Általános rendelkezések

Átírás

1 Szátok község Önkormányzat Képviselő testületének 14 / 2013 (XI.17.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól. Szátok Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) képviselő - testülete (továbbiakban: képviselő- testület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és a 32. cikk (2) bekezdése alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 45. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja. Általános rendelkezések A rendelet célja 1. (1) A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokra, figyelemmel a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a község költségvetésének és teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális-ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A Képviselő-testület e szabályozása során abból a követelményből indult ki, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - a településen élő állampolgárokért és családjaikért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaiért viselt felelősségen túl - az állam központi szervei mellett - a helyi önkormányzat feladata. (1) A rendelet hatálya kiterjed: A rendelet hatálya 2. a.) Szátok Község Önkormányzata közigazgatási területén élő állandó lakóhellyel rendelkező és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. -ában meghatározott személyekre. b.) Az Sztv. 6. -ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Szátok község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte, c.) A települési önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Az ellátást biztosító követelheti a kifizetett önkormányzati segély megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől. d.) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat tulajdonában álló és az általa fenntartott szociális intézményre és az általa nyújtott ellátásokra. 1

2 (2)A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni. (3) Az Önkormányzat által nem kötelezően nyújtandó szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására csak abban az esetben van lehetőség, amennyiben az ellátások megállapításához szükséges források rendelkezésre állnak. Értelmező rendelkezések E rendelet alkalmazásában a Sztv ban foglaltak irányadók. Eljárási hatáskörök (1) E rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket a képviselő testület átruházott és saját hatáskörében a polgármester, továbbá a jegyző saját hatáskörben gyakorolja és a közigazgatási és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) előírása szerint látja el. (2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik: a.) Az önkormányzati segély megállapítása A polgármester átruházott hatáskörébe tartozik: a.) Rendkívüli átmeneti segély b.) Szociális étkeztetésre jogosultság megállapítása. (3) A polgármester saját hatáskörébe tartozik: - Köztemetés elrendelése (5) Az Sztv-ben biztosított jogkörében eljárva a jegyző dönt: a.) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről és évente felülvizsgálja azt (Sztv. 33., 35. ) b.) Rendszeres szociális segély megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről és kétévente felülvizsgálja azt (Sztv. 37., 37/B. ) c.) Lakásfenntartási támogatás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről és felülvizsgálatáról (Sztv. 38., 39. ) 3. (4) A képviselő testület és a polgármester szociális feladatkörét a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szátoki kirendeltsége útján látja el. 4. (1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások esetén a kérelmeket Szátok Község Önkormányzat Hivatalánál a Kétbodonyi Közös Önkormányzati Hivatal Szátoki Kirendeltségén (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani. (2) Szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni. (3) Szociális ellátás megállapításának hivatalból kezdeményezésére jogosult: a) helyi önkormányzati képviselő, b) polgármester, c) jegyző. 5. (1) A Hivatal a szociális ellátásokra vonatkozó kérelmeket és a hivatalból indult eljárásokat környezettanulmány felvételével támasztja alá az Szt. 10. (6) bekezdése alapján és a hatáskörrel rendelkező szerv elé terjeszti elbírálásra. 2

3 (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a tárgyévben már készült környezettanulmány, vagy a kérelmező életkörülményei hivatalból ismertek és az igénylő életkörülményeiben lényeges változás nem feltételezhető. (3) A kérelemhez csatolni kell az igénylő és a családjában élők havonta rendszeresen mérhető jövedelméről a kérelem benyújtását megelőző egyhavi nettó, egyéb jövedelemnél pedig a kérelem benyújtását megelőző 12 havi nettó jövedelemre vonatkozó igazolást, vagy nyilatkozatot. (4) Munkaviszonyban állók a munkáltató által kiállított kereseti igazolást, nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési járadékban, családi pótlékban, tartásdíjban részesülők a kiutalást bizonyító feladóvevényt vagy bankszámlakivonat másolatát csatolják. (5) A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. (6) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan-, üdülő-, lakás hasznosítása, alkalmi munka- személyes nyilatkozatot mellékelnek. (7) A hivatalból indult eljárásoknál a nyilatkozatokat az ügyféltől, az eljárás megindításától számított 15 napon belül kéri be a Hivatal. (8) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, úgy a Hivatal beszerzi az illetékes NAV igazolását a jövedelemadó alapra vonatkozóan. 6. (1) Kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmények fennállása esetén a szociális ellátás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozata alapján is megállapítható. (2) A 8. (1) bekezdésében rögzített esetben a Hivatal a határozat kiadását követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel vizsgálja meg a nyilatkozatok valódiságát. A jegyző az esetlegesen jogtalanul felvett összeg visszafizettetésére a hatáskör gyakorlójának 8 napon belül javaslatot tesz. 7. (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 6. (1) bekezdése alapján. (2) Az igénylő rendkívüli élethelyzetére tekintettel a polgármester jogosult az ellátás azonnali készpénzben való kifizetésének engedélyezésére. Erről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni kell. (3) A természetben nyújtott ellátások számláit az Önkormányzat költségvetésének terhére kell kiegyenlíteni. 3

4 Általános rendelkezések 8. (1) A kérelem elbírálásáról a benyújtást követő testületi ülésen, de legkésőbb 60 napon belül, átruházott hatáskörében a polgármester 15 napon belül dönt, melyről a kérelmezőt egyedi határozattal értesíteni kell. (2) A testület döntése és a polgármester saját hatáskörében hozott döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva kereset nyújtható be a Balassagyarmati Törvényszékhez (2660. Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.). (3) A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet Szátok Község Önkormányzatának Képviselő-testületéhez kell benyújtani. (4) A jegyző hatáskörébe tartozó kérelmek elbírálásáról a Ket. szabályai szerinti határidőn belül dönt. (5) A jegyző döntése ellen 15 napon belül jogszabálysértésre hivatkozva fellebbezést lehet benyújtani a megyei Szociális és Gyámhivatalhoz. 9. (1) A kérelmező köteles együttműködni az eljáró személyekkel. Köteles a szociális helyzetére vonatkozóan a valóságnak megfelelően nyilatkozni. Amennyiben erre nem hajlandó, úgy a kérelmet el kell utasítani. (2) Rendkívüli eset kivételével egy éven belül nem jogosult, illetve önmagát zárja ki az a személy (család) a szociális juttatásból, aki valótlan tényt állít, megtévesztő adatot szolgáltat vagy családja megélhetését felróhatóan veszélyezteti. (3) A megélhetés szempontjából különösen felróható magatartásnak minősül, ha a kérelmező, vagy közeli hozzátartozója munkanélküli ellátásra azért nem jogosult, mert korábban semmilyen kereső tevékenységet nem végzett, munkahelyszerzés céljából a Munkaügyi Központtal, a Helyi Önkormányzattal nem működik közre. (4) A (3) bekezdésben foglalt esetekben a kiskorú gyermekek védelme érdekében az intézményi térítési díjakat (óvoda, étkeztetés) részben vagy egészben az Önkormányzat átvállalhatja. (5) A támogatás folyósítása jogszabályi feltételeinek meglétét kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. Ekkor a kérelmet az ügyfélnek meg kell újítani. (6) A rendszeres ellátás összegét az Sztv. 25. (5), (6) bekezdésben meghatározott esetekben is felül kell vizsgálni. (7) A támogatás ha megállapításra kerül a kérelem benyújtásától kell folyósítani. (8) Ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, illetve a Sztv (3) bekezdése szerinti egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a szociális ellátás, illetve a lakásfenntartási támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani. (9) A megállapított pénzbeli ellátás folyósítása, segély kifizetése határozat alapján a polgármester utalványozása, pénzügyi ellenjegyzés, ellenőrzés és érvényesítése után az Önkormányzat pénztárából történik. A kifizetési jegyzéket a pénzügyi ügyintéző készíti el és kifizetés előtt köteles azt ellenőrzésre, érvényesítésre jogosult személyeknek átadni. (10) (10) A támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, jövedelmi, vagyoni viszonyai változását annak bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenteni. (11) (11) A Sztv - ben és e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a törvény, illetve rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást azonnali hatállyal meg kell szüntetni, a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését pedig az Sztv ában foglaltak szerint kell elrendelni. (12) Az itt nem szabályozott esetekben az Sztv ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 4

5 SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBENI ELLÁTÁSOK. Aktív korúak ellátása 10. (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a) - c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat. (1a) Az aktív korúak ellátása tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező, illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkoztatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez. (2) Aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja lakókörnyezetének rendezettségét biztosítsa. (3) A 10. (1) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében a kérelem benyújtója, vagy az ellátás jogosultja köteles az Szt. 33. (7) bekezdésében foglalt kötelezettsége teljesítésére. (4) Amennyiben helyszíni szemle során megállapítást nyer, hogy a 10. (2) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a jegyző megfelelő, de legalább 5 napos határidő tűzésével a kérelmezőt, vagy a jogosultat az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével felszólítja. (5) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki a 10. (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek felszólítás ellenére nem tesz eleget. (6) Nem állapítható meg, illetve meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságot a Szt (1) (2) bekezdésében meghatározott esetekben. (7) Annak a személynek, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a Szt alapján foglalkoztatás helyettesítő támogatás, vagy Szt ban foglaltak szerint rendszeres szociális segély kerül megállapításra. Együttműködési szabály a rendszeres szociális segély esetében 11. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, amely kijelölt szervezettel 5

6 köteles együttműködni. A rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az ellátottnak kötelessége a kijelölt szervezethez az ellátás megállapításának tényét közölni. (2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az egészségkárosodott személy kivételével a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a 11. (1) bekezdés szerinti együttműködésre kijelölt szervvel, vagy az általa meghatározott esetekben egyéb szervekkel. (3) A 11. (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles a Szt.-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni, a Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és a beilleszkedést segítő programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, a beilleszkedését segítő programban előírtakat teljesíteni. (4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul személyesen vagy írásban legkésőbb 3 munkanapon belül hitelt érdemlő módon a Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál bejelenteni. Az intézmény köteles az igazolás megalapozottságát vizsgálni. (5) A Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a 63/2006.(III.27.) Kormányrendeletben meghatározott feladatain túl írásban tájékoztatja az önkormányzatot: a) a beilleszkedést segítő programról, annak egy példányával, b) a beilleszkedést módosító program módosításáról annak egy példányával. (6) A beilleszkedést segítő program típusai: a) munkaképesség javító programok, b) egyéni foglalkozások, c) tanácsadások, d) álláskeresésre, elhelyezkedésre irányuló, e) más ellátásba juttatás. (7) Az ellátás igénylése kérelem jövedelem- vagyon és együttműködési nyilatkozat kitöltésével és az érintettek sajátkezű aláírásával történik (8) Amennyiben a kérelem, - jövedelem és vagyonnyilatkozat - kitöltésénél a kérelmező valótlan adatokat közöl, vagy tényadatokat nem közöl, együttműködést nem vállalónak minősül, amiért a kérelmet el kell utasítani. (9) Az itt nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (10) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%- át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. 12. Az együttműködés megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyilvántartásba vétele céljából, b) az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, c) a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget, d) akadályoztatása okát az előírt időben nem jelenti, hitelt érdemlő módon nem igazolja, e) a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg, vagy f) a Nyugat Nógrád Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg. 6

7 Lakásfenntartási támogatás 13. (1) Normatív lakásfenntartási támogatás jogosult az, aki az Szt ban foglalt feltételeknek megfelel. (2) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt a) a törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), vagy b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek. (2a) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. (3) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. (4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni. (5) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra kell megállapítani. (6) A települési önkormányzat rendeletében a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse. (7) Amennyiben helyszíni szemle során megállapítást nyer, hogy kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének nem tesz eleget, a jegyző megfelelő, de legalább 5 napos határidő tűzésével a kérelmezőt, vagy a jogosultat az elvégzendő feladatok konkrét megjelölésével felszólítja. (8) Meg kell szüntetni a lakásfenntartási támogatás ellátására való jogosultságát annak a lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek, aki a lakókörnyezete rendezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget. (9) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (8) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható. (10) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (11) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Ápolási díj 14. (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete a Szt. 43/B szerinti méltányos ápolási díjat nem állapít meg. Önkormányzati segély 7

8 15. (1) A Képviselő testület, a (2) bekezdésben felsorolt címeken önkormányzati segélyt nyújt e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén. a.) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő szociális rászorult családok részére b.) annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Az (1) bekezdés a.) b.) pontja szerinti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg. Önkormányzati segély adható: a.) eseti segély b.) gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatása c.) temetési segély (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorultnak minősül az a kérelmező, aki létfenntartásához, alkalomhoz kötődő többletkiadásaihoz, önálló életvitele megőrzése érdekében támogatást kér. (4) A (2) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt önkormányzati segély megállapítható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj összegének 180%-át. Eseti segély 16. (1) Eseti segély akkor abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező krízis, illetve különös méltánylást érdemlő helyzetbe került. (2) Az önkormányzati segélyként meghatározott eseti segély családonként egy naptári éven belül legfeljebb 1 alkalommal állapítható meg, az alkalmanként adható összege nem lehet kevesebb egyezer forintnál. (3) Az eseti segélyt alkalmanként egy családból egy személy részére állapítható meg. (4) Az eseti segély adható összege: forint. A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására 17. (1) A gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatására jogosult a gyermek törvényes képviselője és a fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel, aki az Szt. szerinti időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Az egy naptári éven belül megállapítható gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatásának keretösszege (a továbbiakban: keretösszeg) nem haladhatja meg családonként forintot. (3) A gyerekneveléssel kapcsolatos támogatás egy évben egyszer állapítható meg. Temetési segélyre 18. (1) Temetési segélyre jogosult az a kérelmező, aki a temetés költségeit viselte (2) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát, valamint az elhunyt halotti anyakönvi kivonatának másolatát. 8

9 (3) A temetési számlákat a kérelmezőnek vissza kell adni, melyre a megállapított segély összegét rá kell vezetni. (4) Amennyiben a benyújtott számla értéke nem haladja meg az e rendelet alapján megállapítható temetési segély összegét, abban az esetben maximum a számla összege fizethető ki temetési segélyként (5) Különösen méltánylást érdemlő esetben a polgármester a (8) bek.-ben meghatározott összegnél magasabb összegű temetési segélyt is megállapíthat, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. (6) A temetési segélyeket a polgármester átruházott hatáskörben bírálja el. (7) A temetési segély elbírálását az igénylés beadásakor, kifizetését legkésőbb a következő munkanapon kell teljesíteni. (8) A temetési segély összege temetésenként Ft. (9) Nem jogosult temetési segélyre a) az a családban élő személy, akinek a temetési számla kiállításának időpontjától a kérelem benyújtásának napjáig 3 hónap eltelt b) aki a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesült. 19. (1)Az önkormányzati segélyt a jogosult köteles a segélyt megállapító határozatban megjelölt célra felhasználni. 20. Rendkívüli átmeneti segély (1)A polgármester a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére átmeneti segélyt nyújt. (2)Létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültnek minősül az a személy aki: a. tartósan beteg és ebből eredően jövedelem kiesése keletkezik, b. elemi kár, baleset vagy bűncselekmény sértettje, és anyagi segítségre szorul, c. közüzemi díj hátralékát önhibáján kívül kiegyenlíteni nem tudja, d. nagyobb összegű előre nem látható, vagy nem tervezhető jelentős többlet kiadások merülne fel, melyet önhibáján kívül teljesíteni képtelen, e. egyéb különös méltánylást érdemlő, nem szabályozható helyzetbe kerül. (3)A fenti feltételek fennállása esetén kérelmezőnként és maximum évi két alkalommal rendkívüli átmeneti segélyt adhat maximum esetenként Ft összeghatárig. TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 21. (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás és c) az önkormányzati segély nyújtható. (2)A foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint - a (1) bekezdésben meghatározottakon túl - a rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt a szerint védelembe vett gyermek él. Ezekben az esetekben a védelembe vett 9

10 gyermekenként az ellátás megállapított összegének 20%-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. (4) Természetbeni támogatásnak minősül az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyvés tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás. Köztemetés 22.. (1) Szátok község polgármesterének - a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belülgondoskodnia kell az önkormányzat illetékességi területén az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) A köztemetés megszervezése, lebonyolítása esetén biztosítani kell, hogy a temetés színvonala semmiben sem térjen el kedvezőtlen irányban a helyben szokásos legegyszerűbb temetkezési szolgáltatás színvonalától. (3) Köztemetés esetén, ha az elhunyt vallása ismert, az illetékes egyház is megkereshető a közös eltemettetés biztosításához. (4) Az elhunyt személy utolsó lakhelye szerint és az eltemettetést végző önkormányzat az Sztv (2)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint köteles eljárni a köztemetés költségeinek megtérülése, megtérítése érdekében. Közgyógyellátás A települési önkormányzat képviselő-testülete méltányossági közgyógyellátást nem állapít meg. 23. Adósságkezelési szolgáltatás 24. A képviselő testület lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatást nem nyújt. SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK (1) A szociális rászorulók részére a személyes gondoskodás keretében az önkormányzat az alábbi szociális alapellátási szolgáltatásokat biztosítja: (2) Szociális alapszolgáltatások: a) a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás b) az étkeztetés, c) a házi segítségnyújtás, d) a családsegítés, e) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, f) a támogató szolgáltatás, 10

11 Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás 26. (1) A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. (2) A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás közreműködhet az étkeztetés biztosításában. (3) Az önkormányzatok részére kötelezően előírt szociális alapellátások teljes körű biztosítása, a község lakói életkörülményeinek javítása. (4) A falugondnoki szolgáltatás helyi rendelettel létrehozott falugondnoki szolgálat által valósul meg. A falugondnoki szolgálat munkáját elfogadott szakmai program alapján működési engedéllyel látja el. Szociális étkeztetés 27. (1) Az arra rászorultak részére az önkormányzat a vele szerződésben álló konyháról szállított szociális étkeztetés keretén belül igénybe vehető napi egyszeri meleg étkezést biztosít, amelyet a rászorultak számára az önkormányzat a kérelmező lakóhelyére szállít. (2) Szociális étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt illetve általa eltartottakat is, aki kora egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalan élethelyzete miatt nem képes az étkezésről gondoskodni más módon. Ebben az esetben a térítési díj alapja az élelmezési nyersanyagköltség, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerülő költségek egy ellátottra jutó napi összege áfá-val növelten. (3) A szociális gondoskodás körében igénybe vehető étkeztetés iránti kérelmet a polgármester bírálja el. (4) A szociális étkeztetés térítési díjának meghatározása az önkormányzat külön rendeletében történik. Házi segítségnyújtás 28.. (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Az önkormányzat házi segítségnyújtást társulás keretében gondoskodik: a. / Azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak. b. / Azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataikat ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. c. / Azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. (2) A házi segítségnyújtás szociális gondoskodás. A települési önkormányzat e feladatát ellátási szerződés alapján látja el. (3) A szociális gondozók feladata: a./ a rászorult személyek otthonukban történő ellátása, b./ otthoni környezet rendjének biztosítása, c./ egészségi állapot miatt megkívánt együttműködés a háziorvossal és más ellátást biztosító egészségügyi szervekkel, d./ a rászorult étkeztetésének biztosítása a szociális étkeztetés igénybevételével és az étel kiszállításának biztosításával. 11

12 (4) A házi segítségnyújtást követően az Sztv (4) bekezdése szerint vizsgálni kell a gondozási szükségletet. Családsegítés 29. (1) A családsegítés e rendeletben nem szabályozott szabályait az Sztv ai tartalmazza. (2) A települési önkormányzat e feladatát társulás útján látja el. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 30. (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell a) az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója a) fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtott ellátás esetében a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval, b) idősek, krónikus betegek részére nyújtott ellátás esetében a területi házi segítségnyújtó szolgálattal együttműködik. (4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását. (5) A (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni. (6) A súlyos fogyatékosságot a Szt. 65/C. (5)-(7) bekezdése szerint, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot külön jogszabály szerint kell igazolni. Támogató szolgáltatás 31. A képviselő-testület támogató szolgáltatási tevékenységet nem biztosít. A jogtalanul igénybevett ellátás megtérítése

13 (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével benyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell: a./ a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, b./ természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére, c./ személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére (a továbbiakban a./ - c./ pont alattiak együtt: megtérítés). (2) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt is, akinek a részére a rendszeres szociális segély, az ápolási díj és a legalább három hónapig folyósított önkormányzati segély biztosításának időtartama alatt visszamenőlegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult, vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie. (3) A folyamatosan nyújtott szociális ellátás megtérítését legfeljebb a visszamenőlegesen megállapított rendszeres pénzellátás összegéig, a megtérítést elrendelő határozat meghozatalát megelőző egy évre visszamenőlegesen lehet elrendelni. (4) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) /2/ bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétellel és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel. A (2) bekezdésben szabályozott esetben kamat nem számítható fel. (5) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt. (6) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el: a./ a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és b./ a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti. Vegyes rendelkezések 33. (1) Az egy főre jutó havi jövedelem megállapításához mindig a nettó jövedelmet kell igazolni. (2) A közös háztartás tényéről az előkészítő eljárás során nyilatkozni kell az érintetteknek, szükség esetén erről környezettanulmány készítésével kell meggyőződni. (3) A közös lakásban, de külön háztartásban élő házastársak esetén a különélés hitelt érdemlő bizonyítása szükséges, ennek formái különösen: - a hivatal ügyintézője előtt tett egybehangzó nyilatkozat, - hivatalos polgári bírósági okirat bemutatása a házasság felbontására irányuló per megindításáról. (4) (5) Nem részesíthetők az e rendeletben szabályozott ellátásokban azok a személyek, akik a tőlük elvárható módon nem működnek közre anyagi és szociális helyzetük jobbításáért, így különösen: a./ akinek a rendszeres szociális segélyét azért szüntették meg, mert a felajánlott, képzettségénél legfeljebb eggyel alacsonyabb fokozatú végzettséget igénylő, megfelelő munkahelyet nem fogadta el, b./ aki rendszeres szociális segélyben nem részesül, s a kiközvetített munkahelyet nem fogadta el, c./ aki a Munkaügyi Központtal előírt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, d./ aki a szociális helyzetét saját felróható magatartásával idézte elő /pl. szándékos bűncselekmény elkövetésével/ e./ aki polgári jogi igényét önhibájából nem érvényesíti / pl. jogos vagyoni igény érvényesítése / f./ aki az e rendeletben előírt együttműködést visszautasítja. (6) Az (5) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak arra az esetre, ha a szociális támogatás elmaradása a jogosult életét, testi épségét, vagy megélhetését veszélyezteti. (7) A támogatások iránti kérelmekhez csatolandó iratok felsorolását az e rendelet mellékletét képező formanyomtatványok tartalmazzák. 13

14 (8) Az előző kérelem benyújtásától számított 6 hónapon belül - amennyiben az egy főre jutó jövedelem összege nem változott - szociális ellátás megállapítása iránt beadott újabb kérelem esetén új jövedelemigazolások csatolása nem szükséges. E rendelkezés a rendszeres ellátásra való jogosultság felülvizsgálatára illetve ellenőrzésére nem vonatkozik. Záró rendelkezések 34. (1) E rendelet 2014.január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 6/2011 (IV.18) sz. rendelete. (2) A rendeletet a helyi önkormányzat hirdetőtábláján 15 napra - történő kifüggesztéssel ki kell hirdetni. Szátok, december 17.. Vezér Attila polgármester. Dr. Villant Gréta jegyző Kihirdetve: december 18.. Dr. Villant Gréta jegyző 14