EGY MAGYAR RUHÁZATI TERMELŐVÁLLALAT UKRAJNÁBA TÖRTÉNŐ TERMELÉSÁTHELYEZÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGY MAGYAR RUHÁZATI TERMELŐVÁLLALAT UKRAJNÁBA TÖRTÉNŐ TERMELÉSÁTHELYEZÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány EGY MAGYAR RUHÁZATI TERMELŐVÁLLALAT UKRAJNÁBA TÖRTÉNŐ TERMELÉSÁTHELYEZÉSÉNEK GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGÁLATA Készítette: Méhes Balázs Budapest,

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 3 II. A Color Kft. bemutatása... 6 II. 1. A cég története... 6 II. 2. Tevékenységi kör... 7 III. A textil-és ruházati iparágakra vonatkozó nemzetközi szabályozások... 9 III. 1. A Világkereskedelmi Szervezet szabályozása és hatásai a Color Kft.-re... 9 III. 2. Ukrajna és a Világkereskedelmi Szervezet III. 2. Európai Uniós szabályozás III. 3. Ukrajna és az Európai Unió III Az EU-Ukrajna kapcsolatok története III Partnerségi és együttműködési megállapodás III. 4. Összegzés IV. A ruházati és textilipar helyzete Magyarországon IV. 1. Össztermelés, értékesítés, foglalkoztatottak száma, hatékonyság IV. 2. A külkereskedelmi forgalom IV. 3. Összegzés és a piaci helyzet elemzése V. A nemzetközi terjeszkedés motivációja VI. 1. Elméleti háttér V. 2. A Color Kft. motivációja és gyakorlati háttér VI. Az ukrán és a magyar bérszínvonal összehasonlítása VI. 1. Átlagbérek Ukrajnában VI. 2. Átlagbérek Magyarországon VI. 3. A munkaerő elérhetősége Ukrajnában VI. 4. Összegzés VII. Ukrajna PEST elemzése VII. 1. Politikai helyzet VII. 2. Gazdasági helyzet VII. 3. Szociális helyzet VII. 4. Technológiai helyzet VII. 5. Az országkockázatok összesítése VIII. A magyar és az ukrán vállalkozások adóterheinek összehasonlítása VIII.1. Magyarország VIII.1.1. Országos adók VIII.1.2. Helyi adók VIII Béreket terhelő munkaadói járulékok Magyarországon VIII.2. Ukrajna VIII Országos adók VIII Helyi adók VIII Béreket terhelő munkaadói járulékok Ukrajnában VIII. 3. Az ukrán és a magyar adóék összehasonlítása VIII. 4. Összegzés IX. Következtetések és összefoglalás X. Irodalomjegyzék XI. Táblázatok jegyzéke

3 I. Bevezetés Dolgozatomban azt fogom megvizsgálni, érdemes-e egy magyar ruházati ipari termelővállalatnak áthelyeznie termelését Ukrajnába. Az áttelepülés kérdésének felvetődése a piaci körülményeket tekintve nem meglepő. Az utóbbi tíz évben a magyar textil-, ruházati, bőr- és cipőipari ágazatok termelési volumene drasztikus mértékben csökkent. Ezen tendencia egyik legfontosabb elindítója az olcsó munkaerővel rendelkező országok csoportja, Kína vezetésével. Rengeteg alkalommal lehetett hallani korábban azt a véleményt, mely egy évtizeddel ezelőtt még részben igaz is volt. Ennek lényege, hogy a kínai termékek alacsony bérköltségtartalmuknak köszönhetően olcsók, a minőség tekintetében azonban nem kelhetnek versenyre a kiváló és nívós európai gyártmányokkal. Hasonlóan a japán autógyártók 70-es évekbeli lenézéséhez, ez mára megváltozott. Számos nagy divatcég, mint amilyen a Benetton is, jelentős termelési kapacitásokat helyezett Kínába, ahol magas minőségű divatcikkeket állítanak elő. Ebből következően a jó minőségű, nagy hozzáadott értékű termékek gyártása mellett szükségszerűen csökkenteni kell a költségeket is. Mindezek után úgy érzem, szükséges megindokolnom, miért is választottam Ukrajnát cél országként a vizsgálat végrehajtásához. Négy fő szempontból tanulmányoztam a lehetséges országokat. Ezek a következők voltak: a Magyarországtól, illetve a Color Kft. célpiacaitól való távolság; a vállalkozásalapítási folyamat nehézsége és az adózási rendszer; az ország Európai Uniós integrációjának foka; a bérszint alakulása az iparban, ezen belül is a textil-és ruházati termelőiparban. Az első szempont vizsgálata több választási orientációt is kínál. A Color Kft. célpiacai főként Nyugat-Európában találhatóak, többek között Franciaország, Németország tartozik ide. Ebből következik, hogy a földrajzi távolság szerint Magyarország valamelyik nyugati szomszédjához való áttelepülés a kedvező. Ebben az esetben Ausztria, Szlovénia és Horvátország egyes részei közül választhatunk. További szomszédaink, így Szerbia, Románia, Ukrajna és Szlovákia ebből az aspektusból kevésbé kedvezőek. Ha nagyobb földrajzi távolságban gondolkodunk, Kína is a lehetséges országok közé kerül. A kontinensnyi állam rendkívül alacsony bérszínvonala csak az érem egyik - 3 -

4 oldala; a távolság miatt felmerülő szállítási és koordinációs igények növekedése, és az ebből fakadó piaci változások gyors kielégítési képességének csökkenése a másik. A második szempont tekintetében az Európai Unió tagjai élveznek előnyt, a közösségi szabályozás jelentős könnyítéseket jelent mind az adminisztráció, mind a vállalkozás működése során. A szomszédos országok közül ezt a feltételt Szlovákia, Ausztria, Szlovénia és Románia teljesíti. A második vizsgálati szempontnak ebből következően közös metszésterülete van a harmadikkal. A vállalkozásalapítási vetületen kívül számos más működési részt befolyásol az európai integrációhoz való viszony. Az egyik legfontosabb a verseny szabályozása, ez különösen érvényes a külföldi illetőségű befektető cégek számára. A hivatalos és számszerűsíthető kereskedelmi korlátozásokon kívül ugyanis számos olyan is létezhet különböző engedélyezési, bürokratikus megkötések melyek kezelésében a hazai cégek már járatosak, azonban egy tevékenységét éppen csak megkezdő, nem honos vállalkozás számára ezek felismerése és az ezekhez való alkalmazkodás legalábbis eleinte nehézkes feladatnak bizonyulhat. Szándékosan hagytam utolsó szempontnak a bérszint alakulását az iparban, ezen belül is a textil-és ruházati termelőiparban. Természetében ugyanis hasonló a pókerbeli Royal Flush kombinációhoz: mindent visz. A textil- és ruházati ipar rendkívül munkaerőigényes ágazat. Ebből következően a munkaerő költségvonzata jelentős részt képvisel a cégek összköltségében. Ennek alátámasztására a Color Kft. éves beszámolójából vett adatokat használom fel. A bér, bérjárulékok és a személyi jellegű egyéb kifizetések aránya a cég összes költségéhez viszonyítva ugyanis eléri az 52 %-ot. Az ötödik és egyik legfontosabb érv Ukrajna mellett speciálisan csak a Color Kft.-t érinti. A vállalkozás ugyanis már rendelkezik tapasztalatokkal az ukrán gyártással kapcsolatban. A cég 1992-től egészen 2000-ig együttműködött egy ukrán varrodával, az egyik nagy nyugat-európai megbízója számára történő gyártásba az ukrán partnert alvállalkozóként vonta be. A Color Kft. vezetése elégedett volt mind a minőséggel, mind az árral ebben az időszakban. Az együttműködésnek a megbízó csődje jelentette a végét, a Color Kft. az így lecsökkent megrendelési volument ugyanis már a magyarországi üzemeiben is le tudta gyártani. A cég vezetője pedig akkoriban leginkább a magyarországi alkalmazottak iránti szociális elhivatottságból úgy döntött, nem helyezi át a termelést Ukrajnába. Az árverseny kiéleződése, és leginkább a - 4 -

5 bérszínvonal magas és továbbra is emelkedő magyar szintje azonban elgondolkodtatta a menedzsmentet az utóbbi időben. A szempontok többségét figyelembe véve döntöttem tehát Ukrajna mellett: nem tagja ugyan az Európai Uniónak, de a magyarhoz képest jóval alacsonyabb bérszínvonal, az utóbbi években egyszerűsödő adórendszer, Magyarországhoz való relatív közelsége vonzó befektetési célponttá teszi. Ehhez társul még az ukrán gyártással kapcsolatban a cég már meglévő, majd egy évtizedes jó tapasztalata. Vajon az első négy aspektus beható vizsgálata után hasonló eredményre jutunk? Diplomamunkám célja ennek kiderítése

6 II. A Color Kft. bemutatása II. 1. A cég története A COLOR Ruházati és Kereskedelmi Kft. jogelődje 1954-ben alakult a Zala Megyei Tanács alapításában, Zalaegerszegi Kötött- és Kézműipari Vállalat néven, a térségben lévő szabad női munkaerő foglalkoztatására. Kezdetben több telephelyes cégként működött, valamennyi üzemegységük Zala megyében volt (Zalaegerszeg, Letenye, Lovászi, Gellénháza, Bázakerettye). A központ a megyeszékhelyen található. Jelenleg termelő tevékenység a zalaegerszegi központi telephelyen folyik. A társaság 1974-től 1991-ig Color Ruházati Vállalat néven végezte tevékenységét. A 60-as évek végéig a termékskála rendkívül vegyes volt, női-, gyermek-, munka- és védőruházatot egyaránt termelt a cég. A 70-es években folyamatos profiltisztítást hajtott végre a vállalat ra a gépi fejlesztések révén megteremtették az igényes női felsőruházat konfekcionálásának alapjait, külpiaci kapcsolatokat teremtettek, ezzel lehetőség adódott a dinamikus növekedésre től kezdve már férfi kabátok, zakók, nadrágok készítését is vállalja a cég. A vállalat privatizációja 1992-ben zajlott, két lépésben. Szeptemberre a menedzsment teljes kivásárlással magánosította a céget. Ezt követően megalakult a Color Ruházati és Kereskedelmi Kft. A társaság tulajdonosai magyar magánszemélyek. A Color Kft ben új, zöldövezeti telephelyre költözött. Fontos szervezeti változásra került sor a és évben. A bázakerettyei és lovászi üzem február 1-jétől önálló, Göcsej-Ciklámen Konfekció Kft. néven működik, a letenyei üzem január l-jétől pedig Mura Kereskedőház Kereskedelmi és Ipari Kft. néven folytatja tevékenységét. Az átszervezést követően a Kft-ben a foglalkoztatottak létszáma a korábbi 400-ról 190 főre csökkent. Ez a statisztikai állományi létszám, nem tartalmazza a tartósan távollevőket pl. a gyermekgondozási segélyt, gyermekgondozási díjat, ápolási díjat, gyermeknevelési támogatást igénybe vevőket. Ezzel a létszámcsökkenéssel a társaság a kis-és középvállalkozás kategóriába került, ami lehetővé teszi az uniós és egyéb pályázati források igénybevételét. A szakképzett és gyakorlott munkaerő megtartása érdekében a bérek emelésére kiemelt - 6 -

7 figyelmet fordítanak. Az egyre erősödő versenyben az anyagi erőforrások korlátozottak, így a munka jobb megszervezésére, új munkamódszerek kidolgozására is szükség van. A városban a közelmúltban megszűnt a ZA-KO Rt, amely a Color Kft.-hez hasonló profilú tevékenységet végzett. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy a cég számos területen minőségi létszámcserét hajtson végre, magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek álltak munkába novemberében a cég bevezette az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert. A Color Kft. több bolthelyiséggel is rendelkezik. Zalaegerszegen, a központi telephelyen került kialakításra egy gyári diszkont. Ezen felül a városközpontban is működik egy mintabolt, Budapesten pedig a Trend2 bevásárlóközpontban üzemeltet egy nagykereskedelmi mintaüzletet a cég. A társaság fontosnak tartja a vásárokon, kiállításokon való részvételt, valamint divatbemutatókon is népszerűsíti kollekcióját. II. 2. Tevékenységi kör A cég alapvetően háromféle tevékenységet végez. Az egyik legrégebbi tevékenységnek a külföldi megrendelők számára végzett bérmunka számít. Ennél a magyar ruhaiparban hagyományosnak számító együttműködési formánál a megrendelő mindent a Color Kft. rendelkezésére bocsát, a tervektől az alapanyagokon át a kellékekig. Ez alól kivételt képez az angol Marchpole-lal kötött megállapodás, ahol az alapanyag finanszírozását a Color Kft. magára vállalta. Ezt követően a cég előállítja a terméket, amelyet a vevő által küldött fuvareszközön szállítanak a vevőhöz. A másik fő tevékenység a Féraud francia céggel néhány éve elkezdett logisztikai irányú együttműködés. Ennek lényege, hogy a Color Kft. koordinálja a francia cég gyártását Magyarországon, Törökországban és a Távol-Keleten. A francia partner egyes megrendeléseit a Kft. gyártja. A jelentősebb hányadot azonban továbbítja más országokba, a Féraud ottani partnereinek osztja el a munkát. Ez a tervrajzok, szabásminták, és kellékek továbbítását foglalja magába. A Color Kft. tevékenysége ezzel befejeződik, azaz a távol-keleti vagy török készáru már közvetlenül a - 7 -

8 megrendelőhöz kerül. Ezt a disztribúciós tevékenységet korábban egy közvetítő cég látta el Németországban, munkájukat egy éve vette át a Kft. A cég jövője szempontjából bizonyosan a hasonló tevékenységekkel történő profilbővítés jelentheti a fennmaradás zálogát. A harmadik fő tevékenység a saját kollekció gyártása és értékesítése, melynek kialakítása 1994-re tehető. A termelés 80%-a export, 20%-a belföldi értékesítésre kerül. Főbb vevőik Németországból, Franciaországból és Olaszországból kerülnek ki. A legfontosabb külföldi megrendelők közé jelenleg a francia Féraud és a brit Marchpole tartozik. Ezen kívül azonban még számos más megbízó részére vállal munkát. A rendszerváltást követően kezdte el a cég saját márkás kollekció forgalmazását. A saját kollekció kialakításánál nem alkalmaznak állandó tervezőt, a társaságon belül van egy 4 fős csapat, akik alkalomra szerződtetett hazai divattervezővel működnek együtt. Egy évben 3 kollekcióval jelenik meg a Kft.: az őszi téli, a tavaszi nyári és az alkalmi kollekcióval. Az exportra történő gyártásnál a cég ezen kívül neves külföldi divattervezõkkel dolgozik együtt a kollekciók elkészítésében, ezek közé tartozik a Kenzo, Féraud és a Jean Charle de Casselbajac (JCC). A saját márkás termékek három márkanév alatt kerülnek értékesítésre, ezek a következők: COLOR: a modem üzletasszonyok részére készült, klasszikus stílus, elegáns, időtálló, egyszerű, jól variálható kellemes viselet, elérhető áron, illetve a Color férfiak részére kialakított kollekciója. Feminité by Color: exkluzív stílus, amely az ambiciózus nőknek ajánlott minden alkalomra, nőies és sokoldalú. Aki ezt a márkát viseli, minden helyzetben kellemesen és magabiztosan érzi magát. Ez a márka magas minőséget garantál, megfizethető, versenyképes áron. Kristóf-C: Férfi kabátok és könnyű zakók igényes férfiaknak. A Kft. szezononként megjelenő katalógusa a legsikeresebb modelljeiket mutatja be

9 III. A textil-és ruházati iparágakra vonatkozó nemzetközi szabályozások A nemzetközi szabályozást több szempontból is fontosnak tartom megvizsgálni. Egyrészt nagy gyakorlati jelentőséggel bírnak a nemzetközi megállapodások, mind az áruk mozgását, mind pedig a vállalkozások mobilitását tekintve. Másrészt, mivel Ukrajna nem az Európai Unió tagja, szükséges megismerkedni azokkal a megállapodásokkal, amelyek az Unió és Ukrajna közötti áruáramlást és vállalkozási szabályozásokat érintik. III. 1. A Világkereskedelmi Szervezet szabályozása és hatásai a Color Kft.-re A Világkereskedelmi Szervezet, amely 1995-ben jött létre az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) intézményesítéseként és amelybe valamennyi GATT-tag felvételre került, köztük Magyarország is célja, hogy elősegítse a tagállamok közti szabad és zavartalan kereskedelmet. Ezt a vámok szintjének világméretű csökkentésével, valamint a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok felszámolásával igyekszik elérni. Ez a liberalizációs folyamat valóban világméretű, hiszen a tagok létszáma 152 tagállamot számlál, s Oroszországon kívül valamennyi jelentős gazdasági hatalmat magáénak tudhatja. Ez utóbbi állam csatlakozási tárgyalásainak befejezésére ugyancsak ebben az évben lehet számítani. A szervezet ezen túlmenően fórumként szolgál a résztvevő országok kereskedelemi vitáinak megtárgyalására és rendezésére is. A textil és ruházati termékek világpiacra kerülésének szabályai mindig is a legkényesebb és legvitatottabb témák közé tartoztak, már a GATT idején is. Ennek oka, hogy rendkívül nagy súllyal bírtak és bírnak ma is az egyes országok gazdaságainak fenntartásában és fejlődésében. A konkrét gazdasági növekedésben betöltött szerepét jelentősen felülmúlja a foglalkoztatás terén kifejtett pozitív hatása. A 27 tagú Európai Unióban például a textil-, ruha- és bőripari ágazat 240 milliárd eurós forgalma a teljes ipari termelés 4%-át teszi ki. Így mintegy 3,2 millió főt foglalkoztat, amely az Unió feldolgozóipari munkahelyeinek 9,3%-át jelenti (EGSZB, 2008) től egészen 1994-ig a Textilrost Egyezmény (Multifibre Arrangement) határozta meg a textil és ruházati termékek kereskedelmét a WTO-tagállamok között. Az - 9 -

10 egyezmény minden egyes tagállamra külön megállapított kvótát alkalmazott, az illető ország exportteljesítményétől függően. Ezt a diszkriminatív eljárást váltotta fel a WTO textil- és ruházati termékekről szóló megállapodása (ATC) 1995-ben, ennek célja a kvóták megszüntetése volt. Tízéves átmeneti időszakot határozott meg annak érdekében, hogy a kereskedelmi felek alkalmazkodni tudjanak a radikálisan megváltozó feltételekhez. Az alkalmazkodásra leginkább a fejlett európai tagállamoknak volt szükségük. Ebben a munkaerő-igényes ágazatban a keleti konkurens államokénál jóval magasabb általános bérszínvonal jelentette és jelenti ma is az egyik legfontosabb hátrányt. A nyugat-európai országok többsége alkalmazkodott az új piaci helyzethez, míg a dél-európai államok heves tiltakozásba kezdtek. A kvóták végleges eltörlésére január 1-jétől került sor. A Color Kft.-t is erősen érintette a kvóták fokozatos felszámolása. Közvetlen hatása volt a hagyományos konfekcióipari termékek egyre csökkenő áraira, így csökkentve fokozatosan az ilyen termékeken elérhető hasznot. A trendet a Color Kft. is felismerte, és olyan magas hozzáadott értékű tevékenységekbe kezdett, melyek váltást jelentettek az addigi tevékenységekhez képest. Ezek közé tartozik a bevezetőben már említett, főként nyugat-európai partnerek részére végzett gyártási koordinációs és disztribúciós tevékenység. Mivel a cég a pusztán ár-alapú versenyben már nem tudja megállni a helyét kialakult bérszínvonal miatt, a vezetés arra törekszik, hogy a jövőben minél több hasonló együttműködési formát hozzon létre. Az ilyen és hasonló megállapodások járulhatnak hozzá a vállalkozás további fejlődéséhez. III. 2. Ukrajna és a Világkereskedelmi Szervezet Ukrajna 1993-ban nyújtotta be WTO tagságra vonatkozó kérelmét. 14 évnyi tárgyalás után a Világkereskedelmi Szervezet illetékes munkacsoportja lezárta a tárgyalásokat. Keleti szomszédunk parlamentjének így július 4-ig kell ratifikálnia a megegyezést, az ország az ezt követő harmincadik naptól válik a szervezet teljes jogú tagjává. Fontos megjegyezni, hogy Ukrajna már eddig is megfigyelőként követte nyomon a szervezet munkáját. Az Ukrajna által vállalt legfontosabb vállalások az áruk és szolgáltatások piacra lépésének szabályaira vonatkoznak

11 Az áruk tekintetében a megállapodás mezőgazdasági és ipari termékekre tér ki. Az ipari importtermékekre kiszabott terheket is számos területen csökkentik illetve eltörlik, ebbe a körbe tartoznak a ruhaanyagok előállításához használt szálak, a ruhaalapanyagok, valamint a ruhaipari késztermékek is. Jelenleg a ruhaipari késztermékeket a legtöbb esetben mintegy 10 %-os vám terheli. III. 2. Európai Uniós szabályozás Az Európai Unió mind a 27 tagállama tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek is. Ebből következően az uniós szabályozásnak összhangban kell lennie a WTO szabályrendszerével január 1-jétől kezdve működik a tagállamok között a belső piac. Többek között ehhez kapcsolódóan jött létre az a textiltermékek harmadik országból való behozatalának szabályait rögzítő tanácsi rendelet, melyet a mai napig a témakör alapdokumentumának tekintenek és amelyet a Bizottság a Tanács jóváhagyásával folyamatosan aktualizál. Ahogyan a szóban forgó 3030/93/EGK számú rendelet is kimondja, a belső piac létrehozása január 1-jével befejeződött. Ennek egyik következménye, hogy az addig tagállamonként külön-külön nyilvántartott keretmennyiségi kihasználtságot felváltotta a közösségi adatgyűjtés. III. 3. Ukrajna és az Európai Unió III Az EU-Ukrajna kapcsolatok története Ukrajna és az Európai Unió közeledése a Szovjetunió felbomlását követően kezdődött el szeptember 14-én jött létre az első hivatalos találkozó Leonid Kravchuk ukrán és Jacques Delors európai bizottsági elnök között. Ezt követően rendszeressé váltak az ilyen magas szintű találkozók ban indultak meg az egyeztetések a Partnerségi és együttműködési megállapodás tartalmát illetően. Ugyanebben az évben köttetett meg az EK és Ukrajna közötti, textiláruk kereskedelméről szóló egyezmény június 14-én írta alá a Partnerségi és együttműködési megállapodást (PCA) a két fél, mely 1998-ban lépett életbe (Az Európai Unió Ukrajnai Delegációja, 2008) ben kezdődtek el az Európai Szomszédsági Politika (ENP) keretében az egyeztetések egy ún. akcióterv tartalmáról. A más néven Európai Szomszédsági

12 Akciótervnek is nevezett megállapodást február 21-én hagyták jóvá, mely az érvényben lévő PCA-ben lefektetett rendelkezések végrehajtását hivatott elősegíteni, három évre szólóan. Mivel a tervben foglaltak lényegében megerősítették a PCA-ben már szereplő ukrán vállalásokat, ennek tartalmát nem kívánom részletesen ismertetni. III Partnerségi és együttműködési megállapodás Az Európai Unió és Ukrajna illetékes képviselői között létrejött első, fontos megállapodás az 1994 június 16-án aláírt Partnerségi és együttműködési megállapodás (PCA), mely 1998 március 1-én lépett életbe. A megegyezés tíz évig volt érvényben, azaz idén március 1-én járt le. Mivel Ukrajna WTO-csatlakozásának ratifikálása várhatóan nyár elejéig megtörténik, a felek úgy döntöttek, hogy az EU és Ukrajna közt nemrég elkezdett szabadkereskedelmi megállapodást érintő tárgyalások lezárásáig a PCA érvényességét meghosszabbítják Szakértők szerint ez legkorábban két-három éven belül valósulhat meg. (Silina, 2008). A megállapodás alapvető céljai közé tartozott az Ukrajnában elindult politikai és gazdasági reformok támogatása, valamint a biztonság és stabilitás növelése a közös kapcsolatok révén. A további fontos területek közé tartozott az áruk áramlására, az üzleti és befektetési környezet és a verseny szabályaira vonatkozó megállapodások (PCA, 1994). Áruk áramlása Mivel mindkét fél arra számított, hogy Ukrajna középtávon a Világkereskedelmi Szervezet tagjává válik, megállapodásaikat eleve a WTO elvei szerint alkották meg. Az áruk egymás piacaira való belépésére három fő elvet fektettek le: a legnagyobb kedvezmény elvét, a mennyiségi korlátozások tilalmát és a tranzitforgalom vámmentességét. A legnagyobb kedvezmény elve (LNKE) értelmében a felek egymásnak megadnak minden olyan vámkedvezményt, amelyet más partnereiknek is biztosítottak. Ez alól kivételt jelentettek az Általános Vámpreferencia (GSP) rendelkezései alá eső termékek. Ezek egyoldalú vámkedvezményeket biztosítottak Ukrajna számára. A megállapodás két esetben lehetővé tette Ukrajna számára kvóták bevezetését. Az ún. növekvő iparágak esetén, valamint az olyan nehézségekkel küzdő szektorok

13 szabályozásánál, melyek jelentős szociális válsághoz vezethetnének az adott iparágban. Ezen mennyiségi korlátozásokról előre kellett értesítenie az Uniót, valamint a Közösség országaiból érkező import maximum 15 %-át érinthette. A felek abban is megegyeztek, hogy az egymás területén áthaladó tranzitforgalmat vámmentessé teszik, a szállítmányokat felesleges késésnek nem teszik ki. A megállapodás ezen része a ruházati és textiltermékek vámszintjének jelentős csökkenéséhez is vezetett. Üzleti környezet, vállalkozásalapítás A megállapodás fontos kitételeket tartalmazott a vállalkozások alapítását és működését tekintve is. A Közösség az ukrán vállalkozók európai uniós cégalapításainál garantálta a korábban említett LNKE szerinti elbánásmódot. A vállalkozás további működésére pedig az adott ország szabályai vonatkoztak (nemzeti elbánás elve). Ez alól számos iparág kivételt jelentett, mint például a bányászat. A textil- és ruházati ipar nem tartozott ezek közé. Közösségi vállalkozók ukrajnai cégalapításkor, és a vállalkozás működése során is választhattak az LNKE és a nemzeti elbánás elve közül aszerint, hogy melyik bizonyult kedvezőbbnek. Versenyszabályozás A PCA számtalan rendelkezést tartalmaz, melyek célja a szabad és tiszta verseny biztosítása az uniós és ukrán piacon, az áruk és vállalatok szintjén egyaránt. Ezek a szándékok azonban nagyon általános formában kerültek megfogalmazásra, mintegy lefektetve az alapokat. A felek egyrészt vállalták, hogy a vállalatok versenyképességét javító szabályozásokat hoznak létre. Ez főként Ukrajnára vonatkozott, az Unió segítséget is ajánlott ilyen törvények megalkotásában. Ezek célja, hogy a vállalatok ne akadályozzák a versenyt például azáltal, hogy bizonyos cégek számára nem hajlandóak értékesíteni, vagy vásárolni ezektől. A felek a megegyezés értemében tartózkodnak olyan állami támogatások nyújtásától, melyek az egymás közötti kereskedelmet torzítják, például az export vagy a termelés támogatásának formájában

14 Az áruk közötti versenyre is alapvető szabályok kerültek megalkotásra. Többek között az Európai Unió és Ukrajna vámhatóságai kell, hogy megállapítsák az importált termékek aktuális piaci értékét az adminisztratív módon meghatározott, piaci árnál alacsonyabb vagy magasabb érték elkerülése céljából. Az áruk beléptetésére vonatkozóan a felek megállapodtak abban is, hogy az importprocedúra időigényét a lehetséges minimumra szorítják le. Ezen túlmenően, a vámhatóságok által nyújtott szolgáltatásoknak arányosan kell viszonyulniuk a szolgáltatás díjához. Így kerülhető el, hogy ezek a szolgáltatások rejtett importterhekké váljanak. Az ilyen eljárást követően importált termékeknél a továbbiakban a nemzeti elbánás elvének kell érvényesülnie, azaz: a kivetett adók és egyéb járulékok mértéke nem lehet magasabb a hazai árukra kiszabottaknál. A megállapodás fő részeit áttekintve megállapítható, hogy jelentősen megkönnyítette az Ukrajnában befektető külföldi, illetve az Unióban beruházó ukrán vállalkozások dolgát. Az áruk áramlásának zavartalanabbá tétele és költségeinek csökkentése, az egymás területén megtelepülni kívánó cégek ügyintézési szükségleteinek egyszerűsítése és a tiszta versenyre való törekvés érdekében tett lépések mind ezt szolgálják

15 III. 4. Összegzés A harmadik fejezetből kiderült, hogy a Világkereskedelmi Szervezet textilszabályozása egy régóta kényesnek számító terület szabályait változtatta meg a kvóták eltörlésével, a tíz éves átmeneti időszak alatt. Ebben az időszakban az európai országok eltérően reagáltak: Németország és az északi országok alkalmazkodtak, míg a divatnagyhatalom Franciaország és a déli országok tiltakoztak. Utóbbi országok ellenállásának eredményeképpen három évvel kitolták a kvóták megszüntetésének határidejét, ez a lépés azonban csak elodázta a probléma megoldásának szükségességét. A Color Kft.-re is negatív hatással volt az árak csökkenése, alkalmazkodnia kellett, hogy fennmaradhasson az új helyzetben. A költségek lefaragása mellett profilbővítést hajtott végre a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek bevonásával. Ennek keretében a cég tovább szeretné bővíteni a hasonló együttműködések körét, ugyanis ezek járulnak hozzá leginkább a tevékenységi kör átalakításához és a cég fennmaradásához a megváltozott piaci helyzetben. Az Európai Unió és Ukrajna egyre szorosabbá váló kapcsolata szintén üdvözlendő. A még érvényben lévő Partnerségi Megállapodás a vállalkozásalapítást, az egymás közötti áruáramlást és a tiszta verseny irányába való haladást egyaránt megkönnyíti. Ezek igen fontos szempontok a Color Kft. Ukrajnában létrehozandó üzleti egysége szempontjából, és területükön további javulás várható a közeljövőben létrejövő EU- Ukrajna szabadkereskedelmi övezet létrehozásával

16 IV. A ruházati és textilipar helyzete Magyarországon Sokan, sok helyen szóltak már a textil-és ruhaipar egyre nehezedő helyzetéről hazánkban. A korábban már említett költségoldali nyomás a keleti versenytársak részéről, amely főként a bérköltségek terén mutatkozik meg, a hazai vállalkozásokat folyamatosan a költségek optimalizálására készteti, más szóval: a költségek lefaragása történik minden területen. Valóban ennyire súlyosbodott e két iparág helyzete? Az import drasztikus emelkedése és kivitelünk csökkenése megállíthatatlan? A piac minden szereplőjét érinti ez a változás? A fenti kérdésekre kívánok választ adni ebben a fejezetben, feltérképezve a magyarországi helyzetet. Kulcsfontosságúnak tartom az elemzés részletes elkészítését, mivel a Color Kft. vezetésénél sem véletlenül merült fel az áttelepülés gondolata. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó adataiból vonom le következtetéseimet a továbbiakban. A 2003 és 2007 közötti időszakot vizsgálom, a tendenciákat tekintve ez több szempontból is érdekes. Egyrészt megfigyelhető, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozása befolyásolta-e, s ha igen, mennyiben a folyamatokat. Másrészt, január 1-jétől a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagországai között megszűnt a textil- és ruhaipari termékek kereskedelmét korlátozó kvótarendszer. Ez ugyan csak részleges megszűnést jelentett, hiszen a Kínából importált áruk közül tíz termékcsoportban idén január 1-jétől szűnt meg a korlátozás. IV. 1. Össztermelés, értékesítés, foglalkoztatottak száma, hatékonyság Az 1. táblázat adataiból leolvasható, hogy a kivitelből származó bevételek 15 %-kal, a belföldi értékesítésből származóak több mint kétszer ekkora mértékben, 33,4 %-kal estek vissza ezen időszakban. Ez utóbbi fő okai közé tartozik a belföldi termékek iránti kereslet csökkenése, valamint a késztermékek behozatalának növekedése (Galambos, 2008). A fenti arányok tudatában már nem meglepő az a drasztikus visszaesés, amely a foglalkoztatás terén következett be: mindössze négy év alatt a két alágazatban foglalkoztatottak létszáma a háromötödére zuhant

17 Bruttó termelési érték (millió Ft) Exportértékesítés (millió Ft) Belföldi értékesítés (millió Ft) Foglalkoztatottak létszáma (fő) Termelékenység eft/fő Forrás: KSH 1. táblázat: a textil- és ruhaipar főbb adatai / , , , , ,2 Annál érdekesebb az a százalékráta, melyet a hatékonyság alakulásánál figyelhetünk meg. A termelékenységet úgy számíthatjuk ki, hogy a bruttó termelési értéket elosztjuk a dolgozók létszámával. A bruttó termelési érték négy év alatt mindössze 21,1 %-kal csökkent. Ez mintegy fele a foglalkoztatottak csökkenési arányának, így a termelékenység növekedését várhatjuk az adatok láttán. Nem csalódunk: a hatékonyság négy év alatt több mint 30 %-kal javult! Ez az első látásra talán meglepő szám két fő tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a két alágazatban megvalósult termékszerkezeti váltásra, melynek részeként korszerű technológiákat kezdtek el alkalmazni, illetve részarányukat növelni. Ezek közé tartozik a műszaki, illetve nem ruházati célú konfekcionált textiláruk, egészségügyi és autóipari textíliák, valamint munkaeszközök előállítása. Másrészt a szervezési tevékenység erősödése is hozzájárult a javuláshoz (Galambos, 2008). A május 1-én történt Unióhoz való csatlakozásunk, illetve a kvótarendszer részleges megszűnése a számok tanúsága szerint nem változtatta meg a trendet. Fontosnak tartom megvizsgálni azt is, miként alakult a textil- és ruházati ipar külföldi tőkevonzó képessége 2002 és 2006 között. A második táblázatból látható, hogy a vizsgált időszakban harmadával csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és 2004 között azonban megfigyelhető, hogy a vállalkozások kismértékű csökkenése (6 %) mellett a saját tőke 17 %-kal nőtt. Ez a már létező cégek tőkéjének

18 bővítését, illetve új vállalkozások létrehozását jelenti ebben az egy évben. Az is leolvasható, hogy a nagyléptékű tőkekivonás 2004-től kezdődött el, 2006-ig 36,6 %-kal csökkent a külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkéje. Számuk is erőteljesen csökkeni kezdett 2005-től fogva, mindez a tapasztalatokkal összhangban azt jelzi, hogy a vállalkozások egyre nagyobb mértékben helyezik át termelésüket Kelet-Európába, illetve a Távol-Keletre. 2. táblázat: a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma Vállalkozások száma Saját tőke (milliárd Ft) Saját tőke külföldi részaránya (%) ,1 91, ,8 93, ,7 91, ,7 93, ,2 91,0 A vállalkozások számának változása 2002 és 2006 között (%) Forrás: KSH - 33,1-15 Az árbevétel szerinti besorolásnál látható, hogy a legnagyobb mértékben az 1001 és 5000 millió Ft közötti árbevételű vállalkozások száma csökkent, 31,3 %-kal 2003 és 2005 között. 3. táblázat: a hazai vállalkozások árbevétel szerinti besorolása 100 millió Ft-ig millió Ft millió Ft millió Ft 5001 millió Ft-tól A vállalkozások számának változása 2003 és 2005 között (%) Forrás: KSH 15,0 12,8 20,4 31,3 0,0-18 -

19 IV. 2. A külkereskedelmi forgalom A textíliák és ruházati cikkek, kiegészítők külkereskedelmi forgalmának elemzésénél fontos megjegyezni, hogy az nem csak a hazai termelővállalkozások működéséhez szükséges behozatalt és kivitelt tartalmazza, hanem a közvetlen exportot és importot is (Galambos, 2008). 4. táblázat: Külkereskedelmi forgalom alakulása a textíliák, ruházati cikkek és kiegészítők terén Import (millió Ft) Export (millió Ft) Egyenleg (millió Ft) Forrás: KSH / 2003 (%) , , ,2 A táblázat adataiban feltűnő a kereskedelmi egyenleg hirtelen megugrása 2006-ban az előző év adatához viszonyítva, hiszen egy év alatt majdnem a 2,5-szeresére növekedett. Ebben minden bizonnyal közre játszhatott a Kínából származó késztermékek behozatalának hirtelen növekedése, mely a kvóták eltörlésének volt köszönhető. Érdemes megvizsgálni külön is a két fő termékcsoport, a textil-és ruházati termékek forgalmát ebben az időszakban. A ruházati cikkek behozatala kis mértékben emelkedett, míg a textiltermékeké erőteljesen visszaesett, a 2003-as évet bázisnak véve mintegy 11 %-kal. A ruházati termékek kivitele négy év alatt majdnem 40 %-kal csökkent, a textiltermékeké ugyanakkor növekedést mutat. Ez meglepőnek tűnhet, minden bizonnyal az ágazatban bekövetkezett, korábban említett termék-szerkezetváltás lehet az emelkedés oka. Ennek eredményeként autóipari, egészségügyi és műszaki textíliákat

20 egyre nagyobb mértékben termelnek a hazai előállítók, ezek a termékek pedig sokkal könnyebben találnak piacot, mint a hagyományos textíliák. IV. 3. Összegzés és a piaci helyzet elemzése A fent ismertetett adatok optimizmusra egyáltalán nem adnak okot. A bruttó termelési érték, a külpiacokra történő és a belföldi értékesítés egyaránt jelentősen csökkent, a foglalkoztatottság visszaesése pedig drasztikus. Mindez 2003 és 2007 között, azaz mindössze négy év alatt ment végbe. Az egyedüli fontos mutató, amely emelkedést mutatott ebben az időszakban, a hatékonyság növekedése volt. Ez nem meglepő, mivel a még piacon maradt vállalkozások minden eszközt felhasználnak a túléléshez, többek között a dolgozók alulbérezését. Az alkalmazottak sok esetben teljesítőképességük határán kényszerülnek dolgozni, állásuk megtartása érdekében ezt meg is teszik. Számos munkaadói trükk elterjedt, melyek a dolgozók kárára történnek. Előfordul például, hogy a munkáltató, teljesítménybérezés esetén a 100 %-ot a minimálbér összegében határozza meg. A maximális teljesítményszint azonban úgy van meghatározva, hogy elérése fizikai képtelenség. A külkereskedelmi forgalom vizsgálatánál első látásra pozitívumnak tűnhetne az import visszaesése a már sokszor említett négy év alatt. Azonban ugyanebben az időszakban háromszor ekkora mértékben csökkent az exportforgalom, a forgalmi egyenleg deficitje pedig majdnem megháromszorozódott. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és Magyarországon befektetett tőkéje is jelentős csökkenést könyvelhetett el, különösen 2004-től fogva. Ezek a trendek is alátámasztják azt a feltételezést, mely szerint a magyar bérszínvonal a termelésüket Kelet-Európában és a Távol Keleten végző cégekhez képest egyre versenyképtelenné teszi Magyarországot. A magyar bérszínvonal emelkedése a gazdaság felzárkózásával törvényszerűen együtt járt, számos cég azonban a pusztán bérmunka jellegű tevékenységről nem volt képes megfelelő időben váltani, s ez vezetett a mai zsugorodó magyar ruhaipar egyre növekvő válságához. Azért, hogy ezt jobban megértsük, vissza kell tekintenünk a magyar ruházati ipar rendszerváltás előtti helyzetére. Ennek jellemzője volt, hogy nagyrészt a KGST piacokra termelt. A cégek saját termékeiket forgalmazták, amelyeket hazai

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője

Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője Magyar Cégek pénzügyi megerősítése Orosz projektekben való részvételhez A magyar kockázati tőke piac különleges szereplője 2011. február 25. MFB Invest tőkefinanszírozás Az MFB Invest Zrt. a Magyar Fejlesztési

Részletesebben

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4.

Külgazdasági stratégia és szomszédaink. Budapest 2010. November 4. Külgazdasági stratégia és szomszédaink Budapest 2010. November 4. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S

S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S A KKV- K E X P O R T T Á M O G A T Á S Á N A K H A T É K O N Y E S Z K Ö Z E M A G U N K R Ó L - A L A P Í T Ó K S Z O R O S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S ÚJ INTEGRÁLT INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA KÜLÜGY KÜLGAZDASÁG

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE

A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 1 A MAGYARORSZÁGI IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB JELLEMZŐJE 2003. év végéig 165 ipari terület nyerte el az Ipari Park címet, ezek közül Sárvár, Budaörs és Pécs ipari parkjai elnyerték az Integrátor

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben