A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

Átírás

1 A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

2 Tartalomjegyzék A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya... 6 Az iskola alapadatai... 6 Az intézmény hivatalos megnevezése, címe, telephelyei:... 6 Az intézmény neve:... 6 Az intézmény székhelye:... 6 Az intézmény telephelyei:... 6 Az intézmény OM azonosító száma:... 6 Az intézmény jellemzői:... 6 Az intézmény vezetője:... 6 Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma... 7 Fenntartó neve:... 7 Az intézmény gazdasági szervezetének megnevezése:... 7 Az intézmény jogállása:... 7 Az intézmény alaptevékenységei:... 7 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó legfontosabb jogszabályok:... 7 Az iskola szervezeti rendszere, irányítása... 8 Az iskola szervezete... 8 Az intézmény intézményegységei, engedélyezett létszámai és ezek feladatai... 8 Az iskola igazgatósága... 8 Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács)... 9 Az iskola dolgozói Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti felépítése Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösség Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége A szülői munkaközösség A tanulók közösségei Az osztályközösség A diákkörök Az iskolai diákönkormányzat Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása A nevelők és a tanulók kapcsolattartása... 21

3 A nevelők és a szülők kapcsolattartása AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Kapcsolattartás a gyakorlati képzőhelyekkel AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Szakköri foglalkozások Sportkörök Sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulókkal való foglalkozás SNI tanulók fejlesztése BTMN tanulók fejlesztése Versenyek és bajnokságok Tanulmányi kirándulások A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Egyéb programok, rendezvények szervezése Tanfolyamok A felnőttoktatás formái AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Pedagógiai ellenőrzés A pedagógiai munka éves ellenőrzése AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE A hagyományápolás, az iskola jelképei Hagyományápolás Az intézményi szintű ünnepélyek és rendezvények: A hagyományápolás külsőségei: Az iskola jelképei Az intézmény zászlója: Az intézmény címere: A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA Iskola egészségügyi ellátás A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK)... 50

4 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályozása Eljárásrend: AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT Általános rendelkezések Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az intézményben nyilvántartott adatok köre Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat Az adatok továbbításának rendje A pedagógusok adatainak továbbítása A tanulók adatainak továbbítása Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az adatkezelés technikai lebonyolítása Az adatkezelés általános módszerei Az munkavállalók személyi iratainak vezetése Személyi iratok A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: A személyi iratok védelme A személyi anyag vezetése és tárolása... 71

5 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az érintett személyek tiltakozási joga A bírósági jogérvényesítés lehetősége Záró rendelkezések A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 77

6 A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya 1. A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület év szeptember hó napján fogadta el. 2. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: az iskolai diák-önkormányzat, az iskolai szülői szervezet, az iskola fenntartója. 3. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek. Az iskola alapadatai Az intézmény hivatalos megnevezése, címe, telephelyei: Az intézmény neve: Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény székhelye: 6300 Kalocsa, Asztrik tér 7. Az intézmény telephelyei: Szakiskola : Kalocsa, Martinovics u. 2. Tanműhely : Kalocsa, Mócsy J. u. 8. Kollégium : Kalocsa, Kunszt J. u. 1. Sportcsarnok : Kalocsa, Kossuth L. u. 39. Az intézmény OM azonosító száma: Az intézmény jellemzői: Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a nevelőtestület, a székhely szerinti illetékes önkormányzat, a fenntartó, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bíz meg 5 évre.

7 Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó címe: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Az intézmény gazdasági szervezetének megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kecskeméti Tankerülete Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény alaptevékenységei: szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás-nappali sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) szakképző évfolyamok szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás-levelező sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) szakképző évfolyamok kollégium Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó legfontosabb jogszabályok: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a szakképzésről szóló évi LXXXVII. törvény

8 Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola szervezete Az intézmény intézményegységei, engedélyezett létszámai és ezek feladatai Intézményegységek, engedélyezett létszámok szakközépiskola, 720 fő szakiskola, kollégium, 520 fő 120 fő A szakközépiskola feladata: A kifutó szakközépiskolai képzés feladata négy évfolyamon érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó képzés, a NAT-ban meghatározott elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a szakközépiskola feladata felkészíteni a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakmai vizsgára, szakirányú munkába állásra. A szakiskola feladata: A szakiskola feladata a kifutó képzésben évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás. A szakképzési évfolyamokon feladata felkészíteni a szakmai vizsgára azokban a szakképesítésekben, amelyek nem kötöttek a középiskola utolsó évfolyamához, vagy az érettségihez. A nemzeti köznevelési törvény szerinti szakiskolai képzés feladata három év alatt felkészíteni a tanulókat az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgára. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. A kollégium feladata: A kollégium az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja a lakóhelyüktől távol lakók számára, valamint azoknak a tanulóknak a részére, akik testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges. Az iskola igazgatósága 1. Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:

9 az igazgatóhelyettesek, a kollégiumvezető, a műszaki vezető. 2. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. 3. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. 4. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöki utasítása szerint gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az általános igazgatóhelyettes írja alá. 5. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: általános igazgatóhelyettes, pedagógiai igazgatóhelyettes, szakmai igazgatóhelyettes. 6. Az igazgatóhelyettesek megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. 7. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 8. Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az általános igazgatóhelyettest távolléte esetén a pedagógiai igazgatóhelyettes, a pedagógiai igazgatóhelyettest a szakmai igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettest az igazgató által megbízott munkaközösség vezető helyettesíti. 9. Az igazgatóság rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) 1. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai: az igazgató,

10 az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzatot segítő nevelő, a közalkalmazotti tanács elnöke, a reprezentatív szakszervezet intézményi vezetője, az iskolai diákönkormányzat képviselője a diákságot közvetlenül érintő ügyekben. 2. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) rendszeresen havonta, kéthavonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 3. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a jogszabály szerint engedélyezett létszámban a fenntartó alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az iskola szervezeti egységei Az iskola szakiskolai, szakközépiskolai és kollégiumi feladat ellátási hellyel rendelkezik. Az Asztrik téri épületben szakközépiskolai oktatás, a Martinovics utcai épületben szakközépiskolai és szakiskolai oktatás folyik. Az iskola szervezeti felépítése

11 Igazgató Pedagógiai igazgatóhelyettes Általános igazgatóhelyettes Szakmai igazgatóhelyettes Kollégiumvezető Pénzügyi-gazdasági koordinátor Humán munkaközösség Informatikai, szakmai tantárgyak munkaközössége Szakmai I. munkaközösség Nevelőtanárok Takarítók sportcsarnok Reál és természettudományos munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség I. Szakmai II. munkaközösség Kollégiumi titkár Portás sportcsarnok Tűzvédelmi felelős Idegen nyelvi munkaközösség Osztályfőnöki munkaközösség II. Iskolatitkár szakközépiskola Könyvtáros szakközépiskola Magiszter adminisztrátor Műszaki vezető Takarítók szakiskola Portás szakiskola Pénztáros Gazdasági munkaügyi ügyintéző Iskolatitkár szakiskola Rendszergazda szakközépiskola Raktáros Karbantartók Takarítók szakközépiskola Könyvtáros szakiskola Tanműhely portása Portások szakközépiskola Rendszergazda szakiskola Fűtő Udvaros

12 Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata tartalmazza. A nevelők közösségei Nevelőtestület 1. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 3. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. 4. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a jogszabályokban megfogalmazott esetekben. 5. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői

13 beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. A nevelőtestület feladat- és jogkörének részleges átadásával tagjaiból a következő állandó bizottságot hozza létre: A Fegyelmi Bizottság: feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása, tárgyilagos döntés meghozása. tagjai: az ifjúságvédelmi felelős, a fegyelmi bizottság elnöke, az osztályban tanító pedagógusok, a diákönkormányzat képviselője, a gyakorlati oktatás képviselője. A fegyelmi bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz, de megítélése szerint az ügyet vissza is utalhatja az egész nevelőtestület elé. 7. A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait e tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. 8. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: tanévnyitó értekezlet, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet, tájékoztató- és munkaértekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) ezt indokoltnak tartja. 9. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit ha erről jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű

14 szótöbbséggel hozza. 10. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. 11. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. 12. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. (Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik intézményegység nevelőinek értekezlete, stb.) A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: humán munkaközösség tagjai: a magyar nyelv és irodalom, történelem, etika, testnevelés, énekzene és a rajz és a tantárgyakat oktató tanárok reál és természettudományi munkaközösség tagjai: a matematika, fizika, kémia, földrajz, környezetvédelem, biológia és természetismeret tantárgyakat oktató tanárok idegen nyelv munkaközösség tagjai: az idegen nyelveket oktató tanárok informatika és szakmai tantárgyak munkaközössége tagjai: az informatika, a rendészet és a közgazdaság ágazat tantárgyait tanító pedagógusok szakmai munkaközösség I. tagjai: a gépészet szakmacsoport tantárgyait tanító pedagógusok szakmai munkaközösség II. tagjai: az élelmiszeripar, faipar, építőipar, vendéglátás-turisztika, könnyűipar, egyéb szolgáltatás szakmacsoport tantárgyait tanító tanárok osztályfőnöki munkaközösség I.

15 tagjai: a szakközépiskolai feladat ellátási helyen tanuló osztályok osztályfőnökei osztályfőnöki munkaközösség II. tagjai: a szakiskolai feladat ellátási helyen tanuló osztályok osztályfőnökei 3. A szakmai munkaközösségekre a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével, a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése javaslattétel patronáló nevelő (mentor) személyére, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,

16 a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. 5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. munkaterve 6. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A szülői munkaközösség 1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. 2. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes. 4. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott képviselőik vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 5. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (közösség)

17 vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei vagy elnökhelyettesei vehetnek részt. 6. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit: elnök, elnökhelyettes. 7. Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. 8. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 9. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 10. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki

18 tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: osztálytitkár, osztálytitkár helyettes, sportfelelős kulturális események felelőse. Az iskolai diákönkormányzat vezetőségében küldöttként az osztályközösségből 1 fő tisztségviselő vesz részt. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő is érvényesítheti, amennyiben a véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt kikéri az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 3. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 4. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. 5. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. 6. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a

19 tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ. Az intézményi tanács 1. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. 2. Amennyiben az 1. szerinti feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. A kapcsolattartás fórumai: az igazgatóság ülései, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 3. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli és szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 4. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. 5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

20 munkaközösség vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal). A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az iskolában tevékenykedő munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők felelősek. 2. Az általános és pedagógiai igazgatóhelyettes felel a: humán munkaközösség, reál és természettudományi munkaközösség, az idegen nyelvi munkaközösség vezetőivel és tagjaival való kapcsolattartásért. 3. Az általános igazgatóhelyettes felel az: informatika és szakmai tantárgyak munkaközössége, osztályfőnöki munkaközösség I. vezetőivel és tagjaival való kapcsolattartásért. 4. A pedagógiai igazgatóhelyettes felel a: osztályfőnöki munkaközösség II. vezetőjével és tagjaival való kapcsolattartásért. 5. A szakmai igazgatóhelyettes felelős a: szakmai munkaközösség I., szakmai munkaközösség II., informatika és szakmai tantárgyak munkaközössége vezetőivel és tagjaival való kapcsolattartásáért. 6. A szakterületért felelős vezetők ennek megfelelően: részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv elfogadó és a tanév végi értékelő értekezletén, gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról, ellátják a munkaközösség-vezetők és a munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat. 7. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, iskolán kívüli továbbképzések,

21 a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 8. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente, a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, az épületekben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évente kétszer, az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. 2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: a szülői értekezletek, a nevelők fogadó órái, a nyílt tanítási napok,

22 írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben, az elektronikus naplón keresztül. 3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 5. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. 6. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 8. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 9. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 10. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola honlapján, az iskola fenntartójánál, az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelői szobájában,

23 az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. 11. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 1. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 4. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján minden év május 31-éig javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. 5. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 6. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek, valamint sport eszközeinek használatát. 7. Az iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján az

24 iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1053 Budapest, Nádor u. 32. Kecskeméti Tankerület, 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Kalocsai Tankerület, 6300 Kalocsa, Szent István király út 35. A kollégium működtetőjével: Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft., 6300 Kalocsa, Szent István király út 35. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: 6300 Kalocsa, Szent István király út 35. Roma Nemzetiségi Önkormányzatával, 6300 Kalocsa, Nemzetőr u. A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet,5000 Szolnok, Mária út 19. Humboldt Pedagógiai Intézet, 6500 Baja, Duna u. 33. A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: Szent István Gimnázium, 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Középiskola, 6300 Kalocsa, Tomori P. u. 7. Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, 6300 Kalocsa Tompa Mihály utca Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 6300 Kalocsa, Asztrik tér 1. Kalocsai Kunszt József Általános Iskola, 6300 Kalocsa, Szent István király út A területileg illetékes szakszolgálati intézményekkel: Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kalocsai Tagintézménye, 6300 Kalocsa, Szent István király út 19. Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, 6500 Baja, Deszkás u. 2.

25 A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság, 1085 Budapest, Baross u. 52. Oktatási Hivatal, 1053 Budapest, Szalay u Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya, 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Kalocsai Rendőrkapitányság, 6300 Kalocsa, Kossuth L. u. 10. Az iskolát támogató Szülők a diákokért Dózsa alapítvány, 6300 Kalocsa, Asztrik tér 7. Az Ipari Iskola alapítvány, 6300 Kalocsa, Martinovics u. 2. Kollégium Kalocsa alapítvány, 6300 Kalocsa, Kunszt u. 1. Az alábbi közművelődési intézményekkel: Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár, 6300 Kalocsa, Kossuth L. u. 22. Viski Károly Múzeum, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 25. Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Mozgáskorlátozottak Kalocsa és Vidéke Egyesülete, 6300, Kalocsa, Kossuth L. u. 41., Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület (KAHOKE) közhasznú társadalmi szervezet, 6300 Kalocsa Szent István kir. út 38. Logikusakk Oktatási Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület, 6300 Kalocsa, Budai Nagy A. u. 25. Kalocsai Sport Egyesület, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 35. Dunamenti Mozgáskorlátozottak és Egészségi Károsodottak Egyesülete, 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u. 82. Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület, 6300 Kalocsa, Bátyai út 2. Magyar Vöröskereszt Kalocsa Városi Szervezete, 6300 Kalocsa, Szent István király út. 35. Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, 6300 Kalocsa, Bem apó u. 10.

26 Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: Karamell Kabinet Oktatási Kft Kalocsa, Liszt F. u. 31. Sztanyi Bt Kalocsa, Liszt F. u. 31. Kreatív-Nap Kft. Kalocsa, Bátyai út 48. Linzer Kft. Dunapataj, Damjanich u. 8. Budamobil-Cargo Kft. Kalocsa, Homokgyőr 33. Váradi Metal Kft Dunapataj, Petőfi S.u. 1 Treff Bt Kalocsa, Rákóczi u. 4. Bázis Kft Kalocsa, Malatin tér 6. Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat, 6300 Kalocsa Hunyadi u. 82. Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel és intézményeivel: Magyar Katolikus Egyház, 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1. Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1. Magyarországi Református Egyház Kalocsai Református Egyházközség, 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u Magyar Pünkösdi Egyház Kalocsai Gyülekezete, 6300 Kalocsa, Béke u. 17. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az iskola vezetősége együtt felelős. 3. A tanulók idegen nyelv tudásának fejlesztése, más népek kultúrájának megismerése érdekében kapcsolatot tart fenn az alábbi külföldi iskolával: Staatliche Fachoberschule Sonthofen, Németország A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. 4. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kalocsai Szent Kereszt Kórház illetékes egészségügyi dolgozóival, az ifjúsági orvossal és védőnőkkel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 5. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a települési gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az általános igazgatóhelyettes a felelős.

27 Kapcsolattartás a gyakorlati képzőhelyekkel 1. Az iskola segíti a gyakorlati képzés szervezését. ennek érdekében megismerteti a tanulókat a lehetséges gyakorló helyekkel; tájékoztatja a termelő üzemeket a kamarai akkreditáció lehetőségéről; 2. Az intézmény részt vesz a gyakorlati képzés fejlesztésében. a szakmai és vizsgakövetelmények változásáról tájékoztatja a képző helyeket; pedagógiai, módszertani segítséget nyújt a tanulók gyakorlati képzéséhez; eseti megbeszéléseket szervez a képzőkkel az iskola képzési kínálatának változásáról; rendszeresen tájékoztatja a gyakorló helyek vezetőit a tanuló létszám alakulásáról; ellenőrzi a gyakorlaton lévő tanulókat; együttműködik a gyakorlóhelyen történt fegyelmi vétségek kivizsgálásában; A gyakorlati képzőhelyekkel történő kapcsolattartás folyamatos, felelőse a szakmai igazgatóhelyettes és a műszaki vezető. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév: minden évben az adott tanévre vonatkozó EMMI rendeletben meghatározott időponttól, szeptember l-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanítási év: ha törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak, az érettségi és a szakmai vizsga évét kivéve. 1. A tanítás szünetel az általános munkaszüneti napokon és az aktuális tanévre EMMI rendeletben közzétett időpontokban. A nevelőtestület tanítási szünetet rendelhet el iskolai rendezvény idejére vagy egyéb okból tanévenként az EMMI- rendeletben meghatározott számú tanítási napra. 2. Az elméleti oktatás általában délelőtt folyik. A nem minden tanulót érintő foglalkozások (pl. emelt szintű és középszintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozás, szakkörök, sportkörök, korrepetálások stb.) általában délutánra szerveződnek. 3. A levelező, esti munkarendű képzésben az oktatás általában délután történik.

28 Az iskolai tanműhelyben a csoportok számának függvényében délelőtt és délután is megszervezhető a gyakorlati foglalkozás. 4. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.00 órától óráig, a délutáni tanítási napokon óra közötti időben, kivétel a sportcsarnok, amely 7.00 órától óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az iskolai könyvtár az ajtaján kifüggesztett rend szerint tart nyitva. 5. Az iskolában a délelőtti tanítás, a tanműhelyben a délelőtti foglalkozás 7.00-kor, a délutáni kor kezdődik. Ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést folytató munkarendjéhez (az összefüggő szakmai gyakorlat ideje alatt is). 6. A levelező oktatás kezdési ideje óra. 7. A tanórán kívüli foglalkozások délután és óra közötti időben kerülnek megszervezésre. 8. Az elméleti oktatásra legalább 10 perccel annak kezdete előtt, a gyakorlati oktatásra legalább 15 perccel annak kezdete előtt kell megjelenni az oktatás helyszínén, és a foglalkozásra elő kell készülni. 9. A tanítási órák időtartama 45 perc. Iskolai program miatt 30 perces rövidített órák is szervezhetők alkalomszerűen. 10. A tanítási órák közötti szünetek általában 10 percesek. A második óra utáni szünet 20, a hetedik óra előtti szünet 5 perces. 11. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendjét a házirend tartalmazza. 12. A tanuló tanítási órák és a szünetek alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyását csak az iskola igazgatója vagy helyettesei engedélyezhetik. 13. Tanulmányi kirándulás osztályonként évente legfeljebb egy tanítási napra szervezhető. 14. A tanulmányi kirándulás költségeinek vállalásához a szülők előzetes írásbeli nyilatkozata szükséges. 15. Szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután óra között, pénteken 7.30 és között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. 16. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy egyik

29 igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 17. Az alkalmazottak iskolában tartózkodásának rendje a pedagógusok: 7.30 óra és óra között, a levelező oktatásban tanítási napokon óráig órarendi elfoglaltságuknak megfelelően, pedagógiai munkát segítők: 7.30 óra és 16.00óra között, takarítók: 6-22 óráig beosztás szerint, karbantartók, raktáros: 6-14 óráig, portások: az épületek nyitva tartása és az épülethasználók igényei alapján. 18. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 19. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 20. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 21. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét. 22. Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 20 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka

30 arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 1. Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet (közösség), a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. 2. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni az ellenőrző könyvben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. 3. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 4. Az intézményben a tanulók számára az alábbi az iskola által szervezett egyéb tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek, illetve működhetnek: szakkörök, énekkar, nyelvoktatás, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 5. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.