Rab Gusztáv, író, hírlapíró, szül A Magyar Hírlap, majd Az Esí-lapok szerkesztőségének

Átírás

1 R Rab Gusztáv, író, hírlapíró, szül A Magyar Hírlap, majd Az Esí-lapok szerkesztőségének lett tagja. Elbeszélései sűrűn jelentek meg a Nyugat és a Világ hasábjain. Mocsárláz c. regényével az Athenaeum regénypályázatán díjat nyert. Rabin Zoltán, gyáros, kereskedő, szül. Ragály, 1883 márc. 6. Iskolai tanulmányainak elvégzése után Siófokon telepedett le és különböző vállalkozásaival erősen hozzájárult a község fejlődéséhez. A Siófoki Fürdőbérleti r.-t. egyik főrészvényese. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített. A Balatoni Gyógyfürdő és Szálloda r.-t. bérlője, somogyvármegyei törv.-hat. bizottsági, községi képv.-test. tag, a Ralatonvidéki Takarékpénztár igazgatósági tagja. Rabinovszky Máriusz, művészeti író, szül. Budapest, A Nyugat c. folyóirat munkatársa. Kritikái, cikkei azonban más folyóiratokban és napilapokban is megjelennek. Különösen a modern művészet problémái érdeklik. Rövid terjedelmű tanulmányain kívül önálló művei: Az új festészet története, Daumier c. jelentek meg. Nagykultúrájú, minden művészi irányt és művészi egyéniséget megértő kritikus, akinek működése sokban hozzájárult a modern festészet fejlődéséhez. Rabocskay Béla, festőművész, szül. Segesvár, 1882 aug. 13. Középiskoláinak befejezése után, az egyetemet Bpesten végezte, majd bírói és ügyvédi oklevelet nyert a müncheni Képzőművészeti Akadémián folytatott tanulmányokat. Hazatérve a bírói pályára lépett és kir. ügyész lett. Nyugdíjaztatása után Olasz- és Németországban hoszszabb művészi tanulmányúton volt a Műcsarnokban kiállított képeivel jelentős sikert aratott. Jelentékenyebb kompozíciója A huszár. Portréi: Prónay Pál, Mingovich Jenöné, és Kunst Győzőné. Impresszionista, könnyed előadás, üde színezés és szigorú konstrukció jellemzi. Rácz Béla, földbirtokos, szül. Szatmárnémeti, 1873 okt. 24. Középiskoláinak befejezése után kereskedelmi és gazdasági tanulmányokat folytatott. Az Orsz. Magyar Földbérlő Egyesület alelnöke. Hosszú éveken keresztül a kir. ítélőtábla vegyes tanácsában mint haszonbéri bíró működött. Résztvett a haszonbírói rendeletek kodifikálásában. Értékes mezőgazdaságirodalmi munkásságának elismeréséül gazdasági főtanácsossá nevezték ki. Rácz Elek, községi orvos, szül. Nagykőrös, 1871 júl. 17. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet Bpesten végezte, ahol orv.- tud. oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után mint alorvos különböző kórházakban működött, majd mint községi orvos Nagymarosra került. A háború alatt az esztergomi hadikórház főorvosa volt egészségügyi tanácsosi címet kapott.

2 Rácz 461 Riidisics Rácz Lajos, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, szül. Halas, 1881 dec. 5. Középiskolái elvégzése után a debreceni és a kolozsvári egyetemeken tanult, majd államtudományi doktorátust szerzett. Külföldi tanulmányutakon járt. Hazatérve közgazdasági kérdésekkel kezdett foglalkozni. A háború alatt az olasz harctéren szolgált, majd az első román betörés után résztvett Erdély rekonstrukciójában. Ezen a téren szerzett érdemeiért megkapta a II. oszt. polgári érdemkeresztet pedig m. kir. gazdasági főtanácsossá nevezték ki. R. élénk működést fejt ki a magyar mezőgazdaság fejlesztése érdekében. A Békésvármegyei Kertészeti Egyesület és a Keletmagyarországi Baromfi tenyésztők Egyesületének díszelnöke, az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács, Országos Borgazdasági Tanács és a Földművelésügyi Miniszt. Közp. Talajjavító Bizottságának tagja, a Földmívelésügyi Miniszter tiszántúli szikjavítási megbízottja. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója, ezenkívül számos országos gazdasági intézmény választmányi tagja. A Tiszántúli Gazdák főszerkesztője. Hajdú vármegye és Debrecen szab. kir. város törv.-hat. biz. tagja. Nagy érdemei vannak a Faültetők Társasága alapításával. Több közművelődési és tudományos testület élén tevékenykedik. Számos közgazdasági és szociálpolitikai tudományos műve jelent meg. Egyik munkája a M. Tud. Akadémia pályadíját nyerte el. Rácz Lajos, kir. kúriai tanácselnök, szül. Tállya, 1862 marc. 16. Középiskoláit és jogi tanulmányait Sárospatakon végezte ügyvédi irodában működött bírósági joggyakornokká nevezték ki aljegyző, jegyző, albíró, táblai tanácsjegyző, tvszéki bíró, kir. ítélőtáblai bíró, a m. kir. Kúria bírája lett, 1926 óta a m. kir. Kúria tanácselnöke. Tagja a Budapesti Egységes Bírói és ügyvédi Vizsgáló Bizottságnak. A Budapest-Kelenföldi ret', egyházkerület parókiális tanácsosa. Rácz Vilmos, lapszerkesztő, ügyvéd, t. h. biz. tag, szül. Bpesten, 1889 máj. 31. Közép- és főiskoláit Bpesten végezte és a tud. egyetemen doktori oklevelet szerzett. Éveken át érdemes munkásságot fejtett ki a magyar sport kifejlesztése körül és több olimpiászon képviselte a magyar színeket. A háborút mint huszárfőhadnagy küzdötte végig és többször kitüntették. R óta a szfv. törv.-hat. bizottságának tagja. Radák György, államr. főtanácsos, a VIII. ker. kapitányság vezetője, szül. Pártos (Torontál m.), 1881 jan. 29. Egyetemi tanulmányait Bpesten végezte, ahol államtudorrá avatták lépett a rendőrség szolgálatába és előbb a főkapitányság segédhivatalában, majd a gondnoki hivatalában dolgozott, azután a gazdasági osztály vezetője lett. 8 éven keresztül az erkölcsrendészeli hivatalnál működött. A háború alatt, mint szkv. hadnagy az udvarnál volt beosztva. A háború után a gyermekbíróságon, majd az V VI., VII., illetve VIII. ker. kapitányságon teljesített szolgálatot, később a VII. ker. kapitányság h. vezetője lett a VIII. ker. kapitányság vezetésével bízták meg. Szolgálatai elismeréséül megkapta a III. o. hadiérdemkeresztet és a polgári jubileumi keresztet., Radákovich Béla. ügyvéd, szül. Felsőbükk, 1870 febr. 12. Középiskoláit Szombathelyen, egyet, tanulmányait Bpesten végezte a Központi Jelzálogbanknak ügyésze volt Rákospalotán ügyvédi irodát nyitott. A háborúban harctéri szolgálatot teljesített és a Signum Laudisszal tüntették ki az Ügyvédszövetség elnökévé választották. Az Iparoskörnek, a Legitimista Pártnak, stb. ügyésze, a Kaszinó egyik alapító, a városi képv.-lest. választott tagja. Ráday Gedeon (gróf, rádai), nyűg. belügyminiszter, orszgyűl. képv., szül. Bpesl, Középiskolai és egyet, tanulmányainak befejezése, valamint jog- és államtudományi államvizsgájának letétele után Pest megye szolgálatába lépett és előbb mint közigazgatási gyakornok, később pedig, mint szolgabíró működött Pest megye tvhat. bizottságának tagja lett Pest megye és. Kecskemét főispánjává nevezték ki, mely megbízatásáról a Tisza-kormány bukásakor lemondott tényleges katonai szolgálatra vonult be. A kommunista forradalomkor letartóztatásba került, majd a bécsi és. szegedi ellenforradalmi szervezkedésben vett részt Pest és Szolnok megyék, valamint Kecskemét kormánybiztosává nevezték ki a Bethlen-kormány belügyminiszteri tárcáját vállalta, ugyanakkor Péti» 1. kerületének nemzetgyűlési képviselője lett, de később lemondott miniszterségéről Nagykőrös egységespárti programmal küldte a nemzetgyűlésbe, ahol a pénzügyi bizottság elnökeként működött. Az országgyűlésen régi kerületéi képviseli. Az I. o. polg. érdemkereszt és a Lipót-rend tulajdonosa. Radisics Elemér (kulasi), ny. min. oszl.- tanácsos, író és lapszerkesztő. Szül. Budapesten, Jogi tanulmányainak elvégzése ésa jogi doktorátus elnyerése után államszolgálatba lépett és szolgálatál részben a pénzügyminisztérium, részben a külügyminisztérium kötelékében végezte. Jelenleg az Interparlamentáris Unió főtitkára és a Magyar Külügyi Társaság igazgatója. Evekig volt a Budapesti Hírlap helyettes szerkesztője és nagyszámú politikai, művészeti és társadalmi vonatkozású írása jelent meg mind a belföldi, mind pedig a külföldi lapokban és szakfolyóiratokban. A Magyar Külpolitika c hetilap szerkesztője.

3 Radnai 462 Radvánszky Radnai Miklós, zeneszerző, a Magy. Kir. Operaház igazgatója, szül. Bpesten, 1892 jan. 1. Középiskoláinak befejezése után előbb Horváth Attila volt tanára, majd a Zeművészeti Főiskola hallgatója lett, ahol Koessler János és Herzfeld Viktor voltak mesterei a Zeneművészeti Főiskola tanárává és a M. Kir. Operaház igazgatójává nevezték ki. Zeneszerzéssel 1911 óta foglalkozik. Szerzeményei a bel- és külföld hangversenytermekben arattak sikert. Nevezetesebb müvei: Az infánsnő születésnapja (némajáték), Mese, Orkán vitéz, Versek, azonkívül más zenekari művek, dalok, zongoradarabok, hegedű-, gordonka- és violaszonáták. Színpadi művei: a Három szív, amelynek szövegét is ő írta. Az arany, amely a Lipótvárosi Kaszinó díját nyerte el. A napi- és szaksajtóban zeneelméleti tanulmányai és bírálatai jelennek meg. A moduláció és összhangzattani jegyzetek címen önálló elméleti tanulmányokat írt. Zenei hozzáértését, művészi képességeit a M. Kir. Operaház fejlett színvonala dicséri. Radó Lajos (szentmártoni), földbirtokos, felsőházi tag, szül. Répcelak (Vas m.), 1880 febr. 1. Középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése után, tényleges katonai szolgálatot teljesített főhadnagyi rangban kivált a hadseregből és répcelaki birtokának kezelését vette át közigazgatási bizottsági tag lett. A háború alatt a harctéren küzdött. Hadiérdemeit több kitüntetéssel jutalmazták. Vármegyei tvhat. bizottsági tag és a vasmegyei egységespárt elnöke. Radó Miksa, ügyvéd, szül. Igló, febr. 3. Középiskoláit Iglón, az egyetemet pedig Kolozsvárott és Bpesten végezte, majd megszerezte a jogi doktorátust és letette az ügyvédi vizsgát. A háború alatt előbb a harctéren, majd a hadbíróságnál teljesített szolgálatot.. A háború után a fővárosban ügyvédi irodát nyitott. Több társadalmi egyesület ügyésze, a Terézvárosi Társaskor jogügyi titkára. Számos értekezése jelent meg a kereskedelmi jog köréből. Radó Ödön, r.-t. vezérigazg., szül. Bpest, 1879 szept. 13. Iskolai tanulmányait a fővárosban végezte, majd mint gyakornok a Hazai Általános Biztosító r.-t. kötelékébe lépett. 23 évi működés után a Hermes Biztosító r.-t. aligazgatója lett igazgatóvá és h. vezérigazgatóvá nevezték ki vezérigazgatóvá választották. A hitelbiztosítási ágazat bevezetésével és annak meghonosításával, úttörő munkát végzett. Cikkei a szaksajtóban és a napilapokban jelentek meg. Rados Gusztáv, műegyet. ny. r. tanár, szül. I Bpest, 1862 febr. 22. A műegyetemen és a lipcsei egyetemen végezte tanulmányait a műegyetem magántanára, 1891 óta ny. r. tanára. A kolozsvári egyetem tb. doktora és a Matematikai és Fizikai Társulatnak egyik megalapítója, majd alelnöke lett. A M. Tud. Akadémia tagja. Háromszor rektora és hétszer dékánja volt a műegyetemnek. A Műegyetemi Könyvtárnak 1897 óta igazgatója. R. rektorsága idején létesült a műegyetemi közgazdasági osztály és ugyancsak vezetése mellett épült a műegyetemi könyvtár épülete, amely úgy monumentalitásánál, mint célszerű berendezésénél fogva a hazai könyvtárépületek között a legkiválóbb. A Felsőoktatási Egyes ület matematika-természettudományi osztályának elnöke. Főbb önálló munkái: A felsőbbfokú kongruenciák elméletéhez, Analysis és geometria. Rados Jenő, ing., műépítész, műegyetemi adjunktus, szül. Bpest, 1895 ápr. 25. À műegyetemet Bpesten végezte meghívták a bpesti Műegyetem középkori építészeti tanszékére kisegítő tanársegédként tanársegéd, adjunktus lelt az Iparosok Orsz. Közp. Szöv. építési osztályának vezetőjévé választották. Mint önálló építész díjat nyert. Mint az IOKSz építkezéseinek vezetője irányította az egri p. ü. palota, a bpesti Lipót automata központ, a ferencváros-ceglédi összekötő vasúti vonal, a dorogi máv. tisztviselő-házak és a Wekerle-telep közel 100 épületének munkálatait. Radvánszky Albert (báró), földbirtokos, felsőházi tag, szül. Puszta-Óvarsány, 1880 szept. 11. középiskolai, egyetemi és gazdasági akadémiai tanulmányainak befejezése, valamint államtudományi államvizsgájának letétele után, birtokai kezelését vette át és a közgazdasági életbe kapcsolódott bele. A háború alatt, mint a Vöröskereszt főmegbízottja az olasz harctéri hadseregparancsnokságnál, majd a hadigondozók miniszteri biztosaként működött a magyarhoni ág. hitv. evangélikus egyház egyetemes egyházi és iskolai felügyelői székébe helyezték. Egyháza életében korszakos és sokirányú tevékenységet fejtett ki. Számos egyházi és világi méltóság viselője. Több gyermekvédő egyesület igazgatósági tagja, illetve elnöke. Radvánszky György, földbirtokos, v. orszgyűl. képviselő, szül. Zólyomradvány, Tanulmányait Bpesten végezte, majd Zólyom vm. szolgálatába lépett, ahol, mint aljegyző 14 évig működött a szliácsi kerület országgyűl. képviselője volt. Azóta esztergommegyei birtokán gazdálkodik és élénk részt vesz a vármegye kulturális és társadalmi életében. Komárom és Esztergom vármegyék tvhat. bizottságainak tagja. Csász. és kir. kamarás. Radvánszky Kálmán (báró, radványi cs sajókazai), nagybirtokos, felsőházi póttag, szül. Sajókaza, 1887 dec. 28. Középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése után, birtokai kezelését vette át. A legismertebb magyar könyvgyűjtők egyike. Könyvtárában, számos értékes mű között, helyet foglal a felbecsülhetetlen irodalmi jelentőségű Balassa-kódex

4 Radrányi 463 Bainprecht Baffay Sándor, evang. püspök, szül. Cegléd, 1866 jún. 12. Főiskolai tanulmányainak elvégzése után, a besztercebányai ref. gimnáziumban kezdte tanári működését Tápiószentmárton lelkésze volt, majd a pozsonyi ev. egyet, teológ. akadémián, mint tanár tartott előadásokat bpesti lelkész, a bányai evang. egyházkerület püspöke lett a Petőfi Társaság tb. tagjává választották. Éveken át szerkesztője volt a Teológiai Szaklapnak. Főbb önálló munkái: Jézus példázatai, Jézus hasonlatai, Isten igéje, A logosz, Világháború és Isten igéje és Kiáltás a viharban. A forradalmak is. Irodalmi téren eredményes munkásságot utáni időkben részlvett a politikai és társadalmi mozgalmakban. fejt ki. A Magyar Bibliofil Társaság igazgató választmányi tagja, a tiszai ág. ev. egyház Ragats Rezső, egyházm. főtanfelügyelő, felügyelője. Az örökösjogú családok választották felsőházi póttaggá. Sopronban és Győrött végezte a középiskolát, rk. kanonok, szül. Nagycenk, 1876 ápr. 21. Badványi László, szaklapszerkesztő, szül. majd a bpesti egyetemen a hittudományok doktorává avatták Győrött Bpesten, Középiskoláit és jogi tanulmányait Budapesten végezte. Utána a főváros pappá szentelték az ottani papnevelő szolgálatába lépett, hol néhány évig működött. Később a VI. ker. iparhatósági megbí a hittudományi főiskolán az egyháztörléne- intézet tanulmányi felügyelője lett és zottak jegyzője, majd a fővárosi iparosok lem, egyházjog és a magyar közjog lanára. körének titkára volt ig szerkesztette az Iparosok Lapját indította meg majd a papnevelőintézet alkormány a győri kat. fiúinternátus igazgatója, Az Üzlet c. szakfolyóiratot, melyet azóta zója lett egyházmegyei s.-tanfelügyelővé, pedig főtanfelügyelővé nevezték nagy közgazdasági tudással szerkeszt alapította meg a Magyar Szaklapok Országos Egyesületét, melynek kezdettől fogva ki, majd a győri Szt. Orsolya-rend tanítóképző intézetének, nőipariskolájának és ügyvezető elnöke. Önálló munkái: A Fővárosi Iparosok Körének jubileuma (1902), A polg. leányiskolájának igazgatójává szentszéki tanácsos és 1927 óta győri székesegyházi kanonok. magántisztviselők és a választójog (1904), A textilszakma kondíció-konvenciói (1910), A Ragályi-Balassa Ferenc (báró, kiscsoltói, reklám művészete (1913), A háború és a balassagyarmati és kékkői), nagybirtokos, hadseregszállítások (1914), A háborús kereskedelem megrendszabályozása (1916), A tisz Középiskolai és jogi tanulmányai köz felsőházi tag, szül. Ragályos (Gömör m.), telt szovjet (1919). A Nemzetközi Sajtószövetség végrehajtóbizottsági tagjává válaszutazta, majd birtokainak kezelését vette át. ben Európát és Afrika nagy részét is betotta. A kormányzó kormánytanácsossá nevezte ki. végez. A gömörtornai ref. egyházmegye A ref. egyház életében értékes munkásságot I gondnoka. Borsod-Gömör és Kishont megyék Bády József (vitéz), ny. alezredes, szül. választották felsőházi taggá. Szekszárd, 1884 szept. 22. Középiskoláit Bonyhádon végezte, majd a soproni katonai iskolában tanult hadnagy lett. Szép kato Szádellő, 1881 jún. 10. Középiskolai tanul Ragályi Géza, adóügyi tanácsnok, szül. nai karriert futott be. A háború alatt többször kitüntette magát. Később a kormányzó folyam hallgatója volt. Hivatali működését mányainak befejezése után a jegyzői tan vitézzé avatta. Legértékesebb vívóink egyike, Rákoskeresztúron, mint s.-jegyző kezdte aki számtalan bajnokságot nyert. Az meg Kispest s.-jegyzője lett, majd olimpiászon a világbajnok kardcsapat tagja jegyzővé lépett elő adóügyi vezetőjegyzővé nevezték ki adóügyi tanács volt. noki rangra emelkedett. A ref. egyház presbitere. Baffay Géza, ügyvéd, szül. Cegléd, Középiskoláit Sopronban és Nagykőrösön, egyetemi tanulmányait Kolozsvárott és Budapesten végezte mint ügyvéd Cegléden Kiskunfélegyháza, 1905 febr. 8. Tanulmá Raggambi István (Fluck), postatiszt, szül. telepedett le. A háborút mint százados küzdötte végig és a Károly-csapatkeresztet kapta szolgálatába lépett. Híres sportember nyainak befejezése után a Posta és Távírda meg. Elnöki tanácsosa az orsz. Move-nek, a megnyerte Magyarország 100 m-es futóbajnokságát és 10-6 mp-cel új rekordot állí testnevelés terén hervadhatatlan érdemeket szerzett és ezért a Testnevelési Tanács vm. tott fel. és városi tagjává választották. Tagja a városi képv.-test.-nek és a jogügyi bizottság szül. Rákoscsaba, 1889 okt. 22. Középiskoláit Raikovich Kálmán, polg. isk. igazg., nak stb. Máramarosszigeten, az egyetemet Bpesten végezte. Mint tanár a Rottenbiller-utcai polg. iskolában működött a rákoscsabai polg. iskola igazgatójává nevezték ki. Rákoscsaba község társadalmi életében nagy tevékenységet fejt ki. A Méhészegyesület elnöke és a Polgári Iskolai Tanáregyesület alelnöke. Jelentős szakirodalmi munkásságot fejt ki. Rainprecht Antal, földbirtokos, v. főispán, szül. Vál, 1881 júl. 24. Az ügyvédi oklevél megszerzése után a magyaróvári gazd. akadémián szerzett gazdasági képzettséget. Pályáját a veszprémi püspöki uradalom szolgálatában, mint titkár kezdte meg. Csakhamar ipari vállalkozásba kezdett és

5 Raisz 464 Rákóczy Veszprém megyében több iparvállalatot alapított, többek közt a Veszprémi Faipar r.-t.-ot is, melynek elnöke lelt. A háborúban, mint huszártiszt harcolt és háromszor megsebesült. Hadi érdemeit több kitüntetéssel jutalmazták Veszprém vmegye főispánjává nevezték ki. A Károlyi-kormány idején Veszprém megye kormánybiztosi lisztéi vállalta el, de tisztségén"! még a proletárdiktatúra bekövetkezése előtt lemondott. A második nemzetgyűlésen pártonkívüli ellenzéki (köztársasági) programmal a veszprémi kerülelet kéviselte. A parlamentben Giesswein Sándor prelátus oldalán a pacifista eszmék harcosa volt. R. alapította meg gróf Coudenhcve Kalergi felkérésére a Páneurópai Magyar Csoportot, melynek iigyv. vezére volt az évi országgyűlési választásokig, amikor miniszterellenjelöltjével szemben kisebbségben maradt. Azóta visszavonultan él veszprémmegyei földbirtokán. Raisz Béla, kúriai bíró, szül. Eperjes, 1873 márc. 10. Középiskoláit Eperjesen, a jogakadémiát ugyancsak ott végezte, majd Bpesten bírói vizsgát tett lépett igazságügyi szolgálatba. Először Nagytapolcsán volt járásbíró, onnan Turócszentmártonba, majd az újpesti járásbírósághoz helyezték át, azután a budapesti ítélőtáblához kerüli, mint ítélőbíró megkapta kúriai bírói kinevezését és ezidőtől fogva a kir. Kúriánál működik. Raiih Tivadar, író, középiskolai tanár, szül írásaiban elfordult a formát lényeggé minősítő irányoktól és a stílus kötöttségeit eszmei és érzéstartalommal szakította szét. Költészetében a reális élményeket lírai meghatottság nélkül intellektusán szűri keresztül. Szabadversei és ütemes prózái több kötetben jelentek meg: Szerelem, Harc, Hit, Küzdelem, Halál, Isten, Ölelés keresztje, stb. Λ Magyar írás c. irodalmi és művészeti folyóirat szerkesztője. Rajczy István, községi főjegyző, szül. Csepreg, 1876 júl. 10. Középiskoláit Győrött végezte, a közigazgatási tanfolyamot pedig Szombathelyen. Csepregre, mint jegyzői gyakornok került. Azután Sajtoskál közjegyzője lett, majd visszahelyezték Csepregre, vezetőjegyzőnek. Kitüntetései: III. o. polg. hadiérdemkereszt, elismerő oklevél és pénzügyminiszteri elismerés. Rajna Dezső, ügyvéd, szül. Arad, 1896 jűn. 20. Felsőkeresk. isk. és gimn. érettségi után a bpesti egyetemen jog- és államtud. doktorátust, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Az ezüst vitézségi érem és más harctéri kitüntetések tulajdonosa. Előbb éveken át az Angol-Magyar Bank tisztviselője, majd mint a bpesti Árú- és Értéktőzsde tagja, bankári tevékenységet fejtett ki. Személyesen megjelent a londoni, párisi és római tőzsdéken, ahol nevét jól ismerték. Néhány évvel ezelőtt az angol kormány bpesti követe nyújtotta át neki az Angol Nemzeti Bank jutalmát óta ügyvéd. Különösen mint gróf Keglevich Pál ügyvédje, ért el eredményeket az országszerte ismert gróf K!eglevich-féle perekben. Újabban a gróf Batthyány Ilona-féle nagyarányú örökösödési pert vezeti. Rákóczi Ferenc, volt nemzetgyűl. képv. szül. Csány, Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetem jogi karán tanult, ahol államtudományi államvizsgát tett. Tanulmányainak befejezése után állami szolgálatba lépett a kiskunhalasi bíróság aljegyzőjévé nevezték ki az ócsai járásbíróság vezetője lett. A proletárdiktatúra idején letartóztatásba helyezték, majd szabadlábra kerülve, menekülni volt kénytelen. Résztvett a függetlenségi párt mozgalmaiban és a második nemzetgyűlésbe az alsódabasi kerület pártonkívüli függetlenségi és 48-as programmal képviselőjévé választotta meg. Rákóczy Imre (lánci és rákóci), miniszteri osztálytanácsos, a miniszterelnökségi sajtóosztály helyettes-főnöke, szül. Arad, Tanulmányait Kolozsvárt és a Ferencz József-tudományegyetemen végezte. A bölcsészeti és történettudományi, később a jogi kar hallgatója volt hadbavonult, a háborút mint tűzérhadnagy küzdötte végig és többszörösen kitüntették. Az összeomlás után hazatért Erdélybe és a megszálló román csapatok bevonulásáig a forradalmi és nemzetiségi rendbontás elfojtására alakult nemzetvédelmi tiszti zászlóalj tagja volt. Az idegen impérium alatt tudományos munkásságot folytatott. Megírta a felvilágosult önkényuralom korának ( ) társadalom- és művelődéstörténetét, majd az elnémított erdélyi magyar irodalom életrekeltésén fáradozott és az egyetlen kritikai lapnak az Erdélyi Szemlének irányítója volt. Élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki a magyar nemzeti ellenállás érdekében, ami miatt a román hadbíróság felségsértési perbe fogta. Magyarországra menekült, itt a régi erdélyi közélet vezetőiből alakult Erdélyi Magyar Székely Szövetség főtitkára lett. Politikai lapot indított az évi Unió védelmére; az általa szerkesztett Kelet^íagyarország ( ) hivatalos organ iá lett a számkivetett erdélyi magyarságnak" és székelységnek lépett állami szolgálatba. Rákóczy István (rákóczi), v. főispán, szül. Lőrinci, 1863 jún. 17. Tanulmányainak befejezése után Nógrád megye kötelékében kezdte meg pályafutását, ahol fokozatos előléptetések után megyei h. főjegyző lett Borsod, Gömör és Kishont megyék közélelmezési miniszteri megbízottja volt Nógrád megye főispánkormánybiztosává nevezték ki. A cseheknek Balassagyarmatnál és a nógrádi frontról történt

6 Rakonitz 465 Rakovszky visszaverését R. szervezte és irányította. Február 28-án saját kérelmére felmentették állásától. A kommün alatt ellenforradalmi magatartása miatt letartóztatták. A közigazgatás irodalmának terén értékes munkásságot végzett. Rakonitz Gyula, ügyvéd, szül. Budapest, 1894 dec. 25. À bpesti, a neuschaleli és oxfordi egyetemeken tanult. Működését az igazságügyminisztériumban, mint törvényszéki jegyző kezdte, majd ügyvédi irodát nyitott. A bpesti tud. egyetem büntetőjogi szemináriumán egyet, adjunktus volt. Jogtanácsosa a bpesti orth. izr. hitközségnek, a Frankfurti Biztosítónak és a Pesterzsébeti gyufagyárnak óta a Magyar Jogélet c. jogtudományi folyóirat szerkesztője. A napilapokban és a szaksajtóban számos értekezése és cikke jelent meg. Nagyobb munkái: A veszélyviselés (az egyetem Senger-díját nyerte), Kommentár a választójogi törvényről, A kényszeregyezségi jogról. Rákosy Imre (mindszenti), ügyvéd, volt konzuli főtörvényszéki elnök, szül. Triest, 1868 júl. 12. Középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése, valamint doktori és ügyvédi oklevelének elnyerése után, igazságügyi szolgálatba lépett Pécsett alügyész lett Fiúméban ügyésszé lépett elő a konstantinápolyi osztrák-magyar főtörvényszékhez helyezték mint bírót kir. kúriai bíróvá nevezték ki magyar nemességet kapott a konzuli főtörvényszék elnöki méltóságába emelkedett. Az összeomlás után a kúrián fejtett ki tevékenységet nyugalomba vonult. Politikai és közgazdasági tanulmányait a Budapesti Hírlap és a Pesti Hírlap közölte. Rákosy Zoltán, író, áll. polg. leányisk. igazg., szül. Kézdivásárhely, 1885 szept. 18. A tanítóképzőt Kolozsvárott, a tanárképző főiskolát Bpesten végezte. Tanári működését a felvidéken kezdte meg, ahol éveken át lapot is szerkesztett lett igazgató, 1921 óta az újpesti II. sz. áll. polg. leányisk. igazgatója. Széleskörű szépirodalmi működést fejt ki. önálló verseskötetei és elbeszélései megérdemelt sikert arattak. A polgárii.skolák számára tankönyveket is írt. Az Orsz. Gárdonyi Géza Irodalmi Társaságnak, a Besztercebányai Madách Irodalmi Társaságnak, a Felvidéki Magyar Írók és Újságírók Szövetségének és szómos más irodalmi, kulturális egyesületnek tagja, az Orsz. Polg. Iskolai Tanáregyesület Gazdasági Bizottságának elnöke. Bakovszky Endre (nagyrákói és kelemenfalvi), nyugalmazott főispán, felsőházi tag, szül. Györké (Abaúj vármegye), 1861 szept. 2. Középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése, valamint államtud. doktorrá avatása után Abaúj-Torna vármegye kötelékében kezdte meg pályafutását. Fokozatos előléptetések után alispán lett Abaúj-Torna megye és Kassa főispánjává nevezték ki, majd a belügyminisztériumba helyezték, ahol a vármegyei osztály élén, mint min. tanácsos működött megvált hivatalától és nyugalomba vonult. A háború alatt a Vöröskereszt Egyesület h. főmegbízottjaként fejtett ki tevékenységet. Erdemeit a II. oszt. polg. hadiérdemkereszttel és a vöröskereszt II. o. díszjelvényével jutalmazták ismét főispáni megbízatást nyert, amiről lemondott. Abaúj-Torna vármegyét képviseli a felsőházban, amelynek egyhangúlag megválasztott háznagya. A Lipót-rend lovagkeresztjének tulajdonosa. Rakovszky István, földbirtokos, volt nemzetgyűlési képviselő, szül. Bécs, 1858 jún. 16. Középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése után katonai pályára lépett, betegsége miatt azonban rövidesen kilépett a hadsereg kötelékéből. Liptóban telepedett le és a vármegye közéletében jelentős szerepet játszik néppárti programmal orszgyűl. képviselővé választották a csornai kerület képviselője lett, amely kerületnek az összeomlásig képviselője volt valóságos belső titkos tanácsosi címet nyert. A képviselőházban az elnöki tisztet töltötte be. A háború alatt katonai szolgálatot teljesített, a Ház fontosabb tárgyalásain ennek ellenére részt vett a hősök választójogának törvénybeiktatását javasolta. A had- és külügyet ellenőrző bizottság egyik tagjaként is működött. A kommunizmus alatt letartóztatták. A rend helyreállításakor Veszprém város küldte a nemzetgyűlésbe, amelynek megalakulásakor elnökévé választották. Elnöki székét elvi okokból elhagyta és ellenzékbe ment át. Pártváltoztatásának napján merényletet követtek el ellene, R. azonban sértetlenül maradt. IV. Károly király Magyarországra érkezésekor azonnal hozzácsatlakozott és a legválságosabb percekben sem hagyta el október 25. a kormánycsapatok győzelme után, a királyt, a királynőt, az összes legitimista főurakat és R.-t is fogságba vetették szabadult ki fogságából. A nemzetgyűlésen ekkor viharos támadást indítottak a kormány ellen, a mentelmi jog megsértése miatt. A második nemzetgyűlésben Szécsény mandátumát, az Andrássy- Friedr b-párt programmjával, nyerte el. Megbontásának lejártakor teljesen visszavonult a közszerepléstől. Rakovszky István (nagyrákói és kelemenfalvi) r.-t. igazgató, rn. kir. kormányfőtan., szül. Bpesten, Középisk. és egyet, tanulmányait Bpesten végezte. A Pesti Magyar Keresk. Bank megbízásából hosszabb ideig a Balkánon működött, majd a Weiss Manfréd-gyár vállalatainak központi igazgatója lett. A háború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra és a kis ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. A háború után a terményértékesítés terén önálló tevékeny-

7 RakoYSzky 466 RakMáuyi séget fejtett ki. Jelenleg a Magyar Telefonautomata r.-t. ügyvezető igazgatója és az Athenaeum Irodalmi és nyomdai r.-t. igazgatója. A Budapesti Áru- és Értéktőzsde tanácsosa, az Országos Testnevelési Tanács tagja, a Magyar Orsz. Lawn-Tennisz Szövetség elnöke. Mint kiváló sportember is szerepet játszik, tudományos közgazdasági előadásai és munkái a szakirodalomban ismertté tették nevét. Szépirodalmi munkáival is méltó feltűnést keltett. Sokoldalú és értékes közéleti és társadalmi tevékenysége elismeréséül a kormányfőtanácsosi címet nyerte el. Rakovszky Iván (nagyrákói és kelemenfalvi), a fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, ny. belügyminiszter, szül. Bpest, 1885 febr 5. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti tud. egyetemen jog- és államtudományi doktorátust nyert közszolgálatba lépett és rövidesen Turóc vm. aljegyzője, majd tb. főjegyzője lett a turócmegyei Stubnya-kerület munkapárti programmal képviselőjéül választotta. A parlamentben a közigazgatási, majd a pénzügyi bizottság előadója volt. Előkészítette és előadta a munkapárti közigazgatási reform javaslatát, amely azonban a háború miatt nem emelkedett törvényerőre. A háború alatt egyideig a Turócmegyei Vöröskereszt elnöke volt, majd mint polgári biztost ι Kárpátok védelmére felvonult német csapatok parancsnoksága mellé rendelték bevonult és 1917-ig frontszolgálatot teljesített. Az öszeomlás után résztvett Bethlen István gróf ellenforradalmi mozgalmaiban, amiért a tanácsköztársaság el akarta fogatni. Az elfogatás elől cseh megszállt területre menekült. Nevezetes szerepet játszott a szlovenszkói magyar pártok politikai életében. Az Tátrafüredre egybehívott emlékezetes nagygyűlésnek elnöke volt. Hazatérve, több politikai megbízást vállalt. Résztvett a nemzetközi kisebbségeknek Genfben tartott kongresszusán és a Bethlenkormány harmadik belügyminiszterévé nevezték ki Kőszegen kisebbségben maradt, később a nyíregyházai kerület képviselőjévé választotta. Miniszteri működését elsősorban a közrend helyreállításának szentelte. A forradalom utáni idők kilengéseit nagy eréllyel megszüntette. A csongrádi bombamerénylet ítélete után, valamint a frankhamisítási bűnügy kipattanásakor felajánlotta lemondását, amit azonban a kormány nem fogadott el. A rend biztosításának munkája egyrészt az ellenforradalom kinövései, másrészt a kommunizmus csírái ellen folyt. Miniszterségének második évében a forradalmi időkből fennmaradt zalaegerszegi internáló tábort feloszlatta. Megalkotta a városi és vármegyei törvényhatóságok reformtörvényeit és az évi választójogi javaslatot. Újjászervezte az államrendőrséget és a kiképzési rendszer kiépítésével ismét a régi színvonalára emelte. Különös érdemei vannak a székesfővárosi közlekedési rendőrség megszervezése körül. A vezetése alatt álló minisztérium tisztviselőinek létszámát erősen csökkentette és a megcsonkított vármegyék egy részét takarékossági és közigazgatási érdekből egyesítette súlyos betegsége miatt lemondott állásáról mint az egységespárt hivatalos jelöltjét, a nyíregyházai kerület egyhangúlag választolta meg a fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökévé nevezték ki. Széleskörű közéleti működést fejt ki. Elnöke a vármegyei és városi Orsz. Mentőegyesületnek, alelnöke az Idegenforgalmi Tanácsnak és mint ilyen az évi Budapesten megtartott idegenforgalmi világkongresszus elnöke volt. A Képzőművészeti Tanács tagja. A fővárosi Közmunkák Tanácsának keretében nagy szeretettel foglalkozik Bpest rendezési, városépítési és esztétikai problémáival. Mint a külföldi fővárosok alapos ismerője, nagy hozzáértéssel igyekszik tapasztalatait Bpest felvirágoztatásának és kiépítésének érdekében gyümölcsöztetni. Háborús szolgálataiért az I. o. háborús vöröskereszt díszéremmel, a Károly-csapatkereszttel és a jubileumi emlékéremmel tüntették ki. Kiválóan értékes közéleti munkásságának elismeréséül pedig az I. o. magyar érdemkeresztet a csillaggal és a Ferenc József-rend lovagkeresztjét a vitézségi érem szalagján kapta meg. Rakovszky Jenő (nagyrákói és kelemenfalvi), ny. huszárezredes, cs. és kir. kamarás, szül. Kassa, 1876 márc. 17. Középiskoláit szülővárosában, a Ludovika Akadémiát Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után, mint tiszthelyettes a varasdi 10. honvédhuszárezrednél kezdte katonai pályafutását hadnaggyá léptették elő a bpesti 1. huszárezredhez helyezték át főhadnaggyá nevezték ki, majd száza dos lett a szabadkai 4. honv.-hus? ezredhez került a honvédfőpara-^.,snok parancsőrtisztje volt. A háború alatt, mint század- és osztályparancsnok harctéri szolgálatot teljesített és orosz fogságba került a fogságból megszökött. Hazatérése után őrnagyi rangot kapott. 1920, alezredessé, majd ugyanezen évben ezredessé nevezték ki. Különböző katonai érdemérmeknek, a Károly-csapatkeresztnek és a IL o. német vaskeresztnek tulajdonosa nyugállományba vonult. Raksányi Dezső, festőművész, szül.. Budapest, Középiskolái befejezése után Bpesten folytatott művészi tanulmánvokat. Számos középület (műegyetem, miskolci megyeháza, stb.) és templom számára festett dekoratív képeket. Olajfestményeivel szép sikereket aratott a különböző tárlatokon. Műveivel több pályadíjat és kitüntetést nyert el.

8 Rakssányi Rakssányi Elemér (raksai), községi főjegyző, szül. Dunaegyháza, 1874 febr. 25. Középiskoláit Eperjesen végezte és jegyzői vizsgát Bpesten tett Pestújhelyre került, amelynek 1920 óta vezető jegyzője. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített. Az Önkéntes Tűzoltó Testületnek, a községi Testnevelési Bizottságnak, a Levente Egyesületnek elnöke, az 0. K. H. pestújhelyi igazgatóságának tagja, az ág. h. ev. egyház felügyelője, az iskolánkívüli népnevelési bizottság elnöke. Rámold Lajos, festőművész, szül. Budapest, 1890 okt. 31. Középiskoláit és az iparművészeti főiskolát a fővárosban végezte, majd Parisban és Londonban a dekoratív festészet terén folytatott tanulmányokat a Műcsarnokban kiállított tájképével szép sikert aratott. Az iparművészeti főiskolában tanársegéddé nevezték ki. Ezidő óta kizárólag a dekoratív festészettel foglalkozik. A békésgyulai és ráckevei templomok freskóit R. festette, majd az egri egyház régi müértékű képeit restaurálta az egri Ferencrendi templom Szent Anna c. oltárképét festette. Ranschburg Pál, orvos, egyet, rendk. tanár, szül. Győr, 1870 jan. 3. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti tud. egyetem orvosi karának hallgatója lett, ahol orvosdoktori oklevelét nyerte vezetője volt az általa alapított első magyar lélektani laboratóriumnak a budapesti Apponyi-Poliklinika idegosztályának főorvosává választották. Kísérleti pszichológus és ideggyógyász. Mncmometerét és szellemi működést vizsgáló készülékét az egész világon használják. Megfigyeléseiről és számos tanulmányáról nagyjelentőségű könyveket írt. Legismertebb magyarnyelvű müve Az emberi elme, a lelki jelenségeknek, az épeknek valamint a kórosoknak, egységes, teljes tanát építi fel. A homogén gátlás nevű lélektani alaptörvényt, amelynek felfedezője, az egész pszichológiai irodalom Ranschburg-szimptómának hívja. Tudományos érdemeinek elismeréséül egyet. rk. tanári, majd egészségügyi főtanácsosi címmel ruházták fel. Külföldön is elismert szaktekintély. Egyéb fontosabb munkái: A fejfájásról, Lelki gyógymódok, A kreténizmus kór- és gyógytana, A lelki élet abnormitásai, A gyermeki elme, Ideggyógyászat, Die Heilerfolge der Nervennaht, Die Lese- und Schreibstörungen. R. a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke, az áll. gyógypedagógiai laboratóriumnak tudomá- H}OS főfelügyelője, továbbá számos magyar és külföldi tud. társaság tagja. Ranschburg Viktor, vezérigazg., szül. Győrött, 1862 aug szülővárosában végezte a főgimnáziumot, utána 4 évet töltött Frankfurt am Mainban, hol tanulmányozta a német könyvpiacot től hazai könyvkiadóvállalatoknál működött az Athenaeum ügyvezető igazgatója Itáskai volt létesítette a Pantheon Irodalmi Intézetet, melynek azóta vezérigazgatója. Fél évszázados kiváló munkásságához fűződik nagyrészt a magyar könyvkiadás mai színvonalának megteremtése. Könyvtárra menő müvek kiadásával gyarapította a szak- és szépirodalmat. Összhangba hozta a hullámzó közhangulatot és közízlést a könyvkiadás nagy körültekintést követelő hivatásával. Hervadhatatlan érdeme, hogy bevonta a kultúrába a legszélesebb néprétegeket és megkedveltette velük a magyar könyvet. Vállalata élén az írók és művészek egész sorozatát foglalkoztatja és az utóbbi esztendők értékes és gazdag irodalmi termésével küzdötte le a magyar könyv háború utáni válságát. Rápolthy Lajos (nagyrápolti), szobrászművész, szül. Székelyudvarhely, 1880 márc. 15. Középiskoláit és a kőipari szakiskolát szülőhelyén, az Iparművészeti Főiskolát Budapesten végezte. Utána Olaszországban nagyobb tanulmányutat tett a magyar művészek megbízásából elkészítette Michel- Angelo szobrát, amelyet Carrara városának adományoztak Törökországba ment, ahol a török nemzeti szabadságszobor 47 nemzetközi pályázója közül az ő tervét fogadták el. Meghívást kapott Kemal pasához, akit olyan művésziesen mintázott meg, hogy a török kormány 25,000 drb szobormásolat elkészítésére adott megbízást, amelyeket azután az ország különböző részein osztottak szét a török kultuszminiszter megbízásából megszervezte a Török Képzőművészeti Akadémiát. Két és félévi törökországi tartózkodása után hazatért s ekkor a pápa kívánságára a kelebiai templom részére elkészítette a Krisztus király szobrot. Tompa és Biharbajom részére ő mintázta a hősi emlékszobrokat, majd Mikes püspök és Gál Mózes híres mesemondó szobrát készítette el. Művészetében a klasszikus irány követője. Alkotásait nemes formaérzék és a mozgás erőteljes lendülete jellemzi. Ráskai Alfonz, ügyvéd, szül. Jászkara, jenőn, Középiskolái után a bpesti tud. egyetemen szerezte jogi doktorátusát. Közb? Λ évekig hírlapíró volt. Először bírói szolg- itba lépett, hol 1921-ig működött. Utána a fővárosban ügyvédi irodát nyitott. Azóta több nagyszabású bűnügy védőjeként szerepelt az I. ker. Kereskedők és Iparosok Körének megalapítója volt. Ez az egyesület, valamint a Magyar Ifjúsági Labdarúgók Szövetségének Központja és a Józsefvárosi Egységespárti Iparosok és Kereskedők Köre ügyészévé választotta. Ráskai Ferenc, író, újságíró, szül Tanulmányainak befejezése után újságírói pályára lépett. Több fővárosi napilap belső munkatársaként működött. Jelenleg a Pesti Hírlap színházi és zenei kritikusa. Novelláit a különböző újságok és folyóiratok közlik. Több regénye, verseskötete jelent meg és színda-

9 Rásó 468 Rátz rabjait is előadták. Önálló művei: A szerelem nyomorékjai, Férfisírás, Csodamajom, Élni tovább, Dunai éjszakák, Gyerekváros, Kanári Zoltán, Kislány nagy színész, Szépasszony tolla, Mentőangyal, Bestia, A kalandornő. Rásó István, ny. főispán, szül. Nádudvar, 1875 okt. 11. Középiskolai tanulmányait Késmárkon és Debrecenben, a jogot a debreceni jogakadémián végezte és államtudományi államvizsgát tett kezdte közhivatali pályáját, mint Hajdú vármegye közigazgatási gyakornoka már min. s.-fogalmazói rangban főispáni titkár min. titkárrá lép elő és a megye főjegyzőjévé választják Hajdú m. főispánja. A proletárdiktatúra után újból elfoglalta főispáni székét és azt bekövetkezett súlyos betegségéig töltötte be. Most már visszavonult és egészségi állapotának javultával egyházi téren tevékenykedik. Debrecen és Hajdú megye összes ref. egyházi hatóságainál vezető szerepet visz. Közgazdasági tevékenységet is fejt ki. A két helybeli legnagyobb pénzintézet ügyv. alelnöke, illetve elnöke. Hajdú vármegyét képviseli a felsőházban. Rassay Károly, ügyvéd, főszerkesztő, országgyűlési képviselő, szül. Orsova, Középiskolai és egyetemi tanulmányainak befejezése, valamint jog- és államtudorrá avatása után ügyvédi vizsgát tett és Zentán ügyvédi irodát nyitott városa képviselőtestületének, majd Bács-Bodrog törv.-hat. bizottságának tagja lett felhagyott az ügyvédi gyakorlattal és Bpestre költözött, ahol a törvényszék szolgálatába lépett. Előbb mint törvényszéki jegyző, majd mint tanácsjegyző működött az igazságügyminisztériumba rendelték, ahol miniszteri titkári minőségben, a közigazgatási és magánjogi ügyosztályon fejtett ki tevékenységet. A kommün alatt értékes munkát végzett az ellenforradalom megszervezése és a Keresztény Nemzeti Párt megalakítása érdekében. A Huszár-féle koncentrációs kormány alatt igazságügyi államtitkár volt. Az első nemzetgyűlés alkalmával lemondott állásáról és a Nemzeti Egyesülés Pártjába lépett. Később a Függetlenségi Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt vezére lett. A második nemzetgyűlési választások alkalmával a főváros II. kerületének mandátumát nyerte el liberális ellenzéki programmal tevékeny részt vett a fővárosi Szabadelvüpárt megalapításában. Az új országgyűlésen Szeged II. kerületét képviseli. Megalapította az Esti Kurir c. politikai napilapot, melynek ezidőszerint főszerkesztője. Az ellenzéki politika kimagasló vezéralakja. Parlamenti beszédei és felszólalásai széles körben keltenek érdeklődést és nagy hozzáértésről, valamint értékes államférfiúi képességről tanúskodnak. Ráth Zsigmond, a magy. kir. Kúria ny. másodelnöke, szül. Kisbáron, 1859 febr. 6. A bpesti tud. egyetemen végezte jogi tanulmányait. Bírói pályafutását kezdte meg a fővárosban, amely hosszú, érdemdús és eredményes működés után az egyik legmagasabb méltóságba emelte Sopronban törvényszéki bíró, majd a pestvidéki kir. törvényszék bírája s Budapesten ítélőtáblai bíró lett koronaügyészhelyettes és még ugyanezen évben bpesti kir. ítélőtáblai tanácselnökké lépett elő a m. kir. Kúria tanácselnöke, már a Kúria másodelnöke lett. Az ország egyik legkiválóbb bírájának tartják, az ő tanácsa tárgyalja a legmagasabb fokon a sajtó- és politikai természetű bűnpereket. A békeidők legérdekesebb politikai pereit, köztük a híres Désy-Lukács-pert az ő táblai tanácsa tárgyalta. A közelmúlt idők leghatalmasabb bűnpöre, a frankhamisítás ügye is az ő kúriai ítélőtanácsában dőlt el végső fokon a kormányzó a nagyméltóságú címmel tüntette ki nyugalomba vonult, mely alkalommal az I. oszt. polgári érdemkereszttel tüntették ki. Rátkay László, ügyvéd, volt orszgy. képviselő, szül. Gönyü, 1853 okt. 11. Középiskoláit Győrött és Esztergomban, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte, majd mint gyakorló ügyvéd Dunaföldváron telepedett le orsz.-gyül. képviselő lt. Ügyvédi működésén kívül jelentős irot^ini tevékenységet fejtett ki, regényeket, színdarabokat és verseket írt. Munkatársa volt a Budapesti Hírlapnak. A vármegyei töi /.-hat. bizottságnak és a községi képv.-t?st.-nek tagja volt. Népdalai országszerte ismertek. Felhő Klári című népszínművét a Népszínházban adták. A Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja, a Dunaföldvári Egységes Kör elnöke. Rátkai Márton, színművész, szül. Bpest, Í881 nov. 18. Az Orsz. Színműv. Akadémián végezte tanulmányait. Rövid ideig vidéki színpadokon szerepelt, majd a fővárosba visszatérve a Magyar Színház tagja lett a Király Színház szerződtette, ahol mint - operett-táncos komikus tette ismertté nevét. Dráj mai szerepekben éppen olyan művészi eredményeket ért el, mint operettekben. Leghíresebb drámai szerepe Földes Imre Hivatalnok urak c. színmüvének Roth bácsija saját társulatával amerikai körútra ment és erősen gyarapította a magyar színművészet jó hírnevét. Rátz Kornél, a Magyar Nemzeti Bank szolnoki fiókjának főnöke, szül. Nagybecskerek, 1873 aug. 1. Iskoláit szülőhelyén, majd Grazban és Aradon végezte. Pályáját a Nagybecskereki Takarékpénztárnál kezdte az Osztrák-Magyar Bank kötelékébe lépett a Magyar Nemzeti Jegyintézet szolgálatában Szegeden dolgozott mint felügyelő a Magyar Nemzeti Bankhoz került, értékes szolgálatainak elismeréséül a szolnoki fiókintézet főnökévé nevezték ki.

10 Rauscher 469 Rédiger Rauscher Béla, ny. Délivasuti igazg. sziil. Komjáth, 1858 okt. 20. Középiskoláit Bécsben és Pozsonyban végezte, gépészmérnöki oklevelet Bécsben nyert. Tanulmányainak befejeztével a Délivasút szolgálatába lépett Székesfehérvárra került, ahol felépítette és megszervezte a Délivasút műhelyét és ennek élén állt egészen nyugdíjbavonulásáig a Ferenc József-rend tiszti keresztjét és a Medside-rendet kapta meg. Tevékeny részt vesz a város közéletében, városi képviselőtestület tagja, megyei gépészeti és az államépílészet hivatalos gépészeti szakértője, a Mérnökegylet tb. elnöke, a Tűzoltószöv. tb. alelnöke, stb. Értékes szakcikkei a helyi lapokban és a fővárosi folyóiratokban jelentek meg. Megszervezte a székesfehérvári Mérnök-Egyesület s annak hosszú éveken át elnöke volt. Ravasz Árpád, gimn. igazg., szül. Mezőkövesd, 1874 júl. 27. Középiskoláit Marosvásárhelyen, az egyetemet Kolozsvárott végezte, ahol tanári oklevelet nyert. Tanulmányainak elvégzése után a székelyudvarhelyi ref. kollégium tanára lett, majd a budapesti református gimnáziumhoz választották tanárrá pedig igazgatóvá. Működése alatt igyekezett az intézetet minél magasabb színvonalra emelni. Egymásután alakult meg a kiváló énekkar, zenekar, gyorsírókör, sportkör, az elsőrangú cserkészcsapat stb. Az Országos Cserkészszövetségnek két éven át volt elnöke, a Ref. Egyetemes Tanügyi Bizottságnak hat éven át előadója. Jelenleg is az Országos Református Zsinatnak, az egyházkerületi közgyűlésnek s a székesfővárosi törv.- hat. bizottságának tagja. Munkássága elismeréséül c. tankerületi kir. főigazgatóvá nevezték ki. Ravasz László, ref. püspök, felsőházi tag, szül. Bánfíyhunyad, 1882 szept. 29. Középiskolai és teológiai tanulmányainak befejezése, valamint teológia-tudori oklevelének elnyerése után kolozsvári püspöki titkár és segédlelkész lett a berlini tud. egyetem hallgatója volt a kolozsvári ref. teológia tanáraként működött egyházkerületi főjegyzővé választották Budapestre került. Előbb a Kálvin-téri templom lelkészévé, majd a dunamelléki egyházkerület püspökévé választották Amerikában járt s az ottani magyar reformátusok templomaiban tartott prédikációkat. Egyike a legkiválóbb magyar hitszónokoknak, aki nem anynyira pátosszal, mint inkább magvas mondanivalóival és beszédének léleklátásról tanúskodó élével éri el a legértékesebb hatásokat. Egyházi téren kívül általános szociális területen is fejt ki munkásságot. Különösen kiemelkedő ténykedése az egyke ellen indított harca. Irodalmi munkásságával a súlyos filozőíiai kérdések tömegére világított rá. Hosszú ideig szerkesztette az Egyetemi Lapokat, a Protestáns Szemlét és a Református Szemlét. Önálló művei: Schopenhauer esztétikája, Aisthesis, Bevezetés a gyakorlati teológiába, Ez ama Jézus, Böhm Károly esztétikája, A gyülekezési igehirdetés elmélete, Gondolatok, Orgonazúgás. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság r. tagja. Egyházi méltósága alapján felsőházi tag. Rade Károly, szfvi kertészeti igazg, szül. Jesznitz (Németország), 1864 márc. 11. Középiskoláit és a kertészeti tanintézetet Bautzenben (Németország) végezte. Tanulmányainak befejezése után tízévi gyakorlati tanulmányutat tett csaknem valamennyi európai államban meghívást kapott a földmüvelésügyi minisztériumból, hogy a létesítendő kertészeti tanintézet szervezésében részt vegyen. A magyar nyelvet két év alatt annyira elsajátította, hogy a Budapesti Magyar Kir. Kertészeti Tanintézet tanári testületébe léphetett, ahol 18 éven át működött a főváros tanácsa jelenlegi állásának elfoglalására hívta meg. A magyar és német kertészeti szaklapoknak állandó munkatársa. Hampels Gartenbuch (Berlin) és a Kis kertész c. szakírások társszerzője és a Virágos Budapest szerzője. Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület választmányának és igazg. tanácsának, valamint a Kertészeti Szaktanácsnak tagja. A bel- és külföldi kertészeti kiállításoknak állandó zsűritagja, tiszteletbeli tag a Magy. Ökle 'zs Kertészek Egyesületének. Kitüntetései :^«*s. és kir. legfelsőbb elismerés, a bongár nemzeti érdemrend lovagrendje, a III. o. polg. háborús érdemkereszt, a Ferenc József-rend lovagja, a m. kir. Kertészeti Tanintézet díszoklevél" tulajdonosa. Récsei Imre, a M. A. B. I. titkára, szül. Letenye, 1889 júl. 27. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte a Ferenc József keresk. kórház szolgálatába lépett, ahol 1922-ben titkár lett. A Betegsegélyezési Tájékoztató c. műve saját kiadásában jelent meg. Jelenleg a M. A. B. I. segélyezési osztálynak vezetője. Rédiger Zoltán (abrudbányai), állami*, kapitány, a VII. ker. kapitányság kihágási bünletöbírója, szül. Szabód, 1885 nov. 4. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, ahol államtudományi doktorátust szerzett. A háborúban, mint főhadnagy vett részt. Temes vármegye törvényhatóságánál kezdte meg pályafutását, ahol legutóbb mint I. o. vármegyei aljegyző, tb. főszolgabíró működött. A szerb és a későbbi román megszállás következtében menekülni volt kénytelen. Ekkor lépett az államrendőrség kötelékébe. Előbb különböző vidéki rendőrkapitányságokon teljesített szolgálatot, majd a szobi rendőrkapitányság vezetője lett, ahonnan Budapestre helyezték és 1926-tól a VII. ker. kap. kihágási büntetőbírája. A budapesti

11 Reich 470 Reiner unitárius egyház presbitere és a Hadtörténelmi Múzeum levelező tagja. Reich Aladár, gyáros, szül. Bpest, 1881 műre. 20. Bpesten végezte reáliskolai tanulmányait, amelynek befejezése után atyja szalagpaszomány gyárának kötelékébe lépett. Szakmai képzettségét hosszabb németországi tanulmányútján fejlesztette, úgy hogy a szakma egyik legképzettebb alakja lett. Hazatérve bekapcsolódott a gyár kereskedelmi irányításába. Tíz éven keresztül a különböző európai, ázsiai és afrikai államokban az export megszervezésével foglalkozott és 28 képviseletet szervezett meg. A Textilgyárosok Orsz. Egyesületének igazg. tagja és a Szalug-paszomány és Csipkeárugyárosok Egyesületének elnöke lett. A Statisztikai Hivatal Értékmegállapító Bizottságának szakértőjévé, a Hitelvédő Egyesület csoportelnökévé, továbbá a Kereskedelmi és Iparkamara zsűritagjává választották meg, Reich Jenő, gyáros, szül. Bpest, 1881 márc. 15. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése után atyjának szalag- és paszományárú gyárába lépett, majd hosszabb németországi tanulmányútra indult átvette Krausz és Tsai cég alatt Nagyatádon létesült központi gyárvállalatuk építkezésének és modernizálásának irányítását, amely vállalatot ezen évtől 1913-ig vezette a gyárat a fővárosba helyezték át és itt vezette tovább az ő vezetése mellett épült fel a cég új, modern gyártelepe a gyár új építkezésének kapcsán bevezette a szövött cikkek készítését. Megalapította a cég különböző háziipari telepeit, ahol állandóan többszáz munkás talált foglalkozást. Reich Miklós, bankigazg., szül. Karánsebes, 1892 okt. 18. Középiskoláit Szegeden, a jogi egyetemet Bpesten végezte a szegedi Kereskedelmi és Iparbank tisztviselője lett. A háborúban két ízben önkéntesen szolgált végén mint aligazgató megvált a banktól és 1924 óta a Nemzeti Hitelintézet szegedi fiókjának igazgatója. Elismert pénzügyi szakember, aki az intézet élén közmegelégedésre tölti be hivatását. Seichardt László, hírlapíró, szül. Bpest, 1902 szept. 10. Tanulmányait Budapesten végezte. Előbb a Pesti Hazai Bank tisztviselője volt, majd hírlapíró lett és azóta a Mai Nap rendőri rovatvezetője. A fiatal hírlapírói gárda egyik értékes és ismert tagja. Reieher István, polg. isk. igazgató, szül. Uszor, 1881 jól. 15. Középiskolai tanulmányait Pozso?îyi);rn, a fanárképzőt Bnesten végezte a gróf Vay-családnál, mint nevelő-lanár működött, majd tanári minőségben teljesített szolgálatot került a celldömölki polg. fiúiskolába, melynek igazgatója lett. Mint pedagógiai szaktekintély, közismert. Társadalmi téren is tevékenykedik. Reidl Rezső, államr. tanácsos, az államrendészeti osztály előadója, szül. Kuczora, 1888 jún. 7. Jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte, ahol államtudományi doktorátust nyert lépett a rendőri pályára és először a főkapitányság kihágási és közigazgatási osztályában, majd azután különböző kerületi kapitányságokon mint rendőri büntetőbíró működött. Legutóbb, 1922-ben a főkapitányság államrendészeti osztályába osztották be, ahol jelenleg is szolgálatot teljesít. A polgári hadiérdemkereszt III. o. és a szolgálati emlékkereszt tulajdonosa. A Magyar-Lengyei Egyesület tagja. Reimann Ernő, bányává!!. igazgató, szül. Budapesten, Középiskoláit a fővárosban, jogi tanulmányait a budapesti, grenoblei és a berlini egyetemen végezte a Salgótarjáni Kőszénbánya szolgálatába lépett, mely vállalatnak atyja, R. Lázár, udv. tan. alelnöke volt. R lett a társulat ügyvezető igazgatójává és azóta igen jelentős közgazdasági tevékenységet fejt ki. Helyet foglal társulatának érdekeltségéhez tartozó vállalatok igazgatóságában, tagja a Pesii Magyar Keresk. Bank felügy.-biz. - nak, a GyOSz végrehajtóbiz.-nak, a Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete választmányainak. Szakirodalmi tevékenységet is fejt ki, különféle napi- és szaklapok cikkírója. Reiman Gyula, r.-t. vezérigazgató, szül. Bpest, 1867 szept. 18. Középiskoláit Bpesten végezte, majd a bankpályára lépett. Később az autószakmára tért át és önálló céget, pedig részvénytársaságot alapított. Résztvett a Menet jegyiroda létesítésében; az Auíomobilkereskedők Egyesületének megalapítója, majd tiszteletbeli elnöke. A magyar automobilszakmának legrégibb érdemes tagja, a K. M. A. C. egyik alapító és azóta választmányi tagja, az Aero Szövetség igazgatósági tagja, a Statisztikai Hivatal értékmegállapító bizottságának tagja és mint ilyen kereskedelmi tanácsos. Tagja azonkívül az Omke elnöke tanácsának és több jótékonysági egyesületnek. Értékes szolgálataiért kormányfőtanácsossá nevezték ki. Rein Antal, ügyvéd, szül. Bpest, 1902 jún. 25. Középiskoláit Ungváron, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte és ügyvédi oklevelet nyert. Irodáját Bpesten nyitotta meg. Az Ügyvédjelöltszövetségben érdemes tevékenységet folytatott, elnöke volt a hivatalos pártnak és vezette a szövetség tisztújító választásait. Reiner Mihály r.-t. igazg., szül. Bpest, 1861 dec. 1. Középiskoláit a fővárosban végezte. Tanulmányainak befejezése után mint gyakornok a Duna biztosító intézethez lépett be, hol több mint 25 évig működött és az utolsó években annak magyarországi igaz-

12 Remit/ gatója volt. Onnét az Adriai bizt. int. meghívására az Adriaihoz lépett be, mint annak magyarországi igazgatója. A biztosító szakmának egyik vezető és irányító egyénisége. A magyar-olasz gazdasági kapcsolat kiépítése fí. nevéhez is fűződik. Része volt a jégbiztosításra egyesült társulatok közös kárfelvételi irodájának megalapításában. Szakcikkei a bel- és külföldi szaklapokban jelentek meg. A Biosz alelnöke, a Magyar-Olasz Kamarának és a Magyar Közgazdasági Társaságnak tagja. Számos vállalatnak és biztosító intézetnek igazgatósági tagja. Reínitz Béla, zeneszerző, szül. Budapest, 1878 nov. 5. Zenei tanulmányait Bpesten végezte. Ady Endre verseire tökéletesen finom, hangulatos kompozíciókat szerzett, amelyekkel ismertté lette nevét. Dalokat, kisebb operetteket, valamint egyéb dalműveket is szerzett óta az egyik bécsi színház karmestere. Reischl Richárd, földbirtokos, orszgyűl. képv., szül. Keszthely, Középiskolai tanulmányainak befejezése után előbb a gráci keresk. akadémia hallgatója volt, ahol gazd. oklevelet szerzett. A háború alatt századosi rangban harctéri szolgálatot teljesített. Hadiérdemeit a kardokkal díszített ezüst és bronz Signum Laudis-szal jutalmazták. Mindkét nemzetgyűlésnek tagja volt agrárpárti programmal Keszthely orsz.-gyűl. képviselője lett. Zala megye törv.- hat. bizottságának és közp. választmányának tagja. Mint a Balatoni Szövetség egyik vezetője, élénk tevékenységet fejt ki a Balaton-kultusz fellendítése érdekében. Közgazdasági vonatkozású cikkeit a napilapok közlik. Reiser Péter, ügvvéd, szül. Baja, 1883 máj. 26. Tanulmányait Baján és Kolozsvárott végezte Budapesten avatták a jogtudományok doktorává. A háború kitörésekor mint hadbíró-főhadnagy vonult be. A koronás arany érdemkereszt tulajdonosa óta az Üj Élet nyomda r.-t. ein.-igazgatója. Th. tag, több társadalmi és egyházi élet vezetője. A megyei sportélet legagilisabb tagja, helyet foglal az ottani testnevelési tanácsban és a Levente-egyesület igazgatóságában. Mint dominusz az Emericana föd. egyik vezére. Keisinger Ferenc, orsz.-gyűl. képv., szül. Pusztahídvég (Heves m.), Alsófokú iskoláinak elvégzése után az asztalosmesterséget tanulta ki. A szakszervezeti életben és a munkásmozgalmakban kora ifjúságától kezdve résztvett a miskolci famunkáscsoport vezetőségének, később a párt helyi végrehajtóbizottságának tagja lett Miskolcon a Munkásbiztosító Pénztár kötelékébe lépett megszervezte a miskolci munkásközvetítő intézetet, majd a város kormánybiztosfőispánja lett a miskolci szociáldemokrata párt titkárává választották. A második Reményi nemzetgyűlésbe és az országgyűlésbe Miskolc városa küldötte be, a szociáldemokrata párt programmjával. A Házban élénk tevékenységet fejt ki és különösen a munkásosztály szociális helyzetével foglalkozik. Szerkesztője volt a Miskolci Munkásújság c. lapnak. Reisz Pál, hegedűművész, szül. Bpesl ápr. 8. Zeneművészeti tanulmányait Bpesten végezte, majd a Szimfonikus Zenekarnak tagja és a Városi Színház első hegedűse lett. Magyarországon és külföldön sok hangversenyt adott, amelyeken a magyar és klasszikus szerzők műveinek bemutatásával szép sikereket ért el. Relie Pál, író és hírlaníró, szül Fiatalon lett hírlapíró. Különböző fővárosi lapok munkatársa volt. Később a Világ" c. pol. napilapban jelentek meg novellái és színikritikái, melyek nagy rátermettségre vallanak. Jelenleg a Magyar Hírlapba írja színibírálatait, melyek mind az irodalmi körök, mind a közönség különös figyelmére tartanak számot. Sok novellát, egyfelvonásost és regényt írt. Főbb művei: A mi városunk (Budapestről Pásztor Mihállyal), örök emlékek (novellák), Ember tervez... c. színművét sikerrel mutatta be a Kamara-színház. Réman Béla, gyógyszerész, szül. Szany, 1878 máj. 15. Középiskoláit Veszprémben, az egyetemet Bpesten végezte, ahol gyógyszerészi oklevelet nyert. Tanulmányai befejezése után, mint gyógyszerészgvakornok, különböző helyeken működött Beleden gyógyszertárat nyitott. A község közéletében tevékeny részt vesz. A vm. tvhat. bizottságának és több egyesületnek vezetőségi tagja. Szakirodalommal foglalkozik. Reményi József, szobrászművész, szül. Kassa, 1887 jan. 20. Középiskoláit szülőhelyén, az Iparművészeti Főiskolát Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után Teles mesteriskolájában képezte tovább magát, majd a müncheni akadémián a modern medaillisztika művészetét sajátította el. Müncheni tartózkodása alatt kiképezte magát az acélvésés technikájában is, majd hazatérve ismét Teles műtermében dolgozott. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és súlyosan megsebesült. Az összeomlás után közel 500 drb. éremíervet dolgozott fel, köztük a kormányzói elismerés és az állami nagy aranyérmek tervét. Az Iparművészeti Társulat megbízásából 4. sportdíjat készített, amelyek világszerte elterjedtek. Alkotásait a görög művészet formái és a renaissance művészet mesetartalma jellemzi. A reliefművészet klaszszikus mestere. A Magyar Iparművészet c. folyóiratban számos szakcikke jelent meg. Reményi Mihály, heeedűkészítő-mester, szül szept. 15. Tanulmányait Bartek Edénél, Tanczer Györgynél, majd Ferenczi Károlynál végezte. Hosszabb külföldi munkálkodás után, alapította meg mü-

13 Reményik 472 Ré ray helyét, melyből rövidesen az ország legnagyobb hangszerkészítő ipartelepét fejlesztette ki. Gyártmányait számos arany-, ezüstérem és díszoklevél dicséri. A M. Kir. Zeneművészeti Főiskola pályadíjának, az ú. n. Reményidíjnak alapítója. Reményik Sándor költő, szül. Kolozsvár, Í890 aug. 30. Középiskolai és egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte. Első költeményei jelentek meg az Üj Idők és a Hét hasábjain óta az Erdélyi Szemle c. szépirodalmi és társadalmi lap belső munkatársa megindította és 1923-ig szerkesztette Erdély legmagasabb színvonalú szépirodalmi folyóiratát a Ρ ászt őrtüzet a Kisfaludy Társaság tagjai sorába választotta. Költeményeiben megkapó metaforákkal ábrázolja lelkének küzdelmeit és megrázó hangon ecseteli az elszakított magyarság szenvedéseit. Művei: Fagyöngyök, Rainer Maria Rilke verseiből (fordítások), Csak így, Vadvizek zúgása, A műhelyből, Egy eszme indul, Atlantis harangoz. Renger Ernő, ügyészségi alelnök, szül. Egbel (Nyitra m.), 1874 aug. 19. Középiskoláit és jogi tanulmányait Pozsonyban végezte letette a bírói vizsgát. Pályáját, mint joggyakornok az aranyosmaróti kir. tvszéken kezdte meg, ahol többévi szolgálat után aljegyzőnek, utóbb jegyzőnek nevezték ki. Aranyosmarótról a nyitrai járásbíróságra került, mint albíró, majd a nyitrai kir. ügyészséghez, mint alügyész. Később megkapta ügj^észi kinevezését a csehek kiutasították, mert a hivatali eskü letételét megtagadta. Később a pestvidéki kir. ügyészségre osztották be megkapta az ügyészségi alelnöki címet. Rényi Aladár, ügyvéd, zeneszerző, szül. Kolozsvár, 1888 szept. 9. Középiskoláit szülővárosában, jogi tanulmányait a budapesti tud. egyetemen végezte. U. o. szerezte doktori és ügyvédi oklevelét. Utána ügyvédi irodát nyitott a fővárosban, hol főként kereskedelmi és magánjogi gyakorlatot folytat. Elvégezte az Országos Zeneakadémiát. Tanárai Thomán és Koessler voltak. Az orsz. Zeneakadémián zenetanári és művészi oklevelet nyert. A magyar zeneirodalom egyik értékes mívelője. Főbb kompozíciói: Vonósnégyes, Zongoraötös, dalok stb. Több operettet is szerzett. Legnagyobb sikere a Kis gróf c. operettjének volt, melyet Budapesten a Király Színház mutatott be először; színrekerülí Európa és Amerika minden nagyobb színházában. További színpadi művei: Tiszavirág (Király Színház, 1915.) és Vandergold kisasszony (operett, Városi Színház). Rcőthy Vladimir, polg. isk. igazg., szül. Feketeardó. (Ugocsa m.), 1873 márc. 14. Középiskolai tanulmányait Ungváron, a polg. isk. tanárképző főiskolát Bpesten végezte Liptószentmiklóson az áll. polg. fiúiskola tanára lett a liptószentmiklósi áll. tanintézetek igazgatójává nevezték ki a kispesti áll. polg. iskolák felállításával bízták meg az Orsz. Polg. Iskolai Tanáregyesület elnökévé választották és az Orsz. Közoktatásügyi Tanács tagjává nevezték ki. Több társadalmi egyesület elnöke. A II. o. polg. hadiérdemkereszt, a polg. és katonai jubileumi érem tulajdonosa. Tankönyvirodalmunkban 1902 óta az ország polgári iskoláiban legelterjedtebb magyar nyelvi tankönyveivel vezetőszerepet visz. Remériyi-Schneîîer Lajos, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár r.-t. vezérigazgatója, szül. Budapesten, 1892 márc. 15. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Budapesten végezte, ahol a jogi doktorátust szerezte meg. Pályáját a Magyar Leszámítolóés Pénzváltó Banknál kezdte, ahol fokozatos előléptetés után igazgató lett és ebben a minőségében az intézet kereskedelmi titkárságát vezette és a békeszerződési ügyek lebonyolításait is intézte átvette a Viktória Malom szanálási ügyeit és megalapította az Egyesült Magyar Malomipari r.-t.-ol. Az Egyesült Bpesti Fővárosi Takarékpénztár válsága idején mint a P. K. teljhatalmú megbízottja átvette az intézet vezetéséti kilépett a Leszámítoló Bankból és minden idejét az E. B. F. T. talpraállításának szentelte és sikeres munkájának elismeréséül a Budapesti Székesfővárosi Községi Takarékpénztárrá alakult vállalat vezérigazgatójául hívta meg óta mint az intézet vezetője a takarékpénztárt az ország egyik legszámottevőbb intézetévé fejlesztette. Révay Bódog, ügyvéd, ny. ítélőtáblai bíró, szül. Budapesten, 1872 ápr. 7. Budapesten végezte jogi tanulmányait és itt szerzett doktori oklevelet ben ügyvéddé avatták a budapesti törvényszék szolgálatába lépett, hol fokozatosan ítélőtáblai bíró lett saját kérelmére nyugalomba vonult és ügyvédi irodát nyitott. Főként házassági és köteleid perekkel foglalkozik. A szakirodalomban élénk munkásságot fejt ki. Jogi cikkei és értekezései a különböző jogi szaklapokban, valamint az Egyetértésben és az Újságban jelentek meg. Önálló munkái: A járásbírósági pervezetés (1908), A meghatalmazás be nem csatolásának következményei a járásbírósági eljárásban (1909), A járásbírósági tömegnap (1909), Tanulmány a német járásbíróságokról (1912), Házassági eljárás a Pp. gyakorlatában (1915), Az elhagyásos per (1920), A hűtlen elhagyás (I. 1920, II. 1921), Budapesten és a nagyobb vidéki városokban számos előadást tartott a házassági perek általános érdekű tárgyköréből. Révay József, egyet. m.-tanár, szül. Kecskemét, Középiskolai tanulmányainak befejeztével a kegyesrendiek szerzetébe lépett és egyetemi tanulmányokat folytatott. Tanári oklevelének elnyerése után rendi tanárként kezdte meg működését. Később el-

14 Révész 473 Rhorer hagyta rendjét és előbb vidéken, majd Budapesten folytatott pedagógiai tevékenységet a Pázmány Péter-tud. egyetemen a latin nyelvtudománynak magántanárává képesítették megvált katedrájától és azóta teljesen irodalmi törekvéseinek szenteli idejét. Tanulmányait a bel- és külföldi folyóiratokban közlik. Önálló művei: Szentek legendája, Zarándoklat a szent helyekre, Petrónius és kora, Commodiánus élete, müvei és kora, Néró fáklyái, Ókeresztény szimbólumok. Több idegennyelvű könyvet fordított magyarra. Az első magyar Irodalmi Lexikon munkatársa. Révész Béla, író, szül Tanulmányaínak befejezése után, mint a Népszava belső munkatársa kezdte pályafutását. Egyike a legeredetibb magyar íróknak és a legismertebb szocialista író. Munkáinak a legfeltűnőbb jellegzetessége gazdag, mondanivalóihoz idomuló stílusa. Szocializmusa a politikai elhatároltságtól fokozatosan emelkedett az egész emberiséget felölelő humanizmusig. Minden művét szubjektivitással telített, lüktető líra hatja át. Önálló művei: Forgatagban, Genovéva arca, Miniatűrök, Mosoly, A nagy börtön, Proletárok, Orkán, Nyomor, Találkozás Hamupipőkével, Velük, értük, Egyedül, mindenkivel, Beethoven miniatűrök és Tolsztoj élete. Ady Endréről írt triológiájával legjobban világít rá saját arculatára, mert minden vonatkozásban feltárja magát amellett, hogy szeretetével életre támasztja költőjét. Révész György, hírlapíró, szül. Budapest, Középiskoláit Budapesten végezte, utána az újságírói pályára lépett. Több évet töltött Európa különböző fővárosaiban, ahonnan fővárosi napilapokat tudósított óta mint rendőri riporter, Az Est belső munkatársa. Révész Kálmán, ref. püspök, a felsőház tagja, miskolci lelkész, szül. Debrecen, I860 aug. 11. A teológiai tanfolyamot elvégezvén, két évig főgimnáziumi segéd- és helyettestanár volt Debrecenben. Két szemeszteren át a berlini egyetemen bővítette ismereteit, bejárta Közép-Európa nevezetesebb városait a pápai teológiai akadémia nyilvános rendes tanára lett és mint ilyen megalapította és szerkesztette a Dunántúli Protestáns Lapot. Tagja volt az megnyílt budapesti zsinatnak és az azután következő háromnak kassai lelkész, abaúji esperes, tiszáninneni püspök lett. Miskolci székhelyét azonban csak 1920 őszén foglalhatta el. 18 hónapot cseh uralom alatt töltött, mely idő alatt sikerrel küzdött a megszálló hatalommal a ref egyház jogainak védelmében. Az egyház- és művelődéstörténelem terén nagy és részben alapvető irodalmi munkásságot fejtett ki. A debreceni egyetem a teológiai doktori címmel tisztelte meg. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság és a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányának tagja. Az Országos zsinat alelnöke, a Magy. Kálvin Szövetség elnöke. Kassán és Miskolcon a közművelődési egyletek elnöke volt. Révész Pál, festőművész, szül. Szolnoki 1903 szept. 20. Középiskoláit Szolnokon végezte, majd Fényes Adolf tanítványa lett. A bpesti Képzőművészeti Főiskola után Rudnaynál tanult. Tanulmányainak befejezése után a fővárosban nyitott műtermet a Szinyei Merse Társaság tavaszi tárlatán Virágcsendélet c. képével kitüntető elismerést nyert. Ismertebb festményei: Falusi csavargó (1926), Virágok az ablakban (1927), Budapestről Szolnokra költözött, ahol az ottani művésztelep tagja lett. Révész Sándor, államrend. detektívfőfelügyelő, a sérülési csoport vezetője, szül. Kismajtény, 1879 jún. 15. Tanulmányait Bpesten végezte lépett a rendőri pályára, nevezték ki detektívfőfelügyeíővé. 1 évvel később átvette a sérülési csoport vezetését, amelynek még ma is az élén áll. Számos titokzatos gyilkossági bűnügyben vezetett eredményes nyomozást. Többek között ő foglalkozott a Mágnás Elza, Reismann zongoragyáros, Léderer Gusztáv és Erdélyi Béla bűnügyével is. Működése alatt számos értékes szakcikkel gazdagította a rendőrirodalmat. A rendőrség 10 éves fennállása alkalmával belügyminiszteri elismerésben részesült. Rézler Ervin jbírósági elnök, szül. Kisvárda, 1882 máj. 10. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a kassai jogakadémián jogtud. államvizsgát tett. Ugyanebben az évben állami szolgálatba lépett jbírósági jegyző, tvszéki jegyző lett bírói vizsgát tett vizsgálóbíróvá, táblai tanácsjegyzővé, albíróvá, járásbíróvá nevezték ki nyugdíjazták, majd ismét berendelték szolgálattételre a debreceni tvszékhez a kir. ítélőbírák és ügyészek részére megállapított II. fiz. csop. jellegével ruházták fel a debreceni kir. tvszék IV. büntetőtanácsának vezetője lelt óta a hajdúböszörményi jbíróság vezetője. A Debreceni Üri Kaszinó, a Jogász-lisztviselők Köre, a Debreceni Vadásztársaság tagja, a Tiszántúli Automobil Klub alelnöke és számos más társ. és kult. egyesület vezetője. Rhorer László, egyet. ny. r. tanár, szül. Bpest, 1874 okt. 18. Középiskolai tanulmányait Bpesten végezte a bpesti tud. egyetemen orvosi diplomát nyert. Két évig gyakornokoskodott az egyetemi kórbonctani intézetben a bpesti Állatorvosi Főiskola gyakornoka, majd tanársegédje lett től kezdve ugyanott a fizika ny. r. tanáraként működött, 1923 óta a pécsi Erzsébet tud. egyetem ny. r. tanára. Több főiskolai tankönyvet írt. Számos értekezését közölték a szaklapok.

15 Ribiczey 474 Eipka Rihiczey Nándor (ribiczei), Ο. Τ. I. aligazgató, szül. Apatin, Középiskoláit miai és bakteriológiai sajátságai, Serodiag- az 1892-i járvány alatt. A Duna vizének ké Zomborban, az egyetemet Bpesten végezte. nosis az élelmiszervizsgálatban, Erdély nevesebb fürdői, Adatok a Balaton partjai talaj Közigazgatási pályafutását Bács-Bodrog vármegye szolgálatában kezdte, később az Orsz. vizének ismeretéhez, A növényi tejről (német Munkásbetegsegély ző Pénztárhoz helyezték és francia nyelven is), A Nagy Magyar Alföld artézikútjai és sziksós tavai, Magyar át, amelynek kezelőtisztje, fogalmazója lett segédtitkárrá, majd egy ország járványstatisztikája, A pestis és kolera év után titkárrá lépett elő. Az átszervezésekor az Ο. Τ. I. aligazgatója lett. Az ségek (2 kötet, tankönyv), s a legújabban története, Közegészségtan és fertőző beteg intézet ellenőrzési főosztályát vezeti.! megjelent Közegészségtan és járványtan tanj könyve, III. kiadás. Richter Károly, államr. főfelügyelő, a tart. oszt.-parancsnoka, szül. Mokrin, (Torontál m.), 1889 jan. 26. Tanulmányait 1880 júl. 25. Középiskoláit Kalocsán, az Riha János (vitéz), körorv., szül. Csorna, Nagykikindán végezte. A háború alatt, mint egyetemet Bpesten végezte, ahol orvostud. t. főhadnagy, az orosz és a szerb harctéren oklevelet szerzett. Tanulmányainak befejezése után, mint orvos, klinikai gyakornok teljesített szolgálatot. A leszerelés után a rendőri pályára lépett és, mint felügyelő a I'urjesz tanár belgyógyászatán Kolozsvárott Nyugati-pályaudvari oszt.-parancsnokságon volt beosztoif tiszt, majd az L, később a IX. ker. osztályparancsnoka lett a főparancsnokságra helyezték át, ahol a tart. osztály parancsnoka lelt. A hadiékítményes bronz kalonai érdemérem és a hadiékítményes koronás arany érdemkereszt tulajdonosa. Riegler Bernát, ügyvéd, hites törvényszéki tolmács, szül. Lajosfalva, Egyetemi tanulmányait Bpesten és Bécsben végezte, ügyvédi oklevelét J907. nyerte és ettől hatósági taggá az eszterházai választókerü í decemberben választották megyei törvény kezdve a fővárosban jelentős pozíciót vívott i letben. ki az ügyvédi társadalomban. Klientúrája I Ring Gyula, r.-t. vezérigazg., szül. Bpest, főként a főnemesség, a klérus és külföldi I 1880 aug. 27. Tanulmányait Bpesten végezte, arisztokrata körökből rekrutálódik. A háború ahol építőmesteri képesítést nyert Hatvanban gyárat alapított. A háború alatt mint alatt ügyfele volt az osztrák-magyar hadsereg egyik hadvezére is. Válópereken kívül szk. százados harctéri szolgálatot teljesített kereskedelmi és váltóperekben dolgozik és és olasz fogságba esett. A kat. érdemkeresztet, mint ilyen, több világcég jogtanácsosa. három Signum Laudist és a sebesülési ér Riesz Sándor, ügyvéd, szül Győr, 1888 febr. 29. Középiskoláit szülővárosában, egyet. tanulmányait Bpesten végezte és ügyvédi vizsgát tett Kolozsvárt mint újságíró működött. Számos közérdekű cikket írt. Jogtanácsosa volt a Magyarság c. politikai napilapnak. Főleg büntető- és polgári ügyekkel foglalkozik. Riglcr Gusztáv (nemes), egyet. ny. r. tanár, felsőházi póttag, szül. Dunamócs (Esztergom m.), 1868 nov. 4. Középiskoláit Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten az orvosi karon végezte tanársegéd, magántanár lett a kolozsvári egyetem a közegészségtan ny. r. tanárának hívta meg és dékánná, az évben az egyetem rektorává választották oláh parancsra, 7 gyermekes családjával egy marhavagónban el kellett hagynia Kolozsvárt. Az egyetem Szegedre helyezése után újra rektorrá választották, de ezen tisztségében már nem működött, mert a budapesti egyetemen ny. r. tanárrá nevez- 1 ték ki. A szakirodalomban 80-nál több önálló munkája jelent meg. Nevezetesebb művei: A Koch-féle kolerabacillus az 1886-i és működött, majd, mint kórházi orvos, Győrbe került óta Eszterházán hercegi uradalmi orvos, 1927 óta körorvos. A háború alatt, mint ezredorvos harctéri szolgálatot teljesített. A Signum Laudisszal, a kor. arany érdemkereszttel, a vöröskereszttel, a Károly-csapatkereszttel és a német hadiérdemkereszttel tüntették ki. Hadiszolgálatáért és a forradalom alatti tevékenységéért 1927-ben vitézzé avattatott met kapta meg építkezési részvénytársaságot alapított és a hatvani Gazdasági Bank vezérigazgatója lett. A város társadalmi életének jelentékeny alakja. Az Ipartestület elnöke, az Iparosok Orsz. Szövetségének társelnöke, az O. T. I. építőipari csoportjának választm. tagja A kat. egyháztanács, a vármegye törv.-hat. biz. és a képv.- test. tagja. Közérdekű szakirodalmi cikkei a helyi sajtóban jelennek meg. Rhigeisen Oltó, min. tan., p. ü. igazg. h., szül. Anina, 1878 szept. 25. Középiskolai tanulmányainak befejezése után az egyetemet Bpesten végezte. Előbb ügyvédi pályára készült, majd állami szolgálatba lépett s több vidéki pénzügyigazgatóságnál teljesített szolgálatot a pénzügyminisztériumba került, ahol különösen az illeték s fogyasztási adóügyekben dolgozott miniszteri tanácsossá nevezték ki. Ripka Ferenc, főpolgármester, felsőházi tag, szül. Isaszeg, Középiskolai tanulmányait Bpesten végezte, az egyetemet részben Bpesten, részben Kolozsvárott hallgatta, ahol államtudományi doktorátust is szerzett. Pályája elején a a Ganz Villamossági

16 Bisztits 475 Rohringer r.-t. cégjegyző főtitkára volt, de már ekkor tagja volt a főváros törvényhatóságának és élénken résztveit az egyes bizottságok munkájában. Társadalmi szereplésének színtere leginkább a Krisztinaváros volt, ahol nagy népszerűségre tett szert. A krisztinavárosi róm. kat. egyházközség, a Budai Társaskör, a 33-as S. C. és a Budai Dalárda elnöke. Különböző jótékonysági egyesületekben vezető szerepet tölt be. A Ganz r.-t.-tói a székesfővárosi gázművekhez hívták meg, ahol rövidesen vezérigazgatói rangban fejtett ki eredményes működést a székesfőváros főpolgármesteri székébe emelkedett, mert R.-ban látták azt a férfiút, aki keresztény és nemzeti alapon állva a felekezeti és osztályellentétek elsimítására, a főváros társadalmában a legalkalmasabb. Működését siker koronázta és a nevéről elnevezett középpárt megalapításával sikerült kiküszöbölnie a főváros adminisztrációjából a politikai és felekezeti szempontokat. Irodalmi tevékenysége is jelentős, több nagyobb művet írt és közgazdasági, valamint városgazdasági kérdésekről számos előadást tartott a külföldi magyarok világkongresszusának elnöki tisztét vállalta és a kongresszus sikere érdekében tevékenyen működött. Fonyód község díszpolgárává választotta. A felsőháznak a kormányzó által élethossziglan kinevezett tagja. Magy. kir. udv. tanácsos és számos kitüntetés tulajdonosa. Risztits Lázár, államr. tanácsos, a főkapitányság eltűnési és öngyilkossági oszt. vezetője, szül. Szentendre, (Pest m.), 1881 febr. 21. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte, majd államtudori oklevelet szerzett. Tanulmányainak elvégzése és a katonai tiszti vizsga letétele után lépett a rendőrség kötelékébe, ahol először a főkapitánysági segédhivatalnál, mint rendőrdíjnok teljesített szolgálatot, úgyis mint fordító és hites tolmács a bűnügyi osztályra helyezték át, ahol esztendőkön keresztül működött óta az eltűnési és öngyilkossági ügyosztályt vezeti kapta meg a r.-tanácsosi kinevezést. Résztvett a háborúban és számos katonai kitüntetésben és legfelsőbb elismerésben részesült. R. hathatós munkájával az öngyilkossági járvány leküzdésében eredményes tevékenységet fejtett ki. Sok szociológiai és irodalmi előadást tartott különböző egyesületekben és társaságokban. Állandó cikkírója a tudományos sajtónak. A Gyermekvédelem c. lap munkatársa, a Budapesti Urak Mária Congregáció lelkes tagja és az Emericana Foederatio Corporatio Transsylvania dominusa. A felsővízivárosi r. kat. egyházközségi tanácsnak, a Szt. László ifj. Otthon Í.T«atóságának és a Verbőczy István reálgimnázium volt növendékei szövetségéack vezető bizottsági tagja. Róbert Emil, építészmérnök, szül. Oroszfalu, A budapesti műegyetemen szerezte építészmérnöki oklevelét, melynek elnyerése után főként a modern munkástelepépítkezések foglalkoztatták. Az első nemzetgyűlésen a miskolci II. választókerületet képviselte a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával. Robi János, kanonok plébános, szül. Mosón, 1877 márc. 12. Középiskoláit Székesfehérvárott, a teológiát Bpesten végezte Győrben pappá szentelték, majd Ráckevén és Budakeszin mint káplán működött Budakalász, rövid idő múlva Csepel plébánosa lett, ahol a hitélet fejlesztésében eredményes tevékenységet fejtett ki. Az egyházzsinaton tanácsos és tb. kanonok lett. Uaûé Miklós, ügyvéd, az Országos Társadalombiztosító Intézet aligazgatója, szül. Dunaföldvár, Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. A háborúban frontszolgálatot teljesített, majd hadifogságba került. A Károly-csapatkereszt és a kisezüst vitézségi érem tulajdonosa megszerezte az ügyvédi oklevelet, utána az Orsz. Társadalombiztosító Intézet kötelékébe lépett, ahol aligazgatóvá nevezték ki és a jogügyi osztályban teljesít érdemes szolgálatot. Roheim Géza, etnolócus, szül. Budapest, 1891 szept. 12. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Lipcsében, Berlinben és Liverpoolban folytatta ig a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályában működött pszichoanalitikai munkájával értékes nemzetközi pályadíjat nyert a primitív népek tanulmányozására Ausztráliába utazott. A Freud-féle Imágóban és az Ethnográfiában nagyszámú kiváló tanulmánya jelent meg. Jelentősebb önálló művei: Sárkányok és sarkányölő hősök, Adalékok a magyar néphit hez, A varázserő fogalmának eredete, A kazár nagyfejedelem és a turulmonda, Spiegelzauber, Primitive man and environment. Rohonyi Miklós, főbakleriológus, szül. Léván, 1887 ápr. 28. Középiskoláit szülővárosában, főiskolai tanulmányait Budapesten végezte. U. o szerezte doktori oklevelét. Utána Wienben az Állatorvosi Főiskola bakteriológiai intézetében mint I. tanársegéd működött a Hungária Szérummüvek r.-t. műszaki igazgatójává nevezte ki, hol jelenleg is működik. R. értékes tudományos és szakirodalmi munkásságot is fejt ki. Dolgozatai a bakteriológia és szerológia kérdései felől magyar, német és olasz tudományos folyóiratokban jelentek meg. Megkapta a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján és a legfelsőbb dicsérő oklevelet. Rohringer Sándor, műegvet. nv. r. tanár, szül. Kassán, 1868 márc. 28. Középiskolai, jogi és műegyet. tanulmányainak befejezése, valamint mérnöki oklevelének megszerzése után a földművelésügyi minisztérium szolgálatába lépett, majd Fiúméban, továbbá a

17 Román 47< Rónai besztercebányai és kassai kultúrmérnöki hivatalnál működött, ahol fokozatos előléptetések után a hivatal főnöke lett ismét a földművelésügyi minisztériumba rendelték és annak vízügyi osztályán fejtett ki tevékenységet min. tanácsosi rangra emelkedett, majd a műegyetemen mint a vízépítéstan ny. r. tanára folytatta munkásságát óta a Pestmegyei Lecsapoló és Öntöző-Társulat min. biztosa. Számos szakkérdéssel foglalkozó tanulmányán kívül megjelent művei: Kultúrmérnöki munkálatok a Felvidéken, Hidraulikai számítások. A Mérnöki Kamara választmányának tagja, az Orsz. Építési Tanács tagja és Hungária Magyar Techn. Egyesületének magisztere. Román Ernő, műépítő, szül. Budapest, Középiskoláit Bpesten végezte, majd építészi oklevelet nyert. Egy pályázaton már 16 éves korában dicséretet kapott. Később állami ösztöndíjjal Németországban folytatta tanulmányait. R. számos nagy köz- és magánépület és belső berendezés tervezője, valamint több tervpályázat díjnyertese. A háború alatt a harctéren szolgált és megkapta a koronás arany érdemkeresztet, a Signum Laudist és a Károly-csapatkeresztet. Román Kálmán, hírlapíró, szül. Budapest, Tanulmányait Bpesten végezte és már diák korában megkezdte újságírói működését. Több fővárosi napilapnak, köztük a megszűnt Világnak, állandó cikkírója volt. Számos érdekes és feltűnést keltő cikkével, riportjával a fiatal újságírói gárda egyik ismert tagjává lett. Román Miklós, építész, szül. Budapesten, 1879 jún. 8. Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte szerzett építészi oklevelet. Utána állami ösztöndíjjal Olaszországban hosszabb tanulmányutat tett nyitotta meg építészi irodáját és még az évben a Győri Kereskedelmi és Iparkamara tervpályázatán első díjat és megbízást nyert. Azóta igen sok díjnyertes tervet és egészen egyéni jellegű fővárosi bérházat és villát alkotott. Művészi tervei szerint épült még számos középület: az aszódi izr. templom, a belényesi városi szálloda, a siófoki városháza, a Kaszab Poliklinika, a rendőri gyermekbíróság stb. Építészi munkássága mellett különféle szaklapokban írja cikkeit a tervező építészet felől, melyek elgondolás és művészi ízlés szempontjából gyakran iránytmutatók. Romek Árpád, festőművész, szül. Bpest, 1883 ápr. 22. Középiskoláinak elvégzése után Budapesíen képzőművészeti tanulmányokat folytatott. Rövidesen feltűnt finomtónusú csendéleteivel, amelyek főként dekoratív érzékéről tellek tanúságot. Számos hazai és külföldi kiállításon aratott sikert. Különösen a virágok, üvegek és porcellánok ábrázolásának mestere. Róna József, szobrász, szül. Lovasberény, A bpesti és bécsi képzőművészeti Aka- démián tanult től királyi ösztöndíjjal három évig Zumbusch mesteriskolájában dolgozott. Egyike a legkiválóbb magyar képzőművészeknek. Alkotásaiban különböző perióduson át a barokk felfogású realisztikus mintázásban állapodott meg. A Benczúr-Társaság tagja, a Képzőművészeti Társulatnak hosszú ideig elnöke volt. Antwerpenben és Parisban aranyérmet, Londonban Grand Prixt nyert Berlinben a római ösztöndíjat, a Műcsarnokban Megszorult faun c. csoportjával a Rökk-díjat, Savoyai Jenő lovasszobrâval a kis aranyérmet, József és Putifár feleség c. faszobrával a nagy aranyérmet nyerte el. Számos szobra van a Képzőművészeti Múzeum birtokában. Róna Lipót, r.-t. igazgató, szül. Fogaras, 1881 júl. 14. Középiskoláinak befejezése után biztosítási pályára lépett és 1921 óta az Első Általános Baleset- és Kárbiztosító társaság igazgatója. A baleset- és szavatossági biztosítási szakmában 31 év óta működik. Rónay Károly (osgyáni), bpesti kir. közjegyző, szül éven át elnöke volt a Magyarországi kir. közjegyzők egyletének s mint ilyen, főrendezője volt a közjegyzői intézmény 50 éves fennállását ünneplő közjegyzői országos nagygyűlésnek, önálló müvei: A Tóra és népe és a Magyar közjegyzőség megalkotása és fejlődése nyugalomba vonult. Irodáját fia, Tibor vette át. Rónay Tibor (osgyáni), kir. közjegyző, ny. fregattkapitány, szül. Bpest, 1883 nov. 2. Középiskoláit Bpesten végezte, majd a haditengerészeti akadémián tanult. Tanulmányainak befejezése után a haditengerészet kötelékébe lépett. Számos hajóutat tett a tengeren, majd a háborúban több ütközetben vett részt. Kitüntetései: a Signum Laudis, a Károly-csapatkereszt s a jubileumi érdemkereszt a folyamőrség szolgálatába lépett, majd nyugalomba vonult. A forradalom alatt résztvett az ellenforradalom megszervezésében letette az ügyvédi vizsgát. Ugyanabban az évben helyettes közjegyző lett, 1909 óta közjegyző. Élénk közéleti tevékenységet fejt ki. Számos cikke jelent meg tengerészeti szakkérdésekről. A magyar-német hajósszótár szerkesztője volt. Rónai Sándor, a -maííy. kir. áll. taníióképző-int. igazgatója, szül. Bakovár, 1876 dec. 23. Középiskoláit Aradon, főiskolai tanulmányait Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után tanítóképző-intézeti tanárrá nevezték ki Dévára, ahonnan lévai f temesvári, csáktornyai, kolozsvári és cinkoíai tanári működése után a váci Áll. Tanítóképző-Intézet igazgatójává nevezték ki. Itt működött 1923-ig, amikor hasonló minőségben jelenlegi állásába, a kiskunfélegyházi Ali. Tanítóképző-Intézethez helyezték át. A város társadalmi és egyssületi életében tevékenységet fejt ki, a Tanítóképző-int. Tanárok Orsz. Egyesületének alelnöke.

18 Roncsik 477 Rosta Roncsik Jenő (vitéz), tűzoltófőparancsnok, szül. Debrecen, 1891 ápr. 6. Középiskolai tanulmányainak a befejezése után a debreceni ref. jogakadémia hallgatója lett, annak elvégzése után a kolozsvári tudományegyetemen az államtudományok doktorává avatták évben Debrecen város szolgálatába lépett mint közigazgatási gyakornok, később a városi rendőrséghez osztották be és fokozatos előléptetés után rendőrkapitány lett. Ilyen minőségben vétetett át az államrendőrséghez. A háború kitörésekor hadiszolgálatra vonult be és mint főhadnagy szerelt le. A nagyezüst, kisezüst vitézségi érem, Károly-csapatkereszt, sebesülési érem és a német lovagrend Marianer keresztjének tulajdonosa évben a városi hivatásos tűzoltóság főparancsnokává választatott meg. A francia tűzoltószövetség tiszteletbeli tagja. Szakirodalmi művei közül a jelesebbek: A tűz pusztításai Debrecenben, A magyar tűzoltó irodalom, A tűz a babonában és néphitben Magyarországon, A debreceni diáktűzoltóság története. Roósz János, gyógyszerész, az Orsz. Társadalombiztosító Int. aligazg., szül. Nagyszentmiklóson, Gimnáziumi tanulmányait Szegeden és Nagykikindán végezte. Gyógyszerészi oklevelét a bpesti tud. egyetemen nyerte. Több vidéki és fővárosi gyógyszertárban működött, míg az Orsz. Társadalombiztosító Intézet aligazgatójává nevezték ki. Üj vezetőhelyén R. igen érdemes közhivatali tevékenységet fejt ki. Roóz Rezső, lapszerpesztő, szül. Bpest, 1S79 okt. 25. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd ugyanott az egyetem jogi karának hallgatója volt. Tanulmányainak befejezése után a hírlapírói pályára lépett a Magyar Szónál kezdte működését a Magyar Hírlap parlamenti tudósítója lett, majd átvette a lap felelős szerkesztését. Élénk részt vesz az újságírók társadalmi akcióiban. Titkára volt az Újságírók Egyesületének. Utóbb az egyesület tanácstagja lett. Alelnöke az Újságírók Szanatóriumegyesületének és választott igazgatósági tagja a Magyar Újságírók Nyugdíjintézetének. Rosenak István, sebész, szül márc. 5. A bpesti és bonni egyetemeken két orvosi diplomát szerzett. Az utóbbi egyetemen Garré professzor mellett volt asszisztens óta a Verebély-klinikán működik. Tudományos kutatásokról beszámoló értekezéseivel a szakkörök elismerését vívta ki. Az Orvosképzés c. külön füzetben adta ki a verejtékmirigyek tömlős daganatairól szóló értekezését. Rosenák Miksa, főorvos, szül. Nádas, Középiskoláit Baján végezte, majd a bpesti egyetemen orvosdoktori oklevelet szerzett tanulmányainak befejezése után Baron egyet, tanár asszistense lett, pedig Hültl tanár mellett dolgozott a Szent István-kórház h. főorvosává nevezték ki az orth. izr. hitközség Biró Dániel-kórházának igazgatófőorvosa lett. Ugyanilyen minőségben működik, a Kertész-utcai rendelőintézetnél is. Számos szakcikke jelent meg orvosi szaklapokban. A székesfőváros törv.-hat. biz óta tagja. Élénk tevékenységet fejt ki a közegészségügy terén. R. kezdeményezésére történt az Erzsébet-hídi Hungária ivócsarnok felállítása. Rosenberg Barna, ügyvéd, szül. Párkánynána, Középiskoláinak elvégzése után Kolozsvárott jogot hallgatott és ügyvédi vizsgát tett. Bpesten nyitott ügyvédi irodát és leginkább polgári büntetőgyakorlatot folytat. Számos híres perben vett részt; többek között a Kanitz János br. Barkóczy Sándorné elleni birtokperben, Meszlényi Adrienne ügyében, Tóth Zsuzsanna gyermektartási perében. A különböző jogi folyóiratokba jogtudományi értekezéseket ír, nagyobb szabású törvénymagyarázati munkáját most rendezi sajtó alá. Rosenberg Miklós, igazg.-főorvos, szül. Felsőmér, 1882 okt. 2. Iskolai tanulmányait Bpesten végezte és ugyanitt orvostudományi oklevelet szerzett. A székesfővárosban kezdte meg működését, majd Csepelen gyári orvos lett megszervezte a csepeli közkórházat, majd a Weisz Manfréd-kórház ig.- főorvosa lett. Több hazai és külföldi szaklapban tudományos cikkei jelentek meg. Rosenberg Sándor, ügyvéd, szül. Nagykároly, 1890 nov. 15. Tanulmányait a berlini és bpesti egyetemen végezte, ahol jogtudorrá avatták, majd ügyvédi oklevelet szerzett nyitotta meg irodáját. Közismert bűnügyi védő. A háború alatt több hadseregszállítási perben, utóbb pedig a koronarontási perben, valamint a szénapanamával és a Széchenyi-fürdő építkezésével kapcsolatos ügyekben szerepelt, mint védő. Rosenstein Károly, gyárigazg., szül. Mehrisch-Ostrau, 1873 júl. 1. Iskolai tanulmányait szülőhelyén és Brünnben végezte Pesterzsébeten gyárat alapított és azóta a község életének jelentékeny egyénisége felépítette az önkéntes tűzoltótestület laktanyáját. Városi képv.-test. tag, a Gyosz. helyi csoportjának elnöke, a tűzoltótestület tb. parancsnoka, stb. Kémiai szakcikkei a bel- és külföldi lapokban jelennek meg. Közhasznú szolgálataiért királyi elismerésben részesült. Rosta János, szfővi tanácsjegyző, jogtudor, szül. Budapest, 1889 aug. 28. Tanulmányait a budapesti piaristáknál és az egyetemet is Budapesten végezte, ahol jogtudományi doktori oklevelét nyerte el. A főváros szolgálatába lépett. Feletteseinek és a közgyűlésnek a figyelme gyorsan reáterelődött az igen tehetséges fiatal tiszt-

19 Rostagni 478 Rothmann viselőre, amelynek eredményeképen alig tízesztendei szolgálat után tanácsjegyző lett. Ebben az állásában az elnöki ügyosztály második állandó helyettese, az elnöki ügyosztály sajtó-előadója, a fővárosi házinyomda és a gépkocsi ügyek állandó referense. A sporttársadalomban igen tevékenyen vesz részt. A Magyar Kerékpár-Szövetség társelnöke, a Budapesti Sport-Egyesület motorkerékpár és kerékpár osztályának elnöke, azonkívül több társadalmi egyesületnek és vadásztársaságnak vezető tagja. Rostagni Achilles, szfővi tanácsjegyző, szül. Budapest, 1885 nov. 10. Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte. Államtudományi doktori oklevelét nyerte a székesfőváros szolgálaiába lépett és 1920 óta tanácsjegyző. Ε minőségében a főváros szociálpolitikai ügyosztályában fejt ki igen értékes tevékenységet, különösen sokat dolgozott a főváros nyilvános könyvtárainak megszervezésében. A háborúban, mint főhadnagy vett részt, birtokosa a bronz és ezüst hadiékítményes Signum Laudisnak, a Károly-csapalkereszlnek és az évi mozgósítási emlékkeresztnek. Tevékeny részt vesz a főváros társadalmi életében, több egyesület igazgatósági tagja. Róth Béla, ügyvéd, zeneszerző, szül. Beregszász, Miután összes középiskolai és egyetemi tanulmányait kitüntetéssel elvégezte, ügyvédi diplomát nyert s irodáját 23 éves korában, mint kiskorú" ügyvéd megnyitotta. Közben zenei tanulmányokat is folytatott és mint Siklós Albert tanítványa, a zeneszerzést is elvégezte. Mint ügyvéd, bűnügyi védelmeivel tűnt ki. Közismert sikerei: az Odeschalchi ékszerlopások, lágymányosi rablógyilkosság bűnper, Hock János nemzelgyalázási ügy, Prodam Guido, az első magyar pilóta védelme és az Erdélyi Béla-féle gyilkossági ügyben kifejtett védői működése. Mint zeneszerző főkép Ady Endre verseinek megzenésítésével tette ismertté nevét, valamint több operettje és tánczeneszáma aratott sikert. A bpesti állami felsőkereskedelmi iskolának v. jogi és közgazdaságtani tanára, ezenkívül hites gyorsírástanár. Roth Ferenc, kúriai tanácselnök, szül. Nagykároly, 1861 szept. 29. Középiskoláinak és jogi tanulmányainak befejezése után jogtudori oklevelet nyert. Az ügyvédi vizsgának letétele után mint joggyakornok évben bírói pályára lépett, majd aljegyző, albíró, tvszéki bíró, később ítélőtáblai bíró lett. Egy ideig a szatmárnémetii kir. törvényszéknél elnöki minőségben működött, majd a budapesti keresk. és váltótörvényszék elnökévé nevezték ki. Értékes igazságügyi működésének következő állomása a bpesti kir. ítélőtábla tanácselnöki széke volt, ahonnan a M. Kir. Kúria tanácselnöki méltóságába emelkedett. Értékes szakirodalmi munkásságot fejt ki. Cikkei a jogi lapokban jelentek meg. Roth Ferenc, hegedűművész, a Rolh- Quartett vezetője, szül. Zólyom, 1899 júl. 18. A zenei tehetsége gyermekkorában megnyilvánult és már mint zeneakadémiai növendék több nyilvános hangversenyt adott a M Kir. Operaház iagja lett és a berlini Grosse Volksoper első hangversenymestere megalapította, majd reorganizálta a Roth-quartettet, mely a legelső magyar vonósnégyes társaság volt, amelyik az Egyesült Államokban, Kanadában és Kaliforniában hangversenyzett. Európa minden fontosabb zenei központjában hangversenyt adtak. R. mint a quartett vezetője, a magyar zeneművészet külföldi propagálásával nagy érdemeket szerzett. Roth Jenő, ügyvéd, szül. Nagydobrony, 1894 nov. 14. Középiskoláit Beregszászon, az egyetemet Bpesten végezte, ahol jogi doktorátust szerzett. A háború alatt, mint főhadnagy teljesített szolgálatot. A koronás arany érdemkereszt és az arany vitézségi érdemkereszt tulajdonosa. Mint ügyvédjelölt kezdte meg működését, majd letette az ügyvédi vizsgát és azóta önálló ügyvéd. R. számos kulturális és társadalmi egyesület tagja. Szakirodalmi téren is tevékenykedik. Megjelent értekezései: A kereskedők földügyei, Általános útmutatás a megváltást szenvedő földbirtokosok részére. Roth Manó, gyógyszerész, szül. Rozsnyón, 1882 okt. 3. Középiskoláinak elvégzése után, a kolozsvári tud. egyetemen gyógyszerészi oklevelet szerzett Budapesten nyert gyógyszertári jogot. Már egyetemi tanulmányai alatt kezdett a szakirodalommal foglalkozni. Szakmunkáival számos pályadíjat nyert. Állandó munkatársa a gyógyszerészek szaklapjának. Igazgatósági tagja a Terla és Chinoin, valamint számos más gyógyszerészeti vállalatnak. Rothenstein Mór, lanszerkesztő, orszgy. képv., szül. Bpest, Tanulmányainak befejezése után a nyomdaipari pályára lépett és a bécsi nyomdásziskola növendéke lett. Pályája elején számos munkásmozgalomban vállalt vezeíőszerepet a Vorwärts budapesti tudósítója volt a nyomdászok paritásos békéltetőbizottságának alelnökévé választották a nyomdász szabadszervezet vezetőségébe került és a Guttenberg c. folyóiratot szerkesztette. A második nemzetgyűlésen a főváros északi kerületét, szociáldemokrata programmal, képviselte az új országgyűlésbe is régi kerülete küldte. A Szakszervezeti Tanácsnak és a Nyomdászok Szakegyesületének elnöke. A Magyarországi szoc.-dem. párt Volksstimme c. németnyelvű lapjának szerkesztője. Rothmann Ármin, orvos, egyet, m.-tanár, szül. Nagycseh, Egyetemi tanulmányait Bpesten végezte, majd az élettani intézetben

20 Rothmeyer 479 Rózsa tanársegédként működött. Később a Poliklinika fogászati főorvosává nevezték ki egyetemi magántanárrá képesítették. Az orvosi szaklapok állandó cikkírója. Önálló munkái: Az izommagvakról, Pathohistologie der Zahnpulpa und Wurzelhaut. Rothmeyer Imre, az O. M. G. E. titkára és a Köztelek" szerkesztője, szül. Sári, Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a magyaróvári gazdasági akadémián nyert oklevelet, majd a zsombolyai Csekonics uradalom szolgálatába lépett mint gazdatiszt. Több évi szolgálat után külföldi tanulmányútra ment és beutazva egész Amerikát, az Egyesült Államokban közgazdasági és mezőgazdasági tanulmányokat folytatott. A háború következtében nem térhetett vissza és mint gyakorlati gazda a háború tartama alatt Amerikában működött. Majd hazatérve, az OMGE. szolgálatába lépett mint titkár. Ε mellett az egyesület hivatalos lapjánál, a Köztelek"-nél 1922-ig segéd-, ig társ- és 1926 óta pedig mint szerkesztő működik. Az OMGE. műszaki szakosztályának előadója, a Szántógéptulajdonosok Országos Szövetségének szervezője és ügyvezetője és a Mezőgazdasági Technika című lap felelős szerkesztője. A hazai mezőgazdaság fejlesztése érdekében kifejtett munkássága elismeréséül magyar királyi gazdasági tanácsossá nevezték ki. Rótt Nándor, veszprémi róm. kai. püspök, felsőházi tag, szül. Bodenstadt, 1869 dec. 23. Középiskoláit Budapesten és Esztergomban, teológiai és bölcsészeti tanulmányait Rómában végezte, ahol doktorrá avatták és pappá szentelték. Egy ideig az esztergomi papnevelőintézet tanulmányi felügyelője volt, pedig mint udvari káplán, a bécsi Augustineum igazgatója lett pápai kamarássá, esztergomi prelátus kanonokká nevezték ki ig a központi papnevelőintézet kormányzója volt és a veszprémi püspökséget kapta meg. Tizenhárom új plébánia létesítése, a veszprémi kis szeminárium és a hévízi papi otthon alapítása fűződik nevéhez. Jótékonykodó tevékenysége a legszélesebb körökben ismertté és megbecsültté tette nevét: a papi nyugdíjintézet vagyonát a Ferdinánd-alap létesítésével gyarapította, saját költségén népmissziókat tartott fenn és mint a Zsófia gyermekszanatórium kormányzó-elnöke, rendkívül értékes és áldásos működést fejtett ki. Benső bizalmas embere volt Károly királynak és Zita királynőnek. Jelenleg mint katolikus egyházfő, tagja az 1927-ben összeült felsőháznak. Rottenbillor Fülöp, h. államtitkár, szül. Budapest, 1867 jún. 3. A bpesti egyetemen megszerezte előbb a jogi, utóbb az államtudományi doktorátust mint joggyakornok a bpesti polg. kir. törvényszéknél kezdte meg állami szolgálatát, majd a budapesti kir. büntetőjárásbírósághoz osztották be, ahonnan a Máv. kötelékébe lépett át és ott 1894 végéig, mint Ludvigh elnökigazgató titkára működött ügyvédi oklevelet nyert és a bpesti polgári kir. törvényszékhez jegyzővé nevezték ki. Egyidejűleg a m. kir. igazságügyminisztériumba rendelték be, ahol fokozatos előléptetések után min. osztálytanácsos, min. tanácsos, pedig h. államtitkár lett. Különösen nagy tevékenységet fejtett ki a fiatalkorúak bűnözése elleni védekezést szolgáló évi XXXVI. t.-c, valamint az évi VII. t.-c. előkészítése és életbeléptetése körül. A külfölddel való kapcsolatokat a Budapesten, megtartott VIL nemzetközi börtönügyi kongresszuson alapozta meg, amelyen az erkölcsileg elhagyalott gyermekek oltalomba vételéről tartott előadást. A kormány képviseletében különböző kongresszusokon vett részt, így Washingtonban, Münchenben, Frankfurtban és Brüsszelben, Londonban, Brüsszelben és Salzburgban, Genfben és Londonban. A fiatalkorúak erkölcsi megmentésének céljait szolgáló számos társadalmi egyesületnek és szociális intézménynek tagja. Irodalmi dolgozatai különböző folyóiratokban jelentek meg: Fia talkorú leányok javító nevelése. A fiatalkorúak támogatására hivatott jótékonycclú intézmények Magyarországon, továbbá A fiatalkoráakra vonatkozó büntető jogszabályok magyarázata c. értekezései önállóan is megjelentek. A katolikus egyház életében is tevékeny részt vesz. Az Irgalom Háza igazgatóbizottságának elnöke. Rózsa Dezső, tanár, szül. Bpest, 1885 márc. 19. Bpesten, Parisban és Oxfordban végzett egyetemi tanulmányokat és a tanári és bölcsészetdoktori oklevelének elnyerése után a fővárosi kereskedelmi iskolák angol nyelvtanára és az egyetemen az angol nyelv lektora lett, Shakespeare-tanulmányai a Magyar Shakespeare-tárban jelentek meg. A Kisfaludy Társaság Shakespeare bizottságának, valamint több hazai és külföldi tudományos irodalmi társulatnak tagja. Főbb önálló művei: A francia irodalom klasszikusai, Angol költőkből, Emerson, Thomson és a íermészetérzék, Shakespeare előzői, I. Marlowe, II. Greene, HI. Peele, IV. Lyly. Az újabb angol Shakespeare-irodalom, Coriolanus, Az angol dráma, Az ifjúkor Shakespeare drámáiban, A oudai német színház könyvtára, stb. Több száz kisebb tanulmánya, fordítása és bírálata, részben folyóiratokban, részben napilapokban jelent meg külföldön is. Számos tankönyvet is írt; szerkeszti az Angol könyvtárt, saját módszerű nyelvtansorozatát és szerkesztette a Kritikai Szemlét. Rózsa Lajos, városi tiszti főügyész, ügyvéd, szül. Kiskunfélegyháza, 1887 aug. 9. A budapesti tudományegyetemen jogi és állam-