Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""

Átírás

1 ᔗ劗 Mirᔗ劗l b s élünk? Amikor árosf jl s ési konc pcióról b s élünk, mérlegre kell tegyük, miként tekinthetünk erre a városfejlesztési eszközre. Elsősorban is azt kell eldöntsük, hogy a fogalommeghatározásban foglaltakon, s főképpen a törvényi kötelezettségen túl milyen lehetőségeket látunk benne. Vagyis alapvetően arról kell állást foglaljunk, hogy a településfejlesztési koncepciót célnak vagy eszköznek tekintjük. A rendszerváltás óta Magyarországon e jövőképet meghatározó alapdokumentumot jellemzően inkább célnak, vagy legfeljebb a források megszerzéséhez szükséges eszköznek tekintették, s ez a szemlélet alapvetően hozzájárult a városfejlesztési koncepciók mellőzöttségéhez. A csak papírforma szerint egymásra épülő városfejlesztési dokumentumok (koncepciók, stratégiák, akciótervek) kudarcának számos oka van. Egy sikeresebb koncepció megalkotásának és eredményesebb alkalmazásának egyik legfontosabb feltétele, hogy ezen okokat megismerjük, és a tapasztalatokat felhasználjuk. Mindennek nem csupán a koncepcióban, de készítésének és alkalmazásának folyamatában, valamint (kormányzási, alkalmazási) környezetének fejlesztésében is hasznosulnia kell. Amikor a árosokról b s élünk, nem Pécsre gondolunk kizárólag. E megállapítások a magyar városokra általánosságban illenek. Ugyanakkor látni kell, hogy vannak sikeresebb és kevésbé sikeres városok, Pécs pedig az elmúlt évtizedekben gazdasági és népességmegtartó erő téren a leszakadó mezőnybe került. Ennek vannak külső és belső okai egyaránt. Ha azzal áltatnánk magunkat, hogy a külső okok mellett a belsők jelentéktelenek, azzal részben azt is állítanánk, hogy jövőt tervezni, koncepciókat készíteni nem érdemes. A város és jövőjének alakításáról azonban nem mondhatunk le, saját erőforrásaink működtetése nélkül a városok (régiók) versenyében előbbre jutást nem remélhetünk. Megkerülhetetlen tehát, hogy a belső okokkal szembesüljünk, hiszen ezeket befolyásolhatjuk leginkább. Mindazonáltal nem csak a hibáinkat kell feltárni, de legalább ennyire fontos a lehetőségeinket is felfedezni, kihasználni, az eredményeinkre pedig építeni. Emellett pedig a szűkebb és tágabb környezet megváltoztatásában kezdeményező szerepet kell vállalnunk, hiszen ezek a helyzetek a tempó-előnyök révén jobb versenypozíciót eredményeznek. A d finíciók sorolása és pon osí ása h ly jelen ajánlatban inkább arra törekszünk, hogy láthatóvá tegyük, miként kívánjuk kiaknázni az új városfejlesztési koncepcióban rejlő lehetőségeket. A városfejlesztési koncepció műfajáról és jelentéséről tankönyvnyi terjedelemben lehetne s talán kellene is írni, hogy pontosan tisztázhassunk minden fontos kérdést. Az ajánlat keretei ehhez azonban szűkösek. A pályázati kiírás szakszerűsége, paradigmaváltó intenciói és sugalmazásai okot adnak, hogy feltételezzük a legkorszerűbb és legárnyaltabb értelmezések azonosságát megrendelő és tervező között. Ezért igyekszünk a téma és az eszköz kényszeres körülírása helyett megközelítéseinknek azokat a vonásait láttatni, melyekről úgy gondoljuk, hogy a magas szintű szakmaiságon túli, a célok elérését hatékonyan segítő hozzáadott értékek (eszközök és módszerek) lehetnek. Hogyan b s élünk? F lhas nálóbará konc pció kés í ésé tűzzük célul magunk elé. Míg egy épület tervét jó esetben szakemberek valósítják meg, akik a terv nyelvezetét értik, addig a város esetében szakemberek, döntéshozók és laikus városlakók számára is érthető tervekre van szükség. Ellenkező esetben a koncepciót nem lesz kikkel megvalósítani. Ezért azt célozzuk, hogy a szereplőkhöz minél közelebb vigyük a koncepciót, a benne foglalt célokat, eszközöket. M aforák és s imbolikák has nála á al igyekszünk láthatóvá és szerethetővé, átélhetővé tenni a folyamatokat és szándékokat. A metaforák jelentésközvetítő szerepük révén segítenek áthidalni a bonyolult összefüggésekből és nyelvezetből fakadó távolságokat, valamint a korra jellemző információs zajból fakadó felületességet. S mlél i kérdés krᔗ劗l A árosf jl s és i konc pció n m csodas r, és nem garancia. Jó koncepcióval is lehet egy várost rosszul navigálni, míg rossz koncepcióval, de jó érzékkel, illetve kedvező feltételek között is lehet viszonylag sikeresen, vagy sikeresnek látszóan. A terv és a képesség együttese jelenthet azonban többet:

2 felkészültséget. Egy üzleti terv készítésekor számba kell vegyük a belső és külső erőforrásokat, tényezőket, nehézségeket. A belső tényezők között szerepelnek a tőke, képesség, humán erőforrás, hitelképesség, eszközök stb., míg a külsők között a törvényi, piaci és az adózási környezet, hitellehetőségek, és így tovább. Az üzleti életben is előfordulhat jó üzleti terv nélkül sikeres üzlet, és jó üzleti terv ellenére is bekövetkezhetnek rossz üzletek. Mégis a jó terv nagyobb valószínűséggel vezethet fenntarthatóbb eredményre, és amit nem szabad szem elől téveszteni: aki jó tervet képes készíteni, az épp ennek révén hasznosítható képességekre is szert tesz. Paradigma ál ó konc pció jelenik meg a kiírásban. Teljes mértékben egyetértünk a szándékkal, a szemléletváltás szükségességével. A korábbi beidegződések, gyakorlatok fenntarthatatlanok, s ugyanakkor tegyük hozzá: a jóval korábbiak hatékonyabb eszközei pedig felszívódtak. Nem érhetjük be a formákkal (például azzal, hogy a törvénynek megfelelő dokumentumaink vannak), a városok fejlődéséhez valódi és hatékony eszközökre van szükség olyanokra, amelyek nem csak a nekik tulajdonított célok elérésében nyújtanak segítséget, de a közegük (alkalmazóik, a társadalmi környezet) fejlesztéséhez is. Pécsett ráadásul többszörösen is sajátos helyzet állt elő: (1) a városnak (és régiójának) gyors beavatkozásokra van szüksége helyzete befolyásolására; (2) Pécsett az EKF révén olyan folyamatok indultak el, amelyekben kihívások és potenciálok együtt keletkeztek, s ezek kezelése veszély és lehetőség is egyben; (3) a város és régiójának sajátos helyzete nem csak lépéskényszerrel jár együtt, de a lépéskényszerben a kezdeményezés lehetősége is benne rejlik, ami a mintateremtés szándékával már országos jelentőségűvé emelhet megoldásokat (ami akár forrást is hozhat). Paradigma ál ó árosf jl s ési konc pció akkor s ül h, ha a koncepció megvalósításának folyamata is paradigmaváltó. A koncepciónak feltételeznie kell, a koncepció megvalósítói pedig el kell határozzák a változás szándékát, önmagukra vonatkoztatva is. Ahogy azt a pályázati kiírás is kinyilvánítja: a szemléletváltásnak a kormányzás területén is meg kell valósulnia. A városfejlesztési koncepció többek között akkor jó, ha maga is képes a városkormányzás továbbfejlődését elősegíteni, s ha széles körben megalapozott konszenzusra épül. A konc pció, a r annyi ér, amennyit felhasználnak belőle. Lehet egy ház terve is alapos, ha azt az építéskor nem veszik figyelembe. Ekkor a terv nem hasznosulhat, az eredmény többnyire nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ugyanakkor lehet, hogy az építés folyamatában új helyzetek állnak elő. Ilyenkor el kell tekinteni a terv egyes részleteitől, de hiba eltérni a jó koncepciótól. A jó terv jó koncepciója akkor is felismerhető a házon, ha a megvalósítás során egyes részleteken módosítani kellett. Olyan is előfordulhat, hogy a tervet menet közben teljesen át kell szabni, de akkor az már egy másik építmény. Probléma akkor van, ha az átszabás szükségességét a rossz terv okozta. A koncepció tehát nem csak annyit ér, amennyit felhasználnak belőle, de csak akkor ér valamit, ha a létező problémákra kínál megoldásokat és tovább megyünk: akkor ér sokat, ha a megvalósítóira fejlesztő módon visszahat. Ki árólagosságok h ly kompl x r nds rkén írhatók csak le ma már a városfejlődés bonyolult erőterei. Nem léteznek kizárólagos megoldások, vagy egyszerű receptek. A befolyásolás képességéhez nem a folyamatok címkéző leírására, hanem az összetettség és az összefüggések (lásd kék gazdaság rendszerelvűsége) megértésére van szükség. A mércék, az elvárások sokrétűek. Akik nem vesznek erről tudomást, azok képesek sem lehetnek árnyalt, a sokrétűségre választ adó megoldások kidolgozására. Ezért érdemes egyes elvárásokat az alábbi komplexitásban megjeleníteni: Helyben és tágabb térben A helyi sajátosságok pontos elemzése, a belső erőforrások felfedezése és kiaknázása, a helyi potenciál és a hatékonyság növelése éppoly fontos cél, mint az európai, illetve globális folyamatok ismerete. A város és a régió csak akkor lehet sikeres, ha mindkét viszonyrendszerből építkezik: miközben fejleszti saját magát, kihasználja az őt körülvevő adottságokat (forrás, uniós és régiós politika, piac stb.). Tervezettség és rugalmasság A város fejlesztéséhez egyfelől határozott célokat és irányokat kell kijelölni, de a koncepciónak rugalmas keretet kell adnia a fejlődéshez, és képesnek kell lenni a változások, a nem várt körülmények lereagálására, a hibák kiküszöbölésére és a felmerülő újabb potenciálok befogadására. Ebben az értelemben a koncepció maga is egy fejlődő, evolutív dokumentum, amelyet 7-8 év múlva aktualizálni kell, de szükség esetén korábban is lehet. Az a cél, hogy a jövőkép az aktualizálás során is tartható maradjon, a valóra váltásához szükséges módszerek és eszközök azonban aktualizálásra szorulhatnak. Szakmaiság és közérthetőség A koncepciónak és a koncepció által teremtett helyzetnek érthetőnek kell lennie mindazok számára, akiknek a szerepvállalásán (a városfejlesztés magán- és közszereplői, döntéshozói), illetve támogatásán (lakók, hivatalok stb.) múlik a koncepció megvalósulása. Magas szakmaiságnak és beavató, érthető beszédmódnak együtt kell teljesülnie.

3 Folyamatok irányítása és generálása A fejlesztési folyamatokat nem lehet magukra hagyni, hiszen éppen az aktuális érdekek termelik ki azokat a problémákat, amelyek aztán nehézségeket eredményeznek. (Ilyen pl. a kereskedelem átalakulása a Belvárosban, vagy a környezeti erőforrások felélése). A folyamatokat tehát egyfelől ellenőrizni, befolyásolni, irányítani kell, másfelől újabb folyamatokat is szükséges generálni, amik közvetlen érdekekből nem születhetnének meg, de a város fejlődéséhez elengedhetetlenek. Nagyon fontos, hogy ebben a városvezetés kezdeményező és ösztönző szerepet vállaljon. Holisztikus szemlélet és részletérzékenység Elengedhetetlen a folyamatokat egészként látni, ugyanakkor az együttműködési potenciált az befolyásolja alapvetően, hogy egy-egy adott részletkérdés mennyire van összhangban a valós társadalmi igényekkel. Konc pciónk, min épí mény A ar alom, a s rk és a forma hármasából a szerkezet és a forma a mi esetünkben fedésben vannak. A tartalom pedig ezekkel összhangban: egymást feltételezik, és kölcsönösen alakítják. A tervezés és a terv nem választhatók el egymástól, egyik a másikra visszahat. A tervezést ugyanis olyan modellben kívánjuk megvalósítani, amely nyitott a szereplők körének bővülésére, és ezáltal ma még nem látható szereplők, tartalmak, értékek is jelenhetnek meg a tervezés folyamatában. A terv nyitottan, széles körű bevonással készül, és így a tervezés folyamata társadalmasiasítási folyamat is. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az eredményt garantáló Tervezői Kör, partnerségi modell ne volna megtervezett. A mod ll-s mlél nem csak abban az értelemben alkalmazzuk, hogy ezzel segítünk érthetővé tenni egyes összefüggéseket, de abban is, hogy az egyes fázisok modelleket teremtenek a rákövetkezők számára. Így a jelen ajánlat készítése, megközelítése is mintákkal szolgál a koncepciókészítéshez, és a koncepciókészítés folyamata, de maga a koncepció is a városfejlesztés további aktusaihoz. Tipikusan ilyen az érintettek bevonása, a nyilvánosság építése, az együttműködési és a kezdeményezési készség fejlesztése, vagy a bizalom erősítése. Vagyis amikor arról beszélünk, hogy a koncepció készítésében a társadalmasiasításnak fontos szerepet szánunk, akkor egyben azt is előrevetítjük, hogy a koncepciókészítés aktusának pozitív tapasztalata olyan készségeket alakít ki helyi közösségekben, amelyek birtokában alkalmasabbá válnak a kitűzött célok megvalósítására. Minden egyes fázis így épül be egy önmagán túlmutató folyamatba, vagy másképpen: szolgál modellként egy következő fázis számára. A kr a i i ás és inno áció{ s r pérᔗ劗l 1 A kr a i i ásnak és a inno ációnak fon os s r p an egy terv sikerességében. Jó szakember képes ugyan jó tervet készíteni, de ahhoz a többlethez, amely egy produktumot kiemel a többi közül, kreativitás és innováció kell. A kreativitás révén lehet szert tenni többletenergiákra, vagy olyan megoldásokra, amelyek a bejáratott módszerek számára láthatatlanok maradnak. Nem nehéz belátni, hogy Pécsnek nagyon is szüksége van erre a kreatív megközelítésre, hiszen a típusos megoldásokkal az elmúlt huszonkét évben nem sikerült átütő megoldásokat találni. Másrészről Pécsnek a jövőben építenie kell a kreatív szektorra is, ha ki akarja használni az egyetemi, és az itt keletkező kreatív kapacitásokat. De még mielőtt a város kreatív víziójáról beszélhetnénk, a kreatív eszközöket a koncepció készítésében hívjuk segítségül, így különösen a partnerségi konstrukciókban, a nyilvánosság-konstrukció felépítésében, a kommunikációs elemek tervezésében, a vizuális megjelenítésben és a koncepció szerkezeti felépítésében, használhatóságában. ᔗ剷 városf j sztési ko c pció f hasz á óbarát j gét t rmész t s m csupá a y v z tév k biztosíta i. L ga ább yir b fo yáso ja hasz á atát a okum tum sz rk z t, f építés, a t rj m, vagy a k r s tt tarta om m g h tᔗ剷ség is. Ezért m csak a hagyomá yos témakörök, i tv ogikai f építés sz ri ti tago ás fo tos, az is, hogy a várható h yz t kr a ko c pció m gtaáható, azo osítható igazításokat kí ájo. Ebbᔗ剷 kifoyóag többszintű dokumentum készítését t rv zzük, am yik sᔗ剷 szi t rövi, tömör, átt ki th tᔗ剷 j íti m g a gfo tosabb m k t és össz függés k t, míg a máso ik szi t szo gá ja a további, a mé y bb m gértést, a ka mazást s gítᔗ剷 i formációkka. Utóbbiba a szakmai y v z t marká sabb m gj és is m g g h tᔗ剷. 1 A koncepciókészítés folyamatának kreatív és innovatív elemeit, eszközeit a szövegben { szimbólummal jelöltük.

4 Munkahipo é is A város élhetőségét és turisztikai értékét is nagymértékben befolyásolja a település táji és tájképi adottsága, természeti környezete. A Pécsi-félmedencéből a hegylábi felszínekre és színlőkre felhúzódó l pülés sajá os a mos férájá ja arés a lh ly k dés és a bbᔗ劗l kö k ᔗ劗 ör én i f jlᔗ劗dés adja A jelen közigazgatási terület három kistájra terjed ki, amelynek metszéspontjában, a különbözőség szinergiáit hasznosítva működik Pécs. A táji környezet nem csak településeknek életet adó, hanem a történeti korokban eltérően hasznosított/értékelt erőforrás is. A hegylábi felszín egykor a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, a koncentrált és jó minőségű vizek a korai iparosodásnak, a szén- és érckészletek egy későbbi kor indusztrializációjának adtak lendületet. A mai kor embere jó levegő, zöldfelületek és tiszta, természetes vízfelületek után vágyakozik, amelyek a térségben már csak részben állnak rendelkezésre. A medence által predesztinált kelet-nyugati közlekedési (tranzit) tengely és annak terheltsége az ipar leépülte után sem engedi érdemben a levegőminőséget javulni, a zöldfelületeket a Mecsek-oldal beépítése érzékelhetően emészti fel, a nehézipar tájsebeket hagyott hátra, az intézményesítet közösségi gondoskodás visszaszorulásával a parkerdő minőségi romlása kézzel fogható. Felszíni vizekkel nem kényeztet el a Mecsek geológiai szerkezete, így a vízfelületet keresők kénytelenek elhagyni a várost. Ado ságaink p dig ma is annak A városban meglévő zöldfelületek felmérése, kezelése és fejlesztése átgondolt és integrált megközelítést igényel. A í f lül nö lés és minᔗ劗ségi ja í ása a köztérfelújításokkal és barnamezős funkcióváltásával elindulhat, új, településen belüli többfunkciós rekreációs tereket is kialakítva. A f ls ín ala i i k has nosí ásá már az EKF program is vizionálta, ennek megvalósítása még előttünk álló lehetőség. Az integrált elővárosi közösségi közlekedésfejlesztés, az alternatív, fenntartható közlekedés támogatása, valamint a dekoncentráltan megvalósuló r indus riali áció 2 további levegőminőség javulást hozhat. A M cs kb n r jlᔗ劗 érc- és ás ány ársulások műr alósága idᔗ劗rᔗ劗l-idᔗ劗r ál o ik, így n m m gk rülh ᔗ劗 a rr ona ko ó, kons n uson nyug ó s ra égia kimunkálása s m Pécs lakossága és területe a XX. század folyamán több mint háromszorosára nőtt. A város terjeszkedése még 1990 után is folytatódott, miközben a lélekszám lassú csökkenésnek indult. A lakosság 1ᔗ劗-1ᔗ劗ᔗ劗-ának l s és szociológiai és gazdasági szempontból is érzékenyen érinti a várost. Az elvándorlók mellett azonban a kiköltözők nem mentek messzebb Kozármisleny vagy Keszü lankáinál. A s uburbiák lakói többnyire továbbra is a városból élnek, használva, de nem fenntartva azt. A növekedés megtorpanása, a kiürülő lakások, a félbemaradt fejlesztések, az elhanyagolt lakókörzetek vagy az avulás problémáira, a város szétterülésének jelenségére, a szegregációk kialakulására, a zártkertesedésre nincsenek egyszerű válaszok, de még pontos helyzetértékelések sem. Amíg a vidéki, kertes családi házas életmód 3 illúziója nagy tömegben vonzotta kifelé a város lakóit, aközben a pusztuló, attraktivitásukat vesztő belső városrészek valósággal lökték, taszították kifelé az otthonra vágyókat. A folyamat a rendszerváltás körül a város keretein belül is hasonló irányt vett, illetve felerősödött. Még néhány éve is százával épültek a lakóparknak nevezett tömb-lakások a peremeken vagy a hegyoldalakon, míg a városszerkezetileg indokolt területeket a beruházások elkerülték. A bonyolult és a jog-központú szabályozási környezetben kevés eszköz szolgálja a város szerves fejlődését. Pécsett a rendszerváltás éveinek rohamos gazdasági és politikai átalakulása, a bányás a és n hé ipar s in lj s l épülés, a munkanélküliség és ᔗ劗js génység megjelenése mély sebet ejtettek az egyébként is szétszabdalt helyi társadalomban. A társadalom peremére szorulók számának folyamatos növekedését eredményezheti többek között a városi szegénység bizonyos városrészekben való felszaporodása, a lakosság fogyasztási és jövedelmi pozíciójának romlása (ami a fizetőképes kereslet hiányába torkollik). Mindezt tetézi a város és a megye elöregedésének általános problémája, a fia alok folyama os l ándorlása, ami hatással van az aktív lakosság számának csökkenésére is. Maga a ga dasági nö k dés lkép lh l n a foglalko a ás s abil és á fogó nö lés nélkül, hiszen ha e kettő nem mozog együtt, úgy a szükséges társadalmi változások közötti összefüggés is lazulni fog. Ami a szuburbanizáció (városból való kitelepülés) következtében létrejött, azzal természetesen számolni kell, nem tűzhetjük ki célul a helyzet felszámolását. Viszont a város és vonzáskörzete számára e területeket gazdaságosabban fenntarthatóvá, lakói számára élhetőbbé kell tenni, és ezzel párhuzamosan tervezett gazdasági és településrendezési szabályzókon keresztül a s uburbani ációs ᔗ劗 lᔗ劗 árosiasodásiᔗ劗 és d urbani ációs ᔗ劗 idékr l pülésiᔗ劗 nd nciáka a konc pció idᔗ劗 á jában m g k ll fék ni, l k ll állí ani, r urbani ációs ᔗ劗ᔗ劗jra kö pon osodásiᔗ劗 nd nciá á k ll udni ál o a ni ᔗ劗 a onban csak a áros funkcionális m gᔗ劗julásá al l h ség s 2 Melynek sikeressége komplex proaktív együttműködést feltételez a város vezetői, vállalkozói, intézményei és lakossági csoportjai között. 3 Manapság egyre világosabbá válik, hogy tömegesen épültek olyan családi házak, amelyek jóval meghaladják a tulajdonosaik eltartó képességét. A nagy tömegek számára a városi közeg lényegesen olcsóbban fenntartható, illetve a családi házas lakhatási mód akkor volna kedvezőbb, ha valós szükségletekre és minőségi, de takarékos megoldások valósulnának meg. A hazai lakóépület állomány azonban többségében nem ilyen, a fő jellemzőket a vágyak és a szakszerűtlenség határozza meg.

5 A rj s k dᔗ劗 ᔗ劗 x n í ᔗ劗 f jl s és h ly priori ás k ll kapjon a in n í árosf jl s és, amely a létező kereteket kitölti, a lehetőségeket tudatosan kihasználja, és a közösség igényeinek is megfelel. Ez a forrásokat úgy összpontosítja, hogy abból a közeg is megújul, a felértékelődő közeg pedig már valódi versenytársa lehet a külső területeknek. A város megóvása a felesleges terjeszkedéstől a természeti környezet terhelését is csökkenti. A város épí és i és körny i minᔗ劗ségén k ja ulása jelentős szempont lehet az l ándorlás csökk n éséb n, és ösztönözheti a bevándorlást, ahogy a befektetéseket is. Pécs esetében a fekvés, a rmés i és a épí körny, a tárgyi és szellemi hagyományok ma is a város egyik legerősebb vonzerejét jelentik. A koncepció elemzéseiben és javaslataiban meg kell jeleníteni a ágabb és s űk bb r gionális érb li f jlᔗ劗dési folyama oka is, ezekben pozícionálva újra a város identitását és szerepét gazdasági értelemben is. A város és térsége viszonyában a saját érdekek mentén történő együttműködésre kell építeni. Mindez természetesen újabb kérdéseket vet fel a Pécs fejlődés irányával kapcsolatban. Az egyik irány lehet a tágabb értelemben vett regionális központ kialakulása, országhatáron átnyúló gazdasági és kulturális szervező erővel, egy járásnyi központi területtel, egyensúlyba hozott várossal és vidékével. A másik pedig a mai, területileg és közigazgatásilag széttöredezett, gazdagok és szegények településként szerveződő közösségeinek, klubjainak össze nem dolgozó településeinek halmaza, a közepén Péccsel. A fenti kérdésnek komoly kormányzási vetületei is vannak. Az említettek egy másik következményeként nagy hangsúlyt kell helyezni a kö s féra öss hangol fi ikai ᔗ劗és sok s b n ársadalmiᔗ劗 b a a ko ásain alapuló op ra í árosf jl s ésr A áros n m csupán a ha áron á nyᔗ劗ló r gionális, ill urópai érb n k ll ᔗ劗jrapo ícionálni, d a körny ᔗ劗 l pülés k kon x usában is Pécsnek a m n külᔗ劗k kibocsá ó árosból on ó árossá k ll álnia, ahol jó élni nemcsak a gazdagok, hanem a kevésbé jómódúak számára is, hiszen az egyensúly hiányában a fenntarthatóságról nem beszélhetünk. 4 Az újrapozícionálásban és a vonzerő megteremtésében továbbra is számítunk a fejlesztésekhez jelentős EU forrásokra. Az ᔗ劗ᔗ劗 ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 célr nds réb n és alábontott tematikus céljaiban az innovatív, fenntartható és inkluzív fejlődés állnak a középpontban. E célok valóra váltása irányában történő fejlődés Pécsnek is elemi érdeke. Ezek mellett a Közös Stratégiai Keret alapok működtetésének szabályaira vonatkozó, véglegesítés alatt álló EU rendelkezéseknek is meg kell felelnünk, ha a koncepcióval olyan fejlesztéseket akarunk megalapozni, amelyek alkalmasak lesznek az új célok és szabályok szerint működő támogatások elnyerésére 5. A vonzerő növelése a proak í és op ra í b f k és ös ön és, munkahelyteremtés, a foglalkoztatás erősítése, a helyi és a térségi fizetőképes kereslet növelése értelmében is elsődleges fontosságú és megkerülhetetlen. Ez teljesen egybevág az EU 2020-ból következő megközelítésekkel. A fejlesztési koncepcióban szerepet kell kapjon a városrészi dimenzió. A lakóövezetek típusos és egyedi problémái a város problémáivá adódnak össze. Miközben ebben a léptékben lényegesen könnyebb pozitív folyamatokat elindítani 6, ennek a területnek a kezelése alapvetően meghatározza a helyi társadalomnak a jövőhöz, a helyhez, a fejlesztési koncepcióhoz való viszonyát is, ezáltal válik számára megfoghatóbbá a településfejlesztés műfaja. érh l a konc pció a ársadalomho, ugyanis ez az a lépték, ahol a feszültségek leginkább leképeződnek, ahol a helyi tudások leginkább összeadódhatnak, s itt jelennek meg a legerőteljesebben a városlakó érdekei, ahol jól leírható tapasztalatokat szerez. Az új koncepciónak különös hangsúlyt szükséges fektetnie a s ociálisan, kul urálisan és ga daságilag gyarán há rányos h ly ű árosrés k, fᔗ劗képp n a p r mk rül k f l árkó a ására, de általában a közösségi terek és az azokon keresztül kifejthető közösségi aktivitások fejlesztésének támogatására. Ezzel egyidőben a Belváros belső tereinek újradefiniálása, és általában a árosiasság ᔗ劗jraf lf d és jelentheti a hosszú távú közösségi építkezés központi hívószavait. Mindeközben a koncepciónak olyan hiteles jövőképet kell tudnia felvázolnia, amely a ma l ándorló fia alságo m gfon olásra kés iᔗ劗 lhi i l, hogy Pécs is an jö ᔗ劗j képességei, szaktudása kibontakoztatásának, megélhetésének, felemelkedésének. Közismert a l áros álsága, ami globális és helyi folyamatoknak egyaránt köszönhető. A kereskedelmi infrastruktúra és vele a vásárlási szokások átalakulása, a nemhelyek megjelenése a városi szövetben, a közlekedési adottságok, az avulás és kiürülés csak a legfontosabbak azon okok közül, amelyek a jelen állapotot eredményezik. A Belváros megújításával kapcsolatban számos törekvés indult el az elmúlt években, de a ráfordítások, eszközök nem közelíthették meg azt a szintet, ami valódi változásokat indíthat el. És bár városfejlesztési szempontból a Belváros Pécs legnagyobb érdek-ütközőzónája, nem lehet vitás, hogy a városfejlesztési koncepciónak szándéka kell legyen a b lsᔗ劗 árosrés k és a ör én lmi ároskö pon iss ahódí ása a árosi él s ámára Ehhez létezik az az Európában és Magyarországon is bevált op ra í árosf jl s ési s kö ár, amely ezt lehetővé teszi a kö s féra és a magáns féra s ruk urál gyü működésé l megvalósítható fejlesztési projektek (EU-nyelven: fizikai beavatkozások) összehangolt 4 A Pécs típusú városnak jelentősen eltérő profilú csoportoknak is meg kell felelnie, amikor egyensúlyról beszélünk, pl.: lakók, egyetemisták (town and gown), turisták, valamint az ide befektetni szándékozók. 5 Kulcsszavak: területiség, integráltság, pénzügyi hatékonyság, pénzügyi kiegyensúlyozottság és megtérülés, visszatérítendő támogatások (a vissza nem térítendők mellett), közösségi tervezés, határon átnyúló fejlesztés, Európai Területi Együttműködés. Megtérülésről, pénzügyi hatékonyságról csak olyan közegben lehet beszélni, ahol működik a helyi/térségi gazdaság, létezik a fizetőképes kereslet. Különben minden, amit elképzelünk, csak közpénzből történhet, ami nem fenntartható fejlődési/fejlesztési pálya. Ez adja a gazdaságfejlesztés és a regionális fejlesztési összefüggések jelentőségét. 6 Folytassa Uránváros! címmel valósítottunk meg a közelmúltban egy programot a városrészben, aminek nyomán sikerült láthatóvá tenni a városrész problémáinak jelentős részét, és főként azt a szemléletet, amivel véleményünk szerint több síkon is sikeresen lehetne tenni a megújítás érdekében. Link:

6 láncolatával, és az ehhez illeszkedő normatív városrendezési szabályozással. Hasonlóan neuralgikus kérdés a Zsolnay Kulturális Negyed, illetve az EKF városrész kérdése is, bár ez esetben nem a fizikai megújítás, mint inkább a fenntarthatóság, és a városfejlesztési hasznosulás jelentik a feladatokat. A ᔗ劗KF Pécs él éb n olyan esemény volt, amely új helyzeteket teremtett. Hatása még évtizedekben lesz mérhető, problémáival és lehetőségeivel. A város számára alapvető kérdés, hogyan lesz képes a problémákat kezelni, a lehetőségeket kihasználni, az eredményekre építeni. Az új koncepciónak mindenképpen s ámolnia k ll kk l fi ikai, kul urális, ársadalmi és ga dasági ér l mb n gyarán Az EKF hatásaként meg kell még említeni, hogy ha e téren messze el is maradt a megvalósulás a lehetőségektől a városban jelentős elmozdulás történt a civilség felértékelődése és aktivitása terén. A városfejlesztési koncepció társadalmasiasításának az esélyei lényegesen kisebbek volnának ma, ha ilyen előzményekre nem lehetne építeni a ᔗ劗ároskoop ráció, agy a FAᔗ劗 is kbᔗ劗l a n rgiákból s ül Általánosságban azonban a ha ai ci il ársadalom állapo a nagyon ross, az önszerveződés képessége, a civil szektor hatékonysága erőforrások és módszertan, eszköztár hiányában alacsony. Elvárásai a paternalizmus, a stabilitás, a jóléti gondoskodó állam felé töretlenek, annak fenntartását várja el a piacgazdaság feltételei mellett is. A piacgazdasággal járó racionális verseny, egyéni teljesítményt kikényszerítő, nagyon gyors strukturális átalakulás kényszere redukálta a közösségi kötelékeket, fokozta az atomizálódást, építette le a hagyományos közösségi szolidaritást, s mindezek együtt szűkítették a bizalom hálóját is. A ér ék- és érd kr nds r k a ársadalomban s mb k rül k gymással, a közügyek nem közös ügyek, a közterületek nem közösségi területek, a közintézmények nem közösségi intézmények. A belső erőforrások tartalékai között mégis a lsᔗ劗k kö ö k ll mlí ni a ci il s k orban r jlᔗ劗 po nciáloka A gazdasági válság és a fenntarthatóság szempontjai rámutattak arra, hogy a árosoknak, régióknak sajá kép sség ik a mainál lény g s n jobban ki k ll has nálniuk Fon os a ársadalmi bi alom és a ársadalmi s olidari ás rᔗ劗sí és A ci il s féra rᔗ劗sí és, helyzetbe hozása a helyi közösségnek és a helyi kormányzásnak is elemi érdeke, stratégiai célja kell legyen. A h lyi kö össég k d mény és in k ös ön és, moderálása, a ö l k kiny rés, ill b fogadása és has nosí ása a város működését javítja, és a bi alom épí ésé l a társadalmi tőkét növeli. A ársadalmi ᔗ劗k ga daságélénkí ᔗ劗 ha ása ma már közismert. A szubszidiaritás elve (azaz, hogy a problémáknak lehetőleg azok keletkezési helyén kell megoldódnia), vagy a kezdeményezőkészség, a hatékonyság érdekében a helyi kormányzásban el kell mozdulni a hálózatosodás irányába. A vertikális modellben a kompetenciák a felső, a feladatok az alsó szinteken vannak. A döntési szinteken a kellő szakértelem és tájékozottság, míg a feladatok szintjein a befolyásolás hiányzik. A rendszer így nem lehet hatékony, a kívülről jött ötletek, energiák befogadására pedig nem fogékony, mert azok csak többlet terhet jelentenek a számára. A helyi partnerségek iránti igényt ugyancsak felerősíti, hogy a városok súlyos eladósodására az állam centralizációs törekvésekkel reagál. A ci il s k or és a h lyi par n rségi háló a ok rᔗ劗sí ésér a városfejlesztési koncepció folyamata maga is jó lehetőséget kínál. A szemléletváltás egy másik meghatározó eleme az ös ön ᔗ劗 mod ll k kialakí ása lehet A tiltó és előíró szabályozási eszköztárat ösztönzőkkel kell kiegészíteni. Akkor has nosulha nak lappangó n rgiák és k l k h n k gymás rᔗ劗sí ᔗ劗 folyama ok, ha a szereplők a folyamatokban felismerik saját érdekeiket. A sikeres jövő érdekében meg kell teremteni az gy nsᔗ劗ly a gyéni és a kö ös érd k k kö ö az egyéni érdekeknek egyben az elvontabb közös érdekeket is szolgálniuk kell. A jó ösztönző modellek a gyéni érd k k működ ik, míg a kö ös érd k k s olgálják Ilyen lehet például a szakszerű energetikai felújítások ösztönzése a köztérberuházásokkal 7, vagy a beruházások komplex szemléletű minősítési rendszere. Az értékközpontú támogatási politika keretében az a beruházó, beruházás nagyobb támogatást élvez, amely az általa létrehozott produktummal jobban szolgálja a város érdekeit legyen szó akár építészeti minőségről, infrastruktúra fejlesztésről, vagy más, a város számára értéket teremtő elemről. A foglalkoztatási szempontokon túli dimenziókban is érdemes ᔗ劗jraépí ni a áros és a ga dasági s r plᔗ劗k is onyá. A áros és a magáns k or gyü működés a közszolgáltatási szférában is fontos a hiányzó fejlesztési források, valamint vállalkozói körből bevonható kompetenciák okán, de csak a kockázatok és a hozamok kiegyensúlyozott felosztása mellett. A városnak fontos szerepe van a vállalkozói szektor tevékenységének ösztönzése terén is, hiszen polgárai foglalkoztatását, azok jövedelmét többségében a magánszektor biztosítja. A helyi vállalkozások tevékenysége jó esetben elsősorban lokális erőforrásokra támaszkodik, termékeiket, szolgáltatásaikat a városlakók fogyasztják. A helyi erőforrásokra támaszkodó gazdaságfejlesztésnek prioritásokat kell biztosítani, de ez nem jelenthet teljes önellátást. A város hosszú távú sikerességéhez a gyr rᔗ劗södᔗ劗 ön llá ás m ll ugyanis a globális ga daságba ör énᔗ劗 minél mély bb, d sokkal okosabb ᔗ劗 in gráció is s ükség s A logisztikai és ipari infrastruktúra biztosítása ehhez kevés. Pécs komparatív előnyei (tradíció, ipari kultúra, energiaforrások, földrajzi helyzet és maga a piac mérete) jelentős mértékben meghatározzák a globális gazdaságba történő bekapcsolódásának módját, esélyeit. Nem lehet tartós megoldás a betanított munkára, külföldi beszállítói háttérrel és fogyasztókkal rendelkező multinacionális vállalatok bevonzása, sokkal inkább a udásalapᔗ劗, inno a í iparágak (egyetemi együttműködés), valamint a friss diplomásokat tömegesen foglalkoztatni képes, modern IT-technológiákra alapozó nemzetközi szolgáltató központok (assessment centers) 7 Lásd: Újítsátok fel házaitokat, megújítom a köztereiteket! javaslat a FAL weboldalon: 8 A globális gazdaságban olyan módon érdemes bekapcsolódni, amely helyben tartható, helyhez kapcsolható hozzáadott értéket termel, olyan termelést valósít meg, ahol fontos az előállítójának szakértelme és fontos a helyi adottságok megléte is. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a változó gazdasági környezet hatására a pusztán beszállítói, részfeladatokra korlátozott termelés a helyet elhagyva az olcsóbb régiók felé vándorol.

7 letelepítése lehet. Az ipar jelentősége óriási, a pénzügyi és gazdasági válság pedig egyértelműen rávilágított annak elsődleges fontosságára, hogy a gazdaságot erős, diverzifikált és versenyképes ipari struktúrákra kell alapozni. Fontos figyelembe, venni, hogy Pécsett és térségében jelentős számú alacsonyan képzett, ugyanakkor versenyképes költséggel foglalkoztatható munkaerő áll rendelkezésre, akik elsősorban a bányászatban, a könnyűiparban, az élelmiszeriparban és olyan ipari, mezőgazdasági termelő munkahelyeken alkalmazhatóak, melyek betanított munkával elláthatóak. A településfejlesztési koncepció gazdasági fejezetének fókuszában a áros rᔗ劗forrásainak, kompara í rs ny lᔗ劗ny in k a onosí ása kell álljon. Fel kell térképeznie és be kell építenie azokat az eszközöket, megoldásokat, jó gyakorlatokat különös kin l a kék ga daság szemléletéből fakadókat, amelyek az Unió, a kormányzat, a város, a vállalkozói szektor és a polgárok leghatékonyabb, ökológiai, szociális és pénzügyi szempontból egyaránt fenntartható, valamint finanszírozható (uniós források!!) együttműködését biztosítják. Meg kell azokat a módszereket, intézkedéseket, akciókat határozni, amelyek a város tartós versenyképességét segítik elő. Az eltérő szemléleteket és eszközöket úgy kell integráljuk, hogy azok között összhangot is kell teremtenünk. A város és a gazdaság együttműködését új szintre kell emelni a tekintetben is, hogy a város európai marketingmezőt, a vállalkozások pedig a városmarketinghez egyéni hozzájárulásokat adhatnak egymásnak. A kölcsönös lᔗ劗nyök f lism rés, a kölcsönösség működ és ga dasági és ársadalmi ᔗ劗ké r dmény h, és hozzájárulhat az igényes(!) vállalkozásbarát helyi környezet kiépüléséhez. Komplex kérdés ugyanakkor, hogy a helyi vállalkozások előnyének biztosítása a jelenlegi jogi környezetben hogyan lehetséges a protekcionizmus veszélye nélkül. Pécs jövőjét alapvetően fogja meghatározni, hogy tud-e élni erőforrásaival, és azok értékesítésével. A hosszú távú stratégiákat ezért továbbra is olyan adottságokra kell építeni, amelyben a város bővelkedik. Pécs jövőjét a helyben lévő tudásra és innovációra lehet építeni elsősorban, melynek motorja a Pécsi Tudományegyetem lehet. A gés ségipar és a udásipar í iója korábban is megfogalmazódott, de a benne rejlő lehetőségeket nem sikerült kiaknázni. A város és az egyetem között ki kell építeni azt a rendszert, amelyben mindkét fél megtalálja saját érdekeiket. Kívánatos, hogy a város a helyben képzett tudást nagyobb mértékben tartsa meg, amihez olyan iparágak letelepedését kell elősegítse, amelyek hasznosítják az egyetemi kibocsátásokat. A kreatív szektor, azon b lül a i uális rül k, a informa ika, a or osi informa ika, lé rfi ika, bio chnológia lehetnek húzó ágazatok. Az ágazatnak a helyi hasznosulásait keresve és a helyi ipari potenciálokat is kihasználva az intelligens hálózatok, az okos áros szisztémák lehetnek járulékos hozadékai. A fentiek is alátámasztják, hogy a városfejlesztési célok között a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt kell kapniuk az úgynevezett szoft elemeknek, vagyis esetünkben a készségek, modellek fejlesztéseinek. Részben a kiaknázatlan belső erőforrások ezekben rejlenek. A városfejlesztési koncepció, mint településfejlesztési eszköz lehetőségei többnyire a fizikai környezet meghatározására terjednek ki, ez lesz a látható, kézzel fogható dimenziója. Ez a dimenzió a koncepció hasznosulásának területe, és csak az ezekkel összefüggő egyéb célok megvalósulására van a koncepciónak ráhatása. A koncepció meghatározott célja ugyanis a város éves jövőképének megalkotása. A városrendezés és városfejlesztés folyamatában funkciója kettős: a jövőkép megfogalmazásával és a koncepció további munkarészeivel meg kell alapoznia a városrendezési szabályozást és a városfejlesztést. Ez azt jelenti, hogy az általa megfogalmazott új orientációk, illetve a már meglévő fejlesztési elképzelésekhez való igazodás révén meg kell alapoznia a város településszerkezeti tervét és városrendezési szabályozási terveit csakúgy, mint a településszerkezeti tervvel összhangban lévő, továbbfejlesztett Integrált Városfejlesztési Stratégiát, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló ágazati és komplex városfejlesztési elképzelések komplex városfejlesztési akciótervek, akcióterületi tervek megfogalmazását és megvalósítását. A településfejlesztési koncepció, mint a szabályozási és operatív városfejlesztési eszközök összehangolt használatán alapuló tervezési folyamat első lépése nem veheti át a ráépülő, említett tervfázisok szerepét, és nem dönthet el olyan kérdéseket végérvényesen, amelyek azokra tartoznak (ha a szubszidiaritás elvét a tervezési folyamatra is érvényesíteni akarjuk). A koncepció tehát nem egy célzottan környezetvédelmi vagy ágazati vagy gazdaságfejlesztési vagy társadalomfejlesztési vagy kékgazdaságfejlesztési vagy a megújuló energiák fejlesztéséről szóló koncepció, hanem ezek meglévő és releváns anyagait, illetve ha ezek konzisztens és legitimált koncepcióként nem állnak rendelkezésre az említettek ismert és legitim szempontjait integráló alkotás. Feldolgozza és magába olvasztja a meglévő ágazati, illetve komplex fejlesztési koncepciókat a fentieknek megfelelően, az ismert és legitim szempontjaik későbbi érvényesülésének elősegítése érdekében, első megközelítésben megfogalmazott koncepcionális szintű iránymutatásaival előrevetíti őket ott, ahol hiányoznak.

8 Par n rségi munka r wikijövő mo Együttműkö ési mo ü k á ta mi ki számára h tᔗ剷ség t kívá u k biztosíta i, hogy tarta makka járu jo hozzá ᔗ剷écs városf j sztési ko c pciójá ak készítéséh z. Ehh z számos szközt kí á u k, így pé áu a ko f r ciáko va ó ᔗ剷a ás, vita st k va ó részvét, fókuszcsoportos, ᔗ剷 b s m g yi atkozási h tᔗ剷ségét, vagy akár közv t kapcso atf vét t a ᔗ剷 rv zᔗ剷i ᔗ剷örr. ᔗ剷é u k az, hogy f szí r hozzu k, és b építsü k mi tu ást, amitᔗ剷 az r mé y jobb h t. z o ya mo k, mi t a ᔗ剷ikipé ia, vagy az ᔗ剷gy v z tt yí t forráskó ᔗ剷 szoftv r k 剷p. Li u 剷 剷 a b o gozók motivációibó épü k, és a r sz r magába hor ozza a b f kt tés juta mát 剷 az gy s tarta mak hozzákapcso ó ak étr hozóikhoz. ᔗ剷iki o ya f j sztᔗ剷i p atformot 剷szoftv rt 剷 is j t, ami a városf j sztési ko c pció s téb m vo a hasz á ható. Ezért m cé u k i y r sz rű f j sztᔗ剷 f ü t étr hozása, csak a b o gozás és b fo yáso ás ko struktív h tᔗ剷ség i k biztosítása, és szimbo ikus m gj ítés. ᔗ剷 rmész t s a b jövᔗ剷 tarta mak f hasz á ása, sz rk sztés, az gység sség és az gyb ha gzóság biztosítása a ᔗ剷 rv zᔗ剷i ᔗ剷ör f a ata. A wikijövő{ modell jól mutatja, hogy a ársadalmasí ás gyb n a udásb onás és a háló a épí és s kö én k is kin jük A tervezési munka és a partnerségi viszonyrendszer tehát esetünkben egy azonos mezőt alkotnak. Egyik sem definiálható magában, csak a másikkal együtt értelmezhető. Így szétválasztásukkal modellünket a lényegétől fosztanánk meg. A partnerségi mezőt azonban az átláthatóság kedvéért érdemes 3 rétegre bontani: 1ᔗ劗 A ᔗ劗 r ᔗ劗i Körön b lüli par n rség Az 5 területnek (társadalom, gazdaság, kormányzás, természeti és épített környezet) megfelelően felállított munkacsoportokat a csoportvezetők szervezik és irányítják az előzetesen a részletes munkatervben meghatározottak alapján. A csoportvezetők maguk is törekednek saját szakmai környezetükön belül csatlakozásokat, bedolgozásokat generálni. Ezt a célt rajtuk kívül a Város-kooperáció és a társadalmasítási eszköztár is támogatja. A munkaközi állapotokat a tervezői kerekasztal keretében egyeztetik egymással és a vezetőtervezőkkel. A munkacsoportokon belüli minden információ folyamatosan megosztásra kerül az összes munkacsoport összes szakértőjével. A vezető tervezők felelősek a koncepció készítéséért. Ők alkotják meg a részletes munkatervet, ellenőrzik, hangolják össze, és építik be az egyes területek eredményeit, valamint koordinálják a társadalmasítást és a kommunikációt. Ugyancsak a vezetőtervezők képviselik a Tervezői Kört az egyéb partnerségi kapcsolatokban. ᔗ劗ᔗ劗 M gbí ói oldal és ᔗ劗 r ᔗ劗i Kör kö ö i par n rség A Tervezői Kör az operatív kérdésekben a Városfejlesztési Nonprofit Zrt-vel egyeztet, illetve működik együtt. Ilyen kérdéseknek számítanak legfőképpen a szerződéssel kapcsolatos, illetve a szerződésben foglalt feladatok (pl. munkarészek dokumentálása és leadása, tájékoztatás stb.), a társadalmasítási és egyéb okból szükséges térbiztosítási és technikai igények, hivatalos kapcsolatfelvételben, illetve felkérésben való közreműködések, médiakapcsolatok, városi kommunikációs feladatok megtervezése, illetve megszervezése. E feladatok egy része a Városházával közvetlenül is bonyolítható, amennyiben a Városháza azokra mást delegál (pl. sajtóreferens). A koncepciókészítés különböző fázisaiban a szakmai tartalmakat, részeredményeket, elvi kérdéseket és a folyamat előrehaladását, valamint a társadalmasítási kérdéseket a vezetőtervezők, illetve szükség esetén a tervezői kerekasztal konzultáció keretében egyeztetik a Koordinációs Testülettel, és azon belül a Város-kooperáció képviselőivel. Az együttműködés formái a Koordinációs Testülettel: ᔗ劗1ᔗ劗 helyzetismertetés; ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 konzultáció; ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 a szakmai programokra a Testület tagot delegál, és hozzászólóként, beszélgetőként avagy előadóként vesz részt; ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 a Testület véleményezést ad. A formák a folyamat előrehaladásával értelemszerűen változnak. A Tervezői Kör és a Város-kooperáció több felületen is közösen működtetik, illetve egymás számára rendelkezésre bocsátják erőforrásaikat, így különösen hírlevél rendszereiket, webes felületeiket, szakmai kapcsolatrendszerüket, rendezvényeiket. A tervezők építenek, számítanak a Város-kooperáció által létrehozott és működtetett szakmai munkacsoportok munkájára és szerepvállalására, különös tekintettel közös szakmai rendezvények megszervezésében, valamint a szakmai nyilvánosság szervezésében és működtetésében.

9 ᔗ劗ᔗ劗 A r ési folyama ársadalmasí ása ᔗ劗 A közös jövőt meghatározó dokumentumokkal szemben ma már alapvető elvárás, hogy megalkotásuk folyamatában minden elképzelés, terv azon a (legalacsonyabb) szinten kerüljön megfogalmazásra és elfogadásra, amelyen a helyes döntéshez a legtöbb ismeret áll rendelkezésre. Ez a s ubs idiari ás l ᔗ劗r ény sí éséh és a dön és k lfogado ságának bi osí ásáho a kép is l i d mokrácia m glé ᔗ劗 in é mény i m ll a kö l n ársadalmi rés é l n alapuló ᔗ劗par icipa í ᔗ劗 d mokrácia s kö i is s ükség s k Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a két megközelítés (képviseleti és részvételi demokrácia) nem alternatívái, hanem ki gés í ᔗ劗i gymásnak A bevonásnak a lehető legnagyobb mértékben kell teret biztosítani, de csak addig a mértékig, amíg az egy hatékony terv megalkotását az nem akadályozza. A parttalan vitáknak úgy lehet elejét venni, ha mindenki számára átlátható forgatókönyv és időkeretek állnak rendelkezésre, hogy az adott munkafázisban a koncepciót formálni legyen képes értékes véleményével. Ennek érdekében m g k ll alálni a h ly s arány a különböző (nyílt és korlátozott) rendszerek, eszközök között. Célunk nem pusztán a vélemények meghallgatása és a felgyülemlett feszültségek ilyen módon történő kibeszélése, hanem egy olyan konstruktív eszmecsere és bizalmi légkör megteremtése, ahol érzékelhetőek az eltérő álláspontok, de ezek folyamatosan formálják és csiszolják a közös konszenzusig a jövőképet. Ezért a tervezés társadalmasítása során a nyilvánosságot jobban erősítő széleskörű, és az eredményorientáltabb, váratlan potenciálokat jobban bevonzó korlátozott körű formákat vegyesen alkalmazzuk. A tervezők közül többen szereztünk gyakorlatot kisebb-nagyobb társadalmasítási programokban (lásd melléklet!), és tudjuk, hogy másmás érb n, kul ᔗ劗rában, célcsopor ban a onos s kö ök l érᔗ劗 n működn k A társadalmasítás módszertana ráadásul állandóan változik, hiszen maga a társadalom is folyamatos változásban van. Ezért figyelembe véve a hely, az idő, a téma, a bevonni kívánt társadalmi csoportok sajátosságait a ism r ha ai és külföldi mod ll k a sajá apas ala aink alapján is módosí juk, alamin olyan kr a í l m kk l dᔗ劗sí juk, amik a ha ékonyságo nö lik Nem csak a nyílt és a korlátozott, széles és szűk körű különbség alapján kezeljük különböző módon a társadalmasítási eszközöket, de rés b n különbség s ünk s akmai és ársadalmi nyil ánosság kö ö is lsᔗ劗sorban a l érᔗ劗 ny l mia Pontosabban a társadalmi nyilvánosság terében szűkebb körben határozzuk meg azt a szakmai nyilvánosságot, melyet elsősorban kívánunk megszólítani, a Város-kooperációval együttműködésben. Bizonyos értelemben ma Pécsett a városfejlesztési koncepció készítésének a társadalmasítása gy lépés l h a j l nl g még ross ul működᔗ劗 ha ai nyil ánosság f jl s éséb n A nyilvánosság, a közéletiség, a közbizalom a társadalmasítás közegét és létfeltételeit jelentik, nélkülük a bevonás hatékonysága csak alacsony lehet. Ezért (is) nagyon fontos, hogy a részvételi tervezés folyamatában megjelenjenek azok a helyi szereplők, akik maguk is közvetíteni tudják a folyamat fontosságát, megszólítva, elérve, mozgósítva további szereplőket. Ide kell sorolni feltétlenül a városházát és a városi intézményeket, a médiát, az oktatás és a gazdasági élet meghatározó szereplőit. Partnerségi stratégiánkban ezért bevonásukra külön hangsúlyt fektetünk, és egyben számítunk ebben a városháza, illetve megbízónk közreműködésére is. Kommunikáció A kommunikáció a par n rségi is onyr nds rb n a kapcsola épí és és a működ és gyik s kö, ezért a kommunikációt szintén e fejezetbe építve tárgyaljuk. 劗yíl forráskódᔗ劗 f jl s és mod llünk lény g, hogy a s rk és a forma m gf l ln k gymásnak Vagyis a tervezés folyamatát n m alamily nn k k ll lá a ni, han m pon osan annak, ami A kommunikációt és a bizalomépítést ez hatékonyabbá teszi. Ugyanakkor a kommunikáció funkciója nem csak a tájékoztatás, hanem az is, hogy ezen keresztül b udjunk on ani öbbl kapaci ásoka, agy f l n m érkép udásoka Az ez év első felében megvalósított Uránváros-akció során ezt a móds r kipróbál uk, és s ámos munka-, ill udásf lajánlás r dmény A kommunikációs par n rség r s r plᔗ劗i és rᔗ劗forrásaikᔗ劗 A árosf jl s ési konc pció kés í ᔗ劗iᔗ劗 Eszközök 剷 Szakmai tartalmak készítése, információk rendszerezése, hirdetmények készítése, a FAL weboldal (hírek, hírlevél, fórumok, gyűjtőrovat, közzététel, felhívások), Kis Esti Viták (vitaest szisztéma, nyilvánosság, médiafigyelem), a FAL révén már kialakult sajtóérdeklődés, a FAL-ra épülő televíziós műsor a Pannon TV-n, Facebook profil. 剷 go a ó 剷 A FAL weboldal fejlesztése önálló, csak a városfejlesztési koncepció kommunikációjára és társadalmasítására szolgáló felülettel, de a FAL már kialakult rendszerében és bizalmi tőkéjére építve. A fejlesztés csak abban az esetben valósítható meg, ha erre külön forrás rendelkezésre áll. ᔗ劗ároshá a és árosi in é mény kᔗ劗 Eszközök 剷 PécsTV, PécsMA.hu, Pécsi Hírek, sajtótájékoztatók (program és kiküldött levél), sajtóreggelik, kommünikék, közmeghallgatások, egyéb nyilatkozatok (médiában), meghívás esetén szereplés vitaesteken, tanulmányok, dokumentumok rendelkezésre bocsátása, ZSKN kommunikáció (kulturális témákban), további szereplők partneri bevonása. 9 A társadalmasítás célrendszerével kapcsolatban az I. fejezetben tértünk ki a folyamat paradigmaváltó, készségfejlesztő céljaira.

10 剷 go a ó 剷 Szerződéskötéskor a részletek pontosítása szükséges. A szakmai tartalmakat a koncepció készítői bocsátják rendelkezésre, ezek megfelelő továbbításának, a szakmaiság megőrzésének a garanciáit ki kell dolgozni. A koncepciókészítés kommunikációjában nem jelenhetnek meg pártpolitikai vonatkozások. Pécsi ᔗ劗árosf jl s ési 劗 r ᔗ劗 Eszközök 剷 Címlisták, kapcsolatfelvételi és kapcsolattartási, valamint rendezvény előkészítési kapacitások, meghívók, sajtótájékoztatók, nyilatkozatok. 剷 go a ó 剷 Jellemzően, mint az előző partnernél. A árosban 劗régióban működᔗ劗 és ors ágos média ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗, rádió, 劗 b, nyom a o médiaᔗ劗ᔗ劗 Eszközök 剷 Tájékoztatás, programok népszerűsítése, vélemények megjelenítése, tudósítás. 剷 go a ó 剷 Néhány médiummal meglévő bizalmi tőkénkre alapozva partneri megállapodást kötöttünk, továbbiakkal rögzített, vagy csak formális együttműködés kialakítása szükséges. ᔗ劗áros-koop rációᔗ劗 Eszközök 剷 Belső kommunikáció a már részben kiépített tudáshálózaton belül, munkacsoportok kapcsolatrendszere, weboldal. 剷 go a ó 剷 A városfejlesztési koncepció készítéséhez szükséges platform, illetve a FAL weboldallal való összhang megteremtése. ᔗ劗gy mᔗ劗 Eszközök 剷 UNIV és belső egyetemi, kari, intézeti hírcsatornák, netes felületek. A tudományos világ jobb hatékonyságú elérése. 剷 go a ó 剷 Jelenleg dominánsan informális kapcsolatok működnek. Az egyetem hagyományosan nem jelenik meg az ilyen típusú ügyekben, ezért valószínűleg a Városháza közbenjárása szükséges, és egyetemvezetés szintjén kell partnerségi megállapodást kötni. 劗a dasági kamaraᔗ劗 Eszközök 剷 A piaci szereplők elérése belső hírlevél- és kapcsolatrendszeren. 剷 go a ó 剷 Nem történt még kapcsolatfelvétel. S akmai s r k ᔗ劗 劗 劗ᔗ劗K, Mᔗ劗K, Mᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 Eszközök 剷 Weboldalak és hírlevelek. 剷 go a ó 剷 Nem történt még kapcsolatfelvétel, de a korábbi partnerségek tapasztalata pozitív. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a koncepció készítésének nyilvánossága csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha a kommunikációban a városháza és a helyi média folyamatos és jelentős szerepet vállalnak, a kommunikáció pedig nem egyoldalú. Bizonyosan változnia kell a helyi média szerepvállalásának abban a közegben, amelyben híreket adnak el. Olyan eszközöket birtokolnak ugyanis, amik alkalmasak a helybeni változások előmozdítására. Ezért az ajánlatkészítés időszakában par n rségi m gállapodás kö ö ünk néhány m gha áro ó magán ulajdonᔗ劗 árosi és r gionális médiummal A munka során hasonlóan ámas kodni kí ánunk a árosi ulajdonban lé ᔗ劗 média gyü működésér is Reményeink szerint pedig ez az új szerepvállalás szétsugárzik, mivel a helyi történések befolyásolása melletti elköteleződés az egyes orgánumok megítélését befolyásolni fogja. A par n rségi és ársadalmasí ási s kö ár 劗 b a f jl s és kalkulál köl ség kb 1 ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 F Ez a Tervezői Kör által működtetett felület hivatott minden a folyamattal kapcsolatos nyilvános információ közzétételére és rendszerezésére. Itt biztosított a véleménynyilvánításhoz a szabad hozzáférés, valamint a Tervezői Körrel a kapcsolatfelvétel lehetősége. S akmai konf r nciák, s impó iumok kalkulál köl ség r nd ény nkén kb ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 F Az elemzési és a tervezési fázisok kezdetén (Ötletfakasztó konferencia{), az öt terület mindegyikében, a Tervezői Kör és a Város-kooperáció szervezésében. Az előadók ¾-e felkért, míg ¼-e előzetes jelentkezés alapján kerül kiválasztásra{, így a szakmai rendezvénynek is van nyílt szegmense. Az előadók előzetes vázlataik alapján kerülnek véglegesítésre. A felkért előadók körét úgy választjuk meg, hogy a lehető legnagyobb mértékben metszetét adják az adott területnek. (Elismert szakemberek, kutató és oktatási intézmények, eltérő szemléletek képviselői.) Az összefoglalót az előadók lektorálják, kiegészítik, véglegesítik. Előadót delegálhat a Koordinációs Testület is. ᔗ劗i ák, i a s k kalkulál köl ség i a s nkén kb 1ᔗ劗ᔗ劗 ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 F Élő és/vagy televíziós vitaestek a Tervezői Kör, illetve egy-egy médium, vagy szakmai szervezet szervezésében, illetve vezetésével. Résztvevő lehet bárki, aki korábban véleményt színvonalasan jelenített meg, vagy ismert szaktekintély, aki addig még nem nyilvánított véleményt. A résztvevők kiválasztásakor érvényesül az eltérő nézőpont, vagy az eltérő vélemény elve. A felkért vitázók mellett lehetőség van jelentkező, vagy javasolt vitapartnerek befogadására{ is. A Koordinációs Testületnek delegálási joga van.

11 劗ppon ns k{ kalkulál köl ség oppon ns nkén kb ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 F Opponens véleményezi a különböző fázisok munkaanyagait (konferenciák összefoglalóit), melynek keretében lehetőség nyílik arra, hogy a folyamaton kívüli elismert szakember, intézmény véleménye is megjelenjen. Az opponenst a Koordinációs Testület kéri fel. Akció kalkulál köl ség kb 1 劗ᔗ劗ᔗ劗 ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 F Orthofotó játék{ elindítása és kommunikációja (a Kossuth, vagy a Széchenyi téren, esetleg az Árkád Üzletközpontban) interaktív matricázás előregyártott mondatokkal (pl.: kevesebb forgalmat!, ide szeretnék [valamilyen] funkciót, ez az elsőszámú feladat! stb.) Tervezői Kör szervezésében, külön finanszírozás esetén. Fókus csopor ok kalkulál köl ség fókus csopor os b s élg és nkén kb ᔗ劗ᔗ劗 ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 F Eltérő, jól definiált csoportok létrehozása (pl. városrész, korcsoport, szakmai, szektorális alapú) a Tervezői Kör és a Koordinációs Testület közös műhelymunkájának keretében. Kérdéskörök összeállítása célzott fókuszcsoportok részére Mire keressük a válaszokat? Mitől lesz Pécs olyan város, ahol jó élni? A Tervezői Kör és a koordinációs testület közös műhelymunkája. Fókuszcsoportok összeállítása (egy fókuszcsoportban maximum fő, felerészben véleményvezérek, fele részben telefonkönyvi adatbázis alapján véletlenszerűen kiválasztott személyek) Tervezői Kör és a Városkooperáció közös műhelymunkája. Beszélgetések másfél órás fókuszált beszélgetés rejtett kérdésekkel, videofelvétellel, az anonimitás biztosítása mellett független facilitátorral (beszélgetésvezetővel). Videofelvételek feldolgozása helyzetértékelés és SWOT analízis fókuszcsoportonként Tervezői Körön belül A fókuszcsoportok helyzetértékelésének dokumentálása (közérthető módon infografikákkal) és az értékelés publikálása. S akmai műh ly k, munkacsopor ok ᔗ劗élᔗ劗 és 劗 b sᔗ劗 n m m rül f l külön köl ség A jövőműhelyek, fórumbejegyzések és az orthofotó játék tanulságainak rögzítése, kommunikációja, scenáriók készítése a kívánatos jövőképről. Tervezői Kör és a koordinációs testület közös műhelymunkája. A Településfejlesztési Koncepció munkaközi anyagának véglegesítése Tervezői Kör. Kon ul áció n m m rül f l külön köl ség A munkaközi anyagok véleményezése koordinációs testület, szakhatósági és a civil szereplők. A Város-kooperációval a tevékenységek folyamatos összehangolása. Fordí o in rjᔗ劗k{ lᔗ劗r lá ha ólag n m m rül f l külön köl ség Televíziós interjúk, amelyben az adott szakterület döntéshozói, vagy a város vezetői kérdezik a terület egy-egy szakértőjét. A fordított, szokatlan szituáció előnyei: (1) ráirányítják a társadalom figyelmét a koncepciókészítés és a társadalmasítás folyamatára is, és erősítik a bizalmat; (2) a döntéshozók a jelenlegi gyakorlathoz képest lényegesen több információval találkoznak; (3) a kormányzásban szükséges paradigmaváltás folyamata kreatív impulzust kaphat. 10 Fórumok kalkulál köl ség fórumonkén kb 1ᔗ劗ᔗ劗 ᔗ劗ᔗ劗ᔗ劗 F Jövőműhely internetes és nyilvános fórumok biztosítása a fókuszcsoportos helyzetértékelés feldolgozására a Városkooperáció és a Tervezői Kör közös szervezésében, független moderátorral. Lakossági fórum a városfejlesztési forgatókönyvekről (konfliktuskataszter feltérképezése) Tervezői Kör, független mediátorral. Kö m ghallga ás n m m rül f l külön köl ség A benyújtásra kerülő anyag széleskörű ismertetése. A fenti lista tervezet. Egyes elemek részben vagy egészben módosulhatnak, vagy elmaradhatnak a rendelkezésre álló erőforrások, az együttműködési hajlandóság, a partnerekkel folyatatott egyeztetések függvényében. A folyamat időbeliségéről és egyes elemek egymáshoz való viszonyáról a mellékletben csatolt ábrák adnak képet. Ugyancsak mellékletben mutatjuk be az egyes orgánumok profilozását, beleértve az önkormányzati médiát is. Ha ások A par n rségi folyama árha ó ha ása a városfejlesztési koncepció megalkotásában való hasznosuláson túl, hogy olyan tapasztalatokkal szolgál, amely a helyi társadalmat új készségekkel vértezi fel. A készségek mellett kialakulnak olyan formák, modellek és hálózatok, amelyek a további feladatok (IVS, Szabályozási terv, akciótervek, ágazati stratégiák, régiós szövetségek létrehozása stb.) során egészben vagy részben alkalmazható kereteket biztosítanak. A készségek, a modellek és a hálózatok együttese magasabb szintre helyezi a város kezdeményező és probléma megoldó képességét elvont értelemben ezzel is városfejlesztési eredmény születik. 10 Az ötlet megjelent, és bővebben olvasható itt:

12 ᔗ劗 A r ési munka ᔗ劗 r ᔗ劗 A r ési s mlél é a Munka r korábbi f j ib n kif j ük, d m gí élésünk s rin a ᔗ劗j l pülésf jl s ési konc pció r ésén k gés r nds rér a lᔗ劗 ᔗ劗 f j b n l ír ak m ll j ll m ᔗ劗 k ll l gy n mégᔗ劗 az addi i i ás, azaz hogy az új településfejlesztési koncepciónak a már meglévő állapotokból kell kiindulniuk, azokhoz hozzáadva, azokat módosítva, kiegészítve, a meglévő értékek lehető legkisebb sérelme mellett kell az új elemeknek megjelenniük; a s ubs idiari ás elvének érvényesítése, az új településfejlesztési koncepció tervezése során figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és szükségleteket, a koncepció tartalmi részletezettsége, tartalmi mélysége pedig szinkronban kell legyen a Tervezői Kör számára hozzáférhető információkkal, azok részletezettségével, tartalmi mélységével; a hi rarchikus f lépí ség, ami azt jelenti, hogy a párhuzamosan készülő megyei területi tervek (a jelenlegi megyei területi tervek teljes mértékben alkalmatlanok az EU közegében fejlesztéseket megalapozó és a fejlesztések térbeli összehangolását biztosító rendeltetésük betöltésére ezért újraelőállításuk a tervek szerint ez év őszén elindul, és a jelen munkával párhuzamosan folyik majd elkészítésük) elhatározásaival iteratív egyeztetésben folyó összehangolás keretében az új településfejlesztési koncepció készítésénél meg kell teremteni a területi tervekkel való összhangot; a par n rség l, mely az új településfejlesztési koncepció lehető legszélesebb körben való egyeztetését, véleményeztetését jelenti, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elhatározásait minél többen ismerjék meg, érezzék a sajátjuknak, és partnerek legyenek azok megvalósításában. A ᔗ劗árosf jl s és 劗r a ál ala al állalko ókén b on ᔗ劗 r ᔗ劗i Körr l - szorosan együttműködve Pécs Megyei Jogú Várossal, a Koordinációs Testülettel, a Pécsi Városfejlesztési Non-profit Zrt.-vel, a Városkooperációval és Pécs város polgáraival a alábbi ü m ésb n kés í i l Pécs ᔗ劗j l pülésf jl s ési konc pciójá a munka elvégzéséhez szükséges tartalommal és ütemezésben, Megrendelőtől hozzá megérkezett adatszolgáltatás tartalmának és mélységének megfelelő tartalommal és mélységben: ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 jᔗ劗lius 1ᔗ劗 szerződéskötés, munkaindító egyeztető megbeszélés a megrendelővel, Pécs MJV Önkormányzat vezetőivel és a Koordinációs Testület tagjaival; az egyeztetés tárgya: - a megrendelő részéről történő adatszolgáltatás tárgya és határidői, - a dokumentálásra kerülő munkarészek egyeztetésének és elfogadásának eljárásrendje, - az alábbiak tekintetében az ajánlatkérési dokumentációban nem rögzített határidők, illetve munkarészek pontosítása tartalmi és ütemezési szempontból, - a megrendelő esetleges tartalmi iránymutatásai, esetleges megrendelői prekoncepciók megvitatása; - az egyéb aktuális kérdések megbeszélése ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 augus us 1-ig a Tervezői Kör aktualizálja a közbeszerzési ajánlathoz már leadott partnerségi tervet, végrehajtja és dokumentálja a partnerségi terv előkészítő fázisra vonatkozó feladatait, ennek keretében előkészíti az építési törvényben (Étv.) meghatározott előzetes véleménynyilvánítási eljárás lefolytatását is, továbbá elindulnak a partnerségi tervben jelölt társadalmasiasítási akciók; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 augus us 1-ig megrendelő átadja a helyzetfelmérés és helyzetértékelés elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatást; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 augus us ᔗ劗1-ig a Tervezői Kör elkészíti a Helyzetfelmérést; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 ok ób r 1-ig a Tervezői Kör a partnerségi tervben meghatározott participációs (részvételi) eszközök segítségével elkészíti a Helyzetértékelés Egyeztetési Dokumentumát, melyet véleményezésre átad a Koordinációs Testületnek; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 ok ób r 1ᔗ劗-ig a Koordinációs Testület véleményezi a Helyzetértékelést ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 ok ób r ᔗ劗ᔗ劗-ig a Tervezői Kör a Koordinációs Testület véleménye alapján véglegesíti a Helyzetértékelést

13 ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 no mb r 1 劗-ig a Tervezői Kör a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével meghatározza - az elkészült és társadalmi szinten megvitatott helyzetfelmérés és helyzetértékelés alapján - a városfejlesztés lehetséges irányait megjelenítő fejlődési pályaalternatívákat bemutató Egyeztetési Dokumentumot, melyet a Tervezői Körvéleményezésre átad a Koordinációs Testületnek; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 no mb r ᔗ劗ᔗ劗-ig a Koordinációs Testület véleményezi a fejlődési pályaalternatívákat bemutató Egyeztetési Dokumentumot; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 d c mb r ᔗ劗ᔗ劗-ig a Tervezői Kör az elkészült és társadalmasított helyzetfelmérés és helyzetértékelés alapján és a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével - a Koordinációs Testület véleménye és iránymutatásai alapján - véglegesíti a városfejlesztés lehetséges irányait megjelenítő fejlődési pályaalternatívákat; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 március 1-ig a Tervezői Kör a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével elkészíti a koncepció jóváhagyandó munkarészének Egyeztetési Dokumentumát, és véleményezésre átadja a Koordinációs Testületnek; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 április 1-ig a Tervezői Kör a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével és a Koordinációs Testület iránymutatásai alapján véglegesíti a koncepció jóváhagyandó munkarészét: meghatározza a város reális jövőképét és a fejlesztés világos, elérhető és mérhető célrendszerét valamint a koncepció megvalósítása érdekében a monitoring, az értékelés és ezek eredményeinek visszacsatolási módját majd az Étv 9. (6)-ban előírtak teljesítésére Megrendelő részére átadja azt a dokumentációt, amelyet az Önkormányzat által történő elfogadás előtt a polgármesternek legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt - a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével - azokkal kapcsolatban észrevételt tehessenek; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 május 1-ig a Tervezői Kör elkészíti és Megrendelő részére átadja a miniszteri véleményezésre alkalmas dokumentációt; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 május ᔗ劗ᔗ劗-ig megszületik Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a dokumentációt jóváhagyó értékelése, hogy ennek birtokában a polgármester - a jogszabályban meghatározottak szerint az állami főépítész útján - a fejlesztési koncepciót a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek, szakmai véleményezésre megküldi; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 május ᔗ劗 劗-ig elküldésre kerül a koncepciótervezetet a miniszternek véleményezésre (Étv. 9. (6) bek. alapján); ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 augus us 1-ig megrendelővel közösen személyes egyeztetés a minisztérium illetékes munkatársaival a koncepciótervezet véleményezése kapcsán; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 s p mb r 1-ig a miniszteri vélemény megérkezik (az Étv. 9. (6) bek. b) pontja 90 napot ad a véleményadásra, ha ezen idő alatt a miniszter nem nyilatkozik, akkor véleményét egyetértőnek kell tekinteni); ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 s p mb r 劗-ig a Tervezői Kör elkészíti és a Megrendelőnek átadja a miniszteri vélemény figyelembe vétele alapján véglegesített dokumentációt, esetlegesen a miniszteri vélemény figyelembe nem vételének indoklásával; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 s p mb r 1ᔗ劗-ᔗ劗 劗 napjai kö ö Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Bizottságai és azok állásfoglalását követően a Közgyűlés ülésére be kell terjeszteni a településfejlesztési koncepciót határozattal történő elfogadásra. A miniszteri véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell; ᔗ劗ᔗ劗1ᔗ劗 s p mb r ᔗ劗ᔗ劗-ig a Közgyűlés döntésének megfelelően átvezetett dokumentációt a Tervezői Kör elkészíti és a Megrendelőnek átadja. Megrendelő gondoskodik a megállapított koncepció nyilvánosságáról: a koncepció egészét, valamint annak közérthető kivonatát közzéteszi Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában és amennyiben információtechnológiai feltétele fennáll az önkormányzat honapján.

14 ᔗ劗 ᔗ劗 r ᔗ劗i Kör öss é l és működés A ᔗ劗 r ᔗ劗i Kör működés A f j A Tervezői Körön belüli partnerség alf j ala a ᔗ劗 r ᔗ劗i Kör s r ᔗ劗désé és működésé már l ír uk, a bővülésre, illetve a csatlakozás lehetőségére pedig utaltunk. A f j b n a ígér ük, hogy modelleket állítunk fel abban az értelemben is, hogy a megelőző fázisok olyan modelleket teremtenek, amikre a következő, bonyolultabb fázisok hivatkozhatnak, építhetnek. E munkatervünket ezért eddig egységes, leíró és egyben orientáló szerkezetbe foglaltuk, hogy előrevetítsük a felhasználóbarát szövegezés, a szerkesztés mintáit. Eme utolsó fejezetben a másik eszköztár használatára kívánunk mintát mutatni, ezért az olvasmányos szöveg helyett csak a logiká l író s ö grés l k ᔗ劗ass ociációs fü ér k ᔗ劗 és a i uali ás has náljuk Annál is inkább, mert e fejezet témája szimbólumokkal, ábrákkal, metaforákkal jobban leírható. 劗 Pécs mplom 劗 ᔗ劗s k or-ᔗ劗 rül 劗 s irom irágᔗ劗 po i í jö ᔗ劗kép s ín sségᔗ劗 soks ínűség min r nds rᔗ劗 lj sség gységᔗ劗 mind gyik a onosan r ᔗ劗k gyü s n A konc pciókés í és i uális m gj l ní éséh a ᔗ劗 r ᔗ劗i Kör és a ö rül is onyának s imbolikus ábrá olásá álas o uk nn n a irág mo í um A ᔗ劗 r ᔗ劗i Kör öss é l s akmai ᔗ劗ᔗ劗 ajnai ᔗ劗ás ló Ph 劗 - városfejlesztő, területfejlesztő, építész vezető tervező, a Magyar Urbanisztikai Társaság Gazdasági és Projektfinanszírozási tagozatának vezetőségi tagja, egyetemi adjunktus (PTE), a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója op ra í ᔗ劗ᔗ劗 rk c alá s - településtervező, területfejlesztő, jogi szakokleveles településmérnök, a Magyar Urbanisztikai Társaság Tolna-Baranyai Területi Csoportjának vezetője, a Városfejlesztés Zrt. fejlesztési igazgatója a r és irányí ó munkacsopor agjaiᔗ劗 ardóc i Sándor vezető tájépítész tervező, településrendezési zöldfelületi és tájrendezési valamint területrendezési szaktervező, participációs szakértő, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozatának vezetőségi tagja, szakújságíró, az Építészfórum rovatvezető szerkesztője, a Közösségfejlesztők Egyesülete által koordinált Városmegújító Munkacsoport tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának óraadó tanára Hor á h András vezető építész- és településtervező, a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke 劗r habil Hübn r Má yás 劗ᔗ劗A vezető építész- és településtervező (Ybl- és Hilddíjas), egyetemi tanár (PTE) 劗r habil Kákai ᔗ劗ás ló Ph 劗 szociológus és politológus, tanszékvezető egyetemi docens (PTE) 劗r Madár Pé r Ph 劗 közgazdász, egyetemi docens (PTE) Pa ar ics 劗orán Ybl-díjas építész, vezető tervező, közösségfejlesztő, a FAL és az EL AWAY projektek gazdája 劗r ᔗ劗arrósy s án Ph 劗 - Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett politológus, angol és fizika szakos tanár, egyetemi adjunktus (PTE) 劗r habil ᔗ劗rócsányi András Ph 劗 - geográfus, területfejlesztő, a PTE TTK dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi docens (PTE) s akági r ᔗ劗kᔗ劗 ajnai 劗su sanna jogi szakokleveles közgazda, okl. könyvvizsgáló, felsőfokú ingatlanfejlesztési szakértő aracsi ᔗ劗ik ória okl. településmérnök, környezetmérnök, egyetemi tanársegéd (PTE) 劗i rich ᔗ劗rnᔗ劗 okl. építőmérnök, MBA menedzser, vízgazdálkodási szakember, tanszékvezető egyetemi adjunktus (PTE) ᔗ劗rnhöff r Mónika nemzetközi kapcsolatok szakértő

15 Fl nd r ᔗ劗rika okl. településmérnök és okl. építészmérnök 劗r Fülöp ᔗ劗ás ló Ph 劗 okl. épületgépész mérnök, épületenergetika szakértő, ökológus, főiskolai tanár (PTE) 劗 劗 ky 劗i a vezető tájépítész 劗r 劗álosi-Ko ács rnad Ph 劗 geográfus, ökológus, egyetemi adjunktus, a PTE TTK Földrajzi Intézet Igazgató-helyettese 劗li d ᔗ劗ik or politológus, történész, egyetemi tanársegéd (PTE) ᔗ劗o as A ila közlekedés- és településtervező 劗r M 劗sás ár 劗su sa Ph 劗 - geográfus, oktatási és kulturális fejlesztési szakértő, egyetemi docens (PTE) 劗r habil Pap 劗orb r Ph 劗 - geográfus, a terület- és településfejlesztésen belül nemzetközi kapcsolatokkal és turizmussal foglalkozó szakértő, tanszékvezető egyetemi docens (PTE) Péc ᔗ劗ibor ökológus, okleveles földrajz-biológia szakos tanár, egyetemi tanársegéd (PTE) 劗r 劗 ményi Pé r Ph 劗 - geográfus, urbanisztikai, városhálózati kérdésekkel és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértő, egyetemi adjunktus (PTE) Andrási mréné okleveles közgazda, okleeveles könyvvizsgáló, városgazdálkodási szakember S ojkó 劗ábor okl. építőmérnök, városüzemeltetési szakember ᔗ劗adás Kris ina településmérnök, területfejlesztő 劗r ᔗ劗égh Andor Ph 劗 - geográfus, egyetemi adjunktus, kisebbségi kérdésekkel foglalkozik, Balkán szakértő (PTE) 劗r habil 劗ilh lm 劗ol án Ph 劗 - geográfus, környezetvédelmi szakértő, tanszékvezető egyetemi docens (PTE) ga dasági munkacsopor ᔗ劗 vezető: 劗r Madár Pé r közgazdász, egyetemi docens (PTE) tagok: Bajnai László PhD, Bajnai Zsuzsanna, Dittrich Ernő, Dr. Fülöp László PhD, Dr. habil Pap Norbert PhD, Pécz Tibor, Andrási Imréné, Dr. Tarrósy István PhD épí körny munkacsopor ᔗ劗 vezető: Hor á h András tagok: Bajnai László PhD, Bardóczi Sándor, Berkecz Balázs, Flender Erika, Dr. Fülöp László PhD, Dr. habil Hübner Mátyás DLA, Lovas Attila, Patartics Zorán, Dr. Reményi Péter PhD, Szojkó Gábor, Vadász Krisztina rmés i körny munkacsopor ᔗ劗 vezető: 劗r habil ᔗ劗rócsányi András Ph 劗 tagok: Baracsi Viktória, Dittrich Ernő, G. Detky Rita, Pécz Tibor, Dr. habil Wilhelm Zoltán PhD ársadalmi körny munkacsopor ᔗ劗 vezető: 劗r habil Kákai ᔗ劗ás ló Ph 劗 tagok: Bajnai László PhD, Bardóczi Sándor, Ernhöffer Mónika, Glied Viktor, Dr. M. Császár Zsuzsa PhD, Patartics Zorán, Dr. Tarrósy István PhD, Dr. Végh Andor PhD kormány ási körny munkacsopor ᔗ劗 vezető: 劗r ᔗ劗arrósy s án Ph 劗 tagok: Bajnai László PhD, Berkecz Balázs, Ernhöffer Mónika, Glied Viktor, Dr. habil. Kákai László PhD, Dr. Madár Péter Adalékkén csak annyi kí ánunk m gj gy ni, hogy a ᔗ劗 r ᔗ劗i Kör öbb agja dolgo o már gyü a másikkal, így a gyü működés r rés b n kipróbál alapokon nyugs ik

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt 2000-2002 A program a Holland Külügyminisztérium MATRA programjának finanszírozásában és a Pest Megyei Önkormányzat koordinálása mellett

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Szponzorációs ajánlat

Szponzorációs ajánlat REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal Román-magyar területi együttműködések a gazdaságfejlesztés szolgálatában Szponzorációs ajánlat Debreceni konferencia 2009. június 3. Megjelenési

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában

Közösség és megújulás: a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában : a magyar egyházak szerepe és feladatai a 2014-2020 időszak fejlesztéspolitikai céljainak megvalósításában Balás Gábor - A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Áttekintés

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ALACSONY ENERGIFELHASZNÁLÁSÚ LAKÓÉPÜLETEK ÉPÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA A++ az Energia Unió Zrt és a ProKoncept Építési Rendszer támogatásával Energiatudatos, Klímabarát élhetőbb Otthon, legyen

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben