PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata"

Átírás

1 PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata

2 I. BEVEZETÉS...6 II. HELYZETELEMZÉS...7 II.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...7 II.1.1. Pécs az országos településhálózatban...7 II A tervezési dokumentumok és Pécs... 7 II Pécs a Megyei Jogú Városok körében... 7 II Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre... 8 II.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE...8 II.2.1. Gazdaság...8 II Jövedelmi helyzet... 8 II Pécs város agglomerációja... 9 II Ágazati elemzések...10 II.2.2. Társadalom...13 II A népesség számának alakulása Pécsett...13 II Korstruktúra...14 II Foglalkoztatottság és munkanélküliség...14 II Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok...15 II Nemzetiségek Pécsen...15 II Az iskolázottság jellemz mutatói Pécsett...16 II.2.3. Környezet...16 II Pécs közterületei és parkjai...16 II Épített környezet...17 II.2.4. Közszolgáltatások...18 II Oktatási intézményrendszer...18 II Szociális ellátás...21 II.2.5. SWOT a város egészére vonatkozóan...23 II.3. VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉS ELEMZÉSE...29 II.3.1. Városrészek azonosítása...29 II.3.2. Városrészi szint gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés...32 II Bels városrészek...32 II Mecsekoldal...34 II Meszes-Pécsbánya...38 II Délkelet-Pécs...41 II Dél-Pécs...43 II Somogy, Vasas, Hird...45 II Uránváros...47 II Nyugati ipari-kereskedelmi terület...49 II.3.3. Összegzés a városrészekrl és azok funkcióiról...50

3 III. STRATÉGIA...56 III.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ JÖVKÉPE...56 III.2. JÖVBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK...59 III.2.1. Átfogó cél...59 III.2.2. Középtávú stratégiai célok...62 III.2.3. Középtávú tematikus célok...64 III T1. A Pécs, az életminség pólusa program ágazataiban dinamikus fejldést mutató város.66 III T2. Az EKF-program eredményeképpen megersödött kulturális és kreatív szektor, sokszín kulturális kínálat...67 III T3. A város turisztikailag vonzó desztináció, különösen a kulturális turisták körében...69 III T4. Színvonalas, a gazdaság igényeit kiszolgáló közoktatási hálózat és egyetemi oktatás...70 III T5. Ersöd társadalmi kohézió az egyes társadalmi csoportok között...71 III T6. Közösségi helyként mköd, rendezett közparkok és városi zöldterületek...72 III T7. Fejlett közösségi közlekedés, szabályozott gépjármforgalom...72 III Priorizálás a tematikus célok között...76 III.2.4. Horizontális célok...77 III H1. Prosperáló helyi, agglomerációs, regionális, valamint nemzetközi kapcsolatokkal bíró város...77 III H2. Biztos költségvetési háttérrel rendelkez, korszer minségirányítási rendszeren nyugvó városmenedzsment...78 III H3. Területi kohézió a városrészek között...78 III.2.5. Városrészekhez kapcsolódó célok...81 III V1.1. A belváros térbeli kiterjesztése és funkcionális megújítása...85 III V1.2. A szken értelmezett Belváros vonzerejének emelése...86 III V2. Mecsekoldal fenntartható fejldésének biztosítása...86 III V3. Meszes-Pécsbánya lakosságának társadalmi integrációjának ersítése, az életkorülmények javítása...87 III V4.1. Balokányliget természeti értékeinek megrzése, a turisztikai potenciál ersítése...87 III V4.3. Az Ipari Park fejldéséhez szükséges feltételek biztosítása...87 III V5. A kertvárosi lakótelepi környezet minségi fejlesztése, városrész-központ ersítése...88 III V6. Somogy-Vasas-Hird szorosabb integrálása a városi szövethez, az életkörülmények fejlesztése...88 III V7. Uránváros városrészközpontjának megújítása, a köztéri szabadids infrastruktúra bvítése...88 III V8. A Nyugati ipari-kereskedelmi terület kereskedelmi, gazdasági funkcióinak megtartása..89 A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA...90 III.2.6. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel

4 III.2.7. A célrendszer bels koherenciája...94 III.2.8. Antiszegregációs terv...97 III Az antiszegregációs terv céljai...97 III A problémák háttere, célcsoportok...98 III Helyzetelemzés...99 III Stratégiai fejezet III.2.9. A megfogalmazott célok környezeti hatásai III Az EKF-beruházások környezeti hatásai IV. FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE A IDSZAKRA IV.1. FUNKCIÓBVÍT AKCIÓTERÜLET: A BELVÁROS KITERJESZTÉSE IV.1.1. A funkcióbvít akcióterület jellemzése IV A Belváros IV A Siklósi külváros IV Az EKF-városrész IV A funkcióbvít akcióterület lehatárolásának indoklása IV.1.2. A funkcióbvít akcióterület fejlesztésének céljai IV.2. A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ AKCIÓTERÜLETEI IV.2.1. Keleti városrész IV Meszes-Pécsbánya IV Somogy, Vasas IV A keleti városrész akcióterületének fejlesztésének céljai IV.3. TOVÁBBI POTENCIÁLIS AKCIÓTERÜLETEK V. MEGVALÓSÍTÁS V.1. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV V.1.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése V Forgalomképtelen ingatlanok V Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok V Forgalomképes ingatlanállomány V.1.2. Az ingatlangazdálkodás szerepli V.1.3. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai V Általános stratégiai irányelvek V Az ingatlangazdálkodás tervezésével, elkészítésével kapcsolatos elvek V Értékesítési irányelvek V Egyéb elvek V.1.4. Potenciálisan értékesítend ingatlanok V Mélygarázs-fejlesztések

5 V Gazdaságiterület-fejlesztések V Városközpont- és településközpont-fejlesztések V Lakóterület-fejlesztések V Kapcsolódás az EKF-fejlesztésekhez V.2. NEM FEJLESZTÉSI JELLEG TEVÉKENYSÉGEK V.2.1. Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet V.2.2. Tervalku a városfejlesztési elképzelések szabályozott kereteiben V.2.3. Szakterületi stratégiai tervezés V.2.4. A közterület-felújítások arculati alapelveinek meghatározása V.2.5. Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás ersítése V.2.6. A homlokzatfelújítás városi eszközökkel való támogatása V.3. PARTNERSÉG V.3.1. A partnerség és a nyilvánosság biztosítása a stratégia készítése során V Egyeztetések, személyes interjúk V A lakosság bevonását, szélesebb társadalmi közvéleményt elér események V.3.2. Lehetséges partnerség a megvalósítás során V.4. SZERVEZETI HÁTTÉR V.4.1. Kedvezményezettek közötti kapcsolat V.4.2. Városfejleszt társaság létrehozása V.5. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ V.6. MONITORING V.6.1. Indikátorrendszer

6 I. BEVEZETÉS Jelen dokumentum az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Városfejlesztési Kézikönyve 1 alapján, Pécs városára készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). A kézikönyv szerint az integrált városfejlesztési stratégia olyan dokumentum, amely éves távra meghatározza az adott város f stratégiai irányvonalait, és az azonosított szükségletek alapján, a kijelölt célokat követve meghatározza a tervezett fejlesztéseket. Az IVS egy városi és egy ennél részletesebb városrészi szint helyzetfeltárásra építve jelöli ki az egész városra vonatkozó célkitzéseket, a városrészekre vonatkozó célkitzéseket., valamint a megvalósítani tervezett fejlesztések súlypontjaira ún. akcióterületeket határol le (melyeket akcióterületi tervek formájában még mélyebben vizsgál). A stratégia ezen felül kiemelten foglalkozik például az antiszegregáció vagy a lehetséges partnerség kérdéskörével. Jelen IVS készítése Pécs városa esetében nem egy elzmények nélküli tevékenység volt, hanem éppen ellenkezleg, tervezése frissen elkészült városi szint stratégiákra épülhetett és sokkal inkább azok módszertani finomhangolását jelentette. A két legfontosabb ezen stratégiai dokumentumok közül az Eco-Cortex által készített, a Város novemberében elfogadott Hosszú- és Középtávú Stratégiája, valamint az EKF kulcsberuházások elkészítése során a Pécs 2010 Konzorcium által készített Komplex Megvalósíthatósági Tanulmánya, melyet decemberében fogadott el Pécs MJV Közgylése. Jelen dokumentum így ennek a két dokumentumnak a szintézise, valamint ahol a Városfejlesztési Kézikönyv ezt szükségessé tette azok kiegészítése, továbbgondolása. (Az egyes fejezeteknél amennyiben releváns pontosan feltüntetésre kerül, hogy az adott rész mely dokumentumból származik.) A korábbi stratégiákra való hivatkozás tehát a városban meglév stratégiai szemléletet, a stratégiai tervezés megalapozottságát hivatott igazolni, az IVS tartalmát tekintve a korábbi anyagoktól függetlenül is teljes érték, önálló, középtávú stratégiai dokumentum. 1 Városrehabilitáció ban, Kézikönyv a városok számára. ÖTM,

7 II. HELYZETELEMZÉS Az itt található helyzetelemzés csupán jelentsen tömörített változata annak az igen teljes és részletes helyzetelemzésnek, ami Komplex Megvalósíthatósági Tanulmány, a Hosszú- és Középtávú Stratégia helyzetelemzéseinek egyesítésével keletkezett. Az egyesített helyzetelemzés mélysége, tartalma, terjedelme (több mint 300 oldal) lényegesen meghaladja a Városfejlesztési Kézikönyv által elvárt tartalmat, emiatt az Mellékletbe került. Az alább szerepl helyzetelemzés tartalmazza mindazokat az elemzési szempontokat és adatokat, amelyet a Városfejlesztési Kézikönyv megkövetel. A részletesebb tájékozódáshoz, a pontosabb képbe kerüléshez azonban jó segítséget nyújthat a terjedelmi okok miatt végül a mellékletbe került teljes, részletes helyzetfeltárás. II.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN II.1.1. Pécs az országos településhálózatban II A tervezési dokumentumok és Pécs Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) egyik alapvet célja a területi harmónia kialakítása. Ennek egyik fontos eszköze a decentralizáció, illetve a magyar településhálózat Budapest-központúságának mérséklése. Az OTK ezt többek között a fváros fejldésének vissza nem fogása mellett a kiemelt regionális központok támogatásával, központi fejlesztésével kívánja elérni. Az ún. pólusvárosok (Gyr, Pécs, Székesfehérvár-Veszprém, Szeged, Debrecen és Miskolc) olyan kiemelten támogatandó települések, melyeknek feladata tágabb környezetük dinamizálása, a többi településsel hálózatos együttmködések kialakítása, régiójuk társadalmi, gazdasági, kulturális stb. életének szervezése. Pécs városára emellett az OTK alapján más területi feladatok is hárulnak. Az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének egyik fontos eleme a határon átnyúló együttmködések kialakítása, fenntartása és fejlesztése. II Pécs a Megyei Jogú Városok körében A rendszerváltozás idszaka óta a megyei jogú városok hálózatában a regionális funkciók erteljes koncentrációja ment végbe. Ennek a konvencionálisan régióközpontnak tekintett 7

8 települési kör (Pécs, Szeged, Debrecen, Gyr, Miskolc) az egyértelm nyertese. Pécs számára ez egy egyértelm sikertörténet. A város a régióban elssorban államigazgatási, egészségügyi-szociális, a kereskedelmi és az oktatási-kulturális funkciói révén jelenik meg. A kiépült kiskereskedelmi kapacitás igen jelents és a földrajzi régió egésze számára meghatározó jelentség. Az oktatási funkciók dönten az egyetemhez kapcsolódnak, illetve a város néhány középiskolájához. A foglalkoztatásban betöltött regionális szerepköre egy nagyságrenddel marad el a fenti funkcióktól. II Pécs kistérségi, megyei és regionális szerepköre A kistérségi együttmködés alapvet kérdése a városi folyamatokhoz való kapcsolódás lehetsége. A kistérség sikeres települései Pécs egyes funkcióihoz kapcsolódva tudták megtalálni a helyüket, akár mint lakóterület (Kozármisleny, Keszü, stb.), akár mint rekreációs terület (Orf). A kistérségi központ székhelye Pécsett van. A gyakorlatban a kistérség, azaz a Pécsen kívüli települések és a város között a kooperáció igen limitált. A megyei szerepköre a városnak az utóbbi idszakban több tekintetben kiürült, ami a közigazgatást illeti. Ugyanakkor a Baranya megyei intézmények (kórház, könyvtár, múzeumok, stb.) jelents hányadának a város ad mködési környezetet. Pécs a regionális szerepköröket illeten a magyar városok közül a legfejlettebbek közé tartozik (Csapó T. 2001). A dekoncentrált államigazgatási szervek közül nem minden regionális szerepkör központja került a városba, de így is igen jelents regionális funkcióhalmaz jellemzi a várost. A lehetséges több mint 80 szerepkör mintegy ¾-e jelen van a városban. II.2. A VÁROS EGÉSZÉNEK HELYZETELEMZÉSE II.2.1. Gazdaság II Jövedelmi helyzet Mivel kistérségi és települési szinten GDP adatok nem állnak rendelkezésre, ezért Pécs megyéjében, valamint az ország egészében elfoglalt helyzetét az egy fre jutó személyi jövedelemadó-alapon keresztül vizsgáltuk meg. A megye kistérségeinek egy fre jutó személyi jövedelemadó-alapja szerint a megye legfejlettebb területének a megyeszékhely és 8

9 térsége számít, amit jól mutat, hogy mind 1996-ban, mind 2004-ben egyedül Pécs és környéke haladta meg az országos kistérségi átlagot, míg az összes többi Baranya megyei térség jóval elmaradt attól. A megyén belüli jelents jövedelmi polarizáltságot Faluvégi Albert 2004-es vizsgálata is alátámasztja 2. Faluvégi egy komplex mutató alapján különítette el az ország 168 kistérségét fejlettség szerinti öt kategóriába (dinamikusan fejld, fejld, felzárkózó, stagnáló, lemaradó), amely szerint Baranya megyében egyedül a Pécsi, illetve a Pécsváradi kistérségek érik el a fejld kategóriát, az összes többi a felzárkózó, stagnáló, ill. lemaradó csoportba esik. A Pécsi térségnek viszonylag elnyös helyzete azonban nem jelent bizakodásra okot: gazdaságában mint a továbbiakban látni fogjuk - továbbra sincsenek jelen az ország gyorsan fejld területeit fejldésben tartó gazdasági ágazatok, továbbra sem tudott kilépni fejletlen berendezkedésébl. A térség egészének lemaradását mutatatja, hogy az egész Dél-Dunántúli régióban nem található dinamikusan fejld térség, szemben az ország többi régiójával, nincsen ugyanis olyan régiója Magyarországnak a vizsgáltan kívül, ahol legalább egy térség ne érné el ezt a kategóriát. II Pécs város agglomerációja Pécs város gazdaságának megítélésekor célszer megvizsgálni Pécs agglomerációjának helyzetét is. A szakirodalom és a különböz vizsgálatok megállapításai szerint Magyarországon két olyan város található, amelyik rendelkezik ilyen kapcsolatokkal, Budapest és Pécs. A statisztikailag lehatárolt pécsi agglomerációhoz 62 település tartozik, népessége mintegy 200 ezer f. Ez a térség elsdlegesen kelet-nyugati kiterjedés, csatlakozó déli településekkel. A bels gyr 20, a küls pedig 41 települést integrál. Budapest esetében egy gyorsan, esetenként a fvárosnál is gyorsabban fejld gazdasági térség jött létre, mely a termelési, kereskedelmi és logisztikai kapcsolatok jelents részét vonzotta magához. Pécs esetében is hasonló folyamatok zajlottak le, azonban itt mindig a termelésen volt a hangsúly. Korábban elssorban a szén- és uránbányászat termel és kiszolgáló üzemeinek jelents része mködött az agglomerációs övezetben. Napjainkban elssorban az egykori kiszolgáló létesítményekben részben ipari, részben szolgáltató üzemek mködnek, teljesítményük részaránya azonban már lényegesen kisebb. Ennek 2 Faluvégi Albert (2004): 9

10 ellenére Pécs város gazdasága szempontjából nem elhanyagolható az agglomeráció, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt a kreatív iparágak szereplinek egy része itt mködik, másrészt a városi átlagnál magasabb jövedelemmel rendelkezk egyre nagyobb része költözik az érintett településekbe. Jövedelmük jelents részét Pécsett költik el, amelyben a kulturális szolgáltatások igénybevétele is számottev. II Ágazati elemzések II Vállalkozások száma és összetétele A Pécsett mköd vállalkozások száma 2006-ban volt, ami több mint kétezres növekedés az ezredforuldó idejéhez képest. A vállalkozások nemzetgazdaságankénti összetételében a mezgazdaság szerepe marginális, az összes vállalkozásnak csupán 1,3%-a tevékenykedett ezen a területen 2006-ban. Az ipar részaránya 15,9%, amely jóval alacsonyabb az ország egészét jellemz értéknél. A vállalkozások 82,9%-a a szolgáltatások területén tevékenykedett ebben az évben. II Ipar Baranya megye a rendszerváltást megelz évtizedekben a jelents iparral rendelkez megyék közé tartozott. Ebben nyilvánvalóan szerepe volt a bányászatnak, a KGST piacokra termel feldolgozóiparnak, ezen belül különösen az élelmiszeriparnak és a textiliparnak. A rendszerváltást követen ezek az ágazatok leépültek, a régi kapacitásokon legfeljebb néhány kis- és középvállalkozás jött létre. Ennek eredménye lett, hogy a 90-es évek végére Baranya (Pécset is beleszámítva) az ipari termelés területén a sor végére került az országban. Pécs város és Baranya megye gazdasága szempontjából fontos szerepet töltenek be az iparban mköd vállalkozások, dinamizáló szerepük azonban csekély. Nem tekinthetk klasszikusan innovatívnak, inkább teherhordók. A jövbeni fejldés lehetségét a ma még jelentséggel alig bíró újszer, nem tradicionális, a lakosság életminségét javító ágazatokban, mint a környezetipar, egészségipar és kulturális ipar területén kereshetünk. Ezek létjogosultságát a nemzetközi trendek is igazolják. II A Pécsi Ipari Park A Pécsi Ipari Park a város dél-keleti részén, jelenleg mintegy 140 ha területen mködik, amelyben jelenleg 42 betelepült vállalkozás található. A régió egyik kiemelked vállalata a 10

11 NOKIA itteni gyáregységét megvásárló Elqotec Magyarország Kft., mely a Pécsi Ipari Parkban kommunikációs technológiai termékeket gyártó üzemet és raktárbázist egyaránt üzemeltet. A vállalat egyben a város legnagyobb ipari foglalkoztatója is. Az Elcoteq mellett azonban jelents multinacionális cégek nincsenek, a Parkban eddig fképp KKV-k telepedtek le, amiben várhatóan nem is lesz változás addig, amíg Pécs autópályán megközelíthetvé nem válik, utána viszont a Park kiváló megközelíthetséggel fog rendelkezni. II Kereskedelem Pécsett a évben kiskereskedelmi üzlet mködött, melybl 369 élelmiszer jelleg üzlet és áruház, 361 ruházati szaküzlet volt. Egy évvel korábban még üzletet tartottak nyilván, a változás elhanyagolható. Az összetételben következett be kismérték átrendezdés, csökkent a ruházati és cip szaküzletek száma, növekedett a gépjármalkatrész értékesítéssel foglalkozó üzletek száma. Pécsett megtalálható az üzletek szinte minden típusa, a bevásárlóközpontoktól (Árkád, Pláza) a nagyáruházakig (Tesco, Interspar, Metro), illetve a szakáruházaktól (BauMax, Praktiker, Electro World, Kika stb.) az egyszemélyes kisboltokig. A kiskereskedelem területén kihangsúlyozandó az a jelenség, amit a városrészekkel foglalkozó részben fejtünk ki bvebben: a bevásárlóközpontok megnyitásának hatására (jelents részben a Belváros közeli Árkád miatt) a Belváros kiskereskedelmi üzlethálózatának visszaesése figyelhet meg. II Idegenforgalom Ez az ágazat mind Pécs, mind Baranya megye gazdaságában fontos szerepet tölt be. Jelentsége a jövben várhatóan tovább növekedik. Pécsett a kereskedelmi és a magánszálláshelyek kapacitása július 31-én ágy volt. Ennek zöme (4.813 ágy) kereskedelmi szálláshely, és mindössze 287 magánszálláshely. Egy évvel korábban még ágy volt a teljes kapacitás, a kereskedelmi szálláshelyeké pedig Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyen Magán- Együtt Összes vendég ebbl külföldi Összes vendégéjszaka ebbl külföldi Átlagos tartózkodási id 1,8 3,5 1,9 11

12 - ebbl külföldi 2,1 2,8 2,1 1. táblázat: Az idegenforgalom adatai Pécsett, 2005 Forrás: KSH, Baranya megye, Statisztikai Évkönyv 2005 A városba látogató vendégek száma, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák száma is átlagosan 10-15%-kal csökkent évhez képest, miközben az egyébként sem hosszú átlagos tartózkodási id is rövidült. Pécs idegenforgalmának kétségtelenül egyik legnagyobb problémája, hogy a vendégek csak rövid ideig tartózkodnak itt. Ennek két oka van. Egyrészt a vendégek jelents száma egy-egy program, rendezvény, konferencia miatt látogat Pécsre; másrészt kevés a város kínálata. A kulturális, illetve természeti kínálat 2-3 napig nyújt csak újat az idelátogatóknak. Hosszabb idej üdülésre pedig nem alkalmas a város, ehhez sem természetes fürdhellyel, sem gyógy- és termálvízzel nem rendelkezik. Az ágazatot sújtja az is, hogy a szálláshelyek között alacsony a szállodai szobák aránya, és azok komfortossága is alacsony szint. Ez év elejéig a város nem rendelkezett négy csillagos szállodával, az idén átadott egység kapacitása is alacsony. Ezen a területen is komoly fejlesztések szükségesek. II A K+F helyzete A városban a PTE jelenti a K+F tevékenység legfontosabb bázisát. Az egyetem szervezetén kívül az akadémiai szférát csak néhány kutatóintézet, például a pécsi országos központtal mköd MTA Regionális Kutatások Központja, vagy az FVM Szlészeti és Borászati Kutatóintézete jelenti. Az alapkutatások városi összehangolásában az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága játszik szerepet. Elhanyagolhatóan kicsi ugyanakkor a nyilvántartott vállalati kutatóhelyek száma, nem csak Pécsett, hanem az egész régióban alacsony a saját fejlesztést folytató, innovatív vállalkozások száma. A másik súlyos hiányosság, hogy a korábbi erfeszítések ellenére (ilyen volt például a PTE Dél-Dunántúli Kooperációs Kutatási Központja, amely közel sem teljes mértékben váltotta be a hozzá fzött reményeket) a tudományos és a gazdasági szféra kapcsolata továbbra is gyenge, vagyis az új tudományos eredmények nem, vagy csak igen csekély mértékben hasznosulnak a régió és a város nem különösebben innovatív gazdaságában. A statisztikai adatokból kiindulva, Magyarországon évben kutató-fejleszt hely mködött. Ennek közel fele (1.204) Közép-Magyarországon (zömmel Budapesten) folytatta tevékenységét. A vidéki meznybl a Szeged és Debrecen képviselte régiók emelkednek ki. Hasonló arányok figyelhetk meg a K+F összes létszáma, illetve a kutató, fejleszt létszám 12

13 esetében is. Jelentsen módosul azonban a kép, ha a kutatások ráfordításait vizsgáljuk, bár az alföldi régiók Szeged és Debrecen egyetemei révén még jelentsebb elnyre tettek szert. Ebben az összevetésben a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl is megelzte a Dél-dunántúli régiót, annak ellenére, hogy Pécsett található az ország legnagyobb egyeteme. A kutatóhelyekhez hasonlóan az innovatív vállalkozások tekintetében sem áll jól Pécs. A Dél- Dunántúlon az adatbázisban mindössze 18 olyan cég található, amelyek profilja elssorban innovációs jelleg tevékenység, ezzel a Dél-Dunántúl a hét magyarországi nagytérség közül az észak-magyarországi térséggel holtversenyben az utolsó helyen áll, messze leszakadva a többi régió mögött. Ha nem számítjuk bele az innovatív cégekbe az egyetemeket és fiskolákat, a Dél-Dunántúl a maga 10 szervezetével az országban az utolsó helyen áll. 3 Az akkori vizsgálat viszont egyértelmen igazolta, hogy a régió innovációs központja Pécs. Az innovatív vállalatok és szervezetek közel fele Pécsett található, és az innovációs szegmensek 53,5%-a is Pécshez kötdik. A RIS megalapozásához készített vizsgálatok óta ez a helyzet lényegesen javult, 2005 óta számos új szervezet kapcsolódott be az innovációs tevékenységbe. II.2.2. Társadalom II A népesség számának alakulása Pécsett Pécs a Dunántúl legnagyobb városa. A népesség száma 1993-ban érte el a történelmi maximumát fvel és a következ évben kezdetét vette az azóta is folyamatosan tartó népességcsökkenés. 4 A év végére a csúcshoz képest valamivel több mint 10%-át veszítette el Pécs a lakónépességének. Pécs népességének csökkenése a kistérségével együtt vizsgálva azonban kevésbé aggasztó. Miközben 1990 és 2005 között Pécs lakónépessége fvel csökkent, a kistérség növekedése 6691 ft tett ki. Vagyis Pécs népességvesztesége még így is tetemes, miközben azt sem állíthatjuk, hogy a kistérség népességtöbblete kizárólag Pécsrl származik. 3 A Dél-Dunántúl regionális innovációs stratégiája (RIS), o. 4 A következ évben, 1994-ben regisztrált, közel 8 ezer fvel kisebb népességszám részben módszertani okokra vezethet vissza. A KSH-ban ettl az évtl korrigálták a népességszámokat és törölték a lakónépességbl a régi és meg nem újított ideiglenes bejelentvel szereplket. Emiatt fleg az egyetemi városok lakónépessége esett vissza a pécsihez hasonló módon. 13

14 II Korstruktúra A legutóbbi népszámlálás adatai szerint, bármilyen referencia területet veszünk is alapul Budapest kivételével a baranyai megyeszékhelyen volt a legkisebb a gyermekkorúak aránya az össznépességen belül. A különbség különösen a Pécs és a környez települések vonatkozásában volt szembetn. Ebben a viszonylatban a jelenség valószínsítheten magyarázható egyrészt az elmúlt másfél évtized településszociológiai fejleményeivel: a város magterületérl a peremterületek, szuburbiák felé történ kiáramlással. Mivel ez a folyamat leginkább a fiatalabb, aktívkorú, gyermekes generációk sajátossága, ennek köszönheten a környez települések korstruktúrája fiatalodott, népesség száma pedig ntt. Másrészt utalnunk kell arra a tényre is, hogy a kistérség a közigazgatás által ismert fogalom, a hozzá tartozó települések Pécs esetében inhomogének, jelents részük nem szuburbán, hanem rurális vonásokat tükröz vagy kisebb számban egykori ipari falvak, amelyek eltér fertilitási mintázata valószínsítheten szintén magasabb a pécsinél. A 2001-es népszámlálási népesség kormegoszlása szerint a pécsi népesség 15,2%-a volt 65 év feletti. Az inaktív generációk aránya pontosan megegyezett a hazai átlaggal, de közel két százalékponttal volt magasabb a hazai nagyvárosokénál. Az idsödés azonban elssorban Budapesten jelentkezik, és alapveten a fvárosi népesség magasabb életkilátásainak, a várható élettartamának kitolódásának, valamint az alacsony reprodukciónak tudható be. A fiatal és az idsebb korcsoportok magasabb arányának köszönheten Pécs aktív korú népessége (70,3%) valamivel kisebb volt a hazai nagyvárosok átlagánál (71,1%). A különbség azonban e téren sem nem tekinthet számottevnek. A f feletti hazai nagyvárosok átlagához képest a gyermek- és a produktív korúak aránya kisebb, míg az idsebbek aránya valamelyest magasabb volt. Szkebb területi kitekintésben a dél-dunántúli régiós értékekhez képest a gyermekkorúak aránya alacsonyabb volt, míg az idseké pontosan megegyezett a régióéval. II Foglalkoztatottság és munkanélküliség Az alkalmazásban állók száma Pécsett évben f, az egyéni vállalkozók száma f volt. Legális munkajövedelemmel így összesen mintegy 65 ezer ember rendelkezett. A foglalkoztatási arány Baranyában 47,0% volt, Pécsett pedig 52,9% (az országos átlag 50,5%). Az ezredforduló óta mind Baranya megyében, mind Pécsett ebben az évben voltak legkedvezbbek a foglalkoztatási mutatók, annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta is ekkor volt a legmagasabb. A kedvez helyzet persze csak 14

15 viszonylagos, az ország fejlettebb területeihez képest még így is tetemes lemaradásban van a vizsgált megye és székhelye. Pécsett a KSH munkaer-felmérésébl számított munkanélküliségi ráta 3,8% volt 2005-ben, ami igen kedveznek mondható, a megyei érték azonban több mint 2 százalékponttal haladja meg az országos átlagértéket. II Szociális problémák, érintett társadalmi csoportok A város jelenlegi szociális problémái szoros összefüggésben vannak közelmúltjának történetével, társadalmi-gazdasági fejldésével, valamint demográfiai struktúráival. A város lakosságának 15%-a, f idsebb 65 évnél. Az öregségi nyugellátásban részesülk száma meghaladja a 28 ezret, további 21 ezer f viszont egyéb nyugdíjszer ellátásban (elssorban rokkantnyugdíjban) részesül, ami összesen azt jelenti, hogy a város lakosainak majdnem egyharmada tekinthet tágabb értelemben véve nyugdíjasnak. Általában az idskorúak ki vannak téve a szegénység kockázatának, különösen, mivel körükben az egyszemélyes háztartások aránya magas. A város mintegy 64 ezer háztartásából 19 ezer az egyszemélyes (természetesen ez nem mind az idskorúak teszik ki), de többnyire ide sorolható a városban él 2300 özvegy férfi és hasonló sorú n. A szegénység elssorban azokat a háztartásokat sújtja, ahol nincs aktív keres, ez jelenleg Pécsett a háztartások közelítleg 40%-a, de ehhez veszélyeztetettként hozzá kell számolnunk egy részét az egykeress háztartásoknak is. Különlegesen érzékeny csoportnak tekinthetk a fogyatékkal élk, mintegy (!) ft jelent a városban, közülük 5 legnagyobb arányban a mozgássérültek vannak jelen. A fogyatékkal élk elsöpr többsége, 92%-a egyedül, vagy családban él, csak a fennmaradó hányaduk intézményi keretek között. Problémát, mégpedig súlyos problémát jelent viszont, hogy közülük alig 1500 f a foglalkoztatott. II Nemzetiségek Pécsen A városban összesen 5%-ot tesz ki a hivatalos népszámlálási statisztikák szerint a nemzetiségek aránya, ami mintegy nemzetiségi lakost jelentene. A három legnagyobb csoport természetesen a németeké (5061 f) és a horvátoké (1702 f), valamint a cigányoké (1869 f). 5 Pécs Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

16 II Az iskolázottság jellemz mutatói Pécsett Pécs lakosságának képzettségi színvonala jelents mértékben meghaladja a regionális és országos átlagokat. Amíg a 2001-es népszámlálási adatok szerint a megfelel korú népesség mintegy 10%-a rendelkezik egyetemi vagy fiskolai oklevéllel, ez az érték Pécs esetében 18,8% (a 25 év feletti népességre vonatkoztatva). A skála másik végén, alig 419 pécsi lakost találtak (0,3%), aki 10 évesen még mindig nem végezte el az általános iskola els osztályát sem (így analfabétának tekinthet), ez az érték országosan 0,8%. Természetesen a felsfokú végzettség magasabb aránya azt jelenti, hogy a középfokú végzettségek aránya viszonylag kisebb, a teljes népességen belül 24%-nak érettségi, 19%-nak pedig érettségi nélküli középiskolai bizonyítvány jelenti a legmagasabb végezettséget. A diplomások magas aránya magától értetdnek tnik az egyetemi városban. Arányuk olyan módon is növekszik, hogy a más településen érettségiz, de késbb Pécsett diplomázó fiatalok közül évrl évre sokan döntenek úgy, hogy nem utaznak vissza szülhelyükre, hanem a baranyai megyeszékhelyen próbálnak egzisztenciát teremteni. II.2.3. Környezet II Pécs közterületei és parkjai A közterek minségi állapotával kapcsolatban általánosságban kijelenthet, hogy a város közterületeinek többsége a fokozatos leromlás stádiumában van, és csak szk azon területek száma, ahol színvonalas állapotú, gondosan karbantartott köztér fogadja a járókelt. Mindemellett a közelmúltban több zöldfelület és köztér fejlesztése, rendezése valósult meg (Sétatér, Jókai utca bár megjegyzend, hogy a díszburkolat kis kockakövei több helyen hiányoznak, Jókai tér, Citrom utca stb.), amelyek a lakosság és a turisták által is kedvelt tartózkodási helyekké váltak. Elavultnak tekinthet a város meglév szabadids kültéri infrastruktúrája is. A játszóterek nagy része nem felel meg az uniós szabványoknak, emiatt a város megszüntetni volt kénytelen többet is. A megmaradt játszóterek csak a kiskorú gyermekek igényeit elégítik ki, a fiatalkorúak részére fenntartott szabadids tevékenységek hiányoznak: nincsenek számukra vonzó, modern szabadid- és kalandparkok, a meglév, szabadon használható sportlétesítmények száma pedig csekély, legtöbbször aszfaltos burkolatú, balesetveszélyes. 16

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA PÉCS Megyei Jogú Város Önkormányzata INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA EGYEZTETÉSI VERZIÓ 2008. ÁPRILIS 21. I. BEVEZETÉS... 6 II. HELYZETELEMZÉS... 7 II.1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

(1) Az Ör. 25. (2) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép:

(1) Az Ör. 25. (2) bekezdése helyébe a következ rendelkezés lép: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgylésének./2009.(...). rendelete az önkormányzat szociális szolgáltatásairól szóló 12/2008. (04. 01.) rendelet módosításáról A Közgylés a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Válaszaikat elre is köszönjük!

Válaszaikat elre is köszönjük! 1.SZ. MELLÉKLET KÉRDÍV TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK RÉSZÉRE BEFEKTETÉSI KALAUZ KÉSZÍTÉSÉHEZ Kérjük, hogy a kérdíveket 2009. június 22-ig töltsék ki, és juttassák vissza gépelt formában email-en vagy postán

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19.

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19. Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról 2008. június 19. A programok összefüggése Kiindulás: Tornyai Kulturális Városrehabilitációs

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ELLÁTÁSOK A gyermekvédelmi törvény valamint Enying Város Önkormányzatának 6/2006. (III.31.) sz. rendelete alapján adható pénzbeli ellátások városunkban a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről Pásztó Város Önkormányzata 3060 Pásztó, Kölcsey Ferenc. u. 35. Képviseli: Sisák Imre polgármester Tel: 0632-460-753 Fax: 0632-460-918 Adószám: 15450827-2-12

Részletesebben

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 149. szám 25071 V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei A vidékfejlesztési miniszter 113/2012. (XI. 9.) VM rendelete egyes agrár- és vidékfejlesztési támogatási tárgyú

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

132/2007. (III. 29.) Kgy. sz. határozat

132/2007. (III. 29.) Kgy. sz. határozat 132/2007. (III. 29.) Kgy. sz. határozat I. A Közgylés a Simon István utcai Általános Iskola, a Teleki Blanka Szakképz Iskola, valamint az Oladi Mveldési Központ jogutódjaként 2007. augusztus 1. napjával

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007

A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A 2010 - Pécs Európa Kulturális F!városa Program ismertségét és fogadtatását vizsgáló lakossági kutatás kiemelt megállapításai 2007 A kutatást végezték: Busa Csilla, kutató (Fact Intézet) Bognár Adrienn,

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Kézikönyv Helyzetelemzés módszertana. Somogyi Eszter Városkutatás Kft. 2015. április 16.

Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Kézikönyv Helyzetelemzés módszertana. Somogyi Eszter Városkutatás Kft. 2015. április 16. Szociális városrehabilitáció Tematikus Fejlesztési Program Kézikönyv Helyzetelemzés módszertana Somogyi Eszter Városkutatás Kft. 2015. április 16. Helyzetelemzés célja Igazolás: az akcióterület valóban

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

az ötödik legnagyobb lélekszámú város az els magyar egyetem, napjainkban 30000 diák egyházi és kulturális centrum, kultúrák ötvözdése

az ötödik legnagyobb lélekszámú város az els magyar egyetem, napjainkban 30000 diák egyházi és kulturális centrum, kultúrák ötvözdése PÉCS AZ EURÓPAI UNIÓBAN A VÁROS V BEMUTATÁSA az ötödik legnagyobb lélekszámú város az els magyar egyetem, napjainkban 30000 diák egyházi és kulturális centrum, kultúrák ötvözdése színházak, múzeumok, fesztiválok,

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Egyezmény. a Via Carpatia Korlátolt Felelsség Európai Területi Együttmködési Csoportosulás létrehozásáról

Egyezmény. a Via Carpatia Korlátolt Felelsség Európai Területi Együttmködési Csoportosulás létrehozásáról Egyezmény a Via Carpatia Korlátolt Felelsség Európai Területi Együttmködési Csoportosulás létrehozásáról Preambulum: Európa szívében fekszik az a 14 002 km 2 kiterjedés terület 1 503 899 lakossal, amely

Részletesebben

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I.

Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. Az önkormányzatok szerepe a közoktatásban Önkormányzat, mint a közoktatási feladatellátás címzettje I. A helyi önkormányzatok közoktatási feladat-ellátási kötelezettségüket az alábbiak szerint láthatják

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. május 29.-i ülésére Tárgy: A Szociálpolitikai és Szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Előadó Wéber László, a Szociális

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében

A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója. Jóváhagyott dokumentáció. 2010. február hó

Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója. Jóváhagyott dokumentáció. 2010. február hó Városépítési Tanácsadó és Tervezo Iroda Korlátolt Felelosségu Társaság Tel: 413-0959, Fax: 413-0958 Tiszaújváros Településfejlesztési koncepciója Vezetõi összefoglaló Jóváhagyott dokumentáció 2010. február

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze

Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze Ipari Park, egy régióközpont gazdaságfejlesztésének eszköze 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 100 62 59 65 62 197 225 290 ERFA 54% ESZA 13% KA 33% 0 2000 2001 2002 2003

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

1997. évi CLIV. tv. 152. fenntartású háziorvosi szolgálat útján) - házi gyermekorvosi ellátás (önkormányzati

1997. évi CLIV. tv. 152. fenntartású háziorvosi szolgálat útján) - házi gyermekorvosi ellátás (önkormányzati 1. melléklet a../2011. (..)önkormányzati rendelethez Az önkormányzat kötelező- és önként vállalt feladatainak jegyzéke Egészségügyi ellátás - háziorvosi ellátás (önkormányzati 1997. évi CLIV. tv. 152.

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben

Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Fenntarthatóságra nevelés a felnttképzésben Kraiciné Szokoly Mária PhD 7. Nemzeti és Nemzetközi Mellearn Konferencia Pannon Egyetem 2011. április 21-22. Norvég Támogatási Mechanizmus által támogatott Fenntartható

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI

SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MKÖDÉSI MINSÉGFEJLESZTÉSI SZABÁLYZAT PROGRAM A MINSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 8. MELLÉKLETE I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám:

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

* + $ ", ' $ -,, ).+) / +, + 4', - " 5"',, 4+ )' $, $, )60 1"2 + 4' 3 +4 6, 7 8 '3, 83 83 +9" ",+4 ' 4 ) 6 2.

* + $ , ' $ -,, ).+) / +, + 4', -  5',, 4+ )' $, $, )60 12 + 4' 3 +4 6, 7 8 '3, 83 83 +9 ,+4 ' 4 ) 6 2. 1 ! # $ % $ $ &' $ () $ * + $, ' $ -,, ).+) +'), / +, 0 1 2 3 +4 )' + 4', - 5',, 4+ )' $, $, )60 12 + 4' 3 +4 6, 7 8 '3, 83 83 +9,,:9:,+4 ' 4 ) 6 2. 8 '3, 83 #;,:9,:9 9,:9) ;,-

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010

Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 Európa Kulturális Fıvárosa Pécs, 2010 a kulturális turizmus tükrében Szalay Tamás Kulturális igazgató Az Európa Kulturális Fővárosa célkitűzései Kulturális alapú városfejlesztés Kulturális léptékváltás

Részletesebben

FIDIBE Üzleti Innovációs Parkok fejlesztése

FIDIBE Üzleti Innovációs Parkok fejlesztése FIDIBE Üzleti Innovációs Parkok fejlesztése Ajka, 2011 február 28. A projekt a South East Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg South-East Europe Transnational

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. január 25-i ülésének 3.) számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. január 25-i ülésének 3.) számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. január 25-i ülésének 3.) számú napirendi pontja Tájékoztató a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2009. évi Tolna megyét érint tevékenységérl Eladó:

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Kötelezően ellátandó feladatok

Kötelezően ellátandó feladatok I. számú Függelék Kötelezően ellátandó feladatok 1./ Vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás, vízkárelhárítás, árvíz és belvízelvezetés (zárt csapadékcsatorna hálózat és nyílt árkok karbantartása),

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben