csütörtök

Átírás

1 csütörtök Okos ember ésszel jár, nem bunkóval Új esélyt adna az MSZP Török Zsolt felrobbantotta az ATV stúdióját Széttépték az iskolában Kertész portréját 16 ezer aláírás a kazincbarcikai kórházért Magyarország minden mutatója romlott az elmúlt két évben A kormány "alibizik" Egérkéket szülhet Orbán tíz pontja Az IMF-tárgyalások után bocsássák vitára a kormányzati szándéklevelet! Mégsem fejlesztenék a DVTK-stadiont Ki kapná meg a magyar tulajdonú bankrendszert? Kismamák kispénze Barátok közt A média Mekk Mesterei - Az MSZP a Médiatanács újabb bírósági elmarasztalásáról Károkat okoz a közszféra kényszernyugdíjazása Zónapörkölt a vállalkozóknak?

2 A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:

3 Okos ember ésszel jár, nem bunkóval A térség országai kacagnak rajtunk, és elhúznak mellettünk; nem lehet minden multit extraprofitra törő gazembernek beállítani; hibát követ el a kormány, amikor az olcsóságot fetisizálja; a nagykövetség regisztrál minden kommunistázást; elhalnak Magyarország informális kapcsolatai - interjú Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével. - Most járta meg Prágát, Münchent, Bukarestet. A csehek néznek fel inkább a magyarokra, vagy a németek? - Miért is? - Orbán Viktor épp a napokban deklarálta videóüzenetben, hogy mindjárt legyőzzük a válságot, és minket koppint egész Európa. - Én is meglepődtem, amikor hallottam. Első felindulásomban írtam is egy blogbejegyzést, hogy ma már inkább nevetnek Orbán Viktoron. Kezdetben meglepetéssel vegyes kétkedéssel figyelték, mit csinál a magyar miniszterelnök, de most már kacagnak azon, milyen makacsul ragaszkodik a saját elhibázott gazdaságpolitikájához. Kacagnak, és közben elhúznak mellettünk a térség országai is, amelyek sokkal jobban állnak - már ami a válságból való kilábalást jelenti, nem is kell Németországig menni. - Én azért elmennék odáig. A Bundestag pártjai többször ösztökélték a német kormányt, határozati javaslatban tegye világossá: aggódik a magyar demokrácia és alkotmányosság állapota miatt. Mit üzen egy ilyen politikai akció a német üzleti életnek - miközben a magyar GDP-növekedés, és így a költségvetés tarthatóságának majdnem minden reménye a német gazdaság izmosodásában van? - Régóta egyértelmű, hogy nagyon nehéz érveket találni arra, miért is jó befektetési terep Magyarország. Nemcsak egy német, francia vagy osztrák üzletembernek nehéz ezt megindokolni, de a régióbeli partnerek szemében is nagyon sokat romlott az ország imázsa az utóbbi két évben: kiszámíthatatlan a politikai légkör, nincs jogbiztonság és folyamatos a kettős beszéd. Miközben a miniszterelnök tőkecsalogató mondatokat mond

4 külföldön, itthon militáns, minden külföldit extraprofitra törő gazembernek beállító hangot üt meg. Nem beszélve arról, hogy a különböző ágazati adókkal, extrasarcokkal és bankadókkal elüldözi a befektetőket: ellehetetlenítve a munkahelyteremtést és milliók tisztességes megélhetését. - Úgy tűnik, a kormány a fenntarthatóság egyetlen kritériumának a dolgozók kvázi jogfosztását és a munkaerő olcsóságát tekinti. Ez nem ellensúlyozza az említett "kormányzati kockázatot"? - Tudjuk, hogy az olcsóság erőltetése butaság, az alacsony munkabér egy relatív előny, hiszen nem versenyezhetünk e téren Kínával vagy Indiával. Inkább az az elvárás - főként amióta az autóipar, az Audi, az Opel, a Mercedes egyre intenzívebben van jelen -, hogy kvalifikált, hozzáértő szakemberekkel büszkélkedjen az ország, azaz olyan beruházásokat érdemes igazán Magyarországra csábítani, ahol nem a munkaerő nyomott költsége az elsődleges szempont. Hiba lenne egy nagy összeszerelő üzem szerepére kárhoztatni az országot. - Sokkal jobb összeszerelni, mint munka nélkül tengődni. - Persze sokkal, de sokkal jobb, mint a semmi. Magyarországnak középtávon minél nagyobb hozzáadott értéket előállító termelésre van szüksége, azaz kvalifikált munkaerőre - a szakmunkástól a kutató mérnökig. Ezért javasoltuk a miniszterelnöknek, hogy munkahelyteremtő tízpontos akciótervébe tizenegyedik pontként emelje be a felnőtt-, illetve szakképzést. Ha nem teszi, lerombolja az ország versenyképességét és a jövő gazdaságát. - A nyugati befektetők mellett Orbán Viktor keleti pénzért is kalapozik. Milyen Magyarország zsaroló potenciálja, amikor Kínával vagy Oroszországgal tárgyal? - Két éve hallgatjuk, hogy Moszkva meg Peking mindjárt jön és állampapírt vesz. De nem vesz. Kínát és Oroszországot akkor dobta be a köztudatba a miniszterelnök, amikor kiderült: az IMF-fel nem tud, nem akar megegyezni. Valamit kellett produkálni a piacok megnyugtatása érdekében. Erre futotta, és egy körútra az arab világban. Tudatos politikai PR-volt, vagy egyszerűen nem értenek a dologhoz? Hiszen miért bennünket

5 favorizálna Kína, amikor az Egyesült Államok és Németország is szeretne betörni a piacaira? Ráadásul a magyar tervek esetében sokszor a méretgazdaságossággal is gond van: gyakran nem a kínai akarat hiánya gátolja a piacra lépést, hanem az, hogy a magyar vállalkozások nem tudnak jó minőségben olyan mennyiségű terméket - például élelmiszert - szállítani, ami Kína szemszögéből értelmezhető lenne. Szerintem érdemes lenne szűkíteni a horizontot, és a térségbeli államokra koncentrálni - például a határon átnyúló együttműködési lehetőségek jó része még kiaknázatlan, ezt erősítette meg Zoran Milanovic horvát, és Robert Fico szlovák miniszterelnök is, amikor találkoztam velük. - Most járta meg egy szocialista delegáció Kínát. Érdekli a kommunista vezetést, hogy egy egyre inkább jobbra tolódó kormány kopogtat, vagy csak az üzleti pragmatizmus vezeti? - Azt gondolom, a kínai nagykövetség regisztrálja, amikor a kormányzati kommunikáció egy kiadósat kommunistázik - még ha a szavazóbázis megtartása okán is teszi ezt. A magyar kormánynak el kell döntenie szerintem, hogy az idealizmus, az érdek vagy a pragmatizmus talaján áll. Nagyon sok országot az utóbbi kettő vezérel Kínával kapcsolatban. Mindhárom utat nem lehet egyszerre járni. - És mi a helyzet a másik újsütetű "nagy testvérrel", Oroszországgal. Ciprust épp most dorgálja az EU, amiért a válságkezelés részeként Moszkvához fordult segítségért. A magyar-orosz viszony mekkora fekete pont az EU-nál? - Németország is vérmesen építi a kapcsolatokat Oroszországgal, az EU tisztában van vele, hogy Moszkva egy regionális nagyhatalom. Ráadásul közel van Magyarországhoz, és az orosz gáztól való függésünk mintegy 80 százalékos. Olyan külpolitika nincs, ami nem számol Oroszországgal. Nem ez zavarja az uniós és az amerikai diplomáciát. Ha világosan láthatóak a törekvések, a követendő nemzeti érdek, akkor nincs baj. Akkor van gond, ha nem értelmezhető egy lépés háttere: ilyen volt, amikor a miniszterelnök kijelentette, hogy a MOL is ki akar ugrani a Nabucco gázvezeték projektjéből. Ugyanis nem derült ki, hogy ez miért lenne nemzeti érdeke Magyarországnak. - Az viszont kiderült, miért nem érdeke Amerikának. Az ilyen kilengéseket, vagy az olyan orbáni mondatokat, hogy a magyarországi antiszemitizmust az Egyesült

6 Államokból támogatják, megtorolja az USA. Főrészvényesként lassítja például az IMF-tárgyalásokat? - És az se szerencsés, ha valaki "lepattintja" az amerikai külügyminisztert, ahogy az Orbán-kormány teszi rendszeresen. De szerencsére a diplomáciai kapcsolatok minősége nem ettől függ - hiszen történelmibb a két ország kapcsolata, semhogy ilyen afférok lenullázhatnák. De van számos olyan terület, ahol a diplomáciai kapcsolatokon túli nexusok rásegítenek az érdekérvényesítésre. És ezeket az informális kapcsolatokat veszíti el Magyarország - nemcsak Amerika, de Németország és Izrael tekintetében is. Pedig az általuk alakított folyamatok a mindennapi életet is befolyásolják - igaz, nem úgy, ahogy a Jobbik mondja, miszerint külhoni fővárosokból és Brüsszelből diktálják, mit is kell tennie egy országnak. Vannak magyar nemzeti érdekek, amelyek más országok érdekeivel versenyeznek. Ráadásul az országok nagy része ugyanott - például az Egyesült Államoknál, Németországnál - kilincsel. Az informális kapcsolatok döntik el azt, hogy a nagyok kit és milyen érdekek mentén választanak ki végül. Na, ezeket az érdekérvényesítő csatornákat dugítja el Orbán Viktor. - A miniszterelnök azt mondja: ő nem kerülő úton érvényesíti a nemzeti érdekeket. - Nem is, mert nem érvényesít, hanem kárt okoz. Persze a károkozást könnyű leönteni a nemzeti önállóság, a nemzeti virtus mázával, könnyű azt mondani, hogy nekünk senki nem diktálhat. Csakhogy az igazi nemzeti érdekképviselet az, ha szövetségesek, barátok révén előrébb tudjuk vinni a magyar ügyet. Az nem járja, hogy összeveszünk mindenkivel, és egy centit nem javulnak a magyar pozíciók. Az okos ember ésszel halad előre, és nem furkósbottal, mert előbb-utóbb szembe jön valaki, akinek rakétája van. - És lőhetnek ránk élesben? Azt írja a külföldi sajtó, hogy Orbán egyrészt azzal zsarol, hogy amennyiben kilökik a hatalomból, jön a szélsőjobb, másrészt ha eleresztik Magyarország kezét, akkor az összeomló gazdaság az egész eurozónát magával rántaná. Előállhat olyan helyzet, amikor a szövetségesi rendszereknek fontosabb a precedensteremtés, azaz az ország beáldozása, semhogy ragadós legyen a példa?

7 - A nemzetközi partnerek számára stratégiai kérdés, hogy meddig tolerálja, ha egy kormány kívülről szitkozódik, aztán a belső megbeszéléseken segítséget kér. A segítség ugyanis véges. Görögországban nagyon komoly veszélye volt annak, hogy összeomlik a "közép"; ott egyaránt nagyon komoly kihívást jelentett a szélsőjobb és a szélsőbal előretörése. A végén sikerült visszalendíteni az ingát, így el lehetett kerülni, hogy a radikálisok "szétszedjék az országot". Azt látom, hogy a miniszterelnök úgy gondolja, szétválaszthatja a magyar bel- és külpolitika alakítását. De téved. A külföldről érkező mondatai ugyanúgy formálják a belpolitikát, mint ahogy a parlamenti szónoklatai alakítják az ország külföldi megítélését. Ami a jobboldal megrendszabályozását illeti: mindnyájan emlékszünk, hogy kudarcba fulladt az a brüsszeli törekvés, amely példát akart statuálni az osztrák szélsőjobbal. Az EU-ban ugyanis a pártcsaládhoz való tartozás, és a pártos gondolkodás akadályozza a gyors cselekvést. Ráadásul az unió elvi megalapozottsága is háttérbe szorult, így az európai közösség gyakran tétovázik, amikor nem érdek-, hanem értékalapon kellene akcióba lendülni. Ez történhetett Magyarország esetében is azért Romániát pedáns gyorsasággal kezdte fenyíteni az unió. - Tanult a magyar leckéből. Hozzáteszem, a kommentárok azt kifelejtik, hogy most egy jobboldali többség irányítja Európát, amelyik szívesebben állít a szőnyeg szélére egy baloldali miniszterelnököt, mint egy jobboldalit. Én kontraproduktívnak tartom ezeket a példastatuálásokat, hiszen - visszakanyarodva az osztrák példához - Jörg Haider esetében is odavezetett az uniós szigor, hogy megerősödött a szélsőjobb. Egy nemzet ilyenkor összeáll, mondván "nehogy külső erő diktáljon nekünk". Azt gondolom, az lenne a célravezető, ha Magyarország problémáit a magyar emberek oldanák meg. Ez persze azt is jelenti, hogy a jogszabályokat, az alapértékeket respektálnia kell Magyarországnak. - Akkor nem hisz az uniós nyomásgyakorlásban? - Alapvetően kívülről érkező nyomás nem oldja meg a magyar belpolitikai helyzetet, inkább az történhet, hogy szabadjára engedik a magyar belpolitikát, és az unió elfogadja, hogy ez van, viszont nem nyújt érdemi segítséget bizonyos ügyekben, és a problémák megoldásánál nem élveznek prioritást a magyar érdekek. Nagy B. György / Népszava

8 Új esélyt adna az MSZP Hatalmas adósságot és félelmet hagyott maga után Lázár János, aki Molnár Zsolt szerint visszaélt a hódmezővásárhelyiek bizalmával. Jobboldali köntösben önérdekű, a város számára veszélyes politikát folytatott, de semmi sem tart örökké - mondta lapunknak az MSZP kampányfőnöke. Szeptember 2-án időközi polgármester-választás lesz Hódmezővásárhelyen; a helyiek sok évtized után baloldali vezetőt választhatnak és ezzel megüzenhetik a Fidesznek, hogy ez így nem mehet tovább. Bár Hódmezővásárhely konzervatív város és a rendszerváltás óta mindig a jobboldal irányította, Molnár Zsolt szerint a fideszes vezetés visszaélt ezzel a szimpátiával, ezért az ott élők változást akarnak. A szocialista politikus, aki kampányfőnökként igyekszik meggyőzni a vásárhelyieket arról, hogy a szeptember 2-i időközi polgármesterválasztáson érdemes az ellenzéki párt jelöltjére voksolni, úgy vélte, az elmúlt évtizedben jobboldali köntösben önérdekű, a város gazdálkodására veszélyes politikát folytatott a Fidesz. Lázár János, aki 2000 decemberétől idén június 1-ig vezette a várost, nehezen visszafizethető hiteleket hagyott hátra. A 47 ezres Hódmezővásárhelyt 2010-ben több mint 20 milliárdos adósság terhelte, de egy kormánydöntés értelmében újra nyakig eladósodhat devizában, az önkormányzat ugyanis több mint 79 millió eurónyi kötvényt bocsáthat ki adósságmegújítás céljából 25 éves futamidőre. Ha Almási István, a városvezetői teendőket ideiglenesen ellátó fideszes alpolgármester kerül szeptemberben a polgármesteri székbe, a város nyilván él majd ezzel a lehetőséggel - tette hozzá Molnár. Demokrácia helyett a félelem jellemző a településen - mondta az MSZP kampányfőnöke. Molnár megemlítette, miután a városban az önkormányzat a legnagyobb munkáltató, a közalkalmazottak és a köztisztviselők állásukat féltve nem merik vállalni véleményüket.

9 Sőt, a vállalkozók, a városi szolgáltatásokat igénybe vevő emberek sem mernek őszinték lenni, mert nem tudhatják, mi lehet a következmény. A szocialista politikus azonban állítja: semmi sem tart örökké. Akkor sem, ha a fideszesek helyben is bíznak saját politikai gépezetük működésében. Lázár persze már többször megakasztotta ezt a gépezetet, a kormánypártiaknak helyben sem tett jót, amikor kiderült: a polgármester szerint aki szegény, az annyit is ér. Szeptember 2-án Molnár Zsolt szerint sokkal jobban fog szerepelni a baloldal Vásárhelyen, mit a korábbi évtizedekben. A városban élők ugyanis esélyt kaptak arra, hogy új irányba induljanak, és konzervatív közösségként baloldali vezetőt választva megüzenjék a Fidesznek, hogy ez így nem mehet tovább. Az ellenzéki képviselő arra biztatja a városban élőket, hogy akinek elege van ebből a kormányzásból, az menjen el választani és hozza meg a megfelelő döntést. "Otthon ülni ugyanis nem elég - a fotelből nem lehet leváltani a Fideszt." Az MSZP Kis Andrea vásárhelyi tanárnőt indítja az időközi polgármester-választáson. A 32 éves politikus, a városi önkormányzat egyetlen szocialista képviselője lapunknak korábban arról beszélt, hogy a pénzügyi bizottság tagjaként sem tudja, pontosan mekkora a város adóssága, de épp emiatt elviselhetetlenül magas az építményadó és a kelleténél drágább az óvodai, iskolai étkeztetés. Ha megválasztanák, megpróbálna munkahelyeket teremteni, mert a rendszerváltás óta jobboldali vezetésű városból elvándorolnak a fiatalok: huszonkét év alatt 20 százalékkal csökkent Hódmezővásárhely lakossága. Kis Andrea a félelmet is felszámolná, mert elmondása szerint ma a közélet nem demokratikus a városban, ezért ajánlószelvényt sem akar majd kérni a közszolgáktól, nehogy bajba kerüljenek. Ennek ellenére az ellenzéki politikus úgy véli, új korszak kezdődik a városban. Ha a szeptember 2-i időközi választáson még nem is nyer az MSZPs jelölt, 2014-ben helyben biztosan leváltják a Fideszt. Botka László szurkol "Szurkolok Hódmezővásárhely sikeréért, mert ez Szeged, a régióközpont érdeke is" - írta a napokban Facebook-oldalán Botka László. Szeged szocialista polgármestere hozzátette: "Kis Andreát ismerem, felkészült, városát szerető, és érte harcolni és

10 együttműködni is képes bárkivel. Szurkolok Neki, mert szurkolok Hódmezővásárhelynek! Kérem osszák meg minél több vásárhelyi ismerősükkel." Botka egyébként nemrég a Facebookon Lázár felelősségét feszegette, amiért eladósította a várost. Az MSZP-s politikus szerint az időközben kormányzati posztot vállaló korábbi polgármester válaszában nem cáfolta az állítást. /Fazekas Ágnes / Török Zsolt felrobbantotta az ATV stúdióját Egy belső egyeztetésen állította Orbán Viktor, hogy ha jön az IMF, ő megy - mondta Török Zsolt az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, aki szerint fideszes képviselők is drukkolnak annak, hogy a miniszterelnök lemondjon. Az MSZP szóvivője szerint a múlt héten is volt olyan kormánypárti képviselő a Parlamentben, aki a vállát veregette, hogy hajrá öcsém, nyomjad a dudát. A szocialisták egyébként kedden polgári pikniket rendeztek, a miniszterelnök szerintük esedékes lemondását kölyökpezsgővel és süteménnyel ünnepelték a Parlamentnél és arra kérték Orbán Viktort, "ha távozik, vigyen magával még egy embert: Matolcsy Györgyöt, vagy Hoffmann Rózsát, aki lehetetlen helyzetbe hozta a mai ifjúságot". Török Zsolt szerint ma már nemzeti érdek a kormány leváltása, ők annak az illúzióját próbálták felvázolni, hogy milyen örömujjongás törne ki országszerte, ha Orbán Viktor végre egyszer betartaná a szavát és elmenne. Az MSZP szóvivője a stúdióban is ünnepelt, ahol egy konfetti-ágyút robbantott fel, a színes papírdarabok mindent beterítettek, a műsorvezető pedig - állítása szerint - semmit nem hallott ezt követően. Török Zsolt arról is beszélt, hogy az elmúlt két év tömény rombolás, pusztítás volt, taccsra tették az országot Orbán Viktorék, mindenki rosszabbul járt vele. Elmondása szerint 26 hónap alatt 26 új adót vezetett be a Fidesz-kormány és több a munkanélküli, mint korábban bármikor, valamint a rendszerváltás óta soha nem látott mértékben számolják fel a vállalkozásokat. A szóvivő a közvélemény-kutatási adatokra is kitért, melyekről szólva elmondta, hogy azok között, akik mernek válaszolni, az MSZP

11 megduplázta támogatottságát 2010-hez képest, a Fidesz pedig megfelezte, így most 1-2 százalékpontos különbség van a két párt között. atv.hu A videó megtekinthető az alábbi képre kattintva: Széttépték az iskolában Kertész portréját A mezőkövesdi szakképző egyik pedagógusa demonstrálta ilyen módon politikai nézeteit. Az igazgató ezt nem tette szóvá. Leszedte az iskolai tanterem faláról és összetépte Kertész Imre Nobel-díjas magyar író portréját a mezőkövesdi Széchenyi István Szakképző Intézet egyik oktatója a közelmúltban, mindezt úgy, hogy az igazgató, Csirmaz István ezt végig is nézte, s nem akadályozta meg állítja Nyeste László, az intézmény nemrégiben elbocsátott történelem szakos tanára. A pedagógus aki az MSZP helyi elnöke és szocialista önkormányzati képviselő is szerdai blogbejegyzésében arról is beszámol, hogy nemcsak Kertész Imre portréja járt pórul az intézményben: ugyanaz az oktató Eli Wiesel, szintén Nobel-díjas író képét is leszedte a falról, annak további sorsáról viszont nem tudni. A következő nevelőtestületi értekezleten tiltakozásom jeléül Kertész Imre pólóban jelentem meg, s a magyar és az európai kultúra ellen intézett feltehetően antiszemita indíttatású megnyilvánulást, támadást élesen bíráltam. A válasz az igazgató részéről mindössze egy cinikus mosoly volt. Tragikusnak tartom, hogy a szélsőséges politikai indíttatású cselekedetek következmények nélkül megjelenhettek az iskolánkban. A széttépett Kertész Imre-fotót azóta is őrzöm" írja blogjában Nyeste László.

12 Az iskola volt tanára arról is ír, hogy Csirmaz István igazgató néhány évvel korábban a tanórán bántalmazott egy diákot: kitépte a fülbevalóját, és belerúgott egyet a kiszolgáltatott fiatalemberbe. Ezért a nemtelen cselekedetéért a rendőrségi vizsgálat után a bíróság is elmarasztalta az igazgatót. Tudomásom szerint mindezek ellenére a fenntartó önkormányzat semmilyen lépést nem tett az ügy feltárására, nem kezdeményezett vizsgálatot, és az intézmény vezetőjét sem marasztalta el. Feltételezem, ha ez az eset egy mezei pedagógussal történt volna meg, már rég nem dolgozhatna az iskolában" írja Nyeste László. Bejegyzésében kitér saját kirúgásnak ügyére is. Erről a következőket írja: Az igazgató valójában már rég nem ura a döntéseinek, a gyűlölet és a felettesei vezérlik cselekedeteit. Feltételezem, a helyi Fidesz magas rangú prominensei által adott instrukciók szerint cselekszik. Mezőkövesden, a konzervatív oldalon, egyetlen fontos döntés sem születhet meg Tállai András nélkül, aki a jó gazda gondosságával irányítja a helyi jobboldalt. Gondolom, az eltávolításomban is szerepet játszott, hiszen egyik ellenfelét próbálja ezzel a módszerrel ellehetetleníteni. A Fidesz kelléktárában ez nem szokatlan eszköz, megtették ezt már mással is, miért pont velem tettek volna kivételt?" Mint azt az ÉszakOnline kedden megírta, annak ellenére bocsátottak el júliusban két pedagógust (egyet pedig nyugdíjaztak) a mezőkövesdi Széchenyi István Szakképző Iskolából, hogy az augusztus 31-i hatállyal egyházi fenntartásba adott, ugyanezen dátummal pedig jogutód nélkül megszűnő önkormányzati intézmény összes dolgozójának átvételére (a megbízási szerződésesek kivételével) garanciát vállalt az új fenntartó, a Magyar Katolikus Egyház Egri Főegyházmegyéje. Mindkét elbocsátott tanár kötődik valamilyen módon az MSZP-hez: Nyeste László a helyi szervezet elnöke, a megyei szocialisták alelnöke, mezőkövesdi önkormányzati képviselő, míg a 17 éve az iskolában tanító angoltanárnő édesapja tagja az MSZP-nek. 16 ezer aláírás a kazincbarcikai kórházért A városi kórházban az átalakítások után az aktív osztályok közül csak a belgyógyászat maradna meg. Ezen kívül csak krónikus ellátással foglalkozna. A kormány által tervezett egészségügyi átalakítások a Kazincbarcikai kórházat sem kerülik el. Az eddig jól működő kórház gyakorlatilag elfekvő kórházzá degradálódik -

13 mondta mai sajtótájékoztatóján Szitka Péter a város szocialista polgármestere, melyet az Egészségügyi Államtitkárság előtt tartott. A tájékoztatón megjelent dr. Szatmári Zoltán a Kazincbarcikai Városi Kórház szülész nőgyógyász főorvosa és a civilek részéről Kovácsné Tokaji Edit a Kazincbarcikai Teljes Életért Egyesület vezetője. Az apropót az a csaknem 16 ezer aláírás adta, amit az elmúlt időszakban gyűjtöttek a környéken élők, politikusok és szakemberek tiltakozva a kórház átalakítása miatt, melyet egy nagyszabású demonstráció is megerősített. A kórház több díj büszke tulajdonosa, köztük a Bababarát kórház címé is. A polgármester továbbá elmondta, hogy a kórház ágyszámának drasztikus csökkentése annak megszűnéséhez vezetne. Szakmai konzultációt sürget a térség lakóinak, politikusainak és szakemberek bevonásával. Dr. Szatmári Zoltán elmondta, hogy a 120 ezer ember ellátásáról gondoskodó kórház tönkretétele beláthatatlan következményekkel járna észak-borsodban, amely amúgy is az ország egyik leghátrányosabb helyzetű vidéke. Ezektől az emberektől az egészségügyi ellátást is el akarják venni tette hozzá. Az aláírás átadásától azt várják mondta a polgármester -, hogy a kormány átgondolja az egészségügy átalakításáról szóló elképzeléseit. A csaknem két órás egyeztetés után a nemzeti színű szalaggal átkötött aláírásokat dr. Beneda Attila kabinetfőnök vette át. Magyarország minden mutatója romlott az elmúlt két évben Az MSZP szerint a magyar gazdaság és társadalom minden fontosabb adata romlott az elmúlt két évben, vagyis az Orbán-kormány a miniszterelnök szavaival ellentétben nem Brüsszel, hanem a Magyarországon élők nagy többsége ellen nyert háborút. Kovács László, a párt országgyűlési képviselője szerdán, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján fogalmazott így, emlékeztetve arra, hogy Orbán Viktor a

14 közelmúltban teljes győzelemként értékelte a Magyarország és az Európai Unió közötti válságkezelési vita eredményét. A szocialista politikus szerint azonban a kormányfő a valóságban a demokráciát győzte le: lerombolta és elfoglalta a jogállam intézményeit, az úgynevezett unortodox kormányzati gazdaságpolitika pedig győzött a gazdasági ésszerűség felett, amivel többezer milliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek. Kovács László Orbán Viktor "jellemzően hibás felfogásaként" említette, hogy a kormányfő nem egy olyan közösségként tekint az Európai Unióra, amelynek Magyarország is a tagja, Brüsszelt pedig nem úgy látja, mint ami arra törekszik, hogy Magyarország saját érdekében is betartsa a demokrácia, a jogállamiság kereteit. Felidézte: a jobboldali többségű Európai Parlament eddig három alkalommal marasztalta el az Orbán-kabinetet, az unió pedig összesen 98 kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen 2010 szeptembere és 2012 júliusa között, amiből 21 már a második szakaszban tart, köztük az adatvédelem, az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése, a jövedékiadó-mentes pálinkafőzés, vagy az Erzsébetutalvány és más étkezési utalványok diszkriminatív jellege; míg további két téma, a hulladékkezelési eljárások szabályozása és a telekommunikációs cégek különadója már az európai bíróság előtt van, miközben mindössze egy esetben vonták vissza az eljárást. Kovács László szerint "futballnyelven" ez azt jelenti, hogy "az Európa-Felcsút mérkőzés állása - most, amikor még nincs vége a mérkőzésnek Európa javára". "Nagyon nehéz ezt elsöprő győzelemnek tekinteni" - fogalmazott. Kitért arra is, hogy az Európa Tanács 2010 ősze óta vizsgálódik a Velencei Bizottság vezetésével, a kormány pedig szerinte rendre csak a testület jelentéseinek első mondatát minősíti, azt, amelyben leszögezik, hogy Magyarország demokrácia. "Pedig, ha eggyel tovább olvasnák akkor már találkoznának a súlyos aggodalmakkal" - mutatott rá Kovács László, aki kifejtette: az Európa Tanács asztaláról továbbra sem került le a médiatörvény, az új alaptörvény, az ahhoz kapcsolódó átmeneti törvények, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jogszabályok, továbbá az egyházügyi és a választási törvény. Hangsúlyozta: az Európa Tanács 2013 januárjában dönt egy esetleges

15 monitoring eljárás megindításáról, ilyen eljárásra pedig eddig még nem volt példa uniós tagországgal szemben. A politikus a miniszterelnök pénteki Facebook-üzenetére visszatérve elmondta: "Orbán Viktor és kormánya az ő állításával ellentétben nem megvédte a nyugdíjakat, hanem elrabolta a magánnyugdíjpénztárakban összegyűjtött háromezer milliárd forintnyi megtakarítást". Hozzátette: a kabinet a miniszterelnök állításával szemben nem a béreket emelte, hanem az adófizetők nagy többségének terheit, így Orbán Viktor állítása ellenére nem a középosztály erősödött, hanem a lakosság legjobban élő százaléka. A kormányfő által "büszkén emlegetett újjászervezés a gyakorlatban brutális megszorításokat jelent", amelynek részletei a Széll Kálmán Terv 2.0-ban olvashatók - hangsúlyozta Kovács László, hozzátéve, hogy a jövő évi költségvetés eddig megismert számai alapján az eddiginél is drámaibb mértékben csökkenek a szociális, az egészségügyi, az oktatási és önkormányzati források, miközben a lakosság és a vállalkozások terhei folyamatosan emelkednek. Kifogásolta továbbá, hogy a devizahitelesek közül csak a legjobb helyzetben lévők kapnak segítséget a kormánytól, a leginkább rászorulók pedig nem. Kovács László beszélt emellett arról is, hogy a kormány által "büszkén emlegetett" bank- és ágazati különadók kárvalottjai elsősorban a magyar fogyasztók voltak, akikre áthárították a terheket. Összegzésként úgy fogalmazott, a kormányváltás óta az ország valamennyi fontosabb adata romlott, amit "durva hamisítás" lenne a nemzetközi pénzügyi válságra hárítani, mivel az elmúlt két évben szinte valamennyi nyugat-európai ország fel tudott mutatni egy szerény, 1-2 százalékos gazdasági növekedést, szemben a közötti időszakkal, amikor még ott is recesszió volt. Az ellenzéki politikus szerint, ha valaki a Fidesz 2010-es, "romokban van az ország" választási jelszavára utalva azt kérdezné: "Romokban van-e még az ország?", nyugodtan azt lehetne válaszolni: "Mostmár igen!".

16 A kormány "alibizik" Az MSZP szerint a kormány "alibizik" a hiteltárgyalásokon és valójában nem akar megállapodást kötni a Nemzetközi Valutalappal (IMF) - mondta Kovács Tibor, az Országgyűlés gazdasági bizottságának szocialista alelnöke szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus azt követelte a kormánytól, hogy mutassa be, milyen programmal, "ajánlattal" kezdte meg a hiteltárgyalásokat. Hozzátette: elfogadják, ha a kabinet nem akarja a nyilvánosság előtt "kiteregetni a lapjait", viszont azt kérik, hogy a kormány a gazdasági vagy a költségvetési bizottság zárt ülésén adjon tájékoztatást, vagy hívja össze a frakcióvezetőket ebben az ügyben. Kovács Tibor ugyanakkor úgy vélte: "ez az egész alibizés", vagyis a kabinet nem akar megállapodást kötni, csak húzni az időt, "hátha majd magától megoldódik ez a helyzet". Kérdésre válaszolva kijelentette: nyilvánvaló, hogy a kormány és a kormányfő politikai okokból, elsősorban a szélsőjobbról és a saját pártján belülről érkező jobboldali nyomás miatt eltökélte, hogy nem fog megállapodást kötni az IMF-fel, mert úgy gondolja, hogy emiatt szavazatokat veszthet. Szerinte a kormány "alibizését" támasztja alá az is, hogy a gazdasági ügyekért felelős miniszter "egészen érthetetlen és megmagyarázhatatlan módon" pont most van szabadságon. Hozzátette: emellett az Országgyűlés is egy "alibi költségvetést" fogadott el, amelyet minden meghatározó elemző szerint jelentősen módosítani kell majd. Kovács Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank kalkulációi szerint az elmúlt háromnegyed évben milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek az, hogy még nincs IMF-megállapodás, amelyet - ha a kormány komolyan gondolná - akkor egy hónap alatt meg lehetett volna kötni. A szocialista képviselő "veszélyes játéknak" tartotta a kormány magatartását és úgy vélte: ha az üzleti körök átlátják a kabinet szándékait, akkor apró dolgokon múlhat az, hogy egyszer csak "lavinaszerűen megindul a pénzügyi világ és beborul a magyar forint". Ilyen "apró dolognak" tartotta Orbán Viktor miniszterelnöknek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével való keddi tárgyalásán elhangzott kijelentését,

17 miszerint a kabinet új gazdasági modelljének része az a célkitűzés is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen. Kovács Tibor az "alibi kategóriába" sorolta Orbán Viktor elmúlt két napban lefolytatott tárgyalásait, a KDNP elnökével és az iparkamarával. Ez utóbbi elnökét, Parragh Lászlót, a Fidesz "szekértolójának" nevezte. Egérkéket szülhet Orbán tíz pontja A GKI ezzel a fordulattal érzékeltette, milyen minimális hatása lehet a munkahelyvédelmi akciótervnek. Szerintük a program úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez. A mi korábbi becslésünk szerint 400 milliárdba is kerülhet a kormány munkahelyvédelmi akcióterve. A GKI úgy számolt, beleférhet a tervezett 300 milliárdba. De különösebb hatást szerintük nem fog gyakorolni a program végrehajtása. Például azért sem, mert a 300 milliárdos megtakarítás mindössze a céges költségek fél százalékának megfelelő összeg. GKI: vajúdtak a hegyek Dióhéjban a következőket tervezi a kormány a már beterjesztett törvényjavaslatok szerint: 100 ezer forint bruttó bérig a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulékot a felére csökkentené a jövő évtől. A tartósan munkanélküliek alkalmazásánál pedig az első két évben a munkáltatónak nem kellene fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a jelenlegi fele lesz a munkáltatói teher. A gyesről és a gyedről visszatérők után az első két évben 100 ezer Ft bruttó bérig nem kellene majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, a harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét.