Az államháztartás finanszírozásának aktuális kérdései az ÁSZ nézőpontjából
|
|
- Mariska Hegedüsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az államháztartás finanszírozásának aktuális kérdései az ÁSZ nézőpontjából Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása a soproni VIII. Pénzügyi Napok Konferencián október 2. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Kollégák! Az államháztartás finanszírozása kapcsán két kérdéskört célszerű górcső alá venni: az államháztartás folyó kiadásainak finanszírozását, valamint a kormányzati szektor adósságának finanszírozását. Előadásom címének leadásakor azt terveztem, hogy e konferencián ezek közgazdasági összefüggéseit mutatom be, és kitérek arra, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a saját feladatkörében miként tud hozzájárulni ezeknek a feladatoknak az eredményesebb teljesítéséhez. Időközben azonban az a megtiszteltetés ért, hogy két héttel ezelőtt előadást tarthattam a soproni Közgazdász Klubban, ahol hasonló témákról beszéltem. Ezért előadásomnak ezt a részét rövidebbre fogom, és többet szeretnék beszélni arról, hogy az ÁSZ miként tud az államadósság-mutató számlálójának, azaz az államadósságnak a csökkentése mellett, a mutató nevezőjének, azaz a GDP-nek a növekedéséhez hozzájárulni. Mindenekelőtt arra a kérdésre szeretnék válaszolni, hogy Mennyi közkiadást finanszírozunk és miből? Erre a kérdésre a legszemléletesebb választ azáltal adhatjuk meg, hogy ha a kiadásokat a GDP arányában mutatjuk be, amit a közgazdaságtanban újraelosztási aránynak neveznek. Nézzük meg, hogyan alakult ez Magyarországon az elmúlt időszakban (1. számú táblázat)!
2 Az újraelosztási arány alakulása Magyarországon Év Újraelosztási arány (Költségvetési kiadás/gdp) , , , , , ,8 Forrás: KSH 1. sz. táblázat Azt látjuk, hogy a pénzügyi válság előtti utolsó évhez, azaz 2008-hoz képest 2009-ben az újraelosztási hányad 2,2 százalékkal emelkedett. Ez azonban nem a kiadások növekedésének, hanem a GDP 6 százalékot meghaladó mértékű csökkenésének volt a következménye ben a hanyatlás már folytatódott, viszont elsősorban a korábban hozott megszigorító intézkedések következményeképpen - a kiadások reálértékben jelentősen visszaestek. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy Magyarországon 2010 és 2013 között összességében nem csökkent az újraelosztási hányad, azaz a költségvetési konszolidáció, amely a hiány mértékét a évi 4,5 százalékról 2013-ra 2,2 százalékra mérsékelte szemben a nemzetközi szervezetek receptjével nem a kiadások drasztikus visszafogásával valósult meg. De akkor mi finanszírozta a kiadásokat? Erre két lépésben adok választ. Nézzük meg először a 2. számú táblázatot, amelynek az adatai azt mutatják meg, hogy a kiadásokat hány százalékban finanszírozták a bevételek és hány százalékban a hiány, azaz az eladósodás. 2
3 A kiadások finanszírozása összetételének változása (százalék) 2. sz. táblázat Év Kiadások összesen Bevétel Hiány (hitel) ,0 92,5 7, ,0 92,2 8, ,0 91,4 8, ,0 108, ,0 95,9 4, ,0 95,6 4,4 Forrás: KSH adatai alapján végzett saját számítás A konszolidáció jól érzékelteti, hogy míg 2009-ben minden 100 forint kiadásból közel 9 forintnak nem volt meg a fedezete, addig ez a szám 2012-ben majdnem 4 forintra csökkent. (A 2011-es év adata kilóg a sorból, mivel akkor a kiadásokat jelentős mértékben a kötelező magánnyugdíj-pénztárak vagyonának az államháztartásba való bevonása fedezte.) Nyilvánvaló, hogy változatlan kiadási szint mellett a fent bemutatott konszolidáció csak a bevételek jelentős növekedése mellett valósulhatott meg. Ennek összetételét mutatja be a 3. számú táblázat. A táblázat adatai szerint a centralizációs arány 2010 és 2013 közötti emelkedését két tényező okozta: a társadalombiztosítási hozzájárulások 1,2 százalékpontos, valamint a folyó és a tőketranszferek összesen 0,9 százalékpontos emelkedése. A társadalombiztosítási hozzájárulások emelkedése elsősorban kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszer megszüntetésének eredménye. Míg transzferek növekedése mögött az EU támogatások fokozott felhasználása áll: a évi 645,9 milliárd forinttal szemben 2013-ban már 1 583,8 milliárd forint EU támogatást használt fel a magyar költségvetés. 3
4 3. sz. táblázat A kormányzati szektor költségvetési bevételeinek összetétele a GDP százalékában (Eredményszemléletű adatok) Adó- és járulékteher 37,9 37,1 39,0 39,1 Ebből: Összes adóbevétel 25,7 23,8 25,7 25,7 TB hozzájárulások 12,2 13,3 13,3 13,4 Tulajdonosi jövedelmek 1,1 1,1 1,1 0,7 Egyéb bevételek 6,6 16,0 6,5 7,8 Ebből: áruk, szolgáltatások ellenértéke 2,9 2,7 2,9 3,2 Folyó transzferek 1,5 1,3 1,3 1,8 Tőketranszferek 2,2 12,0 2,3 2,8 Összes bevétel 45,6 54,3 46,6 47,6 Forrás: KSH, NGM. Az államadósság finanszírozása A bevételi szerkezet sok érdekességet tartalmazó változásának részletes bemutatása helyett rátérek az államadósság finanszírozásának a kérdéskörére. A két kérdéskör azonban szorosan összefügg. Az 1. számú táblázat adatai kapcsán a szemléletesség kedvéért azt mondtam, hogy a kiadásokat a hiányból finanszíroztuk. Végső soron azonban hitelből, eladósodás révén finanszírozta az állam a hiányt. Volt olyan év 2006 amikor minden 100 forint állami kiadásból közel 20 forint az államadósságot növelte. A 2000-es évek közepétől kezdve pedig tovább súlyosbította a helyzetet az, hogy az állam mellett a vállalatok és a lakosság is eladósodott, következésképpen az állam adósságát teljes mértékben kül- 4
5 földi forrásokból kellett finanszírozni, részben forintban, részben és növekvő arányban devizában kibocsátott, külföldi befektetők által felvásárolt állampapírok formájában. Majd amikor ez a lehetőség is kimerült, akkor a magyar államnak a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Bizottságtól kellett hitelt felvennie. A történet gondolom sokuk előtt ismert, ezért nem részletezem tovább. Inkább azt mutatom be, hogy mi az ÁSZ feladata ezen a területen. Az ÁSZ a zárszámadás ellenőrzése során évente ellenőrzi az államháztartás központi alrendszerének adósságállományát, az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, értékeli annak megbízhatóságát. Korábban az ÁSZ öthat éves rendszerességgel ellenőrizte az államadósság alakulását és kezelését augusztusában hoztuk nyilvánosságra az államháztartás központi alrendszerének adóssága és éven túli kötelezettségvállalása 2006 és 2011 közötti alakulásának ellenőrzéséről készült jelentésünket. A 2012-ben befejeződött ellenőrzésünk egyik tanulságos megállapítása az volt, hogy között az államadósság több mint 8200 milliárd forinttal emelkedett, az államadóssághoz kapcsolódó finanszírozási kiadás (kamatok, jutalékok) pedig közel 6600 milliárd forint volt. Következésképpen az államadósság növekedésének több mint 80 százalékát tették ki a meglévő adósságra fizetett kamatok, jutalékok. A magyar gazdaság tehát egy nagyon veszélyes helyzetbe került, ahol az államadósság növekedését meghatározó arányban az államadósság finanszírozásának költségei gerjesztik. Érthető, hogy az államadósság csökkentése elsődleges gazdaságpolitikai prioritássá vált, hiszen e nélkül az ország nem kerülheti el az adósságspirált. Ebből adódóan az ÁSZ-nak is kiemelten kell foglalkoznia ezzel a kérdéssel. Az adósságcsökkentés január 1-jétől hatályos alkotmányos kötelezettségére tekintettel az ÁSZ ellenőrzési tevékenységének a fókuszába került az államadósság mérséklésének a kérdése. Az ÁSZ még 2012-ben kidolgozta az államadósság-szabály betartása ellenőrzésének speciális segédletét, és ennek alapján 5
6 ellenőrizte az államadósság-mutató kiszámításának megalapozottságát és helyességét. A évi zárszámadás ellenőrzése kapcsán is részletesen ellenőriztük a központi alrendszer adósságát. A legfontosabb számokat a 4. számú táblázatban foglaltuk össze. A központi alrendszer adósságának összetétele és alakulása Központi költségvetés / központi alrendszer adóssága (Mrd Ft) évi tény évi terv évi tény 4. sz. táblázat évi tény megoszlása Deviza 8326,6 8128,1 8904,9 40,5% Forint , , ,4 59,0% Összesen , , ,3 99,5% Egyéb kötelezettségek 351,1 404,1 117,3 0,5% Mindösszesen , , ,6 100,0% A központi alrendszer, illetve a központi költségvetés évi bruttó adósságának tervezett állománya a 2012 decemberében készített finanszírozási terv alapján ,5 Mrd Ft volt, ami 3,8%-kal magasabban, ,6 Mrd Ft-ra teljesült. A központi alrendszer GDP arányos adóssága a évihez képest 1,8 százalékponttal 75,7%-ra nőtt. Ezen belül a devizaadósság állománya 776,8 Mrd Ft-tal, a forintadósságé 320,1 Mrd Ft-tal meghaladta a évre tervezettet, miközben az egyéb kötelezettségek állománya 286,8 Mrd Ft-tal elmaradt a tervezettől. A folyamatok mögött egyfelől az önkormányzatok adósságának átvállalása áll. A központi alrendszer bruttó adósságállománya tartalmazza az 593,3 Mrd Ft összegű önkormányzati adósságátvállalást, amely a teljes államadósság 2,7%-a. Másfelől a forintárfolyamának a tervezettől kedvezőtlenebb alakulása okozta a devizaadósság forintban számított összegének növekedését. 6
7 A GDP-arányos államadósság alakulása 2013-ban a kormányzati szektor adóssága milliárd forint volt, amely GDP-arányosan 79,2 százalék. Ez a 2012-es 79,8 százalékos adatnál 0,6 százalékponttal alacsonyabb. A csökkenő trend tehát érvényesült. Ugyanakkor az adósságrátát meghatározó tényezők alakulásának következtében a évi Konvergencia Programban előre jelzett értékekhez (78,1 százalék) képest 1,1 százalékponttal magasabb lett a GDP-arányos államadósság. A évi Konvergencia Program jelzi azt is, hogy a következő két évben a 2013-ban tervezett és az új adósságpálya közötti olló még jobban, akár 2 százalékpontra is szétnyílhat, a következő kockázati tényezők hatására: a nominális GDP alakulása, tekintve, hogy az alacsonyabb infláció miatt a korábban prognosztizáltnál alacsonyabb növekedés önmagában az adósságpálya jelentős emelkedéséhez vezet; a évi Konvergencia Program mintegy 5 százalékkal kedvezőbb, 293,1 HUF/EUR árfolyammal számolt, mint a évi Konvergencia Program (307,9 HUF/EUR). A vele járó kockázattal kapcsolatban figyelemre méltó az MNB számítása, amely szerint az árfolyam 10 forint/euró mértékű gyengülése 1,1 százalékponttal növeli az adósságrátát a devizaadósság átárazásán keresztül; az állami kötelezettségvállalással való kötvénykibocsátást, mint speciális tényezőt az ESA módszertana szerint a kormányzati szektor adósságaként kell elszámolni (például 2013-ban és 2014-ben a MÁV kötvénykibocsátását); A felsorolt változásokkal összefüggésben a kormányzati szektor évi adósságállományának módosulásában a következőtényezők játszottak szerepet (5. számú táblázat): 7
8 Egyes tényezők hatása a évi államadósság alakulására Tényező Hatás a GDP százalékában Elsődleges hiány -2,1 Kamatkiadás/bevétel egyenlege 4,2 Forint értékvesztése 0,6 Nyugdíj Reform és Adósságcsökkentő Alapból adósságcsökkentés -0,9 Állami kezességvállalás 0,2 Forrás: NGM. 5. táblázat A táblázatból látható, hogy elsősorban a kamatkiadások, másodsorban a forint értékvesztése járult hozzá az államadósság növekedéséhez. Az első kapcsán jó hír, hogy az MNB alapkamat csökkentése, illetve a magyar gazdaság jobb külső megítélése következtében az idei évben már az állampapírok kamatának számottevő csökkenése következett be. Az árfolyamkockázat azonban még mindig jelentős. Ennek mérséklése végett az ÁSZ a már említett, 2012-ben publikált jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a forint árfolyama és az adósságráta közötti szoros kapcsolat miatt szükséges a devizaadósság arányának csökkentése. Ebből a szempontból kedvező változás történt 2012-ben, amikor a központi költségvetés bruttó devizaadósságának a 2011 decemberi 50 százalékos aránya után a devizaadósság aránya 2012 decemberére 40,9 százalékra mérséklődött. Ez a folyamat 2013-ban is folytatódott, de az említett okok miatt már csak minimális (0,2 százalékpontos) mértékben, annak ellenére, hogy az ország sérülékenységének és kockázatának mérséklését szem előtt tartva a kormányzat sikeresen szélesítette a belföldi szereplők állampapír vásárlását a különböző új állampapírok (Prémium Euró Magyar Államkötvény, Féléves Kincstárjegy, átalakított Babakötvény, Bónusz Magyar Államkötvény, Kincstári Takarékjegy Plusz) bevezetésével. Ily módon nemcsak a stabilabb adósságfinanszírozás érhető el, hanem az is, hogy a kamatnyereséget hazai szereplők realizálják. 8
9 Az adósság (adósságráta) alakulása szempontjából az adósság deviza aránya mellett fontos szerepet játszik az adósság lejárati szerkezetének a változása is. Ennek jelentőségét kiemeli az a körülmény, hogy Magyarországon a forintadósság esetében csak 3-3,5 év az átlagos futamidő, ami nemzetközi összehasonlításban inkább rövidnek, mint átlagosnak számít. Ezzel járóan szükség van arra, hogy az adósságállomány közel egynegyede, évente milliárd forintnyi adósság megújuljon. Ez magas arány, ami nagy finanszírozási és kamatkockázatot jelent az ország számára, egyrészt azért, mert a nemzetközi pénzpiacok kedvezőtlen alakulása idején a külföldi befektetők kivonhatják a forintalapú állampapírjaikat, s így jelentős nehézségeket okozhatnak, másrészt fontos szempont az is, hogy az adósság megújítás költségigényes folyamat. Ezért az adósságkezelés, az ÁKK Zrt ban is törekedett arra, hogy a 3, 5 és 10 éves futamidejű, piaci finanszírozást biztosító államkötvények, valamint a 10 és 15 éves fix kamatozású kötvények nagyobb szerepet játszanak a kötvénykibocsátásokban. E kibocsátások különösen az év második felében gyorsultak fel. Ezek sem bizonyultak azonban elegendőnek ahhoz, hogy a forintadósság hátralévő futamideje 2013-ban hosszabbodjon, javuljon (6. számú táblázat). A forintadósság átlagos hátralévő futamideje 6. sz. táblázat Átlagos hátralévő futamidő (év) Magyar Államkötvények 4,09 4,09 Forint-értékpapír összesen 3,23 3,11 Forinthitel 8,13 6,83 Forintban denominált adósság összesen Forrás: NGM 3,46 3,29 9
10 A devizaadósság átlagos hátralévő futamideje szintén kedvezőtlen: az adósság hátralévő futamideje a 2008 előtti években 6 év felett volt, ami az utóbbi években jelentősen, 5 év alá csökkent. Mi lesz a nevezővel? Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2010 és 2013 közötti költségvetési konszolidáció egy másik fontos jellemzője, hogy a nominális GDP szerény mértékű növekedése mellett ment végbe. Egyfelől a reál GDP növekedése volt alacsony, másfelől a kormányzat egyáltalán nem élt azzal az eszközzel, hogy az áremelkedés felpörgetésével próbálja meg az államadósságot elinflálni. Éppen ellenkezőleg a kormányzati intézkedésék az árszínvonal mérséklése irányába hatottak. Következésképpen a GDP arányos államadósságot, elsősorban a számláló értékének kordában tartásával tudta a kormányzat mérsékelni (lásd a 7. számú táblázatot). 7. sz. táblázat Kormányzati szektor konszolidált adósságának alakulása A kormányzati szektor konszolidált adóssága névértéken (milliárd forint) , , , , 0 a GDP százalékában 82,2 82,1 79,8 79,2 a évi adósság százalékában 104,2 102,7 105,8 Forrás: évi zárszámadási törvényjavaslat Nyilvánvaló, hogy az államadósság növekedésének fékezése a jövőben is fontos feladat lesz, azonban a költségvetési konszolidáció zökkenő mentesebbé tételét az szolgálna igazán, ha a hiány- és az adósságmutatók nevező- 10
11 je is gyorsabban nőne, a gazdasági növekedés felgyorsulásának eredményeképpen. Ehhez a maga eszközeivel az ÁSZ is hozzá szeretne járulni. A jövőben még nagyobb figyelmet és erőforrásokat szentelünk azoknak a területeknek az ellenőrzésére, amelyektől az ország versenyképességének az erősödése leginkább várható. Ilyen prioritási területnek jelöltük ki a foglalkoztatást, a tudáshasznosítást, az energia költségek csökkentését, a piacszervező tevékenységet, a beruházásokat és a környezetünk védelmét. Az e területeken elért fejlődés jelentősen hozzájárulhat a költségvetési konszolidáció eredményeinek stabilizálódásához, a GDP arányos államadósság fenntartható módon való csökkentéséhez. A GDP alakulása kapcsán mit tud az ÁSZ ellenőrizni? Első megközelítésben azt gondolhatnák, hogy az ÁSZ-nak, mint a közpénzek és a közvagyon legfőbb ellenőrének, alapvetően az adósságmutató számlálójával, azaz az államadósság alakulásával kapcsolatosan vannak feladatai. Valóban igaz, hogy a közpénzek szabályos és hatékony elköltése, a korrupció visszaszorítása elsősorban a költségvetési hiányt, és azon keresztül az államadósságot csökkenti. A közpénzek eredményes és gazdaságos felhasználása hozzájárul a GDP növekedéséhez. Gondoljunk az oktatásra vagy a munkahelyteremtésre költött adóforintokra. Az ÁSZ eddig is számos olyan területen végzett ellenőrzést, amelyek számottevő hatással vannak a GDP alakulására. Példaként a szakképzés, a közhasznú foglalkoztatás, az utak karbantartása, a vidékfejlesztési programok ellenőrzését emelhetem ki. Az államháztartás konszolidációját követően az államadósság-mutató javítása szempontjából is előtérbe került a nevezőnek, azaz a GDP-nek a növelése. Ezért az ÁSZ is szisztematikusan végiggondolta, miként tud ellenőr- 11
12 zéseivel még inkább hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, sőt a fenntartható fejlődéshez. Az ÁSZ a közpénzek felhasználását és a közvagyon hasznosítását hivatott ellenőrizni. Következésképpen a GDP növekedése kapcsán is azt tudja elsősorban vizsgálni, hogy a széles értelemben vett kormányzati intézkedések milyen módon járultak hozzá a gazdaság növekedéséhez. Ugyanakkor a versenyszférát illetően a kormányzat elsősorban közvetett módon, azaz az ország gazdasági versenyképessége javításán keresztül tudja befolyásolni a GDP növelését. A versenyképességnek ugyanis vannak olyan tényezői, amelyek nagymértékben függnek a kormányzati tevékenység minőségétől és eredményességétől. Ilyen például a vállalkozásbarát szabályozási környezet, a munkaerő minősége, az infrastruktúra állapota, az innovációs lánc kiépítettsége. A számvevőszéki ellenőrzés és a GDP növekedése közötti közvetett összefüggéseket az 1. számú ábra szemlélteti. 1. sz. ábra A számvevőszéki ellenőrzés helye a gazdasági növekedés szolgálatában GDP növekedése Versenyképesség Versenyképességi tényezők Kormányzati intézkedések ÁSZ ellenőrzései 12
13 Az ábra tanúsága szerint az ÁSZ elsősorban azokat a kormányzati intézkedéseket ellenőrizheti, amelyek javítják a versenyképesség szempontjából fontos tényezőket, ezen keresztül a nemzetgazdaság versenyképességét, és ez járulhat hozzá a gazdaság tartós növekedéséhez. Néhány gondolat erejéig időzzünk el ennél az összefüggésrendszernél. A nemzetgazdasági versenyképesség fogalma, mérése, tényezői A gazdasági versenyképesség fogalma az üzleti világból származik és elsődlegesen a vállalkozásokra alkalmazták, arra fókuszálva, hogy mennyire képesek termékeiket, szolgáltatásaikat a versenytársak ellenében tartósan értékesíteni, minél kedvezőbb piaci pozíciókat szerezni. A nemzetek versenyképességének fogalma újabb keletű és komplexebb is a vállalati versenyképességnél. Ezzel is magyarázható, hogy a nemzetgazdasági versenyképesség fogalmának nincs egy egységes definíciója, különböző szerzők és szervezetek más-más módon határozzák azt meg. Megközelítésük kétféle szemléletet ötvöz: a) egyrészt gazdasági teljesítményt, azaz a nemzetek közötti versenyben elért eredményeket mérik; b) másrészt a versenyben való sikeres helytállásra való képességet, az ezt hosszútávon meghatározó tényezőket (intézmények, termelési tényezők fejlettsége, politikai, társadalmi közeg stb.) próbálják megragadni. A nemzetgazdasági versenyképesség fogalma a mikroszintű versenyképességtől leginkább az elérni kívánt eredményekben, a kitűzött célokban különbözik. Amíg a vállalkozások versenyképességében a meghatározó tényező az erőforrások minél hatékonyabb felhasználása, addig a nemzetgazdaság egésze szempontjából alapvető fontosságú, hogy az erőforrásokat a 13
14 nemzeti érdekeknek megfelelően, az állampolgárok közösségének javára, a jövő generációinak szempontjából is fenntartható módon használják fel. A dolog komplexitásából következik, hogy az ÁSZ nem vállalkozhat arra, hogy egyes kormányzati intézkedéseknek a gazdasági növekedésre gyakorolt tényleges hatását értékelje, hiszen ez makrogazdasági modellezést igényelne, a maga összes bizonytalanságaival és problémáival együtt. Jobb, ha az ÁSZ nem kalandozik el ilyen idegen vadászterületekre! De akkor a versenyképesség kapcsán mit ellenőrizzen az ÁSZ? Az ÁSZ feladatai a kormányzati intézkedések különböző típusai esetén Az állam (a széles értelemben vett kormányzat) alapvetően három formában járul hozzá a gazdasági versenyképesség javításához: támogatja, finanszírozza a nem államháztartási szervek által végzett tevékenységek ellátását; intézményei vagy vállalatai révén maga lát el feladatokat; szabályozza a gazdasági szereplőket. Az első esetben egyértelmű, hogy az ÁSZ-nak kötelezettsége az ellenőrzés, mivel az állami támogatás, finanszírozás közpénzek felhasználását jelenti, amely a számvevőszéki ellenőrzés klasszikus területe. Ha az állam intézményei vagy vállalatai révén maga lát el feladatokat, akkor a számvevőszék elsősorban azt ellenőrizheti, hogy feladatot ellátó közintézmény vagy többségi állami (önkormányzati) tulajdonban álló gazdasági társaság a rábízott közvagyon hasznosulásáról gondoskodott-e. Az elmúlt két-három évben egyes közszolgáltató cégek állami és önkormányzati tulajdonba vételével kiterjedtebbé vált a kormányzati intézkedéseknek ez a formája, így az ÁSZ is megkezdte a többségi állami és önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok tevékenységének ellenőrzését, és egyre nagyobb kapacitásokat szentel ennek a területnek az el- 14
15 lenőrzésére. A köztulajdonba vétel ugyanis nem csodaszer a piaci kudarcok orvoslására. Mind a tulajdonosi jogok gyakorlója, mind pedig a társaságok menedzsmentje részéről határozott és egy irányba mutató intézkedéseket igényel a közszolgáltatások alacsonyabb költségszinten, fenntartható módon történő biztosítása. Első tapasztalataink azt mutatják, hogy a számvevőszéki ellenőrzések képesek ehhez eredményesen hozzájárulni. Megállapítottuk, hogy az egyik vállalatnál az önköltségszámítás nem volt rendben, a másik indokolatlan kedvezményeket alkalmazott, a harmadik pedig más értékcsökkenéssel számolt ugyanazon állóeszközök esetében attól függően, hogy az adott eszköznek tulajdonosa vagy csak vagyonkezelője volt. Látszólag, nem nagy dolgok, de ha a költségek megállapítása nincsen rendben, akkor semmi sincs rendben. Nemcsak a közszférában, hanem a versenyszférában is igaz, hogy a rend értéket teremt. Az állami szabályozás értékelése annyiban tartozik a számvevőszék feladatkörébe, amennyiben az a közpénzek felhasználását és a közvagyon hasznosulását érinti. Természetesen sok ilyen szabályozás létezik, következésképpen ezen a területen is van és lesz az ÁSZ-nak feladata. Például ellenőriztük a beruházási adókedvezményeket és most készítjük elő a foglalkoztatást ösztönző adókedvezmények ellenőrzését. Ellenőrizhetjük azokat a szervezeteket is, amelyek a szabályozás végrehajtásában közreműködnek. Példaként említhetem az átképző központok hálózatának vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak az ellenőrzését. Jelenleg folyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzése. A gazdasági versenyképességet befolyásoló kormányzati intézkedések ellenőrzése a jó kormányzás szempontjából Az Állami Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és járuljon hozzá a jó kormányzáshoz A versenyképességet 15
16 befolyásoló kormányzati intézkedések esetében különösen fontos, hogy azok a jó kormányzás elveinek betartása mellett szülessenek meg, mivel ellenkező esetben nem javítják a versenyképességet. Ezen intézkedések kapcsán az ÁSZ-nak azt célszerű ellenőriznie, hogy a kormányzati intézkedések kidolgozása és végrehajtása során teljesültek-e a jó kormányzás kritériumai. Ebből a célból végrehajthatók az intézkedések szabályosságára fókuszáló megfelelőségi ellenőrzések, és a közpénz elköltésének eredményességét, gazdaságosságát, hatékonyságát értékelő teljesítményellenőrzések is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 16
Az államháztartás finanszírozásának aktuális kérdései az ÁSZ nézőpontjából
Az államháztartás finanszírozásának aktuális kérdései az ÁSZ nézőpontjából Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása a VIII. Soproni Pénzügyi Napok Konferencián Miről szól az előadás?
RészletesebbenAz államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása
Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és
RészletesebbenAz államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség
Az államadósság mérséklése: kötelezettség és lehetőség Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének előadása Közgazdász Vándorgyűlés Eger 2012. szeptember 29. Hogyan segíti az ÁSZ a Költségvetési Tanács munkáját?
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december
RészletesebbenÁllamadósság ellenőrzése
Államadósság ellenőrzése Készítette: Pongrácz Éva Szabályozási háttér 2 Magyarország Alaptörvénye Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény Az Állami Számvevőszékről szóló 2011.
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása 2015. október A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok A
RészletesebbenBaksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt
Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet
RészletesebbenVersenyképesség, állami szerep, állammenedzsment
Versenyképesség, állami szerep, állammenedzsment Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 54. Közgazdász-vándorgyűlésen Kecskemét 2016. szeptember 17. Az előadás tézise 2 Magyarország
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2005. december
Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása I. A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2005. december Az előzetes adatok
RészletesebbenA költségvetési konszolidáció eredményei és kockázatai
Domokos László i A költségvetési konszolidáció eredményei és kockázatai A legfőbb közpénzügyi ellenőrző intézmények hagyományos feladatköre az, hogy a már lezárt gazdasági eseményekről utólag megállapítsák,
RészletesebbenAz államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése
Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége
RészletesebbenA központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben
A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2011-ben Fő kérdések: 1. A központi költségvetés finanszírozása és az állampapírpiac helyzete 2010-ben. 2. A 2011. évi finanszírozási terv főbb
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ október
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. 218. végéig 1841,2 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 2124,6 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 283,4 milliárd forintot
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ november
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. 218. végéig 254,9 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 2334,9 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 28,1 milliárd forintot
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ szeptember
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. 218. végéig 1453, milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 254,5 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 61,6 milliárd forintot
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ december
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 18. 18. végéig 184 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 216,5 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 266,5 milliárd forintot tett
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN
SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő
RészletesebbenA központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben
A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2014.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2014. december
RészletesebbenÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006.
ÁLLAMPAPÍR-PIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2006-BAN ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG -EK 2006. Fővédnök: Dr. Veres János pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Zrt. vezérigazgatója Fő témakörök: Állampapírpiac
RészletesebbenELŐZETES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY. BUDAPEST, 2014. december
ELŐZETES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY 2015 BUDAPEST, 2014. december Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ április
ÁLLAMPAPÍRPIAC HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. 218. végéig 13,7 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 119,7 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 16, milliárd
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. 218. végéig 1529, milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 234,5 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 55,5 milliárd forintot
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ március
ÁLLAMPAPÍRPIAC HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. 218. végéig 14,5 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 121,2 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 16,7 milliárd
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ január
HAVI TÁJÉKOZTATÓ végéig 137,7 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 392,8 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 255,2 milliárd forintot tett ki.
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ december
ÁLLAMPAPÍRPIAC HAVI TÁJÉKOZTATÓ 217. 217. végéig 18,2 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 2258,5 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 458,4 milliárd
RészletesebbenA központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban
A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2013-ban Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2012-ben. 2. A 2013. évi finanszírozási terv főbb
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ december Változás (milliárd Ft) záró % december % mrd Ft %
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 15. 15. végéig, az átvállalásokat is figyelembe véve 41 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 1595,9 milliárd forintot, a nettó deviza-kibocsátás
RészletesebbenTartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk
Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ május
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 217. 217. végéig 665,3 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 8,1 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 134,8 milliárd forintot
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ július
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. 218. végéig 1119,8 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 1624,7 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 54,9 milliárd forintot
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2011.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2011. december
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ január
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 218. január 218. január végéig 466,7 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 461,2 milliárd forintot, a nettó devizakibocsátás 5,5 milliárd
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ január
ÁLLAMPAPÍRPIAC HAVI TÁJÉKOZTATÓ 217. január 217. január végéig 436,2 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 421,7 milliárd forintot, a nettó devizakibocsátás
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ január
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. január 216. január végéig 45,6 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 441,9 milliárd forintot, a nettó deviza-kibocsátás 8,7 milliárd
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ július
216 217 Változás (milliárd Ft) záró mrd Ft Forint 18 43,9 7 19 596,2 75,6 1 165,3 6,3 Hitel 865, 3,4 877,1 3,4 12, 1,4 Államkötvény 11 61,6 45,6 11 538,2 44,5-63,4 -,5 Lakossági állampapír 5 67,9 19,9
RészletesebbenAz Állami Számvevőszék költségvetési kockázatelemzései
Az Állami Számvevőszék költségvetési kockázatelemzései Dr. Simon József, az Állami Számvevőszék ellenőrzésvezetőjének előadása Költségvetési Tanács szakmai konferencia Budapest 2017. október 12. Az ÁSZ
RészletesebbenA HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -
KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2005-BEN
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2005-BEN FŐ TÉMAKÖRÖK: 1. Elvárások az adósságkezeléssel szemben. 2. Változások az adósságkezelési stratégiában. 3. A 2005. évi finanszírozási
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ december
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. 216. végéig 782, milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 2222,9 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 144,9 milliárd forintot
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ március
ÁLLAMPAPÍRPIAC HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. 216. végéig 871,2 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 178,1 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 27, milliárd
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ június
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. 216. végéig 597,1 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 1559, milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 961,9 milliárd forintot
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN december 28.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2019-BEN 2018. december 28. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2018-BAN 2. A 2019. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA
Részletesebben2008 júniusában a kincstári kör hiánya 722,0 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB
2 ában a kincstári kör hiánya 22, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése címen kifizetett 2, milliárd forint. Csökkentette a finanszírozási
RészletesebbenXLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások
XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint a központi költségvetés egyes
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.
Részletesebben2013-ban a kincstári kör hiánya 929,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege,
2013-ban a kincstári kör hiánya 929,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 296,6 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási igény 1225,8
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ november
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. 216. végéig 848,6 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 2213,2 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 1364,7 milliárd forintot
Részletesebben2014 február végéig a kincstári kör hiánya 483,3 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek
214 február végéig a kincstári kör hiánya 483,3 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 1,1 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2007. december
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2007-B
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 27-B -BEN 1 Fő témakörök 1. A központi költségvetés 26. évi várható finanszírozása. 2. A 27. évi finanszírozási terv főbb jellemzői. előadó: dr.
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC. HAVI TÁJÉKOZTATÓ augusztus
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 216. 216. végéig 381,9 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 1589,9 milliárd forintot, a nettó devizatörlesztés 128,1 milliárd forintot
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY
MÓDOSÍTOTT FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY 2014 BUDAPEST, 2014. május Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További
RészletesebbenELŐZETES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY. BUDAPEST, 2014. január
ELŐZETES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY 2014 BUDAPEST, 2014. január Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További
Részletesebben2015 május végéig 488,8 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 756,0
HAVI TÁJÉKOZTATÓ 2015. MÁJUS 2015 május végéig 488,8 milliárd forint összegű nettó kibocsátás valósult meg, amelyből a nettó forintkibocsátás 756,0 milliárd forintot, a nettó deviza-kibocsátás -267,2 milliárd
Részletesebben2014 december végéig a kincstári kör hiánya 825,7 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU
214 december végéig a kincstári kör hiánya 825,7 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 4,7 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási
RészletesebbenAz MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása
Az MNB költségvetési előrejelzésének bemutatása Baksay Gergely, MNB, Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság MKT konferencia 2016. október 20. Érintett témák 1. Költségvetési előrejelzésünk
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN december 28.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2017-BEN 2016. december 28. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2016-BAN 2. 2017. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA
RészletesebbenELŐZETES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY. BUDAPEST, december
ELŐZETES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY 2013 BUDAPEST, 2012. december Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További
Részletesebben2013 augusztus végéig a kincstári kör hiánya 961,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU
21 augusztus végéig a kincstári kör hiánya 91,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 12, milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási
RészletesebbenXLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások
XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait, valamint bevételeit tartalmazza. KIADÁSOK
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
Részletesebben2012. november végéig a kincstári kör hiánya 698,0 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU
212. november végéig a kincstári kör hiánya, milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely -1, milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási igény,
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos
Részletesebben2013 július végéig a kincstári kör hiánya 851,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek
2013 július végéig a kincstári kör hiánya 851,2 milliárd forintot tett ki. Növelte a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 63,9 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2018-BAN december 19.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2018-BAN 2017. december 19. FŐ TÉMÁK: 1. A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA 2017-BEN 2. A 2018. ÉVI FINANSZÍROZÁSI TERV JELLEMZŐI A FINANSZÍROZÁS ALAKULÁSA
RészletesebbenÁllamadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2008.
Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2008. december
Részletesebben2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár
2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország
RészletesebbenA központi költségvetés finanszírozása 2004-ben és az elsődleges forgalmazói Leg -ek
A központi költségvetés finanszírozása 2004-ben és az elsődleges forgalmazói Leg -ek Fő témakörök Fővédnök: Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Az
Részletesebben2010. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 1082,0 milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU
21. augusztus végéig a kincstári kör hiánya 12, milliárd forintot ért el. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege 12, milliárd forint és a privatizációs bevételek 3,1 milliárd
Részletesebben2007 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 920,1 milliárd forintot ért el.
2 első nyolc hónapjában a kincstári kör hiánya - a később részletezett átvállalás nélkül 2,1 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése
Részletesebben2012. március végéig a kincstári kör hiánya 514,7 milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU
212. március végéig a kincstári kör hiánya 14, milliárd forintot tett ki. További finanszírozási igényt jelentett az EU transzferek negatív egyenlege, amely 2,4 milliárd forint volt. Így a teljes nettó
RészletesebbenKÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)
KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány
Részletesebben2012. szeptember végéig a kincstári kör hiánya 549,8 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az
2012. szeptember végéig a kincstári kör hiánya 549,8 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 42,5 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási
Részletesebben2012. május végéig a kincstári kör hiánya 345,6 milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU
212. május végéig a kincstári kör hiánya 34, milliárd forintot tett ki. Csökkentette a finanszírozási igényt az EU transzferek egyenlege, amely 2,1 milliárd forint volt. Így a teljes nettó finanszírozási
RészletesebbenXLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások
XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be az adósságszolgálat 2012. évi folyó kiadásait
RészletesebbenA központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben
A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és
RészletesebbenXLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások
XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egységes szerkezetben mutatja be a Magyarország gazdasági stabilitásáról
RészletesebbenBorbély László András. 2014. április 30.
Államadósság és állampapírpiac Borbély László András 2014. április 30. Hogyan keletkezik az államadósság? Éves költségvetési törvény 1. év 1 Mrd Ft deficit 1 Mrd Ft hitelfelvétel 1 Mrd Ft államadósság
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól negyedév Budapest, 19. május 17. - A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási
RészletesebbenÉVES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY BUDAPEST, december
ÉVES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY 2016 BUDAPEST, 2015. december Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk
RészletesebbenXLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások
XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások A fejezet a központi költségvetés devizában és a forintban fennálló adóssága kamat- és egyéb kiadásait és bevételeit tartalmazza. KIADÁSOK Az
RészletesebbenA KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2006-BAN
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG FINANSZÍROZÁSA 2006-BAN FŐ TÉMAKÖRÖK: 1. A központi költségvetés 2005. évi várható finanszírozása. 2. A 2006. évi finanszírozási terv főbb jellemzői. előadók:
RészletesebbenÉVES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY BUDAPEST, december
ÉVES FINANSZÍROZÁSI KIADVÁNY 2019 BUDAPEST, 2018. december Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás
RészletesebbenAz államadósság alakulása és főbb jellemzői 2008-ban
Fő kérdések: Adósságkezelés a hitelpiaci válság időszakában Dr. Borbély László András általános vezérigazgató-helyettes 1. Az államadósság alakulása és főbb jellemzői 28- ban, 2. A forint államkötvény-piac
Részletesebben2005 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 483,8 milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt
2 első három hónapja során a kincstári kör hiánya 3, milliárd forintot ért el. További finanszírozási igényt jelentett az EU EMOGA alapjából történő folyósítások előfinanszírozása, milliárd forint összegben
RészletesebbenVirovácz Péter kutatásicsoport-vezető október 13.
A Századvég makro-fiskális modelljével (MFM) készült középtávú előrejelzés* Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető 15. október 13. *A modell kidolgozásában nyújtott segítségért köszönet illeti az OGResearch
RészletesebbenBaksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés
Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a 2019. évi költségvetés Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1
NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon
RészletesebbenTartalom. 1. Nettó finanszírozási igény. 3. Bruttó kibocsátások. 4. Nettó finanszírozás. 5. Adósságkezelési stratégia. 6. További információk
Tartalom 1. Nettó finanszírozási igény 2. Törlesztések 3. Bruttó kibocsátások 4. Nettó finanszírozás 5. Adósságkezelési stratégia 6. További információk 7. Kibocsátási naptár 1. Nettó finanszírozási igény
RészletesebbenA költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése
A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól III. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. 18. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a
RészletesebbenÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005.
ÁLLAMPAPÍRPIAC ÉS FINANSZÍROZÁS 2005-BEN, ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI LEG-EK 2005. FŐ TÉMAKÖRÖK: Fővédnök: dr. Katona Tamás közigazgatási államtitkár Házigazda: Szarvas Ferenc az ÁKK Rt. vezérigazgatója Állampapírpiac
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév
5. I. 5. III.. I.. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 15. I. 15. III. 1. I. 1. III. 17. I. 17. III. 18. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A rezidensek által kibocsátott értékpapír-állományok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról november
SAJTÓKÖZLEMÉNY A rezidensek által kibocsátott értékpapír-ok alakulásáról és tulajdonosi megoszlásáról 2018. november Budapest, 2019. január 07. Az értékpapír-statisztika adatai alapján a rezidensek által
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az
Részletesebben