Környezetvédelmi technológiák III. Zajvédelem Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak. Kocsis Dénes tanársegéd
|
|
- Zsófia Szabóné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Környezetvédelmi technológiák III. Zajvédelem Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Kocsis Dénes tanársegéd
2 Elérhetőség Honlap: eng.undeb.hu/kocsisdenes Szoba: DE MK 310 Fogadóórák (2014 tavasz, szorgalmi időszak) Szerda Csütörtök Zajvédelem: 3x3 óra
3 Áttekintés Hang és zaj Légköri nyomás-változások Zaj: nem kívánatos hang Szubjektivitás fontossága Modern idők: egészségügyi kockázat Modern ipar: több forrás (zeneerősítők) Hang: rezgő felület, vagy folyadékáramlás által rugalmas közegben (pl: levegő, víz, szilárd) keltett nyomás-változások vagy rezgések.
4 A zaj fogalma: Különböző erősségű és frekvenciájú hangok olyan keveréke, amely az emberben kellemetlen, zavaró hatást eredményez A hang a közegben hullám alakban terjed Gázban és folyadékban: csak hosszanti (longitudinális) Szilárd testekben: longitudinális és transzverzális is lehet
5 Ember hallástartománya: Hz (kivételesen a Hz)
6 A harmonikus rezgés matematikai alakja: y(t) = A sin(ωt) ahol y(t) a pillanatérték az idő függvényében, A az amplitúdó, ω a körfrekvencia [rad/sec]-ban, továbbá: ω = 2πf ahol f a frekvencia [Hz]-ben A harmonikus rezgőmozgást, mivel egyetlen f frekvencia alkotja, tiszta hangnak, vagy szinuszos rezgésnek is nevezzük (ilyen a természetben nem fordul elő, ezek mesterséges hangok)
7 Rezgés ϕ fázisa: függvény értéke a t=0 időpillanatban y(t) = A 0 +A sin(ωt+ϕ) ahol A 0 az amplitúdó egyenszintje Levegőben történő hanghullámterjedés esetén az egyenszint az atmoszféranyomás értéke A [Pa] = 1 [atm] az atmoszféranyomás a levegő paramétereitől, időjárástól, tengerszint feletti magasságtól függ Fülben ellennyomás segítségével kiegyenlítődik (száj nyitás, nyelés) ha magas hegyre gyorsan megyünk fel, akkor nincs elég idő a szabályozásra és bedugul a fülünk oka: a belső nyomás még az alsó nagyobb értéken van, és ez kifelé nyomja a dobhártyát nyomáskiegyenlítő nyílás a fülben: Ún. Eustach-kürt
8 Az y(t) a kitérés időfüggvénye deriválás terjedési sebesség deriválás gyorsulás y(t) = Asin(ωt) v(t) = y'(t) = dy/dt= ωacos(ωt) a(t) = y"(t) = v'(t) = d 2 y/dt 2 = -ω 2 Asin(ωt) A v(t) függvény láthatóan π/2-velsiet, míg az a(t) π-vel késik a kitérés időfüggvényéhez képest y(t) v(t)) t a(t) t
9 Alapfogalmak A hang terjedési sebessége anyagfüggő: függ a közeg anyagától, hőmérsékletétől, sűrűségtől
10 A hangsebesség a hullám terjedési sebessége (jele: c; [m/s]) Gázokban: Ahol: Levegőben: κ: fajhőviszony p o : a közeg statikus nyomása [Pa] ρ 0 : a közeg nyugalmi sűrűsége [kg/m 3 ] Ahol T: a levegő abszolút hőmérséklete [K]
11 Szilárd anyagok (20 C ) a ( m/s) Gázok (0 C, 101,2 kpa) a (m/s) acél 5100 acetilén 327 alumínium 5110 ammóniák 415 bazalt 5080 argon 308 cink 3800 bróm 135 fa: bükk 3300 hélium 971 tölgy 3800 hidrogén 1286 fenyő 4500 klór 206 flintüveg 4000 kéndioxid 212 gránit 4000 levegő -50 C 299 gumi C 325 jég (-4 C ) C 331 keménygumi C 337 koronaüveg C 340 kvarcüveg C 343 márvány C 360 ólom C 387 ón 2700 metán 430 paraffin 1300 neon 433 porcelán 4880 nitrogén 334 réz 3800 oxigén 315 sárgaréz 3500 széndioxid 258 tégla 3650 szénmonoxid 337 vas 5180 városi gáz
12 Folyadékok (20 C) a ( m/s) a ( m/s) aceton 1190 Víz (desztillált) 0 C 1403 benzol C 1483 etilalkohol C 1529 glicerin C 1551 higany C 1555 metilalkohol C 1543 nehézvíz 1399 nitrobenzol 1470 paraffinolaj 1420 petróleum 1320 propilalkohol 1220 széndiszulfid 1158 széntetraklorid 943 tengervíz 1531 toluol 1308 xilol 1357
13 Fajlagos akusztikai impedancia, más néven akusztikai keménység [Pa s/m]; [Ns/m 3 ] vagy [kg/m 2 s] Ahol: ρ 0 : a közeg nyugalmi sűrűsége [kg/m 3 ] c: hangsebesség [m/s]
14 Gyakorlatban: a hangnyomás effektív értéke (jele: p e, legtöbbször csak p) Ahol: T az integrálási idő Szinuszos tisztahang esetén az effektív érték: Ahol p max a hangnyomás legnagyobb pillanatnyi értéke (amplitúdója) [Pa]
15 Intenzitás: a felületegységen áthaladó (hang)energia átlaga, ahol a felület merőleges a terjedésre, az időegység pedig a másodperc. Más szóval, az intenzitás 1 m 2 felületen, 1 s alatt átáramlott (átlag)energia. A hangnyomással és a részecskesebességgel megadva: i = pv[w/m 2 ] vagy [J/m 2 s] Az intenzitás teljesítmény-jellegű mennyiség valamint vektoriális (iránya is van) Az irány a részecskesebességből öröklődik (a nyomás skaláris mennyiség) Ha a terjedés iránya nem egyezik meg az intenzitás vektor irányával, akkor az eltérés szögének koszinuszával is be kell szorozni az értéket
16 Szintek Hangtér jellemzői: nagy értéktartomány (hangnyomás 10 6 Pa; hangintenzitás és hangteljesítmény négyzetes összefüggés miatt W/m 2 és W) mennyiségek nem természetes egységben, hanem szintekkel, decibel db A szintek számításához használt mennyiségek mindig effektív értékek.
17 Szintek Hangnyomásszint (Jele: L p [db]) Ahol p o =2*10-5 Pa, a hangnyomás alapértéke Hangintenzitásszint(Jele: L i [db]) Ahol I o =10-12 W/m 2, a hangintenzitás alapértéke Hangteljesítményszint (Jele: L w [db]) Ahol P o =10-12 W, a hangteljesítmény alapértéke
18 Szintek összegzése A hangnyomásnégyezteket, ahangintenzitásokat és a hangteljesítményeket kell összeadni. L e eredő szint: ahol: L i az i-ikösszegzendő szint Két azonos szint eredője 3-mal több az összetevőknél különböző nagyságú szintek esetén a kisebbik szint 3 db-nélkevesebbel járul hozzá az eredő nagyságához
19 Feladatok Egy műhelycsarnokban öt munkagép üzemel. A hangtér ugyanazon pontjában külön-külön ezek rendre 92 db(a), 81 db(a), 88 db(a), 77 db(a) és 90 db(a) hangnyomásszintet hoznak létre. Együttes üzemeltetés esetén mekkora lesz az eredő hangnyomásszint? Két zajforrás eredő szintje 84 db. Az egyik összetevő 77 db nagyságú. Mekkora a másik?
20 Példa hangteljesítményekre, illetve hangteljesítmény szintekre Hangteljesítmény (W) L w (db) Sugárhajtómű Láncfűrész Kiabálás Hangos beszéd 2x Normál beszéd Suttogás Megjegyzés :A fenti táblázatból látható a hangkeltés alacsony hatásfoka (láncfűrész kw nagyságrendű elektromos teljesítmény töredéke lesz akusztikus energia)
21
22 Eredő hangnyomásszint két hangforrás egyidejű hatása esetén
23 Hangszínkép Hangszínkép: hangnyomásszintek ábrázolása frekvencia függvényében Tisztahang (szinuszos hang) színképe: az adott frekvenciához tartozó egyetlen függőleges vonal Összetett periodikus hang színképe: vonalas Összetett, nem periodikus hang színképe: folytonos
24 Fehér zaj: folytonos színképű, a teljes frekvencia tartományban állandó intenzitású (vízszintes egyenes) zaj Szürke zaj: a frekvenciatartomány egy sávjában folytonos, és egyenletes intenzitású Rózsaszín zaj: egy frekvencia tartományban folytonos, lineárisan csökkenő intenzitású zaj
25 Legtöbb hang a gyakorlatban szélessávú (nagy frekvencia tartományban jelentkeznek) Ha a hang többé-kevésbé állandó, akkor hasznosabb elemezni a frekvenciatartománybeli jellemzőit, mint a hangnyomást az idő függvényében Frekvencia analízis: a jel felbontás spektrális elemeire Elvégezhető digitális analizátorral (FFT: Fast Fourier Transform, diszkrét trnaszformáció)
26 Sávszűrők: meghatározott frekvenciasávban átengedik, ezen sávon kívül azonban visszatartják a hangenergiát A szűrők lehetnek: egyforma sávszélességűek állandó relatív sávszélességűek (logaritmikus frekvencia skálán azonos távolság) Környezeti zajmérésnél: leggyakrabban oktávvagy tercszűrők (vagy keskenyebb)
27 Oktáv: alapvető zenei skálaegység, frekvencia arány 2:1 Oktávsávok: f f felső határfrekvencia az f a alsó határfrekvencia kétszerese, a középfrekvencia pedig a határfrekvenciák mértani középértéke Tercsávok: az alsó és felső határfrekvencia hányadosa logaritmikusan harmada az oktávsávénak
28 Mivel 2 10 = valamint 2 10/3 10 és 2 1/3 10 1/10 azaz tíz egyharmad-oktáv majdnem egy dekád és egyharmad-oktáv majdnem azonos egytized dekáddal Gyakorlatban az egyharmad-oktáv sávszűrők gyakorlatilag egytized-dekád szűrőknek tekinthetőek Az emberi hallástartomány a kb. 20 Hz-től 20 khz-ig 3 dekádot, 10 oktávot és 31 tercet foglal magába Terc és oktáv középfrekvenciák (Hz)
29 Frekvencia sávszélességek; tercsáv középfrekvenciák, oktávsáv középfrekvenciák (Hz)
30 Egy oktávsávhoz tartozó három tercsávban mért hangnyomásszintek eredője egyenlő az oktávsáv-hangnyomásszintjével Ha egy oktávsáv tercsávjaiban a hangnyomásszintek egyenlőek oktávsávhangnyomásszintje 4,8 db-el lesz nagyobb a tercsávoknál Összes oktáv-ill. tercsáv mért hangnyomásszint eredője összegszint (lineáris mérés eredménye)
31 Hangszínkép megadása oszlopos diagrammal
32 Hangterjedés Zajforrás okozta hangnyomásszint eloszlás ismeretének fontossága A hangforrásokra jellemző hangteljesítmény és a hangtér közötti kapcsolatra döntő hatással van: a hangforrás alakja a hangforrást körülvevő tér jellege (szabad ill. zárt tér) a hangforrás térben elfoglalt helyzete a hangforrás az össz-teljesítményszintjénekmekkora hányadát sugározza a hangtér különböző részeibe, a terjedés útjában lévő hangakadály
33 Terjedés szabad térben Szabad tér: olyan tér, amelyben a hullámterjedést akadály nem zavarja (a hanghullám minden irányban elhajlás, törés, visszaverődés nélkül terjed) ez erős absztrakció Hangforrás: rugalmas testek, amelyek meghatározott frekvenciatartományban rezgésre gerjeszthetők, azaz a velük közölt energia egy részét rezgési energiává (hangenergiává) alakítják át ez az energia átadódik a környező közegnek és abban hanghullámok formájában terjed Hangforrások Pontszerű hangforrások Vonalszerű sugárzók Felületi sugárzók
34 Pontszerű hangforrások, irányítottság Idealizált sugárzók (legegyszerűbb modelljük a lélegző gömb) Irányítottság Irányítási tényező: D R távolságban viszonyítjuk a minden irányban azonos intenzitással sugárzó esethez képest
35 Irányítási tényező Gömbsugárzó esetén D=1 Félgömbsugárzó D=2 Negyed térbe sugárzó D=4 Nyolcad térbe sugárzó D=8
36 Pontszerű hangforrás Hangnyomásszint és teljesítményszint összefüggése Ahol r 0 =1 m r távolság megkétszerezése esetén az intenzitásszint 6 db-el csökken (hangnyomásszint esetén is igaz) Hangnyomásszint r 2 távolságban ha ismert r 1 távolságban
37 Vonalszerű sugárzók A végtelen hosszú vonal minden eleme hangforrásként működik Koherens: minden eleme azonos fázissal és amplitúdóval sugároz (hullámfrontjai koncentrikus hengerek) Inkoherens: egyidejűleg nem azonos fázisban sugárzó elemi gömbsugárzók egyenesen elhelyezett végtelen sora
38 Vonalszerű sugárzók Intenzitásszint r távolságban: inkoherens sugárzó esetén Koherens sugárzó esetén Irányítási tényező Hengersugárzó D=1 Félhengersugárzó D=2 Negyedhengersugárzó D=4 Hangnyomásszint r 2 távolságban ha ismert r 1 távolságban A gyakorlatban a közutak és vasútvonalak vonalsugárzóknak tekinthetőek
39 Felületi sugárzók A zaj nagyobb felületű szabad nyíláson, ablakon, vagy vékony falon át jut a környezetbe felülea sugárzók A felüleletegyenletesen elosztott, független zajforrásokból áll zajenergia véletlenszerű fázisban félgömszerűen sugározzák szét
40 Hangterjedés szabad térben Hangszint jellemzően csökken a terjedés során Okai Geometria (távolság) hatása Elnyelődés (levegő hangelnyelése) Földfelület hatása Növényzet hatása Épületek, falak, domborzat hatása
41 Hangterjedés szabad térben Teljes gyengülés: A = A + A + A + teljes div levegő föld A egyéb Az első három általános, és mindig figyelembe kell venni A = A + A + egyéb növényzet beépítettség árnyékolás Ezek a tagok egymástól általában függetlenek tárgyalhatók A diffrakció egy akadály körül: együtt kell tárgyalni a földfelület által okozott elnyelődéssel Mivel a gyengülések frekvenciafüggőek ezért jellemzően oktáv sávok szerint kell számolni A
42 Távolság (geometriai divergencia) Pontforrásra: Frekvencia független okozta gyengülés A 10 div = 20log r A távolság megduplázódásával a nyomásszint kb. 6 db-el csökken
43 Gyengülés a levegőben történő elnyelődés hatására Az akusztikus hullám haladása során az akusztikus energia fokozatosan hővé alakul molekuláris folyamatokon keresztül A levegő = αd /1000 db Elnyelődési együttható (terjedési csillapítás) α (db/km) Erősen függ a frekvenciától és a relatív páratartalomtól, és kevésbé a hőmérséklettől Gyengén függ a nyomástól, azaz a magasságtól Rövid távolságokra elhanyagolható (kivéve 5000 Hz fölött)
44 Terjedési csillapítás α(db/km) értékei a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 6. melléklete alapján T h r Névleges oktávsáv-középfrekvencia (Hz) ( C) (%) A jogszabály szerint: tervezéskor a 10 C hőmérséklethez és 70% relatív légnedvességhez tartozó értékkel kell számolni
45 A föld által okozott gyengülés Két terjedési útvonal: direkt vagy reflektált Általában az eredő akusztikus szint erősen függ: az útkülönbségektől a beesési szögtől a frekvenciától Kemény felületek hangelnyelése nagyon csekély, füves területek, kötött talaj elnyelése már jelentős
46 A föld által okozott gyengülés A földtípusok osztályozása 1. Kemény felület: alacsony porozitás. Aszfalt, vagy beton, víz. Gyárak körül a döngölt föld 2. Lágy: fűvel, fákkal és egyéb növényzettel borított porózus felület, amely alkalmas mezőgazdaságra 3. Nagyon lágy felület: nagyon porózus, hó (legalább 10 cm vastag) vagy tűlevél 4. Kevert
47 A föld által okozott gyengülés Számítása A föld = 4.8 (2h / s)( / s) m > 0 db s: távolság a forrás és az észlelési pont között h m : a talajszint fölötti közepes magasság Nagy beesési szögeknél a lágy és nagyon lágy felületek is jó visszaverőkké válnak
48 A növényzet csillapító hatása A hangterjedést erősen befolyásolja a törzsek, ágak, levelek és a növények közelében fellazított talaj által okozott szóródás A növényzet csillapító hatása függ a növényzet sűrűségétől, fajtájától, a hang növényzetben megtett útjának hosszúságától, a frekvenciától A növényzet nem nyújt védelmet a magasan fekvő zajforrások ellen A szakirodalomban megadott értékek nagyon nagy szóródást mutatnak. Jogszabály szerint a tervezés céljából tehát rendszerint nem lehet hatékony zajcsökkentést elérni a növényzet telepítésével (kivételes eset: örökzöldek)
49 A beépítettség csillapító hatása Ha a forrás és az észlelő között épületekkel beépített terület van, árnyékolás miatt csillapodás léphet fel A beépítéseket mint árnyékolókat kell figyelembe venni Az egyes homlokzatokat egységesen 0,8 reflexiós tényezővel kell kezelni (25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet)
50 Az árnyékolás A földfelszíni hangterjedést jelentősen befolyásolják az akadályok (épületek, házsorok, falak, gátak, domborzat) Az akadályok mögött hangárnyék alakul ki Ha a hangnak nincs mellékútja valamely tükröző, visszaverő felületről, akkor a hang az akadály élein át elhajlás (diffrakció) útján jut el az árnyékzónába Az akadály élénél a hang szóródik ezért az árnyékolás nem teljes, a hangakadály mögé is jut energia Ezáltal csökken a hangnyomásszint ahhoz képest, amelyet szabad hangterjedésre számítottak
51 Árnyékolás Árnyékolási tényező: Jele: Z Z=(a+b)-d
52 A szél és a hőmérséklet hatása Szél-és hőmérsékleti gradiens nagysága és előjele befolyásolja a hangterjedési viszonyokat A szélsebesség és a hang terjedési sebessége vektoriálisan összegződik Szélirányban nagyobb, ellenkező irányban kisebb terjedési sebesség A légáramlást a talaj közelében a növényzet és a beépítehség fékezi a szélsebesség a magasság növekedésével növekszik Emiatt a hanghullámok a szélirányban történő terjedésnél a föld felé, ellenkező irányú terjedésnél a földtől felfelé hajlanak el.
53 A szélés a hőmérséklet hatása A széllel szemben bizonyos távolságra: hangárnyék Szélirányban nincs hangárnyék, sőt a hanghullámok föld felé hajlása miatt a zajcsökkentő hatást részben, vagy teljesen megszünteti (nagy távolságokban nagy ingadozások)
54 A szél és a hőmérséklethatása Szélhez hasonló hatása van a hőmérsékletnek is: Ha a hullámfront bizonyos részeinek terjedési sebessége különbözik a hullámfront többi részének terjedési sebességétől a hullámfront iránya megváltozik Nappal: talaj felmelegedés közben a levegő felső részei hidegebbek (negaiv hőmérséklea gradiens) a hanghullám útját jelző nyomvonal felfelé görbül (bizonyos távolságban árnyékzóna) Ha az alsó réteg hidegebb (télen, tiszta szélcsendes éjszakában) akkor a nyomvonal a föld felé hajlik
55 A szél és a hőmérséklet hatása
56 Hangvisszaverődés Figyelembe kell venni: a zajforrás vagy a megfigyelő közelében lévő nagyobb hangvisszaverő felületeket (falak, épületek stb.) Ilyen esetben tükrözéssel kapott tükörzajforrással számolhatunk Valamely homlokzati felület vagy más hangvisszaverő elem előtt mért adatokat a homlokzat vagy visszaverő elem visszaverő hatásának kiszűrése érdekében helyesbíteni kell (Ez a mért értékből 3 db levonását jelenti)
57 Hangvisszaverődés A tükörforrás hangteljesítményszintjét kisebbre kell vermi, mint az eredeti hangforrásét, mert a visszaverő felületen való abszorpció vagy szóródás miatt elvész a beeső hangenergia egy része
58 Terjedés zárt térben Cél: a helyiségekben kialakuló hangtér megbízható leírása Hangelnyelés, hangelnyelési fok Anyagok és tárgyak hangelnyelési képességének van nagy jelentősége Két közeget elválasztó felületre hanghullám esik a hullám által közvetett energia egy része visszaverődik, másik része behatol a második közegbe, ahol részben elnyelődik (hővé alakul), illetve a közegben terjed Újabb közegfelületen ismét visszaverődik, illetve részben behatol
59 Hangelnyelés, hangelnyelési fok W 1 : a falra beeső teljesítmény; W r : a falról visszavert teljesítmény; W e : a falban elnyelt teljesítmény; W h : a falban hővé alakult teljesítmény; W 2 : a falon közvetlenül áthaladt teljesítmény; W' 2 : kerülő utakon a vevőhelyiségbe jutó teljesítmény; L 1 : az átlagos hangnyomásszint az adóhelyiségben; L 2 : az átlagos hangnyomásszint a vevőhelyiségben
60 Hangelnyelés, hangelnyelési fok Beeső energia: W beeső = W visszvert + W átmenő + W veszteségi Visszaverődési fok: ρ =W visszvert / W beeső Veszteségi tényező: δ =W veszteségi / W beeső Átvezetési fok: τ = W átmenő / W beeső A fentiekből: ρ + δ + τ=1
61 Hangelnyelés, hangelnyelési fok A hangforrás oldaláról nézve: Csak két részre oszlik a hangenergia: Vagy visszaverődik Vagy elvész A hangelnyelés mértéke a hangelnyelési fok (α) A hangelnyelési fok: a felület által elnyelt és a felületre eső hangenergia viszonya Ennek megfelelően 0 és 1 közötti értéket vehet fel
62 Hangelnyelés, hangelnyelési fok Minden anyag képes a hangenergia egy részét elnyelni Az elnyelt energia mennyisége (az anyag hangelnyelési foka) nagymértékben függ: az anyag szerkezeti felépítésétől, a frekvenciától, a beesési szögtől. A fentiek alapján megkülönböztetünk: jó hangelnyelő képességű anyagokat rossz hangelnyelő képességű anyagokat (hangvisszaverő anyagok) Frekvencia szerinti megkülönböztetés alapján nagy-, közepes-és kisfrekvenciás hangelnyelő anyagok, szerkezetek
63 Energiaeloszlászárt térben Közeltér: A forrás közvetlen közelében a rezgő levegőrészecskék sebessége (részecskesebesség) nem esik szükségszerűen a hullámterjedés irányába, ezért bármely pontban jelentős tangenciális sebességösszetevő létezhet. A hangtérnek ez a része a közeltér, amelyet gyakran a hangnyomásnak a helytől függő jelentős változása jellemez. Ezenfelül a hangintenzitás nincs egyszerű összefüggésben a hangnyomás négyzetével. A zajforrás közelterénekkiterjedése a frekvenciától, a forrásra jellemző mérettől és felület sugárzó részeinek fázisától függ. A jellemző méret változhat a frekvenciával és a szögbeli helyzettel. Ezért nehéz egy tetszőleges hangforrás közelterénekáltalános hatásait pontosan megadni.
64 Energiaeloszlászárt térben Közvetlen hangtér: A hangtér azon része, amelyben a hangforrástól közvetlenül érkező, még vissza nem verődött hangenergia határozza meg a tér energiatartalmát ( közvetlen sugárzási vagy szabad hangtér) Ez a hangtér nem függa helyiség akusztikai tulajdonságaitól. Ebben a térrészben a szabad hangtéri energiaterjedés vehető figyelembe A részecskesebesség elsősorban a hangterjedés irányába esik és a hangintenzitás a hangnyomás négyzetével arányos:
65 Energiaeloszlászárt térben Visszavert hangtér: A hangforrás által lesugárzott energia a helyiség falairól visszaverődik. A visszavert energia intenzitása kisebb, mint a beesőé, mivel a beeső energia α-szorosáta fal elnyeli. A vizsgált helyiség sok esetben nagy a hangforrás méreteihez viszonyítva, s nem mindig szabályos alakú. Ennek folytán a helyiség minden pontján a legkülönbözőbb irányú és intenzitású hanghullámok haladnak: kialakul a szórt (diffúz), visszavert hangtér. A hangforrásból kilépő P teljesítménynek az a hányada jut a visszavert hangtérbe, melyet a helyiség falai nem nyelnek el. Állandósult állapotbana visszavert hangtérbe jutó (az első visszaverődés során el nem nyelt) teljesítmény:
66
67 Energiaeloszlászárt térben Állandósult állapotban a visszavert hangtérben minden visszaverődés során az energiának α-szorosaelnyelődik. Időegység alatt n visszaverődés történik, így a visszavert hangtér energiájából elnyelt teljesítmény: ahol: a tér átlagos elnyelési tényezője, w v a hangtér energiasűrűsége, V a helyiség térfogata. Mivel P v = P e A két visszaverődés közötti közepes szabad úthossz: A visszavert hangtér intenzitása: Így: I v = w v c Az akusztikában az R T mennyiséget teremállandónak nevezik Ahol S: elnyelés szám vagy egyenértékű elnyelési felület
68 Energiaeloszlászárt térben Elnyelési szám (S): Fizikailag annak a minden beeső hangenergiát elnyelő felületnek a nagyságát adja, mely egyenértékű a helyiség elnyelőképességével A hangnyomás és a hangnyomásszint:
69 Energiaeloszlászárt térben Az előzőekben meghatározott intenzitások és hangnyomások eredőjeként jön létre a helyiségben az állandósult eredő hangtér
70 Energiaeloszlászárt térben A gyakorlatban: R T teremállandó helyett az A elnyelési számot használják (közelítés) Zajcsökkentés szempontjából fontos, hogy a hangtér adott pontján a közvetlen, vagy a visszavert hangtér uralkodik-e A két hangtér határának azt az r h távolságot értjük, melynél a két hangtérből származó hangnyomásszintek egyenlők (zengősugár, Hall-rádiusz)
71 Refrakció, diffrakció és reflexió A hangterjedés legfontosabb jellemzője az irány. Három alapvető jelenséget ismerünk meg: refrakció, diffrakció, reflexió A refrakció magyarul elhajlást jelent, azaz a hang, ha különböző sűrűségű anyagok határára érkezik, a sűrűbb anyag felé hajlik el. A diffrakció az árnyékba hatolás jelensége: a hang az útjába kerülő tárgyat annak méretétől valamint a frekvenciától függően megkerül (más az árnyékoló egy kis tárgynak mint egy falnak) A reflexiót más néven visszaverődésnek is nevezzük
72 Visszhang A visszhang a reflexió speciális esete Kb. 50 msaz a határ, amit echóküszöbnek nevezünk Ehhez minimum 17 méter távolság szükséges a forrás és a visszaverő felület között A visszhang nem más, mint az eredeti hang és annak késleltetett, csillapított verzióinak a fülbe érkezése. Ha az időkülönbség jóval meghaladja az 50 ms-t, nem visszhangot fogunk érzékelni, hanem két különböző hangforrást; ha lényegesen kisebb nála, akkor pedig egy zengőbb hangérzetet. Nagyobb termek tervezésénél igyekeznek tartani, hogy a forrás és a hallgató között sehol ne legyen meg a 17 méteres útkülönbség lehetősége
73 Ha a hullámhossz jóval kisebb a visszaverő felületnél, a geometriai hullámterjedés leírja a hangutakat, a beesési szög megegyezik a visszaverődési szöggel Ha a hangutak különbsége nem haladja meg a 17 métert, nem keletkezik visszhang (ez a 20 Hz-es jel hullámhossza)
74 A diffrakció és a reflexió mértéke attól függ, mekkora a hullámhossz (λ) a geometriai méretekhez képest Diffrakciónál az akadály összemérhető méretű a hullámhosszal Ha az akadály kisebb, a jelenség elhanyagolható, ha nagyobb, akkor árnyékolás lép a helyébe Akkor következik be, ha a hang lyukon halad át Ha az kicsi, akkor a lyuk pontforrásként viselkedik, ha túl nagy, akkor zavartalanul átáramlik
75 Négy alapesetet ismerünk terjedő hang akadályba ütközésekor: 1. Fal kis nyílással Egyenletes, gömbhullámú terjedés lép fel a nyílás után is (A nyílás új pontforrásként működik, azaz elfelejti honnan jött) Csak kis energia jut át a nyíláson, a nagy része annak faláról visszaverődik 2. Fal nagy nyílással Ekkor az energia nagy része átáramlik és síkhullám jelleggel terjed tova a nyílás másik oldalán A reflexiók a tükörforrásból jönnek
76 3. Kis méretű korong A kis méretű akadályt a hang kikerüli (diffrakció), kicsi a hangárnyék és a reflexió is 4. Nagy méretű korong Ebben az esetben a hangárnyék és a reflexió is nagy, a diffrakció azonban csökken.
77 Teremakusztika A teremakusztika külön a termek akusztikájával, hangzásával foglalkozik A tervezés során a cél jobb hangzás hangszigetelés: zajmentesség ki- és befelé Egy akadályba (fal) ütköző hanghullám egy része visszaverődik, kisebb része áthatol azon, a legkisebb része pedig hő formájában melegíti azt
78 Ha a λ hullámhossz jóval kisebb a fal felületénél, a beesési- és visszaverődési szögekre, a hangutak kiszámításához alkalmazhatók a fénytörési törvények (pld. beesési szög = visszavert szög) 50 ms-náltalálható a visszhang-küszöb (ez kb. 17 méteres távolságnak felel meg), e felett visszhangot fogunk érzékelni. A visszhang káros jelenség, rontja a beszédérthetőséget és a hangzást is Ugyanakkor a jó hangzáshoz visszaverődésekre szükség van (a süketszobának zeneileg nem jó az akusztikája)
79 Többutashangterjedéskor a visszaverődések hozzátartoznak a zenei élményhez
80 A hangenergia egy pontban a direkt és a visszavert hullámok energiájának az összege, lehet: erősítés és kioltás is (interferencia) A terem komplex rezonátor, természetes rezgő módosukkal A kialakuló hullámtér elsősorban a hullámhossz és a terem geometriájától függ A terem természetes módusai(rezonanciái) helyi maximumokat és minimumokat hoznak létre, amelyek a geometriai alaktól és mérettől és a hullámhossztól függnek
81 A falban elnyelt hangenergiát általában állandónak tekinthetjük és hő formájában szabadul fel Mivel tökéletes visszaverődés csak elméletben van, a betáplált hangenergia egy teremben fokozatosan elvész Ha állandó energiaszintet akarunk tartani, akkor a veszteségeknek megfelelően azt állandóan pótolni kell Ha ez a betápláló forrás leáll, az energia exponenciálisan esni kezd, mértéke függ az anyagtól, a frekvenciától és a beesési szögtől
82 Utózengési idő Egy helyiségben elhelyezett és működésbe hozott zajforrás hatására a helyiségben rövid idő alatt kialakul az állandósult eredő hangtér A hangtér feltöltődése után a szint állandó marad, majd a hangforrás kikapcsolása után csökkenni kezd, ugyanis a felhalmozódott energiának kell pótolnia az elnyelt energiát is Nemzetközi megállapodás alapján azt az időt, mely alatt a hangforrás működésének megszűnése után zárt térben a hangnyomás az ezredrészére, azaz a hangnyomásszint 60 db-lelcsökken, utózengési időnek nevezzük (T):
83 Az utózengési időről: Tnagy, ha sok a reflexió (pl. fürdőszobában) Tkicsi, ha kevés a reflexió (pl. bútorok, könyvek között) Tfrekvenciafüggő: kis frekvenciáknál hosszabb (nehezebb elnyelni) Thatározza meg a terem felhasználhatóságát a nagy Trontja a beszédérthetőséget és a zene élvezhetősége is csökken zenéhez kb. Tmax= s szükséges
84 Az utózengési idő megadja a terem felhasználhatóságát: TV stúdió, rádió stúdió 1 s alatti koncerttermek 1-2 s közöttivel, nagyobb templom belső tere 3 s-nálhosszabb idővel is rendelkezhet
85 Utózengési idő meghatározása: Méréssel vagy számítással Számítás: Sabine-formula(nem túl kicsi T (vagy τ) esetén), három lépésben Utózengési idő [s], V [m 3 ], 0,161 konstans [s/m], A abszorpció: Itt S felület [m 2 ], αa hozzá tartozó elnyelési tényező Α= elnyelt energia/beeső energia (mérhető, számolható)
86 Kisebb T esetén Eyring-formula Ahol egy átlagos alfával számolunk: és Akkor a legpontosabb ez a formula, ha: α-kkbegyenlőek(hátrány), vizsontmatematikailag korrektebb (süketszobára T zérus)
87 Utózengési idő mérése: Impulzosválaszosmérés: impulzussal gerjesztjük a termet (pisztoly hangforrás, papírzacskó) Kezdeti bumm szintje 60 db-t esik Zajgerjesztéses mérés: Fehérzaj (vagy rózsaszín), hangos hangforrás, bekapcsolás után a hangteret feltölti energiával, beáll egy állandó szint kikapcsoláskor nézik mennyi idő alah esik a szint 60 db-t
88 Elnyelés mérése: Tipikusan zengőszobában adott felületű (10 m 2 ) mintát kell bevinni, Sabine-formulából visszaszámolni (a zengőszoba utózengés ideje ismert, korábban mért) S a mintaanyag felülete, V a terem térfogata, T s az utózengési idő a mintaanyaggal, T e pedig az üres szobáé
89 Az elnyelési tényező frekvenciafüggése néhány anyag esetén és hangelnyelési osztályok
90 Hangszigetelés (Sound Insulation) Falakra vonatkozó számszerűsítő adata: R (Sound Reduction Index), mért egysége [db] A beeső hangteljesítmény és az átjutott teljesítmény hányadosa i incident(beérkező), t transmitted(átjutott) Függ a frekvenciától és a beesési szögtől Egy homogén falfelület indexének diagramja a frekvencia függvényében felosztható részekre attól függ, hogy a fal mely tulajdonsága fejti ki éppen hatását: merevség, rezonancia, tömeg vagy koincidencia effektus
91 Hangterjedés falon keresztül A falak szerkezetüktől függő mértékben gátolják a hang terjedését A falba behatoló I 1 intenzitású hanghullám a falban energiája egy részét elveszti, majd a másik oldalon a falból kilépve I 2 intenzitási hullámként továbbhalad. A két intenzitás viszonya a transzmissziós tényező: A hanggátlás: az adott felületű falba belépő I 1 és annak kilépő I 2 intenzitások viszonyának tízszeres logaritmusa.
92 Egyrétegű falak hanggátlása A fal felületére merőlegesen beeső hanghullámok (a hullámfront a fal felületével párhuzamos) esetén a hanggátlás mértékét a fal felületegységre jutó tömege és a frekvencia egyértelműen meghatározzák: ahol: f a frekvencia (Hz), M felületegységre jutó tömeg (kg/m 2 ), ρ 0 levegő sűrűsége (ρ 0 = 1,2 kg/m 2 ), c hang terjedési sebessége
93 Egyrétegű falak hanggátlása A kis frekvenciákon ( A szakasz) a hanggátlás adott frekvencián lényegében csak a fal M fajlagos tömegétől (felületegységre eső tömegétől, kg/m 2 ) függ. Ezen A szakaszon érvényes az ún. tömegtörvény: a hanggátlás a frekvencia vagy a felületegységre jutó tömeg megkétszerezésével 6 db-lelnő. Jó közelítést ad ezen szakaszra a tapasztalati Berger-féle törvény: R= 18 lg M+ 12 lg f 25
94 Egyrétegű falak hanggátlása B szakasz: hullámkoincidencialerontja a lemezszerkezetek hanggátlást koincidencia (magyarul egybeesés) jelensége: a levegőből a falba belépő hanghullámok bizonyos körülmények között jó hatásfokkal gerjeszthetik a falban fellépő hajlító-hullámokat, amely hullámok a fal síkjában terjednek. Ahhoz, hogy ez a gerjesztés létrejöjjön, a hanghullámnak a falra nem merőlegesen, hanem θ szög alatt kell érkezni, és a levegőből beeső hang hullám-hosszának (λ levegő ) falra merőleges vetülete meg kell, hogy egyezzen a falban terjedő hajlító-hullám hullámhosszával (λ hajlító ): λ λ levegő hajlító = sinθ
95 Egyrétegű falak hanggátlása Koincidencia akkor jön létre, amikor a falra ferdén beeső hanghullám hullámhosszának vetülete egybeesik a hajlítási hullám hullámhosszával Koincidencia esetén a lesugárzás a fal másik oldalán felerősödik Az f k koincidenciahatárfrekvencia: ahol: d a fal vastagsága, cm, ρ a fal sűrűsége kg/m 3 ; E a rugalmassági modulus, N/m 2.
96 Egyrétegű falak hanggátlása Levegőben terjedő hang ill. falban(10 cm vastag téglafal) terjedő hajlító hullám hullámhosszának frekvenciafüggése alacsony frekvencián a levegőben terjedő hanghullám hullámhossza nagyobb, mint a hajlítóhullám hullámhossza (nincs koincidencia) Kritikus frekvencia: két görbe metszéspontja, legalacsonyabb frekvencia, ahol létrejöhet koincidencia λ λ levegő hajlító = sinθ Hullámhossz (m) Frekvencia (Hz)
97 Egyrétegű falak hanggátlása A koincidencia-frekvencián és annak környékén a fal hanggátlása lecsökken, mivel a levegőből érkező hang energiája jó hatásfokkal átadódik a hajlító rezgéseknek, és ezek a rezgések az átvett energiát a fal túloldalán kisugározzák A koincidencia jelenségének elkerülésére a fal anyagát és vastagságát úgy kell megválasztani, hogy a koincidenciafrekvencia 100 Hz alá vagy 3150 Hz fölé essék (beszéd) A C szakaszon a hanggátlás ismét egyenesen emelkedik, 7,5 db/oktávval, tehát valamivel meredekebben, mint az A szakaszon
98 Összetett falak hanggátlása Gyakori eset, hogy a fal nem homogén, hanem különböző hanggátlású elemekből áll. (téglafalban ajtó vagy ablak) Ekkor a τ e eredő átvezetési tényező: ahol: S 1 és S 2 a két falelem felülete, τ 1 és τ 2 a két falelem átvezetési tényezője. Az R e eredő hanggátlás: ahol: R 1 a nagyobb hanggátlású elem, R 2 a kisebb hanggátlású elem hanggátlása (R 1 //>// R 2 ), S 1, S 2 az R 1 ill. R 2 hanggátlású elem felülete. Ha a falban nyílás van, a képletben R 2 = 0-t kell helyettesíteni
99 Kétrétegű falak hanggátlása Akusztikai szempontból kétrétegű, megfelelően méretezett fal alkalmazásával nagyobb hanggátlás érhető el, mint azonos fajlagos tömegű egyrétegű fal esetén A két falréteg között levegőréteg, ill. rugalmas anyag a rendszerben rugóként működik.
100 Kétrétegű falak hanggátlása a: kétrétegű fal; b: ugyanolyan súlyú egyrétegű fal; f r : rezonancia frekvencia; f λ1, f λ2, f λ3 : kritikus frekvencia
101 Kétrétegű falak hanggátlása A rezonanciafrekvencia ( f r ) alatt a kétrétegű fal hanggátlása megegyezik az azonos fajlagos tömegű, egyrétegű fal hanggátlásával Úgy lehet számítani mintha a két fal egy réteg lenne: M = M 1 + M 2 A rezonanciafrekvencián a hanggátlás erősen csökken, elméletileg 0 értéket is elérheti. Az f r rezonanciafrekvencia, (Hz), ha a két falréteg között levegő van: ahol: M 1 és M 2 a két réteg fajlagos tömege, kg/m 2, d a két falréteg távolsága, cm. Az f r rezonanciafrekvencia, Hz, ha a két falréteg között rugalmas anyag van: ahol: s a rugó anyagának dinamikai merevsége A szerkezetek kialakításakor arra kell törekedni, hogy a rezonanciafrekvencia a lehető legkisebb legyen
102 Kétrétegű falak hanggátlása A rezonanciafrekvencia felett a hanggátlás javulása: 12 db/oktáv A közepes és nagy frekvenciáknál is jelentkeznek rezonanciák, melyeknél a hanggátlás erősen csökken Ezek a rezonáns frekvenciák akkor alakulnak ki, ha a falak közötti rés mérete (t) a frekvenciának megfelelő hullámhossz felével, vagy annak egész számú többszörösével egyenlő, s így a hézagban állóhullámok alakulnak ki (résbe hangelnyelő anyag a kialakulásuk ellen)
103 Kétrétegű falak hanggátlása A nagy frekvenciákon, ahol a hullámhossz jóval kisebb a t méretnél, a két fal hanggátlóhatása egymástól függetlenül érvényesül, ennek megfelelően az eredő hanggátlás a két fal hanggátlásának összege A koincidencia jelensége a kettős falaknál is fellép: hatását csökkenti a légrésben levő hangelnyelőanyag, valamint különböző vastagságú falrétegek esetén a koincidencia frekvenciák eltérése
104 Hangosságszint, hangosság Az egyenlő hangosságszintek görbéit az ún. phon-görbék A görbék kétfülű hallásra, az emberrel szemben érkező, szinuszos, szabadtéri hanghullámokra vonatkoznak A görbéket sok emberen végzett kísérletek alapján állapították meg A szaggatott vonallal rajzolt görbe a hallásküszöb-görbe Tetszés szerinti frekvenciájú és intenzitású hang hangosságszintje annyi phon, amennyi az azzal szubjektíven azonosan hangosnak ítélt 1000 Hz-es tisztahang hangnyomásszintje, db-ben A hallószerv érzékenysége az egészen magas és a mély hangok felé jelentősen csökken, de a csökkenés mértéke függ az intenzitástól is, a görbék nagyobb hangnyomásszintek esetén laposabbak lesznek
105 Hangosságszint, hangosság
106 Hangosságszint, hangosság Fletcher-Munson görbék: azonos hangosságszintek görbéi Két hang közül az egyiket akkor értékeljük szubjektíven kétszer olyan hangosnak, ha a hangosságszintek különbsége 10 phon Hangosságskála son-ban, arányos a hangosságérzettel: 1 son40 phonnakfelel meg Az N hangosság (son) és az L N hangosságszint (phon) összefüggése: A hangosságszintek meghatározására több eljárást dolgoztak ki, amelyekkel vizsgált zaj frekvenciaelemzésének eredményeiből a hangosságszintek jó közelítéssel kiszámíthatók (pl.: a Stevens-és Zwicker-eljárás)
107 Súlyozott hangnyomásszintek A zaj emberre gyakorolt hatásának jellemzésére szabványosan az A- hangnyomásszintet alkalmazzuk Az A-hangnyomásszint a hangnyomásszint-mérőkbe beépített A-szűrővel mért hangnyomásszint, amely a műszerről közvetlenül leolvasható Az A- B-, C- és D-súlyozószűrű csillapítása a frekvencia függvényében
108 Az A-szűrő a phon-görbékbőlszármaztatott súlyozószűrő, amely a halláséhoz hasonló hatást fejt ki a mért hangokra. Oktávsáv-középfrekvencia, Tercsáv-középfrekvencia, Hz Hz db 31, ,7 31,5 39, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 Az A-szűrő csillapítása, K,
109 Súlyozott hangnyomásszintek Az A-hangnyomásszint szabványos jele és mértékegysége: L pa vagy L A,dB, de alkalmazható az L p vagy L,dB (A) jelölés is A terc-, ill. oktávszintek ismeretében az A- hangnyomásszint számítható: ahol: L i az i-edikterc-vagy oktáv-hangnyomásszint, db; K i az A-szűrő csillapítása az i-edikterc-vagy oktávsávban; n a terc-vagy oktávsávok száma
110 Súlyozott hangnyomásszintek A mérési eredményeket a műszer időkarakterisztikája (időállandója) is befolyásolja Három időállandót szabványosítottak: lassú (S), megfelel hozzávetőlegesen 4 db/1000 msjelváltozási sebességnek; a műszer mutatója lassabban mozog, a zajt bizonyos mértékig átlagolja, a gyors változású zajt nem követi teljesen; gyors (F), megfelel hozzávetőlegesen 4 db/125 msjelváltozási sebességnek; a műszermutató szaporán mozog, a zajt bizonyos mértékig átlagolja, csak az egészen gyors változású zajt nem követi teljesen; impulzus (I), megfelel hozzávetőlegesen felfutáskor 4 db/35 ms, lefutáskor 4 db/3000 msjelváltozási sebességnek; impulzusos zajok csúcsainak mérésére használjuk, mert felfutáskor az igen gyors jeleket is követi, lefutása viszont késleltetett
111 Egyenértékű hangnyomásszint A környezetünkben észlelt zajok többsége nem állandó, hanem az idő függvényében kisebb vagy nagyobb mértékben változik Az időben változó zajok jellemzésére olyan állandó zajt keresünk, amelynek hatása az emberre ugyanaz, mint a vizsgált változó zajé Ez a mennyiség az egyenértékű A- hangnyomásszint(egyenértékű A-szint), jele: L Aeq mértékegysége db
112 Egyenértékű hangnyomásszint Lényegében az A-szűrővel mért intenzitásátlagból képzett szint: ahol: p A (t): az A-szűrővel súlyozott hangnyomás időfüggvénye, (Pa), p 0 : (Pa), t 1 és t 2 : a vonatkoztatási idő kezdete és vége, (s), T: t 2 t 1 a vonatkoztatási idő, (s) Az integráló zajszintmérők az egyenértékű A-hangnyomásszintet a képlet szerint mérik, és az eredményt közvetlenül kijelzik Ha az egyes t i részidőkre vonatkoztatott i egyenértékű A- hangnyomásszinteket ismerjük, a T vonatkoztatási időre az L Aeq egyenértékű A-hangnyomásszint:
113 Egyenértékű hangnyomásszint A zajt az idő függvényében akkor tekinthetjük állandónak, ha az A-hangnyomásszintek ingadozása 5 db-en belül marad Állandó zaj esetén a szintek L Am átlaga közelítően egyenlő az egyenértékű A-hangnyomásszinttel, tehát elegendő a szintek számtani átlagolása: ahol: L Ai az A-hangnyomásszint pillanatnyi értéke, db, na mérési adatok (minták) száma
114 Zajmérés Fontos szem előtt tartani a vizsgálat célját Például: a zajterhelés megítélése (lakóhelyi vagy munkahelyi környezetben), a zajcsökkentés módszerének, eszközeinek megválasztása, tervezési adatok gyűjtése vagy a megvalósult tervek ellenőrzése.
115 Zajmérés Alapvető elvárás, hogy a vizsgált zaj jellemzőit torzítatlanul, a többi zaj hatásától függetlenül határozzuk meg A nem vizsgált zajoknak a mérés időpontjában is ható komponenseit, amelyeket erre az időre sem tudunk elkerülni, alapzajnak nevezzük Az alapzaj hatását le kell választanunk a mérés eredményeiről (alapzajkorrekció) Ha a mérés idejére az alapzajt ki tudjuk kapcsolni, alapzajkorrekcióra nincs szükség Ha az alapzaj kikapcsolására nincs lehetőségünk, akkor két állapotban mérünk: egyszer a vizsgált zaj és az alapzaj eredő jellemzőit határozzuk meg, egyszer pedig a vizsgált zajforrást kikapcsolva az alapzaj jellemzőit mérjük meg. Ezután a két eredmény alapján a vizsgált zaj jellemzőit számítással határozzuk meg. Ha erre sincs lehetőség, akkor a zajforrástól eltávolodva olyan helyet keresünk, ahol az alapzaj jellemzői feltehetően olyanok, mint az eredeti mérési pontban, s az alapzaj jellemzését ezen az új helyen végezzük el. Egyebekben a számítást ugyanúgy végezzük el mint a fenti esetben.
116 A mérőkészülékek az RMS értéket mérik (négyzetes középérték), mely közvetlen összefüggésben áll a jel energiatartalmával A csúcsszint mérése és tartása manapság alapkövetelmény. A drágább digitális berendezések rendelkeznek beépített FFT analizátorral is A mért jel spektrumát oktávsávban (1/1 octave band) vagy a jobbak már tercsávban (1/3 octave band) is képesek valós időben felrajzolni. Az 1 khz középfrekvenciájú oktávszűrő 707 és 1414 Hz között enged át
117 Oktáv -éstercsáv analízis a hangnyomás időfüggvényéből (alul az esetlegesen alkalmazott szűrő hatása)
118 Stratégiai zajtérképezés Európai Parlament és Tanács: 2002/49/EK irányelv: környezeti zaj kezelése és menedzsmentje Környezeti Zaj Irányelv (Environmental Noise Directive, END) Direktíva célja: közös megközelítés meghatározása a környezeti zaj okozta káros hatások, ideértve a zajterhelésnek való kitettség elkerülése, megelőzése vagy csökkentése
119 Az irányelv céljából: Stratégiai zajtérképezés felvállalása a környezeti zajnak való kitettség meghatározására A környezeti zajról illetve annak hatásairól a közvélemény tájékoztatása Akció tervek elfogadása a zajtérképezési eredmények alapján (megelőzés-csökkentés ahol szükséges, megőrzés ahol megfelelő)
120 Az irányelv által meghatározott definíciók: Zajtérképezés: zajterhelési adatok bemutatása egy meglévő vagy előre jelzett szituáció alapján, amely jelzi: a lényeges hatályos határértékek megsértését, a vizsgált területen az érintett lakosok számát, a bizonyos terhelésnek kitett épületek számát Stratégiai zajtérkép: a zajnak való kitettség átfogó megjelenítésére tervezett térkép, amely az adott területen lévő különböző zajforrásokat vagy azok előrejelzését foglalja magába Akció tervek: tervezett intézkedések a zajterhelési kérdések és hatásaik kezelésére, beleértve az esetlegesen szükséges zajcsökkentéseket is
121 Az irányelv kimondja, hogy stratégiai zajtérképet kell készíteni: a fő környezeti zajforrásokra (jelentős közutak, vasutak, repterek), illetve a 100 ezer főnél nagyobb lélekszámú településekre több lépcsőben 2012-ig A szabályozás nem vonatkozik: Zajterhelésnek kitett személy által okozott zajra, Háztartási munkákból származó zajra, Szomszédok zajára, Munkahelyi zajra, Közlekedési járműveken belüli zajra, Katonai tevékenységek miatti zajra
122 Stratégiai zajtérkép célja: Információ szolgáltatása a közvélemény és a döntéshozók számára Akciótervek fejlesztése (csökkentés, kezelés, megőrzés) Az Európai Bizottság számára stratégiai becslések készítése az európai zajterhelésekről Készítése: 3D számítógépes szoftver segítségével (nagy terület, nagy adatmennyiség)
123 Egy terület vizsgálata során azok a források tekinthető lényeges, hatást gyakorló forrásoknak, amelyekre igaz a vizsgált terület bármely részén, hogy: L den 55 db és/vagy L éjjel 50 db A stratégiai zajtérképek (helyi, illetve nemzeti felhasználásra egyaránt) 4 mértékelési magasságra készülnek és az L den (és L éjjel ) értékeket 5 db-es lépcsőkben ábrázolják L den = 10 lg ,1Lnap 0,1( Leste + 5) 0,1( Léjjel + 10) ( ) L nap = egyenértékű A-hangnyomásszint nappalra (12 óra: ) L este = egyenértékű A-hangnyomásszint estére (4 óra: ) L éjjel = egyenértékű A-hangnyomásszint éjjelre (8 óra: ) Az eddigi hazai gyakorlattól eltérően az egész napra vonatkozó L den súlyozott érték Súlyzószorzóval veszi figyelembe a nap közbeni és az esti érzékenységet (Estére ugyanis fáradtak leszünk, és kevésbé tudjuk tolerálni még az alacsony zajszintet is)
124 A stratégiai zajtérkép az adatokat a következő szempontokból jeleníti meg: Meglévő, korábbi, vagy előre jelzett zaj-szituáció, Határértékek túllépése, A lakóépületek, iskolák, kórházak száma egy területen belül, amelyek bizonyos zajterhelésnek vannak kitéve, Zajterhelésnek kitett emberek száma A stratégiai zajtérképeket a következő formákban lehet a közvélemény számára bocsátani: Grafikus ábra, Táblázatos számadatok, Számadatok elektronikus formában
125 Stratégiai zajtérképezés folyamata Sematikusan: Adatfeldolgozás speciális térinformaakai (GIS) környezetben zajtérképezési szosveres környezet eredmények vissza a térinformatikai környezetbe
126 1. Lépés Térképezési terület meghatározása Kétféle terület: Térképezési terület A meghatározott földrajzi terület, amelyen a zajszámítási eredményekre szükség van Településekre egyértelműen szabályozott (település határ), fő utakra, vasútvonalakra, repterekre zajszint-függő Modellezett terület Hogy a települések szélén is pontos eredmény legyen a modellezett terület nagyobb, meg kell fontolni a területen kívüli hangforrások lehetséges hatását Utakra, vasutakra, repterekre a modellezett terülte jellemzően megegyezik a térképezési területtel A lépés eredménye: a földrajzi terület meghatározása, amelyről adatgyűjtésre, bevitelre van szükség, valamint amelyre a zajterhelési szintek számításra kerülnek
127 2. Lépés Zaj számítási módok meghatározása A jogszabályok által meghatározott Magyarország: 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól
128 3. Lépés Adatkészlet specifikáció fejlesztése Eddig: mely adatok és honnan Most: adatkészletek sorozatának kidolgozása minden réteg (layer) számára: Térbeli és érték (attribútum) adatok Központi kezelése és menedzselése a különböző eredetű adatoknak A zajtérképezéshez széles bemeneti adatállományra van szükség
129 3D-s modell környezet DTM 3D-s felszín modell DEM 3D-s épület modell Törés vonalak Töltések - kivágások Topográfia Hidak/aluljárók Elválasztók Közúti források Úttest középvonala Forgalom áramlása Forgalom sebessége Nehéz tehergépjárművek aránya (%) Útfelület típusa Útszerkezet mélysége Vasúti források Vasút középvonala Forgalom áramlása Vonat sebessége Vonat típusa Sínfej érdessége Ipari források Elhelyezkedés Folyamat típusa Zajkibocsátási szint Repülési források Repülési útvonal Légi jármű típusa Teljesítményszint a repülési pályán
130 Adatok amelyek nem a zajszámításokhoz szükségesek: Lakosok száma Lakosság eloszlása Épületek azonosítása: lakóépületek vagy más zajérzékeny épületek (iskola, kórház, stb.) Különlegesen hangszigetelt helyek (épület, épületrész, stb.) Ebben a fázisban a zajtérkép készítő szoftvert is ki kell választani
131 4. Lépés Adatkészletek létrehozása Ebben a szakaszban a nyers GIS adatkészleteket kell összegyűjteni, egybevetni és katalogizálni Tartalmazza: Az adatkészlet összevetését a specifikációban meghatározottal, úgymint: Lefedettség, felbontás, pontosság, attribútumok, formátum, adott célra való alkalmasság, stb. Rés elemzés (Gapanalysis): mely adatok szükségesek még, illetve hogyan szerezhetőek be? Adatok engedélyezési feltételeinek vizsgálata és dokumentálása (Lehetséges-e felhasználni? Szellemi tulajdonjogok? Korlátozások? ) Értékelést, rés elemzést és engedélyezési kérdések vizsgálatát követően az adatkészleteknek teljesnek kell lenniük
132 5. Lépés Zaj-modell adatkészletek fejlesztése Eddig rendelkezésre állnak a nyers GIS adatkészletek Térinformatikai adatok nem speciálisan a zajtérkép céljára opamalizálni kell a zajszámításokhoz Adatkészlet igazítása a számítási követelményekhez Elvégezhető térinformatikai környezetben, vagy már a zajtérképező szoftverben
133 6. Lépés Zajterhelés számítások Zajtérkép-készítő (számító) szoftver Jellemzően: Elemek utolsó igazítása a számítás optimalizálásához A felhasználó által kiválasztott egyedi számítási beállítások Zajszámítás futtatása a teljes területre, minden modell területre vonatkozó adat felhasználásával Eredmény adatkészletek létrehozása (általában a zajtérkép-készítő szoftverben maradnak, de lehet vissza GIS rendszerbe is)
134 7. Lépés Utófeldolgozás és elemzés Adatok rendezése a jogszabályi és előírási követelményeknek Tartalom a korábbiak szerint: Érintett lakosok, lakóépületek száma, stb. Jelentés és közzététel: Európai Közösség által javasolt jelentési mechanizmus szerint Nyilvánosság számára hozzáférhető
135 Európai Unió: 2012-ig zajtérkép készítése: Minden főnél nagyobb városra (a városhatárig) fő közutakra Útszakaszok, ahol legalább jármű elhaladás van évente fő vasútvonalakra Szakaszok, ahol legalább vonatelhaladás van évente fő repterekre Legalább légi mozgás van évente (kb. 137 mozgás/nap) (mozgás: fel- ill. leszállás)
136 Modellezett terület nagysága: Települések esetén: nincs konkrét érték, javasolt 2 km (puffer) Reptereknél, mint ipari zajnál az 55 db (L den ) és 50 db (L éjjel ) Vasutaknál: 55 db (L den ) és 50 db (L éjjel ) táv *1,5 általában 2 km, de minimum 1 km puffer táv Közutaknál 55 db (L den ) és 50 db (L éjjel ) táv *1,5 1-3 km, autópályáknál minimum 2 km
137 Ipari zaj modellezése: Választható megközelítés Átfogó források Zonális források Egyedi források
138 Épületek magasságadatai: Amennyiben nincsenek erre vonatkozó adatok (radar, felmérések, ) javasolt: 8 m-es általános épületmagassággal számolni Ha van lehetőség: terepi felmérés (jobb minőségű adat) Épületmagasság számítása vagy vizuális becslés» Vizuális becslés: kategóriák szerint Kategória Modellezett magasság [m] Becslés tartománya [m] A 8,0 10 ig B 12, C 16, D 20, E 24,0 22-től Általánosságban hasznos ha az épületek külön poligonok, de teraszok, összekötő falak, stb. ábrázolása kellő előny nélkül nagyon megnövelné a számítási időt
139 Felhasznált irodalom Dr. Wersényi György: Műszaki akusztika (jegyzet), 2010 Kováts Attila: Zaj és vibráció diagnosztika, 2008 Barótfi István: Környezettechnika, 2000 Környezetmérnöki tudástár 13. kötet: Zaj-és rezgésvédelem (szerk.: Domokos Endre, Horváth Béla), 2011 Finn Jacobsen, TorbenPoulsen, JensHolgerRindel, Anders Christian Gade and Mogens Ohlrich: Fundamentals of acoustics and noise control, 2011 Guidance Note for Strategic Noise Mapping, Environmental Protection Agency, 2011 CTC University, Dr. Nagy István: Állapotfüggő karbantartás Műszaki Diagnosztika I., Rezgésdiagnosztika
Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Hangterjedés
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Hangterjedés Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi
RészletesebbenHangterjedés szabad térben
Hangterjeés szaba térben Bevezetés Hangszint általában csökken a terjeés során. Okai: geometriai, elnyelőés, fölfelület hatása, növényzet és épületek. Ha a hangterjeés több mint 100 méteren történik, a
Részletesebben1. A hang, mint akusztikus jel
1. A hang, mint akusztikus jel Mechanikai rezgés - csak anyagi közegben terjed. A levegő molekuláinak a hangforrástól kiinduló, egyre csillapodva tovaterjedő mechanikai rezgése. Nemcsak levegőben, hanem
RészletesebbenTelepülési környezetvédelem Zajvédelem. Készítette: Dr. Kocsis Dénes
Települési környezetvédelem Zajvédelem Készítette: Dr. Kocsis Dénes A zaj környezeti hatásai A zaj fogalma: Különböző erősségű és frekvenciájú hangok olyan keveréke, amely az emberben kellemetlen, zavaró
RészletesebbenMechanikai hullámok. Hullámhegyek és hullámvölgyek alakulnak ki.
Mechanikai hullámok Mechanikai hullámnak nevezzük, ha egy anyagban az anyag részecskéinek rezgésállapota továbbterjed. A mechanikai hullám terjedéséhez tehát szükség van valamilyen anyagra (légüres térben
RészletesebbenZaj (bevezetés) A zaj hatása Zaj Környezeti zaj Zajimisszió Zajemisszió Zaj szabályozás Zaj környezeti és gazdasági szerepe:
Zaj (bevezetés) A zaj hatása: elhanyagolhatótól az elviselhetetlenig. Zaj: nem akart hang. Környezeti zaj: állandó zaj (l. ha nincs közlekedés). Zajimisszió: Zajterhelés az érzékelés helyén. Zajemisszió:
RészletesebbenA Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása
A Brüel & Kjaer zajdiagnosztikai módszereinek elméleti alapjai és ipari alkalmazása Összeállította: dr. Szuhay Péter Budapest, 2013 Filename, 1 Hang és zaj 1. rész Dr. Szuhay Péter B & K Components Kft
RészletesebbenAkusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel
Akusztikai tervezés a geometriai akusztika módszereivel Fürjes Andor Tamás BME Híradástechnikai Tanszék Kép- és Hangtechnikai Laborcsoport, Rezgésakusztika Laboratórium 1 Tartalom A geometriai akusztika
RészletesebbenHullámok, hanghullámok
Hullámok, hanghullámok Hullámokra jellemző mennyiségek: Amplitúdó: a legnagyobb, maximális kitérés nagysága jele: A, mértékegysége: m (egyéb mértékegységek: dm, cm, mm, ) Hullámhossz: két azonos rezgési
RészletesebbenHangintenzitás, hangnyomás
Hangintenzitás, hangnyomás Rezgés mozgás energia A hanghullámoknak van energiája (E) [J] A detektor (fül, mikrofon, stb.) kisiny felületű. A felületegységen áthaladó teljesítmény=intenzitás (I) [W/m ]
RészletesebbenRezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői
Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési
RészletesebbenZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM Rezgéstan és hangtan MÁRKUS MIKLÓS ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELMI
RészletesebbenHangterjedés akadályozott terekben
Hangterjedés akadályozott terekben Hangelnyelés, hanggátlás: hangszigetelés Augusztinovicz Fülöp segédlet, 2014. Szakirodalom P. Nagy József: A hangszigetelés elmélete és gyakorlata Akadémiai Kiadó, Budapest,
RészletesebbenAz Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény
Az Ampère-Maxwell-féle gerjesztési törvény Maxwell elméleti meggondolások alapján feltételezte, hogy a változó elektromos tér örvényes mágneses teret kelt (hasonlóan ahhoz ahogy a változó mágneses tér
Részletesebben11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
Részletesebben18, A zaj fogalma, hullámegyenletek, szintek, műveletek szintekkel,hangszin zaj hatása az emberi fülre..
18, A zaj fogalma, hullámegyenletek, szintek, műveletek szintekkel,hangszin zaj hatása az emberi fülre.. A hang valamely közegben létrejövö rezgés. Vivőközeg szerint: léghang,folyadékhang, testhang. Hanghullám:
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar felsőfokú munkavédelmi szakirányú továbbképzés Zaj és rezgésvédelem Rezgéstan és hangtan Márkus Miklós zaj és rezgésvédelmi
RészletesebbenRezgések és hullámok
Rezgések és hullámok A rezgőmozgás és jellemzői Tapasztalatok: Felfüggesztett rugóra nehezéket akasztunk és kitérítjük egyensúlyi helyzetéből. Satuba fogott vaslemezt megpendítjük. Ingaóra ingáján lévő
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA A levegőben terjedő hang a levegő részecskéit megmozgatja, közöttük sűrűsödéseket és ritkulásokat hoz létre. Hangnyomás: a normál légnyomás [10 5 Pa] hang hatására történő változásának
RészletesebbenMeteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében
Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében Készítette: Kádár Ildikó Környezettudomány szak Témavezető: Pávó Gyula, ELTE Atomfizikai Tanszék Konzulensek:
RészletesebbenFizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan
Fizikai hangtan, fiziológiai hangtan és építészeti hangtan Témakörök: A hang terjedési sebessége levegőben Weber Fechner féle pszicho-fizikai törvény Hangintenzitás szint Hangosságszint Álló hullámok és
RészletesebbenAz ipari akusztika alapjai
1 Az ipari akusztika alapjai Akusztikai alapismeretek Hang: akusztikus energia, az egymáshoz csapódó molekulák ütközéseinek sorozata. Kis amplitúdójú fizikai rezgés (A levegőben nyomásingadozás) Hang létrejöttéhez
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz Zajmérés. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék
Zaj és rezgésvédelem NGB_KM015_1 2017 2018. tanév tavasz Zajmérés Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki tanszék Előadás, gyakorlat Zajmérés-elmélet Zajmérés-gyakorlat 25/2004.
RészletesebbenHullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete
Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező
RészletesebbenRezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele
Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:
RészletesebbenA látható zaj. MÁRKUS PÉTER zaj és rezgésvédelmi szakértő MÁRKUS MIKLÓS. MKE Biztonságtechnika továbbképző szeminárium 2015
A látható zaj MÁRKUS PÉTER zaj és rezgésvédelmi szakértő MÁRKUS MIKLÓS zaj és rezgésvédelmi szakértő MKE Biztonságtechnika továbbképző szeminárium 2015 Mi a zajtérkép? A zajtérkép a zajadatok megadásának,
Részletesebben2. Az emberi hallásról
2. Az emberi hallásról Élettani folyamat. Valamilyen vivőközegben terjedő hanghullámok hatására, az élőlényben szubjektív hangérzet jön létre. A hangérzékelés részben fizikai, részben fiziológiai folyamat.
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT AZ L1-120 LABORHELYISÉG AKUSZTIKAI TERVEZÉSE
SZAKDOLGOZAT AZ L1-120 LABORHELYISÉG AKUSZTIKAI TERVEZÉSE HAJMA PÉTER 2005 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1 Bevezetés...4 2 A teremakusztika elméleti alapjai...5 2.1 Teremakusztika...5 2.2 Az utózengési
RészletesebbenCsillapított rezgés. a fékező erő miatt a mozgás energiája (mechanikai energia) disszipálódik. kváziperiódikus mozgás
Csillapított rezgés Csillapított rezgés: A valóságban a rezgések lassan vagy gyorsan, de csillapodnak. A rugalmas erőn kívül, még egy sebességgel arányos fékező erőt figyelembe véve: a fékező erő miatt
RészletesebbenMéréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1
Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása
RészletesebbenGrünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. 20/223-0258 70/9009743 siposan@freemail.hu Sz-791/2007
Szakértoi Vélemény A VIZSGÁATOT VÉGZO ADATAI: Neve: Címe: evélcíme: Telefon száma: Fax száma: E-mail cím: Szakértoi eng. száma: Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. Ajka, Dankó u. 6.
RészletesebbenÉPÜLETEK ZAJVÉDELME Épületek rendeltetésszerű használatához tartozó követelmények Szerkezeti állékonyság Klímakomfort (hő- és páravédelem, frisslevegő, ) Természetes és mesterséges megvilágítás zajvédelem
RészletesebbenTecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben
Tecsound anyagok használata hanggátló szerkezetekben 1 Tartalom A hanggátlásról általában A terjedési utak, zavarforrások Tecsound a gyakorlatban Összehasonlítás Összefoglaló 2 A hanggátlásról általában
RészletesebbenHullámok tesztek. 3. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében?
Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merıleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám
RészletesebbenAudiometria 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra 1. ábra
Audiometria 1. Az izophongörbék (más néven azonoshangosság- görbék; gyakjegyzet 1. ábra) segítségével adjuk meg a táblázat hiányzó értékeit Az egy sorban lévő adatok egyazon tiszta szinuszos hangra vonatkoznak.
RészletesebbenA látható és kezelhető környezeti zaj
A látható és kezelhető környezeti zaj Muntag András. Enviroplus Kft. - OPAKFI A 49/2002 EU direktíva Mi vezetett az irányelv megjelenéséhez? A zajtérkép Hogyan készül? Mit tartalmaz? Milyen lehetőségek
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék
Zaj és rezgésvédelem 2018 2019. tanév tavasz 2. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék TARTALOM Példák Hangok csoportosítás Hangjellemzők 2019.02.19. 2 PÉLDA 1. Milyen
RészletesebbenTeremakusztikai méréstechnika
Teremakusztikai méréstechnika Tantermek akusztikája Fürjes Andor Tamás 1 Tartalomjegyzék 1. A teremakusztikai mérések célja 2. Teremakusztikai paraméterek 3. Mérési módszerek 4. ISO 3382 szabvány 5. Méréstechnika
RészletesebbenAlkalmazásfejlesztési kitekintés, Komplex Elektromos Impedancia Mérő eszköz lehetséges akusztikus alkalmazási lehetőségei
KAROTÁZS TUDOMÁNYOS MŰSZAKI ÉS KERESKEDELMI KFT. 7634 Pécs, Kővirág u. 39., Tel: 20 9372905, 72 224 999 Fax: 20 9397 905, E-mail: posta@karotazs.hu Akusztikus Impedancia mérésekhez alkalmazásfejlesztés
RészletesebbenA hang mint mechanikai hullám
A hang mint mechanikai hullám I. Célkitűzés Hullámok alapvető jellemzőinek megismerése. A hanghullám fizikai tulajdonságai és a hangérzet közötti összefüggések bemutatása. Fourier-transzformáció alapjainak
RészletesebbenGépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)
1. 2. 3. Mondat E1 E2 Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, 2017. október 10.. CHFMAX NÉV: Neptun kód: Aláírás: g=10 m/s 2 Előadó: Márkus / Varga Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont) 1) Az l hosszúságú
RészletesebbenHELIKOPTER LESZÁLLÓHELY ZAJVÉDELMI TERVEZÉSE REPÜLÉSTŐL SZÁRMAZÓ ZAJTERHELÉS
Hangnyomásszint (db) Bera József HELIKOPTER LESZÁLLÓHELY ZAJVÉDELMI TERVEZÉSE Helikopteres repülésre és a lakóterületek felett végzett repülési műveletekre a növekvő igények miatt egyre gyakrabban kerül
RészletesebbenBrüel & Kjaer 2238 Mediátor zajszintmérő
Brüel & Kjaer 2238 Mediátor zajszintmérő A leírást készítette: Deákvári József, intézeti mérnök Az FVM MGI zajszintméréseihez a Brüel & Kjaer gyártmányú 2238 Mediátor zajszintmérőt és frekvenciaanalizálót
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenOptika fejezet felosztása
Optika Optika fejezet felosztása Optika Geometriai optika vagy sugároptika Fizikai optika vagy hullámoptika Geometriai optika A közeg abszolút törésmutatója: c: a fény terjedési sebessége vákuumban, v:
RészletesebbenZaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_ tanév tavasz 2. előadás. Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék
Zaj,- rezgés és sugárzásvédelem NGB_KM015_1 2017 2018. tanév tavasz 2. előadás Bedő Anett egyetemi tanársegéd SZE, AHJK Környezetmérnöki tanszék TARTALOM Példák Hangok csoportosítás Hangjellemzők 2018.02.26.
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 1. (b) Rugalmas hullámok. Utolsó módosítás: szeptember 28. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 1. (b) Rugalmas hullámok Utolsó módosítás: 2012. szeptember 28. 1 Síkhullámok végtelen kiterjedésű, szilárd izotróp közegekben (1) longitudinális hullám transzverzális
Részletesebbena) Valódi tekercs b) Kondenzátor c) Ohmos ellenállás d) RLC vegyes kapcsolása
Bolyai Farkas Országos Fizika Tantárgyverseny 2016 Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely XI. Osztály 1. Adott egy alap áramköri elemen a feszültség u=220sin(314t-30 0 )V és az áramerősség i=2sin(314t-30
RészletesebbenHallás időállandói. Következmények: 20Hz alatti hang nem hallható 12Hz kattanás felismerhető
Hallás időállandói Fizikai terjedési idők Dobhártya: végtelenül gyors Hallócsontok: 0.08ms késés Csiga: 20Hz: 3ms késés 100Hz: 1.5 ms késés 1000Hz: 0.3ms késés >3000Hz: késés nélkül Ideg-impulzus időtartam:
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 2. Fényhullámok tulajdonságai Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Az elektromágneses spektrum Látható spektrum (erre állt be a szemünk) UV: ultraibolya
RészletesebbenBenapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése
RészletesebbenJárműipari környezetérzékelés
Járműipari környezetérzékelés 2. előadás Dr. Aradi Szilárd Az ultrahangos érzékelés története Ultrasound_range_diagram.png: Original uploader was LightYear at en.wikipediaultrasound_range_diagram_png_(sk).svg:,
RészletesebbenZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8877 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 85. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából alapállapot mérés A mérést végezte és
RészletesebbenZaj- és rezgés. Fajtái
Zaj- és rezgés Fajtái Környezeti zaj Üzemi zaj Azokat a zajokat, melyek általában telepített gépészeti berendezések, helyhez kötve és/vagy egy adott területen működik, illetve tevékenység végzése történik,
RészletesebbenAkusztika hanggátlás. Dr. Reis Frigyes elıadásának felhasználásával
Akusztika hanggátlás Dr. Reis Frigyes elıadásának felhasználásával Mirıl van szó? A szerkezetet egyik oldalán valamilyen hatás éri - a levegıben terjedı hang (longitudinális hullámok), amelyek rezgésbe
RészletesebbenAkusztikus mérőműszerek
Akusztikus mérőműszerek Hangszintmérő: méri a frekvencia súlyozott, és nyomásátlagolt hangnyomás szintet (hangszintet). Felépítése Mikrofon + Erősítő Frekvencia Szint tartomány Időátlagolás Kijelzés Előerősítő
RészletesebbenZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8877 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 87. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából alapállapot mérés A mérést végezte és
Részletesebbenvmax A részecskék mozgása Nyomás amplitúdó értelmezése (P) ULTRAHANG ULTRAHANG Dr. Bacsó Zsolt c = f λ Δt = x/c ω (=2π/T) x t d 2 kitérés sebesség
ULTRAHANG Dr. Basó solt kitérés A részeskék mozgása x y Asinω t Δt x/ ω (π/t) sebesség gyorsulás d y x v Aω osω t d t d v x a Aω sinω t d t ULTRAHANG Hang mehanikai rezgés longitudinális hullám inrahang
RészletesebbenA zaj környezeti hatásának értékelése térinformatikai eszközökkel. Pődör Andrea-Mizseiné Nyiri Judit-Katonáné Gombás Katalin
A zaj környezeti hatásának értékelése térinformatikai eszközökkel Pődör Andrea-Mizseiné Nyiri Judit-Katonáné Gombás Katalin GISOPEN Székesfehrévár 2018 március 12-14 Tartalom Zaj Zajtérképek-térinformatika
RészletesebbenRezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?
Rezgés tesztek 1. Egy rezgés kitérés-idő függvénye a következő: y = 0,42m. sin(15,7/s. t + 4,71) Mekkora a rezgés frekvenciája? a) 2,5 Hz b) 5 Hz c) 1,5 Hz d) 15,7 Hz 2. Egy rezgés sebesség-idő függvénye
RészletesebbenStratégiai zajtérképekről mindenkinek
Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.
RészletesebbenJelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata (Mérési jegyzőkönyv) Hagymási Imre 2007. május 7. (hétfő délelőtti csoport) 1. Bevezetés Ebben a mérésben a szilárdtestek rugalmas tulajdonságait vizsgáljuk
RészletesebbenA HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI BOCSKAI TÉR ÁTÉPÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA ZAJTERHELÉSI SZEMPONTBÓL
DEBRECENI EGYETEM Műszaki Kar Környezet-és Vegyészmérnöki Tanszék XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Tudományi Szekció Település- és környezetvédelmi tudományok tagozat A HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI
RészletesebbenA hőmérsékleti sugárzás
A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti
RészletesebbenBDLD. Négyszög könyök hangcsillapító. Méretek
Négyszög könyök hangcsillapító Méretek Függőleges beépítés Vízszintes beépítés b a a Leírás egy hagyományos kulisszás könyök hangcsillapító, melynek külső mérete megegyezik a csatlakozó mérettel. A hangcsillapító
RészletesebbenÓbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon
Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Zajmérés ESRI alapokon Dr. Pődör Andrea Résztvevők: Ócsai Attila, Ladomerszki Zoltán, Révész András, Ilhom Abrurahmanov, Shukhrat Shokirov, Gulden Ormanova Mi is a
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a
RészletesebbenGYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA
GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Akusztika: A hang, és általában a rezgések tudománya. Görögből: akuein hallani. Igen széles tudományterületet ölel fel, néhány szokásos szakterületi elnevezés: épületakusztika,
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenMéréselmélet és mérőrendszerek
Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o
RészletesebbenOrvosi Biofizika I. 12. vizsgatétel. IsmétlésI. -Fény
Orvosi iofizika I. Fénysugárzásanyaggalvalókölcsönhatásai. Fényszóródás, fényabszorpció. Az abszorpciós spektrometria alapelvei. (Segítséga 12. tételmegértéséhezésmegtanulásához, továbbá a Fényabszorpció
RészletesebbenHangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 3. MÉRÉS Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 23. Szerda délelőtti csoport 1. A
RészletesebbenDiagnosztika Rezgéstani alapok. A szinusz függvény. 3π 2
Rezgéstani alapok Diagnosztika 03 --- 1 A szinusz függvény π 3,14 3π 4,71 π 1,57 π 6,8 periódus : π 6,8 A szinusz függvény periódusának változása Diagnosztika 03 --- π sin t sin t π π sin 3t sin t π 3
RészletesebbenMechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések
Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen
RészletesebbenUltrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben
Ultrahangos anyagvizsgálati módszerek atomerőművekben Hangfrekvencia 20 000 000 Hz 20 MHz 2 000 000 Hz 20 000 Hz 20 Hz anyagvizsgálatok esetén használt UH ultrahang hallható hang infrahang 2 MHz 20 khz
RészletesebbenFIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015
FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni
RészletesebbenZaj és rezgésvédelem
OMKT felsőfokú munkavédelmi szakirányú képzés Szerkesztette: Márkus Miklós zaj- és rezgésvédelmi szakértő Lektorálta: Márkus Péter zaj- és rezgésvédelmi szakértő Budapest 1. február Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...
RészletesebbenIII. A ZAJ. Zajjellemző (zajindikátor): a környezeti zajt leíró fizikai mennyiség, amely kapcsolatban van a káros hatással
III. A ZAJ A hang szerepe óriási az emberré válásban tagolt, hanggal közvetített beszéd nélkül nincs emberi társadalom. Hang és a környezeti zaj különböző Hang: környezetünk természetes része Környezeti
Részletesebben2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Hangfrekvenciás mechanikai rezgések vizsgálata jegyzőkönyv Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 24. Leadás dátuma: 2008. 10. 01. 1 1. Mérések ismertetése Az 1. ábrán látható összeállításban
RészletesebbenAkusztika terem. Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával
Akusztika terem Dr. Reis Frigyes előadásának felhasználásával Hangenergia-eloszlás a különböző jellegű zárt terekben - a hangteljesítményszint és a hangnyomásszint közötti összefüggést számos tényező befolyásolja:
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenRezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás
Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus
RészletesebbenAz emberi hallás. A fül felépítése
Az emberi hallás A fül felépítése Külső fül: Hangösszegyűjtés, ami a dobhártyán rezgéssé alakul át. Középfül: mechanikai csatolás a dobhártya és a belső fül folyadékkal töltött részei között. Kb. 2 cm
RészletesebbenZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT 507 Környezetvédelmi szakosztály Alapállapot mérés ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8868 Murarátka, Kossuth Lajos út 31. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenRezgőmozgás, lengőmozgás
Rezgőmozgás, lengőmozgás A rezgőmozgás időben ismétlődő, periodikus mozgás. A rezgő test áthalad azon a helyen, ahol egyensúlyban volt a kitérítés előtt, és két szélső helyzet között periodikus mozgást
RészletesebbenFő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése és intézkedési terv
Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésinformatikai és - környezeti Igazgatóság Közlekedésinformatikai Központ 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképezése
RészletesebbenNév... intenzitás abszorbancia moláris extinkciós. A Wien-féle eltolódási törvény szerint az abszolút fekete test maximális emisszióképességéhez
A Név... Válassza ki a helyes mértékegységeket! állandó intenzitás abszorbancia moláris extinkciós A) J s -1 - l mol -1 cm B) W g/cm 3 - C) J s -1 m -2 - l mol -1 cm -1 D) J m -2 cm - A Wien-féle eltolódási
RészletesebbenSzada-Veresegyház nyugati elkerülő út. Előzetes Vizsgálati Dokumentáció
Szada-Veresegyház nyugati elkerülő út Előzetes Vizsgálati Dokumentáció Mellékletek Megbízó: Veresegyház Város Polgármesteri Hivatal 2112 Veresegyház, Fő utca 31. Generáltervező: SKS Terv Mérnökiroda Kft.
RészletesebbenÉrtékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,
RészletesebbenA stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai
A stratégiai zajtérképezés hazai tapasztalatai Kiss Nóra Környezettudomány szakos hallgató Belső konzulens: Ballabás Gábor, tanársegéd, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék Külső konzulens: Berndt
RészletesebbenZaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu
Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak
RészletesebbenAZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE
AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m
RészletesebbenMETEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK
METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának
RészletesebbenModern Fizika Labor. 2. Elemi töltés meghatározása
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2011.09.27. A mérés száma és címe: 2. Elemi töltés meghatározása Értékelés: A beadás dátuma: 2011.10.11. A mérést végezte: Kalas György Benjámin Németh Gergely
Részletesebben