DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG, HÁLÓZATOS TÁRSADALOM,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG, HÁLÓZATOS TÁRSADALOM,"

Átírás

1 DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG, HÁLÓZATOS TÁRSADALOM, MODERN KORMÁNYZÁS Szerkezet I. Digitális Magyarország Bevezetés 0. A Digitális Magyarországhoz kapcsolódó definíciók 1. Hálózatosság és modernizáció 2. Modernizáció és nemzeti siker: nemzetközi példák 3. A digitális Magyarország megközelítései: Az állam feladatai a digitális Magyarország megteremtésében II. Digitális Magyarország: szakpolitikai javaslatok 1. Digitális infrastruktúra 2. Digitális innováció 3. Oktatás 4. Foglalkoztatás 5. E-demokrácia

2 Bevezetés: a digitális Magyarország megteremtésének szükségessége Magyarországot az Orbán-kormány súlyos válságba taszította. E válság egyes tünetei minden nap szemmel láthatóak: a terjedőelszegényedés, a demokrácia felszámolása, az Orbán-barát oligarchák látványos gazdagodása. Más elemei azonban kevésbé kézzel foghatóak ám annál fontosabbak. Az Orbán-kormány mind gazdasági, mind kulturális értelemben letérítette Magyarországot arról a nyugatos, modernizációs pályáról, amelyet a rendszerváltás óta követni igyekezett. Az unortodox gazdaságpolitika és a keleti nyitás a jelenlegi kormányzati szándék szerint aztjelentik, hogy Magyarország többé nem a nálunk még mindig jóval fejlettebb nyugat felé igyekszik eljutni a Fidesz számára ma már Oroszország, Kazahsztán vagy Azerbajdzsán a mintaországok. A Fidesz által követett modell a modern világ teljes félreértésén alapszik. A 21. század az információs társadalom, a digitális forradalom, a világ hálózati alapú szerveződésének elvén alapszik. Azok az országok lesznek sikeresek, amelyek alkalmazkodni tudnak ezekhez a folyamatokhoz, illeve megelőzik azokat nem pedig azok, amelyek igyekeznek mindennek gátat szabni. Márpedig Orbán Viktor pontosan ebbe az utóbbi irányba tájékozódik. Bünteti azokat a területeket, amelyek az innováció motorjai lehetnének: az oktatást, a telekommunikációs szektort, sőt, a vállalkozásokat általában. Ehhez képest néhány, számára kedves, kiválasztott oligarchát támogat. Gazdaságpolitikáját a kézi vezérlésre, a nyugati világ szabályaihoz képest definiált másságra építi. Csakhogy ez a megközelítés hosszú távon sehol nem lesz sikeres Magyarországon pedig már rövid távon katasztrófához vezethet. Magyarországnak nincsenek olyan nyersanyagai vagy ásványkincsei, ami az Orbán Viktor által utánozni kívánt Oroszországnak vagy Kazahsztánnak pillanatnyilag gazdasági növekedést biztosít. Szintén nincs olyan világpolitikai súlyunk netán katonai erőnk ami lehetővé tenné, hogy zsaroljuk partnereinket. Orbán Viktor így pénz, paripa, fegyver nélkül kíván harcot folytatni azzal a modern világgal, amelynek értékeit inkább befogadnunk kellene.

3 Az Orbán-kormány által okozott károkat egy kormányváltással nem fogjuk tudni orvosolni a sebek, amelyeket négy év alatt ejtett, mélyebbek annál. Ráadásul a gazdaságpolitikai kudarcok azt is jelentik, hogy paradigmaváltás nélkül az ország 2014 után is legfeljebb a kármentésre koncentrálhat majd. Ennél többre van szükség: nem egyszerűen fordulatra, hanem a gyors változást lehetővé tévő kitörésre, elrugaszkodásra van szükség. Feladatunk, hogy a 2014 előtti négy évet gyorsan feledtetve egy dinamikus modernizációs pályára állítsuk Magyarországot. Ilyen gyors kitörési pályát a digitális forradalom nélkül nem lehet elérni. A 21. század elejének technikai változásai, a digitális forradalom rendkívüli gyorsasággal rendezi át a világ egyes régiói, azon belül pedig egyes országai közötti viszonyokat. Magyarország ideális helyzetben lenne, hogy e változásokból profitáljon: erősségeink a magasan képzett diplomás munkaerő, hagyományosan erős innovatív IT szektor pontosan ezeken a területeken jelentkeznek leginkább míg gyengeségeink elsősorban a nyersanyaghiány és a munkaerőpiac relatív versenyképtelensége szinte predesztinálják az országot erre a pályára. Az Orbán-kormány így nem az ország valós kapacitásaira építve, hanem azokkal szemben igyekszik tűzzel-vassal keresztülerőltetni unortodox gazdaságpolitikai koncepcióját. Olyan ez, mint amikor az 1950-es években az ország kormánya egy alapvetően az akkori körülmények között a mezőgazdaságban erős országot akart hirtelen ipari hatalommá tenni. Nagy, új gyárakat, magyar vívmányokat látszólag akkor is fel lehetett mutatni ám mindez köszönő viszonyban sem volt sem az ország állapotával, sem lehetőségeivel. Most is valami ilyesmi történik: az Orbán-kormány egy-két kiemelt, díszberuházással igyekszik elterelni a figyelmet arról, hogy a külföldi tőke egyébként menekül Magyarországról, s csak a kormánnyal zárt ajtók mögött kötött, ilyen-olyan titkos megállapodások produkálják azt a kevés sikert, amit Orbán Viktor azután büszkén prezentálhat. Az MSZP-nek 2014-ben gyökeresen szakítania kell nem csak az Orbánkormány konkrét gazdaságpolitikájával, de annak szemléletével is ben a Fidesz és az MSZP küzdelme a múltba forduló, keletre nyitó, maradi ország koncepciójának harca a modern, előremutató, a digitális forradalom vívmányait beteljesítő ország elképzelésével. Magyarországnak ki kell használnia kiváló adottságait és élre kell törnie a digitális forradalom jelentette változásokhoz való alkalmazkodásban.

4 Az Orbán-féle gazdaságpolitika és a digitális forradalomra épülő gazdaságpolitika kontrasztja Fő erény A gazdaság meghatározó szereplői Orbán-féle gazdaságpolitika Ipari beruházásokra és keleti kölcsönökre épített lehetőség szerinti gazdasági autarkia Oligarchák + speciális engedményekkel idecsábított ipari termelők Az MSZP ajánlata: digitális forradalom Integráció és élre törés az információs társadalom teremtette körülmények között Innovatív hazai kis- és középvállalkozások Hozzáadott érték jellege Fizikai termék Szellemi termék és értékteremtés Hozzáadott érték Alacsony Magas minősége Domináns ágazat Ipar, termelés Szolgáltatás Domináns szektor Gépgyártás, összeszerelés IT-szektor, telekommunikáció Profitráta Az ipari szektorban szokásos (alacsonymérsékelt) Az innovatív vállalkozásoknál szokásos (közepes-magas) Beruházások forrása Külföldi kölcsönök eseti megállapodásokkal Fejlett, modern, fejlesztő bankrendszer Gazdasági szemlélet Gazdasági szektorok izoláltan és kormányzati kapcsolatokon keresztül működnek együtt Hálózatosság, ahol a kormányzat koordinál és támogat Munkaerőpiaci bázis Szakképzett kékgalléros Magas hozzáadott értékű szellemi Vállalkozások versenyelőnye Kormányzati támogatás, logisztika, képzett munkaerő relatíve olcsón Magasan képzett munkaerő, innovációs kultúra Vállalkozások fenntarthatósága Alacsony: munkaerő árára rugalmas Magas: belső innovációra és magas hozzáadott értékre épül Tipikus vállalkozás Közgép Prezi.com, Nav n Go

5 I. I. A Digitális Magyarországhoz kapcsolódó definíciók Anyagunkban a digitális Magyarországgal kapcsolatos fogalmakat az alábbi értelemben használjuk Digitális Magyarország: egy olyan Magyarország, ahol az egyes digitális településeken élő állampolgárok digitális nemzetet alkotva élvezik a digitális kormányzás nyújtotta előnyöket; fő szervező elve a hálózatosság, fő jellemzője a gazdasági-társadalmi versenyképesség Digitális nemzet: digitális nemzetnek nevezzük azt a nemzetet, amelyben az interperszonális viszonyokat alapvetően determinálják új típusú, digitális megoldások, ahol a társadalom legalább 95 százaléka hozzáfér és aktívan ki is használja az internet nyújtotta lehetőségeket legyen szó akár a privát szféráról (magánjellegű kommunikáció), akár az állami szféráról (eügyintézés) Digitális település: digitális településnek tekintünk a program szempontjából minden települést, amelyen elérhető szélessávú internetkapcsolat, és a helyi közösségek életének szervezésében döntően a digitális megoldásokat részesítik előnyben. Az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények például kétirányú kommunikációra is használják honlapjaikat, az ügyintézést megkönnyítendő számos információ található a települési website-on. Mindemellett a város vezetőivel online eszközök igénybe vételével is kapcsolatba lehet lépni (online fogadóóra videókapcsolattal és/vagy chat segítségével). Digitális közigazgatás: a kormányzati működés digitális alapra helyezése mind a belső munkafolyamatok digitalizálását, mind az adatok tárolását, mind pedig a döntések kimenetének digitális megoldását illetően. A kormányzat nemcsak kommunikál az állampolgárok-állam relációban, hanem a saját szervezetrendszerén belül alkalmaz (akár az interperszonális kapcsolatok kiváltására) új típusú digitális megoldásokat. A közigazgatási folyamatok, eljárások alapvetően elektronikus úton zajlanak. Digitális kormányzás: valós idejű tényekre alapozott döntéshozatal, amelyhez az adatokat a digitálisan szervezett rendszerek biztosítják. A több éves, aggregált információk mellett valósidejű, konkrét adatra vonatkozó

6 tervezés és döntéshozatal teszi tervezhetőbbé, hatékonyabbá és igazságosabbá az állam működését. Hálózatosság: a Digitális Magyarország és a digitális nemzet fő szervezési elve; az egyes társadalmi alrendszerek (gazdasági rendszer, jogrendszer stb.) relációjában az interdependencia jelenségét magában foglaló rendező elv; az egyes alrendszerek mentén felhalmozott tudás megosztása, kontextualizálása, az egyes társadalmi csoportok mind horizontális és vertikális összefonódása Modernség: a modern kor technikai és tudományos vívmányaira nyitott gondolkodás, amely képes elősegíteni Magyarország digitális forradalmát. I. 2. Hálózatosság és modernizáció A 21. századi, európai Magyarország legfontosabb problémái a múltban gyökereznek. Elbukott kísérletek kudarcai, valamint félsikerek bizonyítják, hogy a megoldást nem a hibák keletkezésének időszakában, hanem a jövő eszközeiben kell keresnünk. A digitalizáció ilyen eszköz, mely a hálózatosság logikáját használja. Diagnózis Az atomizált társadalom nem hatékony, ereje kevés, produktumai esetlegesek. Az információk áramlása ugyanúgy korlátozott, mint a munkaerő-mobilitása, az innováció terjedése, a különböző jógyakorlatok átadása. Mindez gátja a társadalmi mobilitásnak, elsőszámú oka a leszakadásnak, illetve az országrészek és társadalmi csoportok közti különbség növekedésének. Ma azt tapasztaljuk, hogy a regnáló kormány a modernizáció eszközeit vagy elveti, vagy csak csekély mértékben, rossz hatásfokkal alkalmazza: mindez ugyanarról szól, mint a digitális eszközökkel kiválóan megteremthető, közéleti nyilvánosság elvetése, és az ehhez asszisztáló módon kialakított, átláthatatlan Magyarország lemaradása egyre nő, úgy a társadalmon belüli hálózatok megtartásamegerősítése, mint a nemzetállamok közti hálózat előnyeinek kihasználása terén.

7 kormányzati online felületek, amelyben az állampolgár kiszolgáltatott, alávetett fél, aki legfeljebb akkor kérelmezhet, ha ismeri és betartja az obskurus eljárási protokollokat. A folyamatok szükségszerű következményea nemzetállam hálózaton kívül kerülése, azaz Magyarország folyamatos elszigetelődése, európai inkompatibilitása, a gazdasági-, politikai- és kulturális szinergiák európai kapcsolódásainak megszűnése. A hálózatosság hiányában egy virtuális Vasfüggöny ereszkedhet Magyarország és Európai közé, mely elsősorban a magyar elmaradottság miatt lesz átjárhatatlan. A hálózat ellentéte a kasztrendszer, a determinált életpálya és a fizikai létezés előre leszűkített tere, amelyben eltérő nyomtávú vasutakat építenek. A sikeres társadalmi hálózatépítés, mely a prioritásként kezelt infrastruktúra- és oktatásfejlesztésre épül, új típusú foglalkoztatáspolitikára ad lehetőséget. A létrejövő hálózat fizikai és szellemi bázis a munkavállalás fogalmának újraértelmezéséhez, egyszerre átformálva a kereslet és a kínálat főbb jellemzőit. Ezt támogatja az oktatás átalakítása, egyenlő esélyek, valódi hozzáférés, a hálózat által biztosított társadalmi mobilitás. Mindez pedig módot ad arra, hogy az ilyen, új hálózattal megerősített nemzetállam erősebb és szélesebb spektrumon értelmezhető outputokkal, kapcsolódási pontokkal vegyen részt az összeurópai folyamatokban, illetve saját belső demokratikus működését is új eszközök használatával új alapokra fektesse. Ez a kívánt eredményaz e- demokrácia, mely a részvétel módját, hatását, felhasználói és címzetti körét is radikálisan képes növelni. Digitális hálózat:társadalmi előnyök A digitalizáció egyszerre segít pótolni a politikai szocializáció, a területfejlesztés, és a közigazgatási rendszer működésének egyes súlyos hibáit. A digitális hálózat új elérései új kapcsolódási pontokat jelentek a magyar társadalom jelenleg elhanyagolt, illetve a rossz kormányzati döntésekkel félrekezelt csoportjaihoz, elemeihez. Az állam a digitalizáció révén pótolhatja be a más csatornákon nem, vagy elégtelenül teljesített feladatát, azaz: a megfelelő tudás és a szükséges eszközök átadását, valamint az érdekeltség megteremtését ezek használatára

8 Ma, amikor a hagyományos közösségek felbomlása turbulens módon felgyorsult Magyarországon (természetes folyamatok, illetve az ezt célzó kormányzati politika okán is), kiemelt feladat megkeresni azokat a csatornákat, melyeket használva a régi közösségek újra megerősödhetnek, illetve újak jöhetnek létre. Digitálisan élednek újjá a hagyományos kapcsolatrendszerek és közösségek. Digitális hálózat az előítéletek ellen: az interneten mindenki egyenlő (amennyiben ennek infrastrukturális és személyi feltételeit megteremtjük). A szegregált, előítéletes társadalmi klímát egy teljesen új inercia rendszer, az online világ képes megváltoztatni. Digitális kooperációk az oktatásban, a munkavégzésben és a színes társadalmi kapcsolatokban: ez képes újradefiniálni a prekoncepcióktól beszűkült világképeket, és már gyerekkortól nyitottá tenni a magyarokat egymás felé. Digitális hálózat a településekért: a természetes közösségek felbomlásában az egyik igazán riasztó tünet az egy településen élők egymástól való elszigetelődése, a megtartó erő hiánya. A közös, helyi kultúra, helyi érdek is egy új, digitális alapon szerveződő hálózaton keresztül tudatosítható újra. Vajon a hagyományosan alacsony részvétel mellett lezajló helyi népszavazásokon milyen változást hozna az a lehetőség, hogy online is voksolhatunk? Vajon a ma még megmaradó (bár a Fidesz-kormány döntései nyomán folyamatosan szűkülő) helyi közigazgatás döntései mennyivel kerülnének közelebb az érintett közönséghez, ha az már a kezdetektől rálátna a folyamatokra? Meggyőződésünk, hogy radikális változást lehetne itt is elérni. Digitális hálózat: gazdasági előnyök Magyarország folyamatosan keresi a lehetőséget, hogy valamivel kitűnjön versenytársai közül, valamivel komoly, értékelhető versenyelőnyre tegyen szert. A hálózatosság logikája, a rögtön a csúcson induló digitális infrastruktúra, a radikális modernizáció bízvást ilyen lehet. A magyar gazdaságnak markáns megkülönböztethetőségre van szüksége; arra, hogy teljesen egyedi ajánlattal vegyen részt a nemzetközi versenyben. Digitális hálózat a munkanélküliség ellen: a legnehezebb harcot ma a munkanélküliség ellen folytatja Magyarország. A munkaerőpiac keresleti, illetve kínálati oldala alig-alig feleltethető meg Online munkakeresés Online foglalkoztatás Online versenyelőnyök

9 egymásnak. Más képzettség, más helyszín, más munkakör szerepel a leendő munkaadók és munkavállalók elképzelései közt. Ha sikerül ezeket az igényeket egy hálózaton belül egymáshoz igazítani, távmunkára képes, mobil, variábilis képességekkel bíró dolgozók és online megoldásokat preferáló vállalkozás segítségével, akkor a munkanélküliség legyőzhető. Digitális hálózat a hátrányok orvoslására: Magyarország ásványkincsei, egyéb természeti adottságai okán nem tud ma Európa releváns gazdasági szereplője lenni. Nem kaptunk az ország gazdaságát önmagában megalapozó örökséget, de képesek vagyunk ezt pótolni a hálózati versenyelőny is lehet hungarikum. Digitális hálózat a minőségi munkavégzésért: míg a csak a részfolyamatokat ellátni képes, szalag mellett dolgozó munkás kiszolgáltatott, addig a megfelelően képzett munkaerő átlátja a folyamatokat, több ponton képes a munkavégzésbe bekapcsolódni, és időben képes alkalmazkodni a piaci elvárások változásaihoz. Aki megfelelő infrastrukturális háttéren, modern oktatásban részesült, az magasabb életszínvonalra, a képességeit jobban kiteljesítő munkára predesztinált. A magyar munkás jövőképe nem merülhet ki a kólagépek melletti segédmunkában! Konvertibilis tudásra, széles információs bázisra van szükség a mai izolált és kiszolgáltatott helyzetű munkavállalók felemelésére. Digitális mobilitás: A munkaerőpiaci (és társadalmi) mobilitás korlátozása a jelenlegi kormány válasza azokra a folyamatokra, amelyben az állampolgárok önállóan, az érdekeiknek megfelelően képesek és jogosultak dönteni. Az állam feladata nem a mobilitás korlátozása adminisztratív gátakkal és büntető röghözkötéssel, hanem a folyamat szabályozása a közösség érdekeinek megfelelően. Utóbbi megközelítés szerint a munkavállalókat nem szankciókkal, hanem munkalehetőséggel kell megtartani. Az európai munkaerőpiac hatalmas vákumával szemben azonban hosszútávon csak fölösleges és ésszerűtlen erőfeszítéssel lehet szembeszállni. Inkább hasonló vonzerőt kell képezni specifikus területeken és a külföldi, magasan képzett szakembereketkellide vonzani a digitális kitörési pontokban. Ilyen a példaként említett Prezi.com, a Nav n Go, stb. Továbbá ösztönözni kell, hogy távmunkában Magyarországról külföldön lehessen munkát végezni, amelynek alapvető infrastruktúrája az internet, pl.: a nemzetközileg kiemelkedő magyar radiológusok távdiagnózisa már ma is milliárdos bevételt generál. Digitális hálózat: nemzetállami szintű előnyök Az Európai Unió is egy hálózat. Ennek azonban ma hiába tagja Magyarország, előnyeit kevésbé élvezi, mint az optimális lenne. Ennek oka a mai kormány EUellenessége, de oka az ország alacsony készültségi foka is. Jóval több lehetőségünk van, mint amit jelenleg ki tudunk használni!

10 A feladat ezért az, hogy ugyanazt a kooperációt, melynek más nemzetállamokkal találkozva az Unión belül meg kívánunk valósítani, képesek legyünk országon belül is gyakorolni. A gyenge elemek megerősítése kulcsfontosságú: minden ország csak annyira fejlett, csak annyit ér nemzetközi színtéren, amennyit a leszakadó országrészei tudnak. Fel kell hagyni a szabadságharccal, és el kell kezdeni az európai hálózatban elfoglalt helyünk megerősítését. Ha a magyar gazdaság, a tudomány és kultúra képes lesz erős, egységes hálózatokat kiépíteni, ha megnöveli saját elérési rádiuszát és hatékonyságát, akkor lesz maga Magyarország is erősebb.

11 I. 3. Modernizáció és nemzeti siker: nemzetközi példák A modernizációs fordulat szükségességének megértéséhez érdemes áttekinteni, hogyan határozza meg az infokommunikációs szektor egy-egy ország gazdasági teljesítőképességét és milyen esetekben játszhat kiemelt szerepet. IKT-szektor, mint kiemelkedési lehetőség Az infokommunikációs szektor ellenállt a válságnak. Ezt a megállapítást az OECD tette őszén, utalva arra, hogy a 2007-ben elkezdődött gazdasági válság ellenére az elmúlt évtizedben az IKT szektor komoly bővülésre tett szert és mára egyre nagyobb részét adja egy ország GDP-jének, ám ami ennél is fontosabb, a gazdasági növekedés igazi motorja. Ennek oka a digitalizáció terjedése, a kommunikációs eszközök folyamatos expanziója, valamint az a tény, hogy az infokommunikáció a gazdaság szinte minden területén közvetítőként, hálózatszervezőként jelen van. Az IKT-szektor különleges szerepét az expanzión túl az biztosítja, hogy humántőke és emberi-erőforrás az alapja, így gyorsabban adaptálódik az új helyzetekhez, a fizikai tulajdon helyett pedig a szellemi tulajdonra épít. Ezen túlmenően olyan környezetre van szüksége, amit helyes kormányzati politika sikeresen meg tud teremteni: az innovációt támogató társadalmi-gazdasági környezet, szellemi tulajdont, szabadalmakat védő jogi környezet valamint a technikai infrastruktúra kiépülését támogató programok indítása. Egy kisebb országban ráadásul egyszerűbben és gyorsabban kialakítható mindez ez az egyik oka annak, hogy a területben vagy lélekszámban kis országok gazdasági sikerességüket az IKTszektorban találták meg. Ez azonban egyáltalán nem új összefüggés, hiszen ennek felismerése vezette a skandináv országokat arra, hogy tudatosan fejlesszék e szektort és a gazdaságukat az innovációra, tudásintenzív területekre fókuszálva alakítsák át. A 90-es évek elején a telekommunikáció fejlesztésébe bekapcsolódó, azt mai napig meghatározó vállalatok megalapozták ezen ország sikerességét: a skandináv államok mind társadalmi mind gazdasági szempontból a világ élvonalába tartoznak. Az Economist Intelligence Unit által kifejlesztett IT szektor versenyképességét mérő listán 2011-ben az igen előkelő, második-negyedik-hatodik helyen áll a három skandináv ország, és az egy főre jutó GDP is visszaigazolja, hogy a világ leggazdagabb országairól van szó. Míg a 80-as évek végén komoly közgazdasági vitát jelentett az informatikai szektor hozzáadott értékének megléte, addig mára egyértelművé vált, hogy az IKT-szektor egyre növekvő mértékben járul hozzá egy ország GDP-jéhez. Az infokommunikációs szektor

12 haszna kezdetben valóban nem volt egyértelmű: az informatikai fejlesztések rövidtávon nem éreztették hatásukat nemzetgazdasági szinten (ezt hívták produktivitási paradoxonnak). Ahogy 1987-ben Robert Solow megfogalmazta, mindenütt megjelenik a számítógépek hatása, csak a növekedési statisztikákban nem 1.A 90-es évektől kezdve azonban felismerték a technológiai szektor szerepét a hosszú távú gazdasági növekedésben: az internet növeli a cégek elérhetőségét, összeköttetését, globális piaci versenyben játszott szerepüket. Az info-kommunikációs szektor, mint ipar terület nem azonos a társadalom és a társadalmi folyamatok digitalizációjával, bár az összefüggés szoros. A digitális életvitel jelentős mértékben támaszkodik az IKT ipar termékeire, szolgáltatásaira, így, amennyiben ezeket versenyképes minőségben itthon is elő lehet állítani, akkor ez megerősítheti a belső fogyasztást. Az IKT ipar azonban, technológiai adottságaiból adódóan, jelentős kezdeti befektetést és fix költséget, míg alacsony változó költséget generál, így méretgazdaságossága több milliós, illetőleg több száz milliós fogyasztói bázison teremthető meg, ezért a kizárólag magyar piacra építő vállalkozások ebben a szektorban kudarcra vannak ítélve. Ez nem nemzeti, nemzetiségi kérdés, hanem gazdaságossági. Az az IKT fejlesztési környezet, amely nem ösztönzi atöbbnyelvűséget, a nemzetközi szabványok bevezetését és a külföldi piacra jutást, eleve halálra ítéli vállalkozásait. Példa a sikerre Ami a mai helyzetet illeti, a fejlődési verseny egyáltalán nem lefutott: az új infokommunikációs fejlesztési hullám meghatározó szereplője ugyanis egy másik, Magyarországhoz hasonlóan az unióhoz csak 2004-ben csatlakozott állam: Észtország. A balti ország tudatos modernizációs politikát folytatott, ennek eredményei ma már nagyon jól látszanak: észt fejlesztés nyomán épült ki a 2000-es években a mai napig meghatározó online telefonhálózat, a Skype is, és mára az észt főváros, Tallinn az induló online vállalkozások első számú melegágya: rendszeres startup-konferenciáira és több hónapos támogató workshopjaira európai fiatalok köztük magyarok is szeretnének bejutni. Észtország gyors sikerét a komplex fejlesztéssel szokás magyarázni: 2000-ig az észt állam komoly összeget költött az infrastruktúra bővítésére, és a 2006-os információs stratégia már nem egyszerűen az internet elterjesztését, vagy a számítógéppel rendelkező háztartását akarta növelni. A 2013-ig szóló stratégia az információs társadalom megteremtését szolgálta, mely az élet minden területére kihat, magánszemélyek, vállalkozókat és a kormányzatot egyaránt érinti. A célok ennek megfelelően: egy a polgárokról szóló, nyitott társadalom megteremtése, tudás-alapú gazdaság fejlesztése valamint hatékony és átlátható közigazgatás. Az észt tervezés 1 "You can see the computer age everywhere but in the productivity statistics."

13 mögött álló felismerés nálunk is hasznosítható: a digitális világban való tájékozottság versenyképesebb munkaerőt, tudatosabb fogyasztót, minőségi igényességet hoz a mindennapokba, ami elvezet a modern, hatékony és energiatakarékos technológiákkal működő társadalomhoz. Az észt modernizációs folyamatok jól mutatják a digitális világ hálózatos, önerősítő folyamatát is. A digitális aláírás elterjedése megnyitotta a lehetőségét az online szavazásnak (erre egész országra kiterjesztett szintén Észtországban került először sor a 2005-ös helyhatósági választáson). A digitális rendszerbe később bankok, magánvállalkozások is elkezdtek felhasználóként bekapcsolódni. Az észtek tudatos befektetése számszerűen bizonyítható. Az EU2020-as célja, hogy a tagállamok közelítsenek ahhoz, hogy GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre költsék a 2009-es jelentés szerint Magyarországon ez az arány nem volt kiugróan alacsony, ám a támogatás elsősorban nem az infokommunikációs szektorba érkezett. Ezzel szemben Észtország, ahol a teljes fejlesztési költés nagyjából megegyezett a magyar GDParánnyal, jóval inkább az IKT-szektor felé fordult. Csak a három skandináv állam és Írország költött GDP-arányosan többet az észteknél az IKT-szektorhoz köthető kutatásfejlesztésre. Az észt siker másik kulcstényezője egy dedikált, összevont fejlesztési-kutatási központ, a Tiger Leap Foundation létrehozása volt, amely összehangoltan teremtette meg a különböző szektorok (oktatás, kultúra, pénzügy, közigazgatás, stb.) informatikai alapjait és az ezeket összekötő, ún. tranzakciós szolgáltatásokat. Európától eltávolodva is látunk példát az informatikai szektor tudatos fejlesztésére. Az ázsiai gazdaságok egyre inkább technológiai-alapú gazdaságokká váltak a 90-es évek végén: a high-tech iparra épülő gazdasági modell jelent meg Japán, Kína, Indonézia, Hong Kong és Korea gazdaságában is. Ezek az országos tudatosan keresték és találták meg helyüket a globális informatikai ellátási láncban, fokozatosan modernizálva ipari szektorukat. Az ezredfordulós ázsiai krízisből tanulva ezek az országok tudatosan egy együttműködésre nyitott, az innovációt kereső társadalmat építettek, és mindenekelőtt a humán tőkébe igyekeztek befektetni. Az építkezés egyik legfontosabb színtere az ipari és tudományos szféra összekötése volt: e két terület egymást erősítő működése volt a cél. Noha egy Magyarország méretű és adottságú ország számára az ipari szféra nem tud kitörési pontot jelenteni, az ázsiai példa arra mutat rá, hogy az informatikaitechnikai modernizáció mára szükséges, elengedhetetlen feltétele a sikereses gazdaság építésének. Mára nemcsak az IKT ipar, hanem az összes gazdasági terület, így kiemelten az energetika, a gyógyászati technológia, de az élelmiszer ipar és a mezőgazdaság is informatikai eszközöket használ kommunikációra, adatgyűjtésre, tervezésre, szabályozásraés legfőképpen keresekedelemre. Így a nemzetközi vérkeringésbe versenyképesen kizárólag szabványos informatikai rendszereken keresztül lehet

14 bekapcsolódni, ezért a gazdaság minden területén elkerülhetetlen az átfogó infrormatikai fejlesztés, a digitális hálózathoz való csatlakozás. IKT-szektor jelene és jövője A 2012-es OECD jelentés (OECD Internet Economy Outlook 2012) részletes adatokkal igazolja, hogy a válság nem törte meg az IKT-szektor prosperitását. A mobil internethozzáférések bővülése elősegítette az IKT-szektor felszínen maradását a válság alatt; a piacvezető cégek árbevétele 2000 és 2011 között évi 6%-kal nőtt. Az IKTszolgáltatások jobban teljesítenek az IKT-gyártásnál, termelésnövekedésük ben elérte az 5 10%-ot. A piacvezető IKT-cégek között az internetes cégek nyújtották a legjobb teljesítményt árbevétel- és foglalkoztatásnövekedés tekintetében. Az e-kereskedelem egyre nagyobb részesedést foglal el az összes üzleti árbevételben. Bár ez a részesedés sok országban még csekély, általában véve azért növekszik, csakúgy, mint az interneten keresztül vásárló és eladó cégek részesedése és aránya. Az IKT-szektor továbbra is vonzza a kockázati tőke-befektetőket: 2011-ben a szektorba irányuló befektetések az összes kockázati tőke-befektetés 50%-át tették az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb piacán. A kockázati tőke-befektetések a 2000-ben, a dotcom lufi idején elért anomális csúcsot leszámítva minden korábbinál magasabb szinten állnak. Az üzleti K+F beruházások is folytatódnak az IKT-szektorban, a ráfordítások mind Koreában, mind Finnországban több mint 1,5%-át teszik ki a GDPnek. A jövő tervezésekor érdemes szem előtt tartani azt is, hogy hasonlóan a gazdaság egészéhez, az infokommunikációs szektoron belül is a szolgáltatások hozzáadott értéke nő a legdinamikusabban, míg a legkönnyebben kiszervezhető IKT-eszközök gyártása a leglassabban.

15 1. ábra Az IKT-szektor növekedése és hozzáadott értékének változása az OECD országokban, Az OECD országokban az IKT szektorban viszonylag egyenletes növekedést lehet megfigyelni az 1995 és 2008 közötti időszakban, annak ellenére, hogy a szektor egyes ágazataiban ez a növekedés nem volt egyforma mértékű.a legdinamikusabb bővülést az IKT-szolgáltatások produkálták, átlagosan évi 6 százalékkal, ezt követi az egyéb szolgáltatás, 4,8 százalékos évi bővüléssel. A szolgáltatások tehát jól láthatóan a bővülés motorját jelentik. Érdemes még látni, hogy kis mértékben ugyan, de a teljes IKT szektor bővülése nagyobb volt a vizsgált időszakban, mint a teljes vállalkozási szektoré (előbbi 4,7 míg utóbbi 4,2 százalékos évi bővülést produkált).a 2000-es évek elején tapasztalt hullámvölgy ellenére összességében a as időszakban a legtöbb OECD országban növekedett az IKT szektor hozzáadott értéke (1. ábra). Az OECD jelentés rámutat arra, hogy a növekedésben Finnország, Csehország és Szlovákia mellett Magyarország részesedése volt a legjelentősebb. Az OECD országok a fejlődési útvonalon elsősorban a szolgáltatásokra specializálódtak, ennek tudható be, hogy a körzetben az IKT szolgáltatások adják a teljes szektor hozzáadott értékének több mint kétharmadát, és a részesedésük évről évre folyamatosan növekszik. Fontos megállapítás továbbá, hogy az IKT gyártást a költséghatékonyság érdekében átszervezték az alacsonyabb költségű OECD országokba, vagy nem OECD-s gazdaságokba, például Ázsiába. A számítástechnikai eszközök, az azokhozkapcsolódó szolgáltatások és az egyéb IKT szolgáltatások hozzáadott értékének növekedési dinamikája jóval a teljes szolgáltatási szektor fölött van, de megelőzi a vállalkozási/üzleti szektorét és a gyártásét is.

16 Az OECD helyzetjelentéséből kiderül az is, hogy az internet és digitalizáció generálta fejlődés és növekedés várhatóan a közeljövőben sem áll le. A szélessávú internet terjedése, a hozzáférési költségek folyamatos csökkenése, valamint az IKT eszközök kapcsolódási lehetőségének bővülése mind-mind ösztönzőleg hatott a szektor fejlődésére. A jelek szerint a vezeték nélküli, nagy adatforgalmú hálózatok bővülése és ezzel összefüggésben az okostelefonok, táblagépek terjedésével kiteljesedő felhőalapú szolgáltatások (melyek révén a munkafolyamatok még az eddiginél is decentralizáltabban és országhatárokat figyelmen kívül hagyva szervezhetők koncentrált, méretgazdaságos erőforrások mellett) jelentik a következő lökéshullámot az IKT szektor számára. 2. ábra Az IKT-szakemberek aránya a teljes gazdaságban, 1995 és 2009, OECD-országok Az OECD országokban több mint 11 millió embert alkalmaznak az IKT szolgáltatási szektorában, és hozzávetőleg 5 milliót a gyártási részlegben. Az 1995 és 2008 közötti időszakban az IT szolgáltatásokhoz kapcsolódó foglalkoztatás a legtöbb országban sokkal dinamikusabban növekedett, mint a teljes üzleti szolgáltatási szektorban. A legtöbb OECD országban 1995 és 2009 között megnőtt az IKT- szakemberek aránya a teljes gazdaságban. A 2009-es adatok szerint az IKT szakemberek a legtöbb OECD országban kb. 3-4%-át teszik ki a teljes foglalkoztatásnak, habár a Kelet-Európai országok hozzájárulása kevesebb (2. ábra). Mindemellett érdemesmegemlíteni, hogy az IKT-szakemberek között a nők még mindig alul vannak reprezentálva, ugyanis az OECD országok átlagában a szakemberek kevesebb, mint 20%-át teszik ki.

17 Ebben a versenyben pedig Európának, így Magyarországnak is fontos szerep juthat: az Egyesült Államok és újabban az ázsiai országok is dinamikusabban fejlesztik az IKT szektorukat, így az öreg kontinens könnyen lemaradhat mögöttük. Ezt az Európai Unió is felismerte, és digitális programjában a szélessávú internet elterjesztését kiemelt célként kezelni. Mindez ráadásul hatalmas gazdasági lehetőséget is magában rejt: Viviane Reding 2009-ben, mint az Európai Unió információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztosa fogalmazott, a nagy sebességű, széles sávú internet kiépítése és fejlesztése önmagában egymillió európai munkahelyet teremthet és 850 milliárd milliárd eurónyi növekedést eredményezhet a széles sávú technológiához kapcsolódó gazdasági tevékenység területén. Ehhez azonban a hazai szakképzett munkaerőreis szükség van, mert a 2009-es állapot szerint Magyarország igencsak a lista a végén szerepel, ami az IKT-szektorban dolgozók arányát illeti (2. ábra) Összegzés A XXI. század elején a világgazdaság motorja egyértelműen az IKT-szektorban keresendő: a szektor hozzáadott értéke egyre nő, nem csak a GDP-ben, de a gazdasági növekedésben is. Az IKT innovációk ráadásul lényegében az összes többi ágazatra is élénkítően hatnak: segítik a vállalkozásokat a globális versenyben, növelik és hatékonyabbá teszik az ipari termelést. Az IKT szektor még a gazdasági válság ellenére is képes volt bővülni, és az elkövetkezendő évtized egyértelműen az ágazat felfutásáról fog szólni. Ma már egyetlen bővülni kívánó ország gazdasága sem hagyhatja mindezt figyelmen kívül. Az ágazat erejét és fontosságát jól mutatja, hogy a világ leggazdagabb országai mind fejlett IKT-szektorral rendelkeznek. Magyarországon nincsen olyan kiaknázható ásványkincs, amire a gazdaságot felpörgető ágazat épülhetne. Nem tudunk a gyártási versenybenérdemben részt venni, hiszen ehhez nem áll rendelkezésre tömegesen olcsó munkaerő: nem lehetünk összeszerelőüzem. Magyarország számára nincs más út, mint a tudás-intenzív ágazatok fejlesztése és olyan munkaerő képzése, aki magas hozzáadott értékű munkát tud végezni. Ez lehet a kitörési pont hazánk számára, ám ez csak tudatos gazdaság, oktatás és foglalkoztatáspolitika eredményeképp születhet meg. Ebben a folyamatban pedig az államnak kiemelt szerepe van: prioritások kijelölése, szabályozási kérdések eldöntése és szükség esetén támogatások nyújtása a piaci szereplőknek és azoknak a magánszemélyeknek, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak a megfelelő képességek elsajátításának lehetőségeiből.

18 I. 4. A digitális Magyarország megközelítése: Bevezető 2013-ra Magyarország a digitalizáció terénegyre inkább leszakadni látszik a régiós versenytársak közül. E leszakadás azonban nem volt mindig így: az 1990-es évek második felétől Magyarország komoly fejlődési utat járt be az informatikai lehetőségek kiaknázása terén. Növekedett mind a privát, mind pedig a céges használatban lévő számítógépek aránya. A kétezres évek végétől azonban leszakadás vette kezdetét: 2010-től nem nőtt az internet előfizetők aránya és azóta folyamatosan egyre szembetűnőbbé válik a lemaradás. Forrás: KSH Ugyanebben az időszakban 10-ből kilenc vállalkozás használt személyi számítógépet (2010-ben 91 százalékos arány). Miközben e téren kétségtelenül jelentkezett egyfajta felfutás, a komplex mutatókat szerint hazánk egyre inkább lemarad. Továbbra is kevés vállalkozás használja ki az internetben rejlő lehetőségeket; évről évre nagyságrendileg 2-2 százalékkal növekszik e mutató, ám még mindig nem állítható, hogy minden vállalkozás megtalálható lenne az interneten is. Hazánk tehát nem volt képes olyan ütemben fejlődni, mint ahogy az Európai Unió többi országa a térség többi állama (Romániát is Bulgáriát leszámítva) az idő előre haladtával egyre jobban távolodik Magyarországtól. E jelenség pedig figyelmeztet arra: Magyarország komoly versenyképességi kihívásokkal küszködik az informatika világában. Figyelemre méltó azonban az a növekedés, amely a hordozható számítógépet használók arányában következett be: 2007 és 2011 között 11 százalékról 31 százalékra ugrott fel a

19 laptoppal rendelkező háztartások aránya. E bővülés egyértelműen az árak drasztikus csökkenésének tudható be, ám mindezek mellett még mindig csak a háztartások közel egyharmada használ könnyen mobilizálható számítógépet. Ami pedig a közigazgatási ügyek intézését illeti: 2006 és 2009 között az internetet használó vállalkozások 64 százalékáról 80 százalékra kúszott fel a közigazgatási ügyekkel foglalkozók aránya 2. Mindez jól mutatja, hogy még azok a cégek sem használják ki teljesen az internetes ügyintézés adta lehetőségeket, amelyek egyébként aktív internethasználók. Ebben az államnak, egészen pontosan a közigazgatási szolgáltatások hiányának is óriási szerepe van. Továbbra sem lehet ugyanis számos apróbb ügyet elintézni anélkül, hogy az állampolgároknak ne kelljen személyesen megjelenniük valamelyik hivatalban az esetek többségében teljesen indokolatlanul. Összességében tehát elmondható, hogy Magyarország nem volt képes kihasználni a benne rejlő potenciált, nem volt képes tovább vinni azt a lendületet, ami a es évek első felében-közepén jellemezte. Az EU27-ek szintjén és régiós összehasonlításban is egyre inkább leszakadóban van az informatika világában az idő nem Magyarországnak dolgozik. Éppen ezért fontos, hogy e terület újra prioritást kapjon, hogy Magyarország újra a modernizáció útjára lépjen, hogy állampolgárai számára elhozza a XXI. századot. Az állam szerepe Az e-government eszménye Magyarországon sokszor kimerült abban, hogy a kormányzati struktúrán belül az adatbevitelt elektronizálták, miközben a folyamatok érintetlenek maradtak. Minderre persze szükség van, ám korántsem szabad megfeledkezni az ügyféloldali igényekről jelen esetben az állampolgárok e-ügyintézésre vonatkozó jogos igényéről. Amíg a szociálliberális kormányok kiemelt figyelmet fordítottak az informatikai eszközök, az internet elérésére szélesebb rétegek számára, addig ez a törekvés megtorpant a 2010-es kormányváltás után. Nemcsak, hogy számos fontos program állt le Fidesz hatalomra kerülésével, de a kormányzati filozófia is megváltozott: immár nem prioritás, hogy minél többen, minél alaposabb számítástechnikai tudással rendelkezzenek. Fejlesztések 2002 után A szociálisan rászoruló csoportok támogatásában szerepet kell vállalnia az államnak azok számára, akik saját erőből sokszor egyáltalán nem, vagy csak ritkán képesek 2 Forrás: illetve

20 hozzáférni az internethez, szükséges a korábban már jól működő programok fenntartása, továbbvitele. Az Európai Unió 2000-ben létrehívott e-europe programja ihlette a 2003-ban induló emagyarország programot is. A projekt fő céljaként az internet-elérés országos kiterjesztését, a falvakban, hátrányos helyzetű térségekben mérhető internet-penetráció növekedését jelölték meg. Addig azonban, amíg az állampolgárok jelentős részének otthonában technikai vagy anyagi okokból nincs lehetősége a szélessávú Internet-hozzáférés kialakítására, addig az ország egész területén elérhető, közösségi Internet-hozzáférési pontok biztosítsák a világháló használatát. Ezek azok az emagyarország pontok, amelyek nélkül számos kisebb településen mind a mai napig nem lehetne hozzáférni a világhálóhoz. Az emagyarország program teremtette meg továbbá az oktatási intézmények első valódi szélessávú technológiára való váltásának lehetőségét. A program as folytatását már egy módosult koncepció jellemezte: immár nem az emagyarország pontok technikai eszközökkel való felszerelése volt a cél, hanem sokkal inkább a szolgáltatás állt a középpontban. A stratégia tehát jól látta: megfelelő szintű eszközpark kiépítése után már szükséges annak tartalommal való ellátása is. A helyes irányú építkezés következményeként pedig a falvakban, kisebb településeken egyre többen fértek hozzá egyre szélesebb körű tartalmakhoz végére már közel 1300 emagyarország pont működött országszerte, a munkát pedig a második hullámban kiképzett tanácsadói hálózat segítette. Az emagyarország program sikerességét ráadásul az Európai Bizottság is díjazta: 2008 nyarán az ebefogadás versenyén a befogadó közszolgáltatások kategóriában bekerült a legjobb 5 európai projekt közé. Annak érdekében, hogy az állampolgárok ki is használják a kiépített infrastruktúrát, 2007 októberében elindult a Netrekész Program. Alapvető célja nem volt más, mint a hazai internethasználat bővítése, az online felhasználók számának növelése a motiváció erősítésén, az ismeretterjesztésen és bizalom erősítésén keresztül. A PPPkonstrukcióban megvalósuló program két pilléren alapult: 1) egy tájékoztatószemléletformáló kampányból, illetve 2) egy államilag felügyelt pályázati programból. A 2008 őszén lezajló kommunikációs kampányban számos országos médium vett részt, a pályázati pillér keretén belül pedig 50 országos és helyi civil program részesült támogatásban. Az IKT-szektor szereplőivel közös együttműködésen alapuló, civil kapacitásokat is fejlesztő program új forrásokat nyitott a civil szféra és a digitalizáció ügye számára, ezáltal is elősegítve az internetes megjelenés elterjedését, az informatikai eszközök hatékonyabb kihasználását. E célhoz kapcsolódott a 2008-ban indult MENET program is. Ennek keretén belül a kormányzat olyan civil szervezetek támogatását tűzte ki célul, amelyek összehangolják a civil és üzleti szféra törekvéseit, minősítik a meglévő e-szolgáltatásokat és új e- közszolgáltatások, valamint speciális tudástárak kidolgozására tesznek javaslatot ben közel 50 projekt indult el a program támogatásával.

21 Oktatás és informatika Nem új keletű Magyarországon, hogy az informatikát és az oktatást stratégiai jelleggel köti össze a politika. Már2004-ben is készült egy olyan anyag, amely lefektette a digitális írástudatlanság csökkentéséhez vezető út alapjait. Az Oktatási Minisztérium által készített stratégia 3 helyesen láttatta azokat a kulcsterületeket, ahol a beavatkozásra legégetőbb szükség van. A tananyag-fejlesztések, az egyes intézmények infrastrukturális fejlesztései, illetve a pedagógusok szakmai felkészítését célzó intézkedések mind-mind helyet kaptak a dokumentumban. Az informatikai infrastruktúra fejlesztését, a hazai számítástechnikai piac fellendítését célul kitűző Sulinet program szintén széles rétegek számára volt képes házhoz vinni a világhálót.a kétezres évek grandiózus kezdeményezése nélkül Magyarországon mérhetően kisebb arányban használnának az állampolgárok informatikai eszközöket, kevesebben élnének az internet adta lehetőségekkel.az iskolák internethez juttatása, illetve egy szakmai portál megteremtése egyaránt büszkeségre okot adó eredménye a kétezres évek szociálliberális kormányzásának. A nagy port felverő digitális fényképezőgépek beszerzésének lehetősége mellett a megfelelő eszközök beszerzését is támogató Sulinet Expressz program azonban érdemben volt képes befolyásolni a lakosság számítógéppel való ellátottságát, illetve az internetpenetráció mértékét. A kisebb településekre is eljutott, az iskolákon keresztül pedig a jövő generációinak adott át olyan hasznos tudást, amely nélkül sokkal nehezebb tudtak volna boldogulni az időközben felnőtt munkavállalóvá váló diákok. Jelentőségét tehát nem lehet eléggé hangsúlyozni a Sulinet-projekt jó példaként kell, hogy szolgáljon a jövőre nézve is. Ugyan 2010 után valósult meg, de az azt megelőző időszakban került előkészítésre a 21. sz iskolája program, amely az akkori ellenzék-jelenlegi kormányzat leghevesebb ellenkezése mellett zajlott. A program keretében a tantermek közel fele került felszerelésre modern, interaktív táblával, projektorral és ezzel alapjaiban változtatta meg az oktatási elvárásokat a diákok, szülők és a pedagógusok részéről és felzárkózott az európai trendekhez. Kikényszerítette többek között azt, hogy a tankönyvkiadók digitálisan is kiadják tananyagaikat. Mindent egybevetve: a kétezres években állami szinten is prioritásként kezelték az IKT-szektort, ennek számos ponton tetten érhetőek pozitív hozadékai. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2002 és 2006 közötti működése jól példázza, mekkora hangsúlyt kapott az informatika szakpolitikai szinten is. A közigazgatási eljárásokat szabályozó törvénybe 2004-ben került először elektronikus eljárásrendre vonatkozó szabályozás, amivel a szociálliberális kormányzat úttörő szerepet töltött be. A sokszor jó szándék mellé azonban esetenként a megvalósításba becsúszó hibák társultak. Érdemes a korszak nehézségeiből is tanulni, a közpénzek 3 Az anyag elérhető a címen.

22 gazdálkodásával kapcsolatos vitáknak elejét venni ám mindemellett igazán fontos, hogy a kétezres évek szociálliberális kormányai által elért eredményekre érdemes büszkének lenni. Mindez különösen igaz annak fényében, ami a 2010 óta tartó időszakot jellemzi e téren. További területek Magyarország új modernizációs stratégiájában kiemelt szerepet kell kapnia a modern munkahelyek támogatásának legyen szó akár újak létesítéséről, akár a már meglévő pozíciók versenyképesebbé tételéről. Ilyen típusú állásokat a hazai KKV szektor is képes teremteni, ám legalább ennyire fontos a multinacionális vállalatok szerepvállalása. A multiknál használt technológia, az informatikai eszközökkel való ellátottság, illetve azok napi szintű felhasználása mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre szélesebb körben váljon elterjedtté az ilyen típusú tudás. A modern Magyarország megteremtésének egyik alappillére tehát a modern, magas hozzáadott értéket biztosító munkahelyek megteremtése, így a multinacionális vállalatok léte, munkahelyteremtésük elősegítése is. A támogató központok (Business Support Centerek, vagy Shared Service Centerek) nagy relevanciával bírnak nemcsak adott gazdasági szektor mutatószámainak meghatározásában, hanem a közvetített munkakultúra, munkakörnyezet meghatározásában. Az IKT szektor nagyvállalatai a kétezres évek során fő szabály szerint partnerei voltak a magyar kormányoknak abban, hogy új fejlesztésekkel, beruházásokkal felpörgessék a hazai gazdaságot, új technológiákat honosítsanak meg Magyarországon. A részmunkaidős és távmunkában is végezhető állások segítik a foglalkoztatási mutatók javítását, továbbá az informatikai eszközök aktívabb használatán keresztül mélyítik a munkavállalók IT-tudását. Külön kiemelendő, hogy erre az időszakra tehető a műszaki felsőoktatási intézményekben a multinacionális cégekkel közös kompetencia központok megteremtése (Ericsson, Nokia, Intel, Microsoft, IBM, Cisco BME, SZIE, SZTE, PTE, Óbudai Egyetem, stb.), amelyek a legmodernebb technológiát és képzési tartalmat kapták meg az anyavállalattól és amelyek így valóban használható képesítéseket lettek képesek kibocsátani. Önállóan ilyen szintű tudásfejlesztést a hazai felsőoktatás nem lett volna képes megvalósítani. A második Orbán-kormány kritikája 2010 után alapvetően változott meg a helyzet: az újabb Orbán-kormány fejőstehénként tekintett a hazai IKT-szektorra. Különadókkal rogyasztotta meg nemcsak a nagyválallatokat, hanem rajtuk keresztül az alvállalkozóként dolgozó

23 magyar, szektorbeli KKV-ket is. Számos nagy értékű beruházás állt le, fejlesztések maradtak el, cégek mentek tönkre sorra az iparág stagnál. Különadók és következményeik A második Orbán-kormány elhibázott, különadókra alapozott unortodox gazdaságpolitikájatehát rendkívül káros nemcsak a szektorra, hanem az egész hazai gazdaságra. Az ún. távközlésiadó bevezetése pedig jelentős mértékben növeli a magyar KKV szektor kiadásait is, ezzel is rontva annak versenyképességét, még nehezebb helyzetbe hozva ezzel számos vállalkozót. Ami pedig a nagyvállalatok terheit illeti: Soha nem volt még ilyen magas a vállalatok adóterhelése, ráadásul a különadókkal az adóterhelés leginkább a pénzügyi, telekommunikációs és energetikai szektort súlytja, amelyek a leginkább innovációképes területek. A fentiek következményeképpen megtorpant a Moore törvényhez hasonló folyamat, amely 2-3 évente megduplázta a hozzáférhető sávszélességet. A sávszélesség növekedés elmaradása jelentős gátja a nagy sávszélesség igényű tartalom és adminisztrációs szolgáltatások, valamint a távmunka hazai elterjedésének. A hálózati infrastruktúra beruházások elmaradása visszafogja a telekommunikációs árversenyt és ezáltal szintén a fogyasztók járnak rosszul. Továbbá ellehetetleníti az e-kereskedelem terjedését, a legális tartalomfogyasztás terjedését és számos egyéb olyan, innovatív üzletág megjelenését, mint például az intelligens otthonok, amelyek magasan képzett szakemberekre épülő hazai szolgáltatóipart hozhatnának létre.

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében

Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Nehézségek és lehetőségek a magyar információs társadalom építésében Dr. Baja Ferenc alelnök Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Informatikai és Távközlési Albizottsága Infoparlament - 2013. Június 13.

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21.

DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. DIGITÁLIS GAZDASÁG LAUFER TAMÁS 2014. 03.21. IKT szektor helye a nemzetgazdaságban 1. Forrás: KSH Kibocsátás ágazatonként 2012 folyóáron 0 5 000 000 10 000 000 15 000 000 20 000 000 25 000 000 Mezıgazdaság

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS

A TÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM)

A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) A KKV SZEKTOR IT BIZTONSÁGI ÉS DIGITÁLIS KOMPETENCIÁINAKNÖVELÉSE A2014-2020-AS UNIÓS FORRÁSOKBÓL (GINOP 3.2.1 PROGRAM) 2015. november 25. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 VÁLLALATI IKT

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5.

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS VÉGREHAJTÁSA KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS 2014. szeptember 5. AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? A közhasznúság szolgálatában Kutatás-fejlesztés, innováció Foglalkoztatás-bővítés Nemzeti

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben