TANULMÁNY. Gondolatok az önkormányzati gazdaságról, szabályozó rendszeréről. avagy: Az önkormányzatok feladatarányos finanszírozása.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANULMÁNY. Gondolatok az önkormányzati gazdaságról, szabályozó rendszeréről. avagy: Az önkormányzatok feladatarányos finanszírozása."

Átírás

1 Az első legfontosabb dolog: Legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau. TANULMÁNY Gondolatok az önkormányzati gazdaságról, szabályozó rendszeréről avagy: Az önkormányzatok feladatarányos finanszírozása Készült: 2011 Készítette: Pálfi András

2 TARTALOMJEGYZÉK: BEVEZETŐ 3 1. A FELADATSTRUKTÚRA Minisztériumok Önkormányzatok Települési önkormányzatok Középszint Társulás Civil szervezetek 8 2. AZ ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSÁNAK ELMÉLETI KATEGÓRIÁI 8 3. EGY FELADATARÁNYOS TERVEZÉSI, ELOSZTÁSI RENDSZER ÉS GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A modell bemutatása A központi alapok elosztása Településüzemeltetési alap Az ide sorolható feladatok, s legfontosabb jellemzőik Arányok a településkategóriák között Magasabb szintű közösségi feladatok alapja A feladatok mérése A feladatarányos finanszírozás technikája A feladatváltozások Az egyes események (tranzakciók) hatásának kimutatása A változások együttes hatása A HELYI ALAP (-OK) TOVÁBBI ALAKULÁSA A FELADATARÁNYOS ELOSZTÁS ÉS A BEVÉTELI ÉRDEKELTSÉG Érdekeltség a bevételek alakulásában Szervezeti szintű érdekeltség gyakorlati kérdései Az átlagos fedezeti összeghez viszonyított többlet kezelése Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatása A település jövedelemtermelő képességéhez kapcsolódó érdekeltségi elem További kiegészítő eszközrendszerek alkalmazásának lehetősége 32 ÖSSZEFOGLALÓ 33 Mellékletek: 1a-h Az első legfontosabb dolog: 2

3 Legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau. Gondolatok az önkormányzati gazdaságról, szabályozó rendszeréről Bevezető avagy Az önkormányzatok feladatarányos finanszírozása. Államháztartási, önkormányzati reform! Jó magyar mondás szerint már a csapból is ez folyik! Ami nem is lenne baj, ha e szavak mögött mindig valós tartalmak jelennének meg. Kis lépésekkel is messzire lehet jutni! Ha jól tudom Benjamin Disraeli mondta, magyar fordításban; Haladó országban a változás állandó. A gond véleményem szerint az, hogy sok esetben apróbb tüneti, hiánypótló intézkedésekre is ráhúztuk (-zuk) a reform kategóriáját, ami pedig nem is reform, vagy a nagy reform elhatározásokból csak tüneti kezelések lettek, lesznek. Egyébként is mi az, hogy reform? Hol kezdődik? Hol végződik? Milyen léptékű? Van e- egyáltalán kezdete, illetve vége? stb-stb. Államháztartás, önkormányzat, mint kategóriák említésekor nekem mindig alapvetően két másik kategória, a feladat és a pénz jut eszembe. Beugrik még a vagyon is, de témám szempontjából, felfogásom szerint ez nem önálló kategória, pénz is vagyon, valamilyen formában a tárgyiasult vagyon is pénz. A pénzből vagyon, a vagyonból pénz lehet, s az értelmesen felhasznált, úgymond költségként elköltött, elszámolt pénz, vagyonérték is vagyon, csak az ennek nyomon követése (egészség, tudás, a szükségletek mindig magasabb szinten történő kielégítése, a munkaerő újratermelődése, stb.) nem mindig egyszerű. De visszatérve a tanulmány témájához! Megítélésem szerint az önkormányzatok pénzügyi szabályozásának területén lényegesen nagyobb léptékű változások történtek, mint a feladatok rendszerében melyek legjelentősebbike - az egészségügy teljesítményfinanszírozása mellett - a jelenleg is funkcionáló forrásszabályozás mechanizmusának kidolgozása, bevezetése volt. A feladatok mentek ide-oda, attól függően, hogy a centralizálási, vagy éppen a decentralizálási törekvések kaptak nagyobb hangsúlyt esetenként ötletszerűen. Tanulmányomban, az államháztartás részeként lényegében csak az önkormányzati feladatokkal, illetve alapvetően az önkormányzatok pénzügyi szabályozásával kívánok foglalkozni. A címből eredően, helyesebben azért e cím, mert a tanulmányban megfogalmazottak csak gondolatok, sem időm, sem energiám nem volt, nincs és nem is lesz, egyszerűen lehetetlen, hogy kellő mélységben kimunkáljam a gondolataimat. Annál is inkább mivel a témával csak hobbi szinten foglalkoztam, (-om) akkor, addig, amíg időm, energiám volt, van rá. És egyáltalán van rá igény? Korábbi tanulmányaim azt mutatták, hogy nem sok, vagy nincs szándék arra, hogy e témában folyjék egy kutatás. Meggyőződésem, hogy a rendszer célszerűen működik, s előbb utóbb találok egy értő fület, egy pozitív szándékot, elindulhat egy kutatás, amely igazolja meggyőző- 3

4 désemet, vagy megcáfolja azt. Nem hiszem, hogy megtaláltam a bölcsek kövét 1, viszont hiszek a kollektív gondolkodás bölcsességében, ami jól hasznosítva csodákra lehet képes. Az önkormányzati gazdaság egy rendkívül bonyolult (túlbonyolított?!), összetett, érzékeny rendszer, tele szubjektív elemekkel, érdekellentétekkel, esetenként alaptalanul szított érdekellentétekkel. Ezt bonyolítja, hogy a gyakorlatban alkalmazott pénzügyiszámviteli információs rendszerben egyszerűen nem lehet megválaszolni a közgazdaság, a józan paraszti ész, a kvázi piaci mechanizmus alaptételét, azt, hogy mi, mibe kerül. 2 Sok esetben az sem egyértelmű, hogy mi az 3, amiről azt szeretnénk tudni, hogy miben kerül. A forrásszabályozás véleményem szerint betöltötte szerepét, a mechanikusan, sematikusan alkalmazott bázisfinanszírozási rendszernél jobb. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi önkormányzati struktúra, a mai feladatelosztási rendszer, megspékelve az alapvető mérőszámok hiányával, a kistérségi, illetve akármilyen társulások alkalmazott rendszerével, a jelenlegi, ún. forrásszabályozási rendszerben kezelhetetlen 4. A megállapítást cáfolhatja, hogy az eltelt időszakban minden kritika ellenére, minden önkormányzat működőképes maradt. Ez véleményem szerint annak tudható be, hogy voltak, vannak olyan konstrukciók - ÖNHIKI, vis maior, stb. - alapok, melyből a kvázi ellehetetlenülő önkormányzatok folyamatosan mentőövet kaptak, kapnak, vagy esetenként megalázó körülmények között igyekeznek biztosítani a feladatellátást. E kiegészítő mechanizmusok rendszeridegen elemek a forrásszabályozás elméletében, mert ezek valamilyen úton, módon nyíltan, vagy kevésbé nyíltan egyfajta kiadási szintet illesztenek a forrásszabályozás mellé. Nem akarok ebbe mélyebben belemenni, mások is, és én is kifejtettem már az ezzel kapcsolatos gondolataimat. Mindenképpen szükség van egy megbízhatóbb elosztási rendszerre, az önkormányzatok szabályozási rendszerének gyökeres reformjára. A jelenlegit is életben lehet tartani, lehet toldozni, foldozni szinte bármeddig, de fogyatékosságaiból eredően mindig újra fogja termelni a problémákat. A közelmúltban, az általam megismert tanulmányok alapján a szabályozó rendszerekkel kapcsolatos elvárások, elméleti megközelítések rendkívül gazdag, színes szakirodalommal rendelkeznek, de az operatív megvalósítás lehetőségeit boncolgató tanulmányok száma rendkívül kevés. 1 Talán csak egy ici-pici morzsát, amiből közösen gondolkodva lehet kihozni valamit. 2 Egyre inkább az az érzésem, hogy a jelenlegi számvitelben ez nem is fontos, nem is tudni mi a fontos annyira bürokratikus az egész, hogy a fától nem látjuk az erdőt. 3 Itt alapvetően a mérőszámok hiányára, illetve a kiválasztás célszerűségére, illetve célszerűtlenségére gondolok. Pl. szerintem az iskolai rendszerű oktatást a tanulók csoportosan, tanulócsoportba szervezve veszik igénybe, természetesen tudom az indokát, de ma sem tudom elfogadni, hogy a jelen finanszírozás részeként miért a tanulói létszám áll a finanszírozás középpontjában. Elrémülve olvastam az 5/2009. (III. 27.) PM tájékoztatóban az Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása szakfeladat mutatószámát, Teljesítménymutató: Üzemeltetett útpálya hossza (km, m²) Üzemeltetett hidak, alagutak hossza (km). Hogy ez mit jelent az önkormányzatoknál! az nem egészen világos számomra. 4 A közelmúltban egy kutatás keretében elkezdtem foglalkozni azzal, hogy a normatívák mintegy 20 éves időtávlatban, mennyiben fedezik a feladatellátással kapcsolatos kiadásokat. Egyszerűen megfoghatatlanok, kezelhetetlenek, összehasonlíthatatlanok az adatok a szinte folyamatos ad hoc jellegű, ésszerűtlenváltozások miatt. Talán egyszer megpróbálom papírra vetni tapasztalataimat. 4

5 E tanulmányban megpróbálom közreadni azokat a gondolatokat, melyek az évek során kialakultak bennem, egyfajta gondolatébresztés céljából, illetve ha vannak olyan független gondolkodók, akik gondolatai hasonló irányban kalandoznak, mint az enyémek, nem tartják eszement ötletnek amit leírtam, a továbbiakban leírok, egymásra találjunk. Nem vagyok tudós alkat, nem tudom 5, hogy mit hol olvastam, hallottam, s ha vannak olyan gondolatok, amelyeket mások magukénak vallanak, azoktól szíves elnézést kérek. Nem hivatkozásként, inkább emlékeztetőül említem a Feladatfinanszírozás az önkormányzatok gazdálkodásában (Pénzügyi Szemle 1995/7. szám, Magyar Közigazgatás 1995/9. szám) Feladat finanszírozás a HBM Önkormányzat évi költségvetésében. (Pénzügyi Szemle 1996/11. szám, Magyar Közigazgatás 10/1996. szám) Önkormányzat, feladat, szervezet, pénz (Magyar Közigazgatás 2006/10. szám) című tanulmányaimat, melyekben a jelen tanulmányommal kapcsolatos egyes témakörök bővebben ki vannak fejtve. 1. A feladatstruktúra Itt csak és kizárólag az önkormányzati gazdaság keretébe tartozó feladatstruktúrával kívánok foglalkozni 6. Nem akarok nagy jogszabályi körítést adni a témának, csak utalok az Ötv 8. -ára, az Áht.-re, illetve ennek felhatalmazása alapján készült államháztartás szakfeladat rendjére, ami a TEÁOR alapján foglalja rendszerbe az ellátandó feladatokat. Nem akarok belemélyedni a feladatellátással, a feladatellátáshoz kapcsolódó munkamegosztással kapcsolatos értelmezésekbe, anomáliákba, csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy kellene egy olyan jogszabály, törvény, amely az alapvető munkamegosztást, illetve a munkamegosztás keretében az átláthatóságot biztosítja, az átjárhatóságok, az együttműködések, az adatszolgáltatások, az információáramlások elveit rendszerezi. Ez véleményem szerint lehet az államháztartásról szóló törvény 7 is. Szerintem mindenkinek, aki közfeladatot lát el egységes szerkezetben kellene megjelenni a feladatellátók palettáján - legyen az költségvetési szerv, vagy bármely más formában gazdálkodó szerv, a feladatellátással kapcsolatos ráfordítások adatait azonos szerkezetben kell közzétenni 8. Lássuk, hogy hol mennyi a mennyi és egyszer végre valahára derüljön ki, hogy mi mibe kerül! A jelenlegi gyakorlat szerint a munkamegosztás három lépcsős. Feladatellátók a minisztériumok, az önkormányzatok, és az úgynevezett civil szervek. Ezt a munkamegosztást alapjaiban nem is kell megváltoztatni, csak kizárólag szakmai alapon, rendszerszemlélet alapján újragondolni óta vagyok a szakmában, s mindig a végrehajtás szintjén, s nem vezettem nyilvántartást, hogy mit kitől hallottam, vagy olvastam. 6 A közigazgatás teljesen más téma, bár alapvető gondnak látom, hogy az önkormányzatisághoz, illetve a közigazgatáshoz kapcsolódó feladatkörök úgy össze vannak keveredve, hogy ember legyen a talpán, aki megpróbál benne eligazodni. 7 Időközben megjelent a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény, ami témám szempontjából semmi érdemi újat nem hozott, néhány fogalmat átrendezett, átértelmezett, átfestett néhány cégtáblát, s el is tűnt a süllyesztőben. 8 Teljesen mindegy, hogy pénzforgalmi, vagy üzemgazdasági szemléletű a nyilvántartás, mindegyikben megoldható a kiadások, ráfordítások feladatarányos elszámolása, csak akarni kell. 5

6 1.1. Minisztériumok A minisztériumok, országos hatáskörű szervek szintjén feladat az ágazati feladatok ellátásának országos szintű koordinálása, irányítása, a kiemelt jelentőségű - felsőfokú feladatok ellátása, a hozzá tartozó speciális intézményrendszerekkel, pl. a felsőfokú oktatás (egyetemek, főiskolák, klinikák, stb.) s a további egészen speciális (kulturális, közgyűjteményi, védelmi, igazgatási, közhatalmi, stb.) szolgáltatást biztosító egyéb intézményekkel Önkormányzatok Települési önkormányzatok A Települési önkormányzatok - kell-e egyáltalán más önkormányzat?! - alapvető feladata a településüzemeltetés (klasszikus önkormányzati feladatok), s az adott település jellegének regionális szerepkörének leginkább megfelelő alap-, közép-, esetlegesen felsőbbfokú közösségi szükségletek kielégítése. Ebből eredően - ami ma is így van - az egyes önkormányzatoknak eltérő a feladatstruktúrája. Véleményem szerint a jelenlegi feladatmegosztásnál nem kell más típusú önkormányzat. Minden településnek alanyi joga az önkormányzás, s az ahhoz szükséges és elégséges pénzalap. Viszont rögzíteni kellene, hogy közalkalmazott ne lehessen települési önkormányzati képviselő. Határozottan és következetesen szét kellene választani az önkormányzatisági, és a közigazgatási jogosítványokat, feladatokat, felelősséget. Az önkormányzatisággal kapcsolatos jogok, feladatok, felelősség gyakorlója a képviselő testület, illetve képviseletében a polgármester, a közigazgatási feladatok, jogosítványok felelőse, letéteményese a jegyző. De ez egy másik tanulmány lehetne, amit nálamnál hivatottabb, speciális képzettséggel bíró szakembereknek kell kimunkálni, építve a magyar sajátosságokra, kezelve a mindennapok gyakorlatában felmerült problémákat, anomáliákat. Emellett az is igaz, hogy egyes önkormányzati csoportok (nagyságrend, regionális szerepkör) feladatstruktúrája hasonló. Erre alapozva, ezt kihasználva a települési önkormányzatok között differenciálni lehet, kell, melyhez rendező elvek, hogy; Alapfokú települések csak településüzemeltetési feladatokat (bővebben később) láthatnak el. Bármennyire is sajnálatos, de természetes tény, hogy munkalehetőség nélkül egy település nem lehet életképes. Amennyiben meg akarjuk tartani a jelenlegi településszerkezetet munkalehetőséget kell teremteni a kistelepülések lakosai számára. Kistérségi szerepkört ellátó alapfokú települések; a településüzemeltetési feladatok mellett biztosítanák a hozzájuk kapcsolható (önkéntes, esetenként egy-egy feladatra vonatkozóan kötelező társulás alapján) alapfokú települések vonatkozásában az alapfokú közösségi szükségletek (egészségügy, szociális, oktatási, stb.) kielégítését. Középfokú települések az olyan települések, amelyek nem rendelkeznek regionális szerepkörrel, de lakónépességűk nagyságrendjéből eredően, elvárható szintű kihasználtsággal, hatékonyan tudják működtetni az alapfokú, illetve egyes középfokú (egészségügy, szociális, oktatási, stb.) közösségi szükségletek kielégítését biztosító intézményrendszert. Kistérségi szerepkört ellátó középfokú települések, melyek a hozzájuk kapcsolható kistérségekben (önkéntes, esetenként kötelező társulás alapján) ellátják az alap- és egyes középfokú közösségi szükségletek kielégítését, jó hatásfokkal tudják működtetni az ellátásokat biztosító intézményrendszert. 6

7 Felsőfokú település (megyei jogú városok) melyek szerepkörükből eredően több kistérség vonatkozásában van kisugárzó hatásuk, ebből eredően ellátnak egyes magasabb szintű (egészségügyi, oktatási, stb.) feladatokat. Kiemelt felsőfokú települések, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, a klasszikus megyei jogú városok az előzőeken túl széles körben otthont adnak, biztosítják a környezetet a minisztériumi hatáskörbe tartozó ún. felsőfokú feladatoknak is. Főváros és a kerületek. Minden, ami a kiemelt felsőfokú településeknél lehetséges, plusz ami még a szerepköréből eredhet, s amit legcélszerűbben el tud látni, láttatni. Ezek külön kategóriák, bár a kerületek egy-egy települési önkormányzatok, a főváros pedig felfogható egy regionális feladatokat ellátó speciális középszintnek Középszint A régiók vagy megyék, feladata véleményem szerint a régiószintű területfejlesztési, területrendezési, gazdaságszervezési, ellátás-szervezési (pl. középfokú szükségletek - oktatás, egészségügy, kultúra), egyes esélykiegyenlítő mechanizmusok működtetése lenne. Ilyen aspektusban még önkormányzatként is működhetnének. Viszont ne a települési önkormányzatok polgármestereiből verbuválódó testület legyen, sőt! Úgynevezett intézményfenntartó GAMESZ-eknek (megyéknek, önálló szervezetekkel rendelkező kötelező társulásoknak) véleményem szerint nincs létjogosultsága, illetve egy ilyen szerepkör nagyon megkérdőjelezhető. Ezeket a feladatokat a regionális szerepkört ellátó település, regionális szinten is el tudja látni minden külön képződmény (munkaszervezet) nélkül. A középfokú, illetve ennél magasabb szerepkörű települések a megyék által ellátott feladatokat képesek lennének ellátni Társulás Legújabban megjelentek (-nek) a kistérségi társulások, de ezeket a jelenlegi formájukban szükségszerű rossznak tekintem. Rossz abban az értelemben, hogy a jogos szakmai integrációt, egészséges centralizációt ösztönző, illetve restriktív pénzügyi intézkedésekkel kívánja önkéntes alapokra helyezni a rendszer. Ebből eredően, nagyon sok esetben csak névlegesen társultak (-nak) az önkormányzatok, a társuláshoz kapcsolódó ösztönző anyagi juttatások elérése érdekében. A társulásokat nem tekintem a feladatellátás szempontjából önálló kategóriáknak, mivel ezek önkéntesek, s véleményem szerint önkéntes társulásnak nem lehet kötelező feladatot adni. A feladatok címzettjei mindenkor az önkormányzatok kell hogy legyenek. A társult önkormányzatok a társulás minőségének megfelelően kell hogy összeadják a közösen ellátott feladatokhoz a szükséges fedezeti összegeket. A kistérségi társulások saját szervezettel szintén nem mások, mint egy-egy sajátos GAMESZ-ek?. Hasonlóan a megyéhez, ezek ilyen formában való működtetése is erősen megkérdőjelezhető. Azért a társulásoknak van reális létjogosultsága, csak nem a jelenlegi, erőltetett, kistérségi társulások formájában. A kistérségi (regionális) szerepkört ellátó településeknek kell, lehet olyan jogosítványokat adni, hogy a településüzemeltetési feladatokon túli (bővebben később) feladatok ellátását biztosítsák, adott esetben akár kötelező feladatként is. Véleményem szerint mindenképpen indokolt meghagyni a társulások lehetőségét, mindenféle pozitív, illetve negatív befolyásolási szándék nélkül, abszolút önkéntes alapon. 7

8 Amennyiben az egyes önkormányzatok intézményei (kapacitásai) nem kellően kihasználtak, nem biztosítható az elvárt szintű szakmai teljesítés, önkéntes alapon nem társulnak, léphet be kötelezően a regionális körzetközpont, mint feladatellátó. Az ilyenirányú döntéseket a helyi sajátosságok figyelembevételével, humánértékelési szempontok alapján egyedileg kell meghozni. Ki kell munkálni a szükséges konszenzusok, megteremtésének, konszenzus hiányában a végső döntés meghozatalának kereteit, meg kell határozni a végső döntés meghozatalának jogosultját Civil szervezetek Ma már természetes tény, hogy a Civil szervezetek - amelyek nem költségvetési szervek - is bekapcsolódtak, s egyre nagyobb arányban bekapcsolódnak a közösségi szükségletek kielégítésébe, megszűnt a feladatellátás állami monopóliuma. Fennmaradt viszont egyes esetekben a feladatellátás állami, önkormányzati szintű ellátási kötelezettsége 9. Emiatt, illetve a teljesség érdekében a Civil szervezetek által ellátott feladatokat is figyelembe kell venni a rendszerben, különösen abban az esetben, ha az államháztartásból támogatást igényelnek a feladatellátáshoz. Véleményem szerint ekkor az adott feladat profiljának megfelelő minisztériumhoz (pl. egyetemek, főiskolák, stb.), illetve a feladatellátás helye szerinti települési önkormányzathoz igazodóan, az adott önkormányzatnál kell megjeleníteni ezeket a feladatokat. A Civil szervezetek kössenek megállapodást a feladatellátásra kötelezett önkormányzattal. A feladatellátáshoz kapcsolódó támogatást a feladatellátásra kötelezett önkormányzattól kell megkapniuk. Megítélésem szerint akkor is figyelemmel kell lenni a civil szervezetek által ellátott feladatokra, ha nem igényelnek hozzá támogatást, abból a megfontolásból eredően, hogy ha ezek valamilyen ok miatt beszüntetik tevékenységüket, a feladatellátás kötelező jellegéből eredően annak folyamatosságáról az arra kötelezettnek kell gondoskodni. Visszatérve tanulmányom eredeti témájához, csak főirányok tekintetében, és csak vázlatosan az önkormányzatok finanszírozásának elméleti kategóriáiról! 2. Az önkormányzatok finanszírozásának elméleti kategóriái Az általam megismertek alapján beszélhetünk ún. kiadási szintszabályozásról, illetve forrásszabályozásról, de! Nem is tudom! Van e egyáltalán értelme ilyen elméleti kérdéseken filozofálni? Egyébként is a végeredmény ugyanaz, meghatározásra kerül egy öszszeg, amiből az adott szinten az adott feladatot, feladatokat el lehet, el kell látni. Ismereteim szerint ezek a nagy kategóriák soha nem funkcionáltak a maguk valóságában önállóan, valamilyen összefüggésben mindig együtt éltek. A szerint minősítettük a mindenkor funkcionáló rendszert, hogy mely elemei kerültek túlsúlyba. Szerintem ez így helyes, ezeknek együtt kell élniük olyan rendszerbe foglalva, amely leginkább szolgálja a legalapvetőbb követelményt, a feladatarányos elosztás, finanszírozás elvét. Arra kell törekedni, hogy a mindenkori elosztási rendszer valamilyen (akármilyen) módon közelítsen a feladatellátáshoz, a szükséges és elégséges 10 a lehető legoptimálisabb fedezeti összeg, bevétel biztosítására. 9 Önkormányzati törvény, ágazati (oktatás, kultúra, stb.) törvények. 10 Ki tudja ezt megmondani? A jelenlegi információs rendszerben biztosan senki nem merne erre vállalkozni. Szerintem valahol az egy-egy mérőszámra eső, országos átlagban érvényesülő, tényleges kiadásokon nyugvó fajlagos ráfordítások környékén lehet. 8

9 A jelenleg alkalmazott szabályozási rendszerre a legjobb jóindulat mellett sem mondható, hogy feladatarányos elosztást valósít meg 11. Minden feladatarányos elosztási rendszerhez természetesen az kell, hogy a feladatok mérhetőek legyenek, jól szervezett pénzügyi-számviteli irányítási és nyilvántartási rendszerben megbízhatóan megállapítható legyen, hogy mi mibe kerül. 3. Egy feladatarányos tervezési, elosztási rendszer és gyakorlati alkalmazása Elméletileg többfajta feladatarányos elosztási rendszer is lehetséges 12 de itt nem véletlenül, a korábban publikált tanulmányaimban bemutatottal foglalkozom, kiegészítve a legfrissebb gondolataimmal. Az önkormányzatok által jelenleg ellátott, ellátandó feladatokat témám szempontjából alapvetően három csoportra célszerű, kell osztani. Ilyenek: - a településüzemeltetési feladatok, (kommunális, alapfokú szociális, kulturális, helyi rendészeti, igazgatási, stb. feladatok) - a magasabb szintű közösségi feladatok, (oktatás, magasabb szintű szociális, kulturális, stb. feladatok) - az társadalombiztosítás keretében finanszírozott feladatok. A sorrendben legutolsónak sorolt feladatcsoporttal nem kívánok foglalkozni, mivel az egy teljesen elkülönülő rendszer. Elkülönített alapból, finanszírozzák egyébként is erényeinek, hibáinak bemutatása egy külön tanulmányt igényelne. Meglátásom szerint viszont ezt az alapot is el lehetne osztani az általam elképzelt, javasolt, a tanulmányban tárgyalt rendszerben. Megfontolandó a működési és a felhalmozási kiadások egyértelmű szétválasztása is. Véleményem szerint az önkormányzati feladatok finanszírozására ún. önkormányzati alapot, alapokat indokolt létrehozni, s azokat sajátosságainak megfelelően feladatarányosan elosztani. Önkormányzati alap kép vetületben értelmezhető; Érthetjük alatta azt a központi alapot, amely a mintegy 3200 önkormányzat finanszírozására szolgál, illetve azt a helyi alapot, amely egy-egy önkormányzatnál, az adott önkormányzat által ellátott feladatok fedezeti összegeként rendelkezésre áll. A központi illetve a helyi alap (-ok) között szoros összhangnak kell lenni, annak érdekében, hogy a pénzeszközök útját, összhangját figyelemmel lehessen kísérni. A megfelelő arányok tartása rendkívül nagy jelentőséggel bír, mivel az üzemeltetési alapból történő erőszakolt fejlesztések visszahatnak. Azok jellegükből eredően természetesen üzemeltetési többletkiadásokat indukálva könnyen az ellehetetlenülés spiráljába sodorhatják az adott önkormányzatot. Természetesen lehet mentőövet dobni az adott önkormányzatnak, de azt a többi önkormányzat rovására lehet csak megtenni. 11 Csak utalni szeretnék az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára, illetve amiről nem beszélünk, az önhibájukon kívül előnyös helyzetű önkormányzatok számára. 12 Feladatfinanszírozási, normatív finanszírozási, stb. rendszerek, véleményem szerint mechanizmusából eredően valahol a bázisfinanszírozási rendszer is annak tekinthető. 9

10 Önkormányzati alapok 13 : Üzemeltetési alap: - településüzemeltetési alap, amely tartalmazza az ide sorolható feladatok 14 = a működési kiadásait, illetve = a kapcsolódó felhalmozási kiadások (pótlás, felújítás, fejlesztés) fedezetét, - magasabb szintű közösségi feladatok alapja, amely tartalmazza az ide sorolható feladatok 15 = a működési kiadásait, illetve = a felhalmozási kiadások közül a pótlás és a felújítás fedezeti összegét. Magasabb szintű közösségi feladatok központosított felhalmozási kiadásának alapja (egyedi fejlesztések fedezete). Az üzemeltetési alapoknál terv szinten nem indokolt szétbontani a működési illetve a felhalmozási kiadásokat, mivel a feladat folyamatos ellátásának része a rendelkezésre álló eszközök szintentartásának, pótlásának, illetve településüzemeltetéshez kapcsolódó fejlesztési szükséglete is 16. Ezen felhalmozási kiadások keretébe sorolt szükségletek kielégítésére az igény állandó és stabil. A felhasználásra vonatkozó döntéseket helyben kell, a helyi igényeknek megfelelően megtervezni. Az elkülönült kezelésnek, nyilvántartásnak az arány-meghatározás, az aránytartás, szükség szerinti figyelemmel kísérése, elemzése miatt indokolt. Az üzemeltetés feladatai tartós állandó fedezeti összeget igényelnek amíg az adott önkormányzatnál, önkormányzatoknál az adott feladatot, feladatokat ellátják, ezért a fedezeti összeget feladatarányosan kell biztosítani. A magasabb szintű közösségi feladatok központosított felhalmozási kiadásának alapja, nevéből eredően a helyi szükségletváltozások miatt megjelenő, de központi döntést igénylő fejlesztési, bővítési feladatok megvalósításának fedezetét képezi. Az igény, a szükséglet itt nem stabil folyamatosan változhat, ebből eredően a felhasználás címzettje folyamatosan változó 17. Elosztása egyedi döntéseken kell hogy alapuljon. Az egyedi fejlesztések üzemeltetési kiadásainak fedezetéről a finanszírozónak kell gondoskodnia, központi alapképzés keretében, amit majd az elosztási rendszernek, a belépő új mérőszámok (mennyiségi fejlesztés keretében) alapján kell eljuttatni (korrekt alkalmazás keretében el is juttatja) az illető önkormányzathoz. A feladatarányosan elosztandó központi üzemeltetési alap, alapok elosztására vonatkozó elképzeléseimet egy modellen keresztül mutatom be: A feladatarányosan elosztandó alapból történő juttatás elnevezése lehet állami hozzájárulás (jelenlegi terminológia) illetve közösségi átcsoportosítás Természetesen a társadalombiztosítás alapja nélkül. 14 Bővebben később. 15 Bővebben később. 16 Ez lényegében az amortizáció fedezeteként fogható fel. 17 Vis maior célok, új feladat belépése, feladat átszervezése miatt szükségessé váló fejlesztések fedezete. 18 Az államháztartásban lényegében a bevont jövedelmek újraelosztása, átcsoportosítása történik meg. 10

11 3.1. A modell bemutatása Célszerűségi okok miatt elképzeléseimet az 1995-ben megjelent tanulmányom modelljén keresztül mutatom be 19. E modell alapadatait használom fel a településüzemeltetési feladatok finanszírozásának bemutatására vonatkozóan is. A modell a jelenlegi szabályozási rendszerhez igazodóan tartalmazza az adatokat. Ezek az adatok kalkuláltak, s amennyiben valósak is voltak már elavultak, egyébként is egy ilyen modell csak arra jó, hogy általa a rendszer működési mechanizmusa bemutatható legyen. Az említett tanulmányban csak az általam magasabb szintű közösségi szükségletek feladatarányos elosztásával foglalkoztam, a következő modell alkalmazásával: 19 Egyrészt az folytonosság, másrészt munkamegtakarítás, a könnyebb átláthatóság érdekében, harmadrészt hogy ne legyen semmi köze a valósághoz - pedig ez maga a megtestesült valóság, ne keressünk benne semmi olyat, ami nincs benne, csak és kizárólag a rendszer logikájára helyeződjön a hangsúly. 11

12 Azonosító szám Megnevezés. Kiadás A jelenlegi rendszerben ezer Ft. Ebből: Állami hozzájárulás ezer Ft. Feladatmutatók megnevezése Menynyisége db. Ellá-. tottak száma fő Fajlagos ráfordítás feladatmutatóra jutó ezer Ft. Ellátottra jutó ezer Ft. A B C D E F G H I 1 Óvodai ellátás (f1) 2 A önkormányzat (e1) fh B önkormányzat (e2) fh C önkormányzat (e3) fh összesen: fh Alapfokú műv..megszerz. (f2) 7 A Önkormányzat (e1) tan.cs B Önkormányzat (e2) tan.cs C Önkormányzat (e3) tan.cs Összesen: tan.cs Szakképesítés megszerz. (f3) 12 A Önkormányzat (e1) 0 0 tan.cs B Önkormányzat (e2) 0 0 tan.cs C Önkormányzat (e3) tan.cs Összesen: tan.cs Főösszesen: Önkormányzatok Lakónépesség Egy lakosra jutó kiad Ft. 18 A önkormányzat (e1) Fő B önkormányzat (e2) Fő C önkormányzat (e3) Fő Összesen: Fő A településüzemeltetéssel kapcsolatos fedezeti összeg meghatározásánál fontos, hogy az alkalmazott modellben a "C" önkormányzat települése regionális szerepkört lát el 20, - míg az A illetve a B önkormányzatok alapfokú településeken működnek A központi alapok elosztása Településüzemeltetési alap A településüzemeltetési és fejlesztési feladatok és feladatarányos finanszírozásuk Az ide sorolható feladatok, s legfontosabb jellemzőik Az általam ide sorolt feladatok az államháztartás szerkezeti rendjében jelenleg alkalmazott ismérveknek megfelelően, a teljesség igénye nélkül a következők: Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, Erdőgazdálkodási szolgáltatás, Kiadói tevékenység, Építőipar, épületfenntartás és korszerűsítés, Egyéb nem bolti kiskereskedelem, szállás és vendéglátás (kollégium nélkül), Közlekedés, távközlés, Ingatlanügyletek, bérbeadás, gazdasági szolgáltatás, Szociális ellátás szállásnyújtás nélkül, Szennyvíz és hulladékkezelés, köztisztaság, 20 Ebből eredően rendelkezik szakképesítés megszerzését biztosító feladattal is, ami alapvetően nem az adott település lakónépességének kielégítését szolgálja, 12

13 Szórakoztatás, kultúra, sport. E feladatok egyedi finanszírozása nem célszerű, mivel ezek alapvetően osztatlan közösségi szükségletek, feladatok, melyeket az adott közösség együttesen veszi igénybe, élvezi előnyeit, szenvedi meg a hiányát, így a keretszerű számbavétel indokolt. Itt célszerű számításba venni az önkormányzati szintű fejlesztési források fedezetét is, mivel ezeket is osztatlan közösségi szükségleteknek, feladatnak lehet, kell tekinteni. Ezekre a feladatokra a fedezetet egy-egy településcsoportra megállapított, kategórián belül egységes, kategóriák között differenciált fejkvóta, lakónépességi normatíva alapján célszerű meghatározni. Minél homogénebb az adott kategórián belül az önkormányzatok feladatstruktúrája, annál hatékonyabb e normatívák kategórián belüli nivelláló szerepe, ami egyik alapvető elvárás e rendszerrel szemben. Másik alapvető elvárás, hogy a kategóriák közötti feladatstruktúra különbsége alapján jelenjen meg a normatívák, fejkvóták egészséges differenciáló szerepe Arányok a településkategóriák között A településkategóriák közötti arányokat véleményem szerint az e feladatokra ténylegesen ráfordított összegek alapján célszerű meghatározni. Kategórián belül, illetve kategóriánként meg kell állapítani, hogy milyen összegeket fordítnak az önkormányzatok a településüzemeltetési feladatokra. Ezekből az összegekből lehet meghatározni azt, hogy az egyes településkategóriák között milyen arányok érvényesülnek, ami a jövőbeni finanszírozás alapjául szolgálhat. A mérés alapja egy célszerűen kiválasztott év (például a legutóbbi lezárt gazdálkodási év), évek (pl. a legutolsó 3, vagy 5 év) viszonylatában az e célokra ténylegesen felhasznált költségvetési volumen. Értékelni kell a helyzetet abból a szempontból, hogy ezen arányok fenntartása hosszabb távon szükségszerű és kívánatos-e, illetve nem kell-e egyedi elbírálás alapján, rendszeren kívül preferálni egy-egy települést 21. A kategóriák ismérveit törvényben pl. az Ötv.-ben kellene rögzíteni, míg az egyes kategóriákhoz tartozó önkormányzatok jegyzékét, nomenklatúráját, a kategóriákhoz rendelt arányokat az éves költségvetési törvényekben. Az ismérveknek, a kiszámíthatóság érdekében hosszú távra szólóaknak kell lenni, míg az ide tartozó önkormányzatok a szükségleteknek megfelelően esetenként cserélődhetnek. Egy elképzelés, egy modell a kategóriákra, illetve a fejkvótákra (normatívákra), az arányokra: Arányszámok Településkategóriák alapfokú település = 100 % Alapfokú település (községek, nagyközségek) 100 Kistérségi szerepkört ellátó alapfokú település 120 Középfokú település (egyéb városok) 145 Kistérségi szerepkört ellátó középfokú település 155 Felsőfokú település (egyes megyei jogú városok) 165 Kiemelt felsőfokú település (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) Például olyan döntés születik, hogy egy adott településnek regionális szerepkört kívánunk biztosítani, vagy egy település lakónépessége a nagyvárosokból történő kitelepülés miatt folyamatosan nő. Ehhez érelemszerűen kapcsolódik egy olyan szükséglet, hogy ennek a településnek a fejlesztéséhez pótlólagos források kellenek. Ez megtehető egyszeri juttatásokkal, illetve azzal, hogy bár nincs felkészülve rá de magasabb kategóriába soroljuk át. 13

14 Főváros és a kerületek 340 Az arányokat az önkormányzatok évi beszámolóinak adataira figyelemmel próbáltam meghatározni. Az adatok a Belügyminisztériumnak, Az önkormányzatok főbb pénzügyi- ellátottsági mutatói és ingatlanvagyon kataszter adatai ország összesen című kiadványból származnak. Az arányok - bár van egyfajta számítással történő megalapozás, csak a módszer működési mechanizmusának megismertetését szolgálják. A téma kellő mélységű, részletes kifejtése megalapozása önálló tanulmány is lehetne. Az elosztás mechanizmusa: Vö K = (1 n) Ae x Le Ahol: Alapjelölések: K = korrigált fejkvóta V = Volumen A = Arányszám L = Lakónépesség Ve = K x Ae x Le Indexek: ö = összesen e = egyed (önkormányzatok 1-től n-ig) n = számosság Az elosztás mechanizmusából eredően mentes minden szubjektív beavatkozástól, az arány-meghatározást követően csak az elosztandó volumen (Vö) van hatással az egyes önkormányzatok fedezeti összegének (Ve) alakulására. A C jelű település regionális szerepkört ellátó alapfokú település, míg az A illetve a B -vel jelöltek alapfokú települések. Az egyéb település a tanulmányom végső következtetéseinek levonása szempontjából érdektelen. A településüzemeltetés kalkulációs adatait, az elosztás mechanizmusát a következő táblázatok tartalmazzák: 14

15 A korrigált értékszám meghatározása: Sor -sz. Megnevezés Arán yszá mok % A Lakónépességi adatok önkormányzatonként Le fő A B C Egyéb Azonos településkategóriába tartozó lakosok összesen (C+ +F) fő Korrigált nakónépesség Ae x Le K = (G9/H8) A B C D E F G H 1 Alapfokú település (községek, nagyközségek) Kistérségi szerepkört ellátó alapfokú település Középfokú település (egyéb városok) Kistérségi szerepkört ellátó középfokú település Felsőfokú település (megyei jogú városok) Kiemelt felsőfokú település (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) Fővárosi kerületek Össesen Településüzemeltetési alap elosztandó összege Vö ezer Ft Korrigált lakónépességre jutó településüzemeltetési fajkvóta: K ezer Ft 0, A korrigált értékszám alapján a településeket megillető volumen alakulása: Sor -sz. Megnevezés Az önkormányzatokra jutó volumen Ve A (H10*b*c) B (H10*b*c) C (H10*b*c) Egyéb (H10*b*c) Összesen 1 Alapfokú település (községek, nagyközségek) Kistérségi szerepkört ellátó alapfokú település Középfokú település (egyéb városok) Kistérségi szerepkört ellátó középfokú település Felsőfokú település (megyei jogú városok) Kiemelt felsőfokú település (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged) Fővárosi kerületek Összesen Településüzemeltetési alap elosztott összege Amennyiben a táblázatban szereplő önkormányzatok vonatkozásában a településüzemeltetési alap ezer Ft, akkor a modellbe bevont önkormányzatokat a táblázat második részének összesen sorában szereplő volumen illeti meg. Az alapmodellben szereplő A, B, C önkormányzatokat sorrendben ezer Ft, ezer Ft, illetve ezer Ft településüzemeltetési célú összeg illeti meg. Amennyiben külön akarjuk kezelni a településüzemeltetési, illetve a felhalmozási célú pénzeszközöket külön-külön kell megállapítani az arányszámokat, illetve az elosztandó összegeket, de az elosztás technikája ugyanaz marad. A képletek alapján egyértelműen megállapítható, hogy minden tényező tényadatokon nyugvó származtatott értékeken alapul, tehát a feldolgozásban, szubjektív elemek nem kaphatnak teret. 15

16 Magasabb szintű közösségi feladatok alapja Ezek olyan közösségi feladatok, amelyeket célszerűségi okokból indokolt a települési önkormányzatokhoz telepíteni. Jellemzőjük, hogy ezeket az ellátásokat a lakosok egyéni szükségleteiknek (óvoda, általános iskola, stb.) megfelelően egyedileg, de intézményesített formában veszik igénybe. Ebből eredően szakmailag, gazdaságilag indokolt optimális alapkapacitásokat (a jelenlegi meghatározás szerint feladatmutatókat, óvodai férőhelyeket, tanulócsoportokat, tantermeket, stb.-stb.) fenn kell tartani. Az optimális alapkapacitások, mérőszámok irányszámait, a kihasználtság minimális mértékét a mindenkori ágazati törvényekben kell rögzíteni (pl. közoktatási törvény). Amennyiben e körbe olyan feladatok is megjelennek, amelyek személyre szólóan címzettek, akkor a mérőszámok természetesen az ellátottak. A feladatok sajátosságaiból eredően adott esetben nem indokolt, nem célszerű hogy minden önkormányzatnál minden feladat (középiskola, szakmunkásképzés, szakosított szociális ellátások, stb.) megjelenjen. Az sem törvényszerű, hogy ezen feladatok ellátását csak önkormányzati intézmények biztosítsák (pl. egyházak, alapítványok, stb. összefoglalóan). Civil szervezetek is elláthatnak, el is látnak ilyen feladatokat. Foglalkozni kellene, lehetne a civil szervezetek által ellátott feladatokkal is, de ezt most a rendszer működési mechanizmusának megismerése szempontjából indifferens tényezőnek tartom. A feladatok egyértelmű számbavételét alapvetően a megfelelő ágazati törvények alapján, az államháztartás mindenkori költségvetési szakfeladati rendszerének kell biztosítania. Minden feladathoz, szakfeladathoz hozzá kell rendelni a feladatellátás mértékét jellemző, irányadó alapkapacitásokat, mérőszámokat. Az önkormányzatoknak ehhez társítva, nevesítve kellene megjeleníteni az ellátást ténylegesen igénybevevők számát. A két mutató alapján a kapacitáskihasználtság egyértelműen mérhető, szakmai statisztikák alapján a szükséges kapacitás, és várható kihasználtsága nagy biztonsággal tervezhető. A szakfeladati rendszerből tételesen, nomenklatúraszerűen rendelkezésre áll az alapkapacitással jellemzett feladatkör, amihez a feladatarányos tervezési, elosztási rendszer hozzárendeli a feladat ellátására szolgáló, feladatarányosan leosztható fedezeti összegeket. Itt nincs helye a településüzemeltetési feladatoknál megjelenített differenciálásnak, ebben a körben az esélyegyenlőséget kell biztosítani. Indokolt esetben az esélyegyenlőséget fokozó kiegészítő eszközrendszer kapcsolható hozzá, de vigyázni kell, hogy csak az indokolt, kellően dokumentált sajátosságok kerüljenek be ebbe a körbe. A sajátosságok túlzott mértékű figyelembe vétele ellehetetleníti, ellehetetlenítheti a rendszer működését. Csak megjegyzésként; véleményem szerint a jelenlegi szabályozási rendszert a forrásoldal anomáliáin túl, a normatívák rendszerét alapvetően a sajátosságok indokolatlan mértékű beépítése tette, teszi szinte elviselhetetlenné. Tudomásul kell venni, hogy abszolút igazságos elosztás utópia, minden részletre kiterjedő rendszert működtetni lehetetlen. Jó népi mondás illeszthető ide, a végén a fáktól nem látjuk az erdőt A feladatok mérése A feladatok mérése tehát az adott feladatot legjobban jellemző mérőszám alapján kell, hogy megtörténjen. A valós mérőszám a tervévre számított, szükség szerint korrigált mérőszám (lásd Feladatfinanszírozás a HBM Önkormányzat évi költségvetésében című tanulmányt) átlagállományában jelölhető meg. A feladatok nagyságrendjének meghatározására két mérőszámrendszer áll rendelkezésre, mégpedig 16

17 kapacitásmutatók (férőhelyek, tanulócsoportok, stb.), illetve a teljesítménymutatók (ellátottak, tanulók, stb.). Véleményem szerint mindegy, hogy milyen mérőszámok alapján működik a rendszer, a lényeg az, hogy a feladat mérőszáma, illetve a feladatellátás fedezeti összege között a lehető legszorosabb korrelációs kapcsolat, szinte függvényszerű összefüggés legyen. Nem kívánok a két mutató viszonyával foglalkozni a rendszer mindkettő alapján akár vegyesen is működtethető. Még egyszer hangsúlyozom, a rendszer szempontjából teljesen mindegy, hogy kapacitást, vagy teljesítményt finanszíroz, a lényeg az, hogy azt a mérőszámot kell a finanszírozás alapjává tenni, ahol a mérőszám illetve a ráfordítás közötti korrelációs kapcsolat a lehető legszorosabb, kvázi függvény szintű. A kapacitásalapú szabályozást tartom hatékonyabbnak, mivel azzal elébe lehet menni az eseményeknek. A kapacitás, annak változása, a demográfiai, illetve egyéb értékelési szempontok alapján megbízhatóbban tervezhető a feladat, bizonyos tűréshatárokon belül, kapacitáskihasználtság mellett állandó. Az ellátotti alapú finanszírozásnál, a teljesítménymutatóknál az utólagos korrekció (-k) elkerülhetetlen (-ek), mivel ezek évről évre jelentősebben változhatnak, változnak, viszont a feladatellátáshoz szükséges fedezetin összeg alapvetően állandó A feladatarányos finanszírozás technikája Az elosztási rendszer (algoritmus) két alrendszerre tagolható, mégpedig: az önkormányzati feladat nagyságrendjének (értékszámának) meghatározására, a feladat mérőszáma, értékszáma alapján a költségvetési volumen megállapítására. A javasolt rendszer működésének belső mechanizmusával nem kívánok részletesebben foglalkozni, ezt korábbi tanulmányaimban már megtettem. Az önkormányzatok által ellátott, ide sorolt feladatok nagyságrendjének megállapítására, mérésére - csak emlékeztetőül - az alábbi matematikai-statisztikai képlet szolgál; k Mcf Ée(1 n) = { (Ief - Icf) x } f=1 Icf Amelyben: Az alapjelölések: É = Értékszám, értékpont. M = Megoszlási viszonyszám. I = Intenzitási viszonyszám. Indexek: e = egyed, adott települési önkormányzat. = 1-től "n"-ig, ahol az "n" az egyedek, az önkormányzatok számát jelzi. 22 Köztudott, hogy az általános iskolai oktatás tanteremben, illetve tanulócsoportban folyik. A pedagógusok bérköltsége, a tantermek üzemeltetése ugyanannyiba kerül ha egy tanulócsoportban 11, 20, vagy 25, illetve ezt meghaladó számú tanuló van. Könnyű belátni, hogy a feladatellátás fedezeti összegének feladatarányos meghatározását a tanulócsoport jobban biztosítja, mint a tanulók számára történő elosztás. 17

18 f = feladat, a költségvetés szerkezeti rendjében definiált szakfeladat. = 1-től "k"-ig, ahol a "k" a szakfeladatok számát jelzi. c = csoport, pl. országos szintű adat. A mérőszám alapján, az egyes önkormányzatok költségvetési volumenének meghatározására szintén képlettel kifejezhető algoritmus áll rendelkezésre, az alábbiak szerint: Le x Ée x Kc Vsze = Amelyben az előzőekben bemutatott jelölések mellett; Alapjelölések: V = Volumen, az adott önkormányzat költségvetésének volumene, forrás alapszintje, kiadási szintje.(a kettő ugyanaz) L = Lakónépesség, állandó lakónépesség. K = Fejkvóta, egy lakosra jutó kiadás. Indexek: sz = számított. A képletek alapján egyértelműen megállapítható, hogy minden tényező tényadatokon nyugvó származtatott értékeken alapul, tehát a feldolgozásban, a feladat nagyságrendjének meghatározása során szubjektív elemek nem kaphatnak teret. Természetesen az önkormányzatok egyedi értékszámai erősen differenciáltak lesznek. Minden önkormányzatnak egyedi feladatmutatója, mérőszáma, értékszáma lesz, annak megfelelően, hogy egy-egy önkormányzat az adott körben milyen feladatstruktúrával rendelkezik, s az egyes feladatok a mérőszámok alapján milyen nagyságrendet képviselnek. A feladatok változásával viszont indokolt foglalkozni, mivel ezek a meghatározói az önkormányzati szintű volumen alakulásának, melynek keretében biztosítani kell a mindenkor ellátott feladatok ellátásához rendelkezésre álló feladatarányos fedezeti összeget A feladatváltozások A feladatellátáshoz kapcsolódó legalapvetőbb változások, melyek a mindennapok gyakorlatában érvényesülnek: 1. Mennyiségi változások, melyek lehetnek feladat bővülések, (új kapacitások iskolai tanulócsoportok, óvodai férőhelyek, szociális otthoni férőhelyek, stb. lépnek be) feladat csökkenések, (az előzőek inverzei) új feladatok megjelenése, (egy településen új középiskolát szerveznek, indítanak, stb.) feladatok végleges megszűnése, (egy szociális otthont bezárnak, stb.) feladatok átcsoportosítása (egyik önkormányzattól másikhoz kerül át egy-egy feladat). 2. Minőségi változások, melyek szakfeladat szinten teljes körben, vagy csak részterületekre (bér, dologi, stb. automatizmusok) vagy 18

19 csoport szinten (országos szinten, minden önkormányzat szintjén, nem egy-egy feladathoz kötötten) értelmezhetők. Az egyes tételek hatásának bemutatása, az elemzések során gyakran használt ún. láncbehelyettesítési módszer alkalmazásával lehetséges. E módszerrel egyértelműen végigkövethető országos, illetve önkormányzatok és szakfeladatok szintjén milyen változások történtek, s azok fedezeti összegei hogyan módosulnak. A láncbehelyettesítésben célszerűségi okok miatt olyan sorrendet indokolt választani, amely alapján a változások hatásai egyértelműen behatárolhatók. Az előzőek szerint a sorrend: 1. Mennyiségi változások hatása, csoport átlagos normatívával történő finanszírozás esetén, rendszeridegen finanszírozás esetén (ami alapjaiban sértené az esélyegyenlőséget, amit a rendszer nem is ismer el - bővebben később-), 2. Szakfeladati szintű minőségi változások hatása, 3. A felosztható volumen változásának hatása, 4. A lakónépesség változásának hatása (elméleti kategória, bővebben később), 5. A változások együttes hatása. A változások hatásának értékelése, az eltérések kimutatása mindenkor a megelőző esemény végeredményéhez viszonyítottan történhet. A hatások egyedi értékelése így tisztán elvégezhető, az egyes változások hatásai összegezhetők, s az így kapott értékek egybevethetők a változások együttes hatásaként kapott értékekkel. A változások bemutatása természetesen a korábban bemutatott modellen keresztül történik. A forrásszabályozás keretében kialakult, illetve a feladatarányos elosztási rendszer alapján felderített elosztási viszonyokat az alábbi táblázat tartalmazza, s ez utóbbi a javasolt rendszer kiindulási alapja; (az adatok a 1/a. illetve a 1/b. számú mellékletből származnak) Forrásszabályozás alapján realizálódott összeg alapján realizálódó összeg Feladatarányos finanszírozás Eltérés Bevétel Ebből: Bevétel Ebből: ezer Ft Önkormányzatok Kiadás Állami Saját Kiadás Állami Saját főösz- Hozzá- bevé- főösz- hozzá- bevé szege járulás Tel szege járulás tel (B-E) ezer Ft. ezer Ft. ezer Ft. ezer Ft. ezer Ft. eft. A B C D E F G H A önkormányzat B önkormányzat C önkormányzat Összesen: Az eltérések (H oszlop adatai alapján megállapítható hogy az A önkormányzat túlfinanszírozott (önhibáján kívül előnyös helyzetű) míg a B és a C önkormányzatok kisebb nagyobb mértékben ÖNHIKI-sek. A feladatarányos rendszerben a csoport szinten, a feladathoz rendelt, elosztható összeg a meghatározó. Amennyiben a rendszerhez nem társul forrásszabályozás, akkor a fedezeti összeget 100 %-ban a központi alapból, állami hozzájárulásként kell finanszírozni. Amennyiben együtt él egyfajta forrásszabályozással (bővebben később) s a saját bevételek összege változatlan, az állami hozzájárulások - az F oszlopban szereplő öszszegekben - csak kiegyenlítő szerepet kaphatnak. 19

20 Az egyes események (tranzakciók) hatásának kimutatása A változások hatásának értékelése a rendszer célszerű működésének igazolása,két vetületben történik: Először az előző táblázat feladatarányos finanszírozás alapján realizálódó összeg részében található adatokhoz, másodsorban a változásokat okozó események kihatását hagyományos módszer alapján bemutató adatokhoz igazodóan A mennyiségi változások hatása A rendszer működési mechanizmusához az illeszkedik, amikor a csoport átlagában érvényes szakfeladati normatívával történik a feladatváltozások lekövetése, ami abszolút logikus. A további - elméleti - bontását célszerűségi szempontból iktattam be, azt szeretném bizonyítani, megerősíteni, hogy a rendszer normatív alapon működik A csoport átlagos normatívával történő finanszírozás esetén Tételezzük fel, hogy az alapkalkulációt elemző táblaként értékelve felfigyelünk az intenzitási viszonyszámokban fellelhető visszásságokra, amelyek a csoport átlaghoz viszonyítottan az egyedi mutatók, illetve az egyes önkormányzatok mutatói közötti eltérésekre. Ezeket az eltéréseket - férőhelyek, a tanulócsoportok, s az ellátottak viszonyakihasználtsági-vizsgálatoknak vetettük alá, s a kapacitásmutatók, figyelemmel a várható demográfiai hatásokra, a humánértékelési szempontokra a következők szerint változnak; "A" önkormányzatnál 50 óvodai férőhely a beíratottak szintjén értelmezett 110 %-os elméleti kihasználtság mellett megszüntethető. "B" önkormányzatnál a kihasználtsági-vizsgálatok, a várható prognózisok, helyzetértékelések alapján 6 alapfokú műveltséget biztosító tanulócsoport megszüntetése indokolt. "C" önkormányzatnál az előzőekhez hasonló elemzésekre tekintettel két alapfokú műveltséget biztosító tanulócsoport, illetve két szakképzés megszerzését biztosító tanulócsoport fejlesztése indokolt. A fejlesztések, a megszűnések a szakminisztériumok, s az adott önkormányzat képviselő testületének egybehangzó álláspontja alapján történtek, a szükséges konszenzusok megszülettek, a szakminisztérium értesítését a finanszírozó minisztérium megkapta. Meglátásom szerint a megszüntetéseket illetően a képviselő testületeknek véleménynyilvánítási jogot célszerű biztosítani, mivel itt alapvetően magasabb szintű közösségi feladatról van szó, és a normatíva 100%-ban lefedi a szükségletet. Egyébként ezeket az eljárási szabályokat törvényben kell rögzíteni. A változások átvezetése, illetve a változások hatása a 1/c. sz. mellékletben, eltérés az alapkalkulációhoz viszonyítva blokkban (fekete háttér, fehér betűk) kísérhető figyelemmel. A könnyebb figyelemmel kísérhetőség érdekében a tranzakciós adatok, illetve a táblázat jobb alsó sarkában az eltérések összegei ki vannak vastagítva, illetve sötétebb háttérrel vannak kiemelve, s ez minden további mellékletre is igaz. A változások természetesen a csoport átlagban érvényesülő normatívával vannak finanszírozva, ennek eredményeként a hagyományos módszer szerint a kihatás: "A" önkormányzatnál; 20

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére A NAPIREND SORSZÁMA: 2. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának felülvizsgálata E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P Í T Ó O K I R A T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT 1. A költségvetési szerv hivatalos neve: Fekete István Általános Iskola és Szakiskola A költségvetési szerv székhelye: 2230 Gyömrő,

Részletesebben

Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 E L Ő T E R J E S Z T É S

Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 E L Ő T E R J E S Z T É S Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 Ügyiratszám: 134-7/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 29-i ülésére Tárgy: 2014. évi

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

Beszámoló a Mátrai Önkormányzati Társulás Tevékenységéről

Beszámoló a Mátrai Önkormányzati Társulás Tevékenységéről Mátrai Önkormányzati Társulás Elnöke, 3145 Mátraterenye Kossuth út 178. Társult települési önkormányzat polgármestere Szám: /2015/I. Beszámoló a Mátrai Önkormányzati Társulás Tevékenységéről Készült: a

Részletesebben

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára

Tárgy : Javaslat az önkormányzat évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat Polgármesterétől 3432 Emőd, Kossuth tér 1. Tel.: 46/476-206 Ikt.sz.:5996/2012. Tárgy : Javaslat az önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Emőd Város Önkormányzat

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 24-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 24-i soros ülésére 3. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 24-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Csabdi Község Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének

Részletesebben

Alapító okirat. (Egységes szerkezetben)

Alapító okirat. (Egységes szerkezetben) Alapító okirat (Egységes szerkezetben) Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (a továbbiakban: Ötv.) 10. (1) bek. g) pontja, az államháztartásról

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje

Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje Költségvetési szervek tevékenysége Költségvetés alrendszerek gazdálkodása, szerkezeti rendje 1 Jogszabályi háttér 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról

Részletesebben

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt

Civil szervezetek gazdálkodása. ÁROP-1.1.18-2012-2012-0002 Civil szervezetek működési környezetének javítása kiemelt projekt Civil szervezetek gazdálkodása Civil szervezetek gazdálkodása Alapfogalmak Gazdálkodó tevékenység [Ectv. 2. 10.]: A civil szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére eredményt gyakorló gazdasági

Részletesebben

Önköltség-számítási szabályzata

Önköltség-számítási szabályzata Területi Gondozási Központ Püspökladány Önköltség-számítási szabályzata Hatályos: -tól. készítette: Az intézmény adatai: Intézmény neve: Területi Gondozási Központ székhelye: Püspökladány Rákóczi. 4. Törzskönyvi

Részletesebben

Munkaanyag, a kormány álláspontját nem tükrözi. A Kormány /2007. (...) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról

Munkaanyag, a kormány álláspontját nem tükrözi. A Kormány /2007. (...) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról 1. számú melléklet a./2007. sz. kormány- előterjesztéshez A Kormány /2007. (....) Korm. rendelete az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő támogatásáról A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

Részletesebben

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL. Alapító okirat

DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL. Alapító okirat - 1 - DUNASZIGET KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL Alapító okirat Dunasziget Község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az

Részletesebben

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása

Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Pedagógiai szakmai szolgáltatáshoz kapcsolódó programok megvalósítása Támogatás mértéke: 1.497.500 Ft. A program célja a pedagógusok továbbképzése, szakmai munkaközösségek mûködtetése a kistérségi tanulmányi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Tiszalök Város Önkormányzat képviselő-testülete 2012. március 1-i ülésének. 2./a. számú napirendi pontjához.

E L Ő T E R J E S Z T É S. Tiszalök Város Önkormányzat képviselő-testülete 2012. március 1-i ülésének. 2./a. számú napirendi pontjához. E L Ő T E R J E S Z T É S Tiszalök Város Önkormányzat képviselő-testülete 2012. március 1-i ülésének 2./a. számú napirendi pontjához. A Városi Önkormányzat 2012. évi költségvetési rendeletének elfogadásához.

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 31-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 31-i rendes ülésére 11. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. október 31-i rendes ülésére Tárgy: Az intézményfenntartó társulások munkaszervezeti, az

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest, Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a többször módosított - 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról, a költségvetési

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

4/2013. (III. 14.) önkormányzati

4/2013. (III. 14.) önkormányzati Murony Község Önkormányzata 5672 Murony Földvári u.1. Tel, fax: 66/427-369. 4/2013. (III. 14.) számú önkormányzati Murony Község Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről Murony, 2013. március 13. Fekete

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1. KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.. napirendi pont KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSA Tisztelt

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzati Képviselő-testületének 10/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelete Németbánya Község Önkormányzat 2013.

Németbánya Község Önkormányzati Képviselő-testületének 10/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelete Németbánya Község Önkormányzat 2013. Németbánya Község Önkormányzati Képviselő-testületének 10/2013.(IX.27.) önkormányzati rendelete Németbánya Község Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 1/2013.(III.25.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

TANULMÁNY. Feladatfinanszírozás az önkormányzatok gazdálkodásában. Készült: 1995. Készítette: Pálfi András

TANULMÁNY. Feladatfinanszírozás az önkormányzatok gazdálkodásában. Készült: 1995. Készítette: Pálfi András TANULMÁNY Feladatfinanszírozás az önkormányzatok gazdálkodásában. Készült: 1995 Készítette: Pálfi András Megjelent: Pénzügyi Szemle 1995/7. szám, Magyar Közigazgatás 1995/9. szám Tartalomjegyzék: 1. ÖNKORMÁNYZAT:

Részletesebben

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS. Tiszaújváros Város Önkormányzata I. félévi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról

KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS. Tiszaújváros Város Önkormányzata I. félévi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS, JELENTÉS Tiszaújváros Város Önkormányzata 2013. I. félévi költségvetési beszámolójának felülvizsgálatáról 2013. augusztus KÖNYVVIZSGÁLÓI ÉRTÉKELÉS Tiszaújváros Város Önkormányzata

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

12. Napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 24-i soros ülésére

12. Napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének november 24-i soros ülésére 12. Napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. november 24-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Csabdi Község Önkormányzat 2016. évi költségvetési rendeletének

Részletesebben

zárszámadási rendelete

zárszámadási rendelete Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. ( III.27.) számú zárszámadási rendelete az Önkormányzat 2013. évi költségvetésének végrehajtásáról Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal XI. Miniszterelnökség Kormányzati Ellenőrzési Hivatal I. A célok meghatározása, felsorolása Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. (1) bekezdés 17. pontjában kapott

Részletesebben

Előterjesztés Az önkormányzat 2015. évi költségvetésére

Előterjesztés Az önkormányzat 2015. évi költségvetésére Előterjesztés Az önkormányzat 2015. évi költségvetésére A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991.

Részletesebben

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012.(II.10.) rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről.

Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012.(II.10.) rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről. Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012.(II.10.) rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről. Ágfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő -testület)

Részletesebben

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat és a költségvetési szervek együttes évi 7/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet végrehajtását:

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat és a költségvetési szervek együttes évi 7/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet végrehajtását: Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2016. (IV.28.) számú RENDELETE a Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata és intézményei 2015. évi összevont költségvetésének

Részletesebben

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) 56/2010.(II. 12.) csornai kt.h. 2. számú melléklete Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3

I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, október 3 I. Alternatív finanszírozási stratégiák Sopron, 2012. október 3 TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0019 A Kaposvári Egyetem tudományos képzési tevékenységeinek és szakmai műhelyeinek fejlesztése Számvitel az államháztartásban

Részletesebben

A költségvetés főbb adatai

A költségvetés főbb adatai 3/2008. /II.25../ sz. KT. RENDELET Monostorpályi Község Önkormányzatának 2008. évi költségvetésére Monostorpályi Község Önkormányzati Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.

Részletesebben

Önkormányzatok finanszírozása, feladatfinanszírozás a évben

Önkormányzatok finanszírozása, feladatfinanszírozás a évben 2013-tól új feladat-ellátási rendszer Forrásszabályozás átalakítása 2014-ben folytatódik a feladatalapú finanszírozás, első év tapasztalatai szerinti finomhangolások elvégzése, 2013. évi kiegészítő források

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata 2. sz. melléklet a 114/2009. (VIII. 27.) sz. KT. határozathoz. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala alapító okirata /egységes szerkezetben / Kardoskút Község Önkormányzata

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2014. (V.5.) önkormányzati rendelete

Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2014. (V.5.) önkormányzati rendelete Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (V.5.) önkormányzati rendelete a 2013. évi költségvetés végrehajtásáról és a pénzmaradvány megállapításáról Letenye Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2011.(VIII.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2011.(VIII.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2011.(VIII.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Demecser Város Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 2/2011.(II.15) rendeletének módosításáról Demecser

Részletesebben

Tisztelet Képviselő-testület!

Tisztelet Képviselő-testület! Tisztelet Képviselő-testület! Putnok Város Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendelet-tervezetének felülvizsgálatát elvégeztem. A költségvetés előterjesztése a polgármester, a költségvetési rendelet-tervezet

Részletesebben

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(III.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 5/2012. (II.6.) önkormányzati rendelet módosításáról Bocskaikerti

Részletesebben

(1) Az önkormányzat költségvetési szervei az alábbiak: Egyek Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Tárkányi Béla Könyvtár és Művelődési Ház

(1) Az önkormányzat költségvetési szervei az alábbiak: Egyek Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Tárkányi Béla Könyvtár és Művelődési Ház Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015. ( IV.30.) számú zárszámadási rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról Az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Monostorapáti község Önkormányzati Képviselőtestületének február 3.-i ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s. Monostorapáti község Önkormányzati Képviselőtestületének február 3.-i ülésére. E l ő t e r j e s z t é s Monostorapáti község Önkormányzati Képviselőtestületének 2016. február 3.-i ülésére. Tárgy: Önkormányzat 2016. évi költségvetése Előadó: Takács Péter polgármester 2 Tisztelt Képviselőtestület!

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2015. (II.11.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL Hort Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (II.11.) önkormányzati

Részletesebben

A Társulás évi összesített bevételeinek előirányzatai megtalálhatók az 1. számú melléklet 1. számú táblázatában.

A Társulás évi összesített bevételeinek előirányzatai megtalálhatók az 1. számú melléklet 1. számú táblázatában. KAPUVÁR-BELEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.. napirendi pont KAPUVÁR-BELEDI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSA A 2014. évi költségvetés összeállításánál

Részletesebben

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI IRODÁJA ALAPITÓ OKIRATA Sásdi Többcélú Kistérségi Társulást, mint alapító a Kistérségi Iroda elnevezésű költségvetési szervét az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

Beszámoló a évi költségvetés végrehajtásáról

Beszámoló a évi költségvetés végrehajtásáról Vilonya Község Önkormányzat Polgármesterétől 8181. Berhida, Veszprémi u. 1-3. Tisztelt Képviselő-testület! Beszámoló a 2015. évi költségvetés végrehajtásáról Az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 13-i ülése 3. napirendi pontjához. Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete február 13-i ülése 3. napirendi pontjához. Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2017. február 13-i ülése 3. napirendi pontjához Velem községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. évi költségvetéséről Az államháztartásról szóló 2011.évi

Részletesebben

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Dr. Cseke László kamarai tag könyvvizsgáló, engedély szám: 001430. 7400 Kaposvár, Kazinczy F. u. 36. tel/fax:82-427-456, 06-30-288-54-23, e-mail:kondit@t-online.hu FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS SZEKSZÁRD

Részletesebben

Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének 3/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról

Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének 3/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének 3/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a 2014. évi költségvetés végrehajtásáról Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi

Részletesebben

Homokmégy Községi Önkormányzat képviselőtestület 1/2008.(II.28.) Ör.számú rendelete az Önkormányzat 2008.évi költségvetéséről

Homokmégy Községi Önkormányzat képviselőtestület 1/2008.(II.28.) Ör.számú rendelete az Önkormányzat 2008.évi költségvetéséről 1 Homokmégy Községi Önkormányzat képviselőtestület 1/2008.(II.28.) Ör.számú rendelete az Önkormányzat 2008.évi költségvetéséről Homokmégy Községi Önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló

Részletesebben

H a t á r o z a t t e r v e z e t NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012. ( ) h a t á r o z a t a

H a t á r o z a t t e r v e z e t NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012. ( ) h a t á r o z a t a H a t á r o z a t t e r v e z e t NYÍRMADA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2012. ( ) h a t á r o z a t a Patay István Általános Iskola alapítói okiratáról Módosító Okirat Nyírmada Város Önkormányzat

Részletesebben

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből.

Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből. J E G Y Z Ő K Ö N Y V I K I V O N A T Készült Polgárdi Város Képviselő-testületének 2011. május 30. napján tartott testületi ülésének jegyzőkönyvéből. POLGÁRDI VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 77/2011.(V.30.)ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2016. május 25-i ülésére Nyílt ülésen tárgyalandó

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési

Részletesebben

a évi költségvetésről

a évi költségvetésről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete a 2015. évi költségvetésről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének március 30-i ülésére

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének március 30-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 30-i ülésére Tárgy: A nevelési intézményekben alkalmazandó intézményi térítési díjakról, valamint a gyermekétkeztetés

Részletesebben

1. Az önkormányzat költségvetési létszámkerete és a költségvetés teljesítése

1. Az önkormányzat költségvetési létszámkerete és a költségvetés teljesítése Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2014. (V. 19.) önkormányzati rendelete a 2013. évi zárszámadásról és a pénzmaradvány felosztásáról Budapest Főváros XIV. Kerület

Részletesebben

Kétvölgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(V.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról

Kétvölgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(V.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról Kétvölgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(V.05.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2013. évi zárszámadásáról Kétvölgy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám: 1-11-2/2014. Sorszám: 4. ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27. napján tartandó ülésére

Részletesebben

1. Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak főösszege, a hiány mértéke

1. Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak főösszege, a hiány mértéke Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének /2016. (II.16.) önkormányzati rendelete Decs Nagyközség Önkormányzata 2016. évi költségvetéséről Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az

Részletesebben

/tervezet/ A rendelet 3. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

/tervezet/ A rendelet 3. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: AZ ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8/2012. (IV. 23.) RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL SZÓLÓ 1/2011. (I. 31.) SZÁMÚ RENDELETÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL /tervezet/ Atkár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

1. Az önkormányzat költségvetési létszámkerete és a költségvetés teljesítése

1. Az önkormányzat költségvetési létszámkerete és a költségvetés teljesítése Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2012. (VI.1.) önkormányzati rendelete a 2011. évi zárszámadásról és a pénzmaradvány felosztásáról Budapest Főváros XIV. Kerület

Részletesebben

Képviselő-testületének 1/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat évi költségvetéséről

Képviselő-testületének 1/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat évi költségvetéséről LÖVŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 1/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről Lövő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között!

Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! Ne tegyen különbséget az állam a különféle iskolafenntartók között! 2015. május A Civilek a költségvetésről projektet támogatja a Nyílt Társadalom Intézet. Mi a kérdés? Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak,

Részletesebben

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3 / 2011 / (II. 10.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3 / 2011 / (II. 10.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3 / 2011 / (II. 10.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

Előterjesztés Nemti Község Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről

Előterjesztés Nemti Község Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről Előterjesztés Nemti Község Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről

Részletesebben

a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére

a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére 3. napirend Zalahaláp Község Önkormányzat Polgármesterétől 8308 Zalahaláp, Petőfi tér 4. Szám: 2/162-3/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. február 10.-i nyilvános, soros ülésére

Részletesebben

Tiszaderzs Községi Önkormányzat Polgármestere 5243 Tiszaderzs, Fő út 19. Tel.: 59/ ;

Tiszaderzs Községi Önkormányzat Polgármestere 5243 Tiszaderzs, Fő út 19. Tel.: 59/ ; Tiszaderzs Községi Önkormányzat Polgármestere 5243 Tiszaderzs, Fő út 19. Tel.: 59/535-354; e-mail: hivatal@phderzs.t-online.hu ELŐTERJESZTÉS az Önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójára Tisztelt

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak fő összegei 2..

A rendelet hatálya 1.. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak fő összegei 2.. Mátramindszent Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2011.(II. 18. ) számú r e n d e l e t e az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről. Mátramindszent Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

1 Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (III.08.) Ök.sz. rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről

1 Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (III.08.) Ök.sz. rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről 1 Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (III.08.) Ök.sz. rendelete az Önkormányzat 2010. évi költségvetéséről Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Államháztartásról

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete február 27-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete február 27-i ülésére Tárgy: A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása Előkészítette: dr. Uhrin Anna aljegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető Igazgatási Osztály Sápi András intézményi referens Véleményező

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a 2012. évi költségvetés I. félévi teljesítéséről

TÁJÉKOZTATÓ. a 2012. évi költségvetés I. félévi teljesítéséről Társult Önkormányzatok Együtt Segítőszolgálata 2373, Áchim u. 6. Telefon: 06-29/367-236, fax: 06-29/567-090 e-mail: segitoszolgalat@gmail.com 737-23/2012 Tisztelt Társulási Tanács! TÁJÉKOZTATÓ a 2012.

Részletesebben

Jászkiséri Polgármesteri Hivatal 5137 Jászkisér, Fő út 7. E-mail: jaszkiser@vnet.hu Tel.: 57/550-130 Fax: 57/550-120 Előterjesztés A napirend címe, tárgy: Az előterjesztő megnevezése: Jászkisér Városi

Részletesebben

J A V A S L A T. az Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.14.) önkormányzati rendelet módosítására

J A V A S L A T. az Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.14.) önkormányzati rendelet módosítására Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Dolniczky Lászlóné vezető-főtanácsos J A V A S L A T az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 3/2014. (II.14.) önkormányzati rendelet módosítására

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II. 11.) önkormányzati rendelete Ercsi Város Önkormányzat évi költségvetéséről

Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II. 11.) önkormányzati rendelete Ercsi Város Önkormányzat évi költségvetéséről 1 Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2015. (II. 11.) önkormányzati rendelete Ercsi Város Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2010. (V.03) önkormányzati rendelete

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2010. (V.03) önkormányzati rendelete Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2010. (V.03) önkormányzati rendelete az önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények ának teljesítéséről Budaörs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Pék László, polgármester (Kékkút): Megállapítom, hogy Kékkút Képvisel -testülete határozatképes.

Pék László, polgármester (Kékkút): Megállapítom, hogy Kékkút Képvisel -testülete határozatképes. JEGYZ KÖNYV Készült: K vágóörs Község Önkormányzata Képvisel -testülete, Kékkút Község Önkormányzata Képvisel -testülete 2013. június 25-én 16: 00 órakor megtartott együttes testületi ülésér l. Az ülés

Részletesebben

Szarvas Város Önkormányzata 25/2009. (IX.25.) rendelete A fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről

Szarvas Város Önkormányzata 25/2009. (IX.25.) rendelete A fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről Szarvas Város Önkormányzata 25/2009. (IX.25.) rendelete A fenntartásában működő közoktatási intézmények ának teljesítéséről Szarvas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

(1) Az 1. melléklet A oszloptól, F oszlop 7 sorától 124 soráig, meghatározott részletességgel hagyja jóvá. 2.

(1) Az 1. melléklet A oszloptól, F oszlop 7 sorától 124 soráig, meghatározott részletességgel hagyja jóvá. 2. Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testületének 9/2014. (IV.30.) számú önkormányzati rendelete Kétegyháza Nagyközség a zárszámadásáról 1 Kétegyháza Nagyközség Képviselő-testülete a Kétegyháza Nagyközség költségvetésének

Részletesebben

Az önkormányzat vagyona a 2012. évi mérleg alapján 123.110 e. forint. Az összevont zárómérleget a 6. számú melléklet tartalmazza.

Az önkormányzat vagyona a 2012. évi mérleg alapján 123.110 e. forint. Az összevont zárómérleget a 6. számú melléklet tartalmazza. Marcaltő Község Önkormányzata Képviselőtestületének 4/2013.(IV.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei 2012. évi zárszámadásáról és pénzmaradvány jóváhagyásáról Marcaltő Község Önkormányzati

Részletesebben

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT 1. számú melléklet a 3/2013.(I.22.) sz. határozathoz A 103/2012.(VI.25.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ELFOGADOTT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT A 103/2012.(VI.25.) számú határozattal elfogadott alapító okirat

Részletesebben

Monostorpályi Község Önkormányzatának

Monostorpályi Község Önkormányzatának Monostorpályi Község Önkormányzatának KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI ÉS BESZÁMOLÁSI SZABÁLYZATA 2012.-től I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok

Részletesebben

Változásban az önkormányzati ifjúságügy

Változásban az önkormányzati ifjúságügy Változásban az önkormányzati ifjúságügy Téglásy Kristóf főosztályvezető 2011. október 13. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Ifjúságügyi Főosztály Tartalom Bevezető Jelenlegi szabályozás ifjúságügyi vonatkozásai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete májusi ülésére

ELŐTERJESZTÉS Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete májusi ülésére Csanytelek Község Önkormányzata Polgármesterétől Csanytelek Község Önkormányzata J e g y z ő j é t ő l 852/2014. 6647. Csanytelek, Volentér János tér 2.sz. 63/578-510; fax: 63/578-517; E-mail: csanytelek@csanytelek.hu,

Részletesebben

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA 31.sz. melléklet a 10/2010. (1.18.) számú határozathoz SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4)

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL JEGYZŐJE 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Képviselő-testületének 2013. májusi r e n d k í v ü l

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/

ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/ ALAPÍTÓ OKIRAT /egységes szerkezetben/ 1. Költségvetési szerv neve: Dunavecse Város Polgármesteri Hivatal * 2. Költségvetési szerv székhelye: Dunavecse, Fő út. 43. Telephelye: Dunavecse, Báthory u. 6.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselőtestületének szeptember 2-án megtartott munkaterv szerinti rendes üléséről

Jegyzőkönyv. Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselőtestületének szeptember 2-án megtartott munkaterv szerinti rendes üléséről Jegyzőkönyv Készült Dömös Község Önkormányzat Képviselőtestületének 2009. szeptember 2-án megtartott munkaterv szerinti rendes üléséről Jelen vannak: Novák Lajos polgármester Dénes Kálmánné alpolgármester

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu 4. napirendi pont Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu Ügyiratszám: 16-48/2015. Előterjesztő: Németh Balázs polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/ :37/ :

Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/ :37/ : Kerekharaszt Község Polgármesterétől : 3009 Kerekharaszt, Bimbó utca 2. : 37/541-434 :37/541-433 : polgarmester@kerekharaszt.hu /2016. Előkészítésben közreműködött: Ludányi Brigitta köznevelési referens

Részletesebben