kisebbségi külföldi tulajdon 00%-os magyar tulajdon NT/NV 9. ábra: A külföldi érdekeltség aránya a cégben Korábbi tanulmányok rámutattak arra, hogy a kis országok általában nagyobb mértékben nemzetköziesedtek, mint a nagyok, aminek hátterében gyakorta az áll, hogy korlátozottabb állnak rendelkezésre természeti erőforrások, ezért létfontosságú számukra, hogy nyitott gazdaságuk legyen. E közel négyezer cégnél a külföldi tulajdon magasabb arányban játszik szerepet a nagyobb méretű vállalatok körében, mint a kisebb vállalkozások esetében. Minden harmadik külföldi érdekeltséggel bíró vállalat [5%] németországi, és minden ötödik cég [9%] osztrák központtal működik. Ennek hátterében egyrészt a földrajzi közelség, másrészt hazánk és e két ország történelmi-tradicionális kapcsolatai állnak. Business Solutions Report BellResearch

15 Ügyfélkör és jövedelmezőség Az előző fejezetek rámutattak arra, hogy a gazdasági társaságok jellemzően belföldön végzik tevékenységüket, tulajdonszerkezetükben is a hazai tulajdon dominál. A következőkben a célpiacok összetételét térképezzük fel. Total LB MB SB SMB Vállalatok Intézmények, közigazgatási szervek, non-profit szervezetek Lakosság 0. ábra: Vállalatuk termékeivel, szolgáltatásaival milyen célcsoportokat szolgál ki? A hazai vállalatok többsége az üzleti piacot [is] megcélozza termékeivel és szolgáltatásaival. Összességében mintegy -2 ezer hazai vállalkozás tevékenykedik a B2B piacon, az intézményeket 9-20 ezer cég szolgálja ki, a lakossági célpiacot pedig 2-22 ezer vállalat látja el. A kisvállalkozásokra éppúgy jellemző az üzleti piacon való részvétel, mint a nagyvállalatokra, az intézményi piacot azonban legmagasabb arányban a kisvállalkozások [57%], míg legkisebb részben a nagyvállalatok [6%] célozzák meg. Ez a jelenség még inkább érvényesül a B2C piacon, ahol a kisvállalatoknak nagyobb része áll kapcsolatban a lakossággal [67%], mint azt a nagyvállalatok [%] esetében tapasztaltuk. A hazai vállalkozások esetében legjellemzőbb stratégiának a mindhárom célpiacon való megjelenés bizonyult, mivel a cégek több mint 0%-a egyaránt magáénak tudhat ügyfeleket az üzleti/intézményi/lakossági piacról is. Mindössze a cégek negyede [2%] specializálódott a B2B piacra és 6%-uk a B2C piacra. A nagyvállalatokra jellemzőbb, hogy csak egy célpiacot határoznak meg, ugyanis közel felük [6%] csupán az üzleti célcsoport számára kínál szolgáltatásokat/termékeket, ugyanez az arány mindössze 2% a kisvállalatok esetében. Annak ellenére, hogy a cégek kétötöde szolgál ki magasabb arányban üzleti ügyfeleket, a teljes bevétel kétharmada realizálódik az üzleti célcsoporton keresztül. A vállalatok fele [8%] a hazai partnereken kívül külföldi üzleti kapcsolatokat is fenntart. A nagyvállalatok magasabb arányban [7%] értékesítenek külföldre, de a középvállalatok nagyobb része [58%] is magáénak tudhat külföldi partnereket. A kisvállalatok körében azonban már kevesebben vannak a határokon átnyúló értékesítési kapcsolatokkal is rendelkező vállalkozások [5%]. A cégek többsége nem rendelkezik külföldi partnerekkel, 8%-uk esetében -9% között van a külföldi partnerek aránya, míg 8%-uk körében a kliensek 0-9%-át teszik ki a határon túli ügyfelek. Mindössze minden tizedik cég ügyfélkörében haladja meg az 50%-ot a külföldi üzletfelek aránya. Átlagosan a nagyvállalatok ügyfélkörének 6%-át Business Solutions Report BellResearch 5

16 adják a külföldi cégek, addig ugyanez az érték jóval alacsonyabb a középvállalatok [20%] és a kisvállalatok [0%] esetében. A külföldi kapcsolatokkal rendelkező cégek mélyebb bemutatása után kitérünk a külföldi partnerektől származó bevételek nagyságára is. Átlagosan a cégek bevételének %-a származik külföldről, mely érték magasabb [8%] a nagyvállalatok körében és alacsonyabb a közép- [2%] és kisvállalatok [%] esetében. Az értékesítésre közepes-erős piaci sűrűség a jellemző: tízből kilenc vállalat a piacának valamilyen fokú koncentrációjáról számolt be, a cégek kétötöde pedig kifejezetten erősen koncentrálódott piacon viszi üzletmenetét. A 2008-as év a nyereséges vállalatok esztendőjeként írható le: négyből három cég nyilatkozott úgy, hogy adózás utáni eredménye pozitívumot mutatott és csak minden tizedik vállalat halmozott fel veszteséget. Az átlagosnál magasabb volt a nyereséges cégek aránya a fővárosban és az északi régiókban, de kevesebb a nyereséges cég a kisebb árbevételt realizáló társaságoknál. A külföldi tulajdonosokkal is rendelkező vállalatok között magasabb hányadban fordult elő veszteséges cég [9%], mint a kizárólag hazai tulajdonú társaságoknál [0%]. Összevetve a vizsgált üzleti szegmensek jövedelmezőségét a mikrovállalkozások nyereségességével, az körvonalazódik, hogy a legkisebb cégek körében alacsonyabb a nyereséges vállalkozások részaránya [67%], de veszteséggel ugyanúgy minden tizedik üzemel, tehát a nullszaldós vállalkozások hányada felé tolódik el a mutató [Forrás: BellResearch: A mikrovállalkozások és KKV-k pénzügyi igényei]. A jövedelmezőségi mutató, vagyis az árbevétel-arányos nyereségráta átlagosan,07% volt 2008-ban. A nyereséges cégek közel négytizede [9%] %-nál kevesebb nyereséghányadot ért el, minden harmadik cég 5-9%-os arányt realizált, és minden negyedik vállalat 0-9%-ot ért el. Ennél nagyobb árbevétel-arányos működési eredmény legfeljebb minden huszadik vállalkozás esetében figyelhető meg. A veszteséges társaságok 5%-a magas, legalább 20%-os veszteséghányadot könyvelt el, minden harmadik cég 0-9%-os veszteséget írt le, tízből három vállalkozás 5-9%-os, minden ötödik cég pedig 5% alatti veszteséghányadot szenvedett el. Összességében tehát az látszik, hogy extraprofit realizálására, vagyis az átlagot meghaladó jövedelmezőségi mutató elérésére már viszonylag korlátozott lehetősége nyílik a gazdasági társaságoknak. A jövedelmezőség visszafogottabbá vált az évtized közepéhez képest: 200-ben a kettős könyvvitelt vezető vállalatok még 5,66%-os jövedelmezőséget értek el [Forrás: APEH]. Mindez tehát azt mutatja, hogy a piaci lehetőségek szűkülnek, a verseny élesedik, az adóterhek és a költségek is növekedése mellett. Business Solutions Report BellResearch 6

17 Beruházások A 2008-as évben még bővülő, fejlődő, a jövőbe bátran tekintő vállalatokat láthattunk, amit alátámaszt az is, hogy minden második cég végzett jelentősebb beruházásokat, fejlesztéseket. Alaptevékenységet támogató jelentősebb infrastrukturális fejlesztés Járművásárlás Jelentősebb informatikai-távközlési infrastruktúra fejlesztés Ingatlan építése, vásárlása, korszerűsítés Nem volt semmilyen jelentősebb fejlesztés, beruházás NT/NV ábra: Jelentősebb fejlesztések, beruházások 2008-ban Beruházást főként a nagyobb vállalatok végeztek, a kisebb cégek korlátozott mértékben fordítottak erőforrást a különféle fejlesztésekre. Leggyakrabban az alaptevékenységet támogató infrastruktúrát fejlesztették [27%], és közel ilyen arányban vásároltak járműveket [2%] a vállalatok. Minden ötödik-hatodik cég modernizálta az infokommunikációs rendszereit, vagy fókuszált ingatlanjaira. Makrogazdasági szinten, vagyis az összes vállalatra értelmezve az árbevétel-arányos beruházások átlagosan,2%-ot tettek ki, viszont ha csak a beruházást végző cégek körére szűkítjük az arány meghatározását, akkor már 9,92%-os átlagos beruházási hányaddal szembesülhetünk. Nem meglepő módon a nagyobb vállalatok engedhettek meg maguknak magasabb árbevétel-arányos beruházási hányadot. Munkaerő A kutatás során vizsgált hazai vállalatok munkaerő-piaci jellemzőit bemutató alfejezet a Business Solutions Report Távmunka és távoktatás című kötetének eredményeire támaszkodva összegzi a fontosabb megállapításokat, amelyek részletesen az említett tanulmányban olvashatók. Átlagosan 6 alkalmazottat foglalkoztatnak a vizsgált vállalkozások, ez összességében közel 2 millió munkavállalót jelent ebben a foglalkoztatói körben. A foglalkoztatottak körülbelül kétötödét a nagyvállalatok alkalmazzák, míg a kis-és középvállalkozások külön-külön a munkavállalók 28-0%-a számára biztosítanak munkalehetőséget. A nagyvállalatoknál átlagosan 77 fő dolgozik, ugyanez a mutató jóval alacsonyabb a középvállalati [06 fő], valamint a kisvállalati szegmensekben [2 fő]. Teljes munkaidőben valamivel több, mint,8 millió ember dolgozik, és csupán 2 ezer fő körüli a részmunkaidőben alkalmazottak száma. Vállalkozói szerződéssel mindössze 20 ezer munkavállaló tevékenykedik a 9 főnél többet foglalkoztató magáncégeknél. Business Solutions Report BellResearch 7

18 Hozzávetőlegesen 770 ezer fehérgalléros és 220 ezer kékgalléros munkatársat alkalmaznak a cégek összesen. Bankkapcsolatok, hitelek A vizsgált vállalkozások, vagyis a legalább tíz főt foglalkoztató cégek körében az ügyfélkör számosságát tekintve legnépszerűbbnek a Kereskedelmi és Hitelbank tekinthető: minden negyedik vállalat e pénzintézet ügyfele. Második helyen az OTP Bank szerepel [2%], a szintén dobogós harmadikként pedig a Raiffeisen Bank folytatja a sort. Kereskedelmi és Hitelbank OTP Bank Raiffeisen Bank Erste Bank CIB Bank Budapest Bank MKB Bank Tak.Szöv./Takarékbank UniCredit Bank Citibank % 0% 20% 0% 0% 50% Pénzintézeti kapcsolat 2. ábra: Pénzintézeti kapcsolatok és főbank [TOP0] Főbank Gondolatébresztőként érdemes egy rövid kitekintést tenni más szegmensek irányába is. A BellResearch pénzügyi piacokat leíró megvásárolható tanulmányai, A mikrovállalkozások és KKV-k pénzügyi igényei, valamint a Lakossági pénzügyi és biztosítási termékhasználat című elemzések valamennyire más irányba mutató rangsort vázolnak fel. Ezen kutatások alapján a legnagyobb ügyfélkört az OTP Bank és a Takarékszövetkezetek/Takarékbank tudhatják magukénak. A különbözőséget az eltérő szegmensek eltérő magatartásformái indokolják: másként viselkednek a nagyobb vállalatok, mint a mikrovállalkozások, illetve a lakosság. Habár a szervezeti magatartásformákat leíró akadémiai elvek szerint a lakossági és szervezeti döntéshozatal más alapokon nyugszik, mint a lakossági szokások, ezt a tényt szükséges kiegészíteni egy olyan kitétellel, amire a BellResearch számos kutatása már rávilágított. A mikrovállalkozások habár szervezeti egységként jelennek meg szokásaikban, döntéshozatalukban sokkal közelebb állnak a lakossági gondolkodáshoz, mint a szervezeti magatartáshoz. Ez kihatással van a bankválasztás kérdésére is, amit a fentiekben látunk tükröződni. A pénzintézeti kapcsolatok megoszlásait összegezve bőven 00% feletti arányt kapnánk, ami arra mutat, hogy egy vállalat több pénzintézettel is kapcsolatban áll. Egy tipikus cég legfeljebb két bankkal [,56 bank] áll kapcsolatban, de ahogy haladunk a kisebb vállalkozásoktól a nagyobb vállalatok irányába, a bankkapcsolatok száma úgy növekszik. Business Solutions Report BellResearch 8

19 Bankhitellel minden második cég, összesen közel 9 ezer vállalkozás rendelkezik, ez általában egy-két hitelterméket, jellemzően a folyószámla-hitelt és a beruházási hitelt jelenti. Total 5 LB MB SB 50 7 SMB 5 Igen Nem NT/NV. ábra: Rendelkezik-e az Önök vállalkozása valamilyen bankhitellel? A bankhitelek leginkább az főt foglalkoztató, közepes méretű vállalkozások körében elterjedtek, hiszen három cégből kettő is felvett már valamilyen bankhitelt. Éles különbséget figyelhetnénk meg, ha a mikrovállalkozásokra is kiterjesztenénk a vizsgálatot, ugyanis A mikrovállalkozások és KKV-k pénzügyi igényei című BellResearch-tanulmány adatai szerint a mikrovállalkozásoknál a hitellel rendelkező cégek aránya jóval alacsonyabb, mint a jelen kutatásnál vizsgált szegmensekben. Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy a legkisebb és a legnagyobb cégek működnek hitel nélkül. Előbbiek nagyrészt kényszerből, vagyis azért, mert nem tudják kitermelni a hitelfelvétel költségeit, illetve nem képesek megfelelni a pénzintézetek fedezeti elvárásainak, utóbbiak pedig feltételezhetően az erőteljesebb saját finanszírozási lehetőségeik miatt. Business Solutions Report BellResearch 9

20 Folyószámla-hitel 6 Beruházási hitel Forgóeszköz-hitel Bankgarancia Széchenyi Kártya Mikrohitel Egyéb típusú hitel NT/NV 0. ábra: Igénybevett hiteltermékek Bázis: hitellel rendelkező vállalatok A vállalatok kétharmada vesz igénybe folyószámla-hitelt, minden harmadik cég beruházási és minden negyedik cég forgóeszköz-hitellel finanszírozza a működését. Mindenképpen említésre méltó a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által sikertörténetként aposztrofált Széchenyi Kártya, amely közel egy évtizedes múltja után idén szeptemberben már elérte a 20 ezres kártyaszámot, a kihelyezett összeg pedig meghaladta a hatszázmilliárd forintot. A népszerűséghez azonban hozzájárul a pénzügyi válság kirobbanása is. A Kártya jó mércéje a gazdasági folyamatoknak, ugyanis nehézségek vagy éppen krízis idején a vállalkozások a hosszabb távú hitelek helyett inkább a rövidtávra szólókat választják, ezt pedig a kártyaigénylések száma jól leképezi. A Széchenyi Kártya elterjedésében szerepet játszik még magas ismertsége is, valamint az a tény, hogy a hitel költségei kedvezőbbek a bankok által kínált szabad-felhasználású hitelek díjainál. Azonban a Széchenyi Kártya sem gyógyír minden gazdasági nehézségre, amit jól mutat, hogy a Kártyával felvett hitelek visszafizetési aránya a várakozásokhoz képest kedvezőtlenebbül alakult az idei évben, de még mindig alacsonyabb arányban van szükség az állami készfizető kezesség beváltására, mint amilyen mértékben más banki hitelek bedőlnek. [Forrás: NFGM, Garantiqa Hitelgarancia Zrt.] Business Solutions Report BellResearch 20