A TERÜLETI FINANSZÍROZÁS HARMONIZÁCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TERÜLETI FINANSZÍROZÁS HARMONIZÁCIÓJA"

Átírás

1 Tér és Társadalom : 1-12 A TERÜLETI FINANSZÍROZÁS HARMONIZÁCIÓJA (Harmonisation of the Financial System of Regional Policy) PERGER ÉVA A területi finanszírozás harmonizációja a mai Magyarországon egyszerre két követelményt jelent. Egyrészt az Európai Uniós szabályozással való harmonizációt, másrészt a már működő hazai finanszírozási rendszerek területi szintű összehangolását. A két követelmény bizonyos értelemben rokon, hiszen az Európai Unió és az európai országok finanszírozási gyakorlata is túlnyomórészt követi - de semmiképpen nem hagyja figyelmen kívül - a területi logikát. Érdemes azonban mégis különválasztanunk a két kérdést. Milyen követelményeket támaszt és milyeneket nem az Európai Unióhoz való csatlakozás? Miért van szükség hazánkban - az uniós csatlakozástól függetlenül is - a területi szemléletre a finanszírozási rendszerek kialakításánál? Mit jelent az EU-konformitás? A magyar szakirodalomban visszatérő szóhasználat az EU-konform (gyakrabban a nem EU-konform) jelző. A szerzők azonban a legkülönfélébb tartalmat tulajdonítanak ennek a fogalomnak. Az értelmezések rendkívül széles skálán mozognak. Magyarország megfelelő felkészülése az Európai Unióhoz való csatlakozásra csak akkor lehet sikeres, ha pontosan látjuk, hogy mit jelent, és mit nem jelent az EU-konformitás követelménye. A tisztánlátás érdekében érdemes körüljárnunk tehát ezt a fogalmat. Mit tekintsünk elérendő mintának? A hazai szakirodalomban nem ritka az olyan felfogás, mely néhány, vagy több európai ország nemzeti gyakorlatát hozza fel példaként, és ahhoz viszonyítva tartja a magyar rendszer részleteit rossznak, vagy jónak. Ez a megközelítés véleményem szerint alapvetően helytelen, mivel Európa lényegéhez tartozik a sokszínűség. Nem csupán az országok gazdasági fejlettsége, társadalmi-gazdasági szerkezete különbözik jelentősen, hanem az egyes országok közigazgatási rendszere, gazdaság- egyben támogatáspolitikai felfogása is. Az európai országok gyakorlatát ismertető tanulmányokban nem nehéz feladat valamire példát, de ugyanarra ellenpéldát is találnunk. Egy másik megközelítés az Európai Közösség, mint szervezet közös szabályozását tekinti mérvadónak, és azt vizsgálja mit "szabad" és mit nem "szabad" az általános szabályozás tükrében. Az újonnan csatlakozott országok tapasztalatai azonban rengeteg példát nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a közös európai támogatáspolitikai gyakorlat nagymértékben figyelembe veszi az országok eltérő sajátosságait, és meglehetősen rugalmasan kezeli az általában érvényes

2 2 Perger Éva TÉT szabályokat. A különböző országok esetén - bár kis mértékben - de eltér az európai támogatásokhoz megkövetelt saját forrás aránya, a közös európai programokban való részvétel esetén olyasmire is lehet kapni támogatást, amit általában a rendszer nem preferál. Az ország különlegesen nehéz gazdasági helyzete esetén, még a legszigorúbb szabályok felfüggesztésére is van mód (pl. Görögország felmentést kapott az exporttámogatások általános tilalma alól). Általában regionális szintről kell kiindulnia a nemzeti programok kidolgozásának, de elfogadtak nemzeti szintű tervet is (pl. Portugáliában). A strukturális támogatások elosztásának logikája általában a regionális szintre épül, de jól kidolgozott ágazati programokra is lehet támogatást kapni. (Erre szintén jó példa Portugália textilipari rekonstrukciós programja.) Egyes régiókat és kistérségeket akkor is támogatásra jogosultnak ítélnek, ha nem teljesen felelnek meg a besorolási követelményeknek (erre számtalan példát találhatunk Írországban, Franciaországban, sőt Spanyolországban is). A harmadik felfogás nem azt vizsgálja, mit szabad, vagy mit nem szabad, hanem azt, hogy milyen átalakításra van szükség a hazai támogatási rendszerben ahhoz, hogy - a mai európai szabályozásnak megfelelően - a legtöbb közös európai támogatást kaphassa az ország. A megközelítés egyetlen problémája, hogy nem tudjuk mikor, milyen feltételekkel és milyen Európai Közösséghez csatlakozhatunk. Ami a mai EU-ban rendkívül kedvező, az pár év múlva éppen hátrányos lehet. A negyedik megközelítés a leginkább árnyalt, és véleményünk szerint a legközelebb áll a helyes felfogáshoz. Változónak és differenciáltnak tekinti Európát. Figyelembe veszi, hogy maga az Európai Közösség is átalakulóban van. Megpróbál általános tendenciákat, általános tapasztalatokat levonni az európai országok és az európai közösség gyakorlatából, és nem a konkrét célokat, prioritásokat, intézményeket, eszközöket, mechanizmusokat tekinti követendőnek, csupán a tendenciákat. Keresi azokat a pontokat, ahol mód van a sajátos magyar érdekek érvényesítésére, és azokat a "kivételeket", melyekre hivatkozva el lehet térni az általános szabályoktól, ha ezt az ország érdeke megkívánja. Miért legyünk "eurokonformak"? Az előző problémával szorosan összefüggő kérdés, hogy miért tartjuk fontosnak az európai támogatási rendszerhez való közelítést. A kérdést a szerzők direkt módon legtöbbször fel sem teszik, a tanulmányok, értékelések szövege általában mégis válaszol e kérdésre. Három lehetséges válasz létezik: azért, hogy minél előbb (vagy, hogy egyáltalán) felvegyenek minket az Európai Unióba; azért, hogy csatlakozás esetén minél több európai támogatást kaphassunk; azért, mert az európai támogatási rendszer hatékony és saját céljainknak is a legjobban megfelel. A három megközelítés sok esetben természetesen keveredik. A támogatási rendszer átalakításának mikéntjét, gyorsaságát és irányait azonban mindenképpen meghatározza az, hogy a különböző felfogásoknak mekkora a súlya. Saját

3 TÉT A területi finanszírozás harmonizációja 3 véleményem szerint felvételünk ténye és időpontja alapvetően nem tőlünk függ, hanem az összeurópai politikától és az EU tagországok közötti egyezkedés eredményétől. Ma még nem ismerhetjük csatlakozásunk feltételeit, és az "új" Európa működésének kereteit. Ebben a helyzetben logikánkat feltétlenül a harmadik szempontnak kell uralnia, azaz elsősorban azt kell átvennünk, ami a hazai céljainknak is a legjobban megfelel, de közben érdemes mérlegelnünk a várható változásokat és alternatív javaslatokkal felkészülnünk a csatlakozás időpontjára. Mennyire legyen gyors és pontos a hasonulás? A rendszerváltás utáni években az Európa utáni vágyakozás eufóriájában és a közeli csatlakozás reményében a szakmai közvélemény egyértelműen azt tekintette az Európához való közeledés zálogának, ha a magyar támogatási rendszer viszonylag gyorsan és minden elemében egyre jobban hasonul az Európai Unióban alkalmazott megoldásokhoz. Az európai közösség belső problémáinak halmozódásával, a csatlakozás elhúzódásával azonban egyre inkább előtérbe kerültek azok a nézetek, hogy nincs szükség a sietségre. A hazai támogatási politikának elsősorban az ország érdekeit kell szem előtt tartania, csak másodlagos szempont a "hasonulás". Ebben az érvelésben véleményem szerint igen sok igazság van. Európához nem csupán a magyar állam csatlakozik, hanem a magyar gazdasági szereplők és a magyar társadalom. Ha az európai normák csatlakozás előtti, önkéntes átvétele hátrányosan befolyásolja az ország gazdasági fejlődését, ha kiélezi a belső társadalmi ellentéteket, ha az európaitól lényegesen eltérő gazdasági-társadalmi szerkezetet eredményez, akkor - a formai hasonlóság ellenére - inkább távolodunk Európától. Miközben a támogatási rendszer maga egyre jobban "eurokonform", az ország egyre kevésbé az. A belső gazdaságitársadalmi érettség - azaz a fogadókészség - hiánya miatt a mechanikusan átvett célok, prioritások, eszközök gyakran nem is érhetik el a kívánt hatást. (A már megindult PHARE programok tapasztalatai elsősorban a tanulási folyamatot emelik ki fő eredményként, érzékelhető gazdasági hatásokról nemigen számolnak be, kivéve az osztrák határ menti régiót, ahol a nyugati határ közelsége és az általánosan magasabb fejlettségi szint teszi lehetővé a viszonylag látványos fejlődést.) Az európai rendszerhez való alkalmazkodással tehát rendkívül óvatosan kell bánni. Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség a támogatási rendszer reformjára, mégpedig olyan reformra, mely egyre inkább közelít az Európában alkalmazott megoldásokhoz. A múltból örökölt rendszerek tehetetlensége miatt és a hazai pénzügyi és társadalmi adottságok szorításában ugyanis - a szándékok ellenére - csak igen lassan halad az átalakítási folyamat. A fő probléma ma már nem az, hogy a támogatási rendszer nem "eurokonform", hanem az, hogy a nemzeti célokat sem szolgálja megfelelően. Az európai rendszer számos elemében olyan mintákat ad, melyet "csupán" a hazai célok eléréséhez is érdemes követnünk. A másik oldalról nem téveszthetjük szem elől a végső célt, azaz fel kell készülnünk az esetleges csatlakozásra. Arra kell törekednünk, hogy az Európai

4 4 Perger Éva TÉT Uniós tagság egyértelműen pozitív hatást gyakoroljon az országra. Ki kell tudnunk használni előnyeit, és mérsékelni kell tudnunk hátrányos hatásait. A hazai és az európai követelményekhez akkor alkalmazkodhatunk a legjobban, ha pontosan megfogalmazzuk azokat a sajátosságokat, melyekben hazánk eltér az európai országoktól, és világos elképzelésekkel rendelkezünk, arról mi lehet hazánk szerepe Európában és milyen irányú fejlődésre lesz lehetőségünk. A támogatási rendszerre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy pontosan tisztáznunk kell a nemzeti célokat. A saját céljainkat kell aztán megvizsgálni abból a szempontból, hogy azok milyen módon "adhatóak el" Európa számára. A később csatlakozó országok példái azt mutatják, hogy az Uniós tagság csak akkor jár egyértelműen pozitív hatással, ha a csatlakozás időpontjára jól kidolgozott programokkal tudunk előállni. (A pozitív példa Spanyolország és Portugália, ahol ez a felkészülés megtörtént, a negatív példa Görögország, ahol ez nem történt meg és a viszonylag jelentős közösségi támogatás eredménye nem igazán érzékelhető.) Az európai célokat és prioritásokat csak tendenciájukban kell követnünk. (Már korábban is felsoroltunk számos példát arra, hogy egy-egy ország "kivételes" célokra is jelentős támogatást kapott. Jó példa az is, ahogy a Skandináv országoknak sikerült elérniük azt, hogy a strukturális alapok által támogatott térségek köre egy új típussal bővüljön az alacsony népsűrűségű területekkel.) Véleményem szerint leginkább a támogatáspolitikai alapelvek érvényesítésében kell előrehaladnunk, mivel ezzel nem csupán európaiságunkat bizonyítjuk, hanem saját fejlesztési céljaink elérésére is nagyobb az esélyünk. Az Európában alkalmazott intézmények, eszközök, mechanizmusok hatékonyabbá tehetik a hazai rendszert. A lehetőségekhez képest gyors, az európai mintához közelítő, de a hazai adottságokhoz illeszkedő bevezetésükkel pedig lehetőségünk nyílik arra, hogy ne csupán a magyar kormány, hanem az egész magyar társadalom felkészüljön az Uniós tagságra. A külföldi tapasztalatok azt is jól bizonyítják, hogy az európai tagság és a közös támogatáspolitika előnyei csak akkor érvényesülnek, ha nem csupán maga a támogatási rendszer változik, hanem ha az országon, illetve az egyes régiókon belüli kohézió szintje már a csatlakozás előtt erősödik, ha az alapelvek érvényesítéséhez igazodik az ország közigazgatási szerkezete, és ha az egész társadalom gondolkodásmódja átalakul. (A centralizált közigazgatási struktúra továbbélése, az országon belüli jelentős területi egyenlőtlenségek, a bürokratikus gondolkozásmód hátráltató erejét legjobban ismét a görög példa mutatja.) Mi az EU-konformitás tartalma? A szakirodalom értékeléseiben gyakran keverednek a tartalmi és formai szempontok. Saját véleményem szerint az EU-konformitás - a támogatási rendszer szempontjából - jól elhatárolhatóan négy vonatkozásban értelmezhető: az EU általános szabályozásának vonatkozásában (mit "enged meg" és mit nem a közös joganyag), a támogatáspolitikai alapelvek (koncentráció, partnerség, programozás, addicionalitás) érvényesülésének vonatkozásában,

5 TÉT A területi finanszírozás harmonizációja 5 a fejlesztési célok és prioritások vonatkozásában (mennyire sorolhatóak be a hazai célok a jelenlegi EU támogatási rendszer céljai közé), a célok megvalósítási mechanizmusainak vonatkozásában (a támogatások elérhető formái, a támogatások címzettjei, az alkalmazott kritériumrendszer, a támogatási rendszer intézményei, a tervezés és igénylés, a koordináció és egyeztetés, a döntés, a finanszírozás, a számbavétel, és az ellenőrzés mechanizmusai). Mennyire EU követelmény egy alapvetően területi elvre építő, decentralizált finanszírozási mechanizmus kialakítása? Önmagában sem a célok, sem az európai alapok rendszere nem teszi szükségessé, sem a magyar támogatási rendszer területi logikájú átcsoportosítását, sem az önkormányzati finanszírozás érdemi reformját. Azok az országok ugyanis, ahol az ország egész területe jogosult "célterület 1" célkitűzés alapján közösségi támogatásokra, - bár a régiós szintű tervekre építve - mégis alapvetően országos szinten dolgozzák ki a felzárkózást legjobban elősegítő programokat. Az európai alapoktól származó támogatás gyakorlatilag a központi költségvetés része, amit természetesen a Nemzeti Keret-programnak megfelelően használhatnak csak fel, de a támogatások (a központi beruházást is támogatásként értelmezve) "leosztása" nem csupán a területi logikát követi. A támogatásoknak csak egy (kisebb) hányada a decentralizált keret, melynek felhasználásáról a regionális szint területfejlesztési szervezete dönt. Portugália, Görögország és Írország példája egyaránt azt mutatja, hogy mindhárom országban felhasználták az európai strukturális támogatásokat átfogó nemzeti célokra. A kevésbé fejlett EU országok tapasztalataiból az a "bölcsesség" is levonható, hogy az EU források igénybevétele és hatékony (vagy kevésbé hatékony) felhasználása biztosítható az elsődleges célok alapján legkülönfélébben csoportosított eszközök kombinációjával. (Az EU tagállamokban alkalmazott strukturális és területfejlesztési célú támogatási eszközök a támogatás elsődleges célja szerint jól elkülöníthetően négy csoportra oszlanak: a horizontális támogatásokra, a kis és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra, az ágazati támogatásokra és a területfejlesztési támogatásokra.) Az önkormányzati finanszírozásra még inkább érvényes, hogy az EU tagság önmagában sem jogi értelemben, sem a strukturális támogatások elérhetőségének szempontjából nem jelenti azt, hogy feltétlenül szükség van a hazai rendszer átalakítására. Általában az a kérdés ugyanis, hogy a közfeladatok finanszírozását milyen módon oldja meg egy-egy ország és milyen fokú az önkormányzatok pénzügyi önállósága az ország belügye. Önmagában az, ha egy országban, pénzügyi értelemben is nagyobb a decentralizáció még nem jogosít egy fillérrel több támogatásra sem. A gyakorlatban a különböző európai országok a legkülönfélébb megoldásokat alkalmazzák. Vannak olyan országok, ahol a helyi önkormányzatok bevételeinek döntő hányada központi költségvetési támogatásokból származik, de vannak olyanok is, ahol nagyobb súlyt képviselnek a helyi források. A központi támogatások folyósítására a normatív és feladatorientált finanszírozási technikákat

6 6 Perger Éva TÉT változó súllyal alkalmazzák. Maga a közigazgatás területi rendszere is rendkívüli változatosságot mutat az egyes országokban. Az Európához való csatlakozás - ha nem is "kötelező jelleggel" - mégis megköveteli, hogy a területfejlesztési és önkormányzati finanszírozás a figyelem középpontjába kerüljön. Véleményem szerint alapvetően a következő okok miatt van szükség arra, hogy lépéseket tegyünk egy alapvetően területi elvre építő, decentralizált finanszírozási mechanizmus kialakítása felé: A közös európai támogatások odaítélésének és felhasználásának mechanizmusa A támogatáspolitikai alapelvek érvényesítése mindenképpen azt feltételezi, hogy a területi elv előtérbe kerüljön. Európa az egyes országoktól is elvárja, hogy a nemzeti strukturális és területi támogatási rendszer fő vonalakban illeszkedjen az európai támogatások rendszeréhez és érvényesüljenek benne a koncentráció, a partnerség, a programozás, és az addicionalitás alapelvei. Erre csak akkor van esély, ha a területi logika jobban érvényesül támogatási rendszerünkben, valamint ha a nemzetinél alacsonyabb területfejlesztési szinteken is képződnek saját források. Az európai támogatások logikája alapvetően a területiség logikája. Ha részesülni akarunk az európai támogatásokban, nem mentesülünk attól a követelménytől, hogy megalkossuk a nemzeti területbeosztás EU-konform rendszerét, európai mintára minősítsük a kistérségeket és régiókat, nemzeti programunk elsősorban alulról építkezve készüljön el, a konkrét támogatási döntések egy része és a finanszírozás is decentralizált formában működjön, megteremtsük annak feltételét, hogy területi szinten is képesek legyünk összesíteni a támogatások összegét és betartsuk az egyes régiókra vonatkozó összes támogatási arány felső határát. Az adszorbciós képesség növelésének követelménye Akármilyen kedvezően alakul számunkra a strukturális és kohéziós támogatások súlya és belső szerkezete, nem leszünk képesek felhasználni a minket megillető forrásokat, ha nem tudjuk biztosítani az önrészt. Központi költségvetési forrásokból ez nem sikerülhet. A távlati gazdaságpolitikai elképzelések függvényében nincs is esély arra, hogy a strukturális és területi támogatásokra fordított költségvetési források érdemben növekedjenek. A PM becslése szerint a társfinanszírozásba bevonható központi források (központi beruházásokkal együtt) nagyságrendje 1,2-1,4 Mrd ECU. Ez a mai EU rendszer változatlansága esetén sem tenné lehetővé, hogy kihasználjuk a minket illető támogatásokat. (A mai gyakorlat szerint ez csupán 1,8-2,1 Mrd ECU bevonására elegendő) Az állami forrásokat tehát ki kell egészíteni önkormányzati és magán forrásokkal. Erre csak akkor van esély, ha a regionális szintet, a megyei és helyi önkormányzatokat, illetve egyéb szereplőket (vállalkozói szféra, civil szféra, lakosság) bevonjuk a programozási

7 TÉT A területi finanszírozás harmonizációja 7 folyamatba, de nem csupán formális szereplőként, hanem úgy, hogy érdemi saját forrásokkal is rendelkeznek, illetve szerepet kapnak az állami források elosztásában is. Az európai strukturális és területi támogatási rendszer reformja során várható intézkedések A reform során előfordulhat, hogy megváltozik a finanszírozás technikája és a támogatások jelentős részét akkor is közvetlenül a régiók kapják, ha az egész ország területe besorolható a célterület 1 kategóriába. Arra is van esély, hogy a reform során csökken a nemzeti programok alapján folyósított támogatások súlya és növekedik a közösségi kezdeményezésű programoké. A közösségi kezdeményezésű támogatások jelentős részére csak eurorégiók, nemzeti régiók, vagy kistérségek pályázhatnak. Előfordulhat az is, hogy a jogosultság határának csökkentésével esetleg valamelyik magyar régió kikerül a támogatásra célterület 1 célkitűzés alapján jogosult régiók köréből. Ebben az esetben automatikusan a régióknak kell programjaikat benyújtaniuk és ők jogosultak a támogatásokra. A régiókat tehát finanszírozási szempontból is alkalmassá kell tennünk a támogatások befogadására. Ennek egyik feltétele, véleményem szerint, hogy a régiók nemzeti költségvetési támogatásokra jogosult alanyok is legyenek, valamint az, hogy tervezési önállóságukat megalapozzák a helyben - alulról építkezően keletkező - források. A régió területén működő önkormányzatok fontos szereplői a területfejlesztésnek, méghozzá olyan szereplői, melyek eredendően helyi közösségi célokat követnek és nem csupán a rövid távú profitmaximalizálásban érdekeltek. Regionális közcélokat szolgáló, de finanszírozható regionális tervek pedig csak akkor születhetnek, ha az önkormányzatok, mint fontos közszereplők, rendelkeznek olyan forrásokkal, melyeket a településhatáron túlmutató feladatokra fordíthatnak. A regionális és kisebb területet lefedő (pl. megyei, kistérségi) finanszírozási "alkalmasságnak" már a csatlakozás előtt is van jelentősége, hiszen a közösség által kezdeményezett azon programok többségére, melyek hazánkat, mint csatlakozás előtt álló országot érintik, már ma is csak régiók, és kistérségek pályázhatnak. (Az európai gyakorlat egyelőre meglehetősen rugalmas és nem követeli meg a különböző NUTS szintek pontos meghatározását, így egyelőre a megyék is bővíthetik a jogosultak körét.) Miért elodázhatatlan nemzeti céljaink elérése érdekében is a területi szempontok fokozott figyelembevétele a hazai finanszírozási gyakorlatban? Önmagában a nemzeti célok elérése érdekében is égetően sürgős hazai finanszírozási rendszerünk érdemi átalakítása. Véleményem szerint a következő okok teszik ezt szükségessé: Az állami támogatások gyakorlatát az ágazati logikájú széttagoltság, elaprózottság jellemzi. Nem ritka az sem, hogy a különböző támogatási eszközök egymásnak ellentmondó hatást váltanak ki. Túl nagy a területfejlesztési szereplők függése a központi finanszírozási döntésektől.

8 8 Perger Éva TÉT (Ezen a Területfejlesztési Alap egy részének, a cél és címzett támogatások egy részének decentralizálása még nem sokat változtatott, miután ezek a támogatások az összes támogatásnak csak egy töredékét jelentik). A központi költségvetési beruházások arányának növekedése csak erősíti ezt a helyzetet. A finanszírozási technikák, mechanizmusok korlátozzák a magántőke bevonásának lehetőségeit a fejlesztési programokba, projektekbe. A rendszerváltás után a területi különbségek oly mértékben növekedtek, hogy az már megbontja az országon belüli kohéziót. Nem csupán az a probléma, hogy az ország egyes térségei leszakadni látszanak, hanem az is, hogy a spontán piaci hatások eredményeképp szigetszerű fejlődés alakult ki. A Budapesti Agglomeráción és az Észak-nyugati országrészeken kívül csak egy-egy település és szűk körzete mutat felemelkedést. Semmi nem mutat arra, hogy a piac logikája szerint e központokból a fejlődés továbbterjedne. A helyi és területi önkormányzatok a mai magyar területfejlesztési intézményrendszer fontos szereplői. Az intézményrendszer felépítésének logikája alapján a különböző szinteken nem csupán a központi költségvetés, hanem a területi önkormányzatok is a területfejlesztés, mint közfeladat, részleges finanszírozói. Ebben az értelemben az önkormányzati finanszírozási rendszer egésze közvetetten a területfejlesztési finanszírozás része. Az önkormányzati fejlesztési források nagyságrendje nagymértékben befolyásolja a területfejlesztési programok súlyát és hatékonyságát. Sajnos manapság az önkormányzatok egyre kevésbé képesek önálló forrásokkal is befolyásolni területfejlesztési gyakorlatot, hiszen az állami támogatások reálértékének csökkenésével, a kötelező feladatok bővítésével, a fogyatkozó önkormányzati vagyon és a gyakori eladósodottság miatt egyszerűen nem marad szabad forrásuk a területükön túlmutató feladatok finanszírozására. A sürgető és rövidtávon megoldandó feladatok háttérbe szorítják a hosszú távon megtérülő és a települések lakóira csak közvetetten visszaható fejlesztéseket. Akadályozzák a területfejlesztési célok érvényesítését a finanszírozási rendszer egyéb ellentmondásai is. A területfejlesztési finanszírozásban nem különülnek el a helyi, gyakorlatilag településfejlesztési finanszírozást szolgáló eszközök és a szó igazi értelmében vett területfejlesztési finanszírozási eszközök. Egyes területfejlesztési célokra viszont az önkormányzati finanszírozási rendszer keretei között van lehetőség kiegészítő forrásokhoz jutni. Ez a helyzet gyengíti a területfejlesztés hatékonyságát és erősíti az önkormányzatok elszigeteltségét. Az önkormányzatok saját forrásainak hiánya is részben oka annak, hogy a területfejlesztési tervezésre, programozásra jogosult megyei területfejlesztési tanácsok gyakorlatilag alig rendelkeznek önálló területfejlesztési forrásokkal (még a területfejlesztési alap decentralizált részének elosztásában is kötik őket központilag meghatározott szabályok, például a kistérségek központi besorolása), a regionális tanácsok pedig végképp csak a központi költségvetés, illetve esetleg az európai programok forrásaira számíthatnak.

9 TÉT A területi finanszírozás harmonizációja 9 Javaslatok a finanszírozási rendszer átalakítására A területi elv hangsúlyozottabb érvényesítése az állami támogatási rendszerben Ez a követelmény álláspontom szerint minimum három dolgot jelent: Növekedjen az elsődleges célját tekintve kifejezetten területfejlesztési célú támogatások aránya. A horizontális támogatási eszközök (támogatások, kedvezményes hitelek, adókedvezmények, gyorsított amortizációs kulcsok, stb. is területileg (és ágazatilag) differenciáltan kerüljenek alkalmazásra. (Ez még a legkevésbé demokratikus Görögországban is így van.) Ehhez ki kell dolgozni a vállalkozások támogatásának területileg differenciált egységes eszközrendszerét, amelyben a fejlesztési támogatások mértéke, a megkövetelt önrész, a hitelkedvezmények, illetve esetlegesen a gyorsított amortizációs kulcsok területegységenként és azon belül ágazati besorolásban is különböznek. A különböző területi szintek legyenek a legkülönfélébb eszközök koordinációjának színterei. Ennek egyik fő módszere a területi programkészítés. A demokratikus programozási folyamattal párhuzamosan a támogatási eszközök felhasználásában is valós decentralizációt kell végrehajtani. A programok kidolgozásával egy időben az eszközök koordinálása is meg kell, hogy történjen. Ennek megfelelően történhet a koordináció: - Központi kezdeményezésű országos programok esetén, kormányszinten. - Ágazati kezdeményezésű programok esetén a koordináló szerv az illetékes minisztérium. - Regionális programok esetén a koordináló szerv a megfelelő regionális intézmény, (a mai elképzeléseknek megfelelően a Regionális Fejlesztési Tanács), melynek a források feletti valós rendelkezés biztosított. - Megyei programok esetén a Megyei Területfejlesztési Tanács. - Kistérségi programok esetén a megfelelő kistérségi szervezet. (Kistérségi Területfejlesztési Társulás) Ilyen elosztási elvvel a források (minden alap és célelőirányzat) egy része decentralizáltan kerülne felhasználásra. A decentralizált és centralizált források arányát érdemes körülbelül a TF célelőirányzat jelenlegi megosztásának megfelelően 50-50% körüli szinthez közelíteni. A valós decentralizáció megteremti a helyi források integrálásának feltételeit és növeli az ország adszorbciós képességét. A kormány, illetve ágazati döntési körben lévő források pedig nem csökkennek szükségszerűen, mivel ily módon (és csak ily módon) van lehetőség a forrásokat kiegészíteni az európai támogatásokkal. (Kormányzati körben maradhatnak nagy országos jelentőségű infrastrukturális beruházások, a makro gazdaságpolitikát támogató eszközök, kiemelt ágazati programok, stb.) Az egyes területegységek rendelkezésére álló támogatási kereteket a fejlettség és az egyéb kiemelt célok területi vonzatainak függvényében érdemes meghatározni. Erre csak a programozási szakasz egyeztetései után van mód. A csatlakozásig tehát

10 10 Perger Éva TÉT nem kell teljes mértékben megvalósítani a decentralizációt, de az első lépések megtételére szükség van, hiszen egy ilyen mechanizmus működtetését is tanulni kell. A közfeladatok ellátásának (benne a szociális támogatásoknak) és a területfejlesztés finanszírozásának szétválasztása minden szinten Az állami költségvetés szintjén külön működési és felhalmozási költségvetésre van szükség. Az állami alapok és célelőirányzatok olyan átrendezése szükséges, mely lehetővé teszi a közfeladatok finanszírozási rendszerének és a fejlesztési (azon belül egyik formaként) területfejlesztési támogatási rendszer szétválasztását. Működési, vagy egyértelműen szociális finanszírozás például ne történjen fejlesztési célú alapokból és célelőirányzatokból (pl.: Útalap, vagy Vízügyi Alap tulajdonképpen alapfeladatokat finanszíroz, foglalkoztatási alap egy része szociális feladatokat, stb.). A strukturális és területfejlesztési támogatásokban hosszú távon arra kellene törekedni, hogy a fejlesztési források - az elsődleges célok szerint differenciálódva - elkülönült pénzügyi alapokban jelenjenek meg. Ez természetesen az alapok és célelőirányzatok összevonását és átstrukturálását jelenti. (A kidolgozott kormányhatározat tervezet, bár az indokló szövegrészben rendkívül jól elemzi a mai támogatási rendszer problémáit, javaslataiban már nem igazán merész. Érdemi átcsoportosítást nem javasol.) Ugyanez érvényes az önkormányzati finanszírozásra. Az önkormányzati finanszírozási rendszernek olyannak kell lennie, mely minden önkormányzat részére biztosít elegendő forrást a kötelező feladatok ellátására, és lehetővé teszi a forrásképződést az önként vállalt feladatok, valamint a pótlás és a fejlesztések megvalósítására. (A támogatások, a megosztott és saját források együttes összege kell, hogy fedezetet nyújtson.) Ez teszi csak lehetővé az "alulról" építkező finanszírozást, tehát azt, hogy az egyes önkormányzatok kistérségi, a kistérségek megyei, vagy regionális fejlesztések finanszírozásában vegyenek részt. Az ily módon működő önkormányzati finanszírozási rendszernek, markánsan el kell válnia attól a területfejlesztési tartalmú finanszírozástól, mely a területi felzárkózást és a belső kapcsolatrendszerek, kiépítését támogatja. Az önkormányzati helyi fejlesztések finanszírozása alapvetően az önkormányzati és helyi gazdasági forrásokból történjen. (A járdaépítés például nem területfejlesztési cél.) "Alanyi jogon" csupán igen kivételes célok esetében van szükség központi támogatásra, amikor egy helyi fejlesztési cél országos probléma megoldását segíti elő, beruházási költségigénye igen magas, megtérülésére csak hosszú távon van remény, egyéb források (vállalkozók, lakosság) bevonására pedig igen nehézkes. Ilyen ma például a szennyvízelvezetés és tisztítás, illetve a hulladékkezelés. A helyi önkormányzatok közötti kiegyenlítés területfejlesztési vonatkozású beruházási támogatásait - a területfejlesztési célú eszközrendszer részeként - kell kezelni. Nincs értelme, azonban a célok központi megkötésének, a helyi feltételeket a helyiek ismerik a legjobban. Ebbe az irányba pozitív elmozdulás a cél és címzett támogatások elosztásának decentralizációja.

11 TÉT A területi finanszírozás harmonizációja 11 Véleményem szerint azonban ez esetben nem is lenne szükség a cél és címzett támogatások elkülönítésére az egyéb önkormányzati fejlesztést támogató forrásoktól. A megyei szintre elsősorban a helyi fejlesztések támogatásának rendszerét kell telepíteni. A megyei szintre decentralizált (illetve alulról képződő) források két alapot kellene, hogy képezzenek. Az egyik egyértelműen a vállalkozástámogatás, helyi gazdaságfejlesztés céljait, a másik az önkormányzatok közötti területi egyenlőtlenségek mérséklését, a területi közszolgáltatások, kiegyenlítését célozza. (A cél és címzett támogatások és a területi kiegyenlítő támogatások ne különüljenek el, a helyi vállalkozásélénkítést, szerkezetváltást, foglalkoztatást szolgáló támogatások címzettjei viszont ne az önkormányzatok legyenek.) Megyei fejlesztési tanácsok viszonylagos szabadsággal rendelkezzenek a kiegyenlítő források elosztásában. A regionális szintre az országos és régión belüli kohéziót erősítő (valóban területfejlesztési) programok finanszírozása kerülhetne. A régiónak is állami támogatásra jogosult és azok felhasználását koordináló jogkörrel rendelkező szervezeteknek kell lenniük. Átfogó regionális program és azon belül projektfinanszírozási feladatokkal, és nem önkormányzatok közötti osztogatással. A területfejlesztés intézményeinek jogi és gazdálkodási státuszának rendezése A fent leírt decentralizáció csak akkor valósulhat meg, ha rendezik a Területfejlesztési Tanácsok jogi és gazdálkodási státuszát. Különösen fontos kérdés ez a regionális tanácsok esetében. A "régióképződést" is sokkal jobban felgyorsítaná, ha a regionális tanácsok valódi jog és hatáskörrel rendelkező szervezetek lennének, melyek támogatásokra, önálló gazdálkodásra, sőt esetleg önálló hitelfelvételre is jogosultak. Ma még valamennyi tanács tevékenységét és a külső források bevonásának lehetőségét jelentősen megköti, hogy csak a működési kiadásokra vonatkozóan rendelkeznek önálló költségvetéssel. A kincstár és a területfejlesztési tanácsok viszonyában egyértelműen azon a véleményen vagyok, hogy a területfejlesztési tanácsok nem lehetnek kincstári körbe bevont intézmények, lehetnek azonban kincstári ügyfelek. Az állami fejlesztéspolitika vonatkozásában újra kell gondolni az államháztartás alrendszereinek súlyát és szerepét. A gazdaságpolitika eszközeit át kell vizsgálni az EU csatlakozás tükrében. A legfontosabb probléma szerintem, hogy miközben az EU makrogazdasági és egyéb normának érvényesítésére hivatkozunk, a másik oldalon nem vesszük figyelembe az EU követelményeket. Például örvendetes, hogy az állami kiadások között növelik a felhalmozási kiadások arányát, de államháztartási szinten ez egyáltalán nem biztos, hogy a felhalmozás megélénkülését jelenti. Az államháztartási beruházások tervezett belső szerkezete csupán fokozott centralizációt mutat ben még az államháztartási beruházások 18%-a volt csupán kormányzati beruházás, és

12 12 Perger Éva TÉT %-a önkormányzati beruházás. Már 1996-ben 33% a kormányzati és 40% az önkormányzati beruházások aránya, a prognosztizált tervek szerint pedig 1998-ban már túlsúlyban lesznek a kormányzati beruházások 38%- kal a 36% ellenében, míg 2000-ben az államháztartási beruházások 46%-át a kormányzati beruházások alkotják és az önkormányzati beruházások aránya csupán 28%. Önmagában a központi beruházások súlyának növekedése - a mai szabályozás szerint - még nem korlátozza az EU források igénybevételét. Ha a kohéziós alapok súlya nő a reform során, még valóban szükség is lehet az ilyen intenzív növekedésre. Ha azonban a strukturális alapok súlya nő csupán, akkor már egyértelműen problémát okozhat az arányeltolódás. Ha valóban emelkedik az önrész követelménye, csak akkor van esély a központi beruházások társfinanszírozására, ha sikerül nagybefektetőket megnyerni a központi infrastrukturális programokra. Erre sajnos az eddigi tapasztalatok szerint kevés az esély. Ráadásul ez esetben egy olyan ellentmondásba ütközünk, hogy ami már üzletileg is kifizetődő beruházás, azt az EU jogszabályok alapján nem lehet támogatni. Persze kivételes elbírálásra van mód. Az üzleti szféra túlsúlyos részvétele az infrastrukturális nagyberuházások finanszírozásában ráadásul számos politikai feszültséggel jár. (Lásd az autópálya-építés kapcsán a használat díjak és a használati díj bevezetésének környezetre gyakorolt ellentmondásait.) Nyilvánvaló, hogy a fejlesztési forráshiány az elsődleges oka a közszolgáltató nagyvállalatok privatizációjának is. A területfejlesztés elsősorban közfeladat, melynek finanszírozásába bevonhatóak magánforrások is, de csak oly módon és olyan mértékben, mely nem veszélyezteti a tevékenység közfeladat jellegét. Végső esetben a profitorientált nagyvállalatok bevonásával éppen az eredeti fejlesztési cél ellenében cselekedhetünk. (Például egy túl magas autópályadíj az M3-on éppen az északkeleti, keleti országrészek leszakadását erősítheti, mivel növeli a térségben működő vállalatok költségeit és korlátozza a lakosság mozgását.) Átgondolandó, hogy azokat a nagyberuházásokat, melyhez várhatóan jelentős EU támogatás kapható, érdemes-e már most elkezdeni. (pl. Európai nagyrendszerekhez való kapcsolódás). Nem lenne-e érdemes a belső kohéziót és a belső gazdaságot erősítő támogatásokra, illetve a fejlesztési intézményrendszer, szaktudás, stb. megteremtésére koncentrálni az erőket, illetve azokra a fejlesztésekre, melyekre már a mai rendszerben is támogatást kaphatunk (PHARE, közösségi kezdeményezésű programok, stb.).

13 TÉT A területi finanszírozás harmonizációja 13 HARMONISATION OF THE FINANCIAL SYSTEM OF REGIONAL POLICY ÉVA PERGER Adjustment of financial system in regional policy includes two main issues such as adaptation of the Hungarian system to EU regulations and spatial harmonisation of national systems. Financial techniques and mechanisms should be brought nearer to the European one to accelerate the enlargement, to make the national system more efficient and enhance the expected benefits of our joining. Since the Hungarian financial system is being adapted to the EU regulation rapidly, national characteristics and objectives must be defined and articulated. Financial reforms should be run in parallel with favourable changes in the spatial development such increasing regional cohesion and transformation of territorial administration. Joining the European Union involves changes in mechanisms of local and territorial finances. The shift towards a decentralised system should be supported for the following reasons: mechanism of financial support in the EU rests on territorial basis, since European regional development projects must be supported by local/regional sources, that of communities and regions should be enhanced, reforms of the financial system in the EU shall put more emphasis on regional aspects of development. There is an urgent need for considering territorial aspects in the national system of financial decision-making to further extent to ease regional disparities and sectoral pressure on the redistribution furthermore, to define short term and long lasting objects in spatial development. For this purpose, territorial aspects should be regarded as essential elements of the redistribution, financial resources of community services and regional development should be distinguished and managed separately, legal and economic framework of spatial development must be defined furthermore, national development purposes and policies should be also revised.

14 Tér és Társadalom : A TERÜLETFEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSI RENDSZERE AZ EU CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN (Towards a New System of Regional Development Finance: Adaptation to the EU Standards) RUTTKAY ÉVA Bevezetés: az Európai Unióhoz való csatlakozás - kihívás és lehetőség a modernizációra A modern piacgazdasági állami támogatáspolitika és finanszírozási rendszerre való áttérés a magyar gazdasági modernizáció egyik további megteendő lépése. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik modernizációs hozadéka - az uniós támogatás politikai eszközökhöz való hozzájutáson túl - is éppen az e téren való előrelépés lenne. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ez egy alapvetően szocialista - szociáldemokrata értékrenden és filozófián alapuló technika és eljárás rend meghonosítását jelenti. A tagságra való felkészülés a társadalmi, gazdasági kohézió témaköre esetében az alábbi fő témaköröket foglalja magába: A gazdaságpolitikai beágyazódás megteremtésének kérdései, ezen belül: - makropálya, abszorpciós képesség, - különféle állami-nemzeti szektorpolitikák, valamint ehhez kapcsolódóan az egész támogatás politikai rendszer felülvizsgálata a csatlakozás szempontjából, (célrendszer, eljárások), - a decentralizált finanszírozási modell kialakítása. Új típusú, középtávú tervezési rendszer kialakítása (programozás): - a programozási eljárás hazai gyakorlatba való ültetése, - szükséges működtető rendszer kialakítása, - államháztartási rendszerbe való beágyazás. Területszervezési kérdések, a régió problémakör; A fentiekhez kapcsolódó intézmény-kialakítás: - a szükséges gazdaságirányítási-igazgatási feltételek megteremtése, - közigazgatási szervezési feladatok, - régiószervezési kérdések, - központi közigazgatáson belüli szervezeti kérdések.

15 TÉT A területfejlesztés finanszírozási rendszere 15 A gazdaságpolitikába történő illesztés Vitathatatlan, hogy a csatlakozással (sőt már az előkészületek kapcsán is) a gazdaságpolitikán belül is hangsúlyeltolódások mennek végbe. A felértékelődő strukturális politikára kettős követelmény hárul. Egyrészt a már elindult - a gazdaság export- és versenyképességét tartósan növelő - szerkezeti változásokat eredményező folyamatokat kell felerősítenie. Másrészt a sokrétű szerkezeti differenciálódási folyamatot megfelelő kiegyenlítő mechanizmusokkal szükséges fékeznie. A gazdaság makroszintű szabályozása és a struktúrapolitika összhangja - még az EU tagországok esetében is - alapvetően nemzeti hatáskörben érvényesül. A csatlakozás várható hatásai a makrogazdasági egyensúlyra és a költségvetés helyzetére Az EU közös költségvetéséhez való magyar hozzájárulás lehetőségét a költségvetés bevételi struktúrájának és nagyságrendjének "csatlakozásfüggő" változása befolyásolja. A magyar költségvetés kiadási oldalát terhelik az EU költségvetésbe történő befizetésen kívül a csatlakozás megvalósításához szükséges intézményi, vámügyi határellenőrzési, rendőrségi fejlesztések, a tervezés, végrehajtás, ellenőrzés EU-konform átalakításának adminisztratív költségei, valamint az információs rendszerek kiépítéséhez szükséges ráfordítások, viszont csökkentheti az agrártámogatásokhoz bevonható EU forrás. A bevételeket részben növelheti az a hatás, amit az évet követően bizonyos adómentességek, kedvezmények fokozatos megszüntetése (pl. külföldiek befektetési adókedvezménye) eredményez, viszont csökkenti az EU közös költségvetésébe befizetendő vámtételek kiesése a bevételek közül. A csatlakozással megvalósuló közös külső vám- és a belső vámok megszüntetése jelentősen megváltoztatja a vám és importilleték-befizetések nagyságrendjének alakulását. Portugália, Spanyolország, Görögország csatlakozási tapasztalatai azt mutatják, hogy kiélezett versenyhelyzetben - legalábbis rövid távon - romlik a külkereskedelmi egyenleg és a folyó fizetési mérleg. Ez még inkább aláhúzza annak jelentőségét, hogy már a felkészülés időszakában is, majd a csatlakozást követően a társfinanszírozás révén törekedni kell a versenyképességünk növelését biztosító strukturális célú támogatások fokozott igénybevételére. Belépéskor még egy összességében pozitív EU-szaldó ellenére is nőhet az államháztartás deficitje, tekintettel arra, hogy az EU által nyújtott addicionális források elsődlegesen a programok finanszírozását és nem a költségvetési bevételek közvetlen növelését szolgálják. Az államháztartási terhek csökkentésére, a költségvetésre ható tényezők pontosítása, számszerűsítése után, a csatlakozási tárgyalások keretei között lehet majd módot találni. Az államháztartási reform következetes végrehajtása során a társfinanszírozásra átcsoportosítható hazai források növelésével azonban az EU források nagymértékben bővítenék a költségvetés mozgásterét is, elősegítve a gazdaság modernizációját és dinamizálását. Olyan fejlesztéseket indíthatnának el, amelyek

16 16 Ruttkay Éva TÉT multiplikátor hatása már rövidtávon is érzékelhetővé válna (pl. az infrastruktúrafejlesztéseknél, a foglalkoztatásban, adófizetésben, a pénzügyi transzferekhez kötődő termelésben, stb.), hosszabb távon pedig az oktatásban, képzettségi szintben, illetve hazánk összeurópai kereskedelmi- és tőkekapcsolatokba való beintegrálódásában. Nyilvánvaló, hogy a költségvetéssel kapcsolatos kötelezettségek kérdése, konkrét számai nagyrészt bizonytalanok és viszonylagosak e stádiumban. A csatlakozás költségvetési terhei olyan stratégiai fontosságú kérdés, amit csak egy tágabb összefüggésrendszerbe ágyazottan - pl. egy konvergencia-program makro-hatásait figyelembe véve - szabad vizsgálni. A hazai befizetések nagysága a jelen stádiumban még tisztázatlan, azonban abból a feltételezésből lehet kiindulni, hogy a bruttó hazai termék után számolt 1,27%-os felső határt nem haladhatja meg. Az ország vélemény szerint az agrár költségvetést kb. 1 Mrd ECU-vel, a strukturális alapokat (a 4%-os plafon miatt) kb. 1,4 Mrd ECU-vel, a belső piaci mechanizmusokat néhány százmillió ECU-vel terhelnénk, így várhatóan 2,5-3,1 Mrd ECU lesz a bruttó transzfer. Mindez azt jelenti, hogy belépésünk első éveiben (2006-ig) a nettó transzfer évi 2,0-2,5 Mrd ECU körül lenne. Ez bőven kompenzálná a belépés utáni első években várható fizetési mérlegromlást. Az eddig csatlakozott országok tapasztalatai szerint minden taggá váló ország számára lehetővé vált az átmeneti felmentés, derogáció alkalmazása a szabályozások átvételében. Az első kibővülés alkalmával az átmeneti időszak (az integrációs szervezeten belüli felzárkózás) jellemző időtartama 5 év volt a közösségi költségvetéshez való teljes mértékű hozzájárulás elérése terén. Amennyiben a "felvételiző" új tag fejlettségi szintje nem éri el a közösségi átlagot, a technikai adaptáció, az időleges eltérés és az átmeneti rendelkezések intézményei segítik a felzárkózásban. Abszorpciós kapacitás Az EU-tól megszerezhető támogatások mértéke egyrészt a gazdaság teljesítőképességének alakulásától, másrészt a gazdaság felszívó képességének, abszorpciós kapacitásának alakulásától függ. A gazdasági teljesítőképesség megítélése a hosszú távú és középtávú növekedési pálya, ezen belül a felhalmozási-beruházási kiadások alakulásának függvénye. A PM középtávú előrejelzése adja meg a számítások alapját, amely az alapot jelenti a magyar gazdaság pályájának az előrejelzésében. A PM a éven túlnyúló számításaiban fokozatosan gyorsuló GDP-növekedést prognosztizál, az ezredvéghez közeledve új, magas növekedési rátát ér el. Növekszik a beruházási hányad, mind a magánszférában, mind a közösségi beruházások esetében ben a beruházások aránya a GDP százalékában összességében eléri a 29%-ot, s ezen belül az állami beruházásoké kb. 4%-ot (480 Mrd Ft). A különböző szakértői csoportok számításait figyelembe véve a gazdasági pálya alakulása egészében véve kedvező képet sugall az EU támogatási rendszeréhez való illeszkedéshez.

17 TÉT A területfejlesztés finanszírozási rendszere 17 A gazdaság abszorpciós képességének alakulása makro- és mikrokörnyezeti szinten, amely különféle megközelítések, számítások alapján becsülhető. Makroszinten az egész nemzetgazdaság fogadókészsége értendő. Ezen belül is a közpénzek még további bontásban a felhalmozásra szánható eszközök nagyságát, egész pontosan az EU által társ-finanszírozható források alakulását kell számításba venni. A gazdaság mikroszférájának, fogadókészségének a megbecsülése is elsősorban a társ-finanszírozásba fogható pénzeszközök megbecslését jelenti, amely már több bizonytalansági tényezőt rejt magában. Az abszorpciós képesség magába foglalja egyébként az emberi-vállalkozási képességeket is. Képesek lesznek-e magyar vállalkozások, önkormányzatok vagy közösségi szféra a megfelelő európai gondolkodásmódot, a csatlakozó kultúrát (projekt és programkészítés, pályázatok készítési technikája) átvenni. Az abszorpciós képesség közgazdasági értelemben tágabban is értelmezhető, nem csak a strukturális alapok fogadókészségéhez viszonyítva. Tágabb értelemben az ország abszorpciós képességénél az alábbiakat kell még figyelembe venni. Szakértői vélemények szerint a magyar gazdaság kifejezetten magas tőkeabszorpciós képességgel rendelkezik, mivel: A magyar gazdaság szinkronban van a világgazdaság tőkefolyamataival, amelyekben a külföldi működőtőke beruházások a világgazdaság meghatározó folyamatává váltak. A privatizáció után a zöldmezős ipari befektetések szerepe tovább nőtt, s ma már Magyarország és a régió esetében a külföldi, zöldmezős ipari beruházások adják a GDP növekedés dinamikáját. A magyar tőkeabszorpciós képesség a privatizáció után a fejlett feldolgozó ipari termékcsoportokban a legerősebb. A zöldmezős külföldi beruházások a világ legnagyobb beruházóitól érkeznek, amelyek folyamatosan bővítik tőkekivitelüket, ez valószínűsíti a hazai gazdasági trend kedvező alakulását. A zöldmezős ipari beruházások viszonylag kevés új munkahelyet teremtenek, tehát munkaerő oldalról nincs korlátja a tőkeabszorpciós képességnek. A külföldi tőkebefektetések motivációi sokrétűek Magyarország esetében, ami jelentős tőkeabszorpciós képességre utal. A külföldi tőkebefektetések nyomán a magyar gazdaságban jelentős a külföldi kontroll, ami további beruházásokra motiválja a külföldi tulajdonosokat. A privatizált cégekben is fejlesztenek. A várható zöldmezős beruházások között évi 1-1,5 Mrd USD közé tehetők. A regionális fejlődési szerkezet alakulása is a magas tőkeabszorpciós képességet támasztja alá. Az ipari zöldmezős beruházások jelentős földrajzi koncentrációt mutatnak. A magyar gazdaság magas tőkeabszorpciós képességét a meglévő szűk infrastrukturális keresztmetszetek is fenntartják. A GDP, a nemzeti vagyon, a szellemi tőke közötti új arányok folyamatosan magasan tartják egy, a világgazdaságba integrálódó ország tőkeabszorpciós képességét. A magyar gazdaságban beruházási hiány alakult ki, ami az EU integráció során folyamatosan magasan tartja a tőkeabszorpciós képességet.

18 18 Ruttkay Éva TÉT A gazdasági növekedés automatikusan erősíti a gazdaság tőkeabszorpciós képességét. Végül a fentiek alapján kimutatható, hogy megvan a "saját erő", mivel kialakult egy tőkeerős hazai tulajdonos osztály, amelyik ugrásra készen várja a kedvező beruházási klímát. A jelenlegi kormányzati programok ugyan széttagoltan, de lényegében a szükséges "saját erő" forrását kontroll és koordináció nélkül ma is beteszik a magyar gazdaságba. Továbbá a "saját erő" a külföldi működőtőke befektetésekhez kapcsolódó forrásokból is táplálkozik. A költségvetési közvetlen hatásokon túlmenően az EU támogatásoknak a nemzetgazdaság egésze szempontjából is lesznek előnyei, bár ezek nehezen számszerűsíthetők, illetve jelezhetők előre. A megkapható támogatásokon túlmenően már az EU követelményeknek a támogatási rendszerben, illetve politikában való érvényesítésétől önmagában is pozitív hatások várhatók a csatlakozásig hátralevő időben. Meg kell említeni, hogy szűkebben a strukturális alapok tekintetében vannak olyan szakértői vélemények, melyek szerint a magyar gazdaság jelenlegi (nem potenciális) tőkeabszorpciós képessége erősen a határán mozog a potenciális fogadókészségnek. Ennek fő okait a következőkben látják: A gazdasági növekedés elmarad attól az 5-7%-os sávtól, amely már automatikusan és érezhetően, ráadásul folyamatosan javítja a tőkevonzást és a tőkefelszívást. A kis belső piac határokat szab a tőkeabszorpciónak, ezt csak a Kárpátmedence régió integrációjával lehet feloldani, az ezt megvalósítani képes politikai és gazdasági folyamatok ma lassúak (egyes esetekben ellentétesek a vázolt iránnyal). A dinamikus területek és ágazatok és a lemaradó területek és ágazatok között nagyon gyengék a kapcsolatok, az első nem képes dinamizálni a másodikat. A fizikai és humán infrastruktúra korlátok igen erősen érzékelhetők. Az között lezajlott privatizáció és piaci átmenet a belföldi piac jelentős részét (mintegy 60-70%-át) átadta külföldi befektetőknek, ezért a belföldi piaci szereplőkön keresztül történő dinamizálás lehetősége leszűkült. Nem érzékelhető világos kormányzati stratégia a beruházások és a reálgazdaság bővítésére, sőt ezzel ellentétes a pénzügyi politika. Nem érzékelhető egy innováció-központú kormányzati politika. A vállalkozói struktúra erős szakadást mutat a foglalkoztatást legjobban megoldó középvállalati csoportban, ami korlátozza a belföldi piac bővülését. A kereskedelmi mérleg 3 milliárd dollár körüli passzívumra látszik beállni, amely mögött jelentős rejtett tőketranszfer húzódik meg ami egy elmaradt beruházási-növekedési forrást jelent.

19 TÉT A területfejlesztés finanszírozási rendszere 19 A tervezési rendszer kialakítása (Programozás) Az Európai Unióban a támogatási rendszerek elosztása meghatározott eljárási rend, az ún. programozási folyamat keretében történik. Ennek a korszerű és hatékony tervezési eljárásnak az átvétele az ország modernizációja szempontjából önmagában véve is igen fontos lépés, az ország az Unióhoz való csatalakozás kapcsán szükségképpen köteles is erre. A Strukturális és Kohéziós Alapokhoz való hozzájutás jogi feltételei között szerepel a tagállamok által készített nemzeti (vagy regionális) fejlesztési keretprogram kötelező tartalma és időhorizontja. Ez a hatéves költségvetési elkötelezettséggel járó, meghatározott felépítésű és tartalmú középtávú programok kialakítását követeli meg, amelynek intézményi és metodikai kereteit meg kell teremteni. Az európai szabályozásban igen fontos követelmény, hogy a programoknak több évre szóló, kvantifikált, számon kérhető célokat kell kitűznie és ezekhez finanszírozási forrásokat biztosítani - a programokba foglalt és jóváhagyott összegekben. Így a hatékonysági ellenőrzés is lehetővé válik. A fentieknek megfelelően a program készítés komplex követelmény rendszere alapvetően két terület reformjának követelményét foglalja magába: a programkészítés feladatait, a programozási folyamatot, a költségvetés középtávú tervezésének feladatait. Programkészítés A Magyarországon ma még nem alkalmazott programozás tág értelemben magába foglalja a tervezést és a megvalósítást egyaránt. Szűkebb értelemben egy olyan szigorú eljárási rend, amely meghatározó mind a programok kidolgozása, mind azok megvalósítása szempontjából. A programozás lényege: stratégiai megközelítés: csak stratégiai programba illeszkedő projekt (operatív program) támogatható, integrált és nem centralizált forráselosztás: a különböző források integrált felhasználásával, a szinergikus hatással növelni lehet a források felhasználásának a hatékonyságát, koherencia követelménye (célpiramis): az országos makro céloknak és a helyi szintű fejlesztési szándékoknak egymást erősíteniük kell. Több, egymást erősítő és kiegészítő intézkedés támogatásával érhető el a legkedvezőbb társadalmi-gazdasági hatás, épít a decentralizációból fakadó vertikális és horizontális koordinációra, együttműködésre, integráló eleme a területiség, így a fejlesztési egységek, az akcióterületek a különböző (országos, regionális és kisebb) területegységek, alapkövetelmény a finanszírozás és megvalósítás folyamatának ellenőrizhetősége, átláthatósága, ami monitoring rendszer kiépítését igényli. Az Unió országaiban sem egyforma a területfejlesztés, a területi tervezés gyakorlata, így a velünk szembeni elvárás sem egy nem létező egységes

20 20 Ruttkay Éva TÉT gyakorlathoz való igazodás, hanem azonos alapelvek érvényesítése, a szükséges közös elemek, kapcsolódási pontok beépítése a hazai gyakorlatba. Az EU ugyan nem fogalmaz meg direktívákat a területfejlesztéssel, a területei tervezéssel szemben, de a strukturális alapok igénybevételét feltételekhez köti, így ezeket saját érdekünkben alkalmazni kell. Várható, hogy a tervezéssel kapcsolatos közösségi elvárások is a strukturális alapok felhasználásának szabályozásába kerülnek be 1999-et követően. A programozás bevezetésének már ma is létező alapjai, erősségei: a területfejlesztés jogi kereteinek megléte, a stratégiai programozás gerince a stratégiai tervezés, amelyhez a magyar gyakorlatban a fejlesztési koncepció készítése áll közel. A különböző területegységekre készült, illetve készülő fejlesztési koncepciók kibővíthetők, átalakíthatók stratégiai programmá, a források egy részét már ma is decentralizálták, és pályázati úton használják fel, kialakult a pénzintézeti rendszer (kincstár, bankok), amely alkalmas a támogatások kezelésére. A bevezetés előfeltételeinek hiányosságai, gyengeségek: A programozás bevezetésének legfőbb akadálya a jelenlegi folyó költségvetési tervezési gyakorlat. Így a stratégiai és operatív programokból is hiányzik a reális költségvetési háttér. Nincs valós kapcsolat a stratégiai tervezés és az operatív (ágazati) programok között. A konkrét projektek monocentrikusak. Hiányos a más programokkal való harmonizálás. Kialakulatlan a széleskörű egyeztetési mechanizmus. Koordinálatlan a különböző (központi) források felhasználása. Az alsóbb szinteken hiányzik a fejlesztési szándékot erősítő saját forrás. A regionális szint gyengesége. Nincs önálló döntési hatásköre és finanszírozási forrása. Nem tisztázott a szint kompetenciája, a tervek tartalma. Az önkéntesen alakuló, számtalan szubjektív (politikai) elemet hordozó régiók nem szolgálják a hosszabb távú stratégiai programozást. Nincs területfejlesztési monitoring, hiányzik a támogatások felhasználásának értékelési mechanizmusa. A programozási folyamat a gyakorlatban különböző - szektorális, horizontális és regionális - támogatási formákat, valamint egyes ágazati, illetve a hosszú távú területfejlesztési koncepción alapuló regionális fejlesztési terveket integrálja rendszerbe, támaszkodva a lokális, regionális szintű - partnerségen alapuló - szereplők közötti korporatív struktúrákra, a helyi köz- és magánforrások bevonására és a határ menti együttműködés kiaknázására. A programkészítés folyamata a hazai körülmények és a törvényi keretek figyelembevételével a következő séma szerint képzelhető el. Alapelvként rögzíthető, hogy olyan rendszer kialakítása szükséges, ami biztosítja:

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai

Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Balatonföldvár, 2008. május 13-15. Régiók helyzete, regionális koordináció jelentősége, szükségessége Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK FINANSZÍROZÁSA

AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK FINANSZÍROZÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK FINANSZÍROZÁSA DR. LADOS MIHÁLY Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék S z é c h e n y i I s t v á n E g y

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK AKTUÁLIS

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

A programozás lehetőségei és kihívásai. 2011. június

A programozás lehetőségei és kihívásai. 2011. június A programozás lehetőségei és kihívásai 2011. június Tartalom 1. Programozás lényeges keretfeltételei (2014-től) Fő irányok: A kohéziós politika és az EU2020 stratégia összehangolása A stratégia programozás

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

4. 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A Szervezetfejlesztési célok megvalósítása, controlling rendszer bevezetése Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatánál projekt tárgyára vonatkozó jogszabályok az alábbiak: 1. 1990. évi LXV. törvény a helyi

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő

Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások. Banai Péter Benő Az egészségügy 2013. évi költségvetése, várható kilátások Banai Péter Benő Makrogazdasági, költségvetési keretek 1. Magas növekedés és/vagy olcsó adósság-finanszírozás bővülő költségvetési mozgástér 2.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum

Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum Önkormányzati nyzati reform: nemzetgazdasági gi megtakarítások Akar László vezérigazgató GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Zrt. Üzleti Konferencia 2006. november 14., Novotel Budapest Centrum 1 Az önkormányzati

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben