SZAKDOLGOZAT. Információkeresés elmélete és gyakorlata a siklósi Városi Könyvtár WebOPAC felületén BAJA 2005.

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Információkeresés elmélete és gyakorlata a siklósi Városi Könyvtár WebOPAC felületén A Textlib könyvtári integrált rendszer Web-es környezetben Készítette: Fődi Katalin informatikus-könyvtár szak levelező tagozat Konzulens: Majorné Bodor Ilona könyvtárigazgató BAJA 2005.

2 1. Bevezető Kihívások-megoldások Könyvtári integrált rendszer OPAC OPAC az Interneten World Wide Web (WWW) WebOPAC TextLib könyvtári integrált rendszer és a WebOPAC A TextLib WebOPAC felülete A TextLib WebOPAC működési háttere WWW opcionális modulok A siklósi Városi Könyvtár az Interneten Az információkeresés elmélete és gyakorlata a siklósi Városi Könyvtár WebOPAC felületén A keresés előkészületei Keresés Formai jegyek alapján történő keresés Tartalmi jegyek alapján történő keresés Böngészés Logikai műveletek Keresés szótöredékekkel és helyettesítéssel Problémák a keresés során Találati halmazról Olvasói állapot lekérdezése A könyvtárhasználók keresési szokásai a TextLib katalógusban Összegzés...73 Hivatkozások jegyzéke...75 Összesített irodalomjegyzék...77 Mellékletek

3 1. Bevezető A lehetőség, számos új fejlesztést eredményez a könyvtárakban és a kialakuló új környezet, új eszközöket teremt. Nézzük csak az utóbbi néhány évtized technikai változásait: megjelentek a PC-k, kialakultak a számítógép hálózatok, elkészítették és alkalmazták a World Wide Web tervét. Újabb és újabb technikai változások következtek be, melyekre a könyvtárak döntő többsége rugalmasan reagált. A könyvtári munkafolyamatokat gépesítették, helyi számítógépes hálózatot építettek ki, később bemutatkozó honlapokat készítettek, majd elektronikus katalógusaikat az Interneten, Web-es környezetben is elérhetővé tették. A változások, a könyvtár használóit sem hagyták érintetlenül. Nekik is meg kellett ismerkedniük az új környezettel, a számítógépes adatbázisok keresési lehetőségeivel, hiszen a legtöbb könyvtárban, a hagyományos katalógusrendszer lezárt, keresni, már csak elektronikus környezetben lehet. Ma már könyvtár épületén kívül, akár otthonukból is megtehetik, hogy információt gyűjtsenek egy adott témában, melyhez jó szolgálatot tesz a könyvtári integrált rendszerek WebOPAC felülete. De tulajdonképpen, mi is ez az újabb eszköz, amely egy újabb változást eredményezett? Vajon mi szükséges a működtetéséhez? Milyen módon lehet használni a WebOPAC-ot? Dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Munkám alaptézise, hogy a TextLib WebOPAC többszempontú visszakeresést biztosít, általa a keresés gyors, felhasználóbarát kezelőfelülete miatt a keresés egyszerű. Állításaimat, a következő felépítés szerint szeretném bizonyítani. A szakdolgozat első részében, általános elméleti kérdések definiálására törekszem. Bemutatom az integrált rendszereket, és a WebOPAC-ot. Ez utóbbi, viszonylag új fogalom könyvtárosok és könyvtárhasználók körében, ezért mindenképpen szeretnék néhány oldalt szánni, ezen új kifejezés magyarázatára. Gyakorlati példaként a TextLib könyvtári integrált rendszert és Web-es környezetét ismertetem. 3

4 Második részben a központi témakör kifejtésére törekszem. Bemutatom a siklósi Városi Könyvtár informatikai hátterét, WebOPAC felületének illusztrálásával, az információkeresés elméleti és gyakorlati módszereit ismertetem. Célom, a keresés eredményessége érdekében, általam fontosnak ítélt módszerek bemutatása, a dokumentumok formai és tartalmi jegyei alapján. Terjedelmi korlátok miatt csak a lényeges keresési szempontokat cím, annak egy szavát, szerzőt, közreműködőt, tárgyszót, tárgyidőt, nyelvet és témát emelem ki. Kitérek a böngésző, a Boole-műveletek és szótöredék használatára, és a keresés során fellépő problémákra. Végül, csemegeként, egy kérdőíves felmérés eredményével zárom szakdolgozatomat. A felmérés bizonyította, hogy a könyvtárlátogatók bizonyos százaléka, nehezen ismeri ki magát az elektronikus keresőrendszerben, ezért bízom választott témám aktualitásában. Szeretném, ha dolgozatom, hasznos segítőjévé válna azon kutatók számára, akik információgyűjtés során TextLib WebOPAC felületet vesznek igénybe. Kutatásom során KOKAS Károly BAKONYI Géza Könyvtári integrált rendszerek, és UNGVÁRY Rudolf VAJDA Erik Könyvtári információkeresés című művei nyújtottak támpontot. Köszönetet szeretnék mondani témavezető tanáromnak, MAJORNÉ Bodor Ilonának, az Eötvös József Főiskola könyvtárigazgatójának, DÉRI Zoltánnak, a siklósi Városi Könyvtár informatikai szaktanácsadójának, akik útmutatásaikkal, hasznos ötleteikkel, javaslataikkal, őszinte támogatásukkal segítették munkámat. 4

5 2. Kihívások-megoldások Az utóbbi évtizedekben a könyvtárak hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Fordulat következett be az információk tárolásának, azok hozzáférésének módjában, növekedett a felhasználható adatok mennyisége, változott a könyvtárak és az olvasók közötti kapcsolattartás eszköze. Tekintsünk egy kicsit vissza és nézzük meg, milyen kihívásokkal találták szemben magukat a könyvtárak és azokra, milyen megoldások születtek. Információrobbanásról a XIX. századtól kezdve beszélnek a szakemberek. A bekövetkező ipari-technikai forradalom hatására, nőtt a dokumentumok száma, a tudományok fejlődésével elindult egy differenciálódási folyamat. Új résztudományok alakultak önálló tudományággá, és különféle interdiszciplináris tudományok (határtudományok) jöttek létre, aminek következménye a szakirodalmi szóródás. A hagyományos bibliográfiák, katalógusrendszerek egyre nehezebben tették lehetővé az információ feldolgozását és keresését. A katalógusok papíralapúak voltak, és csakis a könyvtár épületén belül lehetett használni azokat. Nagyobb könyvtári állomány esetében a katalógusrendszerben történő keresés időigényessé vált. Új módszerekre volt szükség a nagymennyiségű információ gyorsabb feldolgozása, pontos és gyors visszakeresése érdekében. Megjelentek a kötetkatalógusok, a helyhiány és a helyhez kötöttség legyőzésére a mikrofilmalapú katalógusok, a COM-katalógusok, de egyikük sem volt bővíthető, ezeket csupán a nem gyarapodó gyűjtemények esetében használták. A megoldást a XX. század közepén megjelenő számítógépek adták. A PC-k megteremtették a feltételét a korábban emberi munkaerővel végzett feladatok hatékonyabb elvégzéséhez. 5

6 A könyvtárgépesítés az Egyesült Államokban kezdődött, az első generációs számítógépekkel. Ezek off-line üzemmódban működtek, megoldó képességük rugalmatlan volt, mégis megjelenésük a könyvtárakban forradalmi változásokat eredményezett. A könyvtárgépesítés ekkor még csak a kölcsönzésre szorítkozott, de később eredményeket értek el a katalogizálás terén is. Az említett első generációs, mainframe gépek számítógépközponttól függtek, a könyvtári funkciókat nem kezelték integráltan. A nyolcvanas évek közepétől az újabb generációs számítógépekkel azonban, ezen problémákra is megoldást találtak. A régi modellt, amely szerint egy szervezet összes számítástechnikai igényét egyetlen nagy számítógépnek kell ellátnia, hamarosan teljesen felváltja egy újabb, amelyben a munkát sok, egymástól függetlenül működő, de egymással összekapcsolt számítógépek segítik. Kialakultak a számítógép-hálózatok. Hálózatba kötött terminálok használója bármikor hozzáférhetett a központi gépen kezelt adatbázishoz. A számítógépek kisebbek lettek, alacsonyabb áruk miatt nagyobb számban terjedtek a könyvtárakban is. Az as években a könyvtári automatizálás fejlesztéseinek eredménye, hogy a kölcsönző és katalogizáló modul mellett kifejlesztették a dokumentumkeresést biztosító on-line elérhető katalógus modult, az OPAC-ot (Online Public Access Catalogue). Megjelentek miniszámítógépek, folyamatosan születtek újabb és újabb operációs rendszerek, amelyek megteremtették a feltételeket, olyan könyvtári integrált rendszerek kiépítéséhez, amelyek önállóan működnek, függetlenül a számítógépközponttól és öt modult (kölcsönző,- katalogizáló,- opac,- beszerzési és a periodikák feldolgozását automatizáló modul) integráltan kezeltek. Az átalakulás folyamata a könyvtári integrált rendszerek fejlesztésével nem állt meg. A kilencvenes évek elején a könyvtárakban is megjelentek az újabb (negyedik) generációs számítógépek, amelyek már lokális felhasználáson túl regionális és világméretű működést is lehetővé tettek. A távközlési hálózat teljesítményének növekedése következtében, új hálózati technológiák (Hálózati technológia: telefonos kapcsolat, ISDN-kapcsolat, kábeltévés kapcsolat, xdsl, bérelt vonal, vezeték nélküli kapcsolat GSM-szolgáltató, műholdas, mikrohullámú, 6

7 AM-mikorhálózat) segítségével megvalósulhatott, a könyvtári integrált rendszerek összekapcsolása nagyobb területet (várost, országot, világot) lefedve. Megjelentek az első hipertext szoftverek, melyekkel felhasználóbarát végfelületet lehetett kialakítani a távoli on-line katalógusokban es évektől kezdve a könyvtárakban használt hierarchikus adatbázis kezelő rendszereket felváltja a relációs adatbázis-kezelő rendszer, mely a könyvtári integrált rendszerek alapja. Szintén ettől az időponttól kezdték el alkalmazni Tim Berners-Lee World Wide Web tervét is. 3. Könyvtári integrált rendszer A könyvtári integrált rendszerek alapja, tehát az adatbázis-kezelő rendszer, amellyel biztosítható az adatok tárolása és visszakeresése rendezett formában. Modulok közötti kapcsolatot tesz lehetővé. Az átjárhatóságot (pl. a katalogizáló modulba bevitt adatok megjelennek az OPAC modulban) az adatbáziskezelő relációs volta biztosítja. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a rendszer az egyes adatelemeket (szerző, cím, kiadó, évszámok, tárgyszavak, stb.) külön-külön táblákban tárolja és ezek között létesített kapcsolatok (relációk) segítségével építi fel az egyes rekordokat 1. A könyvtári integrált rendszerek, a könyvtári munkafolyamatok legteljesebb automatizálására alkalmasak. Magyarországon bevezetésükre a 90-es évek elején került sor és napjainkban a könyvtárak döntő többsége, valamilyen szinten alkalmazza a rendszert (a 3. számú melléklet alapján, jelenleg a jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ a feldolgozás fázisánál tart). 1 Kokas Károly Bakonyi Géza: Könyvtári integrált rendszerek. Adatbázis 3.p. 7

8 Összetettségük és feladatmegoldó képességük tekintetében három nagy csoportot különböztetünk meg: Kis könyvtári integrált rendszerek: Szirén MikroIsis Közepes méretű könyvtári integrált rendszerek: Textlib Linlib Nagy feladatmegoldó képességekkel rendelkező rendszerek: Corvina OLib Aleph Tinlib Horizon A rendszereket, a könyvtári munkafolyamatokhoz hasonlóan, általában öt részre (modulra) osztották, melyek a következők: Gyarapítási modul Katalogizáló modul Kölcsönző modul Időszaki kiadványok kezelésére alkalmas modul, a periodika modul OPAC (Online Public Access Catalogue) katalógus, azaz a keresőmodul. 8

9 Az öt modul mellett beépítettek ún. kiegészítő funkciókat is, segítségükkel megoldható az egységes névalakok használata ( authority állomány 2 ), és rugalmasan kezelhető az állományokhoz történő hozzáférés, a segítségnyújtás. Biztosítható a felhasználó elektronikus leveleinek küldése, fogadása, a dokumentumok előjegyzése. A rendszerek speciális működésére jellemző a rugalmasan alakítható feldolgozási rendszer, illetve a lekérdezéseket, rendezéseket, nyomtatásokat biztosító manuális művelet. A kölcsönzési adatok, feldolgozási adatok elemzését és az OPAC-ban történő keresési szokásokat a nyomonkövetés, a naplózás, mint speciális funkció teszi lehetővé. Az automatikus ellenőrzési funkció segítségével megakadályozható, ugyanazon rekordok bevitele a rendszerbe. Napjainkra szinte minden könyvtári integrált rendszer képes megvalósítani azt a speciális funkciót, amely biztosítja a könyvtárban feldolgozott információ elérést a világ bármely pontjából. Adatátvitel során egyrészt biztosítaniuk kell a könyvtárba irányuló, illetve a könyvtárból kifelé menő kommunikáció lehetőségét. Az OPAC-ok bibliográfiai leíráson túl, digitális képi és egyéb audiovizuális információmegjelenítést is lehetővé tesznek, amelyet a multimédia funkcióval oldanak meg. A felsorolt funkciók és modulok kezelését biztosító rendszerrel egy könyvtár jelen lehet a regionális, országos és világméretű együttműködési programokban, a nemzetközi információs rendszerekben 3. Fejlett informatikai háttérrel rendelkező könyvtárak képesek arra, hogy látogatói 2 Bánki Zsolt: MÁTRIKSZ - Magyar Átfogó Tárgyi Információkereső-nyelvi Szótár Új fejezet a tartalmi visszakeresésben. Felhasználói kézikönyv. Fogalomtár authority állomány: {magyarul: besorolási rekordok állománya} Könyvtári adatbázisok olyan állománya, amely a bibliográfiai rekordokban alkalmazott besorolási adatokat (pl. név, tárgyszó, földrajzi név stb.) egységesített alakban tárolja, a besorolási adatra jellemző egyéb kiegészítő adatokkal együtt. Az egyes tételek önálló besorolási rekordokat képeznek az adatbázisban. A besorolási rekordok főtétele mutatót (indexet) képez. 3 Kokas Károly Bakonyi Géza: Könyvtári integrált rendszerek. Történeti vázlat 5.p. 9

10 számára, az Interneten is szolgáltassanak információt. Legjobb módszer, ha az információszolgáltató intézménynek van saját honlapja, amelyen keresztül OPAC katalógusát felhasználóbarát felületen, Interneten keresztül olvasói számára elérhetővé teszi. 3.1 OPAC Ahhoz, hogy a felhasználó keresni tudjon a könyvtár állományában, a katalogizálás során feltárt dokumentumokat visszakereshetővé kell tenni. A hagyományos feldolgozást és visszakeresést alkalmazó könyvtárakban a katalógusrendszer, a könyvtári integrált rendszereket alkalmazók esetében az OPAC (Online Public Access Catalogue) modul biztosítja. A katalógusrendszer egy dimenzióban teszi lehetővé a keresést, míg az OPAC több irányú visszakeresést nyújt, rövidebb idő alatt. Az OPAC az integrált könyvtári rendszerek bibliográfiai adatbázisának a felhasználók (könyvtáros és olvasó) által igénybe vehető visszakereső felülete 4. A könyvtári dokumentumokról készített bibliográfiai leírásokat és a hozzájuk tartozó kiegészítő információkat leltári szám, raktári jelzet, a dokumentumra vonatkozó státuszinformációk, esetleg annotáció teszik nyilvánosan, több szempont szerint visszakereshetővé. Az OPAC lokális hálózaton, azaz Intraneten, illetve egy könyvtár épületén kívül nyilvánosan, Interneten keresztül érhető el. Az Intranet az Internetnél is használt TCP/IP protokollra és szoftverekre ( , FTP, Web stb.) épülő, nem nyilvános (helyi) hálózatok összefoglaló neve. Egy [Intranet] rendszerint egy intézmény (esetleg földrajzilag nagyon távol levő) számítógépeit közti össze, és - az Internetnek köszönhetően - olcsó, állandóan továbbfejlesztett és könnyen megtanulható megoldást jelent belső információs rendszerek kialakítására. 5 4 Kokas Károly Bakonyi Géza: Könyvtári integrált rendszerek. OPAC 15.p. 5 Drótos László (szerk.): Elektronikus könyvtári értelmező szótár 10

11 3.2 OPAC az Interneten Az Internet az egész világra kiterjedő hálózat, amely számítógépek ezreit köti össze. Az Internet nonprofit jellegű, s ha megtanuljuk, hogy az Interneten mit, hol érdemes keresni, akkor végtelen mennyiségű, megbízható információhoz juthatunk. Ez számtalan előnnyel jár, mely a viszonylag ingyenes használatban is megjelenik. Az Internet megjelenése és terjedése különféle lehetőségeket nyújt az integrált könyvtári rendszerek fejlesztőinek és az azokat használó könyvtáraknak, illetve könyvtárak olvasóinak. A távoli OPAC-ot Interneten keresztül, X.25 kapcsolattal, Telnet, Gopher vagy World Wide Web (Web vagy WWW) használatával érhetjük el. A következőkben a WWW alkalmazását szeretném ismertetni. 3.3 World Wide Web (WWW) 1989-ben Tim Berners-Lee dolgozta ki a World Wide Web tervét, amelynek gyakorlati alkalmazására az 1990-es évektől kezdve került sor. Napjainkra használata általánossá vált. A Web kliens/szerver modell alapján működő Internet szolgáltatás. Egy WWWszerverre történő csatlakozás után, a szerveren elhelyezett honlapok olvashatók, illetve azok hivatkozásai segítségével más szervereken tárolt oldalakra is ellátogathatunk. A WWW dokumentumai általában HTML (HyperText Markup Language) szerkezetűek. A HTML [ ] hipertext jelölő nyelv. A World-Wide Web hipertext oldalainak leírására szolgáló szabványos nyelv, az SGML egyik egyszerűsített majd továbbfejlesztett változata. A [HTML] nyelven írt állományokat jellemzően HTTP szerverekkel szolgáltatják és Web-böngészőkkel jelenítik meg. 6 Szövegen kívül formázóutasításokat tartalmaz. A szövegfájlba beilleszthetők képek, hangok, melyek hivatkozó utasításként is megadhatók. E szövegfájl segítségével 6 Drótos László (szerk.): Elektronikus könyvtári értelmező szótár 11

12 készíthetünk táblázatot, űrlapot, melyek befolyásolják a Web lap megjelenését, illetve kapcsolatait. 3.4 WebOPAC A könyvtárak is felismerték a WWW lehetőségeit. Az on-line OPAC-ok első generációja a cédulakatalógusok gépesített változata volt. Az 1980-as évek közepére a kulcsszavas keresés, a Boole-operátorok, és a böngészés megjelenésével kialakult az ún. második generáció. A mai könyvtári rendszerek on-line katalógusait, immáron a harmadik generációs OPAC-oknak is nevezhetjük. Web-es szolgáltatással, Interneten keresztül is elérhetők. WebPAC-nak, vagy WebOPAC-nak nevezik. A továbbiakban ez utóbbi kifejezést használom. WebOPAC kliens-szerver környezetben dolgozik, elérhető Interneten keresztül. Felületét a HTML leíró nyelv segítségével alakították ki. A HTML formátumú felület megtekintése World Wide Web böngészőprogrammal lehetséges. A WebOPAC előnye, hogy menürendszerű, könnyen kezelhető, és barátságosabb, a parancsszavas, Telnet OPAC-tól. Sok könyvtárhasználóban jogosan vetődik fel a kérdés: miért jó az, ha egy könyvtár Interneten keresztül is elérhetővé teszi olvasói, használói számára katalógusát, hiszen a dokumentumokhoz közvetlenül nem is férhetnek hozzá. Valóban; miért is jó? Rohanó világunk egyik alapproblémája az idő, mint valamiféle korlát leküzdése, mellyel együtt előtérbe kerül az időfogyasztás, időgazdálkodás problémája. A rendelkezésünkre álló idő nem változik (a nap 24 órából áll), az elvégzendő feladatok száma viszont folyamatosan nő, aminek következtében központi szerepet játszik a sikeres időkihasználás. A könyvtárba járók nagy aránya tanulás, kutatás céljából használja az intézményt. Azért, hogy e célra szánt idejüket megnöveljék, olyan eszközöket kell megismerniük és használniuk, amelyek segítik őket kutatási, tanulási idejük legoptimálisabb kihasználásában. 12

13 Napjainkban az Interneten keresztül elérhető WebOPAC segítheti a tanulók, kutatók munkáját. Lehetővé teszi, hogy otthonunkból rövid idő alatt előjegyeztessünk egy dokumentumra, ha az éppen kölcsönzés alatt van, és pillanatnyilag nem található meg a könyvtár állományában. A WebOPAC útmutatót ad diákoknak, kutatónak, arról, hogy mely dokumentum található meg egy adott könyvtárban. Irányt mutat a dokumentumok tanulmányozásához, és egy tanulmány irodalomjegyzékének elkészítéséhez is remek segítséget jelent. Könyvtárosok számára könyvtárközi kölcsönzést, rendelést tesz lehetővé, vagy feldolgozó könyvtárosoknak rekordletöltést (vagy feltöltést) biztosít. Irodalom feltáró eszközként is alkalmazható. A WebOPAC kapcsolódik a katalógus, a beszerzési és a kölcsönző modulhoz (és természetesen a háttérben működő adott könyvtári integrált rendszer összes moduljához), így lehetővé válik, hogy a bibliográfiai adatokon túl megfelelő jogosultságok megléte mellett egyéb fontos információkról is tájékoztatást nyújtson. Így például, egy példány státuszáról: kölcsönzés alatt feldolgozás alatt, kézikönyvtárban. Keresés során a következőkre minden WebOPAC választ ad: Egy adott dokumentum megtalálható-e a könyvtár állományában? Egy szerzőnek, mely művei vannak meg az adott könyvtárban? Egy témával kapcsolatban a könyvtárban milyen dokumentumok találhatók meg? Részletes keresési szempontokat és lehetőségeket a későbbiek során szeretném ismertetni. 13

14 4. TextLib könyvtári integrált rendszer és a WebOPAC A TextLib magyar fejlesztésű, középkategóriás könyvtári integrált rendszer, készítője és forgalmazója az Infoker Szövetkezet. Hardver és szoftver igénye alacsony, MS-DOS, Novell NetWare, Linux hálózati operációs rendszerben is képes működni, de az IPX kommunikációs protokollal csatlakoztatott számítógépeknél operációs rendszer megléte sem szükséges. Az összes könyvtári munkafolyamatot gépesítő, több felhasználót kiszolgáló, a magyar könyvtári szabványoknak megfelelő program. A TextLib rendszer relációs adatbázis modell alapjára épül. Adatbázis-kezelő rendszerének sok előnyös tulajdonságából, a következőkben néhányat szeretnék kiemelni. A rendszer központjában a bibliográfiai tételek (könyv, időszaki kiadvány, cikk, audiovizuális dokumentum, tanulmány, térkép, disszertáció, kotta, szabadalom, szabvány, kutatásjelentés, számítógépprogram, kézirat) adatbázisa áll, amelyen keresztül valamennyi részrendszer úgy, mint az egységes besorolási adatok forrásállományai (cím, személy, testület, földrajz), osztályozás, tárgyszó, tranzakciós rekordok kapcsolatban áll egymással. Ez a kapcsolat teszi lehetővé az összes könyvtári munkafolyamatok rugalmasságát, illetve a többszempontú keresési lehetőségeket. A TextLib képes a rekordok közötti kapcsolatok hipertextszerű bejárására, ami azt jelenti, hogy a képernyőn megjelenő adatrekordból a hozzá kapcsolt összes többi elérhető és megtekinthető. Az adatbázis-kezelő, a rekordok tárolásának vagy módosításának pillanatában gondoskodik a rekorddal kapcsolatos összes indexállomány karbantartásáról. Az adatbázis integráltsága teljes, hiszen valamennyi munkaállomásnak és valamennyi programrésznek azonnal a rendelkezésére állnak azok az indexek, amelyek alapján a rekord kereshető. Az adatbázis-kezelő egyszerű módon gondoskodik a besorolási adatok egységességéről (authority control): a TextLibben a besorolási adatok egyediek, 14

15 minden besorolási (keresési) adat külön rekordban található, hivatkozásokon keresztül használhatók, így egy végrehajtott változtatás, azonnal, az összes érintett rekordban végbemegy. A TextLib kiegészítő funkciókon úgy, mint az egyszerű érkeztetés, intézményi kölcsönzés, KözTaurusz használat, letéti rendszer, mező csere modul, távoli keresés (Z39.50 protokoll), biztonsági azonosítás, kötelező mezők kezelése, listás felszólítás, Online HunMarc import, raktárba modul, újdonságok túl a klasszikus öt modul kezelésére alkalmas. Gyarapítási modul Katalogizáló modul biztosítja az adatbázis-építést Kölcsönző modul Időszaki kiadványok kezelésére alkalmas modul, a periodika modul OPAC (Online Public Access Catalogue) katalógus, azaz a keresőmodul. A TextLib-ben többféle keresőfelülettel találkozhatunk. A fejlesztők, a könyvtárosok számára általános és egyszerűsített keresésre alkalmas modult alakítottak ki, a könyvtárlátogatók részére, egy olvasói kereső felületet. Ezek Intraneten keresztül, TextLib munkaállomás programban érhetők el. Böngészőprogram segítségével, Interneten keresztül, a WebOPAC-nak nevezett keresőfelület használható. A TextLib rendszer keresőmoduljának WebPAC felülete, a rendszert használó könyvtár vagy az Inforker Szövetkezet honlapján keresztül érhető el: A TextLib WebOPAC felülete Az Interneten kétféle TextLib WebOPAC felülettel találkozhat a kereső. Ennek egyik oka, hogy felülete bizonyos korlátok között rendszergazda által módosítható, illetve a Web szerver program különböző változatai eltérnek egymástól. Kialakításukra nagy gondot fordítottak. A keresőfelület speciális kritériumait szem előtt tartva úgy mint, a homogén, grafikus design-t, optimális méretet, az 15

16 egyszerű kezelhetőséget, áttekinthetőséget, törekedtek, mind a kezdő, mind a gyakorlott felhasználók keresési igényeik kielégítésére. Többféle felbontásban, különböző verziószámú és típusú böngészőkön használhatók. A WebOPAC felületén találkozhatunk egysoros szövegbeviteli mezővel, legördülő választólistával, illetve nyomógombokkal. Utóbbiak felületén feltüntetik az adott gomb funkcióját (keresés, böngészés, segítség stb.). 1. ábra Krúdy Gyula Városi Könyvtár katalógusának Web-es felülete 2. ábra siklósi Városi Könyvtár katalógusának Web-es felülete 16

17 4.2 A TextLib WebOPAC működési háttere 1997 óta több TextLibet használó könyvtár is megjelent az Interneten. WebOPAC-jukat kliens oldalon, bármely operációs rendszer alatt futó, bármilyen Web böngészővel (Netscape, Internet Explorer, Opera, Lynx stb.) le lehet kérdezni. Kliensnek Internet, vagy az intézmény saját hálózatán Intranet kapcsolattal kell rendelkeznie. A TextLib WebOPAC működéséhez a következő szerverekre van szükség. TextLib szerver Erre telepítik a TextLib programot és itt található az adatbázis. Kiszolgálja a kliens kéréseit. TextLib Web szerver Web szerver program bármelyik TextLib rendszerhez kapcsolható, függetlenül attól, hogy hány felhasználós, illetve a TextLib szerveren és a munkaállomásokon milyen operációs rendszeren futnak. A Web szerver futhat DOS vagy Linux alapú gépen. DOS-os operációs rendszer esetében mindenképpen önálló, csak erre a feladatra szolgáló gépnek kell lennie. A TextLib alatt futó operációs rendszer Linux-os változatánál nincs megkötés. A TextLib Web szerver gépnek állandó Internet kapcsolattal kell rendelkeznie, hogy távolról folyamatosan elérhető legyen (mindenféle tűzfalon keresztül). A WWW szerver kiszolgálja az Internetről érkező HTML kéréseket. Ezáltal lekérdezhetővé válik a TextLib rendszert használó könyvtár adatbázisa, Interneten keresztül. 17

18 4.3 WWW opcionális modulok WWW opcionális modulokkal további könyvtári szolgáltatásokkal bővíthető a WebOPAC felülete. A beépíthető három modul a következő: Könyvkérés opcionális WWW modul Könyvtárközi kérések kezelésére alkalmas, de segítségével akár az olvasó is előjegyezhet könyvre vagy más dokumentumra. A [Könyv kérés] gomb megnyomása után egy adatlapot kell kitölteni, amely elektronikus levélben elküldhető, a WWW szervert üzemeltető könyvtár számára. Olvasói állapot opcionális WWW modul Ha az olvasó megadja a vonalkódját és jelszavát, megtekintheti a nála levő könyvek listáját (határidővel együtt), előjegyzéseinek állapotát, esetleges tartozásait, stb. Újdonságok opcionális WWW modul Lekereshetők az elmúlt 1 héten, 2 héten, 1 hónapon, 2 hónapon, stb. belül, az adott könyvtár által beszerzett dokumentumok. 18

19 3. ábra A siklósi Városi Könyvtár (2005. március) 4. ábra az Interneten 19

20 5. A siklósi Városi Könyvtár az Interneten A siklósi Városi Könyvtár nyilvános, közművelődési könyvtár. Legfőbb feladata Siklós és a környező települések lakóinak tájékoztatása, a helyi és a közéleti, közhasznú információk szolgáltatása. Az intézmény magas színvonalú könyvtári szolgáltatást nyújt, melyet a évben, elismerésként kapott Nívó díj is bizonyít. A siklósi könyvtár vezetője és munkatársai felismerve az új kihívásokat, javarészt pályázati erőforrások felhasználásával, kiépítettek egy korszerű informatikai rendszert, amelynek fejlesztése igazodva a technika rohamos fejlődéséhez ma is folyamatos ban, mindössze három számítógép állt a könyvtár dolgozói rendelkezésére, és egy gépet használhattak az olvasók, amelyen többnyire szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, és külön díj ellenében Internet elérésre volt lehetőség. Ez az elérés, mindössze 33,6 kbit/s sávszélességű analóg modemes kapcsolat volt. A számítógépeket összekötő hálózat is, a mára már elavulttá vált, koax kábeles kivitelezésű, busz topológián alapult. Napjainkra a teljes gépparkot lecserélték, és nagymértékben bővítették. Természetesen a szükséges hálózati fejlesztéseket is elvégezték, amelynek következtében kialakításra került korszerű csillag topológiájú, összesen 31 végpontot tartalmazó LAN (Local Area Network = helyi kiterjedésű hálózat). A könyvtár két épületben kapott helyet, külön választva a felnőtt és a gyermek részleget. Így a hálózat kialakításakor is két központot kellett létrehozni. A főközpont a felnőtt részlegben található. Itt helyezték el a következő szervereket is: 20

21 Az Internet szerver: melyen Linux operációs rendszer fut. Ez a gép osztja meg az Internetet a helyi hálózat részére, továbbá biztosítja annak védelmét, tűzfal segítségével. Adja a könyvtár Mail szerverét, Web szerverét, és saját DNS szerverét is. A TextLib szerver: kicsit rendhagyó módon Microsoft Windows 98 operációs rendszer alatt fut. A gyorsabb FAT32 file kezelés, és a harmadszintű automatikus mentés miatt (a könyvtár informatikusa elkészített egy automatikusan működő mentési eljárást, amely minden nap egy adott időpontban a teljes adatbázis lementi egy másik számítógépre, növelve ezzel az adatok biztonságát). Az intézmény egyelőre anyagi okokból a még DOS alá írt, verziószámú TextLib integrált könyvtári rendszert használja, de tervezik az átállást a korszerűbb Linux változatra. A TextLib Web, vagy TextLib WWW szerver, DOS alatt futó program. Grafikus felületen adja a könyvtár OPAC-ját, oly módon, hogy a TextLib szerverhez, kliensként kapcsolódva köti össze a felhasználót az adatbázissal. A felhasználók a könyvtár honlapján található URL segítségével, könnyen használni tudják a katalógust. 5. ábra A siklósi Városi Könyvtár hálózatának struktúrája 2005-ben. 21

22 Megjelent a TextLib, és a TextLib Web szerver Linux alá írt változata. Így a három szoftver futhat akár egy Linuxos gépen, megspórolva ezzel további két hardver eszközt. A könyvtár tervei között szerepel, egy Linuxos szervergép beszerzése. A felnőtt részleg emeletén kiépítettek egy számítógép-termet, ahol kilenc számítógépet használhatnak az olvasók. További kettő az olvasóterembe került, ami a földszinten található. Így a felnőtt részlegben összesen 11 gép áll az olvasók rendelkezésére, amelyek mindegyikén lehetőség van térítésmentesen szövegszerkesztésre, táblázatkezelésre, nyomtatásra, szkennelésre, és Internet elérésére, és minden gépről elérhető a könyvtár WebOPAC-ja is. 6. ábra Számítógép-terem 7. ábra Olvasóterem A szükségesnél több végpont létesítésének köszönhetően lehetőség van arra is, hogy az olvasók saját NoteBook-jukat a hálózatra kössék, és közvetlenül azon Internetezhessenek. A jövőben, akár vezeték nélküli hálózati technikával is bővíthető a rendszer. A gyermek részlegben további három gép áll a kicsik rendelkezésére, amelyet gyermekkönyvtáros felügyeletével használhatnak a látogatók. Ez a szolgáltatás is térítésmentes. Napjainkra a siklósi Városi Könyvtár teljes gépparkja összesen 24 gépből áll. 22