Megvalósíthatósági tanulmány

Átírás

1 Megvalósíthatósági tanulmány Keszthely történeti városközpontjának rehabilitációja és a gyalogos közlekedés tér rendszer kiterjesztése a fenntartható fejlődés tükrében Kiemelt Projekt június Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

2 1.1. Helyzetfelmérés A Nyugat-dunántúli Régió földrajzi elhelyezkedése Közép Európában: Az Európai Unió Közép-Európai térségében, a Bécs-Budapest-Zágráb vonzáskörzeteinek metszéspontjaiban fekszik a Nyugat-dunántúli Régió, s benne a Keszthely-Hévízi Kistérség. 1. ábra: A Nyugat-dunántúli Régió elhelyezkedése a Közép-európai térben A térképen is jól érzékelhető, hogy Keszthely szinte egyforma távolságra fekszik a fenti három nagy gazdasági politikai központtól. A Keszthely-Hévízi Kistérség a nagy agglomerációk ipari körzeteitől viszonylag távol, de közlekedési infrastruktúra tekintetében elégségesen közel fekszik ahhoz, hogy a gyógyításra, pihenésre, üdülésre, wellness- és hagyományos kulturális- szolgáltatásokra alkalmas természeti - társadalmi adottságaira alapozott gazdasági modellt alakítson ki. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

3 A Nyugat-dunántúli Régió turizmusa a Közép-európai összehasonlítás tükrében A város jelen projektje elválaszthatatlan a Nyugat-dunántúli Régió operatív programjában megfogalmazott operatív és specifikus céloktól. A tervezett fejlesztés földrajzi területének bemutatása során szükségessé válik a tágabb gazdaságföldrajzi környezet felvillantása a turisztika területén. Az Európai Unió tágabb környezetébe való beilleszkedés szükségszerű és így a szomszédos EU régiók turisztikai helyzetének figyelemmel kisérése elkerülhetetlenül fontos az összehasonlítás során. Erre két okból is szüksége van: o a pozitív szinergiák felismerése és fejlesztésükkel a komparatív előnyök kihasználása o a versenytársak ismerete, mely rámutat saját gyengeségeinkre A három szomszédos régió összehasonlítása: Néhány fontosabb gazdasági mutató összehasonlítása Ország, régió Terület, km² Népesség 1000 fő (2002) Teljes munka nélküliségi ráta, % Egy főre GDP PPS /fő Burgenland , Západné Slovensko , Nyugat-dunántúli Régió , A 3 régió összesen: , A magyarországi Nyugat-dunántúli Régió az egy főre jutó GDP termelésben középen helyezkedik el, Burgenlandhoz képest 27,7%-kal van elmaradva, de 32,2 %-kal magasabb e mutató a szlovákiai régiónál. Ország, régió Egy főre jutó GDP az EU25 átlagában % Szolgáltatások súlya a GDP-ben % Foglalkoztatási arány % Burgenland 83,0 64,0 54,7 Západné Slovensko 45,0 52,9 50,2 Nyugat-dunántúli Régió 60,0 53,4 50,9 EU-25 tagállamok össz.: 100,0 69,8 51,4 A GDP előállítás tekintetében mindhárom régió az EU-25 átlaga alatt van. A gazdaság szerkezetére utal a szolgáltatások aránya, mely jól érzékelteti, hogy igen nagy a fejlődési lehetőség a szolgáltatások területén. Bár Magyarországon a Nyugat-dunántúli Régió fejlett ipari régiónak számít, ahol a korszerű ipar lendületesen fejlődik, de ez nem jelenti azt, hogy a Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

4 szolgáltatások lemaradása ezzel a ténnyel magyarázható lenne. A szolgáltatások fejlesztése (mely tipikusan munkaerő-igényes ágazat) jelentősen javíthatna a foglalkoztatási arányon is. A foglalkoztatási arányban mutatkozó lemaradás az extenzív növekedés lehetőségére is rámutat. Amennyiben az E-25 átlagos foglalkoztatási aránya érvényesülne, akkor legalább 5000 fő új munkába állásával lehetne számolni a Nyugat-dunántúli Régióban, s a szomszédos nyugat szlovákiai térségben is mintegy fő új munkaerő jelenhetne meg a szolgáltatási ágazatokban. Az idegenforgalom területén néhány összehasonlítható mutató helyzete: A kapacitás és teljesítmény alakulása: Ország, régió Kereskedelmi szálláshelyek száma db Férőhelyek száma db Vendégek száma, ezer fő Vendég éjszakák száma 1000 db Burgenland Západné Slovensko Nyugat-dunántúli Régió A 3 régió összesen: Kereskedelmi férőhelyek számának megoszlása Vendégéjszakák megoszlása a 3 régió között Burgenland 25% Burgen land 25% Nyugat-Dunántúl 43% Nyugat- Dunántúl 54% Západné Slovensko 21% Západné Slovensko 32% A kereskedelmi szálláshely kapacitásoknak több mint a fele a magyarországi régióban van Az eltöltött vendégéjszakák számából jelentősen kisebb a magyar régió részesedése A szálláshelyek szerkezete Burgenlandban és a Nyugat-dunántúli Régióban igen hasonló. Az összes férőhely fele szállodában és panzióban van, a kempingekben közel 40 %-a található, 5% körüli részaránnyal bír az üdülőházak aránya, s a maradék 5% meríti ki az egyéb magánszállás fogalmát. Szlovákiában csak szálloda és magánszállás szerepel a statisztikában, mely megnehezíti az összehasonlítást. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

5 A férőhely kihasználtság és intenzitás helyzete: Az adatok tanúsága szerint az egy szálláshelyre jutó férőhely közel kétszer nagyobb Magyarországon mint a szomszédos régiókban, mivel többnyire nagy szállodák (nagyüzemek) a jellemzői a magyar régiónak, ugyanakkor az egy férőhelyre jutó vendégek számát tekintve, illetve vendégéjszakák számát nézve, csak a 60%-os a magyarországi érték a szomszédos régiók adatának. A fenti megállapítás jól mutatja, hogy lehetséges és ugyanakkor szükséges is a programkínálat szélesítése, valamint a szolgáltatások fejlesztése, elsősorban amiatt, hogy ezáltal növekedjen a kapacitáskihasználás és az adott szálláshelyen eltöltött idő hossza. Ország, régió 1000 lakosra jutó kereskedelmi szállás férőhely Egy férőhelyre jutó vendégek száma Fő/férőhely Egy férőhelyre jutó vendég éjszaka Egy szálláshelyre jutó férőhely Egy szálláshelyre jutó vendég Burgenland 101,2 20,7 74,7 59, ,2 Západné Slovensko 12,4 26,6 115,6 50, ,9 Nyugat-dunántúli Régió 59,8 16,9 60,1 91, ,9 A 3 régió összesen: 35,3 19,9 75,3 70, , lakosra jutó kereskedelmi szállásférőhely, évben, a három szomszédos régióban Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

6 A Közép európai országok régióinak helyzete a kereskedelmi szálláshely sűrűség tekintetében, jól érzékelteti az idegenforgalom alapkapacitását jelentő kereskedelmi szállásférőhelyek esetében meglévő jelentős különbségeket. A Nyugat-dunántúli Régió a skála közepét foglalja el. Burgenlandban kétszer nagyobb, a Nyugat-szlovákiai Régióban, pedig csak fele akkora szálláskapacitás. A környező magyarországi régiók alacsonyabb szálláskapacitás adatokkal rendelkeznek, így ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a szlovákiai régió. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

7 A Dunántúli három régió turisztikai adatainak összehasonlítása Keszthely a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala megye keleti részén, a Balaton nyugati szegletében helyezkedik el. A Keszthelyi térségnek sajátossága, hogy több szempontból is határterületen fekszik, nevezetesen: o két régióhoz is tartozik egyszerre, úgymint a Nyugat-dunántúli Régióhoz, valamint a Balaton Fejlesztési Régióhoz, s jelentős tény az is, hogy Keszthely város része a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek. o a Dunántúlon lehatárolt három statisztikai-tervezési régió-pólus nagyvárosi központjaihoz (Győr, Pécs, Székesfehérvár) képest is Keszthely a három érintett régió közös határán fekszik. Keszthely-Hévíz A hosszú-távú Európai Uniós és az országos tervekben is megfogalmazott fejlesztési tervekben a közlekedési infrastruktúra mindhárom ága (vasút, közút, légi közlekedés) jól elérhető Keszthely kedvező földrajzi fekvésű városából, működik, s gyors fejlődésen megy át. Az alábbi ábra azt szemlélteti, hogy a Keszthelyi térség a közúti hálózatok fókuszában helyezkedik el. Mind az észak-déli forgalomáramlás, mind a délnyugat-északkelet irányú forgalom érinti a kistérséget. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

8 Keszthely városa a Balaton nyugati térségének a legfontosabb többfunkciós települése, mely méltán viseli a Balaton fővárosa címet. A következő ábrán a légi kikötő igen kedvező fekvését lehet jól érzékelni: Sármelléken, néhány kilóméterre Keszthelytől, jelentős nemzetközi légiforgalom kibontakozása tapasztalható. Nagy európai fapados légitársaságok desztinációs pontja Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

9 települt ide. Mindez azt eredményezi, hogy az Európai Unió távolabbi országaiból is egyre növekvő vendégforgalomra lehet számítani, természetesen erre fel is kell készülni. A kerékpáros turisztikai programok alapinfrastruktúrája a kerékpárút hálózat. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

10 Keszthely városa a kerékpárutak találkozási pontjában fekszik, s egyben nyugati végpontja a Balaton körüli kerékpárút gyűrűnek. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

11 A dunántúli régiók néhány fontos gazdasági mutatójának összehasonlítása Ország, régió Terület, Km² Népesség 1000 fő (2002) Teljes munka Egy főre GDP nélküliségi PPS /fő ráta, % Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl , A Dunántúl összesen: , A terület és a népesség tekintetében a három dunántúli régió közel hasonló nagyságrendet képvisel. A gazdasági teljesítményt kifejező egy főre jutó GDP tekintetében, azonban már jelentős különbségek mutatkoznak közöttük. A Nyugat dunántúli Régióban a három régió átlagos értékénél 16%-kal magasabb a GDP/fő érték, s ez az érték 43 %-kal haladja meg a Dél-dunántúli Régió adatát. A munkanélküliség is a Nyugat dunántúli Régióban a legkisebb. Az alábbi táblázat GDP/fő viszonylatában mutatja a három vizsgált régió helyzetét az EU-25 tagállamának átlagos érték adataihoz viszonyítva. Jól látható, hogy a három dunántúli régió nagyjából az EU-25 tagállamok teljesítményének csak a felét nyújtja ezen a téren. A szolgáltatási szektor aránya a gazdasági szerkezetére utal minden gazdaságban. Az EU-25 tagállamának átlagában a szolgáltatások adják a GDP 69,8 %-át. E tekintetben mindhárom régió erősen elmarad az EU-25 tagállamokétól. Az éllovasnak tűnő Dél-dunántúli Régió is csak annak köszönheti a relatív magasabb részarányú mutatót, hogy ipara jelentősen leépült. A foglalkoztatottsági ráta az EU-25 tagállamának átlagában 51,4 %-ot tesz ki. A foglalkoztatottsági ráta EU-25 tagállamainak átlagára történő felnövelése, mindhárom régióban, az extenzív fejlesztések lehetőségére hívja fel a figyelmet. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a szomszédos szlovákiai régióban e foglalkoztatási mutató elérése esetén fővel több munkaerő dolgozna, akkor igen jelentős jövőbeni változásokra hívja fel a figyelmet mindez. A Nyugat dunántúli Régió esetében ez azt jelenti, hogy a jelenleg foglalkoztatott munkaerő-állomány mintegy 46%-át kitevő új munkaerő forrás van a régió közvetlen szomszédságában. Ország, régió Egy főre jutó GDP az EU25 átlagában % Szolgáltatások súlya a GDP-ben % Foglalkoztatási arány % Közép-Dunántúl 53,0 52,3 51,8 Nyugat-Dunántúl 60,0 53,4 50,9 Dél-Dunántúl 42,0 62,1 43,8 A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának és teljesítményének helyzete: Az idegenforgalom alapinfrastruktúráját a kereskedelmi szálláshelyek képezik. A kapacitások esetében elmondható, hogy a három dunántúli régióban egyenletes a megoszlásuk, mind a szálláshelyek számát, mind a férőhelyeket tekintve. A vendégszám és a vendégéjszakák mutatói azonban már a Nyugat dunántúli Régió előnyét mutatják. Az alábbi táblázat és ábrái érzékeltetik, hogy a vendégéjszakák esetében a Nyugat-dunántúli Régió értékadatainak aránya 10%-kal meghaladja az utána következő régió adatait, s a vendégek száma is 34%-kal magasabb a másik két régióénál. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

12 Ország, régió Kereskedelmi szálláshelyek száma db Férőhelyek száma db Vendégek száma, ezer fő Vendégéjszakák száma 1000 db Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl A Dunántúl összesen: A kereskedelmi szálláshelyek száma a 3 dunántúli régióban A vendégéjszakák száma a 3 dunántúli régióban Dél- Dunántúl 36% Közép- Dunántúl 32% Dél- Dunántúl 30% Közép- Dunántúl 28% Nyugat- Dunántúl 32% Nyugat- Dunántúl 42% A vendéglátóhelyek kapacitásának szerkezete a Nyugat- és a Dél- Dunántúlon hasonló, hisz a e két régióban a férőhelyek több mint 40%-a szállodában, és panzióban van, s pusztán csak 1/3 aránnyal bír a kemping férőhelyek aránya. A Közép-dunántúli Régióban a szállodai és a kemping férőhelyek aránya fordított, 40% a kemping és 34% a szálloda, ill. panzió részaránya. A vendégéjszakák száma, mint egyfajta sajátos teljesítménymutató, arra világít rá, hogy a szállodák és panziók döntő súllyal szerepelnek vendégek tartózkodási idejének meghatározásában. A Közép Dunántúlon az összes vendégéjszaka 47%-át, a Nyugat Dunántúlon 78%-át, s a Dél-Dunántúlon a vendégek itt töltött idejük 64%-át töltötték szállodában, panzióban. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

13 Az egy férőhelyen eltöltött vendégéjszakák száma Ország, régió Összesen Szállodában, panzióban Kempingben Üdülő házban Egyéb szállás helyen Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl A Dunántúl összesen: A fajlagos mutatók markánsan érzékeltetik, hogy a Nyugat-dunántúli Régió termelékenységi előnye a szállodákkal teremtődött meg. A szállodák és panziók az igényesebb vendégkört megfelelő színvonalon tudják kihasználni, akik több időt tudnak ezeken a helyeken tölteni, s költési hajlandóságuk is magasabb az átlagénál. E vendégkör az idegenforgalmi termékkör sokszínűségére, a kulturális- és gazdasági szolgáltatásokra, valamint az igénybevehető wellness szolgáltatásokra is sokkal igényesebb Keszthely és térségének elhelyezkedése és szerepe a régióban 8. ábra Kereskedelem és turizmus kistérségi jellemzői A város jelen projektje elválaszthatatlan a Nyugatdunántúli Régió operatív programjában megfogalmazott operatív és specifikus céloktól. A tervezett fejlesztés földrajzi területének bemutatása azt igényli, hogy a tágabb gazdaságföldrajzi környezet is kerüljön bemutatásra a turisztika területén is. Az ábra a NYDOP ból került kivágásra, s jól érzékelteti a Keszthelyi Kistérség helyzetét. A Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulást 27 település alkotja. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

14 Keszthely városa kettős szerepkört tölt be a térségben, e kettős funkciót jól jelzi, hogy a város és közvetlen térsége két régióhoz is tartozik, a Nyugat-dunántúli Régióhoz és a Balaton Régióhoz. E kettős szerepkör következtében kiemelt jelentőségű turisztikai érdeklődés fókuszában áll a város. Keszthely városa a turisták kedvelt találkozóhelye, s mind földrajzi fekvését, s mind gazdasági adottságait, továbbá kultúrtörténeti múltját tekintve is méltán a Balaton-part nyugati fővárosának tekintendő. A gazdaság-földrajzi adottságok A város közigazgatásilag hármas tagoltságú belterületi részből (Keszthely, Kertváros és Fenékpuszta) áll. A várost jellemző általános adatok: Területe: Ebből belterület: Lakosság: Lakásszám: Társas vállalkozások száma: Egyéni vállalkozók száma: Hatályos üzletek száma: ha m ha m fő db db db db Keszthely város a Közép-Kelet Európához tartozó Magyarország nyugati tájegységének a Dunántúlnak a középső részén helyezkedik el. A város és környéke a Nyugat-dunántúli Régió tagjához, Zala megyéhez tartozik. Zala megye az ország dinamikusan feltörekvő részeihez tartozik. Az átlagosnál gyorsabb fejlődés a kedvező földrajzi adottságokra és modernizációs folyamatok megerősödésére vezethető vissza. A város a Keszthelyi-medencében fekszik, északról a Keszthelyi hegység, keletről a Balaton, délről a Kis-Balaton, nyugatról pedig a Zalai-dombság határolja. A térség éghajlata kedvező, a csapadék meghaladja a 600 mm-t, a napos órák száma is igen kedvező. Az uralkodó szélirány az északnyugati. Az éghajlat kontinentális, de a mediterrántérség közelsége sokszor A térség ökológiai egyensúlyára mindig is nagy hangsúlyt fektettek, így a vidék természeti értékekben igen gazdag, mely jelentős turisztikai vonzerőt képvisel. A Balaton és a Kis-Balaton közelsége, a természetvédelmi területek megóvása, az élővizek tisztasága, a hőforrásokban és gyógyvizekben való gazdagság, az adottságoknak megfelelő területfejlesztés irányába mozdította el a térség fejlődését. Így került a minőségi turizmus a fejlesztési törekvések fókuszába. A térség közlekedési helyzete igen kedvező, mivel a város az ország egyik jelentős nyugatmagyarországi közlekedési csomópontja, hiszen a város határában érkezik a Balatonhoz a Nyugat-európai autópályákról ide érkező forgalom a soproni és hegyeshalmi határátkelőhelyek felől. Innen nyílik csatlakozás a Balatont övező útgyűrűhöz, valamint az északkeleti-délnyugati irányban a Dunántúlt átszelő M7-es autópályára, mely már majdnem a határig megépült. A közlekedési csomópont jelleg adottságainak kihasználása akkor tudna a gazdasági-modernizációs folyamatokkal összhangban megvalósulni, ha a város és környéke, mint a Balaton- és környékéhez tartozó üdülőövezet, pihenést és kikapcsolódást tudna nyújtani, mind az áthaladni szándékozó, mind pedig az itt pihenni vágyó turisták számára. Ebből következik, hogy a közlekedés rendszerét, információs hálózatát, infrastruktúrájának fejlesztését kell szinkronba hozni a turisták jelenlegi és jövőben várható latens igényeivel, így Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

15 a város- és környezetének fejlődése számára a közlekedési rendszer kulcsfontosságú fejlesztési kérdéssé vált. A tervezett projekt a közlekedési rendszer hosszabb távú modernizálásának egyik alap pillérét képezi, de e folyamatnak csak egyik elemét képezi, de a projekt jelentős mértékben hozzájárul a város stratégiai céljának megvalósításához, a minőségi turizmus kialakításához és a kisvállalkozók tevékenységének megerősítéséhez is. A környezet állapota A környezet állapotára jellemző mutatószámok közé sorolható a levegőtisztaság, a zajártalom, a rendelkezésre álló vízbázis tisztasága, a felszíni vizek tisztasága és természetes tisztulása, a szennyvizek kezelése, a szemétgyűjtés és szemét elhelyezés rendszere, szelektált hulladékgyűjtés térnyerése, hulladékfeldolgozás, az erózió elleni védelem, az erdők és a természetvédelmi területek megóvása, a megújuló környezet kímélő energiák részarányának folyamatos növelése. A város a helyi védelem alá vont természeti értékeinek, területeinek megőrzésére külön kiemelt figyelmet fordít. Keszthely városa a jelentős Balaton-partra érkező közúti forgalom miatt levegőjét tekintve jelentős terhelésnek van kitéve, de a nagyobb zöldterületek közelsége, a Balaton klímája, valamint a kedvező északnyugati szélirány viszonylag tisztán tartja a város levegőjét. A forgalom okozta zajártalom jelentős ugyan, de még csak bizonyos időszakonként éri el a veszélyesnek tartott megszabott környezetvédelmi határértéket. A közlekedési rendszer racionalizálásával a zajártalom megfelelően kordában tartható. A város a vízellátó bázisát a nyirádi karsztvíz képezi. Az ivóvíz ellátás tartósan megoldott és minősége is megfelelő. A környékről felszínre hozott gyógyvizek visszapótlása a törvényi szabályozás miatt megoldott, így a környezetet a kiemelt gyógyvizek hiánya nem rombolja. Az élővizek tisztasága, a nádasok jelenléte, a Balaton-part csatornázottsága megfelelő és feltétlen előrelépést jelent a korábbi évek hiányosságaihoz képest. A szennyvíztelep kapacitása megfelel a kívánalmaknak. A város területén jól megoldott a szelektív hulladékgyűjtés, a város területén rendszeres a szemétgyűjtés és a rendszerelvű szemételhelyezés is megoldott az EU normáknak megfelelően. A környezet értékeinek megőrzésében nagy szerepe van a környezetkímélő és megújuló energiaforrások térnyerésének. E környezettudatos tervezett cselekedetek egyike a korszerű tömegközlekedési eszközök bevezetése is, melynek keretében környezetbarát, villamos energiával működő korszerű villamosokkal oldódik meg hosszabb távon Keszthely és Hévíz, valamint a belváros nagyszabású közlekedési igénye. A napos órák száma, valamint a kedvező éghajlat lehetővé teszik hosszabb távon az alternatív energiaforrások használatát, a geotermikus energia és napenergia hasznosítását. A vízellátásért a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Nyugat-balatoni Üzemigazgatósága felelős. A szolgáltatott vízmennyiség m 3 /nap, a víz 90 %-a Nyirádról érkezik (karsztvíz), a fennmaradó 10 %-ot a kisebb, fúrt kutak adják. A helyi ivóvízhálózat hossza 96 km, a lakosság közel 100 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott. Fejlesztés nem szükséges, fontos a szolgáltatás szinten tartása, a karbantartás, mivel a hálózat nagy része elöregedett. Emiatt sok a csőtörés és az útfelbontás. Sürgős lenne az elavult hálózat ütemezett cseréje, felújítása, mely jelenleg minimális mértékben valósul meg. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

16 Szennyvízkezelés: szennyvízcsatornával való ellátottság 95 %-os, a kiépített szennyvízcsatorna hossza 87 km, ami kielégítő mértéket jelent a város esetében. A szennyvíz gravitációs rendszeren - átemelők és nyomóvezetékek közbeiktatásával - jut el a m 3 /nap kapacitással rendelkező szennyvíztelepre. A szennyvíz kezelése 3 fokozatban történik, a foszfortalanítás is megoldott. Cél a 100 %-os ellátottsági arány elérése. A szippantott szennyvíz mennyisége nem számottevő, elhelyezése Alsópáhokon történik. Csapadékvíz elhelyezés: A városban csapadékvíz-elvezető rendszer működik, melynek fontosabb paraméterei a következők: a nyílt csatornák hossza 76, 8 km, a zárt csatornák (csővezeték) hossza cca. 38 km, továbbá 3 db záportározóval is rendelkezik a város. A vízelvezető rendszer és a záportározók által befogadott víztisztítás után a Balatonba kerül. A tisztítás három lépés-ben történik: ülepítés, rácsos szűrés, nádszűrő. A külterületek vízelvezetésének megoldása a város hosszú távú fejlesztési programjában is szerepel 20 km hosszúságú vízelvezető rendszer megépítése között. Az útfelújítások mentén elkészültek az út-árkok tisztítása is, de a Balaton parton 15,5 ezer m3-es újabb záportározó megépítésére van szükség. Zöldterületek fenntartása: Keszthely város belterületén található zöldterületek fenntartása kiemelt feladatot képez az önkormányzat számára. A főleg közterületen elhelyezkedő zöldterületek magukba foglalják többek között a füves területeket (660 ezer m2), virágosított felületeket (2700 m2), utcai fasorokat, közterek-parkok kavicsos felületű sétányait (33 ezer m2), valamint köztéri játszótereket (22 db) egyaránt. Ide tartozik továbbá a Balaton-part közelében elhelyezkedő mintegy 7 hektáros Helikon park, amely a 90-es évek végén elvégzett rekonstrukciónak köszönhetően a város egyik legfontosabb pihenő övezetét képezi. A fenntartással kapcsolatos feladatokat az önkormányzat tulajdonában lévő Városüzemeltető Egyszemélyes Kft. látja el, éves szinten mintegy 100 millió Ft-os költségvetéssel, melyből színvonalasan megoldható a város zöldterületeinek rendben tartása. Környezeti feltételek alakulása: Keszthely város gazdasági programjában kiemelt szerepet kapott a természeti és épített környezet megóvása, fejlesztése. Fontos a környezetvédelem társadalmi elfogadásának növelése, partnerség a lakossággal, a civil szféra részvételének és szerepének növelése a környezeti állapot megőrzésében. A térségben keletkező szilárd és folyékony települési hulladék, szelektív gyűjtése és korszerű kezelése nagyobb részt már megoldott. A hulladékgazdálkodás fejlesztése a zalabéri üzemeltetésű nagytérségi hulladékgazdálkodási projekthez kapcsolódó városi fejlesztések elemeit tartalmazza. Folyamatban van a szelektív gyűjtés technikai feltételeinek fejlesztése, az újrahasznosítás feltételeinek megteremtése, melyek az ISPA projektből adódó feladatok, melyek a következőkben összegezhetők: korszerű, környezetkímélő és gazdaságos hulladékgyűjtés, kezelés és ártalmatlanítás. A műszaki- infrastruktúra helyzete A város és térsége megfelelően ellátott villamos-energiával, gázenergiával és vezetékes ivóvíz hálózattal. Ugyancsak megoldott a városban csatornázottság és a szennyvíztisztítás is. A város tagja a korszerű térségi összefogáson alapuló szemétgyűjtő rendszernek. A telekommunikációs hálózat kiépült. A városi közművezetékek tervszerű ütemezés mellett felújításra szorulnak. A város közel teljeskörű közművel való ellátása korszerű városi működést tesz lehetővé Keszthely városa számára. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

17 Közlekedés: Keszthely köszönhetően a Balaton és Hévíz közelségének gazdaságilag és idegenforgalmilag a közepesen fejlett városok köréből kiemelkedik, inkább a fejlettebb városok közé sorolható. A gazdasági teljesítőképesség nagymértékben meghatározza a közlekedés helyzetét, amely részben az országos úthálózattal való kapcsolatát részben pedig a közlekedésszervezést foglalja magába. A légi közlekedés: Keszthelytől 9 km-re lévő Sármelléki Fly Balaton repülőtér az ország legfontosabb regionális státuszú és jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító repülőtere. A repülőtér 2006-ban időszakos charter vagy állandó járatokkal összesen 8 légitársaság15 desztinációját szolgálta ki. A Cape Clear Aviation Kft ban 2,6 milliárd forintot költött fejlesztésre, amely nemcsak a járatok számának növekedését, hanem a felszíni szolgáltatások bővülését is (pld. új utas váró) eredményezte. A vízi közlekedés: Vízi közlekedésre a Balaton kínál lehetőséget elsősorban idegenforgalmi célú utazásokra, ami a nyári forgalomban jelentős, színesíti a város utazási alternatíváit. Keszthely jelenleg egy közforgalmú kikötővel és egy kereskedelmi vitorlás kikötővel is rendelkezik, melyek üzemeltetése és karbantartása a BAHART feladatát képezi. A vasúti közlekedés: Jelentős a vasúti közlekedés személyszállítási funkciója, a 26/a. vonal közvetlen érintésével, amely lehetőséget biztosít közvetlen budapesti, bécsi, nyíregyházi, pécsi utazásra. A közúti közlekedés: Az országos közúthálózat három jelentősebb (kétszámjegyű) úttal érintett, a 71-es, 75, 76-os főút, amelyek közül a 71-es átvezetése jelent problémát elsősorban a Hévízi úti lakosság szempontjából. A város belső úthálózata jónak mondható, a 86 km-ből szinte 100 % aszfalt vagy beton burkolatú. A város közútjai folyamatos felújításra szorulnak, az elmúlt 3 évben a teljes úthálózat 20 %-a új burkolatot kapott. A város egyik legnagyobb problémája a megfelelő parkolóterületek hiánya és általában a parkolási helyzet megoldatlansága. A jelenleg tervezett projekt ezen a területen jelentős előrelépést fog eredményezni, hiszen a főtéren nagyobb kapacitású, szociális helyiségekkel ellátott felszín alatti parkoló fog épülni, ugyanakkor a város több frekventált pontján is megfelelő elhelyezést nyernek a parkolni szándékozó gépkocsik. Élénkülőben van a kerékpáros közlekedés, az elmúlt időszakban 15 km kerékpárút épült, mely csatlakozik a Balaton körüli kerékpárúthoz illetve annak része. Forgalomszervezés: A városban a járműforgalom növekedése átszervezést igényel, aminek vezérlőelve a történelmi belváros tehermentesítése, külső körgyűrűk kialakításával. Indokolt a sétáló övezet bővítése, és a tömegközlekedési útvonal módosítása. Keszthely Város Önkormányzata a feladatok szakszerű megoldása érdekében elkészíttette a város közlekedési koncepcióját, melynek megvalósítása a város pénzügyi lehetőségeitől függ. A tömegközlekedés korszerű megoldására tervezik a Hévíz-Keszthely közötti villamos vonal megépítését, mely a belváros forgalmát is lebonyolítaná. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

18 A humán- infrastruktúra helyzete A táblázat alapján megállapítható, hogy az elmúlt öt évben a lakosság létszáma tendenciaszerű csökkenést mutat. Az alábbi táblázatban a születési-és halálozási adatok, valamint a városból való be- és kiköltözési adatok találhatók meg. Év Lakosságszám fő fő fő fő fő Év Lakóhellyel rendelkezők az év elején Születés (fő) Beköltözés (fő) Halálozás (fő) Elköltözés (fő) Növekedés, fogyás (fő) Forrás: KSH Az adatok alapján megállapítható, hogy évtől kezdődően egészen évig a születések száma csökkent a városban. A beköltözések évről- évre változóak, mellyel szemben a kiköltözések száma magas és folyamatosan emelkedik. A halálozási számadatok is ingadozóak. A demográfiai adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a halálozások és az elvándorlások száma minden évben meghaladja a születések és a beköltözések számát, vagyis a lakosságszám változásai elsősorban az elvándorlás és a halálozási arány növekedésének hatásait mutatják. Korösszetétel Év 0-18 év év év 80 év felett , Forrás: KSH A város a 0-18 éves korosztályban rendkívül alacsony számot jelez. Magas a év közötti korosztály létszáma. A 60 év felettiek száma a lakosság körülbelül ¼-ed részét teszi ki. A számadatokból megállapítható, hogy a felnövekvő és a éves korosztály száma Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

19 folyamatosan csökken. Ezzel szemben a 60 év feletti lakosok létszáma fokozatosan emelkedik, így a város lakossága fokozatosan öregszik. A gyermekkorú lakosság pedig egyre szűkülő alapot képez a korfán, mely tény a jövedelemtermelő és jövedelemfogyasztó népcsoportok létszáma közötti különbség további szélesedését vetíti előre. Munkaerőpiac általános jellemzői Keszthely város gazdaságszerkezete viszonylag egyoldalú, a turizmuson és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokon kívül más jellegű megélhetési források, ágazatok nem jellemzőek. Keszthely városából hiányoznak a gazdaság több lábon állásához szükséges korszerű és innovatív termelést biztosító üzemek, innovációs parkok. Keszthely városban évben a regisztrált állást keresők száma Hónap Fő % Január 953 6,94 Február 974 7,09 Március 923 6,75 Április 830 6,07 Május 651 4,76 Június 568 4,15 Július 554 4,05 Augusztus 569 4,16 Szeptember 631 4,61 Október 679 4,96 November 871 6,37 December 868 6,34 Az előző táblázat adataiból kiderül, hogy a regisztrált állást keresők vonatkozásában is jellemző a szezonalítás. Az első és negyedik negyedévben a legmagasabb a regisztrált állást keresők száma. A munkanélküliség problémája az általános iskolai és szakmunkás végzettséggel rendelkező 50 év feletti korosztályt sújtja a leginkább. E korcsoporton belül magas a vendéglátóiparban végzettek aránya, akik szezonon kívül alig tudnak elhelyezkedni. A kisgyermekes anyák és az építőiparban dolgozók is fokozottan érintettek a munkanélküliség területén. A Zala Megyei Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltsége a több lábon állás érdekében az őszi és téli hónapokban különböző képzéseket indít a regisztrált állást keresők számának csökkentése érdekében. Az erőforrások számbavétele A város és környezet kiváló természeti adottságokkal rendelkező terület. A Keszthelyi hegység keményfában gazdag lombos erdőkkel fedett terület. A keményfa a Zala megyei bútorgyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Általában az erdők közelében letelepült asztalosműhelyek sokféle termékkel látják el az üdülőövezetet. A hegyekben kitermelt mészkőkincs az épülő autópályák nélkülözhetetlen alapanya. A Balaton és Kis-Balaton térségének nádasai, védett növényei és állatai, s maga a környezet páratlan ökológiai kincset jelentenek ebben az eliparosodott világban. A vidék nemcsak élővizekben, hanem termálvizekben, hőforrásokban és gyógyvizekben is igen gazdag területnek számít. Európa és a világ számos országából sokan keresnek itt sikeresen gyógyulást különféle bajaikra. A Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u

20 környék kiváló termőterülete a gyümölcsösöknek és zöldségféléknek, melyek jelentős szerepet játszanak a vendéglátásban. A domboldalak lankáin még megtalálható a korábban hagyományosnak tekintett legeltető szarvasmarha tartás is. A meghatározó erőforrás az ember vendéglátás területén általában megfelelő szaktudással, de legalább is nagy szakmai gyakorlattal rendelkezik Közművelődés Keszthely önálló színházzal és kongresszusi központtal rendelkezik. A város jelentős múzeumoknak ad otthont : a Balatoni Múzeumnak, a Helikon Kastélymúzeumnak, a Georgikon Majormúzeumnak, valamint ezeken túl még számos kisebb múzeum és kiállítóterem található meg a városban. A színház a kongresszusi központ a kulturális élet központja a városban, ahol széles programválasztékkal szervezik a város igényes kulturális programjait. A turizmus helyzete A város gazdasági életének alapja a turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások. A Nyugatdunántúli Régióban az idegenforgalmi szolgáltató tengely a Sopron Keszthely vonal mentén elhelyezkedő kistérségekből áll. A Keszthely-Hévízi Kistérség is az idegenforgalmi szolgáltatások magas részarányával tűnik ki a többi kistérség közül. A Balaton-part, Hévíz, Zalakaros kisugárzása révén a kereskedelmi szállásférőhelyek 44%-a Zala megyében található. Az ország szállodai férőhelyeinek 10 %-át, a Nyugat-dunántúli Régión belül találhatjuk meg, ennek pedig közel 60%-át a Zala megyében kialakított szállodai férőhelyek adják. A gyógy-turisztikai adottságok mellett a régió nagyon jó lehetőségekkel rendelkezik az kulturális- és örökségturizmus, valamint konferencia-, öko- és kerékpáros-turizmus fejlesztésére. Ezek a turisztikai termékek kiválóan egészíthetik ki a régióba, - elsősorban gyógy- és termál-turizmus miatt-, többnyire hosszabb időre érkező vendégek számára, a turisztikai programok kínálatát, egyúttal növelhetik az idegenforgalmi minőségi szolgáltatások színvonalát is. A turizmus a települések jelentős részénél kulcsfontosságú húzó gazdasági ágazatként jelentkezik. Négyféle turizmus létezik a térségben: az első a Keszthely-Hévíz társulás balatoni tömegturizmusa élen Keszthellyel a második Hévíz gyógy-turizmusa, a harmadik a nyugodt környezetre vágyók ill. a direkt ilyen céllal ide utazók célpontja a Tátika-Rezi Régió falusi turizmusa, a negyedik a Kis-Balaton térségében természetjáró, madárvilág-néző, horgász-vadász öko-turizmus. A térség sajátos arculatú kirándulóövezet, emiatt sok természetjáró keresi fel e vidéket. Az erdőkben kiépített utak és nyiladékok lehetővé teszik a túrák lebonyolítását. Tátika és a Rezi várhegyre kijelölt turistaösvények vezetnek, s jól megközelíthetőek a kilátóhelyek is. Majdnem mindegyik településen foglalkoznak szobakiadással. A térség hagyományos úti céljai, a Badacsony, a keszthelyi Festetics-kastély, a Sümegi vár, valamint a zalaszántói Sztupa, mind méltán erősítik a térség turisztikai vonzerejét. Készítette: Cliens Kft Pécs, Rét u