EURÓPAI TRENDEK A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS TERÜLETÉN THE TRENDS OF EUROPEAN CARBON-DIOXIDE EMISSION
|
|
- Natália Barnané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp EURÓPAI TRENDEK A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁS TERÜLETÉN THE TRENDS OF EUROPEAN CARBON-DIOXIDE EMISSION TIHANYI LÁSZLÓ 1, HORÁNSZKY BEÁTA 2 Absztrakt: Napjaink egyik legfontosabb környezetvédelmi és energiapolitikai kihívása a klímaváltozás kezelése, mérséklése. Az Európai Bizottság 2011 márciusában jelentette meg Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve ajánlását. E dokumentum jövőképe ma még inkább álomnak, mint reális alternatívának tűnik. Azonban fontos kérdés, hogy a szén-dioxid földalatti tárolásának mekkora szerepe lesz ebben a folyamatban. Magyarországon a nagy széndioxid tartalmú gázok termelésével, szállításával és földalatti tároló rétegekbe történő besajtolásával kapcsolatban széles körű technológiai ismeretek, tapasztalatok állnak rendelkezésre. Ha feltételezzük, hogy az uniós energia- és klímapolitika eredményeképpen 2020-ig igény lesz szén-dioxid tárolására kimerült szénhidrogén mezőben Magyarországon is, akkor új távvezetéket kell építeni. A szerzők erre a feltételezett kihívásra keresik a választ. Kulcsszavak: klímaváltozás, szén-dioxid-kibocsátás, Európai Unió, Magyarország. Abstract: Nowadays one of the most important challenges of environmental protection and energy policy is the management and mitigation of global climate change. The European Commission published a communication entitled A Roadmap for moving to a competitive low carbon economy in 2050 in March, This document forecasts a vision, which today seems more like a dream, than a real alternative. However underground storage of carbon-dioxide (known as CCS technologies) seems to play an increasingly important role in this process. Hungary has a wide range of experiences and technological knowledge in terms of producing and transporting gases with high carbon-dioxide content and compressing these gases into underground storage layers. Assuming that the Union's energy and climate politics to 2020 will result in a need for carbon-dioxide storage in exhausted oil and gas fields in Hungary, then new transmission lines will have to be built. The authors search innovative solutions for this suspected challenge. Keywords: climae change, carbon-dioxide emission, emission, European Union, Hungary. 1 DR. TIHANYI LÁSZLÓ tihanyil@kfgi.uni-miskolc.hu 2 HORÁNSZKY BEÁTA bea.horanszky@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, Kőolaj és Földgáz Intézet 3515 Miskolc-Egyetemváros
2 250 Tihanyi László Horánszky Beáta 1. A szén-dioxid-kibocsátást befolyásoló tényezők A szén-dioxid egyike azoknak a gázoknak, amelyek üvegházhatást okoznak és befolyásolják a földi klíma alakulását. Az ipari forradalom óta a gazdasági tevékenység és az energiaellátás során egyre nagyobb mennyiségű szén-dioxid kerül égéstermék formájában a Föld légkörébe, aminek napjainkra már mérhető következményei vannak. Az 1997-ben aláírt kiotói egyezmény keretében számos ország vállalta, hogy korlátozza az üvegház-hatású gázok, elsősorban a szén-dioxid-kibocsátását. Napjainkra egyértelművé vált, hogy a nemzetek által önként vállalt kiotói cél elérése nem könnyű, a csökkentés érdekében új eljárásokra is szükség van. Az Európai Unió tagországaiban az évente kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége az 1990-es évi mennyiséghez képest közel 15%-os csökkenést mutat (European Enviroment Agency Database), ami biztatónak tekinthető. Ugyanakkor a tudományos eredmények a klímaváltozás gyorsulására hívják fel a figyelmet, ami további erőfeszítéseket tesz szükségessé. Az elmúlt évtizedekben a kőolaj ára hektikusan változott, de tendenciájában jelentős mértékben emelkedett, és közvetlen hatása volt a földgáz árának a növekedésére is. Ennek a két fosszilis energiahordozónak az áremelkedése erős nyomás gyakorolt az energiahatékonyságra. A technikai-technológiai fejlődés hatására egyre kevesebb energiára van szükség a gazdaság különböző területein. Természetesen az egyes országok esetén jelentős különbségek vannak az elért eredményekben. Elemzésünk célja az volt, hogy áttekintést adjunk a közép-európai országok által elért eredményekről. Elemzésünket az Európai Unió 14 tagországára végeztük el (Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország,, Szlovákia, Szlovénia). A kiválasztásnál a hasonló klimatikus viszonyokat tekintettük alapvető szempontnak. A vizsgált országcsoportban vannak gazdaságilag fejlett és közepesen fejlett országok egyaránt. A vizsgált országok egy része hosszabb, más része rövidebb EU-tagsággal rendelkezik. A kelet-európai országokban 1990 után jelentős gazdasági változás következett be, és ezek az országok az elmúlt két évtizedben váltak az EU tagjává. 2. A teljes szén-dioxid kibocsátás alakulása Egy ország éves szén-dioxid-kibocsátása számos tényezőtől függ, többek között az ország földrajzi helyzetétől, a lakosság számától, a saját és az import energia-forrás lehetőségektől, de fontos szerepet játszik az adott ország gazdaságpolitikája, energiapolitikája és az ezzel összhangban kiépült ipari és energetikai infrastruktúra. A szén-dioxid kibocsátásnál általában három tevékenységi kört szoktak kiemelten vizsgálni: a villamosenergia- és hőenergia-termelést, az ipari tevékenységet, a közlekedést/ szállítást és a lakossági szektor energiafelhasználását. A legnagyobb koncentrált kibocsátó források az erőművek, amelyekben a fosszilis energiahordozókat alakítják át villamos energiává. Erre a szektorra a koncentrált kibocsátó források a jellemzők. Jelentős nagyságú a közlekedési/szállítási szektor kibocsátása és jellemző a kibocsátó források nagy száma, ugyanakkor az egy forrásra jutó kibocsátás viszonylag kicsi. A lakossági szektorban találhatók kombinált hő- és villamosenergia szolgáltató erőművek (Combined Heat and Power),
3 Európai trendek a szén-dioxid-kibocsátás területén 251 csak hőszolgáltató erőművek és relatíve kis teljesítményű lakásfűtő készülékek, emiatt az egy forrásra jutó kibocsátás széles tartományban változhat. A vizsgált európai országok évi CO 2 kibocsátásának abszolút nagysága és az egyes országokon belül a szektorok szerinti megoszlása nagyon változó (1. ábra). Az öt legnagyobb kibocsátó között Németország áll az első helyen, majd csökkenő sorrendben az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország és Hollandia. Általában jellemző, hogy a legnagyobb kibocsátó a villamos- és hőtermelő, továbbá az ipari, a közlekedési és a lakossági szektor. Az ábrából az is látható, hogy az egyes szektorok közötti arányok országról országra jelentősen változnak. Németország évi kibocsátása több mint tízszerese Magyarország kibocsátásának. Austria Belgium Czech Republic Denmark France Germany Hungary Ireland Luxembourg Netherlands Poland Slovak Slovenia United 2 million tonnes Electricity and heat production Industry Transport Residential Other 1. ábra. A szektoriális CO 2 emisszió 2009-ben Forrás: CO 2 Emissions from Fuel Combustion (2011 Edition), IEA Az EU DG TREN által 2011-ben publikált adatok fontos információkat szolgáltatnak arról, hogy az egyes országok milyen összetételű energiamix -ből állították elő 2009-ben az elektromos energiát (2. ábra). Az erőművekben felhasznált energiamix szénből, nehéz fűtőolajból, földgázból, nukleáris fűtőelemből, megújuló energiákból és egyéb tüzelőanyagból állhat. Az ábrán látható, hogy az egyes országok energiapolitikájuktól függően preferálják a különböző tüzelőanyagokat. Lengyelországban például a szénfelhasználás megközelíti a 90%-ot, Luxemburgban a földgázfelhasználás, Franciaországban pedig a nukleáris fűtőanyag részaránya meghaladja a 70%-ot. Ausztriában a megújuló energia részesedése nagyobb, mint 60%. Magyarországon a szén, a földgáz és a nukleáris energia részaránya közel azonos nagyságú, de figyelemre méltó a megújulók részaránya is.
4 252 Tihanyi László Horánszky Beáta Austria Belgium Czech Republic Denmark France Germany Hungary Ireland Luxembourg Netherlands Poland Romania Slovak Republic Slovenia United Kingdom EU-27 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Solid fuels Petroleum products Gases Nuclear Renewables Other 2. ábra. Bruttó elektromos energiatermelés megoszlása (TWh %-ában) 2009 Forrás: CO 2 Emissions from Fuel Combustion (2011 Edition), IEA Látható, hogy az egyes országokban az energiamix tükrözi az adott ország természeti adottságait a megújulók területén, és függ a fosszilis energiahordozó készleteitől is. Azokban az országokban, amelyekben nem használnak nukleáris energiát, a szén vagy a földgáz részarányának a növekedése figyelhető meg (Lengyelország, Dánia, Írország). A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása során a fajlagos CO2 kibocsátása a szén-fűtőolaj-földgáz sorrendben csökken, a nukleáris fűtőelemek és egyes megújulók (hydro, wind, solar) esetén a kibocsátás zérus (1. táblázat). 1. táblázat A tüzelőanyagok fajlagos CO 2 kibocsátása Fuel Emission (g CO 2 / kwh) Patent fuel 890 Other bituminous coal 830 Sub-bituminous coal 920 Lignite 940 Fuel oil 620 Natural gas 370 Forrás: EU DG-TREN, CO 2 emissions by sectors, 2012
5 Európai trendek a szén-dioxid-kibocsátás területén 253 Az előzőektől eltérő képet mutatnak a hőenergia termelésre használt energiamix arányai. A hőtermelésben nem, vagy csak minimális mértékben játszik szerepet a nukleáris energia (3. ábra). A legtöbb országban a szén és a földgáz részaránya a legnagyobb, de egyes országokban a megújulók is fontos forrást jelentenek. Figyelemre méltó, hogy egyes országokban a hőtermelésnél jelentős részarányt képvisel a tüzelőolaj. A villamosenergiatermelésben ennek a tüzelőanyagnak a részaránya elhanyagolható volt. Gross Heat Generation (in % of PJ-GCV) Austria Belgium Czech Republic Denmark France Germany Hungary Ireland Luxembourg Netherlands Poland Romania Slovak Republic Slovenia United Kingdom EU-27 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Solid fuels Petroleum products Gases Nuclear Renewables Other 3. ábra. Bruttó hőenergia termelés (PJ-GVC %-ában), 2009 Forrás: EU DG-TREN, CO 2 emissions by sectors, A szén-dioxid-kibocsátás indikátorainak változása az elmúlt évtizedekben A szén-dioxid kibocsátás indikátorinak múltbeli trendjének a vizsgálata további fontos információkat szolgáltat az egyes országokról. Az indikátorok közül elsőként az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás hosszú távú idősorát érdemes vizsgálni.
6 254 Tihanyi László Horánszky Beáta 16 tonnes CO 2 / capita Austria Belgium Denmark France Germany Ireland Netherlands United Kingdom OECD Europe 4. ábra. Egy főre jutó CO 2 kibocsátás Forrás: CO 2 Emissions from Fuel Combustion (2011 Edition), IEA A fejlett nyugati tagországok egy főre jutó szén-dioxid kibocsátása 1980 és 2009 között változatos képet mutat (4. ábra). Németország indikátora a vizsgált időszakban folyamatosan csökkenő jelleget mutat. Ezzel szemben Ausztria és Írország egy főre jutó kibocsátása hosszú időn keresztül növekedett, ez a tendencia csak 2005 után változott meg kedvező irányba. Belgium és Hollandia fajlagos kibocsátása szűk határok között változott. Az as évek elején csökkent, majd éven keresztül lassan növekedett, végül az utóbbi években csökkent. Franciaország kibocsátása 20 éven keresztül stagnált, az utóbbi években lassan csökkent. Hangsúlyozni kell azt is, hogy Franciaország egy főre jutó szén-dioxid kibocsátása a vizsgált időszakban végig kisebb volt az OECD-EU országcsoport átlagos kibocsátásánál. Az Egyesült Királyság kibocsátása az 1980-as évtizedben stagnált, majd 5 éves átmenet után kisebb értéken ismét egy évtizeden keresztül stagnált, és végül az utóbbi években csökkenés következett be. A közép-kelet-európai tagországokban az 1980-as évek második felében az egy főre jutó kibocsátás 5 7 éven keresztül csökkent, majd azt követően stagnált, végül az utóbbi években ismét csökkent (5. ábra). Kedvezőnek tekinthető, hogy 2000 óta Csehország kivételével a többi ország egy főre jutó kibocsátása nem nagyobb az EU átlagánál. A vizsgált országok közül Magyarország indikátora a legkedvezőbb.
7 Európai trendek a szén-dioxid-kibocsátás területén tonnes CO 2 / capita Czech Republic Hungary Poland Slovak Republic Slovenia OECD Europe 5. ábra. Egy főre jutó CO 2 kibocsátás Forrás CO 2 Emissions from Fuel Combustion (2011 Edition), IEA kg CO 2 /US dollar (2000 prices) 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0, Austria Belgium Denmark France Germany Ireland Netherlands United Kingdom OECD Europe 6. ábra. Egységnyi GDP-re jutó CO 2 kibocsátás Forrás: CO 2 Emissions from Fuel Combustion (2011 Edition), IEA
8 256 Tihanyi László Horánszky Beáta Az egységnyi GDP-re jutó szén-dioxid-kibocsátás az egyes országok energetikai hatékonyságának az indikátora. A vizsgált időszakban a nyugat-európai országokban kivétel nélkül csökkent ez a mutatószám. Megállapítható az is, hogy folyamatosan csökkent a különbség a vizsgált országok között. Feltételezhető, hogy a csökkenő trendet részben a versenyképességi kényszer, részben pedig a szigorodó környezetvédelmi előírások váltották ki (6. ábra). Az új tagországoknál hasonlóan a csökkenő trend és a konvergencia volt a jellemző (7. ábra). Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az egységnyi GDP-re jutó kibocsátás as értéke többszöröse volt, mint az előző országcsoportban. A vizsgált közép-kelet-európai országoknak 2009-re sikerült elérni a fejlett országok 1980-as indikátorértékét. A nagyfokú csökkenésre itt is magyarázatot adhat a gazdaságok szerkezeti átalakulása, az energetikai és az ipari technológiák megújulása (7. ábra). CO 2 emissions / GDP using exchange rates kg CO2/US dollar (2000 prices) 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, Czech Republic Hungary Poland Slovak Republic Slovenia OECD Europe 5. Összefoglalás 7. ábra. Egységnyi GDP-re jutó CO 2 kibocsátás Forrás: CO 2 Emissions from Fuel Combustion (2011 Edition), IEA Vizsgálatunk során a hasonló klimatikus feltételekkel rendelkező közép-európai országok szén-dioxid kibocsátását vizsgáltuk 1980 és 2009 közötti időszakban. Ebben az időszakban fokozatosan erősödtek fel azok a nemzeti és nemzetközi törekvések, amelyek a klímaváltozás lassítására, illetve megakadályozására irányultak, és a szén-dioxid kibocsátás csökkentését tűzték ki célul. A tudományos eredményekre támaszkodva az országok széles köre kész volt aláírni azokat a nemzetközi szerződéseket, amelyek új irányt szabtak az energetikai kutatásoknak és fejlesztéseknek.
9 Európai trendek a szén-dioxid-kibocsátás területén 257 Célunk az volt, hogy nemzetközi összehasonlítás keretében a teljesség igénye nélkül összefoglaljuk az elért eredményeket. Fontos volt számunkra annak vizsgálata, hogy a közép-kelet európai országoknak 1990 után milyen mértékben sikerült a felzárkózás az EU tagországaihoz a szén-dioxid-kibocsátás területén. Elemzésünkhöz az EU DG TREN összefoglaló tanulmányait, továbbá az EUROSTAT és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatbázisát használtuk. Az elemzés eredményei alapján az alábbi megállapítások tehetők: A villamosenergia-termelésben az input energiamix nagyon vegyes képet mutat, amely tükrözi az egyes országok adottságait a megújulók területén, az adott ország bizonyított készleteit a fosszilis energiahordozókból, az elmúlt évtizedekben kialakult energetikai infrastruktúráját és hosszú távú energiapolitikáját. Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás a vizsgált fejlett nyugat-európai országokban nagyon vegyes képet mutat között. Egyes országokban csökkenés, más országokban növekedés, és van ország, amelyben hosszú távú stagnálás figyelhető meg. Az egységnyi GDP-re jutó szén-dioxid kibocsátás minden országban csökkenő trendet mutatott között. A vizsgált közép-kelet-európai országoknak 2009-re sikerült elérni a fejlett országok 1980-as indikátorértékét. Ugyanakkor megállapítható, hogy mind a nyugati, mind pedig a keleti országcsoport esetén időben előre haladva folyamatosan csökken az országok közötti különbség. Magyarország egy főre jutó szén-dioxid kibocsátása kisebb a vizsgált fejlett nyugat-európai országokénál, és kisebb az OECD-EU országcsoportra fajlagos kibocsátási értékénél. Magyarország egységnyi GDP-re jutó szén-dioxid kibocsátása az előzőnél kedvezőtlenebb képet mutat. Az indikátor értéke a vizsgált kelet-európai országok között a legkisebb, de duplája a nyugat-európai országok átlagos értékének. A nemzetközi összehasonlító elemzés alapján Magyarországnak az elkövetkező években és évtizedekben hatékony lépéseket kell tenni a szén-dioxid kibocsátás területén. Köszönetnyilvánítás Jelen szakmai cikk a TÁMOP B 10/2/KONV jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. IRODALOMJEGYZÉK [1] Greenhouse gas emission trends and projections in Europe European Environment Agency, Report, No. 4, [2] CO2 Emissions from Fuel Combustion. International Energy Agency, [3] EU Energy in Figures, CO2 Emissions by Sector EU DG-TREN, [4] Key Figures Market Observatory for Energy EU DG-TREN, [5] Energy Roadmap 2050 European Commission, COM(885/2), 2011.
10
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai
RészletesebbenFosszilis energiák jelen- és jövőképe
Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság
RészletesebbenFebruárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt
Közzététel: 2012. március 13. Következik: 2012. március 13. Mezőgazdasági árak Sorszám: 45. Februárban leginkább az energia és élelmiszer árak mozgatták az inflációt (Fogyasztói árak, 2012. február) Februárban
RészletesebbenAugusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus)
Közzététel: 2013. szeptember 11. Következik: 2013. szeptember 12. Mezőgazdasági árak Sorszám: 137. Augusztusban 1,3% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. augusztus) Augusztusban a fogyasztói árak 1,3%-kal
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS
MAGYARORSZÁG ÉS A KÖRNYEZŐ EURÓPAI UNIÓS TAGORSZÁGOK MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA RENEWABLE ENERGY USE IN HUNGARY AND IN THE SURROUNDING EU MEMBER STATES Csizmásné Tóth Judit 1 - Poór Judit 2 - Hollósy
RészletesebbenA FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS
Műszaki Földtudományi Közlemények, 86. kötet, 2. szám (2017), pp. 188 193. A FÖLDGÁZ SZEREPE A VILÁGBAN ELEMZÉS ZSUGA JÁNOS MVM Zrt. drzsuga@gmail.com Absztrakt: A földgáz mint a jövő potenciálisan meghatározó
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenA fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban
A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban Pálfy Miklós Solart-System Bevezetés 2005-ben több mint 1460 MWp PV Éves növekedés>40% EU a legnagyobb piac Bevezetés
RészletesebbenFogyasztói árak, 2009. augusztus
Közzététel: 2009. szeptember 11. Sorszám: 146. Következik: 2009. szeptember 14. Mezőgazdasági árak Fogyasztói árak, 2009. augusztus 2009. augusztusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-csökkenés 0,3% volt.
RészletesebbenJanuárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január)
Közzététel: 2014. február 14. Következik: 2014. február 20. Népmozgalom Sorszám: 26. Januárban változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal (Fogyasztói árak, 2014. január) Januárban változatlan maradt a
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
RészletesebbenCHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben
CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben MKET Konferencia 2016. Március 2-3. Dr. Kiss Csaba, CogenEurope, igazgatósági tag MKET, alelnök GE, ügyvezető igazgató Tartalom Statisztikák Klíma-
RészletesebbenKitekintés az EU földgáztárolási szokásaira
Dr. Tihanyi László, professor emeritus Galyas Anna Bella, PhD hallgató Kitekintés az EU földgáztárolási szokásaira 2 16 15 4 2 MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Gázmérnöki
RészletesebbenIreland. Luxembourg. Austria
Üdvözöljük a Megújuló Energia Információs Nap résztvevőit 1 Köszöntő Néhány gondolat a megújuló energia hasznosítás jelentőségéről Innovatív megújuló energetikai kis- és középvállalkozások együttműködése:
RészletesebbenA nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon
A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon (az Európai Parlament és a Tanács 2004/8/EK irányelv 6. cikk (3) bekezdésében
RészletesebbenÁttekintés a kapcsolt erőművek európai helyzetéről
Áttekintés a kapcsolt erőművek európai helyzetéről Dr. Kiss Csaba MKET, elnökhelyettes COGEN Europe, igazgatóság tagja Alstom Power, ügyvezető igazgató TARTALOM 2014 COGEN Europe Cogeneration Snapshot
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenFogyasztói árak, 2007. február
Közzététel: 2007. március 13. Sorszám: 47. Következik: 2007. március 14. Ipar Fogyasztói árak, 2007. február 2007. februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,2% volt, 2006. februárhoz viszonyítva
RészletesebbenAz EU energia- és klíma politikája az energiaintenzív ágazatok szempontjából
MTA Metallurgiai Bizottsága Bicske, 2013 november 25. Az EU energia- és klíma politikája az energiaintenzív ágazatok szempontjából Dr. Tardy Pál Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Alaphelyzet 1. 50 % körüli
RészletesebbenA megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig
XXII. MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM (MESZ-2018) Budapest, 2018. szeptember 20. A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig dr. Molnár László, ETE főtitkár
RészletesebbenErőművi technológiák összehasonlítása
Erőművi technológiák összehasonlítása Dr. Kádár Péter peter.kadar@t-online.hu 1 Vázlat Összehasonlítási szempontok - Hatásfok - Beruházási költség - Üzemanyag költség - CO2 kibocsátás - Hálózati hatások
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
Részletesebbenrendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,
A háztarth ztartási energia ellátás hatékonys konyságának nak rendszerszemlélet letű vizsgálata Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest, 2009 1 Tartalom A háztartási energia ellátás infrastruktúrája
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenMegújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata
Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata dr. Matos Zoltán elnök, Magyar Energia Hivatal zoltan.matos@eh.gov.hu Energia másképp II. 2010. március 10. Tartalom 1)
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenA PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december
A PISA 2003 vizsgálat eredményei Értékelési Központ 2004. december PISA Programme for International Students Assessment Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület Szövegértés, matematika,
RészletesebbenÜdvözöljük a Megújuló Energia Információs Nap résztvevőit 1 Köszöntő Néhány gondolat a megújuló energia hasznosítás jelentőségéről Innovatív megújuló energetikai kis- és középvállalkozások együttműködése:
RészletesebbenÖsszefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről
Összefoglalóa megújulóenergiák terjedésénekjelenlegihelyzetéről HUSK 1001/1.1.2/0049 Pályázat : Megújuló Energia Tárolási Klaszter Renewable Energy Storage Clusters (RES.Clu) Az okok I. -népességnövekedés
RészletesebbenA Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében
A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION
RészletesebbenAdatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI
Adatok és tények a magyar felsőoktatásról II. Forrás: Adatok a felsőoktatásról és a diplomások foglalkoztatásáról, GVI- 2013. 04. 17. 1: A GDP és a felsőfokú végzettségűek arányának összefüggése Forrásév
RészletesebbenNapenergiás helyzetkép és jövőkép
Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes
RészletesebbenEnergiapolitikánk közgazdász szemmel Dr. Hegedős Miklós ügyvezetı GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft Október 13.
Energiapolitikánk közgazdász szemmel Dr. Hegedős Miklós ügyvezetı GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. 2010. Október 13. 1 Az elıadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika? 2., Globális energiapiaci
RészletesebbenLogisztika és versenyképesség Magyarországon
Közlekedésfejlesztés Magyarországon Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Logisztika és versenyképesség Magyarországon Chikán Attila Egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Elnök, Magyar Logisztikai,
RészletesebbenMegújuló energiaforrások
Megújuló energiaforrások Mika János Bevezető előadás, 2012. szeptember 10. Miről lesz szó Megújuló energiaforrások és fenntarthatóság Megújuló energiaforrások országban, világban Klímaváltozás, hatások
RészletesebbenA remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere
EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!
Részletesebbenhalálos iramban Németh Dávid vezető elemző
halálos iramban Németh Dávid vezető elemző 2016.11.10. 1 innováció vezető innovátor követő innovátor mérsékelt innovátor lemaradó innovátor ki a gazdagabb? 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 versenyképesség alakulása
RészletesebbenAES Borsodi Energetikai Kft
Biomassza energetikai i célú felhasználásának tapasztalatai Szabó Zoltán AES Borsodi Energetikai Kft 2010. február 24. Tartalom Az AES Corporation és az AES Borsodi Erőmű Megújuló energiatermelésre való
RészletesebbenKerékpározás Európában. Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18.
Kerékpározás Európában Bodor Ádám EuroVelo Director, a.bodor@ecf.com Budapest 2013.09.18. Európai Kerékpáros Szövetség www.ecf.com 2 Célunk: A kerékpározas aránya duplázódjon meg 2020-ra Európában! 3 Többféle
RészletesebbenTartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia
Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése
RészletesebbenHorváth Gábor főtitkár
. Horváth Gábor főtitkár Előadó szándéka A parlament előtt levő földforgalmi törvény mellett nincs hatástanulmány (jogalkotásról szóló törvény) Objektív hatásfelméréshez: Ismerni kellene mit sikerül megszülni
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje A villamos energia speciális termék Hálózati frekvencia [Hz] 5 49 51 Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai
RészletesebbenMárciusban 2,2%-os volt az infláció (Fogyasztói árak, március)
Közzététel: 2013. április 11. Következik: 2013. április 12. Ipar Sorszám: 58. Márciusban 2,2%-os volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. március) Márciusban a fogyasztói árak 2,2%-kal voltak magasabbak,
RészletesebbenEurópa 2020 stratégia: 5 kiemelt cél EU-27 számára 20%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés. Teljesíthető-e esetleg 30%-os csökkentés?
Európa 2020 stratégia: 5 kiemelt cél EU-27 számára 20%-os ÜHG-kibocsátás csökkentés 2005-höz képest 14% EU ETS-en belül 21% EU ETS-en kívül 10% Teljesíthető-e esetleg 30%-os csökkentés? 2 3 Ausztria Belgium
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenFogyasztói árak, 2008. február
Közzététel: 2008. március 11. Sorszám: 47. Következik: 2008. március 12.Mezőgazdasági árak Fogyasztói árak, 2008. február 2008. februárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,1% volt, 2007. februárhoz
RészletesebbenMEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.
MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége
RészletesebbenHáztáji energiatermelés közgazdász szemmel
Háztáji energiatermelés közgazdász szemmel Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Háztartási kiserőművek konferencia Ódudai Egyetem 2011. november 10. Nemzetközi helyzetkép a megújuló
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenA fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban
A fotovillamos energiaátalakítás helyzete az EU-hoz újonnan csatlakozott országokban Pálfy Miklós SOLART-SYSTEM Kft. 1. Bevezetés A megújuló energiaforrások, ezen belül a fotovillamos technológiák alkalmazása
RészletesebbenA HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN
A HINKLEY POINT C ATOMERŐMŰ GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ADATOK ALAPJÁN Putti Krisztián, Tóth Zsófia Energetikai mérnök BSc hallgatók putti.krisztian@eszk.rog, toth.zsofia@eszk.org Tehetséges
RészletesebbenAz energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár
Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság
RészletesebbenJanuárban 1,4%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak, 2015. január)
Közzététel: 2015. február 11. Következik: 2015. február 12. Építőipar Sorszám: 23. Januárban 1,4%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak, 2015. január) Januárban a fogyasztói árak átlagosan
RészletesebbenA megújuló energiaforrások közgazdaságtana
A megújuló energiaforrások közgazdaságtana Ságodi Attila Partner KPMG Tanácsadó Kft. Energetikai és közüzemi tanácsadás Energetikai körkép FAKT Konferencia 214. október 7. AGENDA I. Megújulók helyzete
RészletesebbenMűködőtőke-befektetések Adatok és tények
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,
RészletesebbenAz energiatermeléssel és -felhasználással összefüggő szén-dioxid-kibocsátás alakulása az OECD-országokban
AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.6 Az energiatermeléssel és -felhasználással összefüggő szén-dioxid-kibocsátás alakulása az OECD-országokban Tárgyszavak: emisszió; energiaintenzitás; régióelemzés. Az üvegházhatású
RészletesebbenTakács Tibor épületgépész
Takács Tibor épületgépész Tartalom Nemzeti Épületenergetikai Stratégiai célok Épületenergetikát befolyásoló tényezők Lehetséges épületgépészeti megoldások Épületenergetikai összehasonlító példa Összegzés
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenAz egészség/egészségügy regionális különbségei és problémái Európában: Az Európai Unió és Magyarország viszonylatában
Az egészség/egészségügy regionális különbségei és problémái Európában: Az Európai Unió és Magyarország viszonylatában Kalmár Gabriella A vizsgálat célja Az Európai Unió és Magyarország egészségügyi helyzetének,
RészletesebbenERŐMŰVI FÜSTGÁZBÓL SZÁRMAZÓ CO₂ LEVÁLASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL. Sziráky Flóra Zita
ERŐMŰVI FÜSTGÁZBÓL SZÁRMAZÓ CO₂ LEVÁLASZTÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL Sziráky Flóra Zita Előadás vázlata CO 2 kibocsátás szabályozása Technológiák áttekintése Saját kutatás
RészletesebbenMilyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából?
Milyen új tanulságokkal szolgál a válság utáni időszak az euro bevezetése szempontjából? Darvas Zsolt Az euro bejövetele a magyarokhoz Konferencia a GKI 25. születésnapja alkalmából Budapesti Kongresszusi
RészletesebbenENERGIA KÖZPONT Kht. Információs Igazgatóság
ENERGIA KÖZPONT Kht. Információs Igazgatóság A HASZNOS H IGÉNYEN ALAPULÓ KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS BELS ENERGIAPIACON VALÓ TÁMOGATÁSÁRÓL ÉS A 92/42/EGK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2004/8/EK IRÁNYELV SZERINTI
Részletesebbendr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász
dr. Lorenzovici László, MSc orvos, közgazdász egészségügy közgazdász Rólunk Piacvezetők Romániában Kórházfinanszírozás Kórházkontrolling, gazdálkodásjavítás Egészséggazdaságtani felmérések 2 Az egészségügyről
RészletesebbenVetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban
Vetőné Mózner Zsófia Fogyasztási szokások és trendek vizsgálata Európában és az USA-ban Bevezetés A tanulmány célja, hogy bemutassa milyen fogyasztási szerkezettel rendelkeznek a európai kontinens országai,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.16. COM(2016) 51 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai
RészletesebbenFotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon
Fotovillamos napenergia-hasznosítás helyzete Magyarországon Pálfy Miklós Solart-System Bevezetés Sugárzási energia Elözmények, mai helyzet, növekedés Napelemes berendezések Potenciál Európai helyzetkép
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenDr. Fazekas András István Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Problémafelvetés, célkitűzés
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban Problémafelvetés, célkitűzés A Magyar Energetika 2010/11-12 számában Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés Készítette: Terbete Consulting Kft. Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén - komoly lépéseket tett az elmúlt évek során az
RészletesebbenNukleáris alapú villamosenergiatermelés
Nukleáris alapú villamosenergiatermelés jelene és jövője Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Villamosenergia-ellátás Magyarországon
RészletesebbenA rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával
Magyar Energia Szimpózium, 2017 A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Sebestyénné Szép Tekla, PhD egyetemi
RészletesebbenAz energiahatékonyság jövője:
Az energiahatékonyság jövője: a legolcsóbb energiaforrás 2018 február Túl gyorsan melegszik bolygónk 800 ezer éve volt olyan magasan a szén-dioxid-szint, mint 2016-ban "Without rapid cuts in CO2 and other
RészletesebbenUniversity of Miskolc Energiagazdálkodás Energiahordozó készletek
Energiagazdálkodás Energiahordozó készletek Dr. Tihanyi László professor emeritus Miskolci Egyetem Témakörök Energiahordozó készletek A készletek megoszlása nagy földrajzi régiónként, energiahordozók nemzetközi
RészletesebbenJúliusban 1,8%-os volt az infláció (Fogyasztói árak, július)
Közzététel: 2013. augusztus 13. Következik: 2013. augusztus 14. Bruttó hazai termék (GDP) előzetes Sorszám: 120. Júliusban 1,8%-os volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. július) Júliusban a fogyasztói
RészletesebbenPolónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.
Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes
RészletesebbenTúlélés és kivárás 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS. átmeneti állapot a villamosenergia-piacon. Biró Péter
Túlélés és kivárás átmeneti állapot a villamosenergia-piacon 51. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Biró Péter 2 Kereslet Kínálat rendszerterhelés 3 4 Árak 5 Termelői árrés 6 Költségtényezők Végfogyasztói árak, 2012
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, XXX SEC(2007) 707 A BIZOTTSÁG BELSŐ SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérő dokumentum a következőhöz: A Bizottság fehér könyve az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés. Kőbányahő Kft.
Éves energetikai szakreferensi jelentés Kőbányahő Kft. Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens Bevezetés Magyarország - az Európai Uniós energiapolitikai törekvések mentén
RészletesebbenGazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek
Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSA AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 68. kötet, (2006) p. 175-191 MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSA AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEKBEN Dr. Tihanyi László a műszaki tudomány kandidátusa, egyetemi tanár, intézetigazgató,
RészletesebbenFolyékony halmazállapot
Folyékony halmazállapot Bio-üzemanyagok Drink the best and drive the rest Etanol = CH3CH2OH vagy C 2 H 6 O A világ folyékony bioüzemanyag termelése A termelés területi megoszlása 2001-2011 között Million
RészletesebbenÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év
ÉVES ENERGETIKAI JELENTÉS év Cégnév: Időszak: Inno-Comp Kft. év A jelentést készítette: Technológiatranszfer és Gazdaságfejlesztő Mérnöki Iroda Kft. (T.G.M.I. Kft.) Tompa Ferenc energetikai auditor EA-1-83/216
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenMegújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014 Előadó: Hizó Ferenc Zöldgazdaság fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenAz energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásai Szlovákiában, problémák az energiafelhasználás csökkentésében
AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS ALAPJAI 1.6 1.1 Az energiatermelés és -fogyasztás környezeti hatásai Szlovákiában, problémák az energiafelhasználás csökkentésében Tárgyszavak: energiatermelés; energiafogyasztás;
RészletesebbenÁprilisban 0,1%-kal csökkentek a fogyasztói árak
Közzététel:. május 13. Következik:. május 14. Mezőgazdasági termelői árak Sorszám: 64. Áprilisban 0,1%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak,. április) Áprilisban a fogyasztói árak 0,1%-kal
RészletesebbenA bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban
A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban Kovács Pál energiaügyért felelős államtitkár Országos Bányászati Konferencia, 2013. november 7-8., Egerszalók Tartalom 1. Globális folyamatok
RészletesebbenUniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium
Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium A kibocsátás csökkentés globális feladat A világ átlaghőmérséklet-növekedésének 2 C fok alatt tartása nemzetközileg
RészletesebbenA BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27
Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia
RészletesebbenDecemberben 0,4% volt az infláció (Fogyasztói árak, december és év)
Közzététel: 2014. január 15. Következik: 2014. január 16. Építőipar Sorszám: 10. Decemberben 0,4% volt az infláció (Fogyasztói árak, 2013. december és 2013. év) Decemberben a fogyasztói árak 0,4%-kal voltak
RészletesebbenA MAGYAR H2020 SZEREPLÉS TAPASZTALATAI
Mintacím szerkesztése A MAGYAR H2020 SZEREPLÉS TAPASZTALATAI Jeney Nóra főosztályvezető-helyettes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal TéT Konferencia, 2016. július 13. Germany United Kingdom
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június
OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,
RészletesebbenLóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály
Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)
RészletesebbenDecemberben 0,9%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak, 2014. december és 2014. év)
Közzététel: 2015. január 14. Következik: 2015. január 15. Mezőgazdasági termelői árak Sorszám: 9. Decemberben 0,9%-kal csökkentek a fogyasztói árak (Fogyasztói árak,. december és. év) Decemberben a fogyasztói
Részletesebben