TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSI KÖRNYEZETE ÉS ADÓTERHE- LÉSE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN. MOLNÁR BARNA dr. GODA MÁTYÁS dr.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSI KÖRNYEZETE ÉS ADÓTERHE- LÉSE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN. MOLNÁR BARNA dr. GODA MÁTYÁS dr."

Átírás

1 TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁSI KÖRNYEZETE ÉS ADÓTERHE- LÉSE AZ ÉLELMISZERGAZDASÁGBAN MOLNÁR BARNA dr. GODA MÁTYÁS dr. Kulcsszavak: adózási alapelvek, adóverseny, társasági adó, adóteher, adókedvezmények. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Megállapítható, hogy Magyarország sem vonhatja ki magát a nemzetközi trendekből és tendenciákból, adópolitikáját a modern adózási alapelvek figyelembevételével kell megalkotnia. Az egyensúly megőrzése és a hatékonyság mellett ez teret enged, sőt el is várható, hogy teljesüljenek többek közt a fenntarthatóság kritériumai. A mezőgazdaság egy olyan ágazat, amely kiválóan megfeleltethető a fenntarthatóság fő dimenzióinak, az adózás pedig mint a nemzetközi példák is bizonyítják a fenntarthatóság figyelembevételével lehetővé teszi, hogy akár egyedi módon kezeljük az agrárgazdaság megkülönböztetett szerepét. Egyben tehát eszközként is szolgálhat a döntéshozók számára, hogy ágazatonként, tevékenységenként, regionális vagy akár méretkategóriánként eltérő megközelítéseket alkalmazzanak. Ez különösen érdekes lehet, amennyiben a közvetlen támogatások leépítésére nagy nemzetközi nyomás mutatkozik. A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások alapján megállapítható, hogy a hazai mezőgazdaság eredménytermelő képessége az utóbbi időben romlott, a 2005-ben megfigyelhető konszolidáció többnyire az elérhető támogatások eredménye. Hasonlóképpen csökkent az ágazat közteherviselő képessége is 2004-ig. A legtöbb adót a nagyobb méretű gazdaságoknál állapították meg, regionálisan az I. Közép-Magyarország Régió és II. Közép-Dunántúl Régió vállalkozásait terhelte magasabb adófizetési kötelezettség, közülük is általában az állattenyésztő és vegyes gazdálkodással foglalkozó vállalkozásokat. Az adóteher vizsgálatok rámutattak az adókedvezmények kiemelt szerepére, illetve látható volt, hogy ezáltal az adóterhelés addig megfigyelt trendje is megfordult. Ez a folyamat az abból élőket ért közvetlen negatív hatása mellett számos egyéb, a vidéket érintő kedvezőtlen hatást is előrevetít. A társasági adó kedvező mértéke a fiskális ösztönzőkön keresztül egyrészt kedvező hatást gyakorol a tőkeimportra, ugyanakkor a helyi adottságok kihasználásával, a hazai ágazatok versenyképessé tételével javulhat például a mezőgazdaság szociális foglalkoztató szerepe, környezetvédelmi kritériumokhoz kötött adókedvezmények bevezetésével javítható a környezeti állapot, megfelelő adópolitika alkalmazásával növelhető a piacképes árualap, amely gazdasági aktivitás révén javíthatja pozíciónkat. BEVEZETÉS Magyarország adópolitikája az elmúlt időszakban jelentős változásokon esett át. A rendszerváltás, valamint az európai uniós csatlakozás alapjaiban érintette az állami bevételek legjelentősebb forrását kitevő területet. A társasági adózásra te-

2 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 99 kintettel a folyamatot leginkább az adókulcs csökkenése, az adóalap szélesítése és a kedvezmények szűkítése jellemezte. A változások azonban korántsem értek véget. Az adórendszer a 21. század elején olyan további kihívásokkal találta magát szemben, mint a nemzetközi megfelelősség, a versenyképesség, a fenntarthatóság és a as időszak feladatai. Vizsgálatainkban arra keressük a választ, hogy milyen módon vértezhető fel a hazai adórendszer annak érdekében, hogy az egyidejűleg több oldalról jelentkező elvárásoknak megfeleljen. E cél eléréséhez elemzésre kerülnek a hazai adórendszer mozgásterét meghatározó gazdasági folyamatok, az Európai Unió adópolitikájának alakulása, illetve a tagállami adóügyi szuverenitást befolyásoló brüsszeli elképzelések. Emellett a vizsgálatok kiterjednek a globalizációs folyamatokra válaszként megfogalmazott liszaboni stratégiára, a fenntarthatóság biztosítását szolgáló adóügyi lehetőségekre. A nemzetközi tőkemozgások, befektetések irányát nagyban meghatározza az egyes országokban működő fiskális politika, az adózás viszonyai. A tőke megtérülése mellett lényeges szempont a tulajdonosok jövedelmeikhez való hozzáférésének körülményei, amelynek számszerűsítésére első megközelítésben a vállalkozások adóterhelésének megállapítása nyújthat alternatívát. Az egyes vállalkozási formákra, az eltérő gazdasági tevékenységekre bizonyos szempontból más elszámolási szabályok vannak érvényben. A mezőgazdaság kedvezőtlen adottságait (pl. az eltérő kockázatot, az alacsonyabb jövedelmezőséget) a szabályozórendszer alacsonyabb adókulcsokkal, illetve különféle adókedvezményekkel igyekszik kompenzálni. A kedvezmények azonban eltérően jelentkeznek az egyéni és a társas vállalkozások vonatkozásában. A vizsgálatokból nyert adatok elemzésével betekintést nyerhetünk az élelmiszergazdasági vállalkozások jövedelmi viszonyaiba és adózási gyakorlatába is. A vizsgálatok célja kettős: egyrészt a hatályos adókulcsok figyelembevételével megállapítani, hogy Magyarország hol helyezkedik el a napjainkban sokat emlegetett, sokszor a globalizációs hatások közé sorolt adóversenyben, amely a nemzetközi tőkemozgások egyik legfontosabb hatótényezője, másrészt számba venni azokat a jellemző mutatószámokat és rátákat, melyekkel a vállalkozások országonként eltérő társasági jövedelem adóterheit összevethetjük. ADÓPOLITIKA, ADÓZÁSI ALAPELVEK A fiskális politika az adózáson keresztül avatkozik be a gazdaságba. Alkotmányunk (1) szerint a Magyar Köztársaság minden polgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. Az adózás alkotmányos elveinek arra a kérdésre kell választ adnia, hogy milyen célok érdekében milyen feltételekkel adóztasson az állam. Az alkotmányból levezethető általános alapelvek (mint általánosság, egyenlőség, arányosság) mellett olyan elvárások is jelentkeznek az állami szabályozás rendszerével szemben, mint az igazságosság, olcsóság és kényelem. A nemzetközi szinten is ismert klaszszikus alapelvek mellett az adórendszer fejlődésével új alapelvek és célok is megjelentek, úgy mint az - arányos közteherviselés, méltányosság; - gazdasági fejlődés támogatása; - jövedelem nivellálás; - foglalkoztatás elősegítése; - létminimum adómentessége; - ne ösztönözzön adóelkerülésre, - versenysemlegesség; - ne legyen piactorzító hatása (2,3).

3 100 MOLNÁR GODA: Társas vállalkozások adózási környezete A felsorolt adózási alapelvek alkalmazása mellett az egyes országok arra törekednek, hogy gazdasági szempontból optimális adórendszert építsenek ki. Herich (4) és munkatársai szerint a jó adórendszer ismérvei közt olyan jelzőket találunk még, mint: egyszerű, semleges, igazságos, konzisztens, stabil és kiszámítható. Az adórendszerekkel szemben támasztott további követelmény lehet még, hogy legyen védhető, rugalmas, olcsó, ugyanakkor egyértelmű is (5). Az adórendszer alkalmazhat viszont korrekciókat, Szigeti szerint (6) torzításokat. A torzítás, ha adókikerülés formájában jelenik meg, nyilvánvalóan nem előnyös. Létezik azonban korrektív, azaz javító szándékkal alkalmazott torzítás, ahol például a környezeti szempontból kedvezőbb eljárást kevésbé adóztatja az állam. Az optimális adózás elméleti ajánlásai azonban nem minden esetben alkalmasak a gyakorlatba történő átültetésre. Különösen így van ez a mezőgazdaság esetében, ahol leggyakrabban ellentétes a keresleti és a kínálati struktúra szerkezete. Mizik szerint (7) az optimális adózás kritériumainak nem felel meg a magyar adórendszer, leginkább a túlzott újraelosztás és a munka keresleti oldalát sújtó magas terhek miatt. Az adók kivetése akkor tartható jogosnak, ha valamely állami funkció megvalósítását mozdítja elő, egyébként az adózók jogtalan tehernek értékelik. Az adózás rendszerét a fentiek szerint tehát a mindenkori közgazdasági körülményeknek kell megfeleltetni. Összehangolni a költségvetési és az adófizetői kör elvárásait az adott gazdasági helyzetben. A NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KÖRNYEZET A Millennium beköszöntével, a nemzetközi verseny részeként, Európát több oldalról érő kihívások gazdasági mechanizmusai és szabályozórendszerei felülvizsgálatára késztették márciusában a lisszaboni csúcs alkalmával az akkor még 15 tagállamot számláló EU állam és kormányfői az alábbi stratégiai küldetésnyilatkozatot tették a Közösség vonatkozásában: A világ legversenyképesebb és a legdinamikusabb tudásalapú társadalmaként a fenntartható gazdasági növekedést alkalmazva, több és jobb munkahelyet teremtve erősíteni a szociális kohéziót. A Lisszabon-stratégia néven ismertté vált program, amely több, egymástól független megközelítést tartalmaz, tehát a versenyképességet helyezi a középpontba, amelynek alapját a gazdasági növekedés fenntartásában láttak biztosítottnak (8). Kok szerint (9) nagyobb növekedést és több munkahelyet csak az egymással szoros kapcsolatban álló kezdeményezések és szerkezeti változások sorának az Európai Unión belüli összehangolt végrehajtásával lehet elérni. A szerző kiemeli a tudásalapú társadalmi fejlesztéseket, a belső piac kiteljesedésének fontosságát, az üzleti légkör vonatkozásában az új vállalkozások gyors beindításának elősegítését, a vállalkozásokat támogató környezet kialakítását, az adminisztrációs terhek csökkentését, illetve mindennek fenntartható alkalmazását. A fenntarthatóságelmélet olyan megközelítést jelent, amelyet a különféle politikák terén a tervezéstől a megvalósításig célszerű figyelembe venni. Tíz évvel a Rió és harminc évvel Stockholm után, 2002-ben Johannesburgban megtartott harmadik fenntarthatóságról rendezett világkonferencián a korábbi környezetvédelmi koncepció később erősen összefonódott a gazdasági szektorokkal, majd a szociális kérdésekkel. A fenntartható fejlődés három alappillére, vagyis a környezeti, gazdasági és szociális dimenziók most már egymást kiegészítve jelentek meg. Johannesburg elsődleges érdeme, hogy tudatosította a kormányokban, az üzleti és gazdasági szférában, illetve a civil társadalomban, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója szerint kell gondolkodni és cselekedni (10).

4 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 101 A globális kihívások leküzdésében mint például a globalizálódó gazdaság és piaci verseny, a globális felmelegedés, a szegénység és éhezés leküzdése, Szlávik és Csete M. szerint is a fenntarthatóság jelentheti a megoldást. Ezt megerősítik az ENSZ világrendezvényei, valamint az EU határozatai is (11). Eszerint valamennyi szabályozórendszerbeli elemnek alakításakor ezen szempontokra célszerű alapozni, tehát az adópolitikának is ezeket figyelemmel tartva kell megalkotnia XXI. századi irányvonalát. Az élelmiszergazdaság adózási kérdései kapcsán különösen aktuális lehet a fenntarthatóság elemeinek vizsgálata. Csete szerint (12) a tényleges hazai helyzet, az EU törekvések, a globalizáció eseményei, valamint az eddigi kutatások alapján nyugodtan állítható, hogy az egyes politikák jövőjében a fenntarthatóság rendszerbe ötvözött érvényesítésekor a legfontosabb a szinergikus hatás. Ennek meg kellene jelennie minden szinten (lokális, regionális, globális); minden dimenzióban (természeti környezet, társadalom, gazdaság), úgy a termelési gyakorlatban, mint a fogyasztásban (lakossági és termelői fogyasztás), valamennyi szereplő vonatkozásában (egyének, vállalkozók, közösségi szervezetek, politikusok). Minden egyes tagállam és a csatlakozó országok nagy része elfogadta a fenntartható fejlődési stratégiákat. Számos stratégiában kiemelt helyen szerepel a környezetvédelmi dimenzió. Napjainkban így például egyre több szó esik az úgynevezett ökoadókról, a környezetvédelmet szolgáló adókról, amelyek segítségével az adórendszer a fenntarthatóságot, a fenntartható fejlődést szolgálja. Johansson és Schmidt- Faber szerint számos EU tagország alkalmaz ún. zöld adó reformokat. Ezen reformok alapvető elgondolása az, hogy a környezetvédelmet terhelő tevékenység adóját növeljék a munkajövedelmek adójának csökkentésével egyidejűleg, oly módon, hogy a vállalkozásokat érintő teljes adóteher növekedését elkerüljék. További kettős haszon: a környezeti károk csökkenése mellett az alacsonyabb munkaerőköltségeknek köszönhetően jelentkező magasabb szintű foglalkoztatás (13). Az adórendszeren keresztül bizonyos ágazatok, termelési módok helyzetbe hozása így tehát már a szociális dimenzióra utal. Magas környezetvédelmi adóbevételek azonban nem mindig fejezik ki az adott tagország környezetvédelmi elkötelezettségét. Sokhelyütt egyszerű adóbevételi forrásként alkalmazzák őket, környezetvédelmi elvárások nélkül. Környezetre kifejtett hatása természetesen így is kedvezőnek ítélhető, de a tényleges célok szemléletformáló hatása azonban jóval kisebb (14). Az EU adóügyi stratégiájában emellett kiemelt szerepet kap az adóügyi harmonizáció. Ez egyrészt indokolható azzal, hogy a közös nemzetközi fellépéshez egységes struktúrák szükségesek, másrészt mivel a legutóbbi EU bővítés alkalmával a korábbinál még szélesebb körű és változatosabb adórendszerek jelentek meg a Közösségen belül. Ezek összehangolása a belső működés biztosításához komoly erőfeszítéseket igényel. Az adózás két nagy területén a harmonizáció nem egyforma sebességgel folyik. Előrehaladott a közvetett adók (ÁFA 1 ) vonatkozásában, nehézkesebben halad a közvetlen adók mindenekelőtt a társasági és személyi jövedelemadók harmonizálása. AZ EURÓPAI JÖVEDELEMADÓZÁS ÉRTÉKELÉSE Az Európai Unió fiskális politikáját elemezve alapvetően leszűrhető, hogy az összes adóterhelés, mint a teljes adó- és járulékok összege a GDP viszonylatában egy 1 Általános forgalmi adó

5 102 MOLNÁR GODA: Társas vállalkozások adózási környezete magasabb szintet képvisel, amely jelentős mértékű jövedelem redisztribúcióra utal a nagyobb gazdasági centrumokkal (USA, Japán) való összehasonlítás során (1. ábra). A 2004-ben hatályos társasági jövedelemadó kulcsok az új tagállamok esetében 32%-kal voltak alacsonyabbak az EU- 15 tagállamok átlagánál (Magyarország esetében 49%). Az összesített, országcsoportonkénti kulcsok meglehetősen egyöntetű és látványos irányzatokat és különbségeket mutatnak (2. ábra). Ezzel együtt látható mindkét csoport elkötelezettsége az adókulcsok csökkentése irányába. 1. ábra Adók GDP-hez viszonyított aránya az EU országokban, Norvégiában, az USA-ban és Japánban 1995, 2000 és 2004 (%) Forrás: European Commission Directorate General Taxation And Customs Union, (15) 2. ábra Hatályos társasági adókulcsok átlagának alakulása a Közösségben, % ,1 37, ,7 30,6 30,4 30,2 36,7 33,9 EU-15 EU-25 EU-10 NMS 35,9 33,3 29,6 29,4 35,3 32,1 33,8 31,1 27,4 27,1 32,6 29,7 25,5 31,9 31, ,7 23,8 27,4 21,5 30,1 26,3 20,6 Forrás: Matthias Mors: Is there a need for the harmonisation of corporation taxes in the EU. Tax harmonisation and legal Certainty in Central and Eastern Europe. Conference Vienna BE Belgium, DK Dánia, DE Németország, EE Észtország, EL Görögország, ES Spanyolország, FR Franciaország, IE Írország, IT Olaszország, CY Ciprus, LV Lettország, LT Litvánia, LU Luxemburg, MT Málta, CZ Csehország, SK Szlovákia, SL Szlovénia, PT Portugália, PL Lengyelország, AT Ausztria, SE Svédország, FI Finnország, UK Egyesült Királyság, NL Hollandia, HU Magyarország

6 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 103 ADÓRÁTA VIZSGÁLATOK, AZ IMPLICIT ADÓRÁTA A gazdasági szervezetek adóterhének megállapítását nagyban meghatározzák az adókulcsok, azonban az adózási szabályok összetettségére tekintettel jelentős különbségek állhatnak elő ehhez képest a tényleges adóteher kiszámításakor. Ilyen jellegű vizsgálatok eredményei viszont korlátozottan állnak rendelkezésre és az összehasonlíthatóságukat is nehezíti az eltérő kalkulációs sémák alkalmazása. A társasági adó kulcsa is keveset árul el, vallja Hetényi is az effektív adóteherről. A évben a közepes és nagyvállalatokra vonatkozó adóterhelési adatok esetében sajnos szintén nem ismert a módszer (17) (1. táblázat). A tényleges adóterhelést számíthatjuk az elmúlt időszakban készült kimutatásokból, illetve felállíthatunk olyan modelleket, amelyek bizonyos faktorok figyelembevételével (Pl.: tagországi szabályok, adómentességek, adókedvezmények, finanszírozás forrásai, helyi adók, stb.) kalkulálnak jövőbeni várható effektív adóterheket. Egyes irodalmi források a makrogazdasági számokból nyert adatokat implicit adórátának, míg a mikro-, azaz vállalkozás szintű adatokból nyert adóterhelési mutatókat effektív adórátának nevezik (18). Más források aszerint különböztetik meg az implicit és effektív adórátákat, hogy a múlt adataiból készült feldolgozásokat eleve implicit adómegközelítésnek, míg a jövőben várható különféle modellek alapján számszerűsített adóterheket effektív adóráta modellekként definiálják. Emellett az is előfordul, hogy a makroadatokból származtatott trendeket múltbeli mikroadatok elemzésével próbálják igazolni (19). Az implicit adóráta vizsgálatokban a társaságoknál képződött jövedelmeket terhelő adókból származó bevételeket vetítik különféle, a társaságok által előállított jövedelemalapokra, amelyek lehetnek különféle eredménykategóriák (pl.: az adózás előtti eredmény, szokásos vállalkozói eredmény stb.), illetve kapott kamatok, osztalékjövedelmek stb. A vállalati jövedelem implicit adórátái általában alacsonyabb szintet képviselnek a hatályos adókulcsoknál. Az implicit ráta ugyanis tartalmazza az adóalap módosító tényezőket, valamint az egyes cégek adóminimalizálási törekvéseit, bizonyos esetekben a különféle adókedvezményeket (pl. szektorális adókedvezmények). Mikroindikátorokból, azaz a társasági beszámolókból származó adatok felhasználásával nyert nemzetközi mutató is rendelkezésre áll az adóterhelés közvetlen bemutatására. A Bach 3 -adatbázisnak köszönhetően az egyes országokban 4 eltérő módon (reprezentatív felmérések, statisztikai kérdőívek, központi adatgyűjtések) szerzett információk segítségével léteznek olyan pénzügyi beszámolókból származtatott adatok, melyek bizonyos korlátozásokkal, de alkalmasak következtetések levonására. A vállalkozások beszámolóinak felhasználásával nyert adóráta mutató (ITR Bach), ahol a számított adót az adózott eredmény és a számított adó összegére vetítik, természetesen eltér a nemzeti számlákból (makroadatokból nyert) levezethető implicit adóráta mutatótól (ITR NA). Görzig- és Schmidt- Faber (21) által német vállalkozások és nemzeti számlák összevetése alapján megszületett egy a nemzeti számlák eredmény levezetéséhez hasonló módon számított, azt közelítő adóráta is (ITR Bach (NA)), amelynél a mutatóban a számított adót a teljes működésből származó bevétel, az anyagi-, személyi jellegű- és egyéb ráfordítások, valamint a pénzügyi eredmény eredőjére vetítik. A fentiek felhasználásával az egyes EU országokra kalkulált különféle adóterhelést kifejező mutatókat a 3. ábra foglalja tehát össze. A MAGYARORSZÁGI VÁLLALKOZÓI JÖVEDELEMADÓZÁS A magyarországi vállalkozói jövedelmek társasági adóterhelése mint korábban is láthattuk az elmúlt időszakban nemzetközi viszonylatban is versenyképesnek ítélhető volt, még az egyébként jellegzetesen magyar iparűzési adót figyelembe véve is (2. táblázat). Rontja viszont a pozíciót az osztalékra megállapított adó, illetve a 2006-ban napvilágot látott módosítási elképzelések. A magyarországi adórendszer a rendszerváltás óta több jelentős átalakuláson és reformfolyamaton esett át. A már említett általános nemzetközi trendeknek megfelelve a hatályos társasági adókulcs folyamatosan csökkent, részint azért, hogy a nemzetközi tőkevonzó képessége az országnak fennmaradjon, illetve javuljon, nem utolsó sorban pedig azért, hogy általa az adókikerülést is csökkentsék. Az adókulcsok csökkentésével egy időben általában szélesítik az adóalapot, amelyre általában több nemzetközi pénzügyi szervezet is felhívja a figyelmet az egyensúly fenntartása érdekében (24). A magyar agrárium a vidék életében betöltött szerepe, multifunkcionalitása, valamint a kedvező ökológiai adottságok révén még mindig komoly jelentőséggel bír a nemzetgazdaságon belül, a GDP-n belül képviselt alacsony részaránya ellenére. 3 Bank for the Accounts of Companies Harmonised. (20) 4 AT, BE, DK, FI, FR, DE, IT, NL, PT, ES

7 104 MOLNÁR GODA: Társas vállalkozások adózási környezete Adókulcs és adóteher 1. táblázat Ország Törvényes adókulcs Effektív adóteher USA Kanada Japán Egyesült Királyság Németország Svédország Kína Forrás: Hetényi István: Az adórendszerek fejlődésének tendenciái az OECD-országokban. Pénzügyi Szemle. 2006/1 sz. Budapest, 2006 Adóterhelést kifejező ráták egyes EU országok viszonylatában 5 3. ábra 70 ITR NA ITR BACH ITR BACH NA EU Hatályos adókulcsok % Forrás: Claudius Schmidt-Faber: An implicit tax rate for non-financial corporations: definition and comparison with other tax indicator. Working Paper n 5/2004. EC, 2004 Hatályos társasági adókulcsok, illetve az alapján felállított sorrend a helyi adókat is figyelembe véve 2. táblázat Ország CY CZ EE HU LV LT MT PL SI SK 2003 (%) , Sorrend (%) , Sorrend Forrás: Martin Finkenzeller, Christoph Spengel: Measuring of the effective levels of company taxation int he new member States: A quantitative analysis. Working Paper n 7/2004.EC, 2004 Görögország, Luxemburg, Írország, Egyesült Királyság kivételével

8 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 105 Adóbevételek megoszlása Magyarországon 4. ábra Személyi jövedelemadó Társasági adó ÁFA Mrd Ft Year Forrás: Herich Gy. Horváth S.: Adótan. Penta Unió Oktatási centrum, REPROFLEX KI- ADÓ. Pécs, Mizik T.: Magyarország és az Európai Unió adórendszere - különös tekintettel a mezõgazdaságra. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet. Budapest, 2003 A rendszerváltozást megelőzően az adófizetés az állami vállalatokon és szövetkezeteken nyugodott, a jövedelemadót ők fizették meg. Az 1988-as adóreformmal bevezették a vállalkozási nyereségadót, amelyben azok a vállalkozások, amelyek 3 millió forint feletti adóalapra tettek szert, 50%-os adót fizettek, ez alatt az adó 40%-os volt ben lezajlott új törvényalkotással már társasági adóról beszélhetünk, azonban egészen 1994-ig az adókulcs változatlanul 40% volt ben bekövetkezett 4 százalékpontos csökkenés az utolsó kisebb mértékű kiigazítást jelentette, ugyanis az 1995-től hatályos törvény szakított azzal a korábbi évtizedekben uralkodó hagyománnyal, hogy viszonylag magas elvonás mellett a vállalkozók egy meghatározott körének kedvezmények révén viszszajuttatták a számított adó jelentős részét, ezáltal felülről vezérelten jelentős jövedelemátcsoportosítást idézve elő. Az évi IX. tv. még 80% adókedvezményt biztosított a kulturális, egészségügyi és sporttevékenységet folytató vállalkozásoknak; 40% adókedvezmény illette meg a mezőgazdasági, erdőgazdasági, élelmiszeripari, élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységből származó eredményt, emellett a külföldi tőkebefektetések, különösen egyes preferált tevékenységek kaptak jelentős kedvezményeket januárjától osztott kulcsot kellett alkalmazni: az új szabályozással a vállalkozásban hagyott jövedelemre 18%-os adót írtak elő, míg a kiosztott jövedelemre ezen kívül 23%-os adót kellett fizetni ben a Kormány azzal számolt, hogy ugyan a társasági adóbevételek apadnak, viszont az újabb befektetésekben, beruházásokban megtérül az állam nagyvonalúsága. Megmaradt egyes kiemelt térségek adókedvezménye, bizonyos exportösztönző tevékenységek kedvezménye, illetve a környezetvédelmi törvényben előírt céltartalékképzés is adókedvezményt élvezhetett (25). Az 1995-ben bevezetett társasági adókulcs egészen 2004-ig állta az idő próbáját, amikor további 2%-os csökkentéssel igyekeztek az országot a befektetők számára még vonzóbbá tenni, amely a költségvetés bevételi oldalán 40 milliárd forintos bevételkiesést jelentett (26). A kapott, realizált osztalékot 20%, illetve 35%-os mértékű osztalékadó terhelte 2005-ben. Az ezredforduló után és az EU csatlakozásig különböző beruházás élénkítő kedvezmények voltak érvényben, amelyek közül néhány hatása meghatározott feltételekkel bizonyos ideig még érvényesül ig a 10 milliárd forintot (kedvezőtlen adottságú térségben 3 milliárd forintot) meghaladó beruházások után vehető igénybe térségi adókedvezmény. A kis- és közepes vállalkozások a fejlesztéseikhez igénybe vett hitelek után kaphatnak kamattámogatást (27). A magyar adórendszer legfontosabb elemei harmonizáltak az EU adójoggal. Magyarországon a társasági adó kulcsa 2004-ig 18%, azt követően 2006-ig 16%, majd 2006 negyedik negyedévétől 4 százalékos különadó került átmenetileg bevezetésre (28).

9 106 MOLNÁR GODA: Társas vállalkozások adózási környezete Az APEH (pénzforgalmi szemlélet) adatai alapján 2004-ben érdemben javult a mezőgazdaság jövedelempozíciója: nőtt az üzemi tevékenység eredménye, csökkent a vesztesége, aminek következtében az adózás előtti eredmény közel 25 Mrd forintos mértékben javult. Az áthúzódásokat, azaz a év javára 2005-ben kifizetett támogatásokat figyelembe véve a helyzet még kedvezőbb. A reális megítéléshez azonban hozzátartozik, hogy a támogatási eljárás miatt a gazdaságok pénzügyi, likviditási problémákkal küzdöttek 2004 folyamán, s a javuló pozíció is rendre elmaradt az EU gazdálkodóinak eredményétől (29). A mezőgazdaság adóterhei az Európai Unió több tagállamában általában alacsonyabbak, mint a többi szektoré (30). Ez azonban, nem az adókulcsoknak, hanem leginkább a különböző mezőgazdasági adókedvezményeknek köszönhető. A társas vállalkozások adófizetési kötelezettsége ott is általában magasabb, mint az egyénieké (pl.: Ausztriában) (31), de előfordult az is, például Németországban, hogy a mezőgazdasági vendégmunkások munkabérterheit nem kellett befizetni az állam felé 2007-ig, amely révén komoly versenyelőnyhöz jutottak az onnan érkező termékek. A kibővült Európai Unió egyes országaiban, mint például Lengyelországban, a mezőgazdasági alaptevékenység egészében adómentesnek minősül (32). ANYAG ÉS MÓDSZER A hazai élelmiszergazdaság adóterhelésének megállapítására szolgáló primer adatok azon kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági társas vállalkozásoktól származnak, amelyek az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számára szolgáltatnak vállalatsoros beszámoló- és bevallás adatokat. Az adatok feldolgozásakor többféle, a vizsgálati céloknak megfelelő szűkítést végeztünk. A mezőgazdaságra irányuló vizsgálatok bázisát számszerűleg évente 8-11 ezer mezőgazdasági vállalkozás alkotta, amelyekből különféle szűrőfeltételekkel azok a vállalkozások kerültek kiválasztásra, amelyekből a gazdasági szervezetek adóterhelésére lehet következtetni. A vizsgálatok a évekre terjedtek ki. A vizsgált öt év esetében azoknak a vállalkozásoknak adatai kerültek feldolgozásra, amelyek számított adóalapja pozitív volt, és amelyek egyben pozitív adózás előtti eredményt is elértek (országos II. adatsor). Erre azért volt szükség, mivel az adóterhelés a számított adó, illetve az adózás előtti eredmény hányadosaként kerül megállapításra, tehát a negatív számok okozta torzítás így elkerülhető. Az egyes években számosságukat tekintve hasonló nagyságrendben, de a gazdaság ciklikussága miatt természetesen nem mindig ugyanazok a vállalkozások szolgáltatták az adatokat. A vállalkozások üzemméret szerinti feldolgozására a korábban alkalmazott módszerektől eltérő csoportosítást alkalmaztunk, mivel a KKV törvény 6 szerinti vállalkozás szegregáció nem igazán tükrözné a hazai hasonló jellemzőket mutató vállalkozások csoportosítását, illetve a finanszírozási gyakorlat is ettől eltérő megközelítést követ. Az egyes csoportok megalkotása a rendelkezésre álló árbevétel adatok alapján történt. A vállalkozások a megyekódok 7 alapján kerültek besorolásra az egyes régiókba a feldolgozás során, amely az esetleges regionális eltérések kimutatásául szolgált. Emellett tevékenység kódok alapján vizsgáltuk a mezőgazdasági vállalkozásokat aszerint, hogy növénytermeléssel, állattenyésztéssel, vagy esetenként mindkettővel tehát vegyes tevékenységgel foglalkoztak. Az országos II. adatsor vonatkozásában, illetve az abból egyes szempontok alapján csoportosított vállalkozások esetében elemzésre kerültek a forgalmi adatok, egyes eredménykategóriák, amelyek megalapozzák az adóterhelés vizsgálatok magyarázatait. Végül az adófizetési kötelezettség adózás előtti eredményre vetített hányadosaként meghatározásra kerültek az egyes vizsgálati kategóriák adóterhelése, illetve azok alakulása 6 A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (KKV tv.) szerint középvállalkozás az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Kisvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek az éves nettó árbevétele, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma 50 fő alatt van. Mikrovállalkozás az a vállalkozás, amelynek az éves nettó árbevétele, vagy a mérlegfőösszege 2 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nem több és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 10 fő alatt van. Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat, közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot. 7 Megyekód: 02-Baranya; 03-Bács-Kiskun; 04- Békés; 05-Borsod-Abaúj-Zemplén; 06-Csongrád; 07- Fejér; 08-Győr-Moson-Sopron; 09-Hajdú-Bihar; 10- Heves;11-Komárom-Esztergom;12-Nógrád; 13-Pest (Budapest); 14-Somogy; 15-Szabolcs-Szatmár-Bereg; 16-Jász-Nagykun-Szolnok; 17-Tolna; 18-Vas; 19- Veszprém; 20-Zala. Régiók: I.Közép-Magyarország-13; II.Közép- Dunántúl-7,11,19; III.Nyugat-Dunántúl-8,18,20; IV.Dél-Dunántúl-2,14,17; V.Észak-Magyarország- 5,10,12; VI.Észak-Alföld-9,15,16; VII.Dél-Alföld- 3,4,6.

10 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás és 2005 közötti években. Az elvégzett elemzést követően a tényleges adóteher megállapításához további adalékul szolgált a vállalkozások által igénybe vett társasági adókedvezmények figyelembevétele is, amelyek további következtetések levonását tették lehetővé. A mindezek figyelembevételével megállapított adóteher azonban továbbra sem tekinthető a vállalkozásokat érintő teljes adóterhelés kimutatásának, ugyanis nem képezték elemzés tárgyát az osztalékjövedelmek adóterhelése adathiány következtében, valamint a helyi iparűzési adókötelezettség vizsgálata sem, bár annak hatása az adóalap megállapításánál már jelentkezik. MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ADÓTERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA A vizsgálatba vont mezőgazdasági vállalkozások számának alakulását az 5. ábra szemlélteti. Az ábrán jól látszik, hogy a 2003-ban és 2005-ös évben látható megtorpanás ellenére emelkedett az összes vizsgált vállalkozások száma. Közülük átlagosan 54-59% volt képes pozitív adózás előtti eredményt produkálni. Az is látszik, hogy az egyes vizsgált célcsoportok aránya az összes vállalkozáson belül nem nagyon változott. A vizsgálatok szempontjából fontos, hogy a pozitív adóalappal rendelkező vállalkozások száma csakúgy, mint a pozitív adóalap mellett az adózás előtti eredménye szempontjából is nyereséges mezőgazdasági vállalkozások száma az összes vállalkozások számához hasonló trendet követett. Igaz ugyan, hogy míg 2001-ben az összes vizsgált mezőgazdasági vállalkozás 38%-a produkált pozitív adóalapot, illetve volt nyereséges, addig 2003-ra ez az arány 33%, illetve 32%-ra csökkent. Ugyanakkor 2004-től ismét növekedett (37%, illetve 36%-ra). A 3. táblázat tartalmazza a vizsgálatba vont pozitív adóalappal és adózás előtti eredménnyel rendelkező mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának eredményességére, illetve az őket terhelő társasági adóra vonatkozó számítások eredményeit. Vizsgálatba vont mezőgazdasági vállalkozások számának alakulása 5. ábra Összes vizsgált vállalkozás Országos I. Pozitív adózás előtti eredményt elérők Országos II. db Forrás: AKI adatok alapján saját számítás

11 108 MOLNÁR GODA: Társas vállalkozások adózási környezete 3. táblázat Pozitív adóalappal rendelkező nyereséges mezőgazdasági vállalkozások vizsgálati eredményeinek összefoglaló táblázata Adózás elötti eredmény Számított adó alapja Számított adó 2001 Σ ,00% ,00% ,00% 2001 ÁTLAG ,00% ,00% ,00% 2002 Σ ,98% ,60% ,57% 2002 ÁTLAG ,91% ,71% ,68% 2003 Σ ,52% ,94% ,94% 2003 ÁTLAG ,10% ,60% ,60% 2004 Σ ,67% ,43% ,94% 2004 ÁTLAG ,49% ,91% ,36% 2005 Σ ,28% ,62% ,22% 2005 ÁTLAG ,83% ,54% ,16% Értékesítés nettó árbevétele Tényleges adó teher Gazdálkodók száma 2001 Σ ,00% ,00% 2001 ÁTLAG ,00% 15,28 100,00% 2002 Σ ,15% ,02% 2002 ÁTLAG ,59% 11,03 72,19% 2003 Σ ,71% ,66% 2003 ÁTLAG ,23% 12,49 82,38% 2004 Σ ,02% ,11% 2004 ÁTLAG ,19% 11,79 77,17% 2005 Σ ,98% ,68% 2005 ÁTLAG ,51% 12,08 79,05% Forrás: AKI adatok alapján saját számítás A 3. táblázatból látható, hogy a vizsgált vállalkozások az évek előrehaladtával fajlagosan csökkenő forgalmat bonyolítottak 2004-ig, majd 2005-ben ismét emelkedett az árbevétel, de így is 32,49%-kal alatta maradt a bázisévnek számító 2001 forgalmának. Mivel ez a kategória nem tartalmazza az egyéb bevételeket, többek közt a támogatásokat sem, így ezek a változások arra utalnak, hogy ennek hátterében, az időjárás, a technológia, a piaci viszonyok negatív hatásai jelentkeztek. A vizsgált vállalkozások gazdálkodásának eredményességét figyelembe véve megállapítható, hogy a kumulált adózás előtti eredmény 2003-ban csökkent a leginkább. A 3100 gazdálkodó szervezet 36,41%-kal kevesebb eredményt produkált 2001-hez képest, viszont fajlagosan egy gazdálkodási egységre már 2004-ben jutott a legkevesebb eredmény. Akkor a 2001-es eredménynek csupán 57,49%-át produkálták a gazdaságok fajlagosan ben már mind az összesített, mind a fajlagos mutató valamelyest javult, itt már a támogatások is éreztették hatásukat kivételével egyre több gazdaság járult hozzá a társadalmi közös kiadások fedezetéhez a vizsgált körből. Ugyanakkor abszolút értelemben ezeknek a gazdaságoknak egyre kisebb lett az adóalapjuk. Ebben is a legnagyobb visszaesés ban volt tapasztalható, amikor 2001-hez képes nagyjából ugyanannyi vállalkozás már csak a 2001-es kumulált adóalap 51,94%-át tudta realizálni, miközben a fajlagos mutató 2004-ben tovább romolva az egy gazdaságra jutó adóalap esetében kevesebb mint a felét, 49,91%-át adta a 2001-es év hasonló mutatójának. További változásokat hozott a cégek által fizetendő adó vonatkozásában, hogy 2004-ben a társasági adókulcsot 18%-ról 16%-ra mérsékelték. Amennyiben a vizsgált vállalkozások szemszögéből elemezzük az adófizetési kötelezettséget, megállapíthatjuk, hogy 2004-ben fajlagosan 55,64%-kal keletkezett kevesebb adófizetési kötelezettségük 2001-hez viszonyítva, miközben ugyanekkor az adózás előtti eredményük 42,51%-kal csökkent. Az előző évhez képest 13,99%-kal alacso-

12 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 109 nyabb adófizetési kötelezettség látható módon tehát nem csak az alacsonyabb adókulcsoknak köszönhető. Amennyiben a korábbi éveket jellemző 18%-os kulccsal vettük volna figyelembe a csökkenést, az 2003-hoz képest ugyan magasabb adófizetési kötelezettséget jelentett volna összességében, ugyanakkor azonban fajlagosan még így is 3,4%-os csökkenést eredményezett volna az előző évhez, 50,14%-os csökkenést pedig 2001-hez képest. Az országos II. adatsoron a számított adó és az adózás előtti eredmény hányadosaként kalkulált adóterhelést a vállalkozások mérete alapján, regionálisan, illetve szektorálisan is vizsgáltuk. GAZDASÁGOK MÉRETKATEGÓRIÁK SZERINTI ADÓTERHELÉSE A mezőgazdasági tevékenységet folytató, kettős könyvvitelt vezető társas vállalkozások esetében számított adóterhelés vonatkozásában, a vállalkozások mérete és adóterhelése között a 6. ábra alapján valamennyi kategóriára vonatkoztatható egyértelmű korreláció nem tapasztalható. Szembetűnő azonban, hogy az egymilliárd forint éves árbevételt meghaladó forgalmú cégek adóterhelése a vizsgált időszakban mindvégig magasabb volt a többi kategóriánál. Amennyiben az alapadatokat is tartalmazó 4. táblázat adatait vizsgáljuk, megállapítható, hogy az egy vállalkozásra jutó számított adó és adózás előtti eredmény is ebben a kategóriában volt a legnagyobb, bár a számosságot tekintve a legkevesebb vállalkozás tartozott ide. Azt is érdemes tehát megjegyezni, hogy az évenkénti átlag összes vállalkozás 3%-át kitevő vállalkozói kör a felmerült összes adófizetési kötelezettség évente átlag 36%-át szolgáltatta. 6. ábra Az adóteher alakulása a pozitív adóalappal és adózás előtti eredménnyel rendelkező vizsgált mezőgazdasági vállalkozások vonatkozásában között ÁB > 1 Mrd Ft 1 Mrd Ft < ÁB>100 mft 100 mft < ÁB > 10 mft ÁB < 10 mft 18,00% 16,00% 14,00% 12,00% 10,00% 8,00% 6,00% 4,00% 2,00% 0,00% Forrás: AKI adatok alapján saját számítás

13 110 MOLNÁR GODA: Társas vállalkozások adózási környezete Mezőgazdasági vállalkozások méretkategóriák szerinti eredményei 4. táblázat Megnevezés ÁB > 1 Mrd Ft Vállalkozások száma (Σdb) Számított adó (Σ EFt) Számított adó/vállalk. (EFt) Adózás előtti eredmény (Σ EFt) Adózás előtti eredmény/vállalk. (EFt) Adóteher I. (%) 17,07% 14,53% 15,47% 12,98% 13,71% 1 Mrd Ft < ÁB>100 mft Vállalkozások száma (Σdb) Számított adó (Σ EFt) Számított adó/vállalk. (EFt) Adózás előtti eredmény (Σ EFt) Adózás előtti eredmény/vállalk. (EFt) Adóteher I. (%) 14,81% 9,97% 10,75% 11,11% 11,15% 100 mft < ÁB > 10 mft Vállalkozások száma (Σdb) Számított adó (Σ EFt) Számított adó/vállalk. (EFt) Adózás előtti eredmény (Σ EFt) Adózás előtti eredmény/vállalk. (EFt) Adóteher I. (%) 12,09% 11,09% 11,39% 12,09% 12,13% ÁB < 10 mft Vállalkozások száma (Σdb) Számított adó (Σ EFt) Számított adó/vállalk. (EFt) Adózás előtti eredmény (Σ EFt) Adózás előtti eredmény/vállalk. (EFt) Adóteher I. (%) 13,58% 13,44% 11,63% 11,11% 12,40% Forrás: AKI adatok alapján saját számítás REGIONÁLIS ADÓTERHELÉS VIZSGÁLATOK Az adóterhelés számítások regionális vizsgálatakor megállapíthatjuk, hogy 2001-ben az országos számok általában 14-16% közötti értékeket mutattak, regionálisan viszonylag kiegyenlített szinten (7. ábra) ben az I. régió vállalkozásainak 16,21%-os szintjénél lényegesen alacsonyabb 9,15% és 11,09% között változott a többiek adóterhelése ban részint emiatt az I. régiónál megfigyelhető trendhez képest emelkedő tendenciának lehettünk tanúi, amelynek hátterében nem adóbefizetések növekedése, hanem az adózás előtti eredmény jelentősebb mértékű csökkenése állt. Az I. régió esetében az ellentétes mozgás oka, hogy az enyhén csökkenő számított adófizetési kötelezettség mellett nem csökkent olyan mértékben az adózás előtti eredmény ben tendenciájában hasonló folyamatok zajlottak, amely így hasonlóan csökkenő trendeket eredményezett mind regionálisan, mind országosan. Kizárólag a IV. régió esetében növekedett az adóterhelés. Hasonlóan 2005-ben is egy általános bár növekvő tendenciáról beszélhetünk, ahol viszont csak a VI. és VII régió tért el a többi régiónál tapasztalt mozgásiránytól, az országos átlag alatti adóterhelést elérve. A vizsgált időszak kumulatív adóterhelése szerint a legkevésbé terhelt V. ré-

14 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 111 gió, illetve a leginkább terhelt I. régió közti különbség 16,48%. Az országos kumulált átlagot (62,64%) meghaladó adóterhelés érvényesült az I. és II. régiókban, míg általában az alatti adóterhelést találtunk az összes többi régió esetében (8. ábra). A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások fajlagos adóterhelésének regionális megoszlása és változásuk 7. ábra % RÉGIÓ I. RÉGIÓ II. RÉGIÓ III. RÉGIÓ IV. RÉGIÓ V. RÉ- GIÓ VI. RÉGIÓ VII. ORSZÁGOS II. Forrás: AKI adatok alapján saját számítás Az egyes régiókat érintő kumulatív adóteher alakulása a vizsgált mezőgazdasági vállalkozások esetében 8. ábra ORSZÁGOS II. 15,27 11,02 12,49 11,78 12,08 RÉGIÓ VII. 14,84 9,15 11,22 11,73 11,29 RÉGIÓ VI. 14,69 10,85 11,77 11,21 10,85 RÉGIÓ V. 15,02 9,5 11,02 10,67 11,82 RÉGIÓ IV. 15,46 10,21 10,42 12,00 12,15 RÉGIÓ III. 14,69 11,09 12,62 11,85 11,8 RÉGIÓ II. 16,52 9,69 13,04 11,70 12,56 RÉGIÓ I. 16,16 16,21 15,09 12,96 14,09 Forrás: AKI adatok alapján saját számítás %

15 112 MOLNÁR GODA: Társas vállalkozások adózási környezete TEVÉKENYSÉG JELLEGE ALAPJÁN VIZSGÁLT REGIONÁLIS ADÓTERHELÉSEK A növénytermeléssel foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások adóterhelése, mint a 9. ábrából kiderül, nagyon hasonlóan alakult az Országos II adatok viszonylatában mért adóterheléshez. Amennyiben tevékenységek szerint vizsgáljuk az egyes régiók átlagos adóterhelését, a mellékletek alapján megállapíthatjuk, hogy az egyes évek során az I. régió kivételével a növénytermeléssel foglalkozó vállalkozások átlagos adóterhelése valamennyi esetben alacsonyabb az egyes régiók átlagos adóterhelésénél között. A vizsgált állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások adóterhei (10. ábra) 2002-ben és 2003-ben az országos átlag alatt alakultak, a többi vizsgált évben az országos átlagokhoz közelebbi-, illetve a feletti értékeket vettek fel. Érdekes módon a 2004-es év az állattartással foglalkozó gazdaságokban a II. régió kivételével az adóterhek emelkedését hozta. Amennyiben tevékenységek szerint vizsgáljuk az egyes régiók átlagos adóterhelését, a mellékletek alapján megállapíthatjuk, hogy az egyes évek során az I. régió kivételével az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások átlagos adóterhelése jellemzően magasabb az egyes régiók átlagos adóterhelésénél között. A vizsgált vegyes gazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági vállalkozások fajlagos adóterhelése (11. ábra) 2001-et követően szintén az országos átlag felett alakult. Az állattenyésztő gazdaságokhoz hasonlóan, illetve ahhoz képest még egyértelműbben megállapítható, hogy a vizsgált évek során a vegyes gazdálkodást folytató gazdaságok átlagos adóterhelése mindvégig az egyes régiók átlagos adóterhelése felett alakult. A vizsgált mezőgazdasági vállalkozások fajlagos adóterhelésének regionális megoszlása és változásuk 9. ábra Növénytermesztő 10. ábra Állattenyésztő Vegyes 11. ábra % RÉGIÓ I. RÉGIÓ II. RÉGIÓ III. RÉGIÓ IV. RÉGIÓ V. RÉGIÓ VI. RÉGIÓ VII. ORSZÁGOS II % RÉGIÓ I. RÉGIÓ II. RÉGIÓ III. RÉGIÓ IV. RÉGIÓ V. RÉGIÓ VI. RÉGIÓ VII. ORSZÁGOS II % RÉGIÓ I. RÉGIÓ II. RÉGIÓ III. RÉGIÓ IV. RÉGIÓ V. RÉGIÓ VI. RÉGIÓ VII. ORSZÁGOS II. Forrás: AKI adatok alapján saját számítás ADÓKEDVEZMÉNYEKET IS FIGYELEMBE VEVŐ ADÓTERHELÉS ALAKULÁSA A valós adóteher megállapításánál az adókedvezményeket is figyelembe vevő adószintek a 4. táblázat szerint alakultak. A vizsgált vállalkozások esetében igénybe vett adókedvezmények közötti volumene az adózás előtti eredmény esetében megfigyelhető trendeket követi, vagyis az öt év során két jellemző korszak körvonalazódik ben a vizsgálatba vont vállalkozások 11% kö-

16 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 113 rüli aránya élvezett valamiféle adókedvezményt. Ezt követően az arány tovább romlik, 2005-re már annak is csak kevesebb mint a fele, a vizsgált vállalkozások 4,03% tarthatott vissza számított adójából. A kedvezményezett vállalkozásokra jutó adókedvezmény alapján még egyértelműbb a két időszak különbözősége. 5. táblázat Az adókedvezményeket figyelembe vevő effektív adóterhelések alakulása Megnevezés VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA (db) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (eft) Σ SZÁMÍTOTT ADÓ (eft) Σ ADÓKEDVEZMÉNY (eft) Σ KEDVEZMÉNYT ÉLVEZŐ VÁL- LALKOZÁSOK SZÁMA (db) KEDVEZMÉNYT ÉLVEZŐ VÁL- LALKOZÁSOK ARÁNYA (%) EGY VÁLLALKOZÁSRA JUTÓ ADÓKEDVEZMÉNY (eft) SZÁMÍTOTT ADÓ-ADÓKED- VEZMÉNY (eft) Σ ,51 11,11 9,68 4,39 4, ADÓKEDVEZMÉNY ARÁNYA (%) 17,94 24,67 5,22 2,73 1,81 ADÓTEHER I (%) 15,28 11,03 12,49 11,79 12,08 ADÓTEHER II (%) 12,54 8,31 11,84 11,47 11,86 Forrás: AKI adatok alapján saját számítás Mint az 5. táblázatból látható, nem a vizsgálatba vont vállalkozások száma, hanem ténylegesen az egy vállalkozás által elérhető kedvezmények határozták meg a vállalkozások pozícióit az adófizetés terén. Az első időszakban, a számított adóhoz viszonyított adókedvezmények aránya 17-25% között mozog, míg ugyanez a mutató , majd 2005-re már nem éri el a 6%, illetve 3%, illetve 2%-ot. Ennek oka, hogy a kiemelt térségek adókedvezménye megszűnik 2003-tól, illetve a megelőző időszak adókedvezményei is ezekben az években járnak le, 2005-re gyakorlatilag ezek is megszűnnek és a mikro-, kis- és középvállalkozások kamatkedvezménye természetesen nem kompenzálja az előzőekben felsorolt kieső kedvezményeket. A már ténylegesen fizetendő adóval figyelembe vett adóterhelés (Adóteher II.) ennek következtében az első két évben szintén ugyanilyen arányban, 2001-ben 17,96%-os, majd 2002-ben ezt meghaladó 24,6%-os csökkenést mutat, miközben 2003-tól az effektív adóteher már szintén 5% körüli, illetve az alatti szinttel csökken (12. ábra). Ennek köszönhetően tehát 2003-tól a gazdálkodókra nézve negatív folyamatoknak lehetünk tanúi, mely szerint egyrészt az adóterhelés trendje megfordul, melyet az adókulcs csökkenése ellensúlyoz kissé, ugyanakkor az elérhető adókedvezmények körének szűkülése a tényleges adóterhelést jelentősebb mértékben emeli.

17 114 MOLNÁR GODA: Társas vállalkozások adózási környezete 12. ábra A tényleges adóteher alakulása a pozitív adóalappal és adózás előtti eredménnyel rendelkező vizsgált vállalkozások vonatkozásában adókedvezmény figyelembevételével, illetve anélkül között % ORSZÁGOS II. ORSZÁGOS II.(adókedvezménnyel) Lineáris (ORSZÁGOS II.) Lineáris (ORSZÁGOS II.(adókedvezménnyel)) y = -0,564x + 14,226 R 2 = 0,3011 y = 0,18x + 10,664 R 2 = 0, Forrás: AKI adatok alapján saját számítás FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) évi XX. tv. 70/I -a (2) Horváth S. Hadi L. Szatmári L. Molnár G. E. Magony K. Herich Gy. (szerk.) (2005): Adótan magyarázatok. Penta Unió Oktatási centrum, REPROFLEX KIADÓ, Pécs (3) Kertész K. (2006): A személyi jövedelemadó rendszer egyszerűsítése és ésszerűsítése. Előadás Budapest, (4) Herich Gy. Horváth S. (2005): Adótan. Penta Unió Oktatási centrum, REPROFLEX KIADÓ, Pécs (5) Ernst & Young experts (2003): EU+10 Tax accession News. Focus on: Hungary. ISSUE 7 SEPTEMBER/OCTOBER Ernst & Young Global Limited (6) Szigeti C. (2006): Adózás társadalmi dimenziói. Pálffy Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola, Győr (7) Mizik T. (2003): Magyarország és az Európai Unió adórendszere különös tekintettel a mezõgazdaságra. Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, Budapest (8) EURÓPAI BIZOTTSÁG (2004): A lisszaboni célkitűzések megvalósítása. Reformok a kibővített Unió számára. Bizottsági jelentés az Európai Tanács tavaszi ülésszakára március 26. Luxembourg (9) Kok, W. (2004): Facing the Challenge. The Lisbon strategy for growth and employment. High Level Group Report. European Communities. Luxembourg (10) Csete L. Láng I. (2005): A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest (11) Szlávik J. Csete M. (2005): A fenntartható vidék és a versenyképesség. Gazdálkodás 2. sz. (12) Csete L. (2003): A fenntartható agrárfejlesztés Johannesburg után. Gazdálkodás 1. sz pp. (13) Johansson, U. Schmidt- Faber, C. (2003): Environmental Taxes in the European Union European Communities (14) European Comission (2004): Structures of the taxation systems in the European Union. Luxembourg (15) European Commission Directorate

18 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 115 General Taxation And Customs Union, (16) Mors, M. (2005): Is there a need for the harmonisation of corporation taxes in the EU. Tax harmonisation and legal Certainty in Central and Eastern Europe. Conference Vienna (17) Hetényi I. (2006): Az adórendszerek fejlődésének tendenciái az OECD-országokban. Pénzügyi Szemle, 1 sz. (18) Valenduc, C. (2004): Corporate income tax and the taxation of income from capital: Some evidence from the past reforms and the present debate on corporate income taxation in Belgium. Working Paper n 6/2004. EC (19) Schmidt- Faber, C. (2004): An implicit tax rate for non-financial corporations: definition and comparison with other tax indicator. Working Paper n 5/2004. EC (20) Wuoristo, R. (1996): Business Accounts Framework: Bank for the Accounts of Companies Harmonized.Statistics Finland (21) Bernd, G. Schmidt-Faber, C. (2001): Wie entwickeln sich die Gewinne in Deutschland? Gewinnaussagen von Bundesbank und Volkwirtschaftlicher Gesamtrechnung im Vergleich. Deutsches Institut für Wirtschaftforschung. Sonderheft 171. Berlin (22) Lodin, V.-O. Gammie M. (2001): Home state taxation. IBFD publications, Amsterdam (23) Finkenzeller, M. Spengel, C. (2004): Measuring of the effective levels of company taxation int he new member States: A quantitative analysis. Working Paper n 7/2004. EC (24) IMF (2005): Magyarország A évi szakértői látogatás. A Nemzetközi Valutaalap delegációjának előzetes megállapításai. Washington D.C., szeptember 21. (25) Veres I. (1995): Tűnő terhek. Figyelő szeptember 28. (26) Lay Cs. Tóth P. (2003): A vállalkozások adó- és járulékterhelése, és a főbb járulékterhek változásának hatásvizsgálata. GKM Budapest (27) Bessenyei G. Franyóné Ormándi M. Fülöp A. Garai E. Hollósi K. Juhász E. Kotlár Z. Nagy K. Reményi G. (2005): Az EU-tagállamok adózása. SALDO Kiadó, Budapest (28) Ruszin Zs. (2006): Különadó társas és más vállalkozások esetében. Adófórum, Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft., Budapest (29) Udovecz G. (2005): A magyar agrárgazdaság az Európai Unióban. Készült az Agrárgazdasági Kutató Intézetben az FVM megbízásából. Budapest (30) Kapronczai I. Korondiné Dobolyi E. (2006): Jövedelem: a fejlődés kulcsa. Magyar Mezőgazdaság 61. évf. 2. sz. (31) Somogyi B. (2005): Az osztrák mezőgazdaság 10 éve az Európai Unióban. Burgenlandi Agrárkamara, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár, Mosonmagyaróvár, június 16. (32) Sawicka, J. (2006): Enterprises as "players" of rural development. Rural Pro course. Cracow 13. May. 2006

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft 441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak

Részletesebben

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel

Részletesebben

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.

Észrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt. 2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira

Részletesebben

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása Az MNB programok támogatásával bekövetkező jelentős hazai állampapírpiaci hozamcsökkenés, és a GDP-arányos

Részletesebben

Adópolitika és jogalkotás 2018

Adópolitika és jogalkotás 2018 Adópolitika és jogalkotás 2018 IZER Norbert Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 28. Az adóelvonás szintje még mindig magasabb a régiós versenytársainknál A GDP arányos adóelvonás

Részletesebben

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)

Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban) 199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg

GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg IV. PÉCSI PÉNZÜGYI NAPOK A társasági adó reformjának lehetőségei Dr. Vágyi Ferenc Róbert egyetemi docens MOKLASZ alelnök Pécs, 2010. március 31. 1 GDP, hiány, adósság, kamatteher, elsődleges egyenleg Statisztikai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 191-192 Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék 2012/2013. II. félév 72-83 Miről lesz szó?

Részletesebben

Prof. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben

Prof. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben Prof. Dr. Katona Tamás A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben A statisztikáról sugárzott kép a közgazdászképzésben A Statisztika módszertani tudományként szerepel

Részletesebben

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft

1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. III. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 2018. III. negyedévének

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

Működőtőke-befektetések Adatok és tények

Működőtőke-befektetések Adatok és tények Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,

Részletesebben

Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7.

Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága. Veszprém, november 7. Előadó: Dégi Zoltán igazgató NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága Veszprém, 2017. november 7. VESZPRÉM MEGYE 2016. TOP 100+200 Amiről szó lesz.. 1 TOP 100+200 elemzés 2 Kedvezmények 3 Adóbevételek

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthely Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezető Dr. habil. Major Iván egyetemi tanár

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,

Részletesebben

Válságkezelés Magyarországon

Válságkezelés Magyarországon Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Panelbeszélgetés szeptember 8. MKT Vándorgyűlés, Eger. Nagy Márton Alelnök, Magyar Nemzeti Bank

Panelbeszélgetés szeptember 8. MKT Vándorgyűlés, Eger. Nagy Márton Alelnök, Magyar Nemzeti Bank Panelbeszélgetés Nagy Márton Alelnök, Magyar Nemzeti Bank MKT Vándorgyűlés, Eger 2017. szeptember 8. Forgatókönyv 5 témakör érintése Témánként 1-1 kérdés felvetése a helyzetet bemutató diák után A témákat

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Belső piaci eredménytábla

Belső piaci eredménytábla Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak

Részletesebben

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban

Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2014

Konjunktúrajelentés 2014 Konjunktúrajelentés 0 A Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 0. Konjunktúra felmérésének eredményei 0. április. Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0.0.. Résztvevők 0 Magyar felmérés: résztvevő

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti

Részletesebben

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban.

Konjunktúrajelentés 2016 A DUIHK 22. Konjunktúra-felmérésének eredményei. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés A felmérés számokban. Konjunktúrajelentés 1 A DUIHK. Konjunktúra-felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 1. április. 1 DUIHK Konjunktúrajelentés 1 A felmérés számokban 1 ország kérdés 2 résztvevő. adat

Részletesebben

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR

4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése. % Millió EUR 4.számú melléklet A Visegrádi országok mezőgazdasági termelése Megnevezés Csehország Lengyelország 1998 1999 1998 1999 Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % Millió EUR % kibocsátás 2933 100 12191 100

Részletesebben

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI

A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A TÁRSASÁGI ADÓ BEVALLÁST BENYÚJTÓ VÁLLALKOZÁSOK 2005. ÉVI ADÓZÁSÁNAK FŐBB JELLEMZŐI A gazdasági társaságok a 2005. i teljesítményeikről, mérlegadataikról, társasági és osztalékadó elszámolásukról - a

Részletesebben

Adópolitika és Jogalkotás

Adópolitika és Jogalkotás Adópolitika és Jogalkotás Kihívások és feladatok a jogalkotó szemével a 2018-as ART alapján IZER Norbert Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. szeptember 28. 1 Adócentralizáció Az adóelvonás

Részletesebben

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év

XIV. évfolyam, 1. szám, Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE év XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Statisztikai Jelentések NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE 2014. év Növényvédő szerek értékesítése Növényvédő szerek értékesítése XIV. évfolyam, 1. szám, 2015 Megjelenik évente

Részletesebben

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS

TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2019. I. FÉLÉV BUDAPEST 2019. AUGUSZTUS Tartalom Összefoglaló... 2 Részletes elemzések... 3 1. Az értékesítés nettó árbevételének változása

Részletesebben

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető

Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége Dr. Nagy Ádám főosztályvezető 2018.12.05. Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap

Részletesebben

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.

Részletesebben

1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz:

1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! Vázlatos válasz: ESSZÉ KÉRDÉSEK AZ ADÓZÁS I. CÍMŰ TÁRGY VIZSGÁJÁHOZ 1. Jellemezze a fejlett országok adórendszerének kialakulást, a főbb adónemeket és azok viszonyát! 1) az egységes adórendszerek több mint száz év során

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk

Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Piackutatás versenytárs elemzés

Piackutatás versenytárs elemzés Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban

Részletesebben

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018

GFK VÁSÁRLÓERŐ. GfK 2018 GfK Vásárlóerő-tanulmány 2018 GFK VÁSÁRLÓERŐ Módszertan A vásárlóerő az adólevonások utáni, egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A tanulmány megadja az éves vásárlóerő

Részletesebben

L 165 I Hivatalos Lapja

L 165 I Hivatalos Lapja Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében

Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Az önadózó magánszemélyek 2004. évi jövedelmei és adózása Vas megyében A magánszemélyeknek az előző évet érintő személyi jövedelemadó bevallásukat ebben az évben 2005. május 20-ig kellett

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról

I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról FORMANYOMTATVÁNY A KÉRELMEZŐ IGAZGATÓSÁG FELHASZNÁLÁSÁRA (FAKULTATÍV) I. INFORMÁCIÓKÉRÉS szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalók transznacionális rendelkezésre bocsátásáról a munkavállalók szolgáltatások

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I.

Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására. 2014/2015. II. félév ADÓZÁS I. Példák a személyi jövedelemadó kiszámítására 2014/2015. II. félév Hol tartunk? Természetbeni juttatások Adók és közterhek Ingóság értékesítése Árfolyamnyereség Kamat Osztalék Miről lesz szó? Példák a bér

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában

Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 27 tagországában Pán-európai közvéleménykutatás a foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozóan Reprezentatív eredmények az Európai Unió 2 tagországában Eredményeket tartalmazó csomag az EU2 és Magyarország

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31.

Richter Csoport hó I. félévi jelentés július 31. Richter Csoport 2014. I. félévi jelentés 2014. július 31. Összefoglaló 2014. I. félév Konszolidált árbevétel: -5,3% ( ), -1,7% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban

Részletesebben

A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE

A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE A KORMÁNYZATI ADÓPOLITIKA ÉS AZ ADÓHATÓSÁG FELADATRENDSZERE Izer Norbert Adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár 2016. SZEPTEMBER 30. Adócentralizáció A régióhoz képest még mindig

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei

Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei Berta Dávid: A személyi jövedelemadó csökkentésének előnyei A munkához kapcsolódó adóterhek 2010 óta érdemben csökkentek Magyarországon, azonban nemzetközi összehasonlításban még így is magasak. A magyar

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Bruttó hazai termék, IV. negyedév Közzététel: 11. március 11. Sorszám: 43. Következik: 11. március 11., Fogyasztói árak, 11. február Bruttó hazai termék, 1. IV. Magyarország bruttó hazai terméke 1 IV. ében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2018. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2018. május 17. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy

Részletesebben

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM a GDP százelékában a GDP százelékában százalék, % Százalék,

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adók és támogatások

PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Adók és támogatások PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR PÉNZÜGYI INTÉZETI TANSZÉK TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Adók és támogatások Akkreditált Iskolarendszerű Felsőfokú Szakképzés Gazdálkodási menedzserasszisztens és projektmenedzser

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai

Adózási alapismeretek 1. konzultáció. Az adótan alapjai Adózási alapismeretek 1. konzultáció Az adótan alapjai Az adótan feladata Adóelméleti összefüggések vizsgálata Jogszabályalkotás elősegítése Adóoptimalizálás Fizetendő adó meghatározása Az adótan tárgya

Részletesebben

Adódiplomácia avagy az EU áfium elleni orvosság

Adódiplomácia avagy az EU áfium elleni orvosság Sopron, 2011.10.07 Adódiplomácia avagy az EU áfium elleni orvosság Dr. Herich György elnök, Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete egy. docens, PTE KTK Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete +36-1/473-1039;

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben