CIVIL KONTROLL MANKÓ. Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka kézikönyve. Nagyrév, 2011.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIVIL KONTROLL MANKÓ. Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka kézikönyve. Nagyrév, 2011."

Átírás

1

2 CIVIL KONTROLL MANKÓ Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka kézikönyve Nagyrév, 2011.

3 A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával jött létre. Tartalma nem feltétlenül tükrözi az NCA álláspontját. NCA-DP-10-C-0034 Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka Szerkesztő: Sej Gábor Leó Kiadja: Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület 5463 Nagyrév, Holt-Tisza part A.sz.:

4 TARTALOM Ajánló I. fejezet Milyen szerepet töltenek be a civilek a területfejlesztésben? A társadalmi egyeztetés; a partnerség alapelvei Európai Uniós kötelezettségek A területfejlesztés alapjai A területfejlesztési struktúra; jogszabályi háttér Részvétel a területfejlesztési tervezésben A véleményezés ideális feltételei Ha nem ideálisak a körülmények II. fejezet A helyi gazdaságfejlesztés, mint a területfejlesztés kihívásaira adott válasz A helyi gazdaságfejlesztésről területfejlesztési szemszögből A helyi gazdaságfejlesztés a hazai területfejlesztésben A helyi gazdaságfejlesztés az EU regionális politikájában A helyi gazdaságfejlesztés, mint helyi fejlesztés A helyi gazdaságfejlesztés, mint területfejlesztési támogatáspolitikai eszköz Hasznos honlapok, kiadványok Egyéb civil honlapok: A közszféra honlapjai: Jogszabályok

5 Ajánló A civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben több problémába ütközik. Nem megfelelő számú a résztvevő civilek száma, nem elég hatékony az érdekképviselet, nincs nagyobb mértékű javaslat- és vélemény megfogalmazás. Így a szervezetek munkája nem érzékelhető kellő mértékben. A civil szervezetek nem tudják finanszírozni a véleményezéssel járó szakértői munkát, a koordinálást, a tagok utazási költségét. Mindezen túlmenően hiányzik a nyilvánosság. A területfejlesztés és területrendezés feladata a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel, fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében. A területi tervezési folyamatban az állampolgárok aktív részvételére van szükség. A helyi, regionális és régiókon túlmutató projektekben történő részvétel mellett, szükségessé vált a társadalomnak például a nem kormányzati szervezeteken keresztül történő bevonása. A folyamat korai szakaszában való részvétel jelentősen hozzájárul a tervezési folyamat nagyobb sikeréhez. Remélhetőleg ehhez járul hozzá jelen kiadvánnyal szervezetünk is. Kiadványunk a Civil Területfejlesztési Kisokos (Mező) és a Területfejlesztés és helyi gazdaságfejlesztés (Czene-Ritz) című dokumentumok alapján készült belső felhasználásra.

6 I. fejezet Milyen szerepet töltenek be a civilek a területfejlesztésben? A civil szektor fontos szerepet tölt be a társadalom működésében. A területfejlesztésben a civilek elsődleges feladata a polgárok véleményének becsatornázása a fejlesztési tervekbe, programokba; a közösségi kezdeményezések segítése, a tervezésben való részvétel, érdekegyeztetés és érdekérvényesítés; valamint a demokratikus kontroll megvalósítása. A civil szféra feladata és kiemelt érdeke az EU regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, ezen alapelvek betartása és betartatása. A decentralizáció, az önrendelkezés felülírja a rövid távú politikai célokat, és egy megalapozottabb döntés hozatalt segít elő. A civil szervezeteknek sem vagyonuk, sem hatalmuk nincs, viszont tudásuk, függetlenségük és társadalmi beágyazottságuk folytán feladatuk ellen őrizni, hogy a közhatalom a rábízott hatalommal felelősségteljesen, megfelelően él-e. Miért érdemes részt venni civileknek a területfejlesztési folyamatokban? Mert a civil szervezet a döntések előtt információhoz juthat, megismerheti a fejlesztési elképzeléseket, kérheti a döntéshozatalban való részvételt, valamint saját igényeit is megfogalmazhatja. A civil szféra lehetőséget kapott, hogy formális módon is részt vegyen a területfejlesztés döntéshozatalában. Közös érdekünk, hogy jól éljünk ezzel a lehet őséggel! A társadalmi egyeztetés; a partnerség alapelvei A civil szektor ereje, a civil szervezetek száma és szerepe demokráciánk fokmérője. Az érdekeltek teljes körű bevonásával zajló nyílt vitafolyamat a demokratikus működés alapfeltétele. A konszenzusos döntéshozatal a döntések beágyazottságát, ismertségét és elismertségét növeli, így hosszú távon költséghatékony megoldás.

7 A társadalmi egyeztetésen olyan kommunikációs folyamatot értünk, amely egy döntés előkészítésének része. Folyamatos és kölcsönös információáramlás során a közvetlenül vagy közvetetten érintett szereplők (egyének vagy szervezetek) szabadon nyilváníthatnak véleményt, amelyet a döntéshozó mérlegel és figyelembe vesz. A társadalmi egyeztetés alapfeltétele a felek közti bizalom, az átláthatóság, az egyenrangúak párbeszéde. A proaktív bevonáshoz, a bizalmi légkör kialakításához határozott politikai akarat szükséges. Szükséges a döntéshozatal átláthatósága és az egyeztetés folytonossága, a folyamatos visszacsatolás az egyeztető felek felé. A megfelelő egyeztetés egy legitim, jobb minőségű döntéshez vezet, megelőzve a későbbi konfliktusokat, melyek sokszor információhiányból, félreértésből adódnak. Így valószínűbbé válik a döntés sikeres végrehajtása is. Mindezek mellett tisztában kell lenni azzal, hogy a közhatalom, az üzleti világ és a civil szektor jelentősen eltérő értékeket és érdekeket képvisel. Míg a civil világ alapvetően az értékek oldaláról közelíti meg a kérdéseket, addig a közhatalmi szféra az eredmény szempontjait mérlegeli, az üzleti szektor meg közelítésére pedig a haszonelvűség jellemző. Az egyeztetés során nagyon fontos közös pontokat, halmazokat találni: a közérdeket egyeztetni az egyéni érdekekkel. Az átláthatóság a megismerhet őség legfontosabb alapja, e nélkül a felek között nem alakulhat ki a bizalom. A civil, a közhatalmi és az üzleti szektor a nyitott, átlátható döntéshozatal nélkül nem, vagy sokkal nehezebben találja meg a közös pontokat, értékeket és érdekeket. A civil szervezeteknek saját működésük során külön törekedniük kell a példamutatásra. Erre kell sarkallniuk a területfejlesztésben résztvevő feleket is. Jó példaként elmondhatjuk: hosszú évek munkájával a civileknek sikerült elérniük, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hon lapja (www.nfu.hu) sokkal átláthatóbb legyen így már egy követhet ő struktúrában szerepelnek az alapvető információk arról, pontosan mire fordította az állam az EU-s fejlesztési forrásokat. A közösségi kezdeményezések, civilek, civil szervezetek össze fogása sok problémát megelőz és megold. Az együttes fellépés lehetőséget teremt a hatékony érdekérvényesítésre, valamint összeszervezi, erősebbé teszi a közösségeket.

8 Európai Uniós kötelezettségek Az Európai Unió fejlesztési támogatása nagy lehet őség Magyarország számára: között összesen közel 7000 milliárd forint áramlik be hazánkba. Az uniós fejlesztési források hatékony és ökológiai/társadalmi értelemben értékes felhasználása, a döntéshozatalban való civil részvétel elősegítése mindnyájunk érdeke. A részvételi demokrácia európai érték; ezt a partnerség gyakorlásán keresztül tudjuk csak megerősíteni. Az Európai Uniós tagságunkkal kötelezettséget vállaltunk a társadalmi egyeztetés megerősítésére, a fejlesztési forrásokkal való átlátható gazdálkodásra. A részvételi demokrácia a közösségi részvétel tartalommal tölti meg a képviseleti demokráciát, nem ellentétes annak működésével. Az önrendelkezés a helyi tudás becsatornázásának és a helyi közösségek önszerveződésének alapja. A jó kormányzás alapvető feltétele az érdekeltek széles körű és korai bevonása, a civil vélemények becsatornázása. Az Európai Bizottság 2001-ben kiadott Fehér Könyvében meg határozta az európai kormányzásról szóló alapelveket: nyitottság, civil szervezetek bevonása a konzultációs folyamatokba, számon kérhet őség, hatékonyság, koherencia. A jobb és hatékonyabb fejlesztéspolitika legfontosabb eleme a partnerség. Ennek alapelveit az Európa Tanács 1083/2006/EK rendelete határozza meg. A tagállam partnerséget alakít ki többek között a hatóságokkal és a következő szervezetekkel: bármely egyéb megfelel ő, a civil társadalmat képvisel ő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek,

9 valamint a férfiak és n ők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek. A terület és településfejlesztést érintő másik, hazánk által is aláírt nemzetközi egyezmény az Aarhusi Egyezmény, mely lefekteti: a közösségi részvétel alapfeltétele a (környezeti) információhoz való hozzáférés joga, a beleszólás lehet ősége és a jogorvoslati (ügyféli) jogkör. A területfejlesztés alapjai A területfejlesztés célja, hogy a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően, valamint a helyi igények figyelembevételével ideális társadalmi-gazdasági teret alakítson ki. A területfejlesztést a települési szinttől a nemzetközi szintig értelmezhetjük, minden szinten különböző fejlesztési igényekkel. Hazánk az EU elvárásainak megfelelően a régiók rendszerét erősítette meg. A fejlesztési források tervezése és elosztása is jórészt ezen a szinten zajlik. A területfejlesztés alapdokumentumait a területfejlesztési politika határozza meg. Területfejlesztési koncepció: egy adott terület hosszabb távú fejlesztési céljait meghatározó, irányelveket tartalmazó tervdokumentum. Területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, mely stratégiai és operatív programokra épül. A 2010-ben átalakult kormányzati struktúrában a területfejlesztési feladatokat négy minisztérium között osztották föl (a kiadvány végén olvashatóak honlapcímeik): Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium. A területfejlesztési struktúra; jogszabályi háttér Hazánkban a területfejlesztési munkában való civil részvételre a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény évi módosítása adott lehetőséget. Ez alapján alakultak meg az Országos Területfejlesztési Tanács, a regionális, a megyei, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsok mellett a Civil

10 Egyeztető Fórumok (CEF). Fontos előrelépés, hogy a civilek lehetőséget kaptak a területfejlesztési döntéshozatalban való formális részvételre. A CEF-ek tanácskozási joggal képviseltethetik magukat a térségi tanácsok ülésein. Szavazati joguk azonban csak ritkább esetben van ha a partnerség alapjai erősek, valamint a közhatalmi akarat találkozik a civil érdekekkel. Ilyen eset például az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsé, ahol a civilek a tanács felhatalmazása által szavazati joggal rendelkeznek a térségi tanácsban és a bizottságokban is. Nagyon fontos, hogy a civil szervezetek megismerhessék a CEF-ek működésének jogi kereteit, a bejelentkezés módját, a működő jó gyakorlatokat, hiszen a folyamathoz csak így tudnak csatlakozni. A különböző szinteken való részvétel lehet őségét a 258/2004 (IX. 16.) kormányrendelet határozza meg. A kistérségi fejlesztési tanács munkájában, annak illetékességi területén a kistérségi települések vagy a kistérségi lakosság több mint felére kiterjedően működ ő civil szervezetek vehetnek részt. A CEF-be a kistérségi fejlesztési tanács elnökénél lehet jelentkezni. A CEF egy delegált képviselője tanácskozási joggal rendelkezik a tanács ülésein. A megyei területfejlesztési tanács munkájában, annak illetékességi területén a megyei, a megye kistérségeinek legalább felében működő civil szervezetek vehetnek részt. A területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzd ő civil szervezetek a megyei terület fejlesztési tanács elnökéhez juttathatják el jelentkezési szándékukat. A CEF elnöke állandó meghívott a tanács ülésein, ő ismerteti a CEF tagok véleményét. A regionális fejlesztési tanács munkájában, annak illetékességi területén a területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő civil szervezetek vehetnek részt. Ők a regionális fejlesztési tanács elnökénél tudnak jelentkezni a CEF-be. A CEF elnöke állandó meg hívott, ő ismerteti a CEF tagok véleményét a tanács ülésein. Az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) munkájában bármely országos társadalmi szervezet részt vehet, melynek legalább 7 megyére kiterjed a tevékenysége: a környezet védelmi, a természetvédelmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek jelentkezhetnek.

11 Jelentkezésüket az OTT titkárságához kell írásban eljuttatni. Az OTCEF elnöke állandó meghívott az OTT ülésein, ő ismerteti a CEF tagok véleményét. A kistérségek körülbelül negyedében, a megyék felében, a régiók háromnegyedében működik Civil Egyeztető Fórum. A működő CEFek adatbázisa, illetve a belépési nyilatkozat mintája elérhető a honlapon. A törvényi szabályozáson lehet még javítani: kistérségi szinten például a csak települési szinten működ ő szervezetek formálisan nem vehetnek részt az egyeztetésben. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben ezek a szervezetek más formában részt vesznek a tervezési folyamatban. Ezért a szabályozást érdemes lenne a gyakorlathoz igazítva átalakítani. Nem indokolt továbbá, hogy a törvény szövege szerint megyei, régiós, országos szinten csak a területfejlesztésben, környezetvédelemben és esélyegyenlőségben tevékenykedő szervezetek vehessenek részt a CEF munkájában. Több helyen nem alakultak meg, illetve nem működnek a civil egyeztet ő fórumok. Sok ember saját települési önkormányzati képviselőjét sem is meri, így kistérsége, megyéje képviselőit, vezetőjét még kevésbé. Pedig őket közvetlenül is meg lehet keresni egy-egy konkrét területfejlesztési problémával vagy javaslattal, hiszen az adott térséget érintő kérdésekben döntéshozói helyzetben vannak. A civil szervezetek azzal is segíthetik tagjaikat, illetve településük lakóit, hogy utánanéznek és közzéteszik, kik és hogyan képviselik őket a területfejlesztési tanácsokban. A területfejlesztéshez kapcsolódóan egyéb, kevésbé intézményesített együttműködési formák is léteznek, melyek mögött gyakran alulról jövő, helyi civil kezdeményezések állnak. Ezek gyakran túllépnek a települések, kistérségek közigazgatási határain, inkább egy-egy tájegységet fognak össze. Ide sorol hatók például a turisztikai célú natúrparkok vagy a zöldutak (www.zoldutak.hu), melyek mentén a területfejlesztés hivatalos intézményrendszere számára könnyebben befogadható fejlesztési elképzeléseket is kidolgoznak. A civil szervezetek részt vehetnek a vidékfejlesztési folyama tokban is: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007-

12 2013 közötti időszakra vonatkozik, és az EU-s vidék fejlesztési támogatásokat használja fel. A program honlapján (www.umvp.eu) megtalálhatók azok a szakmai, területi szervezetek, amelyek munkájába bekapcsolódhatnak civilek is. A helyi közösség erejére, tudására alapozott LEADER vidékfejlesztési program (Közösségi Kezdeményezés a Vidék Gazdasági Fejlesztése Érdekében) sok ellentmondással küzd. A benne résztvevő civilek szerint túlszabályozottra, nehézkesre sikerült. A programot a szakemberek valószínűleg alapjaiban gondolják majd újra. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (www.mnvh.eu) feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő, így az érintett kormányzati, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi szervezetek együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének össze hangolása. Az MNVH munkájához szintén szükség van a civilek aktivitására, folyamatosan várják civil szervezetek jelentkezését. Részvétel a területfejlesztési tervezésben A magyar területfejlesztési rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy dokumentumokban és azok véleményezésében gondolkodik, és nem igazi, közös terveket akar létrehozni a szereplők bevonásával.

13 A korai bevonás azt jelentené, hogy nem kész dokumentumok véleményezését kérnék, hanem már a javaslat tételi szakaszba is bevonnák a civileket; a tervezés közösen, a vélemények beépítésével folyna. Így a területfejlesztési programok, tervek, dokumentumok véleményezése egy civil szervezet számára általában nem egyszerű feladat. A dokumentumok bonyolultak és hosszúak, az egyeztetés folyamata sokszor nem átlátható, valamint általában a véleményezésre is nagyon kevés az idő. Sokszor hiányzik az információhoz való hozzájutás lehetősége, esetleg a szakmai tudás, az erőforrás is. Az alábbiakban bemutatjuk a társadalmi véleményezés ideális feltételeit. Továbbá leírjuk milyen lehetőségek vannak, ha a feltételek messze nem ideálisak, valamint hasznos tippeket adunk a gyors véleményezéshez. A véleményezés ideális feltételei Korai bevonás: A civil szervezeteket már a tervezés korai fázisába be kell vonni. A kész koncepciókon, dokumentumokon már nagyon nehéz változtatni. Nyilvános menetrend: El őre meg kell szabni a véleményezés kezdetét és végét. A társadalmi partnerek csak ennek ismeretében tudnak min őségi véleményeket benyújtani. Megfelelő idő: A társadalmi szervezetek sokszor pénz és időhiánnyal küzdenek. Ezt ellensúlyozni kell azzal, hogy a véleményezésre megfelelő idő áll rendelkezésre. Aktuális dokumentumok vitára bocsátása: Nem szabad, hogy a véleményezési időszak alatt a dokumentumot továbbfejlesszék, hiszen így a véleményezés bizonyos tekintetben értelmét veszti. Visszacsatolás: A véleményez ők minden esetben kapjanak visszajelzést indoklással, hogy az adott vélemény beépíthet ő volte, vagy nem. Ha nem ideálisak a körülmények Két lehetőség van:

14 A) A civil szervezet ne véleményezze a dokumentumot, hanem adjon hangot aggályainak, rámutatva az ideális véleményezési folyamatra. Ne felejtse azonban, hogy hallgatás beleegyezés. B) Készüljön fel arra, hogy a rövid határidő ellenére bizonytalan sorsú véleményét is elmondja, összeállítsa. Ebben az esetben is célszerű hangsúlyozni, hogy nem ideálisak a körülmények, így nem lehet megfelel ő minőségű véleményt alkotni. Ötletek a gyors véleményezéshez A feldolgozást a véleményező a vezetői összefoglalóval kezdje, így megtudja, hogy mire terjed ki a dokumentum, mi a célja, milyen a felépítése. Ha a véleményezőnek fontos témát nem talál a dokumentumban, akkor nézze meg, hogy egyáltalán helye van-e ott. Ha igen, akkor keresse meg a lehetséges helyét, használja a kulcsszavas keresést. Véleményét ossza meg másokkal: a, Minél többen vesznek részt a vélemény kialakításában, annál hasznosabb. Ezért érdemes mások véleményét is megkérdezni a dokumentumról és a róla kialakított civil véleményr ől. Ha van rá kellő idő és személyes kapacitás, hívjon össze (civil egyeztet ő) fórumot. b, A véleményt küldje el másoknak is, hogy használják fel szabadon állásfoglalásuk kialakításához; másoknak is hasznos lehet. c, Keressen támogatókat véleményéhez. Több szervezet, személy közös véleménye nagyobb eséllyel talál meghallgatásra a dokumentum készítőinél. d, Amennyiben az ügy kívánja, véleményét ossza meg a sajtó képviselőivel is. Ha ben kell beküldeni a véleményt, ne felejtse el azt tértivevényesen is postázni (a postai küldeményeket szintén így küldje). A levélben választ is kérjen a hozzászólására.

15 II. fejezet A helyi gazdaságfejlesztés, mint a területfejlesztés kihívásaira adott válasz A területfejlesztési beavatkozások a térségi erőforrások oldaláról két alapvető megközelítésben tervezhetők. Az egyik esetben a hiányzó erőforrásokat kívülről pótoljuk, vagyis befektetőket telepítünk le a térségben, vagy jelentős támogatásokat adunk az ottani fejlesztésekhez. A másik esetben arra törekszünk, hogy feltárjuk a térség saját erőforrásait, és ezeket az erőforrásokat próbáljuk minél hatékonyabban hasznosítani, képessé téve erre a helyi szereplőket. Kézenfekvő, hogy a lakosság szükségleteit a helyi vállalkozások szolgálják ki egyre nagyobb mértékben. A területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást. A helyes megoldás e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazása. A hazai területfejlesztési gyakorlatban többnyire a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések kerültek előtérbe. Mára bebizonyosodott, hogy a létező problémákra gyakran nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni tisztán külső erőforrások felhasználásával. A külső gazdasági, információs erőforrásokról szóló döntések a térségek közösségein kívül születnek meg, így nem mindig tudják reálisan felmérni és figyelembe venni a helyi közösség érdekeit, és a helyi közösségek célok melletti elköteleződését is alááshatják a térségükön kívül (a bevonásuk nélkül) meghozott döntések. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Emellett ezek a külső források legtöbbször nem a hátrányos földrajzi, gazdasági, társadalmi helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mert ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Fentiek miatt lényegesek a belső (helyi) erőforrások, amelyekről sok szó esik, de kiaknázásuk gyakran háttérbe szorul. Gyakran már nem is tudjuk, nem is hisszük, mennyi szunnyadó érték és potenciál található térségeinkben. Szintén gyakran elfelejtjük azt az egyszerű tételt, hogy ha a javainkat térségünkön belül tartjuk,

16 térségi szereplőknek adjuk át, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik. A belső erőforrások megtestesülhetnek a térség humán erőforrásában (munkaerejében, ismeretanyagában, tettrekészségében, az összefogásban), de természeti és gazdasági erőforrásaiban is. Különösen gondolnunk kell urbanizálódó világunk olyan felértékelődő javaira, mint a tiszta, stresszmentes környezet, az egészséges termékek, a környezetet nem terhelő energia, nem kihasznált helyi ásványkincsek, elfeledett hagyományok. Ugyanilyen erőforrást jelent az együttműködés, a helyi társadalom és a gazdaság szereplőinek minél gyakoribb érintkezése, javaik cseréje. Mindezek városias és vidékies térségekben ha különböző mértékben is egyaránt felfedezhetők. A térségek helyi gazdaságának fejlesztése alkalmas eszköz lehet olyan térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására is, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni. Ugyanakkor alkalmazása nem szűkíthető le erre, mert odaillő megoldással bármely helyi közösségben alkalmazható. Fontos lenne új egyensúlyra törekednünk a külső és belső erőforrások felhasználásában. Erre ösztönöz Magyarország területfejlesztési politikájának alapdokumentuma, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) is, amely a térségi erőforrások védelme, feltárása és fejlesztése érdekében bevezette a térségi fenntarthatóság elvét és célját. Az ennek megfelelő, a belső erőforrásokat fókuszba helyező helyi gazdaságfejlesztés nemcsak az adott térségnek kedvező, mert stabilitást, esetleg fejlődési lehetőséget kínál, hanem a térségen kívül is jótékony hatásokkal jár. Csökkennek általa a térség határain túl jelentkező környezetés társadalomterheléssel járó utazási, szállítási, szennyezőanyagkibocsátási igények.

17 A térségi fenntarthatóság, így a helyi gazdaságfejlesztés térségi autonómiát erősítő, az információk, az energia, a pénz, a termékek és a nyersanyagok minél hosszabb térségen belüli áramoltatását szorgalmazó gondolata látszólag ellentétben van a területfejlesztés másik, sokat hangoztatott európai törekvésével, a térségek versenyképességének erősítésével. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. A helyesen értelmezett térségi versenyképesség ugyanis azt jelenti, hogy miden térség találja meg saját, egyedi versenyképességi tényezőjét. A belső erőforrásokra építkező, (részlegesen vagy teljesen) autonóm szerveződésű helyi gazdaság ebben kulcsszerepet kaphat, a versenyképesség fontos tényezője lehet. A helyi gazdaságfejlesztésről területfejlesztési szemszögből A helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő célok és elvek az Országos Területfejlesztési Koncepcióban kerültek összefoglalásra. A 2005-ben megújított Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapelvei és céljai között a térségi fenntarthatóság, a fenntartható térhasználat kapcsán megjelent az a gondolat, amely a helyi gazdaságfejlesztést is meghatározza. Jelenleg az OTK az egyetlen legitim hazai országos tervdokumentum, amely e szempontok révén integrálja a helyi gazdaságfejlesztés témakörét. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai területfejlesztésben A területfejlesztés elvi tartalmát az 1996-ban elfogadott területfejlesztési törvény rögzíti, amely a területfejlesztés céljai és feladatai között egyaránt hangsúlyos helyen említi a gazdaságfejlesztést. Ennek kapcsán a törvény a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtését, az innováció térbeli terjedésének segítését, a gazdasági céloknak is megfelelő térszerkezet kialakítását, a gazdasági feltételekben is megmutatkozó különbségek mérséklését, a gazdaság, valamint a környezet és társadalom egyensúlyának fenntartását, a gazdaság megújulását elősegítő, térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitikát, a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítését, az innováció feltételeinek javítását, valamint a befektetők számára vonzó

18 vállalkozói környezet kialakítását említi. Mindezt nem általános gazdaságfejlesztési célzattal, hanem olyan eszközként, amellyel elősegíthető a kedvezőtlen, elmaradott térségek felzárkóztatása, az országban meglévő területi különbségek csökkentése. Az es évek közepe közgondolkodásának és közfeladatainak megfelelően középpontjában a gazdasági szerkezetváltás állt, a korszerű, versenyképes gazdasági szerkezet megteremtésének érdekében. A törvény szó szerint sem célban, sem feladatban nem nevesíti a helyi gazdaságfejlesztést, de tartalmilag természetesen arra is irányul, a térségi erőforrások hasznosítása leginkább ezt jelentheti. Bár a törvény és a korábbi szakirodalmak a területfejlesztés központi elemének tekintették a gazdaságfejlesztést, a 2005-ös OTK szerint már nem a gazdaságfejlesztés a területfejlesztés elsődleges eszköze. A gazdaságfejlesztés mindig más területfejlesztési beavatkozásokkal együtt, térségileg integráltan alkalmazandó. Erre az integrációra kitűnő teret kínál a helyi gazdaságfejlesztés, hiszen sokszínű társadalmi, gazdasági és kulturális erőforrásokra támaszkodik. A helyi gazdaság fejlesztése nemcsak a helyi termelő vagy szolgáltató tevékenység, az abból származó helyi munkalehetőség és jövedelem biztosítása szempontjából bír területfejlesztési jelentőséggel, hanem amiatt is, hogy hozzájárul a kistelepülések, a vidéki térségek népességének helyben tartásához, a helyi kulturális és környezeti értékek megőrzéséhez. Így elősegíthető egy másik területfejlesztési célkitűzés megvalósítása, amely a policentrikus településhálózat, a harmonikus térszerkezet kialakítása. A helyi gazdaságfejlesztés az EU regionális politikájában A regionális politika természetszerűleg kapcsolódik a gazdaság fejlődéséhez, hiszen döntően amiatt jött létre, hogy Európa, illetve az ország különböző régiói között fennálló gazdasági egyenlőtlenségeket csökkentse, akár a gazdasági tevékenységek kiegyensúlyozottabb térbeli eloszlását, akár azok hatékonyságát értve ez alatt. A regionális politika alapvetően a gazdaságfejlesztést szolgálja, ebből kiindulva a regionális stratégiák, így a területfejlesztési koncepciók, programok is.

19 A gazdaságfejlesztés a regionális politika és a területfejlesztés értelmezésében azonban nem elsősorban a helyi (lokális) gazdaság fejlesztését jelenti. Regionális léptékéből adódóan e szakpolitika főként a régiókra fókuszál, regionális gazdaságszervezésben és fejlesztésben gondolkodik. Céljai regionális léptékben valósíthatók meg, többek közt iparfejlesztést, technológiai centrumok fejlesztését, klaszterek létrehozását, beszállítói hálózatok kialakítását, kutatási-fejlesztési intézmények és tevékenységek fejlesztését, beruházás- és befektetésösztönzést foglalnak magukban. A régióra fókuszálás abból az elgondolásból következik, hogy a régiók jelentik a gazdaságfejlesztési irányultságú regionális fejlesztési politika érvényesítésének optimális tereit, itt foghatók meg leginkább azok a térszervező erők, amelyekkel az egyes térségek fejlődése előmozdítható. Mindennek alapja a globalizáció miatt felerősödött regionális verseny, ami a régiókat egyedi, versenyelőnyüket biztosító stratégiák kidolgozására készteti. Ebben a környezetben a helyi gazdaság leginkább úgy jelenik meg, mint gazdasági potenciál, belső erőforrás, ami meghatározója a regionális versenyképességnek. Termékeivel, vállalkozásaival jelen van a regionális gazdasági térben, jobb esetben gazdasági együttműködési hálózatokba, klaszterekbe is bekapcsolódik. A helyi gazdaságfejlesztés, mint helyi fejlesztés Az előzőek szerint a helyi gazdaságfejlesztés területfejlesztési szempontból a helyi fejlesztés témakörében helyezhető el. E megközelítés lényege a helyi (lokális) társadalom kezdeményezése és ellenőrzése, a nemzeti, illetve a tágabb térségi, a lokálisnál magasabb szintről eredő fejlesztéshez viszonyított saját mozgástér, az alulról szerveződő jelleg. Helyi szint alatt települést, mikrotérséget, kistérséget értünk. A helyi fejlesztéssel kapcsolatos értelmezésekben ahogyan korábban már jeleztük három közös alapelem van: a helyi szereplők bevonása, a helyi erőforrások befektetése és a helyi kontroll gyakorlása. Közülük a leghangsúlyosabb a helyi ellenőrzés, mert külső erőforrások és külső szereplők megjelenése esetén is biztosítja a helyi érdekek érvényesítését. Az alulról vezérelt térségfejlesztés alapfeltétele ugyanis, hogy a helyi közösség autonóm módon határozhassa meg céljait, a megvalósításhoz vezető utakat és a külvilág változásaihoz való alkalmazkodás módját. A saját stratégiaformálás mellett a

20 helyi, ill. kistérségi kezdeményezések sikeres megvalósításához szükség van: a helyi erőforrások helyi ellenőrzésére, saját politikai, irányítási, pénzügyi és fejlesztési szervezetekre, továbbá biztos saját pénzügyi alapokra. A helyi gazdaságfejlesztés, mint területfejlesztési támogatáspolitikai eszköz A fentiekből adódóan a gazdaságfejlesztés a kezdetek óta része a területfejlesztési támogatáspolitikának, ami ugyan nem kifejezetten helyi gazdaságfejlesztést jelent, de adott esetben azt is. Az 1996 óta a megyei területfejlesztési tanácsok, majd 2007-től a regionális fejlesztési tanácsok által kezelt decentralizált területfejlesztési célú támogatások keretében vállalkozások, önkormányzatok, önkormányzati társulások, gazdasági kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok jutottak forráshoz gazdaságfejlesztési célú elképzeléseik megvalósítására között a területfejlesztési források 18,6%-a (86,3 mrd Ft) jutott közvetlen gazdaságfejlesztésre, amelyből 5717 projekt valósult meg. Természetesen a többi támogatási célnak, így a humán infrastruktúra- és a humán erőforrás-fejlesztésnek, a közlekedési és települési infrastruktúra-fejlesztésnek is lehettek gazdaságfejlesztési hatásai, nem beszélve a turizmusfejlesztésről. A közfoglalkoztatás támogatása pedig kifejezetten a helyi gazdaság témakörébe tartozik. A hazai területfejlesztési célú előirányzatok6 gazdaságfejlesztési hatású támogatási tématerületei az alábbiak: Termelő és üzleti infrastruktúra: ipari parkok, innovációs központok, inkubátorházak kialakítása, fejlesztése; ipari területek, barnamezős területek fejlesztése; vállalkozások telephelyen, üzemi területen történő infrastruktúrafejlesztése. Vállalkozásfejlesztés: vállalkozások technológia-, gép-, eszközbeszerzése és fejlesztése; innováció; mikro-, kis és középvállalkozásoknak nyújtott vállalkozásfejlesztési szolgáltatások, tanácsadás; vállalkozói övezetekben megvalósuló fejlesztések támogatása.

Civil Területfejlesztési Kisokos

Civil Területfejlesztési Kisokos kisokos:layout 1 7/29/10 4:40 PM Page 3 Civil Területfejlesztési Kisokos Tájékoztató füzet civileknek Milyen szerepet töltenek be a civilek a területfejlesztésben? A társadalmi egyeztetés; a partnerség

Részletesebben

Civil Területfejlesztési Kisokos

Civil Területfejlesztési Kisokos Civil Területfejlesztési Kisokos Tájékoztató füzet civileknek Milyen szerepet töltenek be a civilek a területfejlesztésben? A társadalmi egyeztetés; a partnerség alapelvei A területfejlesztés alapjai Részvétel

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.

OTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4. OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés a területfejlesztés szemszögéből. Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI

A helyi gazdaságfejlesztés a területfejlesztés szemszögéből. Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI A helyi gazdaságfejlesztés a területfejlesztés szemszögéből Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI A HGF céljainak kapcsolódása az OTK-hoz 2005-ben megújított OTK alapelvei és céljai között

Részletesebben

A területfejlesztés intézményrendszere

A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből

Szám: 16-7/2012. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből Szám: 16-7/2012. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2012. szeptember 28-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 44/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozata a Tolna megye területfejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai

A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A NAKVI és az MNVH törekvései a helyi gazdaságfejlesztésben

A NAKVI és az MNVH törekvései a helyi gazdaságfejlesztésben A NAKVI és az MNVH törekvései a helyi gazdaságfejlesztésben Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) Budapest, 2013. február 27. Amiről

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

A Regionális KÖZKINCS Bizottságok megalakításának és működésének tapasztalatai

A Regionális KÖZKINCS Bizottságok megalakításának és működésének tapasztalatai A regionális KÖZKINCS Bizottságok 157 A Regionális KÖZKINCS Bizottságok megalakításának és működésének tapasztalatai A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) 2004-ben kidolgozta a Közkincs-programot.

Részletesebben

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában

A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) szám: 02/259-10/2012 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat

A megyei tervezési folyamat A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Projektalapozás Pályázatkészítés Üzleti tervezés II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND) Szabó Sándor András pályázati és innovációs tanácsadó regisztrált pályázati tréner egyetemi oktató 1 Mi a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Területfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolódási pontjai Békés megyében. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolódási pontjai Békés megyében. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területfejlesztés és a Gyebnár Péter a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Békés megyei referense A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat feladata: a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Az MNVH céljai, feladata és felépítése. Bíró Anna MNVH Nógrád megyei referens

Az MNVH céljai, feladata és felépítése. Bíró Anna MNVH Nógrád megyei referens Az MNVH céljai, feladata és felépítése Bíró Anna MNVH Nógrád megyei referens MNVH megalakulása, jogszabályi háttér 1698/2005 EK rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Oláh Károly ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-1.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben