Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kővágószőlős Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Kővágószőlős Község Önkormányzata

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kővágószőlős Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Községünk a Mecsek déli lábánál, a természeti kincsekben bővelkedő Jakab hegy tövében, Pécstől 15 kmre, a 6-os főközlekedési úttól 2,5 km-re, közúton jól megközelíthető helyen található. A falu felé 600 méterre magasodó, különleges geológiai képződményekkel tarkított, 1978-tól védetté nyilvánított Jakabhegy, valamint az a tény, hogy a település kornyéke az i.e óta lakott, a község egészének megadja kiugrási lehetőségeit. Számos látnivaló jelent turisztikai attrakciót, amelyet a falu vendéglátással és szállásadással foglalkozó vállalkozói jól kihasználhatnak. 1 Helyi költségvetési koncepció, IPR stratégia Kővágószőlős, Helyi településrendezései terv, Helyi településfejlesztési koncepció. 3

4 A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület, melyen a Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő sajátos sziklaformációkat alkot, közöttük vannak a Babás-szerkövek, és a Zsongorkő néven ismert természeti látványosságok. A földben mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz. A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tő zerge moha stb.) Kővágószőlős egyik szembetűnő jellegzetessége a helyben kitermelt vörös homokkő építészetben elnyert nagy szerepe, de a település nevének eredete is ehhez kapcsolható. A falu elnevezése a II. századi szőlőműves és szőlővel, valamint kiváló borral adózó szolgáló népeitől származik. A kővágó jelzőt a török uralmat követő időszakban, a településen a mezőgazdaság mellett jellemző kőbányász és kőfaragó mesterségek nyomán kapta. Községünk életében ma is jelen van a szőlő és a bor termelése a Bánáti rizlingtől az Olaszrizlingen át az Ezerjóig, a talaj főleg a fehér fajtáknak kedvez. Sok család számára jelentett megélhetést ez a kemény munk4 napjainkig sikerült átmenteni a szőlő és a bor szeretetét. Ezt jelzi az is, hogy minden évben szakmai bemutatókat, és borversenyt rendezünk. Az épített környezet szépítése, a kulturált és vendég-csalogató falukép kialakítása érdekében foglalkozatjuk a közhasznú munkásokat, melynek célja hármas, egyrészt a cigány származású munkanélkülieknek teremtünk munkalehetőséget, másrészt gazdagítjuk a települést, harmadrészt elősegítjük az itt élő romák integrációját. Községünkben több mint 40 éves múltra tekint vissza az uránbányászat, amely ma a Bányászati Múzeum falai közt rejt fizikai emlékeket, valamint az egykori bányaművelés hagyatékaként fennmaradt épületek és infrastruktúra jó alapot biztosítanak az Ipari Parkba betelepülő vállalkozások számára. A község területén teljesen kiépült infrastruktúra teszi lehetővé a komfortos életet, villany, vezetékes ivóvíz, gáz, csatorna- és szennyvízhálózat szolgálja az itt lakók kényelmét. A településen elérhető internet szolgáltatás segíti a gyors információ-áramlást, és az esetleges távmunka végzést. A fent említett, jó közműhálózattal rendelkező Ipari Park kitűnő befektetési lehetőséget kínál a vállalkozásoknak. A villamos energia szinte korlátlan befektetői igényeket kielégítően áll rendelkezésre. A jó minőségű belső úthálózat közvetlenül a főúthoz kapcsolódik. Itt egy helyen található intermodális közlekedési pont, telephely, gáz és villamos energia, valamint képzett, illetve a képzésre hajlandó munkaerő. Mivel a közeli Pécsre gyakori közvetlen buszjárat visz, az itt élők számára jó munkába járási lehetőség kínálkozik a megyeszékhelyre. A faluban bolthálózat, falusi vendéglátás keretében szállásadó vállalkozások, vendéglátóhelyek és szerényebb igényeket kielégítő, maximum 40 főt befogad ő turistaszálló található, ami átalakításra, felújításra szorul. Az itt élő lakosság egy részének a községbe, vagy annak határába betelepült vállalkozások adnak munkát. Sokan járnak el a közeli nagyvárosba Pécsre dolgozni. A településen folyik az utak rendbetétele, az intézmények rendezettek, az orvosi rendelő akadálymentesítése már megtörtént. A megkezdett parkosítást, virágosítást, utcabútorok és új utcanév táblák kihelyezését folytatjuk. Terveink közt szerepel, hogy a közeljövőben egy többfunkciós szolgáltatóház építéséket kezdjük meg. A település terjeszkedésére kevés a lehetőség, de mintegy tizenöt közműves házhely parcellázására, piaci értékesítésére lehetőségünk van. A község idegenforgalmi pezsgésének adhat lendületet az a nagyszabású ökoturisztikai pályázat, amely a Jakab-hegyet érintő turisztikai fejlesztések láncába szeretné illeszteni ezt a gyönyörű fekvésű történelmi falut, történelmi falut, összekapcsolva Cserkút, Kővágótöttös, Bakonya Boda hasonló törekvéseivel, kínálatával. A helyi és környékbeli vállalkozók és civil szervezetek az úgynevezett Zöld Út programba szeretnék bevonni a helyieket, ezért információs és egyéb fórumokat szerveznek, hogy a turisztikai fejlesztések lehetőségét továbbadják. 4

5 A falu története alapja lehet az idegenforgalmi vonzás erősítésére főként Cserkút felől, az Ipari Park pedig vállalkozások betelepüléséhez a 6-os út felől. Kővágószőlős környékének első lakosai a késő bronzkorban (i.e körül) élő nép volt, amelynek nevét nem ismerjük, és akiket a régészet jellegzetes temetkezési szokásukról - az umamezős kultúra népének nevez. Magaslati telepük a Jakabhegy tetején volt a település elpusztulása után az i.e. IX-VIII században a korai vaskor idején egy másik nép építette védelmi célból a hatalmas sáncokat. Ókori latin és görög nyelvű írások bizonyítják, hogy i.e. VI-V. században illír-pannon nép lakta a kornyéket. Az i.e. II. században a földvárat a kelták kerítették hatalmukba és egészen a római hódoltságig megszállva is tartották. A Jakab hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek. A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre. A IV. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az V. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő. A IV. században longobárdok majd avarok telepedtek a vidékre, akiknek több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről. A magyarok a X. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét. A falu a középkorban a templom körül terült el. A védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt. Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermelés és, aminek a település) XIX. századi felvirágzását is köszönheti. Az l950-es 5

6 években megindult a falu területén az urán kutatása majd bányász lakta. Ezután épült ki a bányászok elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után az 1990-es évektől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik a lakótelepi lakásokat a lakók folyamatosan újítják fel. A Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, óta szolgáltat-tájékoztatja, a nagyaktivitású radioaktív hulladéklerakóval kapcsolatos kutatásokról. Az ban alakult Társulás, hat településsel kezdte meg működését a kutatásokban érintett települési környezetben. ( Bakonya, Boda, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőlős, Kővágótöttös) ban a kutatási terület növelése miatt a társulás három új taggal, Cserdi, Helesfa, Bükkösd, településekkel bővült. A társulásban résztvevő települések Önkormányzatainak közös szándéka alapján alapított társulás, azt a célt tűzte maga elé, hogy a PART RT és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. kutatási tevékenységével összefüggő munkálatokról objektív tájékoztatást nyújtson, ehhez megfelelő eszközöket biztosítson, erősítse a civil társadalmi kontrolt, valamint közreműködjön a területfejlesztésben. A társulás célja továbbá, hogy egy nemzeti projektben részt vegyen, egészséges kontaktust teremtsen az ipar és környezete körül. Mindenki számára fontos az emberek biztonsága, egészsége, környezete, ennek érdekében folytatjuk tevékenységünket! Az érintett települési környezet folyamatos tájékoztatást kapott eddig is a helyi kábeltelevíziós csatornákon, helyi újságokon, írott kiadványokon keresztül, melyekben a társulás, az RHK Közhasznú Nonprofit Kft. a PART RT. a kutatásban résztvevő cégek is helyet kaptak. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén lakónépesség 2007 (fő) 1356 fő 2008 (fő) 1317 fő Lakónépesség számának változása (%) % 2009 (fő) 1288 fő Lakónépesség számának változása (%) 97.8 % 2010 (fő) 1279 fő Lakónépesség számának változása (%) 99.3 % 2011 (fő) 1262 fő Lakónépesség számának változása (%) % 2012 (fő) n.a. fő Lakónépesség számának változása (%) n.a. % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Látható, hogy öt év alatt csaknem 100 (94) fővel 7 %-kal csökkent a lakónépesség száma. Ennek több oka lehet: elvándorlás, az élve születések csökkenése. 6

7 2. számú táblázat - Állandó népesség 2011 állandó népesség száma 2011-ben 1316 fő nő 686 fő 52 % férfi 630 fő 48 % 0-2 évesek 40 fő 3 % 0-14 éves nők 103 fő 8 % 0-14 éves férfiak 87 fő 7 % éves nők 25 fő 1.9 % éves férfiak 24 fő 1.8 % éves nők 354 fő 27 % éves férfiak 415 fő 31.5 % éves nők 46 fő 3.5 % éves férfiak 46 fő 3.5 % 65 év feletti nők 101 fő 7.7 % 65 év feletti férfiak 68 fő 5.2 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy, hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. A nők többségben vannak amint az a táblázatból látható, az idősek tehát a 65 év fölöttiek között még jobban látható ez a különbség ben elmondható, hogy az életkori vonatkozásban a éves korú lakosok aránya 5%-kal nőtt, a évesek aránya 10%-kal csökkent, az éves korúak aránya több mint 8%-kal nőtt, míg a 62 év és ennél idősebbek aránya közel 7,5%-kal csökkent. 7

8 8

9 Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. Kővágószőlős öregedési indexe száz alatt van, tehát fiatalos a népességszerkezet, de az is látszik, hogy az öregedési folyamat már elindult. Ez az adat Kővágószőlős vonzerejét mutatja: ha pozitív az egyenleg, akkor az odaköltözés, ha negatív, akkor az elvándorlás jellemző. Természetesen itt is további tényezőket szükséges figyelembe venni. Amint az látható, Kővágószőlősre az elvándorlás jellemző, de ez eléggé hektikus képet mutat. Nincs állandó tendencia, bár 2012-es adat nem áll rendelkezésre, de fokozódni látszik az elvándorlás. Érdemes lenne az eltávozókat megkérdezni, mi az oka az elvándorlásuknak. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) n.a. n.a. #ÉRTÉK! A természetes szaporodás értékét úgy számoljuk ki, hogy az élveszületések számából kivonjuk a halálozások számát. Amint a táblázatból és a diagramból kiolvasható magasabb a halálozások száma, mint az élve születéseké. Jó hír, hogy a legutolsó ismert adat viszont megfordítani látszik a tendenciát, mert 2011-ben egyel több születés történt, mint elhalálozás. 9

10 A Családsegítő adatai alapján: A családi összetétel tekintetében a házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők 18 év alatti gyermekes ügyfelek aránya több mint 8%-kal, a házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élő gyermek nélküli ügyfelek aránya 10%-kal nőtt. A 18 év alatti gyermeket egyedül nevelő ügyfelek aránya stagnált, az egyedül élő ügyfelek aránya közel 12%-kal csökkent és végül az egyéb családi összetételről nyilatkozók aránya közel 7%-kal, szintén csökkent. Az utóbbi kategóriába azok tartoznak, akik egyéb családtagjaikkal élnek egy háztartásban (nagyszülő, testvér, stb.). Összefoglalva a fenti táblázatok és diagramok adatait, a lakónépesség száma folyamatosan csökken, 5 évre vetítve mintegy 7 %-kal. A nők többségben vannak a településen, ez a későbbiekben azért lehet fontos, mert az esélyegyenlőségi program egyik célcsoportja a nők. 10 éves időintervallumban, két népszámlálási időszak között a település öregedési indexe mintegy 15 %-kal emelkedett. Tehát folyamatosan öregszik a település. Ennek egyik oka lehet a természetes szaporodás csökkenése, bár az utolsó ismert adat bizakodásra adhat okot. Értékeink, küldetésünk - Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstől mentes helyi társadalom erősítése. - Összehangolt együttműködés a foglalkozatási, közoktatási, közművelődési, szociális igazgatási, egészségügyi, terület-fejlesztési komplex tevékenység-rendszerben, a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével. - Egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. - A mindenkori jogszabályoknak megfelelő pénzbeli, természetbeli juttatásokhoz, valamint a különböző közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Kővágószőlős település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, 10

11 a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 11

12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben foglalt helyi esélyegyenlőségi programok intézkedései kapcsolódnak a következőkben felsorolt, EU és nemzeti szintű stratégiákhoz, ágazati politikákhoz: - EU 2020 stratégia, - Nemzeti Reform Program, - Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, - Legyen jobb a gyerekeknek! Nemzeti Stratégia, - Roma Integráció Évtizede Program, - Nemzeti Ifjúsági Stratégia. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása. A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése. Az esélyegyenlőség szemlélet megteremtő és javító települési programok megvalósításának támogatás. A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése. Az esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban. a 2OO3. évi CXXV. törvény előírásait figyelembe véve, önkormányzati Esélyegyenlőségi Programunk célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő kővágószőlősi polgárokat segítő, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megőrzésével, megtartásával. A helyi önkormányzat által hozott szabályozást érintő kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (2013. január 1-étől hatályba lépő) rendelkezik. 12

13 2007-ben készült egy Kővágószőlős Község Esélyegyenlőségi Terve címmel egy 13 oldalas dokumentum, ami a évi CXXV. törvény előírásait figyelembe véve készült. Több elemet is hasznosítottunk az akkor készült dokumentumból. Ennek a dokumentumnak a célkitűzései voltak a következők: - A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítása - A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése - Az eséiyegyenlőség szemléletét megteremtő és javító települési programok megvalósításának támogatása. - A hátrányos helyzetű csoportok információhoz való korlátlan hozzájutásának elősegítése - Esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban Ezek közül a többnyire általánosan megfogalmazott feladatok közül több megvalósult. A közszolgáltatást nyújtó intézmények közül az orvosi rendelő és a Védőnői szolgálat akadálymentesítve lett. Az új, illetve felújított művelődési ház már úgy épült, hogy az akadálymentesítés megoldották. A hátrányos helyzetű csoportok információhoz jutása is sokat javult, hiszen a művelődési házban, az emagyarország ponton 3 számítógép áll rendelkezésére, ahol ingyenesen internetezhetnek. Ezen kívül minden információs és közművelődési program ingyenes. Az esélyegyenlőség biztosítása a közoktatásban feladat is folyamatosan megvalósul, bizonyíték erre az Általános Nevelési Központ Óvodája, Iskolája Kővágószőlős IPR Stratégiája dokumentum is. A hátrányos helyzetűek munkaerő-piacra jutásának elősegítése, szintén feladata lesz a következő ötéves időszaknak. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal - Helyi költségvetési koncepció: A helyi költségvetési koncepció az éves bevételek és kiadások alapján a település pénzügyi helyzetéhez viszonyítva adott évre tervezett gazdálkodásról szól. - IPR stratégia Kővágószőlős: Integrációs Pedagógiai Rendszer, amely a helyi viszonyokra, sajátosságokra és helyzetre lett kidolgozva. minden tanuló megkülönböztetés és kirekesztés nélkül, egymással kooperálva, a mindenkori fejlettségi szintjén, kompetenciáihoz és hozott kulturális értékeihez alkalmazkodva, individuális adottságainak megfelelő fejlesztésben részesüljön. - Helyi településrendezései terv - Helyi településfejlesztési koncepció - 13/2000.(Xll.15.) sz. rendelet a helyi építési szabályzatról - 9/2002./XII.15./ rendelet a háziorvosi körzethatárról: Kővágószőlős Község Önkormányzata lakosainak egészségügyi ellátásának biztosítása érdekében Cserkút, Kővágótöttős, Bakonya községekkel közösen háziorvosi szolgáltatást működtet. A háziorvosi körzethatár Kővágószőlős, Cserkút, Bakonya, Kővágótöttös községek közigazgatási területe. - 10/2002./XII.15./ számú rendelet az önkormányzat közművelődési feladatairól: A rendelet megalkotásával a képviselőtestület célja, hogy a helyi társadalom művelődési és kulturális igényének figyelembe vételével a helyi hagyományok, a lehetőségek alapján egységesen határozza meg az általa támogatott közművelődési tevékenység körét, azok ellátásának módját és feltételeit, a finanszírozás módját, továbbá: hogy jogszabályi keretet teremtsen a közösségi művelődés gyakorlásához méltó környezet és infrastruktúra biztosításához, nemzeti és nemzetiségi hagyományok ápolásához, a helyi lakosság közösségei, a helyi érdek védelmének erősítéséhez. - 11/2003/XII.27./számú rendelet az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos bér-megállapítási feltételekről: Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások és szociális lakások bérleti díjának számolási módját és mértékét határozták meg a rendeletben. 13

14 - 13/2008.(XII.20.) sz. rendelet a helyi önszerveződő közösségekkel való együttműködésről, a pénzügyi támogatás rendjéről: 1. Kővágószőlős község Önkormányzatának Képviselőtestülete fontosnak tartja, elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a településen élő vagy dolgozó állampolgárok önszerveződő közösségei végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe, közösségi életbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság mûvelôdése, oktatása, szórakozása, sportolása érdekében (1) Az önszerveződő közösségek közötti esélyegyenlőség biztosítása érdekében bevezeti a pályázati rendszert, melynek feltételeit, az eljárás rendjét e rendeletében szabályozza. - 2/2009./IV.1./ számú rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról: l.. /l/ A rendelet hatálya kiterjed Kővágószőlős község közigazgatási területén élő, az Sztv. 3. -ában megjelölt személyekre. /2/ A /1/ bekezdésben foglaltakon kívül tekintet nélkül hatáskörre és illetékességre, az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást kell biztosítani, ha annak hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. - 1/2010./I.31./ a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról és nyersanyagnormákról: E rendelet keretében döntöttek az étkezési díjakról és egyéb díjakról. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása - A Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, óta szolgáltat-tájékoztatja, a nagyaktivitású radioaktív hulladéklerakóval kapcsolatos kutatásokról. Az 1996-ban alakult Társulás, hat településsel kezdte meg működését a kutatásokban érintett települési környezetben. ( Bakonya, Boda, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőlős, Kővágótöttös) ban a kutatási terület növelése miatt a társulás három új taggal, Cserdi, Helesfa, Bükkösd, településekkel bővült. A társulásban résztvevő települések Önkormányzatainak közös szándéka alapján alapított társulás, azt a célt tűzte maga elé, hogy a PART RT és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. kutatási tevékenységével összefüggő munkálatokról objektív tájékoztatást nyújtson, ehhez megfelelő eszközöket biztosítson, erősítse a civil társadalmi kontrolt, valamint közreműködjön a területfejlesztésben. A társulás célja továbbá, hogy egy nemzeti projektben részt vegyen, egészséges kontaktust teremtsen az ipar és környezete körül. Mindenki számára fontos az emberek biztonsága, egészsége, környezete, ennek érdekében folytatjuk tevékenységünket! Az érintett települési környezet folyamatos tájékoztatást kapott eddig is a helyi kábeltelevíziós csatornákon, helyi újságokon, írott kiadványokon keresztül, melyekben a társulás, az RHK Közhasznú Nonprofit Kft. a PART Rt a kutatásban résztvevő cégek is helyet kaptak január 1-től megalakult a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatal. A közös hivatal Bakonya, Cserkút és Kővágószőlős közigazgatási területén lát el hatósági feladatokat és az önkormányzat által meghatározott munkát. Néhány hatósági hatáskör átkerült a járási hivatalhoz. Ezek: alanyi jogú ápolási díj, alanyi jogú közgyógyellátás, egészségbiztosítási jogosultság. - Megszűnik június 30-cal az Intézményfenntartó Társulás. Az általános iskola állami irányításba vétele miatt megváltozott az Általános Nevelési Központ, mely három egységből állt; általános iskola, óvoda és konyha. Az általános iskola leválása miatt megszűnik június 30-cal az Intézményfenntartó Társulás (Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös). Az óvoda és a konyha ettől az időponttól kezdve egyedül a Kővágószőlősi Önkormányzat irányítása alá kerül. Az adminisztrációs feladatokat a Kővágószőlősi Közös Önkormányzati Hivatal végzi, a munkáltatói jogok a kővágószőlősi polgármester hatáskörébe kerülnek. A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatot az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ munkatársai látják el a településen, illetve a környező településeken is. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 14

15 Az HEP-ben szereplő adatok a következő forrásból származnak és partnerek voltak a HEP elkésztésében: - Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR), - Központi Statisztikai Hivatal, - Népszámlálás 2011, (A 2011-es népszámlálás végleges adatai még nem állnak rendelkezésre, ezért az adatok olykor hiányosak, de ezt mindenhol külön jelzésre került.) - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, - Nemzeti munkaügyi Hivatal, - Kővágószőlős Község Önkormányzata - Kővágószőlősi Nemzetiségi Önkormányzat - Kővágószőlősi Általános Iskola - Kővágószőlősi Óvoda - Kővágószőlősi Védőnői Szolgálat - Kővágószőlősi Családsegítő Szolgálat - Kővágószőlősi Gyermekjóléti Szolgálat - A kővágószőlősi civil szervezetek 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A jövedelem és vagyon fogalmát a évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, Szt. 4. -a és a Cst. 4. -a határozza meg a jogszabályok hatálya alá tartozó ellátások vonatkozásában. A településen hosszú évekig uránbánya működött. A lakosság legnagyobb része a bányában dolgozott, de közvetve vagy közvetlenül a bányához kapcsolódva szerezte jövedelmét. 32 év után 1997-ben zárták be az utolsó aknát is a település közelében. Addig gyakorlatilag nem volt számottevő munkanélküliség a településen. A bányászfizetések magasnak számítottak és az akkor, vagy az óta nyugdíjba vonult bányászok nem élnek rossz jövedelmi viszonyok között. Gyakorlatilag az óta van munkanélküliség. Azokban az években a romák és a nemzetiség is a bányában dolgozott, vagy a bányához kapcsolódó munkahelyekről szerezte jövedelmét. A bányabezárások előtt nem volt gond a pályaválasztással, hiszen gyakorlatilag egyenes út vezetett a fiataloknál a jól fizető bányába. Nem volt különbség a bányászok között, dolgozott együtt, roma, magyar és más nemzetiségű (pl. lengyel) bányász is. A falu portáin is látszik még a viszonylagos jólét. Tiszta, rendezett és élhető a település. Etnikai konfliktus nem volt soha településen, sőt külső szemlélők szerint példás az együttélés és az együttműködés a roma, nem roma és egyéb nemzetiségek között a faluban. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Az összegyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,6% 29 5,8% 47 4,7% ,5% 38 8,8% 90 9,7% ,0% 47 9,3% 82 8,2% ,3% 49 10,1% 90 9,2% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! 15

16 A nyilvántartott álláskeresők száma a 2009-es adatokhoz képest a nők esetében csökkenő tendenciát mutat. Ez azért elehet csalóka, mivel a törvényi szabályozás miatt sokan kiesnek a nyilvántartásból számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő #ÉRTÉK! 20 éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. % % % % % % % % % % 2,3% 15,9% 15,9% 25,0% 6,8% 11,4% 9,1% 11,4% 2,3% 0,0% 3,2% 18,3% 10,8% 15,1% 14,0% 14,0% 14,0% 8,6% 2,2% 0,0% 4,8% 15,5% 13,1% 16,7% 11,9% 10,7% 16,7% 8,3% 2,4% 0,0% 7,7% 12,1% 16,5% 11,0% 19,8% 8,8% 12,1% 12,1% 0,0% 0,0% #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! A településen az álláskeresők száma öt év alatt jelentősen megemelkedett. Kicsivel több, mint duplájára emelkedett 4-5 év alatt. Ráadásul itt csak a nyilvántartott álláskeresők adatai jelennek meg. 16

17 számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,4% 17,2% 27,7% ,0% 44,7% 47,8% ,9% 46,8% 53,7% ,8% 51,0% 50,0% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. n.a. #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! A 180 napnál régebben munkanélküliek aránya viszont a folyamatos emelkedést mutat. Egy érdekes képet is látunk kibontakozóban, mert míg 2010-ben és előtte a nők többségben voltak 180 napnál régebben munka nélkül, addig a 2011-es adatok azt mutatják, hogy a nők kevesebben vannak. Csak a 2012-es és 2013-as adatok tükrében tudnánk azt megmondani, hogy ez a tendencia fent marad-e? Míg a tartósan (180 napnál régebben) munkanélküliek aránya átlagban a nőknél csökkent, ugyanez nem mondható el a pályakezdőkre. A pályakezdő álláskeresők aránya szintén folyamatos emelkedést mutat, ráadásul ez az emelkedés a nők körében még magasabb. A rossz mutatók ellenére azt is elmondhatjuk, hogy a évesek között az álláskeresők arány a nem éri el az országos átlagot, mert mindössze a legmagasabb értéken is (2011-ben) csak 5,3 % volt számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,8% 2 1,9% 4 1,8% ,9% 6 5,5% 10 4,7% ,2% 5 4,5% 10 4,8% ,0% 5 4,6% 11 5,3% 17

18 Míg 2008-ban a éves korú lakosság arányához képest a pályakezdő munkanélküliek aránya csak 4 % volt, addig 2011 végén már 11 %-ra emelkedett, ami majdnem háromszoros emelkedést jelent. Itt kell megemlíteni, hogy a nők között ez éppen háromszor annyi a munkanélküli, mint 2008-ban számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Mint látható az általános iskolai felnőttoktatásban résztvevő aránya nulla. Ez azt is jelentheti, hogy a településen nincs szükség ilyen oktatásra, de azt is jelentheti, hogy nem történt igényfelmérés. Azok, akik nem rendelkeznek nyolc általános végzettséggel sem, nem biztos, hogy nem szeretnének tanulni, vagy befejezni a nyolc osztályt, esetleg később továbbtanulni. Pontos igényfelmérés szükséges, amire intézkedést kell kialakítani. A családsegítő jelentése alapján: Az ügyfelek iskolázottsági faktorát vizsgálva elmondhatóak a következők: az általános iskola nyolc osztályánál kevesebbet elvégzettek aránya jelentősen, 25%-kal csökkent, az általános iskola nyolc osztályát elvégzettek aránya pedig több mint 3%-kal csökkent a vizsgált időszakban. Az általános iskola tíz osztályát elvégzett ügyfelek aránya közel 7%-kal csökkent. A gimnáziumot végzettek aránya több mint 8%-kal nőtt. A szakközépiskolát és a felsőfokú iskolát végzettek továbbra sem jelentek meg a Szolgálat ügyfelei között. Ezen adatok alapján determinálható az az összefüggés, miszerint csökkent a kliensek között az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, és nőtt a legalább szakmunkásképzőt, gimnáziumot végzett ügyfelek aránya számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 #ÉRTÉK! 39 #ÉRTÉK! 39 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2010 #ÉRTÉK! 39 #ÉRTÉK! 39 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2011 #ÉRTÉK! 66 #ÉRTÉK! 66 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! Itt látható, hogy azoknak a száma meglehetősen magas, akik szakiskolai, illetve szakközépiskolai felnőttképzésben vesznek részt. Itt sajnos nem tesz különbséget a TEIR rendszer a szakiskola és a szakközépiskolai oktatás között. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 18

19 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,5% 24 54,5% 18 40,9% ,1% 47 50,5% 45 48,4% ,0% 44 52,4% 40 47,6% ,2% 40 44,0% 49 53,8% 2012 #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! E táblázatban is látható, hogy nincs elégséges információnk a 15 évesnél idősebbek közötti legalább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezőkről, tehát teljesen indokolt a helyi intézkedés a felmérésről. c) közfoglalkoztatás számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban év aránya a település aktív korú résztvevők száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest ,9 1,8 0,9 31 4,1 1,9 1, óta, a közfoglalkoztatásban fő vesz részt folyamatosan. A település aktív korú lakosságához képest ez 4 %-os átlagot mutat. Az roma/cigány lakosság aránya ehhez képest nagyon szerény, 1% átlag körüli részvétellel mozog. Kijelenthető, hogy helyben nem jelentős arány az aktív korúak számához képest. A közfoglalkoztatás helyben vegyes fogadtatásban részesült. Volt. aki örült, neki, hiszen nagyon rég volt bármilyen jövedelme, és a munka révén többet tudott hazavinni, mint a segély. Akadt olyan is aki csak kötelező rossznak tekintette. Maguk a közfoglalkoztatottak sem tartják kiugrási lehetőségnek a közfoglalkoztatást évelején volt egy lehetőség és felmérés, ahol kulturális közfoglalkoztatási lehetőséget lehetett igényelni. A májusra ígért a programból azonban mindeddig nem lett semmi. A kulturális közfoglalkoztatás remek lehetőség lenne középfokú végzettséggel rendelkezőknek a munka világába történő visszatéréshez, vagy akár első munkahelyként is. A közfoglalkoztatottakat általában a település rendezésével bízzák meg, füvet nyírnak, szemetet szednek, virágot ültetnek, télen havat lapátolnak. Mindig tudnak számukra megfelelő munkát biztosítani. 19

20 d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált állami szektorban Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek kivetett befizetett év vállalkozások száma a foglalkoztatottak üzletek száma száma iparűzési adó iparűzési adó településen száma 2008 működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma A település lakosságszámához képest a regisztrált vállalkozások száma magasnak tűnik. Ez annak köszönhető, hogy a falu határában egy ipari park működik, ahová számos cég tette telephelyét. Ez az iparűzési bevételeken is látszik. Ez azonban nem látszik a foglalkoztatásban a településen. A helyi cégek kevés esetben foglalkoztatnak helyieket. Az állami szektorban, gyakorlatilag az önkormányzat, állandó létszámmal működött december végéig tól az Önkormányzatnál foglalkoztatott létszám 17 fő. A volt legnagyobb foglalkoztató az uránbánya már rég bezárta kapuit számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség autóbusz járatpárok vonat járatok átlagos utazási átlagos utazási idő átlagos ideje száma munkanapokon átlagos száma idő autóbusszal vonattal autóval munkanapokon Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron Legközelebbi centrum 15 perc perc perc Megye-székhely 15 perc perc perc Főváros 3 óra ,5 óra 0 2,5 nap Biztató viszont, hogy a település közel esik a nagyvároshoz, Pécshez, ahová autóbusszal m 25 perc alatt be lehet jutni, és munkanapokon a járatok száma 16. A legtöbb munkavállaló ezt használja munkába járáshoz. 20