Esettanulmány a Komlói kistérségről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Esettanulmány a Komlói kistérségről"

Átírás

1 Esettanulmány a Komlói kistérségről I. A vezetői összefoglaló A Baranya megye északi részén található Komlói kistérség 19 települést foglal magába, melyből csak Komló rendelkezik városi ranggal. A térség 40 ezres népességének 65%-a a városban él, központi szerepkörét érdemben egy település sem képes befolyásolni. A Komlói kistérség múltja és jelene is erősen összefonódik a helyi szénbányászattal: a kitermelés fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, megszűnése után pedig magas munkanélküliséget eredményezett. A térség, a Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon adta lehetőségekre építve, a 20. század második felére az ország egyik meghatározó ipari térségévé nőtte ki magát. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését biztosították, a térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és különböző szolgáltatók voltak. Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, az iparszerű bányászatot 2000-re teljesen beszüntették, mellyel a város és térségének másfél évszázados fejlődése tört ketté. A helyi gazdaság szerkezetátalakításához segítséget nem kapott a térség, még mindig a bányabezárások utáni depressziós szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig nem sikerült megoldani. A térségi vélemények tükrében is jogos a fenti kijelentés, hiszen a megkérdezettek egybehangzóan a helyi bányászat megszűnésében látják lakóhelyük fő problémáját. A válaszadók szinte mindegyike kötődik e kultúrához vagy személyesen, vagy szülei, ismerősei révén, így a 2000-es év nagy fordulópontot jelentett a helyiek életében. Nem csak a tömeges munkanélkülivé válás problémájával kellett szembesülniük. A térség elvesztette fő társadalomszervező erejét is. A talpra állásban segítséget nem kaptak az itt élők, bár erre vonatkozóan voltak kormányzati ígéretek, azonban a megkérdezettek szerint a mai napig nem történtek ez ügyben konkrét lépések. A kistérségben élők a bányászat fénykorában nagyon jó egzisztenciális helyzetben voltak, a térség országos viszonylatban is jó gazdasági és társadalmi mutatókkal bírt. E kedvező helyzetből az elmúlt év alatt folyamatosan veszített Komló és környéke, főleg a 2000-es év után érezték a helyiek az erős lefelé nivellálódást. Szerencsére Pécs közelsége némileg enyhítette a magas munkanélküliséget, nagyon sok dolgozni vágyó ingázott, és részben ingázik most is a megyeszékhelyre. A

2 gazdasági válság azonban Baranya megyében is éreztette hatását, egy pécsi elektronikai nagyvállalat bezárása következtében ugrásszerűen megnőtt az álláskeresők száma a térségben, melyet a helyi foglalkoztatók nem képesek érdemben enyhíteni. A 2010-es adatok tükrében a kistérség munkanélküliségi rátája meghaladja a 12%-ot, ami megyei és országos összehasonlításban is az átlagtól kedvezőtlenebb képet mutat, ám felzárkózás érzékelhető az elmúlt hét év viszonylatában. Érdekes tény, hogy a helyi szereplők 20%-os munkanélküliségről számoltak be. A helyiek relatív helyzetüket rosszabbnak érzik, mint ahogy a statisztikákból tűnhet, hiszen a bányászat fénykorában jó pozíciót tudhatott magáénak a kistérség, s abból a helyzetből a lefelé nivellálódás látványosabb volt, mint egy amúgy is kedvezőtlen helyzetű térségben. A kistérség életében a legfőbb szerepet a települések helyhatóságai játsszák. A mindennapi ügyek intézésében a helyi önkormányzatokat keresik fel a lakosok, de jellemzően ők a legnagyobb foglalkoztatók is. Pályázati tevékenységük is kiemelkedik, hiszen általánosságban elmondható, hogy minden lehetőséget megragadnak a fejlesztések odavonzása céljából. A térségben, lakosságszáma kapcsán is Komló szerepe kiemelkedő, de a politikai hatalom is itt képviselteti magát. A város 1990 óta delegál az országgyűlésbe képviselőt, 1998 óta pedig a polgármesteri székben ülő személy tölti be a térségi országgyűlési képviselő, valamint a kistérség elnökének posztját. Hosszúhetény, Magyarszék és Egyházaskozár mikrotérségi központként funkcionál. A felsorolt települések kiemelkednek népességszámuk miatt is szűkebb környezetükből. Jellemzően e településeken találhatóak a körjegyzőségek, a társult iskolák székhely intézményei. A népesebb települések önkormányzatainak szava tehát jobban latba esik egyes kérdések eldöntésében, hiszen általában ők viselik a közös intézmények fenntartási költségeinek legnagyobb hányadát. Nagy általánosságban elmondható, hogy a népesebb települések fejlesztéspolitikai szerepköre nagyobb, számában és összegében is több pályázatot tudnak megvalósítani, mint kis lélekszámú társaik. Ennek okát alapvetően a támogatási önrész biztosításának kérdésében kell keresni. A kis népességű falvak ugyanis sok esetben képtelenek kigazdálkodni az önrész összegét, s az utófinanszírozás miatti hitelfelvétel kamat-visszafizetéseit. A települések vezetőinek formális csoportja, a Kistérségi Önkormányzati Többcélú Társulás. A társulás nem csak a közös intézmények fenntartásának szervezeti megoldása, hanem a helyi polgármesterek együttműködését, egymás közötti kommunikációját is hivatott elősegíteni. A térségben viszonylag jól működik a szervezet, melyet az is bizonyít, hogy erős szándék

3 mutatkozik a jövőbeni fenntartásra is. Maga a szervezet fejlesztéseket nem generál, de aktívan közreműködik a különböző elképzelések megvalósításában. Általában a települések fejlesztési ötleteikkel keresik fel a társulás munkaszervezetét, akik a pályázatírásban és a megvalósításban is segítenek. A helyi döntéshozók másik fóruma a helyi LEADER szervezet, mely nem csak a Komlói, de a Sásdi kistérség polgármestereit is tömöríti. Ám szervezetben ugyanolyan fontos a civilek és vállalkozók részvétele is. Ez a vidékfejlesztési hálózat a kezdeti időkben még aktívan részt tudott venni a fejlesztések szervezésében, projekteket tudott generálni és együttműködéseket tudott kezdeményezni. Azonban a sorozatos forráselvonások, és létszámleépítések következtében ezt a funkcióját mára már csak korlátozottan tudja teljesíteni. A térségben szerepköre egyre jobban csökken. A kistérség 2005-ben íródott fejlesztési koncepcióját a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás készítette el: az önkormányzatok által beküldött projektjavaslatok mentén állították össze a térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Így nem meglepő módon, csak a közszférát érintő az önkormányzatok saját hatáskörébe tartozó elképzelések szerepelnek a kitűzött célok között. A népesebb települések nagyrészt leírt terveiket az intézményhálózat fejlesztés, infrastrukturális beruházások és a turisztika terén meg tudták valósítani. Ugyanez sajnos nem mondható el a kistelepülésekről, az 500 fő alatti kisközségek sajnos nem jutottak forráshoz az ÚMFT, illetve ÚSZT keretében, így a fejlesztési elképzelések csak korlátozottan valósultak meg. E falvak szinte kizárólag a Leader pályázatok kapcsán jutottak forráshoz mind a 2007 előtti, mind az utáni támogatási ciklusban: főleg falumegújító projekteket (játszótér, pihenőhely kialakítás; közintézmény, buszmegálló, ravatalozó felújítás) hajtottak végre pár milliós keretösszegből. Összességében elmondható, hogy a települések irányítói fejében viszonylag jól fókuszált fejlesztési elképzelések vannak. A települések próbálnak e terv mentén forrást találni a legszükségesebb megoldandó problémákra, ám nagyon szűkös anyagi keretek között tudják csak biztosítani az önerőt. Így a pályázatokon való elindulás egyik legfőbb meghatározó eleme az, mennyi önrészt kell hozzátenni a támogatáshoz. A legnagyobb támogatási arányt biztosító pályázatok azok, így főként a TÁMOP és egyes DDOP konstrukciók, melyeken szívesen elindulnak az önkormányzatok vagy helyi civil szervezetek. Tehát kissé ad-hoc jelleggel születnek a projektek, hiszen kényszerből, ilyen típusú pályázatokon mernek elindulni a települések.

4 A Komlói kistérség 2004 és 2011 között összesen 10,6 milliárd forint támogatást kapott, melynek 78%-át az Európai Uniós fejlesztések adták. Baranya megye kistérségeihez viszonyítva, az ötödik legtöbb 1 támogatást a térség kapta, mely a megyébe érkező fejlesztési források 5%-át tette ki. Ha objektíven nézzük a kistérség eredményeit az első és a jelenlegi programozási ciklus fejlesztési forrásainak lehívásában, azt a megállapítást tehetjük, hogy az országos átlagtól jóval elmaradt a kistérség teljesítménye. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a kistérségben kevesebb mint egy milliárd forint támogatás realizálódott, holott a hazai kistérségek ez idő alatt átlagosan 3,2 milliárd forintot tudtak felhasználni. A három éves periódusban összesen 108 pályázat kapott támogatást, melyek közül számában és összegében is az AVOP projektek emelkednek ki. A 10 legnagyobb támogatott beruházás a térségbe érkező NFT források 64%-át tette ki, s nagyrészt Komlón és Magyarhertelenden hasznosult. A térségi vélemények az időszak legnagyobb és leghasznosabb projektjeként A Mecsek gyöngyszemei a Jakabhegytől a Völgységi-patakig című ökoturisztikai beruházást emelték ki, mely egy összehangolt fejlesztésként, kilenc támogatott partnerrel és huszonhárom projektelemmel valósult meg (ebből számos attrakció a kistérség területén került kialakításra). A megkérdezettek szerint jó volt ez a hálózatosodást elősegítő projekt, azonban a megépített látványosságok megismertetésére nem áldoztak a résztvevők, így kihasználatlanok maradtak. Jelen programozási ciklusban sem sikerült a térségnek jelentős forrásokhoz jutni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és Új Széchenyi Terv keretében egy hazai kistérség átlagosan 35 milliárd forint fejlesztési forrást tudott lekötni. Ezzel szemben a Komlói kistérségben csak 10 milliárd forint realizálódott, mely nagyrészt a közszféra támogatására korlátozódott. Ha operatív programonként elemezzük a térségbe érkező támogatást, akkor megállapíthatjuk, hogy messze a legtöbb támogatást, 5,6 milliárd forintot a regionális operatív program (DDOP) keretében osztották ki, ez az összes térségi fejlesztési forrás 58%-a. A többi operatív programra (GOP 1,8 millárd Ft, KEOP 1,3 milliárd Ft, TÁMOP 886 millió Ft) ehhez képest viszonylag szerényebb összeg jutott. A térségi vélemények a fejlesztési források felhasználását tekintve elég változatosak voltak. A nagyobb települések vezetői alapvetően sikeresnek érzik fejlesztési tevékenységüket, melyet a számok is igazolnak: Komló és Hosszúhetény, a két legnagyobb népességszámú település a térségbe érkező fejlesztési források 87%-át használták fel. Csak Komlóra, mintegy 7 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú 1 A Pécsi, Siklósi, Mohácsi, és Szigetvári kistérségek előzik meg a fejlesztési pénzek lehívásának rangsorában.

5 munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni, hiszen ebben a fejlesztéspolitika sem támogatta őket. A kisebb települések esetében egyáltalán nem volt hatása az ÚMFT forrásoknak. A térségben az 500 fő alatti települések egy kivételtől eltekintve meg sem jelentek a statisztikában, hiszen nem volt nyertes pályázatuk. Egyértelműen kudarcként élték meg a fejlesztési rendszerben bevezetett ÚMFT és ÚMVP lehatárolást, hiszen a falvak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban nem is pályázhattak, vidékfejlesztési támogatás pedig csak csekély összegben állt a rendelkezésükre (a 46 településre összesen 1 milliárd forint támogatási keret állt rendelkezésre). Így pár milliós épület-felújításon, játszótér, park kialakításon vagy mikrovállalkozás fejlesztésen kívül nem is tudtak támogatáshoz jutni. Egyes vélemények szerint ez az éles lehatárolás, valamint a vidékfejlesztésre szánt minimális forrás konkrét vidékpusztításhoz vezetett. Az elmúlt öt év megvalósult fejlesztései közül kiemelhető a mintegy 1,3 milliárd forint támogatásból megvalósított Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása, mely 11 tagintézményt fog össze Komlón, Magyarszéken, Magyarhertelenden és a környező településeken. E beruházás keretében 8 intézmény rekonstrukciója valósult, valamint integrált oktatás került bevezetésre. A válaszadók szintén e mikrotérségben magvalósult kerékpárút kiépítését is hasznosnak ítélték, melyet nem csak turisztikai szempontból, hanem a térségi elérhetőségi viszonyok javítása szempontjából is megfelelő projektnek tartottak. A térségben nagy hangsúly helyeződik a megújuló energiaforrások használatára: Komló, Hosszúhetény és Magyarszék is több energetikai korszerűsítést hajtott végre. A zöld fejlesztéseknél maradva fontos kiemelni a komlói Fűtőerőmű Zrt. nagyberuházását, mely a térségbe érkező KEOP források közel felét adta. A 490 milliós támogatás keretében biomassza tüzelésű, 18 MW-os forróvíz kazán került kialakításra. Talán az egyik leghasznosabb fejlesztés a tárgyalt időszakban, a komlói székhelyű Ratipur Kft. nevéhez fűződik. A cég a regionális operatív program keretében ipartelepítésre közel 210 milliós támogatást nyert: az új üzemcsarnok megépítésének köszönhetően Komlón negyven új munkahely létesült. A térség a humán erőforrás fejlesztések terén komoly eredményeket nem tudott elérni, s a megvalósult TÁMOP-os projektek hasznát is megkérdőjelezték egyes helyi szereplők, hiszen szerintük nincs komoly hatása e programoknak a térségre nézve, mivel a képzések után a résztvevők munkahely hiányában nem tudnak elhelyezkedni. A helyi civil szervezetek azonban próbálnak ilyen jellegű fejlesztéseket is megvalósítani: egy komlói, főleg roma fiatalokkal foglalkozó egyesület például már 2005 óta működtet Tanoda programot a városban HEFOP, illetve TÁMOP források felhasználásával, sikeresen.

6 A piaci szektor fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy a térségbe érkező ÚMFT és ÚSZT források csupán 23%-a szolgálta a gazdaság fejlesztését. Ennek a körülbelül 2,3 milliárd forintos támogatási összegnek a 95%-a pedig Komló város vállalkozásait gyarapította. Gazdaságfejlesztésre tehát nem túl sok támogatás jutott, holott a reálgazdaság fejlesztése hozhatná jobb pozícióba a térséget. Ebben a térségi vélemények mindhárom szektor oldaláról összecsengtek. A térségben a döntések demokratikusan születnek, mind az önkormányzatok, mind a térségi társulások esetében. Azonban az elmondható, hogy a népesebb települések vezetőinek van érdekérvényesítő képessége. A fejlesztések terén az egyes önkormányzatok különutas politikát folytatnak többnyire, de térségi projektekre is van példa, igaz nem túl nagy számban. A helyi pályázási metódussal kapcsolatban megfogalmazott leggyakoribb tapasztalat, hogy a polgármesterek, illetve az őket körülvevő hivatali apparátusok folyamatosan figyelik a pályázati kiírásokat, s egyéb más úton is (hírlevelekből, pályázatírói megkeresésekből) mindig tudomást szereznek egy-egy újabb támogatás megjelenéséről. A kisebb volumenű pályázatok elkészítését inkább házon belül intézik, de a nagyobb összegű és speciális szakmai tartalmat megkövetelő pályázatok esetében külső szakembereket (általában pécsi vagy budapesti cégek) kérnek fel a munkára. Persze a pályázatok megvalósítását mindig nyomon követik, s sok esetben maguk is végzik e tevékenységet. Persze vannak olyan intézmények (Közösségek Háza), vagy vállalkozások (Lakics Kft.), ahol saját pályázatírót foglalkoztatnak. A helyi megkérdezett civil szervezetek és vállalkozások arról számoltak be, hogy az elmúlt években beleszoktak a fejlesztési rendszerbe, s már könnyebben tudnak megvalósítani projekteket, mint a kezdetekkor, hiszen megtanulták már a fortélyokat. A fejlesztésekkel és magával az eljárásrenddel kapcsolatban azonban minden térségi szereplőnek vannak negatív tapasztalatai. Összességében, a fejlesztési rendszert túlbürokratizáltnak tartják, mely meglátásuk szerint az elmúlt évtizedben csak fokozódott. Nagyfokú bizalmatlanság mutatkozik a kifizető szervezetek oldaláról, minden adatot többször igazolniuk kell, ami hatalmas adminisztratív terhet jelent a megvalósító szempontjából. Nem értik a helyiek, miért van erre szükség. Sokszor tapasztalták azt, hogy egy-egy pályázat elbírálásánál nem is a szakmai érdekek döntenek, hanem az, hogy minden papírt időben és hiány nélkül elküldtek-e. Szintén negatívumként emelték ki a szereplők a vállalhatatlan indikátorok és pályázati követelmények fennállását, valamint a pályázatok hosszas elbírálását. Nagyon sok idő telik el a pályázat beadása, és a támogatási döntés megszületése között, s

7 gyakran a körülmények úgy megváltoznak, hogy pl. a terveket erőteljesen módosítani kell. A helyi vélemények alapján az egyik legsarkalatosabb pont az utófinanszírozás. A kisebb falvak vagy mikrovállkozások többségének az önrész előteremtése is nagy anyagi terhet jelent, melyet nagyrészt hitelből fedeznek. Az utófinanszírozás miatt pedig kénytelenek még nagyobb arányú költsön felvételére a beruházás megvalósítása érdekében. A hitelek kamatai pedig tisztán a pályázó zsebét terhelik, ami miatt pl. több önkormányzat nagyarányú adósságot halmozott fel. A késedelmes kifizetések is megnehezítik a pályázók dolgát. Sokszor hónapokat, akár egy évet is csúszhat a támogatási összeg kiutalása a megvalósítást követően. Az elhangzottak alapján a pályázók általában jó kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, illetve a közreműködő szervezetekkel sem volt komolyabb vitájuk a megkérdezetteknek. A vidékfejlesztési források igénybevételénél azonban szinte mindenkinek rossz élményei fűződnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Akadályozónak és ellenségesnek ítélik a szervezet munkáját. A térségi IKSZT pályázatok kapcsán minden érintett településnek meggyűlt a baja a Hivatallal, valamint a Leader pályázatok kapcsán is sok nehézség adódott a túlzott ellenőrzésekből. Sok pályázó annyira nehéznek érzi a pályázást az amúgy is kis összegű vidékfejlesztési forrásokért, hogy inkább nem is vállalkoznak arra, hogy projektet valósítsanak meg. A helyi szereplők válaszainak tükrében a leghangsúlyosabb pont a jövő fejlesztési elképzeléseire vonatkozóan, a munkahelyteremtés. E cél megvalósulása érdekében minden egyéb fejlesztési forrást képesek alárendelni. A helyiek tisztában vannak vele, hogy sok beruházás valósult meg a térségben, de konkrétan a munkaerőpiacra hatásuk nem volt. Így a legfontosabb kívánalom a helyiek részéről a helyi gazdaság erősítése, a minél több gazdaságfejlesztési forrás térségbe vonzása. A megkérdezett vállalkozók véleménye szerint a térségbe érkező fejlesztési források legalább felének a reálgazdaságba kellene irányulnia, akkor lehetne igazán hathatós válaszokat adni a térség munkanélküliségi problémáira. Több válaszadó kiemelte a fejlesztési források centralizáltságát. Nincsenek a térségre íródott komplex programok, a helyi szükségleteket nem veszik figyelembe az egyes konstrukciók kiírásánál. Az utóbbi pár évben szinte csak központi kiírások születnek, ami rontja a fejlesztési források felhasználhatóságát. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek fejlesztéspolitikai támogatásai a térségre nézve nem hogy enyhítették volna a belső egyenlőtlenségeket, hanem még fokozták is.

8 A helyiek bíznak abban, hogy minél előbb feláll a megyei apparátus és képes lesz a térséget hatékonyan képviselni. Fontosnak ítélik, hogy a térségi vélemények hangsúlyosan szerepeljenek a fejlesztési források allokációjánál. Egyes elképzelések szerint a területfejlesztési feladatokban a már kialakult rendszerben tevékenykedő Leader szervezetek segíthetik saját térségüket. Ez persze csak az akciócsoportok számára biztosított nagyobb önállóság és támogatás fejében valósulhatna meg. A területfejlesztés két elemére a CLLD és az ITI típusú fejlesztésekre kell nagy hangsúlyt helyezni már most a tervezés időszakában, hiszen a fejlesztési célok legnagyobb részét helyi szinten hatékonyabban és fenntarthatóbban lehet megvalósítani, mint központilag. Összegzésként elmondható, hogy a térségbe érkező fejlesztési források a közszféra infrastrukturális beruházásait szorgalmazták, mely az önkormányzatok szemszögéből sikeresnek tekinthetőek. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni. Ezért is érzik szükségesnek a bányák újbóli megnyitását. Erős lobbi tevékenység folyik e cél elérése érdekében, melynek megvalósulása esetén a térség foglalkoztatási helyzete egy csapásra megoldódna.

9 II. A kistérség adottságai Alapinformációk A Komlói kistérség a Dél-dunántúli tervezési-statisztikai régióban, Baranya megye északi részén helyezkedik el. A kistérség 19 településéből csak Komló rendelkezik városi ranggal, ahol a népesség 65%-a él. A kistérség 314,6 km 2 -nyi területén összesen fő élt január 1-én. A népsűrűség értéke 122,3 fő/km 2, mely mind megyei, mind országos átlag feletti értéket jelöl. A kistérség nyugati részén halad keresztül a 66-os út, mely Kaposvárt köti össze Péccsel. Vasúti közlekedésre a Godisa- Komló szárnyvonal ad lehetősége. Az ipari szerkezetváltás, a bányabezárások következtében magas munkanélküliséggel sújtott, ipari depressziós térségként sorolták be a komlói kistérséget. 2 A kistérségek rangsorában a 99. helyet foglalja el. 3 Mutató érték m. egys. ország megye 33 LHH kistérség értékének %-ában Lakónépesség a), jan fő 0,39 9,9 Terület a), ,6 km 2 0,34 7,1 Városi népesség aránya a), ,0 % 93,3 98,5 156,7 Természetes szaporodás/fogyás b)*, ,5-35,6-40,1-40, főre jutó nettó migráció b)*, ,9 fő 0-10,8-72,0 Foglalkozási ráta c), ,4 % 91,9 90,6 111,8 Munkanélküliségi ráta c), ,6 % 113,4 102,2 57,2 HDI d), ,566-95,1 96,7 116,2 Egy adózóra jutó adóköteles jövedelem e), ezer Ft 80,1 89,4 110,1 Egy lakosra jutó TGE f), ezer Ft 47,7 71,7 103,3 Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó b), Ft 30,0 41,1 90,2 Adatok forrása: ld. Melléklet. * Dőlt betűvel szedve: az ország, megye, illetve a 33 komplex programmal támogatandó kistérség átlagértékei, nem pedig azok %-ában kifejezett adatok 2 Komlói kistérség fejlesztési koncepció (2005) 3 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet A kedvezményezett térségek besorolásáról

10 A Komlói kistérség Baranya megyében, a Mecsek-hegység északi lábánál terület el szép természeti környezetben. A kistérséghez 19 település - Egyházaskozár, Hegyhátmaróc, Szárász, Tófű, Hosszúhetény, Komló, Köblény, Magyaregregy, Magyarhertelend, Bodolyabér, Magyarszék, Liget, Mecsekpölöske, Mánfa, Máza, Szászvár, Kárász, Szalatnak, Vékény tartozik, melyek közül Komló, mint térségi központ emelkedik ki. A Komlói kistérség települései Komlói kistérségről 1999-től beszélhetünk, hiszen akkor alakult meg a kistérségi Területfejlesztési Társulás, mely később, 2004-ben Komlói Kistérség Többcélú

11 Önkormányzati Társulássá alakult, élve az akkori jogszabályi 4 változásokkal. A társulás a Területfejlesztési Tanács feladatait is vállalta, mely tevékenységük mára már megszűnt 5. A kistérség társadalmi és gazdasági szempontból (311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet) hátrányos helyzetűnek tekinthető, csakúgy, mint Baranya megyében a Mohácsi, Siklósi, Pécsváradi és Szentlőrinci kistérségek. II.1 A kistérség társadalmi, földrajzi és gazdasági adottságai 6 A Komlói kistérség 40 ezres lakosságának közel 65%-a él Komlón. A térség oktatási, kulturális és művészeti intézményei, valamint a főbb vállalkozások is a kistérség központjában találhatóak. Komló neve szinte a mai napig egyet jelent a feketeszén bányászattal. A Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon az itt élők sorsát napjainkig is befolyásolja: a bányászat fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, bezárása után pedig magas munkanélküliséget eredményezett. A rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok, a szén kitermelés megszűnése a demográfiai folyamatokban is éreztette hatását. Az elmúlt 22 évben több mint 5000 fővel csökkent a kistérség népességszáma, mely tendenciát nem csak az elvándorlás, hanem a halálozás is magyarázza. A térség demográfiai helyzetét az öregedési index is jól bemutatja: míg 2000-ben 100 fiatalkorúra 77 idős jutott, addig ez a szám 2010-re elérte a 121-et. Tehát jóval több idős van a térségben, mint fiatal, bár ez a jelenség országos és megyei összehasonlításban sem kirívó statisztika. A függőségi ráta értékei 10 éves összehasonlításban jobb képet mutatnak: majd 10 százalékponttal javultak a ráta értékei. Míg 2000-ben 73%, addig 2010-ben 64% volt a mutató, mely érték megyei és országos összehasonlításban is az átlagosnál kicsivel jobb értéket jelez. 4 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény, valamint a 65/2004. (IV.15.) Korm. Rendelet évi CXCVIII. Törvény értelmében: január 1. napját követően a területfejlesztési feladatok kistérségi szintű ellátásának a kötelezettsége megszűnt. Kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozására és további működtetésére már nincs lehetőség. Ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások a tagönkormányzatok akaratának megfelelően továbbra is elláthatják a területfejlesztési feladatokat, azonban a területfejlesztési feladatok ellátásában nem köteles valamennyi tagönkormányzat részt venni és azok ellátásához a központi költségvetésnek nem kell ösztönző támogatást nyújtania. 6 A fejezet főként a Komlói kistérség 2005-ös fejlesztési koncepciója alapján készült.

12 Komlói kistérség demográfiai mutatói Lakónépesség (fő) Öregedési index (%) Függőségi ráta (%) Országos Országos Megyei átlag átlag Megyei átlag átlag százalékában százalékában százalékában százalékában Országos átlag százalékában Megyei átlag százalékában ,4 73,4 0,41 10,40 78,21 76,35 109,42 111, ,9 64,3 0,41 9,94 97,35 93,10 95,06 96,97 Adatforrás: KSH A komlói kistérség elérhetőségi, közlekedési viszonyait vizsgálva is hátrányos helyzetű. Baranya megye periférikus fekvése erősen meghatározza a térség földrajzi helyzetét. Az úthálózat hiányos és rossz állapotú. A legmagasabb rendű útvonal, ami nyugati irányból érinti a térséget, a 66-os jelű autóút, mely Magyarszéken és Mánfán halad keresztül. Az elérhetőségi viszonyokat az M6-os autópálya kiépülése segítette, ám nagy dinamizáló hatása ennek az infrastrukturális beruházásnak nem volt a térségre. Az autópályát Pécsvárad felé 42 km megtétele után lehet elérni, s Komlóról Budapestre több mint két óra alatt lehet eljutni. Az M9-es autópálya tervezett (legdélebbi) nyomvonala érintené a térséget, elkészülte várhatóan nagyobb arányban lendítene a térség gazdasági fejlődésén, tőkevonzó képességén. A vasúti közlekedés szempontjából is kedvezőtlen a térség helyzete. Csupán egy szárnyvonallal (Godisa-Komló) csatlakozik az országos vasúti forgalomba. A Bodolyabért, Magyarhertelendet, Magyarszéket, Mecsekpölöskét és Komlót érintő vonalon naponta csak két vonatpár közlekedik. A térség infrastrukturális helyzete a közműellátottság tekintetében jónak mondható. A vezetékes ivóvízhálózat minden településen kiépült, valamint a nagyobb községek gázellátása is megoldott. A napjainkban végbemenő szennyvízberuházások pedig a közműolló szinte teljes bezárulását eredményezik. A térség telekommunikációs infrastruktúrája is jónak mondható, folyamatosan bővítik például a szélessávú internet kapcsolat elérhetőségét.

13 Bányász múlt A Komlói kistérség gazdasága még mindig a bányabezárások utáni depressziós szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig nem sikerült megoldani. A komlói szénbányászat az 1800-as évekre nyúlik vissza, mikor Engel Aldolf megnyitotta az első aknákat a térségben, s kiépült a vasúti szárnyvonal is ben már 1100 dolgozója volt a bányának. Ám az igazi fejlődés a második világháború utáni időszakban gyorsult fel. A dunaújvárosi Vas és Acélkohászati Művek energiaellátását a komlói szénre alapozták, így rohamos fejlesztés és újabb szénmezők (Máza, Szászvár) feltárása indult meg a célból, hogy az acélerőmű fűtését biztosítani tudják. Persze ezzel párhuzamosan megindult Komló fejlődése is, az ország minden szegletéből érkeztek a bányászmunkások, akiknek lakást és megfelelő szolgáltatásokat kellett biztosítani. Komló 1951-ben hivatalosan is város lett. Komló és térsége az 1960-as évekre a mecseki szénbányászat vezető területévé vált. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését biztosították, a térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és különböző szolgáltatók voltak. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008) Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, a szénkitermelés gazdaságtalanná vált, műszakilag leromlottak a szénművek ben csődeljárás indult a Mecseki Szénbányák Vállalat ellen, s több tulajdonosra kezébe került től kezdve fokozatosan szüntették meg a bányászatot, s rekultiválták a területet. Az utolsó bányaüzemet 1997-ben zárták be, az iparszerű bányászat pedig 2000-re állt le teljesen, mellyel a város másfél évszázados fejlődése tört ketté. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008) Napjainkra csak a kőbányászat maradt meg a komlói bányaiparból. A bányaépületek, bányaterületek nagy része magánkézbe került, melyek hasznosítása még várat magára. A térség gazdasági szerkezete vegyes képet mutat, melyben a szolgáltató szektor részesedése a meghatározó. A regisztrált vállalkozások 72%-a ebben a szektorban tevékenykedik, mely megyei és országos összehasonlításban is átlaghoz közeli értéket jelöl. Ugyanez nem mondható el a mezőgazdaság és az ipar esetében: míg a primer szektor részesedése alulmarad, addig az ipari vállalkozások aránya a kistérségben a megyei és országos átlaghoz viszonyítva jóval magasabb értéket mutat. Bár hozzá kell tenni, hogy ez az arány kiegyenlítődni látszik az utóbbi évek statisztikáit figyelve.

14 Regisztrált vállalkozások aránya a... (%) mezőgazda ságban iparb an A Komlói kistérség gazdaságszerkezete szolgáltat ásban Regisztrált vállalkozások aránya az országos átlaghoz viszonyítva (%) mezőgazd aságban iparb an szolgáltatá sban Regisztrált vállalkozások aránya a megyei átlaghoz viszonyítva (%) mezőgazdas ágban iparb an szolgáltat ásban ,6 15,1 72,2 51,0 132,8 113,2 63,1 126,0 106, ,4 14,8 71,8 52,5 136,3 113,0 63,7 129,7 106, ,4 14,5 72,1 52,2 137,8 112,9 62,4 131,5 106,8 Komló és térségének gazdaságát a bányászat és a hozzá kapcsolható szolgáltatások határozták meg, s még napjainkban is magán hordozza e jegyeket. A felülreprezentált ipari vállalkozások és a szektorban foglalkoztatottak számából ítélve a térség a mai napig az ország ipari térségei között foglal helyet. Fontos kiemelni Pécs közelségét és erős befolyását a kistérség gazdaságára. A térségből nagyon sokan ingáznak a megyeközpontba főleg a közeli településekről. Így például a pécsi Elcoteq elektronikai gyár bezárása a kistérség munkanélküliségi mutatóit is erősen befolyásolta. A bányák bezárása után jelentős ipar és vállalkozás nem létesült a térségben, inkább kis- és középvállalkozások működnek. A legtöbb vállalkozás Komlón található, melyek főleg a gépiparban tevékenykednek: - MOM Faktor Gépipari Kft. - Rati Kft. - Rák Antennagyártó Kft. - Ratipur Autófelszerelési Kft. - TeGa Vill Kft. - Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft. Az elmúlt években a könnyűipar is kezd visszatérni a térségbe: Bodolyabéren és Komlón például a Főkefe Nonprofit Kft. foglalkoztat közel 200, főleg megváltozott munkaképességű alkalmazottat. Térségi szinten, az élelmiszeripari szegmenst érintve kiemelhető még a szászvári székhelyű Agroszász Kft., mely cég több mint 100 embernek ad munkalehetőséget. A vállalkozások méretét boncolgatva megállapíthatjuk, hogy Komló Baranya megye második legnépesebb városaként nem ad helyet egyetlen 250 fő feletti alkalmazotti számmal rendelkező vállalkozásnak sem.

15 A térség gazdasági gyengeségét jelzi a helyi iparűzési adókból befolyt jövedelem nagysága is. A kistérségben keletkezett egy lakosra vetített adó 2000-ben a megyei átlag 43%-át sem érte el, ami érték az országos összehasonlítást nézve még alacsonyabb arányszámot mutat (24%). Ez a helyzet 2009-re csak rosszabbodott: a megyei átlag 38%-át adja csak az itt befolyt térségi iparűzési adó. A Komlói kistérség gazdasági erejének, jövedelmeinek változása Ez lakosra jutó helyi iparűzési adó (Ft) Országos átlag százalékában Megyei átlag százalékában Egy főre jutó TGE (1000 Ft) Országos átlag százalékában Megyei átlag százalékában Egy adózóra jutó jövedelem (Ft) Országos átlag százalékában Megyei átlag százalékában , ,5 23,58 42,38 55,9 73,2 80,8 92, ,3 1276, ,4 28,26 37,99 47,7 71,7 80,1 89,4 A térség gazdasági teljesítőképességének csökkenését bizonyítja a Települési Gazdasági Erő (TGE) mutatója. A kistérségi szintre számított területi GDP egy főre jutó értékei az országos átlaghoz képest 2000-ben 56%-os, 2010-ben pedig 48%-os arányt mutattak, tehát a magyarországi átlagnak csupán a felét produkálja a kistérség. Megyei összehasonlításban nézve már nem ennyire rossz a kép, de itt sem éri el az egy főre jutó térségi TGE Baranya megye átlagát, attól körülbelül 30%-al marad el, s ez az arány a vizsgált 10 év tekintetében egyre nagyobb különbséget, lemaradást mutat. Sajnos a jövedelmek sem mondanak ellent ennek a tendenciának: a térségi egy adózóra jutó jövedelmek a megyei átlagos jövedelmek 92%-át tették ki 2000-ben, 2010-ben pedig csupán a 89%-át. A kistérség munkanélküliségi rátáján vizsgálva több megállapítást is tehetünk. Egyrészről 2003 és 2010 között nőtt a munkanélküliek aránya, 2,4 százalékpontos növekedés tapasztalható. Másrészről pedig országos és megyei szinten is felzárkózás érzékelhető jobban mondva az országos és megyei átlagértékek nagyarányú romlása figyelhető meg hiszen míg 2003-ban a térség munkanélküliségi rátája 83%-al meghaladta a hazai átlagértékeket, addig ez a különbség 2010-re 13%-ra csökkent. A foglalkoztatási ráta esetében is megfigyelhető ez a tendencia, bár itt Komlói kistérség értékei javuló értékeket mutatnak. Hét év alatt 8%-al nőtt a foglalkoztatási ráta, 2010-ben az

16 aktív korúak 45%-a dolgozott. Ez az érték még mindig elmarad a megyei és országos átlagértékektől, de közel sem olyan arányban, mint 2003-ban. A Komlói kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása 2003 és 2010 között Foglalkoztatási ráta (%) 36,76 36,48 40,03 42,12 39,70 40,31 44,89 45,37 Országos átlag %-ában 73,21 72,01 78,84 82,29 78,29 79,87 91,12 91,91 Baranya megye %-ában 84,84 84,85 84,85 89,00 90,05 90,05 93,90 90,64 Munkanélküliségi ráta (%) 10,17 9,71 11,54 9,44 10,16 10,71 14,13 12,59 Országos átlag %-ában 183,42 154,75 157,88 126,40 133,24 135,08 134,94 113,36 Baranya megye %-ában 134,99 126,95 124,25 121,33 119,64 117,02 121,42 102,15 II.2 A kistérség belső szerkezete, egyenlőtlenségek A kistérség jellemzően aprófalvas szerkezetű, Komlón kívül mikrotérségi központ jelleggel Hosszúhetény, Egyházaskozár, Szászvár és Magyarszék rendelkezik. A körjegyzőségek is e kisközpontokban találhatóak. A Komlói kistérség körjegyzőségei Körjegyzőség / Székhely község Magyarszék Szászvár Egyházaskozár Komló Máza Hosszúhetény Magyarhertelend Alsómocsolád (nem a kistérséghez tartozó) Társ községek Liget, Mecsekpölöske Kárász, Vékény, Magyaregregy Szárász, Hegyhátmaróc, Tófű, (Bikal) Önálló Önálló Önálló Bodolyabér, Mánfa, (Oroszló) Köblény, Szalatnak E mikrotérségi központok azonban nem képesek ellensúlyozni Komló vonzását, az ellátás tekintetében a települések ráfűződnek. A térségre, közelsége miatt Pécs is vonzást gyakorol, mely leginkább Hosszúhetényben és Mánfán érezteti hatását, e településekről sokan ingáznak

17 a megyeközpontba. E kapcsolat is nagyban magyarázza Hosszúhetény csatlakozási szándékát a majdani Pécsi járáshoz 7. Főbb települések népessége és elérhetősége Település neve Jogállása Népesség Lakosság Megyeközpont Megyeközpont (kistérség száma aránya a távolsága távolsága központja) (KSH kistérség közúton 8 (km) közúton (perc) 2011) népességből Komló város ,9% 22,76 27,27 Hosszúhetény nagyközség ,5% 16,21 18,77 Szászvár nagyközség ,2% 36,75 39,02 Máza község ,2% 39,14 42,61 Magyarszék község ,8% 21,23 23,99 A térség népessége az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent, mely tendencia különösen a kisebb lélekszámú és a térség perifériáján elhelyezkedő települések esetében hatványozottabban érvényes. Szárász, Szalatnak, Hegyhátmaróc, Bodolyabér és Vékény 1992-es lakosságszámának több mint 23%-át elvesztették: Szárászon 2011-ben csupán 48 főt regisztráltak, míg 1992-ben a településen 96-an éltek. Az említett települések amúgy is csekély népessége az öregedési index negatív hatásával párosulva már a települések megmaradását teszi kétségessé. A szerényebb lélekszámú településeknek nem csak a demográfiai problémákkal kell szembenézniük, hanem a munkanélküliséggel is. Átlagosan a kisebb településeken nagyobb a munkanélküliség a térséget nézve. Bodolyabér, Vékény, vagy Liget településeken 16% feletti volt a munkanélküliség 2011-ben. De Szárász, Köblény és Hegyhátmaróc adatai sem bíztatóak. Érdekes tény, hogy a munkanélküliségi adatokat vizsgálva, Komló, mint központ értékei ugyan kevéssel, de elmaradnak a kistérségi átlagtól, s ugyanez mutatkozik a természetes szaporodás esetében is: nagyobb arányban fogy a város népessége, mint átlagosan a környezetéé. 7 A járási rendszerben Komlóhoz a kistérség jelenlegi települési körén kívül Oroszló és Bikal fog csatlakozni. 8 https://teir.vati.hu/, Intézmények illetékessége alkalmazás

18 A Komlói kistérség településeinek demográfiai és munkanélküliségi adatai Állandó népesség (fő) Természetes szaporodás/fogyás az 1992-es népesség százalékában Regisztrált álláskeresők aránya a éves népességből Település Bodolyabér ,8% 14,1% 12,2% 10,9% 15,0% 16,6% Egyházaskozár ,5% 7,2% 6,0% 11,1% 10,1% 7,4% Hegyhátmaróc ,5% 7,7% 6,6% 13,0% 14,2% 13,4% Hosszúhetény ,6% 6,9% 6,4% 8,3% 10,0% 10,6% Kárász ,1% 9,2% 10,9% 12,4% 14,5% 12,9% Komló ,2% 9,0% 10,2% 12,5% 12,6% 12,3% Köblény ,9% 6,7% 12,4% 16,5% 16,0% 14,0% Liget 429-4,9% 10,3% 12,5% 16,9% 17,3% 18,0% Magyaregregy ,2% 7,6% 8,6% 8,1% 9,7% 10,0% Magyarhertelend 671-4,1% 9,9% 11,7% 10,6% 13,8% 13,4% Magyarszék ,3% 5,3% 7,2% 8,3% 8,4% 10,9% Mánfa 850 0,5% 8,6% 8,5% 10,8% 8,4% 11,6% Máza ,8% 8,9% 7,9% 10,3% 9,3% 10,9% Mecsekpölöske 438-1,1% 7,7% 9,9% 12,6% 13,6% 12,9% Szalatnak ,9% 9,5% 7,8% 16,8% 14,4% 13,3% Szárász 48-50,0% 12,5% 15,0% 23,5% 14,7% 14,7% Szászvár ,7% 7,2% 7,1% 8,9% 8,6% 8,6% Tófű ,7% 8,6% 9,9% 7,7% 10,8% 11,0% Vékény ,6% 11,8% 11,2% 16,8% 17,9% 16,0% kistérség ,7% 8,6% 9,5% 11,7% 11,9% 11,8% ország 6,3% 6,8% 8,6% 8,4% 7,9% A népesebb települések mint Szászvár, Egyházaskozár és Máza ugyan kedvező munkanélküliségi mutatóval, de 10% feletti népességcsökkenéssel jellemezhetőek. A legkedvezőbb helyzetben Hosszúhetény, Magyarszék és Mánfa vannak, ahol viszonylag alacsony a munkanélküliség, s pozitív népesedési mutatóval rendelkeznek. A kistérség területén is találhatóak szegregátumok. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tanulmánya szerint a komlói kistérségben összesen négy település érintett e kérdésben: (Leszakadó térségek, DDRFÜ, 2005) - Komló (Anna-akna, Sportvölgy, Szállásfalu, Kazinczy u.), - Hosszúhetény (Fatelep), - Szászvár (Zárda), - Máza (Hegyi u.)

19 E szegregátumok közül a hosszúhetényi Fatelep megszüntetésre került: pályázati forrás igénybevételével házakat vásároltak a faluban az ott élők megsegítésére, ahova be is költöztették őket. 9 E szegregátumokban többnyire romák élnek. III. 4. A kistérség fejlesztési erőforrásai III.1 Problémák, vágyak, fejlesztési elképzelések A kistérség fejlesztési igényeiről és elképzelésiről leginkább a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás által készítetett 2005-ös fejlesztési tervdokumentum ad releváns információkat. Ezen kívül készült Vidékfejlesztési Stratégia (2011) is a Komlói és a Sásdi kistérségeket összevontan kezelve, hiszen e két közigazgatási egység alkotja a helyi LEADER Akciócsoport területét. A térséget távolabbról nézve, mind Baranya megye területfejlesztési programjában, mind a Dél-dunántúli régió operatív programjában igaz szűkszavúan, de említik az egyes fejlesztési prioritások taglalásánál a Komlói kistérséget is. A regionális program az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Pécs és térségét - Szentlőrinc-Pécsvárad-Komló által határolt agglomerálódó területet országos szinten kiemelt fejlesztési pólusnak azonosítja, ahol a magas hozzáadott értékű ipar és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése a fő cél 10. A megyei területfejlesztési program már konkrétabb lehetőségeket nevez meg a térségre nézve: - a megye városhálózatának fejlesztéseként Komlón (Pécsváraddal és Moháccsal együtt) a gazdasági potenciál, a versenyképesség növelését szeretnék elérni, modern feldolgozóipari fejlesztések támogatásával, valamint ipari parkok és vállalkozási övezetek létrehozásával. - a kulturális és gazdasági örökségek megőrzése terén Komló és Szászvár gazdag bányászati múltjára építve bemutatóhelyek és a hozzá kapcsolódó szabadidős szolgáltatások kiépítése. - a térségről A természetközeli turizmus kistérségi összekötő létesítményeinek fejlesztése című programpont is említést tesz: kerékpárutak kiépítését tervezik Komló-Sikonda, valamint Szászvár-Kárász-Magyaregregy vonalon. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mint ahogy már említésre került, a Sásdi és a Komlói kistérségeket együttesen kezeli, mivel egy LEADER akcióterület fedi le őket. A Mecsek Dél-dunántúli Operatv Program

20 Völgység-Hegyhát Egyesület (LEADER szervezet) által készített stratégia négy fő célkitűzést határoz meg, mely a térségben tapasztalható alapvető problémákra szeretne megoldást találni. A dokumentumban a legnagyobb gondként a magas munkanélküliséget, valamint a munkavállalók alulképzettségét nevezték meg. De a közbiztonság gyengeségét, a települések rossz elérhetőségét, az infrastrukturális hiányokat és a természeti környezet kihasználatlanságát is problémának értékelték. E gondok tükrében jelölték ki fejlesztési céljaikat: - közbiztonság fejlesztése - közösségi színterek fejlesztése - turisztikai szolgáltatások fejlesztése (falusi-ökoturizmus, tematikus utak kialakítása) - vállalkozások fejlesztése (kistermelők támogatása, marketingtevékenységek ösztönzése) A Komlói kistérség konkrét fejlesztési elképzeléseit a 2005-ös kistérségi fejlesztési koncepció tartalmazza. Persze a célkitűzések előtt a térség problémáit is azonosítják, melyet az alábbi problémafa szemléltet. A Komlói kistérség problémafája Forrás: Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója, 2005

LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület

LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület LEADER nyertes pályázatok, 2012 Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület Ssz. Nyertes pályázó neve, megnevezése Jogcím típusa Célterület megnevezése 1. Keleti-Mecsek Egyesület Közösségi célú fejlesztés A vidéki

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 23-án tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Közmunka pályázatban részvétel Iktatószám: 11224/2011. Melléklet:

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli

európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon

A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon A kistelepülések helyzete és lehetősége a változó Magyarországon Helyi közszolgáltatások versenyképességet szolgáló modernizálása ÁROP konferencia Pécs, 2014. július 29. Dicső László Polgármester "Nem

Részletesebben

Zala Termálvölgye Egyesület

Zala Termálvölgye Egyesület Zala Termálvölgye Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport 2013. július 19., Zalaszentlászló Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER Helyi Akciócsoport - címbirtokos szervezet

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Bábolna 2013. december 10.

Bábolna 2013. december 10. Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája

Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont TÁMOP 5.3.8.A3-12/1 Fordulópont Program nyitó konferenciája A Baranya megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve tapasztalatai a komplex rehabilitációban

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT EGYESÜLET. Energetikai akciók a Mecsek- Völgység-Hegyhát HACS területén

MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT EGYESÜLET. Energetikai akciók a Mecsek- Völgység-Hegyhát HACS területén MECSEK-VÖLGYSÉG-HEGYHÁT EGYESÜLET Energetikai akciók a Mecsek- Völgység-Hegyhát HACS területén Előzmények - Informális kapcsolatok- Kocsis Tamás, DDRIÜ - Energiaklub - NAKVI LEADER Helyi Akciócsoportok

Részletesebben

Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület. Fenntartható Energia Akciótervektől a kistelepülései beruházásokig 2014.06.04., Pécs Vidák Krisztina

Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület. Fenntartható Energia Akciótervektől a kistelepülései beruházásokig 2014.06.04., Pécs Vidák Krisztina Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület Fenntartható Energia Akciótervektől a kistelepülései beruházásokig 2014.06.04., Pécs Vidák Krisztina A projekt Energetikai fejlesztések a Mecsek-Völgység- Hegyháton Partner

Részletesebben

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére

Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére 3. napirend Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére Tárgy: Döntés a 2011-13. évi Dél-Dunántúli Akcióterv munkaanyagának véleményezéséről Előterjesztő: Kovács

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai

A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai A területfejlesztés és területrendezés törvényi szabályozásának változásai I. Az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásának szabályait a területrendezésről és területfejlesztésről

Részletesebben

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Humánerőforrás fejlesztés az Új Széchenyi Tervben Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program /TÁMOP/ Támogatás intenzitás: 100 % - vissza

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Az EU-s támogatások jelentősége

Az EU-s támogatások jelentősége Az ESZA NKft, mint Közreműködő Szervezet szerepe a hajléktalanellátás fejlesztésében az EU-s források hatékony szétosztása, kezelése és monitorozása Előadó: Laczkó Brigitta, programirányító Miről lesz

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2009. évi ülései és napirendi pontjai

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2009. évi ülései és napirendi pontjai A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács évi ülései és napirendi pontjai 01. 22. 3) Döntés a Dél-Dunántúli Operatív Programban tervezett, a Leghátrányosabb helyzet kistérségek (LHH) komplex felzárkóztató

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SÁSDI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI IRODÁJA ALAPITÓ OKIRATA Sásdi Többcélú Kistérségi Társulást, mint alapító a Kistérségi Iroda elnevezésű költségvetési szervét az államháztartásról szóló 1992.

Részletesebben

Vállalkozói Szenátus Műhelybeszélgetés Összefoglaló

Vállalkozói Szenátus Műhelybeszélgetés Összefoglaló ZALAEGERSZEG 2020 - INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALKOTÁSA projekt NYDOP-3.1.1/F-13-2013-0001 Vállalkozói Szenátus Műhelybeszélgetés Összefoglaló 2012.11.26. 09:00 10:30 Helyszín: Zalaegerszeg

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. 26-371-068 26-371-062 titkarsag@budajeno.hu

Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. 26-371-068 26-371-062 titkarsag@budajeno.hu Budajenő Község Önkormányzat 2093 Budajenő, Fő u. 1-3. 26-371-068 26-371-062 titkarsag@budajeno.hu Ikt. szám: 659/2014. Tárgy: Döntés a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról

Részletesebben

2014-2020 TOP PÁLYÁZATOK TERVEZÉSE A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

2014-2020 TOP PÁLYÁZATOK TERVEZÉSE A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2014-2020 TOP PÁLYÁZATOK TERVEZÉSE A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása Uniós tervezési keretek Tematikus súlypontok 2007-2013 2014-2020

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Dóc a LEADER fejlesztések tükrében, 2007-2013-as időszakban

Dóc a LEADER fejlesztések tükrében, 2007-2013-as időszakban Dóc a LEADER fejlesztések tükrében, 2007-2013-as időszakban Előszó Dóc Község a 2007-2013-as programozási ciklusban vált a Déli Napfény Akciócsoport tagjává. A magyarországi LEADER szerveződés 2004-2007-es

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról

Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(IV.28.) határozata gazdasági program jóváhagyásáról Bödeháza Község Önkormányzati Képviselő-testülete az előterjesztésnek megfelelően az Önkormányzat

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A 2004-ben megítélt összes támogatás Komárom-Esztergom megyei pályázóknak. Európai Uniós Forrásból megítélt támogatások:

A 2004-ben megítélt összes támogatás Komárom-Esztergom megyei pályázóknak. Európai Uniós Forrásból megítélt támogatások: A 2004-ben megítélt összes támogatás Komárom-Esztergom megyei pályázóknak Európai Uniós Forrásból megítélt támogatások: Az uniós források közül a gazdasági versenyképesség növelését célzó operatív programon

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a TAMOP keretein belül 2010. február TÁMOP-1.1.1-09/1 Megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációja Támogatás formája: vissza nem térítendő

Részletesebben

A vidékfejlesztés lehetőségei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban

A vidékfejlesztés lehetőségei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban A vidékfejlesztés lehetőségei az ban Mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó támogatások részletes feltétele 136/2008. (X.18.) FVM rendelet szerint Támogatás célja: A vidéki térségekben

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATA

HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATA HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATA Prekog Pedagógiai Szolgáltató Intézet, 2011. HÉVÍZGYÖRK KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK SZAKÉRTŐI FELÜLVIZSGÁLATA Készítette:

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései

A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2009. május 28-ai ülésére.

Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2009. május 28-ai ülésére. Előterjesztés Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 2009. május 28-ai ülésére. Tárgy: Tájékoztató az Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás működésének tapasztalatairól

Részletesebben

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása

Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Társadalmi és gazdasági indikátorrendszer kialakítása Gábos András TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. gabos@tarki.hu 2013. október 29. ÁROP 1.1.10-2011-2011-0001 A jogszabály-előkészítési folyamat racionalizálása

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012.

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Vállalkozásfejlesztés Témakör Ki pályázhat? Támogatás összege (Ft) KKV-k pályázhatnak (nagyválallat nem!) KKV technológia fejlesztés (A)

Részletesebben

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Mi várható a következő KE(H)OP időszakban? Kasza György főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Operatív Programok Irányító Hatósága IX. Geotermikus Konferencia, 2013.

Részletesebben

Tájékoztató a 2008-as Vidékfejlesztési Roma Akadémiáról

Tájékoztató a 2008-as Vidékfejlesztési Roma Akadémiáról Tájékoztató a 2008-as Vidékfejlesztési Roma Akadémiáról Az FVM-VKSZI RIPI 2008. október 8.-án hirdette meg a Vidékfejlesztési Roma Akadémián (VRA) való részvétel lehetőségét. http://www.ripi.hu/index_main.php

Részletesebben