LÁTÓTÁVOLSÁG ÉS LÉGSZENNYEZETTSÉG BEVEZETÉS

Átírás

1 Molnár Ágns Gácsr Vra LÁTÓTÁVOLSÁG ÉS LÉGSZENNYEZETTSÉG BEVEZETÉS A légsznnyző anyagok légköri mnnyiség, illtv koncntrációjuk változása fontos szrpt játszik mindnnapi éltünkbn, bfolyásolja éltminőségünkt. A lvgő sznnyzttségi állapota, a lvgő fizikai és kémiai állapota többk között közvtlnül bfolyásolja a látótávolságot, amly turisztikai és tájvédlmi jlntőség mlltt, lsősorban a közúti, a légi, stb. közlkdés fontos tényzőj. Főként a tngrntúlon számos országban kutatatják a látótávolság és a légsznnyző anyagok koncntrációja közötti kapcsolatot [1, 2, 3, 4], Európában és zn blül Magyarországon azonban kvés ilyn irányú vizsgálat készült [5, 6, 7]. A kutatók gytértnk abban, hogy a látótávolság, amlyt rndszrsn mérnk a szinoptikus mtorológiai állomásokon, viszonylag gyszrű jlzőj a lvgőkörnyzt állapotának, és a látótávolságban mgfigylhtő trndk lmzésévl a légsznnyző anyagok koncntrációjában bkövtkztt változások is nyomon kövthtők. A Föld-légkör rndszr nrgiájának túlnyomó részét a Napból kapja, a rövidhullámú sugárzás (λ<4 μm) 98%-a a látható fény tartományába (,38,76 μm) sik. A légköri nyomanyagok közül az aroszol részcskék vsznk lginkább részt a rövidhullámú sugárzási nrgia szabályozásában. Egyrészt bfolyásolják a Föld flszínér érkző rövidhullámú sugárzás mnnyiségét, záltal az éghajlatot, másrészt fontos szrpük van a látótávolság alakításában. A légköri aroszol a lvgőbn finoman loszlott apró, szilárd vagy csppfolyós részcskék gyütts rndszr. A troposzférában a légköri aroszol részcskék száma térbn és időbn ign változó, amly függ a források és a nylők rősségétől, illtv a kvrdési és szállítási folyamatok hatékonyságától. A részcskék nagysága a molkulacsoportoktól (kb. 1-3 µm) gészn a 1 µm-s nagyságrndig trjd. A légköri mérésk szrint az aroszol részcskék nagyság szrinti loszlása három (nuklációs, akkumulációs és durva) logaritmikus normál loszlásból tvődik össz, amly a kltkzési és a dinamikus folyamatok rdményképp jön létr. E folyamtok hatékonysága az adott pillanatban a környzti fltétlk függvény. Összfoglaló névn, az 1 µm-nél kisbb részcskékt finom, míg a nagyobbakat durva aroszol részcskéknk nvzik. A finom aroszolt nagyrészt vízbn oldódó anyagok (pl. ammónium-szulfát) és széntartalmú (szrvs vgyültk, korom) komponnsk alkotják. A durva ( por ) részcskék (r>1 μm) kémiai össztétlét ugyanakkor, a flszínt flépítő alkotók (pl. szilikátok, tngri só) jllmzik.

2 ELMÉLETI ALAPOK Az aroszol részcskék szórják és lnylik a napsugárzást. E két folyamat kombinációját sugárzásgyngítésnk, xtinkciónak nvzzük. A részcskék sugárzásgyngítő hatását koncntrációjuk, kémiai össztétlük és mért szrinti loszlásuk határozza mg. Az aroszol optikai tulajdonságai a fényszórási és fénylnylési gyütthatókkal jllmzhtők. A sugárzás-átvitl a jól ismrt Br-Lambrt-törvénnyl írható l: I z I (1) I és I rndr a flszínr és a légkör ttjér érkző sugárzási áram, z a fény légkörbn mgttt úthossza, míg σ a részcskék xtinkciós (szórási+lnylési) gyütthatója. Az aroszol részcskék szórása és abszorpciója matmatikailag a Mi-lmélttl írható l, amly szrint a részcskék fényxtinkciója abban a mérttartományban a lgjlntősbb, amlybn a részcskék mért összvthtő a bső fény hullámhosszával. Ez a látható tartományban az aroszol részcskék,1-1 m közti nagyságintrvallumát jlnti, amlyt optikailag aktív tartománynak is nvzünk. Kutatási rdményk szrint a részcskék fényszórását lsősorban a szrvtln ionok (szulfátok, nitrátok), kisbb mértékbn szrvs anyagok okozzák. Ezzl szmbn az lnylés az aroszol lmi széntartalmának (koromnak) köszönhtő, bár a sivatagos trültkn az lnylésbn a durva részcskékbn található vas-oxidok is szrpt játszanak [8]. A részcskék sugárzásgyngítés mlltt, a fény atomokon, molkulákon is szóródik. Ekkor molkuláris vagy Rayligh-szórásról (d<<fény hullámhossza) bszélünk. A Rayligh-szórás nagysága a molkulák számától függ, érték a talajközli lvgőbn csak kismértékbn változik. A látótávolság a rövidhullámú sugárzásgyngítés függvény, ami a molkulák (Rayligh-szórás) és a részcskék (Mi-szórás) gyütts xtinkciójának az rdmény. Mivl a Rayligh-szórás gyakorlatilag állandó, zért a látótávolságot a részcskék fényxtinkciója határozza mg. A látótávolság és a részcskék fénygyngítés közötti kapcsolatot az ún. Koschmidr-formula adja mg: 3,912, (2) VIS Az összfüggésbn VIS és rndr a látótávolság (km-bn) és a részcskék,55μm-s hullámhosszra vonatkozó xtinkciós gyütthatója (km -1 -bn). A Rayligh-szórás átlagos érték,55μm hullámhosszon 11,66 Mm -1, ami 337 km látótávolságot rdményzn. Régóta ismrt tény, hogy a látótávolságot az aroszol koncntrációja mlltt, a lvgő vízgőztartalma is jlntősn bfolyásolja. Bár a vízmolkulák fénygyngítés önmagukban nm számottvő, az aroszol részcskék higroszkópossága, vízmgkötő tulajdonsága miatt a vízgőztartalom változása jlntős hatással van a látótávolságra. A vízflvétl során a részcskék

3 mért (és a fényszórásban fontos krsztmtszt) akár többszörösér is mgnövkdht, s nnk kövtkztébn fényszóró tulajdonságuk is mgnő [9, 1, 11]. A légkör vízgőztartalma miatt fllépő ún. higroszkópos növkdést az xtinkciós gyütthatóra vonatkozó higroszkópos növkdési faktor sgítségévl lht figylmb vnni. Az aroszol részcskék optikai vislkdését mértük mlltt kémiai össztétlük (törésmutatójuk) határozza mg. A különböző kutatási rdményk (pl. az Egysült Államokban az IMPROVE program krtébn) arra utalnak, hogy az aroszol kémiai össztétl alapján bcsülhtő, rkonstruálható a fénygyngítési gyüttható [1]. A kémiai össztétl és az xtinkciós gyüttható közti kapcsolatot az alábbi gyszrű összfüggéssl lht bcsülni, ahol m i az aroszol részcskék i. komponnsénk tömgkoncntrációja, α i pdig az i. komponns ún. tömggyngítési gyütthatója [12]. n imi, (3) CÉLKITŰZÉS A többévs, magyarországi látótávolság adatok értéklés szrint az urópai trndnk mgfllőn [5, 14], Magyarországon is nő a látótávolság érték [6, 7]. Ez mindn bizonnyal az aroszol részcskék légköri koncntrációjának csökknésévl, illtv az optikailag aktív részcskék légköri kltkzéséhz szükségs ún. lővgyültk (pl. kén-dioxid) kibocsátásának mérséklődésévl függ össz. Közlményünkbn összfoglaljuk, hogy több évtizds látótávolság adatsorok hogyan használhatók fl az aroszol xtinkciós gyütthatójának bcslésér. Ezk az adatok hozzájárulhatnak az aroszol részcskék sugárzásgyngítő (éghajlati) hatásának vizsgálatához. Másrészt, a látótávolság és aroszol részcskék közötti kapcsolat lmzésévl bmutatjuk, hogy az xtinkciós gyüttható érték milyn módon bcsülhtő az aroszol részcskék tömgkoncntrációja és össztétl alapján, valamint tisztázzuk a részcskék különböző össztvőink a rövidhullámú fénygyngítésbn játszott szrpét. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A higroszkópos növkdés figylmb vétl Az aroszol részcskék fénygyngítés ndvszívó tulajdonságaik miatt jlntős mértékbn függ a környzti lvgő rlatív ndvsségétől [1, 11, 13]. A száraz lvgőr vonatkozó xtinkciós gyüttható bcslésér alkalmazható az ún. γ-módszr, amly az xtinkciós gyüttható (σ ) és légkör rlatív ndvsségtartalma (RH(%)) közötti összfüggést írja l [15]: c RH (%) 1 1 (4) 1

4 c és γ értékk a látótávolságból számolt xtinkciós gyüttható, valamint a hozzájuk tartozó rlatív ndvsségtartalom sgítségévl számolhatók ki. A környzti, illtv a száraz lvgőr (általában 4%-os rlatív ndvsségr) bcsült xtinkciós gyüttható hányadosa a higroszkópos növkdési faktor (f) [11]. f ( RH ) környzti (5) ( RH ) száraz Trpi mintavétl és mérésk A légköri aroszol részcskék optikai tulajdonságainak és kémiai össztétlénk kapcsolatát Budapstn (Pstszntlőrincn) az OMSZ Marcll György Főobszrvatórium trültén, két mérési kampányban ( és ) vizsgálták [16]. A látótávolság adatokkal párhuzamosan, aroszol mintákat is gyűjtöttk, amlyknk mghatározták a kémiai össztétlét. A minták szrvtln iontartalmát (klorid-, szulfát-, nitrát-, ammónium- és nátriumionokat) ionkromatográfiával, míg az aroszol összs szénkoncntrációját nm-diszprzív infravörös lnylés lvén működő brndzéssl (Astro Modl 21 TOC) mérték. Ezn kívül, a minták koromtartalmát és abszorpciós gyütthatóját az aroszol minták fénylnylés alapján (abszorpciós fotométr, PSAP λ=545nm) bcsülték. A téli kampányban az aroszol részcskék szórási gyütthatóját közvtlnül is mérték M93 típusú nflométr (λ=55nm) alkalmazásával. A részcskék kémiai össztétlén kívül, az Országos Légsznnyzttségi Mérőhálózatban mért 1 μm-nél kisbb arodinamikai átmérőjű részcskék tömgkoncntrációját (PM1) is flhasználták [17]. A LÁTÓTÁVOLSÁG VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON Az urópai trndkkl gyzőn, a látótávolság nagysága Magyarországon is növkszik és 22 között, 23 magyarországi szinoptikus mtorológiai mérőállomás adatainak alapján, a látótávolságban jlntős javulás kövtkztt b: 1996-ban az átlagos látótávolság 14 km, míg 22-bn 18 km volt [6, 7]. A mérőállomások többségét gyértlmű növkdés jllmzt, mlynk átlagos érték +,7 km/év volt, ugyanakkor gy-két állomáson kismértékű látótávolság-csökknés jlntkztt. A látótávolság adatokból számított xtinkciós gyütthatókat száraz lvgőr (4%-os rlatív ndvsségr) vonatkoztatva, az aroszol részcskék ténylgs hatása tanulmányozható. Az ország különböző mérőállomásain az xtinkciós gyüttható higroszkópos növkdési tényzőj nm gységs (1. táblázat), ami arra vzthtő vissza, hogy az aroszol kémiai össztétl trültnként ltérő lht. A vizsgálati rdményk szrint, 1996 és 22 között a száraz xtinkciós gyüttható a nagy látótávolságú hlykn (nyugati és északi trültkn) számottvőn csökknt, míg a kis látótávolsággal jllmzhtő trültkn (az ország középső, illtv déli, dél-klti részin) z a csökknés kismértékű volt (illtv hlynként nőtt) (1. táblázat).

5 Száraz xtinkciós gyüttható (km -1 ) Higroszkópos növkdési faktor (1996) Mérőállomások Trnd (km -1 /év) RH = 75% Baja,16 2,4 Békéscsaba,18,19,1 1,9 Budapst-Frihgy,31,37,6 1,6 Budapst-Pstszntlőrinc,11,11, 2,4 Dbrcn,22,18 -,4 1,6 Egr,11,13,2 1,6 Győr,14,1 -,4 2,7 Kcskmét,24,26,2 1,7 Kéksttő,9,8 -,1 1,6 Miskolc,1,11,1 3, Nagykanizsa,7,6 -,1 2,4 Nyírgyháza,12,14,3 2,1 Paks,16,17,1 1,9 Pápa,22,18 -,4 2,6 Pécs,24,2 -,4 1,5 Siófok,13,13,1 2,8 Sopron,11 -,11 2,2 Szgd,21,2 -,1 1,9 Szntgotthárd,11,9 -,2 1,9 Szntkirályszabadja,31,32,1 1,5 Szolnok,18,2,3 2,1 Szombathly,19,7 -,12 1,8 Vszprém,12,14,2 2,6 1. táblázat. A száraz xtinkciós gyüttható, valamint a higroszkópos növkdési tényző értéki a magyarországi főállomások adatai alapján [6, 7]. A látótávolság növkdésnk és a száraz xtinkciós gyüttható csökknésénk gyik lgfőbb oka, hogy az utóbbi évtizdkbn a különböző nyomgázok magyarországi kibocsátása folyamatosan csökknt. E gázok közül a kén-dioxid a lgjlntősbb, hiszn fotokémiai oxidációja trmékként kltkznk a fény szórásában lghatékonyabbnak tartott szulfátrészcskék. Az EMEP adatai [18] szrint a vizsgált időszakban a kén-dioxid kibocsátás az 1996-os 673 GgS/év értékről 22-r 359 GgS/év-r csökknt, s z nagymértékbn hozzájárulhatott a látótávolság és az xtinkciós gyüttható értékibn mgfigylt kdvző változásokhoz. Egys mérőállomások (pl. Budapst-Frihgy, Kcskmét, Szntkirályszabadja, Szolnok) adatsorai ugyanakkor ltérnk a környző állomásokétól. Mivl az mlíttt állomások rpülőtér közlébn hlyzkdnk l, valószínűsíthtő, hogy zkn a hlykn az aroszol részcskék hlyi forrásai fontos szrpt játszhatnak a látótávolság szabályozásában. E források rdményzhtik az aroszol részcskék nagyobb tömgkoncntrációját és nagyobb xtinkciós gyütthatóját. Ezn kívül, zkn az állomásokon viszonylag kicsi a higroszkópos növkdési faktor érték (lásd 1. táblázat), amlyt az okozhat, hogy a részcskék kémiai össztétlébn a kvéssé higroszkópos szrvs anyagok dominálnak.

6 Extinkciós gyüttható (Mm -1 ) A LÁTÓTÁVOLSÁG (EXTINKCIÓS EGYÜTTHATÓ) AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉNEK FÜGGVÉNYÉBEN A trpn végztt mérési rdményk [16] alátámasztják, hogy a látótávolságból (a Koschmidrformulával) számolt és a közvtln mgfigyléskből származó xtinkciós gyütthatók értéki viszonylag jól mggyznk gymással. A 1. ábrán két paramétr időbli változása figylhtő mg a téli mérési időszakban. Ezt az rdményt továbbrősíti, hogy a kétfél módon mghatározott xtinkciós gyüttható között statisztikailag szignifikáns (p=99,9%) kapcsolat áll fnn. 7 6 VIS-ből számolt Mért ábra. A látótávolságból számolt és a mért száraz lvgőr vonatkoztatott xtinkciós gyüttható időbli változása [16]. A látótávolságból számított xtinkciós gyüttható és az aroszol részcskék tömgkoncntrációja (PM1) között ugyancsak statisztikai értlmbn szignifikáns (p=99,9%) kapcsolat van, amlyt a 2. ábra mutat b. E két paramétr közötti összfüggés arra utalhat, hogy az aroszol részcskék összs tömgkoncntrációja alapján gyértlműn bcsülni lht a fénygyngítési gyüttható értékét. Az ábra adatai azt is jlzik, hogy kapcsolatban nm volt lénygs különbség az évszakok között. Ezzl llntétbn, a téli és a nyári időszakból származó xtinkciós gyütthatók higroszkópos növkdés nagymértékbn különbözött gymástól. Pl. téln a higroszkópos növkdési tényző érték 8%-os rlatív ndvsségn 3,4 volt, míg nyáron csupán 1,7. Mindz azt jlnti, hogy ugyanakkora száraz aroszol koncntráció és 8%-os rlatív ndvsség stén, téln az xtinkciós gyüttható ténylgs érték kétszrs a nyárinak, illtv a látótávolság téln fl a nyárinak. Ez az rdmény rávilágít arra, hogy a higroszkópos növkdés ismrténk mkkora szrp van az aroszol optikai tulajdonságainak bcslésébn.

7 Extinciós gyüttható (Mm -1 ) Nyár Tél y=2,7x+33,9 R=,58 n= PM1 (μgm -3 ) 2. ábra. A látótávolságból számított, száraz lvgőr vonatkozó xtinkciós gyüttható és a PM1 közötti kapcsolat [16]. Az aroszol részcskék kémiai lmzés kimutatta, hogy az aroszol össztvők közül, mindkét évszakban, a szrvs vgyültk alkották az aroszol részcskék lgnagyobb hányadát (téln 35%-át, nyáron 27%-át). A minták viszonylag jlntős mnnyiségű lmi sznt (kormot) is tartalmaztak, amly mindkét évszakban a tömgkoncntráció 13%-át képvislt. A szrvtln össztvők közül jlntős mnnyiségbn volt jln a mintákban az ammónium-szulfát (téln 16%ban, nyáron 18%-ban) és a különböző nitrát-vgyültk (téln és nyáron rndr 31% és 17%). A higroszkópos növkdési tényzőbn tapasztalt jlntős évszakos különbségt mindn bizonnyal az aroszol minták vízoldható frakciójának változása rdményzt. Míg a szrvs és az lmi szén, valamint az ammónium-szulfát részaránya a PM1-bn hozzávtőlgsn azonos volt mindkét évszakban, addig a nitrát-tartalmú vgyültk koncntrációja a téln gyűjtött aroszol mintákban közl kétszrs volt a nyáriaknak. A higroszkópos növkdési tényző téli nagy érték thát valószínűlg a különböző nitrátsók (ammónium-, és nátrium-nitrát) és a salétromsav mgnövkdtt koncntrációja miatt alakult ki. Köztudott, hogy az aroszol részcskék alkotói nm azonos módon vsznk részt a fény gyngítésébn. A szulfátból, nitrátból, szrvs anyagból álló részcskék inkább a szórásban jlntősk, míg az lmi szén a fényabszorpcióért fllős [8]. Sokszoros rgrsszió alkalmazásával, az xtinkciós gyüttható érték az gys komponnsk koncntrációi és tömggyngítési gyütthatójuk sgítségévl (lásd még Elmélti alapok -nál) modllzhtő, rkonstruálható [12, 19]. Ezt a módszrt kitrjdtn alkalmazzák az USA nmzti parkjaiban (IMPROVE hálózat) [1]. A két budapsti kampány adatait flhasználva a rkonstruált xtinkciós gyüttható gynlt a kövtkző: 2,3 SO 1,3 NO 1,5 OC 1EC 12Rayligh. f szórás (6) Az gynltbn OC a szrvs, EC az lmi szén koncntrációját jlnti, míg f a higroszkópos növkdési tényző. Az aroszol részcskékt alkotó vgyültk koncntrációját gm -3 -bn, a tömggyngítési gyütthatókat m 2 g -1 gységkbn adják mg. Az összfüggés három részr tagolható,

8 Extinkciós gyüttható (Mm Extinkciós gyüttható (Mm az lső (kén-dioxid, nitrát és szrvs szén) az aroszol szórását, a második (EC) a részcskék fénylnylését, míg a harmadik a Rayligh-szórást adja mg. Az xtinkciós gyüttható rkonstruált és valódi értéki a 3. ábrán vthtők össz. Mindkét mintavétli időszakban a modllgynlt ugyanaz volt, d f értékinél a mgfllő évszakos értékkt kll alkalmazni. A 3. ábra alapján mgállapítható, hogy a rkonstruált xtinkciós gyütthatók jól kövtik a látótávolságból számított xtinkciós gyüttható alakulását. Ugyanakkor, a két érték nm gyzik mg tljsn gymással, a látótávolságból számolt fénygyngítési gyütthatót a rkonstruált xtinkció általában kissé alulbcsli. Az ltérés gyik lhtségs oka a látótávolságból számolt xtinkciós gyüttható pontatlansága lht, másrészt gyéb aroszol komponnsk (pl. por ) is hozzájárulhatnak az fénygyngítéshz. -1 ) 6 5 Látótávolságból számolt Rkonstruált -1 ) Látótávolságból számolt Rkonstruált ábra. A látótávolságból számolt és a kémiai össztétl alapján rkonstruált xtinkciós gyütthatók. ÖSSZEFOGLALÁS Lgfontosabb rdményünk az, hogy a lvgő környzti állapotának változása nyomon kövthtő a látótávolság adatok alapján. Bmutattuk, hogy A látótávolság (xtinkciós gyüttható) változását főként az aroszol részcskék koncntrációjának változása idézi lő, és az aroszol higroszkópossága miatt, a légkör ndvsségtartalma is bfolyásolja. Az aroszol részcskék mnnyiségén túl, kémiai össztétlüknk is fontos szrp van. A részcskék kémiai össztétl jlntősn kihat a higroszkópos növkdési tényző értékér. Az xtinkciós gyüttható mind a PM1 tömgkoncntráció, mind a részcskékt alkotó vgyültk koncntrációja alapján bcsülhtő. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] DEBELL, L.J., GEBHART, K.A., HAND, J.L., MALM, W.C., PITCHFORD, M.L., SCHICHTEL, B.A, WHITE, W.H. IMPROVE (Intragncy Monitoring of Protctd Visual Environmnts): Spatial and Sasonal Pattrns and Tmporal Variability of Haz and its Constitunts in th Unitd Stats. Rport IV CIRA Rport ISSN: , Colorado Stat Univ., Fort Collins, 26. [2] CHAN, Y.C., SIMPSON, R.W., MCTAINSH, G.H., VOWLES, P.D., COHEN, D.D. and BAILEY, G.M.: Sourc apportionmnt of visibility dgradation problms in Brisban (Australia) using th multipl linar rgrssion tchniqus. Atmosphric Environmnt, 1999/33, [3] KIM, K.W., KIM,Y.J. and OH, S.J.: Visibility impairmnt during Yllow Sand priods in th urban atmosphr of Kwangju, Kora. Atmosphric Environmnt, 21/35,

9 [4] QIU, J. and YANG, L.: Variation charactristics of atmosphric arosol optical dpths and visibility in North-China during Atmosphric Environmnt 2/34, [5] DOYLE, M. and DORLING, S.: Visibility trnds in th UK Atmosphric Environmnt, 22/36, [6] RÜLL Anikó: A látótávolság és a légköri aroszol xtinkciójának vizsgálata 1996 és 22 között. Diplomadolgozat, Pannon Egytm, Vszprém, 27. [7] MOLNÁR, Á., MÉSZÁROS, E., IMRE, K., RÜLL, A.: Trnds in visibility ovr Hungary btwn 1996 and 22. Atmosphric Environmnt, [8] MÉSZÁROS Ernő: Lvgőkémia. Vszprémi Egytmi Kiadó, Vszprém, [9] CHARLSON, R.J., SCHWARTZ, S.E., HALES, J.M., CESS, R.D., COAKLEY, J.A., HANSEN, J.E., HOFMANN, D.J.: Climat forcing by anthropognic arosols. Scinc. 1992/255, [1] MALM, W.C., KREIDENWEIS, S.M.: Th ffcts of modls of arosol hygroscopicity on th apportionmnt of xtinction. Atmosphric Enviromnt, 1997/31, [11] LIU, X., CHENG, Y., ZHANG, Y., JUNG, J., SUGIMOTO, N., CHANG, S., KIM, Y., FAN, S. and ZENG, L.: Influncs of rlativ humidity and particl chmical composition on arosol scattring proprtis during th 26 PRD campaign. Atmosphric Enviromnt, 28/42, [12] MÉSZÁROS E.: Fundamntals of Atmosphric Arosol Chmistry, Akadémiai Kiadó, Budapst, [13] HORVATH, H.: Effct on Visibility, Whathr and Climat. In: Atmosphric Acidity Sourcs, Consquncs and Abatmnt (Eds: Radojvic, M. and Harrison R.M), Elsvr Applid Scinc London and Nw York, [14] COLLS, J.: Nw Dirctions: Visual rang- an undr-untilisd mtric for Europan air quality. Atmosphric Environmnt, 22/36, [15] ZHOU, J., SWIETLICKI, E., BERG, O.H., AALTO, P.P., HÄMERI, K.,NILSSON, E.D., LECK, C.: Hygroscopic proprtis of arosol particls ovr Arctic Ocan during summr. Journal of Gophysical Rsarch, 21/16, , [16] PÁRKÁNYI Déns: A látótávolság változása a rlatív ndvsség, valamint a légköri aroszol részcskék kémiai össztétlénk függvényébn. Diplomadolgozat. Pannon Egytm, Vszprém, 21. [17] [18] [19] SEINFELD, J.H. and PANDIS,S.N.: Atmosphric Chmistry and Physics. John Wily & Sons, 1998