Esettanulmány a Komlói kistérségről

Átírás

1 Esettanulmány a Komlói kistérségről I. A vezetői összefoglaló A Baranya megye északi részén található Komlói kistérség 19 települést foglal magába, melyből csak Komló rendelkezik városi ranggal. A térség 40 ezres népességének 65%-a a városban él, központi szerepkörét érdemben egy település sem képes befolyásolni. A Komlói kistérség múltja és jelene is erősen összefonódik a helyi szénbányászattal: a kitermelés fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, megszűnése után pedig magas munkanélküliséget eredményezett. A térség, a Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon adta lehetőségekre építve, a 20. század második felére az ország egyik meghatározó ipari térségévé nőtte ki magát. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését biztosították, a térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és különböző szolgáltatók voltak. Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, az iparszerű bányászatot 2000-re teljesen beszüntették, mellyel a város és térségének másfél évszázados fejlődése tört ketté. A helyi gazdaság szerkezetátalakításához segítséget nem kapott a térség, még mindig a bányabezárások utáni depressziós szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig nem sikerült megoldani. A térségi vélemények tükrében is jogos a fenti kijelentés, hiszen a megkérdezettek egybehangzóan a helyi bányászat megszűnésében látják lakóhelyük fő problémáját. A válaszadók szinte mindegyike kötődik e kultúrához vagy személyesen, vagy szülei, ismerősei révén, így a 2000-es év nagy fordulópontot jelentett a helyiek életében. Nem csak a tömeges munkanélkülivé válás problémájával kellett szembesülniük. A térség elvesztette fő társadalomszervező erejét is. A talpra állásban segítséget nem kaptak az itt élők, bár erre vonatkozóan voltak kormányzati ígéretek, azonban a megkérdezettek szerint a mai napig nem történtek ez ügyben konkrét lépések. A kistérségben élők a bányászat fénykorában nagyon jó egzisztenciális helyzetben voltak, a térség országos viszonylatban is jó gazdasági és társadalmi mutatókkal bírt. E kedvező helyzetből az elmúlt év alatt folyamatosan veszített Komló és környéke, főleg a 2000-es év után érezték a helyiek az erős lefelé nivellálódást. Szerencsére Pécs közelsége némileg enyhítette a magas munkanélküliséget, nagyon sok dolgozni vágyó ingázott, és részben ingázik most is a megyeszékhelyre. A

2 gazdasági válság azonban Baranya megyében is éreztette hatását, egy pécsi elektronikai nagyvállalat bezárása következtében ugrásszerűen megnőtt az álláskeresők száma a térségben, melyet a helyi foglalkoztatók nem képesek érdemben enyhíteni. A 2010-es adatok tükrében a kistérség munkanélküliségi rátája meghaladja a 12%-ot, ami megyei és országos összehasonlításban is az átlagtól kedvezőtlenebb képet mutat, ám felzárkózás érzékelhető az elmúlt hét év viszonylatában. Érdekes tény, hogy a helyi szereplők 20%-os munkanélküliségről számoltak be. A helyiek relatív helyzetüket rosszabbnak érzik, mint ahogy a statisztikákból tűnhet, hiszen a bányászat fénykorában jó pozíciót tudhatott magáénak a kistérség, s abból a helyzetből a lefelé nivellálódás látványosabb volt, mint egy amúgy is kedvezőtlen helyzetű térségben. A kistérség életében a legfőbb szerepet a települések helyhatóságai játsszák. A mindennapi ügyek intézésében a helyi önkormányzatokat keresik fel a lakosok, de jellemzően ők a legnagyobb foglalkoztatók is. Pályázati tevékenységük is kiemelkedik, hiszen általánosságban elmondható, hogy minden lehetőséget megragadnak a fejlesztések odavonzása céljából. A térségben, lakosságszáma kapcsán is Komló szerepe kiemelkedő, de a politikai hatalom is itt képviselteti magát. A város 1990 óta delegál az országgyűlésbe képviselőt, 1998 óta pedig a polgármesteri székben ülő személy tölti be a térségi országgyűlési képviselő, valamint a kistérség elnökének posztját. Hosszúhetény, Magyarszék és Egyházaskozár mikrotérségi központként funkcionál. A felsorolt települések kiemelkednek népességszámuk miatt is szűkebb környezetükből. Jellemzően e településeken találhatóak a körjegyzőségek, a társult iskolák székhely intézményei. A népesebb települések önkormányzatainak szava tehát jobban latba esik egyes kérdések eldöntésében, hiszen általában ők viselik a közös intézmények fenntartási költségeinek legnagyobb hányadát. Nagy általánosságban elmondható, hogy a népesebb települések fejlesztéspolitikai szerepköre nagyobb, számában és összegében is több pályázatot tudnak megvalósítani, mint kis lélekszámú társaik. Ennek okát alapvetően a támogatási önrész biztosításának kérdésében kell keresni. A kis népességű falvak ugyanis sok esetben képtelenek kigazdálkodni az önrész összegét, s az utófinanszírozás miatti hitelfelvétel kamat-visszafizetéseit. A települések vezetőinek formális csoportja, a Kistérségi Önkormányzati Többcélú Társulás. A társulás nem csak a közös intézmények fenntartásának szervezeti megoldása, hanem a helyi polgármesterek együttműködését, egymás közötti kommunikációját is hivatott elősegíteni. A térségben viszonylag jól működik a szervezet, melyet az is bizonyít, hogy erős szándék

3 mutatkozik a jövőbeni fenntartásra is. Maga a szervezet fejlesztéseket nem generál, de aktívan közreműködik a különböző elképzelések megvalósításában. Általában a települések fejlesztési ötleteikkel keresik fel a társulás munkaszervezetét, akik a pályázatírásban és a megvalósításban is segítenek. A helyi döntéshozók másik fóruma a helyi LEADER szervezet, mely nem csak a Komlói, de a Sásdi kistérség polgármestereit is tömöríti. Ám szervezetben ugyanolyan fontos a civilek és vállalkozók részvétele is. Ez a vidékfejlesztési hálózat a kezdeti időkben még aktívan részt tudott venni a fejlesztések szervezésében, projekteket tudott generálni és együttműködéseket tudott kezdeményezni. Azonban a sorozatos forráselvonások, és létszámleépítések következtében ezt a funkcióját mára már csak korlátozottan tudja teljesíteni. A térségben szerepköre egyre jobban csökken. A kistérség 2005-ben íródott fejlesztési koncepcióját a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás készítette el: az önkormányzatok által beküldött projektjavaslatok mentén állították össze a térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. Így nem meglepő módon, csak a közszférát érintő az önkormányzatok saját hatáskörébe tartozó elképzelések szerepelnek a kitűzött célok között. A népesebb települések nagyrészt leírt terveiket az intézményhálózat fejlesztés, infrastrukturális beruházások és a turisztika terén meg tudták valósítani. Ugyanez sajnos nem mondható el a kistelepülésekről, az 500 fő alatti kisközségek sajnos nem jutottak forráshoz az ÚMFT, illetve ÚSZT keretében, így a fejlesztési elképzelések csak korlátozottan valósultak meg. E falvak szinte kizárólag a Leader pályázatok kapcsán jutottak forráshoz mind a 2007 előtti, mind az utáni támogatási ciklusban: főleg falumegújító projekteket (játszótér, pihenőhely kialakítás; közintézmény, buszmegálló, ravatalozó felújítás) hajtottak végre pár milliós keretösszegből. Összességében elmondható, hogy a települések irányítói fejében viszonylag jól fókuszált fejlesztési elképzelések vannak. A települések próbálnak e terv mentén forrást találni a legszükségesebb megoldandó problémákra, ám nagyon szűkös anyagi keretek között tudják csak biztosítani az önerőt. Így a pályázatokon való elindulás egyik legfőbb meghatározó eleme az, mennyi önrészt kell hozzátenni a támogatáshoz. A legnagyobb támogatási arányt biztosító pályázatok azok, így főként a TÁMOP és egyes DDOP konstrukciók, melyeken szívesen elindulnak az önkormányzatok vagy helyi civil szervezetek. Tehát kissé ad-hoc jelleggel születnek a projektek, hiszen kényszerből, ilyen típusú pályázatokon mernek elindulni a települések.

4 A Komlói kistérség 2004 és 2011 között összesen 10,6 milliárd forint támogatást kapott, melynek 78%-át az Európai Uniós fejlesztések adták. Baranya megye kistérségeihez viszonyítva, az ötödik legtöbb 1 támogatást a térség kapta, mely a megyébe érkező fejlesztési források 5%-át tette ki. Ha objektíven nézzük a kistérség eredményeit az első és a jelenlegi programozási ciklus fejlesztési forrásainak lehívásában, azt a megállapítást tehetjük, hogy az országos átlagtól jóval elmaradt a kistérség teljesítménye. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a kistérségben kevesebb mint egy milliárd forint támogatás realizálódott, holott a hazai kistérségek ez idő alatt átlagosan 3,2 milliárd forintot tudtak felhasználni. A három éves periódusban összesen 108 pályázat kapott támogatást, melyek közül számában és összegében is az AVOP projektek emelkednek ki. A 10 legnagyobb támogatott beruházás a térségbe érkező NFT források 64%-át tette ki, s nagyrészt Komlón és Magyarhertelenden hasznosult. A térségi vélemények az időszak legnagyobb és leghasznosabb projektjeként A Mecsek gyöngyszemei a Jakabhegytől a Völgységi-patakig című ökoturisztikai beruházást emelték ki, mely egy összehangolt fejlesztésként, kilenc támogatott partnerrel és huszonhárom projektelemmel valósult meg (ebből számos attrakció a kistérség területén került kialakításra). A megkérdezettek szerint jó volt ez a hálózatosodást elősegítő projekt, azonban a megépített látványosságok megismertetésére nem áldoztak a résztvevők, így kihasználatlanok maradtak. Jelen programozási ciklusban sem sikerült a térségnek jelentős forrásokhoz jutni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és Új Széchenyi Terv keretében egy hazai kistérség átlagosan 35 milliárd forint fejlesztési forrást tudott lekötni. Ezzel szemben a Komlói kistérségben csak 10 milliárd forint realizálódott, mely nagyrészt a közszféra támogatására korlátozódott. Ha operatív programonként elemezzük a térségbe érkező támogatást, akkor megállapíthatjuk, hogy messze a legtöbb támogatást, 5,6 milliárd forintot a regionális operatív program (DDOP) keretében osztották ki, ez az összes térségi fejlesztési forrás 58%-a. A többi operatív programra (GOP 1,8 millárd Ft, KEOP 1,3 milliárd Ft, TÁMOP 886 millió Ft) ehhez képest viszonylag szerényebb összeg jutott. A térségi vélemények a fejlesztési források felhasználását tekintve elég változatosak voltak. A nagyobb települések vezetői alapvetően sikeresnek érzik fejlesztési tevékenységüket, melyet a számok is igazolnak: Komló és Hosszúhetény, a két legnagyobb népességszámú település a térségbe érkező fejlesztési források 87%-át használták fel. Csak Komlóra, mintegy 7 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú 1 A Pécsi, Siklósi, Mohácsi, és Szigetvári kistérségek előzik meg a fejlesztési pénzek lehívásának rangsorában.

5 munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni, hiszen ebben a fejlesztéspolitika sem támogatta őket. A kisebb települések esetében egyáltalán nem volt hatása az ÚMFT forrásoknak. A térségben az 500 fő alatti települések egy kivételtől eltekintve meg sem jelentek a statisztikában, hiszen nem volt nyertes pályázatuk. Egyértelműen kudarcként élték meg a fejlesztési rendszerben bevezetett ÚMFT és ÚMVP lehatárolást, hiszen a falvak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban nem is pályázhattak, vidékfejlesztési támogatás pedig csak csekély összegben állt a rendelkezésükre (a 46 településre összesen 1 milliárd forint támogatási keret állt rendelkezésre). Így pár milliós épület-felújításon, játszótér, park kialakításon vagy mikrovállalkozás fejlesztésen kívül nem is tudtak támogatáshoz jutni. Egyes vélemények szerint ez az éles lehatárolás, valamint a vidékfejlesztésre szánt minimális forrás konkrét vidékpusztításhoz vezetett. Az elmúlt öt év megvalósult fejlesztései közül kiemelhető a mintegy 1,3 milliárd forint támogatásból megvalósított Kökönyösi Oktatási Központ létrehozása, mely 11 tagintézményt fog össze Komlón, Magyarszéken, Magyarhertelenden és a környező településeken. E beruházás keretében 8 intézmény rekonstrukciója valósult, valamint integrált oktatás került bevezetésre. A válaszadók szintén e mikrotérségben magvalósult kerékpárút kiépítését is hasznosnak ítélték, melyet nem csak turisztikai szempontból, hanem a térségi elérhetőségi viszonyok javítása szempontjából is megfelelő projektnek tartottak. A térségben nagy hangsúly helyeződik a megújuló energiaforrások használatára: Komló, Hosszúhetény és Magyarszék is több energetikai korszerűsítést hajtott végre. A zöld fejlesztéseknél maradva fontos kiemelni a komlói Fűtőerőmű Zrt. nagyberuházását, mely a térségbe érkező KEOP források közel felét adta. A 490 milliós támogatás keretében biomassza tüzelésű, 18 MW-os forróvíz kazán került kialakításra. Talán az egyik leghasznosabb fejlesztés a tárgyalt időszakban, a komlói székhelyű Ratipur Kft. nevéhez fűződik. A cég a regionális operatív program keretében ipartelepítésre közel 210 milliós támogatást nyert: az új üzemcsarnok megépítésének köszönhetően Komlón negyven új munkahely létesült. A térség a humán erőforrás fejlesztések terén komoly eredményeket nem tudott elérni, s a megvalósult TÁMOP-os projektek hasznát is megkérdőjelezték egyes helyi szereplők, hiszen szerintük nincs komoly hatása e programoknak a térségre nézve, mivel a képzések után a résztvevők munkahely hiányában nem tudnak elhelyezkedni. A helyi civil szervezetek azonban próbálnak ilyen jellegű fejlesztéseket is megvalósítani: egy komlói, főleg roma fiatalokkal foglalkozó egyesület például már 2005 óta működtet Tanoda programot a városban HEFOP, illetve TÁMOP források felhasználásával, sikeresen.

6 A piaci szektor fejlesztéseit vizsgálva megállapítható, hogy a térségbe érkező ÚMFT és ÚSZT források csupán 23%-a szolgálta a gazdaság fejlesztését. Ennek a körülbelül 2,3 milliárd forintos támogatási összegnek a 95%-a pedig Komló város vállalkozásait gyarapította. Gazdaságfejlesztésre tehát nem túl sok támogatás jutott, holott a reálgazdaság fejlesztése hozhatná jobb pozícióba a térséget. Ebben a térségi vélemények mindhárom szektor oldaláról összecsengtek. A térségben a döntések demokratikusan születnek, mind az önkormányzatok, mind a térségi társulások esetében. Azonban az elmondható, hogy a népesebb települések vezetőinek van érdekérvényesítő képessége. A fejlesztések terén az egyes önkormányzatok különutas politikát folytatnak többnyire, de térségi projektekre is van példa, igaz nem túl nagy számban. A helyi pályázási metódussal kapcsolatban megfogalmazott leggyakoribb tapasztalat, hogy a polgármesterek, illetve az őket körülvevő hivatali apparátusok folyamatosan figyelik a pályázati kiírásokat, s egyéb más úton is (hírlevelekből, pályázatírói megkeresésekből) mindig tudomást szereznek egy-egy újabb támogatás megjelenéséről. A kisebb volumenű pályázatok elkészítését inkább házon belül intézik, de a nagyobb összegű és speciális szakmai tartalmat megkövetelő pályázatok esetében külső szakembereket (általában pécsi vagy budapesti cégek) kérnek fel a munkára. Persze a pályázatok megvalósítását mindig nyomon követik, s sok esetben maguk is végzik e tevékenységet. Persze vannak olyan intézmények (Közösségek Háza), vagy vállalkozások (Lakics Kft.), ahol saját pályázatírót foglalkoztatnak. A helyi megkérdezett civil szervezetek és vállalkozások arról számoltak be, hogy az elmúlt években beleszoktak a fejlesztési rendszerbe, s már könnyebben tudnak megvalósítani projekteket, mint a kezdetekkor, hiszen megtanulták már a fortélyokat. A fejlesztésekkel és magával az eljárásrenddel kapcsolatban azonban minden térségi szereplőnek vannak negatív tapasztalatai. Összességében, a fejlesztési rendszert túlbürokratizáltnak tartják, mely meglátásuk szerint az elmúlt évtizedben csak fokozódott. Nagyfokú bizalmatlanság mutatkozik a kifizető szervezetek oldaláról, minden adatot többször igazolniuk kell, ami hatalmas adminisztratív terhet jelent a megvalósító szempontjából. Nem értik a helyiek, miért van erre szükség. Sokszor tapasztalták azt, hogy egy-egy pályázat elbírálásánál nem is a szakmai érdekek döntenek, hanem az, hogy minden papírt időben és hiány nélkül elküldtek-e. Szintén negatívumként emelték ki a szereplők a vállalhatatlan indikátorok és pályázati követelmények fennállását, valamint a pályázatok hosszas elbírálását. Nagyon sok idő telik el a pályázat beadása, és a támogatási döntés megszületése között, s

7 gyakran a körülmények úgy megváltoznak, hogy pl. a terveket erőteljesen módosítani kell. A helyi vélemények alapján az egyik legsarkalatosabb pont az utófinanszírozás. A kisebb falvak vagy mikrovállkozások többségének az önrész előteremtése is nagy anyagi terhet jelent, melyet nagyrészt hitelből fedeznek. Az utófinanszírozás miatt pedig kénytelenek még nagyobb arányú költsön felvételére a beruházás megvalósítása érdekében. A hitelek kamatai pedig tisztán a pályázó zsebét terhelik, ami miatt pl. több önkormányzat nagyarányú adósságot halmozott fel. A késedelmes kifizetések is megnehezítik a pályázók dolgát. Sokszor hónapokat, akár egy évet is csúszhat a támogatási összeg kiutalása a megvalósítást követően. Az elhangzottak alapján a pályázók általában jó kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, illetve a közreműködő szervezetekkel sem volt komolyabb vitájuk a megkérdezetteknek. A vidékfejlesztési források igénybevételénél azonban szinte mindenkinek rossz élményei fűződnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Akadályozónak és ellenségesnek ítélik a szervezet munkáját. A térségi IKSZT pályázatok kapcsán minden érintett településnek meggyűlt a baja a Hivatallal, valamint a Leader pályázatok kapcsán is sok nehézség adódott a túlzott ellenőrzésekből. Sok pályázó annyira nehéznek érzi a pályázást az amúgy is kis összegű vidékfejlesztési forrásokért, hogy inkább nem is vállalkoznak arra, hogy projektet valósítsanak meg. A helyi szereplők válaszainak tükrében a leghangsúlyosabb pont a jövő fejlesztési elképzeléseire vonatkozóan, a munkahelyteremtés. E cél megvalósulása érdekében minden egyéb fejlesztési forrást képesek alárendelni. A helyiek tisztában vannak vele, hogy sok beruházás valósult meg a térségben, de konkrétan a munkaerőpiacra hatásuk nem volt. Így a legfontosabb kívánalom a helyiek részéről a helyi gazdaság erősítése, a minél több gazdaságfejlesztési forrás térségbe vonzása. A megkérdezett vállalkozók véleménye szerint a térségbe érkező fejlesztési források legalább felének a reálgazdaságba kellene irányulnia, akkor lehetne igazán hathatós válaszokat adni a térség munkanélküliségi problémáira. Több válaszadó kiemelte a fejlesztési források centralizáltságát. Nincsenek a térségre íródott komplex programok, a helyi szükségleteket nem veszik figyelembe az egyes konstrukciók kiírásánál. Az utóbbi pár évben szinte csak központi kiírások születnek, ami rontja a fejlesztési források felhasználhatóságát. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek fejlesztéspolitikai támogatásai a térségre nézve nem hogy enyhítették volna a belső egyenlőtlenségeket, hanem még fokozták is.

8 A helyiek bíznak abban, hogy minél előbb feláll a megyei apparátus és képes lesz a térséget hatékonyan képviselni. Fontosnak ítélik, hogy a térségi vélemények hangsúlyosan szerepeljenek a fejlesztési források allokációjánál. Egyes elképzelések szerint a területfejlesztési feladatokban a már kialakult rendszerben tevékenykedő Leader szervezetek segíthetik saját térségüket. Ez persze csak az akciócsoportok számára biztosított nagyobb önállóság és támogatás fejében valósulhatna meg. A területfejlesztés két elemére a CLLD és az ITI típusú fejlesztésekre kell nagy hangsúlyt helyezni már most a tervezés időszakában, hiszen a fejlesztési célok legnagyobb részét helyi szinten hatékonyabban és fenntarthatóbban lehet megvalósítani, mint központilag. Összegzésként elmondható, hogy a térségbe érkező fejlesztési források a közszféra infrastrukturális beruházásait szorgalmazták, mely az önkormányzatok szemszögéből sikeresnek tekinthetőek. Ám ők is belátják, hogy a legszükségesebb területen, a minél nagyobb számú munkahely létrehozásában nem tudtak konkrét eredményeket felmutatni. Ezért is érzik szükségesnek a bányák újbóli megnyitását. Erős lobbi tevékenység folyik e cél elérése érdekében, melynek megvalósulása esetén a térség foglalkoztatási helyzete egy csapásra megoldódna.

9 II. A kistérség adottságai Alapinformációk A Komlói kistérség a Dél-dunántúli tervezési-statisztikai régióban, Baranya megye északi részén helyezkedik el. A kistérség 19 településéből csak Komló rendelkezik városi ranggal, ahol a népesség 65%-a él. A kistérség 314,6 km 2 -nyi területén összesen fő élt január 1-én. A népsűrűség értéke 122,3 fő/km 2, mely mind megyei, mind országos átlag feletti értéket jelöl. A kistérség nyugati részén halad keresztül a 66-os út, mely Kaposvárt köti össze Péccsel. Vasúti közlekedésre a Godisa- Komló szárnyvonal ad lehetősége. Az ipari szerkezetváltás, a bányabezárások következtében magas munkanélküliséggel sújtott, ipari depressziós térségként sorolták be a komlói kistérséget. 2 A kistérségek rangsorában a 99. helyet foglalja el. 3 Mutató érték m. egys. ország megye 33 LHH kistérség értékének %-ában Lakónépesség a), jan fő 0,39 9,9 Terület a), ,6 km 2 0,34 7,1 Városi népesség aránya a), ,0 % 93,3 98,5 156,7 Természetes szaporodás/fogyás b)*, ,5-35,6-40,1-40, főre jutó nettó migráció b)*, ,9 fő 0-10,8-72,0 Foglalkozási ráta c), ,4 % 91,9 90,6 111,8 Munkanélküliségi ráta c), ,6 % 113,4 102,2 57,2 HDI d), ,566-95,1 96,7 116,2 Egy adózóra jutó adóköteles jövedelem e), ezer Ft 80,1 89,4 110,1 Egy lakosra jutó TGE f), ezer Ft 47,7 71,7 103,3 Egy lakosra jutó helyi iparűzési adó b), Ft 30,0 41,1 90,2 Adatok forrása: ld. Melléklet. * Dőlt betűvel szedve: az ország, megye, illetve a 33 komplex programmal támogatandó kistérség átlagértékei, nem pedig azok %-ában kifejezett adatok 2 Komlói kistérség fejlesztési koncepció (2005) 3 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet A kedvezményezett térségek besorolásáról

10 A Komlói kistérség Baranya megyében, a Mecsek-hegység északi lábánál terület el szép természeti környezetben. A kistérséghez 19 település - Egyházaskozár, Hegyhátmaróc, Szárász, Tófű, Hosszúhetény, Komló, Köblény, Magyaregregy, Magyarhertelend, Bodolyabér, Magyarszék, Liget, Mecsekpölöske, Mánfa, Máza, Szászvár, Kárász, Szalatnak, Vékény tartozik, melyek közül Komló, mint térségi központ emelkedik ki. A Komlói kistérség települései Komlói kistérségről 1999-től beszélhetünk, hiszen akkor alakult meg a kistérségi Területfejlesztési Társulás, mely később, 2004-ben Komlói Kistérség Többcélú

11 Önkormányzati Társulássá alakult, élve az akkori jogszabályi 4 változásokkal. A társulás a Területfejlesztési Tanács feladatait is vállalta, mely tevékenységük mára már megszűnt 5. A kistérség társadalmi és gazdasági szempontból (311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet) hátrányos helyzetűnek tekinthető, csakúgy, mint Baranya megyében a Mohácsi, Siklósi, Pécsváradi és Szentlőrinci kistérségek. II.1 A kistérség társadalmi, földrajzi és gazdasági adottságai 6 A Komlói kistérség 40 ezres lakosságának közel 65%-a él Komlón. A térség oktatási, kulturális és művészeti intézményei, valamint a főbb vállalkozások is a kistérség központjában találhatóak. Komló neve szinte a mai napig egyet jelent a feketeszén bányászattal. A Mecsek-hegységben meghúzódó szénvagyon az itt élők sorsát napjainkig is befolyásolja: a bányászat fénykorában jó megélhetési feltételeket teremtett, bezárása után pedig magas munkanélküliséget eredményezett. A rendszerváltás utáni gazdasági folyamatok, a szén kitermelés megszűnése a demográfiai folyamatokban is éreztette hatását. Az elmúlt 22 évben több mint 5000 fővel csökkent a kistérség népességszáma, mely tendenciát nem csak az elvándorlás, hanem a halálozás is magyarázza. A térség demográfiai helyzetét az öregedési index is jól bemutatja: míg 2000-ben 100 fiatalkorúra 77 idős jutott, addig ez a szám 2010-re elérte a 121-et. Tehát jóval több idős van a térségben, mint fiatal, bár ez a jelenség országos és megyei összehasonlításban sem kirívó statisztika. A függőségi ráta értékei 10 éves összehasonlításban jobb képet mutatnak: majd 10 százalékponttal javultak a ráta értékei. Míg 2000-ben 73%, addig 2010-ben 64% volt a mutató, mely érték megyei és országos összehasonlításban is az átlagosnál kicsivel jobb értéket jelez. 4 A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény, valamint a 65/2004. (IV.15.) Korm. Rendelet évi CXCVIII. Törvény értelmében: január 1. napját követően a területfejlesztési feladatok kistérségi szintű ellátásának a kötelezettsége megszűnt. Kistérségi fejlesztési tanácsok létrehozására és további működtetésére már nincs lehetőség. Ugyanakkor a többcélú kistérségi társulások a tagönkormányzatok akaratának megfelelően továbbra is elláthatják a területfejlesztési feladatokat, azonban a területfejlesztési feladatok ellátásában nem köteles valamennyi tagönkormányzat részt venni és azok ellátásához a központi költségvetésnek nem kell ösztönző támogatást nyújtania. 6 A fejezet főként a Komlói kistérség 2005-ös fejlesztési koncepciója alapján készült.

12 Komlói kistérség demográfiai mutatói Lakónépesség (fő) Öregedési index (%) Függőségi ráta (%) Országos Országos Megyei átlag átlag Megyei átlag átlag százalékában százalékában százalékában százalékában Országos átlag százalékában Megyei átlag százalékában ,4 73,4 0,41 10,40 78,21 76,35 109,42 111, ,9 64,3 0,41 9,94 97,35 93,10 95,06 96,97 Adatforrás: KSH A komlói kistérség elérhetőségi, közlekedési viszonyait vizsgálva is hátrányos helyzetű. Baranya megye periférikus fekvése erősen meghatározza a térség földrajzi helyzetét. Az úthálózat hiányos és rossz állapotú. A legmagasabb rendű útvonal, ami nyugati irányból érinti a térséget, a 66-os jelű autóút, mely Magyarszéken és Mánfán halad keresztül. Az elérhetőségi viszonyokat az M6-os autópálya kiépülése segítette, ám nagy dinamizáló hatása ennek az infrastrukturális beruházásnak nem volt a térségre. Az autópályát Pécsvárad felé 42 km megtétele után lehet elérni, s Komlóról Budapestre több mint két óra alatt lehet eljutni. Az M9-es autópálya tervezett (legdélebbi) nyomvonala érintené a térséget, elkészülte várhatóan nagyobb arányban lendítene a térség gazdasági fejlődésén, tőkevonzó képességén. A vasúti közlekedés szempontjából is kedvezőtlen a térség helyzete. Csupán egy szárnyvonallal (Godisa-Komló) csatlakozik az országos vasúti forgalomba. A Bodolyabért, Magyarhertelendet, Magyarszéket, Mecsekpölöskét és Komlót érintő vonalon naponta csak két vonatpár közlekedik. A térség infrastrukturális helyzete a közműellátottság tekintetében jónak mondható. A vezetékes ivóvízhálózat minden településen kiépült, valamint a nagyobb községek gázellátása is megoldott. A napjainkban végbemenő szennyvízberuházások pedig a közműolló szinte teljes bezárulását eredményezik. A térség telekommunikációs infrastruktúrája is jónak mondható, folyamatosan bővítik például a szélessávú internet kapcsolat elérhetőségét.

13 Bányász múlt A Komlói kistérség gazdasága még mindig a bányabezárások utáni depressziós szakaszban van, az ebből fakadó problémákat a mai napig nem sikerült megoldani. A komlói szénbányászat az 1800-as évekre nyúlik vissza, mikor Engel Aldolf megnyitotta az első aknákat a térségben, s kiépült a vasúti szárnyvonal is ben már 1100 dolgozója volt a bányának. Ám az igazi fejlődés a második világháború utáni időszakban gyorsult fel. A dunaújvárosi Vas és Acélkohászati Művek energiaellátását a komlói szénre alapozták, így rohamos fejlesztés és újabb szénmezők (Máza, Szászvár) feltárása indult meg a célból, hogy az acélerőmű fűtését biztosítani tudják. Persze ezzel párhuzamosan megindult Komló fejlődése is, az ország minden szegletéből érkeztek a bányászmunkások, akiknek lakást és megfelelő szolgáltatásokat kellett biztosítani. Komló 1951-ben hivatalosan is város lett. Komló és térsége az 1960-as évekre a mecseki szénbányászat vezető területévé vált. A bányák ekkora már több ezer ember megélhetését biztosították, a térség fő munkaadója a bánya és a bányához kötődő intézmények és különböző szolgáltatók voltak. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008) Az 1970-es évekre azonban megtört a lendület, a szénkitermelés gazdaságtalanná vált, műszakilag leromlottak a szénművek ben csődeljárás indult a Mecseki Szénbányák Vállalat ellen, s több tulajdonosra kezébe került től kezdve fokozatosan szüntették meg a bányászatot, s rekultiválták a területet. Az utolsó bányaüzemet 1997-ben zárták be, az iparszerű bányászat pedig 2000-re állt le teljesen, mellyel a város másfél évszázados fejlődése tört ketté. (Gyenizse-Szabó-Kovács, 2008) Napjainkra csak a kőbányászat maradt meg a komlói bányaiparból. A bányaépületek, bányaterületek nagy része magánkézbe került, melyek hasznosítása még várat magára. A térség gazdasági szerkezete vegyes képet mutat, melyben a szolgáltató szektor részesedése a meghatározó. A regisztrált vállalkozások 72%-a ebben a szektorban tevékenykedik, mely megyei és országos összehasonlításban is átlaghoz közeli értéket jelöl. Ugyanez nem mondható el a mezőgazdaság és az ipar esetében: míg a primer szektor részesedése alulmarad, addig az ipari vállalkozások aránya a kistérségben a megyei és országos átlaghoz viszonyítva jóval magasabb értéket mutat. Bár hozzá kell tenni, hogy ez az arány kiegyenlítődni látszik az utóbbi évek statisztikáit figyelve.

14 Regisztrált vállalkozások aránya a... (%) mezőgazda ságban iparb an A Komlói kistérség gazdaságszerkezete szolgáltat ásban Regisztrált vállalkozások aránya az országos átlaghoz viszonyítva (%) mezőgazd aságban iparb an szolgáltatá sban Regisztrált vállalkozások aránya a megyei átlaghoz viszonyítva (%) mezőgazdas ágban iparb an szolgáltat ásban ,6 15,1 72,2 51,0 132,8 113,2 63,1 126,0 106, ,4 14,8 71,8 52,5 136,3 113,0 63,7 129,7 106, ,4 14,5 72,1 52,2 137,8 112,9 62,4 131,5 106,8 Komló és térségének gazdaságát a bányászat és a hozzá kapcsolható szolgáltatások határozták meg, s még napjainkban is magán hordozza e jegyeket. A felülreprezentált ipari vállalkozások és a szektorban foglalkoztatottak számából ítélve a térség a mai napig az ország ipari térségei között foglal helyet. Fontos kiemelni Pécs közelségét és erős befolyását a kistérség gazdaságára. A térségből nagyon sokan ingáznak a megyeközpontba főleg a közeli településekről. Így például a pécsi Elcoteq elektronikai gyár bezárása a kistérség munkanélküliségi mutatóit is erősen befolyásolta. A bányák bezárása után jelentős ipar és vállalkozás nem létesült a térségben, inkább kis- és középvállalkozások működnek. A legtöbb vállalkozás Komlón található, melyek főleg a gépiparban tevékenykednek: - MOM Faktor Gépipari Kft. - Rati Kft. - Rák Antennagyártó Kft. - Ratipur Autófelszerelési Kft. - TeGa Vill Kft. - Lakics Gép- és Szerkezetgyártó Kft. Az elmúlt években a könnyűipar is kezd visszatérni a térségbe: Bodolyabéren és Komlón például a Főkefe Nonprofit Kft. foglalkoztat közel 200, főleg megváltozott munkaképességű alkalmazottat. Térségi szinten, az élelmiszeripari szegmenst érintve kiemelhető még a szászvári székhelyű Agroszász Kft., mely cég több mint 100 embernek ad munkalehetőséget. A vállalkozások méretét boncolgatva megállapíthatjuk, hogy Komló Baranya megye második legnépesebb városaként nem ad helyet egyetlen 250 fő feletti alkalmazotti számmal rendelkező vállalkozásnak sem.

15 A térség gazdasági gyengeségét jelzi a helyi iparűzési adókból befolyt jövedelem nagysága is. A kistérségben keletkezett egy lakosra vetített adó 2000-ben a megyei átlag 43%-át sem érte el, ami érték az országos összehasonlítást nézve még alacsonyabb arányszámot mutat (24%). Ez a helyzet 2009-re csak rosszabbodott: a megyei átlag 38%-át adja csak az itt befolyt térségi iparűzési adó. A Komlói kistérség gazdasági erejének, jövedelmeinek változása Ez lakosra jutó helyi iparűzési adó (Ft) Országos átlag százalékában Megyei átlag százalékában Egy főre jutó TGE (1000 Ft) Országos átlag százalékában Megyei átlag százalékában Egy adózóra jutó jövedelem (Ft) Országos átlag százalékában Megyei átlag százalékában , ,5 23,58 42,38 55,9 73,2 80,8 92, ,3 1276, ,4 28,26 37,99 47,7 71,7 80,1 89,4 A térség gazdasági teljesítőképességének csökkenését bizonyítja a Települési Gazdasági Erő (TGE) mutatója. A kistérségi szintre számított területi GDP egy főre jutó értékei az országos átlaghoz képest 2000-ben 56%-os, 2010-ben pedig 48%-os arányt mutattak, tehát a magyarországi átlagnak csupán a felét produkálja a kistérség. Megyei összehasonlításban nézve már nem ennyire rossz a kép, de itt sem éri el az egy főre jutó térségi TGE Baranya megye átlagát, attól körülbelül 30%-al marad el, s ez az arány a vizsgált 10 év tekintetében egyre nagyobb különbséget, lemaradást mutat. Sajnos a jövedelmek sem mondanak ellent ennek a tendenciának: a térségi egy adózóra jutó jövedelmek a megyei átlagos jövedelmek 92%-át tették ki 2000-ben, 2010-ben pedig csupán a 89%-át. A kistérség munkanélküliségi rátáján vizsgálva több megállapítást is tehetünk. Egyrészről 2003 és 2010 között nőtt a munkanélküliek aránya, 2,4 százalékpontos növekedés tapasztalható. Másrészről pedig országos és megyei szinten is felzárkózás érzékelhető jobban mondva az országos és megyei átlagértékek nagyarányú romlása figyelhető meg hiszen míg 2003-ban a térség munkanélküliségi rátája 83%-al meghaladta a hazai átlagértékeket, addig ez a különbség 2010-re 13%-ra csökkent. A foglalkoztatási ráta esetében is megfigyelhető ez a tendencia, bár itt Komlói kistérség értékei javuló értékeket mutatnak. Hét év alatt 8%-al nőtt a foglalkoztatási ráta, 2010-ben az

16 aktív korúak 45%-a dolgozott. Ez az érték még mindig elmarad a megyei és országos átlagértékektől, de közel sem olyan arányban, mint 2003-ban. A Komlói kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi rátájának alakulása 2003 és 2010 között Foglalkoztatási ráta (%) 36,76 36,48 40,03 42,12 39,70 40,31 44,89 45,37 Országos átlag %-ában 73,21 72,01 78,84 82,29 78,29 79,87 91,12 91,91 Baranya megye %-ában 84,84 84,85 84,85 89,00 90,05 90,05 93,90 90,64 Munkanélküliségi ráta (%) 10,17 9,71 11,54 9,44 10,16 10,71 14,13 12,59 Országos átlag %-ában 183,42 154,75 157,88 126,40 133,24 135,08 134,94 113,36 Baranya megye %-ában 134,99 126,95 124,25 121,33 119,64 117,02 121,42 102,15 II.2 A kistérség belső szerkezete, egyenlőtlenségek A kistérség jellemzően aprófalvas szerkezetű, Komlón kívül mikrotérségi központ jelleggel Hosszúhetény, Egyházaskozár, Szászvár és Magyarszék rendelkezik. A körjegyzőségek is e kisközpontokban találhatóak. A Komlói kistérség körjegyzőségei Körjegyzőség / Székhely község Magyarszék Szászvár Egyházaskozár Komló Máza Hosszúhetény Magyarhertelend Alsómocsolád (nem a kistérséghez tartozó) Társ községek Liget, Mecsekpölöske Kárász, Vékény, Magyaregregy Szárász, Hegyhátmaróc, Tófű, (Bikal) Önálló Önálló Önálló Bodolyabér, Mánfa, (Oroszló) Köblény, Szalatnak E mikrotérségi központok azonban nem képesek ellensúlyozni Komló vonzását, az ellátás tekintetében a települések ráfűződnek. A térségre, közelsége miatt Pécs is vonzást gyakorol, mely leginkább Hosszúhetényben és Mánfán érezteti hatását, e településekről sokan ingáznak

17 a megyeközpontba. E kapcsolat is nagyban magyarázza Hosszúhetény csatlakozási szándékát a majdani Pécsi járáshoz 7. Főbb települések népessége és elérhetősége Település neve Jogállása Népesség Lakosság Megyeközpont Megyeközpont (kistérség száma aránya a távolsága távolsága központja) (KSH kistérség közúton 8 (km) közúton (perc) 2011) népességből Komló város ,9% 22,76 27,27 Hosszúhetény nagyközség ,5% 16,21 18,77 Szászvár nagyközség ,2% 36,75 39,02 Máza község ,2% 39,14 42,61 Magyarszék község ,8% 21,23 23,99 A térség népessége az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent, mely tendencia különösen a kisebb lélekszámú és a térség perifériáján elhelyezkedő települések esetében hatványozottabban érvényes. Szárász, Szalatnak, Hegyhátmaróc, Bodolyabér és Vékény 1992-es lakosságszámának több mint 23%-át elvesztették: Szárászon 2011-ben csupán 48 főt regisztráltak, míg 1992-ben a településen 96-an éltek. Az említett települések amúgy is csekély népessége az öregedési index negatív hatásával párosulva már a települések megmaradását teszi kétségessé. A szerényebb lélekszámú településeknek nem csak a demográfiai problémákkal kell szembenézniük, hanem a munkanélküliséggel is. Átlagosan a kisebb településeken nagyobb a munkanélküliség a térséget nézve. Bodolyabér, Vékény, vagy Liget településeken 16% feletti volt a munkanélküliség 2011-ben. De Szárász, Köblény és Hegyhátmaróc adatai sem bíztatóak. Érdekes tény, hogy a munkanélküliségi adatokat vizsgálva, Komló, mint központ értékei ugyan kevéssel, de elmaradnak a kistérségi átlagtól, s ugyanez mutatkozik a természetes szaporodás esetében is: nagyobb arányban fogy a város népessége, mint átlagosan a környezetéé. 7 A járási rendszerben Komlóhoz a kistérség jelenlegi települési körén kívül Oroszló és Bikal fog csatlakozni. 8 Intézmények illetékessége alkalmazás

18 A Komlói kistérség településeinek demográfiai és munkanélküliségi adatai Állandó népesség (fő) Természetes szaporodás/fogyás az 1992-es népesség százalékában Regisztrált álláskeresők aránya a éves népességből Település Bodolyabér ,8% 14,1% 12,2% 10,9% 15,0% 16,6% Egyházaskozár ,5% 7,2% 6,0% 11,1% 10,1% 7,4% Hegyhátmaróc ,5% 7,7% 6,6% 13,0% 14,2% 13,4% Hosszúhetény ,6% 6,9% 6,4% 8,3% 10,0% 10,6% Kárász ,1% 9,2% 10,9% 12,4% 14,5% 12,9% Komló ,2% 9,0% 10,2% 12,5% 12,6% 12,3% Köblény ,9% 6,7% 12,4% 16,5% 16,0% 14,0% Liget 429-4,9% 10,3% 12,5% 16,9% 17,3% 18,0% Magyaregregy ,2% 7,6% 8,6% 8,1% 9,7% 10,0% Magyarhertelend 671-4,1% 9,9% 11,7% 10,6% 13,8% 13,4% Magyarszék ,3% 5,3% 7,2% 8,3% 8,4% 10,9% Mánfa 850 0,5% 8,6% 8,5% 10,8% 8,4% 11,6% Máza ,8% 8,9% 7,9% 10,3% 9,3% 10,9% Mecsekpölöske 438-1,1% 7,7% 9,9% 12,6% 13,6% 12,9% Szalatnak ,9% 9,5% 7,8% 16,8% 14,4% 13,3% Szárász 48-50,0% 12,5% 15,0% 23,5% 14,7% 14,7% Szászvár ,7% 7,2% 7,1% 8,9% 8,6% 8,6% Tófű ,7% 8,6% 9,9% 7,7% 10,8% 11,0% Vékény ,6% 11,8% 11,2% 16,8% 17,9% 16,0% kistérség ,7% 8,6% 9,5% 11,7% 11,9% 11,8% ország 6,3% 6,8% 8,6% 8,4% 7,9% A népesebb települések mint Szászvár, Egyházaskozár és Máza ugyan kedvező munkanélküliségi mutatóval, de 10% feletti népességcsökkenéssel jellemezhetőek. A legkedvezőbb helyzetben Hosszúhetény, Magyarszék és Mánfa vannak, ahol viszonylag alacsony a munkanélküliség, s pozitív népesedési mutatóval rendelkeznek. A kistérség területén is találhatóak szegregátumok. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség tanulmánya szerint a komlói kistérségben összesen négy település érintett e kérdésben: (Leszakadó térségek, DDRFÜ, 2005) - Komló (Anna-akna, Sportvölgy, Szállásfalu, Kazinczy u.), - Hosszúhetény (Fatelep), - Szászvár (Zárda), - Máza (Hegyi u.)

19 E szegregátumok közül a hosszúhetényi Fatelep megszüntetésre került: pályázati forrás igénybevételével házakat vásároltak a faluban az ott élők megsegítésére, ahova be is költöztették őket. 9 E szegregátumokban többnyire romák élnek. III. 4. A kistérség fejlesztési erőforrásai III.1 Problémák, vágyak, fejlesztési elképzelések A kistérség fejlesztési igényeiről és elképzelésiről leginkább a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás által készítetett 2005-ös fejlesztési tervdokumentum ad releváns információkat. Ezen kívül készült Vidékfejlesztési Stratégia (2011) is a Komlói és a Sásdi kistérségeket összevontan kezelve, hiszen e két közigazgatási egység alkotja a helyi LEADER Akciócsoport területét. A térséget távolabbról nézve, mind Baranya megye területfejlesztési programjában, mind a Dél-dunántúli régió operatív programjában igaz szűkszavúan, de említik az egyes fejlesztési prioritások taglalásánál a Komlói kistérséget is. A regionális program az Országos Területfejlesztési Koncepció alapján Pécs és térségét - Szentlőrinc-Pécsvárad-Komló által határolt agglomerálódó területet országos szinten kiemelt fejlesztési pólusnak azonosítja, ahol a magas hozzáadott értékű ipar és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése a fő cél 10. A megyei területfejlesztési program már konkrétabb lehetőségeket nevez meg a térségre nézve: - a megye városhálózatának fejlesztéseként Komlón (Pécsváraddal és Moháccsal együtt) a gazdasági potenciál, a versenyképesség növelését szeretnék elérni, modern feldolgozóipari fejlesztések támogatásával, valamint ipari parkok és vállalkozási övezetek létrehozásával. - a kulturális és gazdasági örökségek megőrzése terén Komló és Szászvár gazdag bányászati múltjára építve bemutatóhelyek és a hozzá kapcsolódó szabadidős szolgáltatások kiépítése. - a térségről A természetközeli turizmus kistérségi összekötő létesítményeinek fejlesztése című programpont is említést tesz: kerékpárutak kiépítését tervezik Komló-Sikonda, valamint Szászvár-Kárász-Magyaregregy vonalon. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia mint ahogy már említésre került, a Sásdi és a Komlói kistérségeket együttesen kezeli, mivel egy LEADER akcióterület fedi le őket. A Mecsek Dél-dunántúli Operatv Program

20 Völgység-Hegyhát Egyesület (LEADER szervezet) által készített stratégia négy fő célkitűzést határoz meg, mely a térségben tapasztalható alapvető problémákra szeretne megoldást találni. A dokumentumban a legnagyobb gondként a magas munkanélküliséget, valamint a munkavállalók alulképzettségét nevezték meg. De a közbiztonság gyengeségét, a települések rossz elérhetőségét, az infrastrukturális hiányokat és a természeti környezet kihasználatlanságát is problémának értékelték. E gondok tükrében jelölték ki fejlesztési céljaikat: - közbiztonság fejlesztése - közösségi színterek fejlesztése - turisztikai szolgáltatások fejlesztése (falusi-ökoturizmus, tematikus utak kialakítása) - vállalkozások fejlesztése (kistermelők támogatása, marketingtevékenységek ösztönzése) A Komlói kistérség konkrét fejlesztési elképzeléseit a 2005-ös kistérségi fejlesztési koncepció tartalmazza. Persze a célkitűzések előtt a térség problémáit is azonosítják, melyet az alábbi problémafa szemléltet. A Komlói kistérség problémafája Forrás: Komlói Kistérség Fejlesztési Koncepciója, 2005