Térségi és megyei szakképzési koordináció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Térségi és megyei szakképzési koordináció"

Átírás

1 Térségi és megyei szakképzési koordináció december

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Baranya megye szakképzésének helyzete Gazdasági háttér Munkaerő-piaci helyzet Oktatási helyzet A. A tanulólétszám alakulása B. Az intézményrendszer, képzési struktúra jellemzői C. Szerkezeti változások a szakképzés intézményrendszerében A regionális fejlesztési és képzési bizottságok A térségi integrált szakképző központok jellemzői A szakképzés szervezési társulás II. SWOT analízis Baranya megye szakképzésének helyzetéről III. A szakképzés térségi koordinációjának lehetőségei (javaslatok) A koordináció indokai A koordinációs tevékenység során megvalósítandó fontosabb feladatok, projektek Kiemelt projekt közreműködés a szakképzés fejlesztéséért Összefoglalás

3 Bevezetés A Baranya Megyei Önkormányzat decemberében pályázatot nyújtott be Baranya paktum Partnerség a baranyai foglalkoztatásai helyzet javításáért megnevezéssel az Országos foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA). A pályázat nyert. A pályázatban, projektben az önkormányzat vállalta a Baranya megye foglalkoztatási stratégiája valamint a Baranya megye képzési stratégiája alapján elősegíti azt, hogy a fejlesztések koncentrálódjanak, csökkenjen az erőforrások szétforgácsolása és azt, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az 50 év feletti munkanélküliekre, az alacsony iskolai végzettségű nőkre, a roma származású munkavállalókra és a pályakezdőkre. A fenti célok elérése érdekében 4 alprojekt kerül megvalósításra, melyek a következők: 1. A területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) 2. A megyei önkormányzat intézményrendszerének, a megye intézményrendszerének bekapcsolása a Paktum tevékenységeibe 3. Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése 4. a szakképzés térségi koordinációja A támogatási szerződés alapján a célok megvalósításának elősegítése érdekében a fenti 4 darab alprojekt megalapozására kerül sor tanulmány formájában. A következőkben a szakképzés térségi koordináció alprojektünk megalapozását szolgáló tanulmány olvasható. 3

4 I. Baranya megye szakképzésének helyzete 1. Gazdasági háttér A Dél-Dunántúl az ország gazdaságilag kevésbé fejlett régiói közé tartozik, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék az országos átlag 69,4%-át teszi ki, ezzel a hét régió közül a 4. helyet foglalja el. A gazdaság súlypontjának eltolódását jól mutatja, hogy a kilencvenes évektől mindinkább mérséklődött a termelőágak súlya és egyre jobban előtérbe került a szolgáltatási szektor. A régió gazdaságában továbbra is jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak. A régió ipari fejletlenségét jelzi az is, hogy az ország évi ipari termelésének mindössze 4,2%-a származott a Dél-Dunántúlról. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték a Dél-Dunántúlon csupán 44%-a volt az országos átlagnak, a régiók körében itt a legalacsonyabb ez a mutató. Ez az arányszám Baranyában mindössze 38,6%-os volt. A működő vállalkozások ágazati összetétele eltér az országostól, régiónkban a mezőgazdasági vállalkozások részaránya 6%-os, duplája az országos átlagnak (3%). A kereskedelem, és a szálláshely, vendéglátás területén tevékenykedők súlyaránya is 1-1%-kal magasabb. 4

5 A működő vállalkozások száma gazdasági ág szerint megyénként év 1 mezőgazd. ipar épitőip. kereskedelem szálláshely szállítás pénzügyi ingatl.gazd.szolg. oktatás eű. egyéb Tolna 6 10,2 12,3 23,1 5 4,4 4 21,4 3,1 3,5 7 Somogy 7,2 7,7 10,8 23 7,7 5,2 4,3 20 3,3 3,6 7,2 Baranya 4,2 8,2 10,8 21,9 4,7 4,8 4,1 26 4,4 4,1 6,8 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az Operatív Program egyik fő projektjeként szerepel az Európa Kulturális Főváros 2010 program megvalósítása, amely Pécs város és környéke turisztikai, szellemi és kulturális értékeit egyesíti és összefogja egy nagy egésszé. A program megvalósítása által fellendülhet, tovább erősödhet, és nemzetközi hírűvé válhat e térség kulturális és konferencia turizmusa, képzőművészete, oktatása és nem utolsó sorban bor és gasztronómiai turizmusa. Megyénk gazdaságának teljesítménye jelentősen elmarad az ország fejlett területeinek teljesítménye mögött. Versenyképességének növelése érdekében összehangolt intézkedésekre van szükség. Új, de a megyében jó adottságokkal rendelkező tudás-intenzív, innovatív ágazatok fejlesztése mellett nem szabad megfeledkezni a hagyományos ágazatok erősítéséről sem. 1 KSH évkönyve STADAT-táblák, Idősoros adatok 5

6 A fejlődés érdekében segíteni kell a korszerű technológia alkalmazását és az e szektorokban működő vállalkozások piacképességét javító termék- és technológiai innovációs folyamatok terjedését, támogatni kell az oktatási és szakképzési kínálat és a kereslet közötti összhang megteremtését, hogy megfelelő minőségű munkaerő álljon rendelkezésre a régióban. Az Operatív Program egyik fő projektjeként szerepel az Európa Kulturális Főváros 2010 program megvalósítása, amely Pécs város és környéke turisztikai, szellemi és kulturális értékeit egyesíti és összefogja egy nagy egésszé. A program megvalósítása által fellendülhet, tovább erősödhet, és nemzetközi hírűvé válhat e térség kulturális és konferencia turizmusa, képzőművészete, oktatása és nem utolsó sorban bor és gasztronómiai turizmusa. A fejlesztési programok által felvázolt tervek és stratégiák megvalósítása nagyban hozzájárulhat a térség gazdasági felzárkóztatásához. Azonban tudnunk kell, hogy mindez csak egy lassú folyamat eredményeként jöhet létre, amelyhez biztosítani kell a szükséges alapfeltételeket: az infrastruktúra és a tőke mellett kiemelten fontos a szakértelem, a humán erőforrás a szakképzett munkaerő. 2. Munkaerő-piaci helyzet A foglalkoztatottak száma a IV. negyedéves adatok alapján a éves lakosság köréből fő a megyében. Az 51,2%-os megyei foglalkoztatási ráta az országos átlag alatta marad (56,4%). Az alkalmazottak megoszlását gazdasági áganként elemezve a régióban a feldolgozóiparban dolgoznak a legtöbben 21%, ezt követi 6

7 a kereskedelem 13%-kal, majd az oktatás 11%-kal. Az alkalmazottak egytizede a közigazgatásban tevékenykedik, 9% pedig az egészségügy területén. Az építőipar munkásai 7%-ot, a mezőgazdaság, a szállítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások 6-6%-ot tesznek ki. Legkisebb részarányú (1%) a pénzügyi közvetítés területén dolgozók hányada. Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása megyénként év Mezőgazd. Bányászat Feldolgozóipar Vill.e Építőipar Keresked. Szállásh. Szállítás Pénzügyi Ing.ü.,gazd.szolg. Közig. Oktatás Egészségü. Egyéb Tolna 6,6 22,6 6 7,3 12,1 2,4 6,7 1,2 6,6 9,7 8,2 8,3 2,2 Somogy 7,2 19,9 2 6,5 13,4 4,5 1,2 6,5 4,7 11,9 9,4 9,5 3,1 Baranya 5,7 19,8 2,4 6,1 14,3 3,6 6,3 1,4 6,6 9,2 12,9 8,6 2,8 0% 20% 40% 60% 80% 100% A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségét tekintve a Dél-Dunántúlon - arányaiban Baranyára is igaz - foglalkoztatottak 15,8%-a legfeljebb általános iskolát végzett, 34,3%-a érettségivel nem, de középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik (szakmunkás), 31,8%-a érettségizett, 17,3%-a pedig felsőfokú végzettségű. Ezek az arányszámok nagymértékben eltérnek a munkaképes korú lakosság iskolázottság szerinti adataitól, ugyanis az elhelyezkedésnél általánosságban nagyon jelentős előnnyel jár a magasabb képzettség, és óriási hátrányt jelent az iskolázatlanság. Ez általánosságban érvényes. 7

8 A foglalkoztatottak szakképesítést igénylő foglalkozásait 2 vizsgálva azt látjuk, hogy legtöbben az eladók vannak, őket a lakatosok követik, de már jóval kevesebben. A gyakoriság tekintetében a szakmák sorában a kőművesek következnek. Jelentős munkaerő-piaci ellentmondásra utal, hogy a lakatos szakma a hiányszakmák közé tartozik, hasonlóan a kőműveshez. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából egyik legfontosabb tényező az iskolai végzettség. Komoly problémát jelez, hogy a régió területén nyilvántartott álláskeresők 45,6%-a ( fő) legfeljebb 8 osztályt végzett (7,7% fő még az általános iskolát sem fejezte be). A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya 32,5%-os volt, 18,1%-a középiskolában szerzett érettségivel, 3,5%-a felsőfokú végzettséggel keresett munkát. Az utóbbiak számának növekedése meghaladta Baranyában a 13%-ot. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a Dél-Dunántúlon és évben átlagosan 8. ált. alatt 8 ált szakmunkásképző szakközépisk.techn. gimn. főisk.egyet. Tolna Somogy Baranya % 20% 40% 60% 80% 100% 2 KSH belső adatközlése alapján 8

9 A nyilvántartott álláskeresők között átlagosan 9,1% volt a pályakezdő fiatal, arányuk az előző évihez képest kis mértékben csökkent. A pályakezdők kétötöde csak maximum általános iskolát végzet, de 7%-uk felsőfokú végzettsége ellenére sem talált álláslehetőséget. Az álláskeresők közül legtöbben eladó szakképzettséggel szeretnének elhelyezkedni, másodsorban az irodai adminisztrátorként állást vállalók vannak sokan. Ez után következnek a felszolgálók, a kőművesek és a lakatosok. A sorrendben következő foglalkozások: a szabó, varrónő, modellkészítő, a festők, vagyonőrök, szakácsok, bútorasztalosok, gépjárműszerelők, villanyszerelők. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban a segédmunkások vannak a legtöbben, őket az egyéb őrök, majd a tehergépkocsi vezetők követik. A munkaadók által bejelentett állások között első helyen az eladó szerepel, ezután következik a lakatos szakma. Sorrendben következik az irodai adminisztrátor, húsfeldolgozó, hegesztő, kőművesek, felszolgálók. Az egyéb gépek- és berendezések szerelőire is jelentős igény van Baranyában. Már itt meg kell jegyezni, hogy az új OKJ egyes volt betanított munkás munkakörökhöz szakképesítést rendel hozzá. Kettőt érdemes az utóbbi gondolat kapcsán kiemelni a gépgyártósori-gépkezelő, gépszerelő szakképesítésen belül található több rész-szakképesítés közül a finomgyártósori gépkezelő, gépszerelő rész-szakképesítést és a gyártósori munkás rész-szakképesítést. A munkaadók által bejelentett állások szakmáiban általában álláskeresők száma sokszorosan meghaladja az állásbejelentések 9

10 számát, sok esetben még sem találnak egymásra a kínálat és a kereslet. Ennek okai: - A magyar munkavállalók mobilitása nagyon alacsony. - A munkaerő kereslet zöme a nagyobb településeken, megyeszékhelyeken jelentkezik, a tömegközlekedés-, a nagy foglalkoztatók által üzemeltetett munkás-járatok hiánya miatt a munkahely megközelítése nehézségekbe ütközik. A munkáltatók egy része az utazás költségeit sem szívesen téríti meg. - A pályakezdő álláskeresők esetében a gyakorlatot hiányolják. - A szakmai ismeretek elavultak az idősebbek esetében. - Sok probléma forrása, hogy a segélyezési rendszer miatt a szakembernek megéri a segély mellett feketén, adómentesen dolgozni. A munkalehetőség hiánya, illetve az alacsonyabb jövedelmek miatt a megyéből erős az elvándorlás. A jelenség különösen erős a fiatal és szakképzett csoportokon belül. A szakképzett, magasan kvalifikált munkaerő megtartása bővülő elhelyezkedési lehetőségekkel, új munkahelyek teremtésével lehetséges. A munkaerő-piaci, gazdasági és felnőttképzési szervezetek együttműködésén alapuló szolgáltatási rendszer alkalmas a munkaerő-piaci igények gyors előrejelzésére és hatékonyan támogatja a munkavállalók elhelyezkedését. Ugyancsak a szervezetek koordinált működtetésével fokozható a munkaerőpiacról kiszoruló, hátrányos helyzetű munkavállalók, inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja is. A munkavállalást támogató térségi közösségi és szociális szolgáltatások, valamint az atipikus foglalkoztatási 10

11 formák növelhetik a hátrányos helyzetű kistérségekben élők mobilitását, munkavállalási esélyeit. A legfontosabb kihívás, a fejlődési pályára állás fő kritériuma, hogy saját eltartó képességének erősítése érdekében jelentős fejlesztések, befektetések, munkahelyteremtés célterületévé váljon. Ennek egyik legfontosabb erőforrás-feltétele az elegendő számú és a szükséges kompetenciákkal rendelkező munkaerő, különösen a szakképzettek és a felsőfokúak körében. A szükséges humán erőforrás rendelkezésre bocsátásához az oktatás és szakképzés rendszerének jelentős fejlesztésére van szükség. A mobilitás romlása és az oktatási feladat-ellátási helyek számának csökkenése következtében az intézményekhez való hozzáférés, az elérhetőség nehezebbé válik. Ugyanakkor az alacsony születésszám következtében nem elegendő a munkaerő-piac ellátásához a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő kompetenciájú, válogatott, az eddigi csatornák mentén képződő munkaerő mennyisége. Csökkenti ezt a forrást az is, hogy a régió munkaerőmegtartó képessége gyenge, az országosan is kurrensnek számító szakmákban az elvándorlás lényeges tényező. 3. Oktatási helyzet Az oktatási kapacitás jelenti a régió egyik legfontosabb tartalékát, kitörési irányát. A jövőt ugyanis a fejlesztési lehetőségek határozzák meg. Ennek előfeltétele, hogy olyan képzettségű munkaerő álljon rendelkezésre, amelyre a regionális munkaerőpiacnak szüksége van, illetőleg olyan gazdaságfejlődés 11

12 jöjjön létre, amely bővülő munkaerő-keresletet támaszt az itt tanuló fiatalok iránt. A jogszabályi környezet 1993 óta alapvetően meghatározott a közoktatásról szóló LXXIX., valamint a szakképzésről szóló LXXVI. törvény és ezek végrehajtási rendeletei által. A fenntartóknak és intézményeiknek folyamatos odafigyelést és többlet-tevékenységet jelentett az állandóan változó, gyarapodó jogszabályok előírásainak követése. A jobbító szándék ellenére ez a helyzet természetesen nem mindig volt kedvező azoknak az alapvető tevékenységeknek, amelyek a tanulók oktatását és nevelését hivatottak szolgálni. A szakképzés egyik, sok éve felismert és hangoztatott problémája, hogy funkciója alapvetően a regionális munkaerőpiac szolgálata, mégis a regionális tervezésnek és politikának a fenntartói viszonyok miatt csekély a lehetősége. A. A tanulólétszám alakulása A gimnázium és szakközépiskola nappali tagozatán tanulók létszáma az 1990/91-es tanévtől napjainkig közel egyenletes, mintegy 10%-os emelkedést mutat országos és regionális vonatkozásban is. Ennél jelentősebb emelkedés van a gimnáziumi létszámban. A rendszer vesztese a szakiskola, a régióban kétharmadára esett vissza a létszám. A középfokon kezdők létszámának csökkenést - az idő előre haladásával - jól mutatja az alábbi népességi létszámot mutató grafikon is. 12

13 -14 év alatti éves éves éves 60 év fellettiek % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Az iskolák illetve az egyes évfolyamok létszámadatait vizsgálva jelentős fogyás állapítható meg úgy régiós, mint országos szinten. Megdöbbentő a fogyás. Az iskoláskorú népesség számának várható alakulása Magyarországon évesek évesek évesek Lineáris (15-19 évesek)

14 A népesség várható alakulása a Dél-dunántúli régióban Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Várható tanulólétszámok a középfokon Baranyában Baranya/ GimnáziumSzakközépisk. Szakiskola Pécsi 51% 29% 20% Középiskola 70 % 2006/ / / / / / / / / / / / / / / /

15 Mennyiségében elégséges lesz így a belépő humánerőforrás? Változatlan struktúrában kihasználatlanná, feleslegessé válhat a képzési kapacitás (osztálytermek, tanárok, oktatók) egy része. A fogyás természetesen nem csak szakiskolai vonatkozásban várható, ez bekövetkezik a gimnáziumokban és szakközépiskolákban is. Nem képzelhető el az, hogy anélkül biztosítható a hagyományos értelembe vett szakmunkás utánpótlás, hogy az érettségit adó középiskolák beiskolázási arányain adminisztratív úton nem kellene változtatást végrehajtani. A jól felkészült szakemberek biztosítása érdekében a szakközépiskola beiskolázási arány megváltoztatását, csökkentését nem látom célszerűnek, tehát a gimnáziumokba történő beiskolázási arányt kell csökkenteni. A csökkentés nem eredményezheti a felsőfokú beiskolázás ellehetetlenítését, viszont elősegítheti, hogy kevesebb középfokú tanulmányát befejezett szakképzetlen regisztráltassa magát a Munkaügyi Központ kirendeltségein. (Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv 2007/2008) 15

16 Az előző ábrán jól látható az utóbbi évtizedekben végbement munkaerő-piaci szempontból negatív változás: a gimnáziumok és szakközépiskolák térnyerése mellett felére csökkent a szakiskolai tanulók száma. Mint ahogy a korábbi diagrammokból jól láthatjuk, Baranyában az eltelt 4 évben nem változott a helyzet a gimnáziumi tanulók arányát illetően. Legjelentősebb mértékben Pécsen, de a megyében is aránytalanul magas volt a gimnáziumi tanulók aránya. A 2007/2008-as tanévben ez a baranyai középfokú iskolásoknak több mint 42%-át tette ki. Baranyában majdnem annyian jártak gimnáziumba, mint a másik két megyében összesen. Ez természetesen azt is jelentette, hogy az intézmények a szükséges tanulólétszám biztosítása érdekében olyan tanulókat is felvettek, akik kevésbé voltak alkalmasak az elméleti ismeretek magas szintű elsajátítására. A gimnáziumok ilyen szintű népszerűségében bizonyára olyan körülmények is közrejátszottak, mint Pécs egyetemi központi szerepe, illetve az a tény, hogy 2008-ban a jelentkezők már több mint 90%-a felvételt nyert a felsőoktatású intézményekbe. B. Az intézményrendszer, képzési struktúra jellemzői Baranyára is jellemző volt a szakképzést országosan jellemző szétaprózott intézményi szerkezet. Ezt a szétaprózottságot mutatja a következő diagram. 16

17 A szakképzés feladat-ellátási helyeinek száma 2005/ DD Régió Szakiskola 59 Speciális 16 szakiskola Szakközépiskola 95 Szakképzés 170 összesen Szakiskola Speciális szakiskola Szakközépiskol a Szakképzés összesen Tovább bonyolította a helyzetet a fenntartói sokszínűség. E két meghatározó tényező valószínűleg azt is eredményezte, hogy sem munkaerőpiac résztvevői, sem az iskolát választók nem rendelkeztek kellő információkkal a pályaválasztást illetően től további bővülés következett be a szakközépiskolai oktatásban. Az országos oktatáspolitikának megfelelően az iskolák fenntartói újabb osztályok indításával kísérelték meg növelni az érettségizettek arányát. A valós munkaerő-piaci igényektől eltávolodó iskolarendszerben a szakmai színvonal megőrzése egyre nehezebbé vált. A megye szakképzési struktúrájában az országos trendeknek megfelelően meghatározó a szolgáltatóipar jelenléte. A legtöbben kereskedelmi, vendéglátó ipari és szállodaipari szakmákban tanultak. Hasonlóképpen jelentős volt a diákok száma az építőipari ismereteket oktató intézményekben is. Elgondolkodtató, hogy ennek ellenére az építőipari ágazat állandó szakemberhiánnyal küzd. A kor slágerszakmájának számító informatikai képzések (különösen a felhasználói szint) is nagyobb részarányt képviseltek a szakmastruktúrában. Közepes számú érdeklődőt vonzott a túrizmus 17

18 és az egészségügy. Az elmúlt évek legnagyobb vesztese a rendszerváltást követő évekhez hasonlóan a fémipar. A tanulóknak 5%-a sem választotta a mechanika, fémmunka, elektromosság, energia szakterületet. A megye iskoláinak képzési kínálatában most is vannak párhuzamosságok, de ezek felszámolása a szülők anyagi helyzetének romlásával (másik településen való taníttatás költségei) egyre nehezebb. Ennek következménye lehet, hogy a jövőben jelentősen befolyásolja a szakmaválasztást az iskola közelsége. A gyakorlati képzésben is tovább éltek azok a problémák, amelyek a rendszerváltás éveit jellemezték. Néhány pozitív példa ellenére még mindig nem sikerült olyan mértékben kihelyezni a gyakorlati oktatást a gazdaság színtereire, mint az kívánatos lenne. Jelentős számban megmaradtak az iskolai tanműhelyek, amelynek természetesen pozitívumai is vannak. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a moduláris képzés bevezetésével milyen esélyei vannak a kisvállalkozók által foglalkoztatott tanulónak a megfelelően egymásra épülő modulok elsajátítására. A szakközépiskolás tanulók számának és arányának magas szinten tartása az érettségizők számának emelkedését eredményezte. Ez volt az egyik legjelentősebb közoktatás-politikai cél. Összhangban van azzal a társadalmi elvárással és érdekkel, a szülők és a tanulók igényével, hogy hosszabb távon is emelkedjen az érettségit adó képzésben résztvevők száma. A középiskolai oktatás expanziója középtávon folytatódik. A szakközépiskolai oktatásban a feladat ellátási helyek számának, a tanulók létszámának valamint az osztályok számának növekvő tendenciája az utóbbi évben megtört. A 13. és magasabb évfolyamos tanulók az érettségihez, illetve a középiskolai 18

19 végzettséghez kötött szakképzésben vesznek részt. Számuk kis mértékben hullámzó, 2005-ben fő volt, ami csökkenő tendenciát jelez. A felsőfokú szakképzés bővülő kínálata, és a felsőoktatásban továbbtanulás preferálásának elszívó hatása már megjelent. Megítélésünk szerint a jelenlegi munkaerő-piaci elvárásokhoz képest még túl gyorsan, túl magasra szaladt az érettségit adó képzések aránya, túlságosan is leértékelődött a szakképzés (már csak azért is, mert ez a kettő, tehát az érettségi és a szakképzés még nem kapcsolódott össze eléggé a tanulói életpályastratégiákban). A szakképzés struktúrájának átalakítása a szakiskolai oktatás területén is az elmúlt másfél évtizedben nem modellváltással, hanem az iskolák új típusú képző intézményekké történő alakításával történt. A középfokú szakképzés rendszer problémáit melyek lényegében abból adódtak, hogy a képzés nincs szinkronban a munkaerő-piac igényével, egyidejűleg drága és pazarló nem sikerült orvosolni ben elkezdődött a térségi integrált szakképző központok létesítése. A beruházások és fejlesztések ben fejeződtek be. Hatását Baranya megyében a 2007/2008-as tanévtől, a PANNON-TISZK működésének érdemi megkezdésétől voltak várhatók. Ez azonban jogszabályi hiányosságoknak köszönhetően is alig érzékelhető. A szakiskolai évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció folyik. A szakiskolai oktatás fejlesztését indokolja az, hogy egyre nagyobb számban kerülnek be gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltségű, nehezen nevelhető, szociális szempontból hátrányos helyzetű és túlkoros tanulók az iskolába. A magas követelményszintet sokan nem tudják 19

20 teljesíteni, ezért kimaradnak vagy lemorzsolódnak. A gazdaság visszajelzése szerint sok esetben a piacképes tudás hiánya rontja a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési esélyeit. A szakképzés teljes rendszerének: szervezeti, oktatás-tartalmi, módszertani, tárgyi, finanszírozási, minőségfejlesztési stb. fejlesztésének folytatatása indokolt. Normatíva-vezérelt szakképzést folytatnak a gimnáziumoktól az általános iskolákig a közoktatás intézményei. Ennek természetes következménye, hogy nem alakult ki a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési struktúra, valamint hogy a normatíva-vezérelt képzési kínálat mellett nincs és nem is lehet elegendő gyakorlati képzőhely a foglalkoztatók által megkövetelt kompetenciafejlesztéshez. Az országos szakképzési struktúrára jellemző legfőbb hiányosságok: - Nincs a szakképzést folytatók között koordináció, nem épült ki ennek intézményrendszere, aminek következtében a rendszer nem működtethető költség-hatékonyan - Alapvető jellemző az információhiány: mind a képzők, mind a szakképzést igénybevevők oldaláról jelentős az információs deficit. Az alacsony végzettségűek arányának csökkentését elsősorban a szakképzettek javára kell csökkenteni, mert a munkaerőpiacon itt van a legnagyobb hiány. Ezzel ellentétes, a szakképzett munkaerő biztosításánál új, de ellentmondásos tendencia a felsőoktatás erős térfoglalása a felsőfokú szakképzéssel. A munkaerő-piaci jelzések, fogadtatás szerint nem az érettségi utáni szakképzés megszerzésére kell a hangsúlyt helyezni, hanem az alap 31, 33-as kódszámú 20

21 képzésekre. Az ilyen végzettséggel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya növekszik a munkaerőpiacon. A speciális szakiskolai osztályok indítása másfél évtizedes múltra tekint vissza azokban az iskolákban, ahol a fogyatékkal élőket nevelik, oktatják. Folyamatosan bővülő képzési kínálatuk a továbbtanulás szempontjából előnyös és vonzó a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mert esélyt teremt a munkába álláshoz. A szakiskolai képzés egyértelműen a legnagyobb vesztese a rendszerváltás utáni struktúraváltozásnak. Míg a 90-es években a szakiskolai képzés több mint felét tette ki a középfokú képzés szereplőinek, addig ma részesedése igen jelentősen csökkent. A szakiskolai oktatást jellemzően ma már csak azok választják, akik nem kerültek be a középiskolákba, illetve azokból kimaradtak. A szakképző intézmények képzési szerkezetének kialakításakor, vagy megváltoztatásakor a fentiek mellett még több igényt is ki kell elégíteniük. Ilyenek a szülők -, az iskolafenntartók elképzelései, a helyi társadalmi csoportok érdekeinek való megfelelés, olyan struktúra, hogy lehetőleg minél több tanuló megtalálhassa benne kiteljesedésének lehetőségét. A tanulók és a szülők megítélése szerint az érettségi egyre fontosabb szerepet tölt be. Úgy vélik, hogy érettségi után lehetővé válik a továbbtanulás a felsőfokú intézményekben, ha ez nem megy, akkor is középszintű (technikus) munkaköröket lehet majd ellátni. Hasonló a helyzet az érettségi utáni szakképzésbe kerülő fiatalokkal, akik többsége már nem akar szakmunkásként fizikai munkát végezni. 21

22 C. Szerkezeti változások a szakképzés intézményrendszerében A regionális fejlesztési és képzési bizottságok A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény rendelkezik a regionális fejlesztési és képzési bizottságok összetételéről és működéséről. Ennek értelmében a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményező és javaslattevő regionális testületként működik. Feladati: - Dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról. - Dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait. - Javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/ intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására, - Együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. - Javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára. 22

23 - Fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, - Javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre. - Ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat. - Figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát. - Javaslatot tesz az adott régióban a szakképesítéseknek a hiányszakképesítések körébe történő sorolására. A Bizottság összetétele is változott a rendelet 2007-ben történt módosítása szerint. Az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák, az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács, a regionális munkaügyi tanács, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (régiónként egy-egy), valamint a szakképzést folytató intézmények fenntartói (három) képviselőiből áll. A bizottság elnökét, társelnökét, valamint tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra. A társelnök személyét a gazdasági kamarák közös javaslata alapján kérik fel januárjában kellett újjá alakítani a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat. 23

24 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a szakképzés feladatainak regionális megszervezése címszó alatt részletezi a regionális fejlesztési és képzési bizottságok feladatát a munkaerőpiaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában: a.) kidolgozza a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, b.) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, c.) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d.) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, e.) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, f.) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. A Bizottság feladata tehát, hogy minden év szeptember végére határozza meg a régiós beiskolázás kereteit, szakmaszerkezetét. A Bizottság döntését a szakképzési társulásoknak végre kell hajtani. Ez jelentős beavatkozás az iskolák életébe az eddigiekhez képest. A feladat túl nagynak tűnt, a bizottságok késve, csak áprilisra álltak fel. Adatok, kutatás még nem volt, mely a szeptemberi döntést megalapozhatta volna. Ebben a helyzetben nem csoda, ha a sok 24

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

Térségi és megyei szakképzési koordináció

Térségi és megyei szakképzési koordináció Térségi és megyei szakképzési koordináció 2008. december Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Baranya megye szakképzésének helyzete... 4 1. Gazdasági háttér... 4 2. Munkaerő-piaci helyzet... 6 3. Oktatási

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában

A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában A TISZK-ek szerepe a piacorientált szakképzés megvalósításában TISZK feladata gazdasághoz közeli, a munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök

Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök Bihall Tamás oktatási és képzési alelnök A gazdaságának jövőbeni helyzete nagymértékben függ a megfelelő szakember-utánpótlás biztosításától, ezért kulcsfontosságú feladat a gazdaság igényeihez igazodó,

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RFKB TEVÉKENYSÉGE

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RFKB TEVÉKENYSÉGE A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RFKB TEVÉKENYSÉGE RFKB tagjai: Delegáló szervezet fő OÉT-ban képviseleti joggal rendelkező munkáltatói szervezetek 9 OÉT-ban képviseleti joggal rendelkező munkavállalói szervezetek 6

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

xxx TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: xxx Térségi Integrált Szakképzõ Központ TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON

SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON SZAKKÉPZÉS, DUÁLIS KÉPZÉS MAGYARORSZÁGON Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2016. szeptember 16. A Duális képzés bevezetése Magyarországon 2010-2016 Új szakképzési politika: Munka alapú

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A szakképzés és a foglalkoztatás kapcsolatának aktuális kérdései. Szolnok szeptember 27.

A szakképzés és a foglalkoztatás kapcsolatának aktuális kérdései. Szolnok szeptember 27. A szakképzés és a foglalkoztatás kapcsolatának aktuális kérdései Szolnok 2010. szeptember 27. A gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek érvényesítése a szakképzésben A tervezéshez megvizsgálandó: Mekkora

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2010 2014 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j a n. f e b r. m á r c.

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége

Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége Az informatikai, ágazati képzési keretrendszer hazai fejlesztésének lehetősége Mlinarics József Magyar Tartalomipari Szövetség - Hírközlési Ágazati Párbeszéd Bizottság Informatikai szakképzés irányítás

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I

Az oktatási infrastruktúra I Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

TÁMOP / Projekt rendezvény Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások TÁMOP-1.4.4

TÁMOP / Projekt rendezvény Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások TÁMOP-1.4.4 A turisztikai vonzerő felhasználása foglalkoztatásra a Hajdúszoboszlói kistérségben" TÁMOP - 1.4.4-08/1-2009-0016 Projekt rendezvény 2010. 08. 04. Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások

Részletesebben

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek

Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Foglalkozást segítő kormányzati intézkedések, pályázati lehetőségek Ádám Sándor főosztályvezető Munkaerőpiaci Programok Főosztály Nemzetgazdasági Minisztérium Budapest, 2017. március 7. MUNKAERŐPIACI TRENDEK

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

szló szakmai igazgató

szló szakmai igazgató Térségi Integrált Szakképz pző Központok rendszere és s a szakképz pzés s jövőjej je 2009. november 3. Környei LászlL szló szakmai igazgató Politikai egyetértés a szakképzés fejlesztésében Előbb a FIDESZ

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

PÁLYAVÁLASZTÁS TISZTELT SZÜLŐK! TISZTELT PEDAGÓGUSOK!

PÁLYAVÁLASZTÁS TISZTELT SZÜLŐK! TISZTELT PEDAGÓGUSOK! PÁLYAVÁLASZTÁS 2016-2017. TISZTELT SZÜLŐK! TISZTELT PEDAGÓGUSOK! Gyermekeik, tanítványaik minél hatékonyabb pályaválasztását, az alábbi szervezetek támogatják, segítik, egymással együttműködésben: Tolna

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE

AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE AZ ÉLELMISZERIPAR MUNKAERŐPIACI HELYZETE Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Budapest, 2016. november 15. MIRŐL SZÓL AZ ELŐADÁS? Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

Az átalakított szakképzési rendszer jellemzői, működése november 16. Palotás József szakmai főigazgató-helyettes NSZFH

Az átalakított szakképzési rendszer jellemzői, működése november 16. Palotás József szakmai főigazgató-helyettes NSZFH Az átalakított szakképzési rendszer jellemzői, működése 2016. november 16. Palotás József szakmai főigazgató-helyettes NSZFH I. Szervezeti átalakítás szervezeti működés finomhangolása II. Változó képzési

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Tárgy: Beszámoló a Pápai Szakképzés-Szervezési Társulás tevékenységéről, az elnyert pályázatok megvalósításáról

Tárgy: Beszámoló a Pápai Szakképzés-Szervezési Társulás tevékenységéről, az elnyert pályázatok megvalósításáról PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 34. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2009. április 1-jei ülésére Tárgy: Beszámoló a Pápai Szakképzés-Szervezési

Részletesebben

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat 37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő középfokú közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az irányításában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben