Térségi és megyei szakképzési koordináció

Átírás

1 Térségi és megyei szakképzési koordináció december

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Baranya megye szakképzésének helyzete Gazdasági háttér Munkaerő-piaci helyzet Oktatási helyzet A. A tanulólétszám alakulása B. Az intézményrendszer, képzési struktúra jellemzői C. Szerkezeti változások a szakképzés intézményrendszerében A regionális fejlesztési és képzési bizottságok A térségi integrált szakképző központok jellemzői A szakképzés szervezési társulás II. SWOT analízis Baranya megye szakképzésének helyzetéről III. A szakképzés térségi koordinációjának lehetőségei (javaslatok) A koordináció indokai A koordinációs tevékenység során megvalósítandó fontosabb feladatok, projektek Kiemelt projekt közreműködés a szakképzés fejlesztéséért Összefoglalás

3 Bevezetés A Baranya Megyei Önkormányzat decemberében pályázatot nyújtott be Baranya paktum Partnerség a baranyai foglalkoztatásai helyzet javításáért megnevezéssel az Országos foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA). A pályázat nyert. A pályázatban, projektben az önkormányzat vállalta a Baranya megye foglalkoztatási stratégiája valamint a Baranya megye képzési stratégiája alapján elősegíti azt, hogy a fejlesztések koncentrálódjanak, csökkenjen az erőforrások szétforgácsolása és azt, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az 50 év feletti munkanélküliekre, az alacsony iskolai végzettségű nőkre, a roma származású munkavállalókra és a pályakezdőkre. A fenti célok elérése érdekében 4 alprojekt kerül megvalósításra, melyek a következők: 1. A területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) 2. A megyei önkormányzat intézményrendszerének, a megye intézményrendszerének bekapcsolása a Paktum tevékenységeibe 3. Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése 4. a szakképzés térségi koordinációja A támogatási szerződés alapján a célok megvalósításának elősegítése érdekében a fenti 4 darab alprojekt megalapozására kerül sor tanulmány formájában. A következőkben a szakképzés térségi koordináció alprojektünk megalapozását szolgáló tanulmány olvasható. 3

4 I. Baranya megye szakképzésének helyzete 1. Gazdasági háttér A Dél-Dunántúl az ország gazdaságilag kevésbé fejlett régiói közé tartozik, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék az országos átlag 69,4%-át teszi ki, ezzel a hét régió közül a 4. helyet foglalja el. A gazdaság súlypontjának eltolódását jól mutatja, hogy a kilencvenes évektől mindinkább mérséklődött a termelőágak súlya és egyre jobban előtérbe került a szolgáltatási szektor. A régió gazdaságában továbbra is jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak. A régió ipari fejletlenségét jelzi az is, hogy az ország évi ipari termelésének mindössze 4,2%-a származott a Dél-Dunántúlról. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték a Dél-Dunántúlon csupán 44%-a volt az országos átlagnak, a régiók körében itt a legalacsonyabb ez a mutató. Ez az arányszám Baranyában mindössze 38,6%-os volt. A működő vállalkozások ágazati összetétele eltér az országostól, régiónkban a mezőgazdasági vállalkozások részaránya 6%-os, duplája az országos átlagnak (3%). A kereskedelem, és a szálláshely, vendéglátás területén tevékenykedők súlyaránya is 1-1%-kal magasabb. 4

5 A működő vállalkozások száma gazdasági ág szerint megyénként év 1 mezőgazd. ipar épitőip. kereskedelem szálláshely szállítás pénzügyi ingatl.gazd.szolg. oktatás eű. egyéb Tolna 6 10,2 12,3 23,1 5 4,4 4 21,4 3,1 3,5 7 Somogy 7,2 7,7 10,8 23 7,7 5,2 4,3 20 3,3 3,6 7,2 Baranya 4,2 8,2 10,8 21,9 4,7 4,8 4,1 26 4,4 4,1 6,8 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az Operatív Program egyik fő projektjeként szerepel az Európa Kulturális Főváros 2010 program megvalósítása, amely Pécs város és környéke turisztikai, szellemi és kulturális értékeit egyesíti és összefogja egy nagy egésszé. A program megvalósítása által fellendülhet, tovább erősödhet, és nemzetközi hírűvé válhat e térség kulturális és konferencia turizmusa, képzőművészete, oktatása és nem utolsó sorban bor és gasztronómiai turizmusa. Megyénk gazdaságának teljesítménye jelentősen elmarad az ország fejlett területeinek teljesítménye mögött. Versenyképességének növelése érdekében összehangolt intézkedésekre van szükség. Új, de a megyében jó adottságokkal rendelkező tudás-intenzív, innovatív ágazatok fejlesztése mellett nem szabad megfeledkezni a hagyományos ágazatok erősítéséről sem. 1 KSH évkönyve STADAT-táblák, Idősoros adatok 5

6 A fejlődés érdekében segíteni kell a korszerű technológia alkalmazását és az e szektorokban működő vállalkozások piacképességét javító termék- és technológiai innovációs folyamatok terjedését, támogatni kell az oktatási és szakképzési kínálat és a kereslet közötti összhang megteremtését, hogy megfelelő minőségű munkaerő álljon rendelkezésre a régióban. Az Operatív Program egyik fő projektjeként szerepel az Európa Kulturális Főváros 2010 program megvalósítása, amely Pécs város és környéke turisztikai, szellemi és kulturális értékeit egyesíti és összefogja egy nagy egésszé. A program megvalósítása által fellendülhet, tovább erősödhet, és nemzetközi hírűvé válhat e térség kulturális és konferencia turizmusa, képzőművészete, oktatása és nem utolsó sorban bor és gasztronómiai turizmusa. A fejlesztési programok által felvázolt tervek és stratégiák megvalósítása nagyban hozzájárulhat a térség gazdasági felzárkóztatásához. Azonban tudnunk kell, hogy mindez csak egy lassú folyamat eredményeként jöhet létre, amelyhez biztosítani kell a szükséges alapfeltételeket: az infrastruktúra és a tőke mellett kiemelten fontos a szakértelem, a humán erőforrás a szakképzett munkaerő. 2. Munkaerő-piaci helyzet A foglalkoztatottak száma a IV. negyedéves adatok alapján a éves lakosság köréből fő a megyében. Az 51,2%-os megyei foglalkoztatási ráta az országos átlag alatta marad (56,4%). Az alkalmazottak megoszlását gazdasági áganként elemezve a régióban a feldolgozóiparban dolgoznak a legtöbben 21%, ezt követi 6

7 a kereskedelem 13%-kal, majd az oktatás 11%-kal. Az alkalmazottak egytizede a közigazgatásban tevékenykedik, 9% pedig az egészségügy területén. Az építőipar munkásai 7%-ot, a mezőgazdaság, a szállítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások 6-6%-ot tesznek ki. Legkisebb részarányú (1%) a pénzügyi közvetítés területén dolgozók hányada. Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása megyénként év Mezőgazd. Bányászat Feldolgozóipar Vill.e Építőipar Keresked. Szállásh. Szállítás Pénzügyi Ing.ü.,gazd.szolg. Közig. Oktatás Egészségü. Egyéb Tolna 6,6 22,6 6 7,3 12,1 2,4 6,7 1,2 6,6 9,7 8,2 8,3 2,2 Somogy 7,2 19,9 2 6,5 13,4 4,5 1,2 6,5 4,7 11,9 9,4 9,5 3,1 Baranya 5,7 19,8 2,4 6,1 14,3 3,6 6,3 1,4 6,6 9,2 12,9 8,6 2,8 0% 20% 40% 60% 80% 100% A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségét tekintve a Dél-Dunántúlon - arányaiban Baranyára is igaz - foglalkoztatottak 15,8%-a legfeljebb általános iskolát végzett, 34,3%-a érettségivel nem, de középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik (szakmunkás), 31,8%-a érettségizett, 17,3%-a pedig felsőfokú végzettségű. Ezek az arányszámok nagymértékben eltérnek a munkaképes korú lakosság iskolázottság szerinti adataitól, ugyanis az elhelyezkedésnél általánosságban nagyon jelentős előnnyel jár a magasabb képzettség, és óriási hátrányt jelent az iskolázatlanság. Ez általánosságban érvényes. 7

8 A foglalkoztatottak szakképesítést igénylő foglalkozásait 2 vizsgálva azt látjuk, hogy legtöbben az eladók vannak, őket a lakatosok követik, de már jóval kevesebben. A gyakoriság tekintetében a szakmák sorában a kőművesek következnek. Jelentős munkaerő-piaci ellentmondásra utal, hogy a lakatos szakma a hiányszakmák közé tartozik, hasonlóan a kőműveshez. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából egyik legfontosabb tényező az iskolai végzettség. Komoly problémát jelez, hogy a régió területén nyilvántartott álláskeresők 45,6%-a ( fő) legfeljebb 8 osztályt végzett (7,7% fő még az általános iskolát sem fejezte be). A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya 32,5%-os volt, 18,1%-a középiskolában szerzett érettségivel, 3,5%-a felsőfokú végzettséggel keresett munkát. Az utóbbiak számának növekedése meghaladta Baranyában a 13%-ot. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a Dél-Dunántúlon és évben átlagosan 8. ált. alatt 8 ált szakmunkásképző szakközépisk.techn. gimn. főisk.egyet. Tolna Somogy Baranya % 20% 40% 60% 80% 100% 2 KSH belső adatközlése alapján 8

9 A nyilvántartott álláskeresők között átlagosan 9,1% volt a pályakezdő fiatal, arányuk az előző évihez képest kis mértékben csökkent. A pályakezdők kétötöde csak maximum általános iskolát végzet, de 7%-uk felsőfokú végzettsége ellenére sem talált álláslehetőséget. Az álláskeresők közül legtöbben eladó szakképzettséggel szeretnének elhelyezkedni, másodsorban az irodai adminisztrátorként állást vállalók vannak sokan. Ez után következnek a felszolgálók, a kőművesek és a lakatosok. A sorrendben következő foglalkozások: a szabó, varrónő, modellkészítő, a festők, vagyonőrök, szakácsok, bútorasztalosok, gépjárműszerelők, villanyszerelők. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban a segédmunkások vannak a legtöbben, őket az egyéb őrök, majd a tehergépkocsi vezetők követik. A munkaadók által bejelentett állások között első helyen az eladó szerepel, ezután következik a lakatos szakma. Sorrendben következik az irodai adminisztrátor, húsfeldolgozó, hegesztő, kőművesek, felszolgálók. Az egyéb gépek- és berendezések szerelőire is jelentős igény van Baranyában. Már itt meg kell jegyezni, hogy az új OKJ egyes volt betanított munkás munkakörökhöz szakképesítést rendel hozzá. Kettőt érdemes az utóbbi gondolat kapcsán kiemelni a gépgyártósori-gépkezelő, gépszerelő szakképesítésen belül található több rész-szakképesítés közül a finomgyártósori gépkezelő, gépszerelő rész-szakképesítést és a gyártósori munkás rész-szakképesítést. A munkaadók által bejelentett állások szakmáiban általában álláskeresők száma sokszorosan meghaladja az állásbejelentések 9

10 számát, sok esetben még sem találnak egymásra a kínálat és a kereslet. Ennek okai: - A magyar munkavállalók mobilitása nagyon alacsony. - A munkaerő kereslet zöme a nagyobb településeken, megyeszékhelyeken jelentkezik, a tömegközlekedés-, a nagy foglalkoztatók által üzemeltetett munkás-járatok hiánya miatt a munkahely megközelítése nehézségekbe ütközik. A munkáltatók egy része az utazás költségeit sem szívesen téríti meg. - A pályakezdő álláskeresők esetében a gyakorlatot hiányolják. - A szakmai ismeretek elavultak az idősebbek esetében. - Sok probléma forrása, hogy a segélyezési rendszer miatt a szakembernek megéri a segély mellett feketén, adómentesen dolgozni. A munkalehetőség hiánya, illetve az alacsonyabb jövedelmek miatt a megyéből erős az elvándorlás. A jelenség különösen erős a fiatal és szakképzett csoportokon belül. A szakképzett, magasan kvalifikált munkaerő megtartása bővülő elhelyezkedési lehetőségekkel, új munkahelyek teremtésével lehetséges. A munkaerő-piaci, gazdasági és felnőttképzési szervezetek együttműködésén alapuló szolgáltatási rendszer alkalmas a munkaerő-piaci igények gyors előrejelzésére és hatékonyan támogatja a munkavállalók elhelyezkedését. Ugyancsak a szervezetek koordinált működtetésével fokozható a munkaerőpiacról kiszoruló, hátrányos helyzetű munkavállalók, inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja is. A munkavállalást támogató térségi közösségi és szociális szolgáltatások, valamint az atipikus foglalkoztatási 10

11 formák növelhetik a hátrányos helyzetű kistérségekben élők mobilitását, munkavállalási esélyeit. A legfontosabb kihívás, a fejlődési pályára állás fő kritériuma, hogy saját eltartó képességének erősítése érdekében jelentős fejlesztések, befektetések, munkahelyteremtés célterületévé váljon. Ennek egyik legfontosabb erőforrás-feltétele az elegendő számú és a szükséges kompetenciákkal rendelkező munkaerő, különösen a szakképzettek és a felsőfokúak körében. A szükséges humán erőforrás rendelkezésre bocsátásához az oktatás és szakképzés rendszerének jelentős fejlesztésére van szükség. A mobilitás romlása és az oktatási feladat-ellátási helyek számának csökkenése következtében az intézményekhez való hozzáférés, az elérhetőség nehezebbé válik. Ugyanakkor az alacsony születésszám következtében nem elegendő a munkaerő-piac ellátásához a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő kompetenciájú, válogatott, az eddigi csatornák mentén képződő munkaerő mennyisége. Csökkenti ezt a forrást az is, hogy a régió munkaerőmegtartó képessége gyenge, az országosan is kurrensnek számító szakmákban az elvándorlás lényeges tényező. 3. Oktatási helyzet Az oktatási kapacitás jelenti a régió egyik legfontosabb tartalékát, kitörési irányát. A jövőt ugyanis a fejlesztési lehetőségek határozzák meg. Ennek előfeltétele, hogy olyan képzettségű munkaerő álljon rendelkezésre, amelyre a regionális munkaerőpiacnak szüksége van, illetőleg olyan gazdaságfejlődés 11

12 jöjjön létre, amely bővülő munkaerő-keresletet támaszt az itt tanuló fiatalok iránt. A jogszabályi környezet 1993 óta alapvetően meghatározott a közoktatásról szóló LXXIX., valamint a szakképzésről szóló LXXVI. törvény és ezek végrehajtási rendeletei által. A fenntartóknak és intézményeiknek folyamatos odafigyelést és többlet-tevékenységet jelentett az állandóan változó, gyarapodó jogszabályok előírásainak követése. A jobbító szándék ellenére ez a helyzet természetesen nem mindig volt kedvező azoknak az alapvető tevékenységeknek, amelyek a tanulók oktatását és nevelését hivatottak szolgálni. A szakképzés egyik, sok éve felismert és hangoztatott problémája, hogy funkciója alapvetően a regionális munkaerőpiac szolgálata, mégis a regionális tervezésnek és politikának a fenntartói viszonyok miatt csekély a lehetősége. A. A tanulólétszám alakulása A gimnázium és szakközépiskola nappali tagozatán tanulók létszáma az 1990/91-es tanévtől napjainkig közel egyenletes, mintegy 10%-os emelkedést mutat országos és regionális vonatkozásban is. Ennél jelentősebb emelkedés van a gimnáziumi létszámban. A rendszer vesztese a szakiskola, a régióban kétharmadára esett vissza a létszám. A középfokon kezdők létszámának csökkenést - az idő előre haladásával - jól mutatja az alábbi népességi létszámot mutató grafikon is. 12

13 -14 év alatti éves éves éves 60 év fellettiek % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Az iskolák illetve az egyes évfolyamok létszámadatait vizsgálva jelentős fogyás állapítható meg úgy régiós, mint országos szinten. Megdöbbentő a fogyás. Az iskoláskorú népesség számának várható alakulása Magyarországon évesek évesek évesek Lineáris (15-19 évesek)

14 A népesség várható alakulása a Dél-dunántúli régióban Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Várható tanulólétszámok a középfokon Baranyában Baranya/ GimnáziumSzakközépisk. Szakiskola Pécsi 51% 29% 20% Középiskola 70 % 2006/ / / / / / / / / / / / / / / /

15 Mennyiségében elégséges lesz így a belépő humánerőforrás? Változatlan struktúrában kihasználatlanná, feleslegessé válhat a képzési kapacitás (osztálytermek, tanárok, oktatók) egy része. A fogyás természetesen nem csak szakiskolai vonatkozásban várható, ez bekövetkezik a gimnáziumokban és szakközépiskolákban is. Nem képzelhető el az, hogy anélkül biztosítható a hagyományos értelembe vett szakmunkás utánpótlás, hogy az érettségit adó középiskolák beiskolázási arányain adminisztratív úton nem kellene változtatást végrehajtani. A jól felkészült szakemberek biztosítása érdekében a szakközépiskola beiskolázási arány megváltoztatását, csökkentését nem látom célszerűnek, tehát a gimnáziumokba történő beiskolázási arányt kell csökkenteni. A csökkentés nem eredményezheti a felsőfokú beiskolázás ellehetetlenítését, viszont elősegítheti, hogy kevesebb középfokú tanulmányát befejezett szakképzetlen regisztráltassa magát a Munkaügyi Központ kirendeltségein. (Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv 2007/2008) 15

16 Az előző ábrán jól látható az utóbbi évtizedekben végbement munkaerő-piaci szempontból negatív változás: a gimnáziumok és szakközépiskolák térnyerése mellett felére csökkent a szakiskolai tanulók száma. Mint ahogy a korábbi diagrammokból jól láthatjuk, Baranyában az eltelt 4 évben nem változott a helyzet a gimnáziumi tanulók arányát illetően. Legjelentősebb mértékben Pécsen, de a megyében is aránytalanul magas volt a gimnáziumi tanulók aránya. A 2007/2008-as tanévben ez a baranyai középfokú iskolásoknak több mint 42%-át tette ki. Baranyában majdnem annyian jártak gimnáziumba, mint a másik két megyében összesen. Ez természetesen azt is jelentette, hogy az intézmények a szükséges tanulólétszám biztosítása érdekében olyan tanulókat is felvettek, akik kevésbé voltak alkalmasak az elméleti ismeretek magas szintű elsajátítására. A gimnáziumok ilyen szintű népszerűségében bizonyára olyan körülmények is közrejátszottak, mint Pécs egyetemi központi szerepe, illetve az a tény, hogy 2008-ban a jelentkezők már több mint 90%-a felvételt nyert a felsőoktatású intézményekbe. B. Az intézményrendszer, képzési struktúra jellemzői Baranyára is jellemző volt a szakképzést országosan jellemző szétaprózott intézményi szerkezet. Ezt a szétaprózottságot mutatja a következő diagram. 16

17 A szakképzés feladat-ellátási helyeinek száma 2005/ DD Régió Szakiskola 59 Speciális 16 szakiskola Szakközépiskola 95 Szakképzés 170 összesen Szakiskola Speciális szakiskola Szakközépiskol a Szakképzés összesen Tovább bonyolította a helyzetet a fenntartói sokszínűség. E két meghatározó tényező valószínűleg azt is eredményezte, hogy sem munkaerőpiac résztvevői, sem az iskolát választók nem rendelkeztek kellő információkkal a pályaválasztást illetően től további bővülés következett be a szakközépiskolai oktatásban. Az országos oktatáspolitikának megfelelően az iskolák fenntartói újabb osztályok indításával kísérelték meg növelni az érettségizettek arányát. A valós munkaerő-piaci igényektől eltávolodó iskolarendszerben a szakmai színvonal megőrzése egyre nehezebbé vált. A megye szakképzési struktúrájában az országos trendeknek megfelelően meghatározó a szolgáltatóipar jelenléte. A legtöbben kereskedelmi, vendéglátó ipari és szállodaipari szakmákban tanultak. Hasonlóképpen jelentős volt a diákok száma az építőipari ismereteket oktató intézményekben is. Elgondolkodtató, hogy ennek ellenére az építőipari ágazat állandó szakemberhiánnyal küzd. A kor slágerszakmájának számító informatikai képzések (különösen a felhasználói szint) is nagyobb részarányt képviseltek a szakmastruktúrában. Közepes számú érdeklődőt vonzott a túrizmus 17

18 és az egészségügy. Az elmúlt évek legnagyobb vesztese a rendszerváltást követő évekhez hasonlóan a fémipar. A tanulóknak 5%-a sem választotta a mechanika, fémmunka, elektromosság, energia szakterületet. A megye iskoláinak képzési kínálatában most is vannak párhuzamosságok, de ezek felszámolása a szülők anyagi helyzetének romlásával (másik településen való taníttatás költségei) egyre nehezebb. Ennek következménye lehet, hogy a jövőben jelentősen befolyásolja a szakmaválasztást az iskola közelsége. A gyakorlati képzésben is tovább éltek azok a problémák, amelyek a rendszerváltás éveit jellemezték. Néhány pozitív példa ellenére még mindig nem sikerült olyan mértékben kihelyezni a gyakorlati oktatást a gazdaság színtereire, mint az kívánatos lenne. Jelentős számban megmaradtak az iskolai tanműhelyek, amelynek természetesen pozitívumai is vannak. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a moduláris képzés bevezetésével milyen esélyei vannak a kisvállalkozók által foglalkoztatott tanulónak a megfelelően egymásra épülő modulok elsajátítására. A szakközépiskolás tanulók számának és arányának magas szinten tartása az érettségizők számának emelkedését eredményezte. Ez volt az egyik legjelentősebb közoktatás-politikai cél. Összhangban van azzal a társadalmi elvárással és érdekkel, a szülők és a tanulók igényével, hogy hosszabb távon is emelkedjen az érettségit adó képzésben résztvevők száma. A középiskolai oktatás expanziója középtávon folytatódik. A szakközépiskolai oktatásban a feladat ellátási helyek számának, a tanulók létszámának valamint az osztályok számának növekvő tendenciája az utóbbi évben megtört. A 13. és magasabb évfolyamos tanulók az érettségihez, illetve a középiskolai 18

19 végzettséghez kötött szakképzésben vesznek részt. Számuk kis mértékben hullámzó, 2005-ben fő volt, ami csökkenő tendenciát jelez. A felsőfokú szakképzés bővülő kínálata, és a felsőoktatásban továbbtanulás preferálásának elszívó hatása már megjelent. Megítélésünk szerint a jelenlegi munkaerő-piaci elvárásokhoz képest még túl gyorsan, túl magasra szaladt az érettségit adó képzések aránya, túlságosan is leértékelődött a szakképzés (már csak azért is, mert ez a kettő, tehát az érettségi és a szakképzés még nem kapcsolódott össze eléggé a tanulói életpályastratégiákban). A szakképzés struktúrájának átalakítása a szakiskolai oktatás területén is az elmúlt másfél évtizedben nem modellváltással, hanem az iskolák új típusú képző intézményekké történő alakításával történt. A középfokú szakképzés rendszer problémáit melyek lényegében abból adódtak, hogy a képzés nincs szinkronban a munkaerő-piac igényével, egyidejűleg drága és pazarló nem sikerült orvosolni ben elkezdődött a térségi integrált szakképző központok létesítése. A beruházások és fejlesztések ben fejeződtek be. Hatását Baranya megyében a 2007/2008-as tanévtől, a PANNON-TISZK működésének érdemi megkezdésétől voltak várhatók. Ez azonban jogszabályi hiányosságoknak köszönhetően is alig érzékelhető. A szakiskolai évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció folyik. A szakiskolai oktatás fejlesztését indokolja az, hogy egyre nagyobb számban kerülnek be gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltségű, nehezen nevelhető, szociális szempontból hátrányos helyzetű és túlkoros tanulók az iskolába. A magas követelményszintet sokan nem tudják 19

20 teljesíteni, ezért kimaradnak vagy lemorzsolódnak. A gazdaság visszajelzése szerint sok esetben a piacképes tudás hiánya rontja a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési esélyeit. A szakképzés teljes rendszerének: szervezeti, oktatás-tartalmi, módszertani, tárgyi, finanszírozási, minőségfejlesztési stb. fejlesztésének folytatatása indokolt. Normatíva-vezérelt szakképzést folytatnak a gimnáziumoktól az általános iskolákig a közoktatás intézményei. Ennek természetes következménye, hogy nem alakult ki a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési struktúra, valamint hogy a normatíva-vezérelt képzési kínálat mellett nincs és nem is lehet elegendő gyakorlati képzőhely a foglalkoztatók által megkövetelt kompetenciafejlesztéshez. Az országos szakképzési struktúrára jellemző legfőbb hiányosságok: - Nincs a szakképzést folytatók között koordináció, nem épült ki ennek intézményrendszere, aminek következtében a rendszer nem működtethető költség-hatékonyan - Alapvető jellemző az információhiány: mind a képzők, mind a szakképzést igénybevevők oldaláról jelentős az információs deficit. Az alacsony végzettségűek arányának csökkentését elsősorban a szakképzettek javára kell csökkenteni, mert a munkaerőpiacon itt van a legnagyobb hiány. Ezzel ellentétes, a szakképzett munkaerő biztosításánál új, de ellentmondásos tendencia a felsőoktatás erős térfoglalása a felsőfokú szakképzéssel. A munkaerő-piaci jelzések, fogadtatás szerint nem az érettségi utáni szakképzés megszerzésére kell a hangsúlyt helyezni, hanem az alap 31, 33-as kódszámú 20

21 képzésekre. Az ilyen végzettséggel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya növekszik a munkaerőpiacon. A speciális szakiskolai osztályok indítása másfél évtizedes múltra tekint vissza azokban az iskolákban, ahol a fogyatékkal élőket nevelik, oktatják. Folyamatosan bővülő képzési kínálatuk a továbbtanulás szempontjából előnyös és vonzó a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mert esélyt teremt a munkába álláshoz. A szakiskolai képzés egyértelműen a legnagyobb vesztese a rendszerváltás utáni struktúraváltozásnak. Míg a 90-es években a szakiskolai képzés több mint felét tette ki a középfokú képzés szereplőinek, addig ma részesedése igen jelentősen csökkent. A szakiskolai oktatást jellemzően ma már csak azok választják, akik nem kerültek be a középiskolákba, illetve azokból kimaradtak. A szakképző intézmények képzési szerkezetének kialakításakor, vagy megváltoztatásakor a fentiek mellett még több igényt is ki kell elégíteniük. Ilyenek a szülők -, az iskolafenntartók elképzelései, a helyi társadalmi csoportok érdekeinek való megfelelés, olyan struktúra, hogy lehetőleg minél több tanuló megtalálhassa benne kiteljesedésének lehetőségét. A tanulók és a szülők megítélése szerint az érettségi egyre fontosabb szerepet tölt be. Úgy vélik, hogy érettségi után lehetővé válik a továbbtanulás a felsőfokú intézményekben, ha ez nem megy, akkor is középszintű (technikus) munkaköröket lehet majd ellátni. Hasonló a helyzet az érettségi utáni szakképzésbe kerülő fiatalokkal, akik többsége már nem akar szakmunkásként fizikai munkát végezni. 21

22 C. Szerkezeti változások a szakképzés intézményrendszerében A regionális fejlesztési és képzési bizottságok A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény rendelkezik a regionális fejlesztési és képzési bizottságok összetételéről és működéséről. Ennek értelmében a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményező és javaslattevő regionális testületként működik. Feladati: - Dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról. - Dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait. - Javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/ intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására, - Együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. - Javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára. 22

23 - Fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, - Javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre. - Ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat. - Figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát. - Javaslatot tesz az adott régióban a szakképesítéseknek a hiányszakképesítések körébe történő sorolására. A Bizottság összetétele is változott a rendelet 2007-ben történt módosítása szerint. Az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák, az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács, a regionális munkaügyi tanács, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (régiónként egy-egy), valamint a szakképzést folytató intézmények fenntartói (három) képviselőiből áll. A bizottság elnökét, társelnökét, valamint tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra. A társelnök személyét a gazdasági kamarák közös javaslata alapján kérik fel januárjában kellett újjá alakítani a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat. 23

24 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a szakképzés feladatainak regionális megszervezése címszó alatt részletezi a regionális fejlesztési és képzési bizottságok feladatát a munkaerőpiaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában: a.) kidolgozza a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, b.) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, c.) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d.) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, e.) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, f.) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. A Bizottság feladata tehát, hogy minden év szeptember végére határozza meg a régiós beiskolázás kereteit, szakmaszerkezetét. A Bizottság döntését a szakképzési társulásoknak végre kell hajtani. Ez jelentős beavatkozás az iskolák életébe az eddigiekhez képest. A feladat túl nagynak tűnt, a bizottságok késve, csak áprilisra álltak fel. Adatok, kutatás még nem volt, mely a szeptemberi döntést megalapozhatta volna. Ebben a helyzetben nem csoda, ha a sok 24