SZAKDOLGOZAT. Információkeresés elmélete és gyakorlata a siklósi Városi Könyvtár WebOPAC felületén BAJA 2005.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. Információkeresés elmélete és gyakorlata a siklósi Városi Könyvtár WebOPAC felületén BAJA 2005."

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Információkeresés elmélete és gyakorlata a siklósi Városi Könyvtár WebOPAC felületén A Textlib könyvtári integrált rendszer Web-es környezetben Készítette: Fődi Katalin informatikus-könyvtár szak levelező tagozat Konzulens: Majorné Bodor Ilona könyvtárigazgató BAJA 2005.

2 1. Bevezető Kihívások-megoldások Könyvtári integrált rendszer OPAC OPAC az Interneten World Wide Web (WWW) WebOPAC TextLib könyvtári integrált rendszer és a WebOPAC A TextLib WebOPAC felülete A TextLib WebOPAC működési háttere WWW opcionális modulok A siklósi Városi Könyvtár az Interneten Az információkeresés elmélete és gyakorlata a siklósi Városi Könyvtár WebOPAC felületén A keresés előkészületei Keresés Formai jegyek alapján történő keresés Tartalmi jegyek alapján történő keresés Böngészés Logikai műveletek Keresés szótöredékekkel és helyettesítéssel Problémák a keresés során Találati halmazról Olvasói állapot lekérdezése A könyvtárhasználók keresési szokásai a TextLib katalógusban Összegzés...73 Hivatkozások jegyzéke...75 Összesített irodalomjegyzék...77 Mellékletek

3 1. Bevezető A lehetőség, számos új fejlesztést eredményez a könyvtárakban és a kialakuló új környezet, új eszközöket teremt. Nézzük csak az utóbbi néhány évtized technikai változásait: megjelentek a PC-k, kialakultak a számítógép hálózatok, elkészítették és alkalmazták a World Wide Web tervét. Újabb és újabb technikai változások következtek be, melyekre a könyvtárak döntő többsége rugalmasan reagált. A könyvtári munkafolyamatokat gépesítették, helyi számítógépes hálózatot építettek ki, később bemutatkozó honlapokat készítettek, majd elektronikus katalógusaikat az Interneten, Web-es környezetben is elérhetővé tették. A változások, a könyvtár használóit sem hagyták érintetlenül. Nekik is meg kellett ismerkedniük az új környezettel, a számítógépes adatbázisok keresési lehetőségeivel, hiszen a legtöbb könyvtárban, a hagyományos katalógusrendszer lezárt, keresni, már csak elektronikus környezetben lehet. Ma már könyvtár épületén kívül, akár otthonukból is megtehetik, hogy információt gyűjtsenek egy adott témában, melyhez jó szolgálatot tesz a könyvtári integrált rendszerek WebOPAC felülete. De tulajdonképpen, mi is ez az újabb eszköz, amely egy újabb változást eredményezett? Vajon mi szükséges a működtetéséhez? Milyen módon lehet használni a WebOPAC-ot? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Munkám alaptézise, hogy a TextLib WebOPAC többszempontú visszakeresést biztosít, általa a keresés gyors, felhasználóbarát kezelőfelülete miatt a keresés egyszerű. Állításaimat, a következő felépítés szerint szeretném bizonyítani. A szakdolgozat első részében, általános elméleti kérdések definiálására törekszem. Bemutatom az integrált rendszereket, és a WebOPAC-ot. Ez utóbbi, viszonylag új fogalom könyvtárosok és könyvtárhasználók körében, ezért mindenképpen szeretnék néhány oldalt szánni, ezen új kifejezés magyarázatára. Gyakorlati példaként a TextLib könyvtári integrált rendszert és Web-es környezetét ismertetem. 3

4 Második részben a központi témakör kifejtésére törekszem. Bemutatom a siklósi Városi Könyvtár informatikai hátterét, WebOPAC felületének illusztrálásával, az információkeresés elméleti és gyakorlati módszereit ismertetem. Célom, a keresés eredményessége érdekében, általam fontosnak ítélt módszerek bemutatása, a dokumentumok formai és tartalmi jegyei alapján. Terjedelmi korlátok miatt csak a lényeges keresési szempontokat cím, annak egy szavát, szerzőt, közreműködőt, tárgyszót, tárgyidőt, nyelvet és témát emelem ki. Kitérek a böngésző, a Boole-műveletek és szótöredék használatára, és a keresés során fellépő problémákra. Végül, csemegeként, egy kérdőíves felmérés eredményével zárom szakdolgozatomat. A felmérés bizonyította, hogy a könyvtárlátogatók bizonyos százaléka, nehezen ismeri ki magát az elektronikus keresőrendszerben, ezért bízom választott témám aktualitásában. Szeretném, ha dolgozatom, hasznos segítőjévé válna azon kutatók számára, akik információgyűjtés során TextLib WebOPAC felületet vesznek igénybe. Kutatásom során KOKAS Károly BAKONYI Géza Könyvtári integrált rendszerek, és UNGVÁRY Rudolf VAJDA Erik Könyvtári információkeresés című művei nyújtottak támpontot. Köszönetet szeretnék mondani témavezető tanáromnak, MAJORNÉ Bodor Ilonának, az Eötvös József Főiskola könyvtárigazgatójának, DÉRI Zoltánnak, a siklósi Városi Könyvtár informatikai szaktanácsadójának, akik útmutatásaikkal, hasznos ötleteikkel, javaslataikkal, őszinte támogatásukkal segítették munkámat. 4

5 2. Kihívások-megoldások Az utóbbi évtizedekben a könyvtárak hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Fordulat következett be az információk tárolásának, azok hozzáférésének módjában, növekedett a felhasználható adatok mennyisége, változott a könyvtárak és az olvasók közötti kapcsolattartás eszköze. Tekintsünk egy kicsit vissza és nézzük meg, milyen kihívásokkal találták szemben magukat a könyvtárak és azokra, milyen megoldások születtek. Információrobbanásról a XIX. századtól kezdve beszélnek a szakemberek. A bekövetkező ipari-technikai forradalom hatására, nőtt a dokumentumok száma, a tudományok fejlődésével elindult egy differenciálódási folyamat. Új résztudományok alakultak önálló tudományággá, és különféle interdiszciplináris tudományok (határtudományok) jöttek létre, aminek következménye a szakirodalmi szóródás. A hagyományos bibliográfiák, katalógusrendszerek egyre nehezebben tették lehetővé az információ feldolgozását és keresését. A katalógusok papíralapúak voltak, és csakis a könyvtár épületén belül lehetett használni azokat. Nagyobb könyvtári állomány esetében a katalógusrendszerben történő keresés időigényessé vált. Új módszerekre volt szükség a nagymennyiségű információ gyorsabb feldolgozása, pontos és gyors visszakeresése érdekében. Megjelentek a kötetkatalógusok, a helyhiány és a helyhez kötöttség legyőzésére a mikrofilmalapú katalógusok, a COM-katalógusok, de egyikük sem volt bővíthető, ezeket csupán a nem gyarapodó gyűjtemények esetében használták. A megoldást a XX. század közepén megjelenő számítógépek adták. A PC-k megteremtették a feltételét a korábban emberi munkaerővel végzett feladatok hatékonyabb elvégzéséhez. 5

6 A könyvtárgépesítés az Egyesült Államokban kezdődött, az első generációs számítógépekkel. Ezek off-line üzemmódban működtek, megoldó képességük rugalmatlan volt, mégis megjelenésük a könyvtárakban forradalmi változásokat eredményezett. A könyvtárgépesítés ekkor még csak a kölcsönzésre szorítkozott, de később eredményeket értek el a katalogizálás terén is. Az említett első generációs, mainframe gépek számítógépközponttól függtek, a könyvtári funkciókat nem kezelték integráltan. A nyolcvanas évek közepétől az újabb generációs számítógépekkel azonban, ezen problémákra is megoldást találtak. A régi modellt, amely szerint egy szervezet összes számítástechnikai igényét egyetlen nagy számítógépnek kell ellátnia, hamarosan teljesen felváltja egy újabb, amelyben a munkát sok, egymástól függetlenül működő, de egymással összekapcsolt számítógépek segítik. Kialakultak a számítógép-hálózatok. Hálózatba kötött terminálok használója bármikor hozzáférhetett a központi gépen kezelt adatbázishoz. A számítógépek kisebbek lettek, alacsonyabb áruk miatt nagyobb számban terjedtek a könyvtárakban is. Az as években a könyvtári automatizálás fejlesztéseinek eredménye, hogy a kölcsönző és katalogizáló modul mellett kifejlesztették a dokumentumkeresést biztosító on-line elérhető katalógus modult, az OPAC-ot (Online Public Access Catalogue). Megjelentek miniszámítógépek, folyamatosan születtek újabb és újabb operációs rendszerek, amelyek megteremtették a feltételeket, olyan könyvtári integrált rendszerek kiépítéséhez, amelyek önállóan működnek, függetlenül a számítógépközponttól és öt modult (kölcsönző,- katalogizáló,- opac,- beszerzési és a periodikák feldolgozását automatizáló modul) integráltan kezeltek. Az átalakulás folyamata a könyvtári integrált rendszerek fejlesztésével nem állt meg. A kilencvenes évek elején a könyvtárakban is megjelentek az újabb (negyedik) generációs számítógépek, amelyek már lokális felhasználáson túl regionális és világméretű működést is lehetővé tettek. A távközlési hálózat teljesítményének növekedése következtében, új hálózati technológiák (Hálózati technológia: telefonos kapcsolat, ISDN-kapcsolat, kábeltévés kapcsolat, xdsl, bérelt vonal, vezeték nélküli kapcsolat GSM-szolgáltató, műholdas, mikrohullámú, 6

7 AM-mikorhálózat) segítségével megvalósulhatott, a könyvtári integrált rendszerek összekapcsolása nagyobb területet (várost, országot, világot) lefedve. Megjelentek az első hipertext szoftverek, melyekkel felhasználóbarát végfelületet lehetett kialakítani a távoli on-line katalógusokban es évektől kezdve a könyvtárakban használt hierarchikus adatbázis kezelő rendszereket felváltja a relációs adatbázis-kezelő rendszer, mely a könyvtári integrált rendszerek alapja. Szintén ettől az időponttól kezdték el alkalmazni Tim Berners-Lee World Wide Web tervét is. 3. Könyvtári integrált rendszer A könyvtári integrált rendszerek alapja, tehát az adatbázis-kezelő rendszer, amellyel biztosítható az adatok tárolása és visszakeresése rendezett formában. Modulok közötti kapcsolatot tesz lehetővé. Az átjárhatóságot (pl. a katalogizáló modulba bevitt adatok megjelennek az OPAC modulban) az adatbáziskezelő relációs volta biztosítja. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a rendszer az egyes adatelemeket (szerző, cím, kiadó, évszámok, tárgyszavak, stb.) külön-külön táblákban tárolja és ezek között létesített kapcsolatok (relációk) segítségével építi fel az egyes rekordokat 1. A könyvtári integrált rendszerek, a könyvtári munkafolyamatok legteljesebb automatizálására alkalmasak. Magyarországon bevezetésükre a 90-es évek elején került sor és napjainkban a könyvtárak döntő többsége, valamilyen szinten alkalmazza a rendszert (a 3. számú melléklet alapján, jelenleg a jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ a feldolgozás fázisánál tart). 1 Kokas Károly Bakonyi Géza: Könyvtári integrált rendszerek. Adatbázis 3.p. 7

8 Összetettségük és feladatmegoldó képességük tekintetében három nagy csoportot különböztetünk meg: Kis könyvtári integrált rendszerek: Szirén MikroIsis Közepes méretű könyvtári integrált rendszerek: Textlib Linlib Nagy feladatmegoldó képességekkel rendelkező rendszerek: Corvina OLib Aleph Tinlib Horizon A rendszereket, a könyvtári munkafolyamatokhoz hasonlóan, általában öt részre (modulra) osztották, melyek a következők: Gyarapítási modul Katalogizáló modul Kölcsönző modul Időszaki kiadványok kezelésére alkalmas modul, a periodika modul OPAC (Online Public Access Catalogue) katalógus, azaz a keresőmodul. 8

9 Az öt modul mellett beépítettek ún. kiegészítő funkciókat is, segítségükkel megoldható az egységes névalakok használata ( authority állomány 2 ), és rugalmasan kezelhető az állományokhoz történő hozzáférés, a segítségnyújtás. Biztosítható a felhasználó elektronikus leveleinek küldése, fogadása, a dokumentumok előjegyzése. A rendszerek speciális működésére jellemző a rugalmasan alakítható feldolgozási rendszer, illetve a lekérdezéseket, rendezéseket, nyomtatásokat biztosító manuális művelet. A kölcsönzési adatok, feldolgozási adatok elemzését és az OPAC-ban történő keresési szokásokat a nyomonkövetés, a naplózás, mint speciális funkció teszi lehetővé. Az automatikus ellenőrzési funkció segítségével megakadályozható, ugyanazon rekordok bevitele a rendszerbe. Napjainkra szinte minden könyvtári integrált rendszer képes megvalósítani azt a speciális funkciót, amely biztosítja a könyvtárban feldolgozott információ elérést a világ bármely pontjából. Adatátvitel során egyrészt biztosítaniuk kell a könyvtárba irányuló, illetve a könyvtárból kifelé menő kommunikáció lehetőségét. Az OPAC-ok bibliográfiai leíráson túl, digitális képi és egyéb audiovizuális információmegjelenítést is lehetővé tesznek, amelyet a multimédia funkcióval oldanak meg. A felsorolt funkciók és modulok kezelését biztosító rendszerrel egy könyvtár jelen lehet a regionális, országos és világméretű együttműködési programokban, a nemzetközi információs rendszerekben 3. Fejlett informatikai háttérrel rendelkező könyvtárak képesek arra, hogy látogatói 2 Bánki Zsolt: MÁTRIKSZ - Magyar Átfogó Tárgyi Információkereső-nyelvi Szótár Új fejezet a tartalmi visszakeresésben. Felhasználói kézikönyv. Fogalomtár authority állomány: {magyarul: besorolási rekordok állománya} Könyvtári adatbázisok olyan állománya, amely a bibliográfiai rekordokban alkalmazott besorolási adatokat (pl. név, tárgyszó, földrajzi név stb.) egységesített alakban tárolja, a besorolási adatra jellemző egyéb kiegészítő adatokkal együtt. Az egyes tételek önálló besorolási rekordokat képeznek az adatbázisban. A besorolási rekordok főtétele mutatót (indexet) képez. 3 Kokas Károly Bakonyi Géza: Könyvtári integrált rendszerek. Történeti vázlat 5.p. 9

10 számára, az Interneten is szolgáltassanak információt. Legjobb módszer, ha az információszolgáltató intézménynek van saját honlapja, amelyen keresztül OPAC katalógusát felhasználóbarát felületen, Interneten keresztül olvasói számára elérhetővé teszi. 3.1 OPAC Ahhoz, hogy a felhasználó keresni tudjon a könyvtár állományában, a katalogizálás során feltárt dokumentumokat visszakereshetővé kell tenni. A hagyományos feldolgozást és visszakeresést alkalmazó könyvtárakban a katalógusrendszer, a könyvtári integrált rendszereket alkalmazók esetében az OPAC (Online Public Access Catalogue) modul biztosítja. A katalógusrendszer egy dimenzióban teszi lehetővé a keresést, míg az OPAC több irányú visszakeresést nyújt, rövidebb idő alatt. Az OPAC az integrált könyvtári rendszerek bibliográfiai adatbázisának a felhasználók (könyvtáros és olvasó) által igénybe vehető visszakereső felülete 4. A könyvtári dokumentumokról készített bibliográfiai leírásokat és a hozzájuk tartozó kiegészítő információkat leltári szám, raktári jelzet, a dokumentumra vonatkozó státuszinformációk, esetleg annotáció teszik nyilvánosan, több szempont szerint visszakereshetővé. Az OPAC lokális hálózaton, azaz Intraneten, illetve egy könyvtár épületén kívül nyilvánosan, Interneten keresztül érhető el. Az Intranet az Internetnél is használt TCP/IP protokollra és szoftverekre ( , FTP, Web stb.) épülő, nem nyilvános (helyi) hálózatok összefoglaló neve. Egy [Intranet] rendszerint egy intézmény (esetleg földrajzilag nagyon távol levő) számítógépeit közti össze, és - az Internetnek köszönhetően - olcsó, állandóan továbbfejlesztett és könnyen megtanulható megoldást jelent belső információs rendszerek kialakítására. 5 4 Kokas Károly Bakonyi Géza: Könyvtári integrált rendszerek. OPAC 15.p. 5 Drótos László (szerk.): Elektronikus könyvtári értelmező szótár 10

11 3.2 OPAC az Interneten Az Internet az egész világra kiterjedő hálózat, amely számítógépek ezreit köti össze. Az Internet nonprofit jellegű, s ha megtanuljuk, hogy az Interneten mit, hol érdemes keresni, akkor végtelen mennyiségű, megbízható információhoz juthatunk. Ez számtalan előnnyel jár, mely a viszonylag ingyenes használatban is megjelenik. Az Internet megjelenése és terjedése különféle lehetőségeket nyújt az integrált könyvtári rendszerek fejlesztőinek és az azokat használó könyvtáraknak, illetve könyvtárak olvasóinak. A távoli OPAC-ot Interneten keresztül, X.25 kapcsolattal, Telnet, Gopher vagy World Wide Web (Web vagy WWW) használatával érhetjük el. A következőkben a WWW alkalmazását szeretném ismertetni. 3.3 World Wide Web (WWW) 1989-ben Tim Berners-Lee dolgozta ki a World Wide Web tervét, amelynek gyakorlati alkalmazására az 1990-es évektől kezdve került sor. Napjainkra használata általánossá vált. A Web kliens/szerver modell alapján működő Internet szolgáltatás. Egy WWWszerverre történő csatlakozás után, a szerveren elhelyezett honlapok olvashatók, illetve azok hivatkozásai segítségével más szervereken tárolt oldalakra is ellátogathatunk. A WWW dokumentumai általában HTML (HyperText Markup Language) szerkezetűek. A HTML [ ] hipertext jelölő nyelv. A World-Wide Web hipertext oldalainak leírására szolgáló szabványos nyelv, az SGML egyik egyszerűsített majd továbbfejlesztett változata. A [HTML] nyelven írt állományokat jellemzően HTTP szerverekkel szolgáltatják és Web-böngészőkkel jelenítik meg. 6 Szövegen kívül formázóutasításokat tartalmaz. A szövegfájlba beilleszthetők képek, hangok, melyek hivatkozó utasításként is megadhatók. E szövegfájl segítségével 6 Drótos László (szerk.): Elektronikus könyvtári értelmező szótár 11

12 készíthetünk táblázatot, űrlapot, melyek befolyásolják a Web lap megjelenését, illetve kapcsolatait. 3.4 WebOPAC A könyvtárak is felismerték a WWW lehetőségeit. Az on-line OPAC-ok első generációja a cédulakatalógusok gépesített változata volt. Az 1980-as évek közepére a kulcsszavas keresés, a Boole-operátorok, és a böngészés megjelenésével kialakult az ún. második generáció. A mai könyvtári rendszerek on-line katalógusait, immáron a harmadik generációs OPAC-oknak is nevezhetjük. Web-es szolgáltatással, Interneten keresztül is elérhetők. WebPAC-nak, vagy WebOPAC-nak nevezik. A továbbiakban ez utóbbi kifejezést használom. WebOPAC kliens-szerver környezetben dolgozik, elérhető Interneten keresztül. Felületét a HTML leíró nyelv segítségével alakították ki. A HTML formátumú felület megtekintése World Wide Web böngészőprogrammal lehetséges. A WebOPAC előnye, hogy menürendszerű, könnyen kezelhető, és barátságosabb, a parancsszavas, Telnet OPAC-tól. Sok könyvtárhasználóban jogosan vetődik fel a kérdés: miért jó az, ha egy könyvtár Interneten keresztül is elérhetővé teszi olvasói, használói számára katalógusát, hiszen a dokumentumokhoz közvetlenül nem is férhetnek hozzá. Valóban; miért is jó? Rohanó világunk egyik alapproblémája az idő, mint valamiféle korlát leküzdése, mellyel együtt előtérbe kerül az időfogyasztás, időgazdálkodás problémája. A rendelkezésünkre álló idő nem változik (a nap 24 órából áll), az elvégzendő feladatok száma viszont folyamatosan nő, aminek következtében központi szerepet játszik a sikeres időkihasználás. A könyvtárba járók nagy aránya tanulás, kutatás céljából használja az intézményt. Azért, hogy e célra szánt idejüket megnöveljék, olyan eszközöket kell megismerniük és használniuk, amelyek segítik őket kutatási, tanulási idejük legoptimálisabb kihasználásában. 12

13 Napjainkban az Interneten keresztül elérhető WebOPAC segítheti a tanulók, kutatók munkáját. Lehetővé teszi, hogy otthonunkból rövid idő alatt előjegyeztessünk egy dokumentumra, ha az éppen kölcsönzés alatt van, és pillanatnyilag nem található meg a könyvtár állományában. A WebOPAC útmutatót ad diákoknak, kutatónak, arról, hogy mely dokumentum található meg egy adott könyvtárban. Irányt mutat a dokumentumok tanulmányozásához, és egy tanulmány irodalomjegyzékének elkészítéséhez is remek segítséget jelent. Könyvtárosok számára könyvtárközi kölcsönzést, rendelést tesz lehetővé, vagy feldolgozó könyvtárosoknak rekordletöltést (vagy feltöltést) biztosít. Irodalom feltáró eszközként is alkalmazható. A WebOPAC kapcsolódik a katalógus, a beszerzési és a kölcsönző modulhoz (és természetesen a háttérben működő adott könyvtári integrált rendszer összes moduljához), így lehetővé válik, hogy a bibliográfiai adatokon túl megfelelő jogosultságok megléte mellett egyéb fontos információkról is tájékoztatást nyújtson. Így például, egy példány státuszáról: kölcsönzés alatt feldolgozás alatt, kézikönyvtárban. Keresés során a következőkre minden WebOPAC választ ad: Egy adott dokumentum megtalálható-e a könyvtár állományában? Egy szerzőnek, mely művei vannak meg az adott könyvtárban? Egy témával kapcsolatban a könyvtárban milyen dokumentumok találhatók meg? Részletes keresési szempontokat és lehetőségeket a későbbiek során szeretném ismertetni. 13

14 4. TextLib könyvtári integrált rendszer és a WebOPAC A TextLib magyar fejlesztésű, középkategóriás könyvtári integrált rendszer, készítője és forgalmazója az Infoker Szövetkezet. Hardver és szoftver igénye alacsony, MS-DOS, Novell NetWare, Linux hálózati operációs rendszerben is képes működni, de az IPX kommunikációs protokollal csatlakoztatott számítógépeknél operációs rendszer megléte sem szükséges. Az összes könyvtári munkafolyamatot gépesítő, több felhasználót kiszolgáló, a magyar könyvtári szabványoknak megfelelő program. A TextLib rendszer relációs adatbázis modell alapjára épül. Adatbázis-kezelő rendszerének sok előnyös tulajdonságából, a következőkben néhányat szeretnék kiemelni. A rendszer központjában a bibliográfiai tételek (könyv, időszaki kiadvány, cikk, audiovizuális dokumentum, tanulmány, térkép, disszertáció, kotta, szabadalom, szabvány, kutatásjelentés, számítógépprogram, kézirat) adatbázisa áll, amelyen keresztül valamennyi részrendszer úgy, mint az egységes besorolási adatok forrásállományai (cím, személy, testület, földrajz), osztályozás, tárgyszó, tranzakciós rekordok kapcsolatban áll egymással. Ez a kapcsolat teszi lehetővé az összes könyvtári munkafolyamatok rugalmasságát, illetve a többszempontú keresési lehetőségeket. A TextLib képes a rekordok közötti kapcsolatok hipertextszerű bejárására, ami azt jelenti, hogy a képernyőn megjelenő adatrekordból a hozzá kapcsolt összes többi elérhető és megtekinthető. Az adatbázis-kezelő, a rekordok tárolásának vagy módosításának pillanatában gondoskodik a rekorddal kapcsolatos összes indexállomány karbantartásáról. Az adatbázis integráltsága teljes, hiszen valamennyi munkaállomásnak és valamennyi programrésznek azonnal a rendelkezésére állnak azok az indexek, amelyek alapján a rekord kereshető. Az adatbázis-kezelő egyszerű módon gondoskodik a besorolási adatok egységességéről (authority control): a TextLibben a besorolási adatok egyediek, 14

15 minden besorolási (keresési) adat külön rekordban található, hivatkozásokon keresztül használhatók, így egy végrehajtott változtatás, azonnal, az összes érintett rekordban végbemegy. A TextLib kiegészítő funkciókon úgy, mint az egyszerű érkeztetés, intézményi kölcsönzés, KözTaurusz használat, letéti rendszer, mező csere modul, távoli keresés (Z39.50 protokoll), biztonsági azonosítás, kötelező mezők kezelése, listás felszólítás, Online HunMarc import, raktárba modul, újdonságok túl a klasszikus öt modul kezelésére alkalmas. Gyarapítási modul Katalogizáló modul biztosítja az adatbázis-építést Kölcsönző modul Időszaki kiadványok kezelésére alkalmas modul, a periodika modul OPAC (Online Public Access Catalogue) katalógus, azaz a keresőmodul. A TextLib-ben többféle keresőfelülettel találkozhatunk. A fejlesztők, a könyvtárosok számára általános és egyszerűsített keresésre alkalmas modult alakítottak ki, a könyvtárlátogatók részére, egy olvasói kereső felületet. Ezek Intraneten keresztül, TextLib munkaállomás programban érhetők el. Böngészőprogram segítségével, Interneten keresztül, a WebOPAC-nak nevezett keresőfelület használható. A TextLib rendszer keresőmoduljának WebPAC felülete, a rendszert használó könyvtár vagy az Inforker Szövetkezet honlapján keresztül érhető el: 4.1 A TextLib WebOPAC felülete Az Interneten kétféle TextLib WebOPAC felülettel találkozhat a kereső. Ennek egyik oka, hogy felülete bizonyos korlátok között rendszergazda által módosítható, illetve a Web szerver program különböző változatai eltérnek egymástól. Kialakításukra nagy gondot fordítottak. A keresőfelület speciális kritériumait szem előtt tartva úgy mint, a homogén, grafikus design-t, optimális méretet, az 15

16 egyszerű kezelhetőséget, áttekinthetőséget, törekedtek, mind a kezdő, mind a gyakorlott felhasználók keresési igényeik kielégítésére. Többféle felbontásban, különböző verziószámú és típusú böngészőkön használhatók. A WebOPAC felületén találkozhatunk egysoros szövegbeviteli mezővel, legördülő választólistával, illetve nyomógombokkal. Utóbbiak felületén feltüntetik az adott gomb funkcióját (keresés, böngészés, segítség stb.). 1. ábra Krúdy Gyula Városi Könyvtár katalógusának Web-es felülete 2. ábra siklósi Városi Könyvtár katalógusának Web-es felülete 16

17 4.2 A TextLib WebOPAC működési háttere 1997 óta több TextLibet használó könyvtár is megjelent az Interneten. WebOPAC-jukat kliens oldalon, bármely operációs rendszer alatt futó, bármilyen Web böngészővel (Netscape, Internet Explorer, Opera, Lynx stb.) le lehet kérdezni. Kliensnek Internet, vagy az intézmény saját hálózatán Intranet kapcsolattal kell rendelkeznie. A TextLib WebOPAC működéséhez a következő szerverekre van szükség. TextLib szerver Erre telepítik a TextLib programot és itt található az adatbázis. Kiszolgálja a kliens kéréseit. TextLib Web szerver Web szerver program bármelyik TextLib rendszerhez kapcsolható, függetlenül attól, hogy hány felhasználós, illetve a TextLib szerveren és a munkaállomásokon milyen operációs rendszeren futnak. A Web szerver futhat DOS vagy Linux alapú gépen. DOS-os operációs rendszer esetében mindenképpen önálló, csak erre a feladatra szolgáló gépnek kell lennie. A TextLib alatt futó operációs rendszer Linux-os változatánál nincs megkötés. A TextLib Web szerver gépnek állandó Internet kapcsolattal kell rendelkeznie, hogy távolról folyamatosan elérhető legyen (mindenféle tűzfalon keresztül). A WWW szerver kiszolgálja az Internetről érkező HTML kéréseket. Ezáltal lekérdezhetővé válik a TextLib rendszert használó könyvtár adatbázisa, Interneten keresztül. 17

18 4.3 WWW opcionális modulok WWW opcionális modulokkal további könyvtári szolgáltatásokkal bővíthető a WebOPAC felülete. A beépíthető három modul a következő: Könyvkérés opcionális WWW modul Könyvtárközi kérések kezelésére alkalmas, de segítségével akár az olvasó is előjegyezhet könyvre vagy más dokumentumra. A [Könyv kérés] gomb megnyomása után egy adatlapot kell kitölteni, amely elektronikus levélben elküldhető, a WWW szervert üzemeltető könyvtár számára. Olvasói állapot opcionális WWW modul Ha az olvasó megadja a vonalkódját és jelszavát, megtekintheti a nála levő könyvek listáját (határidővel együtt), előjegyzéseinek állapotát, esetleges tartozásait, stb. Újdonságok opcionális WWW modul Lekereshetők az elmúlt 1 héten, 2 héten, 1 hónapon, 2 hónapon, stb. belül, az adott könyvtár által beszerzett dokumentumok. 18

19 3. ábra A siklósi Városi Könyvtár (2005. március) 4. ábra az Interneten 19

20 5. A siklósi Városi Könyvtár az Interneten A siklósi Városi Könyvtár nyilvános, közművelődési könyvtár. Legfőbb feladata Siklós és a környező települések lakóinak tájékoztatása, a helyi és a közéleti, közhasznú információk szolgáltatása. Az intézmény magas színvonalú könyvtári szolgáltatást nyújt, melyet a évben, elismerésként kapott Nívó díj is bizonyít. A siklósi könyvtár vezetője és munkatársai felismerve az új kihívásokat, javarészt pályázati erőforrások felhasználásával, kiépítettek egy korszerű informatikai rendszert, amelynek fejlesztése igazodva a technika rohamos fejlődéséhez ma is folyamatos ban, mindössze három számítógép állt a könyvtár dolgozói rendelkezésére, és egy gépet használhattak az olvasók, amelyen többnyire szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, és külön díj ellenében Internet elérésre volt lehetőség. Ez az elérés, mindössze 33,6 kbit/s sávszélességű analóg modemes kapcsolat volt. A számítógépeket összekötő hálózat is, a mára már elavulttá vált, koax kábeles kivitelezésű, busz topológián alapult. Napjainkra a teljes gépparkot lecserélték, és nagymértékben bővítették. Természetesen a szükséges hálózati fejlesztéseket is elvégezték, amelynek következtében kialakításra került korszerű csillag topológiájú, összesen 31 végpontot tartalmazó LAN (Local Area Network = helyi kiterjedésű hálózat). A könyvtár két épületben kapott helyet, külön választva a felnőtt és a gyermek részleget. Így a hálózat kialakításakor is két központot kellett létrehozni. A főközpont a felnőtt részlegben található. Itt helyezték el a következő szervereket is: 20

21 Az Internet szerver: melyen Linux operációs rendszer fut. Ez a gép osztja meg az Internetet a helyi hálózat részére, továbbá biztosítja annak védelmét, tűzfal segítségével. Adja a könyvtár Mail szerverét, Web szerverét, és saját DNS szerverét is. A TextLib szerver: kicsit rendhagyó módon Microsoft Windows 98 operációs rendszer alatt fut. A gyorsabb FAT32 file kezelés, és a harmadszintű automatikus mentés miatt (a könyvtár informatikusa elkészített egy automatikusan működő mentési eljárást, amely minden nap egy adott időpontban a teljes adatbázis lementi egy másik számítógépre, növelve ezzel az adatok biztonságát). Az intézmény egyelőre anyagi okokból a még DOS alá írt, verziószámú TextLib integrált könyvtári rendszert használja, de tervezik az átállást a korszerűbb Linux változatra. A TextLib Web, vagy TextLib WWW szerver, DOS alatt futó program. Grafikus felületen adja a könyvtár OPAC-ját, oly módon, hogy a TextLib szerverhez, kliensként kapcsolódva köti össze a felhasználót az adatbázissal. A felhasználók a könyvtár honlapján található URL segítségével, könnyen használni tudják a katalógust. 5. ábra A siklósi Városi Könyvtár hálózatának struktúrája 2005-ben. 21

22 Megjelent a TextLib, és a TextLib Web szerver Linux alá írt változata. Így a három szoftver futhat akár egy Linuxos gépen, megspórolva ezzel további két hardver eszközt. A könyvtár tervei között szerepel, egy Linuxos szervergép beszerzése. A felnőtt részleg emeletén kiépítettek egy számítógép-termet, ahol kilenc számítógépet használhatnak az olvasók. További kettő az olvasóterembe került, ami a földszinten található. Így a felnőtt részlegben összesen 11 gép áll az olvasók rendelkezésére, amelyek mindegyikén lehetőség van térítésmentesen szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, nyomtatásra, szkennelésre, és Internet elérésére, és minden gépről elérhető a könyvtár WebOPAC-ja is. 6. ábra Számítógép-terem 7. ábra Olvasóterem A szükségesnél több végpont létesítésének köszönhetően lehetőség van arra is, hogy az olvasók saját NoteBook-jukat a hálózatra kössék, és közvetlenül azon Internetezhessenek. A jövőben, akár vezeték nélküli hálózati technikával is bővíthető a rendszer. A gyermek részlegben további három gép áll a kicsik rendelkezésére, amelyet gyermekkönyvtáros felügyeletével használhatnak a látogatók. Ez a szolgáltatás is térítésmentes. Napjainkra a siklósi Városi Könyvtár teljes gépparkja összesen 24 gépből áll. 22

TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete

TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete Útmutatómmal segíteni kívánok nyújtani azoknak, akik TextLib integrált könyvtári rendszert asználó könyvtárak internetes WebOPAC felületén kutatnak.

Részletesebben

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Mi az OPAC? Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen

Részletesebben

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK A bibliográfiák rendszerező jegyzékek, amelyek a dokumentumokról készült leírásokat, valamilyen nézőpont vagy elv alapján egységben láttatják, értelmezik, visszakereshetővé

Részletesebben

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények

MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS. A) Műszaki követelmények 1. sz. melléklet MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK, A KÖRKERESŐ SZOFTVER SPECIFIKÁCIÓJA, KÖLTSÉGVETÉS A) Műszaki követelmények A körkereső szoftvernek (a továbbiakban Szoftver) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie

Részletesebben

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE Szirén rendszernek a segítségével a hálózaton keresztül helyi és körzeti/területi könyvtárakkal tudunk

Részletesebben

Czinki-Vietorisz Gabriella: A könyvtárhasználók igényeire szabott szolgáltatásfejlesztés az Egyetemi Könyvtárban

Czinki-Vietorisz Gabriella: A könyvtárhasználók igényeire szabott szolgáltatásfejlesztés az Egyetemi Könyvtárban Czinki-Vietorisz Gabriella: A könyvtárhasználók igényeire szabott szolgáltatásfejlesztés az Egyetemi Könyvtárban Hagyományok és kihívások IV. 2015.08.31. Előzmények A dokumentum kikérésével kapcsolatban:

Részletesebben

Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18.

Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18. Könyv dokumentum információ Könyvtár típusai, jellemzői, feladatai Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18. Kiss Danuta Könyvtári szakinformátor NyME Központi Könyvtára danuta.kiss@emk.nyme.hu

Részletesebben

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező)

A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP. Webmail (levelező) A számítástechnika gyakorlata WIN 2000 I. Szerver, ügyfél Protokoll NT domain, Peer to Peer Internet o WWW oftp opop3, SMTP Bejelentkezés Explorer (böngésző) Webmail (levelező) 2003 wi-3 1 wi-3 2 Hálózatok

Részletesebben

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése Mi mit jelent a katalógusban? 1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése 1, A találatok részletes

Részletesebben

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ. Aleph WebOPAC elérhetővé tétele okostelefonon. Eötvös József Főiskola 6500 Baja, Szegedi út 2.

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ. Aleph WebOPAC elérhetővé tétele okostelefonon. Eötvös József Főiskola 6500 Baja, Szegedi út 2. Telefon: Fax: E-mail: (+36-1) 269-1642 (+36-1) 331 8479 info@ex-lh.hu www.ex-lh.hu Eötvös József Főiskola 6500 Baja, Szegedi út 2. MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ Aleph WebOPAC elérhetővé tétele okostelefonon Pályázati

Részletesebben

Könyvtári munkafolyamatok

Könyvtári munkafolyamatok Könyvtári munkafolyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Alfolyamatok Részfolyamatok Támogató folyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Vezetési folyamatok Állományalakítás A dokumentum

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

A FSZEKintegrált könyvtári rendszerének

A FSZEKintegrált könyvtári rendszerének Ajánlattételi 3. MELLÉKLET felhívás: Műszaki Leírás A FSZEKintegrált könyvtári rendszerének Távhasználat biztosítása, statisztika, korszerűsítése digitális archívum, adatbázis-bővítés, katalógus modernizálása

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer)

vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) vbar (Vemsoft banki BAR rendszer) BAR bemutatása 1994. július 1-jétől kezdte meg működését a Központi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, azóta is használt rövidített nevén a BAR, amely kezdetben kizárólag

Részletesebben

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi

iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi iseries Client Access Express - Mielőtt elkezdi ii iseries: Client Access Express - Mielőtt elkezdi Tartalom Rész 1. Client Access Express - Mielőtt elkezdi.................

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása Előadók: Toldi Klára Vincze Andrea 1 Előzmények 1997-2002 A nemzetközi könyvtári trendek hatására a hazai könyvtárügyben is megjelenik az informatika

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége:

Hálózati ismeretek. Az együttműködés szükségessége: Stand alone Hálózat (csoport) Az együttműködés szükségessége: közös adatok elérése párhuzamosságok elkerülése gyors eredményközlés perifériák kihasználása kommunikáció elősegítése 2010/2011. őszi félév

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc

Részletesebben

1. MELLÉKLET. Távhasználat biztosítása azonosító bróker (AAI) közreműködésével

1. MELLÉKLET. Távhasználat biztosítása azonosító bróker (AAI) közreműködésével 1. MELLÉKLET Szakmai ajánlat Ajánlatunkban olyan rendszerfejlesztési szolgáltatásokat kínálunk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár számára, ami igazodva az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás

Részletesebben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Rendeltetés: Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek, tezauruszok, taxonómiák és

Részletesebben

Kaszás Tímea: Corvina OPAC az SZTE Mez gazdasági Könyvtárában

Kaszás Tímea: Corvina OPAC az SZTE Mez gazdasági Könyvtárában Kaszás Tímea: Corvina OPAC az SZTE Mez gazdasági Könyvtárában Bevezetés Az amerikai Voyager integrált könyvtári rendszer magyar installálásának eredménye a Corvina rendszer. A Corvina-t használó könyvtárak

Részletesebben

Országos Rendezési Tervkataszter

Országos Rendezési Tervkataszter TeIR Országos Rendezési Tervkataszter Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. LEKÉRDEZÉSEK... 3 2.1 TERV ELLÁTOTTSÁG LEKÉRDEZÉS... 4 2.1.1. Kördiagram... 5 2.1.2.

Részletesebben

Könyvtári szabványok és szabályzatok jegyzéke

Könyvtári szabványok és szabályzatok jegyzéke Könyvtári szabványok és szabályzatok jegyzéke SZABVÁNY/SZABÁLYZAT LEVÁLTÓ NEMZETKÖZI SZABVÁNY KORÁBBAN (A visszavont szabványok piros színnel kiemelve.) MSZ ISO 4:2000 Információ és dokumentáció. A kiadványok

Részletesebben

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat. A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és ARPANet-nek keresztelték. Kifejlesztésének

Részletesebben

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek Keresés az Interneten Navigáció az Interneten: Keresőrendszerek, keresési tippek Egyszerű keresőrendszerek Tematikus keresőrendszerek, katalógusok Portálok Adatbázisok, online folyóiratok Elektronikus

Részletesebben

A Clipper evolúciója

A Clipper evolúciója A Clipper evolúciója Ismét itt a nyár, a szabadságolások, és ismét dupla számmal jelentkezünk. Egy könnyedebb nyári tartalom érdekében, ebben a számban összefoglaljuk, mi történik a verzióváltáskor. A

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0

Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0 Belföldi Termékosztályozás V2.0.0.0 Bemutató Verzió Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Tel \ Fax: 33-355 - 712. Mobil: 30-529-12-87. E-mail: info@szis.hu Internet:

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

Mobilizálódó OSZK. A nemzeti könyvtár mobileszközöket célzó fejlesztései az elmúlt időszakban. Garamvölgyi László. Networkshop, 2013.

Mobilizálódó OSZK. A nemzeti könyvtár mobileszközöket célzó fejlesztései az elmúlt időszakban. Garamvölgyi László. Networkshop, 2013. ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR WEBTARTALOM KOORDINÁCIÓS OSZTÁLY Mobilizálódó OSZK A nemzeti könyvtár mobileszközöket célzó fejlesztései az elmúlt időszakban Garamvölgyi László Networkshop, 2013. Okostelefonok

Részletesebben

Angol szótár V2.0.0.0

Angol szótár V2.0.0.0 Angol szótár V2.0.0.0 Bemutató Verzió Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Tel \ Fax: 33-355 - 712. Mobil: 30-529-12-87. E-mail: info@szis.hu. Internet: www.szis.hu.

Részletesebben

Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához

Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához Felhasználói segédlet a Scopus adatbázis használatához Az adatbázis elérése, regisztrálás, belépés Az adatbázis címe: http://www.scopus.com Az adatbázis csak regisztrált, jogosultsággal rendelkező intézmények,

Részletesebben

Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013. Használati útmutató

Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013. Használati útmutató Közoktatási Statisztika Tájékoztató 2012/2013 Tartalomjegyzék 1. Technikai információk... 2 2. Publikus felület... 2 2.1 Bejelentkezés... 2 2.2 Összesítés... 3 2.2.1 Statisztikai tábla megtekintése...

Részletesebben

Számítástechnikai kommunikációs lehetőségek a QB-Pharma rendszerrel. Előadó: Bagi Zoltán Quadro Byte Kft. ügyvezető

Számítástechnikai kommunikációs lehetőségek a QB-Pharma rendszerrel. Előadó: Bagi Zoltán Quadro Byte Kft. ügyvezető Számítástechnikai kommunikációs lehetőségek a QB-Pharma rendszerrel. Előadó: Bagi Zoltán Quadro Byte Kft. ügyvezető Az Uniós országokban már alkalmazott új lehetőségek Korszerű zárt hálózatok, rendszerek,

Részletesebben

Személyügyi nyilvántartás szoftver

Személyügyi nyilvántartás szoftver Személyügyi nyilvántartás szoftver A nexonhr személyügyi nyilvántartás szoftver a személyügyi, továbbképzési és munkaköri adatok kezelését teszi lehetővé. A szoftver támogatja a HR adminisztrációs feladatokat,

Részletesebben

I. A változások összefoglalása

I. A változások összefoglalása Tájékoztatás a Közbeszerzési Hatóság elektronikus rendszereinek főbb változásairól (Ajánlattevők és egyéb, a közbeszerzések iránt érdeklődő felhasználók számára) Ezúton tájékoztatjuk az ajánlattevőket

Részletesebben

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin

Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Digitális írástudás 2012. március 13. TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0068 Trambulin Cél: A képzés célja, hogy a projekt résztvevői tudják kezelni a számítógépet és perifériáit, ismerjék a szoftvereket. Képessé

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Tájékoztató A ZMNE-n bevezetett wifi szolgáltatásról KMOP-4.2.1/B-2008-0016

Új Magyarország Fejlesztési Terv Tájékoztató A ZMNE-n bevezetett wifi szolgáltatásról KMOP-4.2.1/B-2008-0016 Új Magyarország Fejlesztési Terv Tájékoztató A ZMNE-n bevezetett wifi szolgáltatásról KMOP-4.2.1/B-2008-0016 Tájékoztató A ZMNE Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ (EISZK) a 2010/2011-es tanévtől

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához

Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához Felhasználói kézikönyv a WEB EDInet rendszer használatához A WEB EDInet rendszer használatához internet kapcsolat, valamint egy internet böngésző program szükséges (Mozilla Firefox, Internet Explorer).

Részletesebben

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba

hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba = hardver-szoftver integrált rendszer, amely Xwindow alapú terminálokat szervez egy hálózatba HaXSoN Szerver Vékonyterminál vékonyterminál A HaXSoN vékonyterminál jellemzői - kis méretű, alacsony fogyasztású,

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztató az átállásról

Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztató az átállásról OTP BANK NYRT. Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztató az átállásról Bankunk ügyfeleink folytonos szoftverhasználatát biztosító szempont alapján úgy döntött, hogy az új verziót (6.01-01) most nem a megszokott

Részletesebben

FEOR szám kereső V2.0.0.0

FEOR szám kereső V2.0.0.0 FEOR szám kereső V2.0.0.0 Bemutató Verzió Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Tel \ Fax: 33-355-712. Mobil: 30-529-12-87. E-mail: info@szis.hu Internet: www.szis.hu

Részletesebben

IMOLA. Integrált MOKKA2, ODR2 és OLA. Vándorgyűlés Szombathely, 2008 július 25. Monguz MTA SZTAKI konzorcium

IMOLA. Integrált MOKKA2, ODR2 és OLA. Vándorgyűlés Szombathely, 2008 július 25. Monguz MTA SZTAKI konzorcium IMOLA Integrált MOKKA2, ODR2 és OLA Vándorgyűlés Szombathely, 2008 július 25. Monguz MTA SZTAKI konzorcium Forró pontok, követelmények I. Tiszta, átlátható helyzetet teremteni MOKKA Egyesület, OSZK, Szállító,

Részletesebben

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció

TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció TERC V.I.P. hardverkulcs regisztráció 2014. második félévétől kezdődően a TERC V.I.P. költségvetés-készítő program hardverkulcsát regisztrálniuk kell a felhasználóknak azon a számítógépen, melyeken futtatni

Részletesebben

Felhasználói Kézikönyv

Felhasználói Kézikönyv Felhasználói Kézikönyv Az eforte 5.0 e-időpont Modul használatához 1 T a r talomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 1.1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A KÉZIKÖNYVRŐL... 3 1.2. SZÜKSÉGES TECHNIKAI KÖRNYEZET A RENDSZER HASZNÁLATÁHOZ...

Részletesebben

Bemutatkozik az MTA Könyvtára

Bemutatkozik az MTA Könyvtára TARTALOM Bemutatkozik az MTA Könyvtára 1. alapozó program A mintegy 60-90 perces látogatás során levetítjük a könyvtár történetéről és kincseiről készült kisfilmet, bemutatjuk a különféle funkciójú olvasói

Részletesebben

TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ

TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ TISZTASZOFTVER PROGRAM www.tisztaszoftver.hu ONLINE IGÉNYLÉSI ÚTMUTATÓ Kedves Látogató! Jelen tájékoztatóban összefoglaljuk a Tisztaszoftver Program keretén belül az arra jogosultak számára ingyenesen

Részletesebben

Multiscript rekordok az ALEPH integrált könyvtári rendszerben: közös katalógus építése az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálatában

Multiscript rekordok az ALEPH integrált könyvtári rendszerben: közös katalógus építése az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálatában Ézsiás Anikó Major Kornélia Székelyné Török Tünde Multiscript rekordok az ALEPH integrált könyvtári rendszerben: közös katalógus építése az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálatában 1. ELTE Egyetemi Könyvtári

Részletesebben

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 1. oldal, összesen: 6 oldal INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli. Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli. Az informatika érettségi vizsga

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010.

Országos Területrendezési Terv térképi mel ékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. Országos Területrendezési Terv térképi mellékleteinek WMS szolgáltatással történő elérése, Quantum GIS program alkalmazásával Útmutató 2010. május 1. BEVEZETÉS Az útmutató célja az Országos Területrendezési

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

Microsoft Office PowerPoint 2007 fájlműveletei

Microsoft Office PowerPoint 2007 fájlműveletei Microsoft Office PowerPoint 2007 fájlműveletei Program megnyitása Indítsuk el valamelyik tanult módszerrel a 2007-es verziót. Figyeljük meg, hogy most más felületet kapunk, mint az eddigi megszokott Office

Részletesebben

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS)

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Networkshop, 2008 Márc. 17 19., Dunaújváros Holl Erdődi: Fejlett kereső... 1 Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Holl András Erdődi Péter MTA Konkoly Thege Miklós

Részletesebben

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat

PHP-MySQL. Adatbázisok gyakorlat PHP-MySQL Adatbázisok gyakorlat Weboldalak és adatbázisok Az eddigiek során megismertük, hogyan lehet a PHP segítségével dinamikus weblapokat készíteni. A dinamikus weboldalak az esetek többségében valamilyen

Részletesebben

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer

Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését

Részletesebben

GeriSoft Stúdió Kft J Á T S Z Ó H Á Z M A X I JÁTSZÓHÁZI BELÉPTETŐ RENDSZER

GeriSoft Stúdió Kft J Á T S Z Ó H Á Z M A X I JÁTSZÓHÁZI BELÉPTETŐ RENDSZER GeriSoft Stúdió Kft J Á T S Z Ó H Á Z M A X I JÁTSZÓHÁZI BELÉPTETŐ RENDSZER Köszönjük, hogy érdeklődik szoftverünk iránt! Engedje meg, hogy bemutassuk a rendszer működését. A rendszer kifejlesztésében

Részletesebben

shop.haberkorn.hu Rendeljen online egyszerűen és gyorsan!

shop.haberkorn.hu Rendeljen online egyszerűen és gyorsan! shop.haberkorn.hu Rendeljen online egyszerűen és gyorsan! www.haberkorn.hu EGYSZERUEN JOBB Egyszerűen Haberkorn Több mint 8000 termék Felhasználóbarát felület E-shop kínálatunkban több mint 8000 munkavédelmi

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés.

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Menedzsment modul Internetes keresés Készítette: Fábián József okl.építőmérnök 2000. április 17. Bevezetés Az Internet egy nemzetközi

Részletesebben

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer

KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer KnowledgeTree dokumentumkezelő rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Felhasználói felület... 5

Részletesebben

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya.

Home movie database. Specifikáció. Verzió: 1.0. Dátum: 2008.03.18. Státusz: Released. Készítette: Farkas Róbert. Kulcsár Orsolya. Dátum: 20080318 Státusz: Released Készítette: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Készítette Név: Farkas Róbert Kulcsár Orsolya Molnár Andrea Jóváhagyta Név: Dátum: 20080318 Dátum: Aláírás: Aláírás:

Részletesebben

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév

INTERNET. internetwork röviden Internet /hálózatok hálózata/ 2010/2011. őszi félév INTERNET A hatvanas években katonai megrendelésre hozták létre: ARPAnet @ (ARPA= Advanced Research Agency) A rendszer alapelve: minden gép kapcsolatot teremthet egy másik géppel az összekötő vezetékrendszer

Részletesebben

Általános nyomtató meghajtó útmutató

Általános nyomtató meghajtó útmutató Általános nyomtató meghajtó útmutató Brother Universal Printer Driver (BR-Script3) Brother Mono Universal Printer Driver (PCL) Brother Universal Printer Driver (Inkjet) B verzió HUN 1 Áttekintés 1 A Brother

Részletesebben

Megújult az ARTISJUS Szerzői Információs Rendszere (SZIR) Online adatszolgáltatás szerzőknek bármikor, bárhonnan

Megújult az ARTISJUS Szerzői Információs Rendszere (SZIR) Online adatszolgáltatás szerzőknek bármikor, bárhonnan Megújult az ARTISJUS Szerzői Információs Rendszere (SZIR) Online adatszolgáltatás szerzőknek bármikor, bárhonnan Grafikus megjelenítés A grafikus felület lehetővé teszi a jogdíjak és elhangzások áttekinthetőbb

Részletesebben

TEÁOR kód Kereső - nyilvántartó program V2.0.0.0

TEÁOR kód Kereső - nyilvántartó program V2.0.0.0 TEÁOR kód Kereső - nyilvántartó program V2.0.0.0 Bemutató verzió Felhasználói Kézikönyv Készítette: Szűcs Zoltán. 2536 Nyergesújfalu, Pala u. 7. Tel \ Fax: 33-355-712. Mobil: 30-529-12-87. E-mail: info@szis.hu

Részletesebben

Gyorsútmutató a hálózati kapcsolat beállításához

Gyorsútmutató a hálózati kapcsolat beállításához Xerox WorkCentre M118/M118i Gyorsútmutató a hálózati kapcsolat beállításához 701P42717 Az útmutató az alábbi témaköröket tartalmazza: A kijelző képernyőinek használata, 2. oldal Hálózat beállítása DHCP

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika

ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium ÉRETTSÉGI TÉTELCÍMEK 2012 Informatika Reischlné Rajzó Zsuzsanna Szaktanár Endrédi Józsefné Igazgató Kelt: Budapest, 2012 március 1. tétel A kommunikáció

Részletesebben

Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT

Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT Informatikai Igazgatóság: Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT I N F O R M A T I K A S Z O L G Á L T A T Á S O K Az Igazgatóság felelős az informatikai szolgáltatások biztosításáért, kiemelten a központi gazdálkodási

Részletesebben

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II.

Elektronikus levelek. Az informatikai biztonság alapjai II. Elektronikus levelek Az informatikai biztonság alapjai II. Készítette: Póserné Oláh Valéria poserne.valeria@nik.bmf.hu Miről lesz szó? Elektronikus levelek felépítése egyszerű szövegű levél felépítése

Részletesebben

9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat

9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat 9. Könyvtárak 9.1. Könyvtárhasználat Könyvtárak történetéről Asszurbanipal király ninivei könyvtára (i.e. 650) 20 ezer agyagtábla Alexandriai Muszeion könyvtár (Ptolemaiosz alapítottota i.e. III.sz) kb.

Részletesebben

Elektronikus könyvtárközi kérések az ODR rendszerben

Elektronikus könyvtárközi kérések az ODR rendszerben Elektronikus könyvtárközi kérések az ODR rendszerben A kérő könyvtárak szemével Koltay Klára kkoltay@lib.unideb.hu Elvárások - kapcsolatok MFPI Pedagógiai Szakkönyvtár és Információs Központ 2010. február

Részletesebben

Szakmai anyag. A könyvtári szoftverek lehetőségei és azok megvalósulása a XIII. kerületi iskolai könyvtárakban

Szakmai anyag. A könyvtári szoftverek lehetőségei és azok megvalósulása a XIII. kerületi iskolai könyvtárakban Szakmai anyag A könyvtári szoftverek lehetőségei és azok megvalósulása a XIII. kerületi iskolai könyvtárakban 2014 Készítette: Gerbner Zsuzsanna Könyvtáros szaktanácsadó 1 1. Bevezetés Segíteni kell a

Részletesebben

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat.

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. Súgó Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. A lekérdező rendszer a Hírközlési Szolgáltatások és Interfész bejelentések, valamint az

Részletesebben

Microsoft Access alapok

Microsoft Access alapok Microsoft Access alapok Képzési program Cím: 1027 Budapest, Csalogány utca 23. (a) A tanfolyam célja (a képzés során megszerezhető kompetencia) A tanfolyamot azoknak ajánljuk, akik már jártasságát szereztek

Részletesebben

Béniné Virág Mária: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár automatizálása

Béniné Virág Mária: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár automatizálása Béniné Virág Mária: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár automatizálása 1. 2001-2004 - a FSZEK egységeinek egy szintre hozása - az egységes infrastruktúra kialakítása 1.1. 2001 átadásra került a Fővárosi Szabó

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK RÉSZÉRE

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK RÉSZÉRE Helyi önkormányzatok és Többcélú Kistérségi Társulások normatív hozzájárulásainak és normatív, kötött felhasználású támogatásainak igénylési rendszere 2008. évre FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV ÖNKORMÁNYZATOK ÉS

Részletesebben

FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS

FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit kft. FIR WEBMODUL ALKALMAZÁS DIÁKIGAZOLVÁNY IGÉNYLÉS Felhasználói kézikönyv Dokumentum állapota: Tervezet Verzió: 0.1.0 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Bejelentkezés...

Részletesebben

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0

Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Evolut Főkönyv program telepítési és beállítási útmutatója v2.0 Az Ön letölthető fájl tartalmazza az Evolut Főkönyv 2013. program telepítőjét. A jelen leírás olyan telepítésre vonatkozik, amikor Ön

Részletesebben

Az Orbis adatbáziskezelő

Az Orbis adatbáziskezelő ORBIS ADATBÁZIS WEBRE VITELE KÉSZÍTETTE: SOÓS PÉTER 2001. április 13. Bevezetés Ezen írás a NETWORKSHOP 2001 konferenciára készített előadásom anyagának szerkesztett változata. 1994-95. óta sok jelentős

Részletesebben

Kezdő lépések. Céges email. Tartalom

Kezdő lépések. Céges email. Tartalom Kezdő lépések Céges email Tartalom 1. Bevezetés...2 2. A szolgáltatás elérése és alapbeállításai...3 3. Ismerkedés a levelezővel...6 4. A levelező beállításai...8 5. Naptár... 10 6. Névjegyek... 11 7.

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó!

3Sz-s Kft. Tisztelt Felhasználó! 3Sz-s Kft. 1158 Budapest, Jánoshida utca 15. Tel: (06-1) 416-1835 / Fax: (06-1) 419-9914 E-mail: zk@3szs. hu / Web: http://www. 3szs. hu Tisztelt Felhasználó! Köszönjük, hogy telepíti az AUTODATA 2007

Részletesebben

Energiainformációs Adattár Adatgyűjtő alrendszer felhasználói dokumentáció

Energiainformációs Adattár Adatgyűjtő alrendszer felhasználói dokumentáció Energiainformációs Adattár Adatgyűjtő alrendszer felhasználói dokumentáció Bevezető Tisztelt engedélyes! Üdvözöljük Önt a Magyar Energia Hivatal Energiainformációs Adattár - Adatgyűjtő alrendszerének felhasználói

Részletesebben

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5

Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 Tartalom jegyzék 1 BEVEZETŐ 2 1.1 SZOFTVER ÉS HARDVER KÖVETELMÉNYEK 2 2 TELEPÍTÉS 2 3 KEZELÉS 5 3.1 ELSŐ FUTTATÁS 5 3.2 TULAJDONOSI ADATLAP 6 3.3 REGISZTRÁLÁS 6 3.4 AKTIVÁLÁS 6 3.5 MÉRÉS 7 3.5.1 ÜGYFÉL

Részletesebben

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA

INFORMATIKA TANMENET SZAKKÖZÉPISKOLA 9.NY OSZTÁLY HETI 4 ÓRA 37 HÉT/ ÖSSZ 148 ÓRA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ELJÁRÁS MELLÉKLET Tanmenetborító Azonosító: ME-III.1./1 Változatszám: 2 Érvényesség kezdete: 2013. 09. 01. Oldal/összes: 1/6 Fájlnév: ME- III.1.1.Tanmenetborító SZK- DC-2013 INFORMATIKA

Részletesebben

A MOKKA és az ODR rendszerek kapcsolata

A MOKKA és az ODR rendszerek kapcsolata A MOKKA és az ODR rendszerek kapcsolata Koltay Klára DEENK Miről lesz szó? Az ODR fejlesztések legfontosabb célkitűzési MOKKA ODR összeolvadó szolgáltatások Feltöltések: bibliográfiai és példányadatok

Részletesebben

Belépés a Budapesti Ügyvédi Kamara elektronikus ügyintézési rendszerébe

Belépés a Budapesti Ügyvédi Kamara elektronikus ügyintézési rendszerébe Belépés a Budapesti Ügyvédi Kamara elektronikus ügyintézési rendszerébe Rendszerkövetelmények: Operációs rendszer: amennyiben Ön Windows 7 operációs rendszerrel szeretné a programot használni, kérjük,

Részletesebben

Kezdő lépések Microsoft Outlook

Kezdő lépések Microsoft Outlook Kezdő lépések Microsoft Outlook A Central Europe On-Demand Zrt. által, a Telenor Magyarország Zrt. részére nyújtott szolgáltatások rövid kezelési útmutatója 1 Tartalom Áttekintés... 3 MAPI mailbox konfiguráció

Részletesebben

Oktatási cloud használata

Oktatási cloud használata Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszék Oktatási cloud használata Készítette: Tóth Áron (BME MIT), 2013. A segédlet célja a tanszéki oktatási cloud

Részletesebben