TERRA STUDIO Kft. Készítette: Makó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal megbízásából a

Átírás

1 1 / 72 TERRA STUDIO Kft Készítette: Makó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal megbízásából a Terra Studio Kft. és a Dr. Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt. Terra Studio Kft. részéről Felelős tervező Laky Ildikó ügyvezető igazgató Vezető tervezők Galli Károly, Guzmics István Témafelelős munkatárs Gajáry Gábor Munkatársak Földi Zsuzsa Veres László Dr. Rubovszky Turisztikai Tanácsadó Bt. részéről Vezető tervező dr. Rubovszky András Munkatárs Németh Judit 2002 október május

2 2 / 72 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS 1. MAKÓ ÉS TÉRSÉGÉNEK BEMUTATÁSA 1.1 Makó város 1.2 A Makói Termál- és Gyógyfürdő 1.3 A fejlesztés előzményei 1.4 A javasolt fejlesztés leírása, ütemezése 2. A FÜRDŐFEJLESZTÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETE 2.1 A Dél-Alföldi Régió társadalmi-gazdasági helyzete 2.2 A Dél-Alföldi Régió idegenforgalma 2.3 Csongrád megye társadalmi-gazdasági helyzete 2.4 A Csongrád megye idegenforgalma 2.5 Makó város és a makói kistérség társadalmi-gazdasági helyzete 2.6 Makó és a makói kistérség idegenforgalma 3. A MAKÓI TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ JELENLEGI ÁLLAPOTA 3.1 A fürdő kapacitásának, szolgáltatásainak bemutatása 3.2 A fürdő piaci helyzete 4. A FÜRDŐFEJLESZTÉS ALTERNATÍVÁI 4.1 Az alternatívákkal kapcsolatos alapelvek 4.2 Az alternatívák tartalma és megvalósíthatósága 4.3 Ütemezés 5. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA 5.1 A fejlesztési célok 5.2 A beruházás szükségességének indoklása

3 3 / A beruházás műszaki paraméterei 5.4 A fejlesztés eredményeként létrejövő szolgáltatások bemutatása 5.5 A beruházás megvalósíthatóságának természeti-környezetvédelmi feltételei 5.6 A beruházs megvalósításával létrejövő többlet munkaerőforrás-szükséglet bemutatása 6. A FEJLESZTÉS GAZDASÁGI MEGALAPOZOTTSÁGA 6.1 Az egészségturizmus fogalma, jellemzői 6.2 A nemzetközi termál-, gyógy- és wellness turizmus piaci helyzete 6.3 Magyarország termál-, gyógy- és wellness turizmusa 6.4 A dél-alföldi régió egészségturizmusának helyzete 6.5 Makó és a fürdő várható vendégkörének bemutatása 6.6 Potenciális versenytársak (konkurenciaelemzés) 6.7 Versenytársak összevetése 6.8 A fürdő fejlesztésének hatása a térség idegenforgalmára 6.9 Marketing terv, árstratégia 6.10 A fürdőfejlesztés területfejlesztő hatásai 7. PÉNZÜGYI TERV 7.1 A finanszírozás forrásai 7.2 A projekt működési költségei 7.3 A bevételek meghatározása 7.4 A projekt gazdaságossága, eredmény kimutatása FELHASZNÁLT IRODALOM

4 4 / 72 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Makói Termál és Gyógyfürdő fejlesztése Megvalósíthatósági Tanulmány azzal a céllal készült, hogy föltárja, rendszerezze, és elemezze a fürdő fejlesztésének alternatíváit, meghatározza az egyes alternatívák fő jellemzőit, előnyeit és hátrányait, valamint ezáltal megalapozza az önkormányzatnak a fürdő fejlesztését befolyásoló döntéseit. A Megvalósíthatósági Tanulmány helyzetfeltárása alapján a városban kiváló adottságok állnak rendelkezésre a gyógy- és termálturizmus fejlesztéséhez. A régió és a megye elfogadott igenforgalmi dokumentumaiból fontos megállapítás, hogy a régió országos szintű kiemelt terméke az egészségturizmus, míg a megyében a gazdag gyógyvízkészlet és a marosi gyógyiszap hatékonyabb hasznosítása, új attrakciók bevezetése, a turizmus új formáinak a megteremtése a fő feladat. Új fürdők nyitása azonban csak alapos megfontolások után ajánlott. Az egészségturizmus tendenciái, valamint a fürdő állapota és piaci helyzete egyértelműen a fürdő megújulásának igényét hordozza. A fürdő látogatóinak nagy részét a makóiak és a környező települések egy napos vendégei adják, azonban a környező fürdők fejlesztésével a makói fürdő fejlesztésének elmaradása esetén a vendégkör szűkülése prognosztizálható. Az egészségturizmus nemzetközi és hazai tendenciái alapján további növekedés várható, ebből a keresletből viszont csak az a fürdő tud részesedni, mely megfelelő színvonalú, egyedi szolgáltatásokkal van jelen a piacon. A megvalósíthatósági tanulmány egyik legfontosabb fejezete a fürdőfejlesztés alternatíváit vizsgáló munkarész. A tanulmány szerint a beruházás legoptimálisabban a tervezett fejlesztéseknek a fürdő jelenlegi területén történő megvalósításával, és a terület bővítésével valósítható meg. A volt városháza épületének a bevonásával és gyógyszállóvá történő átalakításával, valamint a Szent János téri lakóépületek kisajátításával, parkolók létesítésével történhet meg. Ehhez önkormányzati oldalról a városháza épületének a megszerzésére kell törekedni. Amennyiben nincs mód a volt városháza épületének a megszerzésére, más környező épületek is szóba jöhetnek gyógyszállóként. Hátrányuk, hogy ezekből a közvetlen átjárás a gyógyászati részlegbe nem lehetséges. Egy másik alternatíva, hogy a kisajátításokkal kibővülő területen, a Szent János tér felöli oldalon új gyógyászati központ (gyógyszállóval, gyógymedencékkel és kezelőkkel) épülne, ehhez azonban teljesen új terveket kell elkészíteni. A fürdő teljes, vagy részleges kitelepítése, új zöldmezős helyszínen történő fejlesztés ellenében 3 döntő fontosságú érv határozható meg: - az új kutak vízminősége bizonytalansági tényezőt jelent, a gyógyvíz minősítés megszerzése évekig eltart,

5 5 / 72 - a fejlesztések jelentős infrastrukturális többletköltséggel járnak, - a pályázati források elnyerése tekintetében előnyösebb a meglévő fürdő fejlesztése, mint egy új fürdőközpont megépítése. Az alternatív változatok közül az önkormányzatnak kell kiválasztani azt, melyik megvalósítását tudja támogatni. A pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata alapján a fejlesztésekhez, a modernizációhoz, és az attraktív elemek kiépítéséhez, és a szolgáltatások biztosításához a városi források mellett mindenképpen szükség van pályázati, és magántőke bevonására is. A szállásférőhely biztosítás és vendéglátás fejlesztéséhez, mivel ennek működtetése nem fér bele az önkormányzati profilba, különösen szükséges piaci szereplő bevonása. A tervezett fejlesztés minden üteme kiegészíti egymást, nem elválaszthatók, együttesen képesek olyan szolgáltatásokat nyújtani, melyek teljessé teszik a fürdő működését. Így az ütemek együttesen alkotják a teljes projektet, az ütemek ennek a teljes projektnek az alprojektjeiként értelmezhetők. Ezekből egyedül a gyógyszálló létesítése választható le, mert ennek megvalósítása, de különösen üzemeltetése nem önkormányzati feladat. A pénzügyi számítások a teljes projektre és a gyógyszálló nélküli változatokra készültek. A pénzügyi tervek (25%-os hitel felvétel, 25% saját forrás és 50%-os támogatással számolva) alapján a teljes projektet tartalmazó változat finanszírozható, azaz beruházás saját forrásaiból képes fenntartani magát, míg a szálló nélküli kalkuláció alapján egy év kivételével minden év kismértékben negatív hozamú, ez azonban a jelenlegi önkormányzati pótlásnál kisebb mértékű. A kismértékű működési és gazdaságossági hiányt az önkormányzatnál áttételesen jelentkező bevételek fedezik, így a teljes projekt megvalósítása indokolt.

6 6 / 72 BEVEZETÉS Makó Város Önkormányzata 2002 szeptemberében pályázatot adott be a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Program 9. számú pályázatára, illetve a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács területfejlesztési célelőirányzatára a Makói Termál- és Gyógyfürdő fejlesztés megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. A pályázathoz legalább 3 megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére vonatkozó ajánlatot kellett bemutatni. A megyei területfejlesztési célelőirányzat sikere után a Makói Önkormányzat Széchenyi Terv pályázatát visszavonta, és a 3 ajánlattevő közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő Terra Studio Kft.-t bízta meg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével. A megbízóval történő egyeztetéseket követően a megvalósíthatósági tanulmánynak az alábbi elvek mentén kell elkészülnie: - az eddig elkészült terveken (elvi engedélyezési, kiviteli) kell alapulnia - szállodai kapacitás kialakításának vizsgálata kerüljön bevonásra a megvalósíthatósági tanulmányba millió Ft-os költségvetéssel ütemezési javaslatot kell készíteni, elsősorban a gazdaságossági számítások, a tervek és műszaki megvalósíthatóság, valamint a várható pályázati lehetőségek alapján - a tanulmány terjedjen ki a beruházás megvalósításának városrendezési, városépítészeti következményeire, vizsgálat tárgya legyen a környező terek, épületek jövőbeli funkciója is - a megvalósíthatósági tanulmány olyan szerkezetben készüljön, hogy erre alapulhassanak a jövőbeli fejlesztések és pályázatok

7 7 / MAKÓ ÉS TÉRSÉGÉNEK BEMUTATÁSA 1.1 MAKÓ VÁROS Földrajzi helyzet Makó város Csongrád megyében, a Tiszától keletre a Maros jobb partján terül el. A város a román és a jugoszláv határ közelében fekszik, a Szegedről - Nagylakon keresztül - Arad felé tartó 43. sz. főút mentén. A települést a megye központjától, Szegedtől 31, Békéscsabától 75, Budapesttől 202 km-re fekszik. Makó közlekedésföldrajzi helyzetének legfontosabb vonása a rajta áthaladó 43-as számú (E68) főútvonal. Jelentősége nemzetközi szintű, mivel az ún. IV. számú Helsinki közlekedési folyosó része, melynek iránya: Berlin / Nürnberg Prága Pozsony / Bécs Budapest MAKÓ - Arad Szófia / Konstanca Szaloniki / Isztambul. A 43 sz. főút kiemelt nemzetközi jelentősége miatt szerepel a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztési tervben. A tervek szerint az M43 gyorsforgalmi út - mely Makót északról kerüli majd meg - eléri a román határt, így a város délkeleti kapuváros szerepe felértékelődik. Természeti környezet Makó és térsége természetföldrajzi szempontból homogén tájat alkot. Az alföldi, a Csongrádi-sík és a Marosszög kistájakhoz tartozó terület egyenletes síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság csak néhol haladja meg a 90 métert. A város és térsége éghajlata erősen kontinentális, kevés csapadék és hosszú, meleg nyár jellemzi. Magyarországon itt, Szeged és Makó körzetében a legmagasabb a napsütéses órák száma. Makó élete szorosan összekapcsolódott a Marossal, amely mind a vízparti üdülés, mind a vízi turizmus fejlesztésére ideális feltételeket kínál. Az átlagos aranykorona érték alapján a térség talajadottságai a mezőgazdasági termelésnek kiválóan kedveznek. A térség országos védettségű természeti értékei a Körös-Maros Nemzeti Park részét képezik (Pitvarosi puszták, Makó-Landori erdők), ezek mellett a helyi védettségű területek, értékek is megtalálhatóak. Makó kiemelkedő természeti adottsága a gyógyvíz és a Maros üledékéből nyert gyógyiszap. A természeti környezetből, a feltöltött alluviális síksági helyzetből következően az építkezéseket a magasan lévő talajvízszint megnehezíti, növeli a költségeket. A város rövid története A város és környéke rendkívül gazdag régészeti emlékekben. Makó környéke ősidők óta lakott terület, melynek bizonyítékai az őskori telepnyomok, és a késő rézkori, bronzkori mesterséges földhalmok, a kurgánok. A legjelentősebb makói régészeti lelet egy öt edényből álló, a szakirodalomban Makói-csoport néven ismert, a rézkori Zóki kultúrához tartozó együttes.

8 8 / 72 A honfoglalást követően Ajtony törzse költözött erre a tájra, majd miután Szent István legyőzte a lázadó Ajtonyt, a terület a Csanád nemzetségre szállt. Makó első írásos említése 1247-ben Vlnuk alakban maradt fönn. Az akkori neve ószláv nyelven révészt jelent, s ez arra utal, hogy ezen a helyen kedvező volt a Maroson való átkelés. Első virágzása a 13. század második felére esett, amikor a Csanád nemzetséghez tartozó Makó bán volt a földesura. Az évi oklevél így említette: "Felvelnök, amelyet újabban Makófalvának neveznek. Utóbb a névből lekopott a -falva végződés, és Makó a térség falvainak piaci központjává vált, mezővárosi szerepkört töltött be. Bár a XVI. században a törökök kétszer is feldúlták a települést, mindkét alkalommal megtörtént az újjáépítés, visszatelepülés. A török hódoltság időszaka alatt khász (szultáni) birtok lett; évente csak egyszer adózott, ennek hatására a szomszédos falvak népessége is a központba költözött, így fejlődött Makó valódi mezővárossá. A török kivonulása, illetve a karlócai béke (1699) után a kamarai betelepülési kedvezmények hatására a város hirtelen gyors fejlődésnek indult. Ennek következtében 1730-ban megyeszékhely lett, négy országos vására pedig jelentős termény- és állatforgalmat bonyolított le. A 18. század és a 19. század eleje a folytonos gyarapodás időszaka, míg a legvirágzóbb periódus a kiegyezés után következett be. A városfejlődésben a gazdasági alapot a mezőgazdaság jelentette: a világhírű belterjes kertkultúra, a hagymatermelés, és a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztést pedig a kiváló minőségű lóállomány, hízott liba, és pulyka képviselte. A kisipar a makói piackörzetet látta el termékeivel. Gőzmalmok, gőz-fűrésztelepek alakultak, téglagyárak létesültek. A hiteligények kielégítésére több pénzintézet jött létre. Megindult az urbanizáció. Makó volt Szeged után az első vidéki város, ahol aszfaltoztak, ezen kívül artézi kutat fúrtak (1892), villanytelep létesült (1899), a millennium idején szilárd burkolatú utak épültek, kórház létesült. A népességszám a gazdaság fejlődésével összhangban rohamosan emelkedett, 1890-ben elérte a 30 ezret. Ekkor Makó a történeti Magyarország tizenegyedik (a mai országhatárra számítva hetedik) városa. Népesség tekintetében nagyobb, mint Miskolc, Pécs, Kolozsvár vagy Brassó. A szellemi élet is kiszélesedett től megjelentek az első újságok, fölépült a gimnázium, nyári faszínház épült. A fejlődést azonban a világháború megakasztotta, majd a trianoni határmódosítást követően a város gazdasági kapcsolatai megszakadtak a Bánsággal és Erdéllyel. A jugoszláv és román határ közelsége miatt sokáig elmaradt a város fejlesztése. Megyei székvárosi szerepkörét 1950-ben veszítette el. Demográfiailag az ország legerősebben csökkenő városa lett, népessége a legelöregedettebb, Budapest után a "legegykésebb" várossá vált. A fejlesztések az 1970-es árvíz után gyorsultak fel ismét. Az elkésve megindult iparfejlesztés kizárólag országos és megyei gyárak leányvállalatait hozta létre. Végrehajtották a Főtér rekonstrukcióját, több nagyobb lakótelep jött létre. Központi rendelőintézet, körzeti rendelők, fürdő (1963), könyvtár, múzeum, zöldségkutató állomás és több iskola épült, kibővült a kórház, megindult a közművesítés. A magyarországi átalakulás a makói gazdasági élet átrendeződését is elindította, de a település továbbra is alapvetően mezőgazdasági jellegű maradt. A város több olyan adottsággal, lehetőséggel is rendelkezik,

9 9 / 72 melyek a jövőre nézve ígéretesek és alapját képezhetik a fejlődés megindulásának. Ezek közül a legfontosabbak: - a határ menti fekvés, mely a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok felértékelődésével jár, - Szeged, és a szegedi K+F központok, egyetemek közelsége - az olcsó és szakképzett munkaerő - speciális mezőgazdasági termékek, és a hozzá kapcsolódó jó termőhelyi adottságok, munkakultúra és szaktudás - vállalkozási övezeti és azon belül ipari park cím léte - Gyógyvíz - Marosi gyógyiszap Makó fejlődésének lehetséges irányai A város fejlesztésére az önkormányzatnak az adottságok alapján többirányú lehetősége van. E fejlesztési folyamat már beindult, alapját a Makó és Térsége Fejlesztési Programja jelenti. A fő fejlesztési területek a következők: - A helyi idegenforgalom fejlesztése, melynek alapja a gyógy- és termálturizmus fejlesztése. Emellett jelentős tartalékok vannak a vadász-horgász turizmusban. A vendégek fogadására megvalósítás alatt van a Korona Szálló rekonstrukciója. - Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Makó-Nagyszentmiklós partnerség továbbfejlesztése, Arad, Temesvár közelségének kihasználása a gazdaságfejlesztésben. - Az ipari park, a vállalkozási övezet, a helyi adó kedvezmények, a gyorsított adminisztráció révén kedvező beruházói környezet kiépítésre került. - A helyi gazdaság összekapcsolása a szegedi K+F központokkal, a technológiai transzfer megvalósítása. - A tranzitforgalomra alapozott logisztikai és egyéb szolgáltatások fejlesztése. - A mezőgazdasági alapanyagok helyben történő feldolgozásának fejlesztése ban a város elnyerte a Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott pályázat alapján a Makói Ipari Park címet, ami az ipari termelés lakott területről való kivonását, a lakókörnyezet és pihenőövezet szétválasztását, megóvását szolgálja. Szintén 1998-ban, a Kormány rendelete a makói kistérség településeit vállalkozási övezetté jelölte ki. Mindezen intézkedések a makói gazdaság erősítését szolgálták. Mivel az iparosítás negatív hatása, a környezeti problémák nem érintették a várost, így az a környezet minőségét tekintve alkalmas az idegenforgalom fogadására. 1.2 A MAKÓI TERMÁL- ÉS GYÓGYFÜRDŐ A fürdő Makó Város Önkormányzata tulajdonában van, melyet önkormányzati intézményként tart fenn. A fürdő részben önálló részjogkörű költségvetési szerv. A Termál- és Gyógyfürdő szervezetét, tevékenységét Makó Város Önkormányzata Képviselő-testülete határozza meg, vezetőjét ő nevezi ki.

10 10 / 72 A Makói Termál és Gyógyfürdő kialakulása, fejlődése A Makói Termál- és Gyógyfürdő kialakulása két adottság meglétével, és hasznosításával magyarázható, az egyik a mintegy 1000 méterről feltörő gyógyvíz, a másik a gyógyiszap. A Marosi iszap Az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság mindössze 4 iszapot ismer el gyógyiszapnak (Makón kívül Hajdúszoboszló, Hévíz, Tiszasüly), melyeknek gyógyhatása már bebizonyosodott. A Csíki-havasokban eredő, és az Erdélyi-medencén áthaladó Maros, valamint mellékvizei útjuk során gyógyító ásványi anyagokat oldanak ki a kőzetekből. A szállított hordalék nagy részét már Magyarországon, főleg Makó közelében rakja le a folyó, iszap formájában. A Maros parti iszap gyógyhatása már régóta ismert volt a helyiek előtt, akik a Maros-strandra nem csak a fürdőzés miatt jártak, hanem az iszap gyógyító hatása miatt is. A reumás betegségekben szenvedők bekenték magukat a folyó iszapjával, pár órán át hagyták magukra száradni, majd az iszapot lemosták magukról a folyóban. Panaszaik e primitív kezelések hatására is enyhültek. Megfelelő minőségű és mennyiségi víz nélkül komolyabb kezelésekre azonban nem volt mód ban, amikor a melegvizes kút fúrása megkezdődött, egy makói orvos, dr. Batka István aki a makói iszapot orvosi gyakorlatában saját maga is alkalmazta kezdeményezésére az iszapot különböző országos szerveknek vizsgálatra megküldték. Az Egészségügyi Minisztérium, az Állami Földtani Intézet, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet, a Közegészségügyi Állomás, a Műegyetem Földtani Intézete, az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet vizsgálatai alapján az Egészségügyi Minisztérium a Marosi iszapot a 1961-ben gyógyiszappá nyilvánította (37 961/1961. (EüK.14.), Mód 480/Gyf/1983). Az elvégzett kémiai és fizikai vizsgálatok alapján a Maros iszapja az ún. slikkek (a szerves és szervetlen iszap közötti átmenet) csoportjába tartozik, s ezért különbözik a hazai gyógyiszapoktól. A marosi iszap átmenetet képvisel a nagyobb hőtartó képességű szerves iszaptípusok (Hévíz) és a tisztán ásványos jellegű iszapok (Hajdúszoboszló) között. A Marosi iszap a termikus tulajdonságok szempontjából a hőt gyorsabban átadó pelloidok csoportjába tartozik. Kedvező szemcseösszetétele és plasztikus tulajdonságai egyaránt alkalmassá teszik a balneoterápiás kezelésre. A Marosi iszap szemcseösszetétel alapján az ismert külföldi iszapokkal is felveszi a versenyt, például a világhírű Fango di Battagliaval, hiszen a gyógyhatás szempontjából előnytelen durva és finomhomok frakciója kisebb, míg a hatásos finomiszap és nyersanyag mennyisége nagyobb. A Marosi iszap kitűnően gyógyítja a mozgásszervi reumás betegségeket, de kiválóan alkalmas a lumbágók, a végtagtörések utókezelésére, a nőgyógyászati krónikus gyulladások gyógyítására. Mindezek miatt a Marosi gyógyiszap mind hazai, mind nemzetközi léptékben vizsgálva jelentős természeti erőforrás, melynek jobb kihasználása nem csak helyi, hanem országos érdek is. A makói gyógyvíz A makói fürdő melegvizes kútját az ötvenes évek közepén fúrták. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint igen sok szerves anyagot és oldott sót tartalmazó alkálihidrogén-karbonátos 42 C-os hévíz, amelynek fluorid-ion és metakovasav tartalma is jelentékeny. A fürdő épülete 1963-ban nyílt meg, a városközpontban, a régi városháza mellett. Eredeti funkciója szerint

11 11 / 72 hévízzel táplált tisztasági strandfürdőként. A fürdőben a gyógyrészleg 1982-ben kezdett működni, a termál medencefürdő, masszírozás, víz alatti sugármasszázs, vizesgalván, ingeráram kezelésekkel. A termálvíz gyógyító erejének köszönhetően a makói termálvizet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1988-ban gyógyvízzé nyilvánította. A makói gyógyvíz sikeresen alkalmazható degeneratív és mozgásszervi betegek kezelésére. A gyógyvíz alkalmas az izületi és gerinckopásos betegségek, a lágyrész-reumatizmus, az idült izületi gyulladás, az idegyulladás, az idegfájdalmak, az idegbénulás, a sorvadt izmok gyógyítására. A gyógyvízzé minősítés megszerzését követően folytatódott a gyógyfürdő fejlesztése. Ennek köszönhetően szénsav-fürdő, örvényfürdő, elektromos kádfürdő létesült, a vendégeket ma víz alatti csoportos gyógytorna, Bioptron-fényterápia, gyógyúszás, gyógytorna, mechanoterápiás kezelések (púderes és vizes masszázs), valamint konditerem, szauna, szolárium, várják. A gyógyászati fejlesztések mellet a fürdő vízforgatós úszómedencével és 2001-ben nyitott élménymedencével is kibővült. 1.3 A FEJLESZTÉS ELŐZMÉNYEI Fejlesztési dokumentumok Makó város terveiben fontos szerepet játszik a turizmus, és ezen belül a Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése, amelyet a regionális és megyei fejlesztési elképzelések is alátámasztanak. A Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció és a Dél-Alföld turizmusfejlesztési koncepciója alapján a Dél-Alföld országos szintű kiemelt terméke az egészségturizmus, tehát a gyógy-, a fitness- és a wellnessturizmus. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciójában a gyógy- és termálturizmus, a gyógyiszap kihasználása, a meglévő fürdők felújítása, új attrakció bevezetése (pl. élményfürdő, wellness) jelenik meg a turisztikai termékcsoport-fejlesztési irányok között ban készült el Makó és Térsége Fejlesztési Program, mely tartalmazza a makói gyógyvíz és Marosi gyógyiszap fokozott hasznosításának szükségességét. A folyamatban lévő Makó Városfejlesztési Koncepció egyik programja a fürdő és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Pályázatok Makó Város Önkormányzata a fejlesztési dokumentumokban megjelenő fejlesztési elképzeléseit önerejéből nem tudja végrehajtani. A város saját forrásait kiegészítendő az elmúlt években sikeresen pályázott mind országos, mind nemzetközi szinten. Ennek legfontosabb eredményei: - Makó Ipari Park cím (GM) - Makó Vállalkozási Övezet cím (Kormányrendelet) - Makó Üzleti és Szolgáltató Központ (Phare CBC projekt).

12 12 / 72 Idegenforgalmi szempontból legfontosabb az egykori Korona Szálló rekonstrukciója. Az épületben megvalósuló háromütemű rekonstrukciós projektnek fő finanszírozója a Phare CBC (valamint a sajáterő révén az önkormányzat), mely a II. ütemben az Üzleti és Szolgáltató Központot hozza létre. Az I. és III. ütem azonban a megyei területfejlesztési kiegyenlítést szolgáló alapból és önkormányzati forrásból kerül megvalósításra. E két ütem a biztosítja a vendégforgalom fogadását és ellátását a szállodafunkció visszaállításával és a Korona étterem létrehozásával decemberében nyílt meg az I. ütem eredményeképp az étterem, mely az önkormányzat tulajdona, de 5 éves időtartamra bérletbe adta egy vállalkozásnak. A megvalósult kiváló minőségű kivitelezés és a szolgáltatás magas színvonala mintát nyújthat a későbbi ütemek fejlesztéséhez is. Az önkormányzat megragadva a pályázati források nyújtotta lehetőséget, 2001-ben pályázott a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési programja keretében Makó Termál- és Gyógyfürdő rekonstrukció, fejlesztés I. ütem címmel. A pályázati dokumentációhoz a Makovecz Imre nevével fémjelzett Makona Egyesülés készítette az építészeti terveket, amely garanciát jelentett a hagyományos építészeti stílus magas szintű megvalósítására. A fejlesztés azonban nem került a nyertes pályázatok közé. Ezt követően az önkormányzat a fejlesztés program élménymedence részével nyújtott be pályázatot és nyert támogatást a Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács területi kiegyenlítést szolgáló pályázati alapjából. Az új élménymedence 2002 tavaszára készült el. A város a további, a fürdőfejlesztési tervekben szereplő elképzeléseket is szeretné megvalósítani. Ezek között szerepel: - új termálkút fúrása - az élményrészleg fedett élménymedencével történő bővítése - csúszdaépítés - új gyógymedencék (fedett és nyitott) - tanmedence létesítése - főépület rekonstrukcióhoz kapcsolódóan gyógyrészleg építése - a fürdőterület bővítése (kisajátítással) - gyógyszálló létesítése (befektetők bevonásával) - a fürdő funkcióinak szétválasztása, beléptetőrendszer kialakítása. A fejlesztés megvalósításának bázisául továbbra is a Makona Egyesülés által készített tervek szolgálnak. 1.4 A JAVASOLT FEJLESZTÉS LEÍRÁSA, ÜTEMEZÉSE Makó Város Önkormányzata a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja keretében a Gazdasági Minisztérium támogatásával egy egészségturisztikai központ és városi strandfürdő megvalósítását tervezi a szinte páratlan adottságú Makói Termál- és Gyógyfürdőben. A megvalósíthatósági tanulmány a fejlesztés lehetséges változatait mutatja be, melyhez az elvi engedélyes kiviteli tervek jelentették az alapot. A megvalósíthatósági tanulmány a fürdő fejlesztését az alábbi elveken alapulva képzeli el:

13 13 / 72 A fürdő fejlesztése a fenntartható fejlődés elvét figyelembe véve a makói és a Makóra látogató gyógyulni, pihenni és kikapcsolódni vágyó egyének és családok, összességében a lehető legtöbb fogyasztó számára olyan komplex gyógyászati, idegenforgalmi és szabadidő eltöltési szolgáltatás biztosítását jelenti, amely az egészség megőrzésére, a betegségek kezelésére és a szabadidő aktív eltöltésére irányul, célja üzleti alapon működtetve a megfelelő színvonal fenntartása, és profitszerzés. A megvizsgált alternatívák és változatok alapján a fürdő jelenlegi helyszínen történő fejlesztése, és az alap vagy optimális változat tekinthető a leginkább megvalósíthatónak. E mellett szól a legtöbb érv: - kisebb a bekerülési költség mint zöldmezős beruházás esetén - a meglévő erőforrások és infrastruktúra kihasználásra kerülnek - érvényesül a meglévő gyógyászati szolgáltatások és a városi strandfürdő jelleg egymást kiegészítő, szinergikus hatása (szinergikus hatás: a gyógyászat és az élményfürdő együttesen nagyobb vendégforgalmat generál, mint elkülönült működés esetén.) - a terület igaz kisajátításokkal, de tovább bővíthető. - nincs valódi alternatívája annak, hogy ne a főépülettel és a gyógyrészleggel kezdődjön a fejlesztés A jelenlegi fürdőterület fejlesztésekor a fő cél a meglévő funkciók megőrzése és fejlesztése. A fejlesztési projekt véleményünk szerint a fürdőberuházás teljes, minden funkcionális elem működését biztosító megvalósulását jelenti. A fürdő egyes fejlesztés ütemei a teljes projekt alprojektjeinek tekinthetők, melyek önmagukban a pénzügyi megtérülést nem tudják biztosítani. Mivel az egyes ütemek együtt működőképesek, csak a teljes megvalósítás vagy az egyes ütemek összevonása, együttese tudja biztosítani az önfenntartó működést. A fejlesztés az alábbi ütemeket (alprojekteket) tartalmazza: I ütem: Főépület rekonstrukció; a gyógyrészleg kialakítása és a fedett gyógymedence építése, új termál és hideg vizes kút fúrása, a meglévő termálkút felújítása. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő saját erő, úgy a főépület rekonstrukciója és a gyógyrészleg kialakítása két ütemben is megvalósítható. A főépület modernizációja, a jelenlegi építészeti felosztás gyökeres átalakításával új modern gyógykezelők, felújított öltözők, új rendelők és a szükséges gépészet létrehozásával. A létrehozott főépülethez a keleti oldalon kapcsolódik a gyógyrészleg, ez közvetlen átjárást biztosít a fedett gyógymedencéhez. Az új gyógymedence és a meglévő medencék meleg- és hidegvíz ellátásának biztosításához szükséges az új termál és hideg vizes kút fúrása, a meglévő gyógyvizet szolgáltató kút felújítása. II. ütem: Gyógyszálló létesítés: A volt városháza épületének átalakítása, és kibővítése szállóvá. Megvalósulásával a keleti szárnyon gyógyszálló, gyógymedence, gyógyrészleg és főépület kiépítésre kerül egy új egészségturisztikai központ. III. ütem: Kisajátítás, zöldterület bővítés, parkolóhely létesítés. A fejlesztések megvalósulása esetén a meglévő terület bővítésére, zöldfelületek biztosítására lesz szükség, ez a Szent János téri épületek kisajátításával, szanálásával és parkosítással történik majd meg. A Szent János téren parkolóhelyek

14 14 / 72 kialakítása történik, a jelenlegi terület rendezésével. IV. ütem: Fedett élménymedence, csúszdaépítés. A főépülettől nyugati irányban jön létre a meglévő nyitott élménymedencéhez közvetlenül csatlakozva az új, fedett élménymedence, és a csúszdatorony a csúszdával. A tervek alapján a csúszdatoronyból indul lefelé a csúszda, az ún. fekete lyuk, a fedett élménymedencébe. A fekete lyuk téli-nyári üzeme így biztosított. Az önkormányzati elképzelésekben és a tervekben is szereplő tanuszoda létesítés újragondolását javasoljuk, mert a jelenlegi szűkös területet még jobban lecsökkentené. Az egyes ütemek részletezése, indoklása I.ütem: A főépület rekonstrukciója A fejlesztés első ütemben a főépület rekonstrukciójával indul. Ez az épület a fürdő központi színtere, itt vannak az öltözők, az étterem, de helyet kapnak benne gyógyászati kezelők, rendelők és tornaterem is. A főépület nélkül elképzelhetetlen a gyógyászati részleg működése, de ugyanígy az élménymedence működése is, mert itt vannak az öltözők, és a szolgáltatások jelentős része (gyógyászat, szauna, stb.). Amennyiben ez utóbbiak tehát a gyógyrészleg vagy az élményrészleg valósulnának meg először, akkor egy későbbi ütem alatt, a főépület rekonstrukciója alatt a fürdő nem üzemelhetne, részlegesen be kellene zárni. Ez a már ideszokott vendégeket is elriasztaná. Ez indokolja a főépület rekonstrukciójának prioritását. Műszaki szempontból is érdemes a főépület felújítását először megvalósítani, mert ehhez történik a gyógyrészleg és az élményrészleg épületszárnyak hozzáépítése. A megtérülés önmagában a főépület megépülésétől nem várható. Ez olyan alapvető infrastrukturális beruházás, ami a mai követelményeknek megfelelő, de a hagyományos építészeti értékeket megjelenítő megoldást alkalmaz. A terveket a Makovecz Imre nevével fémjelzett Makona Egyesülés egyik cége készítette, ez garanciát jelent a magas minőségű, organikus építészeti megjelenésre. Önmagában a fürdő, a szolgáltatások, berendezések megújulásával, étterem létesítésével, és az egyedi építészeti megjelenítés miatt várható az I. ütemet követően is a vendégforgalom növekedése. A gyógyászati részleg Optimális esetben, amennyiben rendelkezésre áll elegendő saját erő, és pályázati forrás bevonható, úgy a főépület rekonstrukciójával együtt, egy ütemben megvalósítható a gyógyászati részleg és a gyógymedencék kialakítása, egy hideg és egy melegvizes kút fúrása, a meglévő termálkút felújítása. A gyógyászati részleg kialakítását elsősorban a jelenlegi hévízkút elhelyezkedése magyarázza, mert ennek 10 m-es védőterületet kell biztosítani. Az ezért kialakításra kerülő íves, új gyógyászati részleg a főépülettel együtt a gyógyfunkcióknak ad helyet, valamint a gyógyrészlegből nyílik a kupolás fedett gyógymedence is. A jelenlegi tervekben csak a fedett, kétosztatú, félkör alakú 39 és 37 o C-os gyógymedence megépítésével számoltunk, de a későbbiek folyamán, amennyiben sikerül megállapodni a volt városháza épületének, illetve a teleknek a bevonásáról, úgy kialakítható egy nyitott gyógymedence, mely a fedett medencéhez kiúszón keresztül csatlakozik.

15 15 / 72 A fedett gyógymedence és a gyógyrészleg együttesen a jelenleginél magasabb színvonalú téli gyógyászati üzemeltetést tesz lehetővé. Ezért várható a téli gyógy-vendégforgalom növekedése. Összességében az első ütem csak az alapját teremti meg annak, hogy a gyógyászat további, a kistérségen kívüli vendégfogalom fogadására alkalmassá váljon. Ehhez mindenképpen szükséges gyógyszálló létesítése is. II. ütem: Gyógyszálló létesítése A gyógyszálló létesítésére a volt városháza épületének átalakításával, bővítésével nyílik mód, ez lenne a legkedvezőbb, az optimális változat, mert innen a gyógyrészleg felé a zárt átjárás biztosítható. A volt városháza épületében kialakítható kb. 50 ágyas szállórész. A későbbiekben, a fürdő piaci helyzetének erősödésével további szálláshely kialakításra is szükség lehet. A gyógyszálló létesítéséhez először az önkormányzati tulajdonba kell kerülnie a volt városháza épületének. Ezt követően kétféle módja képzelhető el a gyógyszállóvá történő átalakításnak. Vagy az önkormányzat értékesíti szakmai befektető részére az épületet, kikötve annak hasznosítási módját, vagy az önkormányzat alakítja át pályázati források bevonásával az épületet, majd azt hosszú távra bérletbe adja befektetőnek. Mivel a szálló létrehozatala és működtetése nem önkormányzati feladat a magántőkés megvalósítás támogatandó. Már a gyógyászati részleg fejlesztésekor, például sikeres pályázat esetén meg kell találni a gyógyszálló átalakítását és működtetését biztosító beruházót. Gyógyszálló létesítése más épület-épületek bevonásával is elképzelhető, a fürdő későbbi fejlődése ezt szükségessé is teheti. A jelenleg szóba jöhető épületekből (rendőrség, bérpalota) azonban közvetlenül a tervezett gyógyászati részlegbe a zárt átjárás nem megoldható, ezért előnyösebb a városháza épületének bevonása. Csak gyógyszálló működésével együtt biztosítható a fürdőben az a gyógy-vendégforgalom, amitől a teljes fejlesztés pénzügyi megtérülése, jövedelmezősége várható. A gyógyszálló megvalósítása után a fürdő gyógyászati funkciói és a kapcsolódó szolgáltatások alkalmassá válnak az országos gyógyturizmus fogadására, az orvosok távolabbi betegeket is a makói fürdőbe küldhetnek gyógyászati kezelésekre. III. ütem: Kisajátítások, parkosítás, parkoló kialakítás A gyógyászati vendégforgalom növekedésével a fürdő meglévő területei beszűkülnek, ezért a Szent János téri épületek kisajátításával, az épületek elbontásával és zöldterületté alakításával kell a területi igényeket kielégíteni. A kisajátításokkal a fürdő jelenlegi m 2 -es területe mintegy m 2 -re bővül. Kialakításra kerül a Szent János téri önkormányzati területen 78 db parkolóhely. IV. ütem: Az élményrészleg fejlesztése A fürdőben a strandjelleg kialakítását, fejlesztését a helyi célközönség igényei alapozzák meg. Kialakításra kerül egy 317 m 2 -es fedett élménymedence 12 különböző élményelemmel, és a csúszdatoronnyal, melyből a csúszda, az ún. fekete lyuk a fedett élménymedencébe érkezik, téli-nyári üzemelést lehetővé téve.

16 16 / 72 A kialakításra kerülő fedett élménymedence, a medencébe beépítésre kerülő élményelemek, és a csúszda hozzájárulnak az idegenforgalom bővüléséhez, és kiegészítve a gyógyászattal szinergikus hatást eredményeznek, együtt nagyobb vonzótényezőt jelentenek. Az élményrészlegben a helyi-környéki lakossággal és a fürdőbe érkező gyógyulni vágyókkal illetve hozzátartozóikkal, a vendégkör egész évben biztosított.

17 17 / A FÜRDŐFEJLESZTÉS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÖRNYEZETE 2.1 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE A Dél-Alföld az ország legnagyobb kiterjedésű az ország egyötödére kiterjedő régiója. Az itt élő 1 millió 373 ezer lakos azonban az ország népességéből az előbbinél jóval kisebb hányadot, 13,5%-ot képvisel. A régió három megyéjében 2002 év elején 254 település volt, amely az ország településeinek 8%-át, ezen belül a 43 város 17%-át, a 211 község 7%-át jelenti, így a régióban jóval több a városi jogállású település, mint országosan. A régió teljes lakosságának 2%-a munkanélküli, 37%-a foglalkoztatott, 35%-a inaktív, 26%-a eltartott, melyek megfelelnek az országos adatoknak. A régiós munkanélküliségi ráta az országos átlagnál kismértékben kedvezőbb, 5,4%. A Dél-Alföld az ország legelöregedettebb régiója, a 60-x éves korosztály a népesség 21%-át teszi ki. Az elmúlt évtizedben a Dél-Alföldön csökkent a legjobban a halálozási ráta, ennek ellenére még mindig itt a legalacsonyabb a természetes szaporodás értéke. A gazdaság teljesítménye, fejlettsége legegyszerűbben a bruttó hazai termék (GDP) értéke alapján fejezhető ki. A régióban az egy lakosra jutó GDP 2000-ben 913 ezer Ft volt. Ez az országos átlag 71%-a, de jelentősnek mondható a lemaradás (8%) a megyék átlagához képest is. Bács-Kiskun és Békés megye értékei 4-6%-kal elmaradnak a Dél-Alföld átlagától, Csongrádé némileg (2%) meghaladja azt tól annak ellenére, hogy az egy főre jutó regionális GDP 2/3-val nőtt a régió helyzete romlott országos viszonylatban tól 2000-ig a régió egy főre jutó GDP-je 10 %-kal kevesebb az országos átlaghoz viszonyítva, a Dél-Alföld a régiók közötti sorrendben a 4.-ről az 5. helyre került. A megyék közötti rangsorban annak ellenére, hogy értékekben bővültek a megyei GDP Csongrád az 6-ról a 8., Bács-Kiskun és Békés a helyről a 15. illetve 17. helyig csúszott vissza, és mindegyik dél-alföldi megye 1 főre jutó GDP-je csökkent az országos átlaghoz képest. Az elmúl években a Dél-Alföld gazdasági növekedési üteme bár pozitív volt elmaradt az ország átlagos növekedési ütemétől. A gazdaság teljesítménye megmutatkozik a lakossági jövedelmekben is, a régióban az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem (kb. 331 e. Ft) 4/5-ét adják az országos értéknek. 2.2 A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ IDEGENFORGALMA A Dél-Alföldi Régió az ország napfényben leggazdagabb, legmelegebb területe. A víz kiemelt szerepet játszik az idegenforgalmi adottságok között: a bővizű folyók (Duna, Tisza, Maros, Körösök), a termál- és gyógyforrások, a természetes és mesterséges tavak a vízparti üdülés, gyógyüdülés, sportolás, horgászás számára teremtenek ideális feltételeket.

18 18 / 72 A Dél-Alföldön a tájnak jellegzetes arculata van, egyediséggel bír az alföldi tanyavilág, a Tisza- és Duna-part, a tavak és holtágak. A nemzeti parkok (Kiskunsági NP., Duna-Dráva NP., Körös-Maros NP.) és a természetvédelmi területek (pl. Mártélyi TK., Pusztaszeri TK., Szarvasi Arborétum, Szelidi-tó, stb.) természeti ritkaságukkal, növény és állatvilágukkal, különösen kiemelkedő madárvilágukkal a természet iránt érdeklődőknek is kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. Bár az erdősültség alacsony szintű, a vadászatra sok helyen nyílik lehetőség. A régiót alföldi, mezőgazdasági adottságai, jellegzetes táji arculata, valamint helyi jelentőségű védett értékei alkalmassá teszik a falusi turizmus vendégeinek fogadására. A régió rendelkezik kiemelkedő, nemzetközi jelentőségű kulturális rendezvényekkel, a Szegedi Szabadtéri Játékok, és a Gyulai Várszínház kulturális programjai révén, de az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark is a régió kulturális turizmusának megalapozója. További vonzerők a tájakhoz kötődő népművészeti hagyományok, szokások (pl. Kecskeméti Hírös Napok, Mezőhegyesi Napok). A tájak gasztronómiai nevezetességei lehetőséget teremtenek helyi rendezvények pl. Bajai halászlé főzés, Békéscsabai Kolbász Fesztivál, Makói Hagymafesztivál megszervezésére. Az utóbbi években rendszeressé váltak a helyi ipar termékeit bemutató kiállítások és vásárok (pl. Szegedi Nemzetközi Kiállítás és Vásár, Csaba Expo, Makó Expo, stb.), melyek célja további gazdasági kapcsolatok kialakítása és a helyi termékek ismertségének növelése. A Dél-Alföld földrajzi fekvéséből adódóan jelentős észak-dél, és kelet-nyugat irányú tranzitforgalommal rendelkezik, mely a régió 11 közúti határállomásán áramlik keresztül. A határátlépők többsége többnyire megállás nélkül hagyja el régiót. A Dél-Alföld Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programjának megállapításai szerint a régió legnagyobb hátránya az alap- és turisztikai infrastruktúra, illetve az információáramlás hiányossága. Nagy hátrány a régió számára, hogy a Dunántúl és Budapest felől érkezők számára rendelkezésre álló egyetlen autópálya drága. A tranzitforgalom megállítására nincs elegendő pihenőhely, közepes kategóriájú szálláshely, étterem. Általánosan jellemző a nyelvtudás és a szakképzettség hiánya. Általánosan jellemző, hogy a kistérségek nem tudnak kiajánlani egyhetes üdüléseket, még akkor sem, amikor nagyobb rendezvényt szerveznek, amelyre felfűzhető lenne a környék látnivalója. Így a vendég csak az adott 1-2 napra látogatja meg a települést, és ennek következménye, hogy az átlagos tartózkodási idő rendkívül alacsony. A tartózkodási idő lényegesen magasabb a nagyhírű, gyógyfürdővel rendelkező településeken (pl.: Gyula), ahol a vendégek hosszabb kezeléseken vesznek részt. A Dél-Alföld nem tartozik egyetlen országosan kiemelt üdülőkörzethez sem, ennek oka a földrajzi fekvés. A régió területén négy, elsősorban régió szintű idegenforgalmi jelentőségű üdülőkörzet található, az Alsó-Duna szakasz, a Szolnoki-Tisza-szakasz, Köröszug és a Tisza-Körös mente. Ezen felül jelentős vonzerővel rendelkeznek az üdülési idegenforgalmi adottsággal rendelkező települések is. A Tisza-Körös menti üdülőkörzetet Békés és Csongrád megyei települések alkotják. A terület

19 19 / 72 legfontosabb adottsága a termálvíz, amelynek kiemelkedő idegenforgalmi hasznosítása Gyulán történik. A terület további jelentős fürdőhelyei Makón, Szentesen és Szegeden találhatók. A Dél-Alföld meglévő adottsági elmaradnak a kiemelt üdülőkörzetek és Budapest vonzótényezői mögött. A népességi részesedésnek a vendégforgalmi adatok a felét érik el, a külföldi vendégforgalomban még alacsonyabbak az értékek. A régió 2001-ben közel 8%-al rendelkezett az ország kereskedelmi szállóhelyeiből, 6,5 %-al a vendégforgalomból, 5%-al az eltöltött vendégéjszakákból. A régió kereskedelmi szálláshelyein a vendégek 29%-a, míg országosan 50%-a volt külföldi. Az átlagos tartózkodási idő elmarad az országos átlagtól, mind a teljes vendégforgalmat (2,4 és 3,1 éjszaka), mind a külföldi vendégeket tekintve (2,4 és 3,5 éjszaka) ez a nagy átmenő forgalommal, a legtöbbször csak egy éjszakára megszálló vendégekkel magyarázható ban a régió kereskedelmi szálláshelyein a bevétel 5,2 milliárd forintot tett ki, ami a szállásdíjakból, a vendéglátásból és egyéb, szálláshelyi szolgáltatásból tevődött össze és 2001 között a régió országban betöltött idegenforgalmi szerepe a kereskedelmi szálláshelyek adatai alapján a szállásférőhelyek kivételével csökkent. A Dél-Alföldi Régió kereskedelmi szálláshelyeire vonatkozó idegenforgalmi adatok Részesedés* 1998 Részesedés* 2001 Férőhely ,6 7,7 Vendég ,4 6,5 Külföldi vendég ,6 3,7 Vendégéjszaka ,7 5,1 Külföldi vendégéjszaka ,0 2,5 * Az országos adat százalékában kifejezve Forrás: KSH, Területi Statisztikai évkönyvek Miközben 1998 és 2001 között az országban minden régióban folyamatosan növekedést mutatott a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, addig a Dél-Alföldön csökkenést. Különösen a külföldi vendégszám és vendégéjszaka számában volt jelentős a visszaesés. A csökkenés a délszláv háború, a Tisza ciánszennyezése és az árvizek együttes hatására vezethető vissza. Miközben a vendégforgalomban csökkenő szerepet mutat a régió, addig a tranzitszerep tovább erősödött ben a 6,4 millió külföldi belépő és 5,5 millió külföldi kilépő áramlott keresztül a régión. A magyar be- és kilépők száma 2,4 millió, míg a régió teljes határszakaszának utasforgalma 14,3 millió főt ért el. A határforgalom több mint fele Csongrád megye átkelőhelyein keresztül vonult át. Különösen ennek ismeretében szükséges olyan vonzótényezők kialakítása, mely képes a tranzitforgalom megállítására. Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció (DaRTK) A Dél-Alföldi Régió területfejlesztési prioritásai A régiószervezés: - Régiótudat és marketing formálása

20 20 / 72 - A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása - A felsőoktatási és kutató-fejlesztő centrumok közötti együttműködés kialakítása, eredményeik közvetítése a gazdasági szereplők felé - A régióbeli oktató és kutató intézmények, a mezőgazdasági termelők, feldolgozók és szolgáltatók együttműködésére alapozva az agrárszektor szerkezeti és szervezeti megújítása, innovációs képességének fokozása, a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően A régió nemzetközi közvetítő szerepének erősítése, kiaknázása: - A régió nemzetközi és logisztikai szerepköreinek kiépítéséhez szükséges közlekedési és informatikai feltételek megteremtése - Külgazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok erősítése - A régió felsőfokú és egyéb nemzetközi szereppel rendelkező centrumainak erősítése a Duna-Körös- Maros-Tisza Eurorégión belül - Gyógyhatású termálvízen alapuló speciális egészségügyi ellátásra, gyógyhatású termékek előállítására és forgalmazására épülő integrált gyógyturizmus fejlesztése - Határon átnyúló együttműködések kiterjesztése, különös tekintettel a természet-és környezetvédelemre A gazdaság versenyképességének javítása: - A gazdasági szerkezet diverzifikálása elsősorban az egyoldalú mezőgazdasági, illetve tanyás térségekben - Vonzó telephelyek kialakítása a gazdasági infrastruktúra összehangolt fejlesztésén keresztül, különös tekintettel a periférikus térségekre - Régióspecifikus termékeket, kulturális javakat előállító gazdasági szervezetek célzott támogatása - Stratégiai jelentőségű nagyvállalatok megtelepedésének, megerősödésének és beszállítói hálózatok kialakításának, bővítésének támogatása, a gazdasági szereplők innovációs készségének javítása - Környezetkímélő termelési technológiák elterjedésének ösztönzése A lakosság életminőségének javítása: - Az iskolarendszerű képzés, szakképzés összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel, az átképzés, munkaerőpiaci képzés fejlesztése, regionális összehangolása - A lakosság és a gazdasági szereplők felkészülésének elősegítése az Európai Unióhoz való csatlakozásra, az információáramlás kereteinek megteremtése - A humán szolgáltatások területi ellátó és alaphálózatának fejlesztése - Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése - A vidéki térségek és központjaik közlekedési elérhetőségének javítása - A helyi közösség védőháló szerepének (újjá)szervezése, a civil szervezetek támogatása, a helyi és regionális kötődés és szolidaritás erősítése A DaRTK-ban a fejlesztési irányok meghatározásánál fontos szerepet kapott a gyógyhatású termálvízen alapuló, speciális egészségügyi ellátásra, gyógyhatású termékek előállítására és forgalmazására épülő integrált gyógy-idegenforgalom fejlesztése.