Térségi és megyei szakképzési koordináció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Térségi és megyei szakképzési koordináció"

Átírás

1 Térségi és megyei szakképzési koordináció december

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Baranya megye szakképzésének helyzete Gazdasági háttér Munkaerő-piaci helyzet Oktatási helyzet A. A tanulólétszám alakulása B. Az intézményrendszer, képzési struktúra jellemzői C. Szerkezeti változások a szakképzés intézményrendszerében A regionális fejlesztési és képzési bizottságok A térségi integrált szakképző központok jellemzői A szakképzés szervezési társulás II. SWOT analízis Baranya megye szakképzésének helyzetéről III. A szakképzés térségi koordinációjának lehetőségei (javaslatok) A koordináció indokai A koordinációs tevékenység során megvalósítandó fontosabb feladatok, projektek Kiemelt projekt közreműködés a szakképzés fejlesztéséért Összefoglalás

3 Bevezetés A Baranya Megyei Önkormányzat decemberében pályázatot nyújtott be Baranya paktum Partnerség a baranyai foglalkoztatásai helyzet javításáért megnevezéssel az Országos foglalkoztatási Közalapítványhoz (OFA). A pályázat nyert. A pályázatban, projektben az önkormányzat vállalta a Baranya megye foglalkoztatási stratégiája valamint a Baranya megye képzési stratégiája alapján elősegíti azt, hogy a fejlesztések koncentrálódjanak, csökkenjen az erőforrások szétforgácsolása és azt, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az 50 év feletti munkanélküliekre, az alacsony iskolai végzettségű nőkre, a roma származású munkavállalókra és a pályakezdőkre. A fenti célok elérése érdekében 4 alprojekt kerül megvalósításra, melyek a következők: 1. A területi kohézió erősítése (kistérségi alpaktumok) 2. A megyei önkormányzat intézményrendszerének, a megye intézményrendszerének bekapcsolása a Paktum tevékenységeibe 3. Megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiacra jutásának elősegítése 4. a szakképzés térségi koordinációja A támogatási szerződés alapján a célok megvalósításának elősegítése érdekében a fenti 4 darab alprojekt megalapozására kerül sor tanulmány formájában. A következőkben a szakképzés térségi koordináció alprojektünk megalapozását szolgáló tanulmány olvasható. 3

4 I. Baranya megye szakképzésének helyzete 1. Gazdasági háttér A Dél-Dunántúl az ország gazdaságilag kevésbé fejlett régiói közé tartozik, az egy lakosra jutó bruttó hazai termék az országos átlag 69,4%-át teszi ki, ezzel a hét régió közül a 4. helyet foglalja el. A gazdaság súlypontjának eltolódását jól mutatja, hogy a kilencvenes évektől mindinkább mérséklődött a termelőágak súlya és egyre jobban előtérbe került a szolgáltatási szektor. A régió gazdaságában továbbra is jelentős szerepe van a mezőgazdaságnak. A régió ipari fejletlenségét jelzi az is, hogy az ország évi ipari termelésének mindössze 4,2%-a származott a Dél-Dunántúlról. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték a Dél-Dunántúlon csupán 44%-a volt az országos átlagnak, a régiók körében itt a legalacsonyabb ez a mutató. Ez az arányszám Baranyában mindössze 38,6%-os volt. A működő vállalkozások ágazati összetétele eltér az országostól, régiónkban a mezőgazdasági vállalkozások részaránya 6%-os, duplája az országos átlagnak (3%). A kereskedelem, és a szálláshely, vendéglátás területén tevékenykedők súlyaránya is 1-1%-kal magasabb. 4

5 A működő vállalkozások száma gazdasági ág szerint megyénként év 1 mezőgazd. ipar épitőip. kereskedelem szálláshely szállítás pénzügyi ingatl.gazd.szolg. oktatás eű. egyéb Tolna 6 10,2 12,3 23,1 5 4,4 4 21,4 3,1 3,5 7 Somogy 7,2 7,7 10,8 23 7,7 5,2 4,3 20 3,3 3,6 7,2 Baranya 4,2 8,2 10,8 21,9 4,7 4,8 4,1 26 4,4 4,1 6,8 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az Operatív Program egyik fő projektjeként szerepel az Európa Kulturális Főváros 2010 program megvalósítása, amely Pécs város és környéke turisztikai, szellemi és kulturális értékeit egyesíti és összefogja egy nagy egésszé. A program megvalósítása által fellendülhet, tovább erősödhet, és nemzetközi hírűvé válhat e térség kulturális és konferencia turizmusa, képzőművészete, oktatása és nem utolsó sorban bor és gasztronómiai turizmusa. Megyénk gazdaságának teljesítménye jelentősen elmarad az ország fejlett területeinek teljesítménye mögött. Versenyképességének növelése érdekében összehangolt intézkedésekre van szükség. Új, de a megyében jó adottságokkal rendelkező tudás-intenzív, innovatív ágazatok fejlesztése mellett nem szabad megfeledkezni a hagyományos ágazatok erősítéséről sem. 1 KSH évkönyve STADAT-táblák, Idősoros adatok 5

6 A fejlődés érdekében segíteni kell a korszerű technológia alkalmazását és az e szektorokban működő vállalkozások piacképességét javító termék- és technológiai innovációs folyamatok terjedését, támogatni kell az oktatási és szakképzési kínálat és a kereslet közötti összhang megteremtését, hogy megfelelő minőségű munkaerő álljon rendelkezésre a régióban. Az Operatív Program egyik fő projektjeként szerepel az Európa Kulturális Főváros 2010 program megvalósítása, amely Pécs város és környéke turisztikai, szellemi és kulturális értékeit egyesíti és összefogja egy nagy egésszé. A program megvalósítása által fellendülhet, tovább erősödhet, és nemzetközi hírűvé válhat e térség kulturális és konferencia turizmusa, képzőművészete, oktatása és nem utolsó sorban bor és gasztronómiai turizmusa. A fejlesztési programok által felvázolt tervek és stratégiák megvalósítása nagyban hozzájárulhat a térség gazdasági felzárkóztatásához. Azonban tudnunk kell, hogy mindez csak egy lassú folyamat eredményeként jöhet létre, amelyhez biztosítani kell a szükséges alapfeltételeket: az infrastruktúra és a tőke mellett kiemelten fontos a szakértelem, a humán erőforrás a szakképzett munkaerő. 2. Munkaerő-piaci helyzet A foglalkoztatottak száma a IV. negyedéves adatok alapján a éves lakosság köréből fő a megyében. Az 51,2%-os megyei foglalkoztatási ráta az országos átlag alatta marad (56,4%). Az alkalmazottak megoszlását gazdasági áganként elemezve a régióban a feldolgozóiparban dolgoznak a legtöbben 21%, ezt követi 6

7 a kereskedelem 13%-kal, majd az oktatás 11%-kal. Az alkalmazottak egytizede a közigazgatásban tevékenykedik, 9% pedig az egészségügy területén. Az építőipar munkásai 7%-ot, a mezőgazdaság, a szállítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások 6-6%-ot tesznek ki. Legkisebb részarányú (1%) a pénzügyi közvetítés területén dolgozók hányada. Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása megyénként év Mezőgazd. Bányászat Feldolgozóipar Vill.e Építőipar Keresked. Szállásh. Szállítás Pénzügyi Ing.ü.,gazd.szolg. Közig. Oktatás Egészségü. Egyéb Tolna 6,6 22,6 6 7,3 12,1 2,4 6,7 1,2 6,6 9,7 8,2 8,3 2,2 Somogy 7,2 19,9 2 6,5 13,4 4,5 1,2 6,5 4,7 11,9 9,4 9,5 3,1 Baranya 5,7 19,8 2,4 6,1 14,3 3,6 6,3 1,4 6,6 9,2 12,9 8,6 2,8 0% 20% 40% 60% 80% 100% A foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettségét tekintve a Dél-Dunántúlon - arányaiban Baranyára is igaz - foglalkoztatottak 15,8%-a legfeljebb általános iskolát végzett, 34,3%-a érettségivel nem, de középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik (szakmunkás), 31,8%-a érettségizett, 17,3%-a pedig felsőfokú végzettségű. Ezek az arányszámok nagymértékben eltérnek a munkaképes korú lakosság iskolázottság szerinti adataitól, ugyanis az elhelyezkedésnél általánosságban nagyon jelentős előnnyel jár a magasabb képzettség, és óriási hátrányt jelent az iskolázatlanság. Ez általánosságban érvényes. 7

8 A foglalkoztatottak szakképesítést igénylő foglalkozásait 2 vizsgálva azt látjuk, hogy legtöbben az eladók vannak, őket a lakatosok követik, de már jóval kevesebben. A gyakoriság tekintetében a szakmák sorában a kőművesek következnek. Jelentős munkaerő-piaci ellentmondásra utal, hogy a lakatos szakma a hiányszakmák közé tartozik, hasonlóan a kőműveshez. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából egyik legfontosabb tényező az iskolai végzettség. Komoly problémát jelez, hogy a régió területén nyilvántartott álláskeresők 45,6%-a ( fő) legfeljebb 8 osztályt végzett (7,7% fő még az általános iskolát sem fejezte be). A szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők aránya 32,5%-os volt, 18,1%-a középiskolában szerzett érettségivel, 3,5%-a felsőfokú végzettséggel keresett munkát. Az utóbbiak számának növekedése meghaladta Baranyában a 13%-ot. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása a Dél-Dunántúlon és évben átlagosan 8. ált. alatt 8 ált szakmunkásképző szakközépisk.techn. gimn. főisk.egyet. Tolna Somogy Baranya % 20% 40% 60% 80% 100% 2 KSH belső adatközlése alapján 8

9 A nyilvántartott álláskeresők között átlagosan 9,1% volt a pályakezdő fiatal, arányuk az előző évihez képest kis mértékben csökkent. A pályakezdők kétötöde csak maximum általános iskolát végzet, de 7%-uk felsőfokú végzettsége ellenére sem talált álláslehetőséget. Az álláskeresők közül legtöbben eladó szakképzettséggel szeretnének elhelyezkedni, másodsorban az irodai adminisztrátorként állást vállalók vannak sokan. Ez után következnek a felszolgálók, a kőművesek és a lakatosok. A sorrendben következő foglalkozások: a szabó, varrónő, modellkészítő, a festők, vagyonőrök, szakácsok, bútorasztalosok, gépjárműszerelők, villanyszerelők. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban a segédmunkások vannak a legtöbben, őket az egyéb őrök, majd a tehergépkocsi vezetők követik. A munkaadók által bejelentett állások között első helyen az eladó szerepel, ezután következik a lakatos szakma. Sorrendben következik az irodai adminisztrátor, húsfeldolgozó, hegesztő, kőművesek, felszolgálók. Az egyéb gépek- és berendezések szerelőire is jelentős igény van Baranyában. Már itt meg kell jegyezni, hogy az új OKJ egyes volt betanított munkás munkakörökhöz szakképesítést rendel hozzá. Kettőt érdemes az utóbbi gondolat kapcsán kiemelni a gépgyártósori-gépkezelő, gépszerelő szakképesítésen belül található több rész-szakképesítés közül a finomgyártósori gépkezelő, gépszerelő rész-szakképesítést és a gyártósori munkás rész-szakképesítést. A munkaadók által bejelentett állások szakmáiban általában álláskeresők száma sokszorosan meghaladja az állásbejelentések 9

10 számát, sok esetben még sem találnak egymásra a kínálat és a kereslet. Ennek okai: - A magyar munkavállalók mobilitása nagyon alacsony. - A munkaerő kereslet zöme a nagyobb településeken, megyeszékhelyeken jelentkezik, a tömegközlekedés-, a nagy foglalkoztatók által üzemeltetett munkás-járatok hiánya miatt a munkahely megközelítése nehézségekbe ütközik. A munkáltatók egy része az utazás költségeit sem szívesen téríti meg. - A pályakezdő álláskeresők esetében a gyakorlatot hiányolják. - A szakmai ismeretek elavultak az idősebbek esetében. - Sok probléma forrása, hogy a segélyezési rendszer miatt a szakembernek megéri a segély mellett feketén, adómentesen dolgozni. A munkalehetőség hiánya, illetve az alacsonyabb jövedelmek miatt a megyéből erős az elvándorlás. A jelenség különösen erős a fiatal és szakképzett csoportokon belül. A szakképzett, magasan kvalifikált munkaerő megtartása bővülő elhelyezkedési lehetőségekkel, új munkahelyek teremtésével lehetséges. A munkaerő-piaci, gazdasági és felnőttképzési szervezetek együttműködésén alapuló szolgáltatási rendszer alkalmas a munkaerő-piaci igények gyors előrejelzésére és hatékonyan támogatja a munkavállalók elhelyezkedését. Ugyancsak a szervezetek koordinált működtetésével fokozható a munkaerőpiacról kiszoruló, hátrányos helyzetű munkavállalók, inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja is. A munkavállalást támogató térségi közösségi és szociális szolgáltatások, valamint az atipikus foglalkoztatási 10

11 formák növelhetik a hátrányos helyzetű kistérségekben élők mobilitását, munkavállalási esélyeit. A legfontosabb kihívás, a fejlődési pályára állás fő kritériuma, hogy saját eltartó képességének erősítése érdekében jelentős fejlesztések, befektetések, munkahelyteremtés célterületévé váljon. Ennek egyik legfontosabb erőforrás-feltétele az elegendő számú és a szükséges kompetenciákkal rendelkező munkaerő, különösen a szakképzettek és a felsőfokúak körében. A szükséges humán erőforrás rendelkezésre bocsátásához az oktatás és szakképzés rendszerének jelentős fejlesztésére van szükség. A mobilitás romlása és az oktatási feladat-ellátási helyek számának csökkenése következtében az intézményekhez való hozzáférés, az elérhetőség nehezebbé válik. Ugyanakkor az alacsony születésszám következtében nem elegendő a munkaerő-piac ellátásához a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő kompetenciájú, válogatott, az eddigi csatornák mentén képződő munkaerő mennyisége. Csökkenti ezt a forrást az is, hogy a régió munkaerőmegtartó képessége gyenge, az országosan is kurrensnek számító szakmákban az elvándorlás lényeges tényező. 3. Oktatási helyzet Az oktatási kapacitás jelenti a régió egyik legfontosabb tartalékát, kitörési irányát. A jövőt ugyanis a fejlesztési lehetőségek határozzák meg. Ennek előfeltétele, hogy olyan képzettségű munkaerő álljon rendelkezésre, amelyre a regionális munkaerőpiacnak szüksége van, illetőleg olyan gazdaságfejlődés 11

12 jöjjön létre, amely bővülő munkaerő-keresletet támaszt az itt tanuló fiatalok iránt. A jogszabályi környezet 1993 óta alapvetően meghatározott a közoktatásról szóló LXXIX., valamint a szakképzésről szóló LXXVI. törvény és ezek végrehajtási rendeletei által. A fenntartóknak és intézményeiknek folyamatos odafigyelést és többlet-tevékenységet jelentett az állandóan változó, gyarapodó jogszabályok előírásainak követése. A jobbító szándék ellenére ez a helyzet természetesen nem mindig volt kedvező azoknak az alapvető tevékenységeknek, amelyek a tanulók oktatását és nevelését hivatottak szolgálni. A szakképzés egyik, sok éve felismert és hangoztatott problémája, hogy funkciója alapvetően a regionális munkaerőpiac szolgálata, mégis a regionális tervezésnek és politikának a fenntartói viszonyok miatt csekély a lehetősége. A. A tanulólétszám alakulása A gimnázium és szakközépiskola nappali tagozatán tanulók létszáma az 1990/91-es tanévtől napjainkig közel egyenletes, mintegy 10%-os emelkedést mutat országos és regionális vonatkozásban is. Ennél jelentősebb emelkedés van a gimnáziumi létszámban. A rendszer vesztese a szakiskola, a régióban kétharmadára esett vissza a létszám. A középfokon kezdők létszámának csökkenést - az idő előre haladásával - jól mutatja az alábbi népességi létszámot mutató grafikon is. 12

13 -14 év alatti éves éves éves 60 év fellettiek % 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Az iskolák illetve az egyes évfolyamok létszámadatait vizsgálva jelentős fogyás állapítható meg úgy régiós, mint országos szinten. Megdöbbentő a fogyás. Az iskoláskorú népesség számának várható alakulása Magyarországon évesek évesek évesek Lineáris (15-19 évesek)

14 A népesség várható alakulása a Dél-dunántúli régióban Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Várható tanulólétszámok a középfokon Baranyában Baranya/ GimnáziumSzakközépisk. Szakiskola Pécsi 51% 29% 20% Középiskola 70 % 2006/ / / / / / / / / / / / / / / /

15 Mennyiségében elégséges lesz így a belépő humánerőforrás? Változatlan struktúrában kihasználatlanná, feleslegessé válhat a képzési kapacitás (osztálytermek, tanárok, oktatók) egy része. A fogyás természetesen nem csak szakiskolai vonatkozásban várható, ez bekövetkezik a gimnáziumokban és szakközépiskolákban is. Nem képzelhető el az, hogy anélkül biztosítható a hagyományos értelembe vett szakmunkás utánpótlás, hogy az érettségit adó középiskolák beiskolázási arányain adminisztratív úton nem kellene változtatást végrehajtani. A jól felkészült szakemberek biztosítása érdekében a szakközépiskola beiskolázási arány megváltoztatását, csökkentését nem látom célszerűnek, tehát a gimnáziumokba történő beiskolázási arányt kell csökkenteni. A csökkentés nem eredményezheti a felsőfokú beiskolázás ellehetetlenítését, viszont elősegítheti, hogy kevesebb középfokú tanulmányát befejezett szakképzetlen regisztráltassa magát a Munkaügyi Központ kirendeltségein. (Forrás: Oktatás-statisztikai évkönyv 2007/2008) 15

16 Az előző ábrán jól látható az utóbbi évtizedekben végbement munkaerő-piaci szempontból negatív változás: a gimnáziumok és szakközépiskolák térnyerése mellett felére csökkent a szakiskolai tanulók száma. Mint ahogy a korábbi diagrammokból jól láthatjuk, Baranyában az eltelt 4 évben nem változott a helyzet a gimnáziumi tanulók arányát illetően. Legjelentősebb mértékben Pécsen, de a megyében is aránytalanul magas volt a gimnáziumi tanulók aránya. A 2007/2008-as tanévben ez a baranyai középfokú iskolásoknak több mint 42%-át tette ki. Baranyában majdnem annyian jártak gimnáziumba, mint a másik két megyében összesen. Ez természetesen azt is jelentette, hogy az intézmények a szükséges tanulólétszám biztosítása érdekében olyan tanulókat is felvettek, akik kevésbé voltak alkalmasak az elméleti ismeretek magas szintű elsajátítására. A gimnáziumok ilyen szintű népszerűségében bizonyára olyan körülmények is közrejátszottak, mint Pécs egyetemi központi szerepe, illetve az a tény, hogy 2008-ban a jelentkezők már több mint 90%-a felvételt nyert a felsőoktatású intézményekbe. B. Az intézményrendszer, képzési struktúra jellemzői Baranyára is jellemző volt a szakképzést országosan jellemző szétaprózott intézményi szerkezet. Ezt a szétaprózottságot mutatja a következő diagram. 16

17 A szakképzés feladat-ellátási helyeinek száma 2005/ DD Régió Szakiskola 59 Speciális 16 szakiskola Szakközépiskola 95 Szakképzés 170 összesen Szakiskola Speciális szakiskola Szakközépiskol a Szakképzés összesen Tovább bonyolította a helyzetet a fenntartói sokszínűség. E két meghatározó tényező valószínűleg azt is eredményezte, hogy sem munkaerőpiac résztvevői, sem az iskolát választók nem rendelkeztek kellő információkkal a pályaválasztást illetően től további bővülés következett be a szakközépiskolai oktatásban. Az országos oktatáspolitikának megfelelően az iskolák fenntartói újabb osztályok indításával kísérelték meg növelni az érettségizettek arányát. A valós munkaerő-piaci igényektől eltávolodó iskolarendszerben a szakmai színvonal megőrzése egyre nehezebbé vált. A megye szakképzési struktúrájában az országos trendeknek megfelelően meghatározó a szolgáltatóipar jelenléte. A legtöbben kereskedelmi, vendéglátó ipari és szállodaipari szakmákban tanultak. Hasonlóképpen jelentős volt a diákok száma az építőipari ismereteket oktató intézményekben is. Elgondolkodtató, hogy ennek ellenére az építőipari ágazat állandó szakemberhiánnyal küzd. A kor slágerszakmájának számító informatikai képzések (különösen a felhasználói szint) is nagyobb részarányt képviseltek a szakmastruktúrában. Közepes számú érdeklődőt vonzott a túrizmus 17

18 és az egészségügy. Az elmúlt évek legnagyobb vesztese a rendszerváltást követő évekhez hasonlóan a fémipar. A tanulóknak 5%-a sem választotta a mechanika, fémmunka, elektromosság, energia szakterületet. A megye iskoláinak képzési kínálatában most is vannak párhuzamosságok, de ezek felszámolása a szülők anyagi helyzetének romlásával (másik településen való taníttatás költségei) egyre nehezebb. Ennek következménye lehet, hogy a jövőben jelentősen befolyásolja a szakmaválasztást az iskola közelsége. A gyakorlati képzésben is tovább éltek azok a problémák, amelyek a rendszerváltás éveit jellemezték. Néhány pozitív példa ellenére még mindig nem sikerült olyan mértékben kihelyezni a gyakorlati oktatást a gazdaság színtereire, mint az kívánatos lenne. Jelentős számban megmaradtak az iskolai tanműhelyek, amelynek természetesen pozitívumai is vannak. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a moduláris képzés bevezetésével milyen esélyei vannak a kisvállalkozók által foglalkoztatott tanulónak a megfelelően egymásra épülő modulok elsajátítására. A szakközépiskolás tanulók számának és arányának magas szinten tartása az érettségizők számának emelkedését eredményezte. Ez volt az egyik legjelentősebb közoktatás-politikai cél. Összhangban van azzal a társadalmi elvárással és érdekkel, a szülők és a tanulók igényével, hogy hosszabb távon is emelkedjen az érettségit adó képzésben résztvevők száma. A középiskolai oktatás expanziója középtávon folytatódik. A szakközépiskolai oktatásban a feladat ellátási helyek számának, a tanulók létszámának valamint az osztályok számának növekvő tendenciája az utóbbi évben megtört. A 13. és magasabb évfolyamos tanulók az érettségihez, illetve a középiskolai 18

19 végzettséghez kötött szakképzésben vesznek részt. Számuk kis mértékben hullámzó, 2005-ben fő volt, ami csökkenő tendenciát jelez. A felsőfokú szakképzés bővülő kínálata, és a felsőoktatásban továbbtanulás preferálásának elszívó hatása már megjelent. Megítélésünk szerint a jelenlegi munkaerő-piaci elvárásokhoz képest még túl gyorsan, túl magasra szaladt az érettségit adó képzések aránya, túlságosan is leértékelődött a szakképzés (már csak azért is, mert ez a kettő, tehát az érettségi és a szakképzés még nem kapcsolódott össze eléggé a tanulói életpályastratégiákban). A szakképzés struktúrájának átalakítása a szakiskolai oktatás területén is az elmúlt másfél évtizedben nem modellváltással, hanem az iskolák új típusú képző intézményekké történő alakításával történt. A középfokú szakképzés rendszer problémáit melyek lényegében abból adódtak, hogy a képzés nincs szinkronban a munkaerő-piac igényével, egyidejűleg drága és pazarló nem sikerült orvosolni ben elkezdődött a térségi integrált szakképző központok létesítése. A beruházások és fejlesztések ben fejeződtek be. Hatását Baranya megyében a 2007/2008-as tanévtől, a PANNON-TISZK működésének érdemi megkezdésétől voltak várhatók. Ez azonban jogszabályi hiányosságoknak köszönhetően is alig érzékelhető. A szakiskolai évfolyamon az általános műveltséget megalapozó oktatás, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció folyik. A szakiskolai oktatás fejlesztését indokolja az, hogy egyre nagyobb számban kerülnek be gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltségű, nehezen nevelhető, szociális szempontból hátrányos helyzetű és túlkoros tanulók az iskolába. A magas követelményszintet sokan nem tudják 19

20 teljesíteni, ezért kimaradnak vagy lemorzsolódnak. A gazdaság visszajelzése szerint sok esetben a piacképes tudás hiánya rontja a pályakezdő szakképzettek elhelyezkedési esélyeit. A szakképzés teljes rendszerének: szervezeti, oktatás-tartalmi, módszertani, tárgyi, finanszírozási, minőségfejlesztési stb. fejlesztésének folytatatása indokolt. Normatíva-vezérelt szakképzést folytatnak a gimnáziumoktól az általános iskolákig a közoktatás intézményei. Ennek természetes következménye, hogy nem alakult ki a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzési struktúra, valamint hogy a normatíva-vezérelt képzési kínálat mellett nincs és nem is lehet elegendő gyakorlati képzőhely a foglalkoztatók által megkövetelt kompetenciafejlesztéshez. Az országos szakképzési struktúrára jellemző legfőbb hiányosságok: - Nincs a szakképzést folytatók között koordináció, nem épült ki ennek intézményrendszere, aminek következtében a rendszer nem működtethető költség-hatékonyan - Alapvető jellemző az információhiány: mind a képzők, mind a szakképzést igénybevevők oldaláról jelentős az információs deficit. Az alacsony végzettségűek arányának csökkentését elsősorban a szakképzettek javára kell csökkenteni, mert a munkaerőpiacon itt van a legnagyobb hiány. Ezzel ellentétes, a szakképzett munkaerő biztosításánál új, de ellentmondásos tendencia a felsőoktatás erős térfoglalása a felsőfokú szakképzéssel. A munkaerő-piaci jelzések, fogadtatás szerint nem az érettségi utáni szakképzés megszerzésére kell a hangsúlyt helyezni, hanem az alap 31, 33-as kódszámú 20

21 képzésekre. Az ilyen végzettséggel rendelkező szakképzett munkaerő hiánya növekszik a munkaerőpiacon. A speciális szakiskolai osztályok indítása másfél évtizedes múltra tekint vissza azokban az iskolákban, ahol a fogyatékkal élőket nevelik, oktatják. Folyamatosan bővülő képzési kínálatuk a továbbtanulás szempontjából előnyös és vonzó a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mert esélyt teremt a munkába álláshoz. A szakiskolai képzés egyértelműen a legnagyobb vesztese a rendszerváltás utáni struktúraváltozásnak. Míg a 90-es években a szakiskolai képzés több mint felét tette ki a középfokú képzés szereplőinek, addig ma részesedése igen jelentősen csökkent. A szakiskolai oktatást jellemzően ma már csak azok választják, akik nem kerültek be a középiskolákba, illetve azokból kimaradtak. A szakképző intézmények képzési szerkezetének kialakításakor, vagy megváltoztatásakor a fentiek mellett még több igényt is ki kell elégíteniük. Ilyenek a szülők -, az iskolafenntartók elképzelései, a helyi társadalmi csoportok érdekeinek való megfelelés, olyan struktúra, hogy lehetőleg minél több tanuló megtalálhassa benne kiteljesedésének lehetőségét. A tanulók és a szülők megítélése szerint az érettségi egyre fontosabb szerepet tölt be. Úgy vélik, hogy érettségi után lehetővé válik a továbbtanulás a felsőfokú intézményekben, ha ez nem megy, akkor is középszintű (technikus) munkaköröket lehet majd ellátni. Hasonló a helyzet az érettségi utáni szakképzésbe kerülő fiatalokkal, akik többsége már nem akar szakmunkásként fizikai munkát végezni. 21

22 C. Szerkezeti változások a szakképzés intézményrendszerében A regionális fejlesztési és képzési bizottságok A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi LXXXVI. törvény rendelkezik a regionális fejlesztési és képzési bizottságok összetételéről és működéséről. Ennek értelmében a szakképzés fejlesztése szempontjából régiós szinten döntéshozó, véleményező és javaslattevő regionális testületként működik. Feladati: - Dönt a regionális szakképzésfejlesztés céljairól, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokról, a forrásfelhasználás hatékonyságának vizsgálatáról. - Dönt a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos beiskolázásra vonatkozó döntéseket figyelembe véve a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározza a térségi integrált szakképző központ és a szakképzés-szervezési társaság által folytatandó szakképzés irányait és beiskolázási arányait. - Javaslatot tesz a fenntartók számára a fejlesztési támogatás iskolák/ intézmények/szakképesítések fejlesztése közötti elosztására, - Együttműködik a regionális fejlesztési tanáccsal a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében. - Javaslatot tesz a régió szakképzés-fejlesztési céljaira biztosításra kerülő forrás nagyságára. 22

23 - Fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések regionális munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról, - Javaslatot tesz a képzési alaprész központi kerete regionális felhasználásának céljaira, a fejlesztésekben részesülő intézményekre. - Ellátja az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázatok kiírásával és értékelésével kapcsolatos feladatokat. - Figyelemmel kíséri a szakképzési hozzájárulás régióban történt felhasználását és értékeli a felhasználás hatékonyságát. - Javaslatot tesz az adott régióban a szakképesítéseknek a hiányszakképesítések körébe történő sorolására. A Bizottság összetétele is változott a rendelet 2007-ben történt módosítása szerint. Az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei, a területi gazdasági kamarák, az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács, a regionális munkaügyi tanács, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal (régiónként egy-egy), valamint a szakképzést folytató intézmények fenntartói (három) képviselőiből áll. A bizottság elnökét, társelnökét, valamint tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra. A társelnök személyét a gazdasági kamarák közös javaslata alapján kérik fel januárjában kellett újjá alakítani a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat. 23

24 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a szakképzés feladatainak regionális megszervezése címszó alatt részletezi a regionális fejlesztési és képzési bizottságok feladatát a munkaerőpiaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában: a.) kidolgozza a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, b.) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, c.) meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban, d.) részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában, e.) részt vesz a pályakövetési rendszer működtetésében, f.) a régióban működő helyi önkormányzatoknál kezdeményezi a szakképzés-szervezési társulás megalakulását. A Bizottság feladata tehát, hogy minden év szeptember végére határozza meg a régiós beiskolázás kereteit, szakmaszerkezetét. A Bizottság döntését a szakképzési társulásoknak végre kell hajtani. Ez jelentős beavatkozás az iskolák életébe az eddigiekhez képest. A feladat túl nagynak tűnt, a bizottságok késve, csak áprilisra álltak fel. Adatok, kutatás még nem volt, mely a szeptemberi döntést megalapozhatta volna. Ebben a helyzetben nem csoda, ha a sok 24

Térségi és megyei szakképzési koordináció

Térségi és megyei szakképzési koordináció Térségi és megyei szakképzési koordináció 2008. december Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 I. Baranya megye szakképzésének helyzete... 4 1. Gazdasági háttér... 4 2. Munkaerő-piaci helyzet... 6 3. Oktatási

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON

TISZK A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK A SOPRONTISZK SOPRON A SOPRON TISZK A szak- és felnôttképzés struktúrájának, szervezésének és irányításának átalakítása a Sopron-Fertôd Kistérség területén Térségi Integrált Szakképzô Központ keretében TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0025

Részletesebben

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok

JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok JNSZ TISZK TÁMOP-2.2.3 NYITÓKONFERENCIA 2008. 12. 05. Szolnok Előadásvázlat Tények a JNSZ TISZK-ről Kiemelt céljaink a projektidőszakban A projektidőszak utáni fenntarthatóság feltételei Csak együtt sikerülhet

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ

A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ A TÉRSÉGI INTEGRÁLT SZAKKÉPZŐ KÖZPONTOK JOGI ÉS SZAKMAI KÖRNYEZETE, AKTUALITÁSOK Hajdu Sándor A SZAKKÉPZÉS GYENGESÉGEI A szakképzési rendszer elaprózottsága. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása,

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

1/2007. (II. 6.) SZMM

1/2007. (II. 6.) SZMM 1/2007. (II. 6.) SZMM rendelet a szakiskolák, a szakközépiskolák és a felsőfokú szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények számára adományozható nívódíjról A szakképzési hozzájárulásról és a képzés

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk.

Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA. Forrás: http://www.nyirvidektiszk. Pernekker Kitti Pécsi Tudományegyetem Felnttképzési és Emberi Erforrás Fejlesztési Kar Andragógia MA Forrás: http://www.nyirvidektiszk.hu/ Alapvet problémák k a magyar szakképz pzési rendszerben Elaprózódott

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. október 29-i ülésére Tárgy: Állásfoglalás a III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Társaság Hajdúböszörmény Város önkormányzata Balmazújváros Város önkormányzata Debrecen MJV Önkormányzata Debrecen

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Tárgy: Beszámoló a Pápai Szakképzés-Szervezési Társulás tevékenységéről, az elnyert pályázatok megvalósításáról

Tárgy: Beszámoló a Pápai Szakképzés-Szervezési Társulás tevékenységéről, az elnyert pályázatok megvalósításáról PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fő utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 34. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2009. április 1-jei ülésére Tárgy: Beszámoló a Pápai Szakképzés-Szervezési

Részletesebben

szló szakmai igazgató

szló szakmai igazgató Térségi Integrált Szakképz pző Központok rendszere és s a szakképz pzés s jövőjej je 2009. november 3. Környei LászlL szló szakmai igazgató Politikai egyetértés a szakképzés fejlesztésében Előbb a FIDESZ

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában

A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában A kamarák szerepe a szakképzett munkaerő biztosításában Gazdasági kamarák Köztestületi formában működő érdekképviseletek Országos feladat- és hatáskörrel rendelkeznek Létrehozásukat törvény szabályozza

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Felvételi tájékoztató 2014/2015. tanév Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola 7632 Pécs, Melinda u. 23. OM azonosító: 201190 Igazgató: Németh

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat 37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő középfokú közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az irányításában

Részletesebben

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7.

Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében. 2011. június 7. Régiónk munkaerőpiaci helyzete 2011 tavaszán - a mobilitás jegyében 2011. június 7. 1 A munkaerőpiac jellemzői * 2011. I. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Vas megye * KSH adat Zala megye Foglalkoztatottak

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN 2009 2010 WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN 2009 2010 WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VÁLTOZÁSOK A SZAKKÉPZÉSBEN 2009 2010 WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM SZAKMAPOLITIKAI CÉLOK A SZAKKÉPZÉSBEN Kereslet-orientált szakképzés kialakítása: Átlátható, finanszírozható intézményrendszer

Részletesebben

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése. A duális képzés. Helyszín dátum. Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése A duális képzés Nemzeti Fejlesztési Alap Képzési Alaprész 7/2012 támogatási szerződés Helyszín dátum A duális

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Minősített többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. szeptember 18-i ülése 18. sz. napirendi pontja Javaslat közoktatási feladatellátási megállapodások megkötésére Előadó: dr. Puskás Imre,

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Középiskolai beiskolázási és pályaválasztási tájékoztató Nyílt nap: 2013. november 15. 8.00-tól

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 12. évfolyamra vagy/és érettségire épülő 10. évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1;2 Szakképzés 2;3 A L A P Í TÓ O K I R A T közép 1. számú melléklet A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY

EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY EGY SAJÁTOS SZAKKÉPZŐ INTÉZMÉNY KÖZÉPFOKÚ MŰVÉSZETI SZAKKÉPZÉS PÉCSETT Rajnai Richárd Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola Művészeti nevelés Meggyőződésem, hogy a középiskolában elsősorban művészetekkel

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára

A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Kód A képzési formák 8. osztályt végzettek számára Jendrassik Venesz Középiskola és Szakiskola, Veszprém, Március 15. utca 5. OM azonosító: 037223 KIK 178012 2015-2016. tanév A szakképesítés és OKJ szakképzettség

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/2009. (XII.23.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/2009. (XII.23.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 64/2009. (XII.23.) számú önkormányzati rendelete az önkormányzati szakképzési ösztöndíj támogatásról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ hiányszakmák betöltésére tett kezdeményezései, térségi tapasztalatai, jövőbeni elképzelések

Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ hiányszakmák betöltésére tett kezdeményezései, térségi tapasztalatai, jövőbeni elképzelések Nyugat dunántúli Regionális Munkaügyi Központ hiányszakmák betöltésére tett kezdeményezései, térségi tapasztalatai, jövőbeni elképzelések Foglalkoztatottság és munkanélküliség 193000 15500 191000 189000

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- Második esély program TÁMOP-3.3.9 D-12-2012-0008 Pályázat Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- 3.3.9.D-12-2012-0008) Pályázat adatai Pályázat száma TÁMOP-3.3.9.D-12-2012-0008

Részletesebben

Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása. 2015. április 22.

Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása. 2015. április 22. Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter bemutatása 2015. április 22. Mi hozott össze bennünket? azonos tevékenység mindnyájan forgácsolással foglalkoztunk azonos probléma a szakemberek elfogytak - utánpótlás

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ

A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉNEK VÁLTOZÁSA JANOVICS LÁSZLÓ A SZAKKÉPZÉS REFORMJA 2010 után egy átfogó köznevelési és szakképzési reform indul el: 3 éves szakképzés közismeret helyett szakmai képzés duális szakképzés

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

Felvételi tájékoztató

Felvételi tájékoztató Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Felvételi tájékoztató 2014/2015. tanév Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola 7632 Pécs, Melinda u. 23. OM azonosító: 201190 Igazgató: Németh

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 259/2008. (05. 29.) sz. határozata. a középfokú oktatási intézmények átszervezéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 259/2008. (05. 29.) sz. határozata. a középfokú oktatási intézmények átszervezéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 259/2008. (05. 29.) sz. határozata a középfokú oktatási intézmények átszervezéséről Pécs Megyei Jogú Város közoktatását meghatározó stratégiai dokumentumokban

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol)

Osztályszám Tagozatkód (tanult idegen nyelv) Humán gimnázium (angol német) 4 év 32 fő 1 01 Humán gimnázium (német angol) KRÚDY GYULA GIMNÁZIUM, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLA, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 9024 Győr, Örkény I. u. út 8 10. Tel.: 96/510-670 E-mail: titkar@krudy.gyor.hu, honlap: www.krudy.gyor.hu

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga!

Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Tisztelt Oktató! Tisztelt Pedagógus Kolléga! Az alábbi kérdőívben állításokat fogalmaztunk meg a pedagógusok, oktatók elégedettségére vonatkozóan. Örömünkre szolgálna, ha észrevételeivel, javaslataival

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Papíralapon nem beküldendő

Papíralapon nem beküldendő 2. SZÁMÚ PROJEKT FENNTARTÁSI JELENTÉS Alátámasztó dokumentumok papír alapú benyújtásának kérvényezése: Nem 1. Jelentés azonosító adatai: A jelentés tárgyát képező időszak kezdő dátuma 2013.09.26 A jelentés

Részletesebben

PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA PÉCSI JÓZSEF NÁDOR GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÉPZŐ ISKOLA (7632 Pécs, Melinda utca 23.) ALAPÍTÓ OKIRATA (A 2009. március 19.-ei módosítással vastag, dőlt betűk - egybeszerkesztett változat) Pécsi József Nádor Gimnázium

Részletesebben

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2014. november 24. (hétfő) 15 óra 2015. január 05. (hétfő) 15 óra

Iskolai pályaválasztási tájékoztatók időpontjai: 2014. november 24. (hétfő) 15 óra 2015. január 05. (hétfő) 15 óra Igazgató: Pribelszki János E-mail: ig@vejsz.sulinet.hu Honlap: www.vejsz.sulinet.hu (Aktuális információk) www.facebook.com/jendrassik-venesz Középiskola és Szakiskola Telefon: 88/567-430, 88/426-866 Telefax:

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben