Duna-Ipoly Nemzeti Park

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Duna-Ipoly Nemzeti Park"

Átírás

1

2 Duna-Ipoly Nemzeti Park Az 1997-ben megalakult Duna-Ipoly Nemzeti Park létrejöttét egy hat éves előkészítő munka előzte meg. Magába foglalja a korábbi Pilisi és Börzsönyi Tájvédelmi Körzeteket, az érintett Ipoly-szakaszt, valamint az azokhoz kapcsolódó ártéri területeket ha

3

4 Nemzetközi elismerés Nagy Szénás Európa diploma

5 Diverzitás változatos élőhelyek Változatos kőzetek (andezit, gránit, mészkő, dolomit) Változatos morfológia (sasbérc, lépcsős vetődés, szurdokvölgyek, romvulkánok, platósodott, tönkösödött fennsík) Vízviszonyok sokfélesége (vulkánisok felszíni vízfolyás, szurdokvölgyek, mészkő- felszín alatti és felszíni karsztformák, vízpartok - galériaerdők)

6 Dunakanyar Ipoly-völgye, Börzsöny, Szentendreisziget, Visegrádi-hg, Pilis, Budai-hg, Duna-Tisza köze É-i része, Gödöllőidombvidék, Velencei-hg, Sárrét, Sárvíz Tájképi értékek: Dunakanyar, Magas- Börzsöny (Világszép panorámák hegysége), Sas-hegy, Tatai Kálváriadomb

7 Börzsöny (18000 ha) Királyrét Pilisi (25367 ha) Pilisszántói pusztagyep, Kő-hegy, husáng (Ferula)

8 Tájvédelmi Körzetei: 1. Budai Tájvédelmi Körzet (Jelentős természeti értékei a változatos felszíni formák, a ritka fajokban gazdag állat- és növényvilág, valamint a barlangok) Budai (10546 ha) Sas-hegy, Nagy-Szénás, Pálvölgyi-bg, Szemlőhegyi-bg. Gellért-hegy, Budapesti Botanikus kert, Jókai kert, Háros-szigeti Parkerdő 2. Gerecsei Tájvédelmi Körzet (értékes ősmaradványai a Triászban lerakódott dachsteini mészkőben megmaradt Megaloduszok, valamint a Jura időszaki mészkőben fellelhető ősi lábasfejű Ammoniták csigaházra emlékeztető mészhéjai) Gerecsei (8617 ha) Tata- Kálvária-domb, Öreg-tó, Szelim-bg, Tardos, Dunaalmási kőfejtő

9 Tájvédelmi Körzetei: 3. Gödöllői Tájvédelmi Körzet (A közel hektárnyi terület annak köszönheti viszonylagos érintetlenségét, hogy rajta már Mátyás király idején vadaskert volt, sőt I. Ferenc József osztrák császár és magyar király a gödöllői kastélyt és tágabb környékét kapta koronázási ajándékul a magyar kormánytól. Ezért nem művelték meg, ezért nem törték fel a vadaskert körüli földeket) Gödöllői királyi kastélypark (Grassalkovits kastély) 4. Ócsai Tájvédelmi Körzet (A Tájvédelmi Körzet 1975-ben létesült, elsődlegesen a Duna-völgye és a homokterületek közé ékelődő, mély fekvésű láprétekben és láperdőkben gazdag turjánvidék növény- és állattani ritkaságainak megőrzésére) Ócsai (3576 ha) mocsári növényzet, láprét, turjános; Pusztavacs, Csévharaszti borókás, Ceglédi rét, Dabasi turjános, Peregi parkerdő, Rácalmási-szigetek

10 5. Sárréti Tájvédelmi Körzet (A Sárrét kiemelkedő jelentősége madárvilágában rejlik ) 6. Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (A védett területen halastavakat, mocsarakat, réteket, nádasokat, mesterséges víztározókat, szikeseket és művelt parcellákat találunk) Rétszilasi tavak 7. Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet (a két Tápió és a Hajta által felépített kistáj igen változatos vidék) Vácrátóti arborétum, Fóti Somlyó 8. Vértesi Tájvédelmi Körzet (a Vértesben rengeteg ritka növény- és állatfaj található) Vértesi (15000 ha) Csákvár Haraszthegy, Csókakő, Váli víz- Alcsúti arborétum, Vértesszőlősi előember-telep Velencei-hg. Dinnyési Fertő, Velencei madárrezervátum, Pákozdi ingókövek Martonvásári park Brunszvik kastély

11 Éghajlat Sajátos mezo- és mikroklíma Szurdokvölgyek (Lepence-völgy, Remete-szurdok) Déli dolomitlejtők- félsivatagi növények (Nagy-Szénás, Sas-hegy) csikófark, magyar gurgolya, Szent István szegfű Északi dolomitlejtő- jégkorszaki maradvány növények nyúlfarkfű m tszf. Hegyvidéki klíma, északi oldalakon jó hómegtartás (Börzsöny Nagyhideghegy, Dobogókő)

12 Vízrajz és élővilág Karsztvidékek: Gerecse- Bajóti Öregkő, Szelim-bg, budai barlangok Pálvölgyi, Szemlő, Mátyás Ipoly-völgy Visegrádi- Apátkúti-völgy, Lepence, Holdvilág-árok, Rám-szakadék 2000 növényfajból 700 védett, állatfajok száma több, mint 2000

13 Duna-Ipoly Nemzeti Park 1. Három természeti nagytáj találkozása Embervédelem: - ivóvízbázis - rekreáció A Dunakanyar szűkebb és tágabb környezete: Pilis-hegység Visegrádi-hegység Börzsöny Duna egyes itteni szigetei, zátonyai Ipoly-völgy

14 Duna-Ipoly Nemzeti Park 2. Várak (kb. 30) Nemzetiségi kultúrák Bányászati emlékek Karsztos és vulkáni kőzetek Földtani emlékek: barlangok, bányák Parkerdő-jelleg Evezés

15 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Tihanytól a Kis-Balaton mocsárvilágáig terjedő Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot 1997-ben alapították, mintegy ha-on.

16

17 Nemzetközi védelem Kis Balaton RAMSARI terület

18 Éghajlat, élővilág Tóparti- és medence mikroklíma Hagyományos állatfajták bemutatása Salföld, bivalyrezervátum Kápolna puszta

19 Élőhelyek - tájegységek Balaton felvidék; Tihanyi félsziget : utóvulkáni formák Yellowstone NP Déli Bakony; Kab-hegy Káli- és Tapolcai-medence: bazalt tanhegyek, Káli me.: Kékkúti savanyúvízforrás Kis-Balaton madárrezervátum Keszthelyi-hg

20 Tájegységei: 1. Tihany 2. Pécselyi-medence 3. Káli-medence 4. Badacsony, Tapolcai-medence 5. Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja 6. Kis-Balaton

21 TK, TT Somló (Somlóvásárhelyi Holt-tó, Bakonygyepesi zergebogláros, Magas-Bakony (Bakonybél Gerencepatak, Galya-patak, Kőris-hegy Fenyőfői ősfenyves, Zirci arborétum, Farkasgyepűi kísérleti erdő, Úrkúti őskarszt, Darvastói bauxit lencse, Szentgáli tiszafás, ) Balaton felvidék: Sümegi Mogyorós domb, Balatonfüredi erdő, Tapolcaitavasbarlang, Hévízi-tó, Keszthelyi kastélypark, Balatonkenesei tátorjános

22

23 A Tihanyi-félsziget világviszonylatban jelentős értékei a vulkáni működés után keletkezett gejzírkúpok. A Balaton-felvidék kismedencéi (Pécselyi-, Káli-, Tapolcai-medence) botanikailag értékes lápréteket őriztek meg. A Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei különösen érdekes megjelenési formákkal, szikla-alakzatokkal díszítettek. A Káli-medence a Pannon-tenger megkövesedett homokturzásait őrző kőtengereiről híres. A Keszthelyi-hegység a csodálatos tájképi élményt nyújtó lesencei szőlőhegyekkel veszi kezdetét, majd különleges változatos erdeivel folytatódik egészen a Zalaszántói-medencéig. A Kis-Balaton nemzetközi hírű madárrezervátum (Ramsari terület), ezen kívül a Balaton vizének fő szűrőfunkcióját látja el. Mindezek indokolták a terület nemzeti parkká szervezését.

24 1. Tihany Magyarország első tájvédelmi körzetét az ország egyik legváltozatosabb, legattraktívabb, ugyanakkor természettudományos szempontból az egyik legjobban kutatott területén hozták létre 1952-ben. Területe 1562 ha (fokozottan védett 195 ha). A Tihanyi-félsziget különleges geológiai értéke a teljes és rendkívül kövületgazdag felső-pannóniai üledéksor. Ennek leghíresebb ősmaradványa, a tihanyi kecskeköröm néven közismert, megkövesedett Congeria kagyló. Gejzírkúpok. Keletkezésük a félsziget zömét kialakító vulkáni tevékenység utánra tehető, az időszakosan feltörő forró vizű források száznál is több helyen forrásmészkőből és hidrokvarcitból álló sziklaalakzatokat hagytak maguk után. Közülük is legszebb az Aranyház nevű gejzírkúp (kép), amely a rajta lévő sárga zuzmóról kapta a nevét.

25 2. Pécselyi-medence Lankás hegyoldalak, széles medencék, a lapos fennsíkok némelyikén karsztos formakincs (pl. karrmező) különleges emléke a mencshelyi Halomhegy. 3. Káli-medence A jellegzetes Balaton-felvidéki táj mintaterületét nyilvánították védetté azzal, hogy a Káli-medencében 1984-ben 9111 hektáron tájvédelmi körzetet sikerült talán az utolsó pillanatban létrehozni. A medence természeti kincsei közül kiemelkedők a geológiai értékek. A rendkívül változatos kőzettani felépítés (délen permi vörös homokkő hegysor, északon hatalmas bazalthegyek, nyugaton mészmentes homokkő konglomerátumok, keleten és a medence közepén a mészkövek és dolomitok változatos formái) egyedülállóan sajátos térszínformákat hozott létre. A bazalthegyek nagy kiterjedésű platóval nyúlnak a terület északi határáig, az Eger patak völgyéig.

26 4. Badacsony, Tapolcai-medence A terület bazalthegyei számos igen ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. A Pannon végén feltörő vulkánosság sajátos képződményei ezek a tanúhegyek. A koporsóformát adó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György-hegyi bazaltorgonák. Növényvilág A bazalthegyek extrém éghajlati és geológiai viszonyai között számos botanikai ritkaság él (Sziklai ternye, Erdei ciklámen, Májvirág, Pirítógyökér, Borostyánfojtó szádorgó stb.

27 5. Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja A szinte teljesen erdővel borított terület jellemző alapkőzete a dolomit. Ezen a Dunántúli-középhegységre jellemző kőzeten sajátos ökológiai viszonyok által meghatározott növény- és állatvilág figyelhető meg. Legnagyobb botanikai értéke a Keleti (vagy Kaukázusi) zergevirág. 6. Kis-Balaton A Kis-Balaton, mint nagy kiterjedésű, összefüggő vizes élőhely Európában is egyedülálló értéket képvisel, és a nemzetközi természetvédelem mindig is számon tartotta. Már a múlt században is híres volt páratlan madárvilágáról, ami szerencsére a mocsárvilág 1922-ben megkezdett lecsapolása után is kisebb számban ugyan de fennmaradt ben, miután hazánk csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, az ha kiterjedésű Kis-Balatont is felvették a Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe.

28 Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1. A Balaton északi és nyugati partvidékéhez viszonylag közel eső értékes természeti területeket fogja össze. Tihanyi-félsziget Káli-medence Badacsony és környéke Pécselyi-medence Keszthelyi-hegység Tátika és a Kovácsihegy Kis-Balaton

29 Balaton-felvidéki Nemzeti Park 2. Salföldi major Levendula Ház Kőtengerek Tanúhegyek Présházak, templomromok Tájkép Borkultúra Ökoturizmus (barlang, bringa, bivaly )

30 DDNP A nemzeti park megalakulását sokévi munka előzte meg, mely eredetileg az akkori Jugoszláviával közösen jött volna létre. Az időközben történt politikai és gazdasági-társadalmi folyamatok következtében a park végül is 1996 tavaszán, csak Magyarország területén jött létre, a Duna-Sió torkolat és az országhatár közötti szakaszán és a Dráva mentén fekvő ha kiterjedésű területen, melyből ha fokozottan védett. A nemzeti park létrehozását a Duna folyam és a Dráva folyó, valamint ezek holtágai, morotvatavai, illetve a környező területek értékeinek, vízkészleteinek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak nemzetközi védelme indokolta. Számos védett és fokozottan védett faj, melyek közül több csak itt fordul elő Magyarországon, emeli a nemzeti park élővilágának értékét.

31

32 Tájegységek Duna és Dráva holtágak, morotvatavak Geológiai értékek: Jakab-hegy, Mórágy, Abaligeti-bg., Dunaszekcső löszfal Mohács Sátorhely történelmi emlékhely Vízrajzi értékek: Vajas-fok, Gemenc, Szelidi-tó, Melegmányi-völgy, Balátató

33 A Duna-Dráva Nemzeti Park

34 Élővilág biológiai értékek Belső-Somogy homokpusztagyep társulás, Csokonyvisontai fás legelő, Babócsai Basa-kert (csillagos nárcisz, sz. török fürdő és palota helyén) Barcsi ősborókás Villányi-hg déli előtere Szársomlyó mediterrán flóra Keleti Mecsek: szurdokvölgyek, szurdokerdők, sziklafüves lejtők

35 Duna menti területek A védett növények közül a holtágak igazi éke: Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), a májusban mindent elborító Gyönyörű tündérfátyol (Nymphoides peltata), és a Sulyom (Trapa natans). A csendesebb morotvákban igen gyakori a Mételyfű (Marsilea quadrifolia) és a jégkori maradvány Rucaöröm (Salvinia natans). Jellegzetes védett növényük a Nyári tőzike (Leucojum aestivum) és Kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris).

36 Lágyszárú vegetációjuk a leggazdagabbnak tekinthető. Jellemző az egyes szubmediterrán növényfajok szórványos megjelenése: Borostás sás (Carex strigosa), Fürtös gyűrűvirág (Carpesium abrotanoides), Rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea), Jerikói lonc (Lonicera caprifolium), Szártalan kankalin (Primula vulgaris), és a Ligeti szőlő (Vitis sylvestris). Az Alsó-Duna völgy talán legnevezetesebb növénye a bennszülött Fekete galagonya (Crataegus nigra).

37 A területen 7 a hazai faunára új gerinctelen fajt sikerült kimutatni, és számos az Alföld faunájára új, ritka és veszélyeztetett fajt ismerünk. - /Kecsege (Acipenser ruthenus), a Menyhal (Lota lota), a Csuka (Esox lucius), a Jász- (Leuciscus idus) illetve a Dévérkeszeg (Abramis brama)/. - A hüllők közül legjelentősebb a Mocsári teknős (Emys orbicularis) előfordulása és a Vízisikló (Natrix natrix) populáció kiterjedése a területen. - A védett terület igazi értéke a csodálatosan fajgazdag madárvilág. /Fekete gólya, Réti sas, Szürke gém, Kis kócsag, Bakcsók, Nyári lúd és denevérfajok (Tavi denevér, a Pisze denevér, Vízi denevér, Törpe denevér. - A területen mindenütt gyakorinak mondható a Vidra, Vadmacska, Gímszarvas.

38 Dráva menti területek a Dráva 26 községhatárt érintő somogyi szakaszán ha a védett terület kiterjedése, s ebből fokozottan védett ha A Nemzeti Park e területének gazdag növényvilágát jól jelzi, hogy a kutatások során mintegy 150 növénytársulás és közel 100 védett növényfaj került elő. A változatos élőhelyeken a felmérések során közel 4500 állatfaj került elő. A védett állatfajok száma eléri a 300-at és mintegy 40 állatfaj hazánkban először itt került elő.

39 TK, TT Dél-Mezőföld Boronka-mellék (Marcali, Fonyódtól délre Nagy-bereki Fehér víz) Zselicség Keleti-Mecsek

40 Duna-Dráva Nemzeti Park 1. Duna és Dráva mente a két nagy folyót kísérő változatos élőhelyek védelme Gemenci-erdő Béda-Karapancsai erdőtömb Zákány-Őrtilos térsége Dráva-sík Darányi- (barcsi-) borókás Dráva zátonyok

41 Duna-Dráva Nemzeti Park 2. Tettye-bg. Gólya Múzeum Vezetett ökotúrák (evezős, fotós) Tanösvények Dráva vízi vándortábor

42 Körös-Maros Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében ha A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun- Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartásán és fejlesztésén túl működési területén a kezelési- és hatósági feladatok ellátása.

43

44 Éghajlat, vízrajz, élővilág Csapadék: mm, napsütéses órák száma 2100 óra/év Körös Maros holtágak, mocsarak Kardoskút Fehér-tó Dévaványa: túzok rezervátum (Ecsegi puszta), ecsetpázsit kaszálórétek, mocsárrétek, Szarvasi arborétum (történelmi emlékhely)

45 Tájegységek Körös-vidék, Kis - Nagy Sárrét mocsármaradványok Ártéri erdők Maros, Körös ártere Szikes puszták: Kígyósi és Csanádi puszták RAMSARI terület: Kis-Sárrét 3283 ha

46

47 A hajdani Kis-Sárrét, a Körösök vidéke, a Dévaványai-, Békési- és Csanádi-sík területein tájképi- és természeti értékeiknél fogva nagy kiterjedésű szikes puszták, erdőspuszta- és mocsármaradványok, kaszálók és ligeterdők maradtak fenn. A növénytani értékek: a bókoló zsálya, az erdélyi hérics, vetővirág. Állatok közül is nem egy ritkaság található: a nagy szikibagoly lepkefaj, a dobozi pikkelyes csiga, az atracél cincér, a sztyeplepke, a túzok. A Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területek - a Kardoskúti Fehértó és a Biharugrai halastavak - vizes élőhelyeinek szerepe a nemzetközi madárvonulásban is jelentős.

48 A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei: 1. Kis-Sárrét 2. Bélmegyeri Fáspuszta 3. Mágor-puszta 4. Dévaványai-Ecsegi puszták 5. Kígyósi-puszta 6. Körös-ártér 7. Cserebökény 8. Kardoskúti Fehértó 9. Csanádi puszták 10. Maros-ártér 11. Tompapusztai löszgyep 12. Tatársánci ősgyep 13. Csorvási löszgyep

49 Természetvédelmi területek: I. Szarvasi Arborétum TT II. Szarvasi Történelmi Emlékhely TT III. Dénesmajori Csigáserdő TT

50 Körös-Maros Nemzeti Park 1. A Dél-Alföld természeti értékei (23 mozaik) Berettyó-Körös-vidék (tökéletes síkság) és a Körös-Maros köze (hordalékkúp) A Dévaványai-Ecsegi puszták Mágor-puszta Cserebökényi puszták Kis-Sárrét Kígyósi-puszta Kardoskúti Fehér-tó Csanádi puszták Körös-ártér Maros-ártér

51 Körös-Maros Nemzeti Park 2. Szarvasi Pepi Kert Vésztő-Mágor Emlékhely Kardoskúti madárvárta Dévaványai bemutatóhely

52 Őrségi Nemzeti Park A március 8-án felavatott Őrségi Nemzeti Park: az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotú területét öleli fel, ha kiterjedésben. Ebből ha fokozottan védett.

53

54 Tájegységek Őrség és a Rába-völgy területe, folyók, patakok által felszabdalt dombvidék SZERES TELEPÜLÉSEK

55 Éghajlat, vízrajz, élővilág Szubalpin, csapadékos klíma, mm/év csapadékmennyiség Mesterséges, duzzasztott tavak: Vadása-tó, Hársas-tó, Himfai-tó Mészkerülő erdei fenyvesek, nyíresek, fekete áfonya, égerligetek Fekete tó tőzegmohás láp

56 Tájvédelmi Körzetei: 1. Kőszegi Tájvédelmi Körzet (hegység növényvilága rendkívül gazdag) 2. Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet (a hegy száraz, meleg klímája a pusztai fajok elterjedésének kedvezett, amelyeket a szőlőművelés a hegy felső részére szorította vissza)

57 TK, TT Kőszegi TK: Chernel István Múzeum, Kőszegi tőzegmohás láp, Szombathely Kámoni arborétum Sárvári arborétum Szelestei arborétum Sághegyi TK Jeli arborétum Körmend közelében

58 Őrségi Nemzeti Park 1. A táj egészének, a természet és a tájhasználat harmóniájának megőrzése Vasi-hegyhát Zalai-dombvidék Felső-Zala-völgy Kerka-völgy Rába-völgy Őrség Hetés

59 Őrségi Nemzeti Park 2. Az élő Rába, tavak Lápok, patakok erdőfoltok, kaszálók, réteket Szeres települések Árpádkori templomok, haranglábak Szalafői falumúzeum Tanösvények

60 A Hortobágyi Nemzeti Park Hazánk első és máig is legnagyobb nemzeti parkja. Nobel-díjas tudósok által is támogatott több évtizedes előkészítő munka után január elsején alakult meg ha területtel, de a folyamatos bővítések révén ma már ha védett területet foglal magába. Tervezett teljes területe ha A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében négy tájvédelmi körzet (Szatmár-Bereg, Közép-Tisza, Hajdúság, Bihari-sík) és számos önálló természetvédelmi terület is található.

61

62 Nemzetközi elismertség Ramsari terület 7000ha 1971 Világörökség Bioszféra rezervátum (MAB)

63 FELSZÍN Közép-Tiszavidék akkumulációs területe, tökéletes síkság Szikes puszták a legeltetés és vízrendezés eredményeként jöttek létre A Hortobágy legszembetűnőbb geomorfológiai képződményei a kunhalmok. A kunhalmok emberi kéz alkotta dombok, amelyek a honfoglalás előtt az itt élő népek temetkezési és őrhelyei voltak, általában 3-10 méter magasak és méter átmérőjűek.

64 Kiemelt látványosságok Szikes puszták Vizes élőhelyek Nyílt legelőtáj éve, ősi háziállatok (szürke marha, racka juh)

65 Éghajlat Legszárazabb terület < 500 mm/év a csapadék évi mennyisége, ugyanakkor a páratartalom kb. 70% 10 ºC évi középhőmérséklet, 60 º C évi hőingás Szélsebesség évi középértéke 2,5 m/sec (9 km/óra)

66 VÍZRAJZ Hortobágy Keleti- és Nyugati főcsatorna Tisza Múltbeli vizenyős ártéri terület sók felhalmozódása

67 NÖVÉNYZET Klímatikus erdős-sztyepp és ártéri erdők Legeltetés, vízrendezés II-lagosan füves puszta Sziki társulások: mézpázsit, cickafark, veresnadrág csenkesz, sziki őszirózsa, boglárkák, sziki sóvirág, székfű, sziki here, ürömfélék

68 ÁLLATVILÁG Endemikus fajok: széki pacsirta, kék vércse, túzok, pusztai ölyv, parlagi sas, réti sas, réti héja

69 Tájvédelmi körzetei 1. Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet (A Tisza szabályozása után az ártéren egykor igen elterjedt tölgy-kőris-szil erdők megfogyatkoztak, helyüket elfoglalták a gyorsabban növő nyárasok, akácosok. A foltokban még fellelhető az eredeti növényzet) 2. Szatmár-beregi Tájvédelmi Körzet (A Tisza, mely a vízrendezési munkálatok után is meghatározó folyója maradt a térségnek, értékes élővilágnak ad otthont) 3. Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (A nyírségi homok az egykori Tisza medréből és a Berettyó által szállított hordalékból származik. Először a víz, majd a szelek terítették szét a területen. Az építőmunka során valóságos dombok jöttek létre, mint a Bagamér környéki Daruhegyek) 4. Bihari Tájvédelmi Körzet (1998 februárjában került védelem alá az a terület, amely a Berettyó-Körös vidékén, részei: Nagy és Kis Sárrét, Berettyó-Kálló köze, Érmellék, Bihari-sík)

70 TT Debreceni Nagyerdő TT, Bihari legelő TT, Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT, Bátorligeti ősláp TT, Bátorligeti legelő TT, Baktalórándházi erdő TT

71 Bemutatóhelyek Hortobágyi Pásztormúzeum (Hortobágy falu) Hortobágyi Nagycsárda, Kilenclyukú-híd Pusztai állatpark (Hortobágy falu): magyar szürke marha, házibivaly, Nóniusz ló, magyar parlagi kecske, hortobágyi racka, erdélyi racka, mangalica, kuvasz, fodros lúd, gyöngytyúk, magyar parlagi pulyka Pásztor-hagyományok, pásztor találkozó

72 Kőrszín (Hortobágy falu) Élő pásztorkultúra fotokiállítás Nyugati fogadóház Kézműves mesterségek bemutatása Nagyiváni tájház: pusztai család életét szemléltető bemutató hely

73 Tanösvények Szálkahalmi tanösvény: sziki növénytársulások, őshonos háziállatfajták Hortobágy-Halastó tanösvény a világ egyik legnagyobb halastórendszere (10 medence), vízi madárvilág Tisza-tó tanösvény vízi madárvilág, vízi t- és ökoturizmus

74 Hortobágyi Nemzeti Park 1. A Puszta ( ha) Legeltetéses állattartás Pásztorélet Másodlagos! szikes gyepek (legelők): száraz és nedves mocsárrétek, tavak és vízfolyások magasfüvü rétek, löszpuszta gyepek erdők kunhalmok, fokok

75 Hortobágyi Nemzeti Park 2. Halastavak Pásztormúzeum Kisvasút Pusztai állatkert Puszta-szafari Madárlesek Tanösvények Belépő

76 A Kiskunsági Nemzeti Park A Duna-Tisza köze egykor változatos természeti képeit ma is felfedezhetjük a Kiskunsági Nemzeti Park védett területein. A természeti és néprajzi értékek ötvözetei az alföldi gazdálkodás kultúrköréhez kötődnek. Ezek megőrzése, hosszú távú fenntartása és bemutatása a nemzeti park egyik legszebb feladata. A nemzeti park változatosságát és fajgazdagságát mozaikos felépítésének köszönheti, mivel a területei különböző táj- és élőhely típusokat jelenítenek meg ben alapították, nemzeti park igazgatósága kilenc különálló nemzeti parki egység, két tájvédelmi körzet és tizenhét természetvédelmi terület felügyeletét és kezelését látja el hektár kiterjedésű területen.

77 KNP 1975 A védett terület nagysága: ha, ebből a 9 mozaik terület:48198 ha, fokozottan védett hektár + TK és TT.

78

79 Nemzetközi elismertség Ramsari terület 1971 a KNP Felső-Kiskunsági tavainak vidéke, a Pusztaszeri TK egy része és a Mártélyi TK Bioszféra rezervátum (MAB) ha KNP területének kétharmada

80 Felszín Duna-menti - síkság Duna-Tisza közi síkvidék Alsó-Tiszavidék Bácskai-sík északi része

81 A védett területek négy tájegységbe tartoznak: a Duna-völgy az egykori öntésterületen kialakult szikes pusztákkal és tavakkal, a Duna Tisza közi hátság a Duna hordalékából formálódott homokbuckákat, homok pusztát, lefolyástalan mocsarakat, maradványerdőket foglalja magába, az Alsó-Tisza vidék a folyószabályozás során leszakadt holtágakat, még természetközeli állapotban megmaradt ártéri erdőket és a mentett területen található, kapcsolódó szikeseket öleli fel, Bácska magyarországi részén a homokbuckás területek (Illancs) és az uralkodóan löszös térség néhány hektáros maradványfoltjain a meredek Dunavölgyi löszpartok a természetvédelmi értékek hordozói.

82 Felszín A Duna menti részek a folyó eróziós és építő tevékenységének hatására jöttek létre. A folyóhoz közelebb eső, alacsonyabb rész szinte teljesen sík, a távolabbi, kissé magasabb területeket pedig a folyó hordalékkúpjai alakították. Ezekről a területekről az egykor hatalmasan áradó folyó vizei csak igen lassan vonultak vissza, kisebb-nagyobb belvizeket hagyva maguk mögött.

83 Felszín A középső területek homokhátságai átlagban harminc-negyven méterrel magasabbak, hordalékkúpjai az Ős-Duna pliocén kori maradványai (a mai Duna-völgyi-főcsatorna a Duna egykori medrét követi). Ezek után kezdődött meg a lösz- és homokhátságok kialakulása, amelyek a jellemző szélirány miatt általában északnyugat-délkelet irányúak. A zonalitásnak megfelelő erdősztyepp övezet a jégkorszak után alakult ki.

84 Védett értékek Szikesek, szikes és homokos rétek, futóhomok felszínek, borókások, homoki erdők, nádasok, turjánosok, láperdők A területen kialakult tanyavilág és az ehhez kapcsolódó tanyai életforma és pusztai gazdálkodás egyedülálló a világon

85 Nemzeti parki területek 1. Felső-Kiskunsági puszta 2. Felső-Kiskunsági tavak 3. Izsáki Kolon-tó 4. Fülöpházi homokbuckák 5. Orgoványi rétek 6. Bócsa-Bugac buckavilága és a homokpuszta 7. Tőserdő és a szikrai Holt-Tisza 8. Peszéradacsi Rétek 9. Miklapuszta

86 FELSZÍN 9 mozaik terület (NY K) 1. Kiskunsági szikes puszta, meszesszódás szoloncsák (Na2CO3) Kunszentmiklós 2. Kiskunsági szikes tavak Fülöpszállás- Szabadszállás 3. Miklapuszta Kiskőrös- Kalocsa, Császártöltés Vörös mocsár (Kalocsától D- DK-re) 4. Kerekegyháza - Kunpuszta 5. Fülöpházi homokbuckák (Kondor-tó, Szappan-szék)

87 6. Orgoványi-Ágasegyházi rétek 7. Izsáki Kolon tó (deflációs kialakulás) eutrofizáció 8. Bugac Bócsa homokbuckás, homokpuszta terület, turjánosok, rétek, rideg állattartás 9. Tőserdő tiszazugi Holt- Tisza Lakitelek-Tiszaalpár-égeres Tiszaalpár Árpád kori falu rekonstrukció)

88 Kiemelt látványosságok, értékek Homok-puszták futóhomok terület Bugaci ősborókás, Orgoványi rétek Bócsai erdők Tőserdő

89 Éghajlat mm/év a csapadék évi mennyisége a vegetációs időszakban mm 10 ºC évi középhőmérséklet A kontinentális hatás következménye, hogy nagy az évi átlagos és az évi abszolút hőmérséklet ingadozás. A maximális hőmérséklet 39,8ºC, az átlagos 10,3 ºC, a minimális -28,2ºC. A vegetációs időszak átlaghőmérséklete: 17,3ºC. Az évi napsütéses órák száma eléri, helyenként túl is haladja a 2050 órát.

90 VÍZRAJZ Duna Tisza Szelidi - tó

91 NÖVÉNYZET Klímatikus erdős-sztyepp, ártéri erdők, homokpuszták Pusztagyepek, lösz- és homokpusztarétek, láp- és mocsárrétek maradványain, számos védett növényfaj él pl. tavasszal kék eper gyöngyike, a szibériai nőszirom, az apró nőszirom, agárkosbor, poloskaszagú kosbor Sziki növénytársulások a fehérjékben gazdag mézpázsit, sótűrő bárányparéj, sóballa és sziki őszirózsa.

92 ÁLLATVILÁG túzok, ugartyúk, gémek, ürge, vidra, haragos sikló, parlagi vipera, lápi póc

93 Pusztaszeri TK Mártélyi TK TK, TT

94 Természetvédelmi Területei 1. Ásotthalmi láprét 2. Bácsalmási gyapjas győszővirág termőhelye 3. Császártöltési Vörös mocsár 4. Csólyospálosi földtani feltárás 5. Hajósi kaszáló és löszpart 6. Kéleshalmi homokbuckák 7. Kiskőrösi turjános 8. Kiskunhalasi Fejetéki mocsár 9. Kunfehértói holdrutás erdő 10. Péteri tó 11. Pusztaszeri Fülöp-szék 12. Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű 13. Szelidi tó 14. Fejetéki mocsár 15. Csongrádi Kónya-szék 16. Érsekhalmi Hét-völgy 17. Hajósi homokpuszta 18. Kunpeszéri Szalag erdő

95 Bemutatóhelyek Pásztormúzeum Bugac-puszta Természet Háza Kecskemét Árpád-kori falurekonstrukció - Tiszaalpár

96 Tanösvények Báránypirosító tanösvény - Fülöpháza Boróka tanösvény Bugacpuszta Réce tanösvény Apaj (Apaj- Kunpeszér, Bugyi irányában) Vöcsök tanösvény Péteri-tó (Kiskunfélegyházától 12 km-re) Vörös-mocsár tanösvény Császártöltés (tőzeg-gödrök, gyurgyalag)

97 Kiskunsági Nemzeti Park 1. Mozaik nemzeti park (9) Különböző táj- és élőhely típusok Felső-Kiskunsági puszta, a Felső- Kiskunsági szikes tavak, Mikla-puszta Fülöpházi buckavidék, Orgoványi rétek és homokpuszták, Kolontó, Bugac- Bócsa puszta Tőserdő, Szikrai- és az Alpári-rét

98 Kiskunsági Nemzeti Park 2. Örjeg, turján Láprétek Homokpusztai legelők Szikes tavak Homokbuckák Borókás nyárasok Mocsarak Ártéri erdők

99 A Bükki Nemzeti Park A Bükki Nemzeti Park Magyarország északkeleti részén, az Északiközéphegységben elhelyezkedő Bükk-hegységet foglalja magába december 28-án alapították, területe ma ha. 97%-a erdő A hegység hazánk egyik legbarlangosabb vidéke: területén ma 853 barlang ismert, amelyek közül 45 fokozottan védett. Itt van az ország legmélyebb barlangja, a 250 m mélységű, 4,5 km hosszú István-lápai-barlang. A híres bükki ősemberbarlangokból (pl. Suba-lyuk, Szeleta-barlang, Istállóskői-barlang) nagy jelentőségű ősrégészeti leletek kerültek elő.

100 Bükki Nemzeti Park

101 Felépítés és szerkezet Alapját erősen gyűrt (karbon, perm és alsó triász) palák képezik, amelyek csak a hegység alacsonyabb peremvidékein kerülnek felszínre. Középső részét vastag (közép triász) elkarsztosodott mészkőtakaró borítja; déli, délnyugati és keleti széléhez vulkáni tufa övezet csatlakozik (Miskolc Avas), amely összeköttetést teremt a Mátra és a Zempléni-hegysor között. A Bükk tönkösödött rögökből áll. A középső része a Bükk fennsík, amelyen karsztos formák jellemzők.

102 Tájegységek 1. Magos Bükk: m magas mészkőfennsík (északi Kis-fennsík, déli Nagyfennsík 100 km² Nagymező), kiemelt tönk-felszín (tönkösödés, karsztosodás); Peremeken a kövek (D-en: Bél-kő, Tarkő, Őr-kő, Ny-on: Istállóskő, Bálvány, É- on: Örvénykő) és barlangok (Istállóskő, Szeleta, Subalyuk)

103 Tájegységek 2. DNY-i vagy Egri-Bükk: agyagpalába és riolittufába (sajátos riolitkúpok, az ún. kaptárkövek ) ágyazott mészkőrögök (Hór-völgye, Tárkányi-patak) DK-i Bükk Miskolci-Bükk: riolittufa és karsztos felszín (Hámori-völgy, Színva, Garadna É-i előtér: karbon kori kristályos mészkő, kovapala, homokkő Upponyi-hg (vasérc is volt), Szarvaskő (diabáz-, wehrlitelőfordulás)

104 Barlangok A hegységben 853 barlangot tártak fel, közülük 45 fokozottan védett. Az ország legmélyebb barlangja, a 250 méter mély István-lápai barlang, amely a Szepesi-barlanggal, és a látogatók előtt is megnyitott lillafüredi István-barlanggal együtt a legszebb cseppköves barlangok.

105 ; Legismertebb barlangjai Lillafüredi István-barlang cseppköves, Anna-barlang Magyarország legnagyobb mésztufa-barlangja; István-lápai bg-254 m mély 6700 m hosszú, Kiskőháti zsomboly 125m mély aknabarlang. Igen sok a nagyméretű dolina és a víznyelő: Létrási vizes bg, Jávorkúti-bg, bánkúti víznyelő, amelyeket itt visszafolyók - nak neveznek.

106 Éghajlata és vizei Éghajlata visz. hűvös; csapadéka eléri a 800 mm-t. Évi középhőmérséklet: 6-10 ºC Köd: kb.100 nap A Bükk fennsík folyóvizekben szegény, peremein azonban bővizű karsztforrások fakadnak: Garadna-, Szinva-, Szalajka- forrás. Időszakos források az Imókőiés a Vöröskői-forrás. A fennsíkon csak száraz medrű búvópatakok vannak, amelyek a víznyelőkben tűnnek el. A peremeken szurdokszerűen bevágódott, mély és változatos patakvölgyek alakultak ki (Szinva-, Csondró, Bán-, Hór-, Lök-, Nagy-völgy). Legszebb a Szilvásvárad közeli Szalajka-völgy (mésztufa-vízesés=tettaráta). Mesterséges duzzasztott tó: Hámori-tó Hévforrások: Egerszalók, Kács, Miskolctapolca

107 A Bükköt összefüggő bükkös borítja (35%), 29% tölgyes, 20% cseres-tölgyes, 3% szurdokerdő, 2% luc borítja. Őserdő: montán bükkös Edafikus növénytársulások Karsztbokor-erdők Szurdokerdők: Hor-völgy Törmeléklejtő-erdők É-on dolomit-mészkő letörpült, rosszul záródó sziklai bükkös, tölgyes reliktum fajok (Sárga ibolya, pompás Teleki virág, Tüzes liliom, Magas istác) Ny-on meredek hársas-berkenyés alhavasi reliktum fajokkal, alacsonyabb területeken reliktum dolomit-tölgyeserdő. Élővilág - erdők

108 Élővilág - gyeptársulások Mészkősziklagyep-társulásban csak a Bükkben, a Bél-kőn él egy kárpát-pannóniai bennszülött faj, a korai szegfű. Dolomit a Bükkben kis kiterjedésű, de a rajta kialakult sziklagyepek értékes társulása a tarka nyúlfarkfüves sziklagyep, a tarka nyúlfarkfű és tarka nádtippan a gyepalkotó, de a szárazabb, napsütötte részeken megjelenik a lappangó sás is.

109 Állatvilág - gerincesek Vadállomány (szarvas, őz, vaddisznó, róka) gazdag. 3 pisztráng faj (Sebes pisztráng), alpesi gőte (Bükk-fennsík, É-i Bükk erdei tavakban, forrásokban), lipicai lófajta génbankja Madártani ritkasága a kerecsensólyom, elterjedéséhez hozzásegített a komplex védelmi program (2 évtized óta). Jellegzetes madara a kövirigó, volt bányákhoz kötődik az uhu költése. Egyedi védelmet igénylő nappali ragadozó madarak, a parlagi sas, a békászó sas és a kígyászölyv

110 Hosszúszárnyú denevér, kizárólag barlangokban szaporodik és telel. Európa nagy részén már a kipusztulás fenyegeti.

111 A kárpáti havasok faja a kék meztelen csiga (párás, hűvös mikroklímájú völgyeket, szurdokerdőket igényli). Alpin-szubalpin zónában élő kis araszolólepkefajnak egy sajátos, endemikus-bennszülött alfaja a Leányvölgy néhány négyzetméteres, sziklás, hideg élőhelyén tenyészik. Issekutzi nappali lepkék Állatvilág 2.

112 Gazdálkodás Fakitermelés, vadászat, kőfejtés és mészégetés. Híres a Bükk-fennsík lipicai ménes állománya. A hegység tájképi szépségekben igen gazdag turizmus: Lillafürednél létesített Hámori-tó Magyarország egyik legértékesebb idegenforgalmi területe. A Szalajka- és a Garadna- patakok völgyében pisztrángos halastavak vannak.

113 Bemutatóhelyek, tanösvények Szt. István és Anna barlang Lillafüred Tájház Hollókő Oszla tájház Cserépfalu Szinva-völgyi sétaút Lillafüred Sárhegyi tanösvény Gyöngyös- Mátrafüred Osztrea és Szalamandra tanösvény Dédestapolcsány

114 Tanösvények Bükk-fennsíki tanösvény Geológiai tanösvény- Eger Szarvaskő Rejteki tanösvény Szilvásváradi tanösvény Ipolytarnóc

115 Tájvédelmi Körzetei 1. Láz-bérci TK (Láz-bérci-víztározónak köszönheti létét. A fontos ivóvízbázis vízminőség-védelmén túl, a hektáros terület földtani, növény- és állattani értékei is indokolják a védelmet) 2. Hollókői TK (A 151 ha területű TK a Cserhát dombjai közé zárt Hollókő község és környéke megóvására alakult 1977-ben. A hollókői Várhegy alatt elterülő Ófalu megőrizte egykori településszerkezetét és műemléki védettség következtében a régi palóc házak sora élő falumúzeumot alkot.) 3. Zempléni TK (A tájvédelmi körzet 1984 végén alakult, ha és a Zempléni-hegység nagy részét foglalja magába. Kőzettömegét a Miocén kori (14-16 millió) vulkánok hozták létre. A tűzhányók közé helyenként tenger is benyomult és üledékei, valamint a vulkáni tufa számos növény és állat ősmaradványát őrzi) 4. Mátrai TK (A hegység nyugati és a nagyobb keleti részén 1985-ben létesült a ha területű tájvédelmi körzet)

116 5. Tokaji-Bodrogzugi TK (1986-ban, ha területtel lett védett. Két nagy területe közül az egyik a Tokaj-Hegyaljához tartozó, borairól híres Nagy-Kopasz 513 m magasságával az ország egyik legnagyobb területű vulkanikus szigethegye ) 6. Borsodi Mezőség TK (Az 1989-ben létrehozott, ha területű, alföldi tájvédelmi körzet a bükki patakok és a Tisza folyó által a mederszabályozás előtt lerakott és hátrahagyott hordalékkúpokon, az elszórt, szél szállította finom löszön kialakult növényzet és állatvilág megmaradt részét védi.) 7. Karancs-Medves TK (Az országhatár mellett, a Karancsnak és Európa legnagyobb bazaltfennsíkjának, a Medvesnek a területén létesült 1989-ben a ha-os tájvédelmi körzet) 8. Kelet-Cserhát TK (Az 1989-ben megalakított, hektáros tájvédelmi körzet a Cserhát geológiailag és geomorfológiailag értékes keleti részén helyezkedik el) 9. Kesznyétenyi TK (A Tisza szomszédságában elhelyezkedő, 1990-ben megalakított tájvédelmi körzet hektáros területe morotvákkal, folyómedrekkel tarkított síkság)

117 10. Hevesi Füves Puszták TK (Az 1993-ban létrehozott hektáros tájvédelmi körzet magába foglalja a korábban helyi védettségű poroszlói és pélyi szikeseket, valamint a Kömlő és Átány falvak fölötti Nagy-Fertőt, a jásziványi Templomdűlőt és Csukást, a tiszanánai Magas-határt, a tarnaszentmiklósi Hamvajárási-dűlőt, a sarudi Jánosi-gyepet, a Dormánd és Erdőtelek határában lévő Nagyhanyipusztát) 11. Tarnavidéki TK (A jellegzetes természeti és tájképi értékekkel rendelkező Heves-Borsodi-dombság közepén 1993-ban létesült a hektáros tájvédelmi körzet) + 16 természetvédelmi terület

118 Bükki Nemzeti Park 1. Erdős középhegységi táj Földtani értékek védelme Vízbázis Karsztjelenségek Kövek Fennsíkok Szurdokvölgyek 95% erdő Erdőgazdálkodás emlékei Ősember nyomok

119 Bükki Nemzeti Park 2. Vízesések Ősember barlangok Bánkút Kisvasutak Kaptárkövek Mile, boksa Várak Tanösvények

120 Az Aggteleki Nemzeti Park A korábban 1978-tól meglévő tájvédelmi körzetet, 1985-ben a természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag hajdani Gömör-Tornai-karszt (ma Aggteleki- és Szlovák-karszt) magyar oldalán ha területen nemzeti parkká alakították. A park barlangjai 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének listájára. A nemzeti park feladata, hogy feltárja, védje és őrizze az Aggteleki-karszt értékei és biztosítsa ezek megismerését.

121 Az Aggteleki nemzeti park az Aggteleki-Rudabányaihegység területén található. Területe hektár, mely szervesen kapcsolódik a Szlovák-karszt NP-hoz (Déli-Gömöridák) óta az UNESCO a MAB (Man and Biosphere) program keretében a térséget Bioszféra Rezervátummá nyilvánította ben az Aggteleki-karszt barlangjai, ill. a Szlovák-karszt barlangjai, karsztfelszíne és élővilága a Világ Kulturális és Természeti Örökségének részévé váltak.

122 Aggteleki Nemzeti Park

123 Részei Gömör-Tornai-Karszt (Aggteleki és Szlovák karszt) Aggteleki-karszt: Szendrői-hegység Bódva bal, rakacai márvány Rudabányai-karszt: sasbérces mészkő és dolomit rögök, Fe-karbonátoklimonit, gipsz-anhidrit: Perkupa Aggteleki É-Borsodi karszt (Vass Imre, Kossuth, Baradla, Béke, Szabadság-bgok)

124 Kialakulás Az óidő után mikor a kristályos hegyvonulatok a mélybe süllyedtek a középidőben a hegységek helyét elöntötte a tenger. Ekkor megkezdődött az üledékképződés a Thetystengerben előforduló élőlények meszes vázának kiülepedésével és mészkővé szilárdulásával. Majd az ezt követő kéregmozgások hatására, amikor az Afrikai lemez az Eurázsiai lemez alá csúszott, a peremeken felgyűrődött az üledék, megkezdődött a hegység kiemelkedése. Az Aggteleki-Rudabányai hegyvidék a Kárpáti mészkőtakaró része, Magyarországon az Északi Középhegységhez tartozik, ami viszont vulkanikus eredetű. Ezt az un. Kaptafa-elmélettel magyarázzák, mely szerint a kaptafának, azaz a felgyűrődött résznek azon darabja, ami elvileg a Dunántúli középhegységhez tartozik, de a felgyűrődéskor az Északi-középhegységbe csúszott a Bükk-hegységgel együtt. Később rögökre szakadt, évmilliók felszíni és mélységi eróziója során karsztfennsíkok, fedetlen karsztok és változatos formakincsekkel rendelkező barlangok jöttek létre. A középső és felső triász mészkőből felépülő felszín szinte minden formáját a karsztosodás folyamatai határozzák meg. Domborzati viszonyok

125 Felszíni karsztformák Karsztos formák Karrok (ördögszántások) a kőzetek felszínén végbemenő kizárólag oldódás eredményeként létrejött forma. Az Aggteleki-hegység vékony talajrétege alól a mészkő sok helyen a felszínre bukkan hatalmas karrmezőket formálva Víznyelők tölcsérszerű mélyedések, melyeken lefolyik a csapadékvíz Dolinák (töbör) zárt, gyakran kör alakú felszíni mélyedés. Ilyen az Aggteleki-tó (ponor-tó), amely valaha víznyelőként működött Poljék a karsztos térszín legnagyobb mélyedései

126 Éghajlata, vízrajza Évi középhőmérséklet 9 ºC, sajátos mikroklíma, Téli hó szegénység Magas páratartalom Felszín alatti vizek, felszíni dolina tavak, Keleméri Mohos-tó súvadás Putnok térségében

127 Baradla A Baradla-barlang az UNESCO Természeti Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője. A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza összesen: 25 km ebből 5,6 km Szlovákiában található, a Domica-barlang.

128 ÉLŐVILÁG: Az Aggteleki NP a Kárpát-medence két nagy biogreográfiai egységének, a Pannonicumnak és a Carpaticumnak a határán helyezkedik el, így élővilágára az átmeneti jelleg jellemző. A változatos klíma és felszíni viszonyok hatására egymás mellett különböző flóra- és faunaelemek találhatók. Északon kárpáti elterjedésű fajok, délen melegkedvelő fajok tenyésznek (D-i lejtőkön bokorerdők).

129 Növényvilág A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület vegetációtörténeti ritkaságot őriz. A két átmeneti tőzegmohaláp az utolsó jégkorszak emlékeként maradtak fenn a területen. Az úszó tőzegmoha láp növény-ritkaságai közé tartozik a Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), valamint a Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum). A ritka növények közül a Kakasmandikónak (Erythronium dens-canis) a Bakony és a Dunántúl nyugati része mellett itt van az egyetlen magyarországi előfordulási helye. Az Ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), amely a Kárpátok hűvösebb részeinek növénye, hazánkban csak itt és a Zempléni-hegységben található. A legtöbb ritka és a területre jellemző növény a sztyeppréteken és a sziklagyepeken nő.

130 A bennszülött, endemikus fajnak számító Tornai vértő (Onosma tornense) az Alsó-hegy oldalában fordul elő egyedül az országban, az Osztrák pofóka (Dracocephalum austriacum) magyarországi egyedüli biztos termőhelye a Nagy-oldal keleti lejtője. A Szlovák kökörcsinnek (Pulsatilla slavica) szintén az Aggteleki-karszt az egyetlen termőhelye Magyarországon. A völgyekre a mindig zöld magas-sásosok és mocsárrétek jellemzők. Az emberi tevékenység okozta erdőpusztulás és az azt követő talajdegradáció következtében a fedett karszton alakulhatott ki a cserestölgyes helyén növő csarabos, melynek uralkodó növényfaja a Csarab (Calluna vulgaris).

131 Állatvilág Az Aggteleki-karsztvidék hüllőfaunájának legértékesebb faja a Pannon gyík. A terület madárvilága nagy változatosságot mutat. Egyetlen hazai fajdfélénknek, a Császármadárnak - védett itt található a legerősebb állománya, és ugyancsak él itt hazánk legritkább énekesmadara, a Vízirigó - fokozottan védett) is. Költ a területen a Parlagi sas és a Békászó sas (fokozottan védettek), de a leggyakoribb ragadozó madár az Egerészölyv (védett). A fokozottan védett madárfajok közé tartozik a Nagy kócsag, a Kis kócsag, a Fehér gólya, a Fekete gólya, a Barna kánya, a Szirti sas, a Réti sas, a Hamvas rétihéja,a Kígyászölyv, a Halászsas, a Kerecsensólyom, a Vándorsólyom, a Haris, a Gyöngybagoly, az Uhu, a Kuvik, az Uráli bagoly, a Gyurgyalag, a Szalakóta, a Fehérhátú fakopáncs és a Kövirigó. Az emlősök közül meg kell említeni a denevérek rendjét, amely csoport gazdagsága a változatos élőhelyeknek köszönhető.

132 A térség rendkívül gazdag nagyvad fajokban is (Vaddisznó, az Őz, a Gímszarvas és a Muflon). Az elmúlt évtizedben megjelentek az ország területéről a múlt században kipusztult nagyragadozók: a Farkas és a Hiúz. Külön érdemes megemlíteni a régió speciális fajait, amelyek elsősorban a barlangok viszonyaihoz - például fényhiány - alkalmazkodtak. Az egysejtűek törzséből a Baradlában eddig 123 fajt, a hengeresférgek közül a Baradlában 23, a Meteor-barlangban 15 fajt azonosítottak.

133 Bódva vízrendszerében 40 halfaj él: Petényi-márna (Barbus meridionalis petényi); Felpillantó küllő (Gobio uronoscopus); Német bukó (Zingel streber); Sebes pisztráng (Salmo trutta); Erdélyi ingola (Eudontomyzon danfordi) halhoz hasonló parazita, ősi gerinces faj. Barlangi állatok A föld alatti világban közel 500 barlanglakó növény- és állatfaj fordul elő, melyek közül 38 fajt a tudomány innen ismert meg és többjük kizárólag itt él. magyar vakfutrinka (Duvalius hungaricus) barlangi vakászka (Mesonincus graniger)

134 Aggteleki Nemzeti Park 1. Földtani értékek A felszíni formák (karszt) Barlangok megóvása és bemutatása. Gömör-Tornai karszt (1200 bg.) Aggteleki-karszt és Rudabánya-Szalonnaikarszt Erdők, kaszálók, legelők Külterjes tájhasználat Mozaikosság, átmeneti jelleg

135 Aggteleki Nemzeti Park 2. Baradla-Domica bg. Esztramos-bg-jai Hucul ménes Derenk romkösség Szádvár Farkas, hiúz, medve Faluséta Árpádkori templomok Tanösvények

136 Fertő-Hanság NP

137 Fertő-Hanság Nemzeti Park A Fertő-táj már igen régóta nemzetközileg is elismert terület ben az UNESCO MaB programja keretében bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. A Fertő-Hanság Nemzeti Park márciusában jött létre decemberében mind a magyar, mind az osztrák oldalon, az egész Fertő-tó elnyerte a Világörökség címet a kultúrtáj kategóriában.

138 FHNP ha Magyarországon, + ausztriai rész kb.8000 ha 1991 Fertő-tavi NP (Ausztriával közösen) 1994 Fertő-tavi NP+Hanság=FHNP Világörökség 2001.

139

140 A mintegy éves sekély sós sztyepptó a kezdetektől meghatározta az itt élők életét, és viszont, azaz a szelíd tájgazdálkodás a természeti értékekre is jótékonyan hat. A táj egyediségét növeli, hogy három klíma (kontinentális, szubmediterrán, dealpin) találkozásánál terül el a Fertő, és néhány km-en belül kis helyen előfordul akár a jégkori időket idéző láprét, vagy éppen a száraz kontinentális pannon puszta, illetve a sekély vizű, hatalmas kiterjedésű mocsár.

141 Hanság Hany gyephantokkal rakott nagykiterjedésű mocsár, korábban hazánk legnagyobb lápterülete Szél által kialakított gorondoktól (domboktól) eltekintve környezeténél 3-4 méterrel mélyebben fekszik. Kialakulása: süllyedéssel, amelybe kavics, homok, agyag rakódott, és a medence lefolyástalanná vált - tőzegfelhalmozódás

142 Hanság részei Kapuvári Dél-Hanság, Lébény-Észak- Hanság, Fehér-tó, Babarcsi-tó, Répce árterülete 200 km-es csatornahálózat Síkvidéki tavak, láprétek, Nádasok Humin savaktól barna vízfelületek Égeres (csíkos éger) és puhafa ligeterdő, betelepített nemesnyár-tájidegen Túzok populáció, parlagi vipera

143 Fertő-táj Európa 5. legnagyobb tava Keleti Alpok felgyűrődésekor árkos vetődéssel keletkezett Fertő= lefolyástalan bűzös pocsolya Fertő= ázsiai sós tavak nyugati pereme, sekély, iszapos millió m³ víz, szikes, ezüstszürke víz Szeszélyes klíma: Északi szél ( fűszél) a déli részen 0,5 méter szintemelkedést okoz. Déli szél ( ószél ) iszapzátonyok keletkezése

144 Szikes tavi rekonstrukció Természetvédelmi üzemmód Nyár végi tocsogók, nyár eleji kiszáradás, szemiarid jelleg csökkentése Téli, kora tavaszi magasabb vízállásvízvisszatartás, nyár eleji kiszáradás elkerülése. Kaszálás, legeltetés szukcesszió elkerülése (ezüstfás erdős területek kialakulása)

145 Vegetáció Szikes rétek: endemikus sótűrő fajok és iráni-turáni sótűrő növények Fertői mézpázsit, sziki sóballa, sziksófű, sziki üröm, sziki őszirózsa Lajta mészkő kőfejtő, és Szárhalmi sztyeprét Molyhos tölgyes, karsztbokor-erdő: 19 kosbor féle, tavszi hérics, leány-és feketéllő kökörcsin, törpe-és tarka nőszirom

146 Fauna MADARAK: őszi (téli pihenés) tavaszi (szaporodás) vándorlás (terelőrendszer, áteresz a nyugati dombvidék és a tó között) 250 pár nagykócsag 30 pár kanalas gém, pár vörös gém, 400 pár nyári lúd Sok szürke gém, barna rétihéja, búbos vöcsök, danka sirály, ezüst sirály, gulipán, gólyatöcs, piros lábú cankó, bibic HALAK: fogas, csuka, garda, nyurga ponty Kétéltűek: ásóbékák, unkák, varangyok, kecskebékák, leveli békák Hüllők: Farkasdomb - parlagi vipera

147 Tájvédelmi Körzetei Soproni Tájvédelmi Körzet (A múlt század utolsó harmadától kezdődő fenyveserdő-telepítés hatására ma az erdők 50-55%-a tűlevelű fenyvesekből áll) Szigetközi Tájvédelmi Körzet (Az 1987-ben létrehozott tájvédelmi körzet elsődleges célja a Szigetköz (Öreg-Duna és a Mosoni-Duna-ág közötti terület) sajátos vízrendszerének, növény- és állatvilágának a megőrzése) Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet (1992-ben létesült, részei: a Pannonhalmidombság, Kisalföldi meszes homokpusztái, Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke. A Pannonhalmi-dombság a tájvédelmi körzet legnagyobb területi egysége.

148 Természetvédelmi Területei: NAGYCENKI HÁRSFASOR TT (13 ha) Gróf Széchenyi István nagyszülei által az 1750-es években telepített 40 m széles és 5 km hosszú, kislevelű hársakból álló fasor. PANNONHALMI ARBORÉTUM TT (22 ha) 1820-ban kezdték meg az egykori gyümölcsös, majd faiskola angolkertté alakítását. A gyűjteményt több száz növényfaj alkotja (pl. kínai mamutfenyő, sárgalevelű juharfa, göndörlevelű hamis ciprus). SOPRONI BOTANIKUS KERT TT (17 ha) Az I. világháború után Sopronba került Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Főiskola Növényvédelmi Tanszékének vezetője az 1920-as években hozta létre a botanikus kertet a korábbi, Katonai Főreáliskola parkjából. A kert a fák és lágyszárú növények fajgazdagságával jelentős botanikai értéket képvisel. Ezek közül kiemelendők a jegenyefenyők, a madárbirsek, a kínai télvirág és az amerikai varázsmogyoró

149 Fertő-Hanság Nemzeti Park 1. Síkvidéki vizes élőhelyek Átnyúlik Ausztriába Fertő-tó, Hanság Szikes fertő és puszta Balfi mészkő rög Hanság: Kapuvárihany Lébényi-hany Fehér-tó, Barbacsi-tó Halászok, csíkászok, pákászok, rákászok

150 Fertő-Hanság Nemzeti Park 2. Kerékpár út Eszterházy madárvárta Madármegfigyelők Hanság Múzeum Vízi tanösvény

151 Fertő-Hanság Nemzeti Park 3.

30/2007. (X. 18.) KvVM r. Az Abaligeti-barlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról

30/2007. (X. 18.) KvVM r. Az Abaligeti-barlang felszíni védőterülete természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról A lista a jogszabály számának sorrendjében tartalmazza az országos jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló miniszteri rendeletek címét 30/2007. (X. 18.) KvVM r. Az Abaligeti-barlang

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Nyugat magyarországi peremvidék

Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat magyarországi peremvidék Nyugat- magyarországi peremvidék ÉGHAJLATI és NÖVÉNYZETI sajátosságok alapján különül el, nem morfológiai különbségek alapján 7100 km² Határai: Kisalföld (É), Dunántúlikhg.,Dunántúli-dombvidék

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1.

Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység HEFOP 3.3.1. Az Északi-középhegység I. Néhány tagja középidei üledékes kőzetekből áll üledéken kialakult dombságok és medencék A Dunántúli-középhegység

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK BÜKKI NEMZETI PARK http://www.bnpi.hu/index.php?m=cikk_galeria&gal_id=10 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s07s01.html, http://www.ceglokator.hu/map.php A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

1995. évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról

1995. évi XCIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye 1.2. TERMÉSZETVÉDELEM Törvények 1993. évi XLII. törvény a nemzetközi jelentıségő vadvizekrıl, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyérıl szóló,

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN

TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN TANÖSVÉNYEK A DÉL-ALFÖLDÖN 1. A tanösvény elnevezése Tisza hullámtéri tanösvény elhelyezkedése Algyő (Csongrád útvonal állomások / táblák száma egyéb megjegyzés információ 1 km, hossza, kb. 1-9 állomás:

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat

32/2004. (IV. 19.) OGY határozat 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták nemzeti kinccsé nyilvánításáról1 A magyar nép történetéből ismert,

Részletesebben

ex lege védett objektumok (barlangok, ) rendeletben meghatározott védett és fokozottan védett fajok és objektumok (13/2001. (V.

ex lege védett objektumok (barlangok, ) rendeletben meghatározott védett és fokozottan védett fajok és objektumok (13/2001. (V. + nyilvánosság + jogi alap + nevelési eszköz + hatékonyabb + életközösség ö é védelem + kezelés lehetősége listák elavulnak élőhely védelem nélkül mit sem ér ex lege védett objektumok (barlangok, ) rendeletben

Részletesebben

Munkaforma CSM3 CSM3

Munkaforma CSM3 CSM3 Készült: Eichingerné Bálint Andrea pályamunkája alapján Kerettantervi modul / témakör: A bioszféra megóvása Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium, Nyíregyháza A tanóra témája: Nemzeti parkok

Részletesebben

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:...

3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232. Versenyző iskola neve:.. ... Csapattagok:... Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Világörökségek a föld mélyében

Világörökségek a föld mélyében Az Aggteleki-karszt barlangjainak bemutatása nemzetközi összehasonlításban avagy Világörökségek a föld mélyében Magyar Nemzeti Parkok Hete Bódvaszilas 2012.06.15 Egri Csaba VM A Világörökséggé nyilvánított

Részletesebben

Látnivalók a tanösvény állomásain

Látnivalók a tanösvény állomásain Baradla Tanösvény Jelzése: Helye: Hossza: Időtartam: Jellege: sárga sáv (turistajelzés) Aggteleki Nemzeti Park (Aggtelek Jósvafő) 7,5 km kb. 3 óra földtan, karsztmorfológia, növénytan, állattan Az Aggteleki

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL!

Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Kirándulás a Károly-kilátóhoz A MEDVETALP TÚRACSOPORTTAL! Kirándulás

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok

Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Magyarorsza gi Nemzeti Parkok Név: Kvaszingerné Prantner Csilla Szak: Informatika Évfolyam: III. Tartalomjegyzék Az Aggteleki Nemzeti Park szövegrésze... 3 A Balaton-felvidéki Nemzeti Park... 3 Tihany...

Részletesebben

2007. JÚNIUS 18-24. MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE

2007. JÚNIUS 18-24. MAGYAR NEMZETI PARKOK HETE 1 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3304 Eger, Sánc út 6. - Levélcím: 3301 Eger, Pf.: 116. Ig. közv.: (36) 422-700 Tel.: (36) 411-581 Fax: (36) 412-791 E-mail: bnptitkarsag@bnp.kvvm.hu 2007. JÚNIUS 18-24.

Részletesebben

30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelet

30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelet 30/2005. (XII. 15.) KvVM rendelet az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek

Részletesebben

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszin.php?idt=20070131184205 http://www.ngkids.hu/index.php?act=kids&id=7623&lapid=4&phpsessid=a9fbe2cd696fb2a46a42a58a07b8d2a1 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe:

Versenyző adatlap. Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Versenyző adatlap Név: Osztály: Születési hely, idő: Általános iskola neve, címe: A versenyző otthoni címe: Telefonszáma: e-mail címe: Vizeink védelme I. forduló 1, Az alábbi keresztrejtvény egy, a vízgazdálkodásban

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem

Élettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem Élettelen természeti értékek védelme Természetvédelem Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban Az élő szervezetek élettelen környezete, a talaj, a kőzet,

Részletesebben

Települési értékvédelem esettanulmányok

Települési értékvédelem esettanulmányok Települési értékvédelem esettanulmányok I. Budafok-Tétény természeti értékei Mészáros Péter Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület www.zoldjovo.hu zoldjovo@zoldjovo.hu Corvinus Egyetem, MSc képzés 2015.

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 6. Természetvédelem 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A természetvédelem célja A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett,

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: _ 1 4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 14 1. Az Északi-középhegység

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Az Északi-középhegység Az Északi-középhegység hazánk legmagasabb

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi-peremvidék

Nyugat-Magyarországi-peremvidék Nyugat-Magyarországi-peremvidék Alpokalja Soproni-hegység Magas-bérc (558m) Fertőmelléki-dombság Kőszegi-hegység Írottkő (882m) Kőszeghegyalja Vas-hegy (415m) Őrség Vasi-Hegyhát Ezüst-hegy (375m) Sopron-Vasi-síkság

Részletesebben

SZERETEK GONDOLKODNI 2008 II. forduló

SZERETEK GONDOLKODNI 2008 II. forduló HORVÁTH MIHÁLY EMLÉKVERSENY SZERETEK GONDOLKODNI 2008 II. forduló NÉV: ISKOLA: OSZTÁLY: KÍSÉRŐ TANÁR: PONTSZÁM: /100 I. NEMZETI PARKOK Sajnos nagyon kevesen tudják, hogy Magyarországnak ma már 10 nemzeti

Részletesebben

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI

30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI 30 év a természetért - a Bükki Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2011. 02. 10. Dudás György BNPI Védett természeti területek kiterjedése 126 438 hektár. Ebből fokozottan védett: 14

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014. II. forduló FELADATLAP Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság TÚZOK TUSA 2014 II. forduló FELADATLAP Kedves Versenyzők! Az első forduló túzokkal kapcsolatos feladatait már megoldottátok. Most a második forduló átfogóbb kérdéseinek

Részletesebben

Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 5-6. évfolyam 2010/2011. A MEGOLDÓKULCSRA NAGY NYOMTATOTT BETŰVEL ÍRJATOK!

Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 5-6. évfolyam 2010/2011. A MEGOLDÓKULCSRA NAGY NYOMTATOTT BETŰVEL ÍRJATOK! A feladatokat készítette: A csapat kódszáma: Birkiné Nyéki Andrea, Tarnaőrs Tarjányi Györgyné, Szolnok Lektorálta:... Dr. Jakabné Illés Nikoletta, Szolnok 2011. április 16. Curie Környezetvédelmi Emlékverseny

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken

ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Séta a Balaton-felvidéken ÖVEGES KÁLMÁN KOMPLEX ANYANYELVI VERSENY 2012. április 19. Kódszám: Séta a Balaton-felvidéken A Káli-medence a Balaton-felvidéken található. Honfoglaló ősünknek, Kál vitéznek őrzi a nevét. Az Árpád-korban

Részletesebben

Kiskunsági Nemzeti Park

Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Forrás: http://www.foek.hu/zsibongo/termve/np/knp.htm A nemzeti park területei szinte Budapest határában kezdődnek, és a Duna menti síkságon, a Duna Tisza közi síkvidéken, valamint

Részletesebben

Igaz, hogy sok régi épület, vár, kolostor, régi falu is a természetvédelem alá tartozik nálatok?

Igaz, hogy sok régi épület, vár, kolostor, régi falu is a természetvédelem alá tartozik nálatok? diákmelléklet ÉN ÉS A VILÁG 5. évfolyam 125 D1 Ed Romejn levele Kedves Ismeretlen Barátom! Ed Romejn vagyok. Leidenben lakom, ez egy szép kis város Nederlandban (Hollandiában). Tizenegy éves vagyok, az

Részletesebben

a) magyar nyúlfarkfû, Vrabélyi-estike b) Tornai-vértõ, pilisi len c) illatos bibircsvirág, légybangó d) cserszömörce, boldogasszony-papucsa

a) magyar nyúlfarkfû, Vrabélyi-estike b) Tornai-vértõ, pilisi len c) illatos bibircsvirág, légybangó d) cserszömörce, boldogasszony-papucsa I. feladat Totó (15 pont) 1) Melyik bemutatóhely tartozik a Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz? a) Lóczy-barlang. b) Szemlõ-hegyi-barlang c) Rákóczi-barlang d) Szent István-barlang 2) Melyik következõ két

Részletesebben

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály III. forduló (természetvédelem, környezetvédelem, Herman Ottó)

Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. tanév. 5. osztály III. forduló (természetvédelem, környezetvédelem, Herman Ottó) Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,

Részletesebben

III. PROJEKT Magyarország élõhelyei

III. PROJEKT Magyarország élõhelyei 2009. 06. 10. III. PROJEKT Magyarország élõhelyei Cél: Az élõvilág állapotváltozásának táj szintû monitorozása. Élõhelytípusok (Á-NÉR) térképezése Török Katalin MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete,

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1 A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1. Duhay Gábornak, a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló

SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló HORVÁTH MIHÁLY EMLÉKVERSENY 2014 SZERETEK GONDOLKODNI II. forduló NÉV: VÁROS: ISKOLA: OSZTÁLY: FELKÉSZÍTŐ TANÁR: PONTSZÁM: /100 I. Az alábbi halmazábrába tíz élőlény betűjelét kell majd behelyezned. Először

Részletesebben

A földrajzi tájak bemutatása

A földrajzi tájak bemutatása A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 6. Idegenforgalmi ismeretek Ökoturizmus és a Nemzeti Parkok, Natúrparkok Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd Készítette: Tóth Éva, tanársegéd Pannon Egyetem,

Részletesebben

BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY

BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY A Nemzeti Vízstratégia (környezetvédő) civil szemmel BÓDVA-VÖLGYI ESETTANULMÁNY Készítő: Ökoton Bt. 2013. december A tanulmány elkészítését a Norvég Civil Alap NCTA 2013 2376 E számú pályázata biztosította

Részletesebben

Jászói szikla tanösvény

Jászói szikla tanösvény Jászói szikla tanösvény Nehézségi fok: A tanösvény a Jászói Tölgyesek Nemzeti Termzeti Rezervátum (35,10 ha) keleti rzén halad. A tanösvény első szakasza a premontrei rend temetője melletti emelkedőn a

Részletesebben

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület

Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrádi Nagyréti Természetvédelmi Terület Csongrád környékének legfontosabb helynevei: Üdvözöljük Önt/Önöket a Csongrád, Köröszugi túraútvonalunkon! 1. Ugi-rét 2. Tiszaalpári Holt-Tisza 3. Kelem 4. Becsőtó

Részletesebben

Magyarország nemzeti parkjai III. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Magyarország nemzeti parkjai III. Természetvédelmi alapozó ismeretek Magyarország nemzeti parkjai III. Természetvédelmi alapozó ismeretek Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Főbb adatok 1997-ben, nyolcadikként megalakult nemzeti parkunk.

Részletesebben

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület. Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Körös- Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása a Vidékfejlesztési Program és az EU2020

Részletesebben

Környezeti nevelés az Aggteleki Nemzeti Parkban

Környezeti nevelés az Aggteleki Nemzeti Parkban Környezeti nevelés az Aggteleki Nemzeti Parkban Készítette: Mattyasovszky Zsuzsanna környezettan földrajz szakos hallgató Témavezetők: Angyal Zsuzsanna tudományos segédmunkatárs Szászné Heszlényi Judit

Részletesebben

A BALATON ÉS KÖRNYÉKE

A BALATON ÉS KÖRNYÉKE A BALATON ÉS KÖRNYÉKE A TÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A Balaton elhelyezkedése A Balaton az őrbıl Lóczy Lajos, a magyar tenger legodaadóbb kutatója A Balaton általános jellemzıi A Balaton a múltban, a legnagyobb

Részletesebben

Téli Túrák nemzeti parkjainkban

Téli Túrák nemzeti parkjainkban Téli Túrák nemzeti parkjainkban Időpont: január 23. (szombat) országszerte számos helyszínen A téli időszakban nemzeti parkjaink egészen más arcukat mutatják felénk. Akik a friss időben csatlakoznak az

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

2011.03.10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK KORÁBBI LOGÓJA VÍZTANI ÉRTÉKEK A NEMZETI PARK ÚJ LOGÓJA

2011.03.10. ŐRSÉGI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK KORÁBBI LOGÓJA VÍZTANI ÉRTÉKEK A NEMZETI PARK ÚJ LOGÓJA ŐRSÉGI NEMZETI PARK...Amolyan zug, erdőország-féle. Népét ezer éve tették e posztra, hogy a gyepűt betöréstől óvja... Nagyrákosi Batha Kálmán http://www.leica-point.hu/orvidek.htm http://www.ceglokator.hu/map.php,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Ökológiai gazdálkodás és ökoturizmus a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Ökológiai gazdálkodás és ökoturizmus a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban Ökológiai gazdálkodás és ökoturizmus a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban Puskás Zoltán igazgató Gödöllő, 2016. május 20. BfNPI működési területe Nemzeti Park Igazgatóság: FM Központi Hivatala területi

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről

Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Jelentés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2008. évi tevékenységéről Kecskemét, 2009. február 24.. igazgató Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Személyi állomány... 5 2. Területi adatok... 6 2.1. Védett

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. I. HELYZETELEMZÉS A Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkon kívül 3 Tájvédelmi Körzet, 26

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,

Részletesebben

Magyarország nemzeti parkjai III. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Magyarország nemzeti parkjai III. Természetvédelmi alapozó ismeretek Magyarország nemzeti parkjai III. Természetvédelmi alapozó ismeretek Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) Főbb adatok 1997-ben, nyolcadikként megalakult nemzeti parkunk.

Részletesebben

A Bükk rejtélyei vetélkedősorozat I. forduló

A Bükk rejtélyei vetélkedősorozat I. forduló I. feladat (15 pont) 1) Mikor alakult meg a Bükki Nemzeti Park? a) 1974. július 1-én b) 1977. január 1-én c) 1980. szeptember 1-én d) 1973. augusztus 1-én 2) Melyik a legkisebb tájvédelmi körzet az igazgatóság

Részletesebben

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK A NEMZETI PARK LOGÓJA A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA VÍZTANI ÉRTÉKEK VÍZTANI ÉRTÉKEK FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK http://www.eupolisz.hu/pics/utak/140/fokep.jpg http://www.ceglokator.hu/map.php http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s06s01.html A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben