K I S E B B S É G I H Í R L E V É L

Átírás

1 K I S E B B S É G I H Í R L E V É L Miniszterelnöki Hivatal j a n u á r JOGI INFORMÁCIÓK... 3 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Konferencia a kisebbségi intézmények működési tapasztalatairól...12 Tájékoztató a feladatalapú támogatás iránt benyújtott települési és területi kisebbségi önkormányzati igényekről 12 HAZAI HÍREK 14 A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának közleménye Kisebbségek napja ÖKOSZ: intézményeik nélkül nem maradhatnak meg a kisebbségek Megszűnő magazinok 16 Együttműködési megállapodást írt alá az Oktatási Hivatal elnöke és a kisebbségi ombudsman Dr. Kállai Ernő: Egy kutatás margójára Dr Kállai Ernő: felgyorsult a nemzeti kisebbségek asszimilációja Dr Kállai Ernő: paradigmaváltásra van szükség roma kérdésekben Átadták a Raoul Wallenberg-díjat Román-magyar fotóművészeti szalon Elítélték az etnobizniszt Magyar-horvát irodalmi párbeszéd Budapesten Választás Három országos népszavazási kezdeményezés indult idén Szlovén-magyar Kézműves Akadémia áll fel Kormányszóvivő: két nemzetiségi iskola újulhat meg több mint 170 millió forintból Szlovák nyelvtörvény Tízmilliós alap a nyelvtörvény áldozatainak Ötvenmillióból kárpótolják a szlovák nyelvtörvény áldozatait Robert Fico és a szlovák nyelvtörvény kapta az idei Jogtipró-díjat Szlovák nyelvtörvény - Külügyminisztérium: a magyar kormány üdvözli Vollebaek nyilatkozatát Roma hírek Józsefváros vezetése nem akar roma központot Kárpótlási csalás: ötvenöt elítélt Hogyan lehet hasznot húzni a cigányok nyomorából? Etnobiznisz: a legfőbb ügyészhez fordultak a romapénzek miatt Nem érzik biztonságban magukat a romák Százötven egyéni jelöltet indítanának Kolompárék Négy vádlottja lehet a pécsi kézigránátos gyilkosságnak Keresztény alapú oktatási mozgalmat indít az Index-alapító Házkutatások roma szervezeteknél - trükközés pályázati pénzekkel? Katolikus kezdeményezés a romák védelmében Megválasztották az európai roma fórum magyarországi képviselőit 37 Nincs döntés - Roma vezetők egyeztetnek a kanadai vízumkényszerről 37 Esélyegyenlőség, foglalkozatatás Hizlalásra adják a malacot romáknak Az államigazgatásban kaphat helyet a diplomás roma nő Megmenekült a makói tanoda Foglalkoztatási paktum a zalaegerszegi kistérségben Közösségfejlesztők segítik a romákat Veszprémben A zöldtárca közel 1 tonna balatoni halat juttatott el a nyírkátai rászorulókhoz.. 41 Az idén 22 ezren vehetnek részt a közmunkaprogramokban Kaszálás helyett digitalizálhatnak is a közmunkások Roma fiatalokat vár a hevesi rendőrség Roma integráció: sikeres amerikai programot vesz át Magyarország Határon átnyúló együttműködés Határtalan" társulások a határok mentén - Felcím: A közös fejlesztések érdekében összefogott magyar és román önkormányzat Magyar-román együttműködés tömegkatasztrófák esetére KÜLFÖLDI HÍREK Érvénytelenítették a kolduló genfi cigányok büntetését Fenyegető levelek lengyelországi németeknek Kulcstárcákat kapnak a magyarok Romániában Az EU-horvát és az EU-török csatlakozási tárgyalások folytatása Nem kell többé vízum az EU-ba tartó szerbeknek, montenegróiaknak és macedónoknak Strasbourgi bíróság: diszkriminál a boszniai alkotmány A nyomor elleni harc éve lesz HÁTTÉR Elkészült a romákat elszigetelő fal Európa 2010-es kulturális fővárosai: Essen, Pécs és Isztambul Megkülönböztetés nélküli tiszteletre szólított fel a pápa Megalakítja a "bölcsek tanácsát" a spanyol uniós elnökség Adatbank az ausztriai magyarokról Vollebaek egyensúlyt szorgalmaz a szlovák államnyelv és a kisebbségi jogok védelme között Megoldás körvonalazódik a német kitelepítettek alapítványa körüli vitában Bajnai-Sikorski-találkozó: kiemelten kell kezelni a évi magyar és lengyel EU-elnökségek együttműködését Jó kapcsolatokat akar a szomszédokkal az új horvát elnök Kanada cáfolja a vízumkényszer tervét Drak Süsü, avagy a kétnyelvű egyfejű esete a nyelvtörvénnyel Moldova román nyelvet akar Azonnali cselekvést vár Járóka az Európai Bizottságtól a romák integrációja érdekében Magyarul próbálkozik a szlovák hírügynökség Etnikai kvótát javasol a német integrációs megbízott Több mint roma él állati körülmények között Rómában Bemutatkozott a spanyol-belga-magyar uniós elnökségi trió Párizsban Zöld fényt kapott az összes meghallgatott EU-biztosjelölt Cigányzene a Vatikánban Konkrétumok nélkül - ET emberi jogi biztos: több tiszteletet a kisebbségi nyelveknek!... 63

2 Amnesty: Romániában be kell fejezni a romák kilakoltatását...64 Belousovová cigánybűnözési statisztikát akar...64 Szlovák kulturális minisztérium: Szlovákia belügyeibe avatkozik a magyar kormány...65 Már ősszel megnyitnák a roma kollégiumokat...65 PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány pályázati felhívása a évi Anyanyelvi kulturális és hitéleti programok támogatására 67 A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány pályázati felhívása a évi Anyanyelvű és népismereti gyermek- és ifjúsági táborok támogatására 69 Nemzeti és etnikai kisebbségi színházak pályázati támogatása 70 Könyvtári Szakmai Kollégium pályázati felhívása 75 Pályázati felhívás a XIV. Országos Roma Filmakadémián való részvételre 76 Kemény István-díj 77 Képzőművészeti Kollégium pályázati felhívása 77 A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének, valamint közösségi buszok beszerzésének támogatása 78 Romák foglalkoztatása a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban 78 Aktív európai emlékezet 80 MMM Díj 81 Van kedve a német parlamentben dolgozni? 82 Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészi ösztöndíj 83 A Szegénység és Társadalmi Kirekesztés Elleni Küzdelem Európai Év civil programjainak támogatása / SZE-PR Civil szervezetek működésének támogatása (Országos) / NCA-ORSZ A Kárpát-medencében megvalósuló civil szervezetek közötti magyar-magyar együttműködés, határmenti és határokon átnyúló civil kapcsolatok támogatása 85 VÉLEMÉNYEK Bajnai Gordon: A különbség: a tapasztalat...87 Bokros: A kamatos embernek nincs szociális funkciója...89 Feszültségzónák: cigánytelepek népe...91 "Az uniónak kötelessége kiállni a kisebbségek mellett" - Interjú Gál Kingával...93 Fleck Gábor, Kovács Éva, Szalai Júlia, Szuhay Péter: Az antiszociális kártya...95 Cigány szigetek Magyarországon...99 Ladányi János: Ne legyen a romakérdés kampánytéma! RENDEZVÉNYEK, PROGRAMOK Gála a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján 104 Konferencia a kisebbségi intézmények működési tapasztalatairól 104 2

3 JOGI INFORMÁCIÓK I. Kiemelt jogszabályok 1. A jogszabály száma és címe: 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről A jogszabály lényege: a kormányrendelet hatályon kívül helyezi az államháztartás működési rendjéről szóló korábbi, 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet. A települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok számára átfogó rendelkezések e jogszabályban jelennek meg. E kormányrendelet helyezi hatályon kívül a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló 376/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet, illetve módosítja a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletet. Ez utóbbi egyik legfontosabb változása, hogy a tárgyévi feladatarányos támogatás tárgyévben fel nem használt (kötelezettségvállalással nem terhelt) maradványa a következő év június 30-áig kötelezettségvállalással terhelhető. Hatálybalépés: a rendelet az 1-44., a , a , a ának (1)-(7) és (9)-(10) bekezdése, valamint a és 249. (2)-(3) bekezdése, valamint a 45., a 162. és 248. kivételével december 20-án lép hatályba. A rendelet a, a, a, ának (1)-(7) és (9)-(10) bekezdése, valamint a és ának (2)-(3) bekezdése január 1-jén, míg a 45. -a, a és a január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 187. szám (2009. december 19.) 2. A jogszabály száma és címe: évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról A jogszabály lényege: A házasulók kérésére a házasság valamely nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén is megköthető, ha az adott nyelvet mindkét házasuló és a tanú érti és beszéli. Ha a házasság megkötésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott kisebbség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a házasulók gondoskodnak. A felek kérésére a bejegyzett élettársi kapcsolat valamely nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén is létesíthető, ha az adott nyelvet mindkét fél és a tanú érti és beszéli. Ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor közreműködő anyakönyvvezető nem érti és nem beszéli az adott kisebbség nyelvét, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmácsról a felek gondoskodnak. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személy a) a gyermekének az adott nemzeti és etnikai kisebbségnek megfelelő utónevet adhat, b) kérheti az anyakönyvezett utóneve helyett az annak megfelelő nemzeti és etnikai kisebbségi utónév bejegyzését, továbbá c) kérheti az anyakönyvezett családi neve helyett az adott nemzeti és etnikai kisebbségi nyelv szabályai szerint képzett családi név bejegyzését, d) kérheti a családi és utóneve adott nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven történő feltüntetését. A választható nemzeti és etnikai kisebbségi utóneveket az érintett országos kisebbségi önkormányzatok által összeállított nemzeti és etnikai kisebbségi utónévjegyzék tartalmazza. Az utónévjegyzékben nem szereplő nemzeti és etnikai kisebbségi utónév anyakönyvezhetőségéről az érintett országos kisebbségi önkormányzatnak - a megkereséstől számított huszonkét munkanapon belül kiadott - állásfoglalása az irányadó.

4 Olyan utónév bejegyzésére irányuló kérelem esetén, amely a meghatározott nemzeti és etnikai kisebbségi utónévjegyzékben nem szerepel, nyilatkozni kell arról, hogy a választott nevet mely nemzeti és etnikai kisebbség használja. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó személy kérheti az anyakönyvi kivonat adott nemzeti és etnikai kisebbségi nyelven történő kiállítását. Hatálybalépés: a törvény január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 1. szám (2010. január 8.) 3. A jogszabály száma és címe: 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól A jogszabály lényege: a kormányrendelet a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében szereplő 11. Vis maior tartalék cím előirányzatára terjed ki. A támogatás célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások - részbeni vagy teljes - megtérítése, valamint a rendeletben részletezett önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása. A benyújtott igények alapján a vis maior tartalék felhasználásáról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A támogatást a helyi önkormányzat igényelheti az önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményt (kötelező feladatok ellátását szolgáló épületet, utat, hidat, kompot, ár- és belvízvédelmi létesítményt, közművet és műtárgyait) sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével. Hatálybalépés: a rendelet január 31-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 10. szám (2010. január 28.) II december 20. és január 28. között a Magyar Közlönyben megjelent, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket is érintő jogszabályok 1. A jogszabály száma és címe: 293/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között egy határokon átnyúló regionális koordinációs fórum létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetéséről A jogszabály lényege: határokon átnyúló regionális koordinációs fórum létrehozásáról szóló megállapodás Hatálybalépés: a rendelet - a 2-3 kivételével- a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet a a Megállapodás 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba ( 7. cikk (1) A jelen Megállapodás határozatlan időre jön létre. A jelen Megállapodás azon későbbi írásbeli értesítés kézhezvételének időpontját követő 30. napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi előírások teljesítéséről. ) Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. december 21.) 4

5 2. A jogszabály száma és címe: 300/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságról szóló 69/2006. (III. 28.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Testületébe a Felsőoktatási Törvény 111. (1) bekezdése szerint egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság és egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája delegál. Hatálybalépés: a rendelet január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. december 21.) 3. A jogszabály száma és címe: 68/2009. (XII. 21.) IRM rendelet a magyar-szlovák államhatáron a években végrehajtott 8. határfelmérési és megjelölési munkákról szóló, Radaván, április 24-én aláírt zárójelentés és a határvonal részletes leírásának kiegészítője jóváhagyásáról A jogszabály lényege: a megállapodás jóváhagyása. Hatálybalépés: a rendelet december 29-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. december 21.) 4. A jogszabály száma és címe: 69/2009. (XII. 21.) IRM rendelet a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti államhatár és közötti közös ellenőrzéséről szóló, Vásárosnaményban, április 9-én aláírt zárójegyzőkönyv és a kiegészítő határokmányok jóváhagyásáról A jogszabály lényege: a zárójegyzőkönyv és a kiegészítő határokmányok jóváhagyása. Hatálybalépés: a rendelet december 29-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 188. szám (2009. december 21.) 5. A jogszabály száma és címe: 174/2009. (XII. 22.) FVM rendelet az iskolagyümölcs-program 2009/2010. tanévi végrehajtásáról szóló 129/2009. (X. 8.) FVM rendelet módosításáról A módosítás lényege: az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcsprogram keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozott gyümölcs- és feldolgozott zöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott EK támogatáshoz szükséges nemzeti szabályok megállapítása. Hatálybalépés: a rendelet december 23-án lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 189. szám (2009. december 22.) 6. A jogszabály száma és címe: 31/2009. (XII. 22.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról A módosítás lényege: a helyi önkormányzati intézmények mellett, fenntartóra tekintet nélkül bölcsődékre és családi napközi hálózatra megállapított szabályok. Hatálybalépés: a rendelet - a 6. -a, a, 16. -a, 18. -a és 1-3. számú melléklete kivételével december 25-én lép hatályba. A 6. -a, a, 16. -a, 18. -a és 1-3. számú melléklete január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 189. szám (2009. december 22.) 5

6 7. A jogszabály száma és címe: évi CL. Törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról A módosítás lényege: egyebek mellett az államháztartásról szóló évi XXXVIII. valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény módosítása Hatálybalépés: a törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel december 25-én lép hatályba. A törvény a, a, a, a, a, a, a, a, a, ának (3) és (4) bekezdése, a, a, a, a, ának (1) bekezdése, a ának (2) bekezdése, ának (2) bekezdése, a január 1-jén lép hatályba. E törvény a és 16. -a január 2-án lép hatályba; a 8. -a február 1-jén lép hatályba; a 2. -a, 46. -a és a március 1-jén lép hatályba; az a június 1-jén lép hatályba; az 1. -a, 101 -a, a április 1-jén lép hatályba; a törvény ának (2) bekezdése, a, ának (3) bekezdése január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 189. szám (2009. december 22.) 8. A jogszabály száma és címe: 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet módosításáról A módosítás lényege: a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása kollégiumi keretek között. Hatálybalépés: a rendelet december 31-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 191. szám (2009. december 23.) 9. A jogszabály száma és címe: 37/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Nemzeti Kulturális Alapról szóló évi XXIII. törvény végrehajtásáról szóló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet módosításáról A módosítás lényege: a Bizottsági elnök jogállásának módosítása. Hatálybalépés: a rendelet - az 5-6. kivételével - a december 24-én lép hatályba. Az március 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 191. szám (2009. december 23.) 10. A jogszabály száma és címe: 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak évi eseti kereset-kiegészítéséről A jogszabály többek között: a költségvetési szervekre és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti jogviszonyban állókra állapít meg szabályokat. Hatálybalépés: a rendelet - az 1-7. kivételével - a január 2-án lép hatályba; a rendelet a január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 192. szám (2009. december 28.) 11. A jogszabály száma és címe: 317/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: a rendelet hatálya kiterjed a települési, területi és az országos kisebbségi önkormányzatokra is. 6

7 Hatálybalépés: a rendelet január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először az alábbi eltéréssel - a évről készített beszámolókra kell alkalmazni. Az Áhsz. e rendelet 4. -ának (4) bekezdésével, 7. -ának (3) bekezdésével, 12. -ának (3) bekezdésével, 14. -ával, ával, 27. -ának (1) bekezdésével, 40. -ának (4) bekezdésével, 42. -ával, 1. számú mellékletének 1. pontjával, 2-4. számú mellékletével, 5. számú mellékletének 2. pontjával, 6. számú melléklet 2. pontjának g) és q) alpontjával, 7-8. számú mellékletével, továbbá a Kszr. e rendelet 14. számú mellékletével megállapított rendelkezéseit a évről összeállított költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 193. szám (2009. december 29.) 12. A jogszabály száma és címe: 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról A jogszabály lényege: az ösztöndíj forrása a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze, fenntartóra tekintet nélkül, jövedelmi helyzettől függetlenül ösztöndíjban részesülnek a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, a gazdaság által az adott régióban igényelt szakképesítést tanulók. Hatálybalépés: a rendelet január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 193. szám (2009. december 29.) 13. A jogszabály száma és címe: 1223/2009. (XII. 29.) Korm. határozat a határátkelőhelyek fejlesztésének időszerű feladatairól A jogszabály lényege: 2010-ben szerb viszonylatban fejlesztendő határátkelőhely: Röszke-Horgos (Horgos); Ásotthalom-Backi Vinogradi (Bácsszőlős) Hatálybalépés: a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 193. szám (2009. december 29.) 14. A jogszabály száma és címe: 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről A jogszabály lényege: A közoktatási szakértői tevékenység folytatásának feltételi - nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás, nemzetiségi szakirány, - nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás szakterület esetén a közoktatási törvény 101. (9) bekezdésében meghatározott tíz év szakmai gyakorlat meglétéről szóló, munkáltató által kiállított igazolás. Hatálybalépés: a rendelet január 1-jén lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 194. szám (2009. december 29.) 15. A jogszabály száma és címe: 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről A jogszabály lényege: a rendelet hatálya kiterjed a 12., az ok és a ok tekintetében a helyi és az országos kisebbségi önkormányzatokra és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervekre. Hatálybalépés: a rendelet január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a kincstári rendszer működésével kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről szóló 36/1999. (XII. 27.) PM rendelet. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 196. szám (2009. december 30.) 7

8 16. A jogszabály száma és címe: 1/2010. (I. 8.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról A módosítás lényege: a kerettantervek tartalmazzák a nemzeti és etnikai kisebbségre vonatkozó ismeretanyagot. Hatálybalépés: a rendelet január 16-án lép hatályba azzal, hogy a rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 1. szám (2010. január 8.) 17. A jogszabály száma és címe: 2/2010. (I. 8.) KE határozat településrész községgé nyilvánításáról A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 94. b) pontja alapján, az önkormányzati miniszter előterjesztésére Mosonmagyaróvár város Újudvar településrészét Mosonudvar néven községgé nyilvánítom. Mosonudvar községgé nyilvánítása nem érinti Mosonmagyaróvár város városi címét. A határozat lényege: új község alakítása Győr-Moson-Sopron megyében Hatálybalépés: A területszervezési eljárásról szóló évi XLI. törvény 4. (3) bekezdése alapján a határozat a kihirdetését követő önkormányzati általános választás napján lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 1. szám (2010. január 8.) 18. A jogszabály száma és címe: 3/2010. (I. 14.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: 7. (1) a) ha a továbbképzési program nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésben részt vevők továbbképzése céljából készült, az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleményét, 6. (1) Az R. 9. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: a) figyelemmel kíséri és legalább háromévenként az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság és az Országos Kisebbségi Bizottság véleményének kikérése után értékeli a továbbképzés rendszerének működését, indokolt esetben kezdeményezi a Kormánynál e rendelet módosítását, Hatálybalépés: a rendelet január 15-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2. szám (2010. január 14.) 19. A jogszabály száma és címe: 4/2010. (I. 14.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: a hivatalra vonatkozó szabályok változása. Hatálybalépés: a rendelet január 15-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2. szám (2010. január 14.) 20. A jogszabály száma és címe: 2/2010. (I. 14.) OKM rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről A jogszabály lényege: minden muzeális intézményre fenntartóra tekintet nélkül kiterjedő szabályok. Hatálybalépés: a rendelet január 22-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2. szám (2010. január 14.) 8

9 21. A jogszabály száma és címe: 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról A jogszabály lényege: minden fenntartóra kiterjedő rendelkezések. Hatálybalépés: a rendelet - a 2. (7) bekezdése, a 6. (1) bekezdése, a 10. (3) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés b) pontja, (7) bekezdése, a 11. (3)-(4) bekezdése, a 14. (4) bekezdése, a 17. (7) bekezdése, a 18. (4) bekezdése, a 33. (2) bekezdés d) pontja és az 1. számú melléklet kivételével augusztus 1-jén lép hatályba augusztus 1-jén lép hatályba a 2. (7) bekezdése, a 6. (1) bekezdése, a 10. (3) bekezdés c) pontja, (4) bekezdés b) pontja, (7) bekezdése, a 11. (3)-(4) bekezdése, a 14. (4) bekezdése, a 17. (7) bekezdése, a 18. (4) bekezdése, a 33. (2) bekezdés d) pontja és az 1. számú melléklet. A rendelet 24. -a és 27. -ának (2) bekezdése e rendelet január 29-én lép hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 2. szám (2010. január 14.) III december 20. és január 28. között a Hivatalos Értesítőben megjelent, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő közlemények 1. A közlemény címe: TM közlemény a települési és a területi kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott általános működési támogatás éves összegéről A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. -ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az általános működési támogatás éves összege 1. települési kisebbségi önkormányzat esetén évi forint, 2. területi kisebbségi önkormányzat esetén évi forint. Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 1. szám (2010. január 6.) 2. A közlemény száma és címe: Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlésének 118/2009. (XI. 27.) OSZÖ határozata költségvetési szerv alapításáról Az Országos Szlovén Önkormányzat költségvetési szervet alapít - alapításának időpontja december 15, mely költségvetési szerv neve: Kühár Emlékház (Szlovén Tájház), szlovén neve: Küharjeva spominska hiša (Slovenska zbirka), rövid neve: Kühár Emlékház - Küharjeva spominska hiša. A költségvetési szerv székhelye: 9985 Felsőszölnök, Templom út 11. Típus szerinti besorolása: a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv. Közszolgáltató fajtája: közintézmény. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi, gazdasági feladatait az OSZÖ Hivatala látja el. Felelős: elnök az alapító okirat elkészítéséért Határidő: november 27. Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 2. szám (2010. január 8.) 9

10 3. A közlemény száma és címe: Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlésének 119/2009. (XI. 27.) OSZÖ határozata a Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) alapító okiratának elfogadásáról Az Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlése a Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) alapító okiratát a határozathoz csatolt 13. sz. melléklet szerint elfogadja. Felelős: elnök az alapító okirat benyújtásáért a MÁK-hoz. Határidő: november 27. Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 2. szám (2010. január 8.) 4. A közlemény címe: Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) alapító okirata Az Országos Szlovén Önkormányzat (a továbbiakban: OSZÖ) közgyűlése a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény 37. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 88. -a, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. -a, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény 1. -a alapján költségvetési szervet alapít: 1. A költségvetési szerv neve: Kühár Emlékház (Szlovén Tájház) Szlovén neve: Küharjeva spominska hiša (Slovenska zbirka) Rövid neve: Kühár Emlékház - Küharjeva spominska hiša 2. A költségvetési szerv székhelye: 9985 Felsőszölnök, Templom út Létrehozásról rendelkező határozat: 118/2009. (XI. 27.) OSZÖ határozat 4. Irányító szerv neve, székhelye: Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlése 9985 Felsőszölnök, Templom út Jogszabályban meghatározott közfeladata: közérdekű muzeális kiállítóhely. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény alapján közgyűjteményi, közművelődési tevékenységek ellátása. Kisebbségi kulturális intézmény, amelynek feladata elsődlegesen a szlovén nemzetiségi kultúra, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása (a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény). 6. Alaptevékenysége: a magyarországi szlovének egyháztörténetét és néprajzát bemutató állandó és időszaki kiállítás. Gyűjtőköre kiterjed a történeti Magyarország egyházi, vallástörténeti és néprajzi tárgyi, írásos, képi, mozgóképi és hangzó emlékeire, ezek dokumentációjára. Feladata a gyűjtőkörébe tartozó javak és az ehhez kapcsolódó értékkel bíró információk őrzése, szakszerű nyilvántartása, kezelése, állagmegóvása, védelme, valamint bemutatása. Az állandó és időszaki kiállításokkal, valamint a hozzájuk kapcsolódó közösségi programokkal, rendezvényekkel - a minél szélesebb körű hozzáférés érdekében - szolgálni a társadalom művelődését és segíteni a szlovén nemzetiségi identitás megőrzését. Alaptevékenységi szakágazata: múzeumi tevékenység évi szakfeladatrend: múzeumi tevékenység évi szakfeladatrend: Múzeumi gyűjteményi tevékenység Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység Múzeumi kiállítási tevékenység Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység 7. A költségvetési szerv működési köre: az országos illetőségű Országos Szlovén Önkormányzat működési területe. 10

11 8. Típus szerinti besorolása A tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv. Közszolgáltató fajtája: közintézmény. 9. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő költségvetési szerv. Pénzügyi, gazdasági feladatait az OSZÖ Hivatala látja el. 10. Feladatellátását szolgáló vagyona A 9985 Felsőszölnök, Templom út 11., hrsz.: 30/1. ingatlan az 1/1 arányban az OSZÖ tulajdona. Az ingatlanvagyonnal az OSZÖ közgyűlése rendelkezik. 11. A feladatellátást szolgáló ingó vagyona A feladatellátást biztosító jegyzék szerinti eszközök az OSZÖ tulajdonában vannak. 12. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási, választási rendje: Az intézmény vezetője a tájházvezető, akit az Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlése határozott időre bíz meg. 13. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése Munkavállalói jogviszony (1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről). Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény az irányadó (pl. megbízási jogviszony). Záradék: Az Országos Szlovén Önkormányzat közgyűlése a Kühár Emlékház alapító okiratát 119/2009. (XI. 27.) OSZÖ határozatával, december 15-i hatállyal hagyta jóvá. Felsőszölnök, november 27. Ropos Márton s. k., az OSZÖ elnöke Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 2. szám (2010. január 8.) 5. A közlemény címe: Személyi rész a Hivatalos Értesítő 2010/3. számában A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozatának évi díjazottjai A Kisebbségekért Díj alapításáról szóló 1/1995. (IX. 28.) ME rendelet alapján a Kisebbségek Napja alkalmával, évben Kisebbségekért Díjban részesült: Budaörsi Tanoda Közhasznú Alapítvány, FUND Cigány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Csonka József, dr. Dzindzisz Jorgosz, ELTE Germanisztikai Intézet, Hága Mária, dr. Kosztics István, Magyarországi Bolgárok Egyesülete, Márk György, Rostás László, Veseli Gradišćanci Egyesület, Pável Ágoston Vegyeskar. Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 3. szám (2010. január 15.) 11

12 A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI FŐOSZTÁLY HÍREI Konferencia a kisebbségi intézmények működési tapasztalatairól Nemzetisegek.hu január 21. A kisebbségi önkormányzati intézmények harmadik országos konferenciáját szervezte meg január 20-án a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága. A korábban két alkalommal Baján, ezúttal pedig Budapesten, a Bolgár Művelődési Házban megtartott tanácskozáson a kisebbségi intézmények képviselői, a kulturális és a pénzügy szaktárca munkatársai, valamint az országos önkormányzatok vezetői vettek részt. A konferencia megnyitóján Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy a kormányzati ciklus egyik legfontosabb kisebbségpolitikai célkitűzése a nemzetiségek kulturális autonómiájának megerősítése, és ennek lényegi elemeként a kisebbségi intézményrendszer továbbfejlesztése. Tájékoztató a feladatalapú támogatás iránt benyújtott települési és területi kisebbségi önkormányzati igényekről A kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló 375/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -ában foglaltakon alapulva évre, a benyújtási határidőben működő 1983 települési és területi kisebbségi önkormányzatból 1624 nyújtott be feladatalapú működésre igénylést a Magyar Államkincstár területileg illetékes regionális igazgatóságához. Az igazgatóságok megvizsgálták, hogy a kisebbségi önkormányzatok közöltek-e, illetőleg csatoltak-e valamennyi előírt dokumentumot, majd amennyiben hiánypótlásra volt szükség, a hiánypótlási eljárást lefolytatták. 7 esetben az eljárás eredménytelen volt. Ennek a következménye, hogy a MÁK előzetes előrejelzése, illetve a MÁK-ból a Miniszterelnöki Hivatalba ténylegesen megküldött igénylési lapok száma között eltérés található, azaz a feladatalapú támogatás igénylésére január 31-én 1617 igénylőlap érkezett be a Miniszterelnöki Hivatalba. (2008. évre: a 2006 települési és 57 területi - összesen: kisebbségi önkormányzatból 1605 települési és 57 területi összesen: feladatalapú támogatási igénylőlap; évben: az 1954 települési és 57 területi összesen: kisebbségi önkormányzatból 1657 települési és 55 területi összesen: feladatalapú támogatási igénylőlap érkezett be MeH-hoz.) A feladatalapú támogatásokról, azok kisebbségi önkormányzatonkénti mértékéről és összegéről az öt tagból álló Kisebbségi Költségvetési Bizottság dönt év április 15-éig; a Bizottság döntését a kisebbségpolitikáért felelős miniszter hagyja jóvá. A miniszter által jóváhagyott bizottsági döntések a döntést követő 5 napon belül közzétételre kerülnek a Miniszterelnöki Hivatal honlapján. A év I. félévére esedékes feladatalapú támogatás folyósításának határideje: május 15. A év I. félévére esedékes általános működési támogatás folyósításának határideje: február

13 bolgár cigány görög horvát lengyel német örmény román ruszin szerb szlovák szlovén ukrán A évi feladatarányos támogatás felosztásának alapjául szolgáló, év végén működő települési és területi kisebbségi önkormányzatok, valamint ehhez viszonyítva a benyújtott - MÁK előzetes ( valamint az ebből beküldött ) adatain alapuló - feladatalapú támogatási igények száma Megye Összes működő MÁK előzetes jelzése MÁK-tól feldozásra beküldött Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Települési és területi össz

14 HAZAI HÍREK A Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának közleménye MTI (OS) december 23. A Matica Slovenska elnöke és ügyvezetője által jegyzett december 22-i, a magyarországi szlováksággal kapcsolatos nyilatkozatával összefüggésben a Szakállamtitkárság emlékeztet arra, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon részesei a nép hatalmának, államalkotó tényezők. Az Alkotmány védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket, biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A kisebbségek alkotmányos joga, hogy kollektív jogaik gyakorlása érdekében választott önkormányzatokat hozzanak létre. A kisebbségi önkormányzatok a kulturális autonómia valós hatáskörrel felruházott intézményei. Hazánkban 1993 óta átfogó törvényi szintű szabályozás (1993. évi LXXIX. törvény) biztosítja a kisebbség egyéni és kollektív joginak érvényesülését, amelyet több más jogszabály egészít ki. A Magyar Köztársaság évi költségvetésében a pénzügyi és gazdasági világválság körülményei kötött is összköltségvetési szinten sikerült megőrizni a hazai kisebbségi közösségek támogatására szolgáló támogatásokat, ide értve az oktatásra, a kultúrára és a kisebbségi írott sajtó megjelentetésére vonatkozó forrásokat is. Ez a döntés azon az egyértelmű kormányzati szándékon alapul, hogy a kisebbségek ne legyenek elszenvedői a világválság következményeinek sem politikai, sem támogatási értelemben. Reményeink szerint valamennyi szomszédos állam osztja ezt a megközelítést. Magyarországon a kisebbségi oktatás pozitív diszkriminációban részesül, vagyis minden esetben több forrást biztosít erre az állam, mint a többségi oktatásban résztvevőknek. Ugyancsak kiemelt figyelmet fordít arra Magyarország, hogy a kisebbségi szempontból fontos hazai projektek, beruházások támogatásban részesüljenek uniós forrásokból is. Az első időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai a kisebbségek országos számarányuknál sikeresebbek voltak például az oktatási pályázatokban. Ide tartozik az is, hogy részben ROP-os támogatásból újul meg a békéscsabai szlovák általános iskola és gimnázium. Az elmúlt néhány évben emelkedett az Országos Szlovák Önkormányzat és az általa fenntartott intézmények támogatása, és bővült az országos önkormányzati fenntartásba adott intézményi kör: legutóbb például a sátoraljaújhelyi Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolával és Diákotthonnal, amely intézmények működését a magyar költségvetés finanszírozza. Örülünk annak, hogy támogathatjuk az Országos Szlovák Önkormányzat által indított ösztöndíjprogramot, amelynek az általános iskolák végzőseit és tanáraikat kívánja ösztönözni abban, hogy a tanulók a hazai szlovák középiskolák valamelyikében folytassák tanulmányaikat, és annak is, hogy megkezdődött a pilisszentkereszti Szlovák Ház beruházása, amelyet mind a magyar, mind a szlovák kormány támogat anyagilag. A Magyar Televízió kisebbségi műsorai kapcsán egyértelmű a kormányzati álláspont: az MTV-nek a jogszabályokban rögzített közfeladatait így a hazai kisebbségek műsoraival kapcsolatos feladatokat mindenképpen el kell látnia. Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság Kiadó: Kormányszóvivői Iroda

15 Kisebbségek napja Nyugat.hu december 22. Idén Szentgotthárd adott otthont a kisebbségek napjának. A Vas Megyei Önkormányzat ebben az évben a német, a cigány, a horvát és a szlovén nemzetiségekhez tartozókat tüntette ki a kisebbségi díjjal. A megyei önkormányzat 2000 óta ad át díjakat a kisebbségi nyelvek és hagyományok fennmaradásáért küzdőknek. A 2001-es népszámlálási adatok alapján Vas megyében 13 nemzetiségi csoport él. A legtöbben, 2321-en horvátoknak vallják magukat. A díjazottak között van Czuczainé Skaper Hilda, aki az alsószölnöki Német Kisebbségi Önkormányzat képviselőjeként, jelenleg pedig elnökeként vigyázza a régióban a német nyelv és kultúra fennmaradását - számol be az orf.at. A szentgotthárdi ünnepségen kitüntették a kőszegi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét is. Baranyai Mihályt elsősorban az oktatás területén végzett szakmai munkája tette méltóvá az elismerésre ÖKOSZ: intézményeik nélkül nem maradhatnak meg a kisebbségek MTI december A kisebbségek megmaradásának alapja, hogy fenntartsák intézményeiket - nyilatkozta az MTI-nek Hepp Mihály, a magyarországi Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A kisebbségek megbecsülése és megtartása is múlik azon, támogatja-e megfelelően Magyarország a nemzeti kisebbségeit - jelentette ki Hepp Mihály. Az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségéről (ÖKOSZ)elmondta, hogy idén tavasszal kezdték el a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség önkormányzatait összefogó szövetség létrehozását, a bírósági bejegyzésről novemberben kaptak értesítést. A hazai cigánysággal együtt a magyarországi népesség mintegy 10 százalékát képviselő ÖKOSZ jól működik, konszenzusos döntéseit kompromisszumok előzik meg. Véleménye szerint a tömörülés létrehozásával a korábbinál nagyobb hangsúllyal érvényesíthetik a kisebbségek érdekeit. A 2011-es népszámlálással kapcsolatban elmondta, szerinte a nemzetiséghez tartozás mellett fontos lenne a vallási hovatartozásra is rákérdezni, mert több hazai kisebbségnél a felekezeti hovatartozás is az identitás része. A vallási hovatartozás ismeretével árnyaltabb kép alakítható ki a nemzetiségi viszonyokról - tette hozzá. A korábbi tapasztalatokra hivatkozva közölte, a "fogalmi és kérdésbeli kuszaságok" miatt sok esetben magyarnak vallják magukat a kisebbségek tagjai, mivel a magyar politikai nemzet részének tekintik magukat. Más esetekben pedig fel sem teszik a kisebbségi hovatartozásra vonatkozó kérdést a kérdezőbiztosok, mivel azokra nem kötelező válaszolni - fűzte hozzá. A Magyar Televízió (MTV) kisebbségi műsorainak jövőjével kapcsolatban tapasztalható bizonytalanságról szólva Hepp Mihály emlékeztetett arra, hogy a közszolgálati televíziónak el kell látnia a kisebbségi- és a médiatörvényben megszabott feladatait, a kisebbségi műsorok sugárzását illetően is. A hazai kisebbségeknek a megbecsülésük, önbecsülésük és anyanyelvápoló szerepük miatt is fontosak televíziós műsoraik. "A közösségtudat is elhal, ha nem tudunk egymásról" - magyarázta a média jelentőségét a kisebbségek életében. Ebből a szempontból az írott sajtónak is legalább olyan jelentős a szerepe, mint az elektronikusnak. Az otthonról hozott vagy "visszatanult" anyanyelv megtartásában, fejlesztéséhez az írott szóra is szükség van. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a 19 hazai hetilap vagy folyóirat, periodika szerzői gárdája meghatározó szellemi műhely a nemzetiségek számára - mutatott rá. 15

16 A félig német, félig horvát, magát horvátnak valló Hepp Mihály (Miso Hepp), aki egyben az Országos Horvát Önkormányzat elnöke is, elmondta, hogy a nemzetiségek számára kritikus évnek ígérkezik Amíg négy éve 630, tavaly 500, az idén pedig 400 millió forinttal gazdálkodhatott a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány (MNEKK), addig jövőre 370 millió forint felhasználásáról dönthet majd az alapítvány, amely lényegében "a kisebbségek egyetlen pénzszerzési lehetősége". Ehhez további 100 milliót pályázhatnak meg kisebbségi szervezetek a Nemzeti Kulturális Alaptól (NKA). Az alapon belül létrejön a héttagú nemzetiségi kollégium, de Hepp Mihály szerint "az NKA adminisztratív rendszere sok embert vissza fog tartani a pályázástól". Több hónapos átfutási idővel fizeti ki az NKA a támogatási összegeket, "egy januári eseményt nem lehet szeptemberben finanszírozni" - magyarázta az ÖKOSZ elnöke. A hazai kisebbségek az anyagi nehézségek miatt 2010-re úgy tekintenek, mint amit túl kell élni. Az MNEKK ezért jövőre anyagi forrásai nagy részét, 270 millió forintot a 19 lapra fordítja majd, mivel az újságokat meg kell erősíteni. További 30 milliót jelent az MNEKK fenntartása, a megmaradó 70 millió egyik feléből anyanyelvi gyermektáborok, a másikból kulturális rendezvények szervezhetők. A közvéleményben és a nyilvánosságban élő "negatív beidegződésnek" nevezte Hepp Mihály azt, hogy a többség úgy érzi, a kisebbségeknek "ad" valamit. Pedig nem juttatásokról van szó, hiszen "kisebbséghez tartozni ugyanolyan állampolgári joggal jár", mint a többségi társadalom tagjának lenni. Szerinte a hazai kisebbségek egyértelműen lojálisan viszonyulnak Magyarországhoz, úgy fogalmazott, "túlságosan, szinte az önmegsemmisítésig toleránsak". Hepp Mihály szerint aki ma nem iratkozik be a kisebbségi óvodába, az holnap nem megy általános iskolába sem. Intézmények fenntartása az alapja a kisebbségek megmaradásának - hangsúlyozta az ÖKOSZ elnöke. MEGSZŰNŐ MAGAZINOK - Új műsorrend az MTV-n: kevesebb szórakoztatás és sport Hvg.hu december 29 Január 4-én életbe lép a Magyar Televízió (MT) új műsorrendje, amelyben változatlanul szerepelnek a közszolgálati alapfeladatok ellátását biztosító kisebbségi, vallási és hírműsorok, de a korábbinál kisebb hangsúlyt kap a szórakoztatás és a sport - tájékoztatott a közmédium. Közleményük szerint az MTV közszolgálati kötelezettségeit és gazdasági lehetőségeit szem előtt tartva tervezte meg jövő évi műsorrendjét; a közszolgálati alapműsorok folytatódnak, költségesebb adásokra azonban "nincs keret". Mint írták, az MTV-t sújtó költségvetési megszorítások miatt a műsorkészítésre fordítható források drasztikusan csökkentek, ezért olyan megoldást kerestek, amellyel az intézmény továbbra is a nézőket szolgálja, ugyanakkor megőrzi gazdasági stabilitását. A január 4-én életbe lépő új műsorrendben változatlanul szerepelnek a közszolgálati alapfeladatok ellátását biztosító kisebbségi, vallási és hírműsorok, de az MTV a rendelkezésre álló belső kapacitásokat meghaladó, nagy készpénzkifizetéssel járó produkciókat egyelőre nem gyárt. A közelgő választások miatt az aktualitásokra, hírekre koncentráló műsorok csak kis mértékben változnak, de a korábbinál kisebb hangsúlyt kap a szórakoztatás és a sport. A tájékoztatás szerint az m1 jövő évi műsorrendjének vázát a belső gyártású élő stúdióműsorok adják: folytatódik a Ma reggel című műsor és a Nappali, a 6 órai tea című műsor pedig az eddiginél korábban és Teadélután címmel jelentkezik. A Híradó esti kiadása után közszolgálati magazinokat és filmeket vetítenek. A tervek szerint a későbbiekben az ország ügyeivel foglalkozó társadalmi műsort sugároznak csütörtök esténként. Hétvégén délutánonként az MTV egykori nagysikerű műsoraiból válogat a Hogy volt...!? címmel induló sorozat. A Kultúrház szintén megújul: január közepétől élőadásszerűen rögzített kulturális 16

17 talkshow lesz. A magazinok közül egyelőre nem folytatódik a Sztársáv, a Szempont és a Múlt-kor. Az m2 megőrzi kulturális-tudományos tematikáját, de közszolgálati feladatát nagyobbrészt ismétlésekkel látja el. Hétköznap zömében nemzetiségi műsorokat, portrébeszélgetéseket, ismeretterjesztő magazinokat, zenei válogatásokat és filmsorozatokat sugároz. A hétvégi kínálatban továbbra is nagy hangsúlyt kapnak az ifjúsági sorozatok, az ismeretterjesztő munkák és a klasszikus mozik, esténként pedig továbbra is magas művészi értékű filmkínálattal várják a nézőket. MTI Együttműködési megállapodást írt alá az Oktatási Hivatal elnöke és a kisebbségi ombudsman Jogiforum.hu január 20. Egy évre szóló együttműködési megállapodást írt alá Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke és Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerdán Budapesten, a hivatal épületében. Bakonyi László újságíróknak elmondta: a két hivatal között nagyon sok kapcsolódási pont van kisebbségi ügyekben, sok kérdésben együtt kell dolgozniuk. Az együttműködésből elsődlegesen nem a két hivatal profitál majd, hanem azok a szervezetek és oktatási intézmények, amelyek munkáját eddig is segítették ellenőrzéseikkel - hangsúlyozta. Kállai Ernő beszédében utalt arra: a megállapodás célja, hogy jogszabályi alapokon kiegészítsék egymás munkáját. Mint mondta, már korábban is vitattak meg egymással szakmai kérdéseket, különböző továbbképzéseken elmondták egymásnak véleményüket. Megemlítette, hogy az ombudsmani hivatalhoz sok beadvány érkezik oktatási témában, ezek közül kiemelte a romák szegregációjával kapcsolatos problémákat és a nemzetiségi oktatásra vonatkozó ügyeket. Kitért arra, hogy az idén a nemzetiségi oktatási intézmények működési mechanizmusait feltáró nagy, átfogó vizsgálatot tartanak. Ezzel összefüggésben közölte: február elején mutatják be azt a több mint 500 oldalas tanulmányt, amelyet 2009-ben a kisebbségi kulturális intézmények ellenőrzéséről készítettek. Bakonyi László elmondta: a most aláírt megállapodás értelmében akkor, ha munkájuk során olyan visszásságot tapasztalnak, ami nem az ő hatáskörükbe tartozik, adott esetben automatikusan értesítik az ombudsmani hivatalt, és ez kölcsönös lesz majd a két intézmény között. Azt is tervbe vették, hogy előre megbeszélt időpontokban közösen tartanak majd ellenőrzést oktatási intézményekben. Az OH elnöke hozzátette: az egyenlő bánásmód vagy a közoktatási törvény előírásainak megsértésekor adott esetben eljárásuk során az ombudsmani hivatal véleményét is kikérik. A megállapodás a többi között tartalmazza: "Az OH elnöke indokolt javaslatot tehet ombudsmani vizsgálat tartására. Az elkészült jelentést az ombudsman az elnöknek tájékoztatásul megküldi". Azt is belefoglalták a dokumentumba, hogy az OH az ombudsman kérésére vizsgálatot, így intézményi szintű szakmai ellenőrzést, hatósági ellenőrzést folytat le közoktatási intézményekben. Arra is lehetőség nyílik, hogy az egyik hivatal munkatársai részt vegyenek a másik továbbképzésében. Dr. Kállai Ernő: Egy kutatás margójára Kisebbsegiombudsman.hu január 21. Az elmúlt hetekben a szakmai és a szélesebb közvéleményben nagy vihart kavart egy tanulmány, amely a szegregált telepeken élő romák mentalitásvizsgálatát" tűzte ki célul. Solt Ágnes Élet a reményen túl" című tanulmányát kisebbségi ombudsmanként, sőt kutatóként sem hagyhatom szó 17

18 nélkül. Két okból: egyrészt a téma, azaz a szegregált közösségek, telepek vizsgálatának fontossága miatt. Másrészt pedig azért, mert ki kell mondani: habár nagyon is szükség van e témában kutatásokra, ez a kutatás szakmailag nem üti meg a végzett szociológustól elvárható szintet - nem megfelelő sem elméleti-szakirodalmi megalapozottságát illetően, sem kutatás-módszertani szempontból, sem pedig a megírt szöveg szintjén. Nem is lehet az, hiszen hipotézisei, célkitűzései önmagukban is ellentmondásosak, zavarosak. A perces, éppen útba eső interjúalanyokkal készített mélyinterjúk"-ból kiragadott idézetek hosszú felsorolása, és a szerző ezekből levont, minden tudományos elemzést nélkülöző, az utcai sztereotipizálás szintjén mozgó megállapításaiból áll össze a valóság". Túl azon, hogy a bemutatott kutatási eredmények messze nem esnek egybe a témával elméleti vagy gyakorlati szempontból foglalkozó szakemberek, kutatók, az OBH munkatársai által gyűjtött tapasztalatokkal, az elkészült tanulmány egyértelműen egyoldalú, emellett sztereotip, valamint előítélet-erősítő hatású - hiányosságai miatt pedig felvetődik hitelességének kérdése. A tanulmány vitathatatlanul pillanatképeket ad néhány szegregált telep életéből. Az egyes, önkényesen kiválasztott pillanatokból összevágott film" azonban nem feltétlenül dokumentarista alkotás, sokkal inkább a fikció, sőt a horror műfajába illik. Ismét hangsúlyozni szeretném: nem az jelenti a problémát, hogy egy kutató vizsgálja a kérdést: milyen érzésekkel, attitűdökkel, körülmények közepette élnek a szegregált telepeken élő személyek, és hogy vajon ez miért is van így. A baj akkor kezdődik, ha mindezt a fogalmak, a kutatás alanyának és tárgyának pontos behatárolása nélkül, módszertani hibákkal teszi, és végső megállapításként saját, szubjektív pillanatképeit dokumentumfilmként" tárja a közönség elé. Ebben az esetben ugyanis igazuk lesz mindazoknak, akik - a változástól, a kiszámíthatatlan következményektől való félelmükben, a rendszerváltás óta a magyar közéletbe beleégett" paradigmákat szent tiszteletben tartva - legszívesebben megálljt parancsolnának minden új kezdeményezésnek és gondolatnak kisebbségi jogok terén. Én továbbra is úgy vélem: a félelem nem helyén való, megfelelő ismeretekkel, a körülmények gondos mérlegelésével és szilárd szakmai tudással bármilyen szociológiai kutatásnak lehet létjogosultsága, sőt, a megbízható, magas színvonalú kutatások minden gyakorlati intézkedés kidolgozásának előfeltételei. Ugyanakkor ez az anyag nem segít azoknak a döntéshozóknak, döntés-előkészítőknek sem, akik az integráció, a telepfelszámolás ismét meghirdetett programjával foglalkoznak - vajon honnan merítenek ismereteket az említett feladatokhoz? Kérem, hogy ne ebből, ha lehetséges. Egyértelműen ki kell tehát mondani: a fent említett kutatás nem minősül mértékadó publikációnak. Összességében elhibázott, és félő, hogy a szélesebb nyilvánosság elé kerülve csak az előítéleteket erősíti. A tanulság tehát az, hogy a hozzá nem értő kutatói munka káros, és az ilyen témájú kutatás - főként a jelenlegi társadalmi légkörben - sokkal nagyobb módszertani megalapozást igényel. Minőségi kontroll nélkül publikálni tilos és veszélyes, függetlenül a szerző jó szándékától, naivitásától, netán segíteni akarásától. Dr. Kállai Ernő Dr. Kállai Ernő: felgyorsult a nemzeti kisebbségek asszimilációja RomNet, január 24. Olyannyira felgyorsult a nemzeti kisebbségek asszimilációja Magyarországon, hogy néhány évtizeden belül eltűnhet az a sokszínűség, ami szinte egyedülállónak számított Európában - mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-nek. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa közölte: a Magyarországon kisebbségi közösségként elismert 12 nemzetiségről és a cigányságról szinte semmit nem tud a politika és a többségi társadalom, ezért még az idén - pénzhiány miatt egyelőre csak a képviselők, a döntéshozók és a területen dolgozók számára - kötetet készítenek e közösségek múltjáról, jelenéről. A 18

19 "kisebbségek kézikönyve" mellett olyan könyveket is összeállítanak, amelyek a 13 hazai kisebbség mesevilágát mutatják be, ehhez iskolások számára rajzpályázatot hirdetnek. "A célunk az, hogy bemutassuk, az egyetemes magyar kultúra részeként milyen hatalmas értékeket képviselnek a kisebbségek" - hangsúlyozta az ombudsman, hozzátéve: a politikai érdekképviseletben ez nem igazán tükröződik. Kiemelte, hogy a kisebbségek parlamenti képviseletét másfél évtizede nem tudják megoldani Magyarországon, már abban is kételkedik, hogy a 2014-es választásokon lehetnének kisebbségi jelöltek. Kitért arra: az általa életre hívott II. Kisebbségi Kerekasztal részletesen kidolgozta a kérdést, s az anyagot átadták a kormánynak, de számára úgy tűnik, hogy az Országgyűlés a Nemzetiségi Fórum megalakítása mellett újra elölről kezdené a munkát. Kállai Ernő nem tekinti kisebbségi képviseletnek azt, hogy az Országgyűlésben kisebbségi származású képviselők is ülnek. Rámutatott arra: ha megvalósulna a parlamenti képviselet, a kisebbségeknek lenne tényleges politikai súlyuk és nem lehetne megkerülni az érdekeiket. Beszámolt arról is, hogy tavaly "csúcsot döntött" az ügyszámuk. A több mint ezer beadvány gondozása mellett a hivatalból indított vizsgálatok, az átfogó jelentések elkészítése óriási terhet jelent munkatársának. Az ombudsman egyebek mellett közbenjárt a szekszárdi Német Színház működése, a lengyelek és a görögök anyanyelvű iskolai képzése, a szlovénok első tájházának megalapítása érdekében. Utalt arra, hogy mint kisebbségi ombudsman tavaly elsőként élt azzal a joggal, hogy rendkívüli eset miatt napirend előtt felszólaljon az Országgyűlésben. (Annak kapcsán szólalt fel, hogy előző nap Tatárszentgyörgyön egy ötéves kisfiút és édesapját agyonlőtték, ez volt a második halálos kimenetelű támadás romák ellen.) Kállai Ernő közölte: az utóbbi két évben felerősödött a nemzetközi érdeklődés a Magyarországon élő kisebbségek helyzete iránt, ebben nagy szerepet játszik a romák elleni támadássorozat és a szélsőségek megerősödése is. Megfogalmazása szerint paradigmaváltásra van szükség kisebbségi kérdésekben, mert az utóbbi 20 év eredményeit tekintve be kell látni: nem történt lényegi változás. Az országgyűlési biztos úgy látja, hogy a cigányság integrációjára vonatkozó törekvések nem igazán hatékonyak, a nemzetiségek életében pedig felgyorsult az asszimilációs folyamat. Az ombudsman mindkét jelenséget óriási problémának tartja. MTI Dr. Kállai Ernő: paradigmaváltásra van szükség roma kérdésekben Népszava online január 27. A kisebbségi ombudsman szerint az elmúlt húsz évben egyetlen kormányintézkedés, itthoni vagy uniós program sem hozott jelentős változást a cigányság életében. Kállai Ernő az MTI-nek adott interjúban úgy vélte, sürgős paradigmaváltásra van szükség a romákat érintő kérdésekben. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint a rendszerváltozással egyre rosszabb körülmények közé került a cigányság, egyszerre dőltek le és emelkedtek falak a többségi társadalom és a cigányság között. A hétköznapi életben jelen lévő diszkrimináció, a szegénység és a munkanélküliség, a kilátástalan jövő miatt ma nem öröm cigánynak lenni, és a romákkal szembeni előítéletesség minden színtéren jelen van - fogalmazott. Az ombudsman - aki országgyűlési megbízatása előtt a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai- Nemzeti Kisebbségkutató Intézet romológiai kutatócsoportjának vezetője volt és számos kutatóelemző munkát végzett a témakörben - azt mondta: korábban ő is azt hitte, hogy a különféle programok változást hoznak, de nem így történt, és be kell látni, ez így nem mehet tovább. 19

20 A generációk óta felnövő iskolázatlan embereknek nincs esélyük a kitörésre, mára olyan helyzetbe kerültek, hogy bármit megtehetnek velük - hívta fel a figyelmet. Példaként említette azokat az önkormányzati rendelkezéseket, kezdeményezéseket - a szociális kártyát, a segélyek részletekben történő kifizetését, a segélyért munkát elvet -, amelyek látszólag a kiszolgáltatott helyzetben lévő cigányság ellen irányulnak, de valójában minden szegény és segélyezett embert támadnak. A kisebbségi biztos hangsúlyozta: a magyar társadalom jövője nem választható el a hazai cigány emberek sorsától. A romákra nehezedő társadalmi előítéletesség az élet minden területén nyomasztó, ezért félő, hogy az aktuális gazdasági és a permanens politikai válság, a szavazatoptimalizálásra figyelő pártok, a felelőtlenül nyilatkozó és a gyakran ártó módon hallgató közszereplők a cigányok kirekesztettségét - a bűnbakképzés jól bevált, ezer éves trükkjével - véglegessé, az integrációt lehetetlenné teszik - figyelmeztetett. Kállai Ernő szerint amiatt, hogy modernizációs válságban van a cigányság, még mindig nincs szociális, kulturális és emberi jogi érdekérvényesítő képessége, jó részük kiszakadt a társadalomból. Ezeket a kérdéseket a kisebbségi önkormányzatok nem tudják artikulálni, mert nem ez a feladatuk, a meglévő maroknyi értelmiség viszont nem tud komoly hatást gyakorolni a politikára. Ennek eredménye, hogy megjelentek az önjelölt vezetők, magukat vajdáknak nevezők, akik egy demokratikus államrendtől idegen rendszer felébresztésében látják a megoldási lehetőséget - tette hozzá az ombudsman, megjegyezve, hogy vannak olyan politikai körök, érdekek, amelyek ezt támogatják. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa "borzasztó nagy erkölcsi tragédiának" nevezte, hogy roma vezetők ellen büntetőeljárásokat kellett indítani az elmúlt években, hónapokban. Véleménye szerint ez erkölcsileg a teljes közösségnek káros, ugyanis ezzel az egész cigányságra árnyék vetül. Az ombudsman ezért azt javasolja: minden érintett fontolja meg, milyen hatással van a roma közösségre egy-egy ilyen ügy, és a megtisztulást segítve álljon a nyilvánosság elé. Ha önmagukba tekintve úgy vélik, ártatlanok, utolsó leheletükig küzdjenek igazukért, de ha nem, le kell vonniuk a következtetéseket - jelentette ki. Megjegyezte, az emberek jó részéhez hasonlóan a médiumok ma kétféle bűnelkövetőt tartanak számon: cigányokat és "semlegeseket". A "cigánybűnözés" fogalmát és létezését bizonyítani akaró sztereotip nézetekre pedig egyre nagyobb a fogékonyság - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy ehhez a roma vezetők büntetőügyei nagy mértékben hozzájárulnak. Kállai Ernő azt mondta: ezt ombudsmanként és a közösséghez tartozóként is nehezen éli meg, feldolgoznia is egyre nehezebb. Átadták a Raoul Wallenberg-díjat RomNet, január 17. Átadták a Raoul Wallenberg-díjat a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban vasárnap Budapesten; az elismerést megkapta Dúl Géza plébános, a Szent Erzsébet Segítő Alapítvány kuratóriumának elnöke, Rozner László, az újpesti zsidó hitközség elöljárója, Somos László esperes-plébános, Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára és Tóth Józsefné pedagógus. A holokauszt idején több tízezer embert megmentő svéd diplomatáról elnevezett díjat Hiller István oktatási és kulturális miniszter, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Szövetsége és a Roma Polgárjogi Alapítvány által létrehozott bíráló bizottság ítélte oda. A közelmúltban alapított díjban azok részesülhetnek, akik aktívan közreműködnek a különböző népcsoportok, felekezetek, vallási közösségek együttéléséhez, az egymás iránti előítélet leküzdéséhez. A kitüntetés az oklevélen és emlékplaketten kívül pénzjutalommal is jár. 20