Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXVI/l. (2008), pp AZ ADÓJOGI HARMONIZÁCIÓ PROBLÉMÁI A HELYI ADÓZTATÁSBAN ERDŐS ÉVA*

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXVI/l. (2008), pp. 305-281 AZ ADÓJOGI HARMONIZÁCIÓ PROBLÉMÁI A HELYI ADÓZTATÁSBAN ERDŐS ÉVA*"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXVI/l. (2008), pp AZ ADÓJOGI HARMONIZÁCIÓ PROBLÉMÁI A HELYI ADÓZTATÁSBAN ERDŐS ÉVA* I. Bevezető gondolatok Arra a kérdésre, hogy mennyiben érinti az adójogi harmonizációs kötelezettség az önkormányzatok adó-megállapítási jogát, nem könnyű egyszerű választ adni, ugyanis az adókivetés, adó-megállapítás, adóztatás joga, avagy az adófelségjog a legtöbb országban az államok szuverenitásából adódó privilégiumnak számít. Az adó történelmi kategória, amely mindig egy adott állam létéhez kötődik; az adóbevételek típusát, fajtáit, körét, mértékét a kedvezményeket, mentességeket: az adott állam, a szuverenitásából adódóan határozza meg, figyelembe véve az állami feladatok körét, mennyiségét, az állam kiadási szükségleteit. Egy adott állam adórendszerét azaz az egy időben együttesen alkalmazott adók összességét és típusait - az állam adópolitikája befolyásolja. Az adópolitika a társadalom és a gazdaság által meghatározott, a gazdaságpolitika része, amelyet a hatalmon lévő kormány politikája alakít. Bár a kormányok politikája függ az adott állam gazdasági és társadalmi berendezkedésétől, egy újabb determináló elem is megjelent a fejlődés során: ez a globalizáció, amely jelentős hatással bír és befolyásolja az egyes államok szuverén adójogalkotását. A globalizáció eredményeként a határok lebontódtak, a kereskedelem nemzetközivé vált, megindult a tőkeáramlás, a személyek, a munkaerő szabad áramlása, melynek következtében az egyes szuverén államok adórendszerei összeütközésbe kerültek, megjelent a kettős adóztatás, és előtérbe került a káros adóverseny problémája. A nemzetközi adójog megpróbál megoldásokat találni a kettős adóztatásból eredő konfliktusok feloldására; és a tagállamok közötti, az * DR. ERDŐS ÉVA intézeti tanszékvezető egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

2 306 Erdős Éva eltérő nemzeti adórendszerekből adódó konfliktusokat szándékozik kiküszöbölni az Európai Unió a jogharmonizációs tevékenységével. A globalizációnak számos gazdasági előnye van, de vitathatatlanul előtérbe kerülnek a negatív hatásai is, melyekre az országok a nemzetközi összefogás eszközével keresik a megoldásokat. A globalizáció következtében ma már egy ország adópolitikáját nemcsak annak nemzeti adottsága, hanem a nemzetközi tendenciák is befolyásolják, már nem az egyes nemzetek belügye, hogy milyen adókat alkalmaznak, milyen alanyokat adóztatnak, milyen adóalapot, mértéket és főleg kedvezményeket, mentességeket állapítanak meg. Ezekben a kérdésekben ugyanis az egyes államok jelentősen eltérhetnek egymástól. Magyarország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás több mint 15 éve ír elő jogharmonizációs feladatokat, s bár adófelségjoggal az állam rendelkezik, így az adójogi jogharmonizáció is elsősorban a központi adók vonatkozásában állapít meg kötelezettségeket; de a harmonizáció által megfogalmazott tendenciák érintik az önkormányzatok adójogalkotását is. Mivel az önkormányzatok önálló adófelségjoggal nem rendelkeznek Magyarországon, azaz saját hatáskörben nem, csak a helyi adókról szóló évi C. tv. keretei között állapíthatnak meg adókat, adhatnak kedvezményeket és mentességeket, ezért az adójogi harmonizáció azon elemeit szeretném elsősorban számba venni, amelyek érintik, és összefüggésben vannak az önkormányzatok helyi adóztatási jogával. A helyi adók harmonizációja elsődlegesen a helyi iparűzési adót érinti, mely adónem a magyar önkormányzatok legfontosabb saját bevételi forrása. A helyi iparűzési adó két szempontból is vizsgálat tárgyává vált az Európai Unióban. Egyrészt 2007-ben ezen adónem EU-konformitásáról döntött az Európai Bíróság, másrészt az adókedvezmények is vizsgálat tárgyát képezték az EU-hoz történő csatlakozásunkkor.' Az adókedvezmények megszüntetésének előírására a káros adóverseny elkerülése érdekében került sor. Jelen tanulmányomban a következő kérdésekre keresem a válaszokat: 1. Melyek azok a közösségi és nemzetközi adójogi jogforrások, amelyekhez a helyi adókat -különösen a helyi iparűzési adót - harmonizálni kell? 2. Milyen érvek szerint döntött az Európai Bíróság a magyar helyi iparűzési adóról, miszerint az nem ellentétes a Tanács Hatodik Forgalmi adó irányelve 33. cikkének előírásaival? 1 Lásd: évi XXX. Tv. Csatlakozási Okmány X. melléklet Versenypolitika elnevezésű 4. fejezetét.

3 Az adójogi harmonizáció problémái a helyi adóztatásban Mit jelent a káros adóverseny, és melyek az adókedvezményeket érintő jogharmonizációs tendenciák a helyi iparűzési adóban? 4. A változó adópolitika milyen hatással van a külföldi befektetésekre? II. A helyi adókat érintő Európai Uniós elsődleges és másodlagos jogforrások Az Európai Gazdasági Közösségben az adójogot érintő jogközelítési igény, azaz a jogharmonizáció alapjai már a Római Szerződés cikkelyében - az EK. Szerződés mai számozása szerint cikkek - megjelentek, e cikkelyek kimondják a protekcionalista és versenytorzító hatású tagállami adópolitikák tilalmát. Egyben ezen cikkelyek megfogalmazzák a nemzetközi adózás egyik legfontosabb alapelvét az egyenlő elbánás elvét, valamint a negatív és pozitív diszkrimináció tilalmát. 2 A negatív diszkrimináció esete áll fenn, amikor más tagállamból származó árura magasabb adót vetnek ki, mint a hazai árukra, pozitív diszkriminációról beszélhetünk, amikor a külföldi befektetőt egy adott állam nagyobb adókedvezményben részesíti, vagy alacsonyabb adókulcsot ír elő számára, mint a belföldi adóalany számára. 3 A Római Szerződés 99. cikkelye csak a közvetett adók 4 vonatkozásában állapít meg harmonizálási kötelezettséget, mivel először a közvetett adók területén jelentkeztek versenytorzító hatások. 5 A harmonizáció ezért elsősorban a forgalmi adók területén indult el, az általános forgalmi adó összehangolása során több irányelv és egységes gyakorlat is született. Mivel az önkormányzatok központi adók alkotásában nem, csak a helyi adók meghozatalában vesznek részt, így az önkormányzatokat csak az egyenes - azaz közvetlen - adók harmonizációjával kapcsolatos uniós jogalkotás érinti. 2 Lásd erről bővebben Erdős Éva: Nemzetközi adójogi kérdések, In: Sectio Juridica et Politica, Tomus XI., Jubileumi kötet a Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából Miskolci Egyetemi Kiadó, o. 3 Ezt a tendenciát követte a magyar adójog, például a társasági adóztatásban a külföldön tevékenységet végző szervezet számára (off-shore cég) 3%-os kedvezményes adókulcs volt 2004-ig hatályban. 4 Közvetett adók: pl. az áfa, jövedéki adó. A követett adóknál az adó terhét nem az adóalany, hanem a végső fogyasztó viseli, ezáltal elválik egymástól az adó fizetésének és viselésének a terhe. 5 Kakuk János: Adóharmonizáció az Európai Unióban, Európai Tükör 37. szám (1998), Műhelytanulmány o.

4 308 Erdős Éva Az egyenes adók mint a vállalkozások nyereségét megadóztató társasági adó, valamint a személyi jövedelemadó - harmonizációja azonban korántsem áll a forgalmi adókéhoz hasonló előrehaladott állapotban. 6 Ezen a területen - szemben a közvetett adókkal - nem léteznek primeijogi szabályok, sem másodlagos speciális adójogi előírások az egész területet átfogó harmonizációra vonatkozóan. A fentiek alól kivételt jelent az EK. Szerződés 293. cikke, amely arra kötelezi a tagországokat, hogy állampolgáraik a kettős adóztatás elkerülése érdekében kezdeményezzenek tárgyalásokat. E tárgyalások eredményeként születtek meg az újabb, kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó nemzetközi egyezmények, és a már meglévő bi- és multilaterális egyezményeket ezen rendelkezés az európai adójogba beintegrálta. E szabályon túl csak általános utalásokat tartalmaz az EK. Szerződés, így az egyenes adók harmonizációjára az EK. Szerződés 93. cikke, amely a közvetlen adók vonatkozásában is előírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslatára egyhangúsággal hozza meg a közvetlen adók harmonizációjára vonatkozó rendelkezéseit. Az EK. Szerződés további 94., 95, és 96. cikkei pedig arra kötelezik a tagországokat, hogy a közös piac létesítéséhez és működéséhez szükséges mértékben közelítsék egymáshoz azokat a jogszabályaikat, amelyek közvetlen hatással bírnak a közös piacra. Az egyenes adók egymáshoz közelítésének alapjait tehát a fenti előírásokból vezethetjük le. Az EK. Szerződés 94. cikke alapján a Tanács a Bizottság javaslatára - egyhangú szavazással - irányelveket bocsát ki a fentiekben körvonalazott célok elérése érdekében. Az egyhangú szavazás követelményét sok tagország a harmonizálási folyamat legnagyobb fékjének tekinti. E szigorú előírásnak is köszönhető, hogy még nem alakult ki egységesnek tekinthető szabályozás az egyenes adók körében. 7 Ennek feloldására egyre több olyan szabályozás jelent meg, melyek nem kötelező jellegűek, nincs szankciójuk, a tagállamok mégis elfogadják és követik azokat. 8 Megállapíthatjuk, hogy egyes nemzeti adórendszerek körében viszonylag jelentősek az eltérések főként az adók típusaiban, az adóalanyok 6 Kakuk János: i. m. 81. o. 7 Kakuk János: i. m. 82. o. 8 Ilyen jogforrásnak nem minősülő, de a szabályozásra kihatással bíró dokumentum: az OECD jelentései a káros adóversenyről, az Európai Bizottság Közleményei; az Üzleti Adózás Magatartási Kódexe.

5 Az adójogi harmonizáció problémái a helyi adóztatásban 309 körében, az adókulcsok mértékében, az adókedvezmények rendszerében és a meghatározott tevékenységekhez kötődő speciális kedvezményeket biztosító adószabályok fenntartásában. 9 Az egyes államok adórendszerében az eltérések olyan adóversenyt szülhetnek, melyek károsan érintik az Európai Unió közös piacát. Ennek kiküszöbölése érdekében a közvetlen adók harmonizációjában a következő uniós szabályok születtek: az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás, és az üzleti adózásra vonatkozó magatartási szabályok gyűjteménye (Magatartási Kódex; Code of Conduct for Business Taxation). 10 A felsorolásban meg kell említeni az EK. Szerződés cikkét, mely a fentiekben jelzett állami támogatásokra vonatkozó szabályozás alapját jelenti, és megteremti a támogatási rendszer átalakításának követelményét. Az Ek. Szerződés 87. cikke értelmében tilos minden olyan tagállami forrásból biztosított támogatás, amely versenytorzító hatású. Az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok a tagállamok minden olyan intézkedésére így az adókedvezményekre is - vonatkoznak, amelyek torzító hatással vannak az Unión belüli piaci versenyre és kereskedelemre. Az EK. Szerződés értelmében az állami támogatásra vonatkozó általános szabályok érvényesek a tagállamok által az adórendszeren keresztül biztosított állami támogatásokra, azaz az adókedvezményekre is. Ezt ugyan az EK. Szerződés nem mondja ki egyértelműen, de az adókedvezmények támogatásként történő értékelése ma már nem kérdőjelezhető meg. Az adókedvezmények és állami támogatások kérdése a magyar jogharmonizációs tárgyalások 11 versenyjogi fejezetébe tartoznak, és mivel valamennyi regionális és helyi állami szerv által biztosított támogatás, adókedvezmény is ide tartozik, a helyi adók körében biztosított egyes kedvezmények különösen a külföldi befektetőknek nyújtott adókedvezmények - is ebbe a kategóriába esnek. 12 A helyi önkormányzatok pénzügyeinek jogi szabályozása közvetlenül nem képez közösségi kompetenciát. Ebből és a Római Szerződésben 9 Tárnoki Péter: Az adójog átvilágításának lezárása - folytatódó adójog - harmonizáció, Európai Jog 2001/3.26. o. 10 Erdős Gabriella-Dr. Őry Tamás: Néhány jogharmonizációs és alkotmányossági kérdés a jelenlegi adókedvezményekkel kapcsolatban, Európai Jog 2002/ o. 11 Csatlakozási okmány, azaz évi XXX. tv. 24. cikke, Magyarország című fejezete X. melléklet Versenypolitika" elnevezésű 4. fejezete 3. pont a) alpont, ami a Helyi adókedvezmények formájában nyújtott támogatásokról szól. 12 Erdős G.-Dr. Őry T.: i. m. 27. o.

6 310 Erdős Éva megfogalmazott szubszidiaritás elvéből következően az Európai Unió tagállamaiban a helyi önkormányzati regulációt a sokszínűség, a történelmi és a nemzeti hagyományok jellemzik, illetőleg egy adott ország államberendezkedési filozófiája is jelentős mértékben befolyásolja. Ugyanakkor a helyi önkormányzatiságnak léteznek széles körben elfogadott európai értékei, amelyek valamennyi EU tagállam jogi szabályozásában megjelennek. E közös értékek az Európai Tanács által elfogadott Európai Helyi Önkormányzati Karfában is felfedezhetőek. 13 A Kartában lefektetett legfontosabb alapelvek: a bevételi oldal elve, a kiadási oldal elve és a helyi adóhatalom elve. Az Önkormányzati Karta 9. cikkének első bekezdése alapján a helyi önkormányzatok pénzügyeinek alaptételét a megfelelő forrásokhoz való jogosultság képezi. (Bevételi oldal alapelve.) A Kartában lefektetett másik fontos alapelv az önkormányzati gazdálkodási autonómia elismerése, amely a befolyt pénzeszközök saját bevételek és átengedett központi adók állami támogatások egy részének relatíve szabad felhasználását jelenti. (Kiadási oldal alapelve.) A Karta 9. cikkének harmadik bekezdése a helyi adóztatási jog, a saját bevételekkel kapcsolatos diszkrecionális jogkör és hatalom fontosságát hangsúlyozza. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatok pénzeszközeinek forrását legalább részben saját eredetű bevételekből kell fedezni. (Helyi adóhatalom elve). A Karta kétfajta saját bevételi forrást nevesít: a helyi adókat és a helyi díjakat. Mind az adóbevételekkel, mind a díjbevételekkel szemben fontos követelmény, hogy a törvényekben meghatározott keretek között, a helyi önkormányzat adómérték megállapítási jogának elismerése mellett kell befolyniuk. 14 Az Európai Unió helyi adóztatással kapcsolatos jogforrásai között - a fentieken kívül kiemelkedően fontosak az Európai Bíróság esetjogi rendelkezései. 15 Ugyancsak kiemelkedő fontosságú a magyar helyi iparűzési adó (továbbiakban: HIPA, évi C. tv.) ügyében az Európai Bíróság által Bende-Szabó Gábor-Szalay Tibor-Péntek László: Az önkormányzati pénzügyek európai uniós aspektusai, Municipium Magyaroroszág Alapítvány, 2003, 18. o. 14 Bende Szabó G.-Szalay T.-Péntek L. i. m o. 15 Lásd az olaszországi regionális adó (IRAP) ügyében hozott C-475/03. sz. Európai Bírósági ítéletet (Banca Popolare di Cremona ügye).

7 Az adójogi harmonizáció problémái a helyi adóztatásban 311 október 11-én meghozott ítélet, 16 amely kimondja, hogy a magyar helyi iparűzési adó nem ellentétes a közösségi joggal, azon belül is Hatodik Forgalmi Adó Irányelv 33. cikkével. 17 III. A magyar helyi iparűzési adóügy - a HIPA EU-konformitása A helyi iparűzési adó EU-konformintása Magyaroszágnak az Európai Unióhoz való csatlakozását követően vált kétségessé. Az alapkérdés az volt, 18 hogy Magyarország EU-taggá válása után továbbra is kell-e ezt az adót fizetniük a kötelezetteknek, vagy azoknak az adózóknak van igaza, akik szerint ellentétes ezen adónemünk a 77/388/EGK - a Hatodik Forgalmi Adó Irányelv előírásaival, következésképpen a csatlakozás óta nem követelhető jogszerűen. Ez az irányelv ugyanis nem teszi lehetővé, hogy egy tagállamban több forgalmi adó típusú adó legyen egyszerre hatályban. 19 A helyi adókról szóló évi C.tv. értelmében az önkormányzat csak ezen törvény keretei között állapíthat meg helyi adót. Ebből következően a magyar önkormányzatok döntési jogkörrel rendelkeznek, de csakis a törvény keretei között, és nem csupán lebonyolítói a helyi adókkal kapcsolatos tennivalóknak. Az önkormányzatok adómegállapítási joga a következőkre terjedhet ki: Adók bevezetése, módosítása; Hatályon kívül helyezése; A bevezetés időpontjának és tartalmának meghatározása; Az adó mértékének e törvény keretein belüli megállapítása; Mentesség, kedvezmény adása a törvény keretei között. 16 Az Európai Bíróság által C-283/06 és C-312/06. sz. egyesített ügyekben hozott ítélete a HIPA-ról. 17 A 77/388/EGK irányelv (a Tanács Hatodik Forgalmi Adó Irányelve) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályok összehangolásáról szól. A Hatodik Irányelv 33. cikkének első bekezdése akként rendelkezik az egységes piac védelmében, hogy egy tagállamban nem lehet hatályban több az ÁFÁ-hoz hasonló, hozzáadott érték típusú adó. 18 Forgács Imre: Miért kell iparűzési adót fizetni? Európai Tükör, 2006/2. február o. 19 A magyar ügyet megelőzte a hasonló regionális adónak minősülő olasz IRAP adó ügye, a Banca Popolare di Cremona ügyben az Európai Bíróság által október 3-án hozott ítélet C-475/03. számon.

8 312 Erdős Éva Az önkormányzat adómegállapítási jogának korlátait is megadja a törvény: 20 Adótöbbszörözés tilalma; A vagyoni típusú adók körében az adó alapját egységesen kell megállapítani; Az adó mértékét a törvényi maximumnál nem lehet magasabban meghatározni; A törvényi mentességet nem szűkítheti; A fővárosi közgyűlés által bevezetett adót a kerületi önkormányzat nem működtetheti; Év közben nem lehet súlyosbítani az adóterhet; Vállalkozó részére csak szűk körben adhat adómentességet, adókedvezményt. 21 Magyarországon hat féle helyi adó kivetése lehetséges: Vagyoni típusú helyi adó: építményadó, telekadó; Kommunális jellegű helyi adó: magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója,idegenforgalmi adó; Helyi iparűzési adó. Magyarországon a helyi adóbevételek legnagyobb részét a helyi iparűzési adó teszi ki, annak ellenére, hogy ezt az adónemet sem kötelező az önkormányzatoknak bevezetni, mégis a legtöbb önkormányzat él ezzel a lehetőséggel. Az iparűzési adó az önkormányzatok gazdaságpolitikájának fontos eszköze, a fejlesztések, beruházások gazdasági élénkítés eszköze. Magyarországon a helyi adóbevételek legnagyobb részét az iparűzési adó teszi ki. Az iparűzési adó az önkormányzatok számára nemcsak bevételt jelent, de a fejlesztések, beruházások növelésének egyik fontos eszköze is. Vannak olyan települések, 22 amelyek éppen azzal kívánják magukra a figyelmet felhívni, hogy községükben nem kell iparűzési adót fizetni, de ezek a települések szinte kivételnek tekinthetőek. Az önkormányzatok forrásszerkezetét vizsgálva az Európai Unióban is megállapítható, hogy az önkormányzati rendszer finanszírozásában kiemelkedő évi C. tv. a helyi adókról Az önkormányzat adó-megállapítás korlátai tárgyában lásd az Alkotmánybíróság határozatait: 2/1992. (1.23.) AB határozat, 7/1996. (11.23.) AB határozat, 25/1997. (IV.25.) AB határozat, 59/2001. (XII.7.) AB határozat. 22 Nem kell iparűzési adót fizetni a következő helységekben: Boldogkőújfalu, Tiszapüspöki, Harsány, Ebes, Tiszagyulaháza, Drávagárdony, Vizsoly, Zemplénagárd, Gyüre, Lövőpetri, Nyírkáta, Őrhalom.

9 Az adójogi harmonizáció problémái a helyi adóztatásban 313 helyet foglalnak el a saját bevételek, a legfontosabb saját bevételi forrásnak pedig a helyi adók minősülnek. Ez Magyarországra nézve is igaznak bizonyul, hiszen a sajátjogú bevételek az összes bevételen belül kb. 27,5%-ot tesznek ki, a saját bevételeken belül pedig 49,8%-ot tesznek ki a helyi adóbevételek, a helyi adóbevételeknek pedig mintegy 80%-át az iparűzési adóbevétel adja. 23 A os adatok szerint az iparűzési adó megyénkénti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbb HIPA-bevételt Budapest, Pest megye, Fejér megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Komárom-Esztergom megye érte el, míg országunkban Somogy, Tolna és Nógrád megyében a legalacsonyabban az ezen forrásból származó bevételek. 24 Az iparűzési adó az önkormányzatok saját bevételét képezik, tőlük nem vonható el. Az iparűzési adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenységet terheli. Gyakorlatilag mindenfajta vállalkozási tevékenység ide tartozik, és az, hogy valaki állandó vagy ideiglenes jelleggel végez iparűzési tevékenységet elsősorban az adó alapjának megállapítása szempontjából bír jelentőséggel. A helyi iparűzési adó alapja az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel csökkentett nettó árbevétel. Az adó tehát az árbevételt és nem a nyereséget adóztatja. Az adó mértéke az adóalap 2%-a. Törvényi adómentesség nincs, azonban az önkormányzat az adórendeletében az EU előírásaira tekintettel igen szűk körben mentességet állapíthat meg, ha a vállalkozási szintű adóalap nem haladja meg a 2,5 millió HUF-ot. A fentiek ismeretében nem volt meglepő, hogy nagy érdeklődés kísérte azt a szakmai vitát, ami az iparűzési adó EU konformitása körül alakult ki. Az alapkérdés az volt, hogy Magyarország EU taggá válása után továbbra is kell-e iparűzési adót fizetni a kötelezetteknek, vagy az iparűzési adó ellentétes a 77/388/EGK Hatodik Forgalmi Adó irányelvvel, ezért a csatlakozás óta nem követelhető jogszerűen. Az irányelv 33. cikke ugyanis nem teszi lehetővé, hogy 23 Az adatokat lásd Rózsi É. Judit: A helyi önkormányzatok és pénzügyeik, Municípium Magyarország Alapítvány, o. 24 A további sorrend: Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Veszprém megye, Vas megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Baranya megye, Zala megye, Heves megye, Békés megye, Somogy megye, Tolna megye, Nógrád megye, október 11. Zöld utat kapott az iparűzési adó

10 314 Erdős Éva egy tagállamban több - az általános forgalmi adóhoz hasonló - hozzáadottértéktípusú adó legyen egyszerre hatályban. 25 Az adózók célja végső soron az volt, hogy először a magyar bíróság elé, majd a bírósági eljárás keretében előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Bíróság elé kerüljön az iparűzési adó ügye - oly módon, hogy az adózó elkerülje az adóbírság kockázatát - és az Európai Bíróság ítélettel mondja ki, hogy az iparűzési adó ellentétes a közösségi joggal, nevezetesen a Hatodik Forgalmi Adó Irányelv 33. cikkének (1) bekezdésébe ütközik. 26 A megyei és a fővárosi közigazgatási hivatalok, mint másodfokú hatóságok véleménye szerint az iparűzési adó nem ellentétes a közösségi joggal, így azt a hatályban lévő jogszabályok szerint változatlan rendben kell fizetni. Az Európai Bíróság az Ek. Szerződés 234. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárásban döntött az iparűzési adó EU konformitásáról. A kérelmet a C-283/06 és a C-312/06. sz. egyesített ügyben kilenc, a magyar jog hatálya alá tartozó neves gazdasági társaság és az érintett megyei Közigazgatási Hivatalok között folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő az illetékes Megyei Bíróságok. Az alapeljárás tárgyát a évi helyi iparűzési adóelőleg megfizetésére vonatkozóan kibocsájtott fizetési meghagyások képezték. A felperesi társaságok álláspontja szerint az iparűzési adó hozzáadottértéktípusú adó, ezért Magyarország csatlakozásától, azaz május l-jétől kezdődően a Hatodik Forgalmi Adó Irányelv 33. cikkének közvetlen hatálya folytán nem állhat fenn adófizetési kötelezettségük,mert már egy forgalmi adót - az áfát - fizetik, így még egy ilyen típusú adó nem lehet hatályban Magyarországon. A Zala Megyei Bíróság alapvetően két kérdést fogalmazott meg az előzetes döntéshozatali eljárásban: 1. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor a Csatlakozási Okmány X. Melléklet 4. fejezetének 3. pont a) alpontja értelmében Magyarország átmeneti mentességet kapott december 31-ig a helyi iparűzési adókedvezmények fenntartására. Ezzel vagyis a Csatlakozási Okmány általi iparűzési adókedvezmények fenntartásával az EU elismerte-e Magyarország jogát az iparűzési adónemnek a fenntartására is? Azaz az iparűzési adó átmeneti mentességének elismerése a Csatlakozási 25 Forgács Imre: Miért kell iparűzési adót fizetni? Európai Tükör 2006/2. sz o. 26 Kiss Zsófia: A helyi iparűzési adó konformitásának kérdései. ADÓ 2005/ szám. 91 o.

11 Az adójogi harmonizáció problémái a helyi adóztatásban 315 okmányban, egyben a HIPA közösségi joggal való összeegyeztethetőségét, jogszerűségét is jelenti? 2. A másik kérdés arra vonatkozott, hogy amennyiben az Európai Bíróság válasza az első kérdésre nemleges, akkor a Hatodik Forgalmi adó irányelv helyes értelmezése szerint mely ismérvek alapján minősül egy adófajta nem forgalmi adójellegű adónak? Az Európai Bizottság javaslatára az Európai Bíróság először a feltett kérdések közül a második kérdést vizsgálta meg. Az Európai Bíróság pontosította, hogy melyek a hozzáadott-érték adó jellemzői. A Bíróság értelmezése szerint négy jellemzője van a hozzáadott-érték adónak: A hozzáadott-érték adó általánosan vonatkozik olyan ügyletekre, amelyek tárgyát termékek vagy szolgáltatások képezik; Összege arányos a termékek, illetve szolgáltatások árával; A termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában kivetik; Az adóalany a korábbi szakaszokban megfizetett adó összegét levonhatja az általa fizetendő adóból (így az adó végül nem az adó alanyát, hanem a végső fogyasztót terheli). Az Európai Bíróság C-283/06 és C-312/06 számú egyesített ügyében hozott döntése szerint a helyi iparűzési adó a fentiekkel ellentétben: 1. Nem semleges. Az iparűzési adó nem minősül általános adónak, mert a HIPA helyi adóként működik, működtetése esetleges, a helyi önkormányzat döntésétől függ. Az adóalanyi körben számos szervezet mentesül az iparűzési adó alól (pl. közhasznú társaságok, alapítványok). 2. Nem felel meg a hozzáadott-érték adó második jellemzőjének sem, mert a HIPA nem arányos az árral. Az iparűzési adó az adózási időszakban értékesített termékek, illetőleg végzett szolgáltatások árbevétele, másrészről az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az anyagköltség közötti különbözeten alapul. Mivel a helyi iparűzési adót adott időszak alapján számítják ki, nem lehet pontosan megállapítani azt az adóösszeget, amelyet az egyes termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások alkalmával adott esetben az ügyfélre hárítanak, úgy hogy nem teljesül az a feltétel, miszerint ezen összegnek az adóalany által bevételezett vétel árral kell arányosnak lennie. Másodsorban az iparűzési adó alapjának meghatározása néhány esetben átalányjellegű, így az iparűzési adó alapját a termékek és szolgáltatások árától eltérő tényezők határozzák meg ezekben az esetekben. E feltételek mellett az ilyen adó nem tekinthető olyan adónak, amely az értékesített termék vagy szolgáltatás árával arányos. 3. A levonási jog tartalmában is eltér a HIPA a hozzáadott-érték adótól. Az iparűzési adó szerint a levonásra az adóalap meghatározás szakaszában csak

12 316 Erdős Éva némely tétel erejéig kerülhet sor - eladott áruk beszerzési értéke, közvetített szolgáltatások értéke, anyagköltség - és nem csökkenthető az adóalap a szakértői szolgáltatások értékével, vagy a vásárolt szolgáltatások értékével. Ennek megfelelően az iparűzési adó alapja nem a termelés vagy a forgalmazás valamely szakaszában hozzáadott értékre korlátozódik, hanem a teljes árbevételre - annak némely tétellel csökkentett részére - kiterjed. 4. Nem minden esetben a végső fogyasztót terheli az adó. Még ha feltételezhető is, hogy az iparűzési adó azon alanya, aki a végső fogyasztó részére értékesít, az árai megállapításakor figyelembe veszi az általános ráfordításaiban foglalt adót, nem minden adóalany számára lehetséges az adótehernek a végső fogyasztóra történő áthárítása. E körülmények között az Európai Bíróság megállapította, hogy a helyi iparűzési adó olyan mértékben különbözik a hozzáadott értékadótól, hogy az nem minősíthető a Hatodik Irányelv szerinti forgalmi adó jellegű adónak. Ebből következik, hogy az olyan jellemzőkkel rendelkező közteher, mint az iparűzési adó, összeegyeztethető a Hatodik Forgalmi Adó Irányelvvel. IV. Az olasz regionális adó (IRAP) ügye az Európai Bíróság előtt A magyar HIPA-ügyet megelőzte az olasz IRAP (imposta regionale sulle attiva produttive) ügyben október 3-án az Európai Bíróság által hozott C-475/03. számú ítélet. Az IRAP Olaszországban egy regionális adónem és hasonlóan a mi iparűzési adónkhoz a termelői tevékenységet adóztatja. A nemzeti bíróság előtt egy olasz bank a Banca Popolare di Cremona támadta meg a regionális adóhatóság határozatát, melyben a hatóság elutasította a banknak az általa évre megfizetett IRAP visszatérítésére irányuló kérelmét. Nyilvánvaló volt, hogy az IRAP-ügy nagy mértékben hatással lesz a magyar HIPA-ügy megítélésére, hiszen a két adónem sokban hasonlít egymásra és az alapkérdés is megegyezett. Az IRAP-ügyben a kereset annak kimondására irányult, hogy az IRAP mint adónem a Hatodik Forgalmi Adó Irányelvvel ellentétes, mert az tiltja, hogy több forgalmi típusú adó leszen egy tagállam adórendszerében. Az IRAP-ügyben két főtanácsnoki vélemény is született, miszerint az olasz regionális adó hozzáadottérték típusú adó, amely mint ilyen a Közösségi Hatodik Forgalmi Adó irányelvbe ütközik, ezért nem összeegyeztethető a közösségi joggal. 27 A vélemény nagy horderedjű része volt az, amelyben a 27 Lásd Jacobs főügyész C-475/03. sz. ügyben tett állásfoglalását,

13 Az adójogi harmonizáció problémái a helyi adóztatásban 317 fotanácsnok megállapította, hogy az adó esetleges jogellenessége nem jogosítja fel az adózókat a visszamenőleges adóvisszatérítésre, azon adóalanyok kivételével, akik az előzetes döntéshozatali eljárásban már részt vettek, vagy a főtanácsnoki vélemény megjelenéséig nyújtottak be keresetet. Amennyiben a magyar HIPA-ítéletben az Európai Bíróság megállapította volna a HIPA közösségi joggal való összeférhetetlenségét, úgy ez a főtanácsnoki vélemény irányadó lett volna a visszamenőleges adóvisszatérítésekkel kapcsolatosan. Ezt azt jelentette volna, hogy csak az előzetes döntéshozatali eljárásban részt vevő kilenc felperesi társaság számára történt volna adóvisszatérítés Magyarországon és nem minden adóalany számára. A magyar HIPA-ügyben szereplő kilenc felperesi társaság ugyanis az olasz ügyben hozott főtanácsnoki vélemény megjelenését megelőzően támadta meg az adóhatóság határozatát. A főtanácsnoki véleménye ezen intézkedését azzal indokolta, hogy azok az adózók, akik a főtanácsnoki vélemény megjelenését követően nyújtanak be adóvisszatérítési kérelmet már rosszhiszeműnek minősülnek, mert az esetleges döntéssel tisztában lehetnek a főtanácsnoki vélemény megismerését követően. Ezen megállapítás nem került az Európai Bíróság ítéletének indoklásába, sem az olasz, sem a magyar ügyben, ugyanis a sors fintoraként" az olasz IRAP-ügyben az Európai Bíróság a főtanácsnoki véleménnyel ellentétes döntést hozott. Az Európai Bíróság megállapította, hogy az IRAP nem ellentétes a közösségi joggal, mert nem ellentétes a Hatodik Irányelv 33. cikkével az olyan adó fenntartása, vagy bevezetése, amely nem rendelkezik a hozzáadott-érték adó valamely jellemzőjével. V. A káros adóverseny és az adókedvezményekkel kapcsolatos jogharmonizáció a helyi adóztatásban Az Európai Unió 1997-ben megalkotta a társasági adózásra vonatkozó magatartási szabályok gyűjteményét, mely dokumentum (Code of Conduct for Busines Taxation) 28 nem jogszabály, hanem a tagállamok egyoldalú és önkéntes kötelezettségvállalása egy viselkedési norma követésére. A Magatartási Kódex olyan új szabályozási eszközt képvisel az egyenes adók jogharmonizációjában, 28 Az Üzleti Adózás Magatartási Kódexe (ECOFIN Tanács december 1-jei ülésén elfogadott az (üzleti adózással kapcsolatos magatartási szabályokra vonatkozó határozata) Celex No. 398Y0106 (01).

14 318 Erdős Éva amely az egyhangú döntésen alapuló és ezért nehézkes szabályalkotást próbálja elkerülni és így e szabályozás tulajdonképpen kötelező erővel nem rendelkezik. 29 A Magatartási Kódex felhívta a figyelmet az állami támogatások és adókedvezmények megoldatlan kérdésére, ennek eredményeként az Európai Bizottság 1998 végén közzétett Közleményében tisztázza, hogy mely rendelkezések minősülnek károsnak és ez által a káros adóverseny tilalmába ütköznek az egységes piac működése szempontjából. 30 A Magatartási Kódexet megelőzte az OECD kezdeményezésében megszületett Jelentési mellyel az OECD vált az adókedvezmények és adóparadicsomok elleni általános nemzetközi fellépés fórumává. Az OECD 1998-ban útjára indította programját, mellyel azt a célt kívánta elérni, hogy összehangolt nemzetközi intézkedésekkel visszaszorítsák a káros adópolitikai eszközöket, amelyek inkorrekt módon befolyásolják az üzleti döntéseket. Ilyennek tekinthetők a nemzeti elbánástól eltérő és ez által megkülönböztetést tükröző külföldi befektetőknek juttatott adókedvezmények, a pozitív vagy negatív diszkrimináció, a befektetési adókedvezmények. Ezzel az adott ország ugyanis eléri, hogy a külföldi tőke beáramoljon az országba, ugyanakkor gazdaságilag nem a működő tőkevonzás a cél, hanem az adókikerülés. A globalizáció, a nemzetközi kereskedelem és befektetések fellendülése maga után vonta az országok adórendszereinek a megváltoztatását, az adóreformok fő motorjává vált a befektetési döntések adókedvezménnyel történő fellendítése, ezáltal az adózók körének szélesítése és az adóztatható jövedelem növekedése. Annak eldöntése, hogy egy adókedvezmény éppen káros adópolitikai eszköz, vagy ellenkezőleg befektetés-ösztönző hatású - nem egyszerű. Ezért a Jelentés a fogalmak tisztázásával próbálja elősegíteni az elhatárolást. 29 Lásd erről még In: Ben J. M. Terra-Peter J. Wattéi: European Tax Law, Kluwer Law International o. 30 A közlemény részletes elemzését Id. Carlo Pinto: EC State Aid Rules and Tax Incentives: AU-Tum in Comission Policy? (Part I-II.) European Taxation 8-9. (1999) In: Erdős G.-Dr. Őry T.: i. m. 32. o. 31 Harmful Tax Competition: An Emerging Global Issue OECD, Paris 1998; Lásd még Káros Adóverseny: Egy fokozódó globális probléma" In: Dr. Kakuk János: Legújabb eredmények a nemzetközi adózás területén, Pénzügyi Szemle sz o.

15 Az adójogi harmonizáció problémái a helyi adóztatásban 319 Az OECD jelentés három kategóriába sorolja azokat az adórendszereket, melyek káros adóösztönzőket tartanak fenn: Amikor egy adott ország nem, vagy csak nagyon minimális mértékben adóztatja meg a jövedelmeket. 2. Az adott országnak jelenetős bevételei származnak a vállalkozók jövedelmeinek adóztatásából, de az adórendszer olyan ösztönzőket alkalmaz, aminek következtében a nem sok földrajzi kötődést igénylő gazdasági, pénzügyi tevékenységből származó jövedelmeket csak nagyon alacsony mértékben adóztatja meg. 3. Az adott országnak jelentős bevételei származnak a magánszemélyek és jövedelmeinek adóztatásából, de az általános adókulcsai alacsonyabbak más országok adókulcsainál. Értelemszerűen a 3. kategóriát nem lehet minden esetben inkorrekt adópolitikának tekinteni, elsősorban azért, mert: az adott ország tényleges adóterheket ró az adózóira, tehát van bevétele belőle, és nem konkrét tevékenységet céloz. Ezzel szemben károsnak tekinti főként az adóparadicsomokat, az offshore cégek alapítását és a fenti csoportosítás 2. kategóriájába tartozó adórendszereket. Azt, hogy milyen esetekben tekinthető károsnak egy adott befektetési adókedvezmény vagy állami támogatás több szempont szerint válaszolható meg: 1. Káros, mert eltéríti a nemzetközi befektetéseket. 2. Elkedvetleníti az adózókat az önkéntes jogkövetéstől. 3. Átalakítja a közkiadások és az adók közötti kívánatos egyensúlyt. Az offshore szolgáltatás igénybe vevője ugyanis máshol járul hozzá a közkiadásokhoz, mint ahol ténylegesen igénybe veszi a közszolgáltatásokat. Adót ugyanis a lakóhelyén egyáltalán nem fizet, de a közszolgáltatásokat viszont igénybe veszi, anélkül, hogy ahhoz hozzájárulna. 4. Más országok növelni kényszerülnek a kieső bevétel miatt más adóalap után fizetendő adók terheit és 5. az intézkedések növelik más országok adóigazgatási költségeit. Amennyiben mindehhez zártkörű ösztönző rendszerek párosulnak, melyek nem engedik a speciális kedvezmények igénybevételét a belföldi adózóknak, valamint az ország nem vesz részt az információcserében, a közigazgatási- és jogrendszere nem nyílt és átlátható, és ahol az adózó 32 Kakuk János (2002) i. m o.

16 320 Erdős Éva megegyezhet az adóhatósággal az adó mértékéről akkor megállapítható, hogy káros következményeket előidéző adórendszerről van szó. 33 Az Európai Unió állami támogatásra vonatkozó szabályai szerint az adóés adóalap-kedvezmények is állami támogatásnak minősülnek, amelyek akkor károsak az Unió 1998-ban közzétett Közleménye szerint, amennyiben azok: kedvezményes elbánást biztosítanak a jogosult számára, a kedvezményes elbánást az állam biztosítja, a rendelkezés torzítja a Közösségen belüli piaci versenyt, a rendelkezés konkrét vagy szelektív, adózási szempontból a rendelkezés a kedvezményes elbánás útján az adóteher csökkentését eredményezi. 34 A magyar adójogban ilyennek minősülnek a beruházási adókedvezmények, a szelektív jellegű adókedvezmények, mint a termelőtevékenységre és szálláshelyek biztosítására vonatkozóak, vagy a helyi iparűzési adókedvezmények. A magyar adórendszer a külföldi és belföldi adóalanyok vonatkozásában folyamatosan számolja fel a különbségtételt, megvalósította a külföldiek vonatkozásában a nemzeti elbánás elvét. 35 Helyi szinten az önkormányzatoknak különösképpen nagy érdekük fűződik a tőke vonzásához, aminek érdekében bár megállapítanak helyi iparűzési adót, de a maximális adókulcs mellett számos adókedvezményt kínáltak a befektetőknek. A helyi adók közül igazi költséget az iparűzési adó jelent, aminek a megfizetése alóli kibúvás jelentős költségmegtakarítással járhat egy külföldi befektető számára. Általában a helyi adók közül a helyi iparűzési adó jelenti a legnagyobb bevételt, ennél fogva éles verseny folyik a beruházásokba befektető - minél nagyobb számú - adóalany megszerzéséért. A tőke és a befektetők vonzása érdekében a helyben kialakított és alkalmazott iparűzési adókedvezmények hasonlóan a társasági adókedvezményhez versenytorzító hatásúak, azaz megvalósítják a káros adóversenyt, és mint ilyen, az európai adójog legfontosabb alapelvébe ütköznek, a diszkrimináció tilalmát sértik. 33 Kakuk János (2002) i. m o. 34 Erdős G.-Dr. Őry T.: i. m. 27. o. 35 A már megszerzett adókedvezményeket meg kell szüntetni 2011-ig kapott az ország haladékot, de az off-shore kedvezményt már csatlakozás után meg kellett szüntetni.

17 Az adójogi harmonizáció problémái a helyi adóztatásban 321 VI. Az önkormányzatok iparűzési adókedvezménnyel kapcsolatos jogharmonizációs kötelezettségei Alapvetően elmondható, hogy a helyi adózás magyarországi rendszere illeszkedik az európai gyakorlathoz, sőt azon túlmenően sokkal nagyobb szabadsággal ruházza fel az önkormányzatokat a helyi adópolitika kialakításában. A fentiek értelmében az önkormányzatok által nyújtott adókedvezmények versenytorzító hatásuk miatt megvalósították a káros adóverseny feltételeit. Ezért az önkormányzatok számára kerettörvényként szolgáló helyi adóról szolgáló törvény évi L. törvénnyel történő változtatásokat, amelynek köszönhetően a csatlakozást követően megszűntek a versenytorzító hatású adókedvezmények. Az adóharmonizáció első elemeként a Htv március 31-től korlátozta az önkormányzatok kedvezménynyújtási lehetőségét. Az önkormányzatok ezen időponttól kezdődően helyi adórendeletükben már nem alkothattak olyan kedvezményi, mentességi rendelkezéseket, melyek haszonélvezői vállalkozók lennének, ugyanakkor a vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek számára továbbra is van lehetőség adóelőnyt jelentő rendelkezések rendeletbe iktatására. 36 Főszabálytól eltérően a törvény nem zárta ki teljesen az önkormányzat kedvezmény-nyújtási lehetőségét a vállalkozók számára sem, ugyanis az iparűzési adóban kisebb méretű vállalkozók adómentességet, adókedvezményt élvezhetnek (legfeljebb 2,5 millió Ft-ot meg nem haladó adóalappal rendelkező vállalkozók esetében. A harmonizáció második eleme, hogy az EU csatlakozást követően újabb versenytorzító adókedvezményeket már nem lehetett nyújtani, a régi határozott idejű megszerzett kedvezményekre átmeneti jellegű, 5 éves halasztást kaptak az önkormányzatok, amely december 31-ével járt le. 37 Tehát január 1-től már a korábban adókedvezményen részesített vállalkozások is teljes mértékű iparűzési adót kötelesek fizetni, amely a tavalyi 36 Herich György: Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Penta Unió Oktatási Centrum Kft., Pécs, o. 37 Erdős Éva: A külföldi befektetők adókedvezményei és jogharmonizáció. Befektetésösztönzés vagy káros adópolitika, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Ünnepi Tanulmányok Holló András 60. születésnapjára, Bíbor Kiadó, Miskolc, o.

18 322 Erdős Éva év adópolitikai megszorításai (pl. elvárt adó, különadó bevezetése) után ismét egy negatív irányú változást jelent a vállalkozások adózási környezetében. Az adókedvezmények által szerzett jogok ily módon történő időbeli korlátozása azonban alkotmányossági aggályokat is felvet, mint ahogyan az év közben bevezetett adóteher növelések is sérthetik a jogbiztonság, a viszonylagos állandóság és kiszámíthatóság követelményét. Mivel Magyarország erősen függ a külföldi működő tőke beáramlásától, így az adókedvezmények megszüntetése és ezzel párhuzamosan az adóterhek fokozatos növelése jelentős hátrányba hozhatja a gazdaságilag az országot. A harmonizáció harmadik eleme, hogy főszabályként az önkormányzat valamennyi vállalkozó számára csak azonos adómértéket állapíthat meg rendeletében, kivétel az építményadó és a telekadó. 38 Következtetések: 1. Az önkormányzatok továbbra is megállapíthatják az adó mértékét, de kötelesek voltak a csatlakozásig az új szabállyal ellentétes határozatlan idejű adókedvezményeket megszüntetni. 2. Új adókedvezményeket már nem lehet nyújtani, a régi határozott idejű megszerzett kedvezményekre átmeneti jellegű, 5 éves halasztást kaptak az önkormányzatok, mely december 31-én járt le. 3. A Csatlakozási Okmány megerősítette a helyi iparűzési adókedvezmény átmeneti mentességét, de azt is csak december 31-ig. 4. Főszabálytól eltérően az önkormányzatok kedvezmény-nyújtási lehetősége csak a kisebb vállalkozások esetében maradt meg, melyek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok a helyi iparűzési adóból származó bevételeiket ne veszítsék el, ugyanakkor a helyi iparűzési adóról szóló rendeletük az adókedvezmények vonatkozásában megfeleljen az Európai Unió által előírtaknak a következő megoldási lehetőségek vehetők számba. 1. Mivel a kedvezményeket elsősorban a külföldi befektetők vehetik igénybe, ezért számos vállalkozás működése az adókedvezmények hiányában gazdaságtalanná válik. 2. Megoldást jelenthetnek az EU konform adókedvezmények bevezetése, azaz a kis- középvállalkozások, a kutatás-fejlesztési tevékenység kedvezményezése, mely új teret nyithat a nagybefektetők számára, és a kisvállalkozók, egyéni vállalkozók számára. 38 Herich György: Nemzetközi adózás Adózás az Európai Unióban, Pente Unió Oktatási Centrum Kft. Pécs, o.

19 Az adójogi harmonizáció problémái a helyi adóztatásban Ugyancsak megoldást jelentene a kieső bevételek helyett az Európai Unióból beáramló támogatási összegek igénybevétele, melyekkel nem kellene lemondani egy-egy elmaradottabb térség fejlesztéséről. 4. Megoldást jelenthetne arra vonatkozóan az is hogy hogyan lehetne az önkormányzati bevételeket növelni, ugyanakkor a beruházási adókedvezményeket megszüntetni ha az iparűzési adó adóalapja módosításra kerülne, az adóalap mértékének csökkentésével. Jelenleg ugyanis az Európai Unió tagországaihoz képest a magyar önkormányzatok által megállapított iparűzési adó adóalapja sokkal szélesebb, jóval kevesebb költséget számolhat el az adóalany, mint az Európai Unió más országaiban. Az adóalap kiszámításánál az elszámolható költségeket lehetne növelni. Az adóalap mértékének csökkentésével ugyan látszólag az adóbevétel is csökkenne, de ez egy újabb lehetőséget nyitna a befektetők vonzására, és így az adóalapi kör szélesítésére, a megszűnt térségi, és beruházási adókedvezmények helyett. 5. Szóba kerülnek a már meglévő helyi adónemek mértékének növelése (építményadó, telekadó, kommunális adó). Ez ellen szól, hogy az adóalanyi kör nem egyezik meg ezekben az adókban a HIPA adóalanyaival. 6. Valamilyen pótlólagos adónem bevezetése, amely az üzleti adónem helyi megfelelője lehetne. Itt viszont vigyázni kellene a gazdasági kettős adóztatás elkerülésére, tehát az üzleti nyereséget nem lehetne kétszeresen adóztatni egy központi és egy helyi adóval 7. A helyi iparűzési adóval kapcsolatban már többször felmerült annak megszüntetési lehetősége. A távlatok azonban ezt nem teszik lehetővé, mivel a kiváltására nem lenne megfelelő adónem, viszont az önkormányzatok jelentős saját bevételtől esnének el. Mindezek a javaslatok elősegítenék, hogy az önkormányzatok ne mondjanak le a befektetések vonzásáról, ugyanakkor az adórendeletei megfeleljenek az Európai Unió által előírt jogharmonizációs kötelezettségeknek.

20 324 Erdős Éva Éva Erdős Problems of the Local Taxes Harmonisation Summary The right to the establishment and the assessment of taxes, so the tax sovereignty arises from the supreme power of the Member States of the European Union, so in most of the countries this is state privilege. In Hungary the local taxation is the guarantee of the self- governing autonomy, but the local governments could impose the local taxes to the inhabitants within the Act. C. of 1990 of the Parliament. The tax harmonisation primarily refers to the central taxes of the Member States, but it has influential impact to the tax system and has consequence to the EUconformity of the local taxes. The harmonisation of the local taxes elementary alludes to the local business tax, which tax category is the most important self source of income of the Hungarian local governments. The European Union made the local business tax a subject of examination from two standpoints. In one respect the European Court decided about the EU-conformity of this tax category, on the other hand the tax allowances were the subject matter of the examination by the EU-accessions. The termination of the tax allowances occurred in case of stopping of the harmful tax competition. I will examine the fallowings in my presentation: 1. Which are the communal ant international tax law sources, to which the local taxes - especially the local business tax - should be harmonize? 2. Which were the arguments of the European Court by the judgement of the Hungarian local business tax, whereas this isn't inconsistent with the regulations of the Sixth VAT Directive - Article 33 (1)? 3. What is the meaning the harmful tax competition" and what are the legal harmonisation tendencies concerning to the tax allowances? 4. The impact of the changing tax policy to the foreign investments and the free movement of the capital.

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK FINANSZÍROZÁSI RENDSZERÉNEK AKTUÁLIS

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció. Helyi adók

Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció. Helyi adók Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció Helyi adók A törvény 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László

Adózási általános elmélet. EKF Csorba László Adózási általános elmélet EKF Csorba László A magyar államháztartás mérete, aránya az országhoz képest GDP Bruttó hazai termék GDP 47 (2005) 42 (2010)% az államháztartáson folyik keresztül Visegrádi országok:

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására.

I. Általános rendelkezések 1.. /1/ Az önkormányzat helyi adót állapít meg az illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység gyakorlására. Magyarszerdahely község Önkormányzata Képviselő-testülete 8/1995. (XII.22.) önkormányzati rendelete A 14/2012.( XI. 29.)önkormányzati rendelettel módosított A helyi iparűzési adóról Az Országgyűlés az

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE

ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015. NOVEMBER 26-I ÜLÉSÉRE ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJÉTŐL 3571 Alsózsolca, Kossuth L. út 138. Tel: 46/520-020 ; Fax: 46/520-021 jegyzo@alsozsolca.hu www.alsozsolca.hu ELŐTERJESZTÉS ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2015.

Részletesebben

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI

ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI ADÓK ÉS TÁMOGATÁSOK ALAPJAI Budapest, 2007 Szerzők: Burján Ákos Dr. Szebellédi István Sztanó Imréné dr. Dr. Tóth József Szerkesztő: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 246 9 Kiadja

Részletesebben

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről.

Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2006 /XII.14./ számú. rendelete a helyi adók bevezetéséről. Vámosmikola Község Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.évi

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

. számú előterjesztés

. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Jegyző je ~~)G. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a telekadóról szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról I. Tartalmi összefoglaló

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Az érintett belső szervezeti egység vezetőjének

Részletesebben

AZ EURÓPAI ADÓHARMONIZÁCIÓ MINT A KÁROS ADÓVERSENY ELLENI FELLÉPÉS ESZKÖZE ERDŐS ÉVA

AZ EURÓPAI ADÓHARMONIZÁCIÓ MINT A KÁROS ADÓVERSENY ELLENI FELLÉPÉS ESZKÖZE ERDŐS ÉVA Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/1. (2012) pp. 255 270. AZ EURÓPAI ADÓHARMONIZÁCIÓ MINT A KÁROS ADÓVERSENY ELLENI FELLÉPÉS ESZKÖZE ERDŐS ÉVA Az európai

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is jogszerű

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is jogszerű Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (I. 26.) önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adója 2012. adóévre vonatkozó mértékének meghatározásáról Budapest

Részletesebben

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr.

3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére. Dr. 3. NAPIREND Ügyiratszám: 2/140-5 /2014. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. február 13. -i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: A Képviselő-testület tájékoztatása a helyi adók 2013.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Erdős Éva A KÁROS ADÓVERSENY KEZELÉSE AZ EURÓPAI ADÓJOGBAN * **

Erdős Éva A KÁROS ADÓVERSENY KEZELÉSE AZ EURÓPAI ADÓJOGBAN * ** Erdős Éva A KÁROS ADÓVERSENY KEZELÉSE AZ EURÓPAI ADÓJOGBAN * ** I. Nyitó gondolatok A külföldi befektetések kedvezményezése az adójogban jellemzője volt a rendszerváltás, és az azt követő évek magyar adórendszerének.

Részletesebben

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt -

Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - Esztergályhorváti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 12/2004./XII. 18./ önkormányzati r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2005. JANUÁR

Részletesebben

Tiszasziget Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS

Tiszasziget Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 Átvétel: Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda Érkezett: Előadó: Tiszasziget Polgármesteri

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet 1. függeléke BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Gecse Község Önkormányzata 8543 Gecse, Kossuth u. 39. Tel: 89/356-925, 30/730-0856 gecsepmh@globonet.hu www.gecse.hu

Gecse Község Önkormányzata 8543 Gecse, Kossuth u. 39. Tel: 89/356-925, 30/730-0856 gecsepmh@globonet.hu www.gecse.hu Gecse Község Önkormányzata 8543 Gecse, Kossuth u. 39. Tel: 89/356-925, 30/730-0856 gecsepmh@globonet.hu www.gecse.hu Bevallás a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1

Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról 1 Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C.

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról 2014.01.01-től BERKESDI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2000. (XII.01.) sz. rendelete a helyi iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1996. (XI.27.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 2010. adóben SZENTMÁRTONKÁTA önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről (Benyújtandó

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

T/7032. számú. törvényjavaslat. a biztosítási adóról

T/7032. számú. törvényjavaslat. a biztosítási adóról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7032. számú törvényjavaslat a biztosítási adóról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2012. május 1 2012. évi... törvény a biztosítási adóról A társadalmi

Részletesebben

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú.

Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének. - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú. Zalaapáti Községi Önkormányzat Képviselőtestületének - módosított, egységes szerkezetbe foglalt - 17/2003./XII. 22./ számú r e n d e l e t e A HELYI ADÓK BEVEZETÉSÉRŐL HATÁLYOS: 2004. JANUÁR 1-ÉTŐL. 2

Részletesebben

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1.a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggő számok és adónemeik 2012. január 1-től érvényes jegyzéke

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 BEVALLÁS

Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 BEVALLÁS Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 Átvétel: Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda Érkeztető szám: Átvette: Érkezett:

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:...

AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve (cégneve):... ... telephelye:... ... levelezési címe:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről MONOSZLÓ önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Szátok Község Önkormányzatának 10/2013. (X.30. ) sz. Önkormányzati rendelete a helyi adókról

Szátok Község Önkormányzatának 10/2013. (X.30. ) sz. Önkormányzati rendelete a helyi adókról Szátok Község Önkormányzatának 10/2013. (X.30. ) sz. Önkormányzati rendelete a helyi adókról Szátok Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (továbbiakban képviselő-testület) a Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetben x-szel jelölje) Helyi iparűzési adóbevallás 200. adóévről Albertirsa Város illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2012 (XI.21.) önkormányzati rendelete A HELYI ADÓKRÓL (a módosításokkal egységes szerkezetben) Som Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

BEVALLÁS a 2011. évi helyi iparűzési adóról

BEVALLÁS a 2011. évi helyi iparűzési adóról Kópháza Község Önkormányzatának Adóhatósága 9495 Kópháza, Fő u. 15. Tel./fax: 99/531-038 E-mail: adougy.kophaza@mailmax.hu Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás(postára adás) időpontja: 201 év.hó..nap... aláírás

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása.

Az adó célja Az adóbevezetésének célja a költségvetés pénzeszközeinek a kiegészítése, működési feladatokhoz szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. TOKORCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVSELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (Xll.1.) RENDELETE az iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 25/2009.(XII.22.), 1/2011.(II.03.) rendelettel) Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő-testülete/

Részletesebben

Új típusú szakképzés bevezetése a soproni Fáyban TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0045

Új típusú szakképzés bevezetése a soproni Fáyban TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0045 KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE: Szakképzési kerettanterv az 54 344 01 pénzügyi számviteli ügyintéző szakképesítéshez valamint a XXIV. közgazdaság ágazathoz SZAKMAI KÖVETELMÉNYMODUL MEGNEVEZÉSE: 11504-12 Gazdálkodási

Részletesebben

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - -

A JELŰ BETÉTLAP. Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása. I. Adóalany. 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - 59 A JELŰ BETÉTLAP I. Adóalany Vállalkozók nettó árbevételének a kiszámítása 1. Adóalany neve (cégneve): 2. Adóazonosító jele: Adószáma: - - II. A nettó árbevétel () 1. Htv. szerinti - vállalkozási szintű

Részletesebben

Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 BEVALLÁS

Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 BEVALLÁS Szigetvár Város Önkormányzata 1/9 Költségvetési és Adóosztály 7900 Szigetvár Zrínyi tér 1. Tel.: 06 73 514-300 514-325 Fax: 06 73 514-355 Szigetvári Polgármesteri Hivatal Iktató Költségvetési és Adóosztály

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

BEVALLÁS (2014-as tárgyévi teljesítmény alapján) a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap

BEVALLÁS (2014-as tárgyévi teljesítmény alapján) a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Főlap 3/1 I. Bevallás jellege 1. Éves bevallás 2. Záró bevallás 3. Előtársasági bevallás 4. Naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó bevallása 5. Év közben kezdő adózó bevallása 6. Naptári évtől eltérő

Részletesebben

Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított Helyi adókról szóló 34/2005.(XII.14.) számú rendelete egységes szerkezetben

Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított Helyi adókról szóló 34/2005.(XII.14.) számú rendelete egységes szerkezetben Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított Helyi adókról szóló 34/2005.(XII.14.) számú rendelete egységes szerkezetben Nagytarcsa Község Önkormányzat a költségvetésben meghatározott

Részletesebben

Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról Mosonszolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/1999.(XI.26.) ÖKT sz. R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról Mosonszolnok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2012. (X.19.) önkormányzati rendelete a telekadóról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában

Részletesebben

Községi Önkormányzat Mátraterenye Mátraterenye Kossuth út 178. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testülete 2014. májusi ülésére

Községi Önkormányzat Mátraterenye Mátraterenye Kossuth út 178. ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testülete 2014. májusi ülésére Községi Önkormányzat Mátraterenye Mátraterenye Kossuth út 178 ELŐTERJESZTÉS a képviselő-testülete 2014. májusi ülésére Helyi adó kedvezmények lehetőségének felülvizsgálata az iparűzési adó tekintetében

Részletesebben

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2013 Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ VÁLTOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ 2012. Évi CLXXVIII. törvény Elábé és közvetített szolgáltatás (ksz) értékének együttes összege sávos progresszió

Részletesebben

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén FŐLAP. II. Bevallott időszak: év hó naptól év hó napig

BEVALLÁS. a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén FŐLAP. II. Bevallott időszak: év hó naptól év hó napig BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén FŐLAP 20... évben kezdődő adóévben a/az önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségről

Részletesebben