Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2011. (XI.2.) rendelete az állattartásról

Átírás

1 Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2011. (XI.2.) rendelete az állattartásról Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány 44/A (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. (1) bekezdésében, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendeletben foglalt szabályozás alapján a helyi állattartás szabályozására vonatkozóan az alábbi rendelete alkotja: I. Általános és értelmező rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, valamint székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező azon jogi személyekre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra (a továbbiakban együtt állattartókra) akinek tulajdonában, használatában, kezelésében lévő ingatlanon állat él. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telepre, nagyüzemi állattenyésztő és állattartó telepre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására. (3) 1 A község területén állatot tartani a hatályos állategészségügyi szabályok betartásával, valamint Nagykovácsi Nagyközség Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban HÉSz) előírásaira tekintettel jelen rendeletben meghatározott előírások figyelembevételével jelen rendelet mellékleteiben meghatározott övezeti besorolásban rögzített módon lehet. (4) 2 A község területe állattartás szempontjából az alábbi területekre tagozódik: Belterületre: - Falusias lakóterület - Kertvárosias lakóterület - Településközpont vegyes terület Külterületre: - Külterületi lakott helyek - Egyéb külterületek (5) E rendelet alkalmazásában az állatok csoportosítása a következő: 1. Haszonállatok: 1 Módosította: 32/2011. (XII.20.) sz. Kt. rendelet 1., hatályba lépés: december Módosította: 32/2011. (XII.20.) sz. Kt. rendelet 2., hatályba lépés: december 20.

2 - nagytestű haszonállatok (ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly, stb.) - közepes testű haszonállatok (sertés, juh, kecske, stb.) - kistestű haszonállatok (házinyúl, baromfi, galamb, nutria, stb.) 2. Kedvtelésből tartott állatok: - eb - macska - egyéb hobbiállatok (6) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt és legfeljebb egy hétig a lakásban illetve a hozzá tartozó melléképületben tartott tíz darabnál nem több baromfi. 2. Az állattartás közös szabályai (1) Állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építési és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz, stb.) tartható. (2) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet. Az állattartó köteles az állattartás során a hatályos jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani. (3) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítmények és azok környékének folyamatos tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, a rovarok és kártékony rágcsálók rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni. (4) Az állattartó az állat károsodásának vagy károkozásának megelőzése, a szökés és az eltulajdonítás megakadályozása céljából köteles megteremteni a megfelelő és biztonságos őrzés feltételeit. (5) Az állat számára biztosítani kell fajtájának, egészségügyi állapotának és természetes mozgásigényének megfelelő teret és mozgási lehetőséget. (6) Az esetlegesen megkötve tartott, mozgásában korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehetőségét. Az állandó kipányvázás, kikötés és a mozgásban való korlátozás tilos. (7) A szabadban tartott állatot védeni kell a számára kedvezőtlen időjárás esetleges káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. (8) Az állattartó az elhullott állat tekintetében a vonatkozó mindenkori hatályos állategészségügyi normák szerint köteles eljárni. (9) Tilos a haszonállatok tartása orvosi rendelő, óvoda, iskola, vendéglátóipari egyházi intézmény-, élelmiszertermelő - és kereskedelmi egységek, közétkeztetési 2

3 konyha, közhivatal területén. Továbbá a nagy haszonállatok tartása, a felsorolt intézmények telekhatárától mért 50 méteres távolságon belül. (10) Az állatok tartásához az ingatlan tulajdonosának, bérbeadójának, a többlakásos lakóházak közös használatú udvarán, vagy közös használatú helyiségeiben történő tartáshoz valamennyi tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. Többlakásos épület közös használatú udvarán vagy közös használatú helyiségében, illetve a hozzá tartozó területen állatot etetni vagy az állat etetését szolgáló eszközt kihelyezni csak a tulajdonostársak hozzájárulásával szabad. (11) Az állattartó az esetlegesen okozott kárért a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv állatokra vonatkozó felelősségi szabályai szerint felel. (12) Lakásban, illetve a lakáshoz tartozó, nem állattartási rendeltetésű helyiségekben haszonállatot tartani nem szabad. II. A haszonállattartás szabályai Haszonállatok tartása és elhelyezése Külterületi tartás 3. (1) Haszonállatok a község külterületén - kivéve a külterületi lakott helyeket számbeli korlátozás nélkül tarthatóak, figyelemmel a magasabb szintű jogszabályok állattartásra vonatkozó előírásaira ill. jelen rendeletben meghatározott szabályokra, különös tekintettel a környezet és természetvédelmi előírásokra. Belterületen és külterületi lakott helyen történő tartás 4. 3 Nagytestű és közepes testű haszonállatok falusias lakóterületen és külterületi lakott helyen tarthatóak az alábbi számbeli korlátozásokkal: - nagytestű haszonállat nem tartható Nagykovácsi belterületén. - közepes testű haszonállat esetén ingatlanonként összesen 2 db lehet. Szaporulatok: sertésnél 6 hetes választási korig 12 db; juhnál, kecskénél 4 hetes választási korig 2 db tartható. Kistestű haszonállatok falusias lakóterületen, kertvárosias lakóterületen, - kivéve Nagyszénáskert, Kálváriakert, Sebestyéndomb és Kecskehát területeket - és külterületi lakott helyen tarthatóak az alábbi számbeli korlátozásokkal: - kistestű haszonállat ingatlanonként összesen 30 db tartható. - sport és versenyeztetés céljából összesen 50 db galamb tartható. 3 Módosította: 32/2011. (XII.20.) sz. Kt. rendelet 3., hatályba lépés: december 20. 3

4 A haszonállattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 5. (1) Állatot tartani a védőtávolságok betartásával, építési engedély alapján épített épületben, a jelen rendeletben meghatározott számbeli korlátozásokkal, valamint a Helyi Építési Szabályzatban foglalt előírásokkal lehet. (2) Az állattartásra szolgáló építmény (ól, istálló, kifutó, stb.), illetve a trágyatároló védőtávolsága az 1. mellékletben meghatározottak szerint létesíthető. (3) Az állattartás céljára szolgáló épület csak építési engedély, a központi jogszabályban előírtak alapján létesíthető. Az építési engedélyhez csatolni kell a fent nevezett szakhatóságok hozzájárulásait (4) Az állattartás céljára szolgáló épület padozatát szivárgásmentes szilárd burkolattal kell ellátni, és a trágyalé elvezetéséről megfelelő lejtésű zárt elfolyóval kell gondoskodni. A trágyalevet vízzáró szigeteléssel és résmentes fedéllel ellátott gyűjtőaknába kell bevezetni. (5) A trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni, melynek vízzáró aljzatúnak kell lennie. A trágyagyűjtőt fedéllel kell ellátni. (6) A trágyalé- és trágyagyűjtőt szükség szerint ki kell üríteni. (7) Közcsatornába (csapadék és szennyvízcsatornába), közterületre, időszakos - és élővízfolyásba, ásott kútba trágyalevet bevezetni tilos. (8) Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajerő visszapótlás céljára lehet. A nyitottan tárolt trágyát az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beleforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell távolítani. 6. Méhtartás (1) A méhészkedés folytatása során a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet előírásait be kell tartani. (2) A méhtartó köteles ezen tevékenységét az önkormányzat felé, nyilvántartás végett bejelenteni. (3) A méhészetet (kaptárakat) közös használatú épülettől és szomszéd ingatlantól legalább 10 méter, használatban lévő utaktól az út szélétől mért 15 méter távolságon túl szabad elhelyezni. (4) Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakásával összefüggő területen van, a méhész köteles jól látható helyen a nevét, lakcímét telefonszámát (legalább 30 x 40 cm nagyságú táblán) kihelyezni. 4

5 III. Kedvtelésből tartott állatok tartására vonatkozó közös szabályok Veszélyes állatok tartása (1) A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól a 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet rendelkezései az irányadók. (2) A veszélyes állatok tartására vonatkozó engedélyezési eljárás részletes leírását a 2. számú melléklet tartalmazza. 12. Gyepmesteri eljárás szabályai (1) A gyepmester hetente a szerződésben foglaltak szerinti alkalommal ellenőrzést tart a nagyközség közterületén. A befogásról és a sikertelen befogásról is kötelezettsége a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott ügyintézőjénél jelentést tenni. A jelentésben fel kell tüntetni a befogott, illetve a befogni megkísérelt eb jellemzőit, tulajdonosának nevét továbbá azonosításra szolgáló egyéb adatait. (2) Akinek a közterületen kóborló gazdátlan ebek sérülést okoztak, illetőleg akiket ezek az ebek veszélyeztetnek, a gyepmestert közvetlenül is értesíthetik. A megfelelő intézkedések kezdeményezése érdekében közvetlenül a gyepmesterhez fordulhat az elhullott állati tetem észlelője is. A kóbor ebek befogásáról, valamint a közterületen elhullott állatok tetemének elszállításáról a gyepmester gondoskodik a bejelentéstől számított 24 órán belül. (3) A gyepmester az értesítésre haladéktalanul köteles megtenni a megfelelő intézkedéseket, valamint azokról a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott ügyintézőjénél 8 napon belül jelentést köteles tenni. A jelentésben szerepeltetni kell az intézkedést kérő nevét, címét, aki aláírásával köteles az intézkedés megtörténtét igazolni. (4) A befogott ebek megőrzése 14 napig a gyepmesteri telepen történik. (5) A befogott ebek állatorvosi vizsgálat után a felmerült befogási, állatorvosi és tartási költségek térítése ellenében kiválthatóak. Amennyiben a tulajdonos az ebet ki kívánja váltani, a gyepmesternek biztosítania kell a telepre való bejutását. 4 Hatályon kívül helyezte: 16/2012, (IV. 25.) 1., hatályba lépés: április 25. 5

6 (6) Ha a befogott eb tulajdonosa 14 napon belül nem váltja ki az állatot, azt a gyepmester a helyi állatvédő egyesületek értesítésével egyidejűleg értékesítheti, vagy a hatósági állatorvos rendelkezése szerint kiirthatja. Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás. (7) A gyepmester évente a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított ügyintézőjével előre egyeztetett módon legalább kétszer az egész községre kiterjedő befogási akciót szervez a kóbor állatok begyűjtésére. (8) A gyepmesteri költség az állattartót terheli, mely adók módjára behajtásra kerül. IV Szabálysértési rendelkezések (1)-(2) V. Záró rendelkezések 14. (1) Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. (2) Azon állattartók, akik a kihirdetéskor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon folytatnak állattartást, január 1. napjáig kötelesek tevékenységüket e rendelet előírásainak megfelelően megváltoztatni, illetve a feltételeket megteremteni. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állattartásról szóló 21/2004. (VII.20.) sz. Kt. rendelet. (4) 6 A 4. alól a Polgármester egyedi kérelem alapján felmentést adhat azok számára, akiknél a rendelet előírásaitól eltérő állattartási forma a rendelet hatályba lépése előtt legalább 10 éve kialakult. Nagykovácsi, október Hatályon kívül helyezte: 18/2012. (IV.25.) sz. Kt. rendelet 5., hatályba lépés: április Módosította: 32/2011. (XII.20.) sz. Kt. rendelet 4., hatályba lépés: december 20. 6

7 Bencsik Mónika polgármester Tóthné Pataki Csilla jegyző A rendelet kihirdetésének napja: november 2. Tóthné Pataki Csilla jegyző 1. számú melléklet 7

8 Az állattartás céljára szolgáló létesítmények építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok: Építmény (ól, istálló, stb.) lakóépülettől Ásott kúttól Nagy és közepes 15 m 15 m haszonállat Kis haszon állat 10 m 10 m Trágyatároló 15 m 15 m 2. számú melléklet 8

9 Veszélyes állatok tartásának engedélyezése Az eljárás megindítása Az eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul. A kérelmet személyesen, postai úton, vagy az Ügyfélszolgálati Irodán lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: Ft illetékbélyeget (általános illeték), az állattartó egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát; nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a kérelmező nem áll cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alatt, szakirányú tartási ismereteket igazoló, legalább középfokú szakképesítés és szakmai gyakorlat igazolását, vagy ennek hiányában a felsoroltaknak megfelelő személy alkalmazásának igazolását, a tartási hely közvetlen szomszédjainak beleegyező nyilatkozatát, Az állattartó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy biztosítja a jogszabály által előírt feltételeket és teljesíti a vonatkozó biztonsági előírásokat. Az ügymenet leírása A települési önkormányzat jegyzője a veszélyes állat nyilvántartásba vételére és hatósági ellenőrzésére köteles. Amennyiben a tartás körülményei a jogszabályban előírt feltételeknek megfelelnek, a jegyző a tartást határozat formájában engedélyezi. Amennyiben a tartás biztonsági feltételei nem felelnek meg a mellékletekben előírtaknak, a jegyző az Átv ában foglaltak szerint jár el. A veszélyes állatok tartására vonatkozó feltételek megszegése esetén az eljáró hatóság az Átv.-ben meghatározott kötelezettségei mellett az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott bírságot szab ki. Jogszabályok évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi XCIII. törvény az illetékekről 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 3. számú melléklet Bejelentés az ebtartásról 9

10 Az eb tulajdonosának neve:.. Az eb tulajdonosának lakcíme:. Az eb tartási helye: Az eb fajtája:. Az eb születési ideje:. Az eb neme:, színe: Az elhullás időpontja:. Az elvesztés helye, időpontja:..év.hó.nap.. Bejelentő aláírása Függelék A rendelet hatálybalépésekor az állattartásra vonatkozó fontosabb jogszabályok gyűjteménye: 10

11 1998.évi XXVIII. törvény Az állatok védelméről és kíméletéről évi CLXXVI. törvény Az állategészségügyről 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről 334/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 218/1999. (XII.28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat - és hatásköreiről 8/1999. KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól 41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állat- egészségügyi szabályzat kiadásáról 32/1999. (III.31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet a méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 164/2008.(XII.20.)FVM rendelet a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól 11