AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT? AZ ISTEN TENYERÉBEN!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT? AZ ISTEN TENYERÉBEN!"

Átírás

1 Komlóska AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT? AZ ISTEN TENYERÉBEN! Esettanulmány Készítették: Jacsó Annamária Kispataki Csaba Vizkeleti Anna MSc hallgatók Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Miskolc, április 15.

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1 1. A helyi gazdaságfejlesztés 2 2. Helyzetelemzés Történelme Társadalmi környezet Természeti környezet A terület földrajzi helyzete Vízrajz, vízkészlet Növényszerkezet, művelési ágak Állatállomány Levegőtisztaság, környezeti ártalmak Turisztikai adottságok 8 3. Komlóska SWOT mátrixa 8 4. Fejlesztési lehetőségek Munkahelyteremtés Fejlesztési elképzelések Gazdasági környezet, finanszírozás Településmarketing 17 Összegzés 18 Felhasznált szakirodalom 20

3 ÁBRAJEGYZÉK 1. Helyi gazdaságfejlesztés folyamata 3 2. Helyi gazdaságfejlesztési eszközök 4 3. Komlóska elhelyezkedése 4 4. Komlóska népességének alakulása 6 5. Komlóska fejlesztésének célpiramisa A Zempléni Mintaprogram térsége Az adóparadicsom gazdasági előnyei Komlóskán Komlóska marketing célrendszere 17 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Komlóska népességének alakulása 5 2. Erdő ill. mezőgazdasági területi adatok 7 3. Állatállomány alakulása (db) 8 4. Stratégiai mátrix 12

4 Az ember mindaddig nem tesz erőfeszítést, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy ő is befolyásolhatja a fejlődést. Így megtanultam, hogy együtt kell működni az emberekkel, hogy ők maguk is láthassák: a dolgok megváltoztathatók. (Danilo Dolce) Forrás: Magyar Művelődési Intézet Közösségfejlesztési Osztálya BEVEZETÉS Dolgozatunkban Komlóskát, az önfenntartó ökofalut mutatjuk be, amely mintapéldája a kistelepülések megmaradásának, élni akarásának. Az a település, amelynek az állami költségvetésből visszajuttatott forrásai fokozatosan kiapadtak, állami dotáció híján saját lábukra kellett állni. Óriási összefogással, akarattal, leleménnyel, a lakóhelyükhöz való ragaszkodással sikerült a helyi gazdaságfejlesztést végrehajtaniuk. Nem véletlenül választottuk a fenti idézetet dolgozatunk mottójául. A település intézményrendszere, infrastrukturális hálózata, szociális ellátórendszere, természeti szépsége, és a vállalkozóbarát gazdasági környezete példa értékű. Mindez a közösség összetartó erejének, az egy célért tenni akaró szorgos embereknek és a település vezetőjének, illetve vezetőinek köszönhető. Terepgyakorlatunk során volt lehetőségünk személyesen is találkozni a település polgármesterével. Ekkor tájékozódhattunk a kezdeti nehézségekről, a helyi gazdaságfejlesztés megvalósításáról, az elért eredményekről, a sikerekről. Munkánk során megtapasztalhattuk az ott lakó közösség összefogását, erejét, amely képes volt megváltoztatni mindennapjaikat. Ez számunkra is új lendületet adott. Hitet, hogy területfejlesztőként kikerülve az egyetemről, ugyanilyen elszántsággal szakmai sikereket tudunk majd munkánkban elérni. Dolgozatunk megírásához a KSH adatait, valamint a rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkat, lezárult pályázatok, a jelenleg futó pályázatok anyagait használtuk fel. A kiegészítő dokumentációkból képet kaphattunk a hosszú távú fejlesztési elképzelésekről, a konkrét fejlesztési célokról. Az első fejezetben röviden összefoglaljuk a helyi gazdaságfejlesztés lényegét. A második fejezetben bemutatjuk Komlóska történelmét, társadalmi, gazdasági helyzetét. A harmadik fejezetben a helyzetfelmérés alapján összeállítottuk a település SWOT analízisét, illetve az alkalmazható stratégiai mátrixot, melynek alapján körvonalazódtak a fejlesztési lehetőségek, melyet a negyedik fejezetben foglaltunk össze. Ebben részletesen kitértünk a munkahelyteremtés lehetőségeire, a finanszírozás kérdésére, valamint az alkalmazható településmarketingre. Végül pedig összegeztük tapasztalatainkat. Célunk az, hogy Komlóska példája ösztönző lehet mindazon falvak részére, amelyek nagy nehézségek közepette élik meg a gazdasági válság kihívásait, településük forrásainak jelentős lecsökkenését. 1

5 1.A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS A hazai területfejlesztési gyakorlatban többnyire a külső erőforrásokra erősen támaszkodó fejlesztések kerültek előtérbe. Mára bebizonyosodott, hogy a létező problémákra gyakran nem lehet tartós, fenntartható megoldást találni tisztán külső erőforrások felhasználásával. A külső gazdasági, információs erőforrásokról szóló döntések a térségek közösségein kívül születnek meg, így nem mindig tudják reálisan felmérni és figyelembe venni a helyi közösség érdekeit, és a helyi közösségek a kitűzött célok melletti elköteleződését is alááshatják a térségükön kívül, (a bevonásuk nélkül) meghozott döntések. (Területfejlesztési füzetek o.) A helyi gazdaság az idevonatkozó szakirodalom szerint egy település, mikro-, vagy kistérség saját adottságai által motivált, ezeket az adottságokat fenntartható módon felhasználó, belső erőforrásainak mobilizálása által működtetett összehangolt akciók/tevékenységek, emberek, intézmények, anyagok, erőforrások és eljárások összessége. A helyi gazdaságfejlesztés (HGf) tudatos helyi közösségi beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlődés érdekében. (Lengyel Imre Regionális gazdaságfejlesztés 2010.) A helyi gazdaságfejlesztés legfontosabb jellemzői: helyi kezdeményezésre vagy annak bátorításával jön létre; helyi elköteleződéssel jellemezhető, azaz helyi szereplők (önkormányzat, vállalkozások, civil szervezetek és lakosság) együttműködésében, részvételével és érdekében valósul meg; elsősorban helyi eszközökre, belsőerőforrások felhasználására épít, a külsőeszközöknek és erőforrásoknak elsősorban átmeneti ösztönző szerepük van; autonóm, egyedi, helyhez illőmegoldásokat keres; a helyi közösség ellenőrzése mellett valósul meg; a helyi piac szervezésére irányul; a fejlesztett gazdasági tevékenység eredményei alapvetően helyben hasznosulnak; a gazdasági célok mellett helyi közösségi, társadalmi célokat vállal; önmagát építő folyamatként valósul meg, stratégiai szemlélettel. Hangsúlyozni kell, hogy a helyi gazdaságfejlesztés egy hosszú távú folyamat (1. ábra), amely az igények felismerésétől, az ötletek megfogalmazásától, majd a helyi gazdaságfejlesztési stratégiák közösségi részvétellel történő kidolgozásától kezdve, a programozáson és az egyes projektötletek generálásán keresztül a projektek megvalósításáig, valamint a tapasztalatok nyomon követéséig és azok visszacsatolásáig bezárólag számos szakaszból áll. Ideális esetben egy véget nem érő körfolyamatot alkot, amely a helyi szereplők számára egyben egy tanulási folyamat is. A keretében megvalósított akciók egymást kiegészítik, tovább építik, öngerjesztő módon segítve elő további fejlesztő akciók indítását. Ezáltal a helyi gazdaság folyamatosan bővül, alakul, a helyi adottságokhoz leginkább illeszkedő módon ágyazódik be környezetébe, alkalmazkodik a helyi és külső feltételekhez, mindeközben a helyi lakosság megélhetése, megfelelő életszínvonalának helyben való biztosítása hosszú távon (a környezettel összhangban, társadalmi konszenzussal, területi és pénzügyi szempontokat figyelembe véve) fenntartható módon történik. 2

6 Közösségfejlesztés Igények felismerése Ötlet megfogalmazása Stratégia kidolgozása Programozás Projektötlet generálása Projekt megvalósítása Tapasztalatok nyomon követése 1.ábra Helyi gazdaságfejlesztés folyamata Forrás: Saját szerkesztés A helyi fejlesztéssel kapcsolatos értelmezésekben három közös alapelem van (G.Fekete Éva 2005): a helyi szereplők bevonása, a helyi erőforrások befektetése, a helyi kontroll gyakorlása. A helyi gazdaságfejlesztési beavatkozások lehetnek kézzelfogható, fizikailag megjelenő beruházások, fejlesztések, valamint fizikai formában meg nem jelenő, szellemi beruházások is, például szemléletformálás, tudatosság növelése. Mindkét csoport szerves részét képezi a helyi gazdaság fejlesztésének, más-más tekintetben, de egyaránt szükségesek ahhoz, hogy az adott térség önmaga hozzájáruljon gazdasági lehetőségeinek megteremtéséhez, kiaknázásához, ezzel javuljon a helyi közösség társadalmi kohéziója, életszínvonala. Ideális esetben a fizikai és szellemi beruházások/fejlesztések optimális aránya valósul meg, nem pedig szűk keresztmetszetek keletkeznek. Nem elég például jó minőségű helyi termékeket előállítani és ezeknek értékesítési helyszíneket biztosítani, hanem szükség van e termékek helyi keresletének megteremtésére is. A tudatos fogyasztásra ösztönözve nem hagyható el a helyi lakosok szemléletének formálása sem (2. ábra). A helyi gazdaságfejlesztésnek számos pozitív hatása van, amelyek területfejlesztési és vidékfejlesztési jelentőséggel bírnak: helyi vállalkozói tevékenységet generál; munkahelymegőrző és teremtő szerepe van; mozgósítja a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót; a helyi erőforrások fenntartható használatához vezet; erősíti a helyi identitást és lokálpatriotizmust; 3

7 a település népesség-megtartó erejét növeli, élhetőségét javítja; megújítja a város-vidék kapcsolatokat. Helyi termék fejlesztés Helyi közösség fejlesztés Gazdasági együttműködések Szemléletformálás Helyi gazdaság Önkormányzat gazd. tevékenysége Helyi termékek promóció Pénzügyi jellegű intézkedések Helyi vállalkozás fejlesztés Szociális gazdaság kiépítése 2.ábra Helyi gazdaságfejlesztési eszközök Forrás: Saját szerkesztés Településfejlesztési füzetek o. alapján 2. HELYZETELEMZÉS 3. ábra Komlóska elhelyezkedése Forrás: tisztavizunk.hu 4

8 Komlóska a Történelmi Tokaji Borvidék északi határa és a Zempléni Tájvédelmi Körzet déli határa között helyezkedik el. Egy zárt természeti környezet, hegyekkel ölelt völgy, 3000 ha nagyságú a közigazgatási területe, rajta többségében erdők, szántóterületek, gyepterületek és gyümölcsösök találhatók. A település határában 59 forrás található, melyek a falun áthaladó patakot táplálják. Nincs átmenő forgalom, 50 kilométeres körzetben nincs vegyi üzem, egy teljesen steril öko gazdálkodásra kiválóan alkalmas terület. Jelenleg 312 fő lakja a települést Történelme II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban a gens fidelissima azaz a leghűségesebb nép jelzővel illeti a település lakosságát. Komlóska első írásos említése Már akkor a település határában állott Solymos vára, a birtokhoz tartozott a premontrei szerzetesrend temploma, a darnói apátság és már akkor aranyat bányásztak a településen. A vár ásatása során 5000 éves leleteket is találtak. A település irtvány település, az egybefüggő erdőterületeket vágták le és a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket művelésbe vonták a szántóterületekel és gyepterületekkel. Az 1900-as évek első felében közel 500 szürke marha legelt a határban és minden termő területet a helyi lakosság megművelt. Komlóska erdőbirtokossága a II. világháború után mintagazdaságként működött. Erdőszövetkezeti formára változtatták, mely továbbra is példás összefogásról tanúskodott. Sajnos 1948 után a községet felszámolásra ítélték, a lakosság jelentős részét kitelepítették, megszüntették a helyben lévő munkahelyeket, felszámolták a Tsz-t. Nem lehetett saját vezetése és gazdálkodása a községnek, nem lehetett új telkeket kialakítani, az 1000 lelkes lakosság így a rendszerváltozásra 500 fő alá csökkent Társadalmi környezet A rendszerváltozás időszakában, a térségben is megszűntek azok a munkahelyek, melyekbe autóbuszokkal szállították a komlóskaiakat, és így óriási méretű lett a munkanélküliség és tovább nőtt az elvándorlás. A lakosság számának alakulását az 1. táblázat, valamint a 4. ábra mutatja. Komlóska népességének alakulása 1. táblázat Év Fő Év Fő Forrás: Saját szerkesztés KSH adatok alapján 5

9 A lakosság elöregedett, a munkaképes lakosság nagy része munkanélküli lett, az egy főre jutó átlagjövedelem nem érte el az ,- Ft-ot. Az elmúlt évtizedekben a község legnagyobb eredménye a rendszerváltozáskor kivívott önrendelkezési jog, melynek eredménye, hogy Komlóska Község Önkormányzata megalakulhatott, ezáltal saját vezetése, polgármestere, képviselő-testülete és saját gazdálkodása lett től önálló Önkormányzata lett Komlóskának. Ez nagyon fontos volt a település számára, mert a rendszerváltás előtt, csak társközsége volt az Erdőhorváti és Háromhutai közös tanácsnak, helyi vezetése nem volt a településnek. A VB. Erdőhorvátiban működött. Nem jutott fejlesztésre a településen, elmaradtak a legszükségesebb beruházások is, leépítették a jól működő helyi szakcsoportot is. Az újonnan alakult önkormányzat vezetőinek, meg kellett teremtenie a működési feltételeket, újraéleszteni a települést. 4.ábra Komlóska népességének alakulása Forrás: 2.3. Természeti környezet A terület földrajzi helyzete A komlóskai medence a Kárpátok belső-vulkáni vonulatához tartozó Tokaj-Zemplénihegyvidék középtáj Háromhutai hegycsoport kistájcsoportjának önálló kistája. A medence átlagos tengerszint feletti magassága méter. A medencét keretező hegyek: északon a Barlang-hegy, a Tölgyes-bérc és a Mogyorós-tető, keleten a Borz-hegy, a Nagy-Papaj, délen a Hollós-tető és a Pusztavár, nyugaton a Szkalka. A peremhegyek méterrel 6

10 emelkednek a medence fölé.(kiss G ) A zárt mélyedés egyetlen kijáratát a Komlóska patak völgye jelenti Vízrajz, vízkészlet A medence területén fakadó források vize általában sok ásványi anyagot tartalmaz. A vulkáni utóműködéshez kötődő ércesedés okozza a vizek magas mangán és vas tartalmát. A Terület mészkő alapzatával hozható kapcsolatba a Bánya-forrás vizének kalcium-karbonát (CaCO3) tartalma. A Büdös-forrás vize - mint ahogy a neve is utal rá - kénhidrogént tartalmaz (Kulcsár L. 1956). A medence felszíni vizeit a Komlóska patak vezeti le. A Komlóskai - medence gazdag vízkészlettel rendelkezik, 59 forrást találunk a határban. Többsége gondozatlan, az állattartásnál a legeltetésnél volt jelentőségük, ma már ritkán használják, így elhanyagolt állapotban vannak, néhány kivétellel csekély a vízhozamuk. Több mint 100 ásott kút van a faluban, melyeknek csak 1/3-a iható, de ezek állapota is romlik, amióta kiépült az ivóvízhálózat. A víz szintje 1-8m mélységben található. A település vízrendszerét egy 110 méteres fúrt kút táplálja. Felszíni víztárózó nincs Komlóska határában, pedig szükséges lenne a záporvizek és a tavaszi hóolvadás szabályozására. Egy záportározó tervezése folyamatban van, a vízkárok csökkentése érdekében. A Komlóska patak vezeti el a medence vízgyűjtő területéről a vizet, ez állandó élővízfolyás, de újabban az aszályos nyarakon elapad. Szárazárkok sokasága teszi változatossá a domborzatot, ezek alkalmi vízelvezetők, valamint ökológiai folyosók, a vadállomány mozgásterei. Az öntözésnek nincs hagyománya, eddig az átlagosnál több csapadék nem indokolta Növényszerkezet, művelési ágak Komlóska közigazgatási határa 2986 ha. A földterület 2/3-át 2057 hektárt erdők borítják. A település határában lévő réteket, legelőket jelenleg nem hasznosítják, így elindult egy természetes cserjésedés, beerdősülés. A szántóterületeknek csak a jobb talajadottságú, a településhez közel eső parcelláit művelik. Saját részre és az állatállomány etetésére termelnek. A település erdő, illetve mezőgazdasági adatait a 2. táblázat foglalja össze. Össz.terület (ha) Erdő (ha) Erdő ill. mezőgazdasági területi adatok Mezőgazd. terület (ha) Szántóterület átlagos Ak értéke Erdő aránya (%) 2. táblázat Mezőgazdasági terület aránya (%) ,7 68,89 26,89 Állami terület 75% 10% Magán terület 25% 90% Forrás: KSH Állatállomány Üzemi állattartás jelenleg nincs a községben. Napjainkra teljesen eltűntek az állatok a faluból. Sajnos megszűntek a felvásárló cégek, így nem volt jövedelmező a szarvasmarha-tartás. Az állatállomány alakulását a 3. táblázat foglalja össze. 7

11 Állatállomány alakulása (db) 3. táblázat Szarvas marha Sertés Juh Ló n.a n.a n.a Forrás: KSH Levegőtisztaság, környezeti ártalmak A település egyik legnagyobb kincse az érintetlen környezet a friss, tiszta levegő és az ásványvíz minőségű vízkészlet. Komlóskán nem működik káros anyagot kibocsátó üzem, de 30 kilométeres körzeten belül sem. A szilárd hulladékot a szomszédos Erdőhorvátiban lévő lerakóra szállítják. Szintén ide ürítik a szippantott szennyvizet is. Folyamatban van a szennyvízhálózat megépítése Turisztikai adottságok A Zempléni táj csodálatos szépsége a természet érintetlensége, jelentős vonzerő, főleg az alföldi, városi emberek számára. A hegyek, a friss levegő, a tiszta környezet jelentős értéket képviselnek. A Komlóskai - medence változatossága, sokszínűsége gazdag növényzete, állatvilága mellett a műemlékei is gazdagítják a községet. A Darnói - apátság romjai (Premontrei szerzetesrend XIV. sz.), A Pusztavár romjai, az ország egyetlen ruszin tájháza, a gazdagon díszített Görögkatolikus templom. 3. KOMLÓSKA SWOT MÁTRIXA A helyzetelemzés alapján összeállításra került a település SWOT mátrixa, melyet a következő táblázat foglal össze. 8

12 ERŐSSÉG - Komlóska turisztikai adottságai - Alacsony ingatlanárak, olcsó munkaerő - Művelési ágak változása, erdőtelepítés - Erdőtelepítésre jól felkészült szakemberek - Üde gyepterületek - A medence élőhelyi változatossága - Egyedi épített környezet, máshol fel nem lelhető sajátosságokkal - Élő hagyományok, népszokások - Aktív lakosság - Hasznosítható ingatlanok, telkek - Koncepció, stratégiai célok megléte - Jelentős helyi adó kedvezmények - Rendkívül jó közbiztonság, erkölcsi morál - Biotermelésre alkalmas területek GYENGESÉG - Tőke hiánya - Talaj alacsony termőképessége - Kedvezőtlen lejtési viszonyok - Legelőterületek elhanyagoltsága - A termékek feldolgozottsági szintje alacsony - Elaprózódott földterületek, birtokok - Rendezetlen tulajdonviszonyok - A vállalkozások termékfejlesztési, értékesítési, kereskedelmi tevékenysége gyenge - Infrastruktúra hiányosságai (közút, gáz) - Megközelíthetőség - Munkanélküliség - Szakképzetlen munkaerő LEHETŐSÉG - Erdősítés növelése - Gyepterületek növekedése, ezek gondozása - Növénytermesztés fejlesztése (Gyógynövények, Vetőmag term.) - Állattenyésztés (szarvasmarha, kecske) - Gyümölcstermesztés ( dió, szilva, szeder) - Tájjellegű termékek előállítása - Turizmus fejlesztése (Falusi, Vadász, Rekreációs) és a kiszolgáló létesítmények megépítése - Családi vállalkozások beindítása az építőiparban és a falusi turizmusban - Gazdasági együttműködések erősítés - Határon átnyúló együttműködések - Agrár életpálya modell ERŐSSÉG-LEHETŐSÉG - Turisztikai termékkínálat bővítése - Önfenntartó mezőgazdálkodás megteremtése - Helyi vállalkozások beindítása - Kormányzati Üdülőnegyed kialakítása - Szabad, üres, kihasználatlan telkek, ingatlanok értékesítése, bérbeadása, gazdasági folyamatokba bevonása GYENGESÉG-LEHETŐSÉG - Tőkevonzás, vállalatok betelepítése - Mezőgazdasági termelésre nehezen alkalmazható területek alternatív hasznosítása - Képzési programok a lakosság számára - Vállalkozások tevékenységének erősítése VESZÉLYEK - A gazdátlan parlag területek növekedése - A mezőgazdaság eltartó és foglalkoztató képességének tovább csökkenése - Munkanélküliség tartósulása - Anyagi, finanszírozási gondok miatt elhúzódó fejlesztések - Közlekedés állapotának további romlása - A gazdasági válság további elhúzódása - Az állami adószabályozás módosulása - A letelepült vállalatok telephelyváltása ERŐSSÉG-VESZÉLY - Foglalkoztatási gondok enyhítése a mezőgazdaságban, valamint a betelepülő vállalkozások segítségével - Sárospatak felé aszfaltozott út kiépítése - Adókedvezményeken felül további segítségnyújtás, szolgáltatáskínálat a vállalkozások számára - Birtokviszonyok rendezése - Infrastruktúrafejlesztés GYENGESÉG-VESZÉLY 9

13 A táblázatok alapján a következő megállapítások tehetők: Erősségek: A település egyedi épített környezettel, máshol nem fellelhető sajátosságokkal rendelkezik. Aktív lakossága van, mely őrzi népszokásait, hagyományait. Komlóskán rendkívül jó erkölcsi morál, jó közbiztonság uralkodik. Olcsó munkaerővel, alacsony ingatlanárakkal, hasznosítható ingatlanokkal, telkekkel rendelkezik. Az önkormányzat vállalkozásbarát politikát valósított meg, jelentős helyi adókedvezményekkel támogatja a betelepülő vállalkozásokat. Erdőtelepítéshez értő szakemberei, valamint biotermelésre alkalmas területei vannak a településnek. Mindezeket a lehetőségekkel párosítva kapunk néhány olyan alternatívát, melyekre esetleg érdemes lenne Komlóskának fókuszálnia. A rendkívüli természetközelség, egészséges, tiszta levegő a kirándulni, valódi pihenésre vágyó turisták számára teljesen ideális, ám elzártsága miatt nem feltétlen magas számban keresik fel a kistelepülést a pihenni vágyók. Úgy gondoljuk, hogy a szolgáltatáskínálat bővítésével, egy kicsit élményorientáltabb megközelítéssel akár több turistát is fogadhatnának Komlóskán, mint jelenleg. A mezőgazdasági területek megvásárlásával és hasznosításával munkát kaptak azok is, akik korábban nem tudtak dolgozni, egyelőre az önfenntartástól azonban még messze áll a falu, hiszen megtermelt jövedelme elenyésző, fő forrása a külső forrásokból származó adóbevétel, amire hosszú távon nem lehet építeni, mivel bizonytalan mind az állami adókörnyezet stabilitása, mint a vállalkozók helybenmaradási hajlandósága is. Ezekkel is kalkulálva, ám ettől valamilyen módon független gazdasági modell kialakítása célravezető lehetne. Nagy lehetőség lehetne még a megtelepedő vállalkozások mellé helyi vállalkozások létesítése, amelyek akár a betelepülőkkel együtt is működhetnének, segíthetnék őket olyan termékekkel, szolgáltatásokkal, amelyre igény van, ez egyben a helyi gazdaságot is fellendíthetné. A kormányzati üdülőkörzet kialakítása marketingfogás lenne az állam felé, amellyel a mostanában nem túl baráti viszonyt az állam és Komlóska között javítani lehetne. Az erősségekre támaszkodva lehetne oldani a zsáktelepülés-jelleget, tervbe is van véve a faluban a Sárospatak felé vezető aszfaltozott út megépítése. A helyi mezőgazdaságban való foglalkoztatás pedig a munkanélküliség oldásában képes segítséget nyújtani. Gyengeségek Az elaprózódott földterületek, rendezetlen birtokviszonyok a termelés további fejlesztésében gátló tényezőként jelennek meg. A kedvezőtlen domborzati viszonyok, valamint az alacsony termőképességű talaj a termelhető mezőgazdasági termékek körét leszűkíti. A termékek feldolgozottsági szintje 10

14 alacsony, a vállalkozások termékfejlesztési, értékesítési, kereskedelmi tevékenysége gyenge. A település hiányos infrastruktúrával rendelkezik, nehezen megközelíthető, a rendelkezésre álló munkaerő szakképzetlen. Ennek megfelelően a piaci vagy a helyi igényeknek megfelelően képzéseket kell biztosítani a lakosság azon része számára, mely igényli azt, például mezőgazdálkodási, gazdasági ismereteket is lehetne átadni az emberek számára. Az infrastruktúrafejlesztést illetően friss hír az internet és a térerőhálózat kiépítése, amely óriási pozitívum és előrelépés a település életében, ez a kettő elengedhetetlen ahhoz, hogy egy település a modern világban integrálódni tudjon, Lehetőségek Veszélyek Új növénytermesztési fajták bevezetése, az állattenyésztés (szarvasmarha, kecske) fejlesztése. Termékfeldolgozók létesítése, mellyel tájjellegű termékeket lehet előállítani. A vállalkozások együttműködésének, a határon átnyúló együttműködések fejlesztése, valamint családi vállalkozások beindítása az építőiparban és a falusi turizmusban. A gazdasági válság további elhúzódása, amely anyagi, finanszírozási gondok miatt elhúzódó fejlesztéseket eredményezhet. Tartósulhat a munkanélküliség, amely a fogyasztás beszűküléséhez vezethet. A közlekedés állapotának további romlása hátrányosan érinti a települést. Röviden összefoglalva a település 2010 előtti állapotát: Alulfinanszírozott Önkormányzati rendszer: 6,5 millió Ft/év nettó finanszírozás, Kizárták a települést a pályázati támogatásokból (ÖNHIKI), Nem kaptak hitelt, Nem nyertek a pályázataik, Egy szarvasmarha sincs a községben, A szántó területeknek 5%-a művelt, A gyepterületeik teljesen elgazosodtak, A gyümölcsösök és szőlő ültetvények teljesen lepusztultak, A lakosság elöregedett, a munkaképes lakosság nagy része munkanélküli, Az egy főre jutó átlagjövedelem nem éri el az ,- Ft-ot. A falvaknak, köztük Komlóskának is jelenleg az a legnagyobb problémája, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok, legnagyobb részt az alacsonyan iskolázottak számára nincs elegendő értékteremtő munkalehetőség. A SWOT mátrix alapján négyfajta stratégia határozható meg, melyet a 4. táblázat foglal össze. 11

15 Veszélyek Lehetőségek Erősségek Stratégiai mátrix 4. táblázat Gyengeségek Támadó (offenzív) Változásorientált Diverzifikált Védekező(defenzív) Forrás: Saját szerkesztés Védekező stratégia: egy részterület gyengeségeit vizsgálja úgy, hogy elemzi a problémahalmazt tovább súlyosbító várható tendenciákat (veszélyek). A gyengeségekből és veszélyekből áll össze az a megoldandó problémahalmaz, aminek megváltoztatását célozza a védekező stratégia. Támadó stratégia: az erősségeket veszi számba, és épít az ezek kiaknázását segítő esélyekre. Változásorientált stratégia: a kedvező külső lehetőségek és a gyengeségek által bezárt negyedbe sorolható változásorientált célokkal, stratégiákkal már óvatosabban kell bánni, csakis jól meghatározott preferencia-sorrend alapján szabad változásokat kezdeményezni a kedvező külső trendeket meglovagolva, a meghatározó gyengeségek teljes vagy részleges felszámolását követően. Diverzifikált stratégia: a veszélyek és erősségek közös területére eső diverzifikált fejlesztések kockázatosak, a fejlesztés nagy körültekintést igényel. Főleg akkor van értelme ezekkel a területekkel foglalkozni, ha az első negyedbe tartozó offenzív stratégiát igénylő területek nem nagyon léteznek. A helyzetelemzésből és a SWOT analízisből adódóan a támadó stratégia a célravezető. Ezt igazolja a település polgármesterének ezzel kapcsolatos megfogalmazása: Ha minden központi utasítást végrehajtottak volna, akkor ma már nem lenne Komlóska. Ezért minden központi leépítési szándékra fejlesztéssel válaszolunk." 4. FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK A település fejlesztésének a célpiramisát az 5. ábra foglalja össze. A fejlesztés általános stratégiai célja a lakosság életszínvonalának emelése. Ez munkahelyteremtéssel, a település fejlesztésével, a szolgáltatások körének bővítésével valósítható meg. 12

16 Általános stratégiai cél Életszínvonal emelése Részstratégiák Munkahely teremtés Település fejlesztés Szolgáltatás bővítése Részstratégiák fő céljai Közmunkaprogram Úthálózat Szennyvíz Földprogram Öko-ipari park Mobilhálózat Termékfeldolgozás Kormányzati falu Internet Turizmus Közlekedés Falusi turizmus 4.1. Munkahelyteremtés 5. ábra Komlóska fejlesztésének célpiramisa Forrás: Saját szerkesztés A legfontosabb feladat a munkahelyteremtés, mely a mezőgazdaság, az ipar és a turizmus területén valósítható meg. Csak azok a munkahelyek jöttek létre, melyeket a település lakói saját maguknak teremtettek, így több mint 200 ember visszakapott erdejére erdőszövetkezetet hoztak létre, mely újra mintagazdaságként működik. Számos helyi vállalkozó igyekszik megélhetést biztosítani az itt élőknek elsősorban erdőművelés, fafeldolgozás és turizmus területén. A mai napig a legnagyobb munkaadó az önkormányzat, mely intézményeket tart fent (bölcsőde-óvoda, iskola, házi szociális gondozó, falugondnok) közmunka programokkal próbál megélhetést biztosítani az itt élő családoknak. A munkavégzést segítik az önkormányzat birtokában lévő ipartelepek, volt Tsz. területek, illetve az önkormányzat által működtetett traktorok és munkaeszközök melyekkel a lakossági területeket szántják és művelik, valamint egyéb feladatokat is ellátnak. Az önkormányzat régóta önellátásra törekszik, közmunka program keretében igyekeznek megtermelni az alapvető zöldségeket és gyümölcsöket, melyet a közétkeztetésben használnak fel. Az intézményeket fával fűtik, melyhez a tüzelőt a dolgozók gyűjtik össze, így jelentős pénzeket takarítanak meg. Az önkormányzat elindít egy földprogramot, melynek lényege, hogy megvásárolja, bérbe veszi azokat a területeket, melyeket az önkormányzatnak átadnak, ezeken megteremtik a mezőgazdasági gazdálkodás feltételeit. Jelenleg több mint 100 ha megvásárlása van folyamatban, melyhez további területeket ajánlanak fel a tulajdonosok bérlemény címen. Jelentős probléma az osztatlan közös tulajdon kezelhetetlensége, ezért szorgalmazzák a vételt vagy a bérleményt. A művelésbe vont területek megtisztítása során 13

17 tüzelőt termelnek az intézményekhez. A visszaállított gyepterületek kiváló gyógynövénytermő helyek, illetve állattartásra alkalmas területek. A csekély termőképességű szántóterületek előnye pedig a teljesen steril bio, öko termesztésre kiválóan alkalmas területek, melyek könnyen locsolhatóak. Növénytermesztés terén: A lakosság számára vetőmagot biztosítanak és az ültetéshez segítséget nyújtanak munkagépekkel a talaj előkészítésben és így a megtermelt élelmiszer biztosított a családok számára. Az önkormányzat is művelésbe vont területeket, mely területeken az itt jól termő növényeket termesztene, mint burgonya, zöldségek, cékla, bab stb. Az általános iskola gyakorlókertjében már a legkisebbek is tanulják a növénytermesztési munkálatokat. Az itt megtermelt alapanyag is a konyhát gyarapítja. A gyógynövények hasznosítását a mai napig nagyon jól ismerik a helyiek, ennek nagy hagyománya van, így például gyógynövény-szentelést is tartanak a templomban. Az itt termesztett herbák nagyon jó hatóanyag tartalmúak. Állattartás terén: Szárnyas állatok kihelyezését tervezik, melynek lényege, felmérve a lakossági szándékot, csirkét, kacsát, pulykát helyeznek ki 50, 100, 200 db-ot igény szerint, melyhez biztosítják a takarmányt és a tenyészidő végén a kihelyezett állomány 50%-át várják el a termelőtől. Az itt jelentkező többlet felhasználásra kerül a Magyar Piac Szövetkezet értékesítési rendszerén belül az intézményi közétkeztetésben, valamint a későbbiek során a helyi boltban, valamint az internetes web áruházon keresztül is. A nagyobb állatok kihelyezésére is lenne igény, mint sertés, kecske, szarvasmarha. Gyümölcstermesztés terén: Komlóska határa bővelkedik őshonos gyümölcsfajtákkal, melyek nagyon jó feltételekkel termeszthetőek vegyszerezés és jelentősebb munkavégzés nélkül. Az itt megtermelt gyümölcsöket két részre osztják: az egészségesebb alapanyagból lekvárt készítenek (közlekvár), melyet a közétkeztetésben használnak fel. Az erre nem alkalmas termésből pedig pálinkát főznek, ez a közpálinka Fejlesztési elképzelések Az önkormányzat kiemelt szerepet szán az önfenntartó rendszer kialakítására, melynek lényege, hogy olyan termelési folyamatok induljanak el, melynek értéke hasznosul az adott termelőnél, ezáltal biztosítja a mindennapi élelmiszert, a többlet pedig felhasználásra kerül a Magyar Piac Szövetkezet értékesítési rendszerén belül az intézményi közétkeztetésben, valamint a későbbiek során a többlet értékesítésre kerülne a helyi boltban, valamint az internetes web áruházon keresztül is. Komlóska Község Önkormányzata a Magyar Piac Szövetkezet tagjaként a Zemplén térség összefogását szorgalmazza, mely kereten belül Zemplén Vármegye területének termelőit és felhasználó egységeit kívánja összefogni a Magyar Piac Szövetkezet céljainak érdekében. A Magyar Piac Szövetkezet Zempléni mintaprogramban résztvevő települések 14

18 Bodrogolaszi Sárospatak Erdőhorváti Tolcsva Hercegkút Fűzér Komlóska Pálháza Makkoshotyka Szerencs Olaszliszka Vajdácska Fejlesztési, értékesítési módok legyenek helyi termékek legyen helyi bolt helyi konyha kistérségi szintenként (városonként és nagy településenként): helyi piacok a települési szükségletek felett keletkező többletet pedig koordinálva biztosítsa annak értékesítését megyei vagy országos szinten A megvalósuláshoz a legfontosabb teendők: Rendezett tulajdonviszonyok Natura 2000 területek felülvizsgálata Kedvező támogatási rendszerek Agrár életpálya modell - családi gazdálkodás Adókedvezmények 6. ábra A Zempléni Mintaprogram térsége Forrás: Komlóska, az önfenntartó ökofalu, prezentáció Az Önkormányzat klasztert is létrehozott, melyben a térségi vállalkozásokat, termelőket, és felhasználókat közösségi összefogásra ösztönzi. A klaszter keretén belül a helyi termék előállítás feltételeinek előkészítését kívánják megvalósítani, melyhez pályázatot nyújtanak be. Ez adhat lehetőséget arra, hogy a helyi termék előállítás feltételeit megteremtsék. Ezt a 15

19 tevékenységet párhuzamosan kell folytatni ezért, hogy a későbbiekben keletkező alapanyagot a lehető legnagyobb mennyiségben tudják felhasználni. A településfejlesztésben is egyedi ötlettel állt elő Komlóska. Kormányzati falu kialakításának lehetőségét teremtenék meg. Legszebb fekvésű területén tizenhat egyforma, nagy alapterületű telket különített el a kormányzati döntéshozó szerveknek. Magyarországon a minisztériumoknak már alig van rekreációs intézménye, és olyan nem is volt, hogy egy adott területen valamennyi kormányzati szervnek legyen létesítménye. A falu a telkeket ajándékba szánja, a kormányzatnak pedig hét éve van arra, hogy döntsön, elfogadja-e a felajánlást, s viszonzásul támogatja-e a község tervezett fejlesztéseit, és segít-e a közművek kiépítésében. Az önkormányzat ajándékozási szándékával közelebb akarja hozni a kormányzati döntéshozókat a vidéki emberekhez, a kis falvakhoz. Szeretnék, ha nem születnének további faluromboló döntések és megvalósulhatnának a vidéki emberek életéhez szükséges alapvető fejlesztések Gazdasági környezet, finanszírozás Komlóska adókedvezményeiről híres, itt nincs iparűzési adó, építményadó, idegenforgalmi adó, kommunális adó, ezáltal vonzó a vállalkozások részére. Mára több mint 100 vállalkozás választotta székhelyül, vagy telephelyül Komlóskát, úgy is fogalmazhatnánk, a település adóparadicsom (7. ábra). Az adóparadicsom gazdasági előnyei Vállalkozóknak Önkormányzatnak Nemzetgazdaságnak Kiadás csökkentés Életképesek maradtak Rendezett pénzügyi helyzet Működőképes állapot 1000 foglalkoztatott Kb. 2 milliárd Ft bevétel Nem hagyták el az országot Bevétel finanszírozza a fejlesztést Nem mentek csődbe Nincs szükség hitelre Fenntartják intézményeiket 7. ábra Az adóparadicsom gazdasági előnyei Komlóskán Forrás: Saját szerkesztés 16

20 A zempléni falu kell az üzleti életnek. A válság egy éve alatt tízegynéhány vállalat hozott létre telephelyet ott. A lehető legszabályosabb feltételrendszerben kereste meg a település elöljárója azokat a lehetőségeket, amelyeket a nehezedő gazdasági környezetben a cégek hasznára fel lehet ajánlani, s a komlóskai büdzsé sem bánja meg, hogy lemondanak bevételeik egy részéről Településmarketing A településmarketing egy település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárása, fejlesztése, realizálásának segítése, kommunikálása sokoldalú, jóléti fejlesztési (gazdasági, életmódbeli) célok elérésének érdekében, szolgálatában. (Piskóti, 2002). Tartalmilag nem más, mint az a tevékenység, amelynek révén elősegíthető, vagy elérhető az, hogy a település minél inkább megfeleljen a társadalom adott időszakban létező igényeinek. Két feltétel kell hozzá: Igények ismerete; Az irányítás a település sajátosságainak, a lehetőségeknek és a korlátoknak a tudatában folyjék. Akkor hatásos, ha az intézkedések ill. a tevékenységek nyomán kedvező irányú változások következnek be. A település által alkalmazott marketing célrendszerének modelljét a 8. ábra foglalja össze. A jólét, mint domináns cél Gazdasági jólét Közösségi jólét Kulturális jólét Ökológiai jólét A terület stratégiai céljai A terület eszközjellegű céljai Fejlesztési, növekedési célok Hatékony működtetési célok Kommunikációs-promóciós célok Cél csoportok 8. ábra Komlóska marketing célrendszere Forrás: Saját szerkesztés (Piskóti o. alapján) Ahogyan az ábra is mutatja, a domináns cél négy részből áll (gazdasági-, közösségi-, kulturális-, és ökológiai jólét). Ennek a négy területnek az összhangja biztosíthatja, hogy 17

Komlóska, a hagyományaiban élő önfenntartó ökofalu Utolsóból első. 2014. Magyarország

Komlóska, a hagyományaiban élő önfenntartó ökofalu Utolsóból első. 2014. Magyarország Komlóska, a hagyományaiban élő önfenntartó ökofalu Utolsóból első 2014. Magyarország Mezőgazdasági területi adatok Komlóska Összes terület (ha) Erdő (ha) Mezőgazdasági terület (ha) Szántóterület átlagos

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása

Szakmai beszámoló. Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása Molnár Melinda őstermelő 2490 Pusztaszabolcs Szakmai beszámoló Állattartó istálló építése és a hozzá tartozó kiszolgáló létesítmények megvalósítása LEADER 3 program megvalósítása Térségi és helyi vállalkozások

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Vállalkozás általános bemutatása

Vállalkozás általános bemutatása Helyi adottságokhoz, erőforrásokhoz illeszkedő térségi gazdaságfejlesztés keretében Helyi vállalkozások fejlesztése, új szolgáltatási paletták kialakítása, versenyképességük növelése célterületre benyújtott

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem 1. A helyzet merre megy a világ? Természeti és társadalmi jellegű szűkösségek

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései a Vidékfejlesztési Programban (VP) Verzió 2.0 Megyei/MJV közgyűlési határozat

Részletesebben

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E a helyi közművelődésről 1 2 Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testülete a kulturális

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

(telefon, e-mail, stb.)

(telefon, e-mail, stb.) I. Tanya paraméterei Címe: Tulajdonosa: Mérete, terület nagysága, épületei: Üzemeltető: Megközelíthetősége: Elérhetőségei: (telefon, e-mail, stb.) Lakott, ott élők száma: Infrastruktúra (internet, telefon,

Részletesebben

A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében

A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében A szociális szövetkezetek lehetőségei a vidékfejlesztésben, a Völgység Kincse Szövetkezet működésének tükrében Dr. Tóth György elnök, Völgység Kincse Szövetkezet Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

LEDERMODE KFT. 2459 RÁCALMÁS MIKSZÁTH K. U.1. Szakmai anyag. Gazdaságfejlesztés intézkedés A1. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. 2014.

LEDERMODE KFT. 2459 RÁCALMÁS MIKSZÁTH K. U.1. Szakmai anyag. Gazdaságfejlesztés intézkedés A1. Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. 2014. LEDERMODE KFT. 2459 RÁCALMÁS MIKSZÁTH K. U.1. Szakmai anyag Gazdaságfejlesztés intézkedés A1 Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület 2014. december Cég bemutatása A pályázati intézkedésben meghatározott

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése 6. melléklet A Sárbogárd városközponti akcióterület költség haszon elemzése Városháza (polgármesteri hivatal) Ügyfélszolgálat Információs központ kialakítása, akadálymentesítéssel Pénzügyi bevételek 0

Részletesebben

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK

A LEGSZEBB KONYHAKERTEK A LEGSZEBB KONYHAKERTEK Mi, mint Városszépítők fontosnak tartjuk, hogy ne csak a közterületek szépüljenek, épüljenek és legyenek értékesen és hasznosan kihasználva a fóti lakosok által, hanem mindenkinek

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról

Agrárgazdaságtan. Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós. Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Agrárgazdaságtan Az elıadások anyagát készítette:dr. Palkovics Miklós Óraadók: Dr. Bánhegyi Gabriella, Weisz Miklós Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai:

Részletesebben

Gyulaj, a sorsfordító falu

Gyulaj, a sorsfordító falu Gyulaj, a sorsfordító falu Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében Dr. Németh Nándor Gyulaj lakosságszámának változása, 1870-2011. 2771 2953 3063 2791 2787 2767

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása

Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Az FM agrár- és helyi fejlesztési programjainak bemutatása Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2014. december 10. A Tanyafejlesztési

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség. Vonzó térségben biztos megélhetés

Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség. Vonzó térségben biztos megélhetés Ajka Térségi Foglalkoztatási Partnerség Vonzó térségben biztos megélhetés FOGLALKOZTATÁSI PARTNERSÉG = PAKTUM, A MUNKAERŐPIAC SZEREPLŐI KÖZÖTT a pénzügyi szektor, média képviselői, valamint a hivatalos

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat

A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE. Feladat Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A BALATON RÉGIÓ, MINT FUNKCIONÁLIS RÉGIÓ SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Répássy Helga1 - Szabó Gyöngyi2 - Paulik Mónika3- Salamin Géza4 Feladat A Budapesti Műszaki

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról

Vértes-Gerecse Közösség tájékoztatója önkormányzatok, civil szervezetek számára a Vidékfejlesztési Programban 2014-2020 között várható támogatásokról A Vidékfejlesztési Program legfrissebb verziója letölthető a Vértes-Gerecse Közösség honlapjáról is: http://vercse.hu VP M07 Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (20. cikk)

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

LEADER PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK várható pályázatbenyújtási időszak: 2011 szeptember. Mezőgazdasági termékek hozzáadott értéknövelő beruházása

LEADER PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK várható pályázatbenyújtási időszak: 2011 szeptember. Mezőgazdasági termékek hozzáadott értéknövelő beruházása LEADER PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK várható pályázatbenyújtási időszak: 2011 szeptember Mezőgazdasági termékek hozzáadott értéknövelő beruházása A helyi mezőgazdasági termékek hozzáadott értékének növelését,

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Közösen az Éltető Balaton-felvidékért a környezettudatos gazdálkodásra, a helyi termékekre a fenntartható turizmusra és a térségi marketingre építve

Közösen az Éltető Balaton-felvidékért a környezettudatos gazdálkodásra, a helyi termékekre a fenntartható turizmusra és a térségi marketingre építve BALATON-FELVIDÉKI AKCIÓCSOPORT HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLATA Közösen az Éltető Balaton-felvidékért a környezettudatos gazdálkodásra, a helyi termékekre a fenntartható turizmusra és a térségi marketingre

Részletesebben

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser

Handa Orsolya sekért felelős s projekt menedzser Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával

Részletesebben

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése

Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente közigazgatási területének környezeti potenciál elemzésének elvégzése Berente község területe igen változatos természetföldrajzi és gazdasági környezetben helyezkedik el. Talajtani és domborzati

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Történelme, nevezetességei

Történelme, nevezetességei 2015-ben Történelme, nevezetességei Rezi neve először 1236-ban fordul elő. Ekkor a zalai királyi várhoz tartozott. Rezi homokkőből faragott síremlékek 1300-as években 418 m-es dolomitsziklára épült Vár

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben

Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben Kistermelői és helyi termékek jelentősége a közétkeztetésben Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Budapest, 2014. október 17. Kormányprogram a magyar mezőgazdaság

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT. 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez

HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT. 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez HELYI KÖZÖSSÉG STRATÉGIAI VÁZLAT 13. számú formanyomtatvány A 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet 6 (1) bekezdéséhez ZEMPLÉNI T ÁJAK Ö SSZEFOGÁSA A FEJLŐ DÉSÉRT 1. Helyzetelemzés: A térség tájegységei: Hegyköz,

Részletesebben

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján

Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Tudásátadás és innováció Cserdi példáján Kecskemét 2014.06.24. Dr. Kovács Teréz egyetemi tanár PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BTK

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA

A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A MÓRAHALMI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS HÁZA A mórahalmi Fenntartható Fejlődés Háza Pályázati azonosító: KEOP-6.2.0/B-2008-0007 Projekt gazda: Mórahalom Város Önkormányzata A fenntartható életmódot és az ehhez

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013)

A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉGI FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM AKCIÓTERVE (2011-2013) KÉSZÜLT KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai

47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai 47. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem Turisztikai desztináció menedzsment Vas megyében és Magyarországon A hazai turizmus kihívásai Balogh Károly Zsolt Szombathely, 2014. július 2. A turizmusgazdaság

Részletesebben

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY dr. Nagy Réka, vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezet Témák HELYI

Részletesebben

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés

EU agrárpolitika és vidékfejlesztés EU agrárpolitika és vidékfejlesztés Székesfehérvár 2012. április 18. UDVARDY Péter Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Közös agrárpolitika - KAP Már a Római szerződésben szerepelt (39. cikkely)

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött Körösök Völgye Natúrpark Egyesület (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.) Körös-Maros Nemzeti Park (5040 Szarvas, Anna-liget) Dél-alföldi Regionális Marketing

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

2011 EGY FALU ÚJRASZÜLETIK

2011 EGY FALU ÚJRASZÜLETIK 2011 A projekt háttere 2008ban Megyer 59 további településsel részt vett az Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló LEADER vidékfejlesztési program kialakításában. A 60 település vállalkozói, civil

Részletesebben

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP konferencia Pécs, 2014. július 29. Dicső László Polgármester "Nem

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben