Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola HÁZIREND. OM azonosító: Cím: 6721 Szeged, József Attila sgt. 26.

Átírás

1 Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola HÁZIREND OM azonosító: Cím: 6721 Szeged, József Attila sgt. 26.

2 Tartalom: I. Bevezető II. Jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának módja III. Jogszabályokban meghatározott tanulói kötelezettségek teljesítésének módja IV. Az iskola működési rendje V. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések VI. Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések VII. A tanuló jutalmazásának elvei és formái VIII. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei IX. A diákönkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges eljárások X. Záró rendelkezések A Házirend mellékletei: 1. Jogszabályok: 1.1. a Közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvényeknek a évi LXI. Törvénnyel történő módosításából a házirenddel kapcsolatos szakaszok A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletet módosító 8/2000. (V.24.) OM. rendelet és 30/2004. (X.28.) OM rendelet házirenddel kapcsolatos szakaszai 2. A Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola közösségének elvárásai az erdésztanulók magatartásával, viselkedésével kapcsolatban 3. A tanulókra vonatkozó alapvető munkabiztonsági és tűzvédelmi előírások 2

3 I. Bevezetés 1. A Kt (7) bekezdése értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a Házirendben kell szabályozni. 2. A Házirend önálló iskolai belső jogi norma, jogszabály. 3. A Házirend célja, hogy kulcsot adjon a tanulói jogok gyakorlásához, és a kötelezettségek teljesítéséhez. 4. A Házirend hatálya kiterjed a tanulókra, szülőkre, az iskola pedagógusaira és alkalmazottaira. 5. A Házirend előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll (Kt (11.) bekezdés), valamint az iskolán kívül az iskola által szervezett, a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényekre, programokra. 6. A Házirend nyilvánossága: A Házirend előírásai nyilvánosak (Kt (12.) bekezdés szerint), azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, iskolai alkalmazottnak) meg kell ismerni A Házirend 1 példánya megtekinthető: az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyettesénél az iskola tanári szobájában a titkárságon minden osztály tantermében a könyvtárban 6.2. A Házirend 1 példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. (Kt (12.) bekezdés) 6.3. Az iskola Igazgatóhelyettese köteles a szülők és a tanulók részére tájékoztatást adni az iskola dokumentumairól: Házirendről, Pedagógiai Programról, SZMSZ-ről, MIP-ről (11/1994. MKM. 8.. (2) bekezdés) Az évi rendes Diákközgyűlésen a Diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol a Házirendben meghatározottak végrehajtásáról, tapasztalatairól. (11/1994. MKM (6.) kezdés.) 3

4 II. A jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának módja A tanulói jogokat a Kt a foglalja össze (lásd melléklet). A Házirend a jogok helyben történő gyakorlásához eszközöket nyújt, módszereket, eljárásokat tartalmaz. 1. A tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása (Kt. 10. (3) bekezdés e) pont) 1.1. Iskolánk minden dolgozójának tartózkodni kell, minden olyan döntéstől, intézkedéstől, cselekvéstől, amely a tanulók esetében a személyiség szabad kibontakoztatásának az emberi méltóságnak az önrendelkezés jogának, a cselekvés szabadságának a családi élethez és magánélethez való jogának a névviselés jogának a magánszférához való jognak a sérelmével járhat. Ezen túlmenően mindent el kell követni azért, hogy ezek a jogok érvényesüljenek A személyiségi jogok egyik lényeges területe az információs önrendelkezési jog. Ez a személyes adatok védelméhez való jogot jelenti. Az osztályfőnökök a tanév elején ismertetik a tanulókkal a Kt. 2. sz. mellékletét, amely tartalmazza, hogy az iskola milyen adatokat tarthat nyílván és kezelhet. Ennek ismeretében töltik ki a tanulók a személyes adataikat tartalmazó iskola által szerkesztett adatlapot. A kitöltött adatlapokat az iskola irattárában tároljuk. A személyes adatokba bekövetkező változást a tanulók osztályfőnöküknek jelentik be, aki a helyesbítéseket a tanügyi dokumentumokban elvégzi. 2. A tájékozódás joga (Kt (1.) bekezdés e.) pont) A jogok gyakorlásához szükséges információkat a tanulóknak meg kell kapni. Tanulók tájékoztatása: Az információhoz való hozzájutás joga azt jelenti, hogy 1. a tanulónak jogában áll megismerni az iskola dokumentumait, Pedagógiai Programot, SZMSZ, MIP-et, Házirendet. 4

5 Az iskola dokumentumairól tájékoztatást kapnak a tanulók, a dokumentumok elkészítése, és módosításakor a Diákönkormányzaton keresztül. Az iskola dokumentumai nyilvános dokumentumok: megtekinthetők a Titkárságon, a Tanári szobában, az Igazgatóhelyettesi és Igazgatói irodában, könyvtárban 2. A tanulók az iskola életéről az iskolai munkatervről az aktuális tudnivalókról az alábbi módon kapnak tájékoztatást: - az iskolai munkaterv minden osztályteremben a hirdető táblára kerül. - az iskola igazgatója tájékoztatást ad: 1. az iskolai DÖK vezetőségi ülésen havonta 2. a Diákközgyűlésen, tanévenként legalább egy alkalommal 3. hirdetőkönyv útján - további információ adnak: 1. osztályfőnökök 2. szaktanárok 3. igazgatóhelyettes 4. Diákmozgalmat segítő tanár (DÖK ülésen, iskolarádión keresztül) 5. az iskola alkalmazottai (iskolatitkár, gazdasági iroda dolgozói) 3. A tanulók saját tanulmányi munkájukról és személyüket érintő kérdésekről bármikor tájékoztatást kaphatnak az osztályfőnököktől és szaktanároktól. A szülők tájékoztatása: 1. Az iskola dokumentumainak megismertetése a Szülői Munkaközösségen keresztül történik. 2. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatják: - az iskola igazgatója: a Szülői Munkaközösség értekezletén félévente egy alkalommal - az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletén 5

6 3. A szülőket a szaktanárok, osztályfőnökök, tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: Szóban: - szülői értekezleten - fogadó órán - telefonon történő megkeresés esetén Írásban: - az ellenőrző útján - levélben (igazolatlan hiányzás esetén szükséges tájékoztatások) - SULI INFON keresztül (a szolgáltatást igénylő szülőknek) 3. Véleménynyilvánítási és javaslattételi jog, érdemi válaszhoz való jog 3.1. Az iskola dokumentumainak elkészítésekor módosításakor a tanulókkal történő megismertetés során véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a diákok. Ezen véleménynyilvánítási, és javaslattételi jog gyakorlására elsősorban a diákönkormányzati képviselőkön keresztül van lehetőség Az iskola életével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a tanulók: osztályfőnöki órán tanítási órán osztályképviselőn keresztül a Diáktanácsban a diákközgyűlésen a diákönkormányzat működési szabályzatában foglaltak szerint 3.3. Kérdést intézhetnek a tanulók: a szaktanárokhoz osztályfőnökökhöz az iskola igazgatójához az SZMK vezetőségéhez (vezetőségi ülésen) A feltett kérdésekre az érdemi válaszokat azonnal szóban, szükség esetén írásban kapják meg a megkérdezettektől, a megkereséstől számított 30 napon belül. 6

7 A tanítási órán a tanuló véleménynyilvánítási jogával, a kérdésfeltevési jogával, az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez. A tanulók véleménynyilvánítási, kérdezési, javaslattevő joguk gyakorlása közben nem sérthetik meg tanuló társaik, tanáraik az iskola alkalmazottainak személyiségi jogait, emberi méltóságát. 4. Az érdekképviselethez való jog (Kt (1.) bekezdés s.)pontja) 4.1. A tanulónak joga, hogy a Diákönkormányzathoz forduljon érdekképviseletért A 11/1994. MKM. rendelet 31.. (1.) bekezdésében szabályozott kérdésekben a nevelőtestület, a diáktanácson keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. Véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb közösségének az egy évfolyamra járó tanulókat értjük. 5. Az önazonossághoz való jog (Kt (1.) bekezdés h.) pontja szerint a tanuló joga, hogy vallási, világnézeti, vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását Minden tanuló köteles a jogszabályban említett területen társaik jogainak érvényesülését tiszteletben tartani E jogok gyakorlásával összefüggő kirekesztő tanulói magatartás tilos! 5.3. A tanuló egyéni jogának gyakorlása nem korlátozhatja a tanítási órák megtartását, a tanítási órák megszervezését Meghatározott vallás vagy világnézet elfogadását szimbolizáló vallási jelképek megjelenítése az egész iskola területén tilos! 6. A vallásszabadság joga A Kt. 2. (2) bekezdése szerint az állami és helyi önkormányzati nevelésioktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. 7

8 Lehetővé tesszük, hogy tanulói és szülői igények szerint, egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyenek részt az érdeklődő és jelentkező tanulók. A tanulói igények felmérése minden tanév szeptemberében történik. 7.Tanulmányok folytatásával összefüggő jogok gyakorlása 7.1.Tanulószobai ellátáshoz való jog (Kt (1) bekezdés a)pontja tanulószobai foglalkozásokra a évfolyamos tanulók a szülő aláírásával ellátott kérelem alapján jelentkezhetnek a kérelem leadási határidejét a tanév munkaterve tartalmazza 7.2.Tantárgyválasztás joga (Kt (1) bekezdés b) pont, Kt (1) bekezedés k) pontja 243/2003. (XII.17.) Korm.rendelet 9..) a) szabadon választott tantárgy: a évfolyamos tanulók az iskola Pedagógiai Programja szerint szabadon választott tantárgy mellett dönthetnek A tantárgyválasztás lehetőségéről a beiratkozáskor az iskolai óraterv átvételekor értesülnek a tanulók, szülők. Választható tantárgy felvételére történő jelentkezés határideje: - 9.évfolyamosoknál: a tanév kezdete (szept. 1.) évfolyamosoknál: az előző tanév május 20.-a Jelentkezési lapot és a jelentkezéssel kapcsolatos tájékoztatást az Igazgatóhelyettestől kapnak a tanulók, illetve a szülők minden tanév április 15-ig. b) Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítésre jelentkezés A 10. évfolyamos tanulók a tanév május 20-ig jelentkezhetnek emelt szintű érettségi felkészítésre. Emelt szintű érettségi felkészítésre történő jelentkezés, tájékoztatás eljárási rendje 1. Szülők tájékoztatása a 10. évfolyam őszi szülői értekezletén történik. A tájékoztatást az osztályfőnök végzi. 2. Részletes tájékoztatást a tanulók a tanév során a szaktanároktól és az osztályfőnöktől kapnak. 8

9 3. A tanévben április 15-ig az Igazgató elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót az emelt szintű felkészítésről, az emelt szinten választható tantárgyakról. 4. Április 15-ét megelőző osztályfőnöki órán az iskola Igazgatóhelyettese ismerteti a tájékoztató tartamát a jelentkezési lap kitöltését és átadja a tanulóknak a tájékoztatót és a jelentkezési lapot. 5. Az emelet szintű érettségire történő jelentkezési lapot május 20-ig kell a tanuló és szülő aláírásával leadni az osztályfőnöknek. 6. Emelt szintű felkészítésben résztvevő 11. évfolyamos tanulók módosíthatják döntésüket a tanév során május 20-ig az Igazgatónak benyújtott kérelmükkel. A módosítási kérelem elfogadását az igazgató a szaktanárok véleményének meghallgatásával végzi: határideje a tanév június 10.-e. 7. Középszintű érettségi felkészítésre járó 11. évfolyamos tanuló a 12. évfolyamra emelt szintű felkészítésre jelentkezhet: május 20-ig, amennyiben vállalja, a 11., évfolyam anyagából történő különbözeti vizsga letételét. A 12. évfolyamon emelt szintű felkészítésbe történő bekapcsolódás feltétele a sikeres különbözeti vizsga. a. Diákköri tevékenységbe való bekapcsolódás joga (Kt. 11..(l) bek. f.pontja) Iskolai költségvetés terhére működő diákkör szervezése - a tanulók a diákkör létrehozásának szándékát szaktanároknál, osztályfőnöknél szóban kezdeményezik - a diákkör indulását az Igazgató engedélyezi - a diákkör vezetésével az Igazgató pedagógust bíz meg Önköltséges formában működő diákkör szervezése - a diákság szóban kezdeményezi a diákkör létrehozását a szaktanároknál, osztályfőnöknél 9

10 - az Igazgató felnőtt szakembert (iskolai vagy külső) kér fel a diákkör vezetésére 7.4. Tanulmányi versenyeken való részvétel joga A tanuló joga, hogy részt vegyen az iskola kulturális életében, tanulmányi versenyeken, pályázatokon. A tanév munkaterve tartalmazza a tanév versenyprogramját Magántanulás joga (Kt (1) bekezdés n.) pontja szerint a tanuló joga hogy magántanuló legyen. - a szülő írásbeli kérelmét az Igazgatóhoz nyújtja be - a kérelem alapján az Igazgató felmenti a tanulót a tanítási órák látogatása alól - levélben értesíti a szülőt a félévi és év végi osztályozó vizsga időpontjairól - a magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót Különleges gondozáshoz való jog (Kt (3) bekezdés f) pont) A Kt (9.) bekezdés alapján a sajátos nevelési igényű tanulót szakértői vélemény alapján az Igazgató mentesíti egyes tárgyak, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. A különleges gondozás igénybevételének menete: - a szülő az adott tantárgy szaktanárának írásbeli véleményével felkeresi a területileg illetékes szakértői bizottságot. - szakértői bizottság írásbeli véleményét csatolja az Igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelméhez. - Az írásbeli kérelem után az Igazgató írásban értesíti a szülőt az adott mentesítésről. - Az igazgató tájékoztatja a mentesítésről az osztályfőnököt, az érintett szaktanárokat és az ifjúságvédelmi felelőst. - A rendelkezésre álló lehetőségek szerint a sajátos nevelési igényű tanulóknak egyéni foglalkozást szervez az iskola Független vizsgabizottság előtti beszámolás joga (Kt.11.. (1) bekezdés o.pontja szerint a tanuló joga, hogy kérelmére 10

11 jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. - az iskola osztályfőnökei tájékoztatják a szülőket a szülői értekezleten, tanulókat osztályfőnöki órán a független vizsgabizottság előtti beszámolás jogszabályi előírásairól (Kt (2) bek. és a 11/1994. MKM. rendelet 22. -a) - a független vizsgabizottság előtt lehető: 1. tanulmányok alatti vizsgára 2. javító vizsgára történő tanulói, illetve szülői bejelentést írásban a jogszabályi határidők betartásával az Igazgatóhoz kell eljuttatni Az eljárás indítás joga (Kt (1) bekezdés l.) pont A tanuló joga hogy jogai megsértése esetén, valamint a Kt a alapján az iskola által hozott döntésekkel intézkedésekkel összefüggésben jogorvoslattal élhet. Jogorvoslati eljárás megindítása előtt a szülőknek, tanulóknak előzetes egyeztetési lehetőséget biztosít az iskola. 7.9.Az iskolaváltás joga (Kt (1) bekezdés p.)pont Átvétel másik iskolából - a szülő az igazgatóhoz írt írásbeli kérelemben kéri gyermeke másik iskolából történő átvételét. - a kérelemhez csatolni a tanuló előző tanulmányi előmenetelét tanúsító bizonyítványok, valamint az adott félév ellenőrzőjéről készült fénymásolatokat. Az igazgató döntéséről írásban tájékoztatja a szülőt Átiratkozás másik iskolába, kimaradás az iskolából - a szülő írásbeli kérelmet nyújt be az igazgatóhoz. - tanköteles tanuló esetén a fogadó iskola írásbeli nyilatkozatát kell csatolni. - a tanulónak írásban igazolni kell hogy a gazdasági iroda és az iskolai könyvtár felé nincs tartozása Vendégtanulói jogviszony létesítésének joga A vendégtanulói jogviszonyra való kérelmet minden tanév szept. 15-ig kell benyújtani az iskola igazgatójához 11

12 8. Tanulói juttatások A Kt (4) bekezdése fogalmazza meg a kedvezményes juttatáshoz való jogot Alanyi jogon járó kedvezmények a) étkezési díj 50 %-os mérséklése (a Gyermekvédelemről és a Gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. Tv (5) bekezdése.) A kedvezmény igénybevételének menete: - az iskola által szerkesztett nyomtatványon kell jelezni a kedvezmény iránti kérelmet, az indok megjelölésével. - a kérelmet a szülő írja alá és csatolja a szükséges igazolásokat. - a kérelmek beadási határideje: minden tanév szeptember 15.-e. b) tankönyv ingyenes igénybevételének lehetősége A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.. (6) bekezdése határozza meg hogy milyen feltételek mellett jár a támogatás. A kedvezmény igénybevételének menete: - az iskola által kiadott írásbeli kérelmen jelentik be igényüket a szülők az indok megjelölésével. - a kérelmet a szülő írja alá és csatolja a szükséges igazolásokat. - a kérelem beadási határideje minden tanév február 15.-e, (9.évfolyamosoknál a beiratkozás napja) Nem alanyi jogon járó kedvezmények Alapítványi támogatás Az iskola alapítványa segíti a jó tanulmányi eredményű, jó magaviseletű, de szociális támogatást igénylő tanulókat. A támogatás jellege: a tanulói étkezési díjak 25 %-os, 50 5-os vagy 100 %-os támogatása. A támogatás igénylésének menete: 1. az iskola által készített tájékoztatót és a hozzá csatolt igénylő lapot a tanulók az osztályfőnöktől kérhetnek. 2. a kérelem benyújtásának határideje minden tanév szeptember 15.-e. 12

13 3. a kérelmet az osztályfőnöknek kell beadni, aki rövid jellemzést készít a tanulóról, és javaslatot tesz a támogatás mértékére. 4. kollégista tanulók esetében a kollégiumi nevelő tanár is jellemzi a tanuló munkáját és javaslatot tesz a támogatás mértékére. 5. az étkezési támogatásról és annak mértékéről az Alapítvány Kuratóriuma dönt, minden tanév szeptember 30-ig Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás - A tankönyvfelelős tanár a rendelkezésre álló iskolai keretet elosztja a pénzbefizetések arányában először az osztályok, majd egy-egy osztályon belül a tanulók között. - A tankönyvfelelős tanár osztályonként tanulókra lebontva a tanulók által a tankönyvekre befizetett pénz arányában javaslatot tesz az osztályfőnöknek a tankönyvtámogatás pénzösszegének egyéni kiosztására. - Az osztályfőnöknek lehetősége van (ismerve a tanulóinak szociális, anyagi helyzetét) az osztály diákbizottság véleményének figyelembevételével a tankönyvfelelős tanár által megállapított támogatási összegek felülvizsgálására, megváltoztatására. - Az osztályfőnök és az osztály diákbizottság által véglegesített, személyekre lebontott tankönyvtámogatási összegek kiosztásra kerülnek minden év szeptember 30-ig. - Az osztályfőnök értesíti a szülőt a tanulók által felvett tankönyvtámogatás összegekről. 9. Létesítmények, eszközök használatának joga (Kt (1) bekezdés c.)pontja 9.1. A tanulók az iskolában azokat a helyiségeket és eszközöket vehetik igénybe, amelyek a tanulók felkészítéséhez állnak rendelkezésre A tanulói balesetek elkerülése érdekében a tanulóknak be kell tartani a tanulókra vonatkozó munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat 9.3. Munkabiztonsági és tűzvédelmi előírások megismertetésének, megismerésének menete - minden tanév első osztályfőnöki óráján, az osztályfőnökök ismertetik a munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat, az osztálytermek, folyosók használati rendjét. (Lásd Házirend melléklete) - a tanulók ennek tényét aláírásukkal igazolják. 13

14 - a munkabiztonsági és tűzvédelmi előírásokat és a tanulói aláírásokat az osztálynapló hátsó lapjaira rögzítjük. - az iskolai osztálytermek és folyosók használati rendjét kiegészítik a tornaterem, az előadó termek, a könyvtár, számítástechnika terem használati rendje. - a szakmai orientációs és szakmacsoportos gyakorlatokon, valamint a szakképző évfolyamai gyakorlatain külön balesetvédelmi oktatásban részesülnek a tanulók. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog (Kt (1) bekezdés d.)pontja A tanulók rendszeres egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az iskolaorvos végzi Fogászati szűrésen tanévenként 2-szer vesznek részt a tanulók A fogászati szűrést követő kezelés igénybevételéhez a szülők írásbeli nyilatkozata szükséges Védőoltásban (Pl. kullancs által terjesztett vírus elleni védőoltás) a szülők írásbeli kérelme, nyilatkozata után az iskolaorvos részesíti a tanulókat Betegség tüneteinek észlelésekor a szaktanár, osztályfőnök teendői: - a tanulót az iskola által készített nyomtatvánnyal küldi orvoshoz, - az orvosi ellátás rendje minden osztályteremben és a tanári szobában megtalálható, - ha a tanuló egészségi állapota igényli az orvoshoz jutásban tanulótárs kíséretét kell biztosítani, - a beteg tanuló szülőjét, kollégista tanuló esetén a kollégiumot értesíteni kell, Az értesítést a beteget orvoshoz küldő szaktanár végzi. 14

15 III. Jogszabályokban meghatározott tanulói kötelezettségek teljesítésének módja (tanulói kötelezettségek Kt a) 1. A tanuló kötelessége, hogy a Pedagógiai Programban foglalt tanulmányi kötelezettségének eleget tegyen, felkészüljön a tanórákra, házi feladatait elkészítse. 2, A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli ellenőrzéseket teljesítse, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen, ellenőrző könyvét magánál tartsa. Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat íratási szándékot a szaktanár egy héttel előre pirossal bejegyzi a naplóba. A dolgozatokat a szaktanárok két héten belül kötelesek kijavítani. Annak a tanulónak, aki az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, mobiltelefon) a dolgozatát a szaktanár elégtelenre értékeli. 3. A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon jelen legyen, hiányzásait a Házirendben szabályozottak szerint igazolja. A tanuló kötelessége továbbá, hogy azokon a tanórán kívüli foglalkozásokon is részt vegyen, amelyre előzetesen jelentkezett. 4. A tanuló kötelessége, hogy magatartása fegyelmezett legyen, a Házirend előírásait és a létesítményekre vonatkozó különleges szabályokat tartsa be. A házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelezettség megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmező intézkedésnek vagy fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye. A fegyelmező intézkedéseket a házirend, a fegyelmi eljárást jogszabály tartalmazza. 5. A tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és közösségi tulajdont. - az iskola helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni - a tanuló károkozása esetén a szülőnek a Kt a szerint kártérítést kell fizetni - a helyiségek használata során az ésszerű takarékosság elvét figyelembe kell venni (helyiségek elhagyásakor a villanyt le kell oldani, az ablakot be kell csukni). - az iskolához tartozó épületek helyiségeiben a baleset- és tűzvédelmi előírásokat be kell tartani. 15

16 - minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, maga után a helyiségeket rendbe hagyja -,Lopást vagy rongálást jelenteni kell az iskola valamelyik dolgozójának. 6. A tanuló kötelessége, hogy az iskola valamennyi dolgozójának, tanuló társainak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 7. A tanuló kötelessége hogy óvja saját és tanulótársai épségét, egészségét és haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi ha megsérült. 8. A tanuló kötelessége, hogy elsajátítsa és betartsa az egészségvédelmi, munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályokat. 9. A tanuló kötelessége, hogy életkorának megfelelően közreműködjön a tanórán kívüli rendezvények, iskolai ünnepségek előkészítésében, lebonyolításában. - az iskolai rendezvények helyszínét biztosító tornaterem berendezését a testnevelő tanár irányítja az osztályfőnökök segítségének igénybevételével. 10. Az iskolában működő tanulói felelősök feladatai: Hetesek: Megbízatásuk egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnökök jelöli ki. A hetesek feladatai: - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről, a tanítási órákra (tiszta tábla, kréta stb.) - szünetben a termet kiszellőztetik - minden óra elején jelentik a hiányzókat a pedagógusnak - azonnal jelenti az ügyeletes tanárnak a tanítás előtt és a szünetekben történő rendbontást, károkozást - jelenti az Igazgatóhelyettesnek, ha a tanteremben 5 perccel a becsöngetés után nincs pedagógus - gondoskodik az utolsó órát tartó pedagógussal együtt a tanterem tisztaságáról és rendjéről Folyosó ügyeletek: - a 11. évfolyamos tanulók az osztályfőnökök által szabályozott ügyeleti szolgálatot látnak el. 16

17 - az ügyelet megkezdése előtt jelentkezniük kell az ügyeletes pedagógusnál - karszalagot hordanak - felügyelnek a házirend betartására az ügyeleti területen - minden rendellenességről beszámolnak az ügyeletes tanárnak Szertár felelősök: - minden tantárgy szaktanára a tanulók önkéntes jelentkezése alapján szertárfelelősöket jelöl ki. A szertárosok feladata: - az órát megelőző szünetben a szaktanárt felkeresik - a szaktanár útmutatása alapján beviszik az előkészített szemléltető eszközöket az osztályterembe, előadóterembe - gondoskodnak az eszközök biztonságos őrzéséről 17

18 IV. Az iskola működési rendje 1. Az iskola a tanítási napokon 05,00 órától 21,00 óráig tart nyitva. 2. A tanítás előtti gyülekezés helye az osztálytermekben van. A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 10 perccel az iskolába kell érkezniük. 3. A csengetés rendje a tanítási órák és az óraközi szünetek időtartamát határozza meg. A tanítás kezdete 7,30 óra, a tanítási órák időtartama 45 perc. A csengetés rendje hétfőtől csütörtökig pénteken 1. óra 7,30-8,15 7,30-8,15 2. óra 8,25-9,10 8,25-9,10 3. óra 9,20-10,05 9,20-10,05 4. óra 10,25-11,10 10,15-11,00 5. óra 11,20-12,05 11,10-11,55 6. óra 12,15-13,00 12,05-12,50 7. óra 13,10-13,55 A délutáni foglalkozások 14 és 16 óra között kerülnek megtartásra. 4. A folyosó ügyeletes tanár 7 óra 15 perctől a 7. óra végéig látja el feladatát. 5. Becsengetés után a tanulók fegyelmezetten várják a pedagógust az osztálytermekben, illetve az órarend szerint kijelölt szaktantermek előtt. A szaktantermekbe csak a szaktanár engedélyével és kizárólag szaktárgyi felszereléssel lehet belépni. Az osztályteremben és a szaktanteremben a tanulók az osztálynapló ülésrendje szerint foglalnak helyet. 5. Óraközi szünetekben a tanulók a tantermekben, folyosón vagy az udvaron tartózkodnak. 6. Óraközi szünetekben az iskola épületét elhagyni, (pl. tízórai vásárlása céljából) csak a szülő írásbeli engedélyével szabad. A szülő az írásbeli engedélyt a 9. évfolyam első szülői értekezletén adja le az osztályfőnöknek. 7. Tanítási idő alatt az iskola épületéből eltávozni (pl. orvoshoz menetel) csak az osztályfőnök, szaktanár engedélyével szabad. 8. A tanulók az iskolában a tanítási órák, az óraközi szünetek, valamint a tanórán kívüli foglalkozások idején tartózkodhatnak. 18

19 9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik a nagyszünetben, valamint 14,00- és 15,00 óra között. 10. Tanítási szünetekben az iskola a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a tanárok tudomására hoz. 11. Az iskola épületébe érkező idegenek belépését a porta szolgálat ellenőrzi és tarja nyilván. 12. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatalával kapcsolatos szabályok Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok (ékszer, óra, mobiltelefon, pénz, stb) elhelyezésére, megőrzésére biztosítunk lehetőséget az iskola titkárságán. A Titkárságon naponta 7,00 óra 7,30 óra között lehet a tárgyakat megőrzésre leadni és 13,00 óra és 15,00 óra között felvenni A megőrzésre le nem adott tárgyakért, pénzért a tanulók maguk felelnek. Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt Testnevelés órán a balesetveszélyt okozó tárgyakat (óra, gyűrű, lánc mobiltelefon egyéb személyes tárgy) az órát megelőző szünetben kell a testnevelő tanárnak leadni. Az iskolába kerékpárral, segédmotorral érkező tanulók járműveiket a kijelölt helyen lezárva tárolhatják. Tanulók személyautójának az iskola udvarán történő parkolása nem engedélyezett. 13. Az iskola egész területén a tanulóknak tilos a dohányzás, az alkohol és a kábítószer behozatala és fogyasztása. 14. Az iskola éttermét igénybe vehetik a tanulók a tízórai elfogyasztására az óraközi szünetekben is. Az ebéd 12 és 14,30 óra között külön beosztás szerint történik. 15. Az iskolában talált tárgyakat a titkárságon kell leadni. 16. Az iskola stúdióját csak a megbízott tanuló kezelheti. 17. Ha az osztályfőnök nem tartózkodik az iskolában, döntéshozatali jogát a helyettes osztályfőnök veszi át. 19

20 V. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezések 1. Távolmaradási engedély A szülő gyermeke számára előre tudott jelentős családi esemény miatt - írásban előzetes távolmaradási kérelmet adhat be. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása és addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolni kell a szaktanár által megszabott határidőig. Egy tanítási óráról való távolmaradást az órát tartó tanár engedélyezhet. Szakmai pályázatok terepi munkáinak végzéséhez a konzulens véleménye alapján évente 3 napot engedélyezhet az osztályfőnök. 2. A tanulók távolmaradásának dokumentálása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és az iskola hivatalos rendezvényein. Amennyiben a tanuló előzetes engedély nélkül indokoltan maradt távol az iskolai kötelező foglalkozásokról gondviselője a hiányzás első napján 14,00 óráig köteles jelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek ( kollégisták esetében a kollégiumi Házirendnek megfelelően kell eljárni). Abban az esetben ha a szülő (gondviselő) az iskolát a tanuló távolmaradásáról nem értesíti, az iskola által küldött érdeklődő távirat költsége a szülőt, illetve a tanulót terheli. A késést, vagy mulasztást tanítási óra esetében az osztálynaplóba, egyéb foglalkozás esetében a foglalkozási naplóba a tanár jegyzi be. A teljes óráról való hiányzást függőleges vonal jelzi. A késést K jelzéssel valamint a késés időtartamának bejegyzésével jelöljük (pl. K 5 perc). A tanuló havi mulasztását az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. Az igazolt illetve igazolatlan késések időtartama külön-külön összeadódik. 45 perc igazolt késés 1 igazolt órának, 45 perc igazolatlan késés 1 igazolatlan órának számít. 20

21 3. A mulasztás igazolására vonatkozó iskolai rendelkezések A tanulónak a mulasztást igazolnia kell a hiányzás jellegétől függően: orvosi igazolással (az orvosi igazoláson az orvosi napló sorszámát is fel kell tüntetni) hatósági vagy egyéb hivatalos igazolással ellenőrző könyvbe az ok megjelölésével a szülő által beírt igazolással (A szülő egy tanévben legfeljebb 3 napot igazolhat). A tanuló köteles igazolni mulasztását a legközelebbi osztályfőnöki órán, de legkésőbb 8 napon belül. A tanuló igazolatlan óráinak elbírálása fegyelmező intézkedéseket von maga után az alábbiak szerint: 1 igazolatlan óra - osztályfőnöki intés 2 igazolatlan óra - igazgatói figyelmeztetés 3-7 igazolatlan óra igazgatói intés 8-14 igazolatlan óra igazgatói megrovás igazolatlan óra igazgatói szigorú megrovás Az osztályfőnök az igazolatlan órák összege alapján alkalmazza a fegyelmező intézkedéseket. 30 igazolatlan óra felett a tanulói jogviszony törléssel megszűnik (tanköteles tanuló kivételével). Az osztályfőnök a tanuló igazolatlan óráiról köteles értesíteni a szülőt az erre a célra szerkesztett iskolai nyomtatványon az alábbiak szerint: Első értesítés: tanköteles tanuló esetén 1 óra igazolatlan mulasztás után nem tanköteles tanuló esetén 10 óra igazolatlan mulasztás után Második értesítés: tanköteles tanuló estén 6 óra igazolatlan mulasztás után nem tanköteles tanuló esetén 20 óra igazolatlan mulasztás után Az igazgató, tanköteles tanuló esetében köteles értesíteni a tanuló lakhelye szerint illetékes jegyzőt abban az esetben, ha egy tanévben a tanuló igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát. Az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt első esetben, ha tanuló összes hiányzása eléri a 100 órát, másodszor, ha az összes hiányzás eléri a 200 órát. 21

22 VI. Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Térítési díjat kell fizetni az intézményi étkezésért, a mindenkori jogszabályok alapján. Az étkezési díjakat minden hónapban előre, a gazdasági iroda által meghatározott napokon a tanulóknak személyesen készpénzben kell befizetni. Fel kell függeszteni annak a tanulónak az étkezését, aki a meghatározott időpontig az étkezési térítési díjat nem fizeti be. Az iskola a lemondott étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, a szülő részére visszafizeti. VI. A tanuló jutalmazásának elvei és formái 1. A dicséret és a jutalmazás elvei Iskolánk dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít eredményes kulturális tevékenységet folytat kimagasló sportteljesítményt ér el jól szervezi és irányítja a közösségi életet kiemelkedő közösségi munkát végez egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez. 2. A dicséret formái A fenti elveknek megfelelő kiemelkedő teljesítmény egyéni vagy csoportos dicséretet von maga után. Elismerésként szóbeli és írásbeli dicséretek adhatók. Az írásbeli dicséreteket az ellenőrző könyvbe és az osztályozó naplóba be kell jegyezni. Az írásbeli dicséretek formái: o szaktanári dicséret o osztályfőnöki dicséret o igazgatói dicséret o nevelőtestületi dicséret Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményű tanulók igazgatói és 22

23 általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel ismeri el az nevelőtestület. 3. A jutalmazás formái A dicséretes tanulók könyv- és tárgyjutalomban részesülhetnek. Ugyanez az elismerés illeti meg a tanulmányi-, kulturális- és sportversenyek győzteseit a Kiss Ferenc Díjas, Jó tanuló jó sportoló évfolyam első az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót. A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. VII. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Az a tanuló, aki a Házirendbe foglalt kötelességeit megszegi, igazolatlanul mulaszt, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz, amely befolyásolja a tanuló magatartási osztályzatát. Fegyelmező intézkedések: Szóbeli: o szaktanári figyelmeztetés o osztályfőnöki figyelmeztetés Írásbeli: o szaktanári figyelmeztetés o osztályfőnöki figyelmeztetés o osztályfőnöki intés o igazgatói figyelmeztetés o igazgatói intés o igazgatói megrovás o igazgatói szigorú megrovás Az intézkedések alkalmazása során, a fokozatosság elve érvényesül, de súlyos fegyelmezetlenség esetén ez figyelmen kívül hagyható. Az első három fokozat legfeljebb két alkalommal adható VIII. A diákönkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges eljárások 1. A Diákönkormányzat saját szabályzata alapján működik. 23

24 2. Az iskola a DÖK működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: - diákmozgalmat segítő tanár közreműködését biztosítja - anyagi támogatást ad az iskolai szintű programokhoz - önálló és állandó helyiséget biztosít a DÖK megbeszéléseihez - tanári segítséget biztosít az iskolai újság szerkesztéséhez - anyagi forrást biztosít az iskolai újság sokszorosításához 3. A DÖK évenkénti döntése alapján részt vesz az iskolai programok szervezésében, tervezésében, önálló programokat szervezhet 4, A DÖK évente egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt. 5. Az iskola egy alkalommal Diákközgyűlést tart. IX. Záró rendelkezések 1. A Házirend elfogadása, jóváhagyása - Az Iskolai Házirendet a nevelőtestület fogadja el. - az iskolai Házirenddel kapcsolatosan a Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. - Az iskolai házirendet a Szülői Munkaközösség véleményezi. - A házirendet a fenntartó hagyja jóvá. - A jóváhagyást követő héten az osztályfőnökök a házirendet ismertetik a tanulókkal. 2. A Házirend módosítása - A házirend bármikor módosítható a megfelelő eljárási rend betartásával. - A házirend módosítását pedagógus, szülő és tanuló is kezdeményezheti. 24