dr. Horváth Katalin ügyvéd Sár és Társai Ügyvédi Iroda

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr. Horváth Katalin ügyvéd Sár és Társai Ügyvédi Iroda"

Átírás

1 dr. Horváth Katalin ügyvéd Sár és Társai Ügyvédi Iroda A gyűjtő és kereső portál szolgáltatás jogszerűsége és a jogszerűtlennek minősülő szolgáltatás elemek kiküszöbölése Ügyfeleink gyakran fordulnak hozzánk internetes portálok létrehozatalával kapcsolatos kérdésekben. Az egyszerű honlapok létrehozása nem okoz túl sok problémát, jogi kérdések elsősorban akkor merülnek fel, ha a honlap mögött egy kereső funkcióval támogatott elektronikus adatbázis is működik. Az információtechnológia fejlődésével elterjedtek azok a honlapok is, amelyeken nem vagy nem kizárólag a honlap üzemeltetője generálja a tartalmat, hanem a felhasználók, a honlapot böngészők is létrehozhatnak tartalmakat, fórumokat, blogokat vezethetnek, beleszólhatnak az adott oldal tartalmába és alakíthatják azt. Az ilyen honlapok közül talán a legtöbb jogi problémát és kérdést felvető honlapok a web 2.0 alkalmazást is magában foglaló gyűjtő és kereső portálok, amelyek más, on-line elérhető adatbázisokban is keresnek és ezen keresési eredményeket kulcsszavak alapján egy saját adatbázisba rendezik. Ezek az internetes website-ok szerzői és szomszédos jogi és elektronikus kereskedelmi jogi kérdéseket is felvetnek. A mostani tanulmányban egy ilyen hipotetikus gyűjtő és kereső portál esetén keresztül elsősorban ezeket vizsgálom meg, és kísérletet teszek arra, hogy az ilyen portálok üzemeltetőinek útmutatást adjak, hogyan lehet egy ilyen web 2.0 alkalmazást is magában foglaló gyűjtő és keresőportált jogszerűen működtetni. 1. Technikai alapok, a hipotetikus gyűjtő és keresőportál működési elve A tanulmány egy olyan hipotetikus gyűjtő és keresőportál jogszerű működtetésének kereteit vizsgálja, ahol a felhasználók kulcsszavak alapján kereshetnek az adott témában valamennyi interneten fellelhető tartalom között (a továbbiakban: portál). Az elképzelt, hipotetikus portálhoz olyan kereső motor tartozik, amely két típusú keresést végez. Az első keresési szakasz az ún. előkeresés, amely során az előre meghatározott kulcsszavak alapján, a kulcsszavakhoz rendelt témákban meghatározott, témánként, területenként különböző, mindig az adott témához illő időközönként automatikusan adatot gyűjt és tárol. Az előkeresés gyakorisága lehet napi, heti, havi is, függően az adott kulcsszóhoz rendelt adott téma internetes tartalmának változási gyakoriságától. Ez az előkeresés nem valós idejű keresés, vagyis az előkeresés eredményeképpen megjelenő találatokat a portál eltárolja és a felhasználók által indított konkrét, valós idejű keresések mellett felhasználja. Az előkeresés a felhasználók elől rejtetten történik, és attól függetlenül. Az előkeresés eredményeit a portál saját adatbázisába rendezi, és a találatokat meghatározott kulcsszavakhoz rendeli. A portál keresőmotorja felhasználja az adatbázissal rendelkező portálok, például apróhirdetési oldalak keresőmotorjait is, és az így kapott eredményeket is megjeleníti a találati listában. A hipotetikus portál esetében a kereső funkció második szakasza az előkeresés során összeállított, kulcsszavakon alapuló saját adatbázisban történő keresés, amely során a felhasználó által beírt keresendő kifejezésre (kulcsszóra) folytatja le a rendszer a keresést és szűkíti az előkeresés során létrehozott adatbázisából a konkrét találatokat. 1

2 A keresőmotorok beállításait a felhasználó testre szabhatja, saját igényeinek megfelelően beállíthatja, így ha nem elégedett a keresés alap-beállításaival végzett eredményével, saját maga számára beállíthatja a keresés mélységét, vagyis új portálokat jelölhet meg, amelyekben a keresőmotor keressen, változtathatja az automatikus előkeresés gyakoriságát, vagy valós idejű keresést is végezhet. A keresőmotorok minden, az adott kulcsszóhoz kapcsolódó témában fellelhető internetes tartalomban keresnek, így egyedi honlapokon, gyűjtőportálokon, lap.hu típusú linkgyűjteményekben, apróhirdetési portálokon és az azok alapját képező, on-line elérhető adatbázisokban, fórum rovatokban és azok konkrét fórum bejegyzéseiben, blogokban és azok konkrét blog bejegyzéseiben is. Az előkeresés eredményeit a rendszer témákhoz és kulcsszavakhoz rendeli oly módon, hogy egy adott találat több kulcsszóhoz és témához is kapcsolódhat. Így a találatokat a kulcsszavakhoz rendelve menti el a rendszer és készít róluk tartós másolatot. A vizsgált internetes oldalak, fórumok, blogok, portálok tartalmát nem egészében tárolja a rendszer, hanem a keresési eredményeket külön-külön kulcsszavakhoz kapcsolva. Az adatbázissal rendelkező portálok esetében nem mentik le és tárolják (többszörözik) a teljes adatbázist meghatározott időközönként, hanem az adatbázisban lévő konkrét elemeket válogatja ki a keresőmotor, majd hozzákapcsolja az egyes adatbázis tartalmakat a megfelelő kulcsszavakhoz és így kulcsszavanként tárolja őket és készít róluk tartós másolatot. Lehetséges, hogy a rendszer a teljes adatbázisok teljes tartalmát eltárolja, de azt nem egészében teszi, hanem minden adatbázist szétbont tartalmi elemeire, és a különböző adatbázisokból származó tartalmi elemeket attól függetlenül, hogy ugyanabból vagy más adatbázisból származnak-e, a megfelelő kulcsszavakhoz kapcsolva, egy új struktúrában, saját adatbázisban többszörözi és tárolja. A rendszer tárolja egyrészt a keresési eredményként megkapott linkeket, másrészt a konkrét honlapok, portálok, fórumok, blogok statikus tartalmát és a keresési feltételeknek megfelelő konkrét szövegszerű tartalmát is. Tárolásra kerül továbbá ezeknek a kereséskori időállapotában meglévő tartalma, akár több időállapotú tartalom is elérhető egyidejűleg (tárolt változat), és a felhasználó által indított valós idejű keresés eredményeként megjelenő éppen aktuális időállapotú változat és tartalom is. A fenti mechanizmussal a hipotetikus gyűjtő és keresőportál üzemeltetője is létrehoz egy saját adatbázist, amely meghatározott kulcsszavak és a kulcsszavakhoz rendelt témák alapján kereshető. A keresési feltételeknek megfelelő találatokat a portál saját arculati elemei alatt, saját keretben jeleníti meg oly módon, hogy a konkrét találatok listaszerűen, táblázatos (határvonalak nélküli, de azonos sor és oszlopmagassággal és karakterszámmal) formában, felsorolásban jelennek meg. A találatok nem csak linkek formájában jelennek meg, hanem a talált konkrét tartalmak is látszanak, olvashatóak. A találatok nem feltétlenül tartalmazzák az eredeti grafikus környezetüket, de technikailag megoldható az is, hogy a listában szereplő megtalált tartalmak saját környezetükbe ágyazva, az ott lévő képekkel együtt jelenjenek meg. A listaszerű megjelenítésben nem a teljes tartalom jelenik meg, hanem csak a legrelevánsabb részlete. Ezt követően tud a felhasználó a kiválasztott találatra kattintani, amelynek következtében a konkrét tartalmat tartalmazó adott honlap archivált és a rendszerben tárolt tartalma is megjelenik, az archivált honlap minden elemével, de mindvégig a rendszer saját grafikus keretében, saját arculati elemei alatt. A keresőmotor azonban nem egy lépcsőben irányítja tovább a felhasználót a konkrét weboldalakra, hanem először saját keretben megjeleníti az adott témával kapcsolatos információkat, így például az árat, telefonszámokat, adatokat, és csak innen léphet tovább a felhasználó az eredeti, a rendszer által tárolt tartalomra, ahol minden link és flash működik, és nemcsak a releváns szöveg jelenik meg, hanem a teljes weboldal. A rendszer a jelszóval védett más honlapokon is képes keresést végezni, így azokon a honlapokon, ahol a kereséshez jelszó szükséges, vagy a felhasználó a kereső által használt jelszón keresztül férhet 2

3 hozzá a tartalmakhoz, ott a rendszer vagy regisztrálja a felhasználót, vagy ha a felhasználó már rendelkezik jelszóval, akkor azt meg kell adnia és az ő neve alatt fut le a keresés. A jelszóval védett oldalaknál a végső, linkszerű átirányítás a honlapon való regisztrációt követően történhet meg. 2. A jogi szempontból releváns működési elemek Ahhoz, hogy a tanulmány tárgyát képező hipotetikus portál működését jogi szempontból megítélhessük, ki kell válogatni azon működési mechanizmusokat, szolgáltatás részeket, illetve folyamat részeket, amelyek jogi szempontból relevanciával rendelkeznek. Ezek az elemek, folyamatok a következők: - a keresőmotor működési elve, a kereső szolgáltatás alapját képező kulcsszavak, a keresés időbelisége, előkeresés és szűkítő keresés az előkeresés során már adatbázisba rendezett és így tárolt tartalmakban; - a vizsgált tartalmak, amelyekben a keresőmotor találatokat keres, ide tartoznak a honlapok, gyűjtőportálok, linkgyűjtemények, lap.hu típusú oldalak, blogok, fórumok, interneten elérhető és saját keresővel rendelkező adatbázisok, mint például apróhirdetési oldalak; - keresési eredmények és tartalmak tárolása, adatbázisba rendezése, beleértve a különböző időállapotú honlapok tartalmának tárolását, figyelt tartalmakban kulcsszavas keresés alapján keletkezett találatok kulcsszavakhoz rendelését, és saját adatbázisba foglalását és ily módon történő tárolását; - találati lista megjelenítése, saját arculat alatt, saját keretben, nem pusztán a linkek, hanem a keresési feltételeknek megfelelő konkrét, rövidített releváns tartalom elemek listaszerű megjelenítése, majd ezt követően a már tárolt honlap releváns tartalmának megjelenítése; - a jelszóval védett oldalak keresési eredményének megjelenítése. 3. Az adatbázisok kereső szolgáltatásban való felhasználásának jogi megítélése Ahogy az a tanulmány tárgyát képező hipotetikus portál működési mechanizmusánál részletesen bemutatásra került, a portál olyan keresési funkciót is tartalmaz, amely mások által összeállított, online elérhető adatbázisokban lévő adatokra is rákeres mind az előkeresés, mind pedig a felhasználó által vezérelt mélyebb keresés során és az így kinyert találatokat hozzárendeli kulcsszavakhoz, majd egy saját adatbázisban tartósan rögzíti azokat. A rögzített és adatbázisban tárolt találatok (adatok) további keresésekhez is felhasználhatóak Az adatbázisok típusai Az adatbázisok között jogi szempontból négy féle adatbázist különböztetünk meg: 1. gyűjteményes műnek minősülő adatbázis, ha az önálló tartalmi elemek, adatok vagy művek valamely módszer vagy rendszer szerinti elrendezése egyben egyéni, eredeti jellegű is, és az így elrendezett gyűjtemény egyes tartalmi elemeihez számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni, szerzői jogvédelem alá tartozik; 2. gyűjteményes műnek minősülő, az előző pontban megjelölt adatbázis, ha a tartalmi elemeinek megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt, ún. sui generis adatbázis oltalomban is részesül; 3. gyűjteményes műnek nem minősülő adatbázis, ha a tartalmi elemeinek megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt, ún. sui generis adatbázis oltalomban részesül; végül 4. olyan adatbázis, amely nem minősül gyűjteményes műnek és sui generis adatbázisnak sem, vagyis szerzői és rokonjogi szempontból védelemben nem részesül. 3

4 A fenti négy adatbázis fajtából jogi szempontból az 1-3. pontokban megjelölt, jogi oltalom alá tartozó adatbázisok relevánsak. Ezen adatbázisok védelme közös annyiban, hogy sem a gyűjteményes műként, sem pedig a sui generis adatbázisként fennálló jogi oltalom nem terjed ki az adatbázisokban lévő adatok védelmére, és valamennyi adatbázis adatai lehetnek szerzői vagy szomszédos jogilag védett és nem védett alkotások egyaránt Az adatbázisok jogi oltalma Az adatbázisok jogi védelmét nemzetközi szinten a évi IX. törvénnyel kihirdetett TRIPS Megállapodás alapozta meg, melynek értelmében védettek az adatállományok vagy más anyagok akár gép által olvasható, akár más formában, amelyek tartalmuk kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi alkotások. Ez a védelem, amely nem terjed ki magára az adatra vagy anyagra, nem csorbíthatja a magán az adaton vagy anyagon fennálló szerzői jogot. 1 Az ún. Berni Uniós Egyezmény 2 (BUE) 2. cikk (5) bekezdése szerint irodalmi vagy művészeti műveknek az anyag kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi alkotásnak minősülő gyűjteményei, mint például enciklopédiák és antológiák, a gyűjtemény részét alkotó egyes művek szerzőit megillető jogok sérelme nélkül, e jellegüknél fogva részesülnek védelemben. Az évi genfi ún. Szerzői Jogi Egyezmény (WIPO Copyright Treaty) 5. cikke értelmében az adatoknak vagy egyéb alkotóelemeknek tartalmi elemek kiválasztása vagy elrendezése folytán szellemi alkotásnak minősülő gyűjteményei e jellegüknél fogva részesülnek védelemben. A védelem nem terjed ki magukra az összeállítás tartalmát képező adatokra vagy anyagokra, és nem csorbítja az összeállításba felvett egyes adatokon vagy anyagokon fennálló szerzői jogokat 3. A hatályos európai közösségi szabályozást az Európai Parlament és Tanács adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK. sz. irányelve jelenti (a továbbiakban: Adatbázis Irányelv), amely részben a BUE, illetve a Genfi Szerzői Jogi Egyezmény fenti rendelkezésein alapul, részben azonban azokon túllépve a világon elsőként kiterjed a szerzői műként semmilyen szempontból (sem tartalmi és szerkesztésbeli, sem pusztán szerkesztésbeli szempontból) nem minősülő adatgyűjteményekre is, lehetővé téve az ilyen számítástechnikai eszközökkel vagy más módon egyedileg hozzáférhető, valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett adatgyűjtemények ún. sui generis védelmét egyes jogosulatlan felhasználási cselekmények (jogosulatlan ún. kimásolások, illetve újrahasznosítások) esetén. A magyar szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény (Szjt.) VII. Fejezet 60/A. -a, illetve XI/A Fejezet 84/A 84/E. -ai a jogharmonizáció során majdnem teljes mértékben átvették az adatbázis irányelv rendelkezéseit. A fent felsorolt 1-3. pontban meghatározott adatbázis (gyűjtemény) típusok alapján különbözik a szerzői jogi, illetve rokonjogi védelem tartalma és terjedelme és mindazon felhasználások köre, amelyekhez a szerzői vagy rokonjogi jogosult hozzájárulása szükséges. A kereséssel érintett egyes honlapok típusa szerint lehet eldönteni, hogy szerzői jogi, illetve elektronikus kereskedelmi jogi szempontból hogyan működtethető jogszerűen a fent leírt gyűjtő és keresőportál A gyűjteményes műnek minősülő honlapok, amik nem minősülnek adatbázisnak Az Szjt. 7. alapján szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A gyűjteményes műveken évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről 1. C) Melléklet MEGÁLLAPODÁS A SZELLEMI TULAJDONJOGOK KERESKEDELMI VONATKOZÁSAIRÓL 10. Cikk 2. pontja évi 4. törvényerejű rendelet az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló szeptember 9-i Berni Egyezmény Párizsban, az évi július hó 24. napján felülvizsgált szövegének kihirdetéséről évi XLIX. Törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete december 20-án, genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződédének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló Szerződésének kihirdetéséről. Kihirdetve: Cikk 4

5 fennálló szerzői jogi védelem független attól, hogy a gyűjteményes mű részei, tartalmi elemei szerzői jogi oltalomban részesülnek-e. A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, és a gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire. A gyűjteményes művek esetében tehát a szerzői jog az egyéni, eredeti szerkesztést, elrendezést, válogatást védi, a benne lévő, szerzői műnek, szomszédos jogi teljesítménynek nem minősülő adatok átvételéhez nem kell a szerkesztő engedélye (a Szerzői Jogi Szakértő Testület 38/2006 sz. szakvéleménye is ezt erősíti meg). Ha viszont a gyűjteményes mű egyes elemei önmagukban is szerzői jogi oltalom alatt állnak, akkor ezen művek bármilyen felhasználásához, ha az nem tartozik a szabad felhasználás körébe, a szerzői jogosult engedélye szükséges. A gyűjteményes művek esetében a gyűjteményes mű egészén, vagyis az oltalommal védett egyéni, eredeti jellegű elrendezésen, válogatáson, szerkesztésen fennálló szerzői jog illeti meg a gyűjteményes mű szerkesztőjét. A gyűjteményes művekkel kapcsolatos joggyakorlat szerint nem minősül gyűjteményes műnek az olyan adatgyűjtemény, amelyben az adatok (elemek, művek, stb.) úgy vannak csoportosítva, hogy az adatgyűjtemény valamennyi, bizonyos tulajdonsággal rendelkező elemet tartalmaz (pl. valamennyi budapesti telefon előfizető adatait), és akkor sem, ha nem haladja meg a válogatás elve és módszere a nyilvánvaló sorrendbe illeszthető tulajdonságok alapján történő automatikus rendezést (abc rend, kezdőbetű, súly, hossz, stb) 4. Gyűjteményes műnek minősítették például a fényképes bútorkatalógust, amelynek egyes elemei (bútorokról készült fényképek, bútorok leírása) azonban nem állnak szerzői jogi oltalom alatt 5. Nem minősül ugyanakkor gyűjteményes műnek például többek között a településenkénti telefonkönyv, vagy például a vendéglátó- és szálláshely kereső portál adatgyűjteménye, mert a gyűjteményben az elrendezés és a válogatás az összegyűjtött elemek nyilvánvaló tulajdonságai alapján történt (név, cím, kategória, árszint) 6. Nem tekinthető továbbá gyűjteményes műnek az a gyűjtemény sem, amely gyógyszerek leírását, bemutatását tartalmazza, ha a gyógyszerek gyűjteményben való elrendezése a forgalomba hozatali engedélyek részét képező termékjellemzőkön alapul, és az elrendezésben a tipográfia régóta ismert és alkalmazott kiemelési, tördelési, szerkesztési, tömörítési és rendezési elveit alkalmazzák, és az elrendezés, válogatás követi a szakterületi logikát. 7 Ha tehát valamely adatgyűjtemény gyűjteményes műnek minősül a benne lévő adatok elrendezésének, válogatásának egyéni, eredeti jellege miatt, de nem minősül az Szjt. 60/A. -a és 61. -a szerinti adatbázisnak, mert az elemek egyedileg nem kereshetők és nem férhetők hozzá, vagy mert az adatgyűjtemény nem jelentős ráfordítással készült, akkor a gyűjteményes műben lévő adatok, elemek felhasználásához, így más adatbázisban történő többszörözéséhez, tárolásához, nyilvánossághoz közvetítéséhez, ha az egyes elemek külön nem állnak szerzői jogi vagy szomszédos jogi oltalom alatt, nem kell engedély a szerzői/szomszédos jogi jogosulttól. Ha pedig az adatgyűjtemény nem minősül gyűjteményes műnek, és azon felül adatbázisnak sem, annak elemei szintén engedély nélkül felhasználhatók Az adatbázisnak minősülő gyűjteményes művek Az Szjt a szerint gyűjteményes mű is lehet az Szjt. 60/A. -ában meghatározott adatbázis akkor, ha a gyűjteményes műben egyéni, eredeti jelleggel elrendezett, válogatott, szerkesztett tartalmi elemek, adatok számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzáférhetők, kereshetők, az egyes részek közvetlenül megismerhetők. 4 SzJSzT 38/2006. számú szakvéleménye 5 SzJSzT 1/2007. sz. szakvéleménye 6 SzJSzT 23/2008 sz. szakvéleménye 7 SzJSzT 39/2004. sz. szakvéleményének kiegészítése 5

6 Ha a gyűjteményes mű a fentiek szerint adatbázisnak is minősül egyben, akkor egyrészt a gyűjteményes mű szerkesztőjének szerzői jogi engedélye kell ahhoz, hogy a gyűjteményes mű egyénieredeti jellegű szerkesztési, válogatási elvét felhasználják, ezen felül pedig az adatbázis mint gyűjteményes mű szerkesztőjének engedélye kell ahhoz is, hogy az adatbázis egészét vagy annak egy részét többszörözzék, átdolgozzák, átalakítsák, elrendezzék, az adatbázist nyilvánosan terjesszék, nyilvánossághoz közvetítsék, nyilvánosan megjelenítsék vagy nyilvánosan előadják 8. Ha a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis egyben sui generis adatbázisnak is minősül, mert az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése és előállítása jelentős ráfordítással járt, az adatbázis előállítóját a következő pontban meghatározott sui generis adatbázis jogok is megilletik A sui generis adatbázisok, amik nem gyűjteményes művek A sui generis adatbázis fogalma Az adatbázis fogalmát a magyar Szjt. fentiekben már ismertetett, az Adatbázis Irányelvvel alapvetően megegyező szabályai úgy határozzák meg, mint önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni. 10 A törvényi szabályozás alapján azt az adatbázist és azt az adatbázis előállítót illeti meg a sui generis adatbázis védelem, amelynek tartalmának megszerzése, ellenőrzése, vagy megjelenítése (minőségileg vagy mennyiségileg) jelentős ráfordítást igényelt, és ami megfelel az adatbázis Szjt. 60/A. -ában lévő fogalmának. Ahhoz tehát, hogy a keresőmotorral és keresőszolgáltatással érintett adatbázisok esetében eldöntsük, hogy mely adatbázisok esetében jogszerű az engedélykérés nélkül történő felhasználás és melyek esetében nem, feltétlenül szükséges annak megvizsgálása, hogy ezek az érintett adatbázisok sui generis jogi védelem alatt állnak-e. Az Európai Bíróság négy sui generis adatbázis ítéletében vizsgálta meg az adatbázis védelem fennállásának feltételeit, ezek a következők voltak: a Fixtures Marketing Ltd. v. Oy Veikkaus Ab; v. Svenska Spel AB; v. OPAP ügyek 11 és a British Horseracing Board Ltd and Others v. William Hill Organization Ltd eset 12. Az Európai Bíróság joggyakorlatának megvizsgálása szükséges ahhoz, hogy az érintett adatbázisok rokonjogi védelmének fennállását megállapíthassuk. Az Európai Bíróság ítéleteiben kimondta, hogy az adatbázis védelem szempontjából irreleváns, hogy statikus avagy dinamikus adatbázisról van-e szó, ugyanis a dinamikus, vagyis meghatározott időközönként változó tartalmú adatgyűjtemények is adatbázisnak minősülhetnek A jelentős ráfordítás fogalma Az adatbázisokat megillető sui generis jogi védelem elsődleges feltétele a jelentős ráfordítás megléte. A jelentős ráfordításnak az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése és megjelenítése szempontjából kell fennállnia, és mennyiségileg vagy minőségileg jelentősnek kell lennie. 13 Az adatbázisok létrehozása jelentős emberi, műszaki és pénzügyi ráfordítást igényel, ezért a sui generis 8 Adatbázis Irányelv 5. cikk, a szerzői jogi oltalom alatt álló adatbázisok szerzőinek kizárólagos jogai 9 Adatbázis irányelv 7. cikk (1) bekezdése, Szjt. 84/A. (5) bekezdése 10 Szjt. 60/A. (1) bekezdés 11 Az Európai Bíróság november 9. napján hozott C-46/02, C-338/02 és C-444/02 számú ítélete a sui generis adatbázisok jogi védelméről, a jelentős ráfordítás fogalma 12 Az Európai Bíróság november 9. napján hozott C-203/02 számú ítélete a sui generis adatbázisok jogi védelméről, a megszerzés, ellenőrzés, megjelenítés fogalma, az adatbázis tartalmának jelentős/jelentéktelen része; kimásolás és újrahasznosítás; rendes felhasználás; indokolatlan károsítás fogalma tárgyában 13 A magyar Szjt. a mennyiségi és a minőségi előfeltételeket nem választja külön, hanem csupán jelentős ráfordításról beszél ellentétben az Adatbázis Irányelv 7. cikk (1) bekezdésével. 6

7 védelemnek az a célja, hogy a fenti ráfordítások védelmét biztosítsa, a ráfordítások pedig a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásából és/vagy idő, munka és energia ráfordításából állhatnak. 14 Az Európai Bíróság a fent hivatkozott négy adatbázis ítéletében kimondta, hogy az adatok (azaz az adatbázis egyes tartalmi elemei) előállítása (létrehozása) területén kifejtett ráfordítás az adatbázis tartalom megszerzése érdekében kifejtett jelentős ráfordítások körében nem vehető figyelembe. Az adatbázis tartalmi elemeinek megszerzése szempontjából a már létező, meglévő tulajdonképpen csak a maguktól már meglévő vagy más által korábban már létrehozott adatok adatbázisba foglalásába invesztált ráfordítást lehet csak számításba venni. 15 A jelentős ráfordítás azonban nem csak az adatbázist alkotó adatok megszerzésében állhat fenn, hanem a tartalom ellenőrzése vagy megjelenítése során is. Az adatbázis tartalmának ellenőrzése biztosítja az információk megbízhatóságát, az összegyűjtött anyagok hitelességét. Az adatbázis tartalmának megszerzésével és ellenőrzésével kapcsolatos költségeken túl mindazonáltal az adatok megjelenítésével kapcsolatos költségeket is figyelembe lehet venni a jelentős ráfordítás körében. Ahogy a fentiekben már utaltunk rá, az Európai Bíróság által alapul vett jogelméleti álláspont szerint ide tartoznak a digitalizálási költségek. A magyar törvényszöveg csaknem szó szerint megegyezik az uniós Adatbázis Irányelvvel, ez alól csak a jelentős ráfordítás fogalmában és az adatbázis tartalma jelentős részének meghatározásánál van különbség annyiban, hogy a magyar törvényszöveg nem tartalmazza a mennyiségileg vagy minőségileg jelentős különbségtételt. A mennyiségi, illetve minőségi különbségtételnek az Európai Bíróság joggyakorlata szempontjából van jelentősége, ugyanis az Európai Bíróság releváns jogértelmezése megengedi az adatbázis tartalma jelentős részének felhasználására vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazását az adatbázis tartalmának mennyiségi szempontból jelentéktelen részére is, ha a mennyiségileg amúgy jelentéktelen részt (adato(ka)t) önmagában is jelentős ráfordítással szerezték meg, ellenőrizték vagy jelenítették meg az adatbázis létrehozásakor, illetve azt követően. Az Európai Bizottság Belső Piac és Szolgáltatások Főigazgatóságának december 12. napján kelt, az Adatbázis Irányelv első kiértékeléséről szóló munkaanyaga alapján a jelentős ráfordítások elsősorban az alábbiak: informatika, személyi állomány az adatok feltöltéséhez, személyi állomány az adatbázis üzemeltetéséhez, adatbázis marketingje és reklámja, személyi állomány adatok összegyűjtéséhez, adatok megszerzése, engedélyek, irodahelyiség, egyéb költségek, ráfordítások. A vonatkozó magyar gyakorlat alapján a fentieknek megfelelő ráfordításként értékelendők például a hirdetési, apróhirdetési on-line elérhető adatbázisok esetén az elektronikus űrlapok kifejlesztésének költségei ahhoz, hogy hirdetést adjanak fel, hogy képeket töltsenek fel, feltöltött adatok tartalmi helyességének, pontosságának ellenőrzési költségei, a hirdetések megjelenítési költségei (felület), az internetes adattovábbítás költségei 16. A fentiekből az következik, hogy a használt autó kereső, álláskereső és egyéb apróhirdetési oldalak, portálok, és a mögöttük lévő adatgyűjtemények általában jelentős ráfordítással létrehozott sui generis adatbázisnak minősülnek, de az ilyen típusú portálokat nem automatikusan, mintegy vélelem szerűen illeti meg a sui generis adatbázis védelem, hanem minden esetben, így tehát peres eljárás esetén is konkrétan bizonyítania kell az adatbázis előállítójának, hogy a jelentős ráfordítás mint a sui generis adatbázis védelem elsődleges feltétele teljesült-e a konkrét adatbázis vonatkozásában. 14 Az irányelv preambulumának 7. és 40. bekezdése 15 Lásd: a C-203/02 BHB-W. Hill ítélet rendelkező részének 1. pontja. 16 SzJSzT 31/2008. sz. szakvéleménye, amely egy konkrét használt autó hirdetési portál (www.hasznaltauto.hu) sui generis adatbázis védelmének feltételeiről szólt, és megállapította, hogy az ilyen és ehhez hasonló típusú portálok sui generis adatbázis oltalom alá tartozhatnak, de kiemelte, hogy minden esetben konkrétan meg kell vizsgálni, hogy az adott hirdetési portálra vonatkozóan a jelentős ráfordítás kritériuma megvalósult-e. 7

8 A joggyakorlat és a jogszabályok alapján a hirdetési típusú portálok általában jelentős ráfordítással létrehozott adatbázisnak minősülnek, és ezek tartalmának felhasználásához az adatbázis előállítójának engedélye szükséges. A holland bírósági gyakorlat, amely még az Európai Bíróság négy adatbázis ítélete előtt született, szigorúbban ítéli meg a sui generis adatbázis oltalom feltételeként a jelentős ráfordítás megvalósulását. A holland bíróság a 2000-ben lezárult úgynevezett Kranten.com eset -ben megállapította, hogy a felperesek híranyagok címeit tartalmazó listája nem minősült jelentős ráfordítással előállított adatbázisnak, ugyanis az adatbázis tartalmának gyűjteménybe foglalása nem igényelt a felperesek oldalán mennyiségi vagy minőségi szempontból jelentős ráfordítást, értve ez alatt a pénzügyi, és/vagy időbeli, munka- és energiabefektetési szempontból vett ráfordításokat. A cikkek és a hírek kiválogatását és elrendezését a holland bíróság kevésbé lényeges fontosságúnak értékelte, és a minőségileg jelentős ráfordítást sem látta megalapozottnak. A holland adatbázisjogi elmélet, illetve joggyakorlat, ahogy ezt a hivatkozott Kranten.com jogeset is mutatja, az ún. spin-off elmélet talaján áll. Ennek lényege, hogy az olyan adatbázisok esetében, amelyek más tevékenységek melléktermékeként (pl. lapkiadás, rádió- vagy televízió-műsorok listái, vonat vagy repülőgép menetrend, telefonkönyvek, sportesemények programjai) többé-kevésbé mintegy automatikusan generálódnak, nem beszélhetünk az adatbázis tartalmának megszerzésével kapcsolatos jelentős ráfordításról. Ennek következtében az ilyen adatbázist nem illeti meg a sui generis adatbázis védelem. A német bírósági gyakorlat a holland joggyakorlattal szemben kevésbé szigorú az adatbázis védelem feltételeit és fennállását illetően, ugyanis a Kölni Bíróság május 2. napján kelt 28 O 141/01. számú ítéletével lezárt ún. derpoet.de esetben megállapította, hogy az ügyben szereplő on-line elérhető, lírai szövegeket kronologikus rendben tartalmazó gyűjtemény jelentős ráfordítással készült adatbázisnak minősül az Adatbázis Irányelv szövegével megegyező német törvény alapján, ugyanis az adatbázis előállítása és üzemeltetése jelentős emberi és pénzügyi ráfordítást igényelt. A német esetjogból kiemelendő még a hamburgi Bíróság július 12. napján kelt 308 O 205/00 számú ítéletével lezárt ún. Roche Lexikon v. Medizin Forum ügy is, amelyben a felperes által szerkesztett orvosi lexikon könyvformában megjelenő nyomtatásos változatáról a bíróság kimondta, hogy a német szerzői jogi törvény alapján gyűjteményes műnek minősül, on-line változata pedig adatbázisnak. A német bíróság megállapította, hogy a felperes on-line adatbázisát mind pénzügyi, mind emberi források szempontjából jelentős ráfordítással készítette el, amely több mint címszót tartalmazott. Alperes az általa üzemeltett honlapon link technika segítségével hozzáférhetővé tette a felperes on-line adatbankjának tartalmát illetve annak egy részét is Az adatbázis előállító hozzájárulásához kötött felhasználások A sui generis adatbázis előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét másolat készítése útján többszörözzék (kimásolják) és hogy a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék az adatbázis példányainak terjesztésével vagy a nyilvánossághoz való közvetítéssel, beleértve az internetes, on-line nyilvánossághoz közvetítést is (újrahasznosítsák) 17. Az adatbázis tartalmának kimásolása a többszörözés fogalmának felel meg, vagyis egy vagy több másolat készítését foglalja magában 18. Az újrahasznosítás pedig a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel az adatbázis példányainak terjesztésével vagy nyilvánossághoz közvetítéssel, amely magában foglalja az adatbázis adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával való forgalomba hozatalt, az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalt és bérbeadást, továbbá azt a fajta nyilvánossághoz közvetítést, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és 17 Szjt. 84/A. (1) bekezdése 18 Szjt. 84/A. (1) bekezdés a) pontja és 18. (1) bekezdés b) pontja 8

9 idejét egyénileg választhatják meg (vagyis on-line, internetes hozzáférhetővé tétel) 19. A többszörözés fogalmába a közvetett többszörözés is beletartozik, ahogy arra az Európai Bíróság a négy adatbázis ítéletében is utalt, vagyis a kimásolás és az újrahasznosítás fogalma nem csak és kizárólag az eredeti adatbázisból való közvetlen kimásolást és újrahasznosítást foglalja magában. A Bíróság hozzáteszi, hogy a harmadik személy által az adatbázistól eltérő forrásból történő kimásolás és/vagy újrahasznosítás is megalapozza a felelősséget ugyanúgy, mintha azt az eredeti adatbázisból hajtanák végre. A kimásolás és az újrahasznosítás fogalma tehát nem feltételezi az adatbázis tartalmához való közvetlen hozzáférést. 20 Az adatbázis előállító kizárólagos joga csak az adatbázis legalább mennyiségileg vagy minőségileg jelentős részének kimásolására, illetve újrahasznosítására terjed ki, továbbá az adatbázis jelentéktelen részének ismételten és rendszeresen történő kimásolására és újrahasznosítására, ha az sérelmes az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit. Ebből következően tehát csak ezekhez a felhasználásokhoz szükséges az adatbázis előállító hozzájárulása A minőségileg és mennyiségileg jelentős rész fogalma Az adatbázis mennyiségileg vagy minőségileg jelentős részének fogalmát sem az Adatbázis Irányelv, sem pedig a magyar Szjt. nem határozza meg, annak megállapítása ahogy azt az adatbázisra fordított ráfordításokkal kapcsolatban az Európai Bíróság ugyancsak megállapítja egyedi esetben mindig a bíróság feladata. A mennyiségileg jelentős rész fogalmát relatív értelemben kell meghatározni, ugyanis a kimásolással vagy újrahasznosítással érintett rész nagyságát nem az adatbázis egészéhez, hanem a sokszor, akár naponta frissülő dinamikus adatbázisok esetén, a naponta az adott honlapon elérhető, ugyanazon a napon megjelenő összes adattartalom (például hirdetések, híradatbázisok esetén hírek, stb.) mennyiségéhez kell hasonlítani. Ez abból adódik, hogy az ilyen dinamikus adatbázisok naponta többször is módosulnak, és nem határozható meg egy olyan abszolút szám, amely az adatbázisban lévő elemek (például hirdetések, hírek, stb.) számát egy adott időpontban összességében megjelölné. Az Európai Bíróság a fentiekben hivatkozott négy adatbázis ítéletében azt állapította meg, hogy a felhasználással érintett rész akkor minősül mennyiségileg jelentősnek, ha az adatbázis felhasználója az adatbázis tartalmának legalább a felét kimásolta vagy újrahasznosította. Figyelemmel kell lenni azonban az Európai Bíróság azon jogértelmezésére is, mely szerint minőségileg is lehet jelentős az adatbázis egyébként mennyiségileg nem jelentős része, amennyiben az adatbázis ezen engedély nélkül átvett (kimásolt, illetve újrahasznosított) részének megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése az adatbázis előállító részéről eredetileg jelentős ráfordítással járt, tekintet nélkül arra, hogy az adott rész egyébként az adatbázis teljes tartalmának mennyiségileg jelentős részét képviseli-e. Azokban az esetekben tehát, amikor sui generis adatbázisnak minősülő adatgyűjteményből kerül sor olyan mennyiségű adat kimásolására illetve újrahasznosítására, amely eléri vagy meghaladja az adatbázisban található adatok számának a felét (mennyiségileg jelentős részét), a kimásoláshoz, illetve újrahasznosításhoz az adatbázis előállító előzetes hozzájárulása szükséges. A minőségileg jelentős, de mennyiségileg nem jelentős mértékű adatok kimásolásához illetve újrahasznosításához szintén szükséges az adatbázis előállító előzetes hozzájárulása, azonban a minőségileg jelentős rész meghatározása mindig egyedi vizsgálatot igényel. Főleg a hirdetési adatbázisok, de más típusú adatbázisok tekintetében is a jelen tanulmány tárgyát képező szolgáltatás nyújtása során az előkeresési szakaszban történő tartós tárolással és saját adatbázisba rendezéssel megtörténik csaknem a teljes adattartalom kimásolása, az adatbázisok tartalmi elemeinek találati listában történő konkrét megjelenítésével pedig az újrahasznosítása (lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló, internetes nyilvánossághoz közvetítése) is, amely pedig megvalósítja a jelentős mértékű, a jogosult hozzájárulásához kötött felhasználást. 19 Szjt. 84/A. (1) bekezdés b) pontja és 26. (8) bekezdése 20 Az Európai Bíróság C-203/02 ítéletének 52, 53. pontja. 9

10 Az adatbázis jelentéktelen részének rendszeres és ismételt felhasználása Abban az esetben, ha mennyiségileg és minőségileg jelentős rész kimásolására illetve újrahasznosítására mégsem kerül sor konkrét adatbázisok esetén, akkor csak abban az esetben szükséges az adatbázis előállító hozzájárulása a felhasználáshoz, ha a jelentéktelen rész kimásolása illetve újrahasznosítása ismételten és rendszeresen történik és ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit. 21 Az ismételt és rendszeres felhasználás megállapítható, ha meghatározott időszakonként visszatérően kerül sor a felhasználásra. Az Európai Bíróság jogértelmezése alapján azonban az ismételt és rendszeres adatkimásolás még ha az Irányelv a jelentéktelen részek ilyen felhasználása esetén is lehetővé teszi az adatbázis előállító sui generis védelmét csak abban az esetben sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, illetve károsítja az adatbázis-előállító jogos érdekeit, ha az ismételten és rendszeresen kimásolt, egyébként jelentéktelen részek, összességükben, tehát kumulatív módon számításba véve, alkalmasak az adatbázis egészének vagy legalább jelentős részének újraalkotására. A jelen tanulmány tárgyát képező gyűjtő és keresőportál esetében ez is megállapítható, hiszen az előkeresés során a kereséssel érintett adatbázisok frissülési gyakoriságához illeszkedő időközönként rendszeresen sor kerül az adatbázisok tartalmának kimásolására és azok újrahasznosítására is akkor, amikor a konkrét adatbázis tartalmakat lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel való nyilvánossághoz közvetítik, vagyis keresési találatként megjelenítik. Ezek után azt kell elemezni, hogy a fentiek szerint megvalósult ismételt és rendszeres kimásolási, illetve újrahasznosítási cselekmények vajon sérelmesek-e az adatbázis rendes felhasználásra vagy indokolatlanul károsítják-e az adatbázis előállítójának jogos érdekeit. A rendes felhasználás kategóriát az Európai Bíróság fent hivatkozott négy adatbázis ítélete szerint széles értelemben kell felfogni, így a rendes felhasználás sérelme alatt nem csak az adatbázis technikai használhatóságát kell érteni, hanem az adatbázis előállítóját érintő gazdasági hatást is. A szabályozás tárgyát képezi tehát az adatbázis normál körülmények közötti gazdasági felhasználása is. Az adatbázis előállító jogos érdekeinek indokolatlan károsítása szintén gazdasági jellegű érdekek sérelmét jelenti, amely elsősorban az adatbázis előállító jövedelem kieséséből és a ténylegesen őt ért anyagi kárból állhat. A hirdetési portálok vagy híradatbázisok esetében ez megjelenhet egyrészt az előfizetők szerződésbontása következtében elmaradt díj-jövedelem összegében, másrészt pedig abban, hogy a hozzájárulás nélküli kimásolás és újrahasznosítás az azzal érintett adatbázis előállítónak közvetetten további károkat is okoz, melyek még a közvetlen károknál is jelentősebbek. Ez a közvetett kár, illetve érdeksérelem abban valósulhat meg, hogy ahogy arra általánosságban az Európai Bíróság hivatkozott adatbázis ítéleteinek alapjául szolgáló főtanácsnoki vélemény is rámutat ez a hozzájárulás nélkül végzett kimásolás és újrahasznosítás arra ösztönzi az egyébként az adott adatbázisportált használó hirdetőket, előfizetőket és ügyfeleket, hogy mondják fel az adott adatbázis portállal fennálló szerződéseiket vagy ilyen szerződést egyáltalán ne is kössenek. Ezen túlmenően az érdeksérelem abban is megnyilvánulhat, hogy az adott adatbázis-portál látogatottsága, más honlapokról történő átkattintási aránya is csökken, ebből kifolyólag pedig az adott portál page rank-je, vagyis minősítése is romlik, ami pedig csökkentheti az oldalon lévő hirdetési felületek, bannerek, stb. értékesíthetőségét és árát is, ez pedig már közvetett kárként jelentkezik az adatbázis előállító oldalán és megvalósíthatja az adatbázis előállító jogos érdekeinek indokolatlan károsítását is. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tanulmány tárgyát képező gyűjtő és keresőportál szolgáltatás esetében megvalósul egyes adatbázisok tekintetében a jelentős rész felhasználása, más adatbázisok esetében pedig a jelentéktelen rész rendszeres és ismételt kimásolása is, és ez utóbbi összességében károsítja az adatbázis előállító jogos érdekeit is. Vagyis mindkét felhasználáshoz az adatbázis előállító előzetes hozzájárulása szükséges. 21 Az irányelv 7. Cikk (5) bekezdése, illetve Szjt. 84./A (3) bekezdés 10

11 A magyar joggyakorlat további értelmezési kérdéseket vetett fel, és megállapításra került, hogy az adatbázis előállítójának hozzájárulásához kötött felhasználások jogi megítélésén nem változtat az a tény, hogy ha a kimásoláshoz a hirdetési adatbázis portál esetében a hirdetést feladók egyébként hozzájárultak, továbbá az sem, ha a kimásolt hirdetéseket az eredeti portálétól eltérő, más arculatú honlapra töltik fel, valamint nincs jelentősége a kimásolás céljának sem. A felhasználáshoz ugyanúgy szükséges az adatbázis előállító hozzájárulása akkor is, ha a kimásolással érintett adatbázis szerkezetétől eltér az átvevő adatbázis szerkezete, felépítése, és akkor is, ha az átvevő a kimásolt adatokat módosítja, vagy ha az átvevő nem is versenytársa a piacon a kimásolással érintett adatbázisnak Az adatbázisnak nem minősülő honlapok és tartalmuk szerzői jogi védelme és felhasználása A honlapok, internetes portálok többfajta, szerzői jog által védett művet és szerzői jogi oltalom alatt nem álló egyéb elemet is magukban foglaló gyűjtemények, amelyek szerzői jogi szempontból gyűjteményes műnek minősülhetnek. A honlapok gyűjteményes műként akkor védettek, ha megfelelnek az előző pontban, a gyűjteményes műveknél kifejtett kritériumoknak, vagyis a bennük szereplő egyes elemek elrendezése, válogatása, szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. Ezen túlmenően a honlapok külleme ("design"-ja, a továbbiakban: arculata) önmagában is képzőművészeti alkotásként szerzői jogi védelem alatt állhat, szerzői jogosultja pedig az arculattervező. A honlapok továbbá más szerzői műveket is tartalmazhatnak, így irodalmi műveket, zeneműveket, szoftvereket is, amelyek szintén önmagukban is szerzői jog által védett alkotásoknak minősülnek, és szerzői jogosultjaik az egyes alkotók. A jelen tanulmányban szereplő hipotetikus gyűjtő és kereső portál az előkeresés során, másrészt pedig a konkrét keresések során honlapokon fellelhető és elérhető tartalmakat rögzít és készít róluk tartós másolatot oly módon, hogy nem csupán a honlap tartalmát jeleníti meg és tárolja el kulcsszavakhoz rendelten saját adatbázisában, hanem a teljes honlapot, a honlaphoz tartozó grafikai, arculati és egyéb szerkezeti elemekkel együtt. Szerzői jogi értelemben véve ez a honlapok, továbbá a honlapon található egyéb szerzői jogi védelem alatt álló művek többszörözésének minősül és ahhoz a szerzői jogosult engedélye szükséges. A honlapok és a honlapokon lévő egyes önállóan is szerzői jogi védelem alá tartozó művek többszörözéséhez, a szabad felhasználás eseteitől eltekintve, egyedileg engedélyt kell kérni. Ez alól kivételt jelentenek az INFOSOC Irányelv 23 által a közösségi jogba bevezetett, a műszaki folyamat elválaszthatatlan részét képező időleges rögzítés esetei, amelyet a magyar Szjt. is változatlan feltételekkel tartalmaz 24. Ennek megfelelően szabad felhasználásnak minősül a mű járulékos vagy közbenső a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye (a) az átvitelt harmadik személyek között köztes szolgáltató által, (b) vagy a műnek a szerző által engedélyezett, illetve a törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását. A fent meghatározott járulékos vagy közbenső többszörözés tehát csak abban az esetben minősül szabad felhasználásnak, és csak akkor nem szükséges hozzá a szerzői jogosult engedélye, ha az mindenben megfelel a fenti feltételeknek. A közbenső, járulékos, időleges többszörözés esetkörébe tartozhat például a browsing (böngészés) és a caching (gyorsítótárolás) is, amely az internetes felhasználást teszi hatékonyabbá, gyorsabbá. A közbenső vagy járulékos időleges többszörözést a fenti (a) pontban foglalt esetben valamely köztes szolgáltató végzi. Köztes szolgáltató az elektronikus 22 SzJSzT 31/2008 számú szakvélemény Ad 4. pontja 23 Az Európai Parlament és Tanács 2001/29 EK irányelve az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról 24 Szjt. 35. (6) bekezdése és INFOSOC Irányelv 5. cikk (1) bekezdése 11

12 kereskedelmi irányelvben 25 és az Elektronikus kereskedelmi törvényben 26 (Elkertv) meghatározott közvetítő szolgáltató, amely lehet egyszerű adatátvitel és hozzáférés szolgáltató (access provider), gyorsítótárolást nyújtó szolgáltató (cache provider), tárhely szolgáltató (host provider) és kereső szolgáltatást nyújtó szolgáltató (search engine) 27. Ezek közül a hozzáférés szolgáltató, a gyorsítótárolást nyújtó szolgáltató és a kereső szolgáltatást nyújtó szolgáltató az, amelyeknél a művek közbenső, járulékos többszörözése esetleg a szabad felhasználás körébe tartozhat. A fenti közvetítő szolgáltatók közül a tanulmány tárgyát képező hipotetikus gyűjtő és keresőportál esetében a kereső szolgáltatás és a gyorsítótároló szolgáltatás valósul meg. A művek gyorsítótárolóban való időleges, átmeneti tárolása a szabad felhasználás körébe tartozik, és nem valósít meg önálló gazdasági jelentőségű felhasználást. A kereső szolgáltatások esetében is szabad felhasználásnak minősülhet az ilyen önálló gazdasági jelentőség nélküli közbenső és járulékos tárolás. Ezzel szemben a tanulmány tárgyát képező hipotetikus szolgáltatás azon eleme, amikor a művek (honlapok és a honlapokon található egyes művek) tárolása nem átmeneti, időleges jellegű, hanem a művek (honlapok) rögzítését és többszörözését időszakonként visszatérően megismétlik, és különböző időváltozatú többszörözött változatokat tartósan tárolják (például az előkeresés során) és célja az, hogy az abban lévő tartalmat saját adatbázisba rendezze, továbbá, hogy azt kereső szolgáltatásával harmadik személyek számára hozzáférhetővé tegye, nem felel meg a közbenső, járulékos, időleges többszörözés fenti feltételeinek, és nem minősül szabad felhasználásnak, vagyis ahhoz a szerzői jogosultak (a honlap szerkesztője, arculattervezője és a honlapon lévő egyes szerzői művek szerzői jogosultjai) engedélye szükséges. Meg kell jegyezni, hogy a tanulmány tárgyát képező hipotetikus gyűjtő és kereső portálon végzett honlap-archiválási típusú szolgáltatás és felhasználás a keresőszolgáltatással elérhető honlapok tárolt változatához, illetve a oldal által végzett automatikus archiválási, vagyis honlapok teljes tartalmának meghatározott időközönkénti automatikus mentéséhez, többszörözéséhez hasonló. A honlapok egyes időváltozatainak lementéséhez és tartós tárolásához (többszörözéséhez) kapcsolódó jogi kérdések teljes körű megválaszolásához meg kell vizsgálni ezen szolgáltatások általános szerződési feltételeit is. A <google.com> domain név alatt elérhető honlap tárolt változatú honlap rögzítéseihez és többszörözéseihez azt a tájékoztatást nyújtja, hogy a tárolt változatok csak időlegesen kerülnek többszörözésre gyorsítótárolás (cache) formájában, de automatikusan, viszont nem minden honlapra kiterjedően, és a tárolt változat megtekintésekor egy tájékoztatás jelenik meg arról, hogy a tárolt változat mely honlap mely időpontban készült pillanatfelvétele, aktuális állapota. A google.com felhasználási feltételeiben a honlap tárolt változatának elérhetővé tételét célzó többszörözésével kapcsolatban az szerepel, hogy amennyiben valamely tárolt változat megjelenítése céljára többszörözött honlap vagy szerzői mű szerzői jogosultja kifejezetten tiltakozik a többszörözéssel, tárolással szemben, akkor a Google automatikusan letiltja ezen oldalak tárolt változat elérhetővé tételét célzó többszörözését és arról nem készít másolatot tárolt változat tartós rögzítése céljára. A <google.com> domain név alatt elérhető honlapon megjelenő tárolt változat keresési találatok esetében pedig minden esetben csak az adott oldal egy időpillanatban elérhető időváltozata tekinthető meg, a rendszer az adott honlap újabb indexálása után a régebbi verziókat már nem tárolja, hanem az új, indexáláskori állapotát tárolja csak, és csak az érhető el. A honlapokról archív másolatokat készítő és azokat tároló, az <archive.org> domain név alatt elérhető szolgáltatás általános szerződési feltételeiben a Google felhasználási feltételeihez hasonlóan az áll, 25 Az Európai Parlament és Tanács június 28. napján kelt irányelve a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 27 Elkertv. 2. la) ld) pontjai. 12

13 hogy ha a szerző vagy kiadó nem kívánja, hogy honlapja vagy szerzői művei archiválásra (tartósan többszörözésre) kerüljenek, akkor írásbeli nyilatkozattal tiltakozhat ez ellen, és a szerzői műveket törlik az archivált gyűjteményből 28. A honlap által nyújtott szolgáltatás azonban több és más, mint a Google tárolt változatának szolgáltatása, ugyanis a honlapon egy adott honlap évekre visszamenő több mentett és tárolt teljes tartalma elérhető a szolgáltató által megadott időpontok szerint. Az <archive.org> szolgáltatása tehát tartós, több évre szóló állandó tárolást (többszörözést) jelent, míg a Google saját bevallása szerint legalábbis csak gyorsítótárolóban tárolja időlegesen a honlapokat (teljes tartalmukkal, hirdetésekkel, bannerekkel, flash elemekkel, stb. együtt) és a honlapnak mindig csak a legutóbbi indexáláskori állapota érhető el on-line az éppen aktuális, friss honlap verzió mellett. Megjegyezzük, hogy a Google tárolt változat többszörözése esetleg beletartozhat az európai uniós jog és a magyar jog szerinti, fent hivatkozott közbenső, járulékos, időleges, a műszaki folyamat elválaszthatatlan részét képező többszörözés mint szabad felhasználás esetkörébe, ellene szól azonban az a tény, hogy a honlapok Google által tárolt változatainak indexálási ideje nem csupán pár nap, vagy egy hét, hanem gyakran 1-2 hónap, aminél felmerül a kérdés, hogy az mennyiben tekinthető időleges, közbenső és járulékos többszörözésnek. Ezzel szemben a honlap által nyújtott, tartós többszörözést jelentő, több időváltozatot is tartalmazó archiválási szolgáltatása minden kétséget kizáróan ellentétes az európai uniós és a magyar szerzői joggal, az ugyanis szerzői engedélyhez kötött többszörözésnek minősül és nem tartozik a fenti szabad felhasználási esetkörbe. Engedélyköteles felhasználásnak minősül továbbá az is, amikor az egyes honlapokról a keresési feltételeknek megfelelő olyan tartalmi elemeket, amelyek szerzői jogvédelem alatt állnak (így például fotóművészeti alkotások, irodalmi művek, szoftverek, képzőművészeti alkotások, zeneművek, filmalkotások, stb.) a találati listában közvetlenül megjelenítenek. Ez a megjelenítés az Szjt. 26. (8) bekezdése szerinti lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítésnek minősül, ami mindig a szerzői művek szerzői jogosultjának engedélyéhez kötött felhasználás. 5. Keresőmotor szolgáltatók felelőssége A tanulmány tárgyát képező hipotetikus kereső és gyűjtő portál által végzett szolgáltatás típusát tekintve az Elkertv-ben és az Elektronikus kereskedelmi irányelvben meghatározott keresőszolgáltatásnak felel meg, mivel az információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára. 29 A keresőszolgáltatás nyújtása során az internetről olyan információk, adatok is kereshetővé és a keresőszolgáltatás segítségével harmadik személyek számára hozzáférhetővé válnak, amelyek tartalma jogszabálysértő. Jogszabálysértő tartalmú információk lehetnek többek között személyhez fűződő jogot sértők, üzleti titkot, know-how-t, védjegyjogosultságot vagy szerzői jogot sértők is. Tekintettel arra, hogy a keresőszolgáltatók felelőssége korlátozott mértékben bár, de fennáll a jogsértő tartalmú információkért is, ezért szükséges megvizsgálni e felelősség és a felelősség alól történő mentesülés kérdését is. Az Elkertv. alapján a keresőszolgáltatást nyújtó szolgáltató akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett jogsértő tartalmú információért és az információ hozzáférhetővé tételével harmadik személynek okozott jogsérelemért és kárért, ha (a) nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti; és (b) amint az (a) pontban foglaltakról tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról, vagy szellemi 28 Lásd oldalon elérhető felhasználási feltételeket. 29 Elkertv. 2. ld) pontja 13

14 alkotásokkal kapcsolatos jogsértés esetén, ha lefolytatja az ún. értesítési és eltávolítási eljárást. Ez utóbbi lényege, hogy a jogosult felszólító levelének kézhezvételét követően a keresőszolgáltató köteles 12 órán belül a jogosult jogát sértő információt biztosító igénybe vevő 3 munkanapon belül történő írásbeli tájékoztatása mellett megszüntetni a jogsértő tartalomhoz való hozzáférést, és köteles feltüntetni, hogy az eltávolítás milyen jogosult jogsértést állító értesítése alapján történt. Amennyiben e kötelezettségének a szolgáltató nem tesz eleget, úgy a közzétett jogsértő tartalom tekintetében a jogosult felé felelősséggel tartozik. A Szolgáltató amennyiben az adott tartalommal kapcsolatban peres eljárás lefolytatására kerül sor a jogosult értesítésére a jogsértő tartalmat a bíróság jogerős ítéletének megfelelően köteles haladéktalanul és véglegesen eltávolítani. Kiemeljük, hogy a keresőszolgáltató nem köteles ellenőrizni az általa csak továbbított, hozzáférhetővé tett információt, továbbá nem köteles olyan tényeket vagy körülményeket keresni, amelyek jogellenes tevékenység folytatására utalnak. Ezt az uniós Elektronikus kereskedelmi irányelvben és a magyar Elkertv.-ben is szereplő rendelkezést erősítette meg több európai uniós tagállami bíróság is döntéseiben: Az Egyesült Királyságban a High Court London a Metropolitan International School (MIS) v. Google ügyben kimondta, hogy a Google nem kiadója a találati listájában megjelenő, egyébként jogsértő tartalmaknak, és hogy a Google mint közvetítő szolgáltató az uniós Elektronikus Kereskedelmi Irányelv alapján nem köteles monitorozni és ellenőrizni a keresett tartalmakat. Spanyolországból a Palomo v. Google ügy érdemel említést, amelyben a Madridi Elsőfokú Bíróság május 13-i döntésében kimondta, hogy a Google közvetítő szolgáltatónak minősül az Elektronikus Kereskedelmi Irányelv alapján, és nem köteles az általa közvetített tartalmakat ellenőrizni vagy felügyelni. A francia joggyakorlatból kiemelésre méltó a SARL Publison System v. Google France ügy, amelyben a Párizsi Fellebbviteli Bíróság március 19-i döntésében megállapította, hogy a keresőmotor soha nem tartozik felelősséggel az indexált oldal jogsértő mivoltáért. Ha a keresőmotor egy indexáló robot, és nem készít, valamint nem tárol jogsértő információkat, akkor a Google-nek nincs automatikus monitorozási kötelezettsége, és a honlapokon naponta átfolyó hatalmas információ mennyiség mellett lehetősége sincs a keresőmotoroknak arra, hogy elemezzék az indexeken keresztül a felhasználóknak elérhetővé tett tartalmat. 6. A linkek formájában történő megjelenítés jogi megítélése A tanulmány tárgyát képező hipotetikus keresőszolgáltatás nem pusztán úgy jeleníti meg a keresés eredményeit, hogy az internetes honlapok keresési feltételeinek megfelelő konkrét tartalmakat gyűjti össze listaszerűen megjelenítve, hanem a találatok egyben linknek is minősülnek, és azokra kattintva a felhasználó eljuthat a konkrét tartalmat tartalmazó archivált és a rendszerben tárolt honlapra, ahol az archivált és tárolt honlap minden eleme megjelenik, de mindvégig a rendszer saját grafikus keretében, saját arculati elemei alatt. A találati lista tehát nem csupán a konkrét keresésnek megfelelő tartalmi elemek listája, hanem egyben egy linkgyűjtemény is, amelynek segítségével a felhasználó átléphet az adott tartalmat (találatot) tartalmazó honlapra. A linkelési technika többféle is lehet, történhet (1) felszíni linkekkel, ami a felhasználót egyik honlapról egy másik honlap kezdő vagy fő oldalára vezeti; (2) belső linkekkel, amire kattintással a felhasználó közvetlenül egy honlap valamely belső oldalára jut; (3) kerettechnikával, amely során egy honlap keretébe kerül beágyazásra függetlenül gördíthető ablakként egy másik honlap tartalma; (4) beágyazott linkekkel, vagy más néven dinamikus vagy automatikus linkekkel, ami elsősorban képek megjelenítésére szolgál, és egy másik honlapon található elemet (képet) ennek segítségével egy másik honlapba anélkül lehet beilleszteni, hogy a hivatkozó honlapot elhagynánk, amely esetben kattintás 14

15 sem szükséges a link aktiválásához, mert a honlap betöltésekor automatikusan működésbe lép a link, behúzva a hivatkozott elemet a saját honlapra. A fenti linkelési módszerek közül az (1) (3) pontban megjelöltek nem valósítanak meg szerzői jogi szempontból releváns és értékelhető felhasználást, így ezen linkek által önmagukban nem történik tartós többszörözés és a linktechnika alkalmazása általában nem minősül az irányadó nemzetközi és európai joggyakorlat szerint lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítésnek sem. Ha a találati lista a talált kulcsszavak kiemeléseit tartalmazza csak, akkor a link technológia alkalmazásával csak időleges és a linktechnika mint műszaki folyamat elválaszthatatlan részét képező, közbenső és járulékos többszörözés valósul meg, ami az Szjt. 35. (6) bekezdésébe eső, fent már részletesen ismertetett közbenső, járulékos, időleges többszörözésnek és szabad felhasználásnak minősül, vagyis nem engedélyköteles. Az európai joggyakorlatból jó példa erre a francia Cadres online v. Keljob ügy, amelyben a Keljob álláskereső portál keresőmotorja belső linkek és kerettechnika alkalmazásával a Cadres online honlapjára hivatkozott. A párizsi másodfokú bíróság az ügyben hozott jogerős döntésében megállapította, hogy a Keljob keresőmotorja a belső linkek segítségével időről időre csak kereséseket végez a Cadres online adatbázisában, de ezáltal nem kerül sor az adatbázisban lévő adatok többszörözésére, vagyis kimásolására, így az ilyen linkek szerzői jogi szempontból nem minősülnek felhasználásnak. A német szövetségi bíróság (Bundesgerichthof) a július 17.-én hozott I ZR 259/00, MMR 2003, 719 sz. döntésében kimondta, hogy a linkek alkalmazása önmagában nem valósít meg szerzői jogi értelemben véve többszörözést és nyilvánossághoz közvetítést sem, és semmilyen más, szerzői jogilag releváns felhasználást sem. A Zoekallehuizen.nl v. NVM perben a keresőmotor holland ingatlan értékesítő portálokban keresett napi szinten, és a találatokat a saját honlapján belső linkek formájában jelenítette meg. Az Arhemi bíróság elutasította a két holland ingatlan értékesítő portál és a Holland Ingatlan Ügynökségek Szövetségének keresetét azzal, hogy a belső linkek megengedhetőek és a belső linkekkel járó szövegek az idézési szabad felhasználási jog alá tartoznak (District Court, Arnhem, március 16.). A felszíni linkekkel kapcsolatban a Trondheim-i bíróság Norvégiában kimondta, hogy a versenytárs adatbázis oldalára mutató felszíni linkek nem sértik a norvég szerzői jogi törvényt, és a felszíni linkek használata az interneten normális gyakorlatnak minősül. (Finn Eiendom AS és Finn.no v. Notar AS (Trondheim D. Ct., 162.) A felszíni link, belső link és a kerettechnika tehát csupán az elérési útvonalat adja meg a keresési feltételeknek megfelelő találathoz, amellyel ugyan a nyilvánosság körét növeli, de ez szerzői jogi szempontból nem minősül felhasználásnak. A fenti felsorolás (4) pontjában meghatározott beágyazott (dinamikus, automatikus) linkek esetén viszont a jogi megítélés nem ilyen egyértelmű. Az ilyen beágyazott linkekkel kapcsolatos bírósági döntések között található olyan megoldás is, amely a beágyazott linkeket nyilvánossághoz közvetítésnek és így szerzői engedélyhez kötött felhasználásnak minősíti, jó példa erre a SOCAN (Society of Composers, Authors and Music Publishers of Canada) kanadai zenei közös jogkezelő szervezet ügye, amelynek díjszabásában a beágyazott linkeket engedély- és díjköteles nyilvánossághoz közvetítésnek tekinti. A magyar bíróságok előtt még nem volt beágyazott linkekkel kapcsolatos ügy, azonban álláspontunk szerint a beágyazott linkek alkalmazása esetén megvalósulhat az engedélyköteles lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítés. Szintén nem egyértelmű a jogi megítélése az olyan belső linkeknek, amelyek egy olyan oldalra viszik a linkre kattintó felhasználót, amelyen a mű letöltése kezdődik meg, illetve a látogató számára 15

16 egyetlen lehetőségként a letöltés adódik (például a közvetlen belső link útján meghivatkozott oldal tartalma mindössze egy CD tartalomjegyzéke, ahol a számcímekre kattintva megindul a letöltés). Az ilyen közvetlen belső linkeket egyes bíróságok szintén engedélyköteles lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítésnek tekintették, jó példa erre a Universal City Studios v. Reimerdes (DeCSS) ügy, amelyben a Content Scrambling System (CSS) elnevezésű másolásvédelmi szoftver feltörésére kifejlesztett DeCSS szoftvert tették közvetlen belső linkekkel elérhetővé. Az amerikai bíróság megállapította, hogy megvalósul a nyilvánossághoz közvetítés azáltal, hogy a linkre való kattintással automatikusan megkezdősik a DeCCS letöltése, másrészt pedig azáltal is, hogy a linkek olyan oldalakra mutatnak, amik kizárólag a DeCSS letöltését teszik lehetővé, semmilyen más tartalommal nem rendelkeznek. Hasonlóképpen döntött a svéd bíróság is az IFPI v. Tommy Olsson esetben, ahol mp3 file-ok letöltése kezdődött meg automatikusan a linkre való kattintáskor, továbbá a dán bíróság is a KODA v. Egebjerg esetben, ahol a linkek jogellenesen feltöltött mp3 formátumban lévő zeneszámokra mutattak. Az ilyen közvetlen belső linkekkel kapcsolatban szerzői jogi szempontból jogi álláspontunk az, hogy az ilyen linkek lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítésnek minősülnek, és így engedélyköteles felhasználást valósítanak meg. A beágyazott és a közvetlen belső linkekhez hasonlóan az a megoldás, hogy a keresési feltételeknek megfelelő konkrét találatokat megjelenítő tartalmak releváns részlete teljes egészében megjelenik a találati listában, szerzői jogi szempontból szintén jelentőséggel bír, ugyanis ebben az esetben nem arról van szó, hogy a konkrét tartalom elérési útvonalát adja meg a találati lista, hanem arról, hogy a konkrét tartalom meg is jelenik rögtön a találati listában, és ezáltal megtörténik a lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítés is, ami pedig minden esetben a szerzői jogosult engedélyéhez kötött felhasználás 30. A fent tárgyalt sui generis adatbázisok szempontjából vizsgálva a nemzetközi és az európai joggyakorlat olyan irányba mutat, hogy amennyiben az adatbázisban való keresés eredményét a találati listában nem a konkrét tartalmi elemek megjelenítésével, hanem azok elérési útvonalának megadásával, vagyis linkekkel jelenítik meg, akkor, mivel a link technikával nem valósul meg többszörözés és nyilvánossághoz közvetítés sem, a sui generis adatbázis kimásolásáról és újrahasznosításáról sem beszélhetünk (hiszen ezek fogalmilag többszörözést és nyilvánossághoz közvetítést jelentenek). Ezt támasztja alá a fent már részletesen ismertetett francia Cadres online v. Keljob ügy is. A Ticketmaster v. Tickets.com ügyben a bíróság megállapította, hogy a belső link és általában a linkek használata önmagában nem jelent szerzői jogsértést, mert nem történik többszörözés, és a belső linkek alkalmazása hasonló a könyvtári mutatókártyák használatához, amik a különböző témákra mutatnak, csak a linkes hivatkozás távolabbi és sokkal eredményesebb. A belső linkekkel kapcsolatban a Home v. Ofir ügyben a Maritime and Commercial Court február 26-án hozott döntése kimondta, hogy a keresőmotorok és a belső linkek ma az internet működéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és a keresőmotorok általában belső linkekkel működnek, amik nem sértik az ingatlan értékesítő portál adatbázis jogait. Jelezzük, hogy a sui generis adatbázisok elemeinek az előkeresés alkalmával történő rögzítése és tartós tárolása, továbbá adatbázisba rendezése ettől függetlenül sérti az adatbázis előállító jogait. A sui generis adatbázisokban keresés végzése és az adatok találatként való megjelenítése ebből következően csak akkor szabad és jogszerű, ha az adatbázis tartalmi elemeit a keresés során soha nem többszörözték tartósan, és nem kerül sor a tartalmi elemek közvetlen megjelenítésére sem a találati listában, hanem a keresés valós idejű és legfeljebb gyorsító tárolóban való időleges többszörözés, 30 Szjt. 26. (8) bekezdése 16

17 tárolás történt, továbbá a találatok linkek formájában jelennek meg és nem jelenik meg azonnal kilistázva az összes releváns tartalom. 7. A jogszerűtlennek minősülő szolgáltatás elemek A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a tanulmány tárgyát képező hipotetikus gyűjtő és kereső portál szolgáltatás egyes elemei jogszabálysértőek. Ezen elemek a következők: 7.1. Az előkeresés során végzett ismételt és rendszeres, tartós másolatkészítés (rögzítés és többszörözés) Az előkeresések során rendszeres időközönként visszatérően teljes honlapok rögzítése és tárolása abból a célból, hogy azokat kulcsszavakhoz rendelve saját adatbázisba rendezzék, és hogy ezeknek a honlapoknak az egyes lementett időváltozatai egymás mellett párhuzamosan tartósan elérhetők és kereshetők legyenek, sérti a honlapok mint gyűjteményes művek szerkesztőinek a többszörözési jogát, továbbá a honlapokon található egyes szerzői művek (irodalmi művek, zeneművek, fotóművészeti alkotások, a honlap grafikai megjelenítése arculat és más, szerzői jog által védett művek) szerzői jogosultjainak többszörözési jogát. Abban az esetben, ha ez az előkeresések alkalmával történő tartós rögzítés olyan honlapokat érint, amelyeken elérhető adatgyűjtemény az adatok elrendezésének, válogatásának vagy szerkesztésének egyéni, eredeti jellege miatt gyűjteményes műnek minősül, az előkeresések során végzett tartós, ismételt és rendszeres másolatkészítés sérti az adatgyűjtemény mint gyűjteményes mű szerkesztőjének többszörözési jogát. Ha a tartós másolatkészítés az olyan on-line elérhető adatbázisokat érinti, amelyek egyben sui generis adatbázisnak is minősülnek, akkor az ilyen adatbázisok tartalmi elemei jelentős részének kimásolása vagy újrahasznosítása vagy jelentéktelen részének ismételt és rendszeres kimásolása vagy újrahasznosítása sérti az adatbázis előállító adatbázison fennálló, a magyar Szjt. és az Adatbázis Irányelv által biztosított jogait A találati listában a keresési feltételnek megfelelő konkrét tartalmak jelennek meg Az a találat-megjelenítési mód, hogy a keresési feltételeknek megfelelő konkrét találatokat megjelenítő tartalmak releváns részlete teljes egészében megjelenik a találati listában - abban az esetben, ha a találati listában így megjelenő tartalom valamilyen szerzői jogilag védett alkotás, mű részlete vagy esetleg egésze - felhasználási engedély hiányában sérti ezen művek szerzői jogi jogosultjainak a lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítési jogát. Ha az előző bekezdésben leírt találat-megjelenítési módot sui generis adatbázisok tartalmi elemeinek közvetlen megjelenítésére alkalmazzák, akkor ez az adatbázis jelentős részének újrahasznosítását, vagy jelentéktelen részének ismételt és rendszeres újrahasznosítását jelenti, amely külön hozzájárulás hiányában sérti az adatbázis előállító adatbázison fennálló újrahasznosítási jogát A találati listában megjelenő linkek beágyazott vagy közvetlen belső linkek Az a találat megjelenítési mód, hogy a keresési feltételeknek megfelelő, szerzői jogvédelem alatt álló tartalmi találatokat beágyazott linkek vagy közvetlen belső linkek útján jelenítik meg, sérti az ezen művek szerzői jogosultjainak lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítéshez való jogát és engedélyköteles felhasználásnak minősül. 17

18 8. A jogszerűtlennek minősülő szolgáltatás elemek átalakítására vonatkozó javaslatok a jogszerűtlenség kiküszöbölése érdekében A tanulmány tárgyát képező hipotetikus gyűjtő és kereső portálnak azok a fentiekben megjelölt szolgáltatás-elemei, amelyek a szerzői jogi jogosultak egyedi engedélyéhez kötöttek és ennek hiányában valósulnak meg, jogsértő felhasználásnak minősülnek. Annak érdekében, hogy a szolgáltatás ezen jogsértő elemei kiküszöbölésre kerülhessenek és hogy a szolgáltatást szerzői jogi szempontból jogszerűen lehessen működtetni, az alábbi gyakorlati módosításokat javasolt elvégezni: A tanulmány tárgyát képező hipotetikus esetben ne kerüljön sor előkeresésre és az előkeresés során sem teljes honlapok, sem a honlapok részét képező vagy a honlapokon megtalálható szerzői művek egészének vagy bármely részének tartós lementésére, tárolására és egységes, saját adatbázisba való rendezésére. Javasolt továbbá, hogy ugyanígy ne kerüljön sor az előkeresés során az adatbázisnak minősülő honlapokról és adatbázisokról sem az adatbázis elemek, tartalmak tartós kimásolására, lementésére, tárolására és saját kulcsszavakhoz rendelve saját adatbázisban való elhelyezésére. A fenti tartós másolatkészítés és tárolás helyett javasolt, hogy a keresés valós idejű legyen és a honlapokat csak és kizárólag gyorsító tárolóban tárolják és ott is csak a keresés lebonyolításához szükséges ideig és mértékben, és csak oly módon, hogy egy adott honlap keresés időpontjában aktuális időváltozatán kívül mindig legfeljebb csak egy régebbi időállapotú tárolt változat legyen elérhető gyorsító tárolóból. A gyorsító tárolóban való tárolás során a honlapok minden újabb indexálásakor változzon a tárolt változat, és mindig csak a legfrissebb indexáláskori verzió legyen csak tárolt változatként elérhető. Javasolt továbbá, hogy a keresési eredmények, vagyis a találati lista megjelenítésekor ne jelenjenek meg az adatbázisokból kimásolt adatok konkrétan és a talált tartalmi elemek (szerzői művek, szövegek, fényképek, fórum és blog bejegyzések stb.), hanem hogy a találati listában csak ezen konkrét tartalmakra mutató linkek jelenjenek meg oly módon, hogy a link maga tartalmazza a keresett kulcsszót, és a link alatt rövid szövegben csak a kulcsszavak pár szavas szövegkörnyezetükben jelenjenek meg. Javasolt azt is, hogy a találati lista linkek formájában történő megjelenítése esetén csak felszíni linkeket vagy belső linkeket, illetve kerettechnikát alkalmazzanak, és a beágyazott (dinamikus, automatikus), valamint a közvetlen letöltést lehetővé tevő ún. közvetlen belső linkek használatát mellőzzék. A jelszóval védett oldalakkal kapcsolatban javasolt, hogy az ilyen oldalak esetén a találatok megjelenítése ne belső linkkel történjen, vagyis a link ne az oldal belső, releváns tartalmára mutasson közvetlenül, hanem a honlap főoldalára, ahol a felhasználó saját döntésén múlik, hogy regisztrál és a belső oldalra belép-e vagy sem. ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány tárgya egy hipotetikus web 2.0 alkalmazást is magában foglaló gyűjtő és kereső portál, amely más, on-line elérhető adatbázisokban is keres és ezen keresési eredményeket kulcsszavak alapján egy saját adatbázisba rendezi. A hipotetikus portálon elérhető keresőszolgáltatás során felhasználásra kerülnek önálló, honlapokon elérhető szerzői művek, az egyes elemek egyéni, eredeti jellegű elrendezését, válogatását vagy szerkesztését tartalmazó gyűjteményes művek, gyűjteményes műnek minősülő, az egyes elemekhez való egyedi hozzáférést biztosító adatbázisok és gyűjteményes műnek nem minősülő, de jelentős mennyiségi vagy minőségi ráfordítással létrehozott ún. sui generis adatbázisok is. A tanulmány a hipotetikus portál szerzői és elektronikus kereskedelmi jogi aspektusait 18

19 vizsgálja, részletesen tárgyalja az on-line keresőmotorok, adatbázisok, hiperlinkek alkalmazásának és felhasználásának jogi feltételeit és kísérletet tesz arra, hogy az ilyen portálok üzemeltetőinek útmutatást adjon, hogyan lehet egy ilyen web 2.0 alkalmazást is magában foglaló gyűjtő és keresőportált jogszerűen működtetni. SUMMARY The subject matter of the present essay is a hypothetic collecting and search web 2.0 website which is able to search in other on-line databases and collects the results in an own database on the basis of key words. The search engine available on this hypothetic website uses copyrighted works on websites, collections of works containing individual and original collection, arrangement or editing of their elements, databases as collections of works which ensure individual availability to their elements as well as so-called sui generis databases which cannot be deemed as collections of works but created with substantial quantitative or qualitative investments or resources. The present essay examines the hypothetic website from copyright law and electronic commerce law aspect, covers the legal conditions of the use search engines, databases and hyperlinks and tries to provide the operators of such websites with detailed instructions on the lawful operation of such a collecting and search web 2.0 website. (dokumentum vége) 19

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Adatbázis szerzői jogi és sui generis védelme Ügyszám: SZJSZT-23/08/1. A Fővárosi Bíróság megkeresése A kirendelő Fővárosi Bíróság azt kérte a Szerzői Jogi

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A reprográfiai díjra jogosultak köre Ügyszám: SZJSZT 21/07/01 A bíróság által meghatározott feladat: 1. A napilapokon kívül minden folyóirat (ideértve a

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Jogtár védelme gyűjteményes műként, illetve adatbázisként Ügyszám: SZJSZT-19/09/1. A Megkereső által feltett kérdések: 1. Arra vonatkozóan kérjük a Tisztelt

Részletesebben

A szerzői jog alapjai

A szerzői jog alapjai A szerzői jog alapjai Gyenge Anikó Budapest, 2005. november 9. Igazságügyi Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztály A szerzői jogi oltalom tárgya a szerző mű kapcsolatból származó jogok - elidegeníthetetlen,

Részletesebben

Elektronikus szótár védelme gyűjteményes műként, illetve adatbázisként

Elektronikus szótár védelme gyűjteményes műként, illetve adatbázisként A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Elektronikus szótár védelme gyűjteményes műként, illetve adatbázisként Ügyszám: SZJSZT-12/10. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Megkereső által feltett kérdések:

Részletesebben

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL ELEKTRONIKUS SZÓTÁR VÉDELME GYŰJTEMÉNYES MŰKÉNT, ILLETVE ADATBÁZISKÉNT SZJSZT-12/10 A Fővárosi Bíróság megkeresése A megkereső által feltett

Részletesebben

Az Open Data jogi háttere. Dr. Telek Eszter

Az Open Data jogi háttere. Dr. Telek Eszter Az Open Data jogi háttere Dr. Telek Eszter Egy kis ismétlés Open Data/Open Access/Open Knowledge gyökerei Open Source Software FLOSS (Free Libre Open Source Software) Szoftver esetében egyszerű alapok:

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Digitális műsorelosztás és műsorszolgáltatás szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 43/07/1. A megkereső által feltett kérdések: A) Minősül-e új, egyedi

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Interneten közzétett, használtautó hirdetésekből összeállított adatbázis szerzői jogi és sui generis kapcsolódó jogi védelme Ügyszám: SZJSZT-31/08/1. Az

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A tananyagfejlesztéssel kapcsolatos szerzői jogi kérdések Ügyszám: SZJSZT 40/2004 A megbízó által feltett kérdések: 1. Milyen jogok kapcsolódnak a tananyagfejlesztéshez?

Részletesebben

Meddig ér a szerzői jog takarója?

Meddig ér a szerzői jog takarója? Meddig ér a szerzői jog takarója? 2009. november 7. (Dátum) 1 A szerzői és szabadalmi jog elhatárolása Szerzői jog A védelem tárgya egy egyéni, eredeti műalkotás Alkotástól fogva megillet A védelmi idő

Részletesebben

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME

A/13 A SZERZŐI JOGGAL SZOMSZÉDOS JOGI JOGOSULTAK JOGÁLLÁSA, AZ ADATBÁZIS-ELŐÁLLÍTÓK VÉDELME A szomszédos jogok a szerzői jog holdudvarát képezik. Ezek a jogviszonyok a szerzői jog területéhez kapcsolódnak, mégis nem teljesen illeszkednek a szerzői jog hagyományos szabályozási megoldásaihoz. Nevezik

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Szerzői művek online fájl cserélő rendszerek segítségével megvalósuló felhasználása Ügyszám: SZJSZT 07/08/1. A megbízó által feltett kérdések: 1.: Engedélyköteles

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA.

AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. AZ INFORMATIKA JOGI VONATKOZÁSAI A DOMAINEK SZABÁLYOZÁSA ÉS A SZOFTVEREK, ADATBÁZISOK SZERZŐI JOGA. Domainnév használat jogi kérdései. ALAPFOGALMAK A tartomány névrendszer (Domain name System (DNS) biztosítja

Részletesebben

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás

2008. évi CXII. törvény indokolása. a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról. Általános indokolás 2008. évi CXII. törvény indokolása a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról Általános indokolás A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) módosítása -

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL

DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSÉRŐL DUNAÚJVÁROSI EGYETEM SZABÁLYZAT A SZELLEMI ALKOTÁSOK VÉDELMÉRŐL ÉS A SZELLEMI TULAJDON Dunaújváros 2016 3. kiadás 0. módosítás 2 (24). oldal Dunaújvárosi Egyetem Szenátusa által 88-2015/2016. (2016.03.16.)

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Szerzői és védjegyjogok megsértése rajzfilmfigurákkal összefüggésben; a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány Ügyszám: SZJSZT 17/2002 A bíróság által feltett

Részletesebben

Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal Adatvédelmi Nyilatkozat TársasTér (http://www.tarsaster.hu) weboldal A jelen adatvédelmi nyilatkozat a szolgáltató (a továbbiakban: üzemeltető) által üzemeltetett, http://www.tarsaster.hu oldalon elérhető

Részletesebben

Általános Szolgáltatási Feltételek Ingatlan Forrás Üzletszabályzat

Általános Szolgáltatási Feltételek Ingatlan Forrás Üzletszabályzat Általános Szolgáltatási Feltételek Ingatlan Forrás Üzletszabályzat Hatályos 2016. január 1-től új ÜZLETSZABÁLYZAT megjelenéséig vagy visszavonásig Jelen Üzletszabályzat tartalmazza az InterPont Plus Kft.

Részletesebben

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek Keresés az Interneten Navigáció az Interneten: Keresőrendszerek, keresési tippek Egyszerű keresőrendszerek Tematikus keresőrendszerek, katalógusok Portálok Adatbázisok, online folyóiratok Elektronikus

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Hazai és külföldi időszaki kiadványok tartalmának digitális archiválásával összefüggő szerzői jogi kérdések Ügyszám: SZJSZT 29/2004 A megbízó által feltett

Részletesebben

1. A díjszabás tárgyi hatálya. 2. Üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználás. 3. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke

1. A díjszabás tárgyi hatálya. 2. Üzletszerûnek nem minõsülõ felhasználás. 3. Az elõadómûvészi jogdíj mértéke 11676 H I V A T A L O S É R T E S Í T Õ 2011. évi 62. szám A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra

Részletesebben

Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása

Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének feltételeiről

Részletesebben

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat)

IRÁNYELVEK. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről. (kodifikált változat) L 111/16 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.5.5. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a számítógépi programok jogi védelméről (kodifikált változat) (EGT-vonatkozású

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Üdvözöljük a Perfect Nails Kft. (továbbiakban: Perfect Nails) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) tartalmazza a www.sarabeautysport.com

Részletesebben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben

Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben Szakkönyvek és tankönyvek on-line környezetben dr. Legeza Dénes Szerzői Jogi Szakértő Testület Szerzői Jogi Főosztály Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Online környezet Szakkönyv (szakirodalom) Szakirodalom

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Budapest Főváros Önkormányzata és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara együttműködést hozott lére a fővárosi kereskedelem fejlesztése, az üres üzlethelyiségek minél szélesebb

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK Az Általános Szolgáltatási Feltételek ( ÁSZF ) tartalmazzák az ARKON ZRT. (székhely: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a., adószám: 140856222-41, cégjegyzékszám: 01-10-045793),

Részletesebben

Beharangozó A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai című tanulmányhoz

Beharangozó A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai című tanulmányhoz In Medias Res 2012/2 3, 199 210 Beharangozó A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai című tanulmányhoz SARKADY ILDIKÓ * GRAD-GYENGE ANIKÓ ** Az In Medias Res című fiatal, médiaszabályozási tárgyú szakmai

Részletesebben

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT ADATVÉDELMI NYILATKOZAT 1. AZ ADATKEZELŐ A szolgáltató neve: Piroska Gyula Tréning Kft. A szolgáltató székhelye: 1139 Budapest, Lomb u. 31/B. A szolgáltató elérhetősége, az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra

Részletesebben

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter

A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések. Dr. Horváth Péter A szerzői jogi jogsértések tipizálása, fókuszban az on-line jogsértések Dr. Horváth Péter A szerző jogai Személyhez fűződő jogok 10-15. (név feltüntetés, nyilv.ra hozatal, a mű egységének védelme) Vagyoni

Részletesebben

SZERZŐI JOGI TARTALMAK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN

SZERZŐI JOGI TARTALMAK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN SZERZŐI JOGI TARTALMAK VÉDELME A DIGITÁLIS VILÁGBAN INTERNETES FELHASZNÁLÁS SZERZŐI JOGI ALAPJAI Internet megjelenése: kommunikáció egyszerűbb, felgyorsult le- és feltöltések engedély nélkül régen : vezetékes

Részletesebben

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat

Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat 1. A szabályzat célja: Jelen szabályzat célja, hogy a www.kozossegikonditerem.hu weboldal felhasználói által az oldal használata során megadott és a weboldal üzemeltetője

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Bevezetés, cégadatok Jelen Általános Szerződési Feltételek tartalmazza a webáruházban (a továbbiakban: Webáruház) elérhető szolgáltatás igénybe vevő (továbbiakban: Vásárló)

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével

Részletesebben

Adatvédelmi szabályzat

Adatvédelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat 1. Előszó 1.1. Jelen adatvédelmi szabályzat (a Szabályzat ) a SG Marketing Kft. (székhely: 1149 Budapest Limanova tér 12., cégjegyzékszám: 01-09-931340) (a Kiadó ) tevékenysége során

Részletesebben

Felhasználási és adatvédelmi szabályzat

Felhasználási és adatvédelmi szabályzat Felhasználási és adatvédelmi szabályzat Ahogy én láttam - Élményeim a Gyulai Várfürdőben A Gyulai Várfürdő Kft. (5700 Gyula, Várkert u. 2., adószáma: 11049755-2-04) Facebook oldalán (https://www.facebook.com/varfurdo)

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) tartalmazza a www.laptopdekor.hu weboldalon (a továbbiakban: Honlap) elérhető online áruház igénybevételének igénybevevő

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Képhamisítás és hamisítványokkal kereskedés szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 10/2006 A rendőrség által feltett kérdések: 1. Megállapítható-e a leírt

Részletesebben

1. Tárgyi hatály. 2. Üzletszerűnek nem minősülő felhasználás. 3. Az előadóművészi jogdíj mértéke

1. Tárgyi hatály. 2. Üzletszerűnek nem minősülő felhasználás. 3. Az előadóművészi jogdíj mértéke 20762 H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő 2013. évi 60. szám Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) díjszabása a rögzített előadás nyilvánosság számára lehívásra történő hozzáférhetővé tétele engedélyezésének

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek Üdvözöljük a Light1 Shop Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) tartalmazza a www.lumenet.hu

Részletesebben

Felhasználási feltételek!

Felhasználási feltételek! Felhasználási feltételek! Jelen dokumentum tartalmazza a Szent Maximilian Lap- és Könyvkiadó Kft. (a továbbiakban: Szolgáltató") által üzemeltetett www.keresztenyelet.hu internetes honlapon (a továbbiakban:

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Televíziós csatornák szállodai szobákban szállodavendégek számára történő hozzáférhetővé tétele Ügyszám: SZJSZT 32/2005 Az ügyvédi iroda által feltett kérdések:

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. a szellemi alkotások jogvédelméről és. szellemi tulajdon-kezeléséről. szóló szabályzata A Pécsi Tudományegyetem a szellemi alkotások jogvédelméről és szellemi tulajdon-kezeléséről szóló szabályzata Pécs 2006 1 A szellemi termékekhez fűződő jogok védelmének, hasznosításának és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Műfordítás szerzői jogi védelme Ügyszám: SZJSZT 08/07. A megkeresésben feltett kérdések: - A per tárgyát képező fényképezőgéphez kapcsolódó angol nyelvű

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.tavcsoshop.hu

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.tavcsoshop.hu ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.tavcsoshop.hu Üdvözöljük a Tengelic OPT Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) tartalmazza

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK Általános Szolgáltatási Feltételek (hatályos: 2010. november 22-től) ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÁSI FELTÉTELEK Az Általános Szolgáltatási Feltételek ( ÁSZF ) tartalmazzák az ARKON ZRT. (székhely: 1016 Budapest,

Részletesebben

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA

SZELLEMITULAJDON-KEZELÉSI SZABÁLYZATA MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet ( RMKI ) 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33. 3. épület Postacím: 1525 Budapest, Pf. 49. Titkársági telefon: 395 9289, 392-2520 Fax: 392 2598, 395

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.kutyubazar.hu

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.kutyubazar.hu ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.kutyubazar.hu Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) tartalmazza a www.kutyubazar.hu. weboldalon (a továbbiakban: Webáruház, Honlap) elérhető szolgáltatás

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek 1. Bevezetés Általános szerződési feltételek Jelen Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban ÁSZF) tartalmazza a www.astibababolt.hu weboldalon (a továbbiakban: honlap) elérhető szolgáltatás igénybevételének

Részletesebben

www.asylumlawdatabase.eu

www.asylumlawdatabase.eu Funded by the European Commission Háttér A Menekültjog Európai Adatbázisa (European Database of Asylum Law, EDAL) egy 11 EU tagállam menekültjogi esetjogát tartalmazó online adatbázis. Az EDAL összefoglalja

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása

Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Beépítési és vázlatterv egyéni eredeti jellege és felhasználása Ügyszám: SZJSZT-03/11. A Fővárosi Bíróság megkeresése A Bíróság által feltett kérdések: 1.)

Részletesebben

Adatvédelmi tájékoztató

Adatvédelmi tájékoztató Adatvédelmi tájékoztató Jelen Adatvédelmi tájékoztatást a PontVelem Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített név: PontVelem Nonprofit Kft., cégjegyzékszám: 13-09-145720, székhely:

Részletesebben

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy

A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy A SZERZŐI ALKOTÁS KRITÉRIUMAI A törvény nem ad kimerítő definíciót a szerzői jogviszony tárgyát illetően, csupán rögzíti, hogy 1. (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

Részletesebben

A Webáruház üzemeltetésének célja különböző logikai és készségfejlesztő és egyéb gyermekjátékok értékesítése.

A Webáruház üzemeltetésének célja különböző logikai és készségfejlesztő és egyéb gyermekjátékok értékesítése. ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK www.honeytoys.hu Üdvözöljük az X Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) által üzemeltetett weboldalon. Jelen Általános Szerződési Feltételek tartalmazza a www.honeytoys.hu webáruházban

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y]

6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] 6. A SZERZŐI JOG [1999. ÉVI LXXVI. TÖRVÉ Y] A szerzői jogi védelem tárgya (1. ) Szerzői jogi védelem alá tartozik függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e az irodalom, a tudomány és a művészet minden

Részletesebben

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL TELEVÍZIÓS MŰSORSOROZAT CÍMÉNEK VÉDELMÉVEL ÉS A SOROZAT FOLYTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZERZŐI JOGI KÉRDÉSEK SZJSZT-15/2013 A Fővárosi Törvényszék

Részletesebben

Általános szerződési feltételek

Általános szerződési feltételek Általános szerződési feltételek Regisztráció A webáruházban megrendelés leadásához nem szükséges regisztráció, azonban többszöri megrendelés esetén ajánlott regisztrálni a webáruházban. A webáruház kosaras

Részletesebben

ADATVÉDELEMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELEMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELEMI SZABÁLYZAT I./ A Szabályzat célja A jelen Szabályzat célja, hogy rögzítse a COOL EDGE Media Korlátolt Felelősségű Társaság (1082 Budapest, Leonardo da Vinci utca 46. 2. em. 16.; Cg. 01-09-175457;

Részletesebben

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) az biosmart Kft. (továbbiakban: Szolgáltató), és a Szolgáltató által a www.biosmart.hu weboldalon keresztül

Részletesebben

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL ÉPÍTÉSZETI ALKOTÁS TERVE SZJSZT-24/09/1 A Siófoki Városi Bíróság megkeresése A megkereső által feltett kérdések 1. A szakértő testület feladata

Részletesebben

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat

MakiMaki.hu. Adatkezelési nyilatkozat MakiMaki.hu Adatkezelési nyilatkozat 1. Az adatkezelő neve Cégnév: MakiMaki Kft. Adószám: 24707787-2-13 Bankszámlaszám: 10700581-68270966-51100005 (CiB Bank) Adatkezelés nyilvántartási szám: NAIH-71297/2013

Részletesebben

Belépve a www.biztositasonline24.hu weboldalra Ön elfogadja az alábbi feltételeket akkor is, ha nem regisztrált felhasználója az oldalnak:

Belépve a www.biztositasonline24.hu weboldalra Ön elfogadja az alábbi feltételeket akkor is, ha nem regisztrált felhasználója az oldalnak: ADATVÉDELEM Felhasználói feltételek Belépve a www.biztositasonline24.hu weboldalra Ön elfogadja az alábbi feltételeket akkor is, ha nem regisztrált felhasználója az oldalnak: tilos a biztositasonline24.hu

Részletesebben

Adatkezelési Tájékoztató

Adatkezelési Tájékoztató Hölgyválasz Kft. (1061 Budapest, Paulay Ede u. 41.) Hatályos: 2008. július 1. Az Adatkezelő (a www.holgyvalasz.hu, valamint a Hölgyválasz Táncstúdió üzemeltetője) ezúton tájékoztatja a a Hölgyválasz Táncstúdió

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Diego-modul.hu Általános Szerződési Feltételek Dabas, 2014. augusztus 6. 1 Jelen dokumentum nem kerül iktatásra, kizárólag elektronikus formában kerül megkötésre, nem minősül írásbeli szerződésnek, magyar

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Épület átalakításával összefüggő személyhez fűződő jogok Ügyszám: SZJSZT-04/09. A megkereső által feltett kérdések: 1. A Tervező, mint szerző által a Tervezési

Részletesebben

Térképészeti művek gyűjteménye iskolai atlaszban a plágium megállapíthatóságának kérdése

Térképészeti művek gyűjteménye iskolai atlaszban a plágium megállapíthatóságának kérdése A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Térképészeti művek gyűjteménye iskolai atlaszban a plágium megállapíthatóságának kérdése Ügyszám: SZJSZT-14/10. A Megkereső által feltett kérdések: 1. A

Részletesebben

Üzletszabályzat. A Wilson-Trading Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei. 1. Meghatározások. Tartalomjegyzék. 1.

Üzletszabályzat. A Wilson-Trading Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei. 1. Meghatározások. Tartalomjegyzék. 1. Üzletszabályzat A Wilson-Trading Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei 1. Meghatározások Tartalomjegyzék 1./ Meghatározások 2./ Vállalkozás adatai 3./ Általános tudnivalók 4./ Webáruházban található

Részletesebben

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a RUN Motorsport Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Szolgáltató), és a Szolgáltató által a www.runmotorsport.com

Részletesebben

21468 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2009. évi 63. szám

21468 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2009. évi 63. szám 21468 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 2009. évi 63. szám A Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége Elõadómûvészi Jogvédõ Irodájának (MSZSZ-EJI) díjszabása a rögzített elõadás nyilvánosság számára lehívásra történõ hozzáférhetõvé

Részletesebben

TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ

TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ Kedves Látogató! Jelen tájékoztatóban összefoglaljuk a Tisztaszoftver Program keretén belül az arra jogosultak számára ingyenesen

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Tulajdonos, üzemeltető: cégnév: szélhely: 1097 Budapest, Óbester u. 13. 4. em. 16. cégjegyzékszám: 01-09-994949 adószám: 24193146-2-43 képviseletre jogosult: Csanda Viktor

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010..

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010.. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010.. Egészségpénztárak és AXA Piac 60 milliárd bevétel 50 milliárd szolgáltatási kiadás 50 milliárd vagyon Axa 77 milliárdbevétel 6 milliárd szolgáltatási kiadás

Részletesebben

A Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan

A Femina Média Korlátolt Felelősségű Társaság. Általános Szerződési Feltételei a Femina Media által kiadott termékekre vonatkozóan A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) vonatkozó részei elválaszthatatlan részét képezik mindazon Hirdetési szerződésnek (a továbbiakban: Egyedi Szerződés), melyet a Femina Média

Részletesebben

Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme

Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye Fényképek és a rajtuk szereplő téglafalak, mint építészeti alkotás szerzői jogi védelme Ügyszám: SzJSzT-24/13. A Törvényszék által feltett kérdések:

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Közös mű; jogosulatlan átvétel megítélése tanítói segédletek esetében Ügyszám: SZJSZT-07/09. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság megkeresése A bíróság

Részletesebben

Számítógép kezelői - használói SZABÁLYZAT

Számítógép kezelői - használói SZABÁLYZAT Számítógép kezelői - használói SZABÁLYZAT I. A SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA A számítógép hálózat nagy anyagi és szellemi értéket képviselő rendszer. Felhasználóinak vállalniuk kell a használattal járó kötöttségeket

Részletesebben

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALANOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) az EXI International Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Szolgáltató), és a Szolgáltató

Részletesebben

Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései

Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései Szathmáry Zoltán ügyészségi titkár, Budapest IV-XV. Kerületi Ügyészség Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései 1. Problémafelvetés A számítástechnikai bűncselekmények dogmatikája

Részletesebben

Dropbox - online fájltárolás és megosztás

Dropbox - online fájltárolás és megosztás Dropbox - online fájltárolás és megosztás web: https://www.dropbox.com A Dropbox egy felhő-alapú fájltároló és megosztó eszköz, melynek lényege, hogy a különböző fájlokat nem egy konkrét számítógéphez

Részletesebben

A WORDPRESS TESTRESZABÁSA (MEGJELENÉS MENÜ ELEMEI)

A WORDPRESS TESTRESZABÁSA (MEGJELENÉS MENÜ ELEMEI) Mgr. Námesztovszki Zsolt A WORDPRESS TESTRESZABÁSA (MEGJELENÉS MENÜ ELEMEI) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar Oktatásinformatikai rendszerek - szöveggyűjtemény Budapest, 2013.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

1. Egyetért-e a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület azzal az állásponttal, hogy

1. Egyetért-e a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület azzal az állásponttal, hogy A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Számítógépi programalkotás szerzősége Ügyszám: SZJSZT-26/09/1. A Megkereső által feltett kérdések: 1. Egyetért-e a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület

Részletesebben

Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek Készült: 2011. szeptember 19. Utolsó módosítás dátuma: 2011. szeptember 19. Utolsó módosítás hatályos: 2011. szeptember 19. Általános Szerződési Feltételek (1) A ToolSiTE Informatikai és Szolgáltató Kft.

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM SZELLEMI TULAJDON KEZELÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat célja, hogy I. A szabályzat célja elősegítse a Debreceni Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) kutatói, oktatói illetve a szabályzat

Részletesebben

Sajóvámos Község Önkormányzata A közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzata

Sajóvámos Község Önkormányzata A közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzata Sajóvámos Község Önkormányzata A közérdekű adatok közzétételi kötelezettségének teljesítéséről szóló szabályzata 1. A szabályzat célja A jelen szabályzat célja, hogy rögzítse Sajóvámos Önkormányzata (a

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS A SZERZŐI JOGI SZAKÉRTŐ TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL A BTK. 329/A. -ÁBA ÜTKÖZŐ SZERZŐI ÉS KAPCSOLÓDÓ JOGOK MEGSÉRTÉSÉVEL OKOZOTT VAGYONI HÁTRÁNY MEGÁLLAPÍTÁSA SZJSZT 26/05 A Fővárosi Ítélőtábla

Részletesebben

Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei

Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei 1. Meghatározások Üzletszabályzat A Ré + Ré Kft. webáruház általános Szerződési Feltételei Tartalomjegyzék 1./ Meghatározások 2./ Vállalkozás adatai 3./ Általános tudnivalók 4./ Webáruházban található

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben