A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.277/12/2011. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság az X 2 Kft. (9700 Szombathely, Hunyadi u. 11., képviseli: Dr. Biró Ügyvédi Iroda, Dr. Biró J. Judit ügyvéd 1062 Budapest, Bajza u. 54. IV./4., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) Vállalkozási szerződés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Bercsényi u Kollégium épületenergetikai felújítási munkáinak elvégzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Kbt.) 250. (3) bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdését, valamint a Kbt. 91. (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S

2 2 A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő február 23-án a Közbeszerzési Értesítőben közzétett KÉ- 4386/2011. számú ajánlattételi felhívásával a Kbt. VI. fejezete szerinti tárgyalás nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott építési beruházás tárgyában. A hirdetmény feladásának napja: február 17. Ajánlatkérő a felhívás II.2.1) pontjában meghatározta a beszerzés teljes mennyiségét: Építési törmelék elszállítása 80 m 3 Biztonsági rács bontása 78 db Párkány bádogozás bontása 290 m Meglévő nyílászárók bontása 271 db Meglévő párkány bádog alatti alávakolás leverése 285 m Ötkamrás merevített profilú fényvédelemmel ellátott üvegezésű, párkányfogadóval ellátott műanyag nyílászáró legyártása és elhelyezése 237 db Szekcionált garázskapu beépítése 1 db Sajtolt acéltokos és szárnyszerk. ablakok legyártása és beépítése 20 db Nyílászáró beépítés után falbélés és lépcsős szemöldök javítás 360 m 2 Új beépített nyílászáró párkány beépítés 285 m Új beépített nyílászáró oldal és felső hézag takaró beépítése 516 m. Az ajánlattételi felhívás tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi és gazdasági, műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetve alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt. Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt a szerint biztosította. Ajánlatkérő a beszerzés becsült értékét Ft-ban határozta meg. Az ajánlattételi határidő március 24. napja, az eredményhirdetés időpontja április 7. napja, a szerződéskötés tervezett időpontja április 22. napja volt. A végső teljesítési határidő: augusztus 25. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlattételi feltételeket (Útmutató), a szerződéstervezetet, a közbeszerzési műszaki leírást és az iratmintákat.

3 3 Az Útmutató ajánlati ár című 2.3. pontjában rögzítette ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőnek egyösszegű árajánlatot kell tennie a megvalósítandó feladat teljes elvégzésére, amelynek tartalmaznia kell a teljes munkák költségeit. Ismertette a nettó ajánlati ár, a tartalékkeret, valamint a bruttó ár képzésére vonatkozó előírását. Előírta, hogy az ajánlati árat nettó összegben az Ajánlati Adatlapon (1. nyilatkozatminta) is meg kell adni, a vállalkozási díj részletezését a Költségvetés Összesítőben kell bemutatni. A 2.4. pont tartalmazta az ajánlatok kötelező tartalmi elemei, igazolások és nyilatkozatok jegyzékét, többek között az alábbiak szerint: 3. Ajánlati adatlap (1. nyilatkozatminta); 4. Költségvetés Összesítő; 18. Beárazott költségvetési kiírás (3. fejezet, 3.3. pont beárazva) - papíralapon kinyomtatott és elektronikus változatban is; 24. A beépítésre megajánlott ablakok megfelelőségét igazoló dokumentumok (egyszerű másolati példányok). Az ajánlatok értékelése pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás bírálati szempontja alapján hasonlítja össze egymással, az ajánlattevők által megadott, tartalékkeret nélküli nettó (ÁFA nélkül számított) ajánlati árak szerint. Az 1. sz. nyilatkozatminta szerint az Ajánlati adatlapon (Felolvasólap) az ajánlati árat tartalékkertet nélkül, nettó HUF-ban kellett megadni. Ajánlatkérő március 22-én értesítette ajánlattevőket az ajánlattételi határidő március 31., óráig történő meghosszabbításáról. Az ajánlattételi határidőre a következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: 1. FENSTHERM Nyílászáró Gyártó és Kereskedelmi Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): Kérelmező Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): SZ+C STÚDIÓ Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): BOLAX Építőipari és Kereskedelmi Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): LŐRINCI Építő és Fővállalkozó Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): BORSOD-DOS 2004 Ipari és Szolgáltató Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): PREMIER ABLAKRENDSZEREK Építőipari és Szolgáltató Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF):

4 4 8. NYÍR-KOMPLETT Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): FEHÉR ABLAK Ablakgyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): Németh Nyílászáró - gyártó és - forgalmazó Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): VORTEX Építő Építőipari és Generálkivitelező Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): SOLYSZOLG Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): Az Ajánlati Adatlapon: A Költségvetés Összesítőben: D&D Builder Építőipari és Kereskedelmi Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): Háló & Marco Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): PRÍM ÉPÍTŐ Építőipari Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): FŐVÁROSI ÉPÍTŐ Zrt. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): E-BUILDER Építőipari és Mérnöki Tanácsadó Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): CONFECTOR Mérnök Iroda Kft. Ajánlati ár (tartalékkeret nélkül, HUF): A D&D Builder Építőipari és Kereskedelmi Kft. ajánlata 5. oldalán található 1. nyilatkozatminta szerinti Ajánlati adatlapon az ajánlati árat (tartalékkeret nélkül, nettó HUF) HUF-ban adta meg. Az ajánlat 7. oldalán került csatolásra a minta szerinti részletezésű, beárazott Költségvetés Összesítő, amelyben a nettó vállalkozási díj szintén Ft-ban került rögzítésre. A beárazott költségvetés az ajánlat oldalán található. Az egyes költségvetési főösszesítők adatai alapján az alábbi anyagköltség és a díjköltség állapítható meg: Anyagköltség Díjköltség 3.1. Bontási munkák Új ablakok és ajtók beépítési munkák Kiegészítő építési munkák Kiegészítő költségvetés kiírás A 3.2. Új ablakok és ajtók beépítési munkák költségvetés 1. sorszámú tétel (Ötkamrás merevített profilú 124/168 m NM.-ü, fényvédelemmel ellátott üvegezésű ablak) Mennyiségi egysége 151 db, Anyag egységára: Ft,

5 5 Díj egységára: Ft, Anyag összesen: Ft, Díj összesen: Ft. Az ajánlat oldalán került csatolásra az M-3035/2010 számú TVB - Típusvizsgálati Bizonyítvány a megnevezett különböző típusú REHAU profilú kemény PVC ablakok, erkélyajtók és bejárati ajtók építési termékekről. A bizonyítvány szerint a TVB jogosultja a D FORIS Gyártó és Forgalmazó Kft. Ajánlatkérő április 4-én - több ajánlattevőt érintő - hiánypótlási felszólítást küldött ki. Ajánlatkérő április 4-én a D&D Builder Építőipari és Kereskedelmi Kft., a kérelmező, az SZ+C STÚDIÓ Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Háló & Marco Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. ajánlattevőktől a Kbt. 86. (1) bekezdése alapján az alábbiak szerint indokolást kért, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők által megajánlott ellenszolgáltatást - a Kbt. 86. (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása alapján - kirívóan alacsonynak értékelte: A fenti ajánlattevők indokolják meg az ajánlatukban megadott ajánlati árat. Egyértelműen és pontosan mutassák be az árképzésük azon objektív tényezőit (figyelembe véve a Kbt. 86. (4) bekezdésében írt rendelkezéseket is), amelyek az ajánlatban szereplő ajánlati ár gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét alátámasztják. Az indokolásban az ajánlattevők külön adják meg az ajánlatuk elkészítésekor alkalmazott átlagos rezsióradíjat, nettó (ÁFA nélkül számított) értékben. Ajánlatkérő felhívta az érintett ajánlattevők figyelmét, hogy ha a megadott indokolás nem elfogadható és a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető, akkor az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné fogja nyilvánítani. Ajánlatkérő közölte, hogy a jelen indokoláskérést valamennyi ajánlattevő részére, azonos tartalommal egyidejűleg megküldte. A D&D Builder Építőipari és Kereskedelmi Kft. benyújtott hiánypótlási dokumentuma 17. oldalán csatolta a április 4-én kelt, a Ft összegű nettó ajánlati ár ajánlati elemre vonatkozó objektív alapú indokolását, az alábbiak szerint: Az ajánlatunkat áttekintettük, a hozzánk is beérkezett árajánlatok alapján, különös tekintettel a nyílászárókra vonatkozóan. A beépítendő CE minősítéssel rendelkező ablakokat, anyagokat közvetlenül a gyártóktól szerezzük be, az egyéb anyagoknál gyári közvetlen kiszolgálás vagy a gyártó által kijelölt nagykereskedőn keresztül történik. Áraink így a viszonteladói többletköltségektől mentesek, az így keletkező jelentős árengedményeket, a Megrendelő felé tett árajánlatunkban már tudtuk érvényesíteni. Ajánlatunk kialakítása során a felmerülő felvonulási költségeket jelentősen tudtuk csökkenteni a Megrendelő felé tett ajánlatunkban, tekintettel arra, hogy a

6 6 létesítmény munkálatainak nagy része mobilguruló állványról illetve, az ablakcserék bentről elvégezhetőek. A munkadíj magába foglalja az egyéb járulékos, organizációs költségeket, valamint esetleges műszakpótlékot és segédanyagokat is. Árajánlatunk elkészítésekor figyelembe vett átlagos rezsióradíj Ft + Áfa. Jelenleg folyó, illetve befejezett munkáinknál, melyek a beadott ajánlati tételekkel megegyező tételeket tartalmaznak azonos beszállítói árakon szerződte le vállalkozásunk, melyeket maradéktalanul tudott vállalni. Ajánlatkérő április 4-én tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az eredményhirdetés időpontját április 21., 9.00 órára halasztotta, a szerződéskötés új időpontját pedig május 6., óra időpontban határozta meg. Az értesítésben az ajánlatkérő megadta az eredményhirdetés elhalasztásának indokát is: az ajánlatok hiánypótlása, a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatásokkal kapcsolatos indokolások, valamint az esetleg szükségessé váló további tájékoztatások megadásának időszükséglete indokolja az eredményhirdetés időpontjának elhalasztását. Ajánlatkérő április 12-én a benyújtott indokolás értékelése után, a Kbt. 86. (3) bekezdése alapján további tájékoztatást kért mind a négy indokolásra felkért ajánlattevőtől. A tájékoztatás kérését az ajánlattevőkhöz külön-külön címezte, és csak az érintett ajánlattevőnek küldte meg. Ajánlatkérő minden ajánlattevőtől kérte a rezsióradíj kalkulációjának részletes bemutatását, a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére, a kivitelezésben résztvevő alkalmazottak részére fizetendő munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre tekintettel. A Háló&Marco Kft.-től, a D&D Builder Kft.-től és az SZ+C Stúdió Kft.-től kérte megadni továbbá a munkavégzéssel eltöltött napok, a kalkulált összes munkaóra és a kivitelezésben résztvevők létszámának megadását, valamint a,,3.2. Építési munkák költségvetési kiírás 1. számú tétele anyagárának kalkulációjánál figyelembe vett adatokat. Ajánlatkérő a D&D Builder Kft.-től az alábbiak szerint kérte megadni a tájékoztatást: 1. Ezúton felszólítjuk a fenti ajánlattevőt: részletesen mutassa be, hogy a én kelt indokolásában meghatározott nettó Ft-os átlagos rezsióradíj alkalmazásával a megajánlott ajánlati ár milyen módon nyújt fedezetet - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - a közbeszerzési eljárás tárgya szerinti kivitelezési munka (a továbbiakban: kivitelezési munka) elvégzésére kijelölt alkalmazottak (munkavállalók, egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak) részére fizetendő munkabérre, és az ahhoz kapcsolódó közterhekre.

7 7 2. Mutassa be továbbá, hogy a fenti átlagos rezsióradíj alkalmazásával az ajánlatának elkészítése során összesen mennyi munkaórával, és összesen hány fő, a kivitelezési munka elvégzésére kijelölt alkalmazottal (munkavállalóval, egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személlyel) számolt. 3. Tájékoztasson bennünket arról, hogy a kivitelezési munkát a teljesítés időtartamán belül mennyi munkavégzéssel eltöltött nap felhasználásával tervezi elvégezni. 4. Felszólítjuk továbbá, hogy a,,3.2. Építési munkák költségvetési kiírás 1. számú tétele tekintetében ( Ötkamrás merevített profilú 124/168 cm NM.-ü fényvédelemmel ellátott üvegezésű középen felnyíló, egyik szárnyban bukó kivitelű ablak... ) objektív módon adjon indokolást a tételnél szereplő anyagárra (pl. beszállítói ajánlat, szerződés, beszállítói nyilatkozat becsatolásával). A D&D Builder Építőipari és Kereskedelmi Kft. a tájékoztatását az alábbiak szerint adta meg: 1. Az ajánlatában szereplő Ft rezsióradíjat az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2010/13. ( ) számú határozatának megfelelő részletezettséggel mutatta be a benyújtott Tájékoztatás elnevezésű dokumentum 7. oldalán, a oldalon csatolta a hivatkozott határozatot. 2. A rezsióradíj alkalmazásával a költségvetés szerinti részletezettségben kimunkálta a létszám és időtartam szükségletet. Ennek keretében a oldalon becsatolta a költségvetéseket, amelyekben szereplő tételekhez tételenként feltüntette a mennyiségi egységen kívül a legtöbb esetben az óra egység és az óra összesen adatot, és minden tételhez feltüntetett nap és fő adatot. Pl. az Asztalos szerkezetek elhelyezése költségvetés 1. sorszámú tételhez (Ötkamrás merevített profilú 124/168 m NM.-ü, fényvédelemmel ellátott üvegezésű. ablak) a 151 db mennyiségi egységen kívül feltüntetett adatok: óra egység: 3,12; óra összesen: ; nap: 25; fő: 6. A tételekhez feltüntetett nap és fő adatok munkanemenként, illetőleg költségvetésenként nem kerültek összesítésre. 3. A 45. oldalon mellékelte a szerződés teljesítésére rendelkezésre álló időtartamon belül a munkavégzéssel eltöltött napokra vonatkozó tájékoztatását, amely szerint ajánlattevő a tárgyi közbeszerzési eljárásban adott időkeretek között a mellékelt vonalas ütemterv szerint 95 munkavégzéssel eltöltött nap felhasználásával a kivitelezési munkákat a szerződés teljesítésére rendelkezésre álló 113 napon belül készíti el. A 47. oldalon mellékelte e körben a napi bontású vonalas ütemtervet, amelyen többek között feltüntetésre került a különböző munkafolyamatok elvégzéséhez szükséges munkanapok száma munkafolyamatonként, valamint összesítve is, 94,82 napban. Az ütemterven létszámadatok nem kerültek feltüntetésre.

8 8 4. A 49. oldalon mellékelte Kiss Károly egyéni vállalkozó I. árajánlatát REHAU profilokkal kialakított nyílászárókra. Az árajánlatban az 1240x1680 mm méretű ablakok (151 db) Ft/db nettó egységárral szerepelnek. Az oldalon becsatolta az M-3035/2010 számú TVB - Típusvizsgálati Bizonyítványt a megnevezett különböző típusú REHAU profilú kemény PVC ablakok, erkélyajtók és bejárati ajtók építési termékekről. A bizonyítvány szerint a TVB jogosultja a D FORIS Gyártó és Forgalmazó Kft. Az 55. oldalon mellékelte továbbá Kiss Károly egyéni vállalkozó (4900 Fehérgyarmat, Kölcsey u. 4.) II. árajánlatát PANORAMA kamrás profilokkal kialakított nyílászárókra. Az árajánlatban az 1240x1680 mm méretű ablakok (151 db) Ft/db nettó egységárral szerepelnek. Az oldalon becsatolta az M-3125/ számú TVB - Típusvizsgálati Bizonyítványt a megnevezett különböző típusú PA- profilú kemény PVC ablakok és ajtók építési termékekről. A bizonyítvány szerint a TVB jogosultja a BC Ablakprofil Gyártó és Forgalmazó Kft. (3700 Kazincbarcika, Bolyai tér 1.). A 83. oldalon került becsatolásra a Panorama 6000 típusú műanyag ablak és ajtó szerkezetekre vonatkozó, az Sc Fink Fenster Srl (Románia) által kiállított EK Szállító Megfelelőségi Nyilatkozat, amely szerint A./2011 Kiss Károly egyéni vállalkozó, szerződés szerinti nyílászárók a termékszabvány követelményeinek és az első típusvizsgálattal igazolt műszaki paramétereknek megfelelnek. Azonosító:../2011. A nyilatkozat szerint az első típusvizsgálati jegyzőkönyv száma: M- 3125/2008. Az ajánlatkérő által elkészített és az ajánlattevők részére április 21-én e- mailen megküldött összegezés szerint az eljárás eredményes volt, az eljárás nyertese a D&D Builder Építőipari és Kereskedelmi Kft., a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő pedig a kérelmező lett. Ajánlatkérő a BOLAX Építőipari és Kereskedelmi Kft., a FEHÉR ABLAK Ablakgyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a Németh Nyílászáró - gyártó és - forgalmazó Kft., a FŐVÁROSI ÉPÍTŐ Zrt., valamint az E-BUILDER Építőipari és Mérnöki Tanácsadó Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Kérelmező a április 22-én kelt előzetes vitarendezési kérelmében kérte az összegezés módosítását, mert álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő ajánlati ára oly mértékben alacsony, hogy az nem nyújt fedezetet a szerződés teljesítésére, így az ajánlati ár a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen, erre tekintettel a nyertes ajánlattevő ajánlata a Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen. Ajánlatkérő a április 28-án kelt válaszában tájékoztatta kérelmezőt, hogy nem kívánja megváltoztatni az eljárásban kihirdetett eredményt.

9 9 Ajánlatkérő április 28-án kérelmező képviselői részére iratbetekintést biztosított a nyertesként kihirdetett ajánlattevő által benyújtott dokumentumokba (ajánlat, hiánypótlás, indokolás, tájékoztatás). Kérelmező április 29-én tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárást kezdeményezett, amelyre tekintettel ajánlatkérő május 2-án kelt értesítése szerint a szerződést nem köti meg az eljárás befejezését eredményező határozat meghozataláig. Kérelmező április 29-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet, amelyben annak megállapítását kérte, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. (1) és (3) bekezdését, a Kbt. 81. (3) bekezdését, a Kbt. 86. (3) és (5) bekezdését, a Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 91. (1) bekezdését, mivel a nyertes ajánlat érvénytelen volt. A kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, az ajánlatkérő kötelezését az eljárási költségek megfizetésére. Kérelmező a költségek vonatkozásában az igazgatási szolgáltatási díjon felül ügyvédi költség megállapítását is kérte, melynek összege tekintetében azt kérte, hogy a Döntőbizottság mérlegeléssel állapítsa meg. A jogorvoslati kérelme indokolásában a kérelmező kifejtette, hogy a nyertes ajánlat a Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontja alapján érvénytelen, a nettó Ft ajánlati ár kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak minősül. Az érvénytelen ajánlatot tevő a közbeszerzési eljárás nyertese nem lehet, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. (1) bekezdésének rendelkezéseit is. Kérelmező előadta, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő indoklása és az egyéb iratok alapján nem tudott meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, mivel a nyertes ajánlattevő nem nyújtott be indokolást, és nem nyújtotta be az ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat. A kérelmező nem vitatta, hogy a Kbt. 86. (3) bekezdése alapján lehetősége van az ajánlatkérőnek további tájékoztatást kérni, azonban arra nincs lehetősége, hogy a nem megfelelő tartalmú indokolást követően a további tájékoztatás kérés lehetősége alapján ismételten indokolást kérjen. A nyertes ajánlattevő indokolása nem tartalmazta az ajánlati árat megalapozó adatokat. Kérelmező szerint az ajánlatkérő nem a vitatott elemekre vonatkozóan kért tájékoztatást; hanem új - irányított - indokolást kért. Kifejtette, hogy a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat vizsgálata körében egy alkalommal lehet és kell indokolást kémi, ezt követően már csak - amennyiben az ajánlatkérő továbbra is vitat bizonyos ajánlati elemeket - azokkal kapcsolatban tájékoztatást kérhet. Mindezekre tekintettel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 86. (3) bekezdését, az ajánlatkérő a tájékoztatás lehetőségét arra használta fel, hogy

10 10 ismételten a Kbt. 86. (1) bekezdésében foglalt indokolást és az ajánlati elemeket megalapozó adatot kért. Azzal, hogy az ajánlatkérő a további tájékoztatás kérést nem küldte meg valamennyi ajánlattevőnek, megsértette a Kbt. 1. (1) és (3) bekezdését. Kérelmező hivatkozott a Kbt. 86. (5) bekezdésében előírtakra és közölte, hogy annak alapján az ajánlatkérő köteles érvénytelenné nyilvánítani az ajánlatot, ha az indokolást nem tartja elfogadhatónak, illetve a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek. E bekezdésből az is következik, hogy a tájékoztatás nem tekinthető indokolásnak, illetve önmagában a tájékoztatás nem alapozhatja meg az ajánlati ár gazdaságosságát. A 86. (3) bekezdése alapján adott válasz kizárólag tájékoztatásnak és nem indokolásnak minősül. A jelen esetben az indokolás kérésre adott válasz alig 1 oldal, és nem alapozza meg az ajánlati ár elfogadhatóságát. Annak alapján nem állapítható meg, hogy az ajánlati elem, az ajánlati ár elfogadható és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. Kérelmező szerint a tájékoztatás kérésre adott válasz figyelembe vehető az ajánlati elem megalapozottságának vizsgálata körében, azonban kizárólag a tájékoztatásra nem alapozhatja ajánlatkérő az ajánlati ár megalapozottságát, mivel azt az indokolásnak kell tartalmaznia. Jelen esetben pedig indokolás nem volt, így az ajánlat érvénytelen. A Kbt. 86. (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az ajánlati ár megalapozottsága tekintetében az indokolás alapján kell döntést hoznia. Tekintettel arra, hogy az indokolásnak az ajánlattevő saját ajánlati árára kell vonatkoznia, az ajánlati ár megalapozottsága nem függ és nem is hasonlítható össze más ajánlattevő indokolásával. Kérelmező álláspontja az, hogy a tájékoztatásban közölteket az érvényesség elbírálásánál figyelembe venni nem lehet. Amennyiben a tájékoztatást mégis figyelembe kell venni, a kérelmező álláspontja szerint az ajánlati ár megalapozottsága és teljesíthetősége az alábbi indokokból nem állapítható meg: Kérelmező álláspontja az, hogy a nyertes tájékoztatása alapján, amely az anyagköltség tekintetében 2 db nyílászárókra vonatkozó árajánlatot, a munkadíj tekintetében egymás mellé helyezett számokat tartalmaz, elsőre részletesnek tűnik ugyan, azonban abból nem állapítható meg a megalapozottság. A nyertes a költségvetés tételsoraiba beírta, hogy az adott tétel megvalósítása mennyi órát, illetve hány napot, hány főt igényel. A bemutatás részletesnek tűnik, azonban abból nem lehet megállapítani, hogy a teljesítés ténylegesen hány fő részvételével valósul meg, az egyes szakemberek vonatkozásában milyen kifizetendő költségekkel, járulékokkal számolt a nyertes ajánlattevő. Nem állapítható meg, hogy az ajánlati ár munkadíj költsége pontosan milyen kiadásokra nyújt fedezetet és pontosan milyen kifizetések alapján számolható ki az Ft rezsióradíj.

11 11 Kérelmező szerint a nyertes önmagában közölt részletes elemzésnek tűnő adatokat, amelyek vonatkozásában nem csak az ár megalapozottsága nem bizonyítható, hanem egyértelműen megállapítható, hogy a vállalt ajánlati áron nem teljesíthető a szerződés. A nyertes által megállapított Ft-os óradíj csak akkor valós, ha annak mértéke az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. h) pontja alapján kiszámítható. A rezsióradíj kiszámításához szükséges adatokból a tervezett összes költség, a nyereség és a ráfordított összes munkaóra hiányzik. Erre tekintettel a rezsióradíj megalapozottsága nem vizsgálható, nem is számítható ki, azaz az ajánlatkérő ellenőrizni sem tudja. A rezsióradíj a Korm. rendeletben meghatározottak alapján került kiszámításra, azt az ajánlattevő alapadatok hiányában önkényesen határozta meg, a tájékoztatásból azonban nem állapítható meg, hogy a rezsióradíj valóságos lenne. A gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőséget az alábbi indokokból sem alapozza meg a tájékoztatás: 1. Tételsoronként bemutatott munkaóra igény: A tételsoronként bemutatott összes ráfordított munkaóra és a rezsióradíj szorzata nem azonos egyetlen tételsorban sem a munkadíj összegével. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy nem az előre megállapított munkaóra igényt, mint alapadatot szorozta meg a nyertes ajánlattevő a rezsióradíjjal, hanem visszaosztással kívánta bizonyítani az ajánlati ár megalapozottságát, mely esetben egész számot nem kaphatott. A kérelmező példaként a beárazott költségvetés egyes tételeit emelte ki levezetve, hogy a tételárak szorzata nem azonos az összesített tételárral, és azt kívánta bemutatni, hogy a tételsorokban megadott összes munkaóra mennyiség csak akkor adódik, ha az összesített tételárat osztja el az Ft rezsióradíjjal. Kérelmező kiemelte a K tételt, amelyben 1 db egységgel 30 nap/3 fő tétellel Ft költséggel számolt a nyertes ajánlattevő. E tételhez kapcsolódóan a kérelmező szerint az állapítható meg, hogy 3 fő vonatkozásában 30 nap tekintetében Ft a munkadíj, mely 833 munkaórának felel meg. Figyelemmel arra, hogy nem derül ki a tájékoztatóból, hogy a 30 nap munkanap vagy naptári nap, kérelmező mindkét alappal elvégezte a számítást. Munkanappal számolva a kalkuláció eredményeként megállapítható, hogy 30 munkanap alatt a 3 főnek napi 9,3 órát kell dolgozni. Ebben az esetben napi 1,3 óra túlóra keletkezik, mely 1 hónapban személyenként 28,6 órának felel meg. Naptári nappal kalkulált eredmény szerint a 3 fő napi 12,62 órát dolgozik, így napi 4,62 óra túlóra keletkezik, mely 1 hónapban személyenként 101,64 órának felel meg. A fenti számításokból adódó túlóraszámokat és költségigényeket figyelembe véve a kérelmező közölte, hogy az Ft-os rezsióradíj és az abban kalkulált munka bére nem nyújt fedezetet a túlórák ellentételezésére.

12 12 2. Összes munkaóra igény, összes emberi erőforrás: A tételsoronként megadott adatokból semmilyen módon nem számolható ki a teljesítés ideje alatt igénybe vett összes szakember. Nem tartalmazza az alkalmazott szakemberekre vonatkozó azon adatokat, melyből a szakemberek vonatkozásában megállapítható lenne a reális munkabér. Az ajánlatkérő így nem került abba a helyzetbe, hogy a Kbt. 86. (6) bekezdése alapján a munkabérek és annak járulékainak fedezetét meg tudja vizsgálni, így abban a körben sem tehetett megállapítást, hogy a munkabérre és azok járulékaira fedezetet nyújt-e a munkadíj. Kérelmező kiemelte, hogy a nyertes által bemutatott rezsióradíj alapján valamennyi alkalmazott szakember esetében a minimálbérhez közeli munkabért vett figyelembe, ami nemcsak a túlóra vonatkozásában nem nyújt fedezetet, hanem nyilvánvalóan a felelős műszaki vezető esetében sem megalapozott. Az összes munkadíj ( Ft) és a rezsióradíj ( Ft) alapján az aktív órák száma cca óra. A tájékoztatásból megállapítható, hogy szállásköltségre jelen beszerzés tekintetében Ft jut, csoportos személyszállítás Ft. Ezen adatokból a kérelmező szerint megállapítható, hogy Debrecen-Budapest viszonylatában 95 napos munkavégzéssel a szakemberek szállás és utazási költsége nem megalapozott. Kérelmező rámutatott arra, hogy e körben a nyertes objektív, kedvező körülményre nem utalt, így bármennyi szakemberrel számolt is, az utazási, illetőleg a szállásköltségek tekintetében sem nyújt fedezetet a kalkulált összeg. 3. Anyagköltség: Kérelmező szerint a tájékoztatásban szereplő nyílászárókra vonatkozó árajánlat nem tartalmaz valamennyi anyagköltséget. Az kizárólag a beépítéshez szükséges műanyag nyílászárókra vonatkozik, nem tartalmazza a segédanyagokat. A többi költségvetési tételhez (bontás, kiegészítő szerkezetek, felvonulás) nincs indokolás, semmilyen adat a költségvetésben szereplő mintegy további Ft anyagköltségre, illetve a megalapozottság bemutatására. Segédanyagok nem tartoznak a nyílászárókhoz, azt külön kell megvásárolni. A nyílászárókat minden esetben különböző épületbe építik be, így a segédanyagok minősége és mennyisége eltérő. A nyílászárókat gyártó és forgalmazó nem is tudja, hogy pontosan milyen segédanyagokat kell használni, mivel nem tartozékai a nyílászáróknak. Ebből következően az árajánlat nem vonatkozhat a segédanyagokra, arra még utalást sem tartalmaz és erről a nyertes sem nyilatkozott. A tájékoztatásban csatolt 7 db árajánlat ugyanazokra a nyílászárókra vonatkozik csak a típus eltérő. A REHAU típusú műanyag nyílászárók esetében Ft, míg a Panorama 6000 típusú műanyag nyílászárókra vonatkozó árajánlat Ft. A cca. 8,5 millió forintos árajánlat kizárólag a műanyag nyílászárók árajánlatát tartalmazza. Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmet mint megalapozatlant kérte elutasítani, továbbá kérte a kérelmező kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj viselésére.

13 13 Előadta, hogy a Kbt. 86. rendelkezései alapján megvizsgálta a benyújtott ajánlatokban megajánlott ajánlati árakat, és a Kbt. 86. (2) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy 4 ajánlattevőtől köteles indokolást kérni a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatással kapcsolatban április 4-én valamennyi ajánlattevő egyidejű értesítésével indokolást kért a D&D Builder Kft.-től, a kérelmezőtől, az SZ+C STÚDIÓ Kft.-től és a Háló & Marco Kft.-től. Az ajánlattevőket felhívta arra, hogy egyértelműen és pontosan mutassák be az árképzésük azon objektív tényezőit - figyelembe véve a Kbt. 86. (4) bekezdésében írt rendelkezéseket is -, amelyek az ajánlatban szereplő ajánlati ár gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét alátámasztják. Az ajánlatkérő kérte, hogy az indokolásban az ajánlattevők külön adják meg az ajánlatuk elkészítésekor alkalmazott átlagos rezsióradíjat, nettó értékben. Valamennyi érintett ajánlattevő határidőben megküldte az ajánlatkérő részére a kért indokolást, azonban ezek részletezettsége egymástól eltérő volt. A nyertes ajánlattevő az indokolásában kijelentette, hogy az ajánlatadás során beérkezett árajánlatok, különösen a beépítendő nyílászárókra vonatkozó árajánlatok alapján az ajánlati ára megalapozott. Megadta az ajánlatadáskor alkalmazott átlagos rezsióradíjat is (nettó Ft). A kérelmező indokolásában röviden bemutatta a beépítésre kerülő nyílászárók beszerzési árait, megadta az általa alkalmazott átlagos rezsióradíjat (nettó Ft), a munkadíj számítás alapvető számait és a segédanyagok költségeit. Kizárólag a műanyag nyílászárók vonatkozásában csatolt továbbá gyártói nyilatkozatot. Az ajánlatkérő az indokolások vizsgálata után megállapította, hogy az indokolások eltérő részletezettsége miatt az ajánlatok a Kbt. szabályai szerint jogszerűen nem hasonlíthatóak össze egymással, ezért az érintett valamennyi ajánlattevőtől a Kbt. 86. (3) bekezdése alapján további tájékoztatást kért. Az ajánlatkérő a további tájékoztatáskérése során azt a célt kívánta elérni, hogy mind a 4 ajánlattevőtől a tájékoztatások benyújtása után ugyanazokkal az adatokkal rendelkezzen az ajánlatok szabályszerű és megfelelő értékeléséhez, tehát vizsgálni kívánta az alkalmazott átlagos rezsióradíjat, a teljesítésbe bevont munkavállalók számát, a munkavégzéssel eltöltött napokat, valamint a,,3.2. Építési munkák költségvetési kiírás l. számú tételére megajánlott ajánlati ár megalapozottságát. Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 86. (3) bekezdése alapján erre jogosult volt. Nem újabb indokolást kért az ajánlattevőktől, hanem további tájékoztatást kért a vitatott, a fentiekben felsorolt ajánlati elemekre vonatkozóan, az ajánlatok egymással való összehasonlíthatósága érdekében. A Kbt. 86. (3) bekezdés alapján a további tájékoztatás kéréseket csak az érintett ajánlattevőknek kell megküldeni, a többi ajánlattevőnek nem, ezért nem sértette meg sem a Kbt. 86. (3) bekezdését, sem a Kbt. alapelvi rendelkezéseit. Az ajánlatkérő szerint éppen azzal biztosította az ajánlattevők

14 14 esélyegyenlőségét, hogy az ajánlatok összehasonlíthatósága érdekében az érintett ajánlattevőktől további tájékoztatásokat kért. Ajánlatkérő rámutatott arra, hogy a rezsióradíj részletezésével kapcsolatban a kérelmezőtől is tájékoztatást kért, mert a kérelmező által alkalmazott átlagos rezsióradíj alacsonyabb, mint az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által elfogadott nettó Ft rezsióradíj. Ajánlatkérő szerint a Kbt. szabályai alapján az értékelés részét kellett, hogy képezzék a beérkezett további tájékoztatások is. A nyertes ajánlattevő az indokolásában és a további tájékoztatásában megfelelően mutatta be azt, hogy az ajánlata megalapozott és összeegyeztethető a gazdasági ésszerűséggel. Részletesen, kétféle árajánlattal is alátámasztva igazolta azt, hogy a beépítendő nyílászárókra meghatározott anyagdíjak valós és objektív adatokon alapulnak. A tájékoztatás 55. oldalán becsatolt árajánlat kiállítójáról megállapítható, hogy ő a megajánlott ablakok gyártója, mivel a tájékoztatás 83. oldalán becsatolt EK Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat szerint a Panorama 6000 típusú ablakok gyártója Kiss Károly egyéni vállalkozó. A Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozatban szereplő első típusvizsgálati jegyzőkönyv száma (M-3125/2008.) pedig megegyezik a tájékoztatás oldalain becsatolt Típusvizsgálati Bizonyítvány számával. Ajánlatkérő azt elismerte, hogy szükségesnek tartotta az összes munkaóra, valamint a teljesítésben résztvevő összes személyre vonatkozó alapadatok megadását, a teljesíthetőség és a megalapozottság megállapításához. Erre vonatkozóan kifejezetten tájékoztatást is kért az ajánlattevőtől, arra hívta fel, hogy jelölje meg, összesen mennyi munkaórával és hány fővel számolt. Ajánlatkérő azt nem vitatta, hogy e két tényezőre vonatkozóan összesített adat az ajánlattevő tájékoztatásában kifejezetten nem szerepel, ugyanakkor ajánlatkérő megállapította, hogy a tájékoztatás oldalán elhelyezett táblázat adatainak összesítésével megkapható a válasz, és meggyőződhetett a vállalás megalapozottságáról, a kalkuláció valós tartalmáról. A táblázat alapján azt is meg tudta állapítani ajánlatkérő, hogy összesen 6 fő szakember + 1 fő felelős műszaki vezető vesz részt a teljesítésben. Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő az átlagos rezsióradíjat is megfelelően kalkulálta. Rámutatott arra, hogy a kérelmező által megjelölt rezsióradíj a nyertes ajánlattevő díjánál is alacsonyabb. Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes által kalkulált szállás- és utazási költségeket is megfelelően kalkulálta az ajánlattevő, ez a tájékoztatás és az ajánlat adatai alapján megállapítható volt, és hangsúlyozta, hogy az ajánlattevő által bemutatottnál részletesebb árelemzést nem kért megadni. A kérelmező olyan részletezettségű adatokat hiányol a nyertes tájékoztatásából és indokolásából, amelyet ő maga sem adott meg.

15 15 Összegezve a fentieket, az ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő megfelelően, objektív adatokkal indokolta az ajánlati árat, ennek alapján az ajánlat érvényes volt, és jogszerűen nyilvánította az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárás nyertesévé. Egyéb érdekeltek a jogorvoslati eljárás során nem tettek észrevételt. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Az ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást folytatott le. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban kellett állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e az ajánlatkérő döntése a nyertes ajánlat érvényességének megállapítása, ezzel összefüggésben a közbeszerzési eljárás eredménye vonatkozásában. A nyertes ajánlat érvényességét két okból is kifogásolta a kérelmező, eljárási okból amiatt, hogy az ajánlatkérő jogsértően kért további tájékoztatást a Kbt. 86. (3) bekezdése alapján, érdemben amiatt, mert a nyertes ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz. A Kbt. 81. (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 81. (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. A Kbt. 86. (1)-(6) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: 86. (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a többi ajánlattevő ajánlatához és a becsült értékhez viszonyítva kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatást tartalmaz a következő egységek valamelyike tekintetében: a) az ajánlat egésze, vagy b) részajánlat tétele esetén az ajánlat egyik része, vagy c) ha az ellenszolgáltatásra vonatkozóan az ajánlati felhívásban több részszempont vagy alszempont szerepelt, legalább egyik részszempont vagy alszempont.

16 16 (2) Az ajánlatkérő köteles az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó - összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér a) ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; b) legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; c) legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből - a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eredményhirdetést megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre, ha azokat a (10) bekezdés szerint közzétették. A Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontja szerint az ajánlat érvénytelen, ha kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [86. (5) bekezdése].

17 17 A Döntőbizottság a törvényi előírások jogszerű alkalmazása körében elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy jogszerűen járt-e el ajánlatkérő, amikor a Kbt. 86. (3) bekezdése alapján az indokolás megadását követően további tájékoztatást kért a nyertes ajánlattevőtől. A Kbt. szabályozása meghatározza azt a feltételrendszert és eljárásrendet, amely mellett kötelező az ajánlatkérőnek az ajánlati árat kirívóan alacsonynak minősíteni, valamint lefolytatni a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok vizsgálatát, amelynek eredményeként döntenie kell az ajánlatok érvényességéről vagy érvénytelenné nyilvánításáról. A Kbt. 86. (1)-(2) bekezdésében a jogalkotó meghatározta azokat a feltételeket, eseteket, amikor ajánlatkérő köteles az érintett ajánlattevő ajánlati árát kirívóan alacsony árként minősíteni, ezzel kapcsolatban indokolást kérni. A Kbt a szerinti eljárás második lépéseként a Kbt. 86. (3)-(6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően kell ajánlatkérőnek az indokolás tartalma alapján vizsgálnia a beszerzés tárgyának megajánlott áron való teljesíthetőségét, a vállalás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét, melynek alapján kerül ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy döntsön az érintett ajánlat érvényességéről, vagy érvénytelenségéről. A Kbt. 86. (3) bekezdése lehetőséget biztosít az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlattevői indokolással kapcsolatban további tájékoztatást kérjen, egyúttal kötelezettségként rögzíti az árajánlat megalapozottságáról való meggyőződést. A Kbt. e rendelkezése nem határozta meg a tájékoztatás kérésének pontos tartalmát, azonban rögzítette, hogy a tájékoztatás a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan kérhető, mégpedig annak érdekében, hogy meggyőződhessen az ajánlati elem megalapozottságáról. Amennyiben tehát a tájékoztatáskérés is e tartalomra irányul, jogsértés megállapítására nem áll fenn jogalap. A vizsgált közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában a Kbt. 86. (2) bekezdés c) pontja alapján megállapította, hogy az összesített ellenszolgáltatás kirívóan alacsonynak minősül. Erre tekintettel április 4-én indokolást kért az ajánlattevőtől, az árképzés azon objektív tényezőinek bemutatását kérte, amelyek az ajánlatban szereplő ajánlati ár gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségét alátámasztják. Az ajánlatkérő külön adatot kért az alkalmazott átlagos rezsióradíj mértékéről. Az ajánlatkérő a nyertes által megadott indokolás alapján az ajánlati ár vitatott elemeként az anyagköltséget és a munkadíj összegét jelölte meg. A nyertes részére megküldött tájékoztatáskérés 1. és 2. pontjában a munkadíj kiszámításának egyik elemét képező rezsióradíjjal kapcsolatban kért tájékoztatást. Az ajánlattevő indokolásában már megjelölt rezsióradíj további tartalmi elemeinek bemutatását kérte, a kalkuláció során figyelembe vett összes munkaórának és teljesítésben résztvevők összesített létszámának megadását

18 18 kérte. A tájékoztatáskérés 3. pontjában ajánlatkérő arra vonatkozóan kért adatot, hogy a teljesítés időtartamán belül mennyi munkavégzéssel eltöltött nap felhasználásával tervezi az ajánlattevő a teljesítést. A tájékoztatáskérés 4. pontjában az ajánlati ár részét képező anyagköltségen belüli, a megjelölt tételben szereplő anyagárra vonatkozóan kért adatot az ajánlatkérő. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő a kirívóan alacsonynak értékelt összesített ellenszolgáltatás vonatkozásában kért további tájékoztatást, a vitatott tartalmi elemek megjelölésével meghatározott konkrét vizsgálati szempontok szerint. A tájékoztatáskérés nem haladta meg azt az ajánlati tartalmat, amelyre vonatkozóan az ajánlatkérő indokolást kért, az ellenszolgáltatás tartalmi elemeire vonatkozóan kért tájékoztatást annak érdekében, hogy meggyőződhessen a vállalás megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, az érvényesség elbírálásához tartozóan a gazdasági ésszerűség megítéléséhez szükséges lényeges ajánlati elemet érintett. A Döntőbizottság mindezekre figyelemmel megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta a Kbt. 86. (3) bekezdését és kért tájékoztatást a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan, a jogorvoslati kérelem ezen eleme megalapozatlan. A jogszerű tájékoztatás kérés alapján megadott ajánlattevői nyilatkozat tartalmát az ajánlatkérő köteles volt figyelembe venni az érvényesség vagy érvénytelenség megítélése során. A nyertes ajánlattevő részére előírt tájékoztatás kéréséhez kapcsolódóan a kérelmező hivatkozott a Kbt. 1. (1) és (3) bekezdésének megsértésére is, mivel azt az ajánlatkérő a többi ajánlattevőnek nem küldte meg. A Kbt. 1. (1) bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (3) bekezdés értelmében az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt a alapján az ajánlatkérő csak az indokoláskérés vonatkozásában tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint arról az ajánlatkérő köteles a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni. A Kbt. 86. (3) bekezdése a további tájékoztatás kérése vonatkozásában ilyen kötelezettséget nem ír elő. Tételes jogszabályi előíráson alapuló kötelezettség hiányában az alapelvi jogsértés olyan többlet tényállási elem alapján állapítható meg, amely a közbeszerzési verseny tisztaságát, illetőleg az ajánlattevők esélyegyenlőségét ténylegesen és közvetlenül sérti, veszélyezteti. A konkrét ügyben a Döntőbizottság ilyen többlet tényállást nem állapított meg, a nyertes ajánlattevő vonatkozásában az indokoláskérés megküldésével az ajánlattevők értesültek arról, hogy az ajánlatkérő a nyertes által megajánlott

19 19 ellenszolgáltatást kirívóan alacsonynak értékelte, és a Kbt. 86. (2) bekezdés c) pontja alapján a megjelölt tartalmi elemekre vonatkozóan indokolást kért, annak alátámasztását kérte, hogy a teljesítés a megajánlott ellenszolgáltatásért biztosított, a vállalás a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a kérelmező számára az nem volt problematikus, hogy a neki címzett tájékoztatáskérést sem küldte meg az ajánlatkérő a többi ajánlattevőnek. A Döntőbizottság többlettényállási elem hiányában alapelvi jogsértést sem állapított meg, a jogorvoslati kérelem ezen elemét is elutasította. A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a nyertes ajánlattevő indokolásában foglaltak és az ajánlatkérő rendelkezésére álló egyéb iratok, közöttük az ajánlattevő tájékoztatása alapján az ajánlatkérő meggyőződhetett-e a megajánlott ellenszolgáltatásért való teljesíthetőségről, megalapozott döntést tudott-e hozni az ajánlat érvényességéről. A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ezen elemében az alábbi indokok alapján megalapozott: A jogorvoslati eljárás során az nem volt vitatott, hogy az ajánlatkérő az ajánlati vállalás megalapozottságának megítéléséhez szükséges, lényeges tartalmi elemnek minősítette az összesített ellenszolgáltatás kalkulálása során figyelembe vett rezsióradíj képzésének alapadatait, a kalkulált összes munkaórát és az összes résztvevő létszámát, valamint a teljesítés időtartamán belül tervezett munkavégzéssel eltöltött napok számát. Ezen alapadatokra vonatkozóan kérte az ajánlatkérő kifejezetten a nyertes ajánlattevő tájékoztatását. A közbeszerzési eljárásban becsatolt iratok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott adatok semmilyen összesítést nem tartalmaznak. Ajánlatkérő a tájékoztatáskérése 1. és 2. pontjában kifejezetten olyan összesített adatok (összesen mennyi munkaóra, összesen hány fő) bemutatását kérte, amelyekkel az ajánlati ár, e körben az annak részét képező munkadíj megalapozottsága megállapítható. A munkadíj pedig az összes munkaóra és a rezsióradíj szorzatából számítható ki, amelyhez ajánlattevő az összes munkaóra adatot nem szolgáltatta ajánlatkérő részére, de nem adta meg a kivitelezéshez szükséges összes fő, létszám adatot sem. Ajánlattevőnek tulajdonképpen azt kellett volna adatokkal alátámasztania, hogy az általa megajánlott Ft összegű munkadíj megalapozott, mert a költségvetés szerinti kivitelezési munka kb összes munkaóra alatt elvégezhető, így az általa megjelölt Ft-os rezsióradíjjal számolva fedezetet nyújt a munkadíj körében jelentkező a rezsióradíj kalkulációban bemutatott - összes költségre. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevő által becsatolt költségvetés ilyen összesített adatokat nem tartalmazott, az időszükséglet pedig nem volt

20 20 minden tételnél feltüntetve, így az adatokból összesített adat nem is volt képezhető. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy az ajánlatkérőnek a nyertes ajánlattevő által benyújtott indokolás és további tájékoztatás alapján kellett azt megítélnie, hogy az abban megadottak megalapozottnak és objektívnek minősülnek-e, és ennek alapján alátámasztják-e a kirívóan alacsony ellenszolgáltatást. A Döntőbizottság álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő indokolásának és tájékoztatásának több része sem minősül objektív alapúnak, valamint a fentiekben tételesen megjelölt okokból nem támasztják alá az indokolás megalapozottságát, így az elfogadás feltétele sem áll fenn. A Döntőbizottság erre tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. (1) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 81. (3) bekezdését, amikor érvényesnek fogadta el a nyertes ajánlatát. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 91. (1) bekezdését is. A Kbt. 91. (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek alapján, valamint az 57. (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértő módon hozta meg az eljárást lezáró döntését a nyertes ajánlattevő vonatkozásában is, mivel az elbírálás körébe bevont, és a bírálati szempont szerint legkedvezőbbnek értékelt ajánlat érvénytelen volt. A Döntőbizottság a Kbt (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a megalapozatlan kérelmi elemet a Kbt (2) bekezdés a) pontja alapján elutasította, a megalapozott kérelmi elemek vonatkozásában a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megállapította a jogsértést, és a Kbt (3) bekezdés b) pontja alapján megsemmisítette a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. A Döntőbizottság a beszerzés becsült értékére és a reparálhatóságra tekintettel mellőzte a bírság kiszabását. A Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a Kbt (4)-(5) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A Döntőbizottság rögzíti, a jogorvoslati kérelem előterjesztésekor megfizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a Kbt (3) bekezdése alapján Ft volt, mivel a kérelmező a Kbt. 96/A. szerint előzetes