I. rész. Bevezető rendelkezés

Átírás

1 szocrend04 Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 5/2004. (III. 17.) ÖR. sz. rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8-15 Zsadány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított évi III. tv. 2. -ában (a továbbiakban: Sztv.) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el (egységes szerkezetben). I. rész Bevezető rendelkezés 1. (1) E rendelet az Sztv. által szabályozott szociális ügyek intézésére, az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására terjed ki Zsadány közigazgatási területén. (2) Az Sztv. által szabályozott egyes szociális ellátásokat az e rendeletben meghatározott önkormányzati szervek jelen rendelet, valamint az Sztv. végrehajtása tárgyában rendelkező magasabb szintű jogszabályok rendelkezése szerint biztosítják. (3) E rendelet alkalmazásánál az Sztv-ben meghatározott fogalmakat kell használni II. rész A szociális ügyekben eljáró önkormányzati szervek 2. 1 Módosította: 10/2004. (VI. 25.) ÖR. sz. rendelet 2 Kiegészítette: 11/2004. (VIII. 27.) ÖR. sz. rendelet 3 Módosította: 13/2004. (X. 1.) ÖR. sz. rendelet 4 Módosította: 20/2004. (XII. 31.) ÖR. sz. rendelet 5 Kiegészítette: 3/2005. (II. 11.) KT. sz. rendelet 6 Mód: 6/2005. (VII. 04.) KT. 7 Mód: 7/2005. (VII. 26.) KT 8 Kieg: 11/2005. (XI. 17.) KT 9 lásd 6.: hatályos szeptember 1.-től 10 Mód: 8/2006. (VI. 30.) KT 11 Lásd: 10. hatályos július 1.-től 12 Kieg: 6/2006. (III. 31.) KT 13 Mód: 15/2006. (XII. 1.) KT. 14 Mód: 6/2007. (V. 14.) KT. 15 Mód: 3/2008. (II. 29.) KT.

2 2 (1) Az önkormányzat képviselőtestülete az Sztv-ben, külön jogszabályokban foglalt egyes hatásköreinek gyakorlását az alábbiak szerint szabályozza. (2) A képviselőtestület az Egészségügyi és Szociális Bizottságra ( ESZB.) ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását: a/ lakásfenntartási támogatás méltányosságból történő megállapítása, megszüntetése b/ ápolási díj megállapítása, kétévenkénti felülvizsgálata, megszüntetése. c/ átmeneti segélyezés (max: 20 ezer Ft-ig), valamint havi rendszerességgel több hónapra megállapított átmeneti segélyezés (max: 5 ezer Ft-ig) d/ közgyógyellátás méltányosságból történő megállapítása e/ időskorúak szociális járadékának megállapítása, felülvizsgálata, megszüntetése f/ tüzelő elő-takarékossági támogatás megállapítása g/ rendszeres szociális segélyezés megállapítása, megszüntetése, felülvizsgálata (3) A képviselőtestület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörök gyakorlását: a/ lakásfenntartási támogatás alanyi jogon történő megállapítása, megszüntetése b/ munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megállapítása, megszüntetése c/ köztemetés elrendelése, temetési segély megállapítása d/ alkalmankénti átmeneti segély megállapítása Ft. összeg erejéig. Az elbírálás azon személyekre vonatkozik, akik családjában az 1 főre eső havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetében annak 150 %-át. e/ társadalmi szociális gondozók tiszteletdíjának megállapítása f/ nem alapellátás körében tartozó személyes gondozást nyújtó szociális intézetekbe beutalás g/ hajléktalan személy részére ellátás biztosítása h/ étkezés biztosítása i/ házi segítségnyújtás j/ idősek klubjában történő gondozás biztosítása k/ Szociális Földprogram megvalósítása l/ gyermekszületési támogatás megállapítása (4) Az intézményvezetők gondoskodnak a törvényben, jogszabályban és a rendeletben előírt gondozási, térítési díjak megállapításával és beszedésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. 3. Az egyes szociális ellátásokra irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál a mellékletekkel együtt, azok kitöltése után lehet benyújtani, kivéve a 2. (4). bekezdésében foglalt kérelmeket az ellátást nyújtó intézményekhez kell beadni. Az ellátások formái. Pénzbeli ellátások. 4. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére vagy pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható.

3 3 (2) Rászorultságtól függő pénzbeli ellátások: a/ munkanélküliek jövedelempótló támogatása b/ rendszeres szociális segély c/ lakásfenntartási támogatás ( természetben is nyújtható) d/ ápolási díj e/ átmeneti segély (természetben is nyújtható) f/ temetési segély ( természetben is nyújtható) g/ pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: szociális kölcsön) h/ tüzelő támogatás (természetben is nyújtható) i/ időskorúak járadéka (3) Természetben nyújtott szociális ellátások a/ köztemetés b/ közgyógyellátás c/ egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság d/ adósságkezelési szolgáltatás e/ közfürdő és közmosodai szolgáltatás (4) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások: a/ a gyermekek napközbeni ellátása b/ étkeztetés c/ házi segítségnyújtás d/ családsegítés (5) Szakosított ellátási forma a/ Idősek Klubja b/ Idősek Otthona (tartós bentlakásos) 5. (1) A kérelemhez az egyes szociális ellátások esetén a következő mellékleteket kell becsatolni. (2) Átmeneti segély kérelemhez a/ jövedelemnyilatkozat és igazolásai /1. sz. melléklet / b/ adatlap /2. sz. melléklet / (3) Ápolási díj megállapításához / méltányossági / a/ jövedelemnyilatkozat és igazolásai b/ adatlap c/ háziorvosi szakvélemény (4) közgyógyellátási igazolvány kiadásához / méltányossági / a/ jövedelem nyilatkozat és igazolásai b/ adatlap c/ háziorvosi és gyógyszertári igazolás /3. sz. melléklet /

4 4 (5) Étkezéshez / Sztv. 62. / a, jövedelemnyilatkozat és igazolásai b, adatlap (6) Házi segítségnyújtás, illetve idősek klubjában történő gondozás iránti kérelemhez a/ jövedelemnyilatkozat és igazolásai b/ adatlap c/ az ellátott személyére vonatkozó háziorvosi igazolás (7) Gyermekétkeztetés kedvezményeihez. a/ nyilatkozat /4. sz. melléklet / (8) Lakásfenntartási támogatáshoz a/ kérelem űrlap /5. sz. melléklet / b/ lakásbérleti szerződés c/ pénzintézeti kölcsön igazolása a törlesztés havi összegéről és a lejárat időpontjáról d/ jövedelemnyilatkozat és igazolásai e, adatlap (9) Temetési segélyhez a/ jövedelemnyilatkozat b/ adatlap c/ halotti akvi eredeti példánya d/ temetkezési számla (10) Munkaügyi Központ igazolása egyéves együttműködésről (az utóbbi 2 év időtartamból) és arról, hogy kereső tevékenységet nem folytat. 6. (1) A jövedelemnyilatkozatba bejegyzett adatokat megfelelően igazolni kell. Igazolásnak minősül különösen: - munkaviszonyból, szövetkezeti tagsági viszonyból származó kereset munkáltatói igazolása, a nettó kereset feltüntetése - nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások, egyéb rendszeres jövedelmek igazolására a kérelem benyújtását megelőző havi folyósítási szelvény, - munkanélküli járadék esetén az azt megállapító határozat vagy folyósítási szelvény - egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetén a az előző évi adóbevallásnak az adózónál maradó példánya vagy az APEH által kiadott igazolás. - mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem esetén nyilatkozatot is tehet vagy a Hivatal az SZJA szabályok szerint vélelmezi a jövedelmet. - ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén a bérleti szerződés (2) Okirattal nem igazoló jövedelemnek kell tekinteni az alkalmi munkából szerzett nem rendszeres jövedelmet.

5 5 7. (1) A jövedelemszámítás alapja a rendszeres jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap kereseti, jövedelmi átlaga, kivéve ha a rendszeres jövedelemszerzés a kérelem benyújtásának időpontjában már megszűnt. (2) A nem havi rendszerességgel megszerzett jövedelmek esetén az illető személy havi jövedelmét az adóévben elért összes jövedelem 1 hónapra eső nettó összegével kell figyelembe venni / személyes nyilatkozatot tehet / (3) Az adatlap kitöltésére a jövedelemnyilatkozatra vonatkozó szabályok érvényesek. (4) Ha a döntéshozásra jogosult a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt lakása és vagyona fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási kiadások figyelembevételével vélelmezhető. 8. (1) Az egyes szociális ellátások biztosítása szerinti kérelmekhez az előirt mellékleteket a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell csatolni, illetve az igazolásokat bemutatni (2) A Polgármesteri Hivataltól kapott ellátásokat külön nem kell igazoltatni, azt hivatalból kell csatolni, illetve a jövedelemnyilatkozatra rá kell vezetni 9. Szociális támogatásról az Sztv-ben nyilvántartások vezetése számítástechnikai nyilvántartással történik, illetve hagyományos módon is történhet. 10. (1) A szociális kérelmek elbírálásánál a család egészének helyzetét kell figyelembe venni (2) A szociális igazgatást végző önkormányzati szervnek törekedniük kell a nem önkormányzati, de szociális ellátást végző más állami, társadalmi, egyházi és karitatív szervekkel történő együttműködésre a források kiegészítése felhasználása érdekében III. rész Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó szabályok, pénzbeli és természetbeni ellátások

6 6 Lakásfenntartási támogatás 11. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személynek, családnak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összeg. (4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság: a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (5) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

7 7 (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: J-0,5 NYM TM=0, x 0,15 NYM ahol a J a jogosult háztartásban egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni: (8) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (9) A kérelmek benyújtása a Polgármesteri Hivatalban történik évente április 1-ig és szeptember 1-ig. 12. (hatályon kívül helyezett rendelkezéseket tartalmaz)* 13. (hatályon kívül helyezett rendelkezéseket tartalmaz)* 14. (1) A támogatásban részesülő köteles bejelenteni 15 napon belül, ha a,/ jövedelmi viszonyaiban olyan változás következett be, amely a támogatás mértékét módosítja b/ lakásán olyan bővítést, átalakítást, korszerűsítést végez, amelyből eredően az a továbbiakban a család jogos lakásigénye alsó határát meghaladja (2) A bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredően jogtalanul igénybe vett támogatást vissza kell fizetni. (3) Kivételesen részesülhet átmeneti vagy rendszeres átmeneti segélyben az, aki lakásfenntartási támogatásban részesül (4) Az, aki lakásfenntartási támogatásban részesül, nem vehet részt a tüzelő elő takarékossági programban (5) Lakástámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg (6) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. (7) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő víz- vagy áramdíj tartozását a szolgáltató kimutatta, akkor a támogatás folyósítása a tartozás mértékéig a közüzemi szolgáltató számlájára történik Tüzelő elő takarékossági támogatás

8 8 15. (1) A Képviselő-testület a szociálisan rászorulók számára tüzelő elő takarékossági támogatási programot (a továbbiakban: tüzelő program) vezet be. (2) A tüzelőprogram során az elő takarékosságot vállaló családok 6 hónapig, évente április 1 és szeptember 30. között havonta 2-4 ezer Ft. megtakarítást vállalnak (helyi Takarékszövetkezetnél), s a teljes befizetést hitelt érdemlő módon igazolják (3) A Képviselő-testület a családok által befizetett összeget, annak 50 %-ával szociális támogatásként kiegészíti. Vállalja továbbá a tüzelő beszerzését és házhoz szállítását, legkésőbb évente október 31-ig. (4) Támogatás azoknak adható, akik az alábbi feltételek valamelyikének megfelelnek: a/ a családban (háztartásban) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét b/ a családban valamelyik szülő regisztrált munkanélküli vagy főállású anya c/ a családban legalább 3, 14 év alatti eltartott, vagy 14 év fölötti iskolás tanulót, illetve fogyatékos gyermeket nevelnek d/ a családban 2 eltartott gyermeket munkanélküli szülők nevelnek e/ Vagyonnal nem rendelkező, lakásában egyedül élő nyugdíjas, ha a havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át. (5) Nem részesülhet támogatásban az a család, ahol a kapott tüzelőanyagot (bizonyíthatóan) az előző fűtési szezonban értékesítették vagy másnak átadták, illetve az a család, amely lakásfenntartási támogatásban részesül. (6) A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani minden év március 1-ig. A határidő jogvesztő. (7) A kérelemről az Egészségügyi és Szociális Bizottság határozatban dönt, melyben kiértesíti a kérelmezőt az elő takarékosság megkezdéséről, majd pedig megköti a szerződéseket a kedvezményezettekkel. (8) A programban támogatást maximum a legrászorultabb 60 család kaphat. Átmeneti segélyek 16. (1) Akik önmaguk vagy családtagjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak, átmeneti segélyt kapnak. (2) Alkalmankénti átmeneti segély létfenntartási gondokkal küzdő személy gyógyszertámogatásra vagy egészségügyi szolgáltatás díjaként is adható. A kérelemhez szakorvosi vagy gyógyszertári számlát vagy igazolást kell mellékelni a gyógyszer költségéről.

9 9 (3) Havi rendszerességgel több hónapra is, de legfeljebb a tárgyév végéig adható a rendkívüli élethelyzetbe került személy jövedelem kiegészítéseként vagy rendszeres nevelési támogatásként. (4) Nem részesülhet átmeneti segélyben az akinek a családban az 1 főre eső jövedelme eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb mértékét, egyedül élő esetén annak 150 %-át. (5) Rendkívül indokolt esetben részesülhet egyszeri alkalommal nyújtott átmeneti segélyben az a személy, aki időskorúak járadékában, ápolási díjban, rendszeres nevelési segélyben vagy rendszeres szociális segélyben részesül. (6) Nem kaphatnak tüzelőbeszerzésre, közüzemi számla kiegyenlítésére átmeneti segélyt azon kérelmezők, akik lakásfenntartási, tüzelő elő-takarékossági támogatásban vagy pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsönben részesülnek az önkormányzattól. (7) Közfürdő és közmosoda szolgáltatásban részesülhetnek az átmeneti segély szabályai alapján azok, akik fürdőszobával nem rendelkeznek, vagy fürdőszobájuk ideiglenesen nem használható. (8) Az igénybevételre és használatra vonatkozó szabályokat a 9. sz. melléklet tartalmazza. (9) Az átmeneti segély elbírálásánál előnyt élvez az, aki az önkormányzatnál rendszeresen társadalmi munkát végez, illetve iskolaköteles gyermeke szülői értekezletén rendszeresen részt vesz. 17. (1) A támogatást lehetőleg élelmezési utalvány vagy élelmiszer csomag formájában kell biztosítani, illetve intézeti ellátásra történő átutalással (2) Az /1/. bek-ben foglaltaktól eltérően az átmeneti segély készpénzben is adható annak a rászorulónak, aki: a/ egyedülálló és jövedelemmel nem rendelkezik, illetve a családhoz tartozók pénzbeli ellátással nem rendelkeznek. b/ olyan kiadások teljesítésére kényszerül, amelyek készpénzt igényelnek. Gyermekszületési támogatás 17/A. (1) Gyermekszületési támogatásra jogosult az a zsadányi állandó bejelentett lakással rendelkező szülő, ahol gyermek született és a gyermeket saját háztartásban nevelik. A támogatást a szülők egyike igényelheti, egyszeri alkalommal. (2) A támogatás mértéke Ft. gyermekenként* ( )

10 10 (3) A támogatás iránti kérelemhez a gyermek születési anyakönyvi kivonatának fénymásolatát kell csatolni. Pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön 18. (1) A képviselő-testület azokat, akik átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe kerülnek, és ez veszélyezteti megélhetésüket, így különösen kórházi kezelés költségei, a/ közműdíjak és -bekötések, b/ lakás életveszélyessé válása, c/ egyéb előre nem látható, méltánylást érdemlő esetek egyszeri kiadásai megfizetésére vonatkoznak, szociális kölcsönben részesíti (2) A kérelmező kérelmében köteles megjelölni az igénylés okát (3) Az visszatérítendő támogatás mértéke maximum 80 ezer Ft., amelyet maximum 10 hónap alatt kell visszafizetni, egyedi megállapodás alapján. Az önkormányzati támogatás a közüzemi tartozások 50 %-ig terjedhet, ha a tartozás másik felének megfizetését a kérelmező igazolja. (4) Amennyiben a kérelmező nem fizeti meg tartozását, letiltást kell kibocsátani (5) A megállapodás megkötésére a fentiek alapján a képviselő-testület a Polgármestert ruházza fel Temetési segély 19. (1) Temetési segély adható annak a zsadányi lakosnak, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles ugyan, de a temetési költségek viselése a saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti, s a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Ft-ot, egyedülálló esetében a Ft-ot. (2) A temetési segély mértéke a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10 %-a, de legalább Ft. Ápolási díj 20. (1) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó a jegyes kivételével -, ha állandó és tartós gondozásra szoruló súlyos fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását,

11 11 ápolását végzi. Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével megegyezik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ápolási díj megállapításához az Sztv ban foglalt igazolásokat, szakvéleményeket - értelem szerint csatolni kell. (3) Emelt összegű ápolási díjat (a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-a) kell megállapítani a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolását, gondozását végző személy részére kérelme alapján (4) Fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan, külön-külön nem képes a/ étkezni, tisztálkodni, öltözködni, illemhelyet használni, lakáson belül segédeszköz igénybevételével sem közlekedni feltéve, ha esetében a felsoroltak közül legalább 3 egyidejűleg fennáll, s azt a megyei szociális módszertani intézmény szakvéleménye igazolja. (5) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha az 1 főre számított családi jövedelemhatár nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át. Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a. (6) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit az azt megállapító szerv 2 évente legalább egyszer felülvizsgálja Közgyógyellátás 21. (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) A gyógyszerkeret a) a rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló egyéni gyógyszerkeretből (2006- ban legfeljebb havi Ft.), és b) az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló eseti keretből (2006-ban évi Ft.) tevődik össze. (3) Az a szociálisan rászorult személy jogosult közgyógyellátásra (méltányossági alapon), akinek a) az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem éri el, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri c) tartási és életjáradéki szerződésnek nem eltartotti alanya d) vagyonnal nem rendelkezik e) gyógyszerköltségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni

12 12 (4) A közgyógyellátásra való jogosultságról a Jegyző dönt. A jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap. (5) A közgyógyellátás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. (6) A méltányosság alapján kiállított igazolvány után a települési önkormányzat térítést fizet. A térítés az igazolvány kiállítását követő egyéves időtartamra szól. A térítés összege a megállapított gyógyszerkeret éves összegének 30%-a. Időskorúak járadéka* 22. (1) Az önkormányzat megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatásban részesíti (Sztv. 32/B. ) azt, aki a/ betöltötte a 62 életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt b/ havi jövedelme, valamint c/ saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének, 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át (2) A támogatás mértéke: a/ jövedelemmel nem rendelkező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a b/ jövedelemmel rendelkező jogosulnak az előbbi összeg és jövedelmének különbözete, de minimum Ft. Rendszeres szociális segély* 23. (1) A rendszeres szociális segély (rövidítésként: RSZS.) a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, január 1-jétől a Jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki a) egészségkárosodott, b) vagy nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. A b) pont szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalja a beilleszkedését segítő programban való részvételt. (2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában egészségkárosodott személynek minősül az, aki

13 13 a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy b) vakok személyi járadékában részesül, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesül. (3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem foglalkoztatott személynek minősül az, akinek esetében a) a munkanélküli-járadék, álláskeresési-járadék, álláskeresési-segély (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás), illetőleg a jövedelempótló támogatás folyósítási időtartama lejárt, és álláskeresést ösztönző juttatásban nem részesül, vagy b) az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy c) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőző két évben a megyei, fővárosi munkaügyi központtal, illetőleg annak kirendeltségével (a továbbiakban: munkaügyi központ), vagy a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv) legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy d) az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása megszűnt, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal, vagy az együttműködésre kijelölt szervvel legalább három hónapig együttműködött, és keresőtevékenységet nem folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatást és az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát. (4) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. (5) A (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti együttműködés időtartamának számításánál a munkaügyi központ, illetve az együttműködésre kijelölt szerv által felajánlott és a nem foglalkoztatott személy által elvállalt munka időtartamát is figyelembe kell venni. (6) A családi jövedelemszámításnál a rendszeres szociális segélyt igénylő részére a kérelem benyújtását megelőzően folyósított rendszeres pénzellátás összegét, valamint a keresőtevékenységből származó jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni. (7) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság a) a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, illetőleg az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás, vagy álláskeresést ösztönző juttatás időtartamának kimerítésétől, b) a (3) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől, c) a (3) bekezdés d) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. 24.

14 14 (1) Nem állapítható meg rendszeres szociális segély, illetőleg a megállapított ellátást meg kell szüntetni annak a) a személynek, aki ab) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, ac) a 3. (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták; b) a nem foglalkoztatott személynek, aki ba) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően folyósított jövedelempótló támogatásának időtartama alatt az önkormányzattal, illetőleg a munkaügyi központtal nem működött együtt, bb) bc) katonai szolgálatot teljesít, bd) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, be) - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - keresőtevékenységet folytat, ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést, bf) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a) a segély összegét 3 hónap időtartamig 75%-os mértékben kell folyósítani; b) az együttműködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül, ha a segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, vagy ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg. c) együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a RSZS-ben részesülő a kapcsolattartásra kijelölt Munkaügyi Központ Kirendeltségével, a Szociális irodával vagy a Családvédelmi és Gyermekjóléti Szolgálattal nem működik együtt (3) A nem foglalkoztatott személy részére megállapított rendszeres szociális segély a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetési esetet - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a rendszeres szociális segélyre való jogosultsági feltételek egyébként fennállnak. (4) Az (1) bekezdés b) pontjának be) alpontjában meghatározott esetben a megállapított ellátást - a továbbfolyósítás feltételeinek fennállása esetén - csak a 37/E. (3) bekezdésében meghatározott időtartam leteltét követően kell megszüntetni. (5) Szünetel a rendszeres szociális segély folyósítása, ha a nem foglalkoztatott személy a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt, ide nem értve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást.

15 15 24/A. (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) A települési önkormányzat az általa fenntartott intézmény vagy más szerv útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről. (3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére, d) a felajánlott és számára - a 37/H. (6) bekezdése szerint - megfelelő munkalehetőség elfogadására, e) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre. (4) Az együttműködés szabályait, a beilleszkedési programok típusait a kapcsolattartásra kijelölt szervek egyénre szabottan határozzák meg. 25. (1) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. (2) Ha a rendszeres szociális segély összege az (1) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. (3) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenységet folytat - ide nem értve a települési önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban való részvételt és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzést -, részére a rendszeres szociális segélyt a) a keresőtevékenység kezdő napjától számított három hónapig 50%-os összegben, b) az a) pont szerinti időtartam lejártát követő naptól számított három hónapig 25%-os összegben

16 16 kell továbbfolyósítani, feltéve, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy keresőtevékenysége folyamatosan fennáll. (4) A (3) bekezdés szerinti továbbfolyósítás időtartama alatt a) a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot, illetve a segély összegét felülvizsgálni nem kell, b) az aktív korú személynek együttműködési kötelezettsége nincs, azonban a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta igazolnia kell. (5) A (3) bekezdés szerinti továbbfolyósításra a továbbfolyósítás megszűnését követő hat hónapon belül ismételten nem kerülhet sor. (6) Ha a (3) bekezdés szerinti továbbfolyósítás esetén a rendszeres szociális segély összege a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell folyósítani. (7) Fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy az na)-nb) alpontok szerinti arányszám további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. Adósságkezelési szolgáltatás. Adósságcsökkentési támogatás 26. (1) Az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája révén lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban (a továbbiakban adósságkezelés) részesítheti azt a családot vagy személyt, akinek a/ (2). bekezdésbeli adóssága meghaladja az 50 ezer Ft-ot b/ tartozása legalább hat havi c/ a háztartásban az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetében kétszeresét d/ a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban él (R. 11. (4). bekezdés) feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzati támogatás különbözetének megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (2) Adósságnak minősül e támogatás szempontjából: a/ közüzemi díjtartozás b/ lakbérhátralék c/ hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

17 17 d/ közösköltség-hátralék (3) Az adósságkezelés időtartama 18 hónap, illetve az Sztv. 55/C. -ában foglaltak szerinti idő. (4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósság 50 %-a, összege legfeljebb 100 ezer Ft. lehet. A támogatás havi részletekben vagy egy összegben nyújtható az adós vállalásától függően. A támogatás vissza nem térítendő szociális támogatás. (5) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult: a/ az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe b/ az általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti c/ az adósságkezelés ideje alatt lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget. IV. rész Természetbeli szociális ellátás. Szociális földprogram 27. (1) A Képviselő-testület a Népjóléti Minisztériumtól kapott támogatást kiegészítve saját és egyéb szervektől, személyektől kapott támogatással Szociális Földprogramot (továbbiakban: program) valósít meg. (2) A Program rendelkezésére álló támogatási összegek alapján a Polgármester vonja be a Programba a szociálisan rászoruló családokat és személyeket, valamint a hátrányos helyzetű termelői közösségeket. (3) Szociálisan rászorulóknak kell tekinteni különösen azokat a családokat és személyeket, akik: a/ rendszeres vagy átmeneti segélyben részesülnek és munkaképesek b/ aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyében vagy munkanélküli járadékban részesülnek c/ jövedelemmel egyáltalán nem rendelkeznek, s támogatásra sem jogosultak (4) Nem vehet részt a Programban, aki az előző évben a programban megszerzett javakat nem takarította be vagy engedély nélkül értékesítette, illetve az előző évben nem megfelelően művelte földterületét 28. (1) A Programba bevont családokkal és személyekkel a Polgármester megállapodást köt, amely az alábbiakat tartalmazza: a/ a munkavégzésben résztvevők ez irányú jogait és kötelezettségeit b/ a munkavégzéssel kapcsolatos szándékos károkozás kizárási szankcióját

18 18 c/ a munkavégzéssel kapcsolatos nem megfelelő magatartás vagy mulasztás miatti felszólítás és kizárás szankcióját (2) A programban résztvevőknek a rendelkezésre álló támogatásból a művelési költségeket a Program megelőlegezi. Az év végi bevételekből kerül levonásra a megelőlegezett költség, amely a következő évben újra visszaforgatásra kerül előlegezés címén. (3) A programban az önkormányzat földterületén megtermelt javakat természetbeni szociális juttatásként év végén ki kell osztani a szociálisan rászorulóknak, másodsorban a lakosságnak, illetve azoknak, akik a település érdekében ellenszolgáltatás nélkül munkát végeznek. V. rész Szociális szolgáltatások. Alapszolgáltatások Szociális információs szolgáltatás 29. (1) A szociális információs szolgáltatás célja az Sztv-ben és ezen R-ben meghatározott, illetve a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátási szabályokról (2) A szociális információs szolgáltatást a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája látja el, feladata az Sztv ában foglaltak megvalósítása. Étkeztetés 29/A. (1) Azoknak a szociálisan rászorulóknak a napi egyszeri meleg étkezéséről a Gondozási Központ gondoskodik, aki önmaguknak és eltartottjainak tartósan vagy átmenetileg ezt nem tudják biztosítani. (2) Az /1/-ben megjelölt intézmény tevékenységi körén kívül ellátást biztosít az olyan rászorulóknak is, aki a/ hajléktalanként, átmenetileg nyer elhelyezést a községben b/ legálisan vagy illegálisan tartózkodik az országban, átmenetileg Zsadányban, s étkezés hiányában létfenntartása kerülne veszélybe. (3) A /2/. bek-ben megjelölt ellátásokkal kapcsolatban felmerülő költségeknek a fővárosi Főjegyző útján történő megtéríttetéséről is gondoskodni kell. Házi segítségnyújtás 30.

19 19 (1) A házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, illetve azokról a pszichiátriai- és szenvedélybetegekről, fogyatékos személyekről, akik állapotuk miatt életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, valamint azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, vagy bentlakásos intézményi ellátásra várakoznak. (2) A házi segítségnyújtás az Idősek Klubja tevékenysége keretében működik, 3 körzettel: a Béke u. páros oldalától északra, illetve délre eső rész, valamint a Fancsika-puszta külterületi lakotthely alkotja. (3) A házi segítségnyújtást 3 főállású gondozónő végzi Családsegítés 31. (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízis helyzet miatt segítséget igénylő családok részére nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés feladata az Sztv ban leírtak. Szakosított nappali ellátás Idősek Klubja 32. Az Idősek Klubja, mint a nappali ellátást biztosító szociális intézmény a Gondozási Központ tevékenységi körében működik. 33. A Gondozási Központ vezetője külön eljárás nélkül köteles ellátást biztosítani abban az esetben, ha a napközben ellátásra szoruló ennek hiányában a létfenntartását veszélyeztető nehéz szociális helyzetbe kerülne, illetve a gondozás késedelme a rászorulónál súlyos egészségromlás veszélyével járna. 34. (1) Az Önkormányzat által fenntartott és üzemeltett személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért térítést kell fizetni az Sztv-ben, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott szabályok szerint, a 6. sz. melléklet szerinti intézményi térítési díj alapján. (2) A megállapított térítési díj mértéke nem haladhatja meg:

20 20 a/ étkezés esetében a jövedelem 25 %-át b/ házi segítségnyújtás esetén a jövedelem 20 %-át c/ a kettő együttes igénybevétele esetén a jövedelem 30 %-át, havonta (3) Térítés nélkül részesülhet ellátásban az, aki jövedelemmel egyáltalán nem rendelkezik, s tartásra képes és köteles hozzátartozója vagy eltartója nincs (4) Az ellátás megszűnik a fél kérelmére vagy elhalálozása esetén. Ápolást és gondozást nyújtó intézmény Idősek Otthona 35. (1) Azon idős személyek ápolását, ellátását, akik rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, bentlakásos formában az Idősek Otthona végzi. (2) A felvétel a leendő lakó vagy gondnoka kérelme alapján, orvosi javaslatra történik. A kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani formanyomtatványon. (3) Az érvényes beutalásról a Képviselő-testület dönt. Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül dönt - az intézmény orvosa és a fenntartó képviselőjének bevonásával - és köteles ideiglenes ellátást nyújtani annak a zsadányi lakosnak, akinek azonnali ellátása másként nem biztosítható: a/ akinek szociális vagy egészségügyi helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja b/ akinek tartásra képes és köteles hozzátartozója nincs. (4) Az intézményi jogviszony megszűnik, ha: a/ meghatározott időre történő beutalás esetén a határidő lejár b/ az intézmény jogutód nélküli megszűnésével c/ ha az intézményi elhelyezés már nem indokolt d/ a lakó másik intézménybe történő áthelyezése esetén, a másik intézménybe történő felvétel napján e/ a lakó vagy a gondnoka kéri f/ az ellátást igénybevevő nem tesz eleget térítési díj fizetési kötelezettségének g/ a lakó a házirendet több alkalommal súlyosan megsérti h/ a lakó halálával i/ ha a gondozott intézményi távollétének az intézeti gyógykezelés, egészségügyi állapot miatti távollét kivételével - tartama egy naptári évben a 2 hónapot eléri vagy meghaladja. Ebben az esetben az egyszeri hozzájárulási díj időarányos része a gondozottnak visszafizetendő.* 36. (1) Az Idősek Otthonában történő személyes gondoskodásért térítési (gondozási) díjat kell fizetni. Ennek kötelezettje a gondozott, annak törvényes képviselője vagy a tartásra képes és köteles hozzátartozója.