Megvalósíthatósági tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Megvalósíthatósági tanulmány"

Átírás

1 Megvalósíthatósági tanulmány Keszthely történeti városközpontjának rehabilitációja és a gyalogos közlekedés tér rendszer kiterjesztése a fenntartható fejlődés tükrében Kiemelt Projekt június Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

2 1.1. Helyzetfelmérés A Nyugat-dunántúli Régió földrajzi elhelyezkedése Közép Európában: Az Európai Unió Közép-Európai térségében, a Bécs-Budapest-Zágráb vonzáskörzeteinek metszéspontjaiban fekszik a Nyugat-dunántúli Régió, s benne a Keszthely-Hévízi Kistérség. 1. ábra: A Nyugat-dunántúli Régió elhelyezkedése a Közép-európai térben A térképen is jól érzékelhető, hogy Keszthely szinte egyforma távolságra fekszik a fenti három nagy gazdasági politikai központtól. A Keszthely-Hévízi Kistérség a nagy agglomerációk ipari körzeteitől viszonylag távol, de közlekedési infrastruktúra tekintetében elégségesen közel fekszik ahhoz, hogy a gyógyításra, pihenésre, üdülésre, wellness- és hagyományos kulturális- szolgáltatásokra alkalmas természeti - társadalmi adottságaira alapozott gazdasági modellt alakítson ki. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

3 A Nyugat-dunántúli Régió turizmusa a Közép-európai összehasonlítás tükrében A város jelen projektje elválaszthatatlan a Nyugat-dunántúli Régió operatív programjában megfogalmazott operatív és specifikus céloktól. A tervezett fejlesztés földrajzi területének bemutatása során szükségessé válik a tágabb gazdaságföldrajzi környezet felvillantása a turisztika területén. Az Európai Unió tágabb környezetébe való beilleszkedés szükségszerű és így a szomszédos EU régiók turisztikai helyzetének figyelemmel kisérése elkerülhetetlenül fontos az összehasonlítás során. Erre két okból is szüksége van: o a pozitív szinergiák felismerése és fejlesztésükkel a komparatív előnyök kihasználása o a versenytársak ismerete, mely rámutat saját gyengeségeinkre A három szomszédos régió összehasonlítása: Néhány fontosabb gazdasági mutató összehasonlítása Ország, régió Terület, km² Népesség 1000 fő (2002) Teljes munka nélküliségi ráta, % Egy főre GDP PPS /fő Burgenland , Západné Slovensko , Nyugat-dunántúli Régió , A 3 régió összesen: , A magyarországi Nyugat-dunántúli Régió az egy főre jutó GDP termelésben középen helyezkedik el, Burgenlandhoz képest 27,7%-kal van elmaradva, de 32,2 %-kal magasabb e mutató a szlovákiai régiónál. Ország, régió Egy főre jutó GDP az EU25 átlagában % Szolgáltatások súlya a GDP-ben % Foglalkoztatási arány % Burgenland 83,0 64,0 54,7 Západné Slovensko 45,0 52,9 50,2 Nyugat-dunántúli Régió 60,0 53,4 50,9 EU-25 tagállamok össz.: 100,0 69,8 51,4 A GDP előállítás tekintetében mindhárom régió az EU-25 átlaga alatt van. A gazdaság szerkezetére utal a szolgáltatások aránya, mely jól érzékelteti, hogy igen nagy a fejlődési lehetőség a szolgáltatások területén. Bár Magyarországon a Nyugat-dunántúli Régió fejlett ipari régiónak számít, ahol a korszerű ipar lendületesen fejlődik, de ez nem jelenti azt, hogy a Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

4 szolgáltatások lemaradása ezzel a ténnyel magyarázható lenne. A szolgáltatások fejlesztése (mely tipikusan munkaerő-igényes ágazat) jelentősen javíthatna a foglalkoztatási arányon is. A foglalkoztatási arányban mutatkozó lemaradás az extenzív növekedés lehetőségére is rámutat. Amennyiben az E-25 átlagos foglalkoztatási aránya érvényesülne, akkor legalább 5000 fő új munkába állásával lehetne számolni a Nyugat-dunántúli Régióban, s a szomszédos nyugat szlovákiai térségben is mintegy fő új munkaerő jelenhetne meg a szolgáltatási ágazatokban. Az idegenforgalom területén néhány összehasonlítható mutató helyzete: A kapacitás és teljesítmény alakulása: Ország, régió Kereskedelmi szálláshelyek száma db Férőhelyek száma db Vendégek száma, ezer fő Vendég éjszakák száma 1000 db Burgenland Západné Slovensko Nyugat-dunántúli Régió A 3 régió összesen: Kereskedelmi férőhelyek számának megoszlása Vendégéjszakák megoszlása a 3 régió között Burgenland 25% Burgen land 25% Nyugat-Dunántúl 43% Nyugat- Dunántúl 54% Západné Slovensko 21% Západné Slovensko 32% A kereskedelmi szálláshely kapacitásoknak több mint a fele a magyarországi régióban van Az eltöltött vendégéjszakák számából jelentősen kisebb a magyar régió részesedése A szálláshelyek szerkezete Burgenlandban és a Nyugat-dunántúli Régióban igen hasonló. Az összes férőhely fele szállodában és panzióban van, a kempingekben közel 40 %-a található, 5% körüli részaránnyal bír az üdülőházak aránya, s a maradék 5% meríti ki az egyéb magánszállás fogalmát. Szlovákiában csak szálloda és magánszállás szerepel a statisztikában, mely megnehezíti az összehasonlítást. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

5 A férőhely kihasználtság és intenzitás helyzete: Az adatok tanúsága szerint az egy szálláshelyre jutó férőhely közel kétszer nagyobb Magyarországon mint a szomszédos régiókban, mivel többnyire nagy szállodák (nagyüzemek) a jellemzői a magyar régiónak, ugyanakkor az egy férőhelyre jutó vendégek számát tekintve, illetve vendégéjszakák számát nézve, csak a 60%-os a magyarországi érték a szomszédos régiók adatának. A fenti megállapítás jól mutatja, hogy lehetséges és ugyanakkor szükséges is a programkínálat szélesítése, valamint a szolgáltatások fejlesztése, elsősorban amiatt, hogy ezáltal növekedjen a kapacitáskihasználás és az adott szálláshelyen eltöltött idő hossza. Ország, régió 1000 lakosra jutó kereskedelmi szállás férőhely Egy férőhelyre jutó vendégek száma Fő/férőhely Egy férőhelyre jutó vendég éjszaka Egy szálláshelyre jutó férőhely Egy szálláshelyre jutó vendég Burgenland 101,2 20,7 74,7 59, ,2 Západné Slovensko 12,4 26,6 115,6 50, ,9 Nyugat-dunántúli Régió 59,8 16,9 60,1 91, ,9 A 3 régió összesen: 35,3 19,9 75,3 70, , lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely, évben, a három szomszédos régióban Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

6 A Közép európai országok régióinak helyzete a kereskedelmi szálláshely sűrűség tekintetében, jól érzékelteti az idegenforgalom alapkapacitását jelentő kereskedelmi szállásférőhelyek esetében meglévő jelentős különbségeket. A Nyugat-dunántúli Régió a skála közepét foglalja el. Burgenlandban kétszer nagyobb, a Nyugat-szlovákiai Régióban, pedig csak fele akkora szálláskapacitás. A környező magyarországi régiók alacsonyabb szálláskapacitás adatokkal rendelkeznek, így ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a szlovákiai régió. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

7 A Dunántúli három régió turisztikai adatainak összehasonlítása Keszthely a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala megye keleti részén, a Balaton nyugati szegletében helyezkedik el. A Keszthelyi térségnek sajátossága, hogy több szempontból is határterületen fekszik, nevezetesen: o két régióhoz is tartozik egyszerre, úgymint a Nyugat-dunántúli Régióhoz, valamint a Balaton Fejlesztési Régióhoz, s jelentős tény az is, hogy Keszthely város része a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek. o a Dunántúlon lehatárolt három statisztikai-tervezési régió-pólus nagyvárosi központjaihoz (Győr, Pécs, Székesfehérvár) képest is Keszthely a három érintett régió közös határán fekszik. Keszthely-Hévíz A hosszú-távú Európai Uniós és az országos tervekben is megfogalmazott fejlesztési tervekben a közlekedési infrastruktúra mindhárom ága (vasút, közút, légi közlekedés) jól elérhető Keszthely kedvező földrajzi fekvésű városából, működik, s gyors fejlődésen megy át. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy a Keszthelyi térség a közúti hálózatok fókuszában helyezkedik el. Mind az észak-déli forgalomáramlás, mind a délnyugat-északkelet irányú forgalom érinti a kistérséget. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

8 Keszthely városa a Balaton nyugati térségének a legfontosabb többfunkciós települése, mely méltán viseli a Balaton fővárosa címet. A következő ábrán a légi kikötő igen kedvező fekvését lehet jól érzékelni: Sármelléken, néhány kilóméterre Keszthelytől, jelentős nemzetközi légiforgalom kibontakozása tapasztalható. Nagy európai fapados légitársaságok desztinációs pontja Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

9 települt ide. Mindez azt eredményezi, hogy az Európai Unió távolabbi országaiból is egyre növekvő vendégforgalomra lehet számítani, természetesen erre fel is kell készülni. A kerékpáros turisztikai programok alapinfrastruktúrája a kerékpárút hálózat. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

10 Keszthely városa a kerékpárutak találkozási pontjában fekszik, s egyben nyugati végpontja a Balaton körüli kerékpárút gyűrűnek. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

11 A dunántúli régiók néhány fontos gazdasági mutatójának összehasonlítása Ország, régió Terület, Km² Népesség 1000 fő (2002) Teljes munka Egy főre GDP nélküliségi PPS /fő ráta, % Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl , A Dunántúl összesen: , A terület és a népesség tekintetében a három dunántúli régió közel hasonló nagyságrendet képvisel. A gazdasági teljesítményt kifejező egy főre jutó GDP tekintetében, azonban már jelentős különbségek mutatkoznak közöttük. A Nyugat dunántúli Régióban a három régió átlagos értékénél 16%-kal magasabb a GDP/fő érték, s ez az érték 43 %-kal haladja meg a Dél-dunántúli Régió adatát. A munkanélküliség is a Nyugat dunántúli Régióban a legkisebb. Az alábbi táblázat GDP/fő viszonylatában mutatja a három vizsgált régió helyzetét az EU-25 tagállamának átlagos érték adataihoz viszonyítva. Jól látható, hogy a három dunántúli régió nagyjából az EU-25 tagállamok teljesítményének csak a felét nyújtja ezen a téren. A szolgáltatási szektor aránya a gazdasági szerkezetére utal minden gazdaságban. Az EU-25 tagállamának átlagában a szolgáltatások adják a GDP 69,8 %-át. E tekintetben mindhárom régió erősen elmarad az EU-25 tagállamokétól. Az éllovasnak tűnő Dél-dunántúli Régió is csak annak köszönheti a relatív magasabb részarányú mutatót, hogy ipara jelentősen leépült. A foglalkoztatottsági ráta az EU-25 tagállamának átlagában 51,4 %-ot tesz ki. A foglalkoztatottsági ráta EU-25 tagállamainak átlagára történő felnövelése, mindhárom régióban, az extenzív fejlesztések lehetőségére hívja fel a figyelmet. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szomszédos szlovákiai régióban e foglalkoztatási mutató elérése esetén fővel több munkaerő dolgozna, akkor igen jelentős jövőbeni változásokra hívja fel a figyelmet mindez. A Nyugat dunántúli Régió esetében ez azt jelenti, hogy a jelenleg foglalkoztatott munkaerő-állomány mintegy 46%-át kitevő új munkaerő forrás van a régió közvetlen szomszédságában. Ország, régió Egy főre jutó GDP az EU25 átlagában % Szolgáltatások súlya a GDP-ben % Foglalkoztatási arány % Közép-Dunántúl 53,0 52,3 51,8 Nyugat-Dunántúl 60,0 53,4 50,9 Dél-Dunántúl 42,0 62,1 43,8 A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának és teljesítményének helyzete: Az idegenforgalom alapinfrastruktúráját a kereskedelmi szálláshelyek képezik. A kapacitások esetében elmondható, hogy a három dunántúli régióban egyenletes a megoszlásuk, mind a szálláshelyek számát, mind a férőhelyeket tekintve. A vendégszám és a vendégéjszakák mutatói azonban már a Nyugat dunántúli Régió előnyét mutatják. Az alábbi táblázat és ábrái érzékeltetik, hogy a vendégéjszakák esetében a Nyugat-dunántúli Régió értékadatainak aránya 10%-kal meghaladja az utána következő régió adatait, s a vendégek száma is 34%-kal magasabb a másik két régióénál. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

12 Ország, régió Kereskedelmi szálláshelyek száma db Férőhelyek száma db Vendégek száma, ezer fő Vendégéjszakák száma 1000 db Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl A Dunántúl összesen: A kereskedelmi szálláshelyek száma a 3 dunántúli régióban A vendégéjszakák száma a 3 dunántúli régióban Dél- Dunántúl 36% Közép- Dunántúl 32% Dél- Dunántúl 30% Közép- Dunántúl 28% Nyugat- Dunántúl 32% Nyugat- Dunántúl 42% A vendéglátóhelyek kapacitásának szerkezete a Nyugat- és a Dél- Dunántúlon hasonló, hisz a e két régióban a férőhelyek több mint 40%-a szállodában, és panzióban van, s pusztán csak 1/3 aránnyal bír a kemping férőhelyek aránya. A Közép-dunántúli Régióban a szállodai és a kemping férőhelyek aránya fordított, 40% a kemping és 34% a szálloda, ill. panzió részaránya. A vendégéjszakák száma, mint egyfajta sajátos teljesítménymutató, arra világít rá, hogy a szállodák és panziók döntő súllyal szerepelnek vendégek tartózkodási idejének meghatározásában. A Közép Dunántúlon az összes vendégéjszaka 47%-át, a Nyugat Dunántúlon 78%-át, s a Dél-Dunántúlon a vendégek itt töltött idejük 64%-át töltötték szállodában, panzióban. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

13 Az egy férőhelyen eltöltött vendégéjszakák száma Ország, régió Összesen Szállodában, panzióban Kempingben Üdülő házban Egyéb szállás helyen Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl A Dunántúl összesen: A fajlagos mutatók markánsan érzékeltetik, hogy a Nyugat-dunántúli Régió termelékenységi előnye a szállodákkal teremtődött meg. A szállodák és panziók az igényesebb vendégkört megfelelő színvonalon tudják kihasználni, akik több időt tudnak ezeken a helyeken tölteni, s költési hajlandóságuk is magasabb az átlagénál. E vendégkör az idegenforgalmi termékkör sokszínűségére, a kulturális- és gazdasági szolgáltatásokra, valamint az igénybevehető wellness szolgáltatásokra is sokkal igényesebb Keszthely és térségének elhelyezkedése és szerepe a régióban 8. ábra Kereskedelem és turizmus kistérségi jellemzői A város jelen projektje elválaszthatatlan a Nyugatdunántúli Régió operatív programjában megfogalmazott operatív és specifikus céloktól. A tervezett fejlesztés földrajzi területének bemutatása azt igényli, hogy a tágabb gazdaságföldrajzi környezet is kerüljön bemutatásra a turisztika területén is. Az ábra a NYDOP ból került kivágásra, s jól érzékelteti a Keszthelyi Kistérség helyzetét. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulást 27 település alkotja. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

14 Keszthely városa kettős szerepkört tölt be a térségben, e kettős funkciót jól jelzi, hogy a város és közvetlen térsége két régióhoz is tartozik, a Nyugat-dunántúli Régióhoz és a Balaton Régióhoz. E kettős szerepkör következtében kiemelt jelentőségű turisztikai érdeklődés fókuszában áll a város. Keszthely városa a turisták kedvelt találkozóhelye, s mind földrajzi fekvését, s mind gazdasági adottságait, továbbá kultúrtörténeti múltját tekintve is méltán a Balaton-part nyugati fővárosának tekintendő. A gazdaság-földrajzi adottságok A város közigazgatásilag hármas tagoltságú belterületi részből (Keszthely, Kertváros és Fenékpuszta) áll. A várost jellemző általános adatok: Területe: Ebből belterület: Lakosság: Lakásszám: Társas vállalkozások száma: Egyéni vállalkozók száma: Hatályos üzletek száma: ha m ha m fő db db db db Keszthely város a Közép-Kelet Európához tartozó Magyarország nyugati tájegységének a Dunántúlnak a középső részén helyezkedik el. A város és környéke a Nyugat-dunántúli Régió tagjához, Zala megyéhez tartozik. Zala megye az ország dinamikusan feltörekvő részeihez tartozik. Az átlagosnál gyorsabb fejlődés a kedvező földrajzi adottságokra és modernizációs folyamatok megerősödésére vezethető vissza. A város a Keszthelyi-medencében fekszik, északról a Keszthelyi hegység, keletről a Balaton, délről a Kis-Balaton, nyugatról pedig a Zalai-dombság határolja. A térség éghajlata kedvező, a csapadék meghaladja a 600 mm-t, a napos órák száma is igen kedvező. Az uralkodó szélirány az északnyugati. Az éghajlat kontinentális, de a mediterrántérség közelsége sokszor A térség ökológiai egyensúlyára mindig is nagy hangsúlyt fektettek, így a vidék természeti értékekben igen gazdag, mely jelentős turisztikai vonzerőt képvisel. A Balaton és a Kis-Balaton közelsége, a természetvédelmi területek megóvása, az élővizek tisztasága, a hőforrásokban és gyógyvizekben való gazdagság, az adottságoknak megfelelő területfejlesztés irányába mozdította el a térség fejlődését. Így került a minőségi turizmus a fejlesztési törekvések fókuszába. A térség közlekedési helyzete igen kedvező, mivel a város az ország egyik jelentős nyugatmagyarországi közlekedési csomópontja, hiszen a város határában érkezik a Balatonhoz a Nyugat-európai autópályákról ide érkező forgalom a soproni és hegyeshalmi határátkelőhelyek felől. Innen nyílik csatlakozás a Balatont övező útgyűrűhöz, valamint az északkeleti-délnyugati irányban a Dunántúlt átszelő M7-es autópályára, mely már majdnem a határig megépült. A közlekedési csomópont jelleg adottságainak kihasználása akkor tudna a gazdasági-modernizációs folyamatokkal összhangban megvalósulni, ha a város és környéke, mint a Balaton- és környékéhez tartozó üdülőövezet, pihenést és kikapcsolódást tudna nyújtani, mind az áthaladni szándékozó, mind pedig az itt pihenni vágyó turisták számára. Ebből következik, hogy a közlekedés rendszerét, információs hálózatát, infrastruktúrájának fejlesztését kell szinkronba hozni a turisták jelenlegi és jövőben várható latens igényeivel, így Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

15 a város- és környezetének fejlődése számára a közlekedési rendszer kulcsfontosságú fejlesztési kérdéssé vált. A tervezett projekt a közlekedési rendszer hosszabb távú modernizálásának egyik alap pillérét képezi, de e folyamatnak csak egyik elemét képezi, de a projekt jelentős mértékben hozzájárul a város stratégiai céljának megvalósításához, a minőségi turizmus kialakításához és a kisvállalkozók tevékenységének megerősítéséhez is. A környezet állapota A környezet állapotára jellemző mutatószámok közé sorolható a levegőtisztaság, a zajártalom, a rendelkezésre álló vízbázis tisztasága, a felszíni vizek tisztasága és természetes tisztulása, a szennyvizek kezelése, a szemétgyűjtés és szemét elhelyezés rendszere, szelektált hulladékgyűjtés térnyerése, hulladékfeldolgozás, az erózió elleni védelem, az erdők és a természetvédelmi területek megóvása, a megújuló környezet kímélő energiák részarányának folyamatos növelése. A város a helyi védelem alá vont természeti értékeinek, területeinek megőrzésére külön kiemelt figyelmet fordít. Keszthely városa a jelentős Balaton-partra érkező közúti forgalom miatt levegőjét tekintve jelentős terhelésnek van kitéve, de a nagyobb zöldterületek közelsége, a Balaton klímája, valamint a kedvező északnyugati szélirány viszonylag tisztán tartja a város levegőjét. A forgalom okozta zajártalom jelentős ugyan, de még csak bizonyos időszakonként éri el a veszélyesnek tartott megszabott környezetvédelmi határértéket. A közlekedési rendszer racionalizálásával a zajártalom megfelelően kordában tartható. A város a vízellátó bázisát a nyirádi karsztvíz képezi. Az ivóvíz ellátás tartósan megoldott és minősége is megfelelő. A környékről felszínre hozott gyógyvizek visszapótlása a törvényi szabályozás miatt megoldott, így a környezetet a kiemelt gyógyvizek hiánya nem rombolja. Az élővizek tisztasága, a nádasok jelenléte, a Balaton-part csatornázottsága megfelelő és feltétlen előrelépést jelent a korábbi évek hiányosságaihoz képest. A szennyvíztelep kapacitása megfelel a kívánalmaknak. A város területén jól megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, a város területén rendszeres a szemétgyűjtés és a rendszerelvű szemételhelyezés is megoldott az EU normáknak megfelelően. A környezet értékeinek megőrzésében nagy szerepe van a környezetkímélő és megújuló energiaforrások térnyerésének. E környezettudatos tervezett cselekedetek egyike a korszerű tömegközlekedési eszközök bevezetése is, melynek keretében környezetbarát, villamos energiával működő korszerű villamosokkal oldódik meg hosszabb távon Keszthely és Hévíz, valamint a belváros nagyszabású közlekedési igénye. A napos órák száma, valamint a kedvező éghajlat lehetővé teszik hosszabb távon az alternatív energiaforrások használatát, a geotermikus energia és napenergia hasznosítását. A vízellátásért a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Nyugat-balatoni Üzemigazgatósága felelős. A szolgáltatott vízmennyiség m 3 /nap, a víz 90 %-a Nyirádról érkezik (karsztvíz), a fennmaradó 10 %-ot a kisebb, fúrt kutak adják. A helyi ivóvízhálózat hossza 96 km, a lakosság közel 100 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott. Fejlesztés nem szükséges, fontos a szolgáltatás szinten tartása, a karbantartás, mivel a hálózat nagy része elöregedett. Emiatt sok a csőtörés és az útfelbontás. Sürgős lenne az elavult hálózat ütemezett cseréje, felújítása, mely jelenleg minimális mértékben valósul meg. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

16 Szennyvízkezelés: szennyvízcsatornával való ellátottság 95 %-os, a kiépített szennyvízcsatorna hossza 87 km, ami kielégítő mértéket jelent a város esetében. A szennyvíz gravitációs rendszeren - átemelők és nyomóvezetékek közbeiktatásával - jut el a m 3 /nap kapacitással rendelkező szennyvíztelepre. A szennyvíz kezelése 3 fokozatban történik, a foszfortalanítás is megoldott. Cél a 100 %-os ellátottsági arány elérése. A szippantott szennyvíz mennyisége nem számottevő, elhelyezése Alsópáhokon történik. Csapadékvíz elhelyezés: A városban csapadékvíz-elvezető rendszer működik, melynek fontosabb paraméterei a következők: a nyílt csatornák hossza 76, 8 km, a zárt csatornák (csővezeték) hossza cca. 38 km, továbbá 3 db záportározóval is rendelkezik a város. A vízelvezető rendszer és a záportározók által befogadott víztisztítás után a Balatonba kerül. A tisztítás három lépés-ben történik: ülepítés, rácsos szűrés, nádszűrő. A külterületek vízelvezetésének megoldása a város hosszú távú fejlesztési programjában is szerepel 20 km hosszúságú vízelvezető rendszer megépítése között. Az útfelújítások mentén elkészültek az út-árkok tisztítása is, de a Balaton parton 15,5 ezer m3-es újabb záportározó megépítésére van szükség. Zöldterületek fenntartása: Keszthely város belterületén található zöldterületek fenntartása kiemelt feladatot képez az önkormányzat számára. A főleg közterületen elhelyezkedő zöldterületek magukba foglalják többek között a füves területeket (660 ezer m2), virágosított felületeket (2700 m2), utcai fasorokat, közterek-parkok kavicsos felületű sétányait (33 ezer m2), valamint köztéri játszótereket (22 db) egyaránt. Ide tartozik továbbá a Balaton-part közelében elhelyezkedő mintegy 7 hektáros Helikon park, amely a 90-es évek végén elvégzett rekonstrukciónak köszönhetően a város egyik legfontosabb pihenő övezetét képezi. A fenntartással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat tulajdonában lévő Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. látja el, éves szinten mintegy 100 millió Ft-os költségvetéssel, melyből színvonalasan megoldható a város zöldterületeinek rendben tartása. Környezeti feltételek alakulása: Keszthely város gazdasági programjában kiemelt szerepet kapott a természeti és épített környezet megóvása, fejlesztése. Fontos a környezetvédelem társadalmi elfogadásának növelése, partnerség a lakossággal, a civil szféra részvételének és szerepének növelése a környezeti állapot megőrzésében. A térségben keletkező szilárd és folyékony települési hulladék, szelektív gyűjtése és korszerű kezelése nagyobb részt már megoldott. A hulladékgazdálkodás fejlesztése a zalabéri üzemeltetésű nagytérségi hulladékgazdálkodási projekthez kapcsolódó városi fejlesztések elemeit tartalmazza. Folyamatban van a szelektív gyűjtés technikai feltételeinek fejlesztése, az újrahasznosítás feltételeinek megteremtése, melyek az ISPA projektből adódó feladatok, melyek a következőkben összegezhetők: korszerű, környezetkímélő és gazdaságos hulladékgyűjtés, kezelés és ártalmatlanítás. A műszaki- infrastruktúra helyzete A város és térsége megfelelően ellátott villamos-energiával, gázenergiával és vezetékes ivóvíz hálózattal. Ugyancsak megoldott a városban csatornázottság és a szennyvíztisztítás is. A város tagja a korszerű térségi összefogáson alapuló szemétgyűjtő rendszernek. A telekommunikációs hálózat kiépült. A városi közművezetékek tervszerű ütemezés mellett felújításra szorulnak. A város közel teljeskörű közművel való ellátása korszerű városi működést tesz lehetővé Keszthely városa számára. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

17 Közlekedés: Keszthely köszönhetően a Balaton és Hévíz közelségének gazdaságilag és idegenforgalmilag a közepesen fejlett városok köréből kiemelkedik, inkább a fejlettebb városok közé sorolható. A gazdasági teljesítőképesség nagymértékben meghatározza a közlekedés helyzetét, amely részben az országos úthálózattal való kapcsolatát részben pedig a közlekedésszervezést foglalja magába. A légi közlekedés: Keszthelytől 9 km-re lévő Sármelléki Fly Balaton repülőtér az ország legfontosabb regionális státuszú és jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőtere. A repülőtér 2006-ban időszakos charter vagy állandó járatokkal összesen 8 légitársaság15 desztinációját szolgálta ki. A Cape Clear Aviation Kft ban 2,6 milliárd forintot költött fejlesztésre, amely nemcsak a járatok számának növekedését, hanem a felszíni szolgáltatások bővülését is (pld. új utas váró) eredményezte. A vízi közlekedés: Vízi közlekedésre a Balaton kínál lehetőséget elsősorban idegenforgalmi célú utazásokra, ami a nyári forgalomban jelentős, színesíti a város utazási alternatíváit. Keszthely jelenleg egy közforgalmú kikötővel és egy kereskedelmi vitorlás kikötővel is rendelkezik, melyek üzemeltetése és karbantartása a BAHART feladatát képezi. A vasúti közlekedés: Jelentős a vasúti közlekedés személyszállítási funkciója, a 26/a. vonal közvetlen érintésével, amely lehetőséget biztosít közvetlen budapesti, bécsi, nyíregyházi, pécsi utazásra. A közúti közlekedés: Az országos közúthálózat három jelentősebb (kétszámjegyű) úttal érintett, a 71-es, 75, 76-os főút, amelyek közül a 71-es átvezetése jelent problémát elsősorban a Hévízi úti lakosság szempontjából. A város belső úthálózata jónak mondható, a 86 km-ből szinte 100 % aszfalt vagy beton burkolatú. A város közútjai folyamatos felújításra szorulnak, az elmúlt 3 évben a teljes úthálózat 20 %-a új burkolatot kapott. A város egyik legnagyobb problémája a megfelelő parkolóterületek hiánya és általában a parkolási helyzet megoldatlansága. A jelenleg tervezett projekt ezen a területen jelentős előrelépést fog eredményezni, hiszen a főtéren nagyobb kapacitású, szociális helyiségekkel ellátott felszín alatti parkoló fog épülni, ugyanakkor a város több frekventált pontján is megfelelő elhelyezést nyernek a parkolni szándékozó gépkocsik. Élénkülőben van a kerékpáros közlekedés, az elmúlt időszakban 15 km kerékpárút épült, mely csatlakozik a Balaton körüli kerékpárúthoz illetve annak része. Forgalomszervezés: A városban a járműforgalom növekedése átszervezést igényel, aminek vezérlőelve a történelmi belváros tehermentesítése, külső körgyűrűk kialakításával. Indokolt a sétáló övezet bővítése, és a tömegközlekedési útvonal módosítása. Keszthely Város Önkormányzata a feladatok szakszerű megoldása érdekében elkészíttette a város közlekedési koncepcióját, melynek megvalósítása a város pénzügyi lehetőségeitől függ. A tömegközlekedés korszerű megoldására tervezik a Hévíz-Keszthely közötti villamos vonal megépítését, mely a belváros forgalmát is lebonyolítaná. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

18 A humán- infrastruktúra helyzete A táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt öt évben a lakosság létszáma tendenciaszerű csökkenést mutat. Az alábbi táblázatban a születési-és halálozási adatok, valamint a városból való be- és kiköltözési adatok találhatók meg. Év Lakosságszám fő fő fő fő fő Év Lakóhellyel rendelkezők az év elején Születés (fő) Beköltözés (fő) Halálozás (fő) Elköltözés (fő) Növekedés, fogyás (fő) Forrás: KSH Az adatok alapján megállapítható, hogy évtől kezdődően egészen évig a születések száma csökkent a városban. A beköltözések évről- évre változóak, mellyel szemben a kiköltözések száma magas és folyamatosan emelkedik. A halálozási számadatok is ingadozóak. A demográfiai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. Korösszetétel Év 0-18 év év év 80 év felett , Forrás: KSH A város a 0-18 éves korosztályban rendkívül alacsony számot jelez. Magas a év közötti korosztály létszáma. A 60 év felettiek száma a lakosság körülbelül ¼-ed részét teszi ki. A számadatokból megállapítható, hogy a felnövekvő és a éves korosztály száma Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

19 folyamatosan csökken. Ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma fokozatosan emelkedik, így a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, mely tény a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. Munkaerőpiac általános jellemzői Keszthely város gazdaságszerkezete viszonylag egyoldalú, a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok nem jellemzőek. Keszthely városából hiányoznak a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs parkok. Keszthely városban évben a regisztrált állást keresők száma Hónap Fő % Január 953 6,94 Február 974 7,09 Március 923 6,75 Április 830 6,07 Május 651 4,76 Június 568 4,15 Július 554 4,05 Augusztus 569 4,16 Szeptember 631 4,61 Október 679 4,96 November 871 6,37 December 868 6,34 Az előző táblázat adataiból kiderül, hogy a regisztrált állást keresők vonatkozásában is jellemző a szezonalítás. Az első és negyedik negyedévben a legmagasabb a regisztrált állást keresők száma. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja a leginkább. E korcsoporton belül magas a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik szezonon kívül alig tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók is fokozottan érintettek a munkanélküliség területén. A Zala Megyei Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltsége a több lábon állás érdekében az őszi és téli hónapokban különböző képzéseket indít a regisztrált állást keresők számának csökkentése érdekében. Az erőforrások számbavétele A város és környezet kiváló természeti adottságokkal rendelkező terület. A Keszthelyi hegység keményfában gazdag lombos erdőkkel fedett terület. A keményfa a Zala megyei bútorgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Általában az erdők közelében letelepült asztalosműhelyek sokféle termékkel látják el az üdülőövezetet. A hegyekben kitermelt mészkőkincs az épülő autópályák nélkülözhetetlen alapanya. A Balaton és Kis-Balaton térségének nádasai, védett növényei és állatai, s maga a környezet páratlan ökológiai kincset jelentenek ebben az eliparosodott világban. A vidék nemcsak élővizekben, hanem termálvizekben, hőforrásokban és gyógyvizekben is igen gazdag területnek számít. Európa és a világ számos országából sokan keresnek itt sikeresen gyógyulást különféle bajaikra. A Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

20 környék kiváló termőterülete a gyümölcsösöknek és zöldségféléknek, melyek jelentős szerepet játszanak a vendéglátásban. A domboldalak lankáin még megtalálható a korábban hagyományosnak tekintett legeltető szarvasmarha tartás is. A meghatározó erőforrás az ember vendéglátás területén általában megfelelő szaktudással, de legalább is nagy szakmai gyakorlattal rendelkezik Közművelődés Keszthely önálló színházzal és kongresszusi központtal rendelkezik. A város jelentős múzeumoknak ad otthont : a Balatoni Múzeumnak, a Helikon Kastélymúzeumnak, a Georgikon Majormúzeumnak, valamint ezeken túl még számos kisebb múzeum és kiállítóterem található meg a városban. A színház a kongresszusi központ a kulturális élet központja a városban, ahol széles programválasztékkal szervezik a város igényes kulturális programjait. A turizmus helyzete A város gazdasági életének alapja a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások. A Nyugatdunántúli Régióban az idegenforgalmi szolgáltató tengely a Sopron Keszthely vonal mentén elhelyezkedő kistérségekből áll. A Keszthely-Hévízi Kistérség is az idegenforgalmi szolgáltatások magas részarányával tűnik ki a többi kistérség közül. A Balaton-part, Hévíz, Zalakaros kisugárzása révén a kereskedelmi szállásférőhelyek 44%-a Zala megyében található. Az ország szállodai férőhelyeinek 10 %-át, a Nyugat-dunántúli Régión belül találhatjuk meg, ennek pedig közel 60%-át a Zala megyében kialakított szállodai férőhelyek adják. A gyógy-turisztikai adottságok mellett a régió nagyon jó lehetőségekkel rendelkezik az kulturális- és örökségturizmus, valamint konferencia-, öko- és kerékpáros-turizmus fejlesztésére. Ezek a turisztikai termékek kiválóan egészíthetik ki a régióba, - elsősorban gyógy- és termál-turizmus miatt-, többnyire hosszabb időre érkező vendégek számára, a turisztikai programok kínálatát, egyúttal növelhetik az idegenforgalmi minőségi szolgáltatások színvonalát is. A turizmus a települések jelentős részénél kulcsfontosságú húzó gazdasági ágazatként jelentkezik. Négyféle turizmus létezik a térségben: az első a Keszthely-Hévíz társulás balatoni tömegturizmusa élen Keszthellyel a második Hévíz gyógy-turizmusa, a harmadik a nyugodt környezetre vágyók ill. a direkt ilyen céllal ide utazók célpontja a Tátika-Rezi Régió falusi turizmusa, a negyedik a Kis-Balaton térségében természetjáró, madárvilág-néző, horgász-vadász öko-turizmus. A térség sajátos arculatú kirándulóövezet, emiatt sok természetjáró keresi fel e vidéket. Az erdőkben kiépített utak és nyiladékok lehetővé teszik a túrák lebonyolítását. Tátika és a Rezi várhegyre kijelölt turistaösvények vezetnek, s jól megközelíthetőek a kilátóhelyek is. Majdnem mindegyik településen foglalkoznak szobakiadással. A térség hagyományos úti céljai, a Badacsony, a keszthelyi Festetics-kastély, a Sümegi vár, valamint a zalaszántói Sztupa, mind méltán erősítik a térség turisztikai vonzerejét. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 013 2011. július Rev.01 Page 1 of 8 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben