Herceg Dóra Törökné Kürtösi Ildikó. Kézikönyv a Varázs ábécé első osztályos anyanyelvi tankönyvcsaládhoz

Átírás

1 Herceg Dóra Törökné Kürtösi Ildikó Kézikönyv a Varázs ábécé első osztályos anyanyelvi tankönyvcsaládhoz CELLDÖMÖLK, 2006

2 Olvasószerkesztõ MESTERHÁZI-HORVÁTH KRISZTINA AP ISBN A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mû, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/ , fax: 95/ apaczaikiado@apaczai.hu Internet: Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató Tördelés, nyomdai elôkészítés NÁDASDY SZABOLCS Terjedelem: 8,24 A/5 ív Tömege: 165 g

3 ELŐSZÓ Kiknek szánjuk ezt a könyvet? Azoknak a pedagógusoknak (tanítóknak, fejlesztő pedagógusoknak, napközis nevelőknek), akik ténylegesen szeretnének tenni valamit a tanulási zavarok megelőzéséért. Miben más ez a könyv? Próbáltunk olyan típusú feladatokat alapul venni, amelyek az olvasástanítás mellett részképességeket is fejlesztenek. Olyan részképességeket, amelyek gyakran gyengén működnek a tanulási zavar miatt veszélyeztetett gyerekeknél és feltétlenül szükségesek az alaptechnikák elsajátításához. A tanulók köre A gyerekek képességei nagyon különbözőek. Még az értelmesebbek is lemaradhatnak néhány részképesség területén. Nem terápiás program, hiszen nem adott gyerekre készült. Azoknak a gyerekeknek ajánljuk, akik az óvodából tanulási zavar kialakulásának gyanújával kerülnek az iskolába, akiknek esetleges részképességbeli gyengeségeik vannak, és mindazoknak, akik szeretik az érdekes, változatos feladatokat. Használata önálló tankönyvként Használható önállóan, tanítási órán. Alkalmas arra, hogy ebből a könyvből elsajátítsa a tanuló a hangokat, betűket, az összeolvasás technikáját. Ehhez ad segítséget a kézikönyv végén található tanmenetjavaslat. Ha tanítási órán önállóan használjuk a fejlesztő olvasókönyvet (továbbiakban: FOK), akkor sok lehetőség nyílik a feladatok kreatív bővítésére. A játékos, gondolkodtató és cselekedtető feladatok, a mellékletek mind egy-egy ötlet, amelyek alapján a tanító gyakorlatok és eszközök bőséges tárházát készítheti el a gyerekek szükségleteihez igazítva. Használata segédkönyvként Használható kiegészítő könyvként is, hiszen a betűtanítási sorrendje azonos AZ ÉN ÁBÉCÉM olvasókönyvével. Ez esetben a haladási tempót AZ ÉN ÁBÉCÉM tankönyv tanmenete adja, a fejlesztő olvasókönyvből pedig lehet szemezgetni feladatokat. Ha korrepetáláson, fejlesztő foglalkozáson használjuk a könyvet, akkor a gyerek képességeitől függően különböző szinteken kapcsolódhatunk be a feladatvégzésbe a fejlesztő olvasókönyvvel: hangok és betűk szintjén, szótagok szintjén, szavak szintjén, mondatok vagy egyszerű szövegek szintjén, játékos, gondolkodást fejlesztő feladatok szintjén. A FOK tehát nemcsak mechanikus gyakoroltatásra ad lehetőséget, hanem a gyerekek kreativitását is fejleszti. Természetesen, ha fejlesztő foglalkozáson használjuk a könyvet, akkor ki kell egészíteni mozgásfejlesztéssel és egyéb mozgásos, tevékenykedtető, érzékelést fejlesztő feladatokkal, de a foglalkozás vázát adhatja a FOK és a tanmenet. 3

4 A FEJLESZTŐ OLVASÓKÖNYV FELÉPÍTÉSE, MÓDSZEREK ÉS ALKALMAZOTT ELJÁRÁSOK A FOK a hangoztató, elemző, összetevő módszeren keresztül részképességeket is fejleszt. Szótagolva tanítja olvasni a tanulókat. Az élőbeszédet bontjuk alkotóelemekre mondatokra, szavakra, hangokra majd a hangokat visszahelyezzük az egészbe. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk a hangok tiszta ejtésére, a szájállások megfigyeltetésére. Miért szükséges a FOK-ben szereplő képességek fejlesztése? Nagymozgás A tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tevékenység bővíti a mozgásos ismeretszerzés lehetőségeit. A mozgáson keresztül jut el a gyerek a testséma ismeretéhez, megismeri testhatárait, megtanul tájékozódni a térben, majd síkban a tankönyveiben, füzeteiben. Mozgás beszéd integrálás A beszéddel, mondókákkal kísért mozgás fejleszti a ritmusérzéket, könyvünk főleg a ritmusérzék fejlesztését és a szótagolás előkészítését szolgálja. Cél, hogy a beszéd és a mozgás azonos ritmusban, egyszerre történjen. Testséma A gyermeket a magáról alkotott kép minél teljesebb felépítése segíti abban, hogy a világról szerzett információkat rendszerbe tudja foglalni. Testének, külső kinézetének megfelelő ismerete nélkül nehezen, hiányosan alakulnak ki azok a készségei, amelyek lehetővé teszik számára az olvasás-írás-számolás problémamentes elsajátítását. Azáltal, hogy saját maguk megfigyelésére késztetjük a gyerekeket, pontosabbá tesszük vizuális megfigyelőképességüket és elemző készségüket, alakfelismerő képességüket, emlékezetüket. A megfelelő testkép segíti a tanulókat a térben való tájékozódásban is. (Kocsis Lászlóné Rosta Katalin: Ez volnék én? Budapest, 1993) Téri, síkbeli tájékozódás Ha a saját testén már megfelelően tud tájékozódni a gyerek, akkor könnyebben el tudja magát helyezni a térben. Először mindig önmagához viszonyít, utána tud csak más tárgyakhoz viszonyítani. Ha térben megfelelően tájékozódik, akkor lesz képes a síkbeli tájékozódásra, amely elengedhetetlenül szükséges az iskolai életben. Az, hogy a lap teteje a fent és a lap alja a lent, az csak megállapodás kérdése, s nekünk, felnőtteknek természetes, de a gyerekeknek nem. A térbeli tájékozódást nagymértékben segíti a mozgás is. Az a gyerek, amelyik nem tud megfelelően tájékozódni a térben, várhatóan nehezen igazodik el a tankönyvekben, füzetekben; írásnál, olvasásnál esetleg összecseréli az irányokat. A hasonló, csak irányukban különböző betűket könnyen összetéveszti. Beszédészlelés, -értés Az életkornak megfelelő beszédészlelés biztosítja a gyermek számára, hogy nehézség nélkül tanuljon meg olvasni, írni, majd egy idegen nyelvet elsajátítani. Az olvasás elsajátításának, a tanulásnak is alapja az életkornak megfelelő szintű anyanyelvi teljesítmény. A jó beszédészlelés teszi lehetővé a kisgyerek számára, hogy új szavakat felismerjen, s azokhoz jelentést kapcsoljon. A megfelelő beszédészlelés 4

5 az írott nyelv pontos felismeréséhez is szükséges. (Gósy Mária dr.: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése iskolásoknak. Budapest, 1994) Ha a beszédmegértés nem éri el a megfelelő életkori szintet, akkor a gyermek nehezen érti meg a feladatokat, utasításokat. Ez kihathat az egész tanulási folyamatra. A nem megfelelő szintű beszédmegértés következménye lehet a gyenge szövegértés is, amely gátolhatja az alapvető technikák elsajátítását. Iskoláskorban a beszédmegértés problémája igen hamar átalakul tanulási zavarrá mint következményes problémává. (Gósy Mária dr.: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése iskolásoknak. Budapest, 1994) Beszédkészség A megfelelő szintű beszédteljesítmény alapozza meg az írott beszéd, az olvasás megtanulását. A fejletlen beszédkészség, a hiányos fogalmi rendszer nehezíti az olvasástanulást, a szövegértést. Gondolatairól, tudásáról a gyermek beszédén keresztül tud számot adni, ehhez szükséges a jó szintű beszédkészség és a beszédbátorság. Bővíteni kell a gyerekek aktív és passzív szókincsét egyaránt. A mondatalkotási képesség fejlesztése közben jól lehet tudatosítani a nyelvi szabályokat. Finommozgás A finommozgás közvetlenül nem kapcsolódik az olvasás elsajátításához, csak közvetve. Mivel a beszédhez szükséges mozgások is finommozgások, fejlődésüket elősegítheti a kéz finommozgásának fejlesztése. Vizuo-motoros koordináció A jó vizuo-motoros koordinációra azért van szükség, hogy biztos legyen a gyermek vonalvezetése, egyenletes legyen az írásképe, közel azonos méretű betűket tudjon írni. Ha nem megfelelő a szem és a kéz koordinációja, akkor az írás lényegesen több energiát vesz el a gyermektől, megnehezítve annak automatikussá válását. A vizuo-motoros koordináció fejlettsége nincs összefüggésben az olvasástanulással. A könyvben inkább az a szerepe, hogy a tanult betűformát minél több érzékszerven keresztül megerősítsük. Taktilis észlelés Fokozza az ujjak tapintási érzékenységét. Fejleszti a finommozgást. Segít megerősíteni a betűformát egy újabb észlelési csatornán keresztül. A taktilis észlelés által fejlődhet az alak, forma, nagyság, felület megkülönböztetésének képessége. A megformázott betűk esetében mondjuk is el a betűelemeket. Vizuális figyelem A figyelem azt jelenti, hogy érzékszerveinket maximálisan az ingerforrás felé fordítjuk. Így igyekszünk a legmegfelelőbb feltételeket teremteni az ingerfelfogás számára; a vizuális figyelem esetében a vizuális ingerek felé. Ez a képesség segít megismerni a betűk alakját, formáját, felismerni a szavakat. Auditív figyelem Ugyanez igaz az auditív figyelemre: hallásunkat igyekszünk a kiválasztott hangra, hallási ingerre koncentrálni. Tudjon a gyerek a hallási ingerek között akaratlagosan szelektálni. Ez teszi részben lehetővé az utasításokra, a verbálisan elhangzó tananyagra való odafigyelést. 5

6 Vizuális differenciálás A betűket, szavakat sokszor csak egy-egy apró jel vagy jelrészlet különbözteti meg egymástól. Ezért van szükségük a tanulóknak arra, hogy a képek, ábrák minden kis részletét képesek legyenek megfigyelni, apró különbségeket is tudjanak észrevenni rajzok, jelek, majd betűk között. Auditív differenciálás A kommunikációs és olvasási készség elsajátításához olyan szintű auditív diszkriminációra van szükség, amely biztosítja a hangzók szavak felismerését, hasonlóságának és különbözőségének pontos megítélését. (Porkolábné dr. Balogh Katalin: Készségfejlesztő eljárások tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak. Iskolapszichológia 4., Budapest) Ezért van szükség a betűtanulás időszakában az auditív differenciálás fejlesztésére. Alakállandóság Tudatosítani kell a tanulókkal a tárgyak, betűk jellemző vonásait, hogy azokat más körülmények között, más méretben, más színben, más vonalvastagsággal is felismerjék. Erre azért van szükség, hogy bármilyen betűtípussal írt szöveget el tudjanak olvasni. Alak-háttér tagolás Az alak-háttér tagolás segíti a tanulókat abban, hogy a lényeges információkat képesek legyenek kiemelni a többiből, akár vizuálisan, akár hallás útján. Auditív alak-háttér tagolásra van szükség például akkor, amikor az osztályban az alapzajból a tanító szavaira kell csak figyelni. Vizuális alak-háttér tagolásra van szükség például akkor, amikor egy szövegből egy adott szót kerestetünk a gyerekekkel. Egészlátás Az egészlátás képessége ahhoz nyújt segítséget, hogy bizonyos vizuális információkat, például leírt szavakat egészként foghassanak fel. Az összeolvasás képessége vizuális szinten: tudja-e a gyermek a betűsort szóként felfogni. Emlékezet A verbális emlékezetre az iskolai élet szinte minden pillanatában szüksége van a gyerekeknek. Szükséges az utasítások megjegyzéséhez és a tanulnivalók elsajátításához is. Az iskolában az információk nagy része szóban hangzik el. A vizuális emlékezet is nagyon fontos az iskolások életében: rögtön első osztályban a betűelemek, betűformák megjegyzésében. A későbbiekben a rajzok, ábrák bevésésében, tanulás során a verbális emlékezet megerősítésében. Szerialitás A dolgokat általában egymásutániságukban észleljük. A szeriális képesség fejlesztése ismétlődő mozgássorozatokkal, ismétlődő képsorokkal, ábrákkal, illetve ismétlődő hangsorokkal, szavakkal történhet. Nehezebb, amikor különböző területek kombinálódnak, például: mozgás és beszéd. Még tovább nehezíthetjük a feladatokat, amikor a sorozatokat meg is kell jegyezni, s úgy reprodukálni. Ez a szeriális emlékezet képessége. 6

7 Időbeli tájékozódás A gyerekek nehezebben tanulnak meg időben tájékozódni, mint térben vagy síkban. Ide sorolhatunk minden időbeli változást: évszakok, napszakok, hónapok, napok, növekedés, fogyás. Fontos, hogy a gyerekek a legegyszerűbb időbeli relációkkal tisztában legyenek. Analógiák Hasonlóan felépített mondatok segítségével mélyítünk el a gyerekeknél bizonyos nyelvi információkat. Így vezetjük be könyvünkben a különböző névutós szerkezeteket. A hasonló felépítésű szószerkezetek és a hasonló (egy változós) képsorok könnyebben rögzítik, elmélyítik az új ismeretet. Analízis Az a képesség, amely segítségével valamit részekre tudunk bontani: akár képeket, rajzokat, akár szavakat hangokra, szótagokra. Elengedhetetlen az írás, olvasás megtanulásához. Szintézis Az a képesség, amelynek során össze tudjuk állítani részeiből az egészet. Akár a képet darabjaiból, akár a szavakat hangokból, szótagokból, a mondatokat szavakból, a szöveget mondatokból. Feltétlenül szükséges az olvasáshoz és a szövegértéshez. E nélkül a képesség nélkül nehezített vagy lehetetlen az összeolvasás. Összefüggések Az összefüggés két vagy több tárgy, gondolati dolog közti logikai kapcsolatot jelenti. Ezt a kapcsolatot kell a gyereknek észrevenni és megfogalmazni. Összetett gondolkodási művelet. Hogy mely feladat milyen részképességet fejleszt, azt táblázatba gyűjtöttük (lásd később). A táblázat oszlopaiból az olvasható le, hogy egy-egy oldalon, illetve az egyes betűk tanításánál, differenciálásánál mely képességek épültek be a feladatokba. A táblázat soraiból az olvasható le, hogy egy adott részképességet mely feladatok fejlesztik. Az olvasás tanulásának fázisai 1. Hangtanulás hangösszevonás 2. Betűtanulás betűkapcsolás 3. Szó- és szövegolvasás olvasottak értelmezése Hangidőtartamok A FOK-ben nagy hangsúlyt fektettünk a hangidőtartamok megfigyeltetésére és érzékeltetésére mind az előkészítő időszakban, mind a hang- és betűtanítás során. Tettük mindezt azért, mert a hangok ejtésének időtartama meghatározza a helyesírást, tehát ez lesz a helyesírás alapja. 7

8 Hangzótudatosság Könyvünkben előre vettük a magánhangzók tanítását, mivel ezek ejtése könnyebb. Ez nem zavarja AZ ÉN ÁBÉCÉM és a FOK együttes használatát, mivel az oldalak sorrendje szabadon változtatható. A magánhangzók esetében minden alkalommal figyeltessük meg a szájállásokat a gyerekekkel! Figyeljék meg a tanítóét és a sajátjukat is kis zsebtükrükben! Mindenképpen rajzoltassuk körbe a szájukat a különböző magánhangzók ejtése közben! Már az előkészítő időszakban bevezettük a zöngés, nem zöngés fogalmát, amelyet minden mássalhangzó tanulásánál tapintással érzékeltetünk is a tanulókkal. Jelöléssel is különböztessük meg őket: a zöngés hangokat háromszöggel kereteztessük, a zöngétlen hangokat pedig karikáztassuk! Minél több érzékszerven keresztül jut el a gyerekekhez az információ (látás, hallás, tapintás), annál pontosabban tud rögzülni. A minél pontosabb megerősítéssel, hangzótudatossággal könnyebben elkerülhetőek a hang- és betűtévesztések. A hang megtanítása A betű tematikus képének szabad szemlélése, önkéntes megnyilatkozások Beszélgetés a képről irányított kérdésekkel A példamondat kiemelése: Pl.: A maci mesét hallgat. Mondat szavakra bontása Maci szó kiemelése a mondatból Szótagoljuk el a szót! Mondjuk ki az első hangot! Hangoztatás közben a szájállás, zöngésség megfigyeltetése Hangkeresés szavakban, saját névben, Mit hoz a kishajó? A betű megtanítása Feltesszük a maci hívóképét a táblára Hang-betű egyeztetése, betű bemutatása Nagy M bemutatása A továbbiakban a FOK feladatait használjuk A betűtanítás sorrendje a, i í, m, o ó, e, l, u ú, t, á, r, ü ű, é, v, ö ő, n, s, z, c, b, k, h, j, p, g, d, f, sz, gy, zs, cs, ny, ty, ly, x, y, dz, dzs, w, q 8

9 Tematikus képek tartalma a ií m o ó e l u ú t á r ü ű é v ö ő Gyümölcsöskert, almafák. Anna a létráról szedi az almát a kosárba. Testvére, Anti az előtérben az almába harap. Egy teherautó vár a szállításra. Aladár bácsi felrakja a teli almásládákat az autóra. András bácsi, a sofőr várja, hogy indulhasson. Szobabelső. Édesanya otthon az íróasztalnál ül és ír, dolgozik. Apa a számítógépet nézi, keres valamit az interneten. Imre, a fiuk éppen iszik a kék színű poharából. A polcon zsiráf, maci üldögél. A padlóvázában virág van, a falon ingaóra. Imrén zöld, apán kék ing van. Esti mese. Maci a tévé képernyőjén látható. Mónika a fotelban ül, macit tart a kezében s nézi a mesét. Mindenütt játékok: a tévé tetején mókus, a szekrényen játék majom, malacpersely, mozsár és Manci baba. Reggel indulás az iskolába. Hét órát mutat a falióra mutatója. Ottó épp az ajtót nyitja. Majdnem otthon felejti a tízóraiját. Az előszoba falán lévő kép hintalovat ábrázol. A szekrényen állólámpa, olló, pohár. A fogason szatyor lóg. Esik az eső. Esernyővel, esőkabátban egerek, gyerekek, felnőtt megy az utcán. Piac. Léggömbárus fején kalappal, Lacinak adja el a léggömböt. Árulnak: almát, salátát az asztalokon. Háttérben templom. Az előtérben lapát a szemét összegyűjtéséhez. Édesanya uborkát tesz el télire savanyúságnak. Az uborka konyharuhával volt letakarva. Édesanya tálban mosta meg az uborkát. Terike nézi a televíziót. Szép tájat mutatnak épp az adásban. Tóbiás a kutyát simogatja tévénézés közben. A táska bepakolásra vár az íróasztalon. A szoba ablakából látszik, hogy egy MTV-s autó állt meg a ház előtt. Valahol felvételt, riportot készítenek a tévések. Ági és édesapja, Árpád virágokat szednek fel a kertből a rossz idő beköszönte előtt. Édesapa ásóval dolgozik, Ági gereblyével. Kosárba gyűjtik a tulipángumókat. A kis házuk kertjében virít még egy-két szál tulipán és más virág. Repülőtér. A repülő felszálláshoz készül. A munkások berakják az utasok bőröndjeit. A szerelők piros teherautóval érkeztek. Budapesten a Ferihegyről szállnak fel a repülőgépek. A mi repülőnk eleje piros. Vendégeket várunk, Róbert bácsi zászlókat helyez ki egy létra segítségével. A két barát űrhajót épít. Ügyesen illesztik össze a szerkezeteket. A szekrényen szemüveg, az üvegvázában virág van. A sarokban áll a hegedűtokban a hegedű. Sportverseny eredményhirdetése. Éremkiosztás. Géza lett a második. Így épp az ezüst érmét akasztják a nyakába. Tornateremben rendezték az eseményt. Mászókötél lóg a bordásfal mellett. Évi édesanyját köszönti virággal. Az asztalon váza, a polcon szív, a képen vár látható. Az erdő. Az erdő szélén őzek legelésznek. Összesen öten vannak. A két gida anyja mellett lépdel. 9

10 n s z c b k h j p g d f sz gy zs cs ny ty ly x y Vásárlás. Nadrágot kap Nándi. Épp egyet próbál. Az eladó néni kék és barna színűt is mutat. A polcokon sok nadrág van. Reggeli kocogás. Sándor, Saci és Jóska minden reggel edz. Az őszi időnek megfelelő az öltözetük, sapka, sál is van rajtuk. Közben eleredt az eső. Jóska szerencsére esernyőt is hozott, így nem ázik el. Ünnepre készül a város. Zászlók lobognak a házakon. A mozi épületére is tettek. Szobabelső. Cili és testvére cipőjüket tisztítják. Cirmos cica lesi őket. A komódon a háttérben, egy tálcán citrom van. Kell a vitamin! A cirkuszban bohócok: Bandi és Boldi szórakoztatják a gyerekeket. Bea és Béla érdeklődve figyelik bűvészkedésüket. Kati mesét olvas testvérének, Kingának. Kinga érdeklődve hallgatja. Kázmér kutya is a társaságukban ül. A könyvespolcokon sok könyv van. Esik a hó. Hóembert készítenek a gyerekek: Heléna, Hugó és Hedvig. A hóembernek piros lábos a kalapja, sárgarépa az orra. Még sálat is kapott a nyakába, mert nagyon hideg van. Utcai kép. A járdán járókelők mennek. Jelzőlámpák segítik a felnőtteket, gyerekeket az átkelésnél. A postás levelet hoz. A kisfiú, Peti átveszi a levelet. A nagymama pöttyös blúzban beszélget a postással. Az ajtóban látszik Peti papucsa, amit letett az előszobában. Zöldségüzlet. Mérleg, gomba, burgonya. A kislány, Gabika vásárol. Gizi néni kiszolgálja. Zenekari főpróba. Zenekar: dob, gitár, szintetizátor. Dávid, Dani, Dóra és Dorottya játszanak a hangszereken. Fakitermelés: a favágók fűrésszel és fejszével kivágják az öreg fákat. Szánkóznak a gyerekek. Szabolcs és Szilvi hóembert építenek. Ott az ő szánkójuk is. Gyűrű. Gyurka gyűrűt mutat édesanyjának. Kié lehet? Gyöngyi kapta születésnapjára. Állatkertben. Zsiga és Zsófi a zsiráfot nézik. Csaba és Csilla kirándulás közben csigákat gyűjtöttek. Nézik, hogyan másznak a kis csigák. A kis tisztáson nyulak ugrándoznak. A napsütés előcsalta őket búvóhelyükről. Baromfiudvar lakói. A kis Pityu hívogatja enni a kerítésen mászkáló tyúkocskát. Korcsolyázó gyerekek a kerítésen belül. Károly a lyukon át kíváncsian nézi őket. Neki sajnos nincs korcsolyája. Xilofonon játszik a kisfiú egy ismerős dallamot. Ady Endre 10

11 dz dzs w q Bodzavirág. Lándzsát tartó harcosok. Weöres Sándor Queen kólát isznak a gyerekek. A tankönyv tananyagának elrendezése 1. Olvasás előkészítése 2. Betűtanítás 3. Betűdifferenciálás 4. Szövegek A feladatlapok felépítése A feladatsorok felépítése közel azonos, ezzel is biztonságot nyújt a tanulóknak. Beszélgetés tematikus képről Célja az oldott légkör megteremtése, szókincsbővítés, beszédbátorság növelése, motiváció, hívókép bevezetése. Különböző típusú betűk halmaza Erre azért van szükség, mert sokszor nehezen vonatkoztatnak el a tanulók a tanult betűformától. Cél, hogy megismerjék a különböző betűtípusokat, a későbbiekben bármelyiket felismerjék és el tudják olvasni. Hangképzés megszilárdítása Fektessünk nagy hangsúlyt a magánhangzó, mássalhangzó, rövid, hosszú, zöngés, nem zöngés fogalmára! Jelöltessük őket különböző módon! Magánhangzó piros szín, mássalhangzó zöld szín. Rövid hang pont, hosszú hang vízszintes vonal. Zöngés hang zöld háromszög, nem zöngés zöld kör. Hangfelismerés A hangfelismerés feladatait úgy oldottuk meg, hogy az a gyerek is boldoguljon, aki még nem képes hanganalízisre. Aki viszont már eljutott erre a szintre, a melléklet Hang hernyójával gyakorolhatja a nehezebb feladatokban. Szótagok olvasása Az értelmetlen szótagok olvasása rákényszeríti a gyerekeket az elemzésre, nem tudnak találgatni. Az oszlopokban való olvastatás jobban strukturálja a teret, mint a sorokban való olvasásuk, könnyebb az áttekintésük. Először mindig csak az egyik betű változik az oszlopban, a másik állandó. Szóolvasás, játék a szavakkal Az oszlopban történő szóolvasás esetében igyekeztünk bővíteni AZ ÉN ÁBÉCÉM szóanyagát, a játékos feladatok esetében pedig a már megismert szavakat építettük be a feladatokba. 11

12 Mondatok, szövegek Többnyire a mondatszint a legnehezebb a FOK-ben. A könyv vége felé megjelenik egy-egy rövidebb szöveg is, de célunk egy jó szintű szó- és mondatértés kialakítása volt. Jutalomfeladat A jutalomfeladat mindig a betűtanítás utolsó feladata, amely valamelyik szinten visszatér a feladatsorhoz. A jutalomfeladatok különböző nehézségűek. Hol a hang és a betű szintjéhez kapcsolódnak, hol pedig a szó, illetve a mondat szintjéhez. A jutalomfeladat egyben az óra lezárását is jelentheti, amely legyen mindig feszültségmentes, örömteli. A hasonló felépítésű feladatsorokon belül azonban változatos feladattípusok jelennek meg, hogy változatossá tegyék a tanítási órákat és motiválttá a tanulókat. Ezzel a könyvvel játékosan tanulhatnak a gyerekek, megfogható élményben lehet részük. Mindig igyekezzünk jó hangulatban végeztetni a gyerekekkel a feladatokat és minél többször sikerélményhez juttatni őket. 12

13 A tanmenet időkeretének tervezése Előkészítő időszak 24 óra (6 x 4 óra) Betűtanulási időszak 87 óra Szövegfeldolgozás 7 óra A fennmaradó órákhoz ajánljuk a gyermekek képességeitől függően a kiadványokat: Esztergályosné Földesi Katalin: Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 1. osztály Dombováriné Buzás Erika: Betűzgető 1. osztály Az előkészítő időszak feladatai 3. oldal 1. Hallgasd meg a verset! Mondd el, kiről szól! Mi jut eszedbe a versről? Mesélj! (beszédkészség) Tanuld meg valamelyik versszakot! Ha szeretnéd, akár többet is választhatsz! Jó, ha maga dönthet a gyerek. Lesz, aki többet is megtanul. Énekelni is lehet a Debrecenbe kéne menni kezdetű dal dallamára. (emlékezet) 2. Mesélj a képről! (beszédkészség) 4. oldal 1. Nézd meg jól a képet! Hol vannak a gyerekek? Mondd el, mit csinálnak! (beszédkészség) 2. Jelöld csillaggal azokat a tárgyakat, amelyeket az iskolában használhatsz! Meséld el, hol találkozhattál a többi tárggyal! (vizuo-motoros koordináció, összefüggés) Óvoda, iskola összehasonlítása szóban. (beszédkészség) 3. Mondd el, mi van a fa jobb oldalán! Csak a jobb oldalt neveztetjük meg az első héten. Ekkor minden tanuló padjának jobb oldalára ragasszunk fel egy kézformát! (téri tájékozódás) Nézd meg az előző oldali képet! Mit csinál a tanító néni? Most én is kezet fogok veletek. Melyik kezünket nyújtottuk? Fogj kezet a padtársaddal is! Melyik a jobb kezed? Emeld a magasba! 5. oldal 1. Tanuld meg a verset! (emlékezet) 2. Mesélek a családomról. Színezd ki azt, amit hallottál a történetben! Csak a történet elhangzása után engedjük a tanulókat színezni. Szükség esetén ismételjük el a történetet! Este van. A család minden tagja hazaért. Zoli az íróasztalnál ül és leckét ír. Nagypapa olvasni készül. Nagymama sálat köt. Éva feladatot old meg a számítógépen. Apa segít neki. Anya kiviszi a koszos tányérokat. Pisti autózik. Most mesélj Te a családodról! (beszédkészség) 3. Melyik kép készülhetett legkorábban? Jelöld pontokkal! Melyik kép illik most rád? (beszédkészség, időbeli tájékozódás) 4. Színezd ki a jobb oldalon lévő tárgyakat! Miért pont ezek a tárgyak kerültek egymás mellé? (beszédkészség, téri tájékozódás, összefüggések) 13

14 6. oldal 1. Mondjuk el együtt a mondókát! Utánozd a tanítód mozgását! A tanító csak jobb oldali végtagokat mozgat a gyermekeknek háttal állva. (vizuális figyelem, téri tájékozódás, nagymozgás) 2. Mesélj a képről! (beszédkészség) Mondd el, melyik gyerek hogyan tornázik! Milyen mozgásokat végez? Utánozd a képen látható gyerekeket! (nagymozgás, testséma) 3. Nézd meg jól a képeket! Mi van az állatok jobb oldalán? Színezd ki! (téri tájékozódás) 4. Nézd meg jól a képeket! Mondd el, hol van a kisautó! (beszédkészség, téri tájékozódás, analógia) A tankönyvi feladat megoldása előtt a valóságban tárgyakkal is játszassuk el a téri helyzeteket! A kisautó az ágy alatt van. A kisautó a szekrény alatt van. A kisautó a szék alatt van. A kisautó a pad alatt van. A gyerekek képességeitől függően bevezethetjük az irányhármas fogalmát. Hová gurult a kisautó? A kisautó az ágy alá gurult. Stb. Honnan veszem elő a kisautót? A kisautót az ágy alól veszem elő. Stb. 7. oldal 1. Hallgasd meg a verset! Mesélj róla! (beszédkészség) (Ha ismerik, énekeljék el közösen!) (emlékezet) 2. Utánozd az állatok hangját! (beszédészlelés) Melyik hangját hallottad? Tegyél rá korongot! (Először csak egy, majd fokozatosan egyre több hangot hallatunk. A gyerekek a meghallgatás után tehetik csak a korongokat a helyükre.) (auditív differenciálás, emlékezet) Tapsold le a képek nevét! 3. Nézd meg a gyerekeket! Mondd el, hogy mit csinálnak! Figyeld a furulya hangját! Guggolj le, ha rövid hangot fújok, nyújtózkodj a karjaiddal, ha hosszú hangot hallasz! (auditív figyelem, differenciálás, nagymozgás) 4. Nézd meg jól a képeket! Mondd el, hol van a kismadár! A tankönyvi feladat megoldása előtt a valóságban tárgyakkal is játszassuk el a téri helyzeteket! A kismadár a virág fölött van. Stb. Hová szállt a kismadár? A kismadár a virág fölé szállt. Stb. Honnan repül el a kismadár? A kismadár a virág fölül repül el. Stb. (beszédkészség, téri tájékozódás, analógia) 8. oldal 1. Tanuld meg a mondókát! Nevezzétek meg a testrészeiteket a tükör előtt! (Oldaliságot ne tanítsunk a tükör előtt!) Mutassátok is, amit mondtok! Ne egyik óráról a másikra kérjük a gyerekektől a verset! Gyakoroljuk sokszor órán, ismétlődően térjünk rá vissza! Hagyjuk, hogy saját ütemükben tanulják meg! (testséma, emlékezet, beszédkészség, nagymozgás) 14

15 2. Mondd ki a kép nevét! Melyik hangot hallod a szó elején? Mondd ki tükör előtt! Figyeld meg a szád és rajzold körbe! (analízis, auditív, vizuális figyelem, taktilis észlelés) Figyeld a furulya hangját! Hosszú hangnál tárd szét a karod oldalsó középtartásba, rövid hangnál tapsolj! (nagymozgás, auditív differenciálás) 3. Figyeld meg a képeket! Mondd el, hol a csiga! A feladat az előtt fogalmának kialakítása. A tankönyvi feladat megoldása előtt a valóságban tárgyakkal is játszassuk el a téri helyzeteket! A gyerekek képességszintjétől függően az irányhármasságra is kitérhetünk: hol, hová, honnan. (téri tájékozódás, analógia) Tapsold le a képek nevét! 9. oldal 1. Figyeld meg az első bohócot! Nevezd meg a testrészeit! A többi képről mely testrészek hiányoznak? (testséma, vizuális figyelem, beszédkészség, egészlátás) 2. Hol a cica? Mondd el! A tankönyvi feladat megoldása előtt a valóságban tárgyakkal is játszassuk el a téri helyzeteket! A cél a mögött fogalmának kialakítása. A gyerekek képességszintjétől függően az irányhármasságra is kitérhetünk: hol, hová, honnan. (téri tájékozódás, analógia, beszédkészség) 3. Rajzolj a képek jobb oldalára! (téri tájékozódás, vizuo-motoros koordináció, beszédkészség) 4. Figyeld meg a szájakat! Milyen hangot mondhatnak? Utánozd a tükör előtt, mondd ki a hangokat! (a-ú-a-ú-a-ú; í-á-í-á-í-á) (analízis, auditív és vizuális figyelem, taktilis észlelés) Figyeld a furulya hangját! Tegyél le egy pálcikát fektetve, ha hosszú hangot hallasz! Tegyél egy korongot, ha rövid hangot hallasz! (finommozgás, auditív figyelem, auditív differenciálás) 10. oldal 1. Szétnyírtunk egy fényképet. Keresd meg, melyik lehet a másik fele! Mondd el, a többi miért nem jó! (beszédkészség, testséma, vizuális figyelem, differenciálás, szintézis) 2. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az a hangot! (auditív figyelem, differenciálás, analízis) Tapsold le a képek nevét! 3. Nézd meg jól a képeket! Mondd el, hol van a váza! A tankönyvi feladat megoldása előtt a valóságban tárgyakkal is játszassuk el a téri helyzeteket! A cél a között fogalmának kialakítása. A gyerekek képességszintjétől függően az irányhármasságra is kitérhetünk. (beszédkészség, téri tájékozódás, analógia) 4. Színezd ki a gyerekeket! (testséma, téri tájékozódás, finommozgás) Színezd ki az első fiú jobb lábát! Színezd ki a következő gyerek jobb karját! Színezd ki a következő gyerek jobb fülét! Színezd ki a következő kislány jobb copfját! 15

16 11. oldal 1. Tanuld meg a mondókát! (emlékezet) 2. Figyeld meg az első arcot! Mondd el a részeit! Mi hiányzik a többi képről? Rajzold be! (testséma, vizuális figyelem, egészlátás, beszédkészség) 3. Hol a labda? Mondd el! A tankönyvi feladat megoldása előtt a valóságban tárgyakkal is játszassuk el a téri helyzeteket! A labda az asztal mellett van. A labda a fa mellett van. A labda az építőkocka mellett van. A labda a hátizsák mellett van. Nem neveztetjük meg az oldalakat, mivel a cél a mellett fogalmának kialakítása. A gyerekek képességszintjétől függően az irányhármasságra is kitérhetünk: hol, hová, honnan. (téri tájékozódás, analógia) 4. Mondd ki a képek nevét! Színezd ki a karikát, ha hallod benne az i hangot! Minden új hangnál figyeltessük meg a szájállást tükör előtt és rajzoltassuk is körbe a szájukat! (analízis, auditív figyelem, taktilis észlelés) Mondd ki a képek nevét! Színezd ki a karikát, ha hallod benne az í hangot! (analízis, auditív figyelem, taktilis észlelés) Figyeld, hogy röviden vagy hosszan mondom az i hangot! Guggolj le, ha röviden hallod, nyújtózz magasra, ha hosszan hallod! Eleinte túlhangsúlyozhatjuk az időtartamokat. Tapsold le a képek nevét! (nagymozgás, auditív differenciálás) 5. Mondd el, mi van a fa bal oldalán! A jobb oldalról egyáltalán nem beszélünk. Melyik oldalon érzed a szívverésed? Ragasszunk most a gyerekek padjának bal oldalára egy szívet! (beszédkészség, téri tájékozódás) 12. oldal 1. Figyeld meg az első arcot! Mondd el a részeit! Mi hiányzik a többi képről? Rajzold be! (beszédkészség, testséma, vizuális figyelem, differenciálás, szintézis) 2. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az o hangot! (analízis, auditív figyelem, taktilis észlelés) Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az ó hangot! Figyeltessük meg a szájállást tükör előtt és rajzoltassuk is körbe a szájukat! Tapsold le a képek nevét! (analízis, auditív figyelem, taktilis észlelés) Figyeld, hogy röviden vagy hosszan mondom az o hangot! Ha röviden hallod tapsolj, ha hosszan hallod tárd szét a karod oldalra! Eleinte túlhangsúlyozhatjuk az időtartamokat. (nagymozgás, auditív differenciálás) 3. Mondd el, ki megy elöl, hátul, középen? Állítsuk be a gyerekeket hármasával egymás mögé. Tegye fel a kezét, aki elöl áll! Guggoljon le, aki a leghátul áll! Nyújtózkodjon, aki középen áll! Nézd meg a képet! Hol áll a legmagasabb a sorban? Hol áll a legkisebb a sorban? (nagymozgás, téri tájékozódás) 4. Színezd ki a bal oldalon levő tárgyakat! Vajon miért kerültek ezek a tárgyak egymás mellé? A szívünk a bal oldalunkon van. Tegyétek a szívetekre a kezeteket! Tedd a bal kezed a fejedre! Fogd meg a bal kezeddel a bal füled! Emeld fel a bal lábadat! Stb. (beszédkészség, téri tájékozódás, összefüggés) 16

17 13. oldal 1. Nézd meg a gyerekeket! Mondd el, melyiknek milyen a hangulata! Utánozd az arcukat! (beszédkészség, vizuális figyelem, differenciálás, testséma) 2. Figyeld meg az állatokat! Mesélj róluk! Tegyél fel kérdéseket! (beszédkészség, téri tájékozódás, viszonyítás) Melyik állat az első? Melyik a legkisebb? Melyik az utolsó? Melyik állat a legmagasabb? Melyik a középső? Melyik erősebb a kutyánál? Mi van a sün és a medve között? Melyik kisebb, mint a medve? Stb. 3. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az e hangot! Tapsold le a képek nevét! (auditív figyelem, analízis) Figyeld a furulya hangját! Rakd ki koronggal és pálcikával, amit hallasz! Rövid hangnál piros korongot tegyél ki, hosszúnál kék pálcikát, fektetve! Pl.: - o o - o - 4. Nézd meg jól a képeket! Mi van a bal oldalon? Színezd ki! (téri tájékozódás, finommotorika, auditív figyelem, differenciálás) 14. oldal 1. Tanuld meg a mondókát! Kísérd ujjaid mozgásával is! (emlékezet, finommozgás) A vers minden szótagjánál az ujjak sorban összeérnek (csípnek) a hüvelykujjal. 2. Nézd meg jól a szekrény polcait! Tegyél fel kérdéseket! A tankönyvi feladat megoldása előtt a valóságban tárgyakkal is játszassuk el a téri helyzeteket! (beszédkészség, téri tájékozódás, összefüggések) Mi van az alsó polcon? Mik ezek? Gyűjtsünk még ruhaneműket! Mi van a felső polcon? Mik ezek? Gyűjtsünk még játékokat! Mi van a középső polcon? Mik ezek? Gyűjtsünk még tanszereket! Rajzolj a felső polcra kisautót! Rajzolj az alsó polcra szoknyát! Rajzolj a középső polcra tolltartót! 3. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az u hangot! Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az ú hangot! (auditív figyelem, analízis) Melyik hangot mondom? U vagy ú? Ha a rövidet hallod, piros korongot tegyél az asztalra! Ha a hosszút mondom, kék pálcikát rakj ki! (auditív figyelem, differenciálás) 4. Figyeld meg a rajzokat! Keress olyat, mint az első! Karikázd be! (vizuális figyelem) 15. oldal 1. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az á hangot! Tapsold le a képek nevét! (auditív figyelem, analízis) 2. Nézd meg jól a szekrény polcait! Tegyél fel kérdéseket! (beszédkészség, téri tájékozódás, összefüggések) Mi van az alsó polcon? Mik ezek? Gyűjtsünk még! Mi van a felső polcon? Mik ezek? Gyűjtsünk még! Mi van a középső polcon? Mik ezek? Gyűjtsünk még! 17

18 Rajzolj fésűt! Hová rajzoltad? Rajzolj fakanalat! Hová rajzoltad? Rajzolj ásót! Hová rajzoltad? 3. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az ü hangot! Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az ű hangot! Most én mondom az ü ű hangokat. Ha rövidnek hallod, piros korongot tegyél ki, ha hosszúnak hallod, kék pálcikát! (auditív figyelem, differenciálás, analízis) 16. oldal 1. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az é hangot! Tapsold le a képek nevét! (auditív figyelem, analízis) 2. Nézd meg a képet! Mondd el, milyen játékokat látsz! Kerestessük meg a gyerekekkel a képen a játékokat! Mondassuk is ki velük a főfogalmat: ezek játékok. (beszédkészség, összefüggés) 3. Takard le a képet! Rajzold le emlékezetből a játékokat! (emlékezet) 4. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az ö hangot! Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az ő hangot! Most én mondom az ö ő hangokat. Ha rövidnek hallod, piros korongot tegyél ki, ha hosszúnak hallod, kék pálcikát! (auditív figyelem, differenciálás, analízis) 17. oldal 5. Nevezd meg sorban a képeket! Haladj balról jobbra! Keresd a kakukktojást minden sorban! (beszédkészség, téri tájékozódás, összefüggések) Miért nem jó? Gyűjtsünk még a sorba illő szavakat! Mi van a csizma alatt? Tegyél rá egy korongot! Mi van a repülő fölött? Tegyél rá egy korongot! Mi van a nyúl és a tolltartó között? Tegyél rá egy korongot! Mi van a hegedű mellett? Tegyél rá egy korongot! Stb. A bal-jobb elsajátításának sikerességétől függően tehetjük fel a következő kérdéseket: Mi van az ibolyától jobbra? Mi van a repülőtől balra? Stb. Ha még nem érték el a tanulók az ehhez szükséges szintet, akkor később térjenek vissza ehhez a feladathoz. Tapsoltassuk le a gyerekekkel a képek nevét! 18. oldal 1. Hallgasd meg a mondókát! Melyik állatról szól? (emlékezet, auditív figyelem) Tanuld meg! Mit mondhatott a mérges medve? Figyeld meg a m hangot! Tedd a kezed a tenyér felőli oldalával a torkodra! Zöng-e a torkodban ez a hang, mint a virágban a méhecske? Figyeljünk oda, hogy a gyerekek teljes tenyérfelületüket tegyék a torkukra! (beszédkészség, auditív figyelem, taktilis észlelés) 18

19 2. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne a m hangot! Figyeltessük meg a szájállást tükör előtt és rajzoltassuk is körbe a szájukat! Tapsold le a képek nevét! (analízis, auditív figyelem) 3. Titkos beszéddel fogok hozzád szólni. Melyik kép nevét mondhattam? Előtte beszéljük meg a képek nevét! A képek nevét csak a magánhangzók hangoztatásával mondjuk el! Pl.: a a o i; e ő á a; u á ó ö é, (szintézis, auditív figyelem) 4. Tapsold le a nevedet, majd a képek nevét! Húzd a képet a megfelelő szótagházikóhoz! (analízis, mozgás-beszéd integrálás) Mondjátok el a medvés verset újból, és medve módjára táncoljatok is rá! A táncot járhatják körbe haladva vagy helyben lépkedve. A tanító tapssal adja az ütemet! Most tapsoljátok el ti a verset! (nagymozgás, mozgás-beszéd integrálás) 5. Mondd el, merre néznek a medvék! Mondd el a bal, jobb irányok megnevezésével! (téri tájékozódás) 19. oldal 6. Olvasd össze a képek kezdőhangjait! Mondd ki a szót! Hangösszevonás 2 hanggal: mgh. + msh. Tanító a táblánál a tanítói hívóképekkel, mozgással végezze el először a hangösszevonást! (szintézis) 20. oldal 1. Hallgasd meg a verset! Mondd meg, melyik állatról szól! Tanuld meg! (beszédkészség, auditív figyelem, emlékezet) Hogy fúj a mérges cica? Utánozzátok a hangját! Zöng-e a torkodban ez a hang, mint a virágban a méhecske? (taktilis észlelés, auditív figyelem) 2. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne a f hangot! (analízis, auditív figyelem) Végeztessünk az előző óraihoz hasonlóan a táblánál hívóképekkel hangösszevonást (mgh. + msh.)! (szintézis) 3. Titkos beszéddel fogok hozzád szólni. Melyik kép nevét mondhattam? A képek neve a magánhangzók hangoztatásával hangozzék el! A gyerekek is megpróbálhatják. (auditív figyelem, szintézis) 4. Tapsold le a szavakat! Nyírd ki a mellékletből a szótagházikókat! Emeld a magasba azt a házat, amelybe a képet elhelyeznéd! (analízis, mozgás-beszéd integrálás) 5. Micimackó meglepi Malackát. Megtudod hogyan, ha sorba rendezed a képeket. Jelöld a sorrendet! (1 4.) Először beszéljük meg, melyik képen mit csinál Micimackó: mosogat, esznek, integet, krumplit hámoz. (beszédkészség, időbeli tájékozódás) 21. oldal 1. Utánozd a kígyó sziszegő hangját! Figyeld meg a keletkező hangot! Mondd ki a képek nevét! Zöng-e a torkodban ez a hang, mint a virágban a méhecske? Színezd be a karikát, ha hallod benne a sz hangot! (analízis, auditív figyelem, taktilis észlelés) Végeztessünk az előző óraihoz hasonlóan a táblánál hívóképekkel hangösszevonást (mgh. + msh.)! (szintézis) 19

20 Titkos beszéddel fogok hozzád szólni. Melyik kép nevét mondhattam? Az előző képek nevei. (auditív figyelem, szintézis) 2. Tapsold le a szavakat! Emeld a magasba azt a szótagházikót, amelybe a képet elhelyeznéd! (analízis, mozgás-beszéd integrálás) 3. Nézd meg a képeket! Tanuld meg a Bolondos Mondóka című verset! Mondd el a hét napjait! (beszédkészség, emlékezet, időbeli tájékozódás, szerialitás) 22. oldal 1. Keresd meg, mik bújtak el a vonalak között! Színezd ki! (alak-háttér tagolás) Mondd ki a képeknek csak az első hangját! Tedd a torkodra a kezed! Zöng-e a torkodban ez a hang, mint a virágban a méhecske? Zöngés vagy nem zöngés? (auditív figyelem, analízis, taktilis észlelés) 2. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne az z hangot! (auditív figyelem, analízis) 3. Nézd meg a képeket! Szótagold el a nevüket! Hányat tapsoltál? Kösd őket a megfelelő házhoz! (analízis) 4. Figyeld meg a rajzokat! Keress olyat, mint az első! Karikázd be! (vizuális figyelem, differenciálás) 23. oldal 5. Olvasd össze a képek kezdőhangját! Mondd ki a szót! Végeztessünk az előző óraihoz hasonlóan a táblánál hívóképekkel hangösszevonást (mgh. + msh.; msh. + mgh.)! (szintézis) 24. oldal 1. Utánozd a szél susogó hangját! Figyeld meg a keletkező hangot! Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne a s hangot! Zöng-e a torkodban ez a hang, mint a virágban a méhecske? (beszédészlelés, taktilis észlelés, auditív figyelem) Végeztessünk az előző óraihoz hasonlóan a táblánál hívóképekkel hangösszevonást (mgh. + msh.; msh. + mgh.)! (szintézis) Titkos nyelven elmondom a szavakat. Melyiket hallottad? (beszédészlelés, auditív figyelem) 2. Nézd meg a képet! Mondd el, mit árul a néni a piacon! Most ne gyűjtessünk még gyümölcsöket és zöldségeket, mert megzavarhatja az emlékezeti működéshez kapcsolódó feladatot! (beszédkészség) 3. Takard le az előző képet! Rajzold le emlékezetből, mit árult a néni! Beszélgessünk a gyerekekkel a képekről! Melyik gyümölcs? Melyik zöldség? Mondj még gyümölcsöket! Mondj még zöldségeket! (emlékezet, beszédkészség, összefüggés) 4. Mondd el, merre repülnek a lepkék! (téri tájékozódás) 5. Tanuld meg a találós kérdést! Rajzold le a megfejtést! (gondolkodás) 25. oldal 6. Keresd a képek ellentétét! Kösd össze őket! Mondd el, melyik képen mit látsz! (Például: alacsony-magas, sovány-kövér, idős-fiatal, friss-hervadt, vékony-vastag, sok-kevés.) 20

21 A friss virág esetében valószínűleg rá kell vezetni a gyerekeket segítő kérdésekkel a szóra. Tapsold le a képek nevét! Melyiket melyik szótagházikóba tudnád beletenni? Emeld fel! (összefüggések, beszédkészség, analízis) 26. oldal 1. Hallgasd meg a verset! Találd ki, miről szól! (auditív figyelem, beszédkészség) 2. Nézd meg a képeket! Mesélj róluk! (beszédkészség, időbeli tájékozódás) 3. Melyik ruhát melyik évszakban veheted fel? Mondd el! (beszédkészség, időbeli tájékozódás, összefüggések) 4. Milyen eseményekhez kapcsolódnak a képek? Melyik évszakhoz kapcsolódnak? Mesélj róluk! (beszédkészség, időbeli tájékozódás, összefüggések) 5. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne a d hangot! Figyeld meg a dob hangját! Zöng-e a torkodban ez a hang, mint a virágban a méhecske? Végeztessünk az előző óraihoz hasonlóan a táblánál hívóképekkel hangösszevonást (mgh. + msh.; msh. + mgh.)! (szintézis) Titkos nyelven elmondom a szavakat. Melyiket hallottad? (beszédészlelés, auditív figyelem) 27. oldal 6. Olvasd össze a képek kezdőhangjait! Mondd ki a szót! Keresd a jelentésüket! Kösd oda! Végeztessünk az előző óraihoz hasonlóan a táblánál hívóképekkel hangösszevonást (mgh. + msh.; msh. + mgh.)! (szintézis) 28. oldal 1. Utánozd a pipa hangját! Figyeld meg a keletkező hangot! Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne a p hangot! (beszédészlelés, taktilis észlelés, auditív figyelem) Zöng-e a torkodban ez a hang, mint a virágban a méhecske? Végeztessünk az előző óraihoz hasonlóan a táblánál hívóképekkel hangösszevonást (mgh. + msh.; msh. + mgh.)! (szintézis) Titkos nyelven elmondom a szavakat. Melyiket hallottad? (beszédészlelés, auditív figyelem) 2. A házikónak most csak az ablakait látod. Tapsold le a szavakat! Melyik képet melyik ablakhoz tennéd? Kösd oda! (analízis, mozgás-beszéd integrálás) 3. Ismerd meg Robit, a robotot! Robi csak robot nyelven tud beszélni. Találd ki, vajon mit mondhat a mi nyelvünkön! A gyerekek képességeitől függően eleinte kevésbé tagoljuk a szavakat, majd tarthatunk a szótagok között egyre hosszabb szüneteket. Az ő feladatuk, hogy megmondják, melyik szót mondta a robot. (beszédészlelés, auditív figyelem, szintézis) 4. Mondd el, merre mennek az állatok! Milyen állatok ezek? Mondd egy szóval! (téri tájékozódás, összefüggés) 29. oldal 1. Nézd meg a képeket! Szótagold el a nevüket! Hányat tapsoltál? Kösd a képeket a megfelelő ablakhoz! (analízis) 21

22 2. Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne a c hangot! Zöng-e a torkodban ez a hang, mint a virágban a méhecske? (auditív figyelem, taktilis észlelés, analízis) Végeztessünk az előző óraihoz hasonlóan a táblánál hívóképekkel hangösszevonást (mgh. + msh.; msh. + mgh.)! (szintézis) 3. Mondd ki az elhangzott szavakat! Beszéljünk robot nyelven! Én leszek a robot. Találd ki, mit mondtam! (szintézis) 4. Figyeld meg a rajzokat! Keress olyat, mint az első! Karikázd be! Mondd el, melyik merre fordul! (vizuális figyelem, téri tájékozódás) 30. oldal 1. Tanuld meg a nyelvtörőt! Mondd gyorsan! Melyik hang szerepelt benne sokszor? (beszédkészség, emlékezet, auditív figyelem) 2. Utánozd a csap hangját! Figyeld meg a keletkező hangot! Mondd ki a képek nevét! Színezd be a karikát, ha hallod benne a cs hangot! (beszédészlelés, taktilis észlelés, auditív figyelem) Zöngés vagy nem zöngés? Titkos nyelven elmondom a szavakat. Melyiket hallottad? (beszédészlelés, auditív figyelem) 3. Tapsold le a szavakat! Melyik képet melyik ablakhoz tennéd? Kösd oda! (analízis, mozgás-beszéd integrálás) 4. Valaki összefirkálta a rajzot. Mit ábrázolhatott a rajz? Rajzold le! Mondd egy szóval! Takard le a képet és rajzold le emlékezetből! (alak-háttér tagolás, emlékezet, összefüggés, beszédkészség) 5. Megint érkezett egy robot. Ő Rita, egy másik bolygóról jött. Az ő beszéde még nehezebben érthető. Mit akar mondani? Hangonként mondjuk el a szót. A gyerekek képességeitől függően eleinte kevésbé tagoljuk a szavakat, majd tarthatunk a hangok között egyre hosszabb szüneteket. (beszédészlelés, auditív figyelem, szintézis) 31. oldal 6. Olvasd össze a hangokat! Mondd ki a szót! Rajzold le! Végeztessünk az előző óraihoz hasonlóan a táblánál hívóképekkel hangösszevonást (mgh. + msh. + mgh; msh. + mgh. + msh.)! (szintézis) 32. oldal 1. Tanuld meg a kiolvasót! Mikor szoktatok kiolvasót mondani? Hol lehet bújócskázni, fogócskázni? (emlékezet, beszédkészség) 2. Mesélj a képről! (minden részképesség megjelenhet) A kép alkalmat ad az eddig tanultak ismétlésére. Pl.: mozgásutánzás, téri pozíciók felismerése, alak-háttér tagolás, beszédkészség, emlékezet stb. 3. Takard le a képet! Miket láttál? Karikázd be! (emlékezet) 33. oldal A varázsló most Betűországba visz minket. Mit varázsol elő a cilinderből? 22

23 1. táblázat Előkészítő időszak (oldalszám) Fejlesztett képességek Nagymozgás , , Mozgás-beszéd integrálás Testséma , Téri, síkbeli tájékozódás 3. 4., 5. 2., , 3. 3., 4. 3., 5. 3., 4. 2., Beszédészlelés, -értés 2. Beszédkészség 1., , , , 3. 2., 5. 1., 4. 1., , 5. Finommozgás Vizuo-motoros koordináció Taktilis észlelés Vizuális figyelem , Auditív figyelem , 5. 3., 5. 1., 3. 1., Vizuális differenciálás Auditív differenciálás 2., Alakállandóság Alak-háttér tagolás Egészlátás Emlékezet , Szerialitás Időbeli tájékozódás Gondolkodási műveletek analógiák analízis , 3. 1., 4. 2., 4. 2., 4. szintézis , 3. összefüggések

24 2. táblázat Előkészítő időszak (oldalszám) Fejlesztett képességek Nagymozgás 2. Mozgás-beszéd integrálás Testséma 2. Téri, síkbeli tájékozódás Beszédészlelés, -értés 1. 1., 3. 2., Beszédkészség 3. 2., , 4. 1., 2. Finommozgás Vizuo-motoros koordináció Taktilis észlelés Vizuális figyelem Auditív figyelem 1. 1., , 5. 1., , Vizuális differenciálás Auditív differenciálás 2. Alakállandóság Alak-háttér tagolás Egészlátás 1., 2. Emlékezet , 4. 1., 3. Szerialitás 3. Időbeli tájékozódás Gondolkodási műveletek analógiák analízis 1., , szintézis , 3. 2., összefüggések ,

25 A betűtanulási időszak feladatai Minden betű előtt Hívóképről hang leválasztása. (hanganalízis) A hangról eldönteni, hogy magánhangzó vagy mássalhangzó, zöngés vagy nem zöngés. (hangzótudatosság) Szájkép megtekintése tükörben, saját száj körberajzolása. (vizuális figyelem, taktilis észlelés) Különböző típusú betűk megtekintése. (alakállandóság) Beszélgetés a tematikus képről. (beszédkészség) Hanghernyó (melléklet): A következő feladatot a gyerekek képességeitől függően különböző szinteken használhatjuk. Ha képesek hanganalízisre: hányadik helyen hallod az adott hangot? Mutasd! Ha nem akkor csak annyit kérjünk, hogy a szó elején, belsejében vagy végén található-e a keresett hang. A feladatot bármely képsornál használhatjuk hanganalízishez. (hanganalízis) Szótagházikó: Tapsold le a szavakat! Hány tagból áll? Melyik házikóba tudod belehelyezni? (analízis) Ezeket a részképességeket a táblázatban külön nem jelöltük, mert minden betűnél megjelennek. a lap 1. Mondd el, merre néznek a cicák! Balra vagy jobbra? (téri tájékozódás) 2. Kösd össze a képet a hozzá tartozó hangképével! (analízis, auditív figyelem) 3. Írd át az egyenesen álló a betűket! (vizuális figyelem, vizuális differenciálás, vizuo-motoros koordináció) 4. Karikád be az a betűket! (vizuális figyelem, vizuális differenciálás) 5. Jutalomfeladat: Az 1. mellékletből vágd ki, rakd ki és ragaszd be az a és az A betűket! (szintézis) i í lap 1. Mondd el, merre mennek a kisautók! (téri tájékozódás) 2. Kösd össze a képet a hangképével! (analízis, auditív figyelem) 3. Olvass a szájakról! Figyeltessük meg a szájállásokat tükörben! Rajzoltassuk is körbe minden alkalommal a szájukat! Figyeld a szájak alatt a jelet, hogy röviden vagy hosszan kell ejteni a hangot! (a, í, a, í, a, í) (vizuális, auditív differenciálás, taktilis észlelés) 4. Rakjátok ki gyurmából az i, í, I, Í betűket! (taktilis észlelés, finommotorika) 5. Karikázd be az i és í betűket! (vizuális figyelem, vizuális differenciálás) 6. Nézd meg a 2. feladat képeit! Takard le és rajzold le emlékezetből! (emlékezet) 7. Jutalomfeladat: Színezz a jelölésnek megfelelően! Milyen betűt kaptál? Kösd a megfelelő szájálláshoz! Színezd ki a megfelelő szájat pirosra! Jelöld alatta, hogy hosszú vagy rövid! (vizuo-motoros koordináció, vizuális figyelem, vizuális differenciálás) m lap 1. Mondd el, merre mutatnak a ceruzák! (téri tájékozódás) (le-fel) 2. Kösd a körvonalazott rajzot a hangtáblához! Hol hallod a m hangot: a szó elején, végén, belsejében? (analízis, auditív figyelem, alak-háttér tagolás) 25