TARTALOMJEGYZÉK Borító Szubjektív címlap Tartalomjegyzék Preambulum Összegzés 1. A Főépítészi Kollégium megalakulása:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TARTALOMJEGYZÉK Borító Szubjektív címlap Tartalomjegyzék Preambulum Összegzés 1. A Főépítészi Kollégium megalakulása:"

Átírás

1

2

3 1 TARTALOMJEGYZÉK Borító Szubjektív címlap Tartalomjegyzék 1 Preambulum 4 Összegzés 5 1. A Főépítészi Kollégium megalakulása: 1.1 Kis város, kis gond, nagy város, nagy gond A főépítészség előzményei Rések a falon, az 1980-as évek A rendszerváltás szele, avagy a Kollégium létrejöttének okai A Kollégium megalakulása A Kollégium első időszaka: 2.2 A kezdeti szárnypróbálgatások, állásfoglalások Főépítészi Statútum (1995) Az Országos Főépítészi Konferenciák ajánlásainak elemzése: 3.1 Valami elkezdődött, a konferenciák szervezése Vác, aug , az I. konferencia ajánlásai Debrecen, aug. 31.-szept. 2., a II. konferencia ajánlásai A változások képe a képek változása Győr, aug , a III. konferencia ajánlásai Építészet Örökség Arculat, Tokaj, aug , a IV. konferencia ajánlásai Településeink múltja jelene jövője a régiók Európájában Nagykanizsa, aug , az V. konferencia ajánlásai A vonzó település Településmarketing és a főépítészek Gyula, aug , a VI. konferencia ajánlásai Távlatok és mindennapok Pécs, szept. 4-6., a VII. konferencia ajánlásai Az agglomeráció Térségi folyamatok hatása a településekre Érd, szept , a VIII. konferencia ajánlásai Településközpontok megújítása Főterek, főutcák revitalizációja Sümeg, szept , a IX. konferencia ajánlásai Település a tájban táj a településben Pilisszentkereszt-Dobogókő, szept , a X. konf. ajánlásai A falu Túristvándi, szept. 6-8., a XI. konferencia ajánlásai Kapcsolatok Pápa, aug , a XII. konferencia ajánlásai Határtalanul Mosonmagyaróvár, aug , a XIII. konferencia ajánlásai 28

4 A hely öröksége az örökség helye Hajdúböszörmény, aug , a XIV. konferencia ajánlásai Pár-beszéd, avagy a kreativitás ereje Paks - Györköny, aug , a XV. konferencia ajánlásai Vendégváró vízpartjaink Balatonfüred, aug , a XVI. konferencia ajánlásai Az ajánlások tematikai csoportosítása, a benne foglaltak megvalósulása 4.1 Építésügyi jogi szabályozásra vonatkozóan Közigazgatási, építésügyi igazgatási rendszerre vonatkozóan Szervezeti, strukturális kérdésekkel kapcsolatban Képzési, továbbképzési témakörben Értékvédelemre vonatkozóan Régiók, térségek, vidék- és falufejlesztés, vízpartok témakörében Főépítész feladatok, ill. a munkakör gyakorlásával kapcsolatban Összefoglalás Forrásmunkák Képek jegyzéke A Preambulumban az évi váci konferencia tréfás vetélkedőjének egyik pillanata látható, készítette: Philipp Frigyes. A többi fotó a szerző felvétele. 8. Mellékletek Városfejlesztés 76, Kelet-Magyarország sajtócikk (1976) Feljegyzés, dr. Dányi Pál elnökhelyettes elvtárs részére (1978) Kimutatás, a tanácsi főépítész hálózatról (1979) Miniszteri utasítás a megyei, a fővárosi, megyei városi, városi főépítész feladatairól, hatásköréről és a munkakör betöltésének feltételeiről (1980) Feljegyzés, a főépítészi rendszer továbbfejlesztéséről (1981) Magyar Urbanisztikai Társaság meghívója (1987) Feljegyzés, Jantner Antal az ÉVM miniszterhelyettese részére (1988) ÉVM Továbbképző Központ Statisztikai adatfelmérő lap (1988) Pest megye főépítészei (1988) Az (Országos) Főépítészi Kollégium tagjai (kivonat) Megbízási Szerződés (1990) Dr. Baráth Etele által küldött Felkérő levél (1989) A Főépítészi Kollégium üléseinek helyszínei Dr. Tóth Zoltán feljegyzése (1990) A Főépítészi Kollégium állásfoglalásai Főépítészek országos nyilvántartása (1992) Főépítészi Statútum Bizottság tagjai (1995) Főépítészi Statútum Bizottság összefoglaló ajánlásai (1995) Főépítészi Statútum címzettjei, kivonat (1995) Az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet 104

5 21. Az I. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Vác (1996) A II. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Debrecen (1997) A III. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Győr (1998) A IV. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Tokaj (1999) Az V. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Nagykanizsa (2000) A VI. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Gyula (2001) A VII. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Pécs (2002) A VIII. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Érd (2003) A IX. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Sümeg (2004) A X. Konferencia ajánlásai, Pilisszentkereszt Dobogókő (2005) A XI. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Túristvándi (2006) A XII. Országos Főépítész Konferencia ajánlásai, Pápa (2007) A XIII. Konferencia ajánlásai, Mosonmagyaróvár (2008) A XIV. Konferencia ajánlásai, Hajdúböszörmény (2009) A XV. Konferencia ajánlásai, Paks - Györköny (2010) A XVI. Konferencia ajánlásai, Balatonfüred (2011) 134 3

6 4 Preambulum. Mi (nem) lenne nélkülünk Semmi, ill. MI SEM. Ez válasz a címben megfogalmazott kérdésre. Értem ez alatt magam, és az éppen ezen írás kedves olvasóját, elképzelve, amint éppen e dolgozatot kezében tartja. Bátorkodom ezt leírni annak okán, hogy többek között - a főépítész szakmérnök képzés elindítása is az Országos Főépítészi Kollégium kezdeményezésére és munkájának eredményeként történt, ezért e tanulmány sem született volna meg nélkülük. Az itt elsajátított ismeretekért szóló köszönet mellett hálával is tartozom a települési főépítész szakmérnök képzés kurzusának, hiszen számos baráttal lettem gazdagabb általa. Amennyiben csak Őket nyertem, már akkor is érdemes volt belekezdeni a tanulmányokba. Bevallom, kezdetben magam sem voltam könnyű helyzetben a szakdolgozat témájának megválasztásakor, hiszen a legkézenfekvőbb dolgok megtalálása a legnehezebb felfedezések egyike évi váci konferencia tréfás vetélkedőjének egyik pillanata Készítette: Philipp Frigyes Néhány meddő próbálkozást követően ötlött fel bennem, hogy a Kollégium megválasztott tagjaként, e szervezet szinte kínálja magát kutatási témaként. Fontosnak érzem ezt elsősorban azért, mert a Kollégium a kezdeti időszaktól eltekintve - mindenféle jelentős külső támogatás nélkül, önszerveződő módon tudott megkerülhetetlen tényezővé válni a központi területrendezés, településfejlesztés, jogalkotás, tehát az építésügy tekintetében. Munkájának köszönhető, hogy a főépítészség ismert, és elismert szakmává vált, tagjai büszkék hivatásukra, összefogásuk eredményeként javult a természeti- és épített környezet minősége, és e környezetben talán az emberek is jobbak lettek.

7 5 Összegzés Az Országos Főépítészi Kollégium létrejötte sok-sok az építés ügyéért felelősen gondolkodó szakember több évtizedes munkájának eredménye, de ez az alkotás nem önmagában hordoz értéket, hanem az által, hogy ma is környezetünk emberségesebbé, harmonikusabbá tételét szolgálja, amelyekért egykoron létrehozták. E szervezetet és annak tevékenységét több szempont alapján is lehetne jellemezni, de úgy vélem azon gondolatok fejezik ki leginkább jellegét, amelyeket a társadalom széles rétegei számra fogalmazódtak meg, és nem csak a szűken vett elnökség, hanem a teljes főépítészi tagság részt vett ezek definiálásában. Így esett választásom az Országos Főépítészi Konferenciák ajánlásaira, amelyek elemzése mellett a Kollégium létrejöttének történetéről is igyekszem fellebbenteni a fátylat. A konferenciák alap témájának, címének meghatározása árnyaltan már előrevetíti az ott születendő Ajánlások tartalmát is. Általánosságban azt tapasztalhatjuk, hogy a konferencia helye, illetve az idők szava minden esetben kihatással volt az Ajánlásokra is. Ezeken végigtekintve látható, hogy azok az építésügy teljes spektrumát felölelik. Legfőbb jelentőségük abban rejlik, hogy azokat az Országos Főépítészi Konferenciák résztvevői fogalmazták meg, tehát a főépítészek képviseletének legautentikusabb és legszélesebb bázisa. A néhány pontba összesűrített gondolatok természetesen nem fejezhetik ki minden résztvevő egyéni álláspontját, de a demokratikus működés keretet biztosított arra, hogy amennyiben valaki a közösség számára lényeges és fajsúlyos mondandóval bírt, az beleépülhetett az Ajánlásokba. Azok és a konferenciák alaptémái a rendezvénynek helyet adó település jellegéből, erényeiből, problémáiból táplálkoztak, de az aktuális politikai, gazdasági és társadalmi háttér visszatükröződését is megfigyelhetjük bennük. A Világ változásait követve a kezdeti radikális hangnemről fokozatosan átváltva a diplomatikusabb megfogalmazásra, ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel rátapintva a rendszerek hibáira. A tagság összetettségéből adódóan az ajánlásokban felszínre kerülhettek olyan problémák is, amelyek helyi specifikumokat hordoznak, ugyanakkor általános érvényű tapasztalatokat tartalmaznak, hogy mások már másként szembesülhessenek velük. Az ajánlások tematikájában felfedezhetünk néhány sajátosságot, ezek köré csoportosíthatjuk az Ajánlásokat, mint az építésjogi szabályozással, a közigazgatási, építésügyi igazgatási rendszerrel, a szervezeti és strukturális kérdésekkel, a képzés, továbbképzés témakörével, az értékvédelemmel, a régiókkal és a térségekkel, a főépítészi munkakörrel és feladatokkal, a településmarketinggel, a településrendezési tervekkel és a vidék helyzetével, fejlődésének lehetőségeivel foglalkozók. Mindezek az épített és természeti környezetünk féltő védelmében, értékeink megmentése és fejlesztése érdekében, a főépítész szakma gyakorlóinak segítésére, fejlesztésére fogalmazódott meg. Sohasem az ÉN önös szándékától vezérelve, mindig a MI érdekében. Természetesen nehéz nyomon követni, hogy a civilek és a beavatottak, a jogalkotók és a jogalkalmazók, a döntéselőkészítők és a döntéshozók, a tanítók és a tanulók közül kiknek mikor és melyik Ajánlás került a kezébe. Nem tudható, hogy kiben mit váltottak ki ezek, mely gondolatok és tettek mozgatóivá váltak. Kinek hogyan formálták véleményét, ne adj Isten személyiségét, ki, miből merített erőt olvasásuk során. A teljességhez hozzá tartozik, hogy a vélt vagy valós eredmények létrejöttéhez hozzájárultak a kiadott elnöki levelek, állásfoglalások, és nem utolsó sorban minden olyan ember is, aki tett valamit e főépítészi közösség és az építés ügyéért. Mindenesetre tetten érhető néhány olyan momentum, amely ezen Ajánlások eredményeként valósult meg, ezek bemutatására vállalkoztam az alábbi dolgozatban.

8 6 1. A Főépítészi Kollégium megalakulása: 1.1 KIS VÁROS, KIS GOND, nagy város, nagy gond. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (továbbiakban ÉVM) egykori iratanyagai között fellelhető egy újságból kivágott cikk (1. melléklet, a Kelet- Magyarország című napilap október 27-i számában megjelent Versenyfutás az igényekkel? címmel), amely méltán keltette fel a Sajtófigyelő érdeklődését, akik eljutatták az említett olvasmányt Paksy et. számára. A cikket megismervén érthetővé válik, hogy miért is ajánlották azt a szóban forgó és e történetben még többször szerephez jutó - szakember figyelmébe. Tóth Árpád Városfejlesztés 76 főcímű írásában egy tanácskozásról tudósít, amelyben megfogalmazza Nyíregyháza fejlesztése kapcsán elkövetett területrendezési hibákat. A település nagyarányú, nem összehangolt, a fővárosból vezényelt ipari beruházásoktól elmaradtak az infrastrukturális fejlesztések. Az elbontott vasúti felüljáró következtében órákig a sorompók előtt veszteglő autókról, az oktatási intézmények hiányáról, a szűk területre épített autóbusz-pályaudvarról, a konzervgyár nem bővíthető területéről kesereg az újságíró. Úgy érzi, mintha éppen csak a helyieknek nem lenne beleszólásuk saját településük életébe, tervezésébe. A cikk írója felveti a megalapozott, hosszú távú fejlesztési koncepciók készítésének szükségességét, amely alapját képezheti a tervszerű fejlesztésnek, amely szerinte nemcsak Nyíregyháza tekintetében hiányzik. A településfejlesztés közüggyé tétele mellett kardoskodik az iromány, amely előrevetíti az önrendelkezés és az önkormányzatiság rendszerváltáskor megvalósult eszméjét. Záró mondatként nyitva hagyván az illetékeseknek, hogy Érdemes elgondolkodni fölötte. Nem véletlen tehát, hogy e cikk felkeltette az akkori központi irányítás vezetőinek figyelmét is. Igaz, a cikk nem tesz említést illetékesről, de a sorok között ott rejtezik egy településtervezői felelős ha úgy tetszik főépítész - létének szükségessége is, aki gazdája lehetne a városfejlesztési szakterületnek. 1.2 A főépítészség előzményei: Kutatásaim során az egyik legrégebbi irat, amely a főépítészek alkalmazása mellett érvel, egy évben született Feljegyzés (2. melléklet), amelyet dr. Dányi Pál elnökhelyettes részére Tóth F. Béla osztályvezető és minő véletlen, a későbbi Főépítészi Kollégium első vezetője - Tóth Zoltán főépítész jegyzett le. Az irományban többek között arra igyekeznek felhívni a címzett figyelmét, hogy a központi várostervezők által minden település számára el kell készíttetni a rendezési tervet, amelynek aktualizálását, karbantartását a főépítész irányításával helyben kellene elvégezni. Ennek gazdasági előnyeit ecsetelve kitértek az egyelőre kísérleti jelleggel elkezdendő, az ÉVM illetékesei (Paksy Gábor, Galikné) szerint anyagilag is támogatható tevékenység személyi feltételeinek meghatározására is. E szerint 1-1 fő statisztikus, tervtáros-rajzoló, rajzoló szerkesztő és térképész dolgozhatna együtt a főépítész felügyelete alatt. Nem tudható, hogy e feljegyzés milyen hatást váltott ki a címzettben és környezetében, mindenesetre novemberében a Területrendezési és Fejlesztési Főosztály Műszaki Tervezési Főosztályának két osztályvezetője, akik egyike a korábban említett illetékes Paksy Gábor volt, előterjesztést készített a miniszteri értekezletre, amelynek egyik napirendi pontja a hangzatos - A főépítészi rendszer és városrendezési és

9 építéstervezési tervtanácsok területrendezési tevékenysége korszerűsítésének koncepciója és intézkedési programja címet viselte. Ebből kiderül, hogy az ÉVM 2/1962 (VII. 10.) számú rendeletével a településfejlesztési, ágazati, tervezési, hatósági és szakmai feladatok ellátására saját kötelékébe tartozó területi főépítészi hálózatot hozott létre, amelyet egyes megyei tanácselnökök kezdeményezésére évben megszüntetett, de ezt a tényt hivatalosan a gazdasági rendszer átszervezetésével magyarázták. Az ÉVM e döntését a Kormány a 2030/1968. (XII. 30.) számú határozatával tudomásul vette, egyúttal összhangban a tanácsok önállóságának növelésével elrendelte az új megyei, és megyei jogú városi főépítészi státusz létrehozását. E cím viselői a tanácsok végrehajtó bizottságai és szakigazgatási szervei keretében dolgoztak. A Kormányhatározat arról is rendelkezett, hogy e pozíciót csak a megfelelő gyakorlattal és végzettséggel rendelkezők tölthették be, amelynek feltételeit az Építésügyi és Városfejlesztési miniszter 4/1969 utasítása tartalmazta. A Kormányhatározat megszületésével párhuzamosan a miniszter a 43/1968. számú utasításával elrendelte Városrendezési Tervtanácsok (továbbiakban VÉT) létrehozását, amelyek tevékenységét a miniszter 1972-ben kiterjesztette az építéstervezésre is. A központi irányítás megerősítésének, valamint a nagy volumenű lakásépítési tervek gazdaságosságának biztosítása érdekében ezek működését, tevékenységét és szervezettét a 4/1976. (I. 16.) számú ÉVM rendelet pontosította, és létrehozta a Központi Tervtanácsot. A Városrendezési Tervtanácsok igen eredményesen végezték munkájukat, segítették az ágazati teendők ellátását, hiszen tevékenységük első 11 évében közel 3000 tervtanácsi véleménnyel segítették a beruházók, a hatóságok, valamint a tervezők településfejlesztési munkáit. Mindezek ellenére a 70-es évek közepétől már nemcsak szakmai körökben válik egyre világosabbá, hogy a településfejlesztések színvonala, társadalmi hatékonysága messze elmarad az ország társadalmi-gazdasági fejlettségétől. Az elkészült magas színvonalú tervek ellenére sem emelkedett számottevően a településfejlesztés színvonala, hiszen hiányzott valami (vagy valaki), aki ezek gyakorlati megvalósulásáért felelt volna. A településfejlesztéssel kapcsolatos tervezések elsősorban mennyiségi igények kiszolgálására irányultak, amelyekből gazdaságtalan megoldásokat eredményező döntések születtek, mindez a minőség rovására történt. Különösen nagy, sokszor jóvátehetetlen károk keletkeznek a területgazdálkodásban, háttérbe szorultak a városépítészeti szempontok és követelmények, kedvezőtlenül alakultak át a városok, falvak arculatai. A tanácsok rendszerében a településfejlesztés igazgatási teendőit az építésügyi, közlekedési, vízügyi, energiaügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerv (továbbiakban ÉKVO) látta el, ezek felügyelete alatt működtek a főépítészek is. Ennek tudatában nem meglepő, hogy a főépítészek nem voltak képesek megfelelő hatékonysággal biztosítani a településrendezési követelmények érvényre juttatását, a területrendezési és településfejlesztés koordinációs feladatainak ellátását. Ennek részben oka volt, hogy a főépítész informáltsága nem volt kielégítő, általában nem vehettek részt a VB és a tanács ülésein, nem tudhatták időben a döntéseket megelőzően feltárni egy-egy téma kapcsán azok területfejlesztési, rendezési vonatkozásait, ezért befolyásuk is jelentősen csökken. Legtöbb esetben a népszerűtlen és kevés befolyást eredményező bíráló passzív szerepe maradt számukra. 7

10 8 Egyes tanácsok felismerve a településfejlesztés irányításának fontosságát, a főépítészeket kiemelték az ÉKVO szervezetéből és közvetlenül az elnökhelyettes alá rendelték. E helyzetből adódó előny azzal a hátránnyal járt, hogy a településfejlesztési feladatokkal két helyen foglalkoznak, a főépítész javasolt, véleményezett, ugyanakkor az ÉKVO vezetője döntött. Ebben az esetben, mivel apparátus nem állt a főépítész rendelkezésére, minden munkát saját magának kellett elvégeznie. Egy minisztériumi, cím és aláírás nélküli jegyzetből kiderült, hogy ez viszont azt eredményezte, hogy kevés kivételtől eltekintve jól felkészült szakember ritkán állt be főépítésznek, folyamatosan csökkent a kinevezettek szakmai felkészültsége, a státuszt gyakorta a káderpolitika eszközévé vált. A jegyzet tanúsága szerint a minisztériumon belül felismerték azt a tényt, hogy tervezés szervezeti rendszerének fejlesztése csak a tanácsoknak nyújtandó nagyobb önállósággal, a rendezési tervek készítésébe történő aktív közreműködéssel valósítható meg. Ehhez a főépítész feladatának szabályozása, a tanácsi igazgatáson belüli munkamegosztás megváltoztatása, az ÉKVO-k munkájának racionalizálása és egy, a tanácsi szervezetben létrehozandó önálló terület és településfejlesztési szerv felállítása vált szükségessé. A koncepció szerint e szerv vezetője a főépítész lesz, munkatársai az eddig is e feladatokkal foglalkozók és mindazok, akiket a tanács e feladatkörre még biztosítani tud. E létrehozandó szervezetnek a hosszú távú településpolitikai tervek meghatározásától kezdve, a tervek készíttetésében történő közreműködésig, azok hatályosulásának figyelemmel kíséréséig terjedt volna a feladatuk. E szervezeteknek a megyei-, fővárosi- és megyei jogú városi tanácsok mellett kellett volna működnie, járási, városi és községi feladatokat a felettes szerv láthatta volna el. A remélt eredmények egyike volt, hogy az ezeket irányító főépítészek hatáskörének, szervezetének, tervezést irányító funkciójának, s ezek eredményeképpen rangjának megteremtésével várható volt, hogy a településfejlesztés irányítására jól felkészült, tekintéllyel rendelkező szakemberek fognak vállalkozni. E feladatba történő bevonásuk eredményeként növekedett volna e tevékenység súlya, szerepe, ezen keresztül a tervszerű, komplex településfejlesztés szemlélete, gyakorlata valósulhatott volna meg a tanácsi rendszerben. Sajnálatos módon mindez csak elképzelés maradt, mert mint manapság is tapasztalhatjuk, demokratikus keretek között is igen hosszú folyamat eredményeként valósulnak meg a mindenki által óhajtott szervezeti változások. A főépítészi állás nem éppen megbecsült, ezért kissé népszerűtlen és nagy elszántságot igazoló voltát bizonyítja az októberi állapotot tartalmazó nyilvántartás (3. melléklet), amely az akkor hivatalban lévő főépítészeket nevesíti. Ebből kitűnik az a sajnálatos tény, hogy országban összesen 28 fő dolgozott e feladatkörben, beleértve a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a települési főépítészeket is. Szükség volt hát az új erőre, hogy valóban kiépülhessen a hatékony működésű főépítészi hálózat. 1.3 Rések a falon, az 1980-as évek: A főépítészi feladatok meghatározásában a következő mérföldkövet az januárjában készült tárgyalási javaslat képezi, amely - vélelmezhetően az ÉVM berkein belül -, a megyei és városi főépítészi rendszer fejlesztése, a megyei Városfejlesztési Építészeti Állandó Bizottság szervezése és működése címmel került kidolgozásra. A javaslat az építési-építészeti feladatok egyre növekvő társadalmi és gazdasági fontosságával indokolja a Bizottságok létrehozásának okát, amelyek az ülések közötti

11 9 időszakban is rendszeresen tanácskozva, javaslatokat tehet, véleményezhet, összehangolhat, ellenőrizhet. Úgy tűnik mintha a leendő Országos Főépítészi Kollégium szervezetének és működésének alapjait vetítették volna előre, azzal a szerencsés aspektussal, hogy mindez kormányzati akaratra valósulna meg. A javaslat talán ennél is lényegesebb pontja, hogy kimondja, e bizottságok mellett végéig az arra alkalmas személyek önálló munkakört betöltve, közvetlenül a tanácselnökök irányítása alatt kapjanak városi főépítészi kinevezést. Az irat mellékleteiben részletesen megfogalmazásra kerültek a Bizottság, ill. a megyei- és városi főépítészek feladatai. Mindemellett a javaslat még arra is kitért, hogy a már kinevezettek alkalmasságát szakmai szervezetek (MÉSZ, MUT) vizsgálják meg. Úgy tűnik ebben az évben felgyorsultak az események, mivel rendelkezésemre áll az októberében az ÉVM Területrendezési és Fejlesztési Főosztályának vezetője, Paksy Gábor által készített Miniszteri Értekezleti Előterjesztése, amely a Miniszteri utasítás a megyei, a fővárosi, megyei városi, városi főépítész feladatairól, hatásköréről és a munkakör betöltésének feltételeiről szól (4. melléklet). A benne foglalt előzményekből kitűnik, hogy a korábbi gyakorlat szerint a megyei és megyei (jogú) városi tanácsok végrehajtó bizottságai eltérő gyakorlatot folytattak mind a főépítészi munkakör betöltése esetében, mind ügyrendi kérdésekben tekintettel arra, hogy ezek központi szabályozása nem történt meg. Ennek korrigálására a fent nevezett főosztály már novemberében jelentést készített a Miniszteri Értekezlet számára, amelyben a főépítészi rendszer korszerűsítésének elvei kerültek ismertetésre. E javaslat ma is irigylésre méltó módon a főépítészek, valamint a MUT és a MÉSZ elnökségeinek véleményét figyelembe véve került véglegesítésre, majd ez alapján került kidolgozásra az előterjesztés. Ebben miniszteri utasítás alapján került meghatározásra a megyei, fővárosi, megyei városi és városi főépítészek feladatai, amelyek a településhálózatfejlesztés, a tanácsok településfejlesztéssel és rendezéssel, területgazdálkodással, a települések építészeti és esztétikai környezetének fejlesztése témák köré csoportosíthatók. Figyelmet érdemel, hogy már ekkor meghatározásra került a lakosság tervezésbe, és a tervek végrehajtásának ellenőrzésében történő bevonásának fontossága. Ennek szükségességét az Országos Főépítészi Konferenciák ajánlásaiban (lásd 4. pontban) még számos alakalommal látjuk viszont. A tervezett utasítás 2. -a kitér arra is, hogy - az egypártrendszer keretein belül is pályázat útján kell betölteni a főépítészi álláshelyeket, igaz szakmai (és vélhetően politikai) alkalmasságát a miniszter véleményezi. A 3. a szükséges képesítést határozza meg, külön kitérve a kívánt szakmai gyakorlat részleteire. A 4. a már kinevezett főépítészek jogállását rendezi, akiknek alkalmasságát bő fél év múlva a végrehajtó bizottságok ellenőrzik. A főépítészek jogait szabályozó passzusra sem lehetett panasza senkinek, hiszen a saját területükön belül önálló döntési és előterjesztési jogkört kaptak, sőt településrendezési, építési kérdésekben a bírálati bizottságokban is helyet foglalhattak. Illetékességi területén ténymegállapítást és szakvéleményt adhattak, ahol visszacsatolásként a döntésről igaz nem vétójogot, csak - értesítést kaptak. Nagy jelentőségű, hogy építésügyi kérdések tekintetében a tanácsok egyes bizottságainak kötelező volt a főépítész szakmai véleményét kikérni. A miniszteri utasítás 1. melléklete a megyei-, 2. melléklete a Budapesti-, 3. a városi főépítészek feladatait és hatáskörét szabályozta a fentebb már ismertetett tematika

12 10 szerint. Külön figyelmet érdemel, hogy a megyei főépítész feladatai között szerepelt a szakigazgatási szervek dolgozóinak szakmai továbbképzése is, amely több évtizeddel később a konferenciák ajánlásaiban is aktualitásként szerepel még. Összességében megállapítható, hogy e tervezet korát megelőzve rendkívül előremutató szellemiségű volt, hiszen a részletes szakmai útmutatás mellett kitért az esztétikai szemlélet, közízlés formálásához fűződő feladatokra éppen úgy, mint a nyílt településpolitikai érvényre juttatása érdekében a fejlesztési koncepciók készítésének lakossági bevonására. Úgy vélem, amennyiben ezen utasításban foglaltakat összevetjük a hatályos főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelettel, 30 év távlatából ma sincs miért szégyenkeznie az akkori jogalkotónak Dr. Ábrahám Kálmán miniszternek, és az őt segítő főosztály munkatársainak. Sajnos a dolgok - bár kormányzati szinten is mindenki egyetértett a tervezett változtatás szükségességével és előnyeivel -, már akkoriban sem változtak meg egyik napról a másikra, a főépítészi rendszer átalakítása még hosszú éveket vett igénybe. Jantner Antal miniszterhelyettes által az ÉVM miniszterének írt a főépítészi rendszer továbbfejlesztése című anyagból (5. melléklet) kiderülnek ennek részletei is. A fentebb ismertetett utasítás-tervezet megvalósulását taglaló anyagból kiderül a miniszter személyes, a főépítészek számára kedvező véleménye is. Ezek szerint a tervezet véglegesítése során egyértelművé kell tenni, hogy a főépítész nem adminisztratív, igazgatási feladatokat ellátó személy, hanem a városrendezés, az építészet irányítója. Az ezzel történő azonosulás talán még emészthető volt a felettes Minisztertanács Tanácsi Hivatalának (továbbiakban MTTH) illetékesei számára is, de a főépítészek tanácsi rendszeren belül történő elhelyezkedése tekintetében a felek között meglévő ellentét feloldhatatlannak látszott. Ismét Paksy Gábor főosztályvezető képviselte a főépítészek és az építésügy valós, tehát nagyobb függetlenséggel párosuló érdekeit, a felettes szerv a kézzel vezérelt rendszert preferálta. Úgy tűnik az idő (1981.) ekkor még nem érett meg a változásokra. Az évi utasítás-tervezet mintájára 2 évvel később ismét született és szerencsés módon ez esetben hatályba is lépett egy változat, amely immár A fővárosi, a megyei, a megyei városi és a városi főépítészekről címet viselte. A bevezetésben ez esetben is ott díszeleg a jogszabályi felhatalmazást követően a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának Elnökével egyetértésben szövegrész, de mint láttuk ez nem mindig jelent garanciát a tényleges viszonyok tekintetében. E tervezet a két évvel korábbihoz képest kicsit kevesebb demokratikus jelleget hordoz, például már nem tartalmazza a státusz megpályázhatóságát, azt egyszerű kinevezéssel el lehet nyerni, és tevékenysége során kevesebb önállóságot engedélyeztek nekik, több együttműködésre kötelezték őket. A tényleges irányításra tekintettel figyelemre méltó a 4. (2) pontja amely kimondja, A szakigazgatósági szerv vezetője és a főépítész közötti szakmai véleményeltérést az ügyben döntésre jogosult szerv elé kell terjeszteni. A számunkra lényeges kérdésben, a települési főépítész feladatai tekintetében szinte betűre megegyezik a két évvel korábbi elő-irattal, tehát az utasítás itt nem vesztett jelentőségéből.

13 11 A kormányzati körökben meglévő érdekellentétek okozta feszültségek nem tudtak gátat szabni annak, hogy a szakma vegye kezébe a főépítészek ügyét. A Magyar Urbanisztikai Társaság (továbbiakban MUT) májusában egy fórumot rendezett (6. melléklet) a városi és községi főépítészek számára azzal a céllal, hogy tapasztalatcserét folytathassanak munkájukról és annak során felmerülő problémákról. Talán ennek példájára, a következő esztendőben az ÉVM Építészeti és Műemléki Főosztálya az Építésügyi Továbbképző Vállalat bevonásával több fórumot szervezett a főépítészek továbbképzésére (7. melléklet). Szeptemberben a Dunántúli, októberben a többi megyei főépítészek számára, e hónap legvégén a települési és a fővárosi kerületek főépítészei kerültek összehívásra. Ez utóbbiak az építészeti-műemlékvédelmi, településfejlesztési-rendezési, valamint építésügyi igazgatási kérdésekben kaptak tájékoztatást. A rendezvényen kiosztásra kerültek statisztikai adatfelmérő lapok is (8. melléklet), amelyekkel az ÉVM adatokhoz jutott az országban működő főépítészek számáról. Ezek összegzésének Pest megyét ismertető lapját - rajta szeretett szülővárosommal Nagykőrössel, valamint az OFK jelenlegi elnökének hibásan írott nevével - tartalmazza a 9. melléklet. Ez bizonyíték arra vonatkozóan is, hogy még a városi rangú települések sem igen alkalmaztak főépítészt. 1.4 A rendszerváltás előszele, avagy a Kollégium létrejöttének okai A rendszerváltásban rejlő eufórikus erő tulajdonképpen felülről szerveződően - hozta létre magát a Kollégiumot. Mint fentebb olvasható volt, több évtizedes előtörténete során lassan alakultak úgy a viszonyok és maga a történelem, hogy megérett a helyzet e szervezet létrejöttére. Mindehhez kellett a szakma összefogása is, amely a visszaemlékezések alapján a létező szocializmus éveiben egységesebb volt a mainál. Azokban az években az emberek hitték, hogy végre eljött az idő a változásra, kezünkbe vehetik sorsukat, új célokat tűzhetnek maguk elé, beválthatják régi álmaikat. Az önrendelkezésben vetett hit lengte át az emberek magán és szakmai életét is. A felülről vezérelt tanácsi rendszer helyét szép lassan kiszorították az önkormányzatok, amelyek akkor (még, tisztelet a kivételnek) tele voltak tenni akaró, ambiciózus emberekkel. Ennek volt köszönhető, hogy az egyes szakterületeken dolgozók is igyekeztek kihasználni a lehetőségeket, hogy végre maguk határozhassák meg tevékenységük körülményeit. 1.5 A Főépítészi Kollégium megalakulása A rendszerváltozás idejében a több évtizedes felülről szabályozás béklyóinak lazulásával már kormányzati körökben is érezhetően nőtt azon igény, amely szerint egyes folyamatokat alulról szabályozottan, a benne résztvevők tudására, tapasztalataira, tisztességére alapozva kell megtervezni. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi (mert még ekkor volt ilyen) Minisztérium (továbbiakban KÖHÉM) vezetésében is felmerült igénye annak, hogy munkájukat szolgáltató jellegűen végezzék. Részben ebből következően a KÖHÉM munkája során komolyan támaszkodott a tanácsi tapasztalatokkal rendelkező főépítész szakemberekre, ezért munkájába igyekezett véleményezőként bevonni őket. E cél érdekében április 13-án Dr. Baráth Etele államtitkár vezetésével megtartott országos körű, a tanácsi főépítészi értekezleten a jelenlévők megalapították a Főépítészi Kollégiumot. E szervezet létrehozásával a Minisztérium nem titkoltan, egyfajta szakmai műhelyt szeretett volna életre kelteni, amely mint tudjuk a Kollégium léte által

14 bizonyítja -, sikeresnek bizonyult. A Kollégium kezdettől fogva segíteni kívánta a főépítészeket munkájukban, érdekérvényesítő szervezetként működött, segített a főépítészek létének köztudatba ültetésével is. Még e főépítészi fórumon elfogadásra került a Kollégium 11 fős személyi összetétele is. A Kollégium elnökének Dr. Tóth Zoltánt, Baranya megye főépítészét választották, további 10 tagját a 10. melléklet tartalmazza. A tagok kiválasztása során a szakmai alkalmasság mellett szempont volt, hogy eltérő tájegységek képviseletében, a területi-, megyei-, települési-, fővárosi- és fővárosi kerületi főépítészek is képviseletet kapjanak, ezzel biztosítva a Minisztérium fele, hogy valóban széles szakmai bázisra támaszkodik a munka. Az eredeti elképzelés szerint a tagok a demokrácia szellemében - rotációs módon évente cserélődtek volna, de hamar kiderült, hogy ez elképzelés a munka hatékonyságának rovására menne, ezért elálltak tőle (az OFK elnökségi tagjainak megbízása ma is 3 évre szól). Csak vélelmezni tudom, hogy ezek a főépítészek önkéntesen már akkoriban aktívan bekapcsolódtak a szakmai közéletbe, így a Kollégium megalakulását követően értelemszerűen rájuk esett a választás. A Kollégiumi tagok éves megbízás alapján, szerződésben (11. melléklet) rögzített feltételek szerint tiszteletdíjban részesültek. A Kollégium elnökének irányítása alatt állott a Titkárság, amelynek vezetését Zábránszkyné Pap Klára (korábban Szabó Leventéné néven) két évtizedig példaértékűen látta el. E Titkárságra sokrétű feladat hárult, tekintettel arra, hogy ők szervezték a Kollégium üléseit, végezték az ország összes főépítészének (Főépítészi Testület) szakmai információkkal történő ellátását, és továbbképzését, a Minisztérium Területrendezési ás Építészeti tervtanácsának működésével összefüggő adminisztratív feladatokat. A fentiekből kitűnik, hogy az indulás körülményei kedvezőek voltak, hiszen a kollégium a Minisztérium oltalma alatt, annak hathatós anyagi és erkölcsi támogatásával kezdhette meg tevékenységét. Működésével kapcsolatban alapvető célként fogalmazódott meg, hogy az ország egész területén a tanácsi főépítészi munka egységes szemlélet alapján, de a helyi viszonyok által differenciáltan folyjék. A 11 gyakorló főépítészből álló testület a minisztérium szakértő-tanácsadó szerveként, havi rendszerességgel ülésezett. Munkája során, szerencsés módon munkaközi állapotban vitathatta meg és véleményezhette a főépítészi területet érintő ágazati szabályozások tervezetét, kifejthette arról véleményét. Tekintettel arra, hogy a tagok széles merítésből kerültek kiválasztásra, gyakorló szakmai munkájuknak köszönhetően a Minisztériumnak is módjában állt megismerni azon helyi problémákat, amelyek központi beavatkozást igényeltek. Ezen információáramlás nem csak felfele működött, hiszen a Kollégium tagjai is közvetíthették szűkebb pátriájuk fele a tervezett központi intézkedéseket, így mód volt azok szinte azonnali visszacsatolására is. Mindezek mellett a kezdeti években a Kollégium igen aktív és szerteágazó munkát folytatott, amelyet az akkoriban megfogalmazott ajánlások sokfélesége is tükröz. A szervezet működése során számtalan javaslatot fogalmazott meg, konkrét felkérések esetében állásfoglalást alakított ki. Feladatait nem ismervén pontosan, néhány szakmabéli megpróbálta a Kollégiumot saját céljai érdekében felhasználni. Volt, aki be nem teljesült álmainak megvalósulását várta tőle, volt, aki egyéni sérelmeire várt tőlük megoldást. Mindenki érezte, hogy született valami, ami magában hordoz egyfajta lehetőséget, amelyet egyesek igyekeztek saját igazolásukra kiaknázni. 12

15 13 A megalakulást követő évben írott levelezésből (12. melléklet, a Főépítészi Kollégium 1/90 számú, Dr. Baráth Etele által írt felkérő levél) kitűnik, hogy a KÖHÉM államtitkársága fontosnak és szükségesnek ítélte a Kollégium létét, ezért a munkáltató tanácselnököktől - új tagokat kért fel (Dr. Hajnóczi Péter, Nieder Iván, Lőrinczné Dr. Szabó Tünde, Moór Mátyás) a Kollégium tagságába. 2 A Kollégium első időszaka 2.1 A kezdeti szárnypróbálgatások, állásfoglalások Az érdemi munkát a megalakulást követő május hónaptól kezdve folytatott a Kollégium, a tagok havi rendszerességgel gyűltek össze a Minisztériumban, ill. a megoldásra váró gyakorlati problémák helyszínein. A fellelt iratanyagok alapján beazonosítható ülések időpontját és helyszíneit az 13. melléklet tartalmazza. A Kollégium részéről annak vezetője összegezte az első esztendő tapasztalatait, ill. foglalta össze javaslatait (14. melléklet, a Főépítészi Kollégium 24/1990 számú Feljegyzés) a további tevékenységre vonatkozóan. Ebben kifejtésre került, hogy a Kollégium elsősorban mint a KÖHÉM egyes főosztályainak javaslatait véleményező testület működött, ugyanakkor rendszeres és részletes információt szolgáltatott a Minisztérium fele a szakterület problémáiról. Mindeközben kapcsolatot létesített a jogalkotók és alkalmazók között, így biztosítva a vélemények visszacsatolását. E munka kapcsán erősödött a főépítészi hálózat, az így tevékenykedők megismerték egymást, kollégáik munkáját, szorosabb és erősebb kapcsolat alakult ki a főépítészek között. A Kollégium kezdettől fogva nyitott volt az egyéb szakmai (Belügyminisztérium, KÖHÉM egyéb főosztályai, MÉSZ, MUT, Önkormányzatok Szövetsége) és társadalmi szervezetekkel (Város-Községvédő és Szépítő Egyesület) történő együttműködésre, munkája során maga is komoly szakmai szervezetté vált. A Kollégium terület és településfejlesztési-, területrendezési-, építészeti- és műemlékvédelmi, építésügyi igazgatási és általános államigazgatási kérdésekkel foglalkozott, s a Minisztériummal folytatandó további együttműködést is e területeken képzelte el. Fontosnak vélte elérni, hogy a minisztériumi főosztályok külön indokolják azon tevékenységeiket, amelyek során a kollégiumi állásfoglalástól eltérő irányvonalat követtek munkájuk során. E kissé merész kérés természetesen sértette az eddig érinthetetlenek önérzetét. A további javaslatok a Kollégium Titkárságának központi szerepét kívánták erősíteni a főépítészi továbbképzések, valamint a szakma és a minisztérium döntéshozói között. A fentiekből kitűnik, hogy szerencsés módon a mind a Minisztérium, mind a Kollégium sikeresnek és hasznosnak ítélte meg közös munkájukat, mindkét fél szorgalmazta a további együttműködést. E momentum tehát helyzetbe hozta a szakmát, a végeken dolgozók hatást gyakorolhattak a munkájukat meghatározó szabályozások készítőire, azok megismerhették a szakma véleményét az építésügyről, ahol az befogadó fülekre lelt (ma éppen ez hiányzik leginkább). A Kollégium évben 21 állásfoglalást (15. melléklet, a Főépítészi Kollégium közötti állásfoglalásai) adott közre, amelyek természetesen a feladatkör, a működési rend és a munkaterv meghatározásával kezdődött. A tagok gyakorló

16 14 mivoltát jól jellemzi, hogy ezt követően azonnal az Országos Építésügyi Szabályzat teljes körű felülvizsgálatára vonatkozóan fogalmaztak meg javaslatokat. A kiadott valamennyi állásfoglalás a meglévő szabályozások, előírások, gyakorlat stb. felülvizsgálatát irányozza elő, támpontokat fogalmaz meg azok átalakítására. Bennük jól tetten érhető az a fajta segítő, tanácsadó szándék, amely a Kollégiumot létrehozó minisztérium szándékait tükrözi vissza. A Kollégium működésének első 3 évében bebizonyította, hogy véleményező és javaslattevő szervezetként hasznos partnere tudott lenni a KÖHÉM egyes főosztályainak. A rendszerváltást követően a Főépítészi Kollégium a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (továbbiakban KTM) berkein belül folytatta munkáját, tagjainak jelentős része választás útján kicserélődött, többségük azért, mert nem főépítészként folytatták tovább tevékenységüket. A KTM minisztere és évben nevezte ki az állományába tartozó területi főépítészeket, akiknek többsége a Kollégium tagságából került ki. Így alakult ki annak hasznos hagyománya, hogy a területi főépítészek a mai Kollégiumban is képviselettel rendelkeznek. E szerteágazó feladatkör és a tagok más irányú elfoglaltsága, valamint az általános társadalmi körülmények nagymértékű megváltozása azt eredményezte, hogy a Kollégium nem ülésezett, megkezdett tevékenységét a Titkárság közreműködésével folytatta tovább az önkormányzati főépítészek révén, akik ekkoriban már népes táborral rendelkeztek (16. melléklet). 2.2 Főépítészi Statútum Az építés és a főépítésség ügyét ügyének kimozdítására a KTM Főépítészi Titkárságának szervezésében évben jött létre a Főépítészi Statútum Bizottság azzal a céllal, hogy az épített és természeti környezet alakításáról szóló törvény előkészítésében részt vegyen. A Bizottságban 13 fő, köztük területi, megyei, megyei jogú városi, települési, fővárosi és kerületi főépítészek (tagjait a 17. melléklet tartalmazza) működtek közre az új jogszabálytervezet kidolgozásában. E Statútum már a legelején leszögezi, hogy az építésügy egységes, a közösségi és szakmai érdekeket képviselő alapvető reformjára van szükség, amelyet eddig az önkormányzatiság rendszere sem valósított meg. Az utóbbi időben a szakmaiság mind inkább háttérbe szorult az építtetői akarattal szemben, amelynek megakadályozása érdekében az építésügy jogszabályi rendezése elengedhetetlenül szükséges. A Bizottság leszögezte, hogy a területi szinten létrehozott főépítészi hálózat mellett működő települési főépítészi hálózat rendkívül gyenge, kis hatékonysággal működik, az elért eredményeik a főépítész személyes adottságainak köszönhetőek, megvalósulásuk a helyi politikai vezetés támogatottságán múlik. A főépítészek közigazgatási rendszeren belüli feladatát el kell választani az építéshatósági feladatkörtől, hiszen a főépítésznek a helyi építésügy felelőseként kell tevékenykednie. A vele szemben elvárásként is megfogalmazott széles áttekintőköréből adódóan feladatát úgy kell meghatározni, hogy abban a stratégiai tervek felállításától kezdve, a településfejlesztésen, településrendezésen át a konkrét megoldások meghatározásáig minden helyet kapjon. A Statútum Bizottság a közigazgatási akkori rendszerének elemzésével arra vállalkozott, hogy a települések természeti és épített értékeinek védelmében javaslatokat fogalmazott meg jogi, szervezeti és technikai kérdésekben a jogalkotók, valamint az önkormányzatok illetékesei, mint a főépítészi feladatok elsődleges érintettjei számára.

17 15 A feladatokat áttekintve részletes elemzést adtak az építés, a rendezés, a településfejlesztés és rendezés témakörében a főépítészre háruló fontosabb teendőkről. Ezekre alapozva konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg a területi, megyei, megyei jogú városi, fővárosi, kerületi és települési főépítészek feladatkörét illetően. E Statútum előremutató szellemével rokon az ÉVM Területrendezési és Fejlesztési Főosztálya által ban kimunkált, természetesen az akkori viszonyokat tükröző utasítás-tervezetével (4. melléklet), sajnos a benne megfogalmazottak elvárások többsége még ma is aktuális. A Statútum Bizottság összefoglaló ajánlásait a 18. melléklet tartalmazza. Az ajánlások a Statútum szavaival élve jogalkotókhoz és jogalkalmazókhoz, valamint a kormányzati és szakmai körökhöz történő eljuttatására, a benne foglaltak érvényre juttatása érdekében nagy energiát fektettek az alkotók, amelyet a 19. melléklet is példáz. A befektetett munka nem volt hiába való, tekintettel arra, hogy ennek eredményeként megszületett az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet (20. melléklet), amely az elkészült Statútum alapján részletesen szabályozta az önkormányzati főépítészek feladatait. A Főépítészi Statútum főépítészekkel történő megismertetése egészen más módon történt, ennek története a következő fejezetben olvasható. 3. Az Országos Főépítészi Konferenciák ajánlásai 3.1 Valami elkezdődött, a konferenciák szervezése A Főépítészi Statútum Bizottság egyik tagja volt Philipp Frigyes, Vác város főépítésze, az Kollégium jelenlegi elnöke. A település polgármesterével közös kezdeményezésükre került megrendezésre Vácott az I. Országos Főépítészi Konferencia azzal a céllal, hogy a Főépítészi Statútumban rögzített célok és állásfoglalások a főépítészek minél szélesebb köréhez eljuthasson. E kezdeményezés mára hagyományt teremtett, amelynek során az évről-évre megrendezésre kerülő konferencia résztvevőinek módjukban áll kifejteni az építésüggyel kapcsolatos véleményüket, megfogalmazni javaslataikat, ajánlásokban rögzíteni az elérendő célokat. A konferenciák szakmaisága mellet igen jelentősnek ítélem meg a mindig jelen lévő emberi tényezőt is, hiszen az itt folyó kötetlen beszélgetésekből, találkozásokból, véleménycserékből a főépítészek hitet, erőt és elszántságot meríthetnek a mindennapi harcaikhoz. A személyes kötődések, nem ritkán barátságok kialakulása segítő tényezőjévé válhat munkánknak. 3.2 Vác, aug , az I. konferencia ajánlásai Mai szemmel az I. konferencia megrendezése történelmi tett volt. Az addig csak javarészt szűkebb környezetükben tevékenykedőket ismerő, de azonos szakmát művelő főknek lehetősége nyílott végre egymással találkozni. Megindult egyfajta szervezeti reform, amelyben a Kollégium tagjai megismerhették azon személyeket, akiket képviseltek, akik érdekében dolgoztak. A megjelentek pedig megismerhették végre azokat, akik a nevükben is vívták harcaikat. A konferencián megjelentek olyan felelős személyek is, akiknek tevőlegesen is szerepe volt a szakma irányításában. Elmondható, hogy megrendezése óriási lépés volt a szakma összezárásában is, hiszen sikerült olyan

18 16 ajánlásokat (21. melléklet) megfogalmazni, amelyeket az országgyűlés, a szakterületek kormányzati irányítói, a helyi önkormányzatok és szakmai szervezetek figyelmébe ajánlottak. E konkrét eredmények mellett tehát az egymásra találás örömét is hozta a konferencia, amelynek programrendszere folyamatos finomítások közepette - mind a mai napig alapját képezi a később megrendezésre kerülteknek. A konferencián résztvevő főépítészek, mint a települések optimális és harmonikus fejlődésének egyik felelőseként mindenekelőtt saját helyüket, önnön feladatukat akarták definiálni. Ez okból sürgették a főépítészi tevékenység jogszabályi rendezését, amelyben meghatározásra kerülnek a feladat ellátásának szakmai feltételei is. Már ekkor fölmerült a főépítészek tervezői jogosultság tisztázásának mielőbbi szabályozása. Ajánlásaikban megfogalmazták a megyei és a települési szintek feladatkörének pontos definiálásának szükségességét, kérték az egyes szintek közötti szervezeti együttműködés szabályainak kidolgozását. Emellett konkrét javaslatokat fogalmaztak meg arról is, melyek a megyei és az önkormányzati szintek elsődleges feladatai. A főépítészi tevékenység, mint sajátságos szakmagyakorlási forma elismerése érdekében sürgették a Magyar Építész Kamara szervezetén belül a főépítész tagozat létrehozását. A hatékonyabb érdekérvényesítés előmozdítása érdekében kimondták, hogy a főépítésznek rendelkeznie kell előterjesztési-, illetve tanácskozási joggal az önkormányzatokon belül. Ezek érvényre juttatása érdekében fontosnak ítélték a főépítészi és az építéshatósági munkakör egyértelmű szétválasztását. Ez utóbbi jogszerű és hatékony munkájának biztosítása érdekében minden településen elengedhetetlenül szükséges a helyi építési szabályozás elkészítése, a rendezési tervek meglétének biztosítása. Ezek megléte esetén a konferencia ajánlása szerint a főépítészt illetné meg az a jog, hogy meghatározhassa az egyes építkezések konkrét feltételeit. Kisebb települések (önkormányzatok) társulva, kistérségi főépítész alkalmazása által érvényesíthetnék jogaikat. A konkrét engedélyezésekben a hatósági eljárásokhoz javasolták az önkormányzat mint ügyfél intézményének bevezetését, amely logikusan a közterület felöli szomszéd jogán illetné meg. E települési joggal a főépítész élhetne az eljárásokban, megteremtve ezzel a településkép védelmének lehetőségét, az önkormányzat épített környezettel szembeni feladatának ellátását. Összességében elmondható, hogy a konferencia a főépítészi lét kérdéseivel foglalkozott, ajánlásaiban ennek jogi, szakmai, szervezeti és működési követelményeit, lehetőségeit körvonalazta.

19 17 A közel 150 fő részvételével megtartott I. Országos Főépítészi Konferencia egyik legnagyobb eredménye volt, hogy Dr. L. Szabó Tünde Somogy megye főépítésze kezdeményezésére életre hívta az Országos Főépítészi Kollégiumot (továbbiakban OFK) megválasztotta annak tagjait (10. melléklet), elnöke Virányi István Kaposvár megyei jogú város főépítésze lett. A létrejövő Kollégium a konferencián megfogalmazott szándékoknak megfelelően ellátta az országos konferenciák közötti időszakban a főépítészek képviseletét. A havonta ülésező fórum véglegesítette a konferencia ajánlásait, módosító javaslatok fogalmazott meg az új építési törvény kapcsán. Ezek megküldésre kerültek valamennyi parlamenti képviselőnek, amelynek és a parlamenti bizottságokban folytatott érvelés - eredményekét a 14 módosító javaslatból 12-t sikerült érvényesíteni. 3.3 Debrecen, aug. 31.-szept. 2., a II. konferencia ajánlásai A konferencián 3 csoportban zajlottak a szekcióülések, amelyek a főépítész fejlesztés, rendezés, a főépítész építészet, hatósági tevékenység, valamint a főépítész szakma és társadalom címmel kerültek lefolytatásra. Az első konferencia tematikájának folytatásaként, amikor is alapvetően a főépítészi lét meghatározása történt meg, ez esetben a főépítész és környezete viszonyának definiálása képezte a fő témát. Nem véletlen tehát, hogy a főépítész önkormányzaton belüli feladatának, felelősségének meghatározását sürgették az ajánlásban, amelyet a készülő akkor még miniszterinek vélt rendeletben kell meghatározni. Kihangsúlyozásra került, hogy a főépítész munkáját nagymértékben meghatározza a szolgált település sajátosságai, ezért ennek megfelelően szükséges meghatározni fő feladatait is. Az ajánlások ugyanakkor megfogalmaznak kételyeket, felvetéseket is, bízva abban, hogy a jogalkotók kidolgozzák majd a megfelelő megoldásokat. Ilyen kényes kérdés a főépítészek önkormányzatokon belüli helyének meghatározása is, hiszen neki elsősorban egyfajta független szakértőként a politikai döntéshozókat (polgármester, képviselő-testület) kell segítenie, ugyanakkor szakmai szempontból sem lenne előnyös a főépítészek választási ciklusonként cseréje, hiszen ezzel éppen a hosszú távú fejlesztések, tervezések veszhetnek el. A főépítészek önkormányzati hatáskörébe javasolták beemelni az önálló előterjesztés jogát (ezt már az 1980-as ÉVM utasítás-tervezet is tartalmazta), amely a szakmai érdekérvényesítés egyik leghatékonyabb eszköze lehet. Most is tisztázásra javasolják az építéshatóság és az önkormányzati főépítész szerepének, együttműködésének szabályozását. Ezek kedvező esetben hatékonyan léphetnek fel a településkép védelme érdekében. Ennek garanciáját leginkább az jelentheti, amennyiben a főépítész az önkormányzat nevében foglalhat állást minden a hatósági eljárásban. Ezek tényleges körét is meg kell határozni (javaslat szerint: telekalakítási, elvi építési, fennmaradási, használati mód változással járó, és minden városképi vonatkozással bíró ügyben) a főépítészi tevékenységet szabályozó készülő rendeletben. Ennek figyelembevételének kötelező jelleggel kell megtörténnie, hiszen csak így érvényesülhet

20 18 maradéktalanul az önkormányzati érdek. Hiányként fogalmazták meg a műemléki védettség alatt álló épületek esetében történő engedélyezést, amely folyamatba mind a mai napig nincs beleszólása az épületnek helyet adó településnek. A rendezési tervek kidolgozásához szükséges adatbázis összeállítására és kezelésére szintén a főépítész a legilletékesebb, hogy azok készítése valós adatokra épülhessen. A konferencia ismét állást foglalt a főépítészi hálózat kiépítése mellett, amely szervezett formában lehetőséget teremthet a főépítészek képzésére, továbbképzésére. Már ekkor felismerték és ajánlásként megfogalmazták a szakmai mellett - a főépítészek menedzser típusú képzésének fontosságát is. Ezt Főépítészi Mesteriskola beindítása, és egyfajta segédlet (Főépítészi Kézikönyv) kiadásával kívánták megoldani. Ez utóbbi valósult meg hamarabb, ugyanis a Kollégium Oktatási Bizottságának évben megjelent a Túlélési csomag 2000 című összeállítása, amely a jogszabályi változások okán nem minden tekintetben aktuális, ma is hasznos információkat tartalmaz. Támogatandó gondolat, hogy a gyakorlattal rendelkező főépítészek így tudják segíteni a feltörekvő generációt. A folyamatos fejlődés zálogát a posztgraduális képzés beindításában, és a továbbképzések megtartásában látták. Sajnos környezetünk vizuális kultúra fejlesztésének nem egyedüli letéteményese a főépítész, ezért a közízlést formálandó javasolták az esztétika oktatásának alapfokú intézményekbe történő bevezetését. Végezetül a konferencia felhívta az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a közelgő Európai Uniós csatlakozást követően csak jól előkészített tervek megléte esetén van mód a remélt fejlesztésék támogatásának megszerzésére. A konferencia ajánlásainak (22. melléklet) tükrében elmondható, hogy az egyaránt foglalkozott jogalkotási, szervezeti, közigazgatási, oktatási és Uniós csatlakozást előkészítendő témákkal. Alapvetően a főépítész és annak környezetéhez fűződő (szakmai, szervezeti, politikai) viszonyait vizsgálta meg. 3.4 A változások képe a képek változása Győr, aug , a III. konferencia ajánlásai E konferencia elsősorban a táji és települési környezet fontosságának hangsúlyozásával, minőségének javításával, további fejlesztésének szükségességét tűzte zászlajára. Az Ajánlásai (23. melléklet) egyes elemei mintha a korábbi konferenciák ajánlásait ismételné meg, amelyből arra következtethetünk, hogy azok fontosságuk ellenére sem váltak valóra. Erre példa a vizuális kultúra fejlesztésének oktatási anyagba történő beépítése, amely a Debreceni konferencia 14. ajánlása mellet e konferencia 1. ajánlása is visszatér. Természetesnek tekinthető, hogy emellett a településrendezési tervek, mint helyi jogforrás szükség esetén központi támogatásból megvalósítása is olyan kardinális kérdés, amelyre minden esetben ajánlást fogalmaztak meg a szekciók résztvevői. A konferencia nagy hangsúlyt fektetett a táji környezet fontosságának köztudatba emelésére, mint az emberi élet minőségét nagyban befolyásoló tényezőre. Ennek alakítása a társadalom és a szakma közös felelőssége. A rendezési tervek készítése során

21 19 az értékek védelmére, a táj- és településkép munkarészek ajánlásaira figyelemmel kell lenni, ezek fontosságát egyértelművé kell tenni a társadalom számára. A tervezés során fontos szempontként említik a lakossági elvárások, vélemények megismerését, ezek tervben történő beépítését. Mindezek jogi szabályozása elengedhetetlen feladat, hiszen csak így biztosíthatók a működés feltételei. A fenti feladatok végrehajtása leginkább a főépítész felelőssége, akinek személyes alkalmassága, szakmai felkészültsége, civil szféra általi megítélése rendkívül fontos, mert csak hiteles személy képviselheti hatékonyan ezen értékeket. Ezért is fontos a főépítészi hálózat kiépítése, amely a Főépítészi Titkárság irányításával kellő szakmai hátteret, segítséget, szükség esetén képzést nyújthat a főépítész társadalomnak. Megfogalmazásra került továbbá, hogy a főépítészek szakmai támogatására kötelező legyen a települési tervtanácsok megalakítása. Végezetül a Konferencia felkérte az Országos Főépítész Kollégiumot, hogy az ajánlásait hozza nyilvánosságra és juttassa el az építésügy felelős kormányzati pozícióit betöltő személyekhez. A felvetett építésügyi kérdések megvitatására, egyeztetésére, koordinálására ad hoc bizottság felállítását javasolta a Konferencia. 3.5 Építészet Örökség Arculat, Tokaj, aug , a IV. konferencia ajánlásai Az ez évi konferencia ajánlásain rajta hagyta kezét a HELY SZELLEME. Ezt leginkább a konferencia településfejlesztés kapcsán az értékvédelem tárgyában megfogalmazott ajánlások (24. melléklet) tartalmazzák. A sorok között szinte kitapintható Tokaj városának történelme, a több évszázados folyamatos fejlődés jelenléte. Megállapítást nyert, hogy a korábbi évszázadok során örökül kapott települési-, táji értékek megőrzésével, azok felhasználásával építkeztek, ezért a fejlődés folyamatosnak volt mondható. Ellenben a mai kor várostervezői megtagadva mindent mi örökség címén készen áll, a tájtól, az ott élő emberektől, a hely szellemiségétől teljesen idegen koncepciók mentén gondolkodnak, alkotnak. Fel kell nyitni mindenki szemét meglévő értékeink tiszteletére, ennek továbbfejlesztésére. Ebből következően, ajánlásképpen megfogalmazásra került, hogy a főépítész, mint a helyi értékek legfőbb védelmezője aktív közreműködésével valamennyi településnek el kell készíteni építészeti, városszerkezeti tipológiáját. E gyűjtemény széles körben történő megismertetése segíthet az értékek felismerésében, így az adott helyhez kötött örökség megvédésében, továbbfejlesztésében is. A széles társadalmi konszenzuson alapuló értékvédelem, egyúttal biztosítja annak védelmét is, hiszen az emberek magukénak érzik mindazt, amelyet őseik reájuk hagyományoztak. Ennek, mármint az értékek felismerésének láttatása a főépítész egyik feladatát képezi. Erre alapozva fogalmazták meg azon ajánlást is, amely szerint e tipológiát alapul véve, az épített örökség helyi védelmének szalmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) számú FVM rendelet mintájára,

22 20 valamennyi település készítse el önkormányzati rendeletét. Ennek szellemiségében ösztönzőnek kell lennie, a helyi alkotókat a meggyőzés erejével segítse munkájukban. Részben a fentiekből is következően fogalmazta meg a konferencia, hogy valamennyi településnek rendelkeznie kell településrendezési tervel, hiszen az ebben foglaltak elősegítik azok jellemzését, a tervek alkalmazása az értékek megőrzését. A hátrányos helyzetű települések esetében ezt állami segítséggel kell megvalósítani. Szintén a központi költségvetés segítségére számítanak azon teleépülések, kistérségek esetében, amelyeknek nem áll módjukban a főépítészt alkalmazniuk. A főépítészi hálózat kiépítése feltételezi, hogy minden településen dolgozzék főépítész. A Váci konferencia 4. ajánlásával egybecsengően, a Magyar Építész Kamara aktív közreműködésével, annak egyik tagozataként tartották kívánatosnak a hálózat működtetését. A közigazgatás kapcsán újra leszögezték, hogy a főépítésznek aktív szakértői közreműködést kell kapnia a hatósági ügyekben. Erre vonatkozóan a Debreceni konferencia 6, 7, és 8. ajánlása is tartalmazott utalást. Itt találkozunk először, igaz még csak feltételes reményként a főépítész képzés egyetemi szintre emelésére, ám megvalósíthatóbb megoldásként a főépítészek továbbképzését vélték elérhető célnak. E képzés során a szakmai, jogi ismeretek fejlesztése mellett hangsúlyt kell fektetni a személyiség fejlesztésére is. Úgy tűnik a résztvevők már ekkor felismerték, hogy nem elég az igent tudni, azt el is kell hitetni másokkal. 3.6 Településeink múltja jelene jövője a régiók Európájában Nagykanizsa, aug , az V. konferencia ajánlásai E konferencia hangulatát átlengte az Európai Unióhoz történő csatlakozás szelleme. Szinte tapintható az a fajta aggódás amely abból eredt, hogy az egységesedés felé törekvő közösségben Magyarország lakossága is kedvező feltételek mellett élhesse saját életét. Az ajánlások (25. melléklet) elsősorban arra hívják fel az érintettek figyelmét, hogy minden erejükkel készüljenek föl a csatlakozás előkészítésére, mert az abban rejlő lehetőségeket csak megalapozott és kidolgozott tervek birtokában van mód kiaknázni. E feladatkörben természetesen kiemelt helyet szánnak a főépítészeknek, akik mintegy a politika fölött, a tényleges értékek és kapcsolatrendszer mezsgyéjén képesek látni és láttatni. Természetesen nem feledve, hogy az új rendszeren belül a jogharmóniázó figyelembevételével kell a főépítészek feladatát és tevékenységét is európaivá fogalmazni. A konferencia ajánlásaiban felhívja a figyelmet arra, hogy a régiók közötti kapcsolat több mint területi egységet együttműködése, nemcsak mint földrajzi elem értelmezendő, hiszen a gazdasági, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok kiépítése is a régiók együttműködését jelenti. Óva intenek azonban a kapcsolatok pusztán politikai értelmezésétől, hiszen ezek a szakmaiság szem előtt tartásával jóval több lehetőségét hordoznak az együttműködés kiépítésére. Ezek kiaknázására nemcsak az államközi nagypolitika szintjén van mód, ennél talán lényegesebb a regionális, megyei, kistérségi és helyi kapcsolatok kiépítése is. A regionális kérdések kapcsán még kifejezésre juttatta a konferencia, hogy a hatékonyság érdekében a területfejlesztés és a területrendezés terén az együttműködések eredményességét koordinálhatnák a területi főépítész irodák.

23 21 A korábban már megfogalmazott ajánlásokhoz hasonlóan újra kifejtésre került, hogy az önkormányzati főépítész hálózat kiépítése elsősorban az önkormányzatok érdeke, hiszen általuk juttathatják érvényre a területrendezéssel, településfejlesztéssel kapcsolatos érdekeiket. Ahol önálló főépítész alkalmazása nem lehetséges, ott a kistérségi főépítész intézményének kiépítését javasolták. Szintén az önkormányzatok törvényi kötelezettségének könnyítéseként vetették fel, hogy ahol nincs mód saját erőből rendezési tervet készíteni, ott állami segítség nyújtása szükséges. Az oktatás terén, most az Uniós joganyag megismerésének okán ismét megfogalmazták azon ajánlásukat, amely szerint intézményesíteni kell a felsőfokú képzésben a főépítészek képzését. A konferencia utolsó, 12. ajánlása mintha egy konkrét példa nyomán fogalmazódott volna meg, miszerint a jogszabályban kell meghatározni a településképet befolyásoló épületek engedélyezésének módját. Ilyen épületek esetében ezek tervezését is tervpályázathoz kellene kötni. Az összefoglaló részben, csak úgy általánosságban került meghatározásra az a nagyon is jelentős, valamennyi főépítészt érintő fontos kérdés rendezése, amely a tervezési jogosultság kérdését kívánja mielőbb jogszabályban rendezni. 3.7 A vonzó település Településmarketing és a főépítészek Gyula, aug , a VI. konferencia ajánlásai E konferencia első ajánlása mintha még a Nagykanizsai gondolatmenet folytatásaként fogant volna, tekintettel arra, hogy a globalizáció, avagy az Uniós versengés árnyékában a települések önálló arculatának és környezeti minőségének megőrzéséért, a helyi adottságokra alapozott fejlődés mellett foglal állást (26. melléklet). Tekinthető ez egyfajta intelemnek is az integráció ajtajában tolongó, a verseny szellemében saját identitásukról időnként megfeledkező települések vezetői, főépítészei részére. Az elmúlt konferenciákon megfogalmazott ajánlásoktól eltérően a további ajánlások szellemét átlengi egyfajta szemléletmódot, iránymutatást és erkölcsi intelmeket tartalmazó gondolati szál, amely a jó főépítész eszményét tárja elénk. Természetesen az ajánlások többsége a konferencia alapgondolata, a vonzó települések és a településmarketing témakörében fogantak. Meghatározásra került e települések egyéni arculatát meghatározó értékek köre, amelyek együttese teheti vonzóvá egy települést, ezek fejlesztése képezheti a marketing alapját. Az értékek feltárásában nagy szerep hárul a főépítészekre, akiknek a társtudományok művelőivel feltárt értékek integrálásában, majd közkincsé adásával kell szerepet játszaniuk. Ezek megléte esetében a főépítészek felelősségére bízták a távlati célok elérése érdekében teendő rövidtávú lépések kidolgozását, meghatározását, mintha a főépítész a politikai

24 22 váltógazdaságtól független, időtlen tudások hordozója lenne, lehetne az önkormányzati rendszerben. Szükségesnek tartották kifejezésre juttatni, hogy e munkát széles társadalmi bázisra alapozva kell végezni, hogy a többség magáénak érezhesse valós értékeinket. Az ajánlások között újra megtaláljuk a településrendezési tervek szükségességére figyelmeztető mondatokat, amelyek elkészítésének leggyakoribb akadálya a települések pénztelensége, amelynek leküzdésére újfent kormányzati segítséget remélnek. A településrendezéssel és a fent nevezett településmarketinggel - kapcsolatos feladatok elvégzésére továbbra sincs elég főépítész, hiszen őket a városoknak alig több mint fele foglalkoztatja csupán. A konferencia utolsó, szám szerint 9. ajánlása egy kedves és személyes hasonlatot fogalmaz meg a település és az ott ténykedő főépítész személyiségére vonatkozóan. Ezek szerint ugyanolyan önálló identitással rendelkezik a település, mint a főépítésze, közös fejlődésüknek, fejlesztésüknek záloga a hasonulás, vagyis a főépítész és a település személyisége rokon, illetve harmonizáló volta. 3.8 Távlatok és mindennapok Pécs, szept. 4-6., a VII. konferencia ajánlásai A konferencia címéből adódóan a települések, mint közösségi térformák nagyobb egységekhez történő viszonyának elemzését járták körül a szekciós beszélgetések eredményeként született ajánlások (27. melléklet). A települési és térségi együttműködéssel kapcsolatban megfogalmazott gondolatok leszögezik, hogy az egyes térségeken belüli, a települések és környezetük kapcsolatai csak tudományos alapossággal kidolgozott elméleti, és a gyakorlati tapasztalat által kiérlelt módszerek együttes eredményeként meghatározott eljárások során kezelhetők eredményesen. A siker záloga az egymással harmonikusan működő terület- és településfejlesztés, amely térszemléletre helyezi a hangsúlyt és sokszintű együttműködést feltételez a térségeken belül. E feladatok koordinálását az eltérő szinteken ténykedő, megfelelő hatáskörrel rendelkező főépítészek végezhetik felelősséggel. A településsel, mint a helyi közösség örökségével kapcsolatban született ajánlások arra hívják fel a figyelmet, hogy az örökül kapott értékek feltárása és megismerése, majd ezek továbbélésének biztosítása fontos a települések folytonossága szempontjából, ám ezeknek természetesen az új értékeket is magukba kell integrálniuk. Az értékek feltárásának a közösségre nézve is jelentősége van, hiszen az identitásformálásban nagy jelentőséggel bír ezek megismerése. A konferencia hitet tett a rendezési tervek széles társadalmi konszenzusra alapozott volta mellett, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 9. -a egyeztetésre vonatkozó előírásaiban is szerepel. Az örökül kapott értékek továbbélését, jelenkori építészeti kultúránkba történő beépítését segítendő a tokaji konferenciához kapcsolódóan - ismét felmerült a települési, építészeti tipológia kidolgozásának szükségessége. A hely szellemét is hordozó épített környezet minősége kihat a benne élők életére, kultúrájára, ezért a ajánlás sürgeti az értékek megismertetésének az oktatás rendszerébe történő beépítését. Talán a évben történt kormányváltástól remélt új lehetőségben bízva a szekció megfogalmazta azon ajánlását, amely szerint az építésügy és az örökségvédelem összehangoltabb működése egy szervezeti egységben hatékonyabban működhetne.

25 23 Az értékteremtéssel, az érdekegyeztetéssel a közjóval kapcsolatban a szekció ajánlásai leszögezik, hogy a településeken belül valamennyi ügy esetében számtalan köz-, magán- és szakmai érdek és érték feszül egymásnak, amelyek gondos mérlegelése, majd ezek alapján az optimális megoldás megtalálása a főépítész egyik legfontosabb feladata. A közigazgatási rendszeren belül, az önkormányzatok számára megfogalmazott törtvényi feladatok végrehajtása (emberhez méltó és esztétikus környezet kialakítása), ezek valamennyi szinten (településrendezés, egyedi építési ügyek) történő képviselete képezik feladatát. 3.9 Az agglomeráció Térségi folyamatok hatása a települések életére Érd, szeptember , a VIII. konferencia ajánlásai Ezen a konferencián is 3 csoportban zajlottak a szekcióülések, amelyek az agglomerációs települések, fejlődése térségi együttműködés, a településközpontok, alközpontok történeti településrészek, valamint a gazdaságfejlesztés és kultúra címmel kerültek lefolytatásra. Az első szekció ajánlásai az agglomerációs térségben működő, de nem összehangolt területi fejlesztés ellen emelik fel szavukat. Az időben elterjedt pontszerű településrendezés- és fejlesztés nem alkalmas a térség egészében rejlő gazdasági, társadalmi potenciál kiaknázására, az együtt helyet működő egymás mellettiség építésügyi gyakorlata nem lehet elfogadható megoldás. A terület települései számára a partnerség, az együttműködés, a közös érdekek mentén történő tervezés lehet a jövő fejlődésének kulcsa. Vélhetően az eddigi, a jelenlegi központhoz fűződő kapcsolat alapján tervezett jövőkép gyakorlata ellen foglalnak állást, amely helyett az adott település potenciálja alapján történő fejlesztés fontosságát hangsúlyozzák. E jövőkép kialakításában azonban a korábbi évek ajánlásaiban már hangsúlyozott társadalmi összefogás megléte szükséges. A konferencia leszögezi azon tényt, hogy a helyi épített környezet minőségégért valamennyien az adott önkormányzatot tartjuk felelősnek. E jogos elvárás érvényre juttatásához ajánlja a második szekció, hogy a független építéshatóság mellé teremtsék meg annak valós jogi hátterét, hogy az egyes önkormányzatoknak módjában álljon saját arculatuk, településképük meghatározása. Az első szekció ajánlásaival összhangban hangsúlyozzák a környezet alakítását meghatározó helyi jogforrások széles társadalmi támogatottságának fontosságát. Ennek formális lehetősége megadatott, de hiányzik a valós, érdemi párbeszéd a szakma és a civilek között. E szekció ajánl egy előremutató, de vélhetően csak sokára megvalósítható eljárási rendet, amely szerint a településrendezés kapcsán felértékelődött ingatlanok tulajdonosai tekintettel arra, hogy jelentős előnyhöz jutottak, vállaljanak terheket a településrendezés költségeiből is. Úgy vélem, ennek társadalmi elfogadására még messze nem vagyunk elég érettek. A nagykanizsai konferencia ajánlásainak visszacsengéseként, de a már kézzelfogható Európai Uniós csatlakozásban rejlő lehetőségek jobb kihasználására ajánlja a konferencia a főépítészek speciális képzését, amely a pályázati források eredményesebb megszerzésében ölthetne testet. A harmadik szekció a gazdaság és a kultúra viszonyát vizsgálta, amelynek kapcsán leszögezték, hogy a gazdaság csak kulturált urbánus térben fejlődhet. Ennek létrejöttéhez a főépítész is aktívan szerepet kaphat, aki a gazdaági élet szereplői és a

26 24 felkészült önkormányzati gárda együttműködésével elősegítheti a Kulturális Gazdaság fejlesztését, amely támogatása visszahatna a nemzeti kultúra fejlődésére is. A konferencia ajánlásait (28. melléklet) záró átvezető szövegből kitűnik, hogy a megtárgyalt témakörökben erősen érintett volt Érd városa, ezért is érzem úgy, hogy a megfogalmazott vélemények egy-egy konkrét probléma kapcsán kerültek megtárgyalásra Településközpontok megújítása Főterek, főutcák revitalizációja Sümeg, szept , a IX. konferencia ajánlásai E konferencia kicsit rendhagyóan két témakörben is ajánlásokat (29. melléklet) fogalmazott meg. Közülük az egyik a meghirdetett revitalizációs témakört járta körül, ellenben a másik a kormányzati struktúra küszöbön álló ( ) átalakulása kapcsán az építésügy aktuális kérdéseit taglalta, méghozzá az eddigi konferenciák ajánlásainak tematikái közül szinte valamennyit érintve. Ennek megfelelően a konferencia résztvevői az építés/település ügy strukturális kérdéseivel, az építésügyi jogalkotással-, a településrendezési tervekkel és azok koncepcionális meglapozottságával, az építésügyi igazgatás struktúrájának átalakításával kapcsolatban, valamint a főépítészi feladatokkal, a főépítész munkakör gyakorlásával összefüggő kérdések és a főépítészek tervezési tevékenységével kapcsolatban fogalmaztak meg ajánlásokat. Már a felvezető szövegből kiérződik az a fajta elégedetlenség, amely a rendszerváltást követő időben megszületett nem megfelelő, illetve a még megalkotásra váró építésügyi jogi szabályozásra vonatkozik. Nem titkoltan azon szándéktól vezérelve fogalmazták meg ezeket a konferencia résztvevői, hogy a parlamenti- és önkormányzati választásokig hátra lévő kettő esztendőben a politikai erőknek módja nyíljék ezeket megvitatni, kimunkálni, választási programjukba beépíteni. A fenti felsorolásból kitűnik, hogy az építésügy szinte teljes spektrumát érintik a jobbító szándékú javaslatok, amelyek feldolgozásához egy elegáns gesztussal - a Konferencia résztvevői ajánlják magukat a közvélemény, az önkormányzatok, valamint a szakma illetékesei számára. A konferencia vezér-témájára vonatkozó ajánlások többsége a helyi sajátosságokat hordozó értékek védelmével kapcsolatban került megfogalmazásra. Kicsit tágabban értelmezve a főterek és főutcák jelentőségségét, minden, a hely szellemét magában hordozó érték védelmében fogalmazták meg ajánlásaikat. Kiemelten sürgősnek ítélik meg e táji- és természeti értékek feltárását, majd megóvását, mert felgyorsult világunkban a késlekedés ezek megszűnését eredményezheti. Az ajánlások szerint a településrendezési tervek készítése során nagyobb figyelmet kell szentelni az értékvédelmi- és örökségvédelmi munkarészek elkészítésére, hogy az ezekből megismert értékek védelme a szabályozás részévé válhasson. A feltárt elemek alapján olyan újakat kell kidolgozni, amelyek a települési karakter megőrzőivé válhatnak, általuk új értékek teremtődnek. A főépítészeknek ezzel kapcsolatosan legfőbb feladatuk a feltárt értékek megismerése, rendszerezése, településrendezési tervekbe történő beillesztése, munkája során mind az egyedi bírálatok, mind a tervtanácsi állásfoglalások készítésekor ezek védelme, a

27 25 hozzájuk illeszkedő környezet megteremtése. Munkája során törekedni kell a település egyéni karakterének megőrzésére, e jelleg folyamatos erősítésére. Ennek érdekében fontos feladata, hogy a feltárt értékeket intenzív párbeszéd során a társadalommal megismertetni, elfogadtatni, hogy a helyszellemét a laikusok is átérezhessék, számukra is motivációs erő legyen ezek védelme, továbbélésének segítése Település a tájban táj a településben Pilisszentkereszt-Dobogókő, szept , a X. konferencia ajánlásai E Dobogókői konferencia - a Szív csakrája fölött született - ajánlásairól (30. melléklet) bizton állíthatjuk, hogy azokat átjárta a hely szelleme. Értem ezalatt azt, hogy talán a nyitó napi kirándulás hatására, a résztvevőket lenyűgözte a varázslatos természeti környezet, amelynek hangulata meghatározta az ajánlások eszmeiségét is. Mondhatnám, hogy e konferenciától kezdve könnyebb dolgom van az ajánlások elemzése során, tekintettel arra, hogy ez évtől kezdődően magam is résztvevője voltam az eseményeknek. Sajnos ez csak részben fedi a valóságot, hiszen egy délután csak egy szekció munkájában vehettem részt, és az ott elhangzottakat is lassan elhomályosítják az évek. Az adott konferencia hangulata, a megvitatásra kerülő kérdések emléke mindenképpen nyomot hagyott bennem (is). A konferencia ez alkalommal szigorúan az előre meghirdetett tematika szerint, a táj és benne a település kapcsolatát vizsgálta, különös tekintettel azok harmóniájára, amely kifejezés kulcsszava is lehetne az ajánlásoknak. A résztvevők kifejtették, hogy a települések, mint a táj elemei képviseli azokat az értékeket, amelyek megőrzése, fejlesztése valamennyiünk feladata, a felnövekvő generációkkal történő megismertetése, értékrendszerükbe történő beépítése azok megőrzésének záloga. E folyamatban fontos feladat hárul a főépítészre is, hiszen ezek harmonikus együttélése, tovább fejlesztése az önkormányzatok feladatköre, amelyekben a főépítész jár el. A fentiek okán a rendezési tervek készítésébe be kell vonni a környezet értékeit ismerő szakembereket, tervezőket, hogy a jóváhagyott tervek tartalmazhassák a feltárt értékek, illetve azok védelmét is. A táji és települési értékek - rövidtávú célkitűzések okán történő - önkényes megbontása ellen minden eszközzel harcolni kell, mert ezek harmóniája az emberi környezet meghatározó tényezője. Ezek védelmében a településrendezési tervek kidolgozása során meg kell teremteni a társadalmi kontroll lehetőségét, térségi szinten a települések együttműködése jelentheti a garanciát az önös érdekek érvényesülése felett. Szükségesnek ítélték még a térségi és települési tervek szakmai összehangolását, hogy az értékeink megismerésére és megmentésére mód nyíljék. Komplex jogi szabályozás szükségességét vettették föl, amelynek eredményeként valamennyi érték és érdek érvényesülhetne környezetünk alakítása során. A kiemelt fontosságú területek rendezési tervének készítése esetében a résztvevők ezek törvénybe foglalást is érdemesnek tartották a táj és a település közötti harmónia megóvása érdekében.

28 3.12 A falu Túristvándi, szept. 6-8., a XI. konferencia ajánlásai A konferenciáknak eddig még soha nem adott helyet ilyen kis település, illetve települések, tekintettel arra, hogy az elszállásolás több kis faluban történt. Az ország észak-keleti, gazdaságilag elmaradottabb régiójában található Túristvándi egyébiránt valamennyiünket elvarázsolt hangulatával, bájával. A helyválasztásból adódóan nem véletlen hát, hogy a konferencia alaptémáját is a Falu, mint a települések legkisebbike képezte, így az itt megfogalmazott ajánlások (31. melléklet) is a vidékfejlesztés témája köré csoportosultak. A konferencia résztvevői örvendetesnek tartják azon tényt, hogy az utóbbi időben nagyobb szerepet kapott a tudatos vidékfejlesztés, hiszen a vidéki térség képezi az ország területének 4/5-t részét, és itt él a lakosság fele. Ezért is fontos, hogy a vidéken élőket ugyanolyan esélyek illessék meg, mint a nagyobb települések lakóit, hiszen a települések léptéke nem jelenthet differenciálást a lakosok lehetőségei terén. A lakosság szociális és kulturális felzárkóztatása növeli a helyi identitás erősödését, amely áttételesen a vidék megtartó erejét is fokozza. Fontos a helyiek életminőségének javítása, amelynek alapja a gazdaságfejlesztés, majd az ebből következő munkahelyteremtés lehet. Ugyanakkor a vidékre jellemző természeti és környezeti értékek megtartásával biztosítani kell a települések saját hagyományaikra alapozott megújulását, beleértve a hagyománytisztelő építészeti fejlesztéseket is. E folyamatban hárul(na) a főépítészekre nagy felelősség, de sajnos e régiókban csak ritkán alkalmazzák őket. A kistérségi társulások által alkalmazott főépítészek munkája garanciát jelenthet e folyamatok eredményességére. Magyarország hagyományosan vidékies jellegű ország, ezért e térségek felzárkóztatása nemzeti érdek. Ebből fakadóan kormányzati szinten kell kidolgozni a reális vidékfejlesztési stratégiát, amelynek részeként a Falumegújítási Programot kell alkotni. E programnak kell a helyi viszonyok közepette komplex és hatékony segítséget nyújtania a falvaknak, vidéki településeknek, amelyek összefogva képesek a lehetőségeiket kiaknázni. Külön ajánlás foglalkozik az elnéptelenedésnek még inkább kitett apró falvakkal, amelyek megmentése csak a helyi erőforrásokra támaszkodó, komplex elemzéseken alapuló program kidolgozásával, majd végrehajtásával képzelhető el. A konferencia ajánlásaiban a kormányzati, a szakmai és a társadalmi összefogást sürgette, hogy Édes hazánk tündérkertje a vidék, s benne a falu megmaradhasson. 26

29 3.13 Kapcsolatok Pápa, aug , a XII. konferencia ajánlásai A korábbi konferenciák gyakorlatának megfelelően a fő téma megtárgyalása majd az erre vonatkozó ajánlások megfogalmazása - itt is három szekcióban történt. Az ÉN szekció a lakosság önmagáról alkotott véleményét járta körül, a TE szekció a települések és a környezet viszonyát elemezte, a MI az előbbi kettő kapcsolatáról folytatott eszmecserét, majd fogalmazott meg ajánlásokat (32. melléklet) az alábbiak szerint. Az egyes települések regionális együttműködésének alapját a természetes települési kapcsolatok rendszere képezi, amelyek az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználására irányulnak. Ezek az együttműködések segíthetik a pályázati lehetőségek kiaknázását. A fejlesztési lehetőségek kidolgozása során figyelembe kell venni a települések léptékét, sajátosságait és eltérő adottságait. Térségi szinten a települések közötti őszinte párbeszéd elengedhetetlen. Ez képezi alapját az együttműködésnek, amely így nem az önös érdekek érvényesülését vetíti előre. A térségeken belül kiemelt szerepet betöltő központok versenyképesebbek társaiknál, ezért rájuk hárul a térség fejlődését segítő kezdeményezés lehetősége, amely őszinte partnerkapcsolat esetében előnyökkel járhat. Ez a kezdeményező szerep megmutatkozhat a turisztika terén is, de nem jelenthet versenyelőnyt, hiszen a helyi specifikumokban még számos lehetőség rejlik. A konferencia ismét kitért ezúttal a kistérségek esetében a településrendezési tervek szükségességére, amelyek az összehangolt és harmonikus települési fejlődés zálogai. Ezek olvasására a főépítész a leghívatottabb, ezért a településeket ösztönözni kell léptékükhöz mérten társult, vagy kistérségi főépítész alkalmazására. Az épített környezet egyik alapvető, de a városi környezetet erősen meghatározó egysége a közterület, melyek fejlesztése ezért is kiemelt figyelmet igényel. Ezek esetében az infrastruktúra és a közlekedésfejlesztés mellett leginkább az értékvédelemnek, a településvédelemnek kell kiemelt hangsúlyt kapnia. A településeken belüli kereskedelmi, szolgáltató szektor fejlőse nem mehet a hagyományos közterek minőségének rovására, ezek terjedését a piac önszabályozó mechanizmusa mellett összehangolt településkép védelemmel kell kontrollálni. A fentiek okán is célszerű lenne a közterek szabályozásának konkrét építésjogi követelményeit meghatározni. A településközpontok átépítése során a funkcionalista tervekkel ellentétben az értékvédelemre, a hely egyediségének megőrzésére kell hangsúlyt fektetni. A konferencia ajánlásaiban ismét kitért a településrendezési eszközök civil és társadalmi megalapozottságának fontosságára, hogy azok valóban az érintettek érdekeinek megfelelően fogalmazódjanak meg. 27

30 28 E konferencia résztvevőinek a napirendek megtárgyalásán és a fenti ajánlások megfogalmazásán túl volt még egy jelentős cselekedete. A korábban az Év Főépítésze és a Főépítész Életmű kitüntető díjban részesültek alapításával, valamint néhány praktizáló főépítész társalapításával létrehozott Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány létrejöttével egyetértettek a megjelentek. A nevében megfogalmazott célokért küzdő Alapítvány az Országos Főépítészi Kollégiummal karöltve küzd a közös célok megvalósításáért. Tevékenységének bemutatása nem képezi tárgyát e dolgozatnak, tekintettel arra, hogy az önmagában is elég témát szolgáltat egy tanulmánynak Határtalanul Mosonmagyaróvár, aug , a XIII. konferencia ajánlásai Úgy tűnik az Országos Főépítész Konferencia kiemelt figyelmet szentelt az Európai Uniós csatlakozásoknak, illetve az abból adódó lehetőségek kihasználására. A évben, akkor még nem tudván, hogy mindez 4 évvel a csatlakozás előtt történt, a Nagykanizsán megrendezésre került V. országos konferencia a csatlakozást megelőző feladatokra igyekezett felhívni a kormányzati pozícióban lévők figyelmét. Fontosnak tartották leszögezni, hogy az együttműködést regionális, megyei, kistérségi és helyi kapcsolatok kiépítésével is erősíteni kell, hiszen a földrajzi határokon átívelnek azok a szálak, amelyek a határok két oldalán élőket összekötik. Az akkori ajánlások (33. melléklet) felhívásokat fogalmaztak meg szinte a társadalom valamennyi rétege számára, hogy csatlakozás előnyeit valóban kiaknázhassuk. Kiérezhető volt a sorokból egyfajta félelem is, amely a megnyitásra kerülő kapukon beáramló globalizáció káros hatásaitól óvta szeretett hazánkat. Az Európai Uniós csatlakozást követő 4. évben, mintegy keretbe foglalva az eseményt ismét e téma került napirendre, de ezúttal immár az eltelt időben elmulasztott lehetőségek okait, ezek tanulságait, ill. a legfontosabb elvégzendő feladatok felsorolását tartalmazzák az ajánlások. E hangulat már kiérezhető a sorokban fellelhető igealakokból is, amelyek közt találjuk a felhívja, tekintse át, hajtsa végre felszólításokat, amelyek mindegyikét az 1. ajánlásból ragadtam ki. A konkrétumokhoz visszatérve, az építésjog témaköréhez kapcsolódóan a konferencia felkéri az állami vezetést, hogy hajtsa végre azokat a jogaszályi változtatásokat, amelyek a

31 29 világörökségi és kultúrtáji területek védelme érdekében szükségesek. Szintén e témában, de már a határon átívelő regionális problémák megoldása érdekében tartja szükségesnek azon jogi szabályozás kidolgozását, amely szükség esetén lehetővé teszik az állami beavatkozást. A konferencia résztvevői a kormányzat fellépését sürgetik a határ menti területek fejlesztése tekintetésben is, hogy az a többi régióval egyenrangú, környezetével összehangolt és tervszerű legyen. Ezek kidolgozása során be kell vonni a szakemberek mellett az érintett települések lakosságát is. A határon átnyúló fejlesztések térbeli kereteinek meghatározásánál az azonos táji környezet egységére kell figyelemmel lenni, meg kell teremteni az együttműködések szervezeti kereteit, hogy ezek regionális szinten összehangolt módon valósulhassanak meg. Az együttműködések kiépítéséhez a meglévő önkormányzati szakemberek továbbképzése elengedhetetlen, de e mellett más területek szakembereit is be kell vonni a munkába. Az Uniós pályázatoknak kiemelt figyelmet kell kapniuk, hogy ezek eredményei, pozitív hatásai helyi, regionális és országos szinten is érezhetőek legyenek A hely öröksége az örökség helye Hajdúböszörmény, aug , a XIV. konferencia ajánlásai E konferenciának találóbb és illőbb főcímet nem is találhattak volna a szervezők, hiszen e városban szinte tapintható volt az a fajta történelem, amely a település - és talán a benne élők - karakterét kialakította, meghatározta. Nem véletlenül rögzítette már az első ajánlás (34. melléklet) azon tényt, amely szerint a táj, a kultúra és a benne élők identitása szorosan összefügg egymással. A hely és a benne található örökség egymással szorosan összekapcsolódó, egymást feltétező fogalmak. Önmagában nemcsak a teremtett érték a fontos, hanem mindaz a szellemi és fizikai folyamat is, amely során az létrejön, ezért ez is az érték részét képezi. Tágabb értelemben mindezeket az adott helyre jellemző értékeknek nevezhetjük, amelyeknek védelme napjaink globalizált világában egyre fontosabb és sürgetőbb feladat, hiszen azok több évszázad alatt, az adott viszonyok közepette alakultak így, ezért pótolhatatlanok. Többek között ezért is rendkívül fontos azon kezdeményezések segítése, felkarolása, amelyek a helyi identitás megőrzését, erősítését tűzték ki célul, hiszen ezek megléte a települések megtartó erejében is rendkívül nagy jelentőséggel bírnak. Az értékek ismerete nemcsak azok megőrzését biztosítja, de kialakít egyfajta harmóniát is a benne élők körében, amely az egész település közösségének életét is hasonlóan, éppen ezért kedvezően befolyásolhatja. Mindezen értékeink védelmében a jogalkotóknak és a helyi önkormányzatoknak is felelősséget kell vállalnia. Olyan szabályozás megalkotására kell törekedniük, amely az értékeink védelmét e meggyőzés eszközével éri el. Mindezeknek nagyobb hangsúlyt kell kapnia a jogalkotás folyamatában is.

32 30 Hajdúböszörmény esetében az értékrendszernek ki kell terjednie az egyéni településszerkezetre is, amely jól példázza az ott élők történelmének kulturális hatásait. Mindezen célok elérése érdekében a Konferencia konkrét operatív lépéseket is megfogalmazott. Tekintettel arra, hogy egyes védendő értékek megóvására nem elegendőek a meglévő jogi normatívák, e területen új szabályozás megalkotása a cél. Ezzel szoros összefüggésben a védett épületeknél több tevékenység esetében is meg kell követelni az engedélyezési eljárás lefolytatását. E folyamatokban a normatív szabályozással ellentétében az íratlan, tehát az illeszkedésnek, harmóniának való megfelelést kell elsősorban vizsgálni. Erre a főépítész mellett a tervtanács a leginkább hivatott, amelynek véleményét nagyobb súllyal kell figyelembe venni az engedélyeztetési eljárás során. Mindezek jogi hátterének megalkotása nem tűrhet halasztást Pár-beszéd, avagy a kreativitás ereje Paks - Györköny, aug , a XV. konferencia ajánlásai A konferenciák történetében először adott helyet két település az eseménynek. E kettősség azonban jól kiegészítette egymást, hiszen a pár-beszéd mindkét közösség életében másként nyilvánult meg, mások képviselik ezek szereplőit. Györkönyt, a szelíd lankák között meghúzódó bájos kis falut a közösségépítésre és az értékmegőrzésre épülő, a településen egymást ismerő emberek alkotta közösség jellemzi. Itt a párbeszéd, mint azt módunk volt megtapasztalni, az emberek közötti nyíltságot, őszinteséget jelenti, amely képes volt vonzóvá változtatni ezen természeti és épített (gondoljunk csak a pincesorra) örökségekkel rendelkező helyet. Pakson, az erőmű árnyékában fejlődő városban számomra a bizalom érzése volt elsöprő. Mintha e nagyipari üzem mellett csak a teljes őszinteséggel elmondott emberi szó lenne képes elviselhetővé tenni az életet. Ez az érzésem nem az emberekben lévő félelemből, inkább a bennük élő, a biztonságra törekvés vágyából fakadhat. Ennyi szubjektivitás után rátérve az ajánlásokra (35. melléklet) tetten érhető, hogy az egyes szekciókban eltérő módon értelmezték a párbeszédet. Folyhatott vagy történhetett ez maguk az emberek-, (társ)művészetek és a környezet, valamint vezető emberek és a döntéseik által befolyásolt környezet között. Ezek tükrében az ajánlások is a beszélő felek fejlesztésének, megóvásának szempontjaiból fogalmazódtak meg. Minden ajánlás ezek jobbá tételét, befogadásának segítését, a folyamatok

33 31 szabályozását mozdítja elő. Ezek egyike még a főépítész és közvetlen felettese, a polgármester közötti emberi kapcsolat minőségére is ajánlást fogalmaz meg, hogy a beszéd valóban párban történhessen Vendégváró vízpartjaink Balatonfüred, aug , a XVI. konferencia ajánlásai E konferencia esetében méginkább igaz volt az a korábbi megállapítás, amely szerint annak helye nagymértékben meghatározza az alaptémát. Mindez természetesen érthető egy olyan nemzeti kincs esetében mint a Balaton, amelynek védelméről önálló törvényt is alkottak. A konferencia a korábbi gyakorlatnak megfelelően három szekcióban tárgyalta meg a főtémát, amelyek szellemes címe - Mészáros János ötlete alapján - Város a Víz felől, Vízpart Várospart és a Víz a Város felől volt. A Konfrencia Ajánlásai (36. melléklet) elején sietve leszögezte, hogy a vízparti települések jövőjének alakulása, beleértve ezek természeti és épített környeztének, örökségének és vizeinek védelmét is, az itt élők érdekeltségén túlmutató KÖZÜGY. Ebből következően az itt jelentkező problémákat is széles szakmai, tudományos ismeretek alapján kell kezelni, megoldani. Ennek jelentőségét tovább növeli a rendkívül érzékeny ökölógiai rendszerünk, amelynek sérülései összetettségük okán nehezen kezelhetőek. Ilyen helyzetben az épített környezet alakítására is fokozott figyelmet kell fordítani. Azon okból is, hogy a vízpart építészete egyben tájépítészet is, mivel ez határozza meg a települések víz felöli arcát. Ezek során meg kell őrízni a Balaton parti települések egyenkénti egyéni karakterét, hiszen ez képezi a táj szépségét, változatosságát. Ezek érzékeltetésére elég csak Balatonfüred reformkori építészetére, a Balatonfelvidék apró falvaira, avagy Siófok magasházaira gondolni. Az épített környezet fejlesztését meghatározó Balaton törvény jelentős mérfőldkő a hazai jogi száblyozásban, ugyanakkor pontatalansága okán számtalan hiba forrása is lehet. A lakóterületek növelésének korlátozása felelős döntésre vall, ugyanakkor az egyéb fejlesztések esetében azok körültekintő, minőségi oldalát kell erősíteni, hiszen az épített környezet megújítása javthatja annak minőségét. Vigyázni kell azonban a fejlesztéseknél, mert számos alkalommal a külföldiek által felvásárolt fél éven át kihalt településrészek jöhetnek létre, amely nem szolgálja sem a település, sem az állandó lakosok érdekeit. Általános tendenciaként jelentkezik, hogy megélhetést nem biztosító szőlőműveléssel felhagyva az új tulajdonos

34 32 nyaralóként használja az épületet, amely a megműveletlen földekkel együtt a táji környezet teljes megváltozását vonja maga után. Éppen ezért a területhasználat meghatározását megelőzően meg kell vizsgálni annak a népesség megtartó erejét is. Az épített környezet alakítását természetesen a helyi szabályozás mellett - csak az OTÉK előírásai befolyásolják, amely meglehetősen tág teret enged a nem mindig szerencsés alkotói fantáziának. Ebből adódóan a Konferencia javasolja egy Balaltonépítészeti arculat létrehozását, amely minőségi változást hozhatna a fejlesztések körében. Nem szabad engedni, hogy az idegenforgalom váljék a fő fejlesztő erővé, mert azt csak az önös gazdsági szempontjai vezérlik. Ellenben ezek táji adottságokra épülő fejlesztésével nemcsak a helyi lakosság megélhetése válik biztosítottá, de nő a térség idegenforgalmi vonzereje is. A sok-sok összetett, a természeti és táji környezet megőrzésével, alakításával kapcsolatos teendők felelőseként, az egyes szakterületek nyújtotta lehetőségek integrálására alkalmas személyiségű Balatoni Főépítész kinevezését tartották szükségesnek a résztvevők. 4. Az ajánlások tematikai csoportosítása, a benne foglaltak megvalósulása 4.1 Építésügyi jogi szabályozásra vonatkozóan Már a főépítészség előzményeit, illetve kezdeteit bemutató fejezetekben (1. és 2.) is rávilágítottam arra, milyen göröngyös út vezetett a szakma térnyeréséhez, ezt milyen jogszabályi feltételek teljesülése előzte meg. A Kollégium életében is több periódust különböztethetünk meg a jogalkotással kapcsolatos vélemények tekintetében. Az első időszakban alapvetően a hiányzó jogszabályi háttér megteremtésére, manapság inkább ezek felülvizsgálatára irányulnak az ajánlások. A jogalkotás tekintetében szorgalmazott új szabályozás legjelentősebbike az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény lett, amely évben (továbbiakban Étv.) megjelent, felváltva az addig hatályos évi III. törvényt. Ez sok mindenben átfedést mutatott az OFK elképzeléseivel, de felülvizsgálata, aktualizálása máig fennálló törekvés. Ugyanez igaz ennek végrehajtási rendeletére, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/2007. (XII. 20.) Kormányrendeletre is. Ezek - a szakma által képviselt - elválaszthatatlan jogi sorsa még napjainkban sem egyértelmű a jogalkotók számára, egymástól függetlenül tervezik felülvizsgálatukat. Már a Főépítészi Statútum kívánalmaiban is szerepelt a főépítészi tevékenység jogszabályi feltételeinek megalkotása, amelyre még számtalan javaslat született. Az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998 (IV. 3.) KTM rendelet, majd az állami és önkormányzati főépítészek feladatait, kapcsolatát szabályozó Kormányrendelet ennek megvalósulását bizonyítja. E rendeletek megszületése az OFK tevékenységének egyik legfontosabb eredménye. Jelentőségét az is növeli, hogy az önkormányzati rendszeren belül csak e munkakörről, illetve ennek szakmai szabályairól rendelkezik külön országos jogszabály. Sajnos a definiált feladatok ellenére sem kötelező akárcsak társult vagy kistérségi - a főépítész alkalmazása, így az önkormányzatok építésügyi feladatai sem teljesülhetnek maradéktalanul.

35 33 Számos ajánlás fogalmazott meg javaslatokat a főépítészeket segítő tervtanácsok létrehozásáról, munkájáról. Ennek hatására született meg a településrendezési és az építészeti műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII: 7.) Kormányrendelet, amely sok tekintetben megengedőbb lett a Konferenciák ajánlásaiban megfogalmazott elképzeléseknél. Ennek megreformálása máig tárgyát képezi az ajánlásoknak. Sajnos sok tekintetben adósok még a jogalkotók a szakma egyetértésével kimunkált ajánlásokba foglalt, az építésügyet szolgáló jogszabályok létrehozásával. Nem, avagy nem érdemlegesen született szabályozás a világörökségi és kultúrtáji területek védelméről, a régiók/térségek együtt tervezett közös szabályozásáról, a helyi építészeti karakter védelméről és a saját települési arculathoz való jogról. Az önkormányzat még nem ügyfél a területén zajló építési ügyekben, így az emberhez méltó és esztétikus környezet megteremtéséhez is hiányoznak az eszközei. Felemás megoldást hozott a településeknek kötelezően elkészítendő rendezési tervek ügye is, tekintettel arra, hogy ezek elmaradása nem hordoz magával szankciókat. Nem fogalmazódott még meg azon jogszabály sem, amely szerint a helyi sajátosságok, egyediségek, településkép védelme érdekében az önkormányzatoknak joguk lenne külön is szabályozni és előírni az engedéllyel végezhető építési tevékenységek körét. A manapság emlegetett 10%-osnak nevezett ingatlanadó előzményeként a Konferencia már jóval korábban kötelezte volna azon ingatlanok tulajdonosait helyi adó megfizetésére, akiknek telkei az övezeti átsorolás módosítása során felértékelődtek. Természetesen a befolyt összegek a most tervezettel ellentétében - az értékmegőrzést, a rendezési tervek készítésének költségeit fedezték volna. Tematikáját tekintve e fejezethez kapcsolódik a településrendezési tervek jogszabályi vonatkozásaira vonatkozó Ajánlások bemutatása. Csak e munkarészre vonatkozóan számos javaslatot fogalmaztak meg a Konferenciák résztvevői. Először természetesen ennek minden teleépülésre nézve kötelező elkészítéséért küzdöttek, amely szabályozás tekintetében a fent ismertetettek szerint kétes eredménnyel meg is valósult. Különösen fontosnak ítélte, ezért több ajánlásába is feltüntette ezt a Pápán megrendezésre került éves összejövetel. A tervek tartalma tekintetében ezek koncepcionális, az egyes társtudományágak kutatásaira, eredményeire is támaszkodó koncepcionális megalapozottságának fontosságára hívták fel a közvélemény figyelmét. Ennek szerves részeként a tervek társadalmi egyeztetésének fontosságát hangsúlyozták, amely az Étv. 9. -a alapján előírásra került. Sajnos e folyamatba bevonandó szervezetek körét a helyi Szervezeti és Működési Szabályzatok határozzák meg, így a gyakorlati megvalósulás messze nem kielégítő, illetve egységes. Amint e néhány kiragadott példa is bizonyítja, e tárgykörben lesz még miért dolgoznia az OFK és az egész főépítészi társadalom tagjainak, hogy az áhított harmónia megvalósulhasson épített környezetünkben. 4.2 Közigazgatási, építésügyi igazgatási rendszerre vonatkozóan E szakterületre vonatkozóan is számos újítási javaslatot fogalmaztak meg a konferenciák Ajánlásai. Legfontosabbak közt említették az önkormányzatokon belül az építéshatósági és a főépítészi feladatkör szétválasztását, amelyből adódóan a főépítész szakhatóságként működhetne közre az engedélyezési eljárásokban. A tárgyilagos és szakszerű döntések megszületése érdekében fontos elvárás az építéshatóság települési

36 34 önkormányzattól függetlenné válása, amelyre most a járási rendszerek felállítása kapcsán mutatkozott lehetőség, de - a két héttel ezelőtti - legutóbbi módosítás alapján ez az ügy most éppen vesztésre áll. Igaz, erős főépítészi befolyásolás nélkül erősen megkérdőjelezhető a járási hivatal alkalmassága olyan engedélyek kiadása esetében, amikor az engedélyező hatóság munkatársa esetleg a települést sem ismeri. Ennek előfeltételeként a főépítész helyének, befolyással bíró jogkörének meghatározása szükséges az önkormányzati szervezetben. Álláspontjának kikérését kötelezővé kell tenni minden eljárás esetében. Néhány ajánlás a főépítészt közvetlenül a képviselőtestület felügyelete alá javasolta szervezni, a paksi ajánlás ellenben a polgármesterrel kialakítandó viszonyát a kölcsönös bizalmon alapuló de a felek szakmai és emberi identitását nem csorbító módon javasolja. Több alkalommal is javaslat született arra vonatkozóan, hogy a főépítésznél kell összegyűjteni, majd rendszerezve rendelkeznie mindazon szakmai adatbázissal, amely munkája során, illetve a rendezési tervek készítésénél felhasználásra kerülhetnek. Ebbe beleértendő a különféle örökségvédelmi, értékmegőrzési, tájépítészi, ökológiai stb. adatbázis. Természetesen a nyilvántartáshoz szükséges technikai háttér biztosítása a foglalkoztató önkormányzat feladatát képezi. A főépítész önálló előterjesztéshez való joga is régen áhított ajánlás, tekintettel arra, hogy ezt már az 1980-as évek ÉVM miniszteri utasítás-tervezete is tartalmazta. Az önkormányzatok figyelmébe ajánlott főépítész-főmérnök-főkertész műszaki hármas alkalmazása máig nem jellemző, holott ennek települési érdeke megkérdőjelezhetetlen. 4.3 Szervezeti, strukturális kérdésekkel kapcsolatban Az OFK megalakulása óta keresi pontos helyét az építésügy nagy rendszerében, hiszen a kezdeti időszakra jellemző minisztériumi támogatás megszűnését követően önszerveződő módon, és szerencsére hatékonyan képviseli a főépítészség és a szakma érdekeit. Több ajánlás is feladatul tűzte ki az országos főépítészi hálózat létrehozását, illetve a meg lévő kiszélesítését, amely intézményesített formában máig nem valósult meg. Az ajánlások között fellelhető olyan is, amely a Magyar Építész Kamarán belül javasolta létrehozni a Főépítészi tagozatot, de születtek ajánlások a MÉK, valamint az önkormányzati szövetségek kötelékébe történő beintegrálódásra. Ez utóbbi szervezet felé főépítész alkalmazására szóló felhívással is éltek az ajánlások. Strukturális szempontból többször fontosnak ítélték a területi (állami) és az önkormányzati főépítészek közötti hatékonyabb együttműködést. Szervezeti szempontból magfogalmazódott olyan ajánlás is, amely - az agglomerációs törvényhez kapcsolódóan, az egyes települések területfejlesztését összehangolandó agglomerációs főépítészi státusz létrehozására tett javaslatot. Mindezen ajánlások mellett az OFK tevékenységének egyik legnagyobb eredménye az évente megrendezésre kerülő Konferenciák sorozata. E, mára már társadalmi-szakmai fórummá vált esemény, lehetőséget ad a szakma egyes képviselőinek a találkozásra, véleménynyilvánításra, az aktuális problémák feltárására, a jövő teendőinek meghatározására, majd ajánlások megfogalmazására. E szakmai tevékenység mellett legalább ilyen jelentősnek ítélem meg a konferenciák emberi aspektusát is. Véleményem szerint az összetartozás élményének megélése minden résztvevő számára erőt ad munkájához, büszkeséggel, tartással vértezi föl a következő esztendőre. A kialakuló barátságok lehetőséget adnak a szakmai együttműködésre is, amelyre valljuk

37 35 meg, valamennyiünknek gyakorta szüksége van. A konferenciák helyszínének, a hely szellemének, értékeinek és lakóinak megismerése tovább növeli az esemény jelentőségét. 4.4 Képzési, továbbképzési témakörben Mindannyiunk által ismert tény, hogy annyi sok ajánlás ellenére a főépítészség tárgyköre nem képezi egyik építészképző intézmény esetében sem az alapképzés részét. Mint erre már a Preambulumban is utaltam, az OFK működésének nagy eredménye, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztikai Tanszéke - levelező szakon - beindította az Önkormányzati Főépítész Szakmérnök képzést. Immár a III. szemeszter hallgatói folytatják tanulmányaikat, remélve, hogy az elsajátított ismeretek alkalmazásával módjuk lesz szebbé és emberibbé tenni környezetünket. Szerencsés módon a képzés tantervébe beépültek a főépítész személyiségfejlesztését szolgáló és kommunikációs képességeit erősítő tantárgyak is, amelyek fontosságára egyik ajánlásában már utalt a Konferencia. Saját (II.) kurzusom esetében elmondhatom, hogy a kezdés időszakában 2 fő tevékenykedett (magam települési, 1 személy kistérségi társultként) főépítészként, további 3 kolléga dolgozott irodavezető, illetve főépítészi munkatársi munkakörben. A végzés idejére 3 fővel bővült a főépítészként dolgozók köre, állami főépítész munkatársaként további 2 kolléganő dolgozik mára. E tények jól jelzik, hogy a hallgatók nemcsak az önképzés nemes szándékától vezérelve kezdték meg tanulmányaikat, hanem tényleg a főépítészi munkakör felelősségteljes betöltésének célja lebeg a szemük előtt. Az ajánlások közül nem valósult meg a főépítészek továbbképzése, bár mára ezt jogszabály rendeli az állami főépítészek feladatává. Ennek oka, hogy a megbízottak e feladathoz nem kapnak sem tárgyi, sem anyagi, sem személyi segítséget, így e jogszabályi előírás sem teljesülhet. Ezzel ellentétben megvalósult az egyébként hasznos ismeretek elsajátítására ösztönző - főépítészi vizsgarendszer követelménye, amely jelentős ellenállásba ütközött a hosszú évek óta feladatukat megbízással ellátó gyakorlattal rendelkező főépítészek körében. Számos ajánlás felveti az esztétikai, vizuális képzés beépítésének fontosságát az alapszintű oktatásba, valamint ehhez kapcsolódóan értékeink megismertetésének feladatát. Az előbbiek eredményeként javulhatna épített környezetünk minősége és esztétikuma, hiszen a jövő nemzedékének vele szemben támasztott követelményei is magasabbá válnának. Az utóbbi segíthetné a nemzeti identitás megőrzését, meglévő települési és táji értékeink védelmét, tekintettel arra, hogy ezek közgondolkodásba épülését követően senki sem kérdőjelezné meg létüket, jelentőségüket. Mindezekből annyi vált valóra, hogy az általános iskolák alsó tagozatos évfolyamaiban már nem rajzot, hanem vizuális kultúrát oktatnak, de sajnos szinte ugyanazon tematika alapján. 4.5 Értékvédelemre vonatkozóan Az Ajánlások igen nagy számban foglalkoztak az értékvédelem témakörével, a Tokaji és a Hajdúböszörményi esetében ez képezte a fő irányvonalat. Megállapítást nyert, hogy a városok folyamatos fejlődés eredményeként jöttek létre, amelyekben a helyi sajátosság hordozói, szervesülve a természeti környezettel képezik az alapvető értékeket. Ezek felkutatása, szakszerű feldolgozása, rendszerezése, bemutatása, szabályozott védelme, továbbfejlesztése és társadalmi megismerése a főépítész feladatát képezik, mint ahogy a természeti és az épített környezet harmóniájának biztosítása is.

38 36 Megvédésükhöz természetesen önkormányzati és társadalmi összefogásra van szükség, amelynek eszköze lehet a helyi védelemről szóló rendelet megalkotása. Ennek elősegítésére az OFK mintarendeletet dolgozott ki, amelyet a települések a helyi történeti és kulturális értékek sajátosságai alapján adaptálhatnak. A meglévő értékek mellett természetesen helyet kell biztosítani a korszerű értékek megjelenésének is, amelyek illeszkedését az identitást hordozó helyi megoldások alkalmazásával lehet elérni. A tervezők feladatát megkönnyítendő, minden településnek el kell készítenie a saját építészeti és településrész szerkezeti tipológiát. Az ajánlások egy része beépült a műemlékvédelemről szóló évi LIV. törvénybe, illetve az egyes sajátos műemlékfajták védelmére vonatkozó részletes szabályokról szóló 230/1997. (XII.8.) Kormányrendeletbe. 4.6 Régiók, térségek, vidék- és falufejlesztés, vízpartok témakörében A Konferencia több alkalommal is jelentősen körüljárta e témakört, méghozzá az Európai Uniós csatlakozásunk előtt évben Nagykanizsán, majd azt követően a pápai és mosonmagyaróvári rendezvény keretében. Ebből adódóan először a csatlakozás előkészítéseként elvégzendő regionális feladatokat vették sorra, majd a belépést követően a térségi lehetőségek jobb kihasználásának okait kutatták. Az ajánlások külön figyelmet fordítottak az integrációt követően megnövekedett építészeti uniformizálódás veszélyére. Minden esetben hangsúlyozták a regionális tervezés fontosságát, amely nem egyenlő a kisebb térségek terveinek összességével, annak magába kell integrálnia az agrárfejlesztéseket, a táji egyediségeket, a turizmus, a kultúra és a humán szféra együttműködésének lehetőségeit is. E regionális kapcsolatoknak központi és helyi szinten is szabályozottan, tervezetten kell megtörténnie, amelyre külön is felhívták a kormányzati körök figyelmét. A kapcsolatok erősítése érdekében fontos szerep jut a hidak kiépítésének, amelyek természetesen nem csak fizikai, hanem gazdasági, szellemi és kulturális téren is megvalósulhatnak. A vidék- és falufejlesztéssel kapcsolatos ajánlásokat a XI., Túristvándiban megtartott Főépítészi Konferencia fogalmazta meg. A hely hangulata és az elhangzott előadások ráébresztették a jelenlévőket arra, hogy e térség a szakma mostohagyerekének számít, hiszen nem itt történnek a nagy fejlesztések, nem itt akarják hangzatosan az értékeket megsemmisíteni. Hajlamosak vagyunk a szakmát kicsit urbánusan tekinteni, úgy teszünk, mintha csak a városokban folyna az építészet. Elfelejtettük a vidék jelentőségét, az itt élők gazdasági, társadalmi problémáit, saját gyökereinket. A konferencia valamennyi ajánlása egy-egy segélykiáltásnak hangzik, amelyek remélhetően eljutnak az illetékesek füléig is. A FALU NÉMA KIÁLTÁSA Édes Hazánk tündérkertje a vidék, s benne a falu, veszélyben van. Az erőteljes átalakítás nem csak a mezőgazdasági termelést és ezen keresztül a tájat változtatja meg, hanem alapvetően érinti a falvak társadalmát. A folyamat a községeket fizikailag is súlyosan károsítja. Mégis van pad a házak előtt, még mindig ültet diófát a férfiember, tiszta még a tekintet, egyenes még a gerinc, hitele van még a szónak, erős itt még a kézfogás és köszönnek egymásnak az emberek. Ez gazdag szegénységük titka, ezért mosoly az ország arcán a falu. Tőlünk függ, hogy gyönyörű szép magyar falvaink megmaradnak-e. A B F R A

39 37 Ez előbbi témával némileg rokon a vízpart és a település kapcsolatát taglaló ajánlások sora, amelyek a legutóbbi, a XVI. Balatonfüreden megtartásra került Konferencián születtek. A résztvevők sajnálattal állapították meg, hogy a hazánk vizeit érintő rendelkezések ágazatonként kerültek meghatározásra, mintha ezek nem egy összefüggő rendszer elemei lennének. A vízparti, különösen a Balaton parti települések életében számos olyan tényező is fontos szerepet játszik (sérülékeny ökológiai rendszerek, idényjellegű turizmus), amely a településrendezési tervek elkészítésénél a szokásosnál is nagyobb körültekintést, adott esetben speciális szabályozást igényel. Ez utóbbi két terület esetében nincs tudomásom konkrét eredmények eléréséről, úgy vélem már a jogalkotók, döntéshozók szemléletváltása is eredménynek lesz mondható. 4.7 Főépítész feladatok, ill. a munkakör gyakorlásával kapcsolatban Az Ajánlások egy jelentős része foglalkozik magával a főépítészi tevékenységgel. Részletes útmutatást találunk a főépítészi feladatokról, a mit, hogyan, milyen módon és kivel valamennyi kérdését szabályozva. Kiolvasható belőlük, hogy a jó főépítész milyen alapvető szakmai, fogalmi és módszertani ismeretekkel rendelkezzen. Ezen ajánlások többsége beépült a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendeletbe. Az ajánlások között található néhány olyan speciális is, amely a főépítészekkel kapcsolatban a szakmagyakorló személyiségére, lelki aspektusára vonatkozik. Számomra közülük a legkedvesebb, amely kimondja, hogy a főépítész és a település (mármint ahol tevékenykedik) személyisége rokon, harmonizáló. E személyiség fejlesztésére, pallérozására nagy figyelmet fordít az Urbanisztikai Tanszék gondozásában beindult szakmérnök képzés, de véleményem szerint szükséges még néhány velünk született személyiségjegy megléte is a főépítészséghez.

40 38 5. Összefoglalás Az eddig megrendezésre került 16 Országos Főépítészi Konferencia Ajánlásairól biztosan állítható, hogy azok felölelték a teljes ÉPÍTÉSÜGY témakörét. A több száz megfogalmazott Ajánlási pont több ezer ember (közülük természetesen többek ismétlődő jelleggel) javaslatát tükrözi, amelyek vélhetően több tízezer szerteágazó gondolatból kristályosodtak ki. Ebből következően nem egyszerű az Ajánlásokat összefoglalni, de felfedezhető bennük egyfajta tematika, amely alapján a teljesség igénye nélkül a 4. pontban íródtak, illetve az alábbi táblázat szerint rendszereztem őket. (Ez utóbbiból az is kiderül, hogy a jogalkotás hiányosságai foglalkoztatták leginkább a Konferenciák résztvevőit.) Tettem mindezt annak okán, hogy a Preambulumban megfogalmazott Mi (nem) lenne nélkülünk kérdés ne maradjon költői. Az Ajánlásokban megfogalmazott megállapítások vagy javaslatok és a megvalósulásuk közötti ok-okozati viszony természetesen csak kivételes esetben bizonyítható, de hatásuk időnként tetten érhető. I. konferencia ajánlásai II. konferencia ajánlásai III. konferencia ajánlásai IV. konferencia ajánlásai V. konferencia ajánlásai VI. konferencia ajánlásai VII. konferencia ajánlásai VIII. konferencia ajánlásai IX. konferencia ajánlásai X. konferencia ajánlásai XI. konferencia ajánlásai XII. konferencia ajánlásai XIII. konferencia ajánlásai XIV. konferencia ajánlásai XV. konferencia ajánlásai XVI. konferencia ajánlásai Az egyes konferenciák, illetve az ott megfogalmazott ajánlások témakörei Vác, aug A változások képe a képek változása Építészet Örökség Arculat, Településeink múltja jelene jövője a régiók Európájában A vonzó település Településmarketing és a főépítészek Távlatok és mindennapok Az agglomeráció Térségi folyamatok hatása a településekre Településközpontok megújítása Főterek, főutcák revitalizációja Település a tájban táj a településben A falu Kapcsolatok Határtalanul A hely öröksége az örökség helye Pár-beszéd, avagy a kreativitás ereje Vendégváró vízpartjaink Debrecen, aug szept. 2. Győr, aug Tokaj, aug Nagykanizsa, aug Gyula, aug Pécs, szept Érd, szept Sümeg, szept Pilisszentkereszt-Dobogókő, szept Túristvándi, szept Pápa, aug Mosonmagyaróvár, aug Hajdúböszörmény, aug Paks - Györköny, aug Balatonfüred, aug Összesen Építésügyi jogi szabályozásról X X X X X X X X X X X X X 13 Közigazgatási, építésügyi igazgatási rendszerről X X X X X X X X 8 Szervezeti, strukturális kérdésekről X X X X X X 6 Képzési, továbbképzési témakörről X X X X X X X X 8 Értékvédelemre vonatkozóan X X X X X X X X 8 Régiók, térségek, vidék- és falufejlesztés, vízpartok témakörében Főépítész feladatokról, ill. a munkakör gyakorlásáról X X X X X X 6 X X X X X X 6

41 39 6. Forrásmunkák: 1. Dr. Tóth Zoltán (a Főépítészi Kollégium vezetője között) vallomásai Kedves András! Először is köszönöm a hozzám eljuttatott dolgozatot. Gratulálok hozzá, én is sok konkrétumot találtam benne, amelyekre csak homályosan és nem pontosan emlékeztem. Az anyag tökéletes, semmi kiegészíteni valóm nincsen. Drukkolok Neked a védéshez és nyugodtan használhatod a mostani egyeztetésünk kapcsán leírt véleményemet. Baráti üdvüzlettel, gratulációval. Tóth Zoltán 2. Zábránszkyné Pap Klára (az Országos Főépítészi Kollégium titkári feladatait látta el annak megalakulásától kezdve 20 éven át, ma Tiszteletbeli Örökös Tagja) kéziratai, vallomásai 3. Philipp Frigyes (az Országos Főépítészi Kollégium elnöke évtől) kéziratai, vallomásai 4. Peschka Alfréd ÉVM főmérnök feljegyzései, főépítészi nyilvántartásai, anyagai 5. Városfejlesztés Versenyfutás az igényekkel? (Kelet Magyarország, október 27.) 6. Feljegyzés dr. Dányi Pál elnökhelyettes elvtárs részére (1978) 7. Területrendezési és Fejlesztési Főosztály, Műszaki Tervezési Főosztály Előterjesztés miniszteri értekezletre (1979) 8. A főépítészi rendszer és a Városrendezési és Építéstervezési Tervtanácsok területrendezési tevékenységének korszerűsítése (1979) 9. Kimutatás a tanácsi főépítészi hálózatról (1979) 10. Területrendezési és Fejlesztési Főosztály Előterjesztés miniszteri értekezletre (1980) 11. Előterjesztés miniszteri utasítás tervezet (1980) 12. Tárgyalási javaslat a megyei és városi főépítészi rendszer fejlesztésére, a megyei Városfejlesztési Építészeti Állandó Bizottság szervezésére és működésére (1980) 13. Feljegyzés A főépítészi rendszer továbbfejlesztése (1981) 14. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 1982/Ép. Ért./ÉVM számú utasítása A fővárosi, a megyei, a megyei városi és városi főépítészekről (1982) 15. Magyar Urbanisztikai Társaság 20/1/1987 számú levele (1987) 16. Építészeti és Műemléki Főosztály ÉMF-429/88. (1988) 17. Építésügyi szemle évi 7. száma ( oldal) 18. A főépítészi kollégium évi munkaterve (1989) 19. Emlékeztető A Főépítészi Kollégium alakuló ülése (1989) 20. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium Főépítészi Kollégiumának 1/1989. állásfoglalása (1989) 21. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium Főépítészi Kollégiumának 4/1989. állásfoglalása (1989) 22. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium Főépítészi Kollégiumának 16/1989. állásfoglalása (1989) 23. Emlékeztető A KÖHÉM Főépítészi Kollégium üléséről (1989) 24. Tartalomjegyzék a Főépítészi Kollégium Állásfoglalásairól (1989) 25. A Főépítészi Kollégium feladatköre és működési rendje (1989) 26. Főépítészi Kollégium Titkársága Tájékoztató (1990) 27. Levél - Dr. Horváth Balázs miniszter úr részére (1990) 28. A Főépítészi Kollégium 6/1990. állásfoglalása (1990) 29. A Főépítészi Kollégium 12/1990. állásfoglalása (1990) 30. A Főépítészi Kollégium 13/1990. állásfoglalása (1990)

42 31. Belügyminisztérium Településfejlesztési és Kommunális Főosztály TKF-448/1990. avagy FK-273/90. (1990) 32. Főépítészi Kollégium FK-1/1990. állásfoglalása (1990) 33. Főépítészi Kollégium FK-24/1990. állásfoglalása (1990) 34. Főépítészi Kollégium FK-30/1990. állásfoglalása (1990) 35. Főépítészi Kollégium FK-52/1990. állásfoglalása (1990) 36. Főépítészi Kollégium FK-57/1990. állásfoglalása (1990) 37. Főépítészi Kollégium FK-78/1990. állásfoglalása (1990) 38. Főépítészi Kollégium FK-157/1990. állásfoglalása (1990) 39. Főépítészi Kollégium FK-249/1990. állásfoglalása (1990) 40. Főépítészi Kollégium FK-252/1990. állásfoglalása (1990) 41. Főépítészi Kollégium FK-258/1990. állásfoglalása (1990) 42. Főépítészi Kollégium FK-260/1990. állásfoglalása (1990) 43. Főépítészi Kollégium FK-265/1990. állásfoglalása (1990) 44. Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Min. Államtitkárságának iratanyagai (1990) 45. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium PHÁ-667/1991. (1991) 46. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ÉKF-561-5/1991. (1991) 47. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ÉKF-1640/1991. (1991) 48. A Főépítészi Kollégium 1/1991. állásfoglalása (1991) 49. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ÉKF-610-7/1992. (1992) 50. A Főépítészi Kollégium 5/1992. állásfoglalása (1992) 51. A területi főépítészekről szóló 21/1992. (XII. 4.) KTM rendelet 52. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium ÉKF-57/1993. (1993) 53. Javaslat a Parlamenti Bizottság részére - A területi főépítészi irodák működéséről PHÁ- 967/94. (1994) 54. A Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Területfejlesztés Miniszterének levele M- 8/95. (1995) 55. Területfejlesztési és Építésügyi Hivatal SZPHÁ-31/48/95. (1995) 56. ÖN-KOR-KÉP, Főépítészek az önkormányzatokban évi 7. szám 57. Az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet 58. Túlélési csomag 2000, az Országos Főépítészi Kollégium összeállítása (2000) 59. Főépítésznek lenni hivatás, az OFK Oktatási Munkacsoportjának összeállítása (2000) 60. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Főépítészi Titkárság 15002/15/2000. (2000) 61. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Helyettes Államtitkárság iratanyagai (2001) 62. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Főépítészi Titkárság iratanyagai (2002) 63. Belügyminisztérium Főépítészeti Titkárság iratanyagai (2002) 64. Belügyminisztérium Önkormányzati és Építésügyi Helyettes Államtitkárság iratanyagai (2002) 65. Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal iratanyagai (2003) 66. A településrendezési és az építészeti műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Kormányrendelet 67. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 68. Főépítészek.hu, a Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány és az Országos Főépítészi Kollégium hivatalos honlapja 40

43 41 1. melléklet

44 42 2. melléklet

45 43 2. melléklet

46 44 3. melléklet

47 45 4 melléklet

48 46

49 47

50 48

51 49

52 50

53 51

54 52

55 53

56 54

57 55

58 56

59 57

60 58 5 melléklet

61 59

62 60 6. melléklet

63 61 7. melléklet

64 62 8. melléklet

65 63 9. melléklet

66 VÁC - DEBRECEN - GYŐR TOKAJ - NAGYKANIZSA GYULA - PÉCS - ÉRD SÜMEG - DOBOGÓKŐ - TÚRISTVÁNDI PÁPA - MOSONMAGYARÓVÁR - HAJDUBÖSZÖRMÉNY elnök (kezdetben vezető) Dr.Tóth Zoltán Baranya megye Dr.Tóth Zoltán Baranya megye Virányi István Kaposvár Virányi István Kaposvár Virányi István Marcali Virányi István Marcali Philipp Frigyes Vác elnökhelyettes Aczél Gábor Budapest Dr. Aczél Péter Budavár Dr. Aczél Péter Budavár Dr. Aczél Péter Budavár Dr. Aczél Péter Budavár Dr. Sersliné Kócsi Margit Ferencváros tag területi Keresztes Sándor Észak-dunántúl Keresztes Sándor Észak-dunántúl Olajos Csaba Észak-Magyarország - Kiss Lajos - regionális Balogh György Közép Tiszavidék megyei Arató András Hajdú-Bihar Arató András Hajdú-Bihar Nagy Imre Csongrád Dr. Tihanyi Csaba Baranya Szabó Mónika Bács-Kiskun Mészáros János Jász-Nagyk um-szolnok Mészáros János Jász-Nagyk um-szolnok Borbély Lajos Bács-Kiskun Főző János Zala Iván Zoltán BAZ Dr. Tihanyi Csaba Baranya Páli Zsuzsanna Fejér Páli Zsuzsanna Fejér Fazakas Péter Vas Dr. Hajnóczi Péter Pest Fazakas Péter Vas Dr. Lőrinczné Szabó Somogy Tünde megyei jogú városi Kiss Lajos Szeged Vukovich Miklós Békéscsaba Filippinyi Gábor Debrecen Tóth Ferenc Tatabánya Cséfalvay Gyula Eger Kelemen István Miskolc Rátkai Attila Eger Kuslits Tibor Sopron Rátkai Attila Eger fővárosi Aczél Gábor Dr. Schneller István Dr. Schneller István Dr. Schneller István Budapest - fővárosi kerületi Kerekes György XI. Dr. Fiala István XI. Dr. Sersliné Kócsi Margit Ferencváros Dr. Sersliné Kócsi Margit Ferencváros Dr. Sersliné Kócsi Margit Ferencváros Dr. Sersliné Kócsi Margit Ferencváros Dr. Aczél Péter Budavár Nieder Iván XIII. Berényi András Újpest - kistérségi nincs Nyeste László Monor Nyeste László Monor Nyeste László Monor települési Karmazin József Nagyk anizsa Moór Mátyás Balassagyarmat Kiss József Sárospatak Krizsán András Pula Philipp Frigyes Vác Philipp Frigyes Vác Alföldiné Petényi Zsuzsanna Szentendre Kiss Tamás Veszprém Philipp Frigyes (I.) Vác Philipp Frigyes Vác Sáros László Jászberény Sáros László Jászberény B. Nagy Helga Fillipinyi Gábor (II.) Debrecen Sáros László Jászberény Rátkai Attila Mezőkövesd Papp Zoltán Tamás Sümeg Krizsán András Pula Papp Zoltán Tamás Sümeg Sáros László DLA szakértő Rátkai Attla Eger Tényi András Nagykőrös nyugdíjas Szilágyi István Szombathely Szilágyi István Szombathely Karmazin József póttag területi Dr. Hajnóczi Péter Közép-magyarország Arató András kelet-magyarország Kiss Lajos dél-alföldi - - megyei Dr. L. Szabó Tünde Somogy Bubics Tamás Zala Guzmicsné Csonka Ágnes Nógrád - megyei jogú városi Inkovics László Zalaegerszeg Filippinyi Gábor Debrecen Vukovich Miklós Békéscsaba - fővárosi kerületi Berényi Adrás Újpest Dr. Polinszky Tibor Budafok -Tétény - települési Bodonyi Csaba Tokaj B. Szabó Veronika Szentendre B. Nagy Helga Pilisborosjenő - tanácskozási jogú főváros szakértő Dr. Schneller István Budapest Tóth Ferenc Tatabánya Iván Zoltán Bodonyi Csaba Tokaj konferencia Gömöry János (VII.) Pécs B.Nagy Helga (X.) Dobogókő Kitley Tibor (XIII.) Mosonmagyaróvár Babos István (VIII.) Érd (XI.) Túristvándi Borus Bernát (XIV.) Hajdúböszörmény (III.) Győr Papp Zoltán Tamás (IX.) Sümeg Winkler Gábor (XII.) Pápa Bodonyi Csaba (IV.)tag Tokaj Karmazin József (V.)tag Nagykanizsa Béres István (VI.)tag Gyula kapcsolattartó Körmendy János Titkár Pap Klára Pap Klára Pap Klára Pap Klára Pap Klára Pap Klára Pap Klára Pap Klára melléklet

67 melléklet

68 melléklet

69 67

70 melléklet A Főépítészi Kollégium ülései Évszám Hónap Nap Helyszín 1989 január február március április 13 KÖHÉM május június Július augusztus szeptember 26 KÖHÉM október Veszprém november 28 KÖHÉM december 1990 január 16 KÖHÉM február Kaposvár, Oktatási Központ március április Tiszafüred, Kemény kastély május június Szeged Július 3 KÖHÉM augusztus szeptember október november 4 Marcali 22 KÖHÉM december Esztergom, Búbánat völgy

71 melléklet

72 70

73 71

74 melléklet A Főépítészi Kollégium állásfoglalásai év 1/1989. sz. A Főépítészi Testület felkérése 2/1989. sz. A Főépítészi Kollégium feladatköre és működési rendje 3/1989. sz. A Főépítészi Kollégium évi munkaterve 4/1989. sz. Történeti településrészek - történeti városközpontok rehabilitációja 5/1989. sz. Az Országos Építésügyi Szabályzat felülvizsgálata 6/1989. sz. Az Országos Építésügyi Szabályzat "azonnali" felülvizsgálata 7/1989. sz. Az Országos Építésügyi Szabályzat "koncepcionális" felülvizsgálata 8/1989. sz. A területrendezési tervezés korszerűsítési kérdései és a tervezési jogosultság 9/1989. sz. Eseti nagy fejlesztési programok területrendezési kezelésének lehetőségei 10/1989. sz. Az ajánlott tervek rendszerének továbbfejlesztése 11/1989. sz. A tervezői verseny, a tervpályázatok tapasztalatai, korszerűsítési lehetőségek 12/1989. sz. Az építéstervezési jogosultság szabályozásának időszerű kérdései, az építéstervezés komplex feltételrendszere tükrében 13/1989. sz. "Az év lakóháza" megyei és országos nívódíj-pályázatok továbbfejlesztése 14/1989. sz. Az ÉSZB-k működési tapasztalatainak áttekintése, javaslat a munka korszerűsítésére 15/1989. sz. Tanácsi településtervezők tanácskozása 16/1989. sz. Javaslat a területrendezési célprogram létrehozására 17/1989. sz. Az OÉSZ koncepcionális felülvizsgálata 18/1989. sz. Az építéstervezési jogosultságról szóló 8/1986. (III. 20.) számú minisztertanácsi rendelet módosítása 19/1989. sz. Mikrohullám erősítők és más mérnöki műtárgyak telepítési kérdései 20/1989. sz. Előregyártott épületek forgalmazási és engedélyezési kérdései 21/1989. sz. A területrendezési tervezés korszerűsítése év 1/1990. sz. Területrendezési tervezés a főépítész irányításával 2/1990. sz. A főépítészi munka tartalmi és szervezeti kérdései a közigazgatás és az önkormányzatok új helyzetében 3/1990. sz. Budapest, II. Kárpát u. 7. ingatlanon tervezett kétlakásos családi ház építési ügye 4/1990. sz. Az építészeti alkotótáborok fontossága - különös tekintettel a Tisza-tó Építészeti Alkotótáborra 5/1990. sz. Az Építészmérnöki Kamara létrehozása, működési alapelvei 6/1990. sz. A településfejlesztés- és rendezés, valamint az építésügy irányítása 7/1990. sz. A műemlékvédelem aktuális kérdései 8/1990. sz. Az Építésügyről szóló évi III. törvény megújítása 9/1990. sz. Az építésügyi igazgatás átszervezése 10/1990. sz. Az építési tilalomról szóló évi XXII. törvény utólagos véleményezése 11/1990. sz. A TEAB megszűnte utáni átmeneti helyzet kezelése 12/1990. sz. A települési főépítészek feladatainak meghatározása - Irányelv tervezet a települési főépítészek (főépítészi szervezeti egység) feladatainak meghatározásához

75 73 13/1990. sz. A megyei főépítészek feladatainak meghatározása - Irányelv tervezet a megyei főépítészi szervezeti egység feladatainak meghatározásához 14/1990. sz. Az építésügyi igazgatás feladatainak ellátása az új önkormányzati rendszerben 15/1990. sz. Az ÉSZB-k kérdése év 1/1991. sz. A főépítészek szerepe az önkormányzatok munkájában 2/1991. sz. "Javaslat egy új építési törvény előkészítésére, Budapest február hó" c. anyag véleményezése 3/1991. sz. Az OÉSZ időszaki módosításával kapcsolatos első belső tervezet véleményezése 4/1991. sz. Vélemény a 30/1964. Korm. sz. rendelet módosításához 5/1991. sz. A műemlékvédelem tartalmi és szervezeti megújítása 6/1991. sz. A helyi önkormányzatoknak nyújtott céltámogatások rendszere 7/1991. sz. Az építésügyi hatósági munka egyes kérdései, előadók és főépítészek képesítési előírásai év 1/1992. sz. A területi főépítész jogintézménye, a területi főépítészi hálózat létrehozása és a területi főépítészek feladatai 2/1992. sz. A KTM Területrendezési és Építészeti tervtanácsában történő Főépítészi kollégiumi részvétel 3/1992. sz. "Az épített környezet alakításáról, fejlesztéséről és védelméről szóló törvény szakmai koncepciója április hó" c. vitaanyag véleményezése 4/1992. sz. A KTM Kós Károly Díj Bizottságában történő Főépítészi kollégiumi részvétel 5/1992. sz. Az önkormányzati főépítészi állás betöltésének képesítési feltételei és között a Főépítészi Kollégium tekintettel arra, hogy működése csak formális volt - nem hozott állásfoglalásokat. A főépítészek közvetlenül, illetve a kollégiumi titkár közreműködésével nyilvánítottak véleményt évtől Ez év augusztusában újjáalakult az Országos Főépítészi Kollégium. Az állásfoglalások kiegészültek a konferenciákon résztvevők által megfogalmazott Ajánlásokkal.

76 melléklet

77 75

78 76

79 77

80 78

81 79

82 80

83 81

84 82

85 83

86 84

87 85

88 86

89 87

90 88

91 89

92 90

93 91

94 92

95 93

96 94

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről

A Kormány. rendelete. az országos főépítészről és az állami főépítészekről A Kormány rendelete az országos főépítészről és az állami főépítészekről Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -ának (1) bekezdés b) pontjában és a területfejlesztésről

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je J t:._. szám ú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a kőbányai építészeti-műszaki tervtanácsról szóló önkormányzati rendelet

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó)

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) Polgármesteri fejléc MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről.. polgármester (Cím), mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről építész (Cím) mint megbízott (a továbbiakban: Megbízott) között,

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS. Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS POLGÁRME5TERE Békéscsaba, Szent István tér 7. Ikt. sz.:xiv228-3612007 Előadó: Kis Béla Mell.: Hiv. sz.: Postacím: 5601Pf 112. Telefon: (66) 523-802 Telefax: (66) 523-804 E-maii:

Részletesebben

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés 3., 4., 7., 9., 19. és 32. pontjában, 62. (1b) bekezdésében,

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 5. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. március 26-i nyílt ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A települési értéktár-bizottság létrehozása

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. február 23-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. február 23-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat településfejlesztési koncepciója, mint a településrendezési terv módosítás folyamatában

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 23-i nyílt ülésére 4. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A települési értéktár-bizottság létrehozása

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. május 30-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló város hatályos bel- és külterületi szabályozási tervének 2012/2.

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselőtestületének

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselőtestületének Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2011. (II. 24.) számú rendelete a Terézvárosi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről Módosítás: a) 26/2011. (V.

Részletesebben

ZÁRADÉK: A Munkatervet a Kollégium a 2/2011. (IV. 27.) számú határozatával jóváhagyta.

ZÁRADÉK: A Munkatervet a Kollégium a 2/2011. (IV. 27.) számú határozatával jóváhagyta. A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÁLLAMIGAZGATÁSI KOLLÉGIUM (a továbbiakban Kollégium) 2011. évi MUNKATERVE I. (alakuló) ÜLÉS 2011. február Köszöntő, majd a kormánymegbízottjának, főigazgatójának és igazgatójának

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Zirc városfejlesztési stratégiai programja, árajánlat bekérése Előadó: Horváth László gazdasági

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. március 21-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező célokról Előadó

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE MOSONMAGYARÓVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 51/2011.(XII.9.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A MŰEMLÉKI ÉS HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK FELÚJÍTÁSÁNAK ANYAGI TÁMOGATÁSÁRÓL Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről

HATÁROZAT. Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 13/2015. (II. 12.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a megyei önkormányzat 2014. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FŐÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 30/933-5414 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: Tárgy: Melléklet: E-7997/2014.

Részletesebben

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

19./ E L Ő T E R J E S Z T É S. a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre. Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság Jánossomorja Város Önkormányzata Polgármesterétől 19./ E L Ő T E R J E S Z T É S a 2015. november 25-ei képviselő-testületi ülésre Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Partnerségi egyeztetés szabályainak

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések 1. Általános rendelkezések (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Rendjének (a továbbiakban:

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra

J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai Önkormányzati Szekciójához való csatlakozásra Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. -hoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS RÉSZLETES INDOKOLÁS. 1. -hoz SZENTENDRE VÁROS POLGÁRMESTERE Az előterjesztés előkészítésében közreműködött: Önkormányzati és Szervezési Iroda A rendelet-tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! ELŐTERJESZTÉS Szentendre

Részletesebben

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról

Tervezet. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet módosításáról NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/ 326 /2010 A tervezet a minisztérium álláspontját nem tükrözi 1 Tervezet A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. november 12-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. november 12-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 12-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 240/2015. (X.15.) határozata kapcsán a közreműködő partnerek

Részletesebben

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester

6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) jóváhagyása. Dobó Zoltán polgármester 6. NAPIREND Ügyiratszám: 1/396-10/2015 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. szeptember 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívandók: Az Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

8. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére

8. számú előterjesztés Minősített többség. ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére 8. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. július 4-i rendkívüli ülésére Tárgy: A településképi véleményezési, bejelentési és a településképi

Részletesebben

TÚLÉLÉSI CSOMAG 2000

TÚLÉLÉSI CSOMAG 2000 TÚLÉLÉSI CSOMAG 2000 (TARTALMI VÁZLAT) Ezen vázlat a majdani FŐÉPÍTÉSZI KÉZIKÖNYV koncepciója a leendő, a kezdő és a gyakorló főépítészek számára, akik hivatásnak érzik a főépítészi munkát, akik valóban

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007 Javaslat a Településszerkezeti Terv módosítására és Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) számú rendelet módosítására

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ Ügyiratszám: 1623-2 / 2009.. Ügyintéző: Mándi-Hajnal Brigitta / Jné NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA V Á R O S I FŐÉPÍTÉSZ 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-550

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-6/2015. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének /...(.) önkormányzati rendelete Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II.27.) önkormányzati

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. A Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság az előterjesztést 2013. február 4-i ülésén tárgyalja. (3. sz.

POLGÁRMESTERE. A Kerületfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság az előterjesztést 2013. február 4-i ülésén tárgyalja. (3. sz. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a Képviselő-testület 2013. február 13-i ülésére. Készítette: Tóth Miklós főépítész Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Budapest, X. kerület,

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40237-11/2009/JI Cím: Előterjesztés a Barlangszínház-Kőfejtő területén, magántulajdonban lévő ingatlan kisajátításáról és az

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére 13. számú előterjesztés Minősített többség - rendelettervezet Egyszerű többség - határozati javaslat ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. január 29-i rendes ülésére Tárgy:

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére

ELŐT E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. június 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám:02/182-8/2015. ELŐT E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (I. 25.) önkormányzati rendelete az Önkormányzati Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok

(1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság Székhelye: Siófok Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági Műszaki Bizottság MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések 1. A Műszaki Bizottság neve, székhelye (1) A Szervezet neve: Szénhidrogén-szállítóvezetéki Szakági

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÉS TÉRSÉGE

SZENTENDRE VÁROS ÉS TÉRSÉGE SZENTENDRE VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS IRÁNYOK DR. DIETZ FERENC SZENTENDRE VÁROS POLGÁRMESTERE 2013. OKTÓBER 26. ÁTTEKINTÉS I. A 2014-2020-as programozási ciklus II. Térségi együttműködés

Részletesebben

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata

Tárnoki Polgármesteri Hivatal. Szervezeti és Mű ködési Szabályzata 181/2014.(XII.11.) sz. önk. határozat melléklete Tárnoki Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mű ködési Szabályzata Tárnok Nagyközség Önkormányzatának Képviselő -testülete (a továbbiakban: alapító) Magyarország

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. június 27-én (pénteken) du. 13. 00 órai kezdettel megtartott soros nyílt ülésének

Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. június 27-én (pénteken) du. 13. 00 órai kezdettel megtartott soros nyílt ülésének 7/2014. Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. június 27-én (pénteken) du. 13. 00 órai kezdettel megtartott soros nyílt ülésének Jegyzőkönyve Napirend: A polgármester beszámolója a két

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2006 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen mköd önálló átfogó szervezeti egység, mely ellátja az egyetem igazgatási

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27.-i ülésére Tárgy: Veszprém és Térsége Szennyvízelvezetési és kezelési projekt támogatási szerződésmódosítása Előadó:

Részletesebben

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére

4. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-i rendes ülésére Tárgy: Az Egyesített Szociális Intézmény intézményvezetői beosztására

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 7-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Szennyvíz beruházással kapcsolatos konzorciumi megállapodás Iktatószám:

Részletesebben

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Tájékoztató. a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről Ikt. szám: 49-28/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben Tájékoztató a Széchenyi Programiroda Szolgáltató és Tanácsadó Nonprofit Kft. Heves megyei tevékenységéről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László

TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL. összeállította: Lengyelfi László TÁJÉKOZTATÓ A TŰZVÉDELMI TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOKRÓL ÉS A JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSÁRÓL összeállította: Lengyelfi László Az elmúlt időszakban a tervezői jogosultságok megszerzésével kapcsolatos

Részletesebben

J a v a s l a t az Ózdi Köznevelési Intézmények Gondnoksága intézményvezetői megbízására

J a v a s l a t az Ózdi Köznevelési Intézmények Gondnoksága intézményvezetői megbízására J a v a s l a t az Ózdi Köznevelési Intézmények Gondnoksága intézményvezetői megbízására Ózd, 2014. június 26. Előterjesztő: Alpolgármester Előkészítő: Humánerőforrás és Képviselő-testületi Osztály Köznevelési

Részletesebben

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT

MKÖH SZMSZ SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 9. FÜGGELÉK SZABÁLYZAT SZABÁLYZAT A PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG RENDJÉRŐL 1.) Az egységes pályázati rendszer kiterjed: a) a Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi szervezeti egységének tevékenységi körébe tartozó, b) a szervezeti

Részletesebben

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására

J a v a s l a t. a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó parancsnoki teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06 32) 460 918 Szám: 1-180/2010. J a v a s l a t a 2011. évi köztisztviselői és tűzoltó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. november 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2009. november 30-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. november 30-i ülésére Tárgy: Földhivatali ügyfélfogadás Zircen Előadó: dr. Árpásy Tamás jegyző Előterjesztés tartalma: tájékoztató Szavazás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására Füzesgyarmat Város Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-401, Fax: 491-361 E-mail: fgyphiv@globonet.hu Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

2009. évi szakmai program

2009. évi szakmai program 2009. évi szakmai program Áttekintés A Szociális Intézmények Országos Szövetségének (SZIOSZ) életében a 2008-as évben jelentkező szakmai és szervezeti kihívásokat, feladatokat áttekintve született meg

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-55 FAX: (06-32) 460-98 Szám: -26/205. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Az Intézmények Pénzügyi

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. október 1-jén tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló Város Önkormányzat Városgondnokság magasabb vezetői álláshelyére

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére

Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 27-ei testületi ülésére Tárgy: A megyei önkormányzat együttműködési megállapodásainak felülvizsgálata

Részletesebben

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról

T/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben