Integrált Városfejlesztési Stratégia

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Integrált Városfejlesztési Stratégia"

Átírás

1 Rácalmás Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia I. változat (egyeztetési anyag) Hazai Térségfejlesztő Zrt február

2 Tartalom VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ RÁCALMÁS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Rácalmás földrajzi elhelyezkedése Rácalmás szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Rácalmás szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban VÁROSI SZINTŰ RÖVID HELYZETELEMZÉS Városszerkezet Gazdaság Ágazati szerkezet Vállalkozások Kiskereskedelem, szolgáltatások Turizmus Társadalom Demográfia Foglalkoztatottság-munkanélküliség Társadalmi önszerveződések, civil szféra Települési környezet Természeti környezet Épített környezet Lakásállomány Közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás Kultúra, közművelődés, szabadidő Egészségügyi ellátás Közműhálózat Tömegközlekedés Hulladékgazdálkodás Zöldfelület-gazdálkodás Korábbi időszak fejlesztései A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés

3 3. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI SZINTŰ ELEMZÉSE Belváros Déli városrész Északi városrész (Tógödörváros, Baboskert) Martinász-telep Ófalu-Dunapart STRATÉGIA Rácalmás hosszú távú jövőképe Fejlesztési irányok Átfogó cél Középtávú tematikus célok Horizontális célok Városrészekhez kapcsolódó célok A stratégia koherenciája, konzisztenciája Illeszkedés a városi, kistérségi, megyei és országos fejlesztési koncepciókhoz és tervekhez A városrészek céljainak összhangja SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A Belvárosi akcióterület Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai Indoklás Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások Tervezett beavatkozások / projektek A tervezett beavatkozások ütemezése Az akcióterületi fejlesztések tervezett költségei Várható eredmények és hatások Kapcsolódó beruházások Rekreációs és turisztikai akcióterület (Középtávon fejlesztésre kijelölt további akcióterület) Az akcióterület lehatárolása Az akcióterület fejlesztési céljai Indoklás Kapcsolódó korábbi, illetve jelenleg folyó beavatkozások

4 Tervezett beavatkozások / projektek Tervezett pontszerű városrehabilitációs beavatkozások 2017-ig Területfelhasználási javaslatok Fenntarthatósági szempontok A stratégia megvalósulásának kockázatai A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások Településközi koordináció mechanizmusai Partnerség Az IVS eredményeinek nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása MELLÉKLET

5 Vezetői összefoglaló A stratégiát Rácalmás Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal megbízásából a Hazai Térségfejlesztő Zrt. készítette. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) a város 5-7 évre vonatkozó fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek célja a területi alapú területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok meghatározása, a városi akcióterületek kijelölése és a városfejlesztés intézményi, menedzsment rendszerének kijelölése. Az IVS alkalmazásának feltétele, hogy azt az önkormányzat képviselő testülete megtárgyalja és határozatban jóváhagyja. A stratégia kialakítása során sor került a város társadalmi-gazdasági-környezeti tevékenységét jellemző mutatószámainak összegyűjtésére és elemzésére, valamint a városfejlesztést megalapozó és érintő releváns dokumentumok felhasználására. Az elemző munka végeredményeként került összeállításra a SWOT analízis, amely bemutatja az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és a jövőbeni esetleges veszélyeket is. Rácalmás hosszú távú jövőképe: Rácalmás váljon a kistérség turisztikai célpontjává, amely a társadalmi és természeti környezetével összhangban folyamatosan fejlődik és a lakói számára kiváló életminőséget biztosít, továbbá meghatározó szerepet tölt a megye és az ország gazdasági életében. A jövőkép elérését középtávú szinten átfogó célrendszer segíti, melynek főbb elemei: - élhető kisvárosi környezet fenntartása - Rácalmás vonzerejének növelése - a gazdaság további fejlesztése - a turisztikai potenciál bővítése - a Dunaújvárossal való együttműködés. Az átfogó célrendszer lebontásra került a gazdasági, a társadalmi, a települési környezet és a közszolgáltatások vonatkozásában, ahol a célokhoz számszerűsíthető mutatók (célindikátorok) kerültek meghatározásra. A középtávú tematikus célok részletesen bemutatják a fejlesztési irányokat. 4

6 1. Rácalmás szerepe a településhálózatban 1.1. Rácalmás földrajzi elhelyezkedése Rácalmás városa a Duna jobb partján, Budapesttől 61 kilométerre, délre, Dunaújvárostól tíz kilométerre, északra található, a 6-os főút mellett. A város Fejér megyében a Dunaújvárosi kistérségben található. Területe: 40,65 km 2. Lakónépessége: 4372 fő(2007). Népsűrűsége: 106,93 fő/km2. A közigazgatási határ mentén Fejér megye területén Kulccsal, Adonnyal, Perkátával, Nagyvenyimmel, Dunaújvárossal határos, a Duna túloldalán Pest megye területén Makád, Bács-Kiskun megye területén Tass és Szalkszentmárton településekkel szomszédos. A Dunaújvárosi kistérség 2003 végéig a következő településeket foglalta magába: Adony, Baracs, Beloiannisz, Besnyő, Dunaújváros, Előszállás, Ercsi, Iváncsa, Kisapostag, Kulcs, Mezőfalva, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Perkáta, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Ráckeresztúr januárjától a kistérség kettévált és a Dunaújvárosi kistérség jelenleg az alábbi településekből áll: Baracs, Daruszentmiklós (új önálló település), Dunaújváros, Előszállás, Kisapostag, Nagykarácsony, Nagyvenyim, Mezőfalva, Rácalmás. A hajdan egy közigazgatási területtel rendelkező, lakóterületeivel ma is egymás felé növekvő, 1995-ben közigazgatásilag szétvált Kulcs és Rácalmás két külön kistérség része lett. Rácalmás Dunaújváros első településgyűrűjében fekszik, Dunaújváros hatása a település életére jelentős. Magas a Dunaújvárosba ingázók száma, az utóbbi években fokozott volt a tehetősebb dunaújvárosi lakosság kiköltözése Rácalmásra. A kedvezőbb környezeti feltételekkel rendelkező, és esetenként olcsóbb telkek a jövőben is kiváló lehetőséget biztosítanak a letelepedésre. Elérhetőség Rácalmás kiemelkedően jó országos és környezeti közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Az M6-os számú autópálya elkészültével, ma már nemcsak Budapest, hanem Pécs irányába is megfelelőek a kapcsolatok. További előrelépést jelent az M8-as autópálya Dunaújvárostól délre található hídja, amely az alföldi területekkel teszi lehetővé a követlen közúti összeköttetést. Az M8-as autópálya középtávon várható megépítése Rácalmás közlekedési potenciálját jelentősen erősítheti. 5

7 A 6. sz. főút nyugati oldalán halad a Pusztaszabolcs Dunaújváros Paks-i egyvágányú B kategóriás (hazai fővonal) villamosított vasútvonal, amely Rácalmáson megállóval rendelkezik. A vízi közlekedéshez személyforgalom tekintetében a kulcsi hajóállomáshoz, a teherforgalom tekintetében a dunaújvárosi nemzetközi és országos jelentőségű kikötőhöz kapcsolódhat. Rácalmás jelenleg egy kishajó és csónak kikötővel rendelkezik. Legközelebbi repülőtér Kisapostagnál található, amely jelenleg leginkább sport célokat szolgál áprilisában adták át a Rácalmási-Duna ágra épített vasszerkezetű hidat, amely a Nagy-szigetre biztosít bejárást. 1.2 Rácalmás szerepe az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján A régiók versenyképességének erősítése szempontjából megkülönböztetett szerepük van a fejlesztési pólusok és a nagyobb városok hálózatos együttműködésének, valamint a városok közti közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő fejlesztési tengelyeknek. Rácalmás a Budapest-Duanújváros-Pécs regionális fejlesztési tengelyen fekszik, közvetlenül érinti a települést a Székesfehérvár-Dunaújváros-Kecskemét-Szolnok-Eger fejlesztési tengely is. Rácalmás Fejér megyében található, mégis a budapesti metropolisz térségében foglal helyet, Dunaújváros agglomerációjában. A Duna mente fenntartható fejlesztése Rácalmás életétől elválaszthatatlan a Duna folyam, amelynek jobb oldali partján fekszik. A Duna Európa egyik legjelentősebb vízi útja, egyben a VII. Transz-Európai közlekedési folyosó. A magyarországi Duna szakasz és közvetlen környezetének megóvása, rehabilitációja, adottságainak és értékeinek hasznosítása hozzájárul a Duna menti települések biztonságos és fenntartható fejlődéséhez, valamint a Kelet-Közép Európai integrációhoz. - az EU keret irányelvének megfelelően biztosítani kell a jó ökológiai állapot fenntartása érdekében a folyam és mellékágainak rehabilitációját, a táj biodiverzitásának megőrzését - javítani szükséges a vízkészlet-gazdálkodás és árvízvédelmi rendszerek hatékonyságát - az ökológiai szempontokkal összhangban lehetővé kell tenni a tájhoz alkalmazkodó, tájba illő terület- és vidékfejlesztést - javítani kell a folyami hajózás feltételeit, ennek érdekében a VII. transz-európai közlekedési folyosó részeként az európai követelményeknek megfelelő hajózóút biztosítása 6

8 - tájhoz alkalmazkodó területfejlesztési, tájgazdálkodási programok indításával a Duna által meghatározott táji rendszer működőképességének biztosítása és az ökológiai kritériumoknak megfelelő fenntartható társadalmi, gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése - Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával - Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai- és infrastruktúra-fejlesztéseknek összehangolásával - a Duna teljes magyarországi szakaszának, kapcsolódó mellékágainak a Víz Keret Irányelvnek megfelelő rehabilitációja, a Duna fő- és mellékágai közötti élő kapcsolat biztosítása, a vízi környezet fenntartása, védelme és javítása - a Duna mente természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek, Natura 2000 területeinek a megőrzése, fenntartása a természet önszabályozó működéséhez közelítő állapotok kialakítása, a biodiverzitás megőrzése; - - a vízszennyezés és a vízkárok megelőzése és felszámolása - az árvízvédelem és vízkészlet-gazdálkodási rendszerek kiépítése, megerősítése, és ezek összehangolása az ökológiai célokkal és a hajózhatósági feladatokkal - az EU Transz-Európai Hálózat fejlesztési koncepciója Duna rendezésre vonatkozó előirányzatai alapján a hazai Duna rendezési koncepció kialakítása. - a Dunai Információs és Segélyhívó Rendszer (DISR) továbbfejlesztése Országos Település-hálózat Fejlesztési Koncepció tervezetéhez való kapcsolat Rácalmás egy urbanizált térségben fekszik. A Budapest- Érd- Százhalombatta-Dunaújváros-ig elnyúló urbanizációs tengelyen. Budapest irányában a 40-es és a 42-es vasútvonal és a 6-os számú fő közlekedési útvonal mentén kialakult urbanizációs tengelyen Dunaújvárosig csupán két település található, amely nem városi jogállású. Ezen városok többsége valódi központként és alközpontként funkcionál. Közlekedési tekintetben Rácalmás nem rendelkezik magas hálózati potenciállal, elzártsága ugyan a Dunaújvárosi híd megépítésével mérséklődött, és az Alföld irányába is lehetővé váltak a kapcsolatok. Funkcionális városi térségek tekintetében a Dunaújvárosi Kistérség a fővároshoz sorolódik, amely típusát tekintve metropolisz térség. Rácalmás a közszolgáltatások tekintetében nem kapott funkcionális központi besorolást az Országos Település-hálózat Fejlesztési Koncepcióban. A funkciókban való szerényebb ellátottságban jól érzékelhető Dunaújváros szerepe. A munkaerő napi áramlása pedig jelentősen befolyásolja többek között a település kereskedelmi ellátórendszerének 7

9 fejlettségét. A mindennapi élet számos területén tetten érhető a napi ingázás kedvezőtlen hatása. 1.3 Rácalmás szerepe a tágabb térségi munkamegosztásban Rácalmás körzetközponti feladatokat nem lát el, a szomszédos Dunaújváros közelsége ezt nem tette szükségessé. A település szerepe térségi viszonylatban kiemelkedő, foglalkoztatási és rekreációs szempontból: - Dunai Nagy-sziget, valamint a 2008-ban felújított Jankovich-kúria fogadja a vendégeket és a turistákat. - Rácalmás egyedülálló természeti, infrastrukturális és építészeti adottságai miatt méltán nevezhető a Dunaújvárosi Kistérség legattraktívabb településének. - A város külterületén épült fel Európa egyik legjelentősebb gumiabroncs gyára a Hankook, amely a térség legnagyobb foglalkoztatói közé tartozik - A 6-os út mentén, a 200 hektáron kialakított iparterület komoly érdeklődésre tart számot azáltal, hogy igen kedvező infrastrukturális feltételekkel rendelkezik. - (Dunaújvárosi -híd, M6-os autópálya megléte-közelsége, hajókikötő közelsége, vasút biztosítása, közművek megléte). A kistérség települései egyáltalán nem rendelkeznek ilyen nagyságú és adottságú iparterülettel, illetve annak kialakítása sem lehetséges. A rácalmási iparterületen felépült Hankook további befektetőket vonz a területre, amely újabb beruházásokat indukál annak minden hozadékával együtt (munkahelyek számának növelése, adóbevétel növekedése) - A nagyközség rendezvényei mára térségi hatásúvá nőtték ki magukat. A rácalmási falunapok keretében több ezer ember fordul meg a kulturális, turisztikai, szórakoztató programokon. A Városvédő Egyesület szervezésében hagyományosan megrendezésre kerülő tökfesztivál országos hírnévre tett szert, évente mintegy főt várnak Rácalmásra a szervezők. A fentiek alapján Rácalmás nem tölt be mikrotérségi szerepkört, viszont foglalkoztatás és rekreációs szerepköre sok esetben a kistérségen is túlmutató jelentőségű 8

10 A jelenlegi folyamatok és építkezések azon irányba hatnak, hogy a foglalkoztatási és rekreációs szerepkörök erősödni fognak, a Hankook és az ipari területek benépesülésével, valamint a turizmus fellendülésével. Szerencsésnek mondható a város abban a tekintetben, hogy a világgazdasági válság ellenére - a Hankook beruházásának következtében - bevételei nem csökkentek, hanem tovább tudtak emelkedni. A Hankook további fejlesztései pedig újabb helyi adóbevétel növekedéshez fog vezetni. A városnak a környező településekkel való kapcsolatát vizsgálva, kitűnik Dunaújváros fontos szerepe, a városhoz egészségügyi, kereskedelmi és foglalkoztatási szempontból kötődik a lakosság. Dunaújváros a szórakozási lehetőségek, a kultúra szempontjából is meghatározó a rácalmásiak számára. Ugyan Rácalmáson is van lehetőség nagyobb bevásárlásokra a kereskedelmi üzletláncok helyi üzleteiben, de az igényesebb minőségű termékekért általában Dunaújvárost, Székesfehérvárt, ritkább esetben Budapestet keresik fel a lakosok. A Dunaújvárosba ingázók nagy száma és a sűrű tömegközlekedési kapcsolat is bizonyítja a két város szoros kapcsolatát. Elmondható, hogy a lakosság túlnyomó többsége munkahely szempontjából Dunaújvároshoz kötődik. A foglalkoztatással összefüggésben Budapestet is ki kell emelnünk: a fővárosba való napi ingázás is jellemző. 9

11 2. Városi szintű rövid helyzetelemzés 2.1. Városszerkezet A város településszerkezete a Dunántúlra jellemző hagyományos települési jegyeket mutatja. A település szerkezetének kialakulásában jelentős szerepet játszott a domborzat és az átvezető utak szerepe. A belterületet keletről a Duna és az ártéri erdősáv határolja, míg nyugatról a jó minőségű termőföldek és a 6-os út. A város szerkezete alapvetően halmazfaluból kialakult, jellemzően többutcás, szalagtelkes szerkezetű, oldalhatáron álló beépítésű település, szerteágazó utcákkal, szabálytalan utcavonalakkal, a település széle felé fellazuló beépítéssel. A település központja egyben a településszerkezet központja is. A fiatal kisváros központja még nem alakult ki. Jelenleg egy elnyúlt településmagról beszélhetünk, illetve egy kialakulóban lévő T alakú településközpontról. A városközpont kialakítását át kell gondolni, az előzetes igények felmérése alapján, hogy a lakosságot egy funkciókkal megtöltött főtér szolgálhassa hosszútávon. A különböző időszakokban épült városrészek (pl. Ófalu, Martinász-telep) külső megjelenésben és utcaszerkezetben is eltérnek egymástól. A további utcanyitásokra a település belterületi határán lehetőség kínálkozik. A településszerkezet másik markáns eleme a Duna-part, amely a település keleti területeit érinti. A vasúti pálya nem szeli át a lakóterületet, csupán érintőlegesen halad a település mellett, a város nyugati irányú terjeszkedésének valójában a 6-os főút szab határt. A település központját a Szentháromság tér, a Népfront utca, mint főutca és az ahhoz kapcsolódó zöldfelületek és gyalogos övezetek alkotják. A településközpont életében további fejlődést jelentene, ha a város fő reprezentációs és funkcionális központjának karakteres arculata kialakulhatna. A város központja a szó szoros értelmében, településszerkezetileg is központ, hiszen a település szerkezetének közepén található, és funkcionálisan is központ, hiszen magában tömöríti az összes fontos közfunkciót. A mai településközpont nem fejlődött egyenlő ütemben az életszínvonal emelkedésével, az infrastrukturális lehetőségek növekedésével és ezekből adódóan a lakosság egyre nagyobb igényeivel, ezért a belváros újragondolása szükséges. A település vezetése lépéseket tett a városközpont újszerű kialakításának irányába. A jelenlegi városháza előtti főtér és az új városháza közötti tér összekapcsolása adhatná meg a lehetőséget a városlakóknak, hogy egy új közösségi teret vegyenek birtokba. A városok többsége rendelkezik egy térrel, amely egyben a település reprezentációs arca. Szerencsésnek tekinthető, hogy a település főtere tulajdonképpen egy jól szervezett, nagy 10

12 kiterjedésű térrendszer. Erre szükséges a további, funkcionálisan is kínálkozó területeket felfűzni és egységes szerkezetbe foglalni, nagykiterjedésű gyalogos sétáló övezetbe strukturálni. Főképp az egyedi telkes beépítettségből, és az ezzel járó nagy magántulajdoni zöldfelületi hányadból adódóan hiányoznak a településen, a belvároson kívüli, intenzíven fenntartott közparkok. Figyelembe véve a település várható további növekedését, és a lakosság növekvő igényeinek megjelenését, a zöldfelületi fejlesztésre alkalmas területeket mihamarabb érdemes lenne megjelölni, és a későbbi fejlesztéseket lehetőség szerint ennek figyelembe vételével végrehajtani. A Helyi Építési Szabályzat értelmében településképi szempontból védendő utcaszakaszokat célszerű kialakítani minden városrészben. Itt az egységes utcakép megtartása kiemelten fontos, ezért bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek, illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell az épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz. Településképi szempontból említést érdemelnek a település utcáinak kusza légvezetéktengerei, melyek vizuális-esztétikai szempontból is kedvezőtlenek, emellett az utca növényesítését is gátolják. A földkábelben történő vezeték-elhelyezés igen költséges, azonban az elkövetkezőkben az infrastrukturális hálózatok rekonstrukciója során mindenképpen szükséges figyelmet fordítani a légvezetékek racionalizálására. Lehetőség szerint törekedni kell a földbe helyezésére Gazdaság Ágazati szerkezet Történetileg elmondhatjuk, hogy az 50-es évek elejétől a foglalkoztatás összetétele megváltozott, jellemző, hogy a település lakóinak nagy része először Dunaújváros felépítésében, majd az odatelepített ipari létesítményekben talált munkát. A mezőgazdaság szerepe napjainkra fokozatosan értékelődött le a város életében, ma már szinte elhanyagolható mértékű. A szolgáltató szektor növekedése az elmúlt évtizedekben fokozatos erősödést mutatott. Az ágazati szerkezetet tekintve, a cégek számát figyelembe véve, a szolgáltatási szektor nagyon erősnek mutatkozik, 273 ilyen vállalkozás működött a városban, amely az összes vállalkozás 69,8 %-át adta. A szolgáltatások közül legtöbben az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozók voltak, összesen 108-an, jelentősen kevesebben vannak a kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások 68. Az egyéb szolgáltatási tevékenyégi körbe sorolt vállalkozások 11

13 (szálláshely-szolgáltatás, szállítás-raktározás, oktatás, szociális és egészségügyi ellátások) száma összesen 97 db volt. Az ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozások száma 113 volt, ami az összes vállalkozás 28,9%-át jelentette. Az ipari cégek többsége építőipari tevékenységgel foglalkozott (összesen 70 db volt), kisebb részük pedig a feldolgozóiparban tevékenykedett (43 db vállalkozás). A mezőgazdaságban 2000-ben még 7 vállalkozás működött, 2008-ban már mindössze 5 folytatta tevékenységét (az összes vállalkozás 1,3%-a). Ez azért sajnálatos, mert nem tudják helyben termelt termékekkel ellátni a lakosságot. Ma a mezőgazdaságban kb. 45 fő dolgozik Rácalmáson. A város cégszerkezete a cég méreteket figyelembe véve, nincsen egyensúlyban, nem jellemző a közepes méretű cégek jelenléte a városban, a főt foglalkoztató vállalkozások száma mindössze 5 db, míg a főt foglalkoztatók száma 5 db volt ban. Az 50 és 500 főt foglalkoztató kategóriában egyetlen cég sem tevékenykedett, a Hankook viszont 1500 embert foglalkoztat. Ezzel a cégméret tekintetében nagy aránytalanságok alakultak ki. Erre még akkor is érdemes odafigyelni, ha figyelembe vesszük, hogy a gumiabroncsgyár tulajdonképpen Dunaújvárossal kooperációban készült el. A városban ugyan a Hankook előtt is jelentős volt az iparban dolgozók aránya, de a gyár felépülésével, ágazati szerkezetét tekintve, egyértelműen ipari kisvárosnak tekinthetjük Rácalmást. A negyedik (kvaterner) szektort képviselő kutató-fejlesztővállalkozások nem jelentek meg a településen, ami a főváros relatív közelségének és a közeli megyei jogú városnak (Dunaújváros) tudható be. Az ipar fejlődésével azonban várhatóan ez a szektor is megerősödhet a városban Vállalkozások A regisztrált vállalkozások számának alakulása (db) , 449, 472, 512, 521, 550, 572, 592, 637, 667, A vállalkozási formát figyelembe véve 2008-ban a működő 205 vállalkozásból 104 működött korlátolt felelősségű társaságként és 181 egyéni vállalkozásként. A vállalkozások számának növekedése a 2000-res évtizedben folyamatos volt, amely főleg a Kft-k számának 48ról

14 re emelkedéséből fakadt. Sajnos a válság hatását a statisztikai adatszolgáltatók nem követik, de az interjúk során azt tapasztaltuk, hogy az ingatlanügyek szolgáltatási ágban működő 108 db vállalkozás tevékenysége erősen visszaesett, és az e területen működők közül többen szüneteltetik tevékenységüket A foglalkoztatásra vonatkozó adatok a 2001-es népszámlálás adatai: Összesen (2001) Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív Eltartott Ffi Nő A legnagyobb iparűzési adót befizető cégek sorrendje Rácalmáson (a befizetett összeg szerint) 1. Hankook Tire Magyarország Kft Rácalmás, Hankook tér M6 Duna Autópálya Zrt Budapest, Zádor u Timpanon P+P Kft Rácalmás, József A. u AM Projekt Kft 2459 Rácalmás, Martinász u DAV Mérnöki Kft 2459 Rácalmás, Venyimi u hrsz. 6. E.ON Energiaszolgáltató Kft 9027 Győr, Kandó K. u R-STEEL Kft Rácalmás, Államos u. 089/2 hrsz. 8. Ferro-Pan '96 Kft 2459 Rácalmás, Kossuth L. u Czizmarik és Társa Kft Budapest, Bajáki F. u Nyomtáv Kft Rácalmás, Móricz Zs. u Mandala Fogadó Kft Budapest, Felhévízi u. 31. A legnagyobb bevételű cégek között megtaláljuk az országos jelentőségű Hankook gumiabroncs gyárat, amely 2008-ban telepedett le a városban. A Hankook Tire a világ hetedik legnagyobb gumiabroncsgyártója. Jelenleg öt gyárat működtet világszerte, kettőt Koreában, kettő Kínában, egyet pedig Rácalmáson. A vállalat már 2010 novemberében bejelentette a kapacitásbővítést a rácalmási üzem második ütemének elindítását. A cég azért választotta éppen ezt a helyszínt, mert mérlegelte a Budapesttől való távolságot, az elérhetőséget (M6-os autópálya), a szaktudást, az ipari hagyományok mértékét. Elsősorban a telephely kiválasztása motiválta őket, nem egy adott települést szemeltek ki, hanem a 13

15 felajánlott ipari területekből választottak, így esett a választás a Duanújvárossal éppen határos, de már Rácalmási közigazgatási területen fekvő telekre. A cég részt vesz a város rendezvényein, például a Tökfesztiválon kóstolóval jelennek meg. Emellett közvetlenül támogat bizonyos kisebb fejlesztéseket (pl. óvoda felújítás), de leginkább az általa befizetett iparűzési adójával járul hozzá a fejlesztésekhez. Az cég teljes iparűzési adóján Rácalmás és Dunaújváros megállapodásban rögzített arányban osztozik. Az üzemben összesen 1500 ember dolgozik, 23%-a duanaújvárosi, Fejér megyéből érkezik a dolgozók 57%-a. Az üzemben 50 fő rácalmási lakos dolgozik a gyártás minden területén. A cég dolgozóinak 25-30%-a az, aki nem otthon, hanem szálláson vagy albérletben lakik, mert túl messze van a lakóhelye a napi bejáráshoz. Mintegy 10 irányból hozzák busszal a dolgozókat, műszak szerint, az útvonalak enyhén különbözhetnek. Körülbelül mintegy 300 fő az, aki szálláson lakik. A dolgozók utazását ezek a buszjáratok kiszolgálják, így senkinek sem kell a tömegközlekedést igénybe venni. Beszállítás közúton történik, mivel a közelben nincsen vámkezelés. Több alapanyag vasúton érkezik az országba, ezeket Törökbálinton és Budapesten rakodják át. Folyami szállítást nem használja a cég, mégha néhány túlméretes berendezés szállításánál erre akadt is példa. A cég munkakultúrában is jelentős előrelépést jelent, a cég a Dunaújvárosi Főiskolával partneri kapcsolatot tart fenn, ahol gumiipari szakmérnöki képzés indult. A közeljövőben történő fejlesztések következményeként, és a III. ütem beindulását követően, várhatóan mintegy 3000 embernek fog munkát adni a vállalat. A jelentős helyi iparűzési adó befizető cégek tevékenységüket sok esetben nem a városban fejtik ki, hanem székhellyel, telephellyel rendelkeznek a városban. Az M6 Duna Autópálya Zrt székhelye Budapesten található, és működési tevékenységét az egész M6-os autópályán kifejti. Hasonló helyzetű a Timpanon P+P Kft.,amely lakó és nem lakó épületek építésével foglalkozik, más településeken (pl. Dunaújvárosban is) telephelyekkel rendelkezik. Jelen vannak a városban más építőipari cégek is, melyek jórészt nem a városban tevékenykednek. A szolgáltató szektor (pl. EON) szintén a telephely miatt mutatkozik iparűzési adója alapján a város életében jelentős cégnek. A magas árbevételű cégek között nem találunk egyetlen mezőgazdasággal foglalkozót sem. Nem jellemző a városra a kisipar sem, kevés családi vállalkozás folytat ipari tevékenységet a városban. Összegezve elmondható, hogy Rácalmás szerencsésen átvészelte a szocialista iparstruktúra összeomlását, és az utóbbi években a hosszú, ám sikeres ipartelepítési törekvéseknek eredménye lett. Ma a városba érkező külföldi működő tőke miatt a gazdasági és foglalkoztatási helyzet az országos átlagnál kedvezőbb, miközben az önkormányzat finanszírozási nehézségei is megoldódni látszanak. Hátrány viszont, hogy a kis- és közepes vállalkozások nem működnek a településen megfelelő intenzitással. Ezek a vállalkozások a 14

16 helyi piacot már kinőtték, ezért célszerű új fejlődési irányok meghatározása a további eredményes működés, illetve a helyi foglalkoztatás növekedése érdekében. Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Az önkormányzat anyagi lehetőségei nem tették lehetővé, sem korábban, sem a mai napig, egy átfogó, kiszámítható, vállalkozás-támogatási rendszer kiépítését. A város egyetlen eszköze a helyi iparűzési adó mértékének alacsonyan tartása volt. Tudatos, tervezett, városmarketing-tevékenységet a város nem folytat. Azonban kiváló honlappal, és helyi újsággal rendelkezik. A város vezetése folyamatosan elősegíti a kereskedelmi vállalkozók fejlődését. Az oktatási intézményekkel a helyi cégek folyamatosan kapcsolatban állnak, támogatást nyújtanak nekik Kiskereskedelem, szolgáltatások Rácalmáson a kiskereskedelem legtöbb ága megtalálható. A város kisvállalkozói gondoskodnak az élelmiszerboltok, és a különféle szaküzletek működtetéséről. Jelenleg még nem jelent meg a városban multinacionális cég, amely közvetlenül veszélyeztetné a családi vállalkozásokat, melyek már évtizedek óta elégítik ki a lakosság igényeit. Az élelmiszer üzletek közül említést érdemel a központban található, és folyamatos fejlesztés alatt álló Pomóthi üzletház, mely élelmiszer kiskereskedelemmel, kifőzdével, cukrászdával várja vendégeit. A településen megtalálható az alapvető szolgáltatások széles spektruma, egészen a ékszerésztől a gyógyszertárig. A település agglomerációs mivolta miatt Dunaújváros üzletközpontjai, de még a távolabbi Székesfehérvár bevásárlási lehetőségei is nagy vonzerővel rendelkeznek. A vásárlókért folytatott versenyt mutatja, hogy az élelmiszer jellegű üzletek száma csökkent 2000 óta (2000-ben 8 db, 2009-ben már csak 6 db ilyen jellegű üzlet működött a városban). Ugyanígy csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma is (2000-ben 49 db, 2008-ban 41 db üzlet volt). A ruházati üzletek száma 4-ről 3-ra csökkent ugyanezen időszak alatt. Egyedül a vendéglátóhelyek számában tapasztalhatunk töretlen emelkedést, 11-ről 18-ra növekedett a számuk 2000 és 2008 között. 15

17 Turizmus A Dunaújvárosi kistérség turizmusa egyelőre országos szinten nem jelentős, de a Többcélú Kistérségi Tárulás célul tűzte ki a maga számára, hogy a térségi turizmusfejlesztést, valamint az idegenforgalmat kiemelt feladatának tekinti. A kistérség főbb vonzerejét az épített és természeti környezet szépsége, a lovas turizmus, a tanyasi turizmus és a Dunára települő horgász és vízi turizmus jelenti. A jövőben kiemelt szerepe lehet a fővároshoz való közelsége miatt, a sajátos táji, természeti és kulturális adottságainak köszönhetően, az aktív turizmusbeli adottságai miatt, valamint a termál adottságok kihasználása révén. Rácalmás város idegenforgalma a kiváló adottságokat még nem használja ki teljes mértékben, de a helyi szereplők (helyi vezetőség, vállalkozók, civil szervezetek, lakosság) kiemelt szerepet szánnak ennek a világviszonylatban dinamikusan fejlődő gazdasági ágnak. Eddig nem volt összehangolt a turizmus tevékenysége a településen, a vállalkozók nem igazán működtek együtt. Rácalmásra ma az egy napos, vagy esetleg hétvégi, illetve az átutazó turizmus a jellemző. A falusi turizmus szálláshelyeinek száma 10 db volt 2009-ben, az összes kereskedelmi szállásférőhely száma 38 volt. A Jankovich kúria 50 szobájában 100 vendég elhelyezésére alkalmas szállás van. Az átutazó vendégeket az Animó fogadó fogadja a 6-os főút mellett. A magánszálláshelyeket több esetben baráti társaságok, iskolai csoportok veszik igénybe. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 2000-ben még csupán 1200 volt a városban 2009-ben viszont már Az összes vendégéjszakák száma a városban 2008-ban még 4623 volt, 2009-re viszont jelentős visszaesést figyelhetünk meg, mert 2009-ben már csupán 3891 éjszakát töltöttek a városban a vendégek. A városban ma a Jankovich Kúria ad szálláslehetőséget. A szállodában jellemzőek a konferenciák, esküvők. A vállalkozás 2007-ben kezdte el működését, akkor még csak 25 szobával. A szálloda létrehozásának indító ötletét a Hankook megtelepedése adta, amely az első években jelentősen segítette a szálloda beindulását. Mára viszont már talpra állt, a 2009 májusi bővítés után a kapacitás megduplázódott. A cég profilját jelenleg a konferenciaturizmus adja, az ország minden tájából jönnek vendégek orvostalálkozókra, céges hétvégékre. Az ilyen jellegű rendezvényekből évente 100, azaz hetente átlagosan kettőt tudnak lebonyolítani. Amennyiben a rendezvények átlépik a fős keretet, akkor a kúria termeit veszik igénybe. A hotel jelentős munkaadó, 25 fő dolgozik itt, ebből 9 helyi lakos. Rácalmáson a turizmus kisebb jelentősége miatt nincsenek meg a szervezeti keretei az idegenforgalomnak. Nincs az önkormányzatnál turisztikai referens, szakember, akihez a helyi 16

18 vállalkozók fordulhatnának. Az idegenforgalom önkormányzati helyét is mutatja, hogy a városban nincsen idegenforgalmi adó kivetve. A jövőben a hotel és a kúria közötti kapcsolatok, vagyis a piaci és önkormányzati szféra közötti kapcsolatok erősítésére lesz szükség. Jelenleg nincs közös marketingstratégia. Több esetben a szervezeti felépítésben keresendő hiányosságok miatt nem képes a kúria a gyors döntések végrehajtására. A sikeres idegenforgalmi tevékenység feltétele a térségi gondolkodás, és térségi közös kínálat kialakítása, hiszen önmagában egyik település sem képes elegendő vonzerőt felmutatni a fejlesztésekhez. A Jankovich hotel mellett szűkös az olcsóbb szálláshelyek kínálata, holott a konferenciaturizmus mellett a természeti adottságok a hátizsákos, kenus turisták paradicsomává tehetné a települést. A település építészeti, épített, ember alkotta értékei A hajdani birtokosi és kereskedelmi szerepkör eredményeként ma is több kisebb-nagyobb kúria található Rácalmáson. Többségüket felújítva, közösségi célokra hasznosítják (közösségi ház, könyvtár, óvoda). Az időben eltérő felújítások egységes építészeti szemléletet képviselnek és meghatározzák a településkép alakulását. A szép műemléki Jankovich- kúria sikeres pályázat segítségével történő felújítása volt az idegenforgalom egyik legnagyobb beruházása a városban. A Jankovich-kúria Rendezvény-és Turisztikai Központ Az ökoturisztikai központ a Jankovich-kúria kertjében, az egykori gazdasági épületek átalakításával jött létre. A Duna-partján fekvő épületegyüttes a Nagy-sziget közvetlen közelében fekszik, így a programok között a szigeten lévő tanösvény látogatása is szerepel. A 17 állomással és ismertető táblával rendelkező tanösvény betekintést enged az árterek főbb jellegzetességeibe, a területen élők egykori mindennapjaiba. A látogatók köre igen széles: az aktív szabadidős programok kedvelőitől kezdve, a kiránduló csoportokon keresztül, a konferenciaturizmus keretein belül az intézménybe érkező üzletemberekig mindenki megfordul a központban. A település önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a közterületek igényes átalakítására, amelyet lépésről lépésre valósítanak meg. A közterület rendbetételének szép példái, a településre érkezőket köszöntő fogadó tábla, az egységes hangulatú és anyaghasználatú, de mégsem egyforma buszvárók, a sarkokra kihelyezett utcanév-táblák sora. A Rácalmásra érkező bekötőút északi oldalán egyrészt a temető, a Jankovich kápolnával, másrészt az ban átadott, szépen kialakított Millenniumi park választja el az Ófalut, az újabban beépült településrészektől. 17

19 A városban található, az idegenforgalom szempontjából jelentős természeti értékek Duna A táji természeti értékek közül az országos ökológiai hálózat részét képezi a Duna (ezt rögzíti a 2003-ban törvényben elfogadott Országos Területrendezési Terv is), amelynek hullámtere természeti területnek is minősül. A Nagy-sziget és környéke Rácalmási szigetek Természetvédelmi Terület elnevezéssel 1996 óta országos jelentőségű védelem alatt áll. A természetvédelmi területtel kapcsolatban kedvező fejlemény, hogy a szigetcsúcson korábban működő libatelep, mint környezeti szennyezőforrás megszűnt. Jelenleg a kiterjedt sporthorgászat jelent terhelést annyiban, hogy jelentős a szemetelés, és sokan gépkocsival járnak be a védett területre. A Jankovich-kúria pályázatának keretében megépült csónakkikötő és camping egészíti ki az aktív turizmus lehetőségeit. Dunaújváros irányába aszfaltozott kerékpárúton biztosított az eljutás. Az idegenforgalom illetve a lakosság szabadidő eltöltését is kedvezőtlenül érinti, hogy a településen nem található strand, illetve a Dunán sincs kijelölt fürdőhely. Nagy-sziget A Rácalmási-szigetek országos jelentőségű természetvédelmi terület (nagysága 382 ha); az ártéri keményfa és puhafa ligeterdők megőrzése, valamint az értékes növény- és állatvilág védelme fontos cél. A látogatók a sziget északi részén található tanösvény segítségével ismerkedhetnek meg az itt található értékekkel. A sziget déli része nem látogatható. Mivel a terület madárvédelmi szempontból is jelentős, költési időben kikötési tilalom lép életbe. Turisztikai szempontból fontos rendezvények A város rendezvényei közül ki kell emelnünk a 2010-es évben Koós Károly díjjal kitüntetett Tökfesztivált, és a Művészeti tábort. Szólnunk kell a város gasztronómiai értékeiről, az éttermeiről és vendéglőiről, amelyek magas színvonalúak, és a 6. sz. főút miatti átutazó forgalom következtében sokan felkeresik őket. 18

20 2.3. Társadalom Demográfia Rácalmás város népességszámát két fontos tényező határozza meg: a természetes szaporodás, illetve fogyás (amely az élve születés és a halálozás különbözete) a vándorlási egyenleg (amely a településre történő bevándorlás és az onnan történő elvándorlás egyenlege). Rácalmás és Kulcs települések január 1-jéig közös közigazgatási területtel rendelkeztek, ettől az időponttól tudjuk tehát követni a város népességszámának változását. A Kulccsal együtt számított demográfiai adatokból kiderül, hogy a település népességszáma hosszabb időtávra visszatekintve is folyamatos gyarapodást mutat. A jelenlévő népesség, az állandó népesség és a lakónépesség alakulása: Jelenlegi népesség Állandó népesség Év Fő Lakónépesség Év * Fő * * - Rácalmás és Kulcs szétválásának dátuma, a lakónépesség csökkenése így csak látszólagos. 19

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV

LEADER INTÉZKEDÉSI TERV LEADER INTÉZKEDÉSI TERV Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából 2013-ban pályázható intézkedések 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:(kötelező Térségi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ LAKOSSÁGI KÉRDŐÍV CSOBÁNKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 1. Ön csobánkai lakos? igen nem Ha igen, mióta él a településen? éve 2. Ön csobánkai üdülő tulajdonos? igen nem 3. Tervezi-e, hogy

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

székhelye: 2200 Monor, Kossuth Lajos utca 65-67. tel.: 06-29/410-409, 413-212, 610-380 fax.: 06-29/410-409 e-mail: vigado@vigadokft.

székhelye: 2200 Monor, Kossuth Lajos utca 65-67. tel.: 06-29/410-409, 413-212, 610-380 fax.: 06-29/410-409 e-mail: vigado@vigadokft. 1.3. Gazdálkodó szervezetek Közzétételi egység: A szerv tulajdonában álló vagy részvételével működő gazdálkodó szervezetek Adat megnevezése Azon gazdálkodó szervezetek neve, székhelye, elérhetősége (telefon,

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST XIII. KERÜLET INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA III. MONITORING ÉS FELÜLVIZSGÁLAT (Tervezet) Készítette: Városkutatás Kft. Ekés András Horváth Vera Petrovácz Rózsa Rita Sipos Zsófia Somogyi

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA 2015-2019. 1 20/2015. sz. előterjesztés Bicske Város Önkormányzat Gazdasági Programja 2015-2019. A gazdasági program elkészítésére Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Debreceni út, Hrsz.: 3339 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 011 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány

Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközség Tanyafelmérése Tanulmány Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat 2012 Elfogy a szándék, fölcserélt otthonok, alatta a föld rég futóhomok, s hová a szél hajtja, ott ver tanyát az, aki

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben