CIVIL KONTROLL MANKÓ. Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka kézikönyve. Nagyrév, 2011.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "CIVIL KONTROLL MANKÓ. Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka kézikönyve. Nagyrév, 2011."

Átírás

1

2 CIVIL KONTROLL MANKÓ Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka kézikönyve Nagyrév, 2011.

3 A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával jött létre. Tartalma nem feltétlenül tükrözi az NCA álláspontját. NCA-DP-10-C-0034 Civil szervezetek részvétele a területfejlesztési intézmények működésében című műhelymunka Szerkesztő: Sej Gábor Leó Kiadja: Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesület 5463 Nagyrév, Holt-Tisza part A.sz.:

4 TARTALOM Ajánló I. fejezet Milyen szerepet töltenek be a civilek a területfejlesztésben? A társadalmi egyeztetés; a partnerség alapelvei Európai Uniós kötelezettségek A területfejlesztés alapjai A területfejlesztési struktúra; jogszabályi háttér Részvétel a területfejlesztési tervezésben A véleményezés ideális feltételei Ha nem ideálisak a körülmények II. fejezet A helyi gazdaságfejlesztés, mint a területfejlesztés kihívásaira adott válasz A helyi gazdaságfejlesztésről területfejlesztési szemszögből A helyi gazdaságfejlesztés a hazai területfejlesztésben A helyi gazdaságfejlesztés az EU regionális politikájában A helyi gazdaságfejlesztés, mint helyi fejlesztés A helyi gazdaságfejlesztés, mint területfejlesztési támogatáspolitikai eszköz Hasznos honlapok, kiadványok Egyéb civil honlapok: A közszféra honlapjai: Jogszabályok

5 Ajánló A civil szervezetek részvétele a területfejlesztésben több problémába ütközik. Nem megfelelő számú a résztvevő civilek száma, nem elég hatékony az érdekképviselet, nincs nagyobb mértékű javaslat- és vélemény megfogalmazás. Így a szervezetek munkája nem érzékelhető kellő mértékben. A civil szervezetek nem tudják finanszírozni a véleményezéssel járó szakértői munkát, a koordinálást, a tagok utazási költségét. Mindezen túlmenően hiányzik a nyilvánosság. A területfejlesztés és területrendezés feladata a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel, fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében. A területi tervezési folyamatban az állampolgárok aktív részvételére van szükség. A helyi, regionális és régiókon túlmutató projektekben történő részvétel mellett, szükségessé vált a társadalomnak például a nem kormányzati szervezeteken keresztül történő bevonása. A folyamat korai szakaszában való részvétel jelentősen hozzájárul a tervezési folyamat nagyobb sikeréhez. Remélhetőleg ehhez járul hozzá jelen kiadvánnyal szervezetünk is. Kiadványunk a Civil Területfejlesztési Kisokos (Mező) és a Területfejlesztés és helyi gazdaságfejlesztés (Czene-Ritz) című dokumentumok alapján készült belső felhasználásra.

6 I. fejezet Milyen szerepet töltenek be a civilek a területfejlesztésben? A civil szektor fontos szerepet tölt be a társadalom működésében. A területfejlesztésben a civilek elsődleges feladata a polgárok véleményének becsatornázása a fejlesztési tervekbe, programokba; a közösségi kezdeményezések segítése, a tervezésben való részvétel, érdekegyeztetés és érdekérvényesítés; valamint a demokratikus kontroll megvalósítása. A civil szféra feladata és kiemelt érdeke az EU regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, ezen alapelvek betartása és betartatása. A decentralizáció, az önrendelkezés felülírja a rövid távú politikai célokat, és egy megalapozottabb döntés hozatalt segít elő. A civil szervezeteknek sem vagyonuk, sem hatalmuk nincs, viszont tudásuk, függetlenségük és társadalmi beágyazottságuk folytán feladatuk ellen őrizni, hogy a közhatalom a rábízott hatalommal felelősségteljesen, megfelelően él-e. Miért érdemes részt venni civileknek a területfejlesztési folyamatokban? Mert a civil szervezet a döntések előtt információhoz juthat, megismerheti a fejlesztési elképzeléseket, kérheti a döntéshozatalban való részvételt, valamint saját igényeit is megfogalmazhatja. A civil szféra lehetőséget kapott, hogy formális módon is részt vegyen a területfejlesztés döntéshozatalában. Közös érdekünk, hogy jól éljünk ezzel a lehet őséggel! A társadalmi egyeztetés; a partnerség alapelvei A civil szektor ereje, a civil szervezetek száma és szerepe demokráciánk fokmérője. Az érdekeltek teljes körű bevonásával zajló nyílt vitafolyamat a demokratikus működés alapfeltétele. A konszenzusos döntéshozatal a döntések beágyazottságát, ismertségét és elismertségét növeli, így hosszú távon költséghatékony megoldás.

7 A társadalmi egyeztetésen olyan kommunikációs folyamatot értünk, amely egy döntés előkészítésének része. Folyamatos és kölcsönös információáramlás során a közvetlenül vagy közvetetten érintett szereplők (egyének vagy szervezetek) szabadon nyilváníthatnak véleményt, amelyet a döntéshozó mérlegel és figyelembe vesz. A társadalmi egyeztetés alapfeltétele a felek közti bizalom, az átláthatóság, az egyenrangúak párbeszéde. A proaktív bevonáshoz, a bizalmi légkör kialakításához határozott politikai akarat szükséges. Szükséges a döntéshozatal átláthatósága és az egyeztetés folytonossága, a folyamatos visszacsatolás az egyeztető felek felé. A megfelelő egyeztetés egy legitim, jobb minőségű döntéshez vezet, megelőzve a későbbi konfliktusokat, melyek sokszor információhiányból, félreértésből adódnak. Így valószínűbbé válik a döntés sikeres végrehajtása is. Mindezek mellett tisztában kell lenni azzal, hogy a közhatalom, az üzleti világ és a civil szektor jelentősen eltérő értékeket és érdekeket képvisel. Míg a civil világ alapvetően az értékek oldaláról közelíti meg a kérdéseket, addig a közhatalmi szféra az eredmény szempontjait mérlegeli, az üzleti szektor meg közelítésére pedig a haszonelvűség jellemző. Az egyeztetés során nagyon fontos közös pontokat, halmazokat találni: a közérdeket egyeztetni az egyéni érdekekkel. Az átláthatóság a megismerhet őség legfontosabb alapja, e nélkül a felek között nem alakulhat ki a bizalom. A civil, a közhatalmi és az üzleti szektor a nyitott, átlátható döntéshozatal nélkül nem, vagy sokkal nehezebben találja meg a közös pontokat, értékeket és érdekeket. A civil szervezeteknek saját működésük során külön törekedniük kell a példamutatásra. Erre kell sarkallniuk a területfejlesztésben résztvevő feleket is. Jó példaként elmondhatjuk: hosszú évek munkájával a civileknek sikerült elérniük, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hon lapja (www.nfu.hu) sokkal átláthatóbb legyen így már egy követhet ő struktúrában szerepelnek az alapvető információk arról, pontosan mire fordította az állam az EU-s fejlesztési forrásokat. A közösségi kezdeményezések, civilek, civil szervezetek össze fogása sok problémát megelőz és megold. Az együttes fellépés lehetőséget teremt a hatékony érdekérvényesítésre, valamint összeszervezi, erősebbé teszi a közösségeket.

8 Európai Uniós kötelezettségek Az Európai Unió fejlesztési támogatása nagy lehet őség Magyarország számára: között összesen közel 7000 milliárd forint áramlik be hazánkba. Az uniós fejlesztési források hatékony és ökológiai/társadalmi értelemben értékes felhasználása, a döntéshozatalban való civil részvétel elősegítése mindnyájunk érdeke. A részvételi demokrácia európai érték; ezt a partnerség gyakorlásán keresztül tudjuk csak megerősíteni. Az Európai Uniós tagságunkkal kötelezettséget vállaltunk a társadalmi egyeztetés megerősítésére, a fejlesztési forrásokkal való átlátható gazdálkodásra. A részvételi demokrácia a közösségi részvétel tartalommal tölti meg a képviseleti demokráciát, nem ellentétes annak működésével. Az önrendelkezés a helyi tudás becsatornázásának és a helyi közösségek önszerveződésének alapja. A jó kormányzás alapvető feltétele az érdekeltek széles körű és korai bevonása, a civil vélemények becsatornázása. Az Európai Bizottság 2001-ben kiadott Fehér Könyvében meg határozta az európai kormányzásról szóló alapelveket: nyitottság, civil szervezetek bevonása a konzultációs folyamatokba, számon kérhet őség, hatékonyság, koherencia. A jobb és hatékonyabb fejlesztéspolitika legfontosabb eleme a partnerség. Ennek alapelveit az Európa Tanács 1083/2006/EK rendelete határozza meg. A tagállam partnerséget alakít ki többek között a hatóságokkal és a következő szervezetekkel: bármely egyéb megfelel ő, a civil társadalmat képvisel ő szervezet, a környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek,

9 valamint a férfiak és n ők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek. A terület és településfejlesztést érintő másik, hazánk által is aláírt nemzetközi egyezmény az Aarhusi Egyezmény, mely lefekteti: a közösségi részvétel alapfeltétele a (környezeti) információhoz való hozzáférés joga, a beleszólás lehet ősége és a jogorvoslati (ügyféli) jogkör. A területfejlesztés alapjai A területfejlesztés célja, hogy a fenntartható fejlődés elveinek megfelelően, valamint a helyi igények figyelembevételével ideális társadalmi-gazdasági teret alakítson ki. A területfejlesztést a települési szinttől a nemzetközi szintig értelmezhetjük, minden szinten különböző fejlesztési igényekkel. Hazánk az EU elvárásainak megfelelően a régiók rendszerét erősítette meg. A fejlesztési források tervezése és elosztása is jórészt ezen a szinten zajlik. A területfejlesztés alapdokumentumait a területfejlesztési politika határozza meg. Területfejlesztési koncepció: egy adott terület hosszabb távú fejlesztési céljait meghatározó, irányelveket tartalmazó tervdokumentum. Területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, mely stratégiai és operatív programokra épül. A 2010-ben átalakult kormányzati struktúrában a területfejlesztési feladatokat négy minisztérium között osztották föl (a kiadvány végén olvashatóak honlapcímeik): Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium. A területfejlesztési struktúra; jogszabályi háttér Hazánkban a területfejlesztési munkában való civil részvételre a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény évi módosítása adott lehetőséget. Ez alapján alakultak meg az Országos Területfejlesztési Tanács, a regionális, a megyei, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsok mellett a Civil

10 Egyeztető Fórumok (CEF). Fontos előrelépés, hogy a civilek lehetőséget kaptak a területfejlesztési döntéshozatalban való formális részvételre. A CEF-ek tanácskozási joggal képviseltethetik magukat a térségi tanácsok ülésein. Szavazati joguk azonban csak ritkább esetben van ha a partnerség alapjai erősek, valamint a közhatalmi akarat találkozik a civil érdekekkel. Ilyen eset például az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsé, ahol a civilek a tanács felhatalmazása által szavazati joggal rendelkeznek a térségi tanácsban és a bizottságokban is. Nagyon fontos, hogy a civil szervezetek megismerhessék a CEF-ek működésének jogi kereteit, a bejelentkezés módját, a működő jó gyakorlatokat, hiszen a folyamathoz csak így tudnak csatlakozni. A különböző szinteken való részvétel lehet őségét a 258/2004 (IX. 16.) kormányrendelet határozza meg. A kistérségi fejlesztési tanács munkájában, annak illetékességi területén a kistérségi települések vagy a kistérségi lakosság több mint felére kiterjedően működ ő civil szervezetek vehetnek részt. A CEF-be a kistérségi fejlesztési tanács elnökénél lehet jelentkezni. A CEF egy delegált képviselője tanácskozási joggal rendelkezik a tanács ülésein. A megyei területfejlesztési tanács munkájában, annak illetékességi területén a megyei, a megye kistérségeinek legalább felében működő civil szervezetek vehetnek részt. A területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzd ő civil szervezetek a megyei terület fejlesztési tanács elnökéhez juttathatják el jelentkezési szándékukat. A CEF elnöke állandó meghívott a tanács ülésein, ő ismerteti a CEF tagok véleményét. A regionális fejlesztési tanács munkájában, annak illetékességi területén a területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi társadalmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő civil szervezetek vehetnek részt. Ők a regionális fejlesztési tanács elnökénél tudnak jelentkezni a CEF-be. A CEF elnöke állandó meg hívott, ő ismerteti a CEF tagok véleményét a tanács ülésein. Az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) munkájában bármely országos társadalmi szervezet részt vehet, melynek legalább 7 megyére kiterjed a tevékenysége: a környezet védelmi, a természetvédelmi szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek jelentkezhetnek.

11 Jelentkezésüket az OTT titkárságához kell írásban eljuttatni. Az OTCEF elnöke állandó meghívott az OTT ülésein, ő ismerteti a CEF tagok véleményét. A kistérségek körülbelül negyedében, a megyék felében, a régiók háromnegyedében működik Civil Egyeztető Fórum. A működő CEFek adatbázisa, illetve a belépési nyilatkozat mintája elérhető a honlapon. A törvényi szabályozáson lehet még javítani: kistérségi szinten például a csak települési szinten működ ő szervezetek formálisan nem vehetnek részt az egyeztetésben. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben ezek a szervezetek más formában részt vesznek a tervezési folyamatban. Ezért a szabályozást érdemes lenne a gyakorlathoz igazítva átalakítani. Nem indokolt továbbá, hogy a törvény szövege szerint megyei, régiós, országos szinten csak a területfejlesztésben, környezetvédelemben és esélyegyenlőségben tevékenykedő szervezetek vehessenek részt a CEF munkájában. Több helyen nem alakultak meg, illetve nem működnek a civil egyeztet ő fórumok. Sok ember saját települési önkormányzati képviselőjét sem is meri, így kistérsége, megyéje képviselőit, vezetőjét még kevésbé. Pedig őket közvetlenül is meg lehet keresni egy-egy konkrét területfejlesztési problémával vagy javaslattal, hiszen az adott térséget érintő kérdésekben döntéshozói helyzetben vannak. A civil szervezetek azzal is segíthetik tagjaikat, illetve településük lakóit, hogy utánanéznek és közzéteszik, kik és hogyan képviselik őket a területfejlesztési tanácsokban. A területfejlesztéshez kapcsolódóan egyéb, kevésbé intézményesített együttműködési formák is léteznek, melyek mögött gyakran alulról jövő, helyi civil kezdeményezések állnak. Ezek gyakran túllépnek a települések, kistérségek közigazgatási határain, inkább egy-egy tájegységet fognak össze. Ide sorol hatók például a turisztikai célú natúrparkok vagy a zöldutak (www.zoldutak.hu), melyek mentén a területfejlesztés hivatalos intézményrendszere számára könnyebben befogadható fejlesztési elképzeléseket is kidolgoznak. A civil szervezetek részt vehetnek a vidékfejlesztési folyama tokban is: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007-

12 2013 közötti időszakra vonatkozik, és az EU-s vidék fejlesztési támogatásokat használja fel. A program honlapján (www.umvp.eu) megtalálhatók azok a szakmai, területi szervezetek, amelyek munkájába bekapcsolódhatnak civilek is. A helyi közösség erejére, tudására alapozott LEADER vidékfejlesztési program (Közösségi Kezdeményezés a Vidék Gazdasági Fejlesztése Érdekében) sok ellentmondással küzd. A benne résztvevő civilek szerint túlszabályozottra, nehézkesre sikerült. A programot a szakemberek valószínűleg alapjaiban gondolják majd újra. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (www.mnvh.eu) feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő, így az érintett kormányzati, önkormányzati, gazdálkodó és társadalmi szervezetek együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének össze hangolása. Az MNVH munkájához szintén szükség van a civilek aktivitására, folyamatosan várják civil szervezetek jelentkezését. Részvétel a területfejlesztési tervezésben A magyar területfejlesztési rendszer egyik legnagyobb hibája, hogy dokumentumokban és azok véleményezésében gondolkodik, és nem igazi, közös terveket akar létrehozni a szereplők bevonásával.

13 A korai bevonás azt jelentené, hogy nem kész dokumentumok véleményezését kérnék, hanem már a javaslat tételi szakaszba is bevonnák a civileket; a tervezés közösen, a vélemények beépítésével folyna. Így a területfejlesztési programok, tervek, dokumentumok véleményezése egy civil szervezet számára általában nem egyszerű feladat. A dokumentumok bonyolultak és hosszúak, az egyeztetés folyamata sokszor nem átlátható, valamint általában a véleményezésre is nagyon kevés az idő. Sokszor hiányzik az információhoz való hozzájutás lehetősége, esetleg a szakmai tudás, az erőforrás is. Az alábbiakban bemutatjuk a társadalmi véleményezés ideális feltételeit. Továbbá leírjuk milyen lehetőségek vannak, ha a feltételek messze nem ideálisak, valamint hasznos tippeket adunk a gyors véleményezéshez. A véleményezés ideális feltételei Korai bevonás: A civil szervezeteket már a tervezés korai fázisába be kell vonni. A kész koncepciókon, dokumentumokon már nagyon nehéz változtatni. Nyilvános menetrend: El őre meg kell szabni a véleményezés kezdetét és végét. A társadalmi partnerek csak ennek ismeretében tudnak min őségi véleményeket benyújtani. Megfelelő idő: A társadalmi szervezetek sokszor pénz és időhiánnyal küzdenek. Ezt ellensúlyozni kell azzal, hogy a véleményezésre megfelelő idő áll rendelkezésre. Aktuális dokumentumok vitára bocsátása: Nem szabad, hogy a véleményezési időszak alatt a dokumentumot továbbfejlesszék, hiszen így a véleményezés bizonyos tekintetben értelmét veszti. Visszacsatolás: A véleményez ők minden esetben kapjanak visszajelzést indoklással, hogy az adott vélemény beépíthet ő volte, vagy nem. Ha nem ideálisak a körülmények Két lehetőség van:

14 A) A civil szervezet ne véleményezze a dokumentumot, hanem adjon hangot aggályainak, rámutatva az ideális véleményezési folyamatra. Ne felejtse azonban, hogy hallgatás beleegyezés. B) Készüljön fel arra, hogy a rövid határidő ellenére bizonytalan sorsú véleményét is elmondja, összeállítsa. Ebben az esetben is célszerű hangsúlyozni, hogy nem ideálisak a körülmények, így nem lehet megfelel ő minőségű véleményt alkotni. Ötletek a gyors véleményezéshez A feldolgozást a véleményező a vezetői összefoglalóval kezdje, így megtudja, hogy mire terjed ki a dokumentum, mi a célja, milyen a felépítése. Ha a véleményezőnek fontos témát nem talál a dokumentumban, akkor nézze meg, hogy egyáltalán helye van-e ott. Ha igen, akkor keresse meg a lehetséges helyét, használja a kulcsszavas keresést. Véleményét ossza meg másokkal: a, Minél többen vesznek részt a vélemény kialakításában, annál hasznosabb. Ezért érdemes mások véleményét is megkérdezni a dokumentumról és a róla kialakított civil véleményr ől. Ha van rá kellő idő és személyes kapacitás, hívjon össze (civil egyeztet ő) fórumot. b, A véleményt küldje el másoknak is, hogy használják fel szabadon állásfoglalásuk kialakításához; másoknak is hasznos lehet. c, Keressen támogatókat véleményéhez. Több szervezet, személy közös véleménye nagyobb eséllyel talál meghallgatásra a dokumentum készítőinél. d, Amennyiben az ügy kívánja, véleményét ossza meg a sajtó képviselőivel is. Ha ben kell beküldeni a véleményt, ne felejtse el azt tértivevényesen is postázni (a postai küldeményeket szintén így küldje). A levélben választ is kérjen a hozzászólására.

15 II. fejezet A helyi gazdaságfejlesztés, mint a területfejlesztés kihívásaira adott válasz A területfejlesztési beavatkozások a térségi erőforrások oldaláról két alapvető megközelítésben tervezhetők. Az egyik esetben a hiányzó erőforrásokat kívülről pótoljuk, vagyis befektetőket telepítünk le a térségben, vagy jelentős támogatásokat adunk az ottani fejlesztésekhez. A másik esetben arra törekszünk, hogy feltárjuk a térség saját erőforrásait, és ezeket az erőforrásokat próbáljuk minél hatékonyabban hasznosítani, képessé téve erre a helyi szereplőket. Kézenfekvő, hogy a lakosság szükségleteit a helyi vállalkozások szolgálják ki egyre nagyobb mértékben. A területfejlesztési gyakorlatban ez a két megközelítés nem zárja ki egymást. A helyes megoldás e két logika az adott térség számára optimális ötvözetének alkalmazása. A hazai területfejlesztési gyakorlatban többnyire a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések kerültek előtérbe. Mára bebizonyosodott, hogy a létező problémákra gyakran nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni tisztán külső erőforrások felhasználásával. A külső gazdasági, információs erőforrásokról szóló döntések a térségek közösségein kívül születnek meg, így nem mindig tudják reálisan felmérni és figyelembe venni a helyi közösség érdekeit, és a helyi közösségek célok melletti elköteleződését is alááshatják a térségükön kívül (a bevonásuk nélkül) meghozott döntések. Ezért egyes térségek, települések külső erőforrásokra alapozott gyors fellendülését sokszor ugyanilyen gyors hanyatlás követi. Emellett ezek a külső források legtöbbször nem a hátrányos földrajzi, gazdasági, társadalmi helyzetben lévő térségekbe érkeznek, mert ott a működő tőke fogadásának feltételei (kiépített infrastruktúra, képzett munkaerő stb.) sem adottak. A külső erőforrások ezért önmagukban nem kínálhatnak megoldást e térségek leszakadásának megakadályozására. Fentiek miatt lényegesek a belső (helyi) erőforrások, amelyekről sok szó esik, de kiaknázásuk gyakran háttérbe szorul. Gyakran már nem is tudjuk, nem is hisszük, mennyi szunnyadó érték és potenciál található térségeinkben. Szintén gyakran elfelejtjük azt az egyszerű tételt, hogy ha a javainkat térségünkön belül tartjuk,

16 térségi szereplőknek adjuk át, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik. A belső erőforrások megtestesülhetnek a térség humán erőforrásában (munkaerejében, ismeretanyagában, tettrekészségében, az összefogásban), de természeti és gazdasági erőforrásaiban is. Különösen gondolnunk kell urbanizálódó világunk olyan felértékelődő javaira, mint a tiszta, stresszmentes környezet, az egészséges termékek, a környezetet nem terhelő energia, nem kihasznált helyi ásványkincsek, elfeledett hagyományok. Ugyanilyen erőforrást jelent az együttműködés, a helyi társadalom és a gazdaság szereplőinek minél gyakoribb érintkezése, javaik cseréje. Mindezek városias és vidékies térségekben ha különböző mértékben is egyaránt felfedezhetők. A térségek helyi gazdaságának fejlesztése alkalmas eszköz lehet olyan térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására is, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni. Ugyanakkor alkalmazása nem szűkíthető le erre, mert odaillő megoldással bármely helyi közösségben alkalmazható. Fontos lenne új egyensúlyra törekednünk a külső és belső erőforrások felhasználásában. Erre ösztönöz Magyarország területfejlesztési politikájának alapdokumentuma, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) is, amely a térségi erőforrások védelme, feltárása és fejlesztése érdekében bevezette a térségi fenntarthatóság elvét és célját. Az ennek megfelelő, a belső erőforrásokat fókuszba helyező helyi gazdaságfejlesztés nemcsak az adott térségnek kedvező, mert stabilitást, esetleg fejlődési lehetőséget kínál, hanem a térségen kívül is jótékony hatásokkal jár. Csökkennek általa a térség határain túl jelentkező környezetés társadalomterheléssel járó utazási, szállítási, szennyezőanyagkibocsátási igények.

17 A térségi fenntarthatóság, így a helyi gazdaságfejlesztés térségi autonómiát erősítő, az információk, az energia, a pénz, a termékek és a nyersanyagok minél hosszabb térségen belüli áramoltatását szorgalmazó gondolata látszólag ellentétben van a területfejlesztés másik, sokat hangoztatott európai törekvésével, a térségek versenyképességének erősítésével. Az ellentmondás azonban csak látszólagos. A helyesen értelmezett térségi versenyképesség ugyanis azt jelenti, hogy miden térség találja meg saját, egyedi versenyképességi tényezőjét. A belső erőforrásokra építkező, (részlegesen vagy teljesen) autonóm szerveződésű helyi gazdaság ebben kulcsszerepet kaphat, a versenyképesség fontos tényezője lehet. A helyi gazdaságfejlesztésről területfejlesztési szemszögből A helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő célok és elvek az Országos Területfejlesztési Koncepcióban kerültek összefoglalásra. A 2005-ben megújított Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapelvei és céljai között a térségi fenntarthatóság, a fenntartható térhasználat kapcsán megjelent az a gondolat, amely a helyi gazdaságfejlesztést is meghatározza. Jelenleg az OTK az egyetlen legitim hazai országos tervdokumentum, amely e szempontok révén integrálja a helyi gazdaságfejlesztés témakörét. A helyi gazdaságfejlesztés a hazai területfejlesztésben A területfejlesztés elvi tartalmát az 1996-ban elfogadott területfejlesztési törvény rögzíti, amely a területfejlesztés céljai és feladatai között egyaránt hangsúlyos helyen említi a gazdaságfejlesztést. Ennek kapcsán a törvény a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítését, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtését, az innováció térbeli terjedésének segítését, a gazdasági céloknak is megfelelő térszerkezet kialakítását, a gazdasági feltételekben is megmutatkozó különbségek mérséklését, a gazdaság, valamint a környezet és társadalom egyensúlyának fenntartását, a gazdaság megújulását elősegítő, térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitikát, a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítését, az innováció feltételeinek javítását, valamint a befektetők számára vonzó

18 vállalkozói környezet kialakítását említi. Mindezt nem általános gazdaságfejlesztési célzattal, hanem olyan eszközként, amellyel elősegíthető a kedvezőtlen, elmaradott térségek felzárkóztatása, az országban meglévő területi különbségek csökkentése. Az es évek közepe közgondolkodásának és közfeladatainak megfelelően középpontjában a gazdasági szerkezetváltás állt, a korszerű, versenyképes gazdasági szerkezet megteremtésének érdekében. A törvény szó szerint sem célban, sem feladatban nem nevesíti a helyi gazdaságfejlesztést, de tartalmilag természetesen arra is irányul, a térségi erőforrások hasznosítása leginkább ezt jelentheti. Bár a törvény és a korábbi szakirodalmak a területfejlesztés központi elemének tekintették a gazdaságfejlesztést, a 2005-ös OTK szerint már nem a gazdaságfejlesztés a területfejlesztés elsődleges eszköze. A gazdaságfejlesztés mindig más területfejlesztési beavatkozásokkal együtt, térségileg integráltan alkalmazandó. Erre az integrációra kitűnő teret kínál a helyi gazdaságfejlesztés, hiszen sokszínű társadalmi, gazdasági és kulturális erőforrásokra támaszkodik. A helyi gazdaság fejlesztése nemcsak a helyi termelő vagy szolgáltató tevékenység, az abból származó helyi munkalehetőség és jövedelem biztosítása szempontjából bír területfejlesztési jelentőséggel, hanem amiatt is, hogy hozzájárul a kistelepülések, a vidéki térségek népességének helyben tartásához, a helyi kulturális és környezeti értékek megőrzéséhez. Így elősegíthető egy másik területfejlesztési célkitűzés megvalósítása, amely a policentrikus településhálózat, a harmonikus térszerkezet kialakítása. A helyi gazdaságfejlesztés az EU regionális politikájában A regionális politika természetszerűleg kapcsolódik a gazdaság fejlődéséhez, hiszen döntően amiatt jött létre, hogy Európa, illetve az ország különböző régiói között fennálló gazdasági egyenlőtlenségeket csökkentse, akár a gazdasági tevékenységek kiegyensúlyozottabb térbeli eloszlását, akár azok hatékonyságát értve ez alatt. A regionális politika alapvetően a gazdaságfejlesztést szolgálja, ebből kiindulva a regionális stratégiák, így a területfejlesztési koncepciók, programok is.

19 A gazdaságfejlesztés a regionális politika és a területfejlesztés értelmezésében azonban nem elsősorban a helyi (lokális) gazdaság fejlesztését jelenti. Regionális léptékéből adódóan e szakpolitika főként a régiókra fókuszál, regionális gazdaságszervezésben és fejlesztésben gondolkodik. Céljai regionális léptékben valósíthatók meg, többek közt iparfejlesztést, technológiai centrumok fejlesztését, klaszterek létrehozását, beszállítói hálózatok kialakítását, kutatási-fejlesztési intézmények és tevékenységek fejlesztését, beruházás- és befektetésösztönzést foglalnak magukban. A régióra fókuszálás abból az elgondolásból következik, hogy a régiók jelentik a gazdaságfejlesztési irányultságú regionális fejlesztési politika érvényesítésének optimális tereit, itt foghatók meg leginkább azok a térszervező erők, amelyekkel az egyes térségek fejlődése előmozdítható. Mindennek alapja a globalizáció miatt felerősödött regionális verseny, ami a régiókat egyedi, versenyelőnyüket biztosító stratégiák kidolgozására készteti. Ebben a környezetben a helyi gazdaság leginkább úgy jelenik meg, mint gazdasági potenciál, belső erőforrás, ami meghatározója a regionális versenyképességnek. Termékeivel, vállalkozásaival jelen van a regionális gazdasági térben, jobb esetben gazdasági együttműködési hálózatokba, klaszterekbe is bekapcsolódik. A helyi gazdaságfejlesztés, mint helyi fejlesztés Az előzőek szerint a helyi gazdaságfejlesztés területfejlesztési szempontból a helyi fejlesztés témakörében helyezhető el. E megközelítés lényege a helyi (lokális) társadalom kezdeményezése és ellenőrzése, a nemzeti, illetve a tágabb térségi, a lokálisnál magasabb szintről eredő fejlesztéshez viszonyított saját mozgástér, az alulról szerveződő jelleg. Helyi szint alatt települést, mikrotérséget, kistérséget értünk. A helyi fejlesztéssel kapcsolatos értelmezésekben ahogyan korábban már jeleztük három közös alapelem van: a helyi szereplők bevonása, a helyi erőforrások befektetése és a helyi kontroll gyakorlása. Közülük a leghangsúlyosabb a helyi ellenőrzés, mert külső erőforrások és külső szereplők megjelenése esetén is biztosítja a helyi érdekek érvényesítését. Az alulról vezérelt térségfejlesztés alapfeltétele ugyanis, hogy a helyi közösség autonóm módon határozhassa meg céljait, a megvalósításhoz vezető utakat és a külvilág változásaihoz való alkalmazkodás módját. A saját stratégiaformálás mellett a

20 helyi, ill. kistérségi kezdeményezések sikeres megvalósításához szükség van: a helyi erőforrások helyi ellenőrzésére, saját politikai, irányítási, pénzügyi és fejlesztési szervezetekre, továbbá biztos saját pénzügyi alapokra. A helyi gazdaságfejlesztés, mint területfejlesztési támogatáspolitikai eszköz A fentiekből adódóan a gazdaságfejlesztés a kezdetek óta része a területfejlesztési támogatáspolitikának, ami ugyan nem kifejezetten helyi gazdaságfejlesztést jelent, de adott esetben azt is. Az 1996 óta a megyei területfejlesztési tanácsok, majd 2007-től a regionális fejlesztési tanácsok által kezelt decentralizált területfejlesztési célú támogatások keretében vállalkozások, önkormányzatok, önkormányzati társulások, gazdasági kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok jutottak forráshoz gazdaságfejlesztési célú elképzeléseik megvalósítására között a területfejlesztési források 18,6%-a (86,3 mrd Ft) jutott közvetlen gazdaságfejlesztésre, amelyből 5717 projekt valósult meg. Természetesen a többi támogatási célnak, így a humán infrastruktúra- és a humán erőforrás-fejlesztésnek, a közlekedési és települési infrastruktúra-fejlesztésnek is lehettek gazdaságfejlesztési hatásai, nem beszélve a turizmusfejlesztésről. A közfoglalkoztatás támogatása pedig kifejezetten a helyi gazdaság témakörébe tartozik. A hazai területfejlesztési célú előirányzatok6 gazdaságfejlesztési hatású támogatási tématerületei az alábbiak: Termelő és üzleti infrastruktúra: ipari parkok, innovációs központok, inkubátorházak kialakítása, fejlesztése; ipari területek, barnamezős területek fejlesztése; vállalkozások telephelyen, üzemi területen történő infrastruktúrafejlesztése. Vállalkozásfejlesztés: vállalkozások technológia-, gép-, eszközbeszerzése és fejlesztése; innováció; mikro-, kis és középvállalkozásoknak nyújtott vállalkozásfejlesztési szolgáltatások, tanácsadás; vállalkozói övezetekben megvalósuló fejlesztések támogatása.

Civil Területfejlesztési Kisokos

Civil Területfejlesztési Kisokos kisokos:layout 1 7/29/10 4:40 PM Page 3 Civil Területfejlesztési Kisokos Tájékoztató füzet civileknek Milyen szerepet töltenek be a civilek a területfejlesztésben? A társadalmi egyeztetés; a partnerség

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés a területfejlesztés szemszögéből. Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI

A helyi gazdaságfejlesztés a területfejlesztés szemszögéből. Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI A helyi gazdaságfejlesztés a területfejlesztés szemszögéből Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI A HGF céljainak kapcsolódása az OTK-hoz 2005-ben megújított OTK alapelvei és céljai között

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Az MNVH céljai, feladata és felépítése. Bíró Anna MNVH Nógrád megyei referens

Az MNVH céljai, feladata és felépítése. Bíró Anna MNVH Nógrád megyei referens Az MNVH céljai, feladata és felépítése Bíró Anna MNVH Nógrád megyei referens MNVH megalakulása, jogszabályi háttér 1698/2005 EK rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA Milos Katalin- Főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Intézményfejlesztési projektek eredményes tervezése és megvalósítása a közszférában

Intézményfejlesztési projektek eredményes tervezése és megvalósítása a közszférában 1996 PROMEI Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Közhasznú Társaság 2009 PROMEI Nonprofit Kft. Az Európai Uniós csatlakozás hazai intézményrendszerének részeként feladatai: modernizációs

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A NAKVI és az MNVH feladata és lehetőségei. Amiről szó lesz

A NAKVI és az MNVH feladata és lehetőségei. Amiről szó lesz A NAKVI és az MNVH feladata és lehetőségei Vágó Ilona mb. osztályvezető MNVH Hálózati és Projektkoordinációs Igazgatóság Karcag, 2012. November 9. Amiről szó lesz 1. Röviden a Nemzeti Agrárszaktanácsadási,

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER

M M. www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER M M www.metalcluster.hu MAGYAR METAL FÉMIPARI KLASZTER BEMUTATKOZUNK A Magyar Metál Fémipari Klaszter (MMF Klaszter) a magyarországi fémipar szereplőit kívánja közös érdekek mentén versenyelőnyökhöz juttatni,

Részletesebben

Bábolna 2013. december 10.

Bábolna 2013. december 10. Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3.

Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Akad még lehetőség Vállalkozói pályázatok uniós forrásból Gáspár Bence, főosztályvezető Debrecen, 2010. június 3. Uniós gazdaságfejlesztés számokban 2007-2009 3-ból 2 sikeres pályázó 10 000 hazai vállalkozás

Részletesebben

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ Alapító Okirat és Működési Szabályzat 1. A Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ adatai 1.1. Az Inkubátorház alapítása A Csomádi

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Az MNVH és a NAKVI szerepe az IKSZT program lebonyolításában. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató. Budapest, 2013. március 5.

Az MNVH és a NAKVI szerepe az IKSZT program lebonyolításában. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató. Budapest, 2013. március 5. Az MNVH és a NAKVI szerepe az IKSZT program lebonyolításában Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Budapest, 2013. március 5. Az Intézet munkájának rövid bemutatása Sokrétű és szerteágazó feladatok a vidékfejlesztés

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott

Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott Az elmúlt 20 év során a LEADER szemléletmód hatékonynak és eredményesnek bizonyult a fejlesztéspolitikában: A Strukturális Alapokból finanszírozott kezdeményezésekből nyert tapasztalatokon alapul A vidéki

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Melléklet a Heves Megyei Közgyűlés 75/2013. (IX.27.) önkormányzati határozatához

Melléklet a Heves Megyei Közgyűlés 75/2013. (IX.27.) önkormányzati határozatához Melléklet a Heves Megyei Közgyűlés 75/2013. (IX.27.) önkormányzati határozatához Heves Megye Területfejlesztési Program (2014-2020) Partnerségi Terve A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Országos Könyvtárügyi Konferencia

Országos Könyvtárügyi Konferencia Eperjesi Tamás főigazgató-helyettes NAKVI 2012. november 22-23. Országos Könyvtárügyi Konferencia Országos Széchényi Könyvtár Az intézet rövid története 1994-ben az elődszervezetek összevonásával a szakképzési

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Vállalkozásfejlesztési konferencia Győr 2011. május 17. Helyzetértékelés Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, 60,4%-os foglalkoztatási

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben