MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, július 1-3.
|
|
- Sarolta Halász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. Országos Vándorgyűlés Szombathely, július 1-3. A FERTŐ TÓ NÁDASAINAK ÉS A TÓMEDER VÍZPÓTLÓ CSATORNÁINAK REKONSTRUKCIÓJA Szerzők: Déri Lajos - Horváth Gergely (SOLVEX Kft.) Előadó: Déri Lajos 3. szekció A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai
2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A FERTŐ TÓ JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ISMERTETÉSE A MEGOLDANDÓ FELADAT TÜKRÉBEN A PROJEKT CÉLJA A BERUHÁZÁS RÖVID ISMERTETÉSE TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS Geodéziai felmérés Tervezés Engedélyezési eljárás KIVITELEZÉS, INGATLANRENDEZÉS Kivitelezés Ingatlanrendezés ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM / 13
3 BEVEZETÉS A Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz és a Soproni-hegység alkotta terület hazánk egyik legváltozatosabb természet és ember formálta vidéke. A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, Európa legnyugatabbra fekvő sztyepptava. A Fertő tó a Fertő táj része, az UNESCO irányelvei szerint a Fertő tó kulturtájat 2001-ben a világörökség részének nyilvánították. A projekt során érintett terület a Fertő tó magyar oldalának teljes nádas területe, beleértve a nádasok közötti, a tómeder részét képező, azon belül helyrajzi számonként elkülönülő, belső vízáramlást biztosító csatornákat. A projektet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma (Beruházók) valósítja meg. A kivitelezés befejeződött, a projekt lezárásához szükséges tervek - megvalósulási terv, ingatlanrendezési terv, vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv készítése jelenleg folyamatban van. A projekt megvalósításához a Beruházók által elnyert támogatás összege: Br Ft. 1. A FERTŐ TÓ JELENLEGI ÁLLAPOTÁNAK ISMERTETÉSE A MEGOLDANDÓ FELADAT TÜKRÉBEN A fő problémát amely elsősorban, de nem kizárólag természetvédelmi szempontú - a tó természetes elöregedési folyamataival járó jelenségek okozzák. A tó mai képére, de különösen a magyar tórészre a nagymértékű feltöltődés és nádasok terjeszkedése jellemző. A nádasok a tó életében jelentős szerepet játszanak. A jó minőségűek javítják a tó vízminőségét, ez pedig kedvezően hat azok állapotára. Az elöregedett, a tó területéről ki nem került nádtömeg, mint halmozódó szerves anyag gyorsítják a tó feltöltődési folyamatát. Ez természetes folyamat, megfordítására a tavi méreteket tekintve nincs lehetőség, helyi szintű mérséklése viszont lehetséges. A nádgazdálkodás ebben hatékony segítséget nyújthat. A nádasok terjedése rontotta a vízhasználat, elsősorban a halászat lehetőségeit, ezért a kedvezőbb vízhasználat megteremtése érdekében az 1930-as években megkezdték a tóban a csatornák kiépítését. Ekkor készültek el a part menti községektől a nyílt víz irányába tartó főcsatornák, illetve határcsatornák, majd ezeket az 1950-es évektől összekötötték keresztárokrendszerrel. A főcsatornák hossza cca. 70 km, míg a keresztárok-rendszer hossza 230 km. A kiépített csatornarendszer egyszerre segítette és korlátozta is a víz szétterülését a nádasokban. A csatornahálózaton keresztül az uralkodó É - ÉNy-i széljárás hatására könnyen bejutott a nyílt területek vize, viszont a csatornák partjára kitermelt, ott folytonosan, töltésszerűen felhalmozott, mederanyagból kialakult depónia akadályozza a víz szétterülését a csatornák által körülhatárolt nádasokban. Feljegyzések igazolják, hogy a tó nádasait már a XIX. században is aratták, hasznosították. Az 1930-as évektől már bizonyítható a jó minőségű Fertő-tavi nád exportálása is. A csatornák létesítése során a kikotort iszapot a parton deponálták, ami jelentős mértékben gátolja a belső nádas területek vízcseréjét. Hatalmas pangó vízterek alakultak ki, ahol a vízbe hulló növényi maradványok rothadása miatt anaerob viszonyok uralkodnak. Vízminőségi szempontból bizonyított, hogy a degradációval erősen érintett területeken az üledék szerves anyag tartalma magasabb, redoxpotenciál értéke viszont alacsonyabb, ami a kedvezőtlenebb oxigénháztartásra vezethető vissza. 3 / 13
4 A természeti tényezők által irányított folyamatban a szél a domináns tényező. A gyakori erős szelek a sekély vizet fenékig mozgásba hozzák, a tófenék iszapját felkavarják. Az uralkodó É- ÉNy-i széljárás által keltett áramlás a laza iszapot a déli magyar tórészre sodorja és a nádas szegélyben halmozza fel. A sekély víz kedvez a nádövezet fejlődésének, ez pedig elősegíti az iszap lerakódását. A fentiek hatására következik be a D-i tórész folyamatos feltöltődése, a feltöltött területeken a nádas agresszív terjeszkedése. A feltöltődés következtében csökkenő vízmélység mellett további gond, hogy a csatornák és keresztárkok melletti töltések akadályozzák a víz áramlását a nádasban, de már a csatornákban is. Ezek miatt mostanra káros mértékben gyorsult fel az eutrofizáció, illetve a nem kívánt szukcessziós folyamatok is felerősödtek. A Fertő tó medrének feltöltődése tekintetében az elmúlt 90 év távlatában mintegy 90 millió m 3 térfogatcsökkenést lehetett megállapítani, ami 1,0-1,5 millió m 3 évi feltöltődési tendenciát reprezentál. Ennek mértéke 3-5 mm/év-re tehető, de a magyarországi tórészen ez jelentősen intenzívebb, mintegy 13 mm/év. Ez a tavon belüli belső hordalék-átrendeződéssel hozható összefüggésbe. A magyar tórész iszaptérfogata 50 millió m 3. A nádasok minősítését az ÉDUVIZIG ben elvégeztette. Kimutatták, hogy ebben az időszakban 10 %-kal növekedett a degradálódott nádas állomány (frissebb vizsgálati eredmények jelenleg nem állnak rendelkezésünkre). A legjobb minőségű nádasok területe mintegy 450 hektárral csökkent, ugyanakkor a tagolt, elöregedő, pusztuló nádasok területe 460 hektárral növekedett, míg a kb hektáros középosztály aránya nem változott jelentősen. A tendencia jelenleg is folytatódik. Csak a belső nádasokat vizsgálva megállapítható, hogy a degradálódásuk főképpen az állandó vízborítású, mélyebb területeken kialakuló anaerob viszonyok következménye. Ezek a folyamatok természetvédelmi szempontból jelentős biodiverzitás csökkenéshez vezettek. A legtöbb érintett faj populációjának a létszáma csökkent, egyes fajok a területről szinte teljesen eltűntek. A teljes nádas élőhely természetvédelmi, ökológiai szempontból egyre gyorsuló ütemű állapotromláson esik át. Járulékos természetvédelmi negatív hatásként jelentkezik, hogy a Fertő tó egészében, a nádasok között a fő- és mellékcsatornák lecsökkent vízáteresztő képessége a nádasok igen magas aránya (közel 85 %) miatt, elzárja egymástól a Fertő tó Fertőrákosi öble és a Madárvárta-öböl közötti víztesteket, lecsökkentve ezek keveredésének esélyét. A vízminőség így különösen a Fertőrákosi öbölben jelentősen romlik. Az anaerob viszonyok kialakulása ezen öböl nádasai esetén tovább gyorsítja az azokon fekvő, főleg zárt nádasok degradációját. 1. kép: Egy szinte járhatatlan, feliszapolódott csatorna (Forrás: Beöthy és Kiss Mérnökiroda Kft.) 4 / 13
5 2. A PROJEKT CÉLJA A projekt átfogó célja a Fertő tó előrehaladott és természetvédelmi szempontból nem kívánatos eutrofizációjának lassítása, a tó magyar oldalát uraló déli nádöv vízellátásának javítása, ezáltal pedig a nádasok minőségének és a biodiverzitás tartósan magasan tartása feltételeinek megteremtése. A projekt specifikus célja a Fertő tó részét képező déli nádöv belső vízellátását biztosító főés határcsatornák és az ezeket összekötő mellékcsatornák áteresztő képességének növelése, egy új övcsatorna kialakítása a nádöv jobb vízellátottsága, és így jobb ökológiai feltételek biztosítása érdekében. A cél továbbá - a korábban ökológiailag átgondolatlanul alkalmazott technika miatt - a csatornák mindkét partján felhalmozott depóniák megbontása, továbbá a vízáramlást kellő módon biztosítandó csatornák kotrása, a kikotort anyag megfelelő elhelyezése, illetve a tápanyagterhelést csökkentő, a jobb vízcserét támogató beavatkozások elvégzése. További, specifikus cél olyan áramlási viszonyok kialakítási lehetőségeinek a vizsgálata, amelyek révén a Hansági-főcsatornán keresztül, a jobb vízminőségű Madárvártaöböl vizének visszafogása mellett a nádöv, illetve az azzal összefüggésben álló Fertőrákosi öböl (Madárvárta-öböl vízminőségénél) rosszabb vízminőségű vize engedhető le elsődlegesen. Ez a nádövben kialakítandó új főcsatorna és a rekonstruált határcsatornák kapacitásának növelése mellett csekély, áramlást befolyásoló beavatkozást igényelne a Madárvárta-öbölben. A célok érdekében tervezett tevékenységek: a fő-, és határcsatornák, keresztárkok mélyítése, az ezek mentén korábban töltés-szerűen felhalmozott zagy részbeni elszállítása, helyenként megbontása, a vízáramlást elősegítő szabályzó csatornák kialakítása. A projekt eredményeként a hazai oldali nádöv vízellátása mind mennyiségi, mind minőségi szempontból javul, akárcsak a nádas állomány egészségi állapota. A növénytársulások, az állatfajok és populációk életfeltételei javulnak. Összességében a következő kb. 30 évre természetvédelmi szempontból (is) a jelenleginél jobb körülmények lesznek biztosíthatók. 3. A BERUHÁZÁS RÖVID ISMERTETÉSE Mára a magyar tórész nádasait a nádövet - behálózó mintegy 300 km hosszú csatornarendszer jelentős része feliszapolódott, elnádasodott (főképp a kis csatornák és keresztárkok), majd fokozatosan töltődött fel annak ellenére, hogy a 70-es évek végétől megindult a csatornahálózat karbantartása. Világossá vált, hogy az ökológiai alapfeltételek biztosításához (megfelelő mennyiségű és minőségű oxigéndús víz megléte, a nádas rendszeres átöblítése, a nádas megújulása, stb.) és az alapfeladatok ellátásához (vízminőség vizsgálatok, terület ellenőrzése, monitoring) szükséges a csatornahálózat legfontosabb medreinek jó állapotba helyezése, amivel az évtizedekkel ezelőtt kialakított állapotok helyreállítása történik meg. Szükséges továbbá a korábbi beavatkozások során előre nem látott, hatásaiban káros, a csatornák mentén kialakított depónia megbontása több helyen, helyenként m hosszban. Vizsgálati eredmények alátámasztják a természetvédelemmel, nádgazdálkodással, halászattal foglalkozó szakértők véleményét, miszerint: a kedvezőtlen oxigénviszonyok miatt szükséges a nádas állományok frissvíz ellátásának növelése, a csatornák bővítése növelheti a halak életterét, ívó és szaporodási helyeit, kerülni kell a külvizek közvetlen terhelő hatását, 5 / 13
6 a magasabb, de dinamizmusát megtartó vízszintnövelés kedvező vízminőségi hatást gyakorolhat a nádas állományokra. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. V../ 7/ bek. értelmében a nádasok vízminőségvédelmi gazdálkodása a Fertő tó esetében a Vízügyi Igazgatóság feladata. A három évre javasolt rövid távú programban elsősorban a nádasok vízminőségének javítását, illetőleg ennek biztosításával összefüggő munkákat irányozták elő. A nádasok vízminősége a vizsgálati adatok alapján lényegesen rosszabb, mint a szabad vízterület vízminősége. A nádasokban nyári időszakban gyakran előfordult, hogy az oldott oxigén "0" értékű. Ez a vízminőség nem kedvez sem a vízi élővilágnak, sem pedig a nádnak, ugyanakkor potenciális veszélyforrást jelent a szabad vízterület vízminőségére is. A nádasok vízminőségének javítását a kedvezőbb áramlási viszonyok kialakításával lehet elérni. Kedvezőtlen vízminőségi állapotok - alacsony oxigéntartalom, illetve oxigén hiány - a nádasközi vízterületeken alakulnak ki. Ebből a szempontból ezek a folyamatok markánsan a zártabb nádasokban jellemzőek. Az üledék oxidáltsági foka, aerob állapota a nád-vízhatár térségében kedvezőtlenebb, annak ellenére, hogy az áramlási vizsgálatok megfelelő cirkulációt mutatnak. Ez a cirkuláció azonban nem érinti a nádas vízterületeket, a vízminőség javító hatás nem érvényesül, ennek elősegítése szükséges. Az üledék oxidáltsági foka sem indokolja iszapcsapdák kialakítását, sőt az iszapcsapdákban reduktív állapotok alakulhatnak ki. A fentiek alapján a terv 76,2 km hosszúságú csatorna, illetve csatornaszakasz rekonstrukcióját tartalmazta. A csatornák elhelyezkedését az 1. ábrán, az átnézetes helyszínrajzon mutatjuk be. A projektben tervezett beavatkozások összhangban vannak mind a Víz Keretirányelvben mind pedig a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott célokkal.. 6 / 13
7 1. ábra: Átnézetes helyszínrajz (A projektben érintett csatornák piros színnel láthatóak) 7 / 13
8 4. TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 4.1. Geodéziai felmérés A Fertő tó rekonstrukcióra tervezett csatornáinak geodéziai felmérése a projekt előkészítő fázisának "legizgalmasabb" munkafázisa volt a téli időjárási viszonyok és a nem mindennapos terepi körülmények miatt. A geodéziai vállalkozások "nem álltak sorban" a feladat elvégzésére, mivel a csatornák nagyobb hányada a jelentős feliszapolódás miatt alkalmatlan volt a szokványos "csónakos" felmérésre. Olyan járművet kellett választani, amelyik alkalmas volt a személyzet és a technika szállításához. Erre talán egyedüli, de rendkívül költséges megoldás a SEIGA nádarató gép volt, amivel ezt a feladatot meg lehetett oldani. Voltak olyan, parttól távol lévő "madár nem látta" helyszínek is, ahol a biztonságos felmérést csak egy másik gép biztosítása mellett lehetett elvégezni. A felmérési, kitűzési munkálatokat a Beöthy és Kiss Mérnökiroda Kft. végezte. 2. kép: Geodéziai felmérés. Felső képen a SEIGA nádarató gép más célú hasznosítása, az alsókon a felmérés körülményei (Forrás: Beöthy és Kiss Mérnökiroda Kft.) 8 / 13
9 4.2. Tervezés A belső csatornák rekonstrukciójának általános elvei: A csatornák fenékszintjének meghatározása az alábbi szempontok szerint történt: o a fenékszintek kialakítása biztosítja a Hansági-főcsatorna irányába történő levezetést a Fertőszéli zsilip küszöbszintjének (112,87 m O. A. f. 1 ) figyelembe vételével o a Körcsatorna fenékszintje igazodik a tó szilárd mederfenekéhez illetve a csatlakozó nyíltvízi tótér átlagos fenékszintjéhez o a Külső és Belső övcsatorna fenékszintje a főcsatornáknál lévő csatlakozási pontok esetében azonos a Körcsatorna és a főcsatornák csatlakozási pontjainak fenékszintjeivel. Ebben a tekintetben eséstörési határvonalnak tekinthető a Bozifőcsatorna o az előző pontból következően a főcsatornák fenékszintje a Külső övcsatorna és a Körcsatorna közti szakaszon, valamint egészen a tavi kiágazásig vízszintes. A jogi parthoz való csatlakozásnál a főcsatornák fenékszintjét 114,00 m O. A. f. szintben határoztuk meg. o a többi érintett csatorna a fenti elveknek megfelelőn kialakított fenékszintekhez igazodik Az egyes csatornák felújításánál az előbbiek szerint tervezett fenékvonal mellett a szelvénybővítés mértékét, a mederprofil alakját az alábbi szempontok szerint alakítottuk ki: o a nádas vízcseréjét megteremtő mértékű áramlás biztosítható legyen o a Hansági-főcsatorna irányába történő lecsapoláshoz a vízszállító képesség biztosítható legyen o a felújítás a lehetőségek szerint szolgálja a kishajózási feltételek javítását, a vízi élettér növelését o a mederprofil csészeszelvényként kerüljön kialakításra (három különböző víztükör szélességű csatorna - 3,0 m, 4,5 m és 6,0 m - lásd a 2. ábra szerinti mintaszelvény) 2. ábra: A csatornák tervezett mintakeresztszelvénye 1 A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet alapján a Fertő-tó egységes kezelése érdekében a jogi partvonalon belül a nyilvántartási magassági értékek az osztrák nyilvántartási alapszintre (m O.A.f.) vonatkoznak, a jogi partvonalon kívül a Balti (m B. f.) alapszint használata kötelező. 9 / 13
10 A korábbi kotrásokból származó depóniák megbontásának általános elvei: A csatornák rekonstrukciója során a nádas vízcseréjének biztosítása érdekében a korábbi kotrásokból származó depóniák kezelése is szükséges: o a depónia szakaszos megnyitása, a depónia anyagának elterítése (lásd 3. ábra) o A megbontás magassági szintje az adott csatornával szomszédos nádtábla mélypontjához igazodik o A megbontást a csatorna mindkét partján el kell végezni az uralkodó szélirányhoz igazodóan, a tóban kialakuló áramlási viszonyokat figyelembe véve. Ez történhetett egymással szemben és eltolva is, mind a sugárirányú (főcsatornák esetében) mind pedig a főcsatornákat összekötő keresztárkok esetében. A tó külső részén inkább eltolva, míg a belső részeken inkább egymással szemben történt a depóniák megbontása (így igazodunk leginkább a kialakuló áramlási viszonyokhoz). 3. ábra: A korábbi kotrásokból származó depónia megbontás tervezett mintakeresztszelvényei 4.3. Engedélyezési eljárás A projekt előkészítési fázisában a Beruházó észlelte, hogy a Fertő tó csatornáinak és nádasainak ingatlan nyilvántartásban lévő földrészlet határai lényegesen eltértek az ortofotó kiértékeléséből adódó valóságos helyzettől. A Földhivatal első álláspontja az volt, hogy először a valóságos állapotnak megfelelően módosítani szükséges a nyilvántartott állapotot. Ez az ingatlanrendezés 740 ingatlant érintett volna, és olyan - fedezet nélküli - költséggel terhelte volna a beruházást, ami az előkészítő fázisban nem állt rendelkezésre, és a projekt megvalósíthatóságát is veszélybe sodorta. Több körös tárgyalás után először a Földhivatal, majd az engedélyező és szakhatóságok is meghozták azt az ésszerű döntést, hogy a csatornák nyilvántartott helyzetének rendezése a kivitelezés befejezésekor, a megvalósult állapot szerint történjen meg (lásd 5.2. fejezet). A Fertő tó teljes magyarországi területének tulajdonosa a Magyar Állam, így a nyilvántartásban lévő eltérés az engedély kiadásakor nem jelentett kockázatot, a hatóság a jogszabályalkotó szándékának figyelembe vételével hozta meg a döntését. 10 / 13
11 5. KIVITELEZÉS, INGATLANRENDEZÉS 5.1. Kivitelezés A kivitelezés megkezdését megelőzően lőszermentesítés, régészeti és természetvédelmi intézkedések történtek. Ez utóbbiak a kotrás előtt a projekt során esetlegesen felmerülő, az élővilággal kapcsolatos kármérséklési-kármentesítési feladatok voltak. A tervezett beavatkozások ugyanis a munkavégzés során akarva-akaratlanul egyes élőlénycsoportok sérülésével járhattak volna, hiszen az élőhely-rekonstrukciós beruházás nagyobb része fokozottan védett NATURA 2000 területen történt. Emiatt az előírásoknak megfelelően kidolgozott kármérséklő, vízminőség védelmi intézkedések történtek a Beruházók szakfelügyelete mellett. A tervezett kotrási munkákat a kivitelezési technológia szempontjából három csoportba oszthatjuk: Vízpótló csatornák kotrása (részben víz alatt), mederben és rézsűn, gépi erővel, kikerülő anyag elterítése a parti sávban (mennyisége: m 3 ) Vízpótló csatornák kotrása hidromechanizációs eljárással, gépi erővel, a kitermelt anyag elhelyezése a parti sávban 20 m-en belül (mennyisége: m 3 ) Vízpótló csatornák kotrása hidromechanizációs eljárással, gépi erővel, a kitermelt anyag elhelyezése a parti sávban 150 m-en belül (mennyisége: m 3 ) A csatorna kotrások során kikerülő anyag összes mennyisége: cca m 3. A kikerülő anyagot a csatornák melletti nádasokban helyeztük el. A kivitelezésre rendkívül rövid idő állt rendelkezésre, azonban a jól megválasztott technológia, gépek alkalmazásával az előzetesen kitűzött határidőnél még korábban - a vegetációs idő megindulása előtt - sikerült a kotrási munkákat befejezni. 3. kép: A kivitelezés gépei és körülményei. Az alsó képen a hidromechanizációs technológia látható (Forrás: Szabó Attila-Szabadics Zrt.) 11 / 13
12 5.2. Ingatlanrendezés Ahogy azt korábban ismertettük a projekt szempontjából egyik legfontosabb elem a nyilvántartás és a valós állapot összehangolása, az ingatlanrendezési terv elkészítése. Ez már nemcsak a projektben érintett csatornákra vonatkozik, hanem az összes a korábbi Keretterv felhasználásával még üzemeltetendő csatornákra is. Azok a csatornák, amelyeket a továbbiakban már nem kívánnak tovább üzemeltetni (funkciójukat vesztett, a beavatkozásokat követően a célok eléréséhez már nem szükséges csatornák), a nyilvántartás szerint megszűnnek, nádas területként kezelendők. Ingatlanrendezési szempontok az alábbiak voltak: A Fertő tó teljes magyar oldali tórészére kellett elkészíteni az ingatlanrendezési tervet. Az ingatlanhatárok kialakításakor a közigazgatási (községhatár) és a vagyonkezelői határ nem változhatott. A telekalakítási szabályok betartása mellett a legkevesebb számú helyrajzi szám ill. alrészlet kialakítására kellett törekedni, lehetőség szerint az összevonás elvét követve. Az összevonással kialakuló helyrajzi számok min. egy oldalról megközelíthetők legyenek (pl. szárazon vagy vízen). A tulajdonosi jog gyakorlására vonatkozó szabályok könnyebb érvényesítése érdekében a különböző művelési ágú területek (pl. nádas, csatorna) lehetőség szerint önálló helyrajzi számot kapjanak. A kialakuló ingatlanokon megválasztandó művelési ágak lehetőség szerint a tényleges és jellemző fizikai állapotához igazodjanak (pl. benádasodott és későbbiekben nem üzemeltetett korábbi csatorna átsorolása nádassá; korábbi nádasként nyilvántartott, de tarfoltok által teljesen lekopaszodott terültek átsorolása vízfelületté, stb.). A telekalakításokat úgy kellett elvégezni, hogy lehetőség szerint művelési ág váltásra ne kerüljön sor, tehát a kivett, csatorna és a nád művelési ágak aránya ne változzon. Mindezt eljárásonként - azaz településenként és Vagyonkezelőként is - biztosítani kellett. A projektben érintett csatornák a geodéziai felmérés alapján, míg a projektben nem érintett, de a későbbiekben üzemeltetni kívánt csatornák helyszínrajzi ábrázolása az ortofotó kiértékelés alapján történhetett. A fenti elvek szerinti telekalakítással az eredetileg 740 db ingatlan 292 db ingatlanra redukálódik. A Fertő tó teljes magyarországi területe ha 1092 m 2. A projekt zárásaként kerül benyújtásra a későbbiekben üzemeltetni kívánt csatornákat tartalmazó kezelési, fenntartási feladatokat meghatározó vízjogi üzemeltetési engedélyezési terv. A végeredmény számokban: A PROJEKT ELŐTT A PROJEKT UTÁN Csatornák teljes hossza kb. 300 km 111,7 km Érintett ingatlanok száma 740 db 292 db 1. táblázat: A projekt eredményei a számok tükrében. 12 / 13
13 ÖSSZEGZÉS A megvalósult projekt több szempontból is tanulságos. Jó példa arra, hogy a hatóságok rugalmasan, ésszerűen, a jogalkotó szándékénak figyelembe vételével alkalmazták a jogszabályokat, és ezzel a döntéssel elősegítettek egy fontos, az EU által támogatott fejlesztés megvalósulását. Fertő tó teljes magyarországi területének ingatlanjai "újraosztásra" kerültek a hosszútávon fenntartható csatornák megtartásával, funkciójukat vesztő csatornák felhagyásával. A Fertő tó csatornáinak rekonstrukciója illeszkedik az időközben elkészült "Fertő tó Stratégiai tanulmány" című kiadvány célkitűzéseihez. A rekonstrukció hosszú távon biztosítja az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Fertő tó kezelőinek feladatai ellátását, valamint lehetőséget ad a korszerű technológiákkal a magyar tórész hidromorfológiai vizsgálatához és ökológiai kutatásához és így a tóban zajló folyamatok jobb megértéséhez. A vízpótló csatornák kotrása és a nádasok vízcseréjét, vízpótlását akadályozó depóniák megbontása által létrejövő kedvező feltételek a nádasok minőségét jelentősen javítani fogják, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a későbbiekben a nádhasznosítás újragondolásra kerüljön. 4. kép: Egy csatorna részlete a megvalósult állapotban FELHASZNÁLT IRODALOM Hullámvonal Kft Keretterv a magyarországi Fertő tó és környezete ökológiai potenciáljának megőrzésére, fenntartható fejlődésére. SOLVEX Kft A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója, Részletes megvalósíthatósági tanulmány. SOLVEX Kft A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója. Engedélyes és kiviteli tervdokumentációk. Wolfram G., Déri L. & Zech S. [Szerk.], Fertő tó Stratégiai tanulmány 1. fázis Tanulmány a Magyar - Osztrák Vízügyi Bizottság megbízásából. Bécs Szombathely 13 / 13
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
RészletesebbenVIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november
VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,
RészletesebbenBalaton partvonal-szabályozási terv
Balaton partvonal-szabályozási terv FEJÉR VILMOS kirendeltségvezető KÖDU-KÖVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség 8600 Siófok, Vámház u. 6 2007. október 9. A Balaton partvonal-szabályozásának megvalósítása
RészletesebbenHullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények
Hullámtéri és mentett oldali vízpótlás a Szigetközben módszerek és eredmények Maller Márton Árvízvédelmi előadó ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos
Részletesebben1. Történelmi áttekintés
1. Történelmi áttekintés A Fertő és Hanság medence elkülönülését a pleisztocéntól lehet kimutatni. A földtani (szerkezeti), illetve topográfiai tagolódás után a Hanságot számos folyó, patak (Rába, Ikva,
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenKurca rehabilitációja II. ütem DAOP-5.2.1/B A projekt támogatás tartalma: ,- Ft
Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet: Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködő
Részletesebben3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során
3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő
RészletesebbenVelencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai
Velencei-tavi partfal rekonstrukció előzményei és a megvalósítás feladatai Székesfehérvár, 2018. 09.28. Bartha Ákos Viziterv Consult Kft. 2015. Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációjának
RészletesebbenA Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenH A T Á R O Z A T I. Engedélyezett tevékenység: Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási
RészletesebbenEmlékeztető. Börcsök Áron
VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem
RészletesebbenXVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS
XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI
RészletesebbenMagyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT
Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező
RészletesebbenAlgyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft
A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenA Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető
A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt
RészletesebbenVelencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja (KEHOP )
Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja (KEHOP-1.3.0-15-2016-00015) Oláh Zoltán osztályvezető Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Országos jelentőségű
RészletesebbenIllegális csónakkikötők, stégek és feltöltések a Balatonon
Illegális csónakkikötők, stégek és feltöltések a Balatonon Balatoni Szövetség - 2017. június 14. Horváth László Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Hatósági feladatellátásról
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenINTERREG-III/A. PROGRAM. Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft.
INTERREG-III/A. PROGRAM Előadó: Garami Ferenc, Bartha Ákos /VIZITERV Consult Kft. A nemzeteközi együttműködésen alapuló Project magyar résztvevői ÉKÖVIZIG (Miskolc) Altervezőjeként: VIZITERV Consult Kft
RészletesebbenSzentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése
Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő 8SZ jelű szivattyútelep fejlesztése TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarészek Tartalomjegyzék Tervezői nyilatkozat Iratok Műszaki leírás Üzemelési
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenAz árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Az árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens TIVITIG árvízvédelmi szakaszai és elsőrendű árvízvédelmi töltései 09.01.
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
Részletesebben110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat
110/2012 (IX. 10.) sz. kt. határozat Csór Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenProjekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése
Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005
RészletesebbenKardos Sándor igazgató megbízásából
A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i, T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g K i r e n d e l t s é g e 52869-1-17/2008 Tárgy: Hirdetmény
RészletesebbenMagyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 2. oldal a) a bányató medrére, vízkészletére, valamint az egyéb te
Magyar joganyagok - 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet - a bányatavak hasznosításá 1. oldal 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről
RészletesebbenA Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata
A Vásárosnamény-Zsurki állami kezelésű nyárigát rendszer fenntarthatóságának vizsgálata MHT XXXIV. Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július Dajka István - Horváth Péter osztályvezető folyószab. ügyintéző Árvízvédelmi
Részletesebben239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről
239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről A Kormány a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 26. - ának (13)
Részletesebben1 Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A Kormány. Korm. rendelete
1 A Kormány /2016. (.) Korm. rendelete a hatékony víz-ár politika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
RészletesebbenVILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január 24., 10.30
VÖMNB_2012_1_03 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁG BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 10.30 A napirend 2. pontja: Egyéb témák ÖSSZEFOGLALÁS Ez a dokumentum
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. február 25-i ülésére Tárgy: Zirc, Alkotmány és Állomás utca között megépült gyalog- és kerékpárút telekhatárrendezése Előadó:
RészletesebbenTermészetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés. Együttműködés vagy konfliktus?
Természetvédelem, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés Együttműködés vagy konfliktus? Takács Gábor dr. Ambrus András Burda Brigitta Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság BNPI természeti értékek
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenSzigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal
Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenA VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN
ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA A VÍZÜGY SZEREPE A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN Szarvas, 2015. április09. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenA Balatont érintő beruházások bemutatása
A Balatont érintő beruházások bemutatása Előadó: Dátum: Helyszín: Rendezvény: Fodor Zsuzsanna Országos Vízügyi Főigazgatóság 2018. december 12. Siófok Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Hazai
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenMagyar joganyagok - 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet - a Balaton és a parti zóna nád 2. oldal (5)1 Aki a rendelet hatálya alá tartozó nádast károsítj
Magyar joganyagok - 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet - a Balaton és a parti zóna nád 1. oldal 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenVas megyei, és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása november 5.
Vas megyei, és Vas megyét érintő közútfejlesztési projektek bemutatása 2015. november 5. 1 8. sz. főút és az M8-M9 gyorsforgalmi úti szakaszok 1.) M8 autópálya Országhatár Körmend Kelet közötti szakasz
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenA kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései
A kavicsbányászat, valamint a víz- és termőföld védelme konfliktusának egyes kérdései FAVA 2012. konferencia, Siófok dr. Balásházy László balashaz@enternet.hu A konfliktus lényege Kavicsbányászatra
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében. Komplex vízvédelmi beruházások meghívásos, kétfordulós pályázati konstrukcióhoz
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében Komplex vízvédelmi beruházások meghívásos, kétfordulós pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2.2.1. A projektek az Európai Unió támogatásával,
RészletesebbenGyőr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsőfokú vízügyi és vízvédelmi hatóság
Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elsőfokú vízügyi és vízvédelmi hatóság Előadás tartalma 1. A Ket. és az anyagi jogszabályok 2. Eljárásrend vízjogi engedélyezéshez 3. Ügyintézési
RészletesebbenJELENTÉS. a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről. 0708 2007.
JELENTÉS a települési önkormányzatok vízrendezési és csapadékvíz elvezetési feladatai ellátásának ellenőrzéséről 0708 2007. április 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.2 Szabályszerűségi
RészletesebbenA nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén
A nagyvízi mederkezelési tervek készítésének tapasztalatai az ÉDUVIZIG működési területén Maller Márton projekt felelős ÉDUVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII.
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenRÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14
RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
RészletesebbenTáblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez
Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása
RészletesebbenSármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése
Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Intézményi háttér ÚJ SZÉCHENYI TERV KEOP Környezet és Energia Operatív Program Szennyezett területek kármentesítése Irányító Hatóság (Nemzeti
RészletesebbenMH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE
MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE Intézményi háttér Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) KEOP Környezet és Energia Operatív Program (Irányító Hatóság
RészletesebbenHatályos szabályozási terv részlet 2. módosítási pont. Tervezett szabályozási terv részlet 2. módosítási pont
Hatályos szabályozási terv részlet 2. módosítási pont Tervezett szabályozási terv részlet 2. módosítási pont Hatályos szerkezeti terv részlet 2. módosítási pont 11 Tervezett szerkezeti terv részlet 2.
RészletesebbenRÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA
2015. U D Urban Dimensio Tervező és Szolgáltató Betéti Társaság RÉTKÖZBERENCS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Teljes eljárás - Előzetes tájékoztatási dokumentáció KÜLZETLAP Rétközberencs Község
RészletesebbenÁrvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai. Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens
Árvízvédelmi fejlesztési munkák tapasztalatai Készítette: Ambrus Krisztián Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Árvízvédelmi referens Környezet és Energia Operatív Program Állami tulajdonú árvízvédelmi fejlesztések
Részletesebben336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről
336 Jelentés a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összefoglaló megállapítások, következtetések, javaslatok II. M e g á l l a p
RészletesebbenJavaslat. támogatási kérelem benyújtására a Földművelésügyi Minisztérium által kiírt felhívásra
Javaslat támogatási kérelem benyújtására a Földművelésügyi Minisztérium által kiírt felhívásra Ózd, 2018. január 18. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési Osztály A Földművelésügyi
RészletesebbenE l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról
Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 2. oldal 2. (1) Az 1. (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt
Magyar joganyagok - 2015. évi CXVI. törvény - az egyes fővárosi fejlesztési beruházás 1. oldal 2015. évi CXVI. törvény az egyes fővárosi fejlesztési beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről 1 Az
Részletesebbenlétük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge
Legelők létük állati/emberi tevékenységtől vagy speciális talajfeltételektől függ A kapcsolat az emberek és a táj között gyenge Sok legelő esetén kockázatot jelent más földhasználati mód, vagy éppen a
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenAz Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján Készítette: Kovács I ldikó II. évf. PhD hallgató Szent I stván Egyetem Környezettudományi
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenKerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére. A tájékoztatót készítette műszaki irodavezető
6508-2/2011 T Á J É K O Z T A T Ó Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2011. szeptember 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás öntözőcsatorna kiépítésének lehetőségéről A tájékoztatót készítette Strobl
Részletesebben5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK
5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenA Duna stratégia természetvédelmi aspektusai
A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenELŐREHALADÁSI JELENTÉS ÉRTÉKELÉS
Közúti Építő és Szolgáltató Kft. 7100 Szekszárd, Tartsay V. u. 10. Tel./Fax: 74/512-312, 512-313 www.kozuti.epito.hu E-mail: kozuti.epito@t-online.hu ISO 9001/2000 Tanúsítvány r. száma: CERT-5192-2007-AQ-BUD-RvA
RészletesebbenHatályos OTrT (Jelen tervezés terv alapja) Ország szerkezeti terv (hatályos településrendezési terv alapja)
I I. 1. 5. A területrendezési tervvel való összhang igazolása Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-től hatályos Bács-Kiskun
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program keretében A Víz Keretirányelv végrehajtásához kapcsolódó monitoring rendszerek fejlesztése konstrukció egyfordulós meghívásos pályázat keretében
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenTanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
RészletesebbenHÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye
HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési
Részletesebben1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)
C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:
Részletesebben1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT
1. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT Országos térségi k vizsgálata Balatonföldvár településre vonatkozóan a 2003. évi XXVI. tv. (OTrT) szerint: Balatonföldvár teljes közigazgatási területére, ill. a 19. számú módosítással
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenTelepülési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0
KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Téglás Város Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő,
Részletesebben