A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata)

Átírás

1 A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (és a felhőalapú szolgáltatások kapcsolata) Szeptember 9. Kövesdi Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1

2 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK (IKT) TÁRSADALMI JELENTŐSÉGE Atipikus foglalkoztatási formák, pl. távmunka A munkahelyek döntő többsége megköveteli a digitális készségek meglétét Olcsóbb szolgáltatások IKT szektor kínálati oldal IKT szektor keresleti oldal Pl. egészségügyi szolgáltatások Digitális szakadék mérséklése A felhő- szolgáltatások ma már minden szegmenst érintenek Új típusú szolgáltatások megjelenése Kapcsolattartás új formái 2

3 AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE A GDP mintegy 12%-át adja Az infokommunikációs szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma kb fő. IKT foglalkoztatottak aránya 6,7%, ami magasabb az OECD átlagnál (5,74%.) IKT: enable hatás: az összes gazdasági szektor versenyképességének növelése. Cloud technológiák egyre kiemeltebb szerep itt is Az információ, kommunikáció ágazat növekedett a legdinamikusabban, közel 4,7%-kal között Cél: 3000 milliárd Ft nettó árbevétel, 300 milliárd Ft adó A teljes hazai export hozzáadott érték 7-8% Versenyképesség növelése és életminőség javítás 3

4 AS EU-S TÁMOGATÁSÚ HAZAI CLOUD PROGRAMOK, PROJEKTEK Gazdaságfejlesztési OP (GOP) Vállalati SaaS központok létrehozása és fejlesztése pályázat Két kör (2009 és 2011), 11 db támogatott projekt 1,7 milliárd Ft értékben Elektronikus Közigazgatás OP (EKOP) Kormányzati adatközpont és IT értéknövelt szolgáltatások nyújtása (Kormányzati felhő) kiemelt projekt Támogatási keret: 2,85 milliárd Ft Projekt befejezése: 2014 tavasz Önkormányzati ASP központ felállítása kiemelt projekt Támogatási keret: 2,6 milliárd Ft Projekt befejezése: 2014 év vége Fentiek mellett: Oktatási és egészségügyi informatikai, részben felhőalapú fejlesztések történnek (javarészt) TIOP-ból és TÁMOP-ból 4

5 KIEMELT EU-S INFO- KOMMUNIKÁCIÓS CÉLOK A Digitális Menetrend (DAE 2020) kiemelt területei az alábbiak: A digitális egységes piac kiépítése Interoperabilitás Az IT bizalom és biztonság fokozása Nagysebességű és szupergyors (szélessávú) hozzáférés biztosítása Az IKT kutatás-fejlesztés és innováció fellendítése Számítógépes ismeretek, készségek ösztönzése Az IKT lehetőségeinek kiaknázása a nagy kihívások kezelésére Cloud Computing: Valamennyi kiemelt DAE területet érint EU 2020: 2. tematikus célkitűzés: Információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre vonatkozó stratégia Az Európai Bizottság IKT = NIS Új Generációs Hozzáférési Hálózatok (NGA) stratégiája 5

6 A NEMZETI INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA (NIS) PILLÉREI Viszonylag magas ellátottság, rendkívül alacsony használat A vállalkozások 78,1%-a rendelkezett valamilyen szélessávú szolgáltatással 8,2%-os az integrált vállalati szoftvereket alkalmazó vállalkozások aránya Uniós átlag feletti lefedettség, kevés előfizető Közel 94%-os alapszintű szélessávú lefedettség A háztartások 52,2%-a rendelkezett valamilyen szélessávú szolgáltatással 2014 Ellentétes érdekek, átláthatatlan struktúra Párhuzamos fejlesztések Szigetszerű projektek Nem azonosított egységes célrendszer Állami informatikára költött forrás: 100 Mrd Ft/év különböző rendszerek interoperabilitásának hiánya Nagyon magas digitális írástudatlanság, hiányzó célrendszer Több mint 50%-os digitális analfabetizmus Alacsony forrásallokáció Nem azonosított, célcsoportok, hiányzó állami célok 6

7 FŐBB AKTUÁLIS ÉS GLOBÁLIS IKT TRENDEK The Internet of Things Konvergencia (IT, telekommunikáció, média, elektronika) Cloud Computing Közösségi hálózatok Big data Mobilalkalmazások mobileszközök Az információs társadalom és gazdaság ösztönzésénél fenti technológiai kihívásokra tekintettel kell lenni 7

8 A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR MENTÉN FOGALMAZZA MEG A CÉLOKAT Digitális infrastruktúra 2020-ra 30Mbps sebességű szélessávú hálózat elérhetősége minden településen 2020-ra a háztartások minimum 50 %-a rendelkezzen 100 Mbps-os kapcsolattal Ne legyen az országban optikai hálózattal el nem ért település Teljes körűen épüljön ki a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat Bővüljön a mobil szélessávú lefedettség legalább 95%-ra Digitális gazdaság 2020-ra duplázódjon meg a felsőoktatásból kikerülő IT mérnökök és informatikusok száma A magyar szoftver- és IT szolgáltatásexport értéke növekedjen legalább 50%-kal 2020-ig 2020-ra a KKV-k 33 %-a vásároljon vagy értékesítsen online Az integrált vállalati rendszerekkel rendelkező KKVk aránya 2020-ra érje el az akkori uniós átlagot Célok Digitális állam 2016-ra jöjjön létre egységes kormányzati IT-háttér Kormányzati ASP/SaaS szolgáltatási kapacitás a potenciális igénybevétel százalékában cél: 100% Elektronikus közigazgatás fejlesztése (szeüsz, interoperabilitás) EU átlag elérése Elektronikus közszolgáltatások fejlesztése (oktatás, egészségügy) EU átlag elérése Digitális kompetenciák 2020-ra a digitálisan írástudatlanok aránya csökkenjen 30% alá 2016-ra a lakosság 50 %-a vásároljon online és/vagy vegyen igénybe e-kormányzati szolgáltatásokat 2020-ra a hátrányos helyzetűek körében a rendszeres internethasználat aránya érje el a 60%-ot 2020-ra a vállalkozások 80%-a rendelkezzen internetes jelenléttel A közszférában dolgozók digitális kompetenciájának fejlesztése 8

9 A STRATÉGIA NÉGY PILLÉR MENTÉN FOGALMAZZA MEG AZ ESZKÖZÖKET (PL.) Digitális gazdaság Digitális infrastruktúra Szélessávú infrastruktúra nyilvántartó rendszer (mapping) kialakítása Piaci indíttatású NGAfejlesztések ösztönzése közpolitikai és fiskális eszközökkel Nemzeti spektrumstratégia létrehozása Közintézmények hálózati hozzáférésének fejlesztése Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése IKT felnőttképzési programok ösztönzése Magvető finanszírozás és inkubáció támogatása az IKT start-up vállalkozások számára Vállalaton belüli informatikai (integrált vállalatirányítási, vezetői információs, ügyviteli, stb.) rendszerek bevezetésének támogatása Felhőalapú vállalati megoldások támogatása Eszközök Digitális állam Egységes kormányzati IT-háttér biztosítása Felhőalapú állami informatikai szolgáltatások fejlesztése E-közszolgáltatások fejlesztése (e-egészségügy, e-oktatás) Az állami adatbázisok együttműködésének, átjárhatóságának erősítése Digitális kompetenciák Képzési és motivációs programok a digitális írástudás terjesztésére Integrált közösségi terek és programok létrejöttének és hálózatba szerveződésének támogatása KKV IKT motivációs program indítása Infokommunikációs oktatás kereteinek felülvizsgálata e-közigazgatási ismeretek beépítése a közigazgatási képzési (alap-, felsőfokú és felnőttképzés) programokba 9

10 GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) PRIORITÁSOK: Gazdaságfejlesztési programok (Mrd Ft) KKV versenyképesség GOP ( ) GINOP ( ) 2586 Innováció és tudásgazdaság Infokommunikációs fejlesztések Vállalati energiahatékonyság Foglalkoztatás ösztönzése Turisztika Pénzügyi eszközök 10

11 AZ IKT FEJLESZTÉSEK FORRÁSAI GINOP ÉS 7.PRIORITÁS GINOP 5. Foglalkoztatási prioritás 18 Mrd Ft Digitális írástudás fejlesztését szolgáló képzési program indítása GINOP 7. Pénzügyi eszközök prioritás 90 Mrd Ft IKT fejlesztéseket segítő hitel-, tőke- és garancialapok 11

12 GINOP 3.1 INTÉZKEDÉS Versenyké pes IKT szektor fejlesztése Indikatív keret: milliárd Ft Jól képzett és tapasztalt IKT munkaerő rendelkezésre állásának biztosítása - oktatási és IKT cégek együttműködésének támogatása - ösztöndíjak és egyéb motivációs programok IKT cégek termékesítési képességének növelése - IKT termékek és szolgáltatások piacosításának támogatása - specializált magvető tőke, IKT inkubáció ösztönzése - infokommunikációs klaszterek fejlesztése A nemzetközileg versenyképes magyar IKT kkv-k piacbővítésének ösztönzése - infokommunikációs start-up cégek nemzetközi megjelenésének támogatása - IKT exportelőfinanszírozási program 12

13 GINOP 3.2 INTÉZKEDÉS A digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása Indikatív keret: milliárd Ft KKV-k versenyképességének növelése az IKT eszközök használatának ösztönzésével - IKT motivációs program kkv-knak KKV-k hatékonyságának és informatizáltságának növelése - célzott pályázatok kkv-knak IKT megoldások bevezetésére Elektronikus szolgáltatások felhasználási arányának növelése a vállalkozásoknál - felhőalapú alkalmazások fejlesztése és terjesztése a kkv-k körében 13

14 GINOP 3.3 INTÉZKEDÉS Digitális felzárkózás (e-inclusion) és közösségi hozzáférés erősítése Indikatív keret: milliárd Ft Közösségi internet hozzáférési pontok fejlesztése, online oktatási formák és online kormányzati, közigazgatási és e-egészségügyi szolgáltatások terjedésének elősegítése - e-magyarország pontok és szolgáltatásaik fejlesztése - egészséges életvitelt támogató korszerű digitális alkalmazások (lakossági) elterjesztése, disszeminációja - az állampolgárok számára e-kormányzati, e-ügyintézésre ösztönző programok lebonyolítása Állampolgárok életminőségének javítása IKT eszközök segítségével - Digitális Közösség program folytatás, kiterjesztés - hátrányos helyzetű, fogyatékos személyek célzott szolgáltatásokkal való ellátása 14

15 GINOP 3.4 INTÉZKEDÉS Újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés fejlesztése Indikatív keret: milliárd Ft Újgenerációs NGA és körzethálózatok fejlesztése - távközlési cégek szélessávú infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása az elmaradott területeken Intézmények hálózati hozzáféréseinek, kapcsolatainak fejlesztése - oktatási, egészségügyi, önkormányzati, egyéb állami fenntartású intézmények kormányzati hálózatba kötése Kormányzati hálózatok konszolidációja, kapacitásainak, teljesítményének növelése - Nemzeti Távközlési Gerinchálózat továbbfejlesztése 15

16 KORMÁNYZATI INFORMATIKAI ÉS E-KÖZIGAZGATÁS FEJLESZTÉSEK KÖFOP: Közigazgatás és Közszolgáltatások Fejlesztési Program Tervezett infokommunikációs tartalom: Közigazgatási dolgozók IKT ismereteinek javítása E-közigazgatási szolgáltatások fejlesztése Kormányzat IT hátterének fejlesztése (pl. felhőszolgáltatások) Indikatív IKT célú keret: ~100 Mrd Ft Ágazati intézményrendszeri IKT fejlesztések A KÖFOP-nak kell adnia javarészt a NIS Digitális állam pillérének intézkedéseinek finanszírozását 16

17 A TERVEZÉS FOLYAMATA, OPERATÍV PROGRAMOK Elfogadás: 2013 december EU-s jogszabályok Partnerségi Megállapodás Benyújtás: Benyújtás: 2014 március elején Bizottsági elfogadás: augusztus vége Elfogadás: várhatóan 2014 ősz Első pályázatok indulása: utolsó negyedév Operatív Programok GINOP KÖFOP VEKOP IKOP KEHOP TOP EFOP VP Infokommuniká ciós fejlesztések (IKT szektor, digitális gazdaság, e- felzárkózás, szélessáv) Kormányzati IT, e-közigazgatás Közép- Magyarországi IKT források Közlekedési informatika (vasút, közút) Városi közlekedés informatizálása Energetikai informatika, e- környezetvédelem E-közszolgáltatások (pl. e- egészségügy, e- oktatás) Agrár IKT 17

18 FELHŐMEGOLDÁSOK ÁLLAMI KÉRDÉSE TÁMOGATÁS 2013-ig: Az uniós támogatási programok alapvető filozófiája volt, hogy a fenntartási (nem beruházási) jellegű kiadások nem elszámolható költségek, amennyiben egy szervezet pályázaton indul, így azon pályázók sem támogathatók közvetlenül, amelyek felhőalapú szoftver vagy egyéb IT szolgáltatást vesznek bérleti díj formájában igénybe. Vagyis a cloud keresleti oldal közvetlenül nem volt juttatható forrásokhoz : Megoldási lehetőségek: Voucher a támogatott keretösszeg cloud díjak fedezésére is kiterjedhet Global grant lehetőleg állami hátterű közvetítő szervezet bevonása a cloud szolgáltató / igénybevevő és a támogatást adó intézmény közé 18

19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ZOLTAN.KOVESDI@NFM.GOV.HU 19