ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról

Átírás

1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. BELÜGYMINISZTER FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER BM/8038/2014. A 2011.évi CXII. törvény 27. (5)-(7) bekezdésének rendelkezései alapján NEM NYILVÁNOS. Készült: június 30-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról Budapest, június

2 2 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: 2. Az egyeztetésben részt vevők E G Y E Z T E T É S I L A P 2.1. A Kormány ügyrendje / jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn Miniszterelnökség Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Külgazdasági és Külügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetgazdasági Minisztérium Földművelésügyi Minisztérium 2.2. Egyéb állami szervek (Kúria, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Faluszövetség Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló évi CCXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) január 1. napján lép hatályba. E jogszabály 14. -a értelmében eddig az időpontig ún. központi címregisztert (a továbbiakban: KCR) kell létrehozni, mely a Tv. szerint olyan, a nyilvántartások közötti együttműködést elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában adatkapcsolat-szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások számára A kormány-előterjesztés szükségességének okai Az előterjesztés a KCR adatait megalapozó többlépcsős adatellenőrzési folyamatot szabályozza. A KCR lényege, funkciója Az ingatlan-nyilvántartás és a lakcímnyilvántartás mellett kizárólag címadatokat tartalmazó ún. mester adatbázisként működne. Működtetésének lényege: - egyrészt az ingatlan-nyilvántartás és a lakcímnyilvántartás adatait tisztítja; - másrészt minden más közigazgatási adatbázis számára hiteles alapnyilvántartásként szolgál (a címadatok átvehetőek belőle, viszont piaci szereplők felé nem szolgáltat adatot). Adatainak forrása: 1. Első feltöltés (ősfeltöltés) során: - az ingatlan-nyilvántartás adataiból, - a lakcímnyilvántartás adataiból, valamint - az adatok informatikai és manuális tisztításából származó információkból töltekezik. 2. Az első feltöltést követően: Az adatok első feltöltését követően a jegyző által rögzített címek szolgálnak adatforrásul január 1. napjától. A KCR lesz az elsődleges adatbázis, amelyből az ingatlan-nyilvántartás és a lakcímnyilvántartás is táplálkozik. (A KCR felállítását követően valamennyi nyilvántartás csak olyan címadatot tartalmazhat, ami a KCR-ben szerepel, és csak a KCR-ben szereplő módon.) Az új adatbázis szükségességének okai: - a lakcímnyilvántartás és az ingatlan-nyilvántartás nem összehangolt adatbázisok (más a formátum és a feltöltöttség), - a két adatbázis esetében a címadat csak segédadat, - az adatbázisokban szereplő címek nem minden esetben a valósággal egyező állapotot tükrözik,

4 4 - a nyilvántartásokban a címek különböző címstruktúrában jelennek meg, - a lakcímnyilvántartásnak ugyan része (2008 óta) egy címnyilvántartás, de ezt decentralizáltan kezelik (önkormányzatonként külön-külön tartalmaz indextáblákat), és nem önálló nyilvántartás, csupán az adatbevitelt megkönnyítő nem teljes körű, csupán a lakcímnyilvántartás működéséhez igazodó segédalkalmazás, - az új adatbázis létrehozása igényli a legkisebb fejlesztést a másik két adatbázis kapcsán, ezzel a legkisebb kockázattal járó megoldás. A KCR létrehozása során a csatolások miatt mind az ingatlan-nyilvántartás, mind a lakcímnyilvántartás rendszereit is fejleszteni kell. A rendszer fizikai kialakítása, címadatokkal történő biztosítása, a szükséges informatikai kapcsolat létrehozása, ezáltal a címek napi szintű frissítése uniós forrásból, az ÁROP projekt keretében valósul meg. A projekttámogatási összeg 950 millió forint Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A rendszernek január 1-től kell működnie. Ehhez az szükséges, hogy eddig az időpontig az adatbázis adatfeltöltöttsége teljes, az adatok minősége pedig a lehető legjobb legyen. Az adatokkal történő feltöltés ezért nem egyszerűen a két érintett adatbázis adatainak egyszerű átvételét jelenti, az adatok többlépcsős tisztítási folyamaton mennek keresztül: - informatikai tisztítás (automatizált és manuális); - jegyző bevonása az adatok tisztításába; - az adatellenőrzés során feltárt hiányosságok kapcsán a szükséges közigazgatási eljárások folyamatos kezdeményezése. A jegyzői közreműködés azért indokolt, mert a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nyvtv.) 28/A. (7) bekezdése szerint a jegyző állapítja meg az illetékességi területén lévő települési címeket. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés új Korm. rendelet megalkotására tesz javaslatot Egyéb intézkedés A rendelet elfogadásához további intézkedés nem szükséges Alternatíva Nincs. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a Kormány programjához. 4. Előzmények, kapcsolódások

5 5 Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/357. törvényjavaslat 1. és 2. -a a KCR létrehozásának előkészítése érdekében a módosítja az Nyvtv.-t. A javasolt módosítással a helyi önkormányzat jegyzője kap előkészítő feladatot a lakcímnyilvántartásban szereplő települési címadatok (a közterületek elnevezésének és jellegének) pontosítása érdekében. 5. Európai uniós kapcsolódások Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelvének (INSPIRE) központi célkitűzése az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása. Az INSPIRE az EU tagállamok meglévő térbeli adatait tenné összehasonlíthatóbbá és elérhetőbbé, s így az Európai Közösség szintjén is értelmezhetővé. Az INSPIRE-ben a címek földrajzi beazonosíthatóságára vonatkozó követelményeknek Magyarországnak is meg kell felelni. A KCR ugyan nem térinformatikai adatbázis (nem lesz térképi megjelenítő felülete), de a tervek szerint a későbbiekben (szövegesen) tartalmazni fogja a földrajzi elhelyezkedésre vonatkozó információkat, ezzel biztosítja az INSPIRE-nek való megfelelést. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés országgyűlési tárgyalást nem igényel. 7. Társadalmi egyeztetés A tervezet a közigazgatási egyeztetés keretében közvetlenül is megküldésre kerül az egyeztetési lap 2.3. pontjában felsorolt szervezeteknek. 8. Vitás kérdések:

6 6 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló évi CCXX. törvény január 1. napján lép hatályba. E jogszabály 14. -a értelmében eddig az időpontig ún. központi címregisztert kell létrehozni, mely olyan, a nyilvántartások közötti együttműködést elősegítő központi nyilvántartás, amely a címadatok vonatkozásában adatkapcsolat-szolgáltatás útján hiteles adatforrást biztosít a címadatot tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartások számára. Az előterjesztés a központi címregiszter adatait megalapozó többlépcsős adatellenőrzési folyamatot szabályozza. 4. Részletes kommunikációs terv: Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, június. Dr. Pintér Sándor Dr. Fazekas Sándor

7 7 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletét képező tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

8 8 1. melléklet a BM/8038/2014. számú előterjesztéshez A Kormány /2014. (. ) Korm. rendelete a központi címregiszter kialakításához szükséges adatellenőrzési feladatokról A Kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény 47. (1b) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában: 1. cím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 28/A. (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt adatok összessége; 2. központi szerv: az Nytv. 6. -a szerinti, nyilvántartást kezelő központi szerv; 3. valós cím: a valóságnak megfelelő fizikai elhelyezkedést leíró cím. 2. A címellenőrzéssel kapcsolatos feladatok 2. (1) A központi szerv az Nytv. 28/A. (1) bekezdésében meghatározott címnyilvántartás tartalmát képező címek teljes körűségének ellenőrzése, az Nytv. 28/A. (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt adatok pontosítása, valódiságának biztosítása, az adatállomány tisztítása érdekében a címek valósággal egyezőségének megállapítása érdekében összeállítja a címnyilvántartásban szereplő, felülvizsgálatot igénylő címek jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék). (2) A központi szerv a jegyzékben szereplő címeket településenkénti bontásban átadja az illetékes jegyzőnek. (3) A jegyző a központi szerv által kiadott módszertani segédlet alapján az illetékességi területéhez tartozó címek tekintetében adatellenőrzést végez. (4) Az adatellenőrzés során a jegyző a) a jegyzékben foglalt címadatok valódiságát a nyilvántartásban szereplő adat és az annak alapjául szolgáló okirat tartalmának összevetésével ellenőrzi, b) a vizsgált adatok egyezősége esetén a jegyző az átadott jegyzékben jelzi a cím valódiságát,

9 9 c) adategyezőség hiányában helyszíni szemle alapján elvégzi a cím valódiságának ellenőrzését. (5) A jegyző a helyszíni szemle alapján a) ha a nyilvántartásban szereplő adattal állapítható meg egyezőség, az átadott jegyzékben jelzi a cím valódiságát, b) ha az okiratban foglaltakkal állapítható meg egyezőség, a valós címet átvezeti a nyilvántartáson, majd az átadott jegyzékben jelzi a cím valódiságát, c) teljes körű adateltérés esetén címmegállapítási eljárást folytat le. (6) A jegyző a (4) bekezdés szerint aktualizált adatokkal feltöltött jegyzéket november 15-ig a központi szerv részére megküldi. (7) A visszaküldött jegyzékét a központi szerv elkülönítetten kezeli. 3. Záró rendelkezés 3. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet január 1. napján hatályát veszti.

10 10 RÉSZLETES ELŐTERJESZTÉS Jelenleg a közigazgatási szervek a jogszabályokban megfogalmazott feladataik ellátásához szükséges nyilvántartásokat vezetik. A címek kezelése a különböző nyilvántartásokban tagoltan valósul meg, a nyilvántartások közötti szinkronizálásról és az adatok kényszerű áramlásáról jogszabály nem rendelkezik, illetve az elsődleges címnyilvántartásokban már regisztrált címek ismételt (lakcím, tulajdoni lap adatainak bemutatása) felhasználásáról rendelkezik. A címek keletkezési, módosítási folyamatának jellemzői azt eredményezik, hogy a címadatok az egyes intézményekhez más-más célból, időpontban és arányban jutnak el, azok más struktúrában kerülnek rögzítésre. Az elkülönült kezelésből adódóan az egyes nyilvántartásokban így a Személyi adat- és lakcímnyilvántartásban is rögzített adatok egymástól eltérnek, ezért azok ellenőrzése szükséges. Amennyiben az alapnyilvántartás bizonyos mértékben hibás, mindazok a nyilvántartások, amelyek forrásként használják fel, természetszerűleg öröklik a forrásrendszeri adathibákat. Leggyakrabban a Személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatait veszik át más szervek, intézmények, ami a lakcímek tekintetében helytálló és közhiteles. Egyéb címek esetén ezek az adatok nem közhitelesek, továbbá a közigazgatási és piaci szereplők gyakorlati tapasztalatai alapján az adatok nem teljesek és részben javításra, részben pedig kiegészítésre szorulnak. Jelenleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet erre irányuló törekvései ellenére sem valósult meg egységes közhiteles, általános címnyilvántartás az összes létező címről, melynek következtében a közigazgatási szervek nem tudják ellenőrizni az eljárások során megadott címek létezését. További probléma, hogy a címek nincsenek megfeleltetve az ingatlanoknak, a Személyi adat- és lakcím nyilvántartás nélkülözi a címadat ingatlan adatok összekapcsolását és az így végrehajtható rendszeres ellenőrzéseket. A hatályos jogszabályok alapján a helyi címnyilvántartás vezetéséért a települési önkormányzat jegyzője a felelős ben elindult az új címnyilvántartási rendszer, melynek keretein belül a helyi címnyilvántartás országosan egységes informatikai támogatással működik. A jegyző az egységes, országos címnyilvántartás keretében saját nyilvántartásaként kezeli az illetékességébe tartozó címeket, azokban bekövetkezett változásokat online módon jelenti. A kormányhivatalok, majd később a járási hivatalok létrehozásával a címeljárással kapcsolatos egyes hatósági feladatok (pl. lakcímkártya kiadása) a járási hivatalok hatáskörébe kerültek, azonban a címnyilvántartásban bekövetkező változások SZL online rögzítő felületen történő átvezetését továbbra is a települési önkormányzatok jegyzői látják el. Fentiek miatt indokolttá és időszerűvé vált a Címnyilvántartás adatainak felülvizsgálata. E folyamat megvalósulása érdekében a folyamat első lépéseként a jelenlegi címállomány ellenőrzésének elvégzése szükségszerű. E cél elérése a jelenlegi jogi környezet módosítását tette szükségessé, melynek során a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) VIII. fejezete kiegészítésre került egy új a 39. szakasz beiktatásával, mely kimondja a feladat elvégzésének kötelezettségét.

11 11 A folyamat eredményeképpen létrejövő ellenőrzött címadatbázis hiteles adatforrásul tud szolgálni az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködési képességeinek általános szabályairól szóló évi CCXX. törvény (továbbiakban: Interop. tv.) 14.. (2) bekezdésében foglaltak megvalósulásához. Az Interop. tv. a Kormány feladatául szabja, hogy január 1-jei hatállyal létrehozzon egy egységes, átlátható, regisztratív jellegű nyilvántartást, amely a közigazgatási szerveket elsősorban az egyes címadatot tartalmazó nyilvántartásokat informálja és biztosítja a hiteles címadatokat. Jelen előterjesztésben szereplő rendelet-tervezet szabályozási célja, hogy az Interop. tv. 14. (1) bekezdésében foglaltak megvalósulása érdekében minden településen megtörténjen a jelenleg kezelt címállomány előzetes felmérése, felülvizsgálata. A tervezet ezen folyamat első lépéseként az adatok teljes körűsége, pontossága és a címek valóságnak megfelelése tekintetében végzett ellenőrzés szabályait írja elő, mely előkészíti és megteremti a szükséges adattisztítás lehetőségét, ezáltal biztosítja a központi címregiszter megfelelő adatokkal való ellátását. A feladatot a jegyző a Személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve (KEKKH) által területi bontásban elkészített és rendelkezésére bocsátott elektronikus adatállomány felhasználásával látja el, melynek során az ellenőrzés szempontjainak eleget téve végzi az illetékességi területéhez tartozó címek vizsgálatát. A feladat elvégzése során az ellenőrzés követelményeinek megfelelő címek jelzéssel történő ellátása mellett összeállítja az adattisztítást igénylő címek listáját. A jegyző a központi szerv által kiadott módszertani segédlet alapján végzi a címek vizsgálatát. Az ellenőrzés eredményéről legkésőbb november 15. napjáig a címjegyzék visszaküldésével tájékoztatja a központi szervet. A központi címregiszter felállításának technikai feltétele, hogy előzetesen megtörténjen egy ún. ősfeltöltési folyamat. Az ősfeltöltést megelőzően azonban a fent leírtak miatt szükséges egy átfogó adattisztítási folyamat elindítása, amelynek megkezdése elengedhetetlen a címregiszter határidőre történő felállításához. Ennek jogi előfeltételeit teremti meg a jelen előterjesztésben foglalt tervezet. Ezzel párhuzamosan előkészületben van a központi címregiszter vezetése, működése és az egységes címkezelés részletes eljárási szabályait meghatározó kormányrendelet tervezete. A címregiszter fizikai kialakítása, a címregiszter címekkel történő feltöltése (ősfeltöltés), a címregiszter és az ingatlan-nyilvántartás, valamint a címregiszter és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás közötti informatikai kapcsolat kialakítása, ezáltal az ingatlan-nyilvántartás és a személyi adat- és lakcímnyilvántartás címeinek napi szintű frissítésének biztosítása az ÁROP azonosító számú projekt keretében valósul meg. Jelenleg a szervek, intézmények időről-időre forrásokat kötnek le az adatbázisok címadatainak tisztítására, melyek megtakaríthatóak lesznek egy központi mester nyilvántartás létrehozását követően. Ezek következtében az állam nem, vagy csak magasabb idő és erőforrásigény mellett tud eleget tenni a helyszíni megjelenést igénylő feladatainak (pl. helyszíni szemle, készenléti szervek kiszállása stb.), mely többlet adminisztrációs terhet keletkeztet mind az állampolgárok, mind a közigazgatás oldalán. Emellett a címek nyilvántartásokban történő eltérő rögzítési és tárolási gyakorlata komoly akadályt jelent az interoperábilis közigazgatási szolgáltatások megvalósításának.